II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet
Légzés rendszere
TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA)
Mit tanulunk? Megismerkedünk a légzés, a külsı és belsı légzés fogalmaival. Hallunk a légutak azon részeirıl, ahol a levegı szállítása, a levegı csere, létrejön. Megértjük a gázcsere fogalmát, és tanulmányozzuk azon anatómai struktúrákat, amelyekben a diffúzió kialakul. Felfedezzük a légzés szabályozás folyamatát.
Légzés Légzés nem más, mint az égést tápláló oxigén szállítása a szövetekbe és az égéstermék széndioxid eltávolítása a szövetekbıl Külsı légzés – gázcsere a tüdıben – oxigén felvétele a levegıbıl a vérbe és széndioxid leadása a vérbıl a levegıbe Belsı légzés – gázcsere a szövetekben – oxigén távozik a vérbıl a szövetekbe és széndioxid kerül a szövetekbıl a vérbe
Külsı légzés A külsı légzést légzıkészülékünk biztosítja, amely a légutakból és a tüdıbıl áll. A külsı légzés két összetevıje a levegıcsere és a gázcsere. Levegıcsere pulmonális ventilláció BELÉGZÉS és KILÉGZÉS folyamata: a levegı mozgása a környezetbıl a légutakon át a tüdıbe és a levegı mozgása a tüdıbıl a légutakon át a környezetbe Gázcsere pulmonális diffúzió Az oxigén felvétele és széndioxid leadása a tüdı léghólyag (alveolus) falán át a levegı és a vér között.
a levegı útja testünkben – LÉGZİKÉSZÜLÉK ventilláció LEVEGİCSERE: ORR nasus GARAT pharynx GÉGE larynx LÉGCSİ trachea HÖRGİ bronchus 1. jobb és bal fı ágra
2. jobb és bal fı ág két-kétfele
3. utána ismételten kétfele 4. és így tovább sokszor
HÖRGİCSKE bronchiolus
LÉGHÓLYAG alveolus
Felsı légutak: ORR és GARAT NASUS orr: A levegı útjának elsı os nasi állomása. FELADATA: orrsövény septum nasi szaglószervünk porcos melegítés (bı vérellátás), tisztítás, párásítás, szőrés (szırzet) orrnyereg
PHARYNX garat: A levegı itt folytatja útját. Két részbıl áll: nasopharynx orrgarat lingua nyelv
oropharynx szájgarat oesophagus GÉGE larynx trachea
FELADATA: tisztítás (mandulák) táplálék-levegı elválasztás (garatreflex)
Alsó légutak: GÉGE larynx GÉGE larynx
gégetükörrel látható: epiglottis hangrés hangszalag
gégetükör laryngoscop
Porcos szerv. Folytatása a trachea. FELADATA: 1. a levegı útjának elválasztása a tápláléktól. Nyeléskor az epiglottis lezárul, és a táplálék a nyelıcsıbe jut. Légzéskor - amikor nyelıcsı légcsı nem nyelünk - nyitott, s a levegı a tracheába Gégebeidegzés: Alulról és felülrıl jut. kap sok ideget, 2. Hangképzésünk helye. mert ez kell a hangképzéshez. Itt találhatók a hangszalagok. Beidegzése érthetı, hogy bıséges.
Mi történik, ha leszippantunk valamit? 1. Ha légútjainkba levegın kívül más anyag kerül, jó esetben felköhögjük. 2. Rossz esetben nem tudjuk felköhögni – FULDOKOLNI kezdünk.
HEIMLICH manıver felnıttekben
HEIMLICH manıver gyerekekben
HEIMLICH manıver magunkon
Ha egyedül vagyunk, akkor szilárd alapon (széktámla, asztal sarka, stb) magunkon kell, hogy segítsünk.
Alsó légutak: LÉGCSİ trachea LÉGCSİ trachea - a gége folytatása, - 10-12 cm hosszú, - 17 mm átmérıjő, - porcos, izmos, hártyás csı. A végénél kétfele oszlik oszlik (bifurcatio tracheae). folytatása a jobb és bal fıhörgı (bronchus dexter et sinister). FELADATA: 1. Levegıt továbbít a fıhörgıkbe. 2. Levegı tisztít. Csillószırökkel (cilia) port hajt a külvilág felé. 3. Őrterét izomzatával változtatja. Haspréskor szőkül.
Alsó légutak: HÖRGİ bronchus, HÖRGİCSKE
bronchiolus
HÖRGİ bronchus - A DIV-V csigolyánál a trachea jobb és bal bronchusra oszlik, amelyek a tovább oszlanak párosával, és kialakítják a bronchusfát. - A bronchusokban van még porc (nem eshet össze). HÖRGİCSKE bronchiolus
- A bronchusfa végágai. - Bennük már nincs porc. - Alveolusokban végzıdnek, amely a gázcsere (diffúzió) helye.
HÖRGHURUT – HÖRGİGYULLADÁS – bronchitis A bronchus gyulladását bronchitisnek nevezzük. A gyulladás lehet heveny (acut) vagy idült (chronikus). A chronicus bronchitis leggyakoribb oka a dohányzás. A bronchus fala megvastagszik, benne gyulladásos szekrétum keletkezik. A beteg köhög, köpete nehezen szakadozik fel. A csillószırhám pusztul, s a légutak öntisztuló képessége csökken.
HÖRGİCSKE görcs – asthma
Az asthma a brochiolus görcse, fulladást, sípoló légzést okoz. A kis légutakban tapadós nyák is keletkezik, amelyet nehezen köhögünk fel. Asthmát különbözı allergének és fizikai terhelés okozhat. Bronchiolus tágítók adandók.
TÜDİ pulmo N ZÍ LS m FE aru AI st RD s co BO cie fa
LÉGHÓLYAG alveolus
REKESZI FELSZÍN facies diaphragmatica
TÜDİ (pulmo) - súlya páronként 500-700 g - szivacsos szerkezető - rekeszi, bordai, gátorüregi (mediastinalis) felszínek JOBB TÜDİ 3 lebeny
A tüdı szivacsos állományának zömét alveolusok képzik.
Rtg NORMÁL TÜDİ
ALVEOLUS - itt légzünk - 300 millió db - 80 m2 felület = fél teniszpálya! tüdıgyulladás PNEUMONIA
alveolusokban folyadékgyülem
tüdıtágulás EMPHYSEMA
alveolusok falpusztulása
alsó, középsı, felsı
BAL TÜDİ 2 lebeny alsó, felsı
normál alveolusok
az alveolusok felszíne CSÖKKEN
TÜDİKAPU – hilus pulmonis A tüdı mediastinalis felszínén található a tüdıkapu (hilus).
bronchusfa
A tüdı hilus a - fıhörgı, - artéria pulmonalis - véna pulmonalis ki- és belépési helye.
felsı lebeny felsı lebeny
VENA PULMONALIS JOBB FİHÖRGİ
GÁTORI FELSZÍN facies mediastinalis
BAL FİHÖRGİ
VENA PULMONALIS
GÁTORI FELSZÍN
ARTERIA PULMONALIS
középsı lebeny
alsó lebeny REKESZI FELSZÍN
facies mediastinalis
alsó lebeny REKESZI FELSZÍN
facies diaphragmatica
facies diaphragmatica
arteriogramm
MELLHÁRTYA – pleura MELLHÁRTYA pleura - A tüdıt mellhártya veszi körül (zsigeri lemez). - Mellhártya béleli PLEURA ÜREG a mellüreget is (fali lemez). - A mellhártya két lemeze között virtuális rés (cavum) pleurae) jön létre, amelyben a tüdı légzéskor szabadon csúszhat. A mellüreg virtuális résébe juthat - LEVEGİ a tüdı összeesik, mert elasztikus szövetbıl áll - FOLYADÉK vér (haemothorax) vizenyı (szívgyengeség) gyulladásos (pleuritis)
GÁZCSERE – pulmonális diffúzió A gázcsere az oxidatív energetikai háztartás számára biztosítja az oxigént. Az oxidáció során keletkezett széndioxidot eltávolítja a vénás vérrel a szövetekbıl. A gázcsere a tüdı alveolus vékony respirációs membránján keresztül jön létre, amely a kapilláris és alveolus falának egy-egy sejtrétegébıl áll.
GÁZTÖRVÉNYEK
a gázcsere fizikai alapjai
Dalton törvény: Egy gázkeverék nyomása megegyezik a keveréket alkotó egyes gázok (levegı=O2+N2+CO2) nyomásainak összességével, azaz parciális nyomásaival. A parciális nyomást P-vel jelöljük az adott gáz elıtt, pl. az oxigén parciális nyomását PO2-nek rövidítjük.
Henry törvény:
A gázok a parciális nyomásuk arányában oldódnak folyadékban. Az oldódás mértéke függ a hımérséklettıl és a folyadék minıségétıl.
Hogyan jön létre a gázcsere? Az alveolusban lévı levegı és a vérben oldott gázok parciális nyomása NYOMÁSGRÁDIENST hoz létre. Az egyes gázok közti nyomáskülönbségek passzív módon mozgatják a gázokat a respirációs membránon át. A gázok a nagyobb nyomású hely felıl a kisebb nyomású hely felé áramlanak. Ezt nevezzük diffúziónak. Milyen parciális nyomáskülönbségek vannak a levegı és vér gázok között? levegı = PO2 + PCO2 159.1 + 000.2 Hgmm vér
=
PO2 100.0
+ PCO2 + 40.00 Hgmm
ALVEOLUS – gázcsere (diffúzió) levegı és vér közt
1.
2. 3. gázcsere ANIMÁCIÓ
1. BELÉGZÉS: megérkezik a friss levegı az alveolusba. 2. A levegı magas PO2 a respirációs membránon át az O2-t a vérbe nyomja. 3. A vér magas PCO2 a respirációs membránon át a CO2-t a levegıbe nyomja. 4. KILÉGZÉS: a gázcsere után az elhasznált levegı eltávozik az alveolusból.
ALVEOLUS – RESPIRÁCIÓS MEMBRÁN – KAPILLÁRIS
A levegıt tartalmazó alveolus, a vért tartalmazó kapilláris és az ıket elválasztó respirációs membrán elektronmikroszkópos képe.
BELÉGZÉS és KILÉGZÉS
BELÉGZÉS
LÉGZÉSSZÜNET
ERİLTETETT LÉGZÉS: légzési frekvencia nı: max. 20-25/perc,
borda IZOM
KILÉGZÉS borda izom
túlszaporázva elájulunk
légzési térfogat nı: 3000 ml/légvétel KILÉGZÉSI SEGÉDIZMOK: 1. Hasizmok 2. Belsı bordaközti izmok
NYUGODT LÉGZÉS:
légzési frekvencia: 16-17/perc légzési térfogat: 500 ml/légvétel
1. REKESZIZOM 1. REKESZIZOM elernyed (felszáll) leszáll 2. Külsı bordaközti 2. Külsı bordaközti izom izom bordát emel
elernyed (borda süllyed)
Légzésszabályozás nyugalomban Agyközpontok A test kémiai összetétele
CAROTIS
érzékelık:
Kemoreceptorok
kemoreceptorok
Izom mechanoreceptorok Hipotalamikus kontroll
PO2 (csökkenés) PCO2 (emelkedés) pH (csökkenés)
AORTA
Akaratlagos tevékenység
Bronchiolus falban PCO2 érzékelı emelkedı PCO2 = bronchiolus tágulás = több levegı jut az alveolusba
LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS 1. AGY receptorok (PCO2, pH) 2. ÉR receptorok (PO2, PCO2, pH) 3. izommunka 4. BELÉGZİ KÖZPONT 5. rekeszizom, 2. aorta külsı bordaközti izom összehúzódás
8. hasizmok, belsı bordaközti izmok
1. agy PCO2, pH
PO2, PCO2 pH
7.
BELÉGZÉS 6. TÜDİ feszülési
3. izommunka
receptorai 7. KILÉGZİ KÖZPONT 8. hasizmok, belsı bordaközti izom összehúzódás
KILÉGZÉS
4.
6. feszülési receptorok
5. rekeszizom
5. külsı bordaközti izom
II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Viszlát jövı héten!
