TÁMOP TEMATIKA 2009/II. félév Múzeumi szakkör
TÉRJÁTÉKOK TÉRÉRZÉKELÉS – ÉSZLELÉS, TÉRÁBRÁZOLÁS, TÉR-OLVASÁS GONDOLATI ÉS VALÓSÁGOS REKONSTRUÁLÁSA
Időpontok: szombatonként, 15-17 h Időtartam: 60 perc Helyszín: Nagy Kunszt Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum Korosztály: Minimális létszám: 15 fő
A szakkör célja és az általánosan alkalmazott képzőművészeti múzeumpedagógia módszereink A szakkör keretében a műalkotások befogadásának élményéhez és az alkotói munka öröméhez szeretnénk biztosítani a legoptimálisabb körülményeket minden diák számára. Ezért foglalkozásainkon bármilyen képességű tanulót szívesen látunk, mert célunk elsősorban nem csak a tehetséggondozás. Szakkörünkön a gyerekek életkora is erősen változó lehet, részt vehetnek alsó, és felsős tagozatos diákok is. Az életkor így 7 és 14 év között alakulhat. A változó feltételeknek módszertani következményei vannak. Minden foglalkozásnak meg kell teremtenie a maga inspiratív körülményeit. Így leginkább az egyéni alkotómunkára kerül a hangsúly, bár előfordulhat, hogy spontán alakulnak majd csoportok, párok az ismerős gyerekek között. Az alkotói folyamatot egy beszélgetés előzi meg a gyerekekkel a kiállítás műtárgyairól. Kiemeljük a feladat szempontjából fontos művet. A beszélgetés során nem ismereteket mozgósítunk, hanem a gyerekek figyelmét igyekszünk vezetni a leendő feladat felé. A feladat kiadása tulajdonképpen a beszélgetés csomópontjának, a megfigyelt vizuális problémának tevékenységbe, aktivitásba való átfordítása. Célunk a tevékenységen keresztül a műalkotásokkal való kapcsolat megteremtése, valamint a gyermeki kreativitás működtetése és fejlesztése. Ennek érdekében olyan alkotói légkör kialakítására törekszünk, ami mentes mindenfajta elvárástól. A feladatok ötletgeneráló koordináták, amitől szabadon eltérhetnek a gyerekek. A megszólított műalkotásokat a téma, a technika és/vagy a vizuális kifejezés problémái felől elemezzük a diákokkal. Ennek megfelelően adjuk ki a feladatokat is, de minden életkorban törekszünk arra, hogy azok kapcsolódjanak a gyerekek élményvilágához. A kisebbeket elképzelt vagy valós események megfogalmazására, képzeletviláguk-fantáziájuk működtetésére bíztatjuk. A feladatok inkább technikatematika hangsúllyal bírnak. A nagyobbak a tematikus felvetésekkel nehezebben boldogulnak, viszont szívesen fordulnak a világ felé, elmélyülten kísérleteznek az anyagokkal, fogékonyak a vizuális kifejezés problémái iránt, ügyesen konstruálnak. A modern technika elkápráztatja őket, a fénymásolást, projectoros kivetítést, digitális nyomtatást olyan gyakran használjuk, amilyen gyakran csak engedi a kiállított anyag. A technikát önmagában ritkán jelöljük meg problémának, hiszen hangsúlyozottan nem kézműves foglalkozásokat szeretnénk. A kreativitás fejlesztése érdekében a feladatok megvalósításához a szokatlan nézőpontok és szokatlan anyagok alkalmazását szorgalmazzuk. A diákok számára az ábrázolási sablonokból való kimozdulást segíti a meglepetésszerű, eddig soha nem tapasztalt szituáció. Határozottan törekszünk a mindennapi, hétköznapi, anyagok felhasználására.
2
1. szakköri foglalkozás
Téma: GYENIS TIBOR: Alexia, művész nem szereti, ha figyelik az emberek, kaméleonná szeretne válni
Ismeretközlés: Különös érzékiségű köznapi anyagok, mitológiai átiratok, médiák előállította képhelyzetek és a mindennapi élettevékenység célszerűsége kapcsolódnak rendszerré műveiben. Ismert biológiai folyamatok történeti és fikciós képekbe ágyazása, elemi antropológiai vagy zoológiai fogalmak logikai továbbfejlesztése révén hoz létre újabb képi és téri helyzeteket. Szabad és képzetekben gazdag figurális fantázia, valamint expresszív anyaghasználat és a műanyagokat kezelő technika jellemzi klasszikusan kiegyensúlyozott szerkezetű kompozícióit.
Feladat: REJTŐZKÖDÉS A kiválasztott alkotás kapcsán, a gyermekekkel történő beszélgetés az elrejtőzés okairól és lehetőségeiről szól. A nagyobbak, a padlást idéző installáció kinyomtatott fotójába, önmaguk fényképének elrejtésével kísérletezhetnek. Úgy kell megoldaniuk a feladatot, hogy ők lássanak bennünket, de mi ne lássuk őket! A kisebbek, saját fényképeiket grafikai megoldásokkal alakíthatják át. Például valamilyen kedves állat formáját „ölthetik fel", azok lényében rejtőzhetnek el. Végül, minden gyermek, a kiállítás installációs tereiben igazából is elbújhat.
Anyagok, eszközök: Nyomtatot fotók, különféle papírok, fénymásolatok, áttetsző anyagok (fóliák, folpack), ragasztók, ollók, ceruzák, színező eszközök, kréták, pasztell, stb.
2. szakköri foglalkozás
Téma: SZÉPFALVI ÁGNES: Horror vacui
3
Ismeretközlés: Szépfalvi Ágnes festménye a nagyvárosi ember ürességtől, csendtől, eseménytelenségtől való irtózását ragadja meg. Azét, aki körbeveszi magát zajjal, történéssel, nyüzsgéssel. Idegen terekbe hatol be, melyek vad forgatagában félelmeitől igyekszik szabadulni. Arca mégis szomorú, tekintete üres, céltalan, nincs semmi, ami megköthetné figyelmét. A folytonosan változó, villódzó, reklámokkal telített városi tér csupán háttérül szolgál elmagányosodott lelkéhez.
Feladat: KÍNAI GYERMEKSZOBA A háttér távol keleti hatású környezete és az előtérben álló európai nő arckifejezése, hangulata kapcsán arról beszélgetünk a gyerekkel, hogy ki, mivel veszi körül magát szobájában, hogy az ne legyen üres hatású. Ezt követően fordítunk a történeten, s azokra az ázsiai gyerekekre gondolunk, akik hazánkban élnek. Hogyan érezhetik magukat itt? Ők mivel tölthetik be az ürességet szobájukban? A Nagy Kunszt Tanulmányi Múzeum installációs enteriőrjében saját készítésű tárgyakkal berendezünk egy kínai gyermekszobát.
Anyagok, eszközök: Nyomtatot fotók, különféle papírok, fénymásolatok, áttetsző anyagok (fóliák, folpack), ragasztók, ollók, ceruzák, színező eszközök, kréták, pasztell, stb.
3. szakköri foglalkozás
Téma: SZÉPFALVI ÁGNES: Horror vacui
Ismeretközlés:
4
Szépfalvi Ágnes festménye a nagyvárosi ember ürességtől, csendtől, eseménytelenségtől való irtózását ragadja meg. Azét, aki körbeveszi magát zajjal, történéssel, nyüzsgéssel. Idegen terekbe hatol be, melyek vad forgatagában félelmeitől igyekszik szabadulni. Arca mégis szomorú, tekintete üres, céltalan, nincs semmi, ami megköthetné figyelmét. A folytonosan változó, villódzó, reklámokkal telített városi tér csupán háttérül szolgál elmagányosodott lelkéhez.
Feladat: „TELÍTETT ÜRESSÉG” A festménnyel történő ismerkedés során példákat keresünk környezetünkből ürességekre és gazdag telítettségekre. Egymásról készítenek portrékat a gyermekek, a rájuk leginkább jellemző mimikákkal. Nagyméretű papírlapokra ragasztják fel fotóik fekete-fehér nyomatát, majd ezek köré festik a számukra megfelelő, hozzájuk illő környezetet. Arra kell nagyon figyelni, hogy a háttér minél részletgazdagabb és aprólékosabb legyen. Semmi nem maradhat fehéren. Még az arcok is elszíneződhetnek, azaz színekkel telítődhetnek.
Anyagok, eszközök: Nyomtató, fényképezőgép, fotópapírok, fénymásológép, fénymásolatok, festékek, ecsetek, ceruzák, színező eszközök, kréták, pasztell, stb.
4. szakköri foglalkozás
Téma: VARGA ÉVA: Részlet I-II.
Ismeretközlés: Varga Éva Miskolcon élő szobrászművész. Tapasztalataink alapján köztéri szobrait (Millecentenáriumi emlékmű, József Attila szobor, Nagy Lajos király …) viszonylag jól ismerik a fiatalok, de azt kevesen tudták, hogy ki a készítője. (Természetesen népszerű körükben Varga Éva leányának, Szanyi Borbálának Mancsról, a mentőkutyáról készült szobra is.) A kiállításon szereplő Részletek I-III. című fémdombormű sorozat darabonként, és együttes hatásában is megszólítja a szemlélőt. Minek a részleteit láthatjuk? Vajon egy tárgy darabjai, vagy függetlenek egymástól? Felnagyítottak lehetnek, vagy éppen lekicsinyítettek? Egyáltalán részletek, a szó szoros értelemben?
5
A diákok kreatív ötletekkel adhatnak címeket az egyes daraboknak. A konkrét tartalmak nélküli, de ismerős formák mindenki számára más-más jelentéssel rendelkeznek. Közösen kerül megállapításra, hogy amiben mindenképp azonos a hatásuk, az a letisztult, egyszerű formavilág, a dinamika és a nyugalom egyensúlyára épülő harmónia, az anyagszerűség, a sík és tér határvonalán történő mozgás izgalma és az együttes összhatás, amely az alkotó személyes belső világának, „tájának” a kivetülése.
Feladat: RÉSZ LETT A felnagyított részleteket ábrázoló plasztikákat először közösen elnevezzük, majd megbeszéljük, hogy miért tudtunk mindegyiknek nagyon sokféle címet adni. Alaposan megfigyeljük, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes fémlapok. Az udvar töredezett kockakő burkolatán mindenki keres izgalmas, felnagyításra érdemes részleteket, amit krétával bekeretezünk. Ezután, fantáziánkkal kiegészítve agyagból elkészítjük dombormű variációinkat. Befejezésül elnevezzük egymás munkáit.
Anyagok, eszközök: Agyag, mintázó eszközök, takaró fóliák, kréták, vizes edények, rongyok, törülközők, hurkapálcikák, drótok, stb.
5. szakköri foglalkozás
Téma: VARGA ÉVA: Részlet III.
Ismeretközlés: Varga Éva Miskolcon élő szobrászművész. Tapasztalataink alapján köztéri szobrait (Millecentenáriumi emlékmű, József Attila szobor, Nagy Lajos király …) viszonylag jól ismerik a fiatalok, de azt kevesen tudták, hogy ki a készítője. (Természetesen népszerű körükben Varga Éva leányának, Szanyi Borbálának Mancsról, a mentőkutyáról készült szobra is.) A kiállításon szereplő Részletek I-III. című fémdombormű sorozat darabonként, és együttes hatásában is megszólítja a szemlélőt. Minek a részleteit láthatjuk? Vajon egy tárgy darabjai, vagy függetlenek egymástól? Felnagyítottak lehetnek, vagy éppen lekicsinyítettek?
6
Egyáltalán részletek, a szó szoros értelemben? A diákok kreatív ötletekkel adhatnak címeket az egyes daraboknak. A konkrét tartalmak nélküli, de ismerős formák mindenki számára más-más jelentéssel rendelkeznek. Közösen került megállapításra, hogy amiben mindenképp azonos a hatásuk, az a letisztult, egyszerű formavilág, a dinamika és a nyugalom egyensúlyára épülő harmónia, az anyagszerűség, a sík és tér határvonalán történő mozgás izgalma és az együttes összhatás, amely az alkotó személyes belső világának, „tájának” a kivetülése.
Feladat: Papírplasztikák Készítsetek különböző anyagok felhasználásával papírplasztikát úgy, hogy legyen egy nagy gesztus, ami köré szerveződnek a plasztikai történések. Mint ahogy Varga Éva munkáin is megfigyeltük a kitörés, szétfeszítés, felgyűrődés plasztikaformáló gesztusait.
Anyagok, eszközök: Különféle papírok, ragasztók, ollók, sniccerek, ceruzák, színező eszközök, kréták, pasztell, vonalzók, stb.
6. szakköri foglalkozás
Téma: ÁRKI TIBOR - KOVÁCS GERGELY: Városi madarak
Ismeretközlés: A reprezentatív jellegű és tradicionálisan értelmezett "köztéri szobrászat" fogalmát műfajilag és tartalmilag is kitágító, a 60-as évek kommunikációs igénnyel fellépő társadalmi mozgalmaival párhuzamosan kialakuló "galérián kívüli művészet"-re alkalmazott terminus. A társadalmi nyilvánosság tereiben és annak problémáihoz kötődő, kötetlen műfajú, legtöbb esetben helyspecifikus és minden esetben kontextus függő, a művészek bevonásával, vagy művészek kezdeményezésre létrejövő, viszont elsődlegesen a nem művészet-orientált közönségréteget megcélzó illetve bevonó, s e közönség felőli visszacsatolás igényén alapuló tevékenységeket foglalja magába. A fogalom a 90-es években vált bevetté és elterjedtté. "A ´public art´ legtöbb esetét a nyilvánosság (közönség) közvetlen, megélt valóságai és a művészeknek ezekhez a valóságokhoz való tényleges kötődésre, a politikai és társadalmi változásokban való részvételre irányuló igénye közötti diszkontinuitás 7
jellemzi. Ahol a nyilvánosság heterogén és érdektelen az esztétikai aktivitás iránt, a nyilvános fórumot (mesterségesen) fel kell találni"..."Amikor viszont a valóságos nyilvánosságnak ténylegesen köze van ugyanazokhoz az adott eseményekhez és társadalmi szituációkhoz, amik a művészt is motiválják...mondható, hogy autentikus "Public Art" valósul meg." Árki T. és Kovács G. publik art munkájának fotódokumentációja megmutatja, milyen várost építenének a fákra a madarak, ha emberek lennének.
Feladat: VAKOND LAND A gyerekek megtervezték milyen földalatti várost építenének a vakondok, ha emberek lennének. A műanyag asztal közepén lévő napernyőnyílásra készített vakondtúrásnál indult a lejárat, az asztal/föld alatti vakond városba. Odalent lift, szemüvegbolt, szolárium, gilisztatenyészet, csiga csapda, kukac kút, gyorsétterem, vakvasút, és hy-tech lakrészek várták a beköltözőket.
Anyagok, eszközök: Különféle papírok, áttetsző anyagok (fóliák, folpack), ragasztók, ollók, ceruzák, színező eszközök, kréták, pasztell, drótok, madzagok, pálcikák, dobozok, stb.
7. szakköri foglalkozás
Téma: URBÁN TIBOR: Nagyevők avagy boldog buffók
Ismeretközlés: A művészeti alapismereteket Szikszón Dobrik Istvántól tanulta, majd Tolvaly Ernő, Tóth László és Szamos Iván irányítása mellett lett reklámgrafikus. Készít talált tárgyak felhasználásával plasztikus táblaképet, installációt, művészkönyvet. Foglalkozik elektrografikával, képverssel és mail art-tal. Számos hazai művészeti társaság tagja és kiállítója: Fiatal Képzőművészek Stúdiója, VUDAK, Dialóg Csoport, Német Művészeti Szövetség. 1981-től jelen van műveivel a hazai kiállításokon, s több mint 50 egyéni bemutatója volt. Színháztörténet és kortárs képzőművészet találkozását kínálja az Urbán Tibor képzőművész sorozata. A sorozat darabja a színházi világ életigenlő korhelyeit, Falstaffot, BöffenTóbiást és társaikat idézi meg. A kiállított mű installációját is Urbán Tibor készítette: egy vásári lakoma terítékére kerültek a művész alkotásai.
8
Feladat: DÍNOM - DÁNOM A műalkotás a színházi világ életigenlő életérzését, s az azt kifejező korhelyeket idézi meg papírtányérokon. A mesevilág egyik ilyen korhelye a Palacsintás király, Fésüs Éva meséjében. Elolvassuk hogyan szeretett lakmározni és megnézzük, hogyan keltette ezt életre a "filmszínház" - a mesefilm. Előbb mindenki a saját "ételét" készíti el papírtányérjaira, majd megterítjük velük a közös dínom-dánom asztalunkat. Végezetül: 'mind megesszük!
Anyagok, eszközök: Krepp papírok, papírtányérok, különféle színes papírok, ragasztók, ollók, ceruzák, színező eszközök, kréták, pasztell, festékek (tempera, akvarell), stb.
8. szakköri foglalkozás
Téma: ENA BÁN: Kozmikus színház című kiállításához
Ismeretközlés: Elnyújtott folyamatosan gördülő vonalai végtelenül egyszerűek, és nehezen megfoghatóak. Sehol nincs egy szöglet, sehol egy vonalzóval húzott vonal. Gömbölydedségük lenyűgöző, látványuk megragadó, kiegyensúlyozott formaviláguk feminin érzelmeket kelt. Talán a legnehezebben szerkeszthető geometriai forma. Ellipszisek és körök. Egymáshoz rendelt szín és formaritmusuk változatos kompozíciós variációkra inspirál. A színek lefedik egymást, az ismétlődő elcsúsztatott ellipszisek kontrasztba kerülnek, továbblendítik a motívumot Olykor egymáshoz simulnak, és körbeölelik egymást, vagy egymásnak feszülnek. Máskor hullámvonalat követnek mintha táncot lejtenének, vagy az egyik pólusról mint a legyező szétnyílnak. A lehetőségek sokszínű változatossága, új és új ötleteket hívott életre. A háttérben megjelenő fehér foltok szimmetriája, a csipkéző fodrok, a helyenként látható teljes ellipszisfoltok, hangsúlyosan tagolják a gömb felületet. A részletformák egymásba metsződnek, fedésbe kerülnek térben előrébb, vagy takarásban hátrább tolják egymást, mindezt a színek és formák tovább hatványozzák, a szikrázóan fehér háttér előterében.
Feladat: RITMUSDIMENZIÓK
9
Megfigyeljük az óriási gömbök felületét, a rajtuk látható mintákat. Karmozdulatokkal utánozzuk a készítés gesztusait, majd kitalálunk hasonló, érdekes ritmusokat, amelyeket előbb papírra rajzolt körbe, majd luftballonokra rögzíttünk. A vetített kép egymásra rétegződését, áttetsző matricák készítésével és a lufira ragasztásával helyettesítjük. Készítettünk egy közös gömböt is, ahol ritmusaink egyik lufiról a másikra folynak.
Anyagok, eszközök: Luftballon, filctollak, áttetsző fóliák, ragasztószalagok, papírok, színes ceruzák, projektor, laptop, stb.
9. szakköri foglalkozás
Téma: SZABÓ DEZSŐ: "T 47" című alkotásához
Ismeretközlés: Pályáját monokróm festészettel kezdte, majd színes fényképeket készített. Fényképeit többnyire megkonstruált makettekről készíti, legyen az tengeralattjáró, forgószél, vihar, szobabelső (Helyszín I-VII.) vagy légi katasztrófa (Black boxsorozat). Ekképp felveti a valóság vagy illúzió és fikció problematikáját, és így kapcsolódik a képkészítés lehetőségeiről szóló ezredvégi diskurzusba; ugyanakkor olyan drámai, lírai vagy hétköznapi helyzeteket teremt képein, melyek - elkészítési módjuktól függetlenül is - életünkhöz kapcsolódnak.
Feladat: SZÍNRE SZÍNT Szabó Dezső kék alapú munkáján, egy alig észrevehető, bemetszéssel készült repülőgép körvonala rajzolódik ki. Egyszínű papírlapokat választunk, majd vékony drótból hajtogatva, olyan sziluett formákat hozunk létre, amelyek témája illeszkedik a papír színéhez. Az előre beáztatott lapon dombornyomással érjük el, hogy "láthatóak" legyenek ötleteink.
Anyagok, eszközök: Asztali présgép, akvarellpapírok, színes papírok, akvarellfesték, vizes tálca, drótok, fogók, csipeszek, stb.
10. szakköri foglalkozás 10
Téma: BLASKÓ JÁNOS festőművész kiállításához
Ismeretközlés: Minden kép egy-egy újabb kísérlet a tökéletesség megközelítésére. Festményei az arányokkal, a színekkel, a formákkal, és kompozíciós megoldásokkal, a szépség és harmónia tengelyében születnek meg. Képei kvázi meditációs táblák a lét örök törvényei felett. Úgy gondolja, hogy a képek valóban tudnak gyönyörködtetni, örömet szerezni a néző számára. Hitvallása szerint a művészetnek ez a rendeltetése nem változott meg az évezredek folyamán. A jó kép valóban felemelő katartikus látványt nyújt, és szellemi örömet okoz. A geometria számára evidencia. Olyan tisztán hordozza a szín-és formai összefüggéseket, a dolgok lényegi summáját, mint egy matematikai képlet, és olyan egyszerűen elragadó, mint egy kibomlott szirmú virág. Geometrikus szemléletű munkáiban, a formai és színbeli kapcsolatok teljes kompozíciós egységére törekszik.
Feladat: A TÉL KRISTÁLYAI Blaskó János festményei között láthatunk egy, a tavaszt megidéző színharmóniákra épülő, konstruktivista alkotást. A témát aktualizálva, a tél hangulatát próbáljuk ábrázolni munkáinkon. Az absztrakt kompozícióra épülő jelleget, a hó kristály-szerkezetének megjelenítésével érjük el.
Anyagok, eszközök: Színes papírok, kartonok, színező eszközök (pasztell, ceruza, filc, kréták, festékek), ragasztók, ollók, sniccerek, stb.
11