II. félév, 4. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet
KIVÁLASZTÁS Vese, húgyutak
Mit tanulunk? A kiválasztó rendszerünk elemeinek, a vesének és a húgyutaknak az anatómiáját. Megértjük, hogy milyen szoros kapcsolat lehet szerveink mőködése és anatómia struktúrája között, mert erre az egyik legjobb példa a vese. Megismerjük a vizelet elvezetı rendszerének, a húgyutaknak részeit.
A vese és húgyutak feladatai A vese kettıs feladata, amely hormonális szabályozás alatt áll, hogy: – állandóan tarja a szervezet folyadék- és elekrolittartalmát, – eltávolítja az anyagcsere nitrogéntartalmú végtermékeit, azaz méregtelenít. A húgyutak funkciói, hogy – elvezessék a vizeletet, – tárolják a vizeletet, – szabályozottan kiürítsék a vizeletet.
ANATÓMIA
A vesék bab alakúak. A lágyéki gerinc mellett helyezkednek el kétoldalt. A bab konkáv részét HILUSnak nevezzük, ahol 1 artéria a vesébe belép, és 1-1 véna és ureter a vesébıl kilép. Súlyuk a teljes testtömegre vonatkoztatva 0.5% kb. 120-200 g.
Kis súlyuk ellenére a perctérfogat* nagy hányada 20-25% áramlik át rajtuk! A vese mőködési egysége a NEPHRON. A vesék egyenként kb. 1-2 millió nephront tartalmaznak. *a szív által pumpált artériás vér mennyisége percenként (kb. 5 liter)
NEPHRON efferens
kijövı
KAPILLÁRIS HÁLÓZAT
arteriola
bemenı
afferens
arteriola
1 db egyik végén nyitott, másik végén zárt CSİ. Bowman tok képzi a csı zárt végét. A nephron zárt falának a benyomata. Kettıs üreg, amely a Glomerolus benyomata. A glomerolus egy kapilláris hálózat a Bowman tok belsejében. A nephronból kijövı (efferens) arteriola kapilláris hálózatot alkot a Bowman tok folytatása, a Proximális kanyarulatos csatorna (tubulus) körül. A tubulus sejtek legtöbbje mitokondriumban és mikrobolyban gazdag. A sejtek nagy energiakifejtésre képesek nagy felületen. A proximális tubulus folytatása a Henle kacs, amely hosszú egyenes szakaszt követıen hajtőszerő kanyarulatot ír le (medulla), s a leszálló szakaszhoz simulva visszatér (cortex). A Henle kacs folytatása a Distális tubulus, amely hasonlít a proximálisra. Győjtı csatorna. A distalis tubulusok összenyílnak, majd a vizelet a medence-ureter-húgyhólyag útvonalon, idınként a külvilágba kerül.
Nephron mőködése A nephron feladata a vér méregtelenítése vizelet kiválasztással. A vizelettel együtt a mérget utána kiürítjük. A méregtelenítés lépései 1. kis molekulák, ionok és víz nagy nyomással szőrıdnek a vérbıl a Bowman tokba (180 liter/nap; a szőrletben nincs fehérje), 2. A Bowman tok utáni tubulusok a hasznos anyagokat visszaszívják a vérbe (aktív iontranszport, a víz követi az ionokat),
3. A distalis tubulus folytatja a visszaszívást. A vér még megmaradt mérgeit a vizeletbe juttatja. Beállítja a pH-t. Végül a most már csak a mérgeket tartalmazó vizelet a szabadba ürül (1.5 l/nap). A nephron által visszaszívott anyagok mennyisége (24 h): ~1,300 g NaCl ~400 g NaHCO3 ~180 g glukóz 180 l víz (-vizelet mennyiség), amely az ultrafiltrációval a tubulusba került.
ULTRAFILTRÁCIÓ Malpighi test – 180 l/nap ultrafiltrátum NAGY ozmózis (folyadék szívó hatás)
KIS NYOMÁS (mechanikus, 15 mmHg)
SZŐRÉS: Malpighi test =
KIS keresztmetszet
KAPILLÁRIS + Bowman tok FALÁN ÁT
efferens arteriola
glumerolus + Bowman tok
ULTRAFILTRÁTUM fehérjementes plazma efferens arte riola
Bowman tok ürege
Az EFFERENS ARTERIOLA a Bowman tok után ágazik. A tubulusok köré végig KAPILLÁRIS SZIVACSOT képez. A szivacs kívülrıl állandó szívás alatt tartja a tubulusokat. A szivacsból a MEGTISZTÍTOTT VÉNÁS VÉR távozik.
vénás vér
ide történik a szőrés
megtisztítot
NORMÁL ozmózis
képzi a kettıs falú üreget
S
NAGY NYOMÁS (mechanikus, 100 mmHg)
Bowman tok fala
ÍVÁS VISSZASZZ IACSON ÁT
NAGY keresztmetszet
KAPILLÁRIS
afferens arteriola
VIZELETKÉPZÉS 180 l ultarfiltrátum
1.5 l vizelet
A vizeletképzés a vizelet folyamatos sőrősödésével és a plazma folyamatos hígulásával jár. A visszaszívott anyag, amely fıként vízbıl áll, a tubuláris rendszerbıl a kapilláris szivacsba kerül, és innen a vénulákon át a vénába. A mérgezı és felesleges anyagok a tubulusban maradnak, s a vizelettel ürülnek. Végül a kezdeti 180 l ultrafiltrátumból 1.5 l vizelet és 178.5 l méregtelenített fehérjementes plazma keletkezik. A vizelet a szabadba, a plazma a vénába jut. PROXIMALIS TUBULUS visszaszívása (vérbe) ultrafiltrátum víz – 85% (155 l) START Na2+ – 60% (1 kg) angiotenzin II szabályozás: FOKOZ! glukóz – 100% (vizeletbe nem kerülhet) aminosavak – 100% (vizeletbe nem kerülhet) „tiszta” HENLE KACS visszaszívása (vérbe) vér víz – 0-12% (0-20 l) – ADH szabályozás: FOKOZ! = méreg Na2+ – 37% (0.4 kg) ozmotikus grádienst alakít ki! mentes plazma DISTALIS TUBULUS visszaszívása (vérbe) FİDÍJ víz – 3% (5 l) a Na visszaszívás függvénye Na2+ – 1-3% (0.1 kg) aldoszteron szabályozás: FOKOZ! vizelet DISTALIS TUBULUS szekréciója (vérbıl vizeletbe) CÉL H+ – vér pH beállítása (sok H+ vérben = több H+ vizeletben!)
NEPHRON vesebeli helyzete
VIZELET KONCENTRÁLÁS
VESEKÉREG sőrítés glumerolus + A nepronok 85%-a van a vesekéregben. Ez azt proximalis & jelenti, hogy nincs Henle kacsuk. Csak tubulusaik distalis tubulus és glumerolusaik vannak. velı-kéreg határ
Henle kacs =
VESEVELİ medulla
A nepronok 15%-anak van Henle kacsuk. Glumerolusuk és tubulusaik a kéreg-velı határon van. A Henle kacsok lenyúlnak a velıbe. A vizelet koncentrálás helye a HENLE KACS:
víz – 0-12% (0-20 l) visszaszívása, a többi a vizeletben marad A leszálló szár CSAK vizet enged át: a H2O visszaszívás fokozása (ADH) = híg plazma & sőrőbb vizelet keletkezik!
Na2+ – 37% (0.4 kg) visszaszívás
1200 mosmol maximum
a felszálló szárban ozmotikus grádienst alakít ki, ami azt jelenti, hogy a vesekéregtıl a vesevelı csúcsa (Henle kacs kanyarulata) felé (distalisan) Nİ AZ OZMOTIKUS NYOMÁS (azaz Na koncentráció)
MÉRGEK – vesénk kiválasztott, vizelettel kiürített A nephron által szőrt mérgek*
PLAZMA Maradék nitrogén
VIZELET (dúsulás)
30 mg
2000 mg
(60x)
40 mg
500 mg
(12x)
a máj anyagcsere végtermékei
Húgysav DNS-RNS bomlástermék
Kreatinin
5 mg
az izommozgás bomlástermékei
*24 óra idıtartammal, 1-1 liter plazma és vizelet mennyiséggel számolva
<1350 mg (270x)
HÚGYUTAK
Húgyutak – feladat: vizelet elvezetés, tárolás,
akaratlagos ürítés pelvis renis Innen indul el a vizelet elvezetése a vesékbıl. ureter Páros, izomfalú szerv (30 cm). A medencébıl a vizeletet a húgyhólyagba szállítja. vesica urinaria Páratlan, izomfalú szerv. A vizeletet tárolja. Normál őrtartalma 300-350 ml, amely megnıhet (600-700 ml).
urethra Páratlan, izomfalú szerv. A vesica urinariából nyílik. A vizeletürítés végsı állomása: innen a vizelet már a külvilágba kerül. Hossza nıkben 3-4, férfiakban 10-12 cm. A m. sphincter urethrae (külsı záróizom) segítségével a vizeletürítést akaratlagosan szabályozzuk.
II. félév, 4. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Viszlát jövı héten!
