II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok

CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat

II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok

Írta: Gottgeisl Rita Láng Noémi

Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Konzultáció Főosztálya megbízásából a „Civil szervezetek működési környezetének javítása” kiemelt projekt keretében.

2013. december 31.

Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Báthory utca 10. Telefon: +36 (1) 795-6186 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.kormany.hu

II. modul: Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetései, beszámolási és adózási szabályai

Tartalom

I.

Gazdálkodás (alapszint) ............................................................................................................. 3 I.1. Civil szervezetek gazdálkodási szabályozásának alapvető ismérvei ......................................... 5 I.2. Civil szervezetek költségvetési terve ....................................................................................... 15 I.3. Adomány, támogatás, szponzoráció ......................................................................................... 21 I.4. A támogatás, mint a civil szervezet speciális bevétele ............................................................ 24 I.5. Civil szervezet speciális kiadásai............................................................................................. 27 I.6. SZJA 1% .................................................................................................................................. 30

II. Civil szervezeteket érintő foglalkoztatási kérdések (emelt szint) ......................................... 36 II.1. A vezető tisztségviselők.......................................................................................................... 37 II.2. Civil szervezetek munkaviszonyra vonatkozó általános foglalkoztatási szabályai ................ 39 II.3. Önkéntesség, Közösségi szolgálat .......................................................................................... 42 II.4. Egyéb atipikus foglalkoztatási formák ................................................................................... 48 II.5. Civilek és a közfoglalkoztatás ................................................................................................ 51 II.6. Civilek és a rehabilitációs foglalkoztatás ............................................................................... 54 III. Könyvvezetés, beszámolás (emelt szint) .................................................................................. 56 III.1. Civil szervezetek könyvvezetése .......................................................................................... 56 III.2. A civil beszámoló .................................................................................................................. 60 III.3. Közhasznúsági melléklet....................................................................................................... 65 III.4. Kiegészítő melléklet tartalma civil szervezeteknél ............................................................... 68 III.5. A beszámoló letétbehelyezésének és közzétételének szabályai ............................................ 69 III.6. Speciális beszámolási kötelezettség ...................................................................................... 70 IV. Adózás (emelt szint) .................................................................................................................. 72 IV.1. Társasági adó ......................................................................................................................... 73 IV.2. Személyi jövedelemadó......................................................................................................... 79 IV.3. Általános forgalmi adó .......................................................................................................... 87 IV.4. Egyéb adók ............................................................................................................................ 95

Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

2


I.

Gazdálkodás (alapszint)

A nonprofit szerveztek jelentős része nehezen veszi tudomásul, hogy a végzett tevékenységüktől függetlenül, bizony előfordulhat, hogy a tevékenységükhöz gazdasági események sorozata kapcsolódik, és ha így van, azok szabályozás alá esnek. Mi több, szabályozásuk közel azonos: a gazdasági társaságok szabályozásával. Az 1989 óta eltelt időszakban többször változott a nonprofit szervezeteket érintő jogi és a gazdasági szabályozás. Minden változtatás célja az volt, hogy feltételeket teremtsen a jogilag szabályozott működéshez. Ez a 2012-es évet megelőző szabályozás inkább követő jellegű, egyes részterületeket meghatározó, elkülönült jogszabályokból álló rendszer volt. A gazdálkodásra ható jogi szabályozás főbb szakaszai, jellemzői 2012 előtt:1 1) 1987-1990: alapítvány jogintézményének megjelenése (1987), Ptk. ez irányú módosítása (1990), egyesülési törvény (1989), adótörvényekben rögzített mentességek (1990), 2) 1991-1994: szigorodó fiskális és adóügyi szabályok (társasági adó kiterjesztése a nonprofit szervezetekre, adományozók adókedvezmények elvesztése, mértékének csökkentése), új nonprofit jogi formák: közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság (1993), 3) 1995-1997: adományok utáni adókedvezmény tovább csökkenése (1995), majd megszűnése (1997), közalapítványok számára nyújtott adományok adóalap-kedvezménye (1995), 1%-os törvény bevezetése (1997) 4) 1998-2011: közhasznúsági törvény hatályba lépése (1998), adomány utáni adókedvezmény korlátozott visszakerülése (1998), állami tulajdonú ingatlanok nonprofit szervezetek tulajdonába adása (1999), adomány, tartós adomány megkülönböztetése az adókedvezménynél (1999), egyesülési törvény alapítással megszűnéssel kapcsolatos módosítása (2001), 1% törvény módosítása (2001), új számviteli törvény a hozzákapcsolódó egyéb szervezetekre vonatkozó kormányrendelettel (2001), kiemelten közhasznú szervezetek kiemelése az adókedvezményben (2010).

A 2012-es év a civil szektort alapjaiban változtatta meg. Az új koncepció egy átfogó szabályozás megalkotása volt az átláthatóság és a könnyebb alkalmazhatóság érdekében, melynek életbelépése nem csak az azóta újonnan alakult, de a már működő szervezeteknek is új helyzetet teremtett életük minden területén, így többek között a gazdálkodásukhoz kapcsolódó számviteli- és adózási adminisztrációban is.

1

Bíró Endre, Nonprofit szektor analízis, A civil szervezetek jogi környezete Magyarországon, EMLA Egyesület, 20012002. alapján Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma ● Minden jog fenntartva

3


A számvitel és adózás területét jellemző folyamatos jogszabályváltozások mellett a civil szervezeteket érintő legfontosabb jogszabályi változások a következők voltak: A hatályukat vesztő jogszabályok: – 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról – 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről – 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról – 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet a Nemzeti Civil Alapprogram végrehajtásáról – 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről – 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről Új jogszabályok: – 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) – 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Cnytv.) – 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről – 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről – 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól

A jogalkotók új szervezeti formákat hoztak létre, elvégezték a közhasznúság átalakítását oly módon, hogy a korábban kizárólag a kiemelkedően közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények igénybevételének lehetőségét nyújtja minden közhasznú tevékenységet végző szervezet számára. Több, a működés során eddig problémát okozó értelmezési kérdésnek tettek pontot a végére azzal, hogy egyértelműsítették a fogalmakat. Ezzel párhuzamosan viszont beépítésre került néhány olyan „szűrő”, melyek által a kezdeti tabula rasa után remélhetőleg csak a valóban működő szervezetek maradnak fenn. Ilyenek a bírósági nyilvántartás átalakítása, a közhasznú minősítés megszerzésének, a működésnek, a gazdálkodásnak az új szabályai, a beszámoló bíróságon való letétbe helyezésének és közzétételének bevezetése, a pályázati rendszer átalakítása. Teljesen új megvilágítást ad a szektornak a (kényszer) végelszámolás, csődelszámolás, felszámolás szabályainak bevezetése is.


4


I.1. Civil szervezetek gazdálkodási szabályozásának alapvető ismérvei2 A gazdálkodás nem más, mint a szervezet rendelkezésére álló erőforrások és javak céltudatos felhasználása. A felelős gazdálkodás során választások és döntések sorozatát kell meghozni annak szem előtt tartásával, hogy az elérni kívánt célt, a kielégítendő szükségletet a lehető legmagasabb szinten tudja teljesíteni a szervezet úgy, hogy mindeközben a saját működése ne lehetetlenüljön el. 3

A gazdálkodó tevékenység azon tevékenységek összessége tehát, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. Így minden olyan civil szervezet, amely rendelkezik valamiféle vagyon felett (pl. tagdíjak vagy más vagyoni hozzájárulás), az gazdálkodik, még akkor is, ha ennek a gazdálkodásnak pénzügyi-számviteli eredménye nincsen. A civil szervezet tehát elsősorban a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat – ideértve a közhasznú tevékenységet is –, a cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. Alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulás megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil (közhasznú) szervezet a gazdálkodása során elért eredményt alapítói között nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti (közhasznú) tevékenység ellátására kell fordítania. A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének 4

fenntartását . Civil szervezetnek hitel, visszatérítendő támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg a civil szervezet rendelkezésre álló vagyonát. E rendelkezés alkalmazásában figyelembe kell venni a követelések és tartozások egyenlegét, valamint a támogatási döntésben meghatározott költségvetési támogatás értékét

5.

A civil szervezet legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. 2

Civil tv. 17-18. §, 42. § Civil tv. 2. § 10. 4 Civil tv. 17. § (4) vs. 44. § (2) 5 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (4) 3


5


I.1.a. Működés alapvető szabályai A civil szervezet elsődleges cél szerinti tevékenysége végzése mellett, a célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az előbbit nem veszélyezteti, figyelemmel arra, hogy civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. 6

Gazdasági-vállalkozási tevékenység a gazdálkodó tevékenységnek az a része, mely jövedelemés vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet. A civil szervezet gazdaságivállalkozási bevételének minősül különösen a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam 7

nélkül kell számításba venni.

8

Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele.

Ha valamely évre megállapítható, hogy a civil szervezet tevékenysége elsősorban gazdaságivállalkozási célú, a NAV törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a civil szervezettel szemben.9 A civil szervezet működését alapjaiban határozza meg a választott szervezeti forma, és a létesítő okirat működésre, tevékenység végzésére vonatkozó tartalma. A civil társaság nem jogi személy, létrehozása nem igényel bírósági vagy más hatósági (NAV) 6

Civil tv. 2. § 11. 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (3) 8 Civil tv. 2. § 7. 9 Civil tv. 23. § 7


6


bejegyzést vagy regisztrációt, viszont nem lehet közhasznú. Kizárólag nem gazdasági célú tevékenységet végezhet, azaz vállalkozási és egyéb adóköteles tevékenységet nem. Kizárólag a tagok vagyoni hozzájárulását fogadhatja, adományt nem gyűjthet. Pályázatokon indulhat, ha ezt a pályázati kiírás lehetővé teszi, támogatásban részesülhet. Ilyen esetben azonban általában meg kell jelölni egy, a pályázati összeget fogadni tudó (bankszámlaszámmal rendelkező) és azzal elszámoló (befogadó) szervezetet. Kiadásai csak a társasági szerződésben leírt tevékenységgel összefüggésben merülhetnek fel. Gazdálkodásáról beszámolni csak a tagok felé köteles. A tagok vagyoni felelőssége harmadik személyekkel szemben egyetemleges. Az egyesület olyan demokratikus elvekre épülő, dinamikus személyegyesítő forma, ahol a célok elérése érdekében tevékenykedő vagy a szolgáltatásokból részesülő közösség van a fókuszban. A célok elérése érdekében végzett tevékenységek ellátására különösebb vagyonra nincs, inkább nagyobb tömegbázisra van szükség, a döntések meghozatalában mindenki egyenlően vesz részt. A forma előnye, hogy a céloknak és a működési területnek „csak” az alkotmány és a törvényesség szab határt, a szervezetben korlátlan számú tag vehet részt. Ez a jogi forma teljes szabadságot biztosít a működésben, a szervezeti felépítésben. Közhasznú minősítés kérhető, ebben az esetben a szervezetet és a támogatókat különböző adókedvezmények illetik meg, amelyeket később részletesen tárgyalunk. Egy jól működő egyesületben minden tag azonosulni tud a szervezettel és ezzel a célok jól és hatékonyan megvalósíthatók, a tagok valóban döntési helyzetben vannak, érdemi beleszólásuk van az ügyekbe. Ami az előnye, az meg is nehezítheti a működést. A nagy létszám esetén gondot jelenthet a legfőbb szerv összehívása, a határozatképesség, illetve az, hogy a döntést a szavazati arányok miatt lényegében csak konszenzussal lehet meghozni, ami a létszám növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb nehézséget jelenthet. Fennáll a veszélye annak is, hogy a kezdeti lelkesedés után, ha érdektelenség következik be, ellehetetlenül a működés. Persze mindez az alapítók átgondolt tervezésével, a szervezet működését támogató struktúra kialakításával áthidalható. Az alapítvány esetén nem személyek közösségét, együttműködését, hanem az alapító által egy célra rendelt vagyont ruház fel jogi személyiséggel a jogalkotó. Ez egy olyan statikus struktúra, amely az alapító által meghatározott elvek mentén, a kuratórium által közvetlenül írányított. Az alapvető cél nem valamely tevékenység végzése, hanem inkább annak támogatása, fenntartása. Itt a vagyonkezelés, illetve nyílt alapítvány esetén a forrásteremtés kerül előtérbe, de ha mégis végez valamilyen tevékenységet az alapítvány, akkor ebben – nem a tagjaira, akik maguk is kvázi


7


döntéshozók –, hanem önkéntesekre, illetve fizetett alkalmazottakra, munkatársakra számít. Az alapítványi lét legnagyobb előnye tehát, hogy az alapító által gondosan kiválasztott kezelő szerv hatékonyan tudja működtetni a szervezetet. Egy jól átgondolt kuratóriumi létszámmal a kuratórium könnyen összehívható és döntésképes. Az alapítványnak széles lehet a működési területe, és jó a társadalmi elfogadottsága. Probléma akkor merülhet fel, ha az alapító nem elérhető, mert akkor gyakorlatilag nem lehet módosítani az alapító okiratot, meghiúsulhat a működés. Ez a hátrány kivédhető, ha az alapítók személyét és számát kellő gondossággal választjuk meg.. Érdemes jól átgondolni azt is, hogy az alapító nem vehet részt befolyásoló, aktív tevékeny módon az alapítvány működésében, tehát ha azt akarjuk, hogy ő legyen a tevékenység motorja, nem célszerű, hogy ő legyen az alapító. A legfontosabb a létesítő okirat előkészítése során a szervezet cél szerinti tevékenységének – és ha végez –, a vállalkozási tevékenységének a megfogalmazása, pontos elhatárolása. A közhasznú szervezeteknél a cél szerinti tevékenységek között fontos azt is átgondolni, melyek azok a tevékenységek, amiket a szervezet közhasznú minőségében kíván végezni. Az ezekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások (illetve ezek megosztásának módja) pontos ismerete – melyek részletes tárgyalása már inkább a számviteli politika feladata – segít a nyilvántartások kialakításában, a könyvvitel feladatainak ellátásában, a törvényes működés ellenőrzésében. Az adótörvények a mentességek meghatározásakor mindig a létesítő okiratban foglaltakra, az abban meghatározott célok és az ezek érdekében végzett tevékenységek leírásához nyúlnak vissza. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: 1) A társasági adóban ezek a szervezetek csak a vállalkozási tevékenységük során elért jövedelem után kötelesek adót fizetni. A tevékenységek ilyen irányú elkülönítésére a törvény 6. számú melléklet A) pontja tartalmaz előírásokat a szervezetek részére. A létesítő okiratban szereplő cél szerinti tevékenységek – és csak azok – minősülnek kedvezményezett tevékenységnek, melyek

elkülönítése

nemcsak

az

adóalap

meghatározásánál,

hanem

a

mentesítő

jogszabályhelynél is fontos szerepet játszanak. Nem kell a társasági adót megfizetni a közhasznúnak nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, de nem haladja meg az adóévi összes bevétel 10%-át. A közhasznú szervezetnek juttatott adományra vonatkozó


8


kedvezményeknél is előírás, hogy azt a szervezet a létesítő okiratban megjelölt célra kell, hogy kapja. 2) Az áfa törvény felsorolja azokat a tevékenységeket, melyek a tevékenység közérdekű céljára tekintettel mentesek az adó alól. Ezek között szerepel a közszolgáltató által nyújtott (humánegészségügyi ellátás, szociális ellátás, ifjúságvédelem, óvodai, diákotthoni, kollégiumi és bölcsődei ellátás, a külön megtérítendő étkezések kivételével, magánszemély részére sportolással kapcsolatosan nyújtott) szolgáltatás, az oktatói, tanári tevékenység, illetve az egyesület, civil társaság által a tagjainak teljesített szolgáltatása, ahol közszolgáltató: az egyesület az alapszabályban megjelölt tevékenység tekintetében, az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenység tekintetében, az általuk fenntartott intézmények az alapszabályban megjelölt tevékenység tekintetében, a közhasznúként nyilvántartásba vett szervezet az alapszabályban megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében. Szintén fontos, hogy áfa-mentes a közcélú adományozás, ha az a törvény feltételeinek megfelel, és a szervezet a közhasznú tevékenységéhez kapta, így emiatt is fontos, hogy ezek megfelelően jelenjenek meg a létesítő okiratban. 3) A Szja törvény tekintetében fontos lehet a tevékenységek, illetve a működés pontos meghatározása az önkéntes munkavállalók, a választott tisztségviselők költségtérítésének, díjazásának elszámolása miatt, illetve a szervezetek által nyújtott juttatások besorolása az adómentes közcélú juttatások, a reprezentáció, illetve természetbeni juttatások tekintetében. Ezek nagy része, mint azt a későbbiekben látni fogjuk, csak a közhasznú tevékenység körében lehetnek adómentesek. 4) A cégautóadóról szóló jogszabály is csak bizonyos tevékenységekre ad mentességet, melyet ha végzünk, jó kihangsúlyozni. 5)Egyéb helyeken: – A könyvvezetés módjának meghatározásához is tudnunk kell, mik a vállalkozási tevékenységek. – A személyi jövedelemadóból felajánlott 1%-kal történő elszámolás során el kell tudnunk különíteni a működési és a cél szerinti, közhasznú tevékenységekkel kapcsolatos költségeket. A létesítő okiratban kell nevesíteni az 1% gyűjtéséhez kapcsolódó azon feltételt is, hogy a szervezet a határokon belüli vagy kívüli magyarság érdekeit szolgálja. (Az 1%-kal kapcsolatos tudnivalókat az I.6. pontban ismertetjük) – Pályázati elszámolásokban általában a dologi, személyi és felhalmozási jellegű költségeket kell tudnunk elkülöníteni.


9


A létesítő okirat megfogalmazásakor tehát egy kis odafigyeléssel nagyon sok későbbi problémától mentesül az, aki a jövőbeni működést nemcsak a célok elérése érdekében végzett tevékenységek felsorolása szintjén, hanem annak lehetséges nyilvántartási, számviteli és adózási aspektusaiból is átvilágítja, és a várható kérdésekre, kihívásokra még a működés megkezdését megelőzően megoldásokat keres és épít be a létesítő okiratba, illetve a kapcsolódó egyéb szabályzatokba. Szót kell még ejtenünk a szervezet bejegyzését követő teendőkről, mely során olyan nyilatkozatokat kell megtenni, melyek szintén hatással lesznek a működésre. – Nem kötelező, de célszerű beszerezni közjegyzőtől a képviselő(k) aláírási címpéldányát, mert a későbbiekben (pályázatok, bank) szükség lehet rá. – A székhely szerint illetékes NAV ügyfélszolgálati irodájánál 15 napon belül adószámot kell kérni10 (_ _T201 nyomtatványon). Bármely adatban történő változást szintén ezen a nyomtatványon, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell módosítani11. A NAV az adatokat továbbítja a KSH felé, melynek honlapján a KSH szám egy-két hét elteltével lekérdezhetővé válik. – Az adószám igénylésekor az adóbejelentkezési nyomtatványon kell nyilatkozni az áfabeli jogállásról12 – ennek keretében a következő lehetőségek vannak: - kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegre tekintettel adómentes tevékenységet végez13, - alanyi adómentességet választ14, - egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja.15 Amennyiben a bejelentkezéskor nem ezeket a speciális lehetőségeket, hanem az általános szabályok szerinti adóalanyiságot választotta a szervezet, ennek megváltoztatására kizárólag a naptári év végén lesz lehetősége, és a választása a következő naptári évtől lép hatályba. – Az adószám megszerzése után - 8 napon belül az ügyfélkapun történő elektronikus ügyintézéshez regisztrálni kell bármelyik okmányirodában, és meglévő regisztráció esetén meghatalmazást adni az elektronikus ügyek intézéséhez, - bankszámlát kell nyitni (15 nap), melyre a letéti számláról az induló vagyont át kell 10

Art. 16. § (3) Art. 17. § (3) 12 Art. 22. § (1) 13 Art. 22. § (1) a) 14 Art. 22. § (1) c) 15 Art. 22. § (1) b) 11


10


vezetni (a bankszámla felett kizárólag két aláíró rendelkezhet!), - be kell jelentkezni az illetékes önkormányzatnál is (egyes önkormányzatok ezt nem igénylik). I.1.b. A közhasznú minősítésű civil szervezetek gazdálkodásának különös szabályai A közhasznúság feltételei (rámutató link az I. modulra) Az új szabályozás során – egyrészt: a közhasznú szervezetekre vonatkozó kedvezmények kiterjesztéséért cserébe a közhasznú jogállás elnyerése és megtartása a korábbi automatizmusból szigorú szabályozás alá került; – másrészt: a kedvezményezetti kör kiszélesítésével az állam érthetően garanciákat szeretne kapni arra vonatkozóan, hogy a szervezet cserébe jó gazdaként viselkedik. A működés szempontjából a legjelentősebb változás az, hogy – aki közhasznú szervezetként kíván működni, annak kettős könyvvitelt kell vezetnie, illetve – ha szeretné elnyerni/megtartani a közhasznú minősítést, az sokkal nagyobb odafigyelést kíván a feltételként meghatározott indikátorok alakulására már év közben. Mérlegelni kell tehát, hogy a közhasznúságból fakadó előnyökkel milyen arányban áll az azzal járó kötelezettségek teljesítése, egyáltalán képes-e a szervezet biztosítani ezek meglétét. A működést meghatározó legfontosabb ismérveket, amelyeket ezzel kapcsolatban át kell gondolni az alapításkor, a következők: Nem közhasznú

Közhasznú

Működés - gazdálkodás Közvetlen politikai tevékenységet végezhet? Összeférhetetlenségi szabályok

Igen

Nem

Nincsenek

Civil tv. 38. §, 39. § szerint 50 millió Ft éves bevétel fölött kell

FB

Nem kell

(2013.12.20-ig 5 millió Ft volt az értékhatár)


11


Vezető tisztségviselő, támogató, Cél szerinti juttatás

Bárkinek

önkéntes és ezek közeli hozzátartozója nem kaphat

Kibocsáthat, ha a visszafizetési Váltó, értékpapír

kötelezettség nem veszélyezteti

Nem bocsáthat ki

az alapcél szerinti tevékenység ellátását és a működést

Felvehet, ha a visszafizetési

Felvehet, ha a visszafizetési Hitel

kötelezettség nem veszélyezteti a

kötelezettség nem veszélyezteti

közhasznú tevékenység, és a cél

az alapcél szerinti tevékenység

szerinti tevékenység ellátását és a

ellátását és a működést Befektetési tevékenység Könyvvezetés módja Közszolgáltatási szerződés

működést

Szabályzat nélkül végezhet

Szabályzat alapján végezhet

Lehet egyszeres, ha a

Kötelezően kettős

feltételeknek megfelel Nem köthet

Csak ő köthet

Csak ahol nem kötelező a közhasznú minősítés megléte Pályázatokon való indulás

(elenyésző), pl. NEA

Minden pályázaton

pályázatokon indulhatnak, de Zöldforrás pályázaton nem Beszámoló

Mindkettőnek kell közhasznú melléklet Szja

Juttatások jelentős része

Szja-köteles

Reprezentáció

Szja-mentes nincs különbség Ha közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és a nyilatkozat évének

1%-ot gyűjthet

Ha a nyilatkozat évének első

első napja előtt legalább egy évvel

napja előtt legalább két évvel

nyilvántartásba vették –

nyilvántartásba vették

2013.12.31-ig Ha a nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel


12


nyilvántartásba vették 2014.01.01-től Közérdekű önkéntes foglalkoztatás Önkéntest

Igen

foglalkoztathat? Önkéntes foglalkoztatott juttatásait adómentesen

Igen, ha fogadószervezetként regisztrált

adhatja? Tao Kedvezményezett tevékenység (az ebből származó nyereség az adónak nem alapja)

Az alapító okiratban,

Közhasznú tevékenység és az

alapszabályban szereplő cél

alapító okiratban, alapszabályban

szerinti tevékenység

szereplő cél szerinti tevékenység

Nincs

Van

Nincs

Van

Speciális adóalapcsökkentő tétel16 (a vállalkozási tevékenység nyereségének 20%-a) Speciális adóalap-növelő tétel, ha nincs adótartozás

17

A kedvezményezett vállalkozási Ha a vállalkozási tevékenység

tevékenység (az összes bevétel

Nem kell az adót

bevétele kevesebb mint az

15%-a) és az összes vállalkozási

megfizetni

összes bevétel 10%-a, és nem

tevékenységből elért bevétel

haladja meg a 10 millió Ft-ot

hányadosa szerint meghatározott adóalap után

Adóelőleg, feltöltés Adomány után az adományozónál

16 17

Nincs Nem minősül adománynak, nem jár kedvezmény és nem elismert

Kedvezmény jár és elismert költség

költség az adományozónál az

az adományozónál19

Tao tv. 9. § (2) b) Tao tv. 9. § (3) b) bb)


13


adott jogszabály figyelembevételével18 Áfa A végzett tevékenység szempontjából nem releváns. Adómentes az adományozónál az Közcélú adomány

Nem értelmezhető

adott jogszabály figyelembevételével20

Külön problémát jelent a közhasznú szervezet ilyen minőségének elvesztése. Minden beszámolóletétbehelyezés alkalmával a bíróság megvizsgálja, fennállnak-e még a feltételek, és ha nem, megszűnteti a szervezet közhasznú jogállását, és törli azt a közhasznú nyilvántartásból.21 A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg.22 A közhasznú jogállás megszűntetését az ügyész is indítványozhatja, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása – az Civil tv. rendelkezéseinek, – a létesítő okirat vagy – az ez alapján készített belső szabályzat előírásainak nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyész felhívására sem változtat. Az ügyészség indítványára a bíróság a közhasznú jogállást megszünteti, ha a szervezet határidőre nem, vagy nem megfelelő tartalommal teljesíti beszámoló-közzétételi és -letétbehelyezési kötelezettségét! Ha a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről dönt, arról határozatot hoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. A korábban közhasznú szervezet jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, közszolgáltatás ellátásra irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.23 19

Tao tv. 7. § (1) z) és 3. sz. melléklet B) 17. Tao tv. 4. § 1/a és 3. sz. melléklet A) 13. 20 Áfa tv. 259. § 9/A 21 Civil tv. 32. § (6) 22 Civil tv. 48. § 23 Civil tv. 50. § 18


14


Annak a kis civil szervezetnek tehát, aki nem végez vállalkozási tevékenységet, akinek nincsenek különösebben eszközei, alkalmazottai, készletei, forrásainak alapja nem vállalkozások adományai, önkénteseinek nem ad juttatásokat, teljesen felesleges a közhasznúsággal járó kötelezettségeket vállalnia. Jelentősen egyszerűbb az adminisztráció, lehet egyszeres (pénzforgalmi szemléletű) könyvvezetést alkalmazni. Két teljes naptári év működés után lehetőség van az 1% gyűjtésére, ha az általuk végzett tevékenység közhasznúnak minősíthető. Helyi és országos szintű működési, illetve programfinanszírozási pályázatokon indulhatnak, másra nagy valószínűséggel nem is lesz szükségük. Azoknál a szervezeteknél, akik feladatellátással foglalkoznak, intézményt tartanak fenn, természetesen ez nem mérlegelendő kérdés, hiszen közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezetek köthetnek. Szintén nem kérdés ez azoknál az alapítványoknál, amelyek tevékenysége nagyrészt ösztöndíj, szociális segély, illetve egyéb cél szerinti juttatások nyújtásából áll.

I.2. Civil szervezetek költségvetési terve A civil szervezet a beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően éves költségvetési tervet készít. Ennek során szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása és más bevételek) egyensúlyban legyenek.24 Az éves költségvetési terv készítése során a szervezetnek először számba kell vennie az adott pénzügyi évben várhatóan felmerülő alapvető működéshez kapcsolódó kiadásait, majd ezt szélesíti az adott évre célként kitűzött feladatokhoz, illetve a végezni kívánt tevékenységekhez rendelhető közvetlen és közvetett kiadásokat. Mindvégig szem előtt kell tartani az egyes költségvetési kiadási sorokhoz rendelhető forrásokat, bevételeket, és meg kell határozni az esetleges forráshiány megszüntetéséhez szükséges lépéseket. A felelős gazdálkodás jegyében év közben a tényszámok és a tervek összevetése alapján szükség lehet a költségvetési terv 24

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §


15


módosítására: csökkenteni a költségoldal tételeit, és/vagy a megfelelő intézkedéseket meghozni a bevételek növelése érdekében. A tervezés egy másik vetülete abból fakad, hogy míg a kiadások felmerülésének üteme viszonylag jól tervezhető, a források befolyásának üteme kevésbé, de talán mondhatjuk, hogy ez a bizonytalanság a szervezet méretével fordítottan arányos. Szükség van tehát egy pénzforgalmi szemléletű tervre is, mely a bevételeket és kiadásokat azok rendelkezésre állásának, illetve felmerülésüknek időpontjában mutatja be. A szervezet fizetőképességének megőrzése csak ezek összehangolásával lehetséges.


16


I.2.a. Civil szervezetek bevételei A civil szervezet bevételei lehetnek25 a következők: 

egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;



gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;



költségvetési támogatás,26 amely az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amit a támogató konkrét program megvalósulása vagy meghatározott időszakban a működés érdekében nyújt, különösen: -

a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

-

az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

-

az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

-

az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege (1%);



az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;



más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;



befektetési tevékenységből származó bevétel;



egyéb bevétel (pl. cél szerinti – közhasznú – tevékenység bevétele, egyéb cél szerinti bevétel, tárgyi eszköz értékesítéséből származó, pénzügyi bevétel stb.).

Tagdíjak, alapítói befizetések A tagdíj az egyesületek speciális bevétele, megfizetése a tagi jogviszony feltétele, tagi hozzájárulás a működéshez. A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől hatályos módosítása az új beszámolósémák megalkotása során az „Egyéb bevételek” közé sorolta. Kérdés, hogy mi történik a mérlegkészítésig be nem folyt, adott évi tagdíjakkal. Véleményünk szerint a tagdíjakat a pénzügyi teljesítéskor kell bevételként elszámolni, függetlenül attól, hogy a befizető az előző évi tagdíját fizette be. Nem lehet a mérlegkészítésig be nem folyt tagdíjak elhatárolásával pozitív eredményt megteremteni, bár a költségvetés összeállításakor figyelembe vették az összes tagdíj befolyását. Meglátásunk szerint a közhasznúsági feltételek megállapítása során az, hogy a két év eredményét egybeszámítva kell pozitív összeget elérni, szintén ezt támasztja alá.

Bizonylata a pénztárbevételi bizonylat, illetve a számla, amelyet akkor kell kiállítani, ha azt a 25 26

Civil tv. 19. § (1) Civil tv. 2. § 15.


17


befizető kifejezetten kéri, vagy az áfatörvény erről így rendelkezik. Az alapítói befizetés megítélése többféle lehet, így a könyvelés során minősülhet mérleg- vagy eredménytételnek is. A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.27 

Mérlegtétel

(Induló tőke) = kifejezetten az induló vagyon növelése érdekében, az

új csatlakozók által rendelkezésre bocsátott vagyon 

Eredménytétel

(Egyéb bevétel) = az alapítóktól működési célra kapott befizetések (Rendkívüli bevétel) = az alapítóktól fejlesztési célra kapott befizetések

Cél szerinti vagy vállalkozási tevékenységből származó bevétel A legtöbb kérdés a tevékenységek, ezzel együtt a bevételek minősítésével kapcsolatban merül fel. Téves az a megközelítés, mely szerint az a tevékenység, amelyért a szervezet pénzt szed, vállalkozási tevékenységnek minősül. Semmilyen jogszabály nem kötelezi a civil (közhasznú) szervezeteket arra, hogy cél szerinti (közhasznú) tevékenységeiket ingyenesen lássák el. Az viszont természetes elvárás, hogy ezek a bevételek álljanak arányban a költségekkel, azaz ne legyen cél nyereség elérése ezeken az ügyleteken. Mint azt már a korábbiakban láttuk, itt van nagy szerepe a létesítő okiratnak, melyben rögzítjük a szervezet által elérni kívánt célokat, és az azok érdekében végzett tevékenységeket. Az alapítók „kreativitásán” múlik, mi mindent tudnak ide besorolni. Amik ezen kívül végzett tevékenységek, melyek úgymond csak „finanszírozás” szempontjából járulnak hozzá az alapfeladat ellátásához, de (ha lenne más külső forrás) a tevékenység nélkülük is ellátható lenne, azok lesznek a vállalkozási tevékenységek. Röviden: amely tevékenységeknek kizárólag a profitszerzés a céljuk. Vannak olyan tevékenységek, melyek általában vállalkozási tevékenységnek minősülnek, ilyenek

27



a hirdetés, reklámozás,



a cél szerinti tevékenységgel össze nem függő termék, szolgáltatás értékesítése,



ingó és ingatlan bérbeadása.

Civil tv. 22. § (2)


18


Érdemes a létesítő okiratban részletesen elkülöníteni, hogy melyek azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket a szervezet a célja elérése érdekében értékesít, és milyen esetben válik akár ugyanaz a termék vagy szolgáltatás értékesítése vállalkozási tevékenységnek. Példák tevékenységek minősítésére: 

Ha a helyi sportkör a tagjai vagy a tevékenysége célcsoportját alkotó személyek részére sportnapot szervez, és azon nevezési díjat szed, az cél szerinti bevétel lesz, ha a faluban működő szállásadó kéri fel a sportkört, hogy vendégei számára rendezzen sporttal kapcsolatos animációt, az azonban már vállalkozási tevékenység.



Ha az alapítvány által működtetett intézmény konyhája által biztosított ellátásra, az intézményben gondozottaktól térítési díjat kérnek, az cél szerinti bevétel lesz, míg ha bárki étkezhet ezen a konyhán díj ellenében, az a szolgáltatás már vállalkozási tevékenység.



De az is lehet cél szerinti bevétel, ha az alapító okiratban úgy szerepel, hogy az előbb említett étkeztetést a gondozottak mellett, más szociálisan rászoruló is igénybe veheti névleges térítési díj ellenében.

Feladatfinanszírozást szolgáló (normatív) költségvetési támogatás:28 valamely közfeladat államháztartáson kívüli szervezet által történő ellátását, valamint e feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó költségvetési támogatás. Adomány:29 a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. Befektetési tevékenység:30 a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb, éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység.

I.2.b Civil szervezetek kiadásai A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek31 az alábbiak: 

alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,



gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,

28

Civil tv. 2. § 8. Civil tv. 2. § 1. 30 Civil tv. 2. § 3. 31 Civil tv. 19. § (2) 29


19




a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,



egyéb költség.

A civil szervezet bevételeit, és költségeit, illetve ráfordításait (kiadásait) az előbbiekben bemutatott részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A civil szervezet az egyes tevékenységekhez közvetlenül nem köthető költségeit, ráfordításait (kiadásait) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, a tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A civil szervezetek kiadásainak minősítésekor azon kívül, hogy az mely tevékenységhez kapcsolódik közvetve vagy közvetlenül, nagyon fontos tisztán látni azt, hogy az egyes pénzügyi kimutatásokban hol kell őket szerepeltetni. Ugyanazt a kiadást máshogyan kell kezelni a költségvetés tervezése során, a számvitel szerinti eredmény-kimutatás összeállításakor, és másképpen egy pályázati elszámolásban. Egy kiadás lehet – kizárólag pénzmozgás (pl. hiteltörlesztés) – költséggel járó pénzkiadás – ráfordítással járó pénzkiadás. A kiadás tehát mindig a pénzkészletek, pénzeszközök csökkenését jelenti. A költség a tevékenység érdekében felmerült kiadás. A kiadás költséggé válása lehet egyidejű a költség felmerülésével (pl. nyomtatás), de megelőzheti (pl. ingatlan bérleti díj) vagy akár követheti is azt (pl. iroda rezsi számlái, telefonbeszélgetések díja). A kiadás költséggé válása több időszakot is érinthet (pl. eszközök értékcsökkenése). A ráfordítás tágabb fogalom, a költségnél. Jelent egyfajta eredmény terhére való elszámolást (minden költség ráfordítássá válik), illetve nem szorosan a tevékenységhez kapcsolódó kiadásokat is (pl. fizetett kamat, kártérítés). Figyelni kell tehát az egyes pénzügyi kimutatások tervezése és összhangja során arra, hogy az adott kimutatás milyen szemléletű. Pénzügyi szemléletű, melyben a bevételek és kiadások szembeállítása, vagy teljesítmény (eredmény) szemléletű, melyben az időszaki bevételekkel szemben az időszaki


20


ráfordítások állnak. Egy tartós eszköz beszerzést a pályázati elszámolásban dologi kiadásnak kell kimutatni, a számvitelben pedig beruházási kiadásnak minősül, és a hasznos élettartam ideje alatt értékcsökkenési leírás formájában kerül költségként elszámolásra akár több év alatt.

I.3. Adomány, támogatás, szponzoráció A támogatást és az adományt az különbözteti meg egymástól, hogy a támogatást mindig valamilyen pályázaton, vagy egyedi döntés alapján nyeri el a szervezet valamilyen meghatározott célra, és elszámolási kötelezettség kapcsolódik hozzá, nem megfelelő elszámolás esetén pedig visszafizetési kötelezettség terheli a szervezetet. Ezzel szemben az adománnyal szabadon rendelkezhet a szervezet, konkrét elszámolási kötelezettség nem kapcsolódik hozzá, de az adományozó bizalmának megtartása miatt mégis fontos külön kezelni és beszámolni a felhasználásáról. Az adomány fogalma a jogszabályokban háromféleképpen jelenik meg: A számvitel szempontjából a legegyszerűbb adományfogalom az érdekes, amely a civil szervezetnek – a létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás.32 Látszik tehát, hogy míg a támogatás mindig pénzben, az adomány anyagi javakban, eszközökben is megtestesülhet. A másik fontos különbség, hogy míg adomány csak a cél szerinti (közhasznú) tevékenység megvalósításához, addig támogatás a vállalkozási tevékenységhez is kapható. A szponzoráció ezektől teljesen elkülönülő fogalom. Ez

tisztán vállalkozási tevékenységnek

minősül, hiszen a szponzor mindenféle, a szerződésben kikötött szolgáltatások nyújtásához köti a „támogatás” folyósítását, azaz ez nem más, mint ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtás (általában reklámszolgáltatás). I.3.a. Az adománygyűjtés folyamata, a nyilvánosság tájékoztatása. A 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza az adománygyűjtés szabályait. E rendelet

32

Civil tv. 2. § 1.


21


alkalmazásában adomány33 az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat. Adomány juttatása esetén nem minősül ellenszolgáltatásnak a juttatáskor az adományozott által adott dolog vagy szolgáltatás, melynek értéke nem haladja meg az érvényes minimálbér összegének 25%-át (2013-ban 24 500 Ft, 2014-ben 25.375 Ft).34 Az adomány gyűjtése35 – önkéntes, – nem járhat mások zavarásával, a személyiségi jogok és az emberi méltóság sérelmével, – kötelező az adományozót folyamatosan, de legalább évente egyszer tájékoztatni az adománygyűjtés céljáról és annak felhasználásáról (nyilvánosság, átláthatóság!) az általa használt tájékoztatási eszközön keresztül (honlap, hírlevél).36 Ezek a szabályok vonatkoznak az 1% gyűjtésére is! Nem minősül adománynak37 – a közérdekű önkéntes munka, – a közösségi szolgálat, – az adományozott szerv, szövet. Az adományokat az Sztv. 50. § (4) bekezdéséhez kapcsolódóan az Civil tv. előírásai szerint az adományozó nyilvántartásaiban szereplő könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.38 A civil szervezet működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot. A civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül - így különösen honlapján, hírlevélben - ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt.39

33

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (5) a) 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § 35 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1)–(3) 36 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 37 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (4) 38 Civil tv. 26. § 39 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § 34


22


I.3.b. Közreműködő az adománygyűjtésben Az adományszervező, illetve adománygyűjtő írásban meghatalmazható adománygyűjtő tevékenység folytatására, aki további adományszervezőnek meghatalmazást nem adhat. Az adománygyűjtő a személyazonossága igazolása mellett az alábbiakkal igazolja magát: – a civil szervezet írásbeli meghatalmazása, – az adományozott vagy adományszervező adatait tartalmazó közhiteles (elektronikus) kivonat vagy annak másolata. Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető. Pénzbeli, illetve természetbeni adománygyűjtés gyűjtőláda útján is megvalósítható. Az adománygyűjtés ebben az esetben a következők szerint történhet: – a ládán az adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége feltüntetésével, – zárt módon (az adomány elhelyezhető, de felnyitás nélkül nem vehető ki), – felnyitás a helyszínen (nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén, székhelyen, telephelyen is): két képviselő jelenlétében, jegyzőkönyv felvételével. Interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül adományt gyűjteni oly módon lehet, hogy – biztosítani kell az adományozott szervezet és az adományszervező azonosíthatóságát, – legalább az adományozott és az adományszerző nevét, székhelyét, telefonos elérhetőségét, honlap címét meg kell jelölni.


23


I.4. A támogatás, mint a civil szervezet speciális bevétele A civil szervezetek egyik speciális bevétele a támogatás. A támogatásokat aszerint, hogy kitől kapta a szervezet, a következőképpen csoportosíthatjuk: – költségvetési támogatás, – más szervezettől pályázat útján kapott támogatás. A könyvelésben a támogatás forrása szerint a költségvetési támogatások között a következő elkülönítéseket kell tenni, hogy a beszámoló „Tájékoztató adatok” rovatának megfeleljen: – központi költségvetési támogatás, – helyi önkormányzati költségvetési támogatás, – az unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás, – normatív támogatás, – 1%. A támogatott célt tekintve beszélhetünk – működési célra kapott, – cél szerinti tevékenységre (meghatározott programra) kapott, – fejlesztési célra kapott, – továbbutalási célra kapott támogatásokról. I.4.a. Pályázat útján elnyert hazai és nemzetközi támogatások Az új Civil törvénnyel létrehozott Nemzeti Együttműködési Alap, a 2012-es költségvetési évtől kezdődően

a

bejegyzett

civil

szervezetek

számára

működésük,

szakmai

programjaik

megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására költségvetési forrásokat biztosít. Jelenleg ez a legnagyobb civil szervezeteket támogató hazai forrás. Az Alap az alábbi célokra teljesíthet kifizetések:40 – civil szervezetek által gyűjtött és elektronikusan bevallott adományok után járó öt százalékos, 40

Civil tv. 56. § (1)


24


normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít – civil szervezet működésének támogatása; – civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása; – egyéb, szakmai jellegű célok - nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása; - civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása; - civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység és intézmények támogatása; - civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása; - civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása; - adományosztó szervezeteknek szóló juttatás a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa, illetve a kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján; - civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása. A rendelkezésre álló források 60%-a működési célú, 30%-a szakmai jellegű pályázati kiírásokon, és 10%-a egyedi kérelmeken alapulva kerülnek szétosztásra. A céltól függetlenül , a teljes támogatás 10%-ának visszatérítendő és legalább 70%-ának vissza nem térítendő támogatás formájában kell eljutnia a civil szervezetekhez. Az országgyűlés által létrehozott elkülönített állami pénzalapok is írhatnak ki pályázatokat a pénzalapok céljainak megvalósítására. Ilyenek például az Nemzeti Kulturális Alap41 és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.42 Az európai uniós forrásokat a 2013. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálja. A feladatot 2014. január elsejétől a Miniszterelnökség és egyes Minisztériumok vették át. Ezek a források főként felzárkózási jellegű fejlesztéseket, beruházásokat támogatnak. Jelenleg hét

41 42

http://www2.nka.hu/OPPortal/portal/cn/DefaultContainerPage/Kezdolap https://www.nive.hu/


25


ágazatban és hét régióban úgynevezett operatív programok keretein belül.43 Az Norvég Civil Támogatási Alap átfogó célja, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. A támogatók döntése értelmében ezen belül az Alap kiemelt figyelmet fordít az emberi és kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és

átláthatóságra,

a rasszizmus

és

az

idegengyűlölet elleni

harcra, a

megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot. Mindennek érdekében az Alap az alábbi témakörökben kidolgozott projektekhez nyújt támogatást: – emberi jogok és demokrácia; – női jogok és esélyegyenlőség; – szervezet- és közösségfejlesztés; – ifjúsági- és gyermekügyek; – környezetvédelem és fenntartható fejlődés; – jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak; – társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció).44 Svájci Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok45 A Civil Alap célja a szociális és környezetvédelmi területen tevékenykedő civil szervezetek megerősítése, kapacitásaik növelése Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar vagy Jász-Nagykun-Szolnok megye), két témakörben: (A) szociális szolgáltatások nyújtása, (B) környezeti kihívásokra adott válaszok. Az Ösztöndíj Alap célja olyan komplex projektek támogatása amelyek marginalizált helyzetű diákokat segítenek középfokú tanulmányaik elkezdésében vagy folytatásában, abból a célból, hogy sikeresen befejezhessék tanulmányaikat, illetve tovább tanuljanak, szakmát szerezzenek. I.4.b. Visszatérítendő illetve vissza nem térítendő támogatások A támogatások között további csoporttulajdonság lehet a finanszírozás fajtáját tekintve 

a vissza nem térítendő és

43

http://www.nfu.hu http://norvegcivilalap.hu/hu/nyitolap 45 http://www.svajcivil.hu/ 44


26




a visszatérítendő

támogatás. A vissza nem térítendő támogatást mindig valamilyen költség vagy ráfordítás ellentételezésére nyújtják. Ezzel általában a pályázat kiírója által megszabott beszámolási szabályokat követve el kell számolni, tehát nem jelenti azt, hogy bevétellé is válnak, mert a nem megfelelő elszámolást mindig visszafizetési kötelezettséggel szankcionálja a pályázat kiírója. A vissza nem térítendő támogatás lehet a támogatási szerződésben szereplő elszámolási módok szerint 

előfinanszírozott vagy



utófinanszírozott.

A visszatérítendő támogatás nem más, mint kamatmentesen adott kölcsön. Ezt is meghatározott célra adják, de a támogatási időszak végén vissza kell fizetni, így gyakorlatilag csak áthidaló funkciója van. Ezt a típusú támogatást kizárólag a kötelezettségek között lehet nyilvántartani, sosem lesz bevétel. A Civil tv. 57. § (1) bekezdése alapján azon közhasznú civil szervezetnek, amelynek a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves bevétele eléri vagy meghaladja az ötvenmillió forintot, csak működési támogatás nyújtható, visszafizetési kötelezettség mellett. Ez az előírás 2014. január elsejétől megváltozott, ettől kezdve az értékhatárt miniszteri rendelet fogja meghatározni. A visszafizetés módját - egy összegben vagy részletekben - és határidejét a támogatási szerződésben kell meghatározni. A teljes visszafizetés végső határideje nem lehet későbbi azon költségvetési évet követő második év utolsó napjánál, amely terhére a visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatást kifizették. A támogatási szerződés alapján visszatérítendő összeg megegyezik a nyújtott támogatással.46

I.5. Civil szervezet speciális kiadásai A kiadások tekintetében általánosságban elmondható, hogy ugyanúgy, mint a forprofit gazdálkodóknál, minden, a tevékenység érdekében felmerülő kiadás elszámolható költségként 46

5/2012. (II.16.) KIM rend. 14. §


27


vagy ráfordításként. A civil szervezetre vonatkozó gazdálkodási alapelvekből következően kerülni kell a pazarló költekezést. Kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzkezelés mellett a kiadások jóváhagyásának rendjére és megfelelő adminisztrációjára is. A kiadások célszerűségét és mértékét a szervezetek legfőbb szerve ellenőrzi. Vannak kifejezetten a civil szervezetekre jellemző kiadások, melyek általában egy magánszemély vagy szervezet anyagi vagy nem anyagi javakkal való támogatásával függnek össze. A civil szervezet speciális jogi helyzete miatt egyes kiadásokra különleges elszámolási, adózási szabályok vonatkoznak. A kiadások a nyilvántartásuk szempontjából is kiemelt figyelmet érdemelnek:47 – Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó közvetlen költségeket külön kell gyűjteni, tevékenységenként. – A közvetett költségeket utólag, bevételarányosan kell megosztani a cél szerinti (alap) tevékenységgel kapcsolatos, illetve a vállalkozási (kiegészítő) tevékenységgel kapcsolatos részre. A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült költségek megosztásánál figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a szervezet vállalkozási tevékenységet is folytat, a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank)költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni48. I.5.a. Cél szerinti juttatások, reprezentáció Cél szerinti juttatás:49 a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás. Tipikusan ilyen az ösztöndíj, a szociális segély. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti

47

Civil tv. 20-21. § 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (4) 49 Civil tv. 2. § 4. 48


28


juttatás alapjául nem szolgálhat.50 Pályázati felhívás:51 az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója.52 A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.53 Bizonyos feltételek megvalósulása esetén a szervezet alaptevékenységéből fakadó cél szerinti juttatások adómentesen adhatók (kapcsolat az SZJA résszel). Nem minden cél szerinti juttatás, ami annak látszik. Egy éttermi számla, vagy más ételfogyasztáshoz kapcsolódó számla megítélése a körülmények függvénye. – Lehet egy alaptevékenységhez tartozó tábor költsége, – Lehet a szervezet tevékenységével összefüggő, mindenki számára nyitott rendezvényen nyújtott vendéglátás az ott résztvevőknek, vagy egy zártkörű eseményen a partnereknek. Szintén nem cél szerinti juttatás az, ha a szervezet munkavállalóját, önkéntesét részesíti valamilyen természetben adott juttatásban. Ezek a gazdasági események más-más adójogi (kapcsolat az SZJA résszel) és számviteli megítélés 50

Civil tv. 43. § (1)-(2) Civil tv. 2. § 26. 52 Civil tv. 38. § (3) 53 Civil tv. 42. § (2) 51


29


alá esnek. I.5.b. Beruházások kezelése A civil szervezeteknél az egy évnél hosszabb ideig a tevékenységet szolgáló eszközök kezelése nem különbözik más gazdálkodó szervezetekétől. Egyetlen dolgot emel ki a jogszabály (de ez sincs másképpen): a civil szervezet a gazdaságivállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a társasági adó alapjának meghatározásakor a Tao törvény szerint veheti figyelembe. 54 Az eszköz bekerülésekor meg kell határozni, mely tevékenység végzéséhez fogja használni a szervezet. Amennyiben több tevékenységhez együttesen használja (és ezek között van vállalkozási tevékenység is), akkor bekerülési értékét közvetett költségként az árbevétel arányában kell majd felosztani. Ha az eszközbeszerzés támogatásból valósult meg, és a szervezet kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, akkor figyelni kell arra, hogy a számviteli és a pénzügyi elszámolás elválik egymástól olyan módon, hogy – a számvitelben az eredmény kimutatásba az eszköz hasznos élettartama alatt arányosan kerül elszámolásra ráfordításként, ezért a támogatást is ebben az ütemben lehet bevételként elszámolni (halasztott bevétel) – pénzügyileg (pályázati elszámolás) a befolyt támogatással szemben az egész beszerzési értéket kell elszámolni, mint felhalmozási jellegű ráfordítás (eszköz beszerzés). Olyan nyilvántartást kell tehát vezetni, melyből minden körülmény kiderül, és egy utólagos ellenőrzés során is világosan látszik, hogy milyen dokumentumok alapján került az adott eszköz elszámolásra egyik, illetve másik pénzügyi kimutatásban.

I.6. SZJA 1% Az SZJA 1% rendszere egy olyan közvetett állami támogatási forma, melyben az adózó dönthet arról, hogy a tőle egyébként is elvont adó egy részét milyen szervezet támogatására fordítsa az 54

Civil tv. 22. § (1)


30


állam. A támogatás forrása tehát közpénz, de a felajánló szintjén mégis egy magánadakozás jellemzőit viseli. A civil szervezetek körében ez egy olyan „könnyű” bevételi forráslehetőség, melyre közvetlen ráhatással lehetnek. Egy sikeres 1% kampány és némi odafigyelés a feltételek meglétére egy viszonylag jól tervezhető forrást eredményez. A magánszemélyek az éves szja-bevallásukban szereplő, megfizetett éves adókötelezettségük 1+1%-át ajánlhatják fel55 a törvény által maghatározott kedvezményezetteknek. Fontos tudni, hogy csak az összevont jövedelmek után megállapított adó lehet az 1% alapja és annak is a kedvezményekkel már csökkentett része. A felajánlott összeget módosítani lehet, ha adóhatósági ellenőrzés alapján vagy az adózó önellenőrzése következtében megváltozott adóösszeg befizetésre kerül, és a különbözet 1%-a meghaladja az 5.000 Ft-ot. A módosítás végső határideje a rendelkezés évét követő év július 31. napja. Akkor is változik a felajánlott összeg, ha a módosítás következtében csökken a bevallott és megfizetett adó. A csökkenés esetén is figyelembevételre kerül az 5.000 Ft értékhatár, azaz csak az ezt meghaladó érték kerül visszavonásra.56 A magánszemély visszajelzést kap a hatóságtól, ha érvénytelen a felajánlása. Érvénytelen lehet a felajánlás többek között, ha 

a kedvezményezett nem megfelelő azonosító számát tüntetik fel,



azonos körbe tartozó kedvezményezettek részére történt mind a két 1% felajánlása,



nem érkezett be határidőre (május 20.) a nyilatkozat,



nem fizették meg az adót (az adó megfizetésének minősül, ha a munkáltató vagy kifizető az adót adóelőlegként év közben levonta!).

I.6.a. Az SZJA 1%-os felajánlások gyűjtésének feltételei Kinek57 lehet felajánlani?: 

civil kedvezményezetteknek az egyik 1%-ot, és



egyházaknak vagy ún. kiemelt előirányzatok céljára a másik 1%-ot.

A két 1%-ot nem lehet összevonni, nem lehet felosztani és több azonos kategóriájú

55

Szja 1% 1. § Szja 1% 2. § (1) 57 Szja 1% 4. § 56


31


szervezetnek felajánlani. Civil kedvezményezett lehet 

az egyesület, alapítvány, melyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább két évvel nyilvántartásba vett.58



akinek székhelye belföldön van



aki közhasznú tevékenységet végzéséről nyilatkozik



aki az alapító okirata, az alapszabálya szerint nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, a pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt



,59

. Nem feltétel tehát a közhasznú minősítés megszerzése!

Az adóhatóság a beérkező rendelkező nyilatkozatokat feldolgozza, majd szeptember 1-jéig levélben értesíti a felajánlásról a kedvezményezetteket, és felhívja a figyelmüket arra, mi a teendőjük. A levél kézhezvételét követő 30 napon belül kell igazolni a törvényben szereplő feltételek fennállását. Az igazolásra a hatóság nyomtatványt rendszeresített, ez a _ _37A sorszámú adatlap (2014-ben 1437A). Első alkalommal, illetve ha lényeges változás történt, másolatban csatolni kell a jogerősséget igazoló záradékkal ellátott bírósági végzést, ami igazolja a nyilvántartásba vétel időpontját. A létesítő okiratot, amely igazolja, belföldi a székhelye, és nem működik együtt pártokkal, nem végez közvetlen politikai tevékenységet.

. A nyilatkozat elektronikusan beadható, ekkor a feltételek meglétét igazoló dokumentummásolatokat csatolmányként kell hozzárendelni az adatlaphoz. Lehetőség van a nyilatkozat papír alapon történő benyújtására is, ebben az esetben mellékelni kell a fénymásolatokat. A nyilatkozat beérkezését követő 30 napon belül, de legkésőbb december 15-ig megérkezik az 58 59

Szja 1% 4. § aa)–ab) Szja 1% 4. § ac)


32


összeg a szervezet bankszámlájára, ha a kiutalás időpontjában nincs köztartozása. Adótartozás esetén az Adóhatóság a felajánlott összegből átvezet az adótartozásra, a köztartozásra, és az ezt követően megmaradó összeget utalja át a civil szervezet számára..60

Az adatlap kitöltésénél figyelni kell arra, hogy az adatokat az adóhatóság összeveti a nála lévő nyilvántartással. Amennyiben eltérést talál, egyeztetésre szólíthatja fel a szervezetet, és ez hátráltatja az összeg gyors kiutalását. A 2015-ben kezdődő adóévtől csak az a civil szervezet kaphatja meg a felajánlott 1 %-ot, aki az előző év szeptember 30-ig regisztrált az Adóhatóságnál. Az első regisztráció határideje 2014. szeptember 30. Az a civil szervezet, aki 2014. évben már a számára felajánlott 1 % miatt az előírt eljárásban igazolta a feltételek fennállását, annak nem kell majd regisztrálni. Számukra a 2014. évre beadott igazolása a feltételek fennállásáról, megfelel a 2015. évre szóló regisztrációs kötelezettség teljesítésének. Az év során figyelniük kell arra, hogy ha valamilyen változás miatt már nem felel meg a civil szervezet a felajánlás kiutalásához szükséges előírásoknak, akkor ezt a tényt a változást követő 15 napon belül kell bejelenteni az Adóhatóságnak. A bejelentést követően az Adóhatóság törli a lehetséges kedvezményezettek közül a civil szervezetet. A törlésre akkor is sor kerül, ha maga az Adóhatóság jut olyan információhoz, hogy a civil szervezet nem felel meg a feltételeknek. Nem történik kiutalás, ha a szervezet: 

csőd vagy felszámolási eljárás



kényszer végelszámolási eljárás



egyszerűsített vagy kényszertörlési eljárás

alatt áll. I.6.b Az SZJA 1%-os felajánlások felhasználásának folyamata, elszámolása Az 1% felhasználását61 az erre szolgáló _ _KOZ adóhatóság által közzétett nyomtatványon kell bemutatni, és elektronikus úton benyújtani( 2014-ben 12KOZ). A benyújtás határideje a kiutalás évét követő második adóév május 31. napja. A 2012-ben kiutalt összegről kell 2014. május 31-ig adatot szolgáltatni az Adóhatóság részére.

60 61

Szja 1% tv. 4.§ (9) Szja 1% tv. 6. § (1)


33


A kiutalás évét követő év december 31. napjáig fel nem használt összeget a következő évben kell felhasználni, addig lehetőség van a tartalékolásra.62 Ezt a tényt, valamint a következő évben az ebből történő felhasználást külön kell kimutatni az adott évről történő elszámolásban. A 2014-ben kiutalt összegből a 2015. december 31-ig fel nem használt részt, 2016. december 31-ig lehet felhasználni. A csőd, vagy felszámolási eljárás, vagy a kényszer- végelszámolási eljárás, az egyszerűsített törlés, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig kiutalt összegekkel soron kívül kell elszámolni. Átmeneti rendelkezések alapján a 2013. december 20-ig kiutalt összeget 2015. december 31-ig kell felhasználni. A kapott összeg felhasználható: 

működési költségre,63 maximum az adott évben kiutalt és a tartalékolt támogatást együtt véve annak 50%-áig, amelyek: -

személyi jellegű ráfordítások, fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,

-

székhely, működési hely fenntartása – ingatlan bérleti díja, kapcsolódó közműköltségek, kivéve, ha az ingatlant a szervezet alapítója, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy ezek hozzátartozója bármely jogcímen lakásként is használja



kommunikációs költségek – posta, telefon, internet,

a cél szerinti (közhasznú) tevékenység megvalósítására megkötés nélkül.

A 2014. január elsejétől kiutalt, és ha volt tartalékolás, akkor az abból történő felhasználást is figyelembe véve a működésre fordított összeg nem haladhatja meg a felhasznált összeg 25 %-át, maximum 25 millió forintot. Ebből külön korlátozva van a reklámra fordítható összeg, ez nem lehet több, mint a felhasznált összeg 10 %-a, maximum 10 millió forint. A költségek egyik vagy másik kategóriába történő besorolása sokszor nem egyértelmű, ezért az 1%kal való elszámolás alátámasztására is nagyon fontos a létesítő okiratban részletesen szabályozni az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és a kapcsolódó költségeket. A megkapott összeg költségvetési támogatásnak minősül,64 így a NAV minden fázist ellenőrizhet az Art. vonatkozó rendelkezései alapján, ezért olyan nyilvántartást kell vezetni, mellyel minden 62

Szja 1% 6/C. § (1) Szja 1% tv. 7. § (9) 64 Szja 1% 7. § (7) 63


34


időpillanatban el tudunk számolni, nyomon tudjuk követni a felhasználást. A közzétételi kötelezettségnek az adatszolgáltatás benyújtásával lehet eleget tenni. Az adóhatóság az adatszolgáltatást a felhasználást követő év június 30. napjáig ingyenesen közzé teszi egy, a civil szervezetekkel foglalkozó honlapon, a Civil Információs Portálon, ahol egy évig, de legkésőbb a következő adatszolgáltatás nyilvánosságra hozásáig megtekinthető. Ha a szervezet rendelkezik honlappal, ott is közzé kell tenni az adatokat legkésőbb a felhasználás évét követő május 31-éig, és egy évig nem lehet eltávolítani onnan.


35


II.

Civil szervezeteket érintő foglalkoztatási kérdések (emelt szint)

A civil szervezetek tevékenységében többféle formában lehetséges közreműködni. Ez történhet akár ellenérték nélkül is. Fontos azonban arra figyelni, hogy minden jogviszonyhoz kapcsolódnak adminisztratív előírások. Az előírások betartása biztosítja, hogy egy ellenőrzés során ne minősítsék illegális (fekete) foglalkoztatásnak. Az egyes hatóságok kiemelten vizsgálják, hogy a foglalkoztatottak

bejelentése

megtörtént-e.

A

munkavégzés

során

betartandó

előírások

időigényesek, mégis fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy civil szervezeteknek is ki kell venni részüket a feketegazdaság elleni küzdelmekből, és ezzel együtt az egyenlő közteherviselésből. Adóellenőrzés során ellenőrizhetik, és feltárhatják a be nem jelentett munkavállalók foglalkoztatását. Adózási és társadalombiztosítási szempontból azt a foglalkoztatást kell bejelenteni, ahol biztosítási jogviszony jön létre. Munkajogilag azt tekintjük foglalkoztatási jogviszonynak, amelynek keretében ellenérték fejében történik a munkavégzés.65 A munkaviszonytól eltérő jogviszonyok is jellemzőek a civil szervezetekre. Ilyen, amikor megbízási szerződéssel, önkéntesként, egyszerűsített foglalkoztatás keretében történik a foglalkoztatás. Az ellenérték nélkül végzett közreműködésnek tekintjük, az un. szívességi munkavégzést. Azonban nem csak a pénz tekinthető ellenértéknek. Ellenérték, amit bármilyen más formában, akár természetben, tárgyi formában, vagy szolgáltatásként kap a magánszemély. A foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy a részére végzett munka bejelentett jogviszony alapján történik. Amennyiben ennek ellenkezőjét állapítja meg az ellenőrzést végző hatóság, akkor 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal66 sújtható a civil szervezet is. A mulasztási bírság mellett sok pályázatnál kizáró tényező, ha a szervezetre munkaügyi bírságot szabtak ki.

65 66

1996. évi LXXV tv a munkaügyi ellenőrzésről 1 § (3) ART 172 § (2)


36


II.1. A vezető tisztségviselők A vezető tisztségviselők fogalmát, választásának módját, összeférhetetlenségi szabályait meghatározza a civil törvény, de nem ad arra nézve iránymutatást, hogy ez a foglalkoztatás milyen jogviszonyban látható el. Az egyes jogviszonyról különböző jogszabályok rendelkeznek. A vezető tisztség ellátható: 1. munkaviszonyban, ekkor a munka törvénykönyve az irányadó, 2. megbízási jogviszonyban, ekkor a PTK megbízási jogviszonyra vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Az adó és társadalombiztosítási jogszabályok sem határozzák meg, hogy milyen jogviszonyban kell a vezető tisztséget ellátni. Ezek a jogszabályok arról rendelkeznek, hogy a létrejött megállapodások alapján az egyes jogviszonyokhoz milyen adó és járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak. Ezek alapozzák meg a követendő eljárásokat is, azaz, hogy mikor és milyen adatokat kell bejelenteni, létrejön-e biztosítási jogviszony, van-e a jövedelemre kötelező előírás. Amikor a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látja el a feladatát, akkor rá is vonatkozhatnak az MT vezető állásúakra vonatkozó szabályai.67 Vezetők esetén a törvény nagyobb szabadságot ad a megállapodások tartalmára, de ezzel együtt kevesebb védelmet is biztosít. Vezető állású munkavállalónak akkor minősíthető valaki, ha a következő három feltétel együttesen fennáll: 1. a vezető a szervezet működése szempontjából fontos, bizalmi munkakört tölt be, 2. a munkavállaló a munkaszerződés aláírásával maga is elfogadja, hogy vezetőnek minősül, 3. a munkavállaló alapbére a minimálbér hétszeresét eléri (2013-ban 686.000 Ft/hó). A vezetők munkaideje kötetlen, a munkaidő beosztásukat maguk állapítják meg. Amikor ők szüntetik meg jogellenesen a munkaviszonyukat, akkor 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítést kell fizetniük. II.1.a. A vezető tisztségviselők díjazása A vezetők díjazása munkaviszonyban a munkaviszonyra vonatkozó előírások szerint történik. Ezeket a II.2. pontban ismertetjük. A munkaviszonyban történő foglalkoztatáshoz mindig 67

MT 208 § és 209 §


37


kapcsolódik a munkabér. Azaz, ebben a jogviszonyban nem lehetséges díjazás nélkül dolgozni. Sokszor kérdezik, hogy miért mondjuk azt, hogy egy vezető tisztségviselő nem kereshet kevesebbet, mint a garantált bérminimum. Ennek oka, hogy a vezető tisztségviselő döntési jogkörrel rendelkezik, képviseli a szervezetet, rendelkezik annak pénzügyei felett. Bár semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy milyen végzettség szükséges ehhez, de a feladatok sokrétűsége, és a felelősség nagysága miatt úgy kell tekinteni erre a munkakörre, mint amihez szükséges középfokú végezettség. A kötelezően előírt minimálbér arányos része jár, ha a munkaidő alacsonyabb a teljes foglalkoztatásnál, a heti 40 óránál. A munkaviszony minden esetben biztosítási jogviszonyt eredményez, függetlenül a munkavégzés napi időtartamától. Így akár heti 5 órás munkavégzés esetén is biztosítással járó jogviszony jön létre. A munkaviszonyból származó jövedelemből levonásra kerül: – 16 % személyi jövedelemadó, – 10 % nyugdíjjárulék, – 7% egészségbiztosítási járulék, – 1,5 % munkaerő – piaci járulék. A civil szervezet a bruttó jövedelem után 27 % szociális hozzájárulási adót fizet. A feladatot lehetséges megbízási jogviszonyban ellátni. Ekkor a vezető tisztségviselő megbízási szerződés alapján képviseli a civil szervezetet. A megbízási szerződés alapján a megbízó díj fizetésére kötelezett. Azonban a díj mértékében szabadon lehet megállapodni. A megállapodás szólhat arról is, hogy díjazás nélkül történik a feladat ellátása. 68 Az ellenérték nélkül végzett tevékenység során a civil szervezetnek nem keletkezik sem adózással kapcsolatos kötelezettsége, sem bejelentési kötelezettsége. A megbízási szerződések esetén akkor jön létre biztosítással járó jogviszony, ha az abból származó díjazás, járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 %-át. (Ez 2014-ben 30.450 Ft) A vezető tisztségviselők jövedelme, a megbízási szerződés keretében kifizetve is, nem önálló tevékenységből

származó

jövedelemnek

minősül.

A

bevétellel

szemben

nincs

helye

költségelszámolásnak. Ha a jövedelem eléri a minimálbér 30 %-át, akkor a jövedelmet terheli: – 16 % személyi jövedelemadó, – 10 % nyugdíjjárulék, – 7% egészségbiztosítási járulék. 68

Ptk. 478.§ (1)


38


A civil szervezet a bruttó jövedelem után 27 % szociális hozzájárulási adót fizet. Ha nem éri el a jövedelem a 30 %-ot, akkor csak a 16 % személyi jövedelemadót kell levonni a megbízottól, de a civil szervezetnek a 27 % szociális hozzájárulást meg kell fizetni. II.1.b A vezető tisztségviselők költségtérítései Mind a munkaviszony keretében, mind a megbízási jogviszonyban, mind az ellenérték mellett, mind az ingyenesen történő feladat ellátás során lehetőség van arra, hogy a vezető tisztségviselők költségtérítésben részesüljenek. Ilyenkor a megállapodásban szerepeltetni kell, hogy milyen költségtérítésben részesülhet a megbízott, és ezt milyen dokumentumok alapján fizetik ki neki. Figyelni kell arra, amennyiben a megállapodás nem megfelelő, akkor az adóhatóság minősítheti a költségtérítést is az adott jogviszonyból származó jövedelemnek. Az adóhatóság az eset összes körülményeit figyelembe veszi, és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönthet. Ha a hatóság a szerződés hibás tartalmából azt állapítja meg, hogy a költségtérítés nem ténylegesen felmerült kiadások ellentételezése, akkor a kifizetést úgy tekinti, mint a jogviszonyból származó jövedelmet. Ilyen fordulhat elő, mikor egy megbízási szerződésben az szerepel, hogy a vezető tisztségviselő díjazása havi 15.000 Ft gépkocsi költségtérítési átalány, vagy havi 5.000 Ft telefonköltség térítés. Ugyanennek pontosabb megfogalmazása, hogy a vezető tisztségviselő, megbízási szerződés keretében díjazás nélkül látja el a feladatát. Amennyiben ennek ellátása során költségei merülnek fel, azt a megbízó kiküldetési rendelvény alapján a NAV által közzétett üzemanyagár és üzemanyag norma alapján megtéríti. A felmerült telefon költségek kifizetésének alapja a részletes telefonszámla.

Összefoglalva azt mondhatjuk, ha a vezető tisztségviselő ingyenesen látja el a feladatát, akkor az csak megbízási jogviszony keretében történhet. Ebben az esetben is van lehetőség a feladat ellátással kapcsolatosan felmerült költségek megtérítésére.

II.2. Civil szervezetek munkaviszonyra vonatkozó általános foglalkoztatási szabályai A munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatosan a Munka Törvénykönyve előírásait be kell tartani a civil szervezeteknek is. A szabályos munkavégzéshez komoly adminisztrációs kötelezettségek kapcsolódnak. A munkaviszony megkezdésével létrejön a biztosítási jogviszony. Ebben a foglalkoztatási formában a civil szervezeteknek is be kell tartaniuk a minimálbérre


39


vonatkozó előírásokat. A kötelező legkisebb munkabért, a minimálbért minden évre kormányrendelet írja elő. A 2013. évre érvényes érték 98.000 Ft/hó teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 69. 2014. évre 101.500 Ft. A rendelet ennél magasabb értéket ír elő akkor, ha a feladat ellátáshoz legalább középfokú iskolai végzettség szükséges. Ekkor a garantált bérminimumot kell alkalmazni, amely 114.000 Ft/hó teljes munkaidőre szóló foglalkoztatás esetén 2013-ban, és 118.000 Ft/hó 2014. évben. Amennyiben nem teljes munkaidőben történik a foglalkoztatás, akkor a megadott összegek arányos részét kell legalább a munkavállalónak megfizetni. A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre70. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ha ez elmarad, azért a munkáltató a felelős. A munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződésben állapodnak meg: – az alapbérben – a munkakörben – a munkaviszony időtartamában – a munkavégzés helyében, vagy több helyszínen végzendő munka esetén annak hatókörében – a napi/heti munkaidő mértékében – ha szükséges a próbaidő időtartamában Ha ezekben a kérdésekben nem történik megállapodást, akkor a munkaszerződés nem jött létre. A munkaviszony egyik lényeges eleme a szabadság. A munkavállalót alap és életkorral járó pótszabadság illeti meg. A szabadságot a munkáltató köteles kiadni, ennek során figyelembe veheti a munkavállaló igényeit is. A munkavállaló évente 7 nap szabadságot jogosult az általa meghatározott időpontban kivenni. Nem lehetséges az év során ki nem adott szabadságot pénzben megváltani. II.2.a. A szervezet kötelezettségei A biztosítási jogviszony miatt a tényleges munkavégzés megkezdése előtt a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége van. A bejelentést elektronikusan lehet megtenni a _ _ T1041 nyomtatványon. (2014-ben a 14T1041) A bejelentéshez szükséges a magánszemély adatainak ismerete. Ezek a következők: – név, 69 70

390/2012 (XII.20.) Korm. rendelet MT 42 §


40


– születési név, – édesanyja születési neve, – születési hely és idő, – állampolgárság, – adóazonosító jel, – társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám), – lakcím. A jogviszony adatai közül bejelentendők: – a jogviszony kezdete, – a jogviszony formája, – a munkakör besorolása FEOR szám alapján, – a heti munkaórák száma, A foglalkoztatás időtartama alatt a jogviszony adataiban bekövetkezett változásokat is be kell jelenteni. A jogviszony megszűnése esetén 8 napon belül kell a bejelentést megtenni. A munkáltatónak kötelessége a munkavállalók tájékoztatása a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül: – a napi munkaidőről – az alapbéren kívüli juttatásokról – a bérfizetés módjáról és gyakoriságáról – a munkakörbe tartozó feladatokról – a munkavállalót megillető szabadság mértékéről, számításának és kiadásának módjáról – a felmondási idő megállapításának szabályairól – a munkáltatói jogkört gyakorló személyéről Ugyancsak írásban kell tájékoztatnia a munkáltatónak a munkavállalóit, ha megnevezésében, lényeges adataiban, továbbá a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokban változás történik, annak bekövetkeztét követő tizenöt napon belül. A munkaszerződés keretében a munkáltató köteles a munkavállalót az abban foglaltak szerint foglalkoztatni, és a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Ennek során a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatosan felmerült esetleges költségeit meg kell téríteni. A munkavégzés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállaló csak az egészségét nem veszélyeztető


41


munkát végezhet. A munkavégzés megkezdése előtt, a munkavégzés folyamán is rendszeresen ellenőriztetni kell a munkavállaló munkaköri alkalmasságát. II.2.b. A munkavállalók kötelezettségei A munkavállaló köteles a munkahelyén pontosan és munkaképes állapotban megjelenni. A munkáját személyesen, az általánosságban elvárható szakértelemmel és gondossággal ellátni. Ennek során be kell tartani a szakmára vonatkozó szabályokat és utasításokat, együtt kell működni a munkatársakkal. A munkavállaló harmadik személytől nem fogadhat el díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel. A munkavállaló fő kötelessége a rendelkezésre állás, és a munka elvégzése ezen idő alatt. A munkavégzésre alkalmas állapot biztosítása is a munkavállaló felelőssége.

II.3. Önkéntesség, Közösségi szolgálat Ötven óra közösségi szolgálatot kötelezően kell elvégezniük azoknak, akik érettségi vizsgát kívánnak tenni71. A közösségi szolgálat a tanrendbe illesztett tevékenység, melynek pedagógiai célja van. Ezt kötelező ellátni, így nem tekinthetjük azonosnak az önkéntes törvényben szereplő tevékenységgel. Azonban az kötelező jellegtől eltekintve mind az önkéntes törvényben szereplő önkéntesség, mind a közösségi szolgálat esetében hasonlóak a célok és hasonló a működési elv. Először a 2016. évben érettségi vizsgát tevő diákoknak kell teljesíteni az 50 órát. A közösségi szolgálat keretében szociális, környezetvédelmi és a tanulók helyi közösségének javát szolgáló tevékenységeket lehet ellátni. A következő területekről lehet választani: 1. egészségügyi, 2. szociális és jótékonysági, 3. oktatási, 4. a kulturális és közösségi, 5. a környezet- és természetvédelemi, 6. a katasztrófavédelmi,

71

2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 6. § (4)


42


7. az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység A közösségi szolgálatot a középiskola 9. osztályától kezdve lehet végezni, lehetőleg három év alatt egyenletesen elosztva. A szolgálat tartalmi és formai kötelezettségeit jogszabályok szabályozzák. Az elvégzett munkáról a tanulóknak be kell számolni. Az önkéntes tevékenységet a civil szervezeteknél, a közhasznú és a működéssel összefüggő tevékenységek keretében, lehet végezni. Az önkéntes törvényben foglaltakon kívül lehetséges még ingyenesen megbízási szerződés keretében feladatot ellátni a civil szervezetnél, és lehetséges az egyesület tagjainak ingyen közreműködni az egyesület tevékenységében. Mind a közösségi szolgálat, mind az önkéntesség közhasznú célt szolgál, és mind a kettőt ellenérték nélkül látják el. . Mind a közösségi szolgálat, mind az önkéntes tevékenység esetében szükség van fogadó szervezetre. A közösségi szolgálatról szóló előírások nem határozzák meg, hogy kik lehetnek a fogadó szervezetek, és hogy ezeknek kötelező-e regisztrálniuk. A közösségi szolgálatról: http://kozossegi.ofi.hu/ Az önkéntes tevékenység72 közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, és az önkéntest nem tekinthetjük a munkaerő helyettesítőjének, nem annak kiváltása érdekében fejti ki tevékenységét. Kik az önkéntesek? Azok a személyek, akik ellenszolgáltatás nélkül végeznek munkát a fogadó szervezetek részére. A törvény meghatározza a fogadó szervezeteket és azokat a tevékenységeket, amelyeket a fogadó szervezet önkéntessel elvégeztethet. Ezáltal kiküszöbölhető például az, hogy egy gazdasági társaság és egy közhasznú szervezet közösen végezzen üzletszerű gazdasági tevékenységet oly módon, hogy az illegális munkavégzést önkéntes jogviszonnyal leplezik. II.3.a. Ki lehet fogadószervezet Fogadó szervezet lehet73 – a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatok körében; – a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében; 72

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. tv.

73

Önkéntes tv. 3. § (1)


43


– a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; – a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; – a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; – a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes - szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, - egészségügyi szolgáltató, - közoktatási intézmény, - felsőoktatási intézmény, - muzeális intézmény, - nyilvános könyvtár, - közlevéltár, - nyilvános magánlevéltár, - közművelődési intézmény; – a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében. Az önkéntes tevékenységet be kell jelenteni a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek

74

. A bejelentést 2013 július 1-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a Civil

Információs Portál és a kormányzati portálon közzétett adatlapon, vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni. A törvény melléklete tartalmazza a közzéteendő adatokat. Az önkéntes tevékenység bejelentő lapja: http://www.civil.info.hu/web/guest/intezze-el A bejelentési kötelezettség elsősorban arra szolgál, hogy az önkéntes megtudja, hogy a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint mely szervezetekkel léphet önkéntes jogviszonyba. Emellett fontos funkciója, hogy az állami ellenőrző szervek tudomására hozza az önkéntesek foglalkoztatását. Nem kell minden önkéntest egyenként bejelenteni, elég csak azt a tevékenységi kört megjelölni a bejelentkezési eljárás során, amelyben a fogadó szervezet a jövőben önkénteseket kíván foglalkoztatni. 74

Önkéntes tv. 11 (1). §


44


II.3.b. Milyen juttatások adhatók? A fogadó szervezet kötelessége biztosítani – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, – a szükséges pihenőidőt – a 18. év alatti önkéntesekre szigorúbb szabályok vonatkoznak, – a tevékenység végzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, – a 18. életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a folyamatos, szakszerű felügyeletet, valamint köteles gondoskodni – a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről, ha a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik, vagy az önkéntes Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár, a törvény által előírt biztosítási szerződés megkötéséről és a biztosítási díj megfizetéséről. A fogadó szervezet köteles nyilvántartást vezetni az önkéntesekről, és azt öt évig megőrizni 75. A nyilvántartásban szerepeltetni kell – az önkéntes természetes személy azonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát, – az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét, – korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személy azonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, – az önkéntes tevékenység tartalmát, – a tevékenység ellátásnak helyét, – a tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, – a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, – határozott időre kötött önkéntes szerződés esetén azt az időpontot, amikor a szerződés hatálya megszűnik, – 18. életévét be nem töltött önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenységre fordított idővel kapcsolatos adatokat, – az önkéntesnek nyújtott juttatásokat. Nem várható el ugyanakkor, hogy az önkéntes a tevékenységével kapcsolatban felmerülő költségeket maga viselje. Ezért nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által az 75

Önkéntes tv. 14. §


45


önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges juttatás. A jutalom kivételével mindegyik juttatásnál feltétel, hogy csak akkor adható, ha az a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges, vagyis, hogy nélkülük az önkéntes tevékenységet nem vagy komoly nehézségek árán lehetne ellátni. A visszaélések elkerülése érdekében a törvény kimondja, hogy több fogadó szervezettel önkéntes jogviszonyban álló személy ugyanarra az időszakra csak egy fogadó szervezettől kaphat napidíjat, és erről köteles értesíteni a többi fogadó szervezetet. Az önkéntes számára adható juttatások76 közül nem minősülnek ellenszolgáltatásnak, az alábbiak amennyiben azokat a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében nyújtják: – a munkaruházat, védőfelszerelés, – az utazás, szállás, étkezés biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése, az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használata, – védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás, – iskolarendszeren kívüli képzés költségei, – az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, – az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz működési feltételeinek biztosításának költsége, – élet-, egészség- és balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja, – az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenysége esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének 20%-át, – jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének 20%-át.

76

Önkéntes tv. 2. § (3)


46


A közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyre nem terjed ki a biztosítás,77 de a baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válik akkor is, ha arra egyébként nem volna jogosult.78

77 78

Tbj. 5. § (1) g) Tbj. 15. § (2) f)


47


II.4. Egyéb atipikus foglalkoztatási formák A foglalkoztatási formák között a legelterjedtebb a munkaviszony. A munkaviszony szabályai mellett különböző jogszabályok teszik lehetővé, hogy bizonyos esetekben egyszerűbb adminisztratív és adózási kötelezettségeket kelljen alkalmazni. Ezeket tekintjük, az un. atipikus foglalkoztatásoknak. Lehetőség

van,

arra,

hogy

az

egyedi

igényekhez

jobban

alkalmazkodó,

egyszerűbb

munkaszervezéssel megoldható, emiatt költséghatékonyabbnak tekinthető foglalkoztatási formát válasszunk. Ezek közé tartozik a megbízás keretében végzett tevékenység, az ösztöndíjas foglalkoztatás és az egyszerűsített munkavállalás. A megbízási jogviszony sajátosságait bemutattuk a vezető tisztségviselők foglalkoztatási formáinál a II.1 pontban, ezért ezen fejezet keretein belül az ösztöndíjas és az egyszerűsített foglalkoztatást mutatjuk be. II.4.a Ösztöndíjas foglalkoztatás A szakmai készségek megszerzése céljából, munkatapasztalat-szerzés biztosítására létrejött, külön törvényben szabályozott jogviszony.

Foglalkoztatott lehet az a fiatal, aki – nem töltötte be a 30. életévét, – diplomáját két éven belül kapta, és – még nem állt munkaviszonyban. A foglalkoztatás időtartama kilenc hónap és egy év közötti lehet. A foglalkoztató lehet minden jogi személyként nyilvántartott szervezet, gazdasági társaság. A szerződést írásba kell foglalni, és ezért a foglalkoztató felelős. A szerződésnek tartalmaznia kell – a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait, – az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,


48


– az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját, – a munkavégzés helyét, feltételeit, – a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját, – a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit. Az ösztöndíjas foglalkoztatáshoz kapcsolódóan egyéni programot kell kidolgozni. Ennek végrehajtását a munkáltatónál szakmai segítő koordinálja. A gyakorlat végén írásbeli értékelést kell készíteni, melyet az ösztöndíjas foglalkoztatottnak át kell adni. Az ösztöndíjas foglalkoztatott járandósága a minimálbér mértékéig adómentes juttatás, az ezt meghaladó járandóság szja-köteles. A díjazás azonban nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél. Az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja járulékalapot képező jövedelem, ezért a magánszemély biztosítottnak minősül. Az ösztöndíjas önálló munkakört nem láthat el, csak olyan feladatokat végezhet, melyek munkatapasztalat szerzését szolgálják. A jogviszony megszűnésekor is írásba kell foglalni a nyilatkozatokat. Ekkor ki kell adni az ösztöndíjas számára az igazolást és az ajánlólevelet. Az igazolás tartalmazza a személyes adatok mellett a foglalkoztatás időtartamát, a kapott díjazás értékét, az abból levont adókat és járulékokat. Az ajánlólevélben kell ismertetni az ellátott feladatokat, értékelni az ösztöndíjas tevékenységét, ha ezt ő kéri, és lehetséges ajánlást megfogalmazni más munkáltatók részére. II.4.b Egyszerűsített foglalkoztatás Az egyszerűsített foglalkoztatás egy speciális formája a munkaviszonynak. Az egyszerűsítés a megállapodás módjában, a bejelentési kötelezettség teljesítésében és az elszámolásban van. Ilyen módon lehetséges jogviszonyt létesíteni mezőgazdasági munkára, turisztikai munkára és egyéb alkalmi munkára. A civil szervezet által ilyen keretben foglalkoztatható létszámot a statisztikai létszámhoz viszonyítva kell megállapítani. Ha


49


– nincs főállású munkavállaló, akkor naponta maximum egy fő lehet – 1 és 5 fő között van főállású munkavállaló, akkor naponta maximum 2 fő lehet – 6 és 20 fő közötti főállású munkavállalói létszám esetén naponta maximum 4 fő lehet – 20 fő főállású munkavállalói létszám felett a létszám 20 %-a alatt kell maradjon az ilyen foglalkoztatás. A létszámkeretet egyenlőtlenül is be lehet osztani, de a fel nem használt létszámkeretet nem lehet átvinni a következő naptári évre. Korlátozva van egy magánszemély foglalkoztatása is. Ez nem lehet több mint: – egymást követő 5 naptári nap – egy hónapon belül 15 naptári nap – egy naptári éven belül 90 naptári nap. Az egyszerűsített foglalkoztatásra szóban is lehet megállapodást kötni. A munkavállaló kérésére írásba kell foglalni a megállapodást. Az írásba foglalásnak megfelel a NAV honlapjáról letöltött formaszerződés kitöltése és aláírása. A munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a munkavállalót. Ez történhet az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton a 14T1042E nyomtatvány kitöltésével (2014. évre vonatkozóan), vagy telefonon. A bejelentendő adatok a munkavállaló neve, adóazonosító jele és a TAJ száma, a munka megkezdésének a napja, a foglalkoztatási napok száma. Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan járulékot kizárólag a munkáltató fizet, ami alkalmi foglalkoztatás esetén 1.000 Ft naponta. A járulékot a tárgyhót követő hónap 12-éig kell megfizetni. A kifizetendő jövedelem minimum a minimál bér 85 %-a kell, hogy legyen , garantált bérminimum esetén annak 87 %-át kell, hogy elérje. A magánszemélyt nem terheli adóelőleg fizetési kötelezettség. Személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége sem lesz, ha a jövedelme nem haladja meg 2013-ban a napi 4.510 Ft-ot, 2014-ben a napi 4.670 Ft-ot. Amennyiben a magánszemély ezt meghaladóan kap jövedelmet, akkor az év végi adóbevallásban 2013-ban a 4.510 Ft/nap, 2014-ben 4.670 Ft/nap értéket meghaladó részt


50


összevonandó jövedelemként kell szerepeltetni. Ekkor a bevallás benyújtásakor kell a meghaladó rész után a 16 % személyi jövedelemadót befizetnie. A magánszemélyt járulékfizetési kötelezettség nem terheli, így azonban nem is minősül biztosítottnak. Azonban nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. Nem jogosult egyszerűsített foglalkoztatásra az a civil szervezet, akinek 300.000 Ft-ot elérő, vagy meghaladó adótartozása van, addig, amíg ki nem fizeti a tartozását. Látható, hogy ez a foglalkoztatási forma rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez, és az adóterhe is kedvező.

II.5. Civilek és a közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, melyre néhány eltéréssel a Munka Törvénykönyve szabályai alkalmazandók. Célja, az aktív korú, munkaképes, de a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalóknak úgynevezett tranzitfoglalkoztatás biztosítása, melynek segítségével a munkaerőpiacra idővel vissza- illetve ismét bekerülhetnek. Közfoglalkoztatott az lehet, aki – munkaviszonyt létesíthet, – a 16. életévét betöltötte, – regisztrált álláskereső – foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső – vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Közfoglalkoztatás keretében csak bizonyos tevékenységek végezhetők, mely tevékenységek nem lehetnek nyereségérdekeltek, piac- és profitorientáltak. Ezek lehetnek:79 – a közfoglalkoztatási törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, – helyi önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata, – nemzetiségi önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata, – helyi vagy azon túlmutató közösségi feladat – így különösen 79

2011. évi CVI. tv. 1. § (2)


51


- egészség-megőrzési, - szociális, - nevelési, oktatási, - kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, - természet-, környezet- és állatvédelmi, - gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, - közrend és közlekedésbiztonsági, - ár- és belvízvédelmi, - közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló, – Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat. Ezek mindegyike kizárólag akkor látható el közfoglalkoztatásban, ha annak ellátására a törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. Közfoglalkoztató lehet többek közt:80 – közhasznú jogállású szervezet, – civil szervezet, – állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, – a szociális szövetkezet. II.5.a. Speciális nyilvántartások A

közfoglalkoztatási

jogviszony

a

közfoglalkoztató

és

a

közfoglalkoztatott

közötti

közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb jellemzői, a teljesség igénye nélkül az alábbiak: – csak határozott időtartamra és legfeljebb 12 hónapra létesíthető próbaidő kikötése nélkül, mely nem lehet hosszabb, mint a hatósági szerződésben szereplő támogatás időtartama, – a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult, melyek összege 2013-ban 75.500 Ft, illetve 96.800 Ft, – a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezető bére ezek 110%-a, – az állásidőre járó bér 1.160 Ft/nap, – a szabadság mértéke naptári évenként 20 nap, melyre teljes bér jár, 80

2011. évi CVI. tv. 1. § (3)


52


– a betegszabadság idejére a bér 70%-a jár, – fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani a közfoglalkoztató annak, aki nem közfoglalkoztatónál legalább 3, legfeljebb 90 napos határozott idejű munkaviszonyt létesít, kivéve, ha a képzés lehetőségét is biztosítja. A közfoglalkoztatott bérét ugyanazok a levonások terhelik, mint minden foglalkoztatottét (16% szja, 10% nybj, 7% ebj, 1,5% mvj), ezáltal a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra. A közfoglalkoztatót terheli a szociális hozzájárulási kötelezettség, de megilletik az abból igénybe vehető adókedvezmények is. II.5.b. Kedvezmények, munkaerőpiaci támogatások A közfoglalkozási támogatások típusait és azok igénybevételére vonatkozó szabályait a 375/2010. (XII.31.) Korm. rend. tartalmazza. Ez alapján a következő formákban nyújtható támogatás: – rövid időtartamú foglalkoztatáshoz (max. 4 hónap, napi 4 órában) – hosszú időtartamú foglalkoztatáshoz (max. 12 hónap, napi 6-8 órában) – országos közfoglalkoztatási programhoz (max. 12 hónap, napi 8 órában) – mintaprogram támogatása (max. 12 hónap, napi 8 órában) – közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló. Támogatás kérelemre, a jogszabályban meghatározott mértékben – a bérköltséghez és az ahhoz kapcsolódó (kedvezményekkel csökkentett!) szociális hozzájárulási adóhoz és – a közvetlen költségekhez, speciális esetben a szervezési költségekhez nyújtható. A kérelmet a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani, több illetékességi területen megvalósuló közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz. Bővebb információ: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=nfsz_kozfoglalkoztatas


53


II.6. Civilek és a rehabilitációs foglalkoztatás A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatások célja, a munkavállaló megváltozott állapotából adódó hátrányok kiegyenlítése annak érdekében, hogy tartós foglalkoztatásuk

megoldható

legyen.

A

megváltozott

munkaképességű

személyek

foglalkoztatásának elősegítése különböző módon valósulhat meg. Minden egyes kedvezményhez, vagy támogatáshoz más jogszabályi környezet párosul. A legismertebb foglalkoztatási kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény. A rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy a pénzbeli ellátása mellett heti 20 órában foglalkoztatható. A foglalkoztatásnak van még egy jövedelmi korlátja is, a jövedelem három hónap átlagában nem haladhatja meg a minimálbér 150 %-át, azaz 2013-ban a 147.000 Ft-ot, 2014-ben a jövedelem korlát 152.250 Ft II.6.a. Eljárási szabályok Rehabilitációs kártyára jogosultak foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe81. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabérének a 27 %-a, de maximum a minimálbér kétszeresének 27 %-a, azaz 2013. évben a maximum 52.920 Ft., 2014-ben 54.810 Ft. A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta. Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a kedvezményre. Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint – foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy – tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos 81

2004. évi CXXIII tv. 16/A §,


54


rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül. II.6.b. Munkaerőpiaci támogatások 2013. évtől kezdődően a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatáshoz kizárólag akkreditált munkáltató kaphat támogatást.82 A támogatást a munkahely rehabilitációs célú átalakításához és a kifizetett bérekhez, valamint a felmerült költségekhez lehet kapni, ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását biztosítja. Ettől kezdve bármely munkáltató kérheti akkreditáltatását, de csak az a munkáltató részesülhet támogatásban, amely munkáltató a Kormány83 rendeletében előírt szabályok szerint lebonyolított sikeres akkreditációs eljárást követően megkapta az erről szóló tanúsítványt. A civil szervezet akkor kérheti akkreditációját ha, többek között: – a megváltozott munkaképességű munkavállalók havi átlagos létszáma eléri a foglalkoztatottak 25 %-át, – a létesítő okiratban feltüntetésre került a foglalkozási rehabilitációs tevékenység, – köztartozásmentes – nem áll csőd, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt – rendezettek a munkaügyi kapcsolatai – akadálymentesített környezettel és – megfelelő szakmai személyzeti háttérrel rendelkezik.

82 83

2011. évi CXCI. Tv. a megváltozott munkaképességű személyek…. 25.§ 327/2012 (XI.16.) Korm. rendelet


55


III.

Könyvvezetés, beszámolás (emelt szint)

A civil szervezetek beszámoló készítése során is – mint egyéb szervezetre vonatkozóan – a Számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni.

Az egyéb szervezeteknek ugyanúgy, mint a vállalkozóknak, az üzleti évük utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal, beszámolót kell készíteniük.84 Az eltérés abban áll, hogy ezeknél a szervezeteknél nem alkalmazható eltérő üzleti év, az üzleti év – az alakulás, illetve a megszűnés évét kivéve – mindig a naptári évvel azonos, így a mérlegforduló napja mindig december 31-e.

A könyvvezetés csak magyar nyelven, és csak forintban történhet.85

III.1. Civil szervezetek könyvvezetése A vállalkozásokkal (köztük a nonprofit gazdasági társaságokkal is) ellentétben az egyéb szervezeteknek lehetősége van az egyszeres könyvvezetésre86, ha – nem rendelkeznek közhasznú minősítéssel, és – csak alaptevékenységből származó bevételük van (bevételi értékhatár nélkül), vagy – vállalkozási tevékenységet is folytat, de az alap- és a vállalkozási tevékenységének együttes bevétele két egymást követő évben nem haladja meg az évi 50 millió Ft-ot. Ha a szervezet év közben jön létre, a könyvvezetés módjának megállapításához az éves szintre tervezett árbevételt kell figyelembe venni. Kettős könyvvitelt87 vezet tehát az, akinek – kötelező, mert - vállalkozási tevékenységet is végez, és tevékenységének együttes bevétele két egymást követő évben meghaladja az évi 50 millió Ft-ot, - jogszabály ezt előírja: közhasznú minősítéssel rendelkező civil szervezet,88 közalapítvány; 84

224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1)–(2) 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § (1) 86 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1)–(2) 87 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (3)–(4) 88 Civil tv. 27. § (2) 85


56


– saját választása.

Az egyszeres könyvvitel,89 egy pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás, amellyel együtt több külön analitikus nyilvántartást kell vezetni, az eszközökről és a forrásokról. Az alkalmazott nyilvántartási rendszer a pénzforgalom mellett a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat is tartalmazza. Formája lehet: naplófőkönyv, pénztárkönyv, számítógépes program.

Annak eldöntéséhez, hogy a lehetőségek közül melyiket választja a szervezet, vizsgálni kell, várhatóan milyen eszközei lesznek, milyen szerteágazó lesz a tevékenysége, hány partnerrel fog együtt dolgozni, hány bankszámlát fog vezetni, lesznek-e alkalmazottai, hány forrásból fog támogatást kapni, ezekkel milyen gyakran kell majd elszámolni. A könyvvezetés során, elkülönítetten kell kimutatni a közhasznú (alap) tevékenység, és a vállalkozási tevékenység bevételeit, illetve ráfordításait, költségeit (kiadásait). Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti közhasznú melléklethez és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti beszámoló „Tájékoztató adatok” részéhez szükséges adatok is megállapíthatók legyenek. Mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitel rendszerében analitikus nyilvántartásokat kell vezetni, és ezeket legalább évente egyszer egyeztetni kell a napló főkönyvvel illetve a főkönyvi könyveléssel. Ezek az egyes költségekről, az egyes eszközökről egyedi információkat tartalmazó nyilvántartások. Ilyenek például a munkabérek, a készletek és a vevők analitikus nyilvántartása. III.1.a. Számviteli Politika, különösen a pénzkezelési szabályzat A civil szervezetek többek közt a tagok, az alapítók vagyonával, valamint közpénzekkel gazdálkodnak. Fontos, hogy a vezetett nyilvántartásaikkal átláthatóvá tegyék gazdálkodásukat. Ehhez szükséges, hogy a közreműködők mindannyian azonos szabályok szerint dolgozzanak. Az ehhez szükséges iránymutatások a szervezet által elkészített szabályzatok. A számviteli törvény írja elő, hogy a gazdálkodóknak Számviteli Politikát kell készíteni. Az 89

Sztv. 162. §


57


egyéb szervezetek a törvény előírása alapján gazdálkodónak minősülnek, ezért ők is el kell, hogy készítsék a számviteli politikájukat. Ennek keretében kell írásba foglalniuk, hogy a saját adottságaiknak megfelelően milyen módon fogják a napi munkavégzésük során a számviteli törvényt betartani. A számviteli politika keretében rögzíteni kell azokat a szervezetre jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározzák, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaznak és az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A szabályzatokat a napi gyakorlat számára kell elkészíteni. Emiatt, azokat a területeket, melyek nem jellemzőek a szervezetre, nem szükséges előzetesen szabályozni. Lehetőség van, hogy változások esetén, 90 napon belül kiegészítésre kerüljön a számviteli politika. A számviteli politika keretében el kell készíteni 1. a leltározási szabályzatot, 2. az értékelési szabályzatot, 3. a pénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy a szervezet nevében ki jogosult a pénzmozgásokat igazolni, ki vállalhat kötelezettséget a szervezet nevében, és ki és mikor ellenőrzi a vezetett nyilvántartásokat, a pénz meglétét, a felhasználás jogszerűségét, és a szervezet érdekében történő felhasználását. Ehhez szükséges meghatározni: 1. a pénzforgalom lebonyolításának rendjét, 2. a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, 3. felelősségi szabályokat, 4. a pénzmozgások jogcímeit, 5. a napi készpénz záró állomány maximális mértékét, 6. a készpénzállomány ellenőrzését, 7. a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatokat, 8. a pénzforgalomról vezetett nyilvántartást. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a szervezet vezetője, a képviseletére jogosult személy a felelős.


58


Ezeken túl a szervezet további szabályozásokat is összeállíthat, mellyel saját működésének rendjét írja le, melyek lehetnek a gazdálkodás további, illetve azon kívüli területek. Az un. szigorú számadású bizonylatok körét is meg kell határozni. Szigorú számadású bizonylatok azok, melyek illetéktelen felhasználása visszaélésekre adhat lehetőséget. Ilyenek a számlák, a csekkek, a menetlevelek. A szigorú számadású bizonylatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amely alapján megállapítható a felhasználó, a kiállító és a felhasználás időpontja. Ennek érdekében a rontott példányokat is meg kell őrizni. III.1.b. Támogatások általános és specifikus elszámolási szabályai A kettős könyvvitelben – a működésre és egyéb költségek ellentételezésére kapott, vissza nem térítendő támogatások esetén a támogatás egyéb bevételnek minősül, – a fejlesztési és más egyéb, az előzőekbe nem tartozó támogatások a rendkívüli bevételek közé tartoznak, de ezek közül a fejlesztési célra kapott támogatást halasztott bevételként időben el kell határolni és a fejlesztéssel megvalósult eszköz értékcsökkenésének megfelelő ütemben visszavezetni. Az egyszeres könyvvitelben jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységhez kapott vissza nem térítendő támogatást kötelezettségként kell nyilvántartásba venni. A pénzügyileg rendezett egyéb bevételek közé kell átvezetni – amikor annak elköltését költségként elszámolták, – a határidő lejártakor, ha a kapott pénzt nem kell visszafizetni, bár a támogatási cél nem valósult meg.90 Továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül91 az olyan támogatás, – amelyet a szervezet kap és továbbutalja, átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti tevékenységet közvetlenül megvalósítja (a kapott pénzeszközöket bevételként mutatja ki), – amelynek továbbutalása, átadása nem minősül a törvény szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztésre adott támogatásnak, véglegesen átadott pénzeszköznek.

90 91

Sztv. 103. § (4) 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (6)–(7)


59


A pályázatokhoz kapcsolódó kiadások (költségek) és a pályázati pénzek beérkezése közötti jellemző időbeli eltérés is igencsak megnehezíti a könyvviteli elszámolásokat és azok összhangját a pályázati elszámolásokkal. A Számviteli Törvény rendelkezése alapján a támogatás egyéb bevétel akkor, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekhez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is rendezték.92

III.2. A civil beszámoló A beszámoló formája – egyszeres könyvvezetés esetén: a Korm. rendelet szerinti egyszerűsített beszámoló.93 – kettős könyvvezetés esetén - a kormányrendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló,94 vagy - a Számviteli Törvény szerinti éves beszámoló,95 de ebben az esetben is biztosítani kell a szervezet alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását.96 III.2.a. A beszámoló készítés szabályai és a beszámoló tartalma A civil szervezet a beszámoló készítése előtt lezárja nyilvántartásait, és egyezteti a könyveléssel. Az egyeztetett adatokból kell az előbb említett formák közül kiválasztott beszámolót összeállítani. Az egyéb szervezet oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő külön jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az Európai Uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak.

92

Sztv. 77. § (2) 224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 1-2. sz. melléklet 94 224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 4-5. sz. melléklet 95 Számv. tv. 1-3. sz. melléklet 96 224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 6. § (7) 93


60


A 2013. évre beadandó nyomtatvány a kettős könyvvitelt vezetők számára, a PK-142 számú. Az elektronikusan kitölthető forma nyomtatvány a kormány rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló tartalma alapján készült. A forma nyomtatvány részei: a mérleg, az eredmény kimutatás, a közhasznúsági melléklet és a kiegészítő melléklet. A beszámoló mérlegében három oszlop áll rendelkezésre, az előző év és a tárgyév adatai között be kell mutatni, hogy történt-e helyesbítés az előző évek adataiban, ha igen, azok milyen értéket tesznek ki.

Az egyes sorok tartalma: Az eszközök a szervezet működését szolgáló, rendelkezésére bocsátott javak összessége. Befektetett eszközök: itt szerepelnek azok az eszközök, melyek a szervezet működését egy éven túl szolgálják. Az eszközöket a következő csoportosításban kell szerepeltetni: immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök. – immateriális javak a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek – tárgyi eszközök az ingatlanok, a műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek, – a befektetett pénzügyi eszközök melyeket hosszabb távra fektetett be a szervezet, azért, hogy tartós jövedelemre tegyen szert Forgó eszközök: itt mutatjuk ki a készleteket, a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket. – készletek a szervezet tevékenységét közvetlenül szolgáló eszközök, melyek még nem kerültek felhasználásra; – követelések többek közt azok a jogszerűen járó pénzértékben kifejezett igények, melyek a másik fél által elismert, a szervezet által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származnak; – értékpapírok a rövidtávra szóló befektetések, amelyeket forgatási célból vásárol a szervezet; – pénzeszközök között van a készpénz, a bankszámlán elhelyezett pénz, az elektronikus pénz. Az aktív időbeli elhatárolások között szerepelnek azok a tételek, melyek kiadásként már felmerültek, de ténylegesen a következő időszakokat terhelik költségként, és azok a bevételek, melyeket már teljesített a szervezet, és a tárgyévre vonatkoznak, de az elszámolásuk csak a következő időszakban lesz esedékes.


61


A forrásokat saját és idegen részre osztjuk fel, és itt mutatjuk ki a passzív időbeli elhatárolásokat is. A saját forrás a saját tőke, melynek a részei: – induló tőke – az alapítványnál az alapító által rendelkezésre bocsátott összeg, – tőkeváltozás az előző évek eredményeinek összessége, – lekötött tartalék jogszabályi előírások alapján a tőkeváltozásból átvezetett érték, – értékelési tartalék – piaci értékre történő értékelés alapján képzett értékhelyesbítés tartaléka, – tárgyévi eredmény alaptevékenységből (célszerinti-közhasznú), – tárgyévi eredmény a vállalkozási tevékenységből. Céltartalékok képezhetők a várható és jelentős jövőbeni költségek fedezetére, a valós eredmény megállapítás érdekében. Kötelezettségek a szervezet által igénybevett szolgáltatásokból, szállításokból származó elismert, pénzben kifejezett tartozások. Időtartamuk alapján lehetnek: – hosszú lejáratúak, melyeket egy évnél hosszabb időtartam alatt kell megfizetni, – rövid lejáratúak, éven belül kell őket megfizetni – hátrasorolt kötelezettségek, melyeket a legutolsó helyen kell visszafizetni A passzív időbeli elhatárolások a beszámoló fordulónapja előtt befolyt bevétel, mely ténylegesen a következő időszak bevétele lesz (következő időszaki költségek ellentételezése), vagy a fordulónap előtti időszakot érintő költség, mely a következő időszakban merül fel kiadásként, ekkor kerül számlázásra. A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni, a fejlesztési célra kapott támogatásokat, amikor a belőlük vásárolt eszköz elszámolása több évet érint. Ekkor az eszközök értékcsökkenése arányában kell majd a kapott fejlesztési támogatást ténylegesen bevételként elszámolni. A beszámoló eredmény-kimutatásában 9 oszlop található. Három fő oszlop az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység és összesen adatok kimutatására szolgál. A mérleghez hasonlóan a főoszlopok bontása a következő: előző évi, előző évek helyesbítése, a tárgyévi. A civil szervezetnek a számviteli előírások szerint, külön kell nyilvántartania a cél szerinti és külön a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó bevételeit, és költségeit, illetve ráfordításait (kiadásait). Az így vezetett nyilvántartás alapján kell a beszámolóba az adatokat beírni.


62


A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek a bevételeit, legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele valamint rendkívüli bevételek és tagdíj, bontásban kell bemutatnia.97 Az egyéb és rendkívüli bevételeken belül a kapott támogatásokat alapítótól, központi költségvetéstől, helyi önkormányzatoktól és egyéb címen is ki kell mutatni. A bevételeket és a költségeket abba az oszlopba kell beírni, amelyekhez tartoznak, azaz a vállalkozásból származó nettó árbevételt az értékesítés nettó árbevétele sorba és a vállalkozási tevékenység tárgyévi oszlopba. Az eredmény-kimutatás bevétel sorai a következőket tartalmazzák: – értékesítés nettó árbevétele – a beszámoló évében termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítetésről kiállított számla – áfa nélküli – értéke – egyéb bevételek – amik nem tartoznak az előzőekbe, és a rendszeres tevékenységhez kapcsolódnak, itt mutatjuk ki: - a költségek ellentételezésére kapott támogatásokat - a tagdíjakat, - alapítóktól kapott befizetéseket, ha azokat működési célra szánták; – pénzügyi műveletek bevétele – pénzeszközök kamata, árfolyam nyereség – rendkívüli bevételek – a működéstől, a tevékenységtől elkülönülő események bevétele, ebből ki kell emelni: - az alapítói befizetéseket, - a támogatásokat, melyek fejlesztési célt szolgálnak. – az összes bevétel: az előzőek mindösszesen, melyből ki kell bontani - a közhasznú tevékenység bevételét, azaz az alapító okiratban szereplő, és a beszámoló időszakában végzett közfeladatok ellátásából származó bevételeket. Az eredménykimutatás ráfordítás sorainak tartalma: – anyagjellegű ráfordítások – többek közt a tevékenység során felhasznált anyagok és eszközök értékét, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét kell kimutatni ezen a soron; – személyi jellegű ráfordítások – a tevékenységben részt vevők bérköltsége, egyéb díjazása, a 97

224/2000. (XII.19.) Korm. rend. 17. § (4)


63


természetben adott juttatások, és az ezek után fizetett járulékok. Ebből külön ki kell emelni - a vezető tisztségviselők juttatásait – úgy mint a bérköltséget, a költségtérítést, a kamatmentesen, vagy kedvezményes kamatozás mellett adott kölcsönt, a természetben adott juttatásokat; – értékcsökkenési leírás – az immateriális javak a tárgyi eszközök költségként itt kerülnek elszámolásra, a tervezett leírási kulcsok alkalmazásával a várható hasznos élettartam ideje alatt; – egyéb ráfordítások – az értékesítéshez nem kapcsolódó kiadások, és egyéb veszteség jellegű tételek, melyek a rendszeres üzletmenet során merülnek fel. Itt számoljuk el a költségek ellentételezésére adott támogatásokat; – pénzügyi ráfordítások – kapott kamatok, árfolyam nyereség; – rendkívüli ráfordítások – a rendes üzletmeneten kívül eső kiadások; – összes ráfordítás: az előzőek mindösszesen, melyből ki kell bontani - a közhasznú tevékenység ráfordításait - az alapító okiratban szereplő, és a beszámoló időszakában végzett közfeladatok ellátásból származó költségeket, Külön soron kell feltűntetni az adózás előtti eredményt, az adófizetési kötelezettséget, az adózott eredményt, a jóváhagyott osztalékot, és a tárgyévi eredményt. Az osztalék sor külön érdekes, de nem csábíthat senkit arra, hogy a civil szervezet osztalékot fizessen, mert ezt nem lehet. A vállalkozás eredményét sem lehet kiosztani, azt is csak a cél szerinti tevékenységre lehet felhasználni. Meg kell adni, hogy a közzétett adatok könyvvizsgáló által auditálltak-e. III.2.b. Könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálat A könyvviteli munkához mérlegképes könyvelőt vagy okleveles könyvvizsgálót kell, alkalmazni, – az egyéb szervezetnél, a közhasznú egyéb szervezetnél, ha vállalkozási tevékenységet is végez, és az ebből származó árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában (ennek hiányában a várható – éves szintre számított – árbevétele a tárgyévben) meghaladja a 10 millió Ft-ot,98 – a vállalkozási tevékenységet is végző közalapítványnál értékhatártól függetlenül mindig.99 Kötelező a könyvvizsgálat100 98 99

224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (2) 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1)


64


– minden közalapítványnál, illetve ha a köztulajdon védelme azt megkívánja, – az egyéb szervezetnél, a közhasznú egyéb szervezetnél, ha a vállalkozási tevékenységből származó árbevétele a megelőző két év átlagában (ezek hiányában a várható – éves szintre számított – tárgyévi bevétele) 2012-ben meghaladta a 200 millió Ft-ot, 2013-tól meghaladja a 300 millió Ftot. A civil szervezet saját döntése alapján is felkérhet könyvvizsgálót a beszámolója felülvizsgálatára. A könyvvizsgálót az előző év beszámolójának elfogadásakor vagy év közben alakult szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt kell megválasztani.

III.3. Közhasznúsági melléklet Minden civil szervezet köteles – a közhasznú besorolás meglététől függetlenül – beszámolója jóváhagyásával egyidejűleg, azzal összhangban közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a legfőbb szervvel el kell fogadtatnia.101 A közhasznúsági mellékletben az adatokat a beszámoló adataival egyezően kell szerepeltetni. III.3.a A közhasznúsági melléklet tartalma és összeállításának szempontjai A beszámoló része a közhasznúsági melléklet. Ebben a közhasznú jogálláshoz szükséges adatokat kell megadni. Be kell mutatni a tárgyévben végzett különböző cél szerinti és közhasznú tevékenységeket. Minden végzett feladathoz meg kell adni közfeladatot és a pontos jogszabályhelyet, ahol az adott közfeladat meghatározásra került. Ezt követően kell megadni, ki volt az a célcsoport, akik számára a megadott tevékenységet végezte a

civil

szervezet.

Szerepeltetni

kell

azoknak

a

létszámát,

akik

valamilyen

módon

kedvezményezettjei voltak a civil szervezet tevékenységének. Ezt követően van lehetőség szövegesen is bemutatni a szervezet eredményeit. A közhasznú tevékenység érdekében felhasznált vagyont kell a 4. pontban bemutatni. Itt akkor

100 101

224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. § (1) Civil tv. 29. § (3)


65


kell adatot szerepeltetni, ha a szervezet számviteli beszámolójában a saját tőkéje, a közhasznú tevékenység érdekében történő felhasználás miatt csökkent. Ez akkor következik be, ha a szervezet tárgyévi közhasznú működésének eredménye veszteség volt. Ekkor meg kell adni a felhasznált vagyonelemet, a felhasználás értékét és célját. A vagyon elem általában pénz, de lehetnek tárgyi adományok is. A nyomtatvány összesíteni fogja ezeket közhasznú tevékenységenként értékben, és ha több közhasznú tevékenység van, akkor az ezekhez kapcsolódó értékeket is összesíti. Az összeadásokat a nyomtatvány kitöltő program automatikusan elvégzi. A 2014. évről elkészítendő beszámolóban már nem kell a vagyon felhasználására vonatkozó adatokat szerepeltetni. Az 5. pontban kell megadni a szervezet által adott cél szerinti juttatásokat. Ide azok a juttatások tartoznak, melyeket a szervezet nyújt a működése során az alapcél szerinti tevékenysége kedvezményezettjeinek részére. A 6. pontban a vezető tisztségviselőknek adott juttatások szerepelnek. Pontosan meg kell nevezni a vezető tisztségviselők tisztségeit, (de nem szükséges név szerinti megadni a tisztséget betöltőket), és a nekik adott juttatásokat. Ezek lehetnek: munkabér, tiszteletdíj, gépkocsi költségtérítés, béren kívüli juttatás. Itt is meg kell adni az előző évi adatokat is. A 7. pont szolgál a közhasznú jogálláshoz szükséges mutatók kiszámítására. Ehhez meg kell adni a szükséges adatokat a tárgyévre és az előző évre vonatkozóan is. 1. Éves összes bevétel 2. Átutalt SZJA 1 % 3. Közszolgáltatási bevétel 4. Normatív támogatás 5. EU strukturális alapból, Kohéziós alapból kapott összeg 6. Összes ráfordítás 7. Személyi jellegű ráfordítás 8. Közhasznú tevékenység ráfordításai 9. Adózott eredmény 10. A közérdekű önkéntesek száma A megadott adatok alapján a nyomtatvány maga számolja majd ki, hogy melyik mutató vonatkozásában érvényesül a közhasznúsághoz szükséges mértékek elérése, és melyeknél nem.


66


III.3.b. A mutatószámok kapcsolata a könyveléssel A mutatószámokat mindig két beszámolóval lezárt év vonatkozásában kell vizsgálni, és a feltételek közül csoportonként legalább egynek kell teljesülnie. A mutatószámok a következők: Megfelelő erőforrás rendelkezésre állása: 1. a két év átlagos bevétele meghaladja az 1 millió Ft-ot: - a két év összes bevételét összeadva és kettővel osztva kell legalább egy millió Ft értéket kapni, a bevétel származhat támogatásokból, és a szervezet tevékenységéért kapott ellenértékből; 2. a két év egybeszámított adózott (tárgyévi) eredménye nem negatív: - a két év eredményét együttesen számítva, arra kell figyelemmel lenni, hogy a veszteség ne haladja meg az előző évi pozitív eredményt; 3. a személyi jellegű ráfordítások a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül eléri az összes ráfordítás egynegyedét; - személyi jellegű ráfordítások arányának kiszámításánál a bérek, a közreműködők díjazása, és a kapcsolódó járulékok értékét kell viszonyítani az összes ráfordításhoz. Ha volt a vezető tisztségviselőknek díjazása, akkor azt le kell vonni ebből az összes személyi jellegű ráfordítás értékből. Megfelelő társadalmi támogatottsággal bír a civil szervezet,102 ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább az egyik teljesül: 1. az szja 1%-ának a szervezet részére kiutalt összege eléri a közhasznúsági mellékletben szereplő korrigált összes bevétel 2%-át: - a bevételből le kell vonni a normatív alapon kapott támogatásokat, az állami feladat ellátására kapott pénzt, az EU Strukturális Alapokból vagy a Kohéziós Alapból kapott összegeket, és ezt kell viszonyítani a NAV-tól kiutalt 1 % értékéhez; 2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában: - egy kizárólag közhasznú tevékenységet végző szervezetnél ez a legkönnyebben elérhető mutató, hiszen neki csak közhasznú ráfordításai vannak. A számításhoz a két év adatát kell összeadni, és kettővel osztva megvizsgálni, hogy eléri-e az értéket. Figyelni kell, hogy a cél szerinti, de nem közhasznú ráfordításokat nem lehet beszámítani; 102

Civil tv. 32. § (5)


67


3. a közhasznú tevékenység ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti. - ha a szervezet maga regisztrált önkéntesek fogadására, és a két év alatt legalább 10 fő önkéntest tart nyilván, akkor teljesíti a mutatószámban előírt értéket.

III.4. Kiegészítő melléklet tartalma civil szervezeteknél A PK-142 nyomtatvány utolsó oldala a kiegészítő mellékletben szerepeltetendő adatok bemutatását teszi lehetővé. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni: – a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként, – a támogatási program keretében visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) összegeket támogatásonként, – a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. Támogatásonként új lapot kell kitölteni, mert csak így lehet maradéktalanul megadni a szükséges információkat. A támogatás forrása lehet: központi költségvetés önkormányzati költségvetés nemzetközi szervezet, más vállalkozás, gazdálkodó szervezet. A támogatás célja lehet: a tevékenység fenntartása a működés biztosítása fejlesztés . Elkülönítve kell adatot szolgáltatni a visszatérítendő támogatásokkal kapcsolatosan, az előbbiekben bemutatott részletezésben. Amennyiben külön jogszabályi rendelkezés van, akkor további információkat kell megadni annak


68


érdekében, hogy a kapott támogatások nyilvánossága biztosított és ellenőrizhető legyen.103 A támogatással kapcsolatban meg kell adni annak időtartamát, a támogatási összeget, és hogy ebből mennyi jut a tárgyévre. A kapott támogatás felhasználását – személyi, – dologi és – felhalmozási csoportokba sorolással kell közölni. A Számviteli tv. nem határozza meg a fogalmak tartalmát. Véleményünk szerint a személyi jogcím soron a személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatos (bérek, más pénzbeli díjazások, juttatások, természetbeni juttatások, reprezentáció és ezek járulékai), a dologi soron az anyagjellegű ráfordításokkal kapcsolatos (anyagköltség, igénybe vett, egyéb és közvetített szolgáltatások), a felhalmozási felhasználás soron az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére fordított kiadásokat kell feltüntetni. Ezek költségként történő elszámolása lesz majd az értékcsökkenés. A lapon van lehetőség a támogatások tárgyévi felhasználásnak, és az üzleti évben végzett főbb tevékenységeknek és programoknak a szöveges bemutatására. A kitöltési útmutató szerint röviden és lényegre törően kell fogalmazni.

III.5. A beszámoló letétbehelyezésének és közzétételének szabályai A civil szervezet köteles az üzleti évről szóló beszámolóját a jóváhagyásra jogosult testület elé terjeszteni, hogy az elfogadhassa. Ezt követően a képviseletre jogosult személy által aláírt beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletét, és ha kell, a könyvvizsgáló jelentését letétbe helyezni és közzé tenni minden év május 31-éig (az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig).104 Ha a civil szervezet rendelkezik saját honlappal, a közzétételt ott is meg kell tenni, és folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani. (2013. évi beszámolót 2017. május 31-ig!)

103 104

Számv.tv. 93 § (3) Civil tv. 30. § (1)


69


Ha ezt a kötelezettségét a civil szervezet elmulasztja, és egy éven belül nem pótolja, a bíróság ügyészségi ellenőrzést kezdeményez. Az ügyészség indítványára a bíróság a közhasznú jogállást megszünteti, ha a szervezet határidőre nem, vagy nem megfelelő tartalommal teljesíti beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségét.105 A beszámoló benyújtásának szabályai az elektronikus rendszer felállításának kitolt határideje miatt a következőképpen alakulnak: – 2014. június 30-ig a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet papíralapon kell az OBH-nak meg küldeni. Jelenleg a http://www.civil.info.hu/intezze-el honlapon elérhetők a formanyomtatványok, melyek az általános nyomtatvány kitöltő program (ÁNYK program) segítségével lehet kitölteni. Azonban jelenleg még ügyfélkapus hozzáférés esetén sem lehet beküldeni elektronikus módon, kizárólag postán. – 2014. július 1. után az elektronikus eljárásra kötelezettnek a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet elektronikus úton kell az OBH részére megküldeni.106 – 2013. január 1. és 2014. május 30. között lehetőség van a korábbi két év beszámolóját is közzétenni az OBH részére történő megküldéssel.107 - 2015. január elseje után az elektronikus eljárásra kötelezett szervezetnek, a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet elektronikus úton lehet a bíróság részére megküldeni. Az OBH a részére megküldött beszámolókat az általa vezetett országos névjegyzékben közzéteszi.

III.6. Speciális beszámolási kötelezettség Végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, a tevékenységet lezáró beszámolót kell készíteni. Ezt 30 napon belül kell közzétenni. A végelszámolás időszaka alatt felmerülő költségekre fedezetet kell képezni és azt a beszámolóban szerepeltetni.

105

Civil tv. 49. § (2) Cnytv. 105. § (1) 107 Cnytv. 105. § (2) 106


70


A végelszámolás időszaka alatt a tevékenységet lezáró beszámoló adataival kell megnyitni a könyveket, és folyamatosan vezetni kell. A végelszámolás végén ismételten beszámolót kell készíteni, amely tartalmazza, mi történik a megmaradt vagyonnal. Felszámolási eljárás esetén is annak kezdetét megelőző nappal, kell elkészíteni a tevékenységet lezáró beszámolót. A felszámolás időszaka lezárásakor kell elkészíteni a zárómérleget, ami a vagyonfelosztási javaslatot is tartalmazza.


71


IV.

Adózás (emelt szint)

Magyarország területén székhellyel rendelkező, vagyonnal bíró vagy bevételt elérő jogi személy adózására és költségvetési támogatására az adótörvényeket kell alkalmazni. Így az adótörvények, az adózási előírások, a civil szervezetekre is vonatkoznak. A civil szervezetek sok kedvezményt kapnak az adókötelezettségekből, de az általános rendelkezéseket

be

kell

tartaniuk.

Adózási

alapelv,

miszerint

az

adójogviszonyokat

rendeltetésszerűen kell gyakorolni.108 A törvények úgy kezdődnek, hogy megfogalmazzák, kik a törvény alanyai, kikre vonatkoznak a törvényben foglalt előírások. Az adótörvényekben kerül meghatározásra, hogy mik tartoznak az egyes adónemek alá, milyen előírások szerint kell meghatározni az adó alapját, az adót, és ha van az adókedvezményeket. A törvényekben előírtak szerint kell az adót, az adóelőleget bevallani és megfizetni. Ebben a részben az egyes adótörvények civil szervezetekre vonatkozó sajátosságait mutatjuk be.

108

Art 2 § (1)


72


IV.1. Társasági adó A civil szervezetek a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem.109 Ha azonban a szervezet az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem szerzett, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet a 13_01-es számú nyomtatványon az adóévet követő év február 25-éig.110 A 2014. január 1-jével hatályos jogszabályhely szerint ennek a nyilatkozatnak a benyújtási határideje május 31-re módosul. Minden más esetben valamennyi civil szervezet akkor is köteles adóbevallást benyújtani az adóévet követő év május 31-ei határidőre, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Így bevallást kell tennie annak is, aki – vállalkozási tevékenységet végez, és az - veszteséges, vagy 0 szaldós, - nyereséges, de adómentessége miatt nem fizet adót, - nyereséges, de az adókedvezmények miatt fizetendő adója nem keletkezik. A Tao. törvény civil szervezetekre vonatkozó speciális előírásaiban külön kezeli a közhasznú besorolású szervezeteket a kedvezmények rendszerében, és csak az őket támogatók részére biztosít kisebb, vagy nagyobb mértékű kedvezményt, attól függően, hogy a közhasznú szervezetnek nyújtott adomány egyszeri esemény, vagy tartós adományozási szerződés keretében történt. Nem terheli adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettség (így feltöltési kötelezettség) az alapítványt és az egyesületet.111 IV.1.a. Speciális adó-megállapítás A civil szervezet adóalapjának megállapításánál a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéből kell kiindulni, és ehhez kapcsolódóan kell alkalmazni a törvényben meghatározott 109

Tao tv. 2. § (2) g) Art. 31. § (5) 111 Tao tv. 26. § (11) 110


73


adóalap-növelő és –csökkentő jogcímeket. A kiindulási alap az adó megállapításakor tehát: – kettős könyvvitel vezetése esetén a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, – egyszeres könyvvitel vezetése esetén pedig a vállalkozási tevékenység eredménye. Ennek helyes meghatározásához a (közhasznú) szervezetnek a beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozói tevékenységből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak, valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását. A társasági adó alapja tehát a vállalkozási tevékenység pozitív eredménye112 – módosítva a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó (közvetlenül vagy közvetett kapcsolat esetén bevétel arányosan számított) adóalap-növelő és -csökkentő tényezőkkel a speciális szabályokat is figyelembe véve,113 – a jövedelem-minimumra vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyásával.114 Az adó mértéke 10% (500 millió forintot meghaladó pozitív adóalap esetén 19%).115 Az adóalap-növelő és -csökkentő tételeket az általános előírások szerint kell megállapítani, de a törvényben szereplő korrekciós tételeknek csak egy részét lehet/kell alkalmazni. Az alkalmazható adóalap-csökkentő jogcímek116 – címszavakban: – korábban elhatárolt veszteség, – környezetvédelmi célokra képzett céltartalék felhasználás, – terven felüli értékcsökkenés visszaírt értéke, – a törvény szerint elszámolható értékcsökkenési leírás, – iskola rendszerű képzésben közreműködőnél a minimálbér meghatározott százaléka, – sikeres vizsgát tett szakképző iskolai tanuló, korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén a társadalombiztosítási járulék 12 hónapon át, – a követelésre az adott évben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált rész, 112

Tao tv. 9. § (1) Tao tv. 9. § (2) c) és (3) a) 114 Tao tv. 6. § (6) b) 115 Tao tv. 19. § 116 Tao tv. 9. § (2) c) 113


74


– bírság és egyéb jogkövetkezmények elengedése miatti bevétel, – saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, – adóellenőrzés következtében elszámolt bevétel növeléseként vagy költségcsökkentésként elszámolt összeg. Az adó alapját növelő jogcímek:117 – képzett céltartalék, – terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg, – nem a szervezet tevékenységével összefüggő költség, ráfordítás, – jogerős határozatban megállapított bírság, – követelésre elszámolt értékvesztés, – behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés, – fizetett kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó része, – adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított költségként, ráfordításként vagy a bevétel csökkentéseként elszámolt összeg. Az adóalap megállapításakor az általánosan alkalmazott módosító tételek a civil szervezetek esetén az alábbiakkal egészülnek ki: – Kizárólag a közhasznú szervezeteknél csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt a vállalkozási tevékenység adózás előtti nyereségének 20%-ával.118 – Minden civil szervezetnek növelnie kell az adózás előtti eredményét a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott teljes támogatás, juttatás -

teljes összegével, ha az adóév utolsó napján adótartozása van (önkormányzati adótartozás is beleértendő!), 119 vagy

-

arányos részével, ha nincs adótartozása, de közhasznú minősítéssel rendelkezik és a vállalkozási tevékenységének bevétele meghaladta a kedvezményezett mértéket (a kedvezményezett tevékenység értékét meghaladó vállalkozási bevétel és a vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosával számítva). 120

A közhasznú besorolással rendelkező szervezeteknél a tényleges adóalapot csak a 117

Tao tv. 9. § (3) a) Tao tv. 9. § (2) b) 119 Tao tv. 9. § (3) ba) 120 Tao tv. 9. § (3) bb) 118


75


kedvezményezett vállalkozási tevékenységre eső jövedelem kiemelése után kapjuk meg.121 Az erre vonatkozó arányszámot a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az ugyanebből a tevékenységből származó összes bevétel hányadosa adja meg, melyet két tizedes jegy pontossággal kell kiszámítani.122 A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetén az összes bevétel 15%-a. Az alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek (azaz kedvezményezett tevékenységnek minősül)123 – a közhasznú tevékenység és a létesítő okiratban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is, – a kizárólag a közhasznú tevékenységet vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele, – a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. Amennyiben a vállalkozási bevétel meghaladja az összes bevétel 60%-át, már nem lehet a civil szervezetekre vonatkozó szabályokat alkalmazni. Ilyen esetben az általános szabályok szerint kell a társaságiadó-kötelezettséget megállapítani.124 Nem kell az adót megfizetnie a közhasznúnak nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10%-át.125 IV.1.b. Adományozók, támogatók lehetőségei 121

Tao tv. 9. § (6) Tao tv. 9. § (7) 123 Tao tv. 6. sz. melléklet A) 124 Tao tv. 6. § (4) 125 Tao tv. 20. § (1) a) 122


76


Az adományozással kapcsolatos szabályozás ismét kedvezően alakult az elmúlt évekhez képest. Az adomány fogalma126 újra bekerült a Tao törvénybe, de másként, mint a régi, 2009-es fogalom volt, és másként, mint ami a civil szervezetekről szóló jogszabályokban szerepel. Adománynak minősül a visszafizetési kötelezettség nélkül, – a közhasznú szervezet számára – közhasznú tevékenysége támogatására, – az egyház számára – alaptevékenysége támogatására, – közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott – támogatás, juttatás, – térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, – térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, azzal, hogy az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának. Nem jelent vagyoni előnyt az adományozó nevére, tevékenységére való utalás. Az adott adományokkal kapcsolatban két kérdést kell vizsgálni az adományt nyújtónál: a könyvelés során elszámolható-e ráfordításként, illetve kapcsolható-e hozzá adóalap-csökkentő tétel? A Tao tv. 3. számú melléklet A) 13. pontja szerint csak azok az adott támogatások, juttatások, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét, nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség ráfordításként elszámolt összegét nem ismeri el a jogszabály költségként, amely – nem minősül adománynak, – külföldi illetőségű támogatott részére nyújtják, vagy – a belföldi illetőségű támogatott részéről nem rendelkezik a támogató annak igazolásával (tehát már nem kell a beszámolóval igazolni!), hogy a juttatás nélkül sem lenne negatív a tárgyévi eredménye. Ha a juttatás megfelel az itteni adományfogalomnak, a Tao tv. 3. számú melléklet B) 17. pontja szerint csak akkor minősülhet elismert költségnek (így nem kell az adóalapját megemelni vele), ha az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, egyház, közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító 126

Tao tv. 4. § 1/a.


77


(adományban részesülő) és az adományozó – megnevezését, – székhelyét, – adószámát, – az adomány összegét és – a támogatott célt. Az adomány fogalmából kiindulva tehát az adományozó nem veheti adományként figyelembe például azokat a juttatásokat, melyeket közhasznú szervezetnek nem a közhasznú tevékenysége céljára ad, még akkor sem, ha egyébként ez nem minősül a szervezet vállalkozási tevékenységének. Szintén nem lehet a szervezettől átvállalt kötelezettség miatt elszámolt ráfordítás összegét sem ilyennek tekinteni. Ezekben az esetekben kizárólag akkor nem kell az adományozónak megemelnie az adóalapját a juttatás összegével, ha rendelkezik a szervezet pozitív eredmény nyilatkozatával vagy „vállalkozási tevékenységet nem végez” nyilatkozatával. Bizonyos adományokhoz kapcsolódóan adóalap-kedvezménnyel élhet az adományozó a törvény 7. § z) alapján, ha rendelkezik az adományban részesülő, előzőekben ismertetett igazolással.127 Ezek a következő kedvezményezetteknek nyújtott adományok lehetnek (zárójelben az adomány értékének figyelembe vehető része): – közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége támogatására (20%), – közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés alapján közhasznú tevékenysége támogatására (20+20%), – a Magyar Kármentő Alapnak nyújtott (50%), vagy – a Nemzeti Kulturális Alapnak nyújtott (50%). Az ilyen módon figyelembe vett adóalap-kedvezmények együttesen nem haladhatják meg az adózás előtti eredményt. Itt tehát az adomány fogalmában még szereplő egyházak és a közérdekű kötelezettségvállalás már kimaradnak, ezek értékét nem lehet adóalap-csökkentő tételként figyelembe venni az adóalap kiszámításakor.

127

Tao tv. 7. § (7)


78


A tartós adomány fogalmát a Civil törvényben találjuk, amely kimondja, hogy csak írásban kötött szerződés alapján és kizárólag pénzben nyújtott támogatás esetén jöhet szóba ez a támogatási forma, mellyel az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományban részesülőt – a szerződéskötés évében és az azt követő három évben, – évente legalább egyszer, – azonos vagy növekvő összegű adományban részesíti.128 A tartós adomány elmaradását a Tao törvény szankcionálja. Ha az adományozott miatt hiúsul meg a további években a juttatás, akkor az addig figyelembe vett többletkedvezményt adóalapnövelő tételként kell számításba venni abban az évben, amikor a sorozat megszakad, míg ha az adományozó hibája a nem teljesítés, akkor ezt kétszeresen kell az adóalaphoz hozzáadni.129

IV.2. Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles. A jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a bevételből levonjuk az elszámolható költségeket. A magánszemély bevétele akkor is adóköteles, ha azt nem pénzben kapta meg. Így adókötelezettség alá tartozhat a nem pénzben megszerzett juttatás is, például ingyenesen nyújtott szolgáltatás, ingyenesen kapott termék.130 A törvény az adókötelezettség mellett, kivételes célok érdekében kedvezményeket is meghatároz. A törvény 1. számú melléklete mutatja, melyek azok a juttatások, amelyek bizonyos feltételek fennállása esetén adómentesnek minősülnek. Nagyon fontos figyelemmel lenni arra, hogy ha a kedvezményes adózású juttatások körülményei nem felelnek meg mindenben a törvényben előírt feltételeknek, akkor azok a juttatásban részesülő összevonandó jövedelmeként adóznak. IV.2.a. Adómentes juttatások

128

Civil tv. 2. § 27. Tao tv. 8. § s), 16. § c) ce) 130 Szja tv. 4 § (2) 129


79


A szociális és más ellátások közül adómentes Az önsegélyező feladatot is vállaló egyesület, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély.131 Önsegélyező

feladat

ellátásának

minősül

a

társadalombiztosítás

ellátásaira

és

a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása. Ezek az ellátások a következők: – egészségügyi szolgáltatás, – pénzbeli ellátások (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz), – baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék), – társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj), – hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások), – rehabilitációs járadék. A közcélú juttatások körében adómentes – a közhasznú alapítványból, közalapítványból fizetett összeg, amennyiben a kifizetés összhangban van az alapszabályban rögzített közhasznú céllal, és a magánszemély oktatási intézményben folytatott tanulmányához, kutatásához vagy külföldi tanulmányútjához járul hozzá;132 – a közhasznú alapítványból, közalapítványból fizetett, szociálisan rászoruló részére adott szociális segély, amennyiben a kifizetés összhangban van az alapszabályban rögzített közhasznú céllal;133 Szociális segély: ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás, akár pénzben, akár természetben nyújtva.134 Az jogosult rá, akinek a létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt csak külső segítséggel képes biztosítani, vagyoni viszonyait is figyelembe véve.135

131

Szja 1. sz. melléklet 1.3. Szja 1. sz. melléklet 3.1. 133 Szja 1. sz. melléklet 3.1. 134 Szja 3. § 35. pont 135 Szja 3. § 36. pont 132


80


Nem minősül tehát adómentesnek az előző két juttatás, ha azt egyesület vagy közhasznúnak nem minősülő alapítvány adja. – a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként adott, 500 Ft-ot el nem érő összeg;136 – a Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből folyósított nemzetközi segély, amit erre vonatkozó nyilvántartással kell igazolni.137 Akkor lehet így eljárni, ha a megállapodás tartalmaz olyan előírást, hogy a keret terhére folyósított összegek adómentesek; – amit a közhasznú egyesülettől, alapítványtól, közalapítványtól annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély természetben kap meg.138 Az ezen a jogcímen pénzben kapott juttatás legfeljebb havonta a minimálbér 50%-ig lesz adómentes. Nem tekinthető adómentesnek a juttatás, ha az munkabér, vagy a munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyára tekintettel kap a magánszemély. Nem lehet adómentes a bevétel, ha azt az alapító, az adományozó vagy a szervezettel bármely, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló magánszemély kapja, függetlenül annak jogcímétől.139 Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes – a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által, a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat);140 – a két és többoldalú nemzetközi megállapodás alapján, vagy európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozva a nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény;141

136

Szja 1. sz. melléklet 3.1. Szja 1. sz. melléklet 3.2.4. 138 Szja 1. sz. melléklet 3.3. 139 Szja 1. sz. melléklet 3.4. 140 Szja 1. sz. melléklet 4.5. 141 Szja 1. sz. melléklet 4.7. c) 137


81


– a „Twinning” program keretében a magánszemély számára adott juttatás, amelyet az Európai Unió finanszíroz. A juttatás mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint kell megállapítani. A juttatás a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál. Ez lehet utazási költségtérítés és napidíj. Az adómentesség feltétele még, hogy a magánszemély ezeket a költségeket nem számolhatja el semmilyen bevételével szemben;142 – amikor egy jótékony célú rendezvény bevételéből a munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtett összeget a jogosult magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja.143 Ez nem azonos a díjazás nélkül ellátott tevékenységgel, mert itt van munkadíj, csak azt a magánszemély közcélra ajánlja fel. Új előírás, mely már a 2013. január 1. utáni kifizetésekre is alkalmazható, hogy adómentes a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének.144 A módosítás adómentesnek minősíti azt a szolgáltatást, amelyet az Európai Unió forrásaiból elnyert támogatásból finanszíroznak akkor, ha a juttatás nem a magánszemély tevékenységének ellenértéke (például gyermekek, fiatal felnőttek számára erdei iskola formájában nyújtott üdültetés). Egyéb indokkal adómentes Felnőttképzésben vagy munkaerő-piaci képzésben részt vevő magánszemély számára adott képzési támogatás, felnőttképzési szolgáltatás és a képzés ideje alatt adott étkezési, közlekedési és szállás költségtérítés, megélhetési támogatás. Az adómentesség feltétele, hogy a juttatás forrása az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, melyet jogszabály, pályázat vagy programterv alapján lehet elnyerni.145 Nem tartozik ide a kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás. Nem pénzben kapott juttatások közül adómentes 142

Szja 1. sz. melléklet 4.7. e) Szja 1. sz. melléklet 4.9. 144 Szja 1. sz. melléklet 4.27. 145 Szja 1. sz. melléklet 7.17. 143


82


– a hajléktalan, a szociálisan rászorult magánszemély számára természetben adott juttatás.146 Itt nincs külön meghatározva, ki lehet a nyújtó. A nyújtó lehet akár nem közhasznú alapítvány, egyesület is. Ennek figyelembe vételével adómentes a hajléktalanoknak nyújtott ellátás, részükre biztosított élelem és ital. Csak a természetben adott juttatásokat lehet ez alapján adómentesnek tekinteni, ezek pénzbeli megváltása csak a már előbb említett előírások közé besorolva lehet adómentes. Tehát csak közhasznú szervezet által nyújtva; – sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea, függetlenül annak értékétől;147 – egyesülettől, egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 Ft-ot meg nem haladó összeg adómentes – e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;148 – az utazás, a szállás és az étkezés, ha a rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jön létre, és a teljesített kiadások nem haladják meg a kapott támogatás mértékét.149 A legáltalánosabban megfogalmazott adómentesség, amelyet minden civil szervezet alkalmazhat: Azonos részvételi feltételekkel szervezett, nem zártkörű rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint olyan ajándékok, melyek résztvevőnként azonos értékűek, és összköltségük nem haladja meg a rendezvény összköltségének 10%-át, szintén adómentesek.150 Itt külön feltétel, hogy a rendezvény kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős vagy más közösségi célú legyen. Nem lesz adómentes a juttatás, ha a rendezvény zártkörű, és azon csak meghívottak vehetnek részt. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az adómentesség feltételei között szerepel minden juttatás esetében az, hogy a juttatás céljának az alapító okiratban megfogalmazott közhasznú célhoz kell kapcsolódni. Az adómentes juttatások esetén nincs sem egészségügyi hozzájárulási-, sem szociális 146

Szja 1. sz. melléklet 8.5. Szja 1. sz. melléklet 8.17. 148 Szja 1. sz. melléklet 8.18 149 Szja 1. sz. melléklet 8.22 150 Szja 1. sz. melléklet 8.35 147


83


hozzájárulási adó-fizetésére vonatkozó kötelezettség nem lesz A cél szerinti juttatásokról vezetendő nyilvántartásokra nem határoz meg a törvény kötelező formát. A nyilvántartásoknak olyannak kell lenni, hogy abból minden kétséget kizáróan megállapítható legyen a juttatás címzettje, és az, hogy a juttatás megfelelt az adómentesség feltételeinek. Fontos feltétel, hogy a nyilvántartásoknak az adó megállapításához való jog elévüléséig ellenőrizhetőnek kell lenni. Az adómentesen adott juttatásokról nincsen sem bevallási, sem adatszolgáltatási kötelezettség. IV.2.b. Adóköteles juttatások Amennyiben az előző pontban felsorolt juttatások nem felelnek meg a feltételeknek, akkor - mint írtuk - adókötelesekké válnak. Ebben az esetben a jövedelemből személyi jövedelemadó előleget kell levonni. A személyi jövedelemadó előleg levonásához szükséges minősíteni, hogy a juttatás milyen jövedelem típusnak felel meg. Az egyes jövedelmek az SZJA szerint lehetnek: 1. Önálló tevékenységből származók – ezek a vállalkozásból származó jövedelmek. 2. Nem önálló tevékenységből származók – ezek a munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmek. 3. Egyéb jövedelmek – az előbbi csoportokba nem tartozó jövedelmek. A természetben adott juttatások esetén, vizsgálni kell, hogy az abban részesülő áll-e valamilyen jogviszonyban a szervezettel. Ha a juttatásban részesülő munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll a szervezettel, akkor a jövedelme nem önálló tevékenységből származó jövedelem, függetlenül annak jogcímétől.151 Amennyiben a juttatásban részesülő nem áll semmilyen jogviszonyban a szervezettel, akkor egyéb jövedelemről beszélünk. Amikor a jövedelem kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek adóelőleget kell levonni. Az 151

Szja tv. 1. sz. melléklet 3.4.


84


adóelőleg levonására kötelezett kifizetőnek az általa juttatott jövedelmet terhelő adóelőleget akkor is meg kell, hogy állapítsa, ha a bevételből történő levonásra nincs lehetősége. Kifizetőnek minősül ebben a vonatkozásban az alapítvány, az egyesület, miután mind kettő jogi személy, és adókötelezettség alá eső jövedelmet ad.152 Miután a nem pénzben megszerzett jövedelemből nincs lehetőség az adóelőleget levonni, így ezekben az esetekben igazolást kell a magánszemély részére kiadni, melyen szerepeltetni kell a levonni nem tudott adóelőleg összegét, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét, hogy ezt az összeget ő köteles megfizetni az adóhatóságnak153 a negyedévet követő hónap 12. napjáig.154 A kifizetőnek a le nem vont adóelőlegről adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak. Az SZJA kötelezettség mellé kapcsolódik az egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség. Egyéb jövedelem esetén a magánszemélyt terheli a 27 % egészségügyi hozzájárulás.155 Mindezekhez kapcsolódik még, hogy a magánszemély emiatt önadózóvá válik, azaz az adóbevallását is saját maga kell, hogy elkészítse. Mint látjuk, hogy egy ilyen juttatás esetén, nem csak a juttatónak, hanem az abban részesülőnek is komoly adózási kötelezettségei vannak, ezért azt tudjuk javasolni, hogy ezt kerülni kell. Azaz csak olyan juttatásban szabad részesíteni a rászoruló magánszemélyeket, amelyeknél fennáll az adómentesség. Az adóköteles juttatások esetén olyan nyilvántartást kell vezetni melyből megállapítható az adóelőleg alapja, a levonni nem tudott adó. A nyilvántartásban szerepelnie kell a magánszemély természetes azonosító adatainak, adóazonosító jelének, TAJ számának, és az adókötelezettség alapját képező jövedelem adatainak. A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek esetén a civil szervezetnek a nyilvántartási kötelezettség mellett adatszolgáltatási kötelezettsége is van.156 A nyilvántartás alapját a munkaviszonynál a II.2. fejezetben már bemutatott bejelentendő adatok képezik. Az adatszolgáltatást az elszámolt jövedelem, az adóelőleg alapja, az adókedvezmények és a levont adóelőleg mellett, a társadalombiztosítási járulékról is meg kell tenni. 152

Art 178. § 18. Szja tv. 46 § (7) 154 Szja tv. 46. § (9) 155 EHO tv. 3. § (1) a, 156 ART 31.§ (2) 153


85


A levonandó adó és járulék mérték a II.1.a fejezetben bemutatottak szerint: – 16 % személyi jövedelem adó – 10 % nyugdíjjárulék – 7% egészségbiztosítási járulék – 1,5 % munkaerő – piaci járulék A civil szervezet a bruttó jövedelem után 27 % szociális hozzájárulási adót fizet. Az adóelőlegnél, a magánszemély nyilatkozata alapján lehetséges a családi kedvezmény figyelembe vétele.157 IV.2.c. Reprezentáció, üzleti ajándék Egyes meghatározott juttatásnak minősül, de bizonyos feltételek fennállása esetén adómentes az egyesület és az alapítvány (ideértve a közalapítványt is) reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott jövedelem.158 Adómentes az a rész, amely nem éri el a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-át, és nem több mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10%-a.159 Üzleti ajándékok esetén az adómentesség feltétele még, hogy annak egyedi értéke a minimálbér 25%-át ne haladja meg. Reprezentáció: a szervezet céljával, tevékenységével összefüggő rendezvény, esemény keretében, az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. 160 Üzleti ajándék: a szervezet tevékenységével összefüggő, a hivatali, a szakmai vagy a hitéleti 157

Szja tv. 29/A § Szja 70. § (2) 159 Szja 70. § (2a) 160 Szja 3. § 26 158


86


kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).161 Az adómentes részt meghaladóan nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék egyes meghatározott juttatásként adózik. A kifizetőt terhelő adó alapja: a juttatás (szokásos piaci) értékének 1,19-szerese lesz.162 A kifizetőt az adóalapra számított 16% SZJA163 és 27% EHO164 terheli. Az adót a civil szervezetnek a beszámolással összhangban, az adóévet követő május hónap kötelezettségeként június 12-ig kell bevallania és megfizetnie.165

IV.3. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozásában adóalany minden jogképes szervezet, ha saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat.166 A törvény szerint gazdasági tevékenység, amikor egy tevékenységet tartósan vagy rendszeresen végeznek, és ennek során ellenértéket kapnak.167 Maga a törvény nem határozza meg a fogalmat, nem ad tartalmat ahhoz mit tekint tartósnak vagy rendszeresnek. A választ a szervezetek működésében találhatjuk meg. A civil szervezetek az alapító okiratukban szereplő cél végzésére jöttek létre, ennek elérése érdekében tevékenységüket rendszeresen és tartósan végzik, és a tevékenységért ellenértéket kérhetnek. Amikor a szervezet nem ellenérték ellenében végzi a tevékenységét, akkor az áfa törvény szempontjából nem beszélünk gazdasági tevékenységről. Attól, hogy egy tevékenység az áfa törvény szempontjából gazdasági tevékenységnek minősül, és mint ilyen esetleg áfa fizetési kötelezettség keletkezik, még nem jelenti azt, hogy gazdasági vállalkozási tevékenységről van szó. Az biztos, hogy a vállalkozási tevékenységek esetén egyértelműen gazdasági tevékenységről van szó az áfa szempontjából is. Az áfatörvény az adó-megállapítás szempontjából nem kezeli eltérően a civil szervezeteket a 161

Szja tv. 3. § 27 Szja tv. 69. § (2) 163 Szja tv. 8. § (1) 164 Eho tv. 3. § (1) b) ba) és (2) 165 Szja tv. 69. § (5) b) 166 ÁFA tv.5. § (1) 167 ÁFA tv 6. § (1) 162


87


vállalkozásoktól. Ennek következtében a törvény vonatkozásában közömbös, hogy mi az adott gazdasági tevékenység célja. Az áfa szempontjából az elvégzett tevékenységet minősítjük, a törvényben foglalt feltételek alapján. A cél szerinti tevékenységekért kapott ellenérték is lehet adóköteles. IV.3.a.Számlázás és áfa Áfa-szempontból lehetséges bizonyos választásokat megtenni. Most bemutatjuk, melyik választáshoz mi kapcsolódik. Az áfa lehetőségek közüli választásokat az alakuláskor, vagy az adóév végével, a következő adóévre lehet megtenni. Alanyi adómentes áfa-alany168 Akkor lehet a tárgyévre alanyi adómentességet választani, amikor a szervezet árbevétele, – sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, az adott évben időarányosan számítva – sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió Ft-ot. Árbevételen itt a belföldön és ellenérték fejében teljesített adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás értékét kell érteni. Az év közben alakulónak például, aki március 1-jén kapja meg az adószámot, a várható bevétele nem lehet több, mint 5 millió Ft (6 mFt / 12 hónap x 10 hónap = 5 mFt). Az alanyi mentesség választására először az adószám-igényléskor van lehetőség,169 ezt követően az adóév végén lehet a következő évtől választani. Az alanyi áfa adómentes adóalany170 számláiban nem számít fel áfát, nem köteles áfát fizetni és nem vonhat le előzetesen felszámított adót. Az alanyi mentesség időszaka alatt nem kell adóbevallást készíteni, nem szükséges külön áfa-nyilvántartást vezetni. Az alanyi mentesség megszűnik, ha az adóalany értékesítése a naptári éven belül meghaladja az értékhatárt. Ekkor abban a számlában, amelynek ellenértékével átlépi az értékhatárt, már adót kell 168

Áfa tv. XIII. fejezet Áfa tv. 189. § 170 Áfa tv. 187. § (2) 169


88


felszámítani.171 Ezt a tényt az adóhatóságnak 15 napon belül be kell jelenteni.172 Tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységek 173 A tevékenységek közül vannak, olyanok, melyeket a törvény a tartalmuk alapján tart adómentesnek. Ezek a teljesség igénye nélkül, a következők: – humán egészségügyi ellátás, – szociális ellátás, ifjúságvédelem, – óvodai, diákotthoni, kollégiumi és bölcsődei ellátás a külön megtérítendő étkezések kivételével, – magánszemély részére sportolással kapcsolatosan nyújtott szolgáltatás, ha ezeket a szervezet ún. közszolgáltatóként végzi. A törvény szempontjából közszolgáltató174 – az egyesület, a civil társaság, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban megjelölt tevékenysége tekintetében, – az alapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, – az általuk fenntartott intézmény az alapító okiratában megjelölt tevékenység tekintetében, – a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az alapító okiratban, a társasági szerződésében megjelölt tevékenység tekintetében, – a közhasznú civil szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenység tekintetében. Az ismertetett tevékenységek akkor lesznek adómentesek, ha azokat a felsorolt szervezetek nyújtják. Amikor a szervezet cél szerinti tevékenységében nem szerepel a tevékenység, akkor annak végzése nála nem lesz adómentes. Annak, aki kizárólag a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, és ezt bejelenti az adóhatóságnak, nem kell adóbevallást tennie, és nem jogosult áfa levonására sem. Amikor emellett olyan tevékenységet is végez, amely adóköteles, akkor általános forgalmi adót kell felszámítania az értékesítésről kiállított számláiban. Ha viszont a bejelentkezéskor az alanyi mentésséget választotta, nem kell az egyéb értékesítésekor sem adót felszámítania.

171

Áfa tv. 191. § (2) Art. tv. 23. § (3) 173 Áfa tv. 85. § 174 Áfa tv. 85. § (4) 172


89


Adókötelessé tétel: Léteznek olyan tevékenységek, amelyek alapvetően a sajátos jellegükre tekintettel adómentesek, de lehetőség van arra, hogy aki ezeket végzi, az adóalanyiságot válasszon.175 Ezek a tevékenységek az ingatlan bérbeadása és értékesítése.176 Amikor egy szervezet ingatlant kíván bérbe adni vagy értékesíteni, lehetséges, hogy adókötelezettséget válasszon erre a tevékenységére. Aki adót számít fel a számlában, adóbevallásra kötelezett, és az ehhez szükséges nyilvántartásokat is vezetnie kell. Az adóköteles értékesítéshez kapcsolódóan lehetőség van az előzetesen felszámított áfa levonására. Számla kiállítása Az áfatörvény részletesen szól a számla kiállítási kötelezettségről. Az áfatörvény itt sem kezeli eltérően a civil szervezeteket a vállalkozásoktól. Az

adóalany

köteles

számlát

kibocsátani

az

általa

szolgáltatásnyújtásról, ha erről a nevében más nem gondoskodik.

végzett

termékértékesítésről,

177

A törvény meghatározza, akkor nem kell számlát kiállítani,178 ha: – a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes az adó alól, és az értékesítő gondoskodik arról, hogy az értékesítésről ún. számviteli bizonylat készüljön, – a vevő, aki nem adóalany és nem jogi személy, az ellenértéket a teljesítéskor készpénzben fizeti meg, és nem kéri a számla kiállítását, és az ellenérték nem éri el a 900 000 Ft-ot – ekkor nyugtát kell kiállítani.179 Tehát mindig számlát kell kiállítani, ha – a vevő adóalany, – nem adóalany, de jogi személy, – magánszemély, de banki átutalással fizet, – magánszemély, de a készpénzfizetés értéke túllépi a 900 000 Ft-ot. Az egyesületeknek is számlát kell kiállítani a tagdíjról, ha a tag jogi személy, vagy magánszemély ugyan, de a tagdíjat átutalással fizeti ki. Ha a megfizetés készpénzben történik, akkor lehetséges készpénzbevételi bizonylatot kiállítani erről.

175

Áfa tv. 88. § Áfa tv. 88. § (1) és 86. § (1) j) k) l) 177 Áfa tv. 159. § (1) 178 Áfa tv. 165. § 179 Áfa tv. 166. § (1) 176


90


A számla kiállítása történhet számlázó program használatával, vagy a boltban vásárolt számla nyomtatványok felhasználásával. Ez utóbbi esetben a megvásárolt nyomtatványok szigorú számadású bizonylatnak minősülnek, és külön nyilván kell tartani a fel nem használt számlákat is. Támogatások és az áfa Az áfa törvény nem minősíti ellenértéknek a közcélú adományozást.180 Az a közcélú adomány, közcélú adományozás, amikor a közhasznú szervezet részére, a Civil törvényben nevesített közhasznú tevékenység támogatására történik termék átadása, szolgáltatás nyújtása. Feltételei: 1. a körülmények valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, közérdekű célt, 2. nincs vagyoni előnye az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve

ezen

személyek

vagy

a

természetes

személy

tag

(részvényes)

közeli

hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és 3. az adományozó rendelkezzen a közhasznú szervezet által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt. Az igazolás lehet azonos a társasági adónál említett igazolással, ha együttesen tartalmazza mind a két adónemhez szükséges adatokat. Az, hogy a kiutalt támogatás után kell-e áfát fizetni, a támogatás céljától függ. Az áfa alapját képezik az árat közvetlenül befolyásoló támogatások [Áfa tv. 65. §]. Ezek a támogatások kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy ez által a termék vevője vagy a szolgáltatás igénybevevője a termékhez, szolgáltatáshoz a támogatás összegével csökkentett áron jusson hozzá. Ilyen támogatásnak tekintendő tehát a fogyasztói árkiegészítés (pl. rendezvény támogatása kifejezetten abból a célból, hogy a belépőjegyek ára csökkentett legyen), így tehát ezek után kell adót fizetni (a számvitelben is a nettó árbevétel része lesz!). Nem befolyásolják az árat azok a (költségvetési, önkormányzati stb.) támogatások, amelyeket 180

Áfa tv. 11. § (3( és 14. § (3)


91


– egy intézmény működőképességének megőrzése érdekében, fenntartásához utalnak, anélkül, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatások, termékek árát közvetlenül meghatároznák, illetve – a klasszikus értelemben vett mecénások, alapítványok által vagy például elkülönült állami pénzalapokból stb. nyújtott támogatások, amelyek egyáltalán - egy könyv, - film, - színházi produkció, - rendezvény létrejöttét, megjelenését teszik lehetővé anélkül, hogy a majdani árakat valamilyen formában is megkötnék, és amelyek – tartalmukat tekintve – konkrét megrendelés ellenértékének nem minősíthetők. Az, ha a támogató kiköti, hogy a támogatás felhasználásáról el kell számolni, még nem minősíthető konkrét megrendelésnek! Ezek azok a támogatások, amik a számvitelben az egyéb/rendkívüli bevételek között számolhatók el. IV.3.b. Adólevonás A civil szervezet is jogosult az adó levonására, ha azt egy másik adóalany számlában átterhelte rá. Az adólevonás legfontosabb feltétele, hogy az adó kizárólag akkor vonható le, ha azt egy adóköteles értékesítéshez kapcsolódóan vették igénybe. Az adólevonási jog, attól a naptól válik lehetővé, mikortól a másik féltől kibocsátott számla rendelkezésre áll. Amikor a szervezet ingyenesen, azaz nem ellenszolgáltatás ellenében végzi a tevékenységét, akkor nem jogosult a beszerzései során felmerült áfa levonására. Amikor a beszerzéskor tudjuk, hogy annak használata jellemzően adómentes célú lesz, akkor az előzetesen felszámított adó nem vonható le. Előfordulhat, hogy a beszerzéskor még nem tudjuk egyértelműen meghatározni, hogy kizárólag milyen típusú lesz a hasznosítás – ekkor megosztva, arányosítás alapján kell megállapítani a levonható adót.181 Az adólevonás folyamata: 181

Áfa tv. 123. § (1)


92


1. Tételes elkülönítés: meghatározzuk azokat a tételeket, – melyek az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzések számláiban szerepelnek – amelyek az adómentes, és az ingyenesen végzett tevékenységhez kapcsolódó beszerzések számláiban szerepelnek. 2. Levonási hányad meghatározása: – azoknál a tételeknél, melyek mind a kétféle tevékenységhez kapcsolódnak, vagy – abban az esetben, ha az előbbi módon nem tudunk eljárni. A levonási hányad azt mutatja, hogy az előzetesen felszámított adó milyen arányban kapcsolódik az adóköteles értékesítéshez. A szervezet kialakítja a sajátosságai alapján megközelítőleg legjobb eredményt adó megosztási módszert (pl. a használati idő alapján, a használt terület alapján stb.). Ha ilyet nem tud kialakítani, akkor a levonási hányad nem más, mint az adólevonásra jogosító értékesítés aránya az összes értékesítéshez viszonyítva.182 Ha a szervezet közvetlenül olyan pénzbeli támogatásban részesül, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az arányosítandó előzetes áfa meghatározásakor a levonási hányad nevezőjébe kerül.183 Azaz, ilyen esetben a támogatás figyelembevétele tovább csökkenti a levonható hányadot. 3. Levonható adó meghatározása: a kétfajta eljárással megállapított előzetesen felszámított adó, vagy azok egy része összesítéseként kapjuk a felszámított adóval szemben levonható adót. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adó-megállapítási időszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni. Előzetesen az évközi adatokkal a tárgyévi adó-megállapítási időszakokról szóló bevallások elkészítésének keretében is el kell végezni az arányosítást úgy, hogy az évközi adatokat az adó-megállapítási időszakok között göngyölíteni kell, és azt a levonható előzetesen felszámított adó összeget kell előjelhelyesen megállapítani, amely a tárgy időszaki és azt megelőző utolsó adó-megállapítási időszak eredményének különbözeteként adódik. Speciális áfa-levonási jog

182 183

Áfa tv. 5. sz. mell. Áfa tv. 5. sz. mell. 2.


93


A civil szervezet adólevonási joggal élhet, amennyiben külföldi adományozótól úgy kap támogatást egy projektre, hogy az adományból nem finanszírozhat előzetesen felszámított adót. Ehhez szükséges bizonyos feltételek fennállása ahhoz, hogy az adóhatóság kérelemre visszatérítse az előzetesen felszámított adót.184 A feltételei: – a kedvezményezett közszolgáltatónak minősül a törvényben foglaltak alapján,185 – a kedvezményezett írásban kéri a hatóságtól az adó visszatérítését, és igazolja a feltételek meglétét, – a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele az alapító okiratban szereplő közhasznú cél érdekében történt, – az adományozó az adományt a saját országa szerinti előírások szerint számolta el, – a kedvezményezettet nem illette meg adólevonási jog. Olyan arányban lehet kérni a visszatérítést, amilyen arányban a támogatás részt vállal a feladat ellátását szolgáló kiadásokból. Ha nincs önrész, és a teljes projektet fedezi az adomány, akkor a teljes előzetes áfa levonható.186 A visszaigényléshez szükséges igazolásokat és az eljárás rendjét külön jogszabály írja elő.187 A visszaigénylést a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságához kell benyújtani.188

184

Áfa tv. 257/a § (1) Áfa tv. 85. § (4) 186 Áfa tv. 257/A § (2) 187 15/2010. (XII. 28.) NGM rendelet 188 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 18. § (1) 185


94


IV.4. Egyéb adók A főbb adónemeken kívül számos úgynevezett kisadó is kapcsolódhat a civil szervezet működéséhez. Ezek lehetnek – a munkabérekhez kapcsolódóak, mint a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, a munkavállalói és munkaadói járulék; – a tevékenységéből fakadóak, például játékadó, energiaadó; – vagyon típusú adók: cégautóadó; – helyi adók. Általánosságban ezek esetén is elmondható, hogy a jogalkotó kedvezményezi a civil szervezeteket, de néhány adónemben érhetik meglepetések a civil szervezetet, ha nem körültekintően jár el. A civil szervezeteket teljes illetékmentesség illeti meg, amikor a előző adóévben nem volt vállalkozási tevékenységből adófizetési kötelezettség189 IV.4.a. Szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, cégautó-adó Szakképzési hozzájárulás Az egyesületek, alapítványok nem alanyai a szakképzési hozzájárulásnak.190 Rehabilitációs hozzájárulás A 25 fő feletti alkalmazottat foglalkoztató civil szervezet mint munkáltató, kötelezett rehabilitációs hozzájárulás fizetésére, amennyiben az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai létszám191 5%-át.192 A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni többek közt – a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket, – az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót. 189

Itv. 5. § (1) d), f) Szh. 2. § (1) 191 Ezen a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a figyelmen kívül hagyható személyek kivételével. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. 192 2011. évi CXCI. tv. 23. § (1) 190


95


A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év. A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. Év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni. Cégautóadó Adóköteles az Szja tv. szerint a személygépkocsi – ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit, amely nem magánszemély tulajdonában áll. Mentes az adó193 alól a teljesség igénye nélkül az a személygépkocsi, – amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel – amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik, – amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény

alapján

kizárólag

betegségmegelőző,

gyógyító,

egészségkárosodást

csökkentő

közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek. 193

Gépjadó tv. 17/D. §


96


Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő: Környezetvédelmi osztály-jelzés gépjármű

„0”-„4”

„6”-„10”

„5”; „14-15”

hajtómotorjának

osztályjelzések esetén



0-50

16 500 Ft

8 800 Ft

7 700 Ft

51-90

22 000 Ft

11 000 Ft

8 800 Ft

91-120

33 000 Ft

22 000 Ft

11 000 Ft

120 felett

44 000 Ft

33 000 Ft

22 000 Ft

teljesítménye (kW)

Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg. Az adózó adó-megállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. IV.4.b. Helyi adók Adómentes valamennyi helyi adó alól az alapítvány, az egyesület abban az adóévben, melyet megelőző adóévben vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége sem belföldön, sem külföldön. Az alapítványok és az egyesületek az építmény- és a telekadó alól is mentességet élveznek az alapító okiratban foglalt alaptevékenységet szolgáló épület és telek után.194 Mentes az adó alól az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A szervezeteknek a mentességükről írásban kell nyilatkozni az önkormányzati adóhatóságnak. Amennyiben az egyik évben keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettség, a következő évben a helyi iparűzési adó mellett építményadó- és telekadó-fizetési kötelezettsége is lehet a civil szervezetnek. 194

Helyi adó tv. 3. § (3)


97


A helyi iparűzési adó megállapításánál mindig a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételt kell figyelembe venni.195 A helyi adók vonatkozásában (bejelentkezés, adó megállapítás, bevallás) mindig az adott település helyi rendeletéből, illetve a hivatalnál személyesen célszerű tájékozódni.

195

Helyi adó tv. 52. § 22 f)


98

II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok

Recommend Documents