IGEN! Idősödő és idős generációk életminőségét javító akcióterv

IGEN! Idősödő és idős generációk életminőségét javító akcióterv

Társadalomfejlesztési és Módszertani Szolgáltató Központ 2014

Társadalomfejlesztési Módszertani és Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. 1095 Budapest Boráros tér 5. 6/22 Telefon: +36 20 281 1378 Fax: +36 (1) 700 1853 E-mail: [email protected]

A Társadalomfejlesztési és Módszertani és Szolgáltató Központ küldetése, hogy a legkorszerűbb és leghatékonyabb technológiák, módszerek és modellek magyarországi alkalmazásának segítésével hozzájáruljon a hátrányos helyzetű emberek felzárkózásához, életesélyeinek növeléséhez és életminőségének javításához. Az általunk tervezett és megvalósított programok az alábbi területeken kínálnak konkrét megvalósítható megoldásokat: Munka: legyen minden dolgozni akaró értelmes, megbecsült munkája. Egészség: őrizze meg fizikai és mentális egészségét egész élete folyamán. Tudás, képzés: rendelkezzen korszerű tudással, hogy a tapasztalataiban rejlő értékeket legjobban ki tudja aknázni – az élethoszszig tartó tanulás és képzés segítségével. Társadalmi részvétel, esélyegyenlőség: vehessen részt mindenki aktívan a társadalmi folyamatok alakításában és a döntésekben. Támogató környezet: a gyakorlati tapasztalataiból adódó előnyök felhasználását a társadalmi-gazdasági környezet a lehető legjobban támogassa. Az általunk végrehajtott projektek tervezésekor figyelembe veszszük a fejlett országok gyakorlatát, ötvözve a magyar emberekre jellemző kulturális és társadalmi sajátságokkal. Legfontosabb szempontunk a hosszú távú fenntarthatóság, hogy ne csak pillanatnyi segítséget tudjunk nyújtani a rászorulóknak. Eddigi legnagyobb sikeresen lezárt projektünk a "TÁMOP "Rehabilitáció – Érték – Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatás-fejlesztési modellprogram" keretében konzorciumi tagként végzett Integrált Tudásmenedzsment portál létrehozása és magatartás-alapú kompetencia mérőeszköz kifejlesztése.

2

IGEN! Akcióterv az idős és idősödő generációk megsegítésére

Tartalom Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

Mi történt eddig? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

A dokumentum célja

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

A társadalom idősödése, és mi dolgunk vele . . . . . . . . . .

5

Az idősek és szerepük a társadalmunkban . . . . . . . . .

6

Lehetőségek és kihívások

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

Közös felelősségünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

A helyzetfelismeréstől a cselekvésig . . . . . . . . . . . . . . .

8

Stratégiák és programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

Intézmények és civil szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . 9 Célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Megoldási javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Példaprojektek, nemzetközi minták . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 . Referenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

3


Bevezetés

Mi történt eddig? 2000 – Az Európai Unió meghirdeti az u. Lisszaboni Stratégiát, amelyben jelentős szerepet kap a biztos időskor, mint stratégiai cél.

Közismert tény, hogy a fejlett társadalmak népessége egyre gyorsuló ütemben elöregszik. Ezt nemcsak az élettartam megnövekedése, hanem a születések számának folyamatos csökkenése is okozza. Ugyanakkor a társadalmi, gazdasági, kulturális élet jellemzői, működésének a módja változatlan, az elmúlt 50 év sajátosságait követi. Az aktív korú lakosság arányának csökkenésével az idősödő emberek szerepének is meg kell változnia, ha a társadalmunk jóléti vívmányit meg akarjuk tartani. Hasznosítanunk kell a szenior korúak tudását, tapasztalatát a munka világában, a helyi társadalom életében. Ez csak úgy lehetséges, ha a kérdés súlyának megfelelően foglalkozunk vele, és felkészülünk a jövőben bekövetkező nehézségek kezelésére. Az idősek egyre népesebb táborát néhányan a fiatalabb, aktív népességre nehezedő tehernek látják. Pedig a mai idős emberek sokkal jobb egészségnek örvendenek, mint ami a korábbi nemzedékeknek megadatott. Értékes tudásukra, tapasztalataikra bízvást támaszkodhatnak a fiatalabbak, és hasznukra fordíthatják azokat. A mi társadalmi közösségünk az Európai Unióban ezért megalkotta a „tevékeny időskor” fogalmát. Az IGEN! program legfontosabb célja, hogy szolgálja Magyarország idős és idősödő lakossága életminőségének javítását.

4

2005 – A Lisszaboni Stratégia felülvizsgálata után létrejön a Társadalmi megújulás program, amelyben jelentős szerepet kap az idősödés kérdése is. 2008 – A magyar országgyűlés elfogadja az „Idősügyi Nemzeti Stratégiát”, lehetőséget biztosítva a mindenkori kormánynak arra, hogy az aktuális gazdasági-társadalmi környezethez viszonyulva határozza meg a fejlesztéshez szükséges beavatkozási feladatokat. 2012 – Az Európai Unió meghirdeti „A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évét” 2014 – Az Európa 2020 stratégia keretében az Európai Unió kijelöli a közösség fő fejlesztési irányait, célként kitűzve a „Tevékeny Időskor Stratégia” és „A generációk közötti Szolidaritás Stratégia” megalkotását.

A dokumentum célja Jelen dokumentum célja egy akcióterv felvázolása, amely magvalósításával a magyar társadalom közép- és hosszútávon megfogalmazza céljait és teendőit a társadalom idősödéséből adódó helyzet kezelésére, a problémák helyett a lehetőségekre koncentrálva. Jelen dokumentum figyelembe veszi az Európai Unió ajánlásait és az Europai Unió 2010 dokumentumban foglaltakat Magyarország idősügyi és szakigazgatási szervezeteinek szakmai anyagaira. Figyelembe veszi továbbá az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott stratégiai célok megvalósítását.


A társadalom idősödése és mi dolgunk vele

A népesség nem és korcsoport szerint (KSH)

A társadalom idősödése a fejlett országokban közismert tény, melyet elsősorban a demográfia kutatások eredményei jeleztek. Ma az emberek mintegy 30 évvel tovább élnek, mint a múlt század elején. Az átlagos életkor Magyarországon 2013-ban 43,7 év, míg a születéskor várható élettartam meghaladja a 78 évet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jóléti államok gyakorlatában ez 30 év szinte teljes egészében az emberek életének passzív korára esik, amikor már kiesnek a munka világából. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan közben a jóléti társadalmakban a születések száma folyamatosan csökken. 2000 és 2011 között a magyarországi fertilitási ráta 1,33-ról 1,24-es értékre esett, ami történelmi mélypont, és a népesség számának gyors csökkenését vetíti előre. Ennél az Európai Unió országai közül csak Bulgária és Lettország áll rosszabb helyen. Az előjelzések szerint a lakosság létszáma 2060-ban nem sokkal lesz nagyobb a jelenleginél, az idősek aránya viszont jóval magasabb lesz a mostaninál, a népesség 30%-a 65 éves, illetve annál idősebb lesz. Ez jelentős kihívásokat is jelent az ország gazdasága és jóléti rendszere szempontjából. Az érme másik oldala természetesen az, hogy az aktív népesség létszáma kisebb lesz – a 15–64 évesek részaránya az előrejelzés szerint 67%-ról 56%-ra csökken. Mindez azzal jár, hogy minden nyugdíjasra a mostani 4 helyett csupán 2 munkaképes korú fog jutni.

5

Magyarországon a 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a 0–14 éves gyermekkorú népességét, 2005 óta viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen vannak, mint a gyermekkorúak. 2013. január 1-jén száz gyermekre 119 időskorú, 65 éves és idősebb lakos jutott. A népesség korcsoport szerint (ezer fő - KSH) 1980

1990

2001

2011

0-45

6 825

6 534

5 978

5 566

45-55

1 379

1 272

1 529

1 259

55-65

1 054

1 193

1 144

1 435

65+

1 449

1 373

1 546

1 677

2011-ben a népesség 44,2%-a, azaz 4 371 465 fő volt Magyarországon 45 év felett.


Az idősek és szerepük a társadalmunkban A demográfiai folyamatok önmagukban is jelentős problémákat okoznak a társadalmi és gazdasági teljesítőképesség területén, ehhez járulnak még hozzá a foglalkoztatásban tapasztalható káros folyamatok. Ma a legnagyobb munkáltatók munkaerő politikája miatt egyre több 45 év feletti ember kerül elbocsátásra. A munkáltatók hiányolják az idős népesség informatikai és nyelvtudását, a műszaki fejlődés felgyorsulása miatt gyakran elavuló tudását, a gyakori és gyors változások kezelésének képességét. A munkaerőpiacról kikerülő idősödő munkavállalók nehezen tudnak újból elhelyezkedni, így nem vehetnek részt a munkahelyi képzésekben, fejlesztési programokban. A tartós munkanélküliséget elszenvedő idősödő munkavállalók gyakrabban megbetegszenek, jelentős további költséget okozva társadalomnak. A mentális problémák megjelenését hamarosan követi a fizikai egészség megromlása, majd a családi kapcsolatok leépülése. A munkanélküliség és az eltartottak aránya nagyon magas ebben a korosztályban, a magyarországi kutatások szerint a foglalkoztatási arány csak mintegy fele az Európai Unió átlagának. Az előítéletekkel szemben ugyanakkor a szenior munkavállalók a felmérések szerint kevesebbet hiányoznak a munkából, munkakultúrájuk fejlettebb, lojalitásuk sokkal magasabb a munkáltató iránt.

6

Az idős emberekkel szemben a társadalomban egyre növekszik az előítélet, amely növeli rászorultságukat és fölöslegesség tudatukat. Kiszorulnak a döntési, véleményezési mechanizmusokból, nem tudják hallatni a hangjukat, pedig számban a társadalom legnagyobb számú rétegét jelentik. A szenior korosztály jelenleg is, de az elemzések szerint a jövőben is az átalakulások első számú vesztese, ezzel párhuzamosan pedig a generációk közötti feszültségek folyamatosan nőnek, a társadalom jelentős részének az életminősége egyre gyorsuló ütemben csökken.

Lehetőségek és kihívások A demográfiai változások sikeresen kezelhetők többek között az egész életpályán alapuló pozitív megközelítés alkalmazásával, amely a valamennyi nemzedékben – különösen az idősebb korcsoportokban – rejlő lehetőségekre összepontosít. Olyan fellépésekre van szükség, amelyek mind a férfiak, mind a nők számára lehetővé teszik, hogy munkavállalóként, fogyasztóként, gondviselőként, önkéntesként és állampolgárként aktívak maradhassanak, és amelyek segítségével megőrizhető a nemzedékek közötti szolidaritás. A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdításához az alábbiakra van szükség:


●

●

●

●

●

●

●

7

a társadalmi kohézió, a befogadás és a szerepvállalás fokozása úgy, hogy az emberek egész életük során lehetőségeket kapnak a politikai, társadalmi, szabadidős és kulturális tevékenységekben való részvételre; önkéntesség, amelynek segítségével fenntarthatók a társadalmi hálózatok és csökkenthető az elszigeteltség;

●

●

olyan új készségek megszerzése, amelyek hozzájárulnak a személyes kiteljesedéshez és jóléthez; a munkaerő-piaci részvétel előmozdítása egyrészt a fiatalabbaknak és az idősebbeknek a képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba való bevonását célzó fellépésekkel, amelyek elősegítik a nemzedékek közötti tudástranszfert, másrészt a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét célzó intézkedésekkel; valamennyi korcsoport értékeinek és a társadalomhoz való hozzájárulásának az elismerése, ezáltal pozitív kép és viszonyulás kialakítása valamennyi korcsoport vonatkozásában;

●

a társadalmi szerepvállalás elősegítése a hosszabb és önálló élet lehetősége érdekében, ideértve az e-befogadás és az e-egészség, illetve más technológiai és ikt-innovációk előmozdítását is, elősegítve ezáltal az „ezüstgazdaság” fejlődését; egészségfejlesztés, betegségmegelőzés és korai diagnózis a teljes életciklus alatt, valamint rehabilitáció, ami tevékeny és egészséges időskorhoz és független életvitelhez vezet, az említettek során figyelembe véve a nők és a férfiak különböző igényeit az egyes szolgáltatások, valamint a jövőbeli kutatások tekintetében; a szociális biztonsági rendszerek kiigazítása oly módon, hogy képesek legyenek fenntartható és megfelelő nyugdíjat biztosítani, ami hozzájárul majd az olyan idősek – különösen a nők – számának csökkenéséhez, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, és lehetővé teszi, hogy az idősek méltóságban élhessenek.

a különböző korcsoportok bevonása a döntéshozatalba (szakpolitika-alakítás és -végrehajtás), különös figyelmet fordítva véleményükre és aggodalmaikra, és véleményük meghallgatása az őket esetlegesen érintő kutatási folyamatok során;

* Forrás

a kutatás és az innováció előmozdítása az idősebbek életének javítása érdekében – ezen belül a korlátoktól mentes környezet biztosítása mindenki számára;

A Európai Unió Tanácsának nyilatkozata a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012): A következő lépések


Közös felelősségünk Az EU-nak és tagállamainak, valamint a szociális partnereknek, a civil társadalomnak, a magánszektornak és minden fontos érdekelt félnek együtt kell működnie európai, nemzeti, regionális és helyi szinten, arra törekedve, hogy az idősebbeknek jobb lehetőségeket kínáljanak arra, hogy tevékenyek maradjanak és a fiatalabb nemzedékekkel együtt részt vegyenek a társadalomban.

A helyzetfelismeréstől a cselekvésig Stratégiák és programok Minden stratégia annyit ér, amennyit meg lehet valósítani belőle. Véleményünk szerint a következő lépés olyan végrehajtható, konkrét, gyors eredményeket felmutatni képes akcióterv kialakítása lenne, amelyek a nemzetközi tapasztalatokra és a helyi sajátosságokra építve reális és megvalósítható programokat és projekteket tartalmazna a különböző érdekcsoportok számára. Összegyűjtve és elemezve a fejlett országok (Japán, USA, Ausztrália, más EU tagországok) tapasztalatait, az alábbi intézkedés típusokat azonosíthatjuk: Kommunikáció: a társadalom érdekcsoportjainak felvilágosítása. Szabályozás: nyugdíjjal, szociális rendszerrel kapcsolatos intézkedések, adóügyek, képzési támogatások, munkaerő-piaci intervenciók.

8

A tevékeny időskor és az EU Alapjogi Chartája 21. cikk (1) bekezdés – A megkülönböztetés tilalma Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a [...] fogyatékosság [és] kor [...] alapján történő megkülönböztetés. 25. cikk – Az idősek jogai Az Unió elismeri és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.

Kutatás-fejlesztés: a probléma pontos megismerését célzó akciók, alap- és alkalmazott kutatások végrehajtása (demográfiai, szociológiai, szociálpszichológia kutatások, attitűdvizsgálatok, előítéletek kezelése). Példa projektek: számos gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésünkre, hogyan lehet gyors eredményeket felmutatni képes, az Európai Unió által finanszírozott példa programot végrehajtani. Kidolgoztunk egy több mint száz elemből álló 'étlapot', példatárat a fejlett világban már megvalósított elemekből, amelyekből a lehetséges projektgazdák választhatnak. Együttműködés: az öregedési folyamat a társadalom, a munka-erőpiaci rendszer, a nagy társadalmi ellátórendszerek szinte minden szereplőjét és szervezetét érinti. A rendszerelméletből tudjuk, hogy a fejlesztő hatás akkor éri el maximumát, ha egy komplex rendszert komplex módon próbálunk megváltoztatni. Ehhez feltétlenül szükséges együttműködési mechanizmusok kialakítása, szakmai-módszertani támogatás napi szintű megvalósítása.


Intézmények és civil

képesek végrehajtani. Az első lépésben érdemes ezeket a helyi akcióterveket elkészíteni (ez a munka már megkezdődött Zuglóban, Kecskeméten pl.).

szervezetek A beavatkozási területeket tekintve véleményünk szerint az alábbi érdekcsoportokkal kell együtt dolgozni az öregedésből adódó károk csökkentéséért: Idősödő és idős emberek: az öregedés folyamat, nem a nyugdíj elérésével kezdődik. A nemzetközi szakirodalomban már 45-50 éves alsó korhatárral számolnak, hiszen már ebben az életkorban megkezdődik a szeniorok kiszorulása a munkarő-piacról, az előítéletek megjelenése velük szemben Munkáltatók: Ha elfogadjuk azt, hogy a legfontosabb kérdés a foglalkoztatás, akkor a munkáltató szervezetek figyelmét is fel kell hívnunk erre. Ma a gazdálkodó szervezetek értékét legnagyobb mértékben az intellektuális tőke adja, a szeniorok fejében felhalmozódott munkatapasztalat, munkakultúra, tudás. Csökkenteni kell az idősödő munkavállalókkal szembeni előítéleteket, segíteni kell munkában maradásukat, akár távmunkával, akár részmunkaidő alkalmazásával. Ehhez korszerű tudással kell rendelkezniük. Fontos hogy egyre nagyobb mértékben részt vegyenek a munkahelyi felnőttképzési programokban. Kulcskérdés a munkaképességük megőrzése, a korszerű tudás mellett megfelelő mentális és fizikai egészségük is. Ennek megtartásához számos módon hozzájárulhatunk (képzés, előadások, felvilágosító kampányok). Helyi önkormányzatok: Mivel az állammal az emberek elsősorban a saját településükön találkoznak, fontos, hogy az önkormányzatok helyi akciótervvel rendelkezzenek, helyi akciókat legyenek

9

Civil szervezetek: számos jól működő nyugdíjas-szervezet végez elismerésre méltó munkát az országban. Bár jól szervezettek, mégis viszonylag kevés jó projekttel képesek pályázni. Gyakran hiányzik a jó ötlet, a megvalósítási képesség, a professzionális projektmenedzsment. Ezt biztosítanánk együttműködő partnereinknek. Munkaerő-piaci szolgáltatók: Rengeteg intézmény és szervezet nyújt szolgáltatásokat idősek számára. Bankok, biztosítok, felnőttképző intézmények, egészségügyi szolgáltatók, munkaerő közvetítők. Az ő támogatásukkal ki lehet dolgozni olyan projekteket, amelyek gyors eredményt képesek felmutatni egy-egy adott részterületen.

A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program (AAL) az idősebbek életminőségét kívánja javítani. Ennek érdekében intelligens termékeket alkalmazó projekteket és távolból nyújtott szolgáltatásokat finanszíroz, többek között olyan ellátási szolgáltatásokat, amelyek javítják az idősek életminőségét otthon, a munkahelyen és általában a társadalomban. A 2008– 2013 közötti időszakra előirányzott mintegy 700 millió eurós összköltségvetést felerészben állami (nemzeti és uniós) intézmények, felerészben magánszervezetek finanszírozzák.


Céljaink

Társadalmi célok

Egyén - szervezet - társadalom

● ● ●

Minden komplex jelenség – így az idősödés is – a társadalom minden szintjén hat. Akkor lehet eredményes programokat végrehajtani, ha az egyéni-, szervezeti- és társadalmi szinten is rendszerszerűen avatkozunk be.

● ●

● ● ●

Ennek megfelelően a céljaink is az alábbi hierarchia szintjén jelennek meg:

Előítélet-mentesség Magasabb effektív nyugdíj-korhatár Csökkenjenek a nyugdíjrendszer költségei Alacsonyabb munkanélküliség Alacsonyabb költségek a munkanélküli ellátásban Csökkenjenek az egészségügy költségei Éljünk egészségesebb társadalomban Erősödjön a jóléti társadalom Magyarországon

Egyéni célok ●

● ● ●

● ●

●

●

Javuló a programban részt vevők teljesítménye; Bővüljenek ismereteik; Csökkenjen a kiégés; Csökkenjen az idősödő és idős emberek munkanélküliség rátája; Javuljon a társadalmi esélyegyenlőség; Őrizzék meg mentális és fizikai egészségüket; Vegyenek részt az egész életen át tartó tanulás programjában; Magasabb legyen a szeniorok életminősége.

● ● ● ● ●

● ●

10

A célok eléréséhez kidolgoztuk azokat a megoldási javaslatokat, amelyek a jelenlegi Európai Uniós és magyar szakpolitikák keretein belül képesek már rövid időn belül eredményeket felmutatni. A megoldási javaslatok az elemzés során feltárt problématerületeket figyelembe véve az alábbiak: Az egyén segítése

Szervezeti célok ●

Megoldási javaslatok

Magasabb szintű produktivitás; Javuló versenyképesség; Csökkenő hiányzás; Jobb menedzsment; Képzettebb munkaerő; A munkáltatók javuló társadalmi megítélése; Csökkenő költségek; A társadalmi felelősségvállalás, mint a vállalati érték fő kifejezőjének promóciója.

●

●

● ● ●

● ●

A fizikai, mentális és társadalmi források megerősítése; Egészségmegőrző programok megvalósítása; Szakmai kompetenciák megerősítése Magatartáskompetenciák fejlesztése Digitális írástudás és idegennyelv tudás elsajátítása Változások kezelésének javítása Részvétel segítése a társadalom és a közösség életében


A szervezetek és az idősek viszonyát javító akciók ●

●

●

●

●

● ●

Életkor-menedzsment megoldások kidolgozása és bevezetése Atipikus foglalkoztatási formák – távmunka, részmunkaidős megoldások – bevezetésének támogatása Ergonómia és idősek a munkahelyen – munkarend, munkakörnyezet kialakítása Csoportmunkához, változáskezeléshez, stresszmenedzsmenthez szükséges készségek fejlesztése Rugalmas munkaidő bevezetésének támogatása Testreszabott tréningek kidolgozása Mentoring, tutoring rendszerek bevezetése az intergenerációs szolidaritás javításához

A társadalmi megítélés, közérzet javítása, az előítéletek elleni küzdelem eszközei ●

● ●

● ● ●

● ● ● ●

11

Idősekkel szembeni attitűdök megváltoztatása Előítéletek megszüntetése Az idősekkel kapcsolatos törvénykezés javítása Az időskori biztonság javítása Nyugdíjrendszer fejlesztése Önszerveződő közösségek létrejöttének a támogatása A társadalmi részvétel javítása Az egészséges táplálkozás javítása A fizikai aktivitás elősegítése Betegségmegelőző, egészségmegőrző programok szervezése és megvalósítása

Példaprojektek, nemzetközi minták Számtalan jó és a magyarországi viszonyokra alkalmazható projektet látunk, ha körbenézünk a fejlett világban. A következő példák igyekeznek minél több területet megmutatni, felölelve az ötletek, módszerek, együttműködők széles skáláját Egy hálózat, amelynek célja az Európai Szociális Alap szerepének növelése a tevékeny időskor előmozdításában Az ESF-AGE hálózat 14 uniós tagállam és régió hatóságaiból áll. Tagjai ismereteik és bevált gyakorlataik megosztásával iránymutatásokat és más eszközöket készítenek, próbálnak ki és terjesztenek, ezáltal segítve a szakpolitikai döntéshozókat és más érdekelteket az új programozási időszak kormenedzsment-stratégiáinak előkészítésében, kidolgozásában és végrehajtásában. Interreg IV projekt a városban élő idősekért A Q-ageing („színvonalas időskor városi környezetben”) projekt kilenc város és szervezet együttműködése, amelynek keretében megosztják egymással a közszolgáltatások és a városi környezet javításával kapcsolatos információikat és ötleteiket, hogy ki tudják elégíteni a népesség idősödése miatt jelentkező új igényeket.


Példa: egy kölcsönös tanulást célzó Urbact II projekt Az ActiveAge régióközi együttműködési projekt célja az volt, hogy tevékenyen segítse kilenc európai város kölcsönös tanulási folyamatát, amelyek így közös módszertanokat dolgozhattak ki, bevált gyakorlatokat oszthattak meg, és alkalmasabbá váltak a demográfiai változás kezelésére. A projekt olyan központi témákat vizsgált, mint „az életkor és a gazdaság” (különös tekintettel a munkában töltött évek számának növeléséhez szükséges feltételekre), „az életkor és a gondozás”, valamint „az életkor és a befogadás” (amelynek keretében az aktív polgári szerepvállalás és a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében tettek lépéseket). Küzdelem a vidéki térségekben élő idősek elszigetelődése ellen A Village Meeting Point („falusi találkozóhely”) EMVA-finanszírozású projekt találkozóhelyet hozott létre az Idestrup dán faluban addig elszigetelten élő idős emberek számára. Az informatikai eszközökkel és képzéssel, fitneszközponttal, kávézóval és kisbolttal is büszkélkedő központ nagyban megkönnyíti a tevékeny időskor megvalósítását a közösségben. Időskorral kapcsolatos együttműködés a balti régióban a „Best Agers” A „Best Agers” („szépkorúak”) kezdeményezés az 55 év felettiekre összpontosít. Célja a nemzedékeken átívelő innováció előmozdítása és a „szépkorúak” ösztönzése arra, hogy az üzleti élet és a készségfejlesztés terén a fiatalokkal együttműködve új ötleteket hozzanak létre, és megosszák velük tapasztalataikat és tudásukat.

12

Referenciák The EU Contribution to Active Ageing and Solidarity between Generations (09/08/2012) Demography, active ageing and pensions Social Europe guide - Volume 3 (21/06/2012) Council Declaration on the European Year for Active Ageing and Solidaritybetween Generations (2012): The Way Forward How to promote active ageing in Europe (01/01/2012) Eurobarometer Special Survey on Active ageing Active ageing and solidarity between generations A statistical portrait of the European Union 2012 Active Ageing Index Nemzeti Idősügyi Stratégia

Kapcsolat Társadalomfejlesztési Módszertani és Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. 1095 Budapest Boráros tér 5. 6/22 Telefon: +36 20 281 1378 Fax: +36 (1) 700 1853 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.tmszk.hu


IGEN! Idősödő és idős generációk életminőségét javító akcióterv

Recommend Documents