Nemzeti Érdek Program

Magyar

Nemzeti Érdek Program Alapvetések

Társadalmi vitaanyag 2009. július 16. Készítették a Magyarok Szövetsége tagozatai

Magyarok Szövetsége

Nemzeti Érdek Program

2009. július 16.

Előszó Hazánk történelmének egyik legnagyobb válságát éli át. Megromlott az erkölcs, baj van a népesedéssel, válságban van a gazdaság. A nemzet teste szétszaggatva, lelke, önbecsülése megtiporva. A társadalom nagy rendszerei rosszul működnek. Az egészségbiztosítás, a gazdaság, az oktatás, a pénzügyek, a honvédelem, a művelődésügy, a pénzügyek, a mezőgazdaság, az energia szektor, a közigazgatási rendszer, a jogrend, a nyugdíjrendszer mind-mind rossz állapotban vannak. Ha figyelembe vesszük azt a tételt, hogy a magyar nemzet nem csupán a most élőkből áll, hanem mindazokból, akik eddig éltek, és azok is hozzá tartoznak, akik ezután fognak magyarként élni, akkor még jobban érzékelhető: a mi felelőségünk, hogy megmarad-e a magyarság! Közös dolgaink azért alakultak ilyen rosszul, mert nem a felelősen gondolkodó jó gazda módjára intéztük közös dolgainkat. Hagytuk, és folyamatosan hagyjuk, hogy – szándékosan, vagy hozzá nem értő módon – tönkre tegyék az országunkat. A Magyarok Szövetségéhez már több mint 1200 településről csatlakozott emberek megelégelték ezt, úgy döntöttünk, hogy megszervezzük a magyarság önvédelmét, végrehajtjuk a valódi rendszerváltást. Ehhez nem elég szerveződni, de tudnunk is kell, hogy milyen országban akarunk élni. Végre ne külföldi tanácsadó cégek határozzák meg azt, hogy nekünk magyar embereknek mi a jó, hanem mi magunk. A Magyarok Szövetségének 12 tagozata 2009 január-február során megalakult, és kidolgozták a Nemzeti Érdek Program (NÉP) tagozati fejezeteit, amelynek tömörített vázlatát, alapvetéseit olvashatja a következő oldalakon. A Nemzeti Érdek Program kidolgozása során a tagozatok megvizsgálták a jelenlegi helyzetet, összehasonlították az 1944 előtti megoldásokkal, továbbá nemzetközi tapasztalatokkal. A tagozatok nem fejezték be a munkát, tovább részletezik a NÉP-et, és várják azokat az észrevételeket, amelyeket jó szándékkal, a közös ügy előremozdítása céljából tesznek. A teljes program tagozatonként 40-200 oldalig terjed. Amennyiben szívesen segítene jobbító szándékú észrevételeivel, akkor kérjük, hogy küldje el azt részünkre, vagy jöjjön el az adott tagozat ülésére, ahol mindenki elmondhatja javaslatait. A Nemzeti Érdek Programot 2009. augusztus 21-én fogadja el a Magyarok Országos Gyűlése, amely a tavalyi Kurultáj helyszínén, Kunszentmiklós-Bösztörpusztán kerül megrendezésre. Szívesen látjuk Önt is a körünkben, családját és barátait is! Most egy ország szervezi újjá önmagát! Herpai Sándor MSz szervező

Alapvetések – Társadalmi vitaanyag

2



2009. július 16.

Erkölcsi alapelvek Az Erkölcs és Érték Tagozat feladata Azon szellemi, lelki értékek felkutatása, felmutatása, ismertté tétele, amelyek mentén egy egészséges társadalom felépülhet. Erkölcsi megújulásra van szükség! Mivel az erkölcsi kategóriák nem velünk született minőségek, ezért szükség van erkölcsi nevelésre, az értékek átadására. Szerencsére az erkölcsi fejlődés egy egész életen át tartó folyamat, így sohasem késő elkezdeni. Helyzetelemzés Ma az országban, és a világon érték és erkölcsi válság van. A fogyasztói társadalmakban a multik, a média folyamatosan igényeket, álszükségletet gerjeszt az anyagi javak iránt. Azt sugallja, hogy csak akkor lehet valaki, értékes boldog ember, ha az általuk reklámozott termékek tulajdonosa less.. Így egyetlen érték van, a pénz, amellyel sokak szerint minden emberi minőség is mérhető. Még az emberi élet is. Azok a fogalmak, mint tisztesség, becsület, adott szó megtartása, barátság, szeretet ma nem értékek. Egyre nagyobb mértékben nő a bűnözés, a drogfogyasztás, az alkoholizmus, az öngyilkosságok száma, egyre több család esik szét, egyre inkább általánossá vált a norma-szegés, a korrupció stb. Mind ezek mellett demográfiai válság, egészség-válság van, vészesen közeledik a nyugdíj-rendszer összeomlása. Bizonytalanság a gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban és kultúrában. Az emberek kedvetlenek és passzívak, a társadalom demoralizálódott! Régi magyar erkölcsiség Anékül, hogy különösebb történelmi távlati elemzésekbe fognánk, meg kell állapítanunk, hogy a hagyományos magyar erkölcs és értékrend közösségi szinten nagy mértékben a jó értelmében rögzített volt. Bármennyi romlás és törés volt történelmében, a magyarság emlékezetében mindig megmaradt a visszatérési szándék a hagyományos, Hunor-Magyar eszmeiségen alapuló testvériség erkölcs és értékrendjéhez, aminek krisztusi megfogalmazása a szeretet parancsolata. Mai erkölcs A természet isteni rendjétől elrugaszkodott emberi társadalom profit hajszolóvá vált és esztelen fogyasztásra ösztönöz. A cél szentesíti az eszközt elvet alkalmazva az állatvilágra jellemző kifosztó-megsemmisítő életvitel lett uralkodóvá a társadalmi kapcsolatokban. A rossznak forrása három szinten van jelen- szellem, lélek, test. Az emberi szellem legnagyobb vétke a gőg, a léleké az önzés, a testiségé az anyagiasság és birtoklás. Elsősorban ezek az emberi tulajdonságok indítják el az erkölcsi romlást, ami nyilvánvalóvá cselekedetek által válik.


3



2009. július 16.

Az Erkölcsi tagozat munkájának alapjai „ Minden mindennel összefügg, így a természettel összhangban, a tájat építve, az erőforrásokat használva, de nem kihasználva, az emberi kapcsolatokban az egyenlőség és a szeretet erkölcsi parancsainak érvényesítésével kell újjáépítenünk gazdasági, természeti és társadalmi életterünket.” ( MSz Kiskáté ) Ahhoz, hogy az emberiség képes legyen a tudásából következő megnövekedett felelősségének megfelelni, társadalmán belül fejlett közösségi szellemre és erkölcsre van szüksége. A közösségi szellem, közös akaratot, közös távlati célt jelent, valamint hatékony együttműködést ennek megvalósításában, a közös erkölcs pedig olyan értékrendet, amely viszonyítási alapot szolgáltat a helyes és helytelen, káros és hasznos cselekedetek megítéléséhez. Minden egyes ember része annak a rendszernek, amelyet bioszférának illetve azon belül emberi társadalomnak nevezünk. Életének minden egyes mozzanata hatással van erre a rendszerre. Fontos, hogy tudatunk segítségével képesek legyünk felmérni, előre jelezni élettevékenységünk hatásait és ennek megfelelően próbáljuk kedvező irányba befolyásolni a folyamatokat. Ehhez rendelkeznünk kell valamilyen elképzeléssel, modellel a világról, és rendelkeznünk kell valamilyen elképzeléssel arról, hogy mit tekintünk kedvező vagy kedvezőtlen irányú folyamatnak, tehát rendelkeznünk kell jövőképpel. Jövőkép és célok megfogalmazása

-

A magyarság megmaradása a Kárpát-medencében,- de a világban iserkölcsisége megtartásától függ, ahogy feladja erkölcsiségét, úgy olvad be más erkölcsű népekbe. Számtalanszor találkozunk még magyar nyelven beszélő “magyarral”, akinek erkölcsisége a magyarságtól teljesen idegenné lett, már nem értjük egymást magyarul. Van arra is példa, - igaz kevés- hogy valaki már töri a nyelvet, de erkölcsi értékrendje még megmaradt magyarnak.

-

A magyar köztudatba és életvitelbe újból be kell vinni a Hunor-Magyar erkölcsiség hagyományát, elsősorban az iskolai oktatásba

-

Tudatosítani kell, hogy a magyar erkölcsiséget a vezetés legfelsőbb szintjén a Magyar Szent Korona testesíti meg, miáltal a minta kötelező a hierarchia minden alsóbb szintjén is

-

Az erkölcsös gondolkodást és cselekedetet a mindennapok tudatos gyakorlatává kell tenni

-

Az erkölcsiséget, a jó és rossz kérdését tisztán és világosan elválaszthatóvá és értelmezhetővé kell tenni, hogy senkit se lehessen félrevezetni se szóval se tettel

-

Tudatosítani

a

jóban

fejlődés

lehetőségét

a

vétkek

folyamatos

felszámolásával és az erények tudatos gyakorlásával


4

Magyarok Szövetsége -


2009. július 16.

Világossá tenni a jóvá válás útját: beismerés, jóvátétel, önjavulás és erkölcsi értelemben csak erre jön a feloldozás. A börtönviselt, azáltal, hogy leülte büntetését a társadalom felé nem oldott meg semmit, ha nem járja be őszintén ezt az utat. Ezt a tényt, a társadalom, ha nem veszi tudomásul, később meglepetések érik.

-

Erkölcsi elemzések tanítása iskolában, hogy korán megismerhessék és felismerhessék az ebből származó felelősség kérdését és annak fontosságát a társadalmi rend minden szintjén- munkafüzetek készítése erkölcsi elemzések végzésére

-

A felső rendtől származó felelősség és küldetés kérdésének világossá tételea nevelésben-oktatásban- már gyerekkortól, ezzel a fiatalság életcél nélkülisége is megszüntethető és életcélja megteremthető. Nem tántorgó alakjai, hanem tudatos alakítóivá válhatnak világuknak


5



2009. július 16.

Környezeti program „Magyarország lakói rosszul bánnak egymással, természeti környezetükkel és kulturális örökségükkel. Tudjuk, az emberhez méltó élet ökológiai és morális feltételei egyszerre jutottak veszélybe az egész világon. Mi is összefüggést látunk a környezetrombolás s a szellemi élet válsága között. Gondolkodásunk beszűkült, saját hagyományait nem ismeri, a jövőnek nem épít, a civilizációs katasztrófával fenyegető ezredforduló sorskérdéseire nem válaszol… Ember és ember, ember és természet kapcsolatának meg kell változnia…. Az élet védelme politikai kérdés. A jelenlegi politikai- gazdasági berendezkedés lényegéből fakad a pazarlás az emberi és a természeti erőkkel.” (Kék Lista 1989) A fenntarthatóság alapkérdései A környezetpolitika eddig képtelen volt megállítani a környezet fokozódó terhelését és az ennek következtében fellépő rendszerszintű, globális környezeti változásokat. Ezért kell sürgősen cselekednünk, s az eddigiekhez képest más szemlélettel nyúlni a környezeti és társadalmi problémák kezeléséhez. A környezettudatos gondolkodás, és gazdálkodás jelent egyedüli kiutat a globális környezeti válságból A globális környezeti változások visszahatnak a Földi Élet egészére, így az emberi társadalomra is, s mindez súlyosan fenyegeti a létfeltételeinket. Az ember által okozott környezeti változások lefolyása felgyorsult, ezért a változásokhoz történő alkalmazkodás megrázkódtatások nélkül elképzelhetetlen. A fenntartható emberi életet biztosító természethasználat tervezésének alaptétele, hogy a természeti környezet, eredeti, azaz természetes funkciói és szerkezete nem változtatható meg hosszú távon, illetve külső erőforrásoktól való függőség nélkül ember és természeti környezete számára kedvező módon. A természeti környezet eredeti, azaz természetes szerkezete és funkciói fontosabbak, magasabb rendűek az ember által gondolt és épített szerkezetnél, funkcióknál. Az emberi életmód, illetve egyes tevekénységeink fejlettségét tehát nem aszerint kellene mérnünk, hogy mennyire szolgálják kényelmünket, hanem hogy mennyire illeszkednek a Természet eredendő működő rendszeréhez.

A tagozat bemutatása: működése és viszonya a többi tagozathoz A Magyarok Szövetségének céljait összefoglaló, a Börzsönyi Nemzeti Tanács által elfogadott 21 pont közül a 21. így szól: „Minden tevékenységben az élő környezettel való összhangra törekszünk.” A 21. pont útmutatás valamennyi tagozat számára, hiszen a környezettel való összhang az élet minden területén kell, hogy érvényesüljön. A fenntarthatóság kérdése, ill. a környezet


6



2009. július 16.

védelme sem lehet tehát tagozati kérdés. Ez kell, hogy meghatározza a Környezetvédelmi tagozat működését is. A jelenlegi szervezeti felépítés mellett a Környezetvédelmi tagozat szerepe, hogy a társadalom (az élet) fenntarthatóvá tétele érdekében útmutatást adjon a többi tagozat számára. III. Cél A tagozat távlati célja, a társadalom és a természeti környezet összhangjának újbóli megteremtése, ill. ennek az összhangnak a fenntartása. A természeti környezettel való összhang megteremtéséhez nem elég, ha a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer működésében kiigazításokat teszünk, hanem magát a rendszert kell alapjaiban megváltoztatni. (A jelenlegi társadalmi és környezeti problémák oka nem az, hogy a társadalmi-gazdasági rendszerünk rosszul működik, hanem az, hogy maga a rendszer rossz: a technológia egyeduralmát haladásnak, a pótolhatatlan és nélkülözhetetlen természeti erőforrások felélését jólétnek, a profit utáni hajszát ésszerű gazdálkodásnak nevezik.). Mindez azt jelenti, hogy a fenntartható rendszer kialakításához a társadalom és a gazdaság szerkezetének, ill. intézményeinek gyökeres átalakításra van szükség. A távlati célok megvalósulásáig viszont, rövidtávon a jelenlegi környezetpusztító tevékenységek minimalizálására van szükség, amelyet egyenlőre a jelenlegi rendszerműködés kiigazításaival tudunk megtenni. „ A problémák nem oldhatók meg ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amellyel teremtettük őket” (Albert Einstein) IV.

Munkafolyamatok

1. A fenntartható társadalmi és gazdasági szerkezet alapjainak kialakítása, intézményi reform. (Azonnal elkezdhető) 2. A mostani káros folyamatok lecsökkentése olyan alacsony szintűre, amennyire a jelenlegi társadalmi-gazdasági szerkezet azt engedi. Az intézkedések tehát már az aktuális társadalmi-gazdasági rendszerben meg kell, hogy kezdődjenek. (Azonnal el kell kezdeni) 3. A már működő fenntartható alrendszerek folyamatos bővítése, ill. igazítása (Amint a rendszer alapjai megteremtésre kerültek, elkezdhető)

4. A korábbi rossz társadalmi és gazdasági szerkezet felszámolása, megszüntetése. (Ahogy az új rendszer épül ki, fokozatosan) V.

Alapelvek

Egy program – s így a Magyarok Szövetségének környezetvédelmi programja is – abban az esetben lehet sikeres, ha megfelelő elvrendszeren nyugszik. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni azt is, hogy az elvrendszer maradéktalan érvényesülésére akkor van


7



2009. július 16.

lehetőség, ha a társadalom szerkezete, ill. intézményrendszere teret ad az adott elvrendszer működésének. Az elvrendszer lényege, hogy (a természet rendjére alapozott) kereteket szab a társadalom működésének, az élet minden területén. Bármilyen intézkedésről, tevékenységről legyen is szó, minden esetben az elvrendszernek kell mérvadónak lennie. Amennyiben adott intézkedés, ill. tevékenység igazodik az elvrendszerhez, úgy alkalmazható, amennyiben nem igazodik, úgy nem alkalmazható. Az alapelv: A Természet nem forrás, hanem társ…Az elv lényege, hogy a természeti környezethez nem úgy viszonyulunk, mint korlátlan, vagy korlátozott erőforráshalmazhoz, hanem úgy, mint bennünket részként magában foglaló, tőlünk függetlenül is létező, velünk párhuzamosan és kölcsönhatásban működő rendszerhez. Ennek a viszonynak meghatározó eleme, hogy a rendszerben az irányítás nem az ember kezében van, hanem a rendszer struktúrája határozza meg. Az emberi cselekvést az élet minden területén a természeti környezet törvényszerűségei határozzák meg. Ebből az is következik, hogy a lehetséges kapcsolatokban, nem csak egyenrangú, hanem alárendelt félként is kapcsolatban állunk.1 Alapelvek: 1. Minden egy elve - A Föld egy nagy, élő rendszert alkot 2. A rendszerbe foglaltság elve - A természeti, társadalmi folyamatok

3. egymással összefüggenek - A körfolyamatokban történő rendezettség 4. Az önszerveződő együttműködés elve - Minél összetettebb egy élőrendszer, annál stabilabb 5. Sokféleség és stabilitás összekapcsoltságának elve – Rendszerek önszerveződésének, fejlődésének biztosítása – a stabilitás és a sokféleség megőrzésének biztosítása

6. A folyamatszerűség és a folyamatok egymásba kapcsoltságának elve – A természeti, társadalmi folyamatok egymással összefüggenek. 7. A társadalmi és a természeti szukcesszió egységének elve – A természeti és társadalmi elemek egymásra vannak utalva 8. A struktúrában realizált irányítás elve - A rendszert a részei irányítják, egyensúlyra törekedve

9. Az eltartó képesség és a növekedés - fejlődés összekapcsoltságának elve - A Föld csak bizonyos számú embert képes eltartani, de harmóniával a fejlődés határtalan lehet

10. Az alkalmazkodott kultúrák megőrzése 11. A helyi erőforrások hasznosításának elsőbbsége 12. A környezeti rendszerek adottságainak megfelelő hasznosítás 13. Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve Az ember történelme során szerzett együttélési tapasztalata a természettel a fenntartható fejlődés biztosítéka. Az ún. civilizált világ termelési és fogyasztási kultúráinak elterjedése a természeti erőforrások gyors kizsákmányolásához vezet. A civilizált termelési és fogyasztói mintázat szembeállította az embereket saját termelési kultúrájukkal, s a gyors sikerekkel kecsegtető folyamatok átvétele lerombolta a környezet adekvát termelési kultúrákat. 14. A nem anyagi értékek haszon elve 1

A mi felfogásunkban az emberi társadalom a Természet nagy rendszerének alrendszere.


8



2009. július 16.

Létezésünk minőségét az anyagi és anyagiakban nem mérhető javak egyaránt meghatározzák. A nem anyagi javak megléte előfeltétele az egyének és társadalom anyagi gazdagságénak. A természeti erőforrások biztonsága, a környezet teljesítőképességének megőrzése, az iható víz, a tiszta levegő, a szennyezés mentes környezet, a táj esztétikuma mind-mind létezésünkhöz szükséges, pénzben nem kifejezhető értékek. Közismert hogy egy erdő pénzben közvetlenül nem mérhető immateriális szolgáltatása 12-szer nagyobb annak anyagi szolgáltatásánál. Ma olyan világban élűnk, ahol az értékmérő a pénz, az anyagi javak biztonsága. Az emberek törekvését ez az értékrend határozza meg. Mégis egyre szegényebbek vagyunk. Hiányoznak életűnkből azok az értékek, amelyektől az anyagi világ képzete megfosztott bennünket.

VI.

A legfontosabb intézkedések, amelyeket azonnal – még a jelenlegi társadalmi és gazdasági keretek között – be kell vezetni

Célunk, hogy a társadalmi-gazdasági szerkezetváltás bekövetkeztéig is a lehető legkisebbre csökkentsük a környezet terhelését, valamint a lakosságot fel tudjuk készíteni az energiaválság következményeire. Az ehhez szükséges legfontosabb intézkedések: -

hagyományos állattartás részarányának a növelése, az állatállomány felszaporítása (élelmezés, igaerő, tájrehabilitáció céljából)

-

tiszta, élő környezetből egészséges élelmiszert - hagyományos, éghajlattűrő növényfajták elterjesztése és felszaporítása (élelmezés és tájrehabilitáció céljából)

- génmódosított

élőlények és termékek ne kerüljenek Magyarországra, a moratórium további fenntartását -

helyi, piacok működésének elősegítése (elsősorban a jogi korlátok gyors felszámolása)- a kis és közepes, elsősorban helyi termelők, feldolgozók és kereskedők segítése - biotermelés elterjedésének ösztönzése

-

a természet közeli erdők kiterjedésének növelését és szigorú védelmét - erdősítés, faültetési mozgalmak indítása (energia utánpótlás, tájrehabilitáció, élelmezés, szén-dioxid elnyelés, mikro- és mezoklíma alakítása, az ökológiai sokszínűség megőrzése céljából)

-

meg kell akadályozni a talajok minőségének a romlását , ennek érdekében a vegyszerhasználat

csökkentése,

a

vegyszerforgalmazás

megszigorítása,

a

fokozott

ellenőrzése, a talajerózió mértékének csökkentése, vízháztartás optimalizálása

-

A

jelenlegi

műszaki-gazdasági

feltételek

által

megoldható

energiahatékonysági,

energiatakarékosság intézkedések bevezetése: a pazarlás, a túlfogyasztás megszüntetése, szabályozókkal és előírásokkal a takarékosság növelése, a magas energiafogyasztású eszközökre többletadó, kutatások támogatása (pl. közvilágítás, kivilágított reklámfelületek korlátozása, egyéni közlekedés korlátozása) - megújuló energiaforrások használatának radikális növelése

-

közlekedési energiaigény csökkentése - a motorizált forgalom csökkentése tömegközlekedés támogatása- környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése (kötöttpályás tömegközlekedés—vasút—támogatása, a tehergépkocsi forgalom korlátozása, az átmenő forgalom kiváltása vasúton) - a Budapest központú közlekedési hálózat átalakítása


9



2009. július 16.

a települési víznyerő források (kutak, esővíztározó ciszternák, források) felmérése, rendbetétele, ill. újak kialakítása – talajvizek, rétegvizek, kartszvizek minőségének a ellenőrzése, helyreállítása

-

a természetes élőhelyek (vizes, erdei, mezei, az adott tájegységre jellemző) fenntartása, visszaállítása, azok területi növelése, az őshonos növény és állatfajok sokszínűségének megőrzése, szigorú védelem alá helyezése

-

a hulladékgazdálkodásban is a megelőzés elvét kell alkalmazni az ártalmatlanítás centrikus helyett – újrahasználat és újrahasznosítás - egy főre eső hulladéktermelést csökkenteni ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiség csökkentése- szennyvízkezelésben a szelíd technológiák alkalmazása

-

A szabad földterületek beépítésének korlátozása

-

A nemzetbiztonsági szempontból elsődleges erőforrások (termőföld, vízkészlet, erdők energiahordozó készlet) saját kézben tartása.

-

Minden generációt megszólító oktatási program kidolgozása a fentiek megértetésére, elfogadtatására

-

Munkacsoportok 1. Energia, közlekedés és építészeti munkacsoport (Elsősorban az 2. munkafolyamathoz kapcsolódva) 2. Tájgazdálkodási munkacsoport (Víz-, mező-, erdő-, hal és vad-, stb. gazdálkodás) (Kapcsolódva az 1. munkafolyamathoz is az azonnal megtehető lépéseket tekintve; Kapcsolódás a 2. 3. munkafolyamathoz) 3. Oktatási, tudatformáló munkacsoport (Kapcsolódva valamennyi munkafolyamathoz) 4. Fenntarthatósági munkacsoport (Kapcsolódva a 2., ill. részben a 3. munkafolyamathoz)


10



2009. július 16.

Gazdasági program Módszertan Tekintettel arra, hogy a mai magyar gazdasági helyzet eléggé összetett és komplikált, ezért az túlmutat az általános gazdasági problémákon. Így a gazdaság egészét átható változtatások leírása csak alapos körültekintésben íródhat. Ezek miatt szükséges a részletesebb kifejtés előtt írni a tárgyalás filozófiájáról és megközelítéséről. Fontos, hogy a program kialakítása többoldalú legyen, tartalmazza a jelenlegi helyzet elemzését. Így lehet csak a programmal eredményességet felmutatni. A jelenlegi gazdasági helyzet sokkal rosszabb, mint 20 évvel ezelőtt volt, hiszen nemzeti vagyonunk nagy részét az elmúlt két évtizedben elvesztettük, oktatásunk, kutatás–fejlesztési kapacitásaink mélypontra kerültek, a hazai vállalkozások tőkehiánya romlott, piacaink túlnyomó többsége külföldiek kezében van. Az itthon megtermelt eredmény, valamint a piaci haszon jelentős mértékben külföldre vándorol. A külföldi cégek kiszorítják a hazai vállalkozásokat. Szükségünk van nemzetközi együttműködésre, azonban nem lehet a továbbiakban megengedni a hazai gazdaság és nemzeti értékek gátlástalan kiszolgáltatását. Az utóbbi időben rendszeresen elmaradtak a hatástanulmányok, elemzések A magyar vállalkozói gazdaság általános gyengéje a tőkehiány, holott a bankok feltőkésítése és konszolidálása hatalmas összegben és hazai forrásból megtörtént. A bankok pedig - döntő hányadában külföldi kézbe kerülve – a keservesen kiizzadt forrásainkat, nemzeti vagyonunk mélyen a valós értéke alatt történt értékesítése miatt kiszivattyúzták. Miért csak a bankokat konszolidáltuk? A gazdaságunkat miért nem? Miért nem szabtunk és szabunk a bankoknak feltételeket a magyar gazdaság érdekeit is figyelembe vevő működésére? A bankok nálunk rendszeresen kétszeres kamat marzsokat alkalmaznak, mint nyugaton, ezzel gátolják a magyar vállalkozások versenyképességét, továbbá az így megszerzett extraprofitot kivonják a gazdaságból. Gyakorlatilag nincs hazai kockázati tőke! Vagy ami van, ahhoz a hozzájutás nagyon nehéz, vagy szelektált. Még a normál hitelhez is nehéz hozzájutni. Pedig a gazdaság fellendülésének alapvető feltétele a gyors és olcsó hitel. Mindezek figyelembe vételével egy merőben új gazdaságpolitikát, egy magyar „New Deal”-t szükséges kialakítani. Ebben egyszerre kell a magyar gazdaságra, s azon belül is a hazai kisvállalkozásokra, valamint a lakosság állapotára figyelemmel lenni. Arra nincs módunk és nem is célszerű, hogy minden gazdasági ágazatot egyenlő mértékben fejlesszünk. Ki kell tehát választani azokat a területeket, húzó ágazatokat, amelyekkel akár nemzetközi vonatkozásban is versenyképesek lehetünk. Ugyancsak ki kell választani a (szűkebb- és tágabb) belső piac szempontjából fontos szakterületeket. Minden más területet bízzunk a piaci mechanizmusokra, de az általános működési feltételeket, ezekhez kapcsolódó preferenciákat minden vállalkozás részére biztosítani kell. Ilyen például a munkahelyteremtés, a szakképzés, a hulladékfeldolgozás, mint másodlagos nyersanyag felhasználás, környezetvédelem, a gazdaságos export támogatása. A gazdaság fejlesztést tehát egyik oldalról általános működési feltételeiben, másrészt pedig szakmai ágak szerint kell figyelemmel kísérni és támogatni. A gazdasági program különbözik a szokványostól, mivel figyelembe veszi a lakosság anyagi állapotát is. Az ésszerűtlen, távlati hatásaiban káros megszorításokat fel kell számolni. Ugyanakkor a pazarlásokat meg kell állítani, a szükséges átszervezéseket – alapos előkészítés és ellenőrzés mellett – el kell végezni. Megfelelő jövedelmeket kell biztosítani és a lakosságnál hagyni, így a vásárlóerő – a hazai termelés, szolgáltatás növekedése – a megtakarítások, a fejlesztések egészséges kölcsönhatása belendítheti a gazdaságot és jövőképet, biztonságot ad a lakosságnak is. Ezért kell a programban a lakosságra kiemelt hangsúlyt fektetni.


11



2009. július 16.

1. Gazdaságfejlesztés Magyarországon 1990 után az állami vagyon 90%-a leépült, ebből 30% eltűnt, 10%-át felszámolták. A jelenlegi összes nemzeti vagyon kb. 40%-a az 1990-es értéknek. A nyertesek a hazai gazdaságvezető réteg és a külföldi érdekeltségek. Mindketten olcsón vásároltak, miközben megszűntettek 1,5 millió munkahelyet. A hazai tőkeszféra jelenleg kb. 20-30 Mrd $ értékű, ami jórészt kiszorított a külföldi tőke által a piacról. Így ma a gazdaságban a tulajdon 70 a termelési érték 80, a profitérték 90%-a van külföldiek kezében. Összesen 100 Mrd euro értékű tőke jött be, míg külföldi cégek által kivitt profit évente kb. 3000 Mrd Ft, ami az elmúlt egy-másfél évtizedre összesen 100 Mrd US dollár. Közben az államadósság is kb. 70 Mrd $ veszteséget okozott. Emiatt adták el az értékesebb állami tulajdonok nagy részét 1/3 áron. Családokra vetítve ezzel – a 90 előtti törlesztéssel együtt – már egy lakás ára kár keletkezett és a fennálló adósság miatt még ugyanennyi keletkezni fog. A fekete gazdaság aránya 1990 óta megduplázódott, ma a GDP 25%-a. Ebben az eltitkolt adó nagysága kb. 10000 Mrd Ft. Ezzel egy belső és külső kifosztás tapasztalható Magyarországon. Emiatt a lakosság teljesítményéhez mérten 64%-kal rosszabbul keres, mint a szocializmusban, s így 4,5 évi bérelmaradása van, ami 11,2 millió Ft/család (kétkeresős). A kivezető út első lépése a válságkezelés, a második pedig egy radikális reform. Rövid távú válságkezelés Legfőbb lépés a költségvetés kiadásainak jelentős csökkentése. Az államadósság felülvizsgálata, ami ma kb. 19200 Mrd Ft. Ezt mielőbb – az 1993/94-es lengyel/bolgár példa szerint – kb. 35%-ára kell mérsékelni, ami kb. 700 Mrd Ft-tal csökkenti a költségvetés kiadását. Későbbiekben pedig az állami hitelfelvételt társadalmi ellenőrzés alá kell helyezni. A korrupció felszámolása. Egyik terület a fekete gazdaság visszaszorítása. Ehhez az eddig elcsalt pénz- és vagyonértéket vissza kell venni, ami kb. 12000-15000 Mrd Ft bevétel lehet. Radikális törvényeket kell hozni (főleg az ÁFA-csalásokkal szemben) és vissza kell állítani az Adónyomozó Hivatalt. Ezen túl meg kell akadályozni - akár elrettentő ítéletekkel - a közpénzek csalárd módú elsikkasztását, s így a pályázati rendszert is szigorúbban ellenőrizni kell. A külföldi cégek erőszakos bér-és adózási politikájának visszaszorítása, a pozitív diszkrimináció megszüntetése. A fenti irányokba tett lépések eredményét a lakosságnak, s azon belül az alkalmazotti tömegeknek és kis és középvállalkozóknak kell a megerősödésükhöz megkapniuk. (adómérsékléssel, részvényhez jutással) Azonnali feladatok: felül kell vizsgálni a gigantikus állami beruházásokat (pl. a 4-es metrót) és ki kell belőlük vonni a költségvetés támogatását. Az így megtakarított kb. 150-200 Mrd Ft-os összeggel a leszakadó vidéket és az aktuálisan törlesztési krízisbe kerülő devizahiteleseket kell támogatni. A nemzet természeti kincseit szigorított védelem alá kell helyezni. Legelső a termőföld idegen kézbe jutásának a megakadályozása, de ugyanilyen fontos a vízbázis (édesvíz és hőforrások) és a meglévő ásványkincsek védelme (ld. kőolaj, főleg gáz és érckészlet) Az e téren kijátszással született szerződések semmisek. Reformlépések: Két területben gondolkodva a gazdaságot és a lakosságot kell anyagi vonatkozásban megerősíteni. 10-15 év alatt a nemzeti tőkét másfélszeresére kell fejleszteni, és a társadalom foglalkoztatottságát növelve vissza kell állítani 1,5 millió munkahelyet. Ehhez magyar többségű gazdaságot kell létre hozni, és az eddigi idegen monopolkapitalizmusról egy környezetorientált, humánus gazdasági rendszerre kell áttérni.


12



2009. július 16.

Az Európai Unió szerepe a hazai tőke növelésében: Látható lett, hogy az Európai Unió - a nyugati uniós multinacionális cégek árnyékában - nem járult hozzá és nem is fog jelentősen hozzájárulni az ország gazdaságának növeléséhez. A hazai állami tőke elvárt nagysága: Magyarországon az állami tőke 30-40%-os részarányára kell törekedni, mert külföldi példák szerint állami részaránya biztosítja gazdaság stabilitást. A meglévő hazai természeti kincsekre történő alapozás: A meglévő szén, urán, gáz és bauxit (kevés rézérc) kitermelését egy kedvező üzleti-technológiai helyzet eljövetelével újra kell indítatni, és erre új technológiákat kell kidolgozni, vagy vásárolni. A hazai vízkészletből az idegen érdekeltséget ki kell zárni, és azt a helyi közösségi, vagy állami tulajdonban kell tartani. Újra kell indítani a Vásárhelyi-tervet, a Duna és a Tisza-völgy rehabilitációját árvíztározók építésével. A közszolgáltatások privatizálását fel kell mondani, a privatizáció azonnali leállítása mellett. A hőforrásokra valóságos gyógyhálózatot kell kiépíteni. Önszerveződések a gazdaság megerősítésében: E téren főszereplő lehetnek állam és a vidéki önkormányzatok. Ehhez támogatni kell a vidéki gazdálkodást, az új vállalkozásokat, a szövetkezést, a családi adózást. Önálló lakóhelyi, jórészt alternatív energiarendszereket kell kiépíteni. Minden nagyobb vidéki városnak a hazai termékek árusításához hálózatot kell kialakítaniuk. Az önkormányzatok a saját erejükből is vásárolhatnak, építhetnek termelő, illetve szolgáltató (pl. vasúti szállító) egységeket. Ezzel az önkormányzatok meghatározó támaszai lehetnek a magyar gazdaság újjáélesztésének. Új gazdasági külpolitika: A hazai tőkenövekedéshez un. komparatív előnyökre kell építeni és a célkitűzéseket összhangba kell hozni az ország nemzetközi kapcsolatrendszerével is. Kapcsolat az Európai Unióval -- Az Unión belül újra kell tárgyalni Vidékfejlesztési Program forráselosztási arányait és pályázati kritériumokat, megszűntetve a kisebb gazdálkodók diszkriminációját. Törekedni kell a mezőgazdasági oktatási, tanácsadó és tájékoztatási rendszer állami kialakítására. A válság fokozódásakor meg kell akadályozni a nyugati cégek korlátlan profit-kivitelét. Korlátozni kell a kartelleket, főleg az építőiparban (ld. nyugati államok) Kapcsolat az Unión kívül – A magyar mezőgazdaságnak jelentős nyereségtartalékai vannak, de ehhez szükséges megteremteni feldolgozóipart, akár állami beruházással, vagy vissza kell vásárolni a külföldiektől. Ehhez a közép-ázsiai és az arab-iráni térséggel a gazdasági kapcsolatokat – a terméket-energiáért - ki kell szélesíteni. A másik irány Dél-Amerika, ott energetikai és mezőgazdasági termékekkel lehet a gazdasági sikert elérni. Magyarországnak vissza kell szereznie a külföldi kapcsolatait. Mivel Lengyelország és Bosznia alkotta térségben is jelentős nyersanyagkészletek vannak, ezért itt - Magyarország még meglévő bauxitkincsével - egy új nehézipari térség jöhet létre, melybe lépve a hazai tőke kibújhat a mostani külföldi cégfölény alól. Ki kell szorítani a külföldi tőke nagy részét az országból, mert túl nagy az aránya a túlprivatizálás miatt. Lehetőségek az energiaügyben: A világ energiakészlete egyre szűkül, ezért új forrásként szóba jöhet az alternatív energia, de támaszkodni lehet az „alvó” szénkészletre is. Gondolni kell a szél-, szoláris és vízenergia helyi, pl. önkormányzati használatára. Alapozni kell a mezőgazdasági bioforrásokra és a geotermikus hőforrások használata is. Hazai termékek külföldi sikerének elősegítése: Ezt nagyban segítheti az innováció, az újítás, a kutatás-fejlesztés. Ma magyar állam kutatásra 20%-át költi az 1990 előtti értéknek. Ezen mielőbb változtatni kell! Kutatásnak a magyar termék előállítására kell irányulnia. A beszállító-iparban 4-5% nemzetgazdasági haszon keletkezik. Ha a termékben a fejlesztés, az alapanyag, a gyártás és a kereskedelem hazai kézben összpontosul, úgy a nemzetgazdasági haszon eléri a 60- 70%-ot.

2. Belső piacfejlesztés


13



2009. július 16.

A jelenlegi gazdasági válságból való kilábalás fontos lépése a helyi termelés és gazdasági működés erősítése a nemzetközivel szemben. A helyben előállított javakra szervezett termelési és ellátási rendszer a helyi közösségek számára több előnnyel is jár: -

csökkenti az egyén és a közösség gazdasági kiszolgáltatottságát és függőséget érték létrehozásával olyan munkát teremt, amire valóban szükség van a jobb minőség előállításával, a munka értékét, ezzel együtt annak elvégzőjét is a megfelelő szintre emeli az egyén, a családok és a közösség által megtermelt javak helyben maradnak nem szükséges ezeket pénzért máshonnan megvásárolni, a közösség vagyona ( a megtermelt javakkal és a megmaradt pénzzel együtt) nagyobb lesz a kisebb szállítási távolságok miatt kevesebb az energiafelhasználás a piaci igények állandósága, kiszámíthatósága növeli a termelési biztonságot, csökkenti a fajlagos költségeket.

Az ipari termelés esetében törekedni kell a magas színvonalú, fejlett technológiát és szaktudást igénylő képviselő árucikkek előállításának megkezdésére, vagy újrakezdésére, az olcsó munkaerőt használó tömegcikkeket gyártó globális vállalatokkal és az ő termelési adottságaival nem érdemes versenyezni. 3. Kis- és középvállalkozások A magyar nemzet megmaradásának és felemelkedésének a kulcsa a mikro és kisvállalkozások kezében van. Biztosítani kell számukra a hatékony működéshez szükséges feltételeket. A magyar államnak a külföldi tulajdonú bankok és multinacionális cégek támogatása helyett a pénzt a kis és középvállalkozások támogatására kell fordítania. Forgótőke, kockázati tőke, hitel biztosításával, piacvédelemmel, a biztonság megteremtésével, olcsóbb energia biztosításával, áttekinthető, igazságos adóztatással kell a vállalkozókat helyzetbe hozni. A kisvállalkozók szempontjából elvárjuk az államtól, hogy - kevesebb legyen az adó - áttekinthető, ésszerű legyen az adózás rendszere - minden vállalkozás egyformán adózzon, ne legyenek kivételek - legyen alacsony az energia ára - a magyar föld maradjon magyar kézben - a kisvállalkozókat sújtó bürokráciát mérsékeljék - legyen állami kockázati tőke, állami hitelfedezeti rendszer a forgótőkéhez - biztosítsák a magyar áruk védelmét - az állam által is támogatott EU-s pénzekhez csak 100%-ban magyar tulajdonú ,Magyarországon működő vállalkozások pályázhassanak átlátható módon - sem külföldi, sem off-shore cégek ne kaphassanak támogatást a magyar államtól - a magyar állam által fenntartott TV, rádió és újság legyen kötelezve arra, hogy objektív tájékoztatást adjon az országban történt fontos eseményekről! 4. Kutatás-fejlesztés Innováció….ez a nem túl magyarosan hangzó szó a szellemi tudás hasznosítását jelenti, általa új erőre kaphat a gazdaság. Magyar megfelelője az újítás, a kutatás-fejlesztés és ezek hasznosítása. A Nemzetgazdaság egyik fontos pillére lehet, nemzetünk talán legnagyobb tartaléka. Az „Innováció” területén vissza kell állítani az állam erőteljes szerepvállalását, védnökségét és képviseletét. Szükség van egy állami intézetre, ahol a szellemi tudást komoly műszaki háttér


14



2009. július 16.

szolgálja ki a találmányok , újítások megvalósulása érdekében, ahol az állam ösztönzi a gazdaság szereplőit, de ha kell meg is védi őket. 5. Energiaellátás Energiaellátási szempontból kiszolgáltatottak vagyunk, az atomerőmű üzemanyagát, olajat, földgázt az Orosz Köztársaságtól vesszük, szükségletünk 80%-át. A maradék 20 %-ban számítunk a visontai lignitre, és természetesen víz, nap, szél, földhő, biomassza energiákra. Ezeket az energiahordozókat közlekedésnél, fűtésnél használjuk, de villamos energiát is termelnek. Erőműveinket Paks kivételével eladtuk, a tulajdonosok nem sokat törődnek ezekkel az olcsón vett üzemekkel. Mi sem vagyunk jobbak, mert az el nem adott villamos elosztó hálózatok és csővezetékek az eladottakkal együtt várják a felújítást. Rendszerváltás óta politikai vezetőink az energiakérdéssel nem sokat foglalkoztak, mentségükre EU-nak sincs energiapolitikája. Kötelezően bevezettük a liberalizált gáz és villamos energia piacot, de ez a piac nem igazi, pl. nem tudunk részt venni az európai rendszerek kölcsönös energiaszállításaiban. Az energiánál a pénzügyi válsághoz hasonlóan szintén bizalmi válság van, nem lehetünk biztosak, hogy mindig kapunk energiát. Mit tehet ilyenkor a kis fogyasztó, a család: megpróbál saját lábon megélni. Ne csodálkozzunk azon, hogy igyekszik kiépíteni biztonságos ellátását azokra az energiákra, amik a közelében vannak. Beszerzi a vegyes tüzelésű kazánokat, a hőszivattyúkat, napkollektort, szélkereket, biogázt. Mit csinálhatna a „gondoskodó állam”? Ugyanazt, amit kicsiben a család: Takarékoskodik a meglévő erőforrásokkal, és felkészül a jövőben várható energetikai és ebből adódó regionális és világpolitikai helyzetre: - Energiatakarékossági program beindítására van szükség, - A kiszolgáltatottságot csökkenteni kell, lehetőség szerint kisközösségi (települési, járási) szintű erőművek létesítésével. - Fel kell tárni az eddig ki nem használt energiabázisokat. (szén, olaj, gáz, urán készletek, vízi, geotermikus, nap, szél, stb.) 6. Közlekedés Széchenyi közlekedési terve alapján indult meg az országban a tudatos közlekedésfejlesztés. A reformkor néhány évtizedében kiépült a mai vasúti és közúti hálózat gerince, és az alapvető vízi beruházások is. Azóta hálózati szinten jelentős változások nem történtek. A Trianon utáni időben csökkenteni kellett a vasutat, viszont bővült a közúti hálózat, hogy minden kistelepülés jól ellátott (posta, korház, iskola stb.) lehessen. A szocialista idők minőségi fejlődést hoztak a közlekedés minden ágában, tehát a hálózat korszerűsítésben és a járműgyártásban is. A vízi közlekedés elvesztette a kezdeti lendületét, viszont a légi szállítás új jelenségként került a köztudatba. A rendszerváltás után eluralkodott pénzügyi szemlélet ágazatonként, sőt a közlekedésen belül is elkülönítve vasúti és közúti vonatkozásban méri a gazdaságosságot. Ennek következtében a „fejlesztési” tervek a kisebb települések bekötő útjait, kistérségek vasútvonalait szüntetik meg. A nagy spórolás másik oldala a magánvagyont növelő felelőtlen költekezés. Az EU is beavatkozott a közút/vasút környezetvédelmi vitájába, a rossz oldalon. Nagy pénzekkel támogatja az úthálózat fejlesztését (a burkolat szélesítése, és a hidak megerősítése), hogy a jelenleg vasútra kényszerülő 10 tonna helyett 11,5 tonna lehessen a közúton maradó terhelés. Egy új nemzeti célú közlekedésfejlesztési tervhez előbb meg kell fogalmazni a nemzeti célokat, a mezőgazdasági termelés jellegét, és földolgozás helyeit, a kül- és belkereskedelem mértékét, meghatározni a birtokméretet, az ideális település méret sorozatot, és azok térbeli


15



2009. július 16.

elhelyezkedését. Addig is törekvés lehet a nemzetközi forgalom vasútra terelése, vontatásban a járműgyártás újraindítása, és a megújuló energiák elterjesztése. További forgalomcsillapítási lehetőség az elővárosok városi életmódra berendezkedett, de naponta kétszer közlekedő lakosságának visszacsalogatása egy élhető nagyvárosba, és ott a közösségi közlekedés elsőbbségének feltétlen biztosítása. Igény a városközpontok (a város/kerület terület belső 10-15 %-nak) autómentes övezetté tétele, az üzletek éjszakai árufeltöltése stb. Megoldandó a kerékpárút probléma. 7. Vendégforgalom A vendégforgalomban dolgozó szakemberek és számos vendég alapélménye, hogy az ország adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználása esetleges, évtizedes rossz beidegződésektől terhes, ezért elsősorban nem a fennálló turisztikai igények felmérése és "kielégítése" az elsődleges cél, hanem a lehetséges, valós kínálati elemek feltárása, megerősítése, köztudatba emelése és népszerűsítése. A program ennek megfelelően három alappillérre épül: - vonzerőfelmérés - vendégforgalmi fejlesztés - országimázs erősítés A fejlesztéseket decentralizált rendszerben lehet megvalósítani, központi egységes keretrendszer támogató segítségével. A helyben megtalálható történelmi, kulturális, természeti, épített környezeti vonzerő minél egyszerűbb, tiszteletteljes, nem erőszakos és minden elemében építő jellegű hasznosítási lehetőségeinek felmérése, tudatosítása mind a helyi lakosokban, mind a látogatókban. A vendégek fogadásához elengedhetetlen infrastruktúra, szálláshelyek fejlesztése, üzemeltetése, valamint a személyi feltételek biztosítása, fejlesztése. 8.) Távközlés A telekommunikációs piac Internet, telefon és tv (és rádió) szolgáltatásra oszlik fel, egy másik felosztás szerint a szolgáltatók mobil és vezetékes jeltovábbítás. Jövő az Internet és a mobil hírközlés irányába mutat. A piac erősen monopolizált ezért érdemes megemlíteni a nagy cégeket, kezdjük a kábel szolgáltatók (3 az egyben tv,internet,telefon): UPC, T- com, Digitv (új szereplő), Invitel (Euroweb, Pantel beleolvadt). Lehetőségek: A helyi közösségekben kialakított nagy sebességű hálózatok, amelyek alkalmasak tv, internet, telefonszolgáltatásra egy vonalon. Mindezt a közösség saját magának kialakítva munkahelyeket hozhat létre. A még magán tulajdonban lévő kábel tv társaságok jó kiinduló pontjai lehetnek egy ilyen vállalkozásnak, mivel az infrastruktúrájuk már részben meg van egy ilyen hálózat kialakításához. Jó példa erre Bóly városban kialakított üvegszál hálózat. A frekvenciák felosztásának újragondolása: A helyi közösségek (falu, városrész, területi egység) önállóan vagy összefogva más területi egységekkel közösen adják ki a frekvencia koncessziókat a mobil cégeknek és a televízióknak. A hazai informatikai piac tekintetében a hardver kereskedelem néhány nagykereskedő cég kezében összpontosul. A hazai hardvergyártás teljesen megszűnt.


16



2009. július 16.

A szoftver piacon elsődlegesen a nyílt forráskódú szoftverekre kellene építeni a közigazgatásban. Létrejött Európában egy kezdeményezés, ahol az önkormányzatok számára készítenek szoftvereket. Ezen a területei a szegedi önkormányzatnál vannak tapasztalatok. Magyarország nagy lehetősége a szoftver ipar kihasználása. Erős magyar vállalatokkal jelentős export valósítható meg. Jelenleg a jó képességű szakemberek külföldi tulajdonú cégeknek dolgoznak. 9.) Hulladékgazdálkodás Az államnak és az önkormányzatoknak azokat a feladatokat kell ellátnia, amelyre az egyének nem képesek, vagy nem hajlandóak – akár gazdasági, akár más megfontolásból. A hulladékgazdálkodás tipikusan ilyen terület, ráadásul mind környezetvédelmi, mind közegészségügyi szempontból kritikus tevékenység. Éppen ezért nem csak a jogalkotásban kell az országnak szigorú szabályokat bevezetni, hanem a rendszerek működtetése során is következetesen, az egészséges emberi élettér megőrzését szem előtt tartva kell eljárniuk mind a hatóságoknak, mind a vállalkozásoknak. 2009-ben égető problémákat kell megoldani mindamellett, hogy a beruházások tervezése során évtizedekre előre is kell gondolkozni: jelenleg a települési szilárd hulladékok és a szippantott szennyvizek elhelyezésében mutatkoznak katasztrofális hiányosságok. Nem áll rendelkezésre ugyanis elegendő kapacitású és kellő földrajzi közelségben elhelyezkedő hulladéklerakó ill. szennyvíz-ürítőhely. A szennyeződés-terjedés miatt egyrészt a hulladékgazdálkodás minden szereplőjével szemben meg kell követelni a környezetvédelmi előírások betartását, másrészt pedig országos és regionális szinten kell szabályozni és megtervezni a hulladékgazdálkodási infrastruktúrát. A szippantott szennyvizet szállító vállalkozótól is csak akkor követelhetjük meg a jogkövető magatartást, ha annak feltételeit is biztosítjuk. A települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése terén jelenleg a vállalkozások piaci „területhódításának” megfelelően csatlakoznak az egyes települések az egyik, vagy másik regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez, figyelmen kívül hagyva a lerakó-kapacitások, a lélekszám és a szállítási távolságok által diktált ésszerű és gazdaságos eloszlást. Hosszú távon – 5-10 éven belül – a hulladékkeletkezés visszaszorítása a cél Magyarországon is, mivel a meg nem termelt hulladék szennyezi a legkevésbé a környezetet. A hulladékgazdálkodás egyes területei olyan közszolgáltatás takarnak, amelyeknél nem létezik „helyettesítő termék”, ráadásul a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele is kötelező, nincs értelme a szabadpiacnak. A hulladékgyűjtés, a szállítás, kezelés, lerakás területén megvalósítható a közösségi kontroll, itt a multinacionális vállalkozásoktól a ma még érvényes szerződés lejártával vissza lehet venni a tevékenységet és önkormányzati tulajdonú, elsősorban közérdeket szolgáló vállalkozások kezébe lehet helyezni a szolgáltatást. (Erre van már példa a volt NDK területén, ahol egy nagyvárosban és környékén évi kb. 1 millió Euró megtakarítást értek el ezzel a lépéssel) 10.) Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem követelményszintje-, mint minden más védelem (környezetvédelem, árvízvédelem, honvédelem stb.) esetében önmagában viszonylagos, csak a kivédeni kívánt hatás ismeretével együtt értelmezhető. A fogyasztóvédelem viszonyítási alapja a termelés: az élelmiszer- és ipari termelés, valamint a szolgáltatások. Napjainkra a tejjel mézzel folyó Kánaán, az ígéret földjét jelentő fogyasztói társadalom két változást hozott. A bonyolult


17



2009. július 16.

technológiákkal előállított összetett termékeket a fogyasztó „érzékszeri” vizsgálati módszerrel képtelen minősíteni. A másik egy törvényi bizonyosság, miszerint hazugságon alapul az egész rendszer. Az EU alkotmány 106 cikkely (2) bekezdése alapján: a speciális jövedelemtermelő multinacionális vállalkozások nem tartoznak a jelen törvények, különösen nem a versenytörvények hatálya alá. A multik kivételes helyzetének törvényre emelése egyúttal érvényteleníti a fogyasztóvédelem minden érdemi törekvését. Amennyiben az EU alkotmány és benne a 106 cikkely érvényét veszti akkor a monopol piacok megszűnnek és csak a termelési technológia bonyolultsága miatti helyzetet kell kezelni. Erre a célra egy olyan nemzeti fogyasztóvédelmi szervezet a megfelelő, amelyik nem a kész termékek áradata ellen védekezik, hanem megelőző védelmi jelleggel dönt a termelés indításának engedélyezéséről. Meg kell szüntetni a piac termelés általi vezérlését, miszerint bárki bármit a piacra vihet elvet.


18



2009. július 16.

Mezőgazdasági alapelvek Az utóbbi évek felelőtlen politizálásának, és megalapozatlan szakmai döntéseinek hatására hazánk mezőgazdasága és az azzal szorosan összekapcsolódó élelmiszeripar nehéz helyzetbe került. Az 1994. évi Földtörvény sok szempontból hiányos, könnyen megkerülhető, és nem hatékony a nemzeti földvédelem szempontjából. A rosszul sikerült privatizáció, és az említett földtörvény eredményeképp a földbirtok viszonyok, és a bírtok méretek a mai napig rendezetlenek. Hazánk védtelenül, és kiszolgáltatott helyzetben várja a 2011-es évet, amikortól az Unió állampolgárai szabadon vásárolhatják a magyar termőföldet. Ezért minél előbb rendezni kell a tulajdon viszonyokat a termelő eszközök, különösen a termőföld és az élelmiszer feldolgozók tekintetében. Ezért Új Földtörvényre van szükség, amely tisztán, és félreérthetetlenül kimondja azt, hogy magyar termőföldet csak a magyar nemzetközösséghez tartozó természetes személy birtokolhat. A törvény a birtokméretek szabályozásával elősegíti a családi gazdaságok megerősödését, megszünteti a termőföld spekulációs céllal történő hasznosítását, és rendezi a tanyáknak a termőfölddel azonos beszámítás alá eső tulajdonlási viszonyait is. A birtokforgalom szabályozására külön állami intézményrendszert kell létrehozni. Rendezni kell a bérleti viszonyokat, és örökösödési jogszabályokkal meg kell akadályozni a birtoktestek szétaprózódását. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő földek állami tulajdonban maradnak, a használati joguk családi gazdaságoknak, újonnan létrejött szövetkezeteknek, önkormányzatoknak adható. Az állami vagyon privatizációjával magán kézbe került mezőgazdasági termelő eszközök tulajdonszerzésének körülményeit minden esetben egyedileg felül kell vizsgálni. Visszaélés megállapítása, vagy a vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén a termelőeszközök tulajdonjoga visszaszáll az államra. Ahhoz, hogy gazdaságunk a nehéz helyzetből fejlődésnek induljon, és az erkölcsi válságon felül tudjunk kerekedni szemléletváltásra, és új gazdálkodási formák kialakítására van szükség. Össze kell fogniuk a termelés, a feldolgozás, és értékesítés szintjén a termelőknek, az élelmiszer feldolgozóknak, és a fogyasztóknak egyaránt. Az összefogás kereteit szövetkezeti formában kell megvalósítani. Az újonnan létrejött szövetkezetekben a nyereséget az üzletrészek arányában kell megosztani, a közös ügyek intézésére pedig külön testületet kell létrehozni. A mezőgazdálkodás során a természet egyensúlyának helyreállítása érdekében, és egészségesebb élelmiszerek előállítása céljából egyaránt szükséges új környezetkímélő gazdálkodási módszerek bevezetése. A körültekintő tájhasználattal és vízgazdálkodással egyaránt növelhetjük a földművelés hatékonyságát, és a természeti környezetünk megújulását is elősegíthetjük.


19



2009. július 16.

Előnyben kell részesítenünk a hazai körülményekre nemesített régi, magyarfajta zöldségeinket, gyümölcseinket, amelyek sokszor ellenállóbbak az éghajlati viszontagságoknak, és a kártevőknek is. Meg kell őriznünk a jó hírű növénynemesítésünk vívmányait. Törekednünk kell a növénytermesztés, állattenyésztés és a szerves anyag- gazdálkodás hármas egységének megteremtésére. Vegyszermentes gazdálkodással, a műtrágyák és növényvédő szerek használatának korlátozásával csökkentenünk kell a mezőgazdaság környezeti terhelését. Fejlesztenünk kell a munkaigényes, kézi munkaerőre alapozott szántóföldi és fóliás zöldség, valamint a gyümölcs és gyógynövénytermesztést is. Ezzel a munkanélküliség gondjain is könnyíthetünk, a természeti adottságainknál fogva megtermelt jó minőségű zöldséggel és gyümölccsel pedig kielégíthetjük a hazai fogyasztási igényeket, valamint külföldi piacokat is szerezhetünk. Korszerű legelő gazdálkodással meg kell teremtenünk a legeltetésre alapozott állattartás feltételeit. Meg kell őriznünk értékes genetikai állományainkat, és szakszerű tenyésztési programokkal tovább kell javítani azokat. A mezőgazdaságunk versenyképessé tételének fontos feltétele a növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági gépgyártás, élelmiszer előállítás, hulladék újrahasznosítás területén a kutatások fejlesztése. Az élelmiszer feldolgozás terén az élelem beltartalmi értékeire, az egészségre gyakorolt hatásaira, új feldolgozási és tartósítási módszerek kidolgozására, élelmiszer allergiák kialakulására irányuló kutatásokat egyaránt fejleszteni kell, azokra anyagilag sokkal többet kell áldozni a jövőben. Biztosítani kell a kutatás önállóságát, és meg kell akadályozni magánkézbe kerülését. A mezőgazdasági gépek és berendezések gyártása során a helyi igényeknek megfelelő, energiatakarékos, talajkímélő, talajkonzerváló eszközök kifejlesztése a fő cél, különböző üzemi szinteken. Az oktatás területén nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati képzésre. A gyerekeket már fiatal korban el kell kezdeni a gazdálkodásra nevelni, már ekkor meg kell tanulniuk és tapasztalniuk a természet törvényeit, összefüggéseit. Az oktatásnak már néhány éves kortól a nemzeti közösségi összefogásra, és a családi kötelékek erősítésére kell irányulnia. Részben át kell alakítani az ágazat intézmény rendszerét. Fölső szinten egy országos szintű szervező, irányító, független ellenőrző rendszer létrehozása a cél, amely a helyi igényeknek és körülményeknek megfelelően összehangolja a termelést a fogyasztási szükségletekkel. Közép szinten az ország tájegységeinek megfelelően kialakított regionális, legalsó szinten pedig az önkormányzatok felügyelete alá tartozó helyi intézmény rendszerre van szükség. Létre kell hoznunk élelmiszer önellátásunkat, újra meg kell alapoznunk a nagy múltú élelmiszeriparunk európai szintű elismertségét.


20



2009. július 16.

Össze kell gyűjteni a jó hírű termékeket, elfeledett hagyományos magyar élelmiszerek hiteles eredeti receptúráit. Le kell védeni eredetüket, és meg kell kezdeni gyártásukat. Lehetővé kell tenni, hogy a jó minőségű ellenőrzött kistermelői élelmet háztól, piacokon, boltokon keresztül, és a közétkeztetésben is lehessen forgalmazni. Minden eszközzel védenünk kell a belső piacunkat, a magyar termékeket versenyképessé kell tenni a hazai fogyasztók számára, és a nemzetközi piacon is. Helyi szinten minél több önszerveződő, önellátó, önsegítő közösséget kell létre hozni, amelyek megtermelik élelmiszer szükségletükhöz az alapanyagokat, és kész élelemmé fel is dolgozzák azokat. A történelem során már többször bebizonyosodott, hogy amikor nemzetünk nehéz helyzetbe került létrejött a várva várt összefogás, amelynek eredményeképp fejlődésnek indult gazdaságunk, az emberi értékek helyükre kerültek és így egy magasabb erkölcsi szinten tovább élt nemzetünk. Ennek az összefogásnak ismét eljött az ideje. A Magyarok Szövetsége mezőgazdasági programjának kidolgozását a természeti, társadalmi, és gazdasági törvényekre, annak megvalósítását pedig a magyar nép összefogására alapozza.


21



2009. július 16.

Pénzügyi alapvetések 1. A világ és hazánk legfőbb baja az erkölcstelenség és ennek pénzügyi vetülete a mértéktelen kamat, valamint a nemzeti valuták árfolyam spekulációs kiszolgáltatottsága. Erős nemzeti érdekérvényesítő képességre van szükség a pénzügy összes területén. 2. A gazdaság és a pénzügy körében pedig nyerjenek létjogosultságot a hagyományos erkölcsi értékek. Ennek szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az erkölcsök hiánya milyen komoly károkat okoz ma már társadalmi szinten. 3. Pénzintézetek tulajdonosi arányait meg kell változtatni – cél a közösségi (pl. szövetkezet) és állami tulajdon arányának növelése. 4. Pénzpiaci szereplők esetében bővíteni kell a nyilvános adatok körét. 5. A pénzpiaci tevékenységből származó haszon mértékét ésszerű keretek közt kell tartani. 6. A nemzeti valuta értékét nem deviza kosárhoz, hanem a hazai gazdaságban előállított termékek értékkosarához szükséges igazítani. 7. Helyipénzes cserekörök elterjedése segítheti a külföldi eredetű válságokkal szembeni védekezést. 8. Az állami és önkormányzati szektor csak hazai tulajdonú pénzintézetnél vezetheti számláját. 9. Tőzsdéken a származtatott ügyletek korlátozása, esetleg betiltása. 10. Az ország szempontjából stratégiai feladatokat ellátó cégek nem lehetnek a tőzsdén, azokat onnan ki kell vezetni. 11. A befektetésekkel kombinált biztosítási konstrukciók felülvizsgálata szükséges. 12. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kerüljön egy állami tulajdonú biztosítótársasághoz. 13. A társadalombiztosítás jelenlegi rendszere összeomlás előtti állapotban van. A korábban befizetett járulékok jelentős része már nincs meg, így a jövőbeni pénzellátásnak sincs meg a fedezete. 14. Az alkotmányos kötelezettséget képező alapellátásnak, és ehhez kapcsolódó biztosításnak teljes egészében állami hatáskörbe kell kerülnie. Kereskedelmi biztosítók csak kiegészítő szolgáltatásokra köthetnek biztosítást. 15. Akár az is mérlegelés tárgya lehet, hogy az alapellátást biztosító közteherviselés beolvadjon az adórendszerbe, a társadalombiztosítási vagyon pedig az államkincstár felelőssége alá kerüljön, ezzel is egyszerűsítve, ésszerűsítve és csökkentve az állami közszolgálati szervek méretét. 16. Az APEH erőszakszervből közszolgáltatóvá alakuljon.


22



2009. július 16.

17. Adónemek: jövedelem, forgalmi és jövedéki adózás. 18. Ártatlanság vélelme, törvény előtti egyenlőség. Méltányos eljárások, erőfölény mellőzése, nem csak a törvény, de a törvény szellemének, a jogalkotó szándékának is tisztességes követése. 19. Átlátható jogszabályi környezet, jogértelmezésben ingyenes és segítő magatartás. 20. Adómértékek elfogadható szinten történő megállapítása. 21. Az adóbevételből az állami és az önkormányzati részesedés arányosabb megosztása.


23



2009. július 16.

Társadalmi jólléti alapelvek 1. A magyar társadalom legfőbb értéke az élet. 2. A magyar társadalomban az élet szentsége a természet minden életformájára kiterjed. 3. Az élet a fogantatással kezdődik és a halállal ér véget. 4. Minden, ami az életet támogatja, előnyt élvez az élettelen rendszerekkel szemben. 5. A magyar társadalomban mindenki alapvető (alkotmányba rögzítendő!) erkölcsi joga és kötelessége az élet védelme, annak szolgálata. 6. Teremtett világban élünk, mely három szinten szerveződik: lelki-szellemi-fizikai síkokon. 7. A három sík harmonikus egysége eredményezi az egyén és a társadalom jóllétét.

A Társadalmi Jólléti Tagozat azokat a szükséges teendőket fogalmazza meg, melyek segítségével az egyén és azon keresztül a társadalom jólléte a fenti alapelvek mentén megvalósítható: -

Anya és magzatvédelem

-

Védett gyermekkor, melyen belül minőségi nevelés és oktatás saját nemzeti érdekeink és sajátosságaink mentén

-

Magas színvonalú közrend, közerkölcs biztosítása

-

Egyéni adottságoknak megfelelő és valós társadalmi igényeket kielégítő munkateremtés az aktív korosztályban

-

A háromgenerációs családi modell megvalósításával a bölcsek korában lévők méltósággal teljes otthoni gondozása, támogatása

-

Biztonságos szociális háló megteremtése minden korcsoport számára, hogy ne legyen egyetlen kallódó magyar sem soha többet

-

A közösség érdekében végzett egyéni tehervállalás igazságos és arányos megosztási rendszerének kialakítása


24



2009. július 16.

Művelődési program -

Bevezetjük a magyar nyelv védelmét és ápolását minden területen és minden szinten. Figyelmet fordítunk az idegen jövevényszavak, illetve az idegen hangképzések elkerülésére egyaránt.

-

A magyar nyelv kutatásának új útjait és eredményeit köztulajdonná kell tenni.

-

Visszaállítjuk a hagyományainkon alapuló, egymást segítő közösségi munkák rendszerét (pl. kaláka). Megteremtjük a közösségi, illetve a családi lét és az abban való gondolkodás alappilléreit, az egyéni és a közösségi lét összhangját.

-

Ünnepeink mellett, újra felélesztjük az évkörben való gondolkodás gyakorlását, a nemzeti hagyományainkon és erkölcsi alapokon nyugvó ünnepeink ápolását. (munkaszüneti napok)

-

Megteremtjük és fenntartjuk a művelődés feltételeit és lehetőségét minden korosztály részére minden szinten. Megteremtjük az önművelés, önművelődés igényét közösségek létrehozásával, segítjük ezek kulturális összekapcsolódását.

-

Gondot fordítunk az átlagostól eltérő adottságú gyermekek és felnőttek művelődésére is.

-

Helyreállítjuk a szakképzés rendszerét és a kor sajátosságainak megfelelően új képzéseket alkotunk.

-

Külön figyelmet fordítunk a város és a vidék művelődésére, művelődésének összekapcsolására, illetve a helyi közösségek (helyi) kulturális sajátosságainak támogatására.

-

Az eddigieknél fokozottabban támogatjuk a határon kívül élő magyarok művelődési rendszerét, kulturális önrendelkezésére, autonómiára való törekvését. Segítjük a határon belül és kívül élő magyarság művelődési programjának összekapcsolását.

-

Ugyanakkor segítjük a hazánkban élő nemzetiségi és kisebbségi kultúrák gyakorlását és értékeinek megőrzését is.

-

Átszervezzük, és költségvetési forrásból működtetjük a művelődési intézményeket és azok hálózatát. Javítjuk, korszerűsítjük ezek épületeit. Új közösségi házakat, kulturális színtereket létesítünk.

-

Meghatározzuk a művelődés országos és nemzeti pénzügyi igényeit, kidolgozzuk pénzellátási rendszerét. Átalakítjuk a pályázatok és versenyek rendszerét.


25



2009. július 16.

-

Felülvizsgáljuk és kibővítjük a közkönyvtárak és múzeumok anyagait a nemzeti értékeket képviselő irodalmakkal, alkotásokkal, történelmi emlékekkel, tárgyakkal.

-

Megszabjuk, hogy az állami, és önkormányzati művelődési intézmények vezetőinek és munkatársainak kiválasztása, kizárólag szakmai és erkölcsi elbírálás alapján történjen.

-

Biztosítjuk a magyar kulturális intézmények működését külföldön. Elősegítjük a magyar kultúra megismertetését, elfogadtatását. Tudatosítjuk a magyarság kulturális küldetését a világban.

-

A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi szellemében történő működését biztosítjuk, személyi állományának, szakmai és erkölcsi alapon való megújulását elősegítjük.

-

Gondot fordítunk a magyar szellemi tőke hasznosítására, a magyar kutatók és feltalálók szabadalmainak szellemi, anyagi és jogi támogatására.

-

Védjük és megőrizzük az összes, -a nemzet tulajdonát képező- műemléket, közterületet, köztulajdont, és régészeti kincseket. Nem engedélyezzük a tájidegen építészeti alkotások és a tájidegen építőanyagokból készült épületek létrehozását.

-

Kiemelten támogatjuk, a magyar hagyományokon, nemzeti gondolkodáson alapuló színvonalas művészeti tárgyak, előadások, zenei és irodalmi művek létrejöttét. Tanítjuk és terjesztjük ezeket. Támogatjuk az egyetemes értékeken alapuló léleképítő művészeti alkotásokat, illetve ezek (kortárs művészeti alkotások) megszületését is. Emellett tiszteletben tartjuk a művészet szabadságát és sokszínűségét.

-

Támogatjuk a népi mesterségek tanítását, terjesztését.

-

Erkölcsi és kulturális értelemben felülvizsgáljuk az országos és helyi médiumokban terjesztendő műsorokat, filmeket, közvetített művészeti alkotásokat, és reklámokat. Szabályozzuk a műsort megszakító reklámok beiktatását. Kizárólagosan hiteles hírközlésre támaszkodunk.

-

Kialakítjuk az egészségközpontú gondolkodást a test-lélek-szellem egységének alapján, terjesztjük a magyar mozgáskultúra hagyományait és növeljük a lakosság egészség- és test-kulturális szintjét, fejlesztjük a tömeg- és versenysportokat.


26



2009. július 16.

Nevelés-oktatás A több ezer éves múltra visszatekintő magyarság megmaradásának kulcsa és fejlődésének egyetlen lehetséges útja oktatásunk jelentős átalakítása. Értékeink újjáélesztése a családnak, mint a társadalom legkisebb, de legerősebb alappillérének, és a nemzeti összetartozás érzésének megerősítésével valósulhat meg. Világhírű tudósokat, kutatókat adtunk az emberiségnek, azonban továbbélésünket nemcsak ez fogja biztosítani, hanem valóságos múltunk megismerése, szellemiségünk, csodálatos nyelvünk, hagyományaink továbbadása, a Természettel való szerves kapcsolat visszaállítása. Elődeink hazánk szeretetére, őseink, embertársaink tiszteletére és az alkotó munka megbecsülésére neveltek. Ettől a természetben és a közösségekben gyökerező nevelésioktatási gyakorlattól a mai iskolai módszerek jelentősen eltértek. A társadalom végveszélybe került! A média jelentős része napról-napra rombolja az emberi értékeket, minden gazdasági, társadalmi, nevelési kérdés a politikai csatározások kereszttüzébe került. Gyakorlattá vált az erőszak, a hazugság, a törvénytelen intézkedések végrehajtása, nemzeti értékeink lábbal tiprása. Országunk teljes erkölcsi válságba süllyedt, amely elérte az iskolákat is. E környezet hatását jelzi az egységesítő, nemzeti értékeinket elhallgató hivatalos állami magyar oktatás is. Egyre inkább azt látjuk, hogy fiataljaink egy része nem tiszteli a magasabb tudást, a felnőtteket és egymást sem. A kiúttalanság jelei mutatkoznak, az értelmes életvitel (család, kultúra, munka, sport) helyett kábítószereznek, csavarognak, bántalmazzák egymást és tanáraikat. A jelenlegi kormányzati oktatáspolitika önként felszámolta a korábban világszerte elismert iskolarendszerünket. Ugyanakkor az Európai Unió alapdokumentumai is kimondják: minden tagország önmaga alakíthatja ki saját oktatási rendszerét, nemzeti, történelmi hagyományaira alapozva. Pedagógustársadalmunk megosztott: az iskolákat és a tantestületek tagjait is egymás ellen hangolják. Az iskolabezárások, összevonások, elbocsátások érthetetlen és követhetetlen folyamatai félelmet, bizonytalanságot keltenek a szülőkben, diákokban, pedagógusokban egyaránt. Az állami oktatásirányítás és a politikai hatalom a statisztikai adatok adminisztrálását, számszaki javítását várja el, törvényhozási hatalmával visszaélve anyagi és erkölcsi kényszerítő eszközökkel valósítja meg elképzeléseit. Nem a szakmai eredmények, a társadalom számára hasznos emberek nevelése a cél, hanem a külső, idegen eszmerendszert képviselő, anyagi függőséget megteremtő csoportok elvárásainak kielégítése. Iskolán belül és kívül is teljes a zűrzavar. A tanulói és a szülői agresszió lassan már elviselhetetlen mértékű, a társadalom testi-lelkiszellemi egészségének ijesztő hanyatlása közben a becsületes, önfeláldozó, jól felkészült, lelkiismeretes pedagógusaink sem kapnak védelmet, erkölcsi-anyagi megbecsülést. A hanyatlás megállítása, nemzetünk felemelkedése érdekében a Magyarok Szövetsége Nevelési - Oktatási Tagozata kidolgozta az iskolarendszer fejlesztésének alapelveit.


27



2009. július 16.

A MAGYAROK SZÖVETSÉGE OKTATÁSI ALAPELVEI I.

Megteremtjük a nemzeti sajátosságokra épített magyar nevelési - oktatási rendszert, amelynek alapeleme a nevelés, az önismeret, az önálló gondolkodás, az értelmes életvitel igényének fejlesztése.

II. Megakadályozzuk a magyar szellemiségtől idegen eszmerendszerek további beáramlását, visszavonjuk a nemzetromboló politikai intézkedéseket. Megvalósítjuk a nemzeti és erkölcsi elveket követő, tudás (műveltség) alapú oktatást, benne a hatékony testi-lelki-szellemi egészségfejlesztést. III. Nevelési-oktatási rendszerünk megújításához felhasználjuk történelmi, szellemi hagyományainkat, a magyar gazdaság elvárásait, a XXI. század kihívásait, a nemzeti tudományos műhelyek javaslatait, és elemezzük a külföldi tapasztalatokat. IV. A közoktatást 12 évfolyamos rendszerben, háromszor négy évfolyamos tagozódásban szervezzük meg, a szakképzés előkészítése a 9. osztálytól kezdődik. (6 osztályos középiskola természetesen továbbra is működhet.) V. A tanulás ösztönzését összekapcsoljuk a családtámogatás rendszerével.

Cselekvési irányelvek: 1. Előtérbe állítjuk a hazaszeretetre, a családi és a közösségi életre nevelést. Az erkölcsi fogalmak megismerését, az etikus magatartás betartását minden iskolatípusban megköveteljük (igazság, becsület, tisztesség, hit, vallás, szeretet, pozitív gondolkodás). 2. A közoktatási, valamint a felsőoktatási intézményekben a testi-lelki-szellemi egyensúly megteremtése érdekében kialakítjuk a hatékony, teljes körű egészségfejlesztés rendszerét. 3. Sokszínű iskolarendszerben biztosítjuk - a bölcsődétől az egyetemig - a pedagógiai szabadságot, a nevelést, az oktatást és a képzést életvitelünk természetes részévé tesszük. 4. Visszaállítjuk a természettudományos oktatás rangját. Biztosítjuk az irodalom és a művészetek igényes, alkotókedvet ébresztő művelését, az igaz történelem és a magyar nyelv rejtelmeinek megismerését, melyek a nemzeti önbecsülés növelését, az egészséges nemzettudat kialakulását szolgálják. 5. Megőrizzük és fejlesztjük Magyarország egyedülálló ének- és zeneoktatási rendszerét. A nevelésben kiemelt szerepet biztosítunk a magyar népi hagyományoknak és az egyetemes művészeteknek. 6. Fejlesztjük az iskolai keretek közötti tömeg- és versenysportot. 7. A pedagógustársadalom számára megteremtjük a személyi biztonságot, az erkölcsi és anyagi megbecsülést, viszont elvárjuk tőlük a személyes példamutatást.


28



2009. július 16.

8. Átalakítjuk az iskolák finanszírozási rendszerét. Az új pénzügyi ellátó rendszerben lehetővé tesszük a szabad iskolaválasztást, valamint kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek felkészítésére. 9. Különös gondot fordítunk a tankönyv- és taneszköz-ellátásra, annak minőségére. 10. Biztosítjuk a falusi és a kis létszámú iskolák zavartalan működését, legalább az első négy osztály (10. éves korig) helyben történő oktatását. 11. Felülvizsgáljuk, illetve azonnal visszavonjuk az indokolatlan iskola-összevonásokra és a Térségi Integrált Szakképző Központok létesítésére vonatkozó döntéseket. 12. Kidolgozzuk a nemzetünk valódi érdekeit szolgáló új Magyar Nemzeti Tantervet, amely megteremti az önálló ismeretszerzés és az összefüggések megértésének alapjait. 13. Megszüntetjük a magyar oktatási rendszertől idegen kétszintű érettségi vizsgát, felülvizsgáljuk az egyetemek felvételi rendszerét. 14. Kidolgozzuk a szaktanácsadás új formáját. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése érdekében kiépítjük a tanfelügyelőségek területi rendszerét. 15. Visszaállítjuk a kulturális beágyazottságot, társadalmi beilleszkedést segítő, műveltség alapú oktatást és vizsgáztatást a protekcionista gazdasági érdekeket kiszolgáló moduláris és kompetencia alapú oktatási rendszer helyett. 16. Felülvizsgáljuk az Országos Képzési Jegyzéket, és a teljes szakképzési rendszert a hazai szakmai-társadalmi igényekhez igazítjuk. Növeljük a gyakorlati képzés időkeretét, biztosítva a többirányú üzemi gyakorlatokat. 17. Az arctalanná, szolgáltató intézményekké züllesztett iskolákat átalakítjuk, a kultúrát közvetítő, természetes műveltséget adó, a tanuló ifjúság egyéni boldogulását és társadalmi beilleszkedését segítő közösségi központokká fejlesztjük. 18. Felülvizsgáljuk a „Bolognai Megállapodás” alapján létrehozott új intézményrendszert és a lineáris képzési formát. Megszüntetjük a felsőfokú oktatás uniformizálását, lehetőséget teremtünk az egyes intézményi sajátosságok megvalósítására. Elemezzük a kreditrendszer hatásait, eredményeit. A szükséges változtatásokat fokozatosan végrehajtjuk. 19. Kiépítjük a testvérfalvak, testvériskolák rendszerét. (Nyári táborok, túrák szervezése az elcsatolt országrészekbe, és onnan az anyaországba.) 20. Kidolgozzuk az egymásra épülő képzési rendszereket a bölcsődétől az egyetemig, a szakképzéstől a felnőttképzésig. Meghatározzuk a továbbhaladás, a szintek közötti átlépés, az elvárható ismeretszintek követelményeit. 21. A nemzeti igényekhez igazítva átalakítjuk a pedagógusképzést, megszüntetjük a lineáris oktatást. A már végzett pedagógusok szemléletváltásának segítése érdekében módosítjuk a továbbképzési rendszert. A pedagógusképzés felvételi követelményei között nagyobb hangsúllyal szerepeltetjük a pszichológiai és erkölcsi


29



2009. július 16.

alkalmasságot. Nagyobb gyakorlati és részletesebb módszertani képzésre teremtünk lehetőséget. 22. Megszilárdítjuk az iskolákban a tanítási, a tanulási és a magatartási fegyelmet, biztosítjuk a kötelességek, a felelősségek és a jogok összhangjának megvalósulását. 23. A család szerepének erősítése érdekében a családi pótlék és a segélyezés rendszerének átalakítása során, a gyermekek taníttatási kötelezettségét alapvető feladattá tesszük. 24. A Magyarországon élő kisebbségek számára biztosítjuk a szükséges intézményrendszert, a számukra leghatékonyabb oktatási formák kidolgozásához segítséget nyújtunk.


30



2009. július 16.

Egészségügyi alapelvek Egészségpolitika: -

Ha egy nemzet a jövőben is gondolkodik, akkor két fontos szakterületet kell kiemelten támogatni: az egészségügyet és az oktatást.

-

Az egészségséghez való jog alkotmányos jog, állami felelősség.

-

Az egészségügy mai törvényi háttere életellenes, nem ismeri az erkölcs fogalmát, nekünk pedig erkölcsi alapokra kell helyezni az ország működését. A Történeti Alkotmány alapelveinek

visszaállításával

tudjuk

újra

megfelelő

keretek

közt

működtetni,

emberközpontúvá tenni az egészségügyet.

-

Az egészségügyet a társadalmi szolidaritás elve mentén kell megszervezni.

-

Általános egészségkultúrát kell létrehozni, melynek alapja az egészségmegőrzés.

-

A népességfogyás megfordítása érdekében a jelenlegi kormányszintű életellenes politikát meg kell szüntetni, pozitív jövőképet kell felállítani.

-

Az egészségügyet fel kell készíteni az elöregedett magyar lakosság ellátására.

Szervezeti kérdések: -

Az egészségügyi dolgozóknak elsősorban közalkalmazotti jogállás megtartásával kell tevékenykedniük.

-

Az egészségügyi intézményrendszer szerkezetét fenn kell tartani, de a minisztériumoktól a kisebb egészségügyi szervezetekig át kell vizsgálni a meghozott életellenes törvényeket megalkotó vezetőket felelőségre kell vonni.

-

A klinikák, megyei kórházak, városi kórházak, alap ellátás egymásra épülő rendszerét meg kell tartani.

-

Szükséges a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók nemzetközi színvonalú anyagi és erkölcsi megbecsülése.

-

Életpálya modellt kell az egészségügyi dolgozók elé állítani, mely biztonságot ad, hogy odaadóan tudják végezni a munkájukat.

-

Ki kell alakítani egy országos szintű fejlesztési csoportot, megfelelő anyagi központi támogatással, hogy a magyar tervezésű, magyar ötlet, szabadalom alapján készülő gyógyszerek, eszközök kerüljenek felhasználásra elsősorban a magyar egészségügyben.

-

Túl politizált szakmai kollégiumokat fel kell oszlatni, majd ujjá kell alakítani hiteles emberekkel, jogköreit vissza kell állítani. Az orvosi és szakdolgozói kamarával ugyanez a helyzet, ismét kötelezővé kell tenni, jogköreit vissza kell adni, állami feladatokat kell átvállalnia, állami finanszírozás mellett.

-

A több biztosítós modell a világon szinte mindenhol megbukott, ezért fenn kell tartani az állami felügyelettel bíró egybiztosítós egészségbiztosítási rendszert.


31



2009. július 16.

A magán mentőszolgálat ilyen jellegű állami támogatással nem tudja ellátni feladatát, az államilag felügyelt OMSZ visszaállítása szükséges.

Gazdasági kérdések: -

Az egészségügyet a nemzetgazdaság húzó ágazatává lehet alakítani a folyamatos szakmai fejlesztéseket biztosító háttéripar megteremtése révén, de nem szabad profitot termelővé degradálni az egészségügyi gyógyító munkát.

-

Az egészségügyi kiadásokat meg kell emelni közelíteni kell a GDP 10%-ához, mert bármilyen reformot csak többletpénz megléte esetén lehet megvalósítani.

-

Az egészségügyben ÁFA mentességet kell elérni, a műszerek amortizációját központi alapból kell biztosítani.

-

Az egészségügyi kasszában soha be nem fizetők számára egy ellátási minimumot kell kidolgozni, szakmákra lebontva, természetesen elkerülve minden egészségkárosodás lehetőségét.

-

Érdekeltté kell tenni az embereket az egészségük megőrzésében.

-

Az inflációt az éves költségvetésnek tartalmaznia kell.

-

Geriátriai gyógyturizmust kell létrehozni, hiszen az Európában megfigyelhető hasonló elöregedési tendenciát ki lehet használni rehabilitációs és szanatóriumi háttér kiépítésére és a gyógy és termál vizes adottságainkkal ide csábíthatjuk Magyarországra ezen beteganyagot.

Szakmai kérdések: -

Az íróasztal mellől a gyakorlati tevékenységet irányító, valódi egészségügyi munkát csak hírből ismerő bürokratákat le kell váltani, nagy gyakorlatú és erkölcsileg fedhetetlen, nagy tapasztalattal rendelkező szakmai rátermettség alapján kiválasztandó vezetőkkel kell feltölteni.

-

A praxis rendszeren alapuló alapellátáshoz kapcsolni kell az alternatív gyógyászatot, egy olyan első vonalbeli ellátást kell megteremteni, mely a betegforgalom jelentős részét helyben látja el, a klinikákra és az oktató kórházként működő megyei kórházakba már csak magasabb szakmai színvonalat igénylő esetek kerüljenek.

-

Újra kell gondolni az orvos képzést, a nővérek és egészségügyi szakdolgozók képzését is mind az évente képezett dolgozók számát, mind a minőségét illetően.

-

A rendszeres szakmai továbbképzések állami támogatással történjenek.

-

Népegészségügyi programokat kell indítani elsősorban a fiatalok körében, illetve kötelező rákszűréseket kell létrehozni bizonyos életkortól.

-

Daganat terápiás központokat kell megalkotni, melyek követik a tudomány eredményeit, mind a természetgyógyászatot és az alternatív medicinát is össze kell kapcsolni a hagyományos eljárásokkal.

-

Az egészséges táplálkozás oktatása életmód, krónikus betegségek megelőzésének oktatása (heti gyakorisággal) már az általános iskolában is.


32



2009. július 16.

Az iskolaorvosi és gyermekorvosi hálózat fejlesztése egészségnevelő programok beindítása. Iskolai sportklubok hálózatának létrehozása, a tömegsport, mint egészségmegőrző tevékenység fokozottabban részesedjen a központi költségvetésből.

-

Legyen biztosítva a magyar ember számára szellemi, testi, lelki harmóniát nyújtó hagyományos eljárásokhoz való jutása, szervezetten állami támogatás és ellenőrzés mellett. Ezt a szemléletet a felsőoktatási intézményekben oktatni kell, hogy ne csak a betegséget gyógyítsuk, hanem a beteg embert.

-

Az ország egészségügy intézményi rendszerében energetikai megtakarítási programot kell indítani alternatív energiák felhasználásával.

-

Fokozni kell az egyház szerepvállalását a gyógyító munkában.

-

Az egészségügyi adminisztrációt ésszerűsíteni, csökkenteni kell.

-

A szabad orvosválasztást ki kell nyilvánítani, az egészségügy tekintélyét vissza kell állítani.

-

Az egészségügy működtetése nem regionális, hanem csak megyei rendszerben képzelhető el. Magán kórházak lehetnek, de állami támogatás nélkül.

-

Az egészségügyi intézmények állami vagy önkormányzati tulajdonban legyenek, azokat, illetve a költségvetési forrásból megvalósult eszközrendszert magántulajdonú gazdasági társaságoknak bérbe adni nem szabad, azonban az OEP finanszírozásán túli használat megszervezését az intézményeknek – többletdíjazásért – jogukban áll megszervezni.

-

A kábítószer, az alkohol, a dohányzás mint tünet szerepel oki terápiát kell adni össztársadalmi szinten. A kábítószerrel kapcsolatban szigorítani kell a törvényi hátteret, hiszen ennek van bűnvisszatartó ereje.

-

Szakmai kollégiumok által alkotott szabályrendszer alkalmazásával egységes színvonalúvá kell tenni az országos ellátást, különösen gondolva a keringési rendszer betegségeire, illetve a daganatos elváltozásokra. A táplálékok ellenőrzését fokozni kell, különös tekintettel a külföldről behozott ellenőrizhetetlen előállítási folyamat eredményeként előállított termékekre. Fokozottabban kell felügyelni az ivóvíz készletet.


33



2009. július 16.

Külügyi alapelvek I.

A magyarság helye a világban, viszonya más kultúrákhoz és népekhez

A magyarság olyan történetileg kialakult etnokulturális közösség, amely eredetét tekintve az eurázsiai pusztai lovas népek családjába tartozik, a szkíta-hun-avar-magyar leszármazás tudatát megőrizve, a keresztény civilizáció részeként vállalja fel az európaiság sorsközösségét. Ezért nem csak az európai kultúrkörbe tartozó népekkel, de a genetikai és kulturális szálon rokon ázsiai testvéreinkkel is szoros baráti kapcsolatot kívánunk kiépíteni és fenntartani, felismerve a kultúrák és civilizációk közti egyenrangú párbeszéd fontosságát. A magyar közgondolkozásban egyszerre található meg az önostorozó bűntudat („magunknak köszönhetjük sanyarú helyzetünket”, „nem vagyunk képesek a sikeres példákat követni”, „nem tudunk összefogni”) és a körülmények/mások hibáztatása („külső erők játékszerei vagyunk”, „a Nyugat mindig cserbenhagyott minket”), noha világtörténelmi kiválasztottság- és küldetéstudat („Isten ostora”, apostoli királyságként a kereszténység és Európa bástyája, az elnyomó birodalmak elleni szabadságharc bajnoka) volt mindig is jellemző e népre. A Nyugathoz fűződő egyenlőtlen viszonyt utolérési kényszerként éljük meg, amely kisebbrendűségi érzést szül. Ettől megszabadulva kell visszanyúlnunk a magyar kultúra által közvetített kozmikus világlátáshoz, amely nem csak a természet és az ember közti harmonikus kapcsolat tekintetében példaértékű, de a természetes közösségek identitásának megőrzését lehetővé téve képes az értelmes és méltóságos emberi élet fenntarthatóságának biztosítására. Ez a fajta érzelmi attitűd, cselekvési szabályrendszer, és magyarázó keretrendszer tartotta fenn a magyarságot és tette lehetővé a vele együtt élő kárpát-medencei népek számára a boldogulást. Elsődlegesnek érezzük tehát kultúránk, valós történelmi szerepünk, és páratlan közjogi hagyományunk feltárását. Kiváltképp a magyarsághoz szorosan kötődő népekkel való kapcsolatunk javítása érdekében tartjuk fontosnak a hamis előítéletek, a nemzeti öntudat magyarsággal szembeni meghatározásának, valamint a nyilvánvalóan igazságtalanul kierőszakolt állami határok erőszakos revíziójától való félelem legyőzését. Ennek a célnak két legfontosabb állomása a finnugrizmus és a honfoglalás ideológiájának a meghaladása. Mindkettő igaz részben, de kizárólagossá téve legsúlyosabb béklyóinkat képezik. Azt is tudnunk kell, hogy ez az a darázsfészek, ami nemcsak a szomszéd államok Trianon utáni hamis önigazolását rejti magában, hanem az éppoly hamis, sőt gyerekes nyugati felsőbbrendűségi ideológia legfontosabb védőbástyáját. Leomlásával ugyanis a globalizmusnak az a kimondatlan, de annál inkább élő táptalaja oldódna fel, ami a nyugati kultúra, életfelfogás és életstílus magasabb rendűségén alapul. A magyarok mellérendelő gondolkozása eleve kizárja, hogy kulturális felsőbbrendűséggel viseltessen másokkal szemben, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lenne büszke ősei


34



2009. július 16.

áldozathozatalára és egyedülálló kulturális örökségére, amely szinte az egyetlen lehetőséget kínálja, hogy az emberiség még valaha harmóniába kerüljön a természettel. Nem megengedhető, ha erőszakkal akarnak megfosztani bármely történetileg – vagyis szerves módon – kialakult etnikai, vallási, kulturális közösséget saját gyökerétől és hagyományaitól, ha olyan helyzetet akarnak teremteni, amely ellehetetleníti az identitásválasztás szabadságát a kényszeríttet asszimiláció érdekében. Ezért az ilyen közösségeknek – a mi esetünkben a szomszédos államok területén élő őshonos magyaroknak – olyan közszférára van szükségük, amely az egyéni jogokon túl kollektív jogokat biztosít számukra önazonosságuk megőrzése és virágzása érdekében. Ennek értelmében nem tekinthető rossz szándékú belügyekbe való beavatkozásnak az a támogatás, amely alkotmányos törvény által is megerősítve kívánja segíteni a határon túlra szakadt nemzettestvéreink identitásának, életfeltételeinek, valamint az anyaországgal való kapcsolatának megerősítését. Általánosan fogalmazva leszögezhetjük, hogy a kisebbség-többség viszonyát nem a morális univerzalizmus, ill. annak ellentéteként a kulturális relativizmus, még kevésbé az egyéni szabadságot, mint legfőbb morális mércét hirdető klasszikus liberális pluralizmus elve alapján kell normalizálni, hanem a vallási és kulturális tényezők jelentősségét el nem tagadó érték-pluralizmus elvének elfogadásával.

II. Geo- és biztonságpolitika

A magyarság természetes hazája a Kárpát-medence, amelynek domináns népességét képezi. Jóllehet, a haditechnika gyors fejlődése miatt a természetes határok vesztettek katonai jelentősségükből, a medence éghajlati és környezeti szempontból egységet képez, ami kiemeli a térség államai közti kölcsönös függőséget. Ennek értelmében nem tekinthető az állam magánügyének a partner-állam környezeti biztonságát érintő – vagyis a környezeti ártalmak kockázatát befolyásoló – állami- és magánberuházások (pl.: Bős-Nagymaros), valamint szakpolitikai irányelvek. Nem megengedhető sem a negatív externáliák áthárítása a másik félre, sem a határon átnyúló régiók lakóinak létfeltételeit biztosító természeti javak tönkretétele, ill. az ott élőktől való elidegenítése (privatizációja). A magyar biztonságpolitikának a lehetséges szövetségeseket megtalálva kell felkészülnie a nemzet mindenkori túlélését biztosító termőföld-, és vízvagyon (tágabb értelemben a biodiverzitás és élelmiszerbiztonság) megvédésére, amely nem elválasztható a katonai erő, ill. a migrációs kockázatok kérdéskörétől. Ez utóbbi kapcsán kell leszögezni, hogy a magyar érdekekkel ellentétes a befogadóképességet meghaladó, az együttélés szabályait be nem tartó, a kulturális elzárkózást megvalósító, valamint a magyar etnikum arányát jelentősen csökkentő idegen etnikumú és kultúrájú csoportok beáramlása és letelepedése bármely magyarlakta területre. A magyar hadseregnek és egyéb állami erőszakszervezeteknek képesnek kell lennie a – jelenleg kis valószínűséggel fellépő, ám magas – biztonsági kockázatokra, mint amilyen a magyarok tömeges etnikai népirtása, ill. a hazánk ellen irányuló konvencionális háború.


35



2009. július 16.

Ennek értelmében egyrészt a külföldi – és leginkább idegen érdeket szolgáló – katonai missziók előnyben részesítése helyett egyértelmű prioritást kell élvezzen a klasszikus értelemben vett, a nemzeti önerőre támaszkodó honvédelemnek, másrészt – a nemzeti érdekeinket szolgáló szövetségesi kötelezettségekből és saját vállalásainkból adódó – külföldi katonai békefenntartó és stabilizáló jelenlétünket át kell csoportosítani a geopolitikailag fontos térségekbe (ilyen a Balkán). Különösen a nem-konvencionális biztonsági kihívások kezelésében – mint amilyen a terrorizmus, a transznacionális szervezett bűnözés – játszanak fontos szerepet a nemzetközi szervezetek (mint pl. ENSZ, EBESZ), és az államok együttműködését biztosító szerződéses rendszerek, amelyekben Magyarországnak az egyenjogúság és a hozzájárulás aránya és minősége alapján kell rangját megillető helyét elfoglalnia. Magyarország – amely ma a mesterségesen megalkotott euroatlanti „képzelt közösség” vagyis a politikai értelemben vett Nyugat lenézett tagja – aggódva figyeli a vezető hatalom és szövetségeseinek nyers erején, önző érdekeinek, valamint kvázi vallási fanatizmusán (demokrácia és nyugati értékek exportján) alapuló kül-, és biztonságpolitikáját, amely nemcsak a vele azonosulni képtelen államok és népek fenyegetettség-érzetére, a katonai erő alkalmazásának korlátjaira, valamint a nemzetközi jogra nincs tekintettel, de olyan fegyverkezési versenyt, kulturális ellenállást és radikalizációt gerjeszt, amely a konstruktív, és a kölcsönös előnyöket kereső megoldások helyett csak tovább növeli a feszültséget, a konfliktusok számát és intenzitását. Elítéljük azon nagyhatalmi törekvéseket is, amely a geopolitikai ütközőzónákban és vitatott fennhatóságú/legitimitású területeken akarja egyoldalúan érvényesíti hatalmi érdekeit az adott területen élő népek önrendelkezését és sorsát figyelmen kívül hagyva. Lehetőségeink szerint kell támogatnunk az egymással versengő domináns hatalmi erők kiegyensúlyozottságát, a bizalom, a párbeszéd, és a kölcsönös engedmények nyújtásának politikáját, megfelelve a kiszámíthatóság, a stabilitás, és a magyar érdekek képviseletének követelményeinek.


36



2009. július 16.

Államreform Helyzetértékelés: -

a jelen magyar állam és intézményrendszere illegitim;

-

a magyar történeti alkotmány jogfolytonossága 1944-ben megszakadt, az ún. rendszer-váltás ezen a törvénytelenségen nem változtatott, 1989-ben megalkotott törvényeket sem lehet joghatályosan elfogadni, mert megszállás alatt választott parlament hozta

-

a legalapvetőbb alkotmányos alapelv, a népszuverenitás nem vagy csak nagyon korlátozottan érvényesül. A közvetlen hatalomgyakorlás kimerül a négyévente történő szavazásban, a mindennapi életünket érintő döntésekbe nincs beleszólásunk;

-

A mai választójogi törvény számtalan kiskapujával lehetőséget biztosít a pártoknak arra, hogy választási csalással jussanak mandátumhoz. A listás választási rendszer is kizárólag a pártkatonáknak kedvez, a valódi választói akarathoz nincs köze;

-

A közvetett, választott képviselők útján történő hatalomgyakorlás nem a nemzet, hanem a pártok és a mögöttük álló szűk pénzügyi réteg érdekeinek érvényre juttatásáról szól, a korrupció melegágya;

-

A jelenlegi magyar törvénykezés egy, a szerves magyar jogfejlődéstől idegen jogrendre épül, s így a választási ígértetek számonkérésére gyakorlatilag nincs lehetőség.

A megoldás alapelvei: Alkotmány -

Az alkotmány a Szentkorona intézményétől semmilyen módon el nem választható. Magyarországnak vissza kell térnie a Szent Korona tanhoz, a történeti alkotmányossághoz;

-

A törvényhozó hatalom nem alkotmányozhat, azaz alaptörvényt nem alkothat;

-

Alaptörvényt a népszuverenitás jegyében csak alkotmányozó nemzetgyűlés hozhat;

-

Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat;

-

Törvénysértés jogot nem alapíthat;

Népképviselet -

kisebb, kétkamarás parlament

-

kötött mandátum (időhöz és programhoz)

-

felelős képviselet, visszahívhatóság

-

a választási eljárásból a csalás lehetőségének kizárása

-

pártoskodástól mentes, a népet képviselő, akaratát érvényre juttató képviselők

-

helyi sajátosságok is kapjanak helyet országos szinten, ezért területi alapú választás

-

élő közösségekre épül, a közösségek és a képviselők között folyamatos a visszacsatolás


37



2009. július 16.

Megoldási javaslat: Alkotmány -

Ne az határozza meg a játékszabályt, aki a játékot játssza, mert ez ahhoz jelenleg létező magyar gyakorlathoz vezet, hogy a hatalom birtokosai a saját maguk által hozott törvényekkel állandósítják hatalmukat, kizárva más társadalmi csoportokat

-

A cél legitim alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, mely kimondja a jogfolytonosság helyreállítását, és a magyar történeti alkotmányossággal összhangban lévő alaptörvényt alkot.

-

Szükséges, hogy egy új alkotmányhelyreállító-alkotmányozó gyűlés mondja ki a jelen alkotmányos rendszer folyamatosságát a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel, azaz deklarálja a történelmi jogfolytonosságot és nyilvánítsa bűnös rendszerré a kommunista önkényuralmat; mondja ki, hogy Magyarország a Szent Korona országa. Az alkotmányosságot a történelmileg létezett joghoz kapcsolódó alaptörvény és sarkalatos törvények fejezzék ki.

-

Épüljenek ki a közvetlen népi hatalomgyakorlás szervezeti formái, különösen az alaptörvény megváltoztatására és az országgyűlés feloszlatására is jogosult népszavazás intézménye.

Választás: Két kamara összetétele: Képviselőház: -

Járások / választókerületek 1-1 képviselője kb. 150 fő. A helyi szintről tolmácsolnák a felvetődött szabályozási kérdéseket és azok megoldási lehetőségét, országos ügyekben a döntésnél az általa képviselt emberek akaratának megfelelően szavaz. Ellenkező esetben visszahívható.

-

A járás lakosai választják közvetlenül 5 évre. Munkájában a Járásgyűlés segíti.

-

Esetleg lehet ülésszakonként teljesen kötött mandátuma: minden országgyűlési ülésszakon az előre bejelentett ügykörökben a Járásgyűlés adna megbízást, hogy az egyes tárgykörökben milyen álláspontot kell képviselnie.


38



2009. július 16.

A Járásgyűlés a Járás lakosai által választott Képviselőből és a helyi közösségek küldötteiből áll.

Felsőház: -

Megyei képviselők, és a társadalom jellemző csoportjai által delegáltak, akik a pártérdekektől, izmusoktól függetlenül, kizárólag a nemzeti érdeknek alárendelten erkölcsi és szakmai szempontok alapján felülvizsgálják az Alsóház döntéseit, vétójoggal. Kb. 100 fő, megyénként (Fővárost is ideértve) 1 - 3 fő a Megye/Főváros lakosságszámával arányban, a fennmaradó létszám pedig a társadalom civil (pártoktól független) rétegződésének megfelelő arányban delegálják.

-

Tagjait a Megyék/Főváros lakosai, illetve a társadalmi csoportok tagjai közvetlenül választják 7 évre.

Választási eljárás: Jelöltállítás: Képviselőház esetében: -

A Járásgyűlés - a képviselő nélkül megtartott - jelöltállító gyűlés keretében állítja őket. A közösségek vezetői a sejtek javaslatai alapján adják meg 3-3 ember nevét. A gyűlésen legtöbb szavazatot kapott 5 emberből választják ki a képviselőt a képviselőválasztás során a járás lakosai.

Felsőház esetében: -

Megyei jelöltállító gyűlés keretében történik, amelynek tagjai a Járásgyűlések által delegált 33 fő. Az eljárás a fentiekhez hasonlatos azzal az eltéréssel, hogy a jelöltek száma 5-10 fő között mozog, igazodva a Megye/Főváros által a Felsőházba válaszható tagokhoz.

Társadalmi szerződés, visszahívhatóság:

-

A nemzet, a választók érdekének képviseletére választó és választott között ún. társadalmi szerződés jön létre, melyben a választott képviselő kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységét annak érdekében fogja kifejteni, hogy az a teljes ( nem csak a határokon belül élő ) nemzet hosszú távú működése szempontjából a nemzet gyarapodását, egységét segítse.

-

Választott képviselő tudomásul veszi, hogy a választója megvonhatja tőle a bizalmat, mandátumából visszahívható;

-

a visszahívási jog lényegében alulról jövő kezdeményezés tárgya, amely objektív adatok és ismérvek megállapítására épül. A rendezés keretében általános követelmény: az elvileg-


39



2009. július 16.

logikailag-szakmailag előkészített eljárásban a hatósági ellenőrzés. Emellett további kötöttség (előírás) lehet egy választási ciklusban a kellő idő megjelölése, pl. csak a választás után – esetleg egy évvel – kezdeményezhető, továbbá: bírói fórum közreműködésével (jogorvoslat lehetősége alapján) érvényesíthető;

-

A visszahívás kezdeményezését illetően általános szabály az, hogy indoka a képviselő választási programja és a tevékenysége (állásfoglalása, szavazása), vállalt tevékenysége (bizonyos

közéleti

gondok

megoldásával

kapcsolatos

ígérete,

programja

iránti

elkötelezettsége) és a mutatott szerepe (állásfoglalásai, föllépései) közti ellentmondás.


40

Nemzeti Érdek Program

Recommend Documents