Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor V. forduló 2015. november 25. Előadó: Sümegi Nóra
A munkabér védelme (Mt. 154 – 164.§) • A munkabért a) megállapítani és kifizetni forintban kell; b) utalvány vagy más fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló formában kifizetni nem lehet; c) utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni (tárgyhónapot követő hónap 10-ig); d) készpénzben vagy fizetési számlára utalással kell kifizetni; e) a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni, kivéve, ha ebben bírósági vagy hatósági határozat korlátozza a munkáltatót.
• Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a) havibéres díjazás esetén – havi alapbér; b) órabéres díjazás esetén – az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok száma és a napi munkaidő alapulvételével megállapított összeg. • A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét el kell számolni az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével. Különbözet Túlfizetés
• Levonás munkabérből jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. • A munkáltató követelését levonhatja a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján, illetve, ha az előlegnyújtásból ered. • A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.
• 2. kérdés: A munkavállalót megillető teljes munkabért a munkáltató kizárólag a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának fizetheti ki. (HAMIS) • 13. kérdés: Melyik állítás helyes?
a) A munkavállaló jogszerűen lemondhat a munkába járás költségtérítéséről. b) Jogszerű a felek arra vonatkozó megállapodása, hogy a munkavállaló munkabére egy részét étkezési utalvány formájában kapja meg. c) A munkáltató németországi fióktelepénél munkát végző munkavállaló munkabérét forintban kell megállapítani és kifizetni.
• 11. kérdés: A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló részére havonta legalább milyen összeg kifizetésére köteles a munkáltató, ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak 1 hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg? A munkáltatónak fizetni kell a) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. b) az alapbér felének megfelelő összeget. c) a kötelező legkisebb munkabér összegét. d) az alapbér összegét.
• 13. kérdés Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével kell megállapítani. (HAMIS) • 9. kérdés: Ha a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló a neki járónál magasabb összegű munkabérben részesült, a munkáltató munkavállalóval szembeni követelését a munkavállaló hozzájárulása alapján munkabéréből levonhatja. (HAMIS)
• 5. kérdés: „A” munkavállaló munkabérét készpénzben kéri, „B” munkavállaló pedig fizetési számlára utalással. A munkáltató rendesen a munkavállalói részére a munkabért utólag egy alkalommal tárgyhónapot követő hónap 10-ig számolja el. Mindkét – irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott – munkavállaló 2015.IX.29X.12-ig szabadságon van. Eltérő megállapodás hiányában melyik munkavállaló fog korábbi időpontban rendelkezni a IX. havi munkabérével? a) „A” munkavállaló. b) „B” munkavállaló. c) Az egyenlő bánásmód követelménye miatt mindkét munkavállaló ugyanaznap.
Munkajogi igény érvényesítése (Mt. 285 – 290.§) • A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. • A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér 3-szorosát meg nem haladó igényét – írásbeli – fizetési felszólítással érvényesítheti. • A munkajogi igény – főszabály szerint – 3 év alatt évül el!
• A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni: a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással; b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével; c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel; d) a fizetési felszólítással; e) a munkavállaló munkájáról adott írásbeli értékeléssel kapcsolatos igény érvényesítése iránt. • A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs – kivéve: c) – d) pontban foglalt eseteket.
• 14. kérdés: A munkavállaló a munkáltatói fizetési felszólítással szemben a közléstől számított 30 napon belül keresetlevelet terjeszthet elő. A keresetlevél benyújtásának a fizetési felszólítás végrehajtására halasztó hatálya van. (IGAZ) • 6. kérdés: A munkáltatónak 325ezer forint összegű kárigénye keletkezett a munkavállalóval szemben. Munkáltató a) kárigényét fizetési felszólítás kibocsátásával érvényesítheti. b) döntése szerint a kárigény összegét a levonásmentes munkabérrészig a munkavállaló munkabéréből levonhatja. c) a kárigényét bírósági úton érvényesítheti.
• 2. kérdés A munkáltató jogalap nélkül fizetett ki 2015. júliusban 20ezer forint természetbeni juttatást a munkavállalónak. A munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát nem kellett volna felismernie, illetve azt nem ő időzte elő. A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett természetbeni juttatást a) 3 éven belül követelheti vissza. b) 6 hónapon belül követelheti vissza. c) 60 napon belül követelheti vissza.
Önálló tevékenységből származó jövedelem (Szja. tv. 16 – 23.§) • Önálló tevékenység minden olyan bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. • Önálló tevékenységből származó jövedelem: – a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem; – a felhasználó szerződés alapján megszerzett jövedelem; – választott könyvvizsgáló tevékenységből származó jövedelem; – egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme; – az ingatlan- és az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás gazdasági tevékenység keretében történik, stb.
• Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása 1. tételes költségelszámolás: - valamennyi költséget számlával, bizonylattal kell igazolni – kivétel: igazolás nélkül elszámolható költségek; - az igazoltan felmerült kiadás és az igazolás nélkül elszámolható költség a bevételből levonható; - bevétel hiányában el nem számolt költségeket a magánszemély következő évi bevételével szemben nem tudja érvényesíteni; - ha a magánszemély többféle önálló tevékenységet folytat a bevételeket és a kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni. 2. a másik módszer szerint a bevételből igazolás nélkül levonható 10% költséghányad és a bevétel 90%-a a jövedelem.
Tételes költségelszámolás - az elszámolható költségekről (Szja. tv. 3. mell.) 1. Jellemzően előforduló költségek - az önálló tevékenységgel összefüggésben vásárolt anyag, áru, illetve felmerült más kiadás; - azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag az önálló tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, arányosan lehet elszámolni, stb. 2. Igazolás nélkül elszámolható költségek - az önálló tevékenységgel összefüggő hivatali, üzleti utazás esetén a kiküldetési rendelvény alapján az utazásra kapott költségtérítés, stb.
3. Járművek költsége - üzemanyagköltségből és fenntartási, javítási, felújítási költségekből állnak; - üzemanyag áraként vagy a NAV által közzétett üzemanyagár vagy a számlával igazolt üzemanyagvásárlás vehető figyelembe, azzal, hogy negyedéven belül csak egyféle módszer alkalmazható.
Költségként figyelembe nem vehető kiadások - A magánszemély által megfizetett 14%-os eho, stb.
Ingatlan- és ingó vagyontárgyak gazdasági tevékenység keretében történő átruházása • Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik (Szja. tv. 3.§ 46. pont) • Az ingó vagyontárgyak átruházásából származó bevétel után nem keletkezik adókötelezettség, ha a bevétel összege az adóévben nem haladja meg a 600 ezer forintot.
• 7. kérdés: Önálló tevékenységből származó jövedelem a) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésére tekintettel kapott jövedelem; b) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége után járó jövedelem; c) az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme; d) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységéből származó jövedelem.
• 5. kérdés: A választott könyvvizsgáló tevékenységet folytató magánszemély jövedelme megállapítása során a tételes költségelszámolást alkalmazhatja oly módon, hogy bevétel hiányában a tárgyévben el nem számolt költségeket a következő évi bevételével szemben érvényesíti. (HAMIS) • 15. kérdés: A megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemély jövedelme megállapítása során tételes költségelszámolást választ. Amennyiben további önálló tevékenységet is folytat, akkor az egyik tevékenység veszteségével csökkentheti a másik tevékenység nyereségét. (HAMIS)
• 4. kérdés: Nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál a választott könyvvizsgálói tevékenységgel összefüggő üzleti utazás esetén a kiküldetési rendelvény alapján utazásra kapott költségtérítést, ha az nem haladja meg a kiküldetési rendelvényen feltüntetett km távolság szerint az üzemanyagfogyasztási norma és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagár, illetve a 9,- Ft/km általános személygépkocsi alapulvételével meghatározott összeget. (IGAZ) • 7. tétel: Önálló tevékenységet folytató ismerőse tevékenységével összefüggésben úthasználati díjat számolhat el a díjköteles útszakaszon megtett üzleti utak arányában. (IGAZ)
• 11. kérdés: A magánszemély saját lakásában végez önálló tevékenységet. Az önálló tevékenységből származó jövedelme megállapításához tételes költségelszámolást alkalmaz, ennek keretében házastársának nevére szóló fűtésszámlájának önálló tevékenységével kapcsolatban felmerült arányos része megtéríthető. (IGAZ) • 12. kérdés: Helyes a megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemély saját gépjármű üzemanyag-felhasználás elszámolása során alkalmazott eljárása: 2015.IX.15-én az üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV által közzétett ár alapján számol el költséget, 2015.X.2-án pedig úgy dönt, hogy a költségelszámolást a számlák szerinti üzemanyagár alapján kéri. (IGAZ)
• 14. kérdés: Az önálló tevékenységet végző magánszemély gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költséget kíván elszámolni, amelynek keretében elszámolhatja a) az úthasználat díját; b) a garázsbérlet díját; c) a gépjárműjavítás költségét; d) a parkolás díját. • 12. kérdés: A magánszemély jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg. Költségként nem számolható el a) a köztestület számára megfizetett tagdíj; b) a megrendelő által igazolt szavatossági költség; c) az önálló tevékenységet végző magánszeméllyel munkaviszonyban álló magánszemély javára megítélt és kifizetett baleseti kártérítést; d) a jövedelem után a magánszemély által megfizetett 14%-os mértékű eho.
• 9. kérdés: Szomszédja annak érdekében, hogy rendszeres munkabére mellett kis plusz pénzhez jusson, úgy döntött év elején, hogy – más pénzzé tehető ingó vagyona nem lévén – a családi örökség részét képező 15 festményt eladja darabját 49.900,Ft-ért. Eddig 12 festményt adott el. Szomszédja Öntől kér tanácsot a festmények eladásából származó bevételével kapcsolatos adókötelezettségének megállapításával kapcsolatban. Melyik tanács helyes? a) Amennyiben több festményt az idei évben már nem ad el, úgy adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. b) Bevételéből igazolás nélkül 10% költséghányad levonható, így a bevétel 90%-a a jövedelem, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezik. c) A bevétel 500ezer forint feletti része után köteles adót fizetni.
Járulékfizetési kötelezettség • Önálló tevékenység esetén mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján került sor, illetve milyen jövedelmet szerzett a magánszemély. • Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a járulékalap meghatározásakor a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával meghatározott rész vehető figyelembe, és nem járulékalap a 10% költséghányad sem. – Ha a magánszemély nem szerez az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet, járulékalapnak a szerződésben meghatározott díjat kell tekinteni. – Felhasználási szerződés esetén járulékalapként a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni.
Biztosítási kötelezettség megállapítása • Főszabályként a biztosítást havonta kell elbírálni. • Ha a díjazás kifizetésére nem havi rendszerességgel kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díj kifizetésekor kell elbírálni. • Előfordulhat, hogy a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontja nem állapítható meg vagy vitatott.
• 1. kérdés: A felek megbízási szerződést kötöttek. A megbízási szerződés szerinti díjazás és a szerződés időtartama alapján biztosítási jogviszony nem jött létre. Ebben az esetben a feleknek járulékfizetési, szocho fizetési kötelezettsége nincs. (HAMIS) • 3. kérdés: Nem keletkezik biztosítási kötelezettség, ha a magánszemélyt megbízási szerződés alapján a) 2015.IX.14-16-ig 3ezer forint megbízási díj illette meg és 10%-os költséghányad alkalmazását kérte. b) prezentáció elkészítésére kérték fel 2015.IX.1-én 20ezer forintért, amelyet 2015.IX.10-re készített el és 10%-os költséghányad alkalmazását kérte. c) 2015.IX.10-11-én, valamint 14-15-én előadás megtartására kérték fel a megbízónál, előadás sorozatonként 3.500,- Ft járulékalapot képező jövedelemért.
• 1. kérdés: A cég 2015.IX.10-én köt felhasználási szerződést a magánszeméllyel egy újságcikk megírására. A magánszemély a cikket 2015.IX.12-én adja le, a cég IX.-15-én elfogadja, a megállapodás szerinti ellenértéket pedig 2015.X.18-án kifizeti. A biztosítási jogviszony elbírálása során, mely időtartam vehető figyelembe? a) 2015.IX.10-12. b) 2015.IX.10-15. c) 2015.IX.10-18. d) 2015.IX.12-15. e) 2015.IX.12-18.
• 4. kérdés Melyik állítás nem igaz a megbízottra? a) Biztosítási jogviszonya akkor is fennáll, ha gyermekgondozási segélyben részesül, feltéve, hogy az ellátás folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt. b) Járulékalapot képező jövedelme után 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulékot nem fizet. c) Járulékfizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha rendelkezik arra vonatkozó igazolással, hogy más tagállamban biztosított és azon tagállam joghatósága alá tartozik, feltéve, hogy a részére kifizetett jövedelem Magyarországon adóztatható. • 10. kérdés A cég felkéri a magánszemélyt egy prezentáció elkészítésére. A felhasználási szerződés szerint a személyes munkavégzésért járó díjazás 20ezer forint, a vagyoni jog ellenértéke pedig 30ezer forint. A magánszemély nyilatkozata alapján 10%-os költséghányadot alkalmaznak. A biztosítási jogviszony megállapítása során a) 20ezer forint vehető figyelembe. b) 50ezer forint vehető figyelembe. c) 18ezer forint vehető figyelembe. d) 45ezer forint vehető figyelembe.
A szakképzésről (2011. évi CLXXXVII. törvény) • A tanulók gyakorlati képzése - a tanuló és a gyakorlati képzést folytató szervezet között létrejött tanulószerződés vagy - a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet között létrejött együttműködési megállapodás alapján folytatható.
Tanulószerződés - gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást fizet; - a pénzbeli juttatás: adómentes (Szja. tv. 1.mell. 4.11. pont); - a tanuló: biztosított (Tbj. 5.§ (1) bekezdés c) pont); - betegszabadság, táppénz.
Együttműködési megállapodás - a gyakorlati képzést folytató szervezet szakmai gyakorlat idejére pénzbeli juttatást fizet; - a diákra nem terjed ki a biztosítási jogviszony; - nem jogosult sem táppénzre, sem egyéb ellátásra.
• 6. kérdés: A szakképző iskolai tanuló együttműködési megállapodás alapján – a jogszabály alapján kötelezően fizetendő díjazásért – gyakorlati képzését folytatja munkáltatójánál. Ön, mint a munkáltató bérszámfejtője, azon az állásponton van, hogy a tanulót nem szükséges bejelentenie a NAVhoz a ’T1041-es nyomtatványon. (IGAZ) • 15. kérdés: A szakközépiskolai tanuló gyakorlati képzés keretében tanulószerződés alapján kerül foglalkoztatásra. A tanuló 2015.IX.15-X.10-ig beteg. Melyik állítás nem igaz a tanuló betegsége idejére juttatására? a) A tanulót a betegszabadság idejére járó pénzbeli juttatásnak 60%a illeti meg. b) A betegszabadság idejére járó juttatás adómentes, azonban járulékalapot képez. c) A betegszabadságot követő táppénz adóköteles juttatás.
• 8. kérdés: A 20 éves egyetemista fiú munkáltatójánál hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát. Munkáltatója a 25 év alatti munkavállaló után szocho kedvezményt érvényesíthet. (HAMIS) • 3. kérdés: A 22 éves nappali tagozatos egyetemista fiú iskolaszövetkezet tagjaként végez munkát. A 2015/16-os tanév I. félévében úgy dönt, hogy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. Az iskolaszövetkezet arról tájékoztatja a fiút, hogy ezen időtartamra megszűnik a szocho fizetési mentessége. (HAMIS)
• 10. kérdés: Ismerőse 22 éves nappali tagozatos egyetemista fia, aki iskolaszövetkezet tagjaként munkaviszonyban áll, úgy dönt, hogy 2015.X.1-től őstermelői tevékenységet kíván folytatni. Álláspontja szerint, mivel tanulói jogviszonya alapján biztosított, így őstermelői tevékenysége után járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Ismerőse álláspontja helyes. (HAMIS) • 8. kérdés: Melyik állítás nem helyes? a) Nappali tagozatos hallgató létesíthet heti 40 órás munkaviszonyt. b) Árvaellátásban részesülő 22 éves felnőttoktatásban részt vevő munkavállaló nyugdíjjárulék fizetésére nem köteles. c) A betéti társaság általános iskolai tanuló, társas vállalkozóként bejelentett kültagját havi minimál adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.
