Nemzeti Vese Program. Betegtájékoztató

Nemzeti Vese Program Betegtájékoztató

Nemzeti Vese Program

Betegtájékoztató

K e d v e s O lvasó! A füzet, amit most kezében tart azt a célt szolgálja, hogy megismertessük Önnel azokat a tényeket és adatokat, amelyek segítenek a veseműködéssel, a vesebetegséggel kapcsolatos tájékozódásban. Röviden ismertetjük annak a társadalmi összefogásnak a történetét és lényegét, amit ma Nemzeti Vese Programnak nevezünk, bemutatjuk a vese szerepét egészséges körülmények között és azokat a legfontosabb kórállapotokat, melyek a veseműködés romlását idézhetik elő. Elmondjuk, mit tehet Ön a betegség korai felfedezése, ill. megelőzése érdekében, végül bemutatjuk a veseműködés pótlásának lehetőségeit.

prof. dr. Reusz György szakmai igazgató Nemzeti Vese Program

2


Betegtájékoztató

1 . E l ő zmé nyek 2011 májusában széles szakmai és társadalmi összefogás keretében kezdte meg munkáját a Nemzeti Vese Program, amelynek létrehozásában a Nephrológiai Szolgáltatók Egyesülete, a Magyar Nephrologiai Társaság, a Magyar Transzplantációs Társaság és az érintett civil szervezetek vettek részt. A kezdeményezés célja a lakosság folyamatos informálása a vesebetegség veszélyeiről és kezelési lehetőségeiről, valamint olyan szakmai párbeszéd kialakítása, amelynek eredménye egy – a döntéshozók számára is iránymutatást, valódi megoldást jelentő - cselekvési terv megalkotása. E dokumentumot 2012 márciusában, a Vese Világnapja kapcsán nyújtották át a szaktárca képviselőjének. A Nemzeti Vese Program szakértői az indulás óta számos rendezvényen hívták fel a figyelmet a megelőzés és a korai felismerés fontosságára. Kiemelt feladatnak tekintik a veszélyeztetett célcsoportok tájékoztatását, így cukorbetegek és más betegségben szenvedők betegszervezeteinek is szerveznek előadásokat. A program égisze alatt a szakemberek ellátogatnak a dialízis központokba, hogy felvilágosítással növeljék a szervátültetési programokba bevonható betegek arányát. A Nemzeti Vese Program kiemelten foglalkozik a háziorvosok képzésével, hiszen először ők kerülnek kapcsolatba a beteggel. Ezért 2012 februártól a Magyar Nephrologiai Társaság a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületével, a Semmelweis Egyetem közreműködésével közös továbbképző tanfolyamsorozatot indított. A Nemzeti Vese Program vesebetegseg.hu néven elindította a nagyközönségnek szóló weboldalát. A tájékoztatónkban érintett témákról ott részletesebb információt és más hasznos anyagot, ismertetőt találnak a vesebetegségekről és a Nemzeti Vese Program aktualitásairól. A figyelem felkeltésében és a tájékoztatásban aktív szerepet vállalnak a vesebetegséggel élők is, köztük a Program nagykövetei – Börcsök Enikő színésznő és Both András színművész, az RTL Klub hangja – akik személyesen is érintettek, hiszen mindketten vesetranszplantáción estek át. A Programot támogatásáról biztosította dr. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért felelős államtitkára is.

3


Betegtájékoztató

2 . A buzgó v esé k forró kútjai - rö vide n a ve s ék m űk ö dé s é r ő l : Két, bab alakú vesénk a hát két oldalán az alsó bordák alatt helyezkedik el, hosszuk kb. 12 cm, súlyuk kb. 180 gramm. Tevékenységük sokrétű, egy percig sem unatkoznak, fáradhatatlanul buzgólkodnak azon, hogy vizeletünkkel párhuzamosan életünk is nyugodt, kiegyensúlyozott, békés mederben folyhasson. Feladatuk: n az életfolyamatok során képződő salakanyagok kiválasztása, n a folyadék- és só egyensúly fenntartása, n a vérnyomás szabályozása, n a vér normális vegyhatásának biztosítása, n a D vitamin aktiválása, a kalcium-, foszfát- és csontanyagcsere szabályozása, n vérképző hormon termelése. A vesék vérellátása kiváló, teljes vérmennyiségünk naponta 300-szor halad át két vesénken. A vér tisztítását a vese működési egységei végzik, melyeket görög eredetű szóval nefronoknak nevezünk. Egy-egy vesében legalább egymillió nefron található. A nefron egy vesetestecskéből, és a hozzá csatlakozó kanyarulatos csatornából áll. A csatornák a vesemedencébe torkollanak. A vesetestecske egy iciri-piciri hajszálérgomolyag, mely egy iciri-piciri tömlőcskébe mélyed. A vérből a gomolyagban az ér és a tömlő falán keresztül kipréselődik a sejtmentes szűrlet, mely nem kevesebb napi 180 liternél (360 doboz sör!). A szűrlet a tömlőcske száján keresztül jut a csatornába. Itt történik a káros anyagok kiválasztása, a szűrletből pedig a hasznos anyagok, valamint a folyadék 99%-ának a vérbe történő visszaszívása zajlik. A végeredmény maga a vizelet. A vizelet mennyisége nagyban függ az elfogyasztott folyadék mennyiségétől, átlagosan napi 1-2 liter. Van is öröm, ha ez ilyen gyönyörűen működik! Annak sem kell azonban elkeserednie, akinek születésétől fogva vagy műtét következtében csak egy veséje van. A veseműködésnek nagy a tartalék kapacitása, a meglévő, ép nefronok át tudják venni a kiesett működést. Akinek két veséje van, annak is szembe kell néznie ugyanakkor azzal a ténnyel, hogy az évek során nem csak agysejtjeink, de nefronjaink is fogynak. Ennek az az eredménye, hogy 40 éves korunk felett a vesefunkciónk évente egy százalékkal romlik. Önmagában ez szerencsére nem súlyos gond, mert ha életünk során vesénket nem károsította semmi, akkor idős korunkra csak kismértékben fog beszűkülni a veseműködésünk. A probléma az, hogy a vesére számos veszély leselkedik...

4


Betegtájékoztató

3 . A vese b etegség o kai és formái A vesének vannak elsődleges, „saját” betegségei, melyeket okozhatnak a vesetestecskékben vagy a csatornák környezetében zajló gyulladásos, immunológiai (nem fertőzéses) folyamatok, húgyúti fertőzések, melyek heveny vagy idült vesemedence gyulladást eredményezhetnek. Emellett vannak a vesének veleszületett vagy örökletes betegségei is, de gyakoribb, hogy a vesét egy másik betegség károsítja. Ilyen a népbetegségnek számító cukorbetegség, és a magas vérnyomás, melyek a vesetestecskéket rongálják és a veseerek szűkületét, meszesedését, a vese oxigénhiányát eredményezik. A szívelégtelenség, mely a vese vérkeringésének romlásához vezet, valamint másodlagos vesebetegség alakulhat ki akkor is, ha a szervezetben fertőzés zajlik. Számos környezeti tényező is károsíthatja a vesét, mint a dohányzás, egyes gyógyszerek, különösen a fájdalomcsillapítók, bizonyos antibiotikumok, vesesejteket mérgező anyagok, röntgen-kontrasztanyagok, a droghasználat, nehézfémek (ólom, higany). Gyógyszerek okozta vesekárosodásról bővebben: http://www.vesebetegseg.hu/vese_betegsegei/belgyogyaszat/gyogyszerek_okozta_vesekarosodasok.html A vese károsodásának következménye a veseműködés romlása. A veseműködés csökkenése során a vese egyre kevésbé tud feladatainak megfelelni, salakanyagok, anyagcsere termékek maradnak vissza a szervezetben, a vérnyomás emelkedik, a vér vegyhatása savanyú lesz, vérszegénység alakul ki, felborul a kalcium-foszfát háztartás. Ha a vesekárosító hatás heveny, és jelentős mértékű, akkor a vesefunkció napok alatt, gyorsan elromlik, ez a heveny veseelégtelenség, ami általában korán panaszokat okoz, ezért jó az esély a betegség felismerésére és kezelésére. Idült, lassan zajló betegségek (pl. a cukorbetegség, magas vérnyomás, a vese elsődleges idült betegségei), rendszeres fájdalomcsillapító szedés idült veseelégtelenséget okoznak, melynek során a vesefunkció lassan, évek alatt romlik, és a betegség nagyon sokáig tünetmentes maradhat, ezért az állapot felismerése, és a kezelés gyakorta késedelmet szenved.

5


Betegtájékoztató

A heveny veseelégtelenség A heveny veseelégtelenség okai három fő csoportba sorolhatók. n A vese vérellátásának, vérkeringésének heveny romlása következhet be vérvesztés, kiszáradás (hányás, hasmenés, lázas állapot, csökkent folyadékfogyasztás, nagymértékű izzadás, túlzott vízhajtó kezelés), túlzott vérnyomáscsökkenés következtében. A veseelégtelenség visszafordítható, ha a vese keringését időben helyre tudjuk állítani az elvesztett folyadék pótlásával, a vérnyomás rendezésével. n A veseszövet károsodása jöhet létre, ha a vese vérellátása tartósan elégtelen marad, ha a vesében heveny gyulladás zajlik, gyógyszerallergia esetén, ha a vesesejteket károsító anyag vagy gyógyszer (antibiotikum, nagy adagú fájdalomcsillapító) kerül a szervezetbe, illetve ha a vese hajszálerei károsodnak gyulladás vagy vérrögképződés következtében. A vérmérgezés mind a vese vérkeringését, mind a vese szövetet károsítja. A veseszövet károsodása miatti heveny veseelégtelenség esetén szükség lehet művese kezelésre is. A vesefunkció néhány hét alatt teljesen vagy részben helyreállhat, ha a kiváltó kórfolyamat megáll, de előfordulhat az is, hogy tartós művese kezelésre lesz szükség. n A vizelet elfolyásának akadálya is veseelégtelenséget okoz, ha például vesekő, daganat, sérülés, megnagyobbodott prosztata miatt a vizelet nem tud távozni. Hólyagkatéterezéssel vagy urológiai beavatkozással lehet ilyenkor a veseelégtelenséget megszűntetni. Az idült vesebetegség és az idült veseelégtelenség népbetegség Világszerte jelentős a vesebetegek száma, a vesebetegség gyakorlatilag népbetegség. Idült vesebetegségben fokozatosan romlik a veseműködés, veseelégtelenség akkor alakul ki, ha a veseműködés több, mint egyharmada elveszik. Magyarországon 900.000 körüli a vesebetegek száma, veseelégtelenség valamely stádiumában pedig 5-600.000 honfitársunk szenved, mely legalább felerészben a cukorbetegségnek és a magas vérnyomásnak köszönhető. Amennyiben a veseműködés kevesebb, mint a normális 15%-a, végállapotú veseelégtelenségről, urémiáról, azaz húgyvérűségről beszélünk. Ennek a stádiumnak a során kerül bevezetésre a vesepótló kezelések valamelyik formája. Vesepótló kezelés a veseátültetés (transzplantáció) és a művese kezelés (dialízis), melynek két típusa van: a vértisztító kezelés (hemodialízis), és a hasi (peritoneális) dialízis. Vesepótló kezelésben közel 10.000 beteg részesül Magyarországon, közülük 6000 körüli a dializáltak száma. A dializált betegek száma évente 6 %-kal növekszik, melynek hátterében elsősorban a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számának növekedése áll.

6


Betegtájékoztató

4 . A k rónik us v ese el égtele nség fő o kai Magyarországon 2,5-3 millió embernek magas a vérnyomása. A magas vérnyomás és a veseelégtelenség számos ponton kapcsolódik egymáshoz, mindegyik okozója lehet a másiknak, és egymás negatív hatását is erősítik. Magas vérnyomás esetén rendkívül fontos a rendszeres vérnyomásmérés. Amennyiben az érték ismételten ill. tartósan 130/80 Hgmm felett van, akkor az árthat a veséknek is. A vérnyomás emelkedése ugyanis a test minden részében (így a vesékben is) növeli az erek terhelését. Márpedig a veseerek tartós terhelése a veseszövet fokozatos pusztulásához vezet, aminek következtében a vesék nem tudják megfelelően kiválasztani a vizet, a méreganyagokat. A vese a szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk egyenletességét, ezért bármilyen fokú veseműködési zavar kedvezőtlenül érinti a szív munkáját is. Magas vérnyomás és veseelégtelenség bővebben: http://www.vesebetegseg.hu/vese_betegsegei/veseelegtelenseg/magas_vernyomas_es_vesebetegseg.html Hazánkban egymillió a cukorbetegek száma, a betegek 90%-a 2-es típusú cukorbetegségben szenved. Míg az 1-es típusú cukorbetegség oka az abszolút inzulinhiány, és a betegség súlyos tünetekkel kezdődik, addig a 2-es típusú cukorbetegség hátterében az inzulinnal szembeni szöveti érzékenység csökkenése áll, nem megfelelő a cukorfelhasználás és ezért emelkedik a vércukorszint. A betegség általában az elhízással függ össze, tünetmentesen kezdődik, sok év telhet el a betegség kialakulása és felismerése között. Statisztikák szerint a cukorbetegek hozzávetőlegesen 30 százalékánál károsodik a vese is. A cukorbetegség 15-20 év alatt okoz fehérjevizelést és veseelégtelenséget. A 2-es típusú cukorbetegség felfedezésének időpontjában az esetek túlnyomó többségében már magasvérnyomás-betegség is fennáll, és ezt kíséri a vérzsírok emelkedett szintje, a „jó koleszterin” (HDL koleszterin) csökkent értéke és a hasra történő elhízás. Cukorbetegségben felgyorsul az érelmeszesedés folyamata is, érszűkületek alakulnak ki, melynek legsúlyosabb következményei a koszorúerek, agyi erek, a vese ereinek és a végtagok ereinek elzáródása lehet. Cukorbetegség és veseelégtelenség bővebben: http://www.vesebetegseg.hu/vese_betegsegei/veseelegtelenseg/mi_koze_van_a_cukorbetegsegnek_a_vesebetegseghez.html

7


Betegtájékoztató

5 . P o i rot újra nyomoz: veseel égtele nség – a c s en d e s g y i lko s Ahogyan erről már többször szóltunk, az idült vesebetegség és az oda vezető kórállapotok nagyon sokáig tünetmentesek lehetnek. A magas vérnyomás kezdetben nem okoz tüneteket, és a 2-es típusú cukorbetegség is lassan fokozatosan évek alatt alakul ki. Azt is tudnunk kell, hogy ezek a kórképek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és összefüggnek a mai „modern”-nek nevezett életmóddal: a testmozgás hiányával és az egészségtelen táplálkozással, elhízással. A túlsúlyos emberek legalább harmada szenved magasvérnyomás-betegségben, a túlsúlyosság a cukorbetegség „előszobája”. Az érintettek általában nem is tartják magukat betegnek, pedig mindezen állapotokban jelentősen fokozódik a szív- érrendszeri kockázat – az érelmeszesedés, szívinfarktus, agyvérzés ill. agylágyulás veszélye. A statisztikai adatokból tudjuk, hogy a legtöbb veseelégtelen beteg meghal az előbb említett szövődményekben, mielőtt még kialakulna a végállapotú veseelégtelenség és szükségessé válna a vesepótló kezelés. Kevéssé ismert, hogy az idült vesebetegség a csontokat is károsítja. A vesék egyik feladata éppen a csontanyagcserében érintett ionok (kalcium, foszfát) szintjének szabályozása, valamint a D vitamin átalakítása, „aktiválása”, hogy hormon-szerű funkcióit - melyek egyik része éppen a csont és a kalcium anyagcsere szabályozása - elláthassa. Veseelégtelenség esetén tehát csontbetegség alakul ki, csont- és izomfájdalom, mozgáskorlátozottság jelentkezhet, fokozott a törési kockázat. Ma már azt is tudjuk, hogy a csontanyagcsere és az érelmeszesedés sok szálon kötődik egymáshoz és fokozott a halálozási kockázat. A veseelégtelenség egy önmagát rontó állapot – az épen maradt nefronok terhelése nő, ez további nefronpusztulást okoz. Hasonlít a helyzet az építhezésekhez, ahol 6 ember nézi, ahogy négyen dolgoznak, majd a 4-ből is leül kettő, tehát végül nyolcan bámulnak, a két munkás viszont a munkát nem tudja befejezni, ráadásul ki is fáradnak, és nekik is elegük lesz estére az egészből. Ezért fontos a korai felismerés, kezelés.

8


Betegtájékoztató

6 . M e gelőzés, korai felismerés Miért nem fedezik fel időben a vesebetegséget? Azért, mert általában nincs tünete a károsodásnak, és sokan évekig nem keresik fel háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek. Pedig a vesebetegség - elméletileg - korán észlelhető, csupán laborvizsgáltra van szükség. Vérmintából a szérum karbamid, kreatinin, húgysav, nátrium, kálium, kalcium, foszfát mérését és glomerularis filtrációs ráta (GFR) becslését, a vérkép meghatározását végzik el. A vizelet mintában vér (vörösvérsejtek), genny és fehérje (albumin) jelenlétét kell keresni. Érdemes tudni, hogy a GFR számértéke jó közelítéssel megfelel a vesefunkció százalékos értékének. A hasi ultrahang vizsgálat fontos információt nyújt a vesék méretéről, esetleges szerkezeti károsodás jelenlétéről. Ezekre a vizsgálatokra a vese szempontjából teljesen egészségesnek tűnő, tünetmentes embereknél is szükség van, különösen akkor, ha társbetegség, vagy egyéb kockázati tényező áll fen, mivel a vesék óriási kapacitástartalékkal rendelkeznek, és általában semmilyen külső jele nincs a károsodásnak (megj.: ha az alapvizsgálatok kórosak, akkor évente, vagy akár gyakrabban is kell, amennyiben nem kórosak akkor természetesen nem kell évente mindenkit vizsgálni). A veseelégtelenség korai felismerése kiemelt fontosságú, mert a korai terápia megelőzheti a vesekárosodás további romlását, illetve lassíthatja a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulását. A vesekárosodás miatt bekövetkező kardiovaszkuláris betegségek a páciens halálához vezetnek, még mielőtt magára a vesekárosodásra fény derülne. Felismert veseelégtelenség esetén a laboratóriumi vizsgálatokat és a hasi ultrahang vizsgálatot rendszeres időközönként ismételni kell, a vizsgálatok gyakorisága a veseelégtelenség súlyosságától függ. Más módon nem kórismézhető, elsősorban immunológiai eredetű vesebetegségeknél vagy ismeretlen eredetű veseelégtelenség kialakulása esetén szükség lehet a veséből helyi érzéstelenítés után, ultrahangos ellenőrzés mellett, vékony tűvel végzett szöveti mintavételre is. (A korai diagnózis előnyei: http://www.vesebetegseg.hu/vese_betegsegei/veseelegtelenseg/megelozes_korai_felismeres.html) Azoknál, akik valamilyen kockázati csoportba tartoznak (leginkább a magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvedők sorolhatók ide) a rendszeres szűrésnek kiemelt 9


Betegtájékoztató

jelentősége van! Ha a háziorvos magától nem ajánlja fel, mi is kérhetjük, hogy ellenőrizzék veséink kapacitását. Ez főleg cukorbeteg, magas vérnyomásos, túlsúlyos, dohányzó személyeknél, illetve 50 év felettieknél rendkívül fontos.

7 . H o gya n óvju k v esé nket? A vesebetegség kialakulása néha nem befolyásolható, de vannak olyan tényezők, amelyekkel a kockázatot csökkenteni tudjuk. 1. Tartsa fitten és aktívan saját magát! 2. Rendszeresen ellenőrizze vércukor szintjét! 3. Ellenőrizze vérnyomását! 4. Étkezzen egészségesen és vigyázzon a testsúlyára! Csökkentse a sóbevitelt; az ajánlott konyhasó bevitel 5-6 gramm naponta (egy teáskanálnyi! – melynek 70-80%-át ételeink utánsózás nélkül is tartalmazzák). 5. Igyon megfelelő mennyiségű folyadékot (vizet) 6. Ne dohányozzon! 7. Ne használjon rendszeresen vény nélküli gyógyszereket! 8. Ellenőrizze vesefunkcióját, ha egy vagy több „nagy kockázati tényezővel” rendelkezik, azaz cukorbeteg, magas vérnyomása van, túlsúlyos, Ön vagy egyik családtagja vesebetegségben szenved. Vesebetegség esetén elengedhetetlen a szakorvosi gondozásban történő rendszeres részvétel. Ismert veseelégtelenség esetén célszerű gyakran mérni a testsúlyt, a hirtelen változások a szervezet folyadéktartalmának változását tükrözik. Mivel védhetjük a veséinket: http://www.vesebetegseg.hu/vese_betegsegei/veseelegtelenseg/mivel_vedhetjuk_a_veseinket_tippek_tanacsok.html

10


Betegtájékoztató

8 . A veseel égtele nség új kockázati té nyezői Az egyre divatosabb energiaitalok és paradox módon az egészség megtartására fogyasztott étrendkiegészítők, gyógynövénykészítmények fogyasztása is felkerült a kockázatok listájára. Veszélyesen felpörgetve A vese szerepe, hogy szűrő legyen, kimossa a felesleges mérgeket és anyagokat a szervezetből. Hogy ezt megtehesse, legalább 2 liter folyadékra (optimális esetben vízre) van szüksége. Az energiaitalok és némely sportital magas koffeintartalma a vízhajtó hatás miatt nagyobb vízveszteséget okoz a szervezetnek, ráadásul gyorsan. Emiatt a vesének nem marad elég „vize”, hogy jól végezze a méregtelenítést. A veszély tovább növekszik, ha ezeket a koffeintartalmú üdítőitalokat alkohollal keverik, márpedig ez (főleg a fiatalabb korosztályban) általános szokássá vált. A kombinálás nagy folyadékveszteséget okoz, és az energiaitalok súlyos és hirtelen kiszáradást okozhatnak. Összességében az energiaitalok felborítják a szervezet belső folyadékháztartását, illetve hátráltatják a természetes méregtelenítő folyamatokat, súlyosabb esetben veseelégtelenséget okozhatnak. A túlzott energiaital-fogyasztás során felhalmozódott (felesleges) vitaminok, ásványi anyagok és gyógynövények hatalmas mennyiségét még a dialízis sem távolítja el teljesen. Az energiaitalok és az alkohol kombinálása azért is különösen veszélyes, mert az ember eleinte egyáltalán nem érzi az alkohol hatását, és emiatt sokkal többet iszik belőle, mint amennyit önmagából az alkoholból inna. Hatástalan, vagy akár káros próbálkozások a betegség megelőzésére Főleg akkor szeretnénk egészségesek lenni, ha fenyegetve érezzük magunkat, mert a családunkban vagy a saját életünkben előfordult már vesebetegség. Sokan épp ezért étrend-kiegészítőket, gyógynövényeket fogyasztanak, és nem tudják, hogy ezzel akár súlyos, visszafordíthatatlan károsodást is okozhatnak! Elsősorban a gyógynövényekre kellene odafigyelnie a vesebetegeknek, ezen készítmények kölcsönhatásba kerülhetnek az orvos által rendelt gyógyszerekkel. A hatóanyagok fokozhatják vagy gátolhatják egyes anyagok felszívódását, befolyással vannak azok hatásmechanizmusára. Előfordulhat, hogy valaki fegyelmezetten szedi orvosa előírására a gyógyszereit, mégsem sikeres a terápia, és például hiába növeli tovább az orvos a dózist, elmarad a várt hatás – emögött állhat az, hogy a beszedett étrendkiegészítő gátolja a gyógyszer hatását. Az étrendkiegészítők az étrendünkből hiányzó táp11


Betegtájékoztató

anyagokat pótolják – ám jobb lenne, ha ezeket az anyagokat élelmiszerekkel vinnénk be a szervezetünkbe. Ha mégis a tabletták, kapszulák, teák mellett döntünk, akkor figyeljünk arra, hogy se vitaminból, se ásványi anyagból ne legyen benne túl sok, a napi ajánlott beviteli értéknél sokkal több, ugyanis ez is károsítja a méregtelenítő szerveinket. Ha növényi hatóanyag van egy készítményben, akkor érdemes megkérdezni a kezelőorvost, bár hozzá kell tenni, hogy majdnem 9000 étrendkiegészítő, 3000 aktív hatóanyag van piacon, tehát nem biztos, hogy minden orvos ismeri ezek hatásmechanizmusát. A témáról bővebben: http://www.vesebetegseg.hu/vese_betegsegei/veseelegtelenseg/a_vesek_halalos_ellensege_energiaital_plusz_alkohol.html http://www.vesebetegseg.hu/vese_betegsegei/belgyogyaszat/ugyetlen_megelozes_halalos_hiusag.html

9 . B e t ege k la ppa ngó veseb etegséggel a h ázi o rv o sn á l ( in t e r j ú ) A háziorvosi rendelőkben a magasvérnyomás-betegekből és érelmeszesedettekből, helyben gondozott szívbetegekből, a cukorbetegek népes táborából áll zömmel a pacientúra – mondja dr. Komáromi Zoltán budapesti családorvos, Országos Alapellátási Szakfelügyelő Főorvos - ezért a betegség természete okán, a hatékony és jól beállított kezelés mellett is folyamatosan számolni kell a legalattomosabb szövődmény, a veseelégtelenség megjelenésével. Az alapellátás feladata, hogy a lehető legkorábbi stádiumában fény derüljön a bajra és a kezelés-gondozás irányításával sikerüljön szinten tartani a beteg állapotát, de legalább lassítani a betegség előrehaladását. Éppen ezért nem elegendő a beteg panaszaiból kiindulni, hiszen a vesebetegség sokáig tünetmentes, így sok esetben meg sem említik azokat a kisebb és szerteágazónak tűnő érzéseket, tüneteket, melyek a tapasztalt orvosban felkeltenék a gyanút. Ez tehát azt jelenti, hogy a fent sorolt krónikus betegekben a panaszoktól függetlenül alapvetően kötelező az évenkénti vesefunkciós laborvizsgálat, s ha van rá lehetőség, akár helyben a veseartéria doppleres vizsgálata is. Ugyancsak ide tartozik-tartozna az évenkénti áttekintő hasi ultrahang vizsgálat. Persze, a háziorvos páciensei jöhetnek olyan egyéb panaszokkal, illetve leletekkel, amelyek láttán megszólal a vészcsengő. Ha az illető nő, és a vizeletben vért találnak, a doktor nem érheti be azzal, hogy a beteg menstruál, felfázott vagy egyéb gyulladása lehet, sőt, az onkológiai éberség sem lankadhat. A főorvos ilyen módon kiszűrt már négy vesetumoros beteget, s bizony sajnos nem kezdeti stádiumban, mert ez a betegség sokáig nem ad tüneteket. Ezért azután nála a derékfájásra panaszkodó nem beutalót kap a reumatológiára, hanem 12


Betegtájékoztató

vizsgálatot is, minden olyanra kiterjedőt, ami derékfájást okozhat, de nem reumatológiai eredetű. A tévhitekkel ellentétben a vesekő tünetszegényen is kialakulhat, ezért is ajánlatos a vesekockázattal élőkön túl az ismerten hasi betegségekkel küszködőknél (máj, hasnyálmirigy, epe) is évente beilleszteni a gondozás menetébe a hasi ultrahang vizsgálatot. És persze vannak még a különféle gyulladásban szenvedők, a felfázósak, a hólyaghurutosak, akiknél – ha a panasz, a betegség visszatérő, – megint csak megszólal a háziorvosi vészcsengő. S ilyenkor nem pusztán a gyanított fertőzés ellen indul a terápiás menet, a dolgok végére járva alapos kivizsgálást rendel az orvos, tudva, ezek a betegségek (illetve ezek előidézői) is roncsolhatják a vesét, így meg kell előzni a nagyobb bajt.

1 0 . A v eseel égtele nség tü netei A vesék károsodása nagyon sokáig tünetmentes, és az elsőként jelentkező tünetek sem utalnak feltétlenül egyértelműen a vesék károsodására. A korai stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő emberek nagy többsége tünetmentes. A legelső tünetek közé tartozik, hogy az illető gyengének érzi magát, fásult és könnyen elfárad. A kórállapot előrehaladtával előfordulhat alvászavar, fejfájás, zavart gondolkodás, csökken az étvágy, az ételeknek pedig szokatlan íze lesz, a száj nyálkahártyája begyulladhat. Utalhat vesekárosodásra a tartós vérszegénység, az emelkedő vérnyomás, a bőr szárazsága, a testszerte jelentkező viszketés, később pedig a vizelet mennyiségének növekedése, esetleg a rendszeres, éjszaka jelentkező vizelési inger. Később a vizelet mennyisége csökkenhet, ez a veseműködés további beszűkülésére utalhat. Ha a napi vizeletmennyiség 500 ml-nél kevesebb, az egyértelműen kóros, ez az oliguria, ha pedig 3 liternél több, akkor poliuriának hívják. Mindkét állapot betegségtünet - kivétel, ha a kevés vizelet oka az extrém alacsony folyadékfogyasztás, a túl sok vizelet termelődése pedig az extrém magas folyadékfogyasztás következménye. Tünet lehet a rendszeres hányinger, hányás, különösen reggel. Hasmenés is előfordul, illetve ha úgynevezett „zsákvese” miatti veseelégtelenség alakul ki, akkor a vesék görcsös fájdalma jelentkezhet, illetve vér lehet a vizeletben. Többen tapasztalnak csökkent szexuális aktivitást, libidócsökkenést. A bokák és a lábak vizesedése, dagadása, reggelre a szem környékének duzzanata, légszomj, mellkasi fájdalom, izomgörcsök és rángások megjelenése is figyelmeztető jel lehet. Egyértelműbb tünet, ha bőrpigmentálódás jelentkezik, tehát festékes foltok figyelhetőek meg, illetve véraláfutások alakulnak ki. 13


Betegtájékoztató

Az a tapasztalat, hogy a dialízis programba kerülő minden második beteg évek óta fennálló panaszai ellenére sem tudja, hogy a veséi súlyosan károsodtak, nem jár vesebeteg gondozásra, ezért őket váratlanul éri, hogy veseelégtelenség alakult ki. Szakemberek épp ezért nem győzik eléggé hangsúlyozni, hogy nemcsak a kockázattal élők (magas vérnyomásos, cukorbeteg emberek, elhízottak, dohányzók, 50 év felettiek), hanem a magukat egészségesnek gondolók esetében is szükség van rendszeres laborvizsgálatra, hogy a vesék állapota ellenőrizhető legyen. Laborértékek Az előbb említett tünetek nem mindig egyértelműek, más betegségek is okozhatják ezeket. Épp ezért az orvos laborvizsgálatot rendel el. A betegség első jele a vizeletben megjelenő fehérje (albuminürítés, kezdetben csak kisebb mennyiségben, ún. mikroalbuminuria), amit egyszerű módszerekkel ki lehet mutatni, akár tesztcsíkok használatával a háziorvosi rendelőben is. Vesebetegség kimutatásához vizsgáljuk a szérum kreatinin, húgysav, foszfát, kálium és kalciumszintet, készül vérkép, vérgáz-analízis és természetesen vizeletvizsgálat.

1 1 . M ű v ese kezel és - dialízis Amikor a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, nem tudják kiválasztani az elfogyasztott folyadékot, a szervezetben keletkező vizet és az anyagcsere folyamatok során keletkezett mérgező anyagokat (kreatinin, karbamid), veseelégtelenségről beszélünk. A veseelégtelenségnek 5 stádiumát különböztetjük meg, a veseműködés romlásának megfelelően. Az ötödik stádium az, ahol a betegek vesepótló kezelésre szorulnak. A romló veseműködés miatt a vesék az értékes fehérjéket nem tudják visszaszívni, a vizeletben fehérje jelenik meg, kialakulhat a szervezet „vizesedése” (ödéma), magas vérnyomás és a szervezet mérgezettségi állapota. A vér méreganyag-tartalmának jelentősebb emelkedését az orvosok urémiának nevezik. Az előrehaladott veseelégtelenség kezelése során az orvos mindenekelőtt elhárítja az urémia életre veszélyes tüneteit, de a hosszú távú cél az, hogy a beteg visszanyerje egészségét, és mindennapjai visszazökkenjenek a normális kerékvágásba. A legjobb és legtökéletesebb vesepótló kezelési eljárás a veseátültetés, arra azonban nem minden vesebeteg alkalmas és (donorszerv híján) még a várólistán lévők sem jutnak el a műtőig. Ezért a krónikus vesebetegségek legtöbbször – legalábbis átmenetileg – úgynevezett „művese” kezelést tesznek szükségessé. Ezt az eljárást „dialízisnek” nevezzük. 14


Betegtájékoztató

Nem csak a vesebetegség miatt gondozottak száma nő, hanem az átlagéletkoruk is emelkedik: a művesekezelésben részesülő betegek 58%-a 60 éven, 35%-a pedig 70 éven felüli. Ugyanakkor a betegek 50%-a még mindig gondozás nélkül, a veseelégtelenség felismerésétől számolt egy hónapon belül, vagy akár sürgősséggel kerül dialízisre, mert a betegek maguk sem tudták, hogy az évek óta fennálló, szerteágazó panaszaik mögött, vagy éppen nem jól kézben tartott betegségeik következtében a veséjük elégtelenül működik. Ezeknek a betegeknek nagyobb a halálozási aránya, mint azoké, akik gondozást követően kerültek dialízisre. Többféle hatékony dialízis kezelés ismert. A tényleges „művese” tulajdonképpen nem más, mint egy szűrő (membrán vagy kapilláris), amely a hemodialízisnek nevezett eljárás során megtisztítja a beteg vérét a felesleges folyadéktól és mérgező anyagoktól. A hashártya (peritoneum), illetve a has belső borítása szintén képes természetes szűrőként viselkedni, az ezen alapuló eljárást peritoneális dialízisnek nevezzük. Mind a hemodialízisnek, mind a peritoneális dialízisnek több formája van, a legalkalmasabb módszert a beteg szükségleteinek megfelelően, a beteggel való megbeszélés során választják ki. A hemodialízis lényege, menete A hemodialízis a testen kívül zajló eljárás, amelynek során a beteg vére a dialízis készülék csőrendszerébe kerül és így áramlik át egy szűrőn (a dializátoron, kapillárison), ahonnan a megtisztított vér visszatér a testen belüli keringésbe. Az átlagos dializátor egy olyan mesterséges szűrő, melyben kb. 10.000 mikroszkopikus dializáló rostcsőszál, kapilláris található. Ezekben áramlik a vér, míg a szálak között ellentétes irányba a dializáló folyadék halad. Azt a folyamatot, amikor a molekulák elindulnak egyik folyadékból a másik felé, diffúziónak nevezzük. A meghatározott molekula méretet meg nem haladó toxinok (mérgező molekulák) elhagyják a véráramot a membránok falának pórusain keresztül. Innen egy öblítő oldat segítségével eltávolítják őket. Az életfontosságú anyagok és a vérsejtek a véráramban maradnak, mivel ezek már nem jutnak át a pórusokon. A szervezetben felhalmozódott víz szintén ezeken a pórusokon keresztül távozik. Az egész folyamat biztonságos, melyet a vérpumpával és monitor rendszerrel felszerelt dialízis készülék irányít. A kezelés hosszát, mértékét, az eltávolítandó folyadék mennyiségét a gép az orvos által előre beállított érték szerint automatikusan végzi. A készülékkel gyógyszerek vagy más anyagok is adagolhatók. A hemodialízis végzéséhez olyan lehetőség szükséges, amely viszonylag nagy véráramlási sebességet tud biztosítani a művesegép számára a kezelés hatékonysága érdekében. A karjainkon levő visszerek erre nem alkalmasak. Sürgős esetben a nyaki nagyvénába dializáló kanül (műanyag cső) behelyezése szükséges. 15


Betegtájékoztató

Az ideális helyzet az, ha a betegnél még a gondozás során megtörténik a csuklótájon az a kis érműtét, melynek során egy érösszeköttetést készítenek egy visszér (véna) és egy verőér (artéria) közé annak érdekében, hogy a vénában nagyobb nyomás és gyorsabb áramlás jöjjön létre, a véna fala pedig megerősödjön. Ezt az összeköttetést „söntnek, fisztulának” nevezik. A véna kellő kitágulása, megerősődése 4-6 hetet, néha többet vesz igénybe. Maga a dialízis kezelés speciális dialízis központokban vagy otthoni körülmények között végezhető. (Mi történik a dialízis állomáson? – videó http://www.youtube.com/watch?v=Gx7tvvAMmj4 ) A hemodializált betegek étrendje: http://www.vesebetegseg.hu/dieta/tanacsok/a_hemodializalt_beteg_dietaja.html A peritoneális dialízis lényege, menete A belső hasfalat és a belső szerveket borító hashártya hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hemodialízis során használt mesterséges filter: a pórusai bizonyos részecskéket átengednek, míg másokat visszatartanak. A peritoneális dialízis során ezt a természetes szűrőt használják filterként. A tisztító folyadékot (dializáló oldat) egy, a hasfalon keresztül a hasüreg legmélyebb pontjára, a kismedencébe, a húgyhólyag mögötti területre helyezett katéteren keresztül juttatják a szervezetbe. A mérgező anyagok a hajszálvékony vérereken keresztül jutnak a hashártyához és onnan a pórusokon áthatolva, a tisztító folyadékba. A dializáló oldatban levő glukóz (szőlőcukor) hatására fellépő ozmózis a felhalmozódott vizet is eltávolítja a szervezetből. A használt dializáló oldat a katéteren keresztül távozik a hasüregből a toxinokkal és a felesleges vízzel együtt. A dializáló oldatot naponta többször kell cserélni a hasüregben. A peritoneális dialízis is végezhető dialízis központban és otthoni környezetben egyaránt. (Otthoni peritoneális dialízisről videók: http://www.vesebetegseg.hu/terapiak.html) 16


Betegtájékoztató

1 2 . A v eseátültetésről Ha a vese már nem működik megfelelően, következnek a különböző vesepótló kezelések, melyek képesek eltávolítani a salakanyagokat a szervezetből, és így lehetővé teszik az életben maradást. A dialízis azonban nem végzi el a vese több más életfontosságú feladatát, pl. a vörösvértestképzést. E szempontból a vesetranszplantáció az optimális megoldás. A veseátültetés jelenleg alkalmazott technikáját a francia René Küss dolgozta ki. A vesét a hasüregen kívül, a medenceárokba ültetik, azaz nem „cserélik”. Ez lehetőséget ad ahhoz, hogy a vese erei és valamelyik medencei nagy ér között készítsék el az összeköttetést, majd a húgyutak folytonosságát állítják helyre. (Veseátültetés előtt, alatt, után: http://www.vesebetegseg.hu/terapiak/transzplantacio/a_veseatultetes_elott_alatt_utan.html) A beültetendő szerv alapvetően két forrásból származhat: élő és agyhalott donoroktól. Az előbbi (családtagoktól, rokonoktól vagy ismerősöktől, esetleg közeli barátoktól kapott vese beültetése) orvosszakmai szempontból a legmegfelelőbb, hiszen az átültetett szerv a lehető legkevesebb időt tölti a szervezeten kívül, vérellátás nélkül. A Nemzeti Vese Programon belül is kiemelt jelentőséget kap a vesepótló kezelésben részesülők és családtagjaik tájékoztatása az élődonoros transzplantáció lehetőségéről. A hatályos törvény alapján hazánkban az úgynevezett feltételezett beleegyezés elve él, vagyis mindenkinek lehetősége van még élete során írásban megtiltani azt, hogy agyhalála esetén szervet, szövetet távolítsanak el holttestéből transzplantációs céllal. Ám ha valaki még életében (a jogszabályoknak megfelelő módon) nem tiltakozott, akkor halála esetén eltávolíthatók a szervei. A vesetranszplantáció jogi és etikai kérdése: http://www.vesebetegseg.hu/ page.php?aid=a_szervatultetesek_torvenyi_szabalyozasa&path=terapiak/transzplantacio Bár gyakran halljuk a médiából, hogy több átültetésre volna szükség, azonban nagyon fontos tudni, hogy sok beteg számára a transzplantáció nem valós alternatíva: itthon a jelenleg művese ellátásra szoruló betegeknek csak 16-18%-a alkalmas a transzplantációra vagy meri vállalni azt, így a többség fel sem kerül a várólistára. Számtalan szervi oka lehet annak, hogy a műtéttel nem akarják nagyobb kockázatnak kitenni a betegeket. A szívvel és tüdővel összefüggő krónikus betegségek jelentős része, a daganatos állapot, a 75 év feletti életkor jellemzően a transzplantáció kizáró oka, bár vannak kivételek. A dializált betegek közül jelenleg már több mint nyolcszázan vannak transzplantációs várólistán. A donor szervek elosztásakor a várakozási idő, kor, kísérőbetegségek mellett a legfontosabb szempont a donor és a recipiens szövettípusának összeférhetősége. 17


Betegtájékoztató

A beültetett vesék egyéves túlélési aránya 90 százalék fölött van. A vesék elvesztését elsősorban valamilyen visszatérő alapbetegség okozhatja, vagy immunológiai gond, ám szerencsére ez utóbbi a korszerű gyógyszeres kezelésnek köszönhetően egyre ritkább manapság. (Sorrend a várólistán: http://www.vesebetegseg.hu/terapiak/transzplantacio/ sorrend_a_transzplantacios_listan.html) Nemzetközi adatok szerint az agyhalottból származó vesék ötven százaléka működik tizenhárom év múlva, míg az élődonoros vesék fele húsz év fölött is dolgozik. Ezt hívják számított félélet időnek a vesetranszplantációban. Egy-egy beültetetett vese akár negyven évig is bírja a „munkát”. Ha „lejár az ideje” a transzplantált vesének, a beteg dialízisre kerülhet, illetve újra transzplantálhatóvá válik – az újbóli átültetés lehetősége különösen a fiatal transzplantáltak számára fontos. A veseátültetésről részletesen: http://www.vesebetegseg.hu/terapiak/transzplantacio/tenyek_alapfogalmak_a_veseatultetesben.html

D i a líz is vagy tra nszpla ntáció: a b etege k di l e m m á i Információhiány, a család rossz anyagi helyzete, makacs tévhitek és a kivizsgálás nehézkessége – leginkább ezek az okok játszanak szerepet, amikor a művesekezelésen lévő, a műtétre alkalmas betegek a szervátültetés ellen döntenek. Ennek hátterében sokféle szempont felvetődik, ám néhány tipikusnak mondható. Például az, ha a beteg a munkáját félti, attól tart tehát, hogy a műtéttel járó legalább féléves kiesés után már nem foglalkoztatják tovább. Inkább vállalja a heti többszöri kezelést, ehhez hangolja a teljes életét, ráadásul jól érzi magát, s nem gondolja sürgetőnek a döntést. Márpedig minél tovább telik az idő, annál rosszabbak lesznek a műtét utáni esélyei is, hiszen – bár mára már a dialízis minősége rengeteget javult – a szervezet mégiscsak beteg, az érrendszer pedig folyamatosan és visszafordíthatatlanul károsodik. Ez a 18


Betegtájékoztató

vélekedés is mutatja a társadalomban máig élő makacs, ám téves meggyőződést, amely szerint a transzplantáció a vesebeteg karrier utolsó állomása, a folyamat időben távoli része, akkor kell következnie, amikor a dialízis már nem elég. Pedig az igazság nem ez: a vesepótló kezelés az esetek egy részénél csak átmeneti, áthidaló megoldás, és minél hamarabb, minél jobb állapotban lévőnél kerül sor az átültetésre, annál egészségesebb és hosszabb élet élhető az új szervvel. Így az volna az optimális, ha a veseelégtelenség felismerésének pillanatától az arra orvosi értelemben alkalmasak már a transzplantációra készülnének, hiszen az előkészületek és a donorhiány amúgy is lassítja a folyamatot. A Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért civil szervezet a Nemzeti Vese Program támogatásával együtt szervezi fórumsorozatát, amelyre azokat a vesebetegeket hívják családtagjaikkal, akik alkalmasak és képesek volnának a transzplantációra, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy a transzplantációban is jártas szakorvosoknak és új szervvel élő társaiknak is feltehessék az őket feszítő, nagyon is gyakorlati kérdéseket. A munka nem hiábavaló: évek óta emelkedik az élődonoros veseátültetések száma, s bár 2011-ben összességében kevesebb vesetranszplantációt végeztek, mint egy évvel korábban, de ezen belül öttel több élődonoros műtétet. 19

FIGYELJ A VESÉDRE! MAGYAR NEPHROLOGIAI ALAPÍTVÁNY SZÁMLASZÁM: OTP 11709002-20130570 ADÓSZÁM: 18088146-1-42

Nemzeti Vese Program. Betegtájékoztató

Recommend Documents