IFJÚSÁGI ÉS DEMOGRÁFIAI KONFERENCIA - KOLOZSVÁR

A FÉNY ÜZENETE KULTURÁUS KONFERENCIA Konferenciaelnök: Dr. Bunyevácz Zsuzsa

IFJÚSÁGI ÉS DEMOGRÁFIAI KONFERENCIA - KOLOZSVÁR Konferenciaelnök: Tokay Rozália

© Magyarok Világszövetsége, 2008

A Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei I - V

I I .

VII.

A kötetbe szerkesztés, s a nyomdai előkészítés a H O N LE V E L Szerkesztőségének munkája

Tekintettel a kötetben foglalt in fo m á c ió jellegére - közlésre kü ld ö tt tudom ányos dolgozatok - a k a p o tt szövegel nem szerkesztettük, csupán a súlyosabb és szem betűnő h ib á ka t ja víto ttu k.

I S B N 978-963-88010-0-5

K iadja a M agyarok Világszövetsége Budapest, 2008. Készült a Mackensen Nyom dában

AJÁNLÁS A M A G Y A R O K V II. V I L Á G K O N G R E S S Z U S Á N A K K Ö T E T E I ELÉ

A/, alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége 2008. augusztus le ­ id között megszervezi a Magyarok v n . Világkongresszusát, a legátfogóbb legitimltású in;igyar köztestületet, amelyen tizenkét konferencia keretében több mint 250 magyar i s nem-magyar tudós, kutató és közéleti személyiség ad elő - kiutat keresve - mintegy üli) dolgozatot a magyar nemzet eredetéről, kultúrájáról és drámai sorsáról. Az eddigi Világkongresszusok történetében először, sikerült az előadásra kerülő dolgozatok java 11 '.szét a nyitónap előtt bekérnünk, és hét kötetben, nyomtatva közzé tennünk. A kedves ' iivasó e kötetek egyikét tartja most kezében. A Magyarok VII. Világkongresszusa ezer küldöttének ezeket a köteteket a Nyitói.i mferencia előtt átatljuk, és kiváltjuk, hogy korszakos határozatokat fogadjanak el. Olyan iiMi ározatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar nemzet életében kiváltsák azt az • rkölcsi valamint szellemi fordulatot, amely elodázhatatlíui, ha ez a nemzet élni akar, és .iiiiely határozatok méltóak ahhoz a nemzethez, ahhoz a Világkongresszushoz, amelyet a im.sz-huszonegyedüc század két kiemelkedő személyisége nagy odafigyeléssel üdvözölt. Tisztelt küldött-társak, kedves olvasóki Kérem, fogadják Mániásként Mario Alinei IIIDfesszor, a talán legismertebb európai nyelvtörténész, a monumentális Atlas Linguarum l iiiropae alapitó főszerkesztője és Őszentsége a Dalai Láma üzenetét, mely a magyarok • /.amára - fejléces papíijának címerével is - sokatmondó. Budapest-Kolozsvár. 2008. augusztus 6-án Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke

D ea r President, dea rfrien ds a nd colleagues o f the O rga nizing Com m ittee, Ladies a nd Gentlemen. To m y deepest regret I can n ot attend this im portant W orld Congress, the organizers o f w hich h a ve been so k ind as to n om inate m e H o n o ra ry President. Though Ife e l I do nőt deserve this honour, I am d eeply touched b y y o u r conviction that I d ő . I h a ve lea m ed to know H u n gá riá n p eo p le íhrough m y studies, and I have been struck by their creativity, their intelligence and their special qualities, w h ich are alsó reflected in the com plexities o f their language an d culture. M y d iscovery that m o d e m H u ngarians are the heirs o f the K urgan invaders o f H u n ga ry in the C o p p e r Age, a nd o f the a ncient fo u n d ers o f the Etruscan civilization, has nőt yet been a ccepted by official academ ies. Bút I h a ve no doubt that eventu ally it will, and H u ngarians w ill be recogn ized as the fou n d ers o f one o f the m ost origin al and im portant Bron ze a nd Iro n -A g e civiliza tion s of Europe. I wish a great success to you r Congress, and express the c o n v ictio n thai H u n ga ry will o c cu p y an increa sin gly im portant p ia cé in Europe. M a r io Alinei

K ed ves Elnök úr, kedves Szervező bizottsági barátok és kollegák, H ö lgyeim és U ra im ! M élységesen sajnálom , hogy nem vehetek részt ezen a jelen tő s Világkongreszszuson, am elynek szervezői voltak oly kedvesek engem Tiszteletbeli Elnökké (fővéd nök k é - fo rd .) kinevezni. Jóllehet ú gy érzem, hogy n em é rdem eltem ki ezt a megtiszteltetést, m élyen m egérint az Ö nök m eggyőződése, m ely szerint m egérdemlem. A m a g ya r em bereket tanulm ányaim révén ism ertem meg, és m egd öbben ­ tett kreativitásuk, intelligenciájuk vala m in t különleges képességeik, amelyek ugyancsak tükröződnek n yelvük ben és kultúrájukban. Azt a felfedezésem et, h ogy a m ai m agyarok azon kurgános tem etkezésű népek örökösei, akik M agyarországot a bronzkorban árasztották el, és örökösei az ősi etruszk c iviliz á ció m egalapítóinak, a h ivatalos tudom ány m ég nem fo ga d ta el. Á m nincs kétségem afelől, hogy végü l el kell foga d n ia , és a m agyarok a t elfogjá k ismerni, m int a bron z- és va skori E u ró p a egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizá ciójá n a k m egalapítóit. Kongresszusuknak nagy sikert kívánok, és annak a m eggyőződésem nek adok hangot, hogy M agyarorszá g egyre jelen tősebb helyet fogla l m a jd el Európában. M a rio Alinei

TMt OALAIIAMA

M K S S A Í.E

I .un Iwinpx

III Icarn tli;il lliv 7“' llu r i^ a n a ii \Vc,>rUI C o ii^ r c s s ciitíiU-J

I luti^uri.m s an d llic l-.asi" is b e i n g Ucld ott A ii g u s i liu ila p c s i

U v 2 0 . 2(MIX iii

1 iv g r c i tm in ab ilil> l o acc .'p i \ n u r kiiid in\ ilatitm i i u i n g Ui

in\ o itio r lra \ c l c iig a iíc iiic m s al Ilic liiiic.

I lic f l í t i U s u l 1 Itc I lim iia iia i) W o r ld f i n t g r c s s , vvliicli firsi a s s c in b lc il iii I V 2 ‘ii. aiu l I h e W u r lil l'c ik T a tio n d I I liiiig.irían.'v, « h i t l i \n í »>< r«iiiK U 'd iii u> k c t p ilic llu iiiía r ia ii iiu lio n N pirilualK an d c iillu ia lK iinitcd arc lii^ h K

laiutahli;.

VVo l ib o la n s c a n ilraw in sp iia iio n troin v o u r cl'toil.s

L»s \\c a r c alsí* cnyaiscii iit a s iin ilar c n d e a v o u r.

iis

p io n c c t

^tll>)tar, A lc \ a iu lc r ( 's u iii n au lh o rcit ih c firsI

Wc

ha\c

u

‘i|K'cial

f ibcUin-

I iig lís h d ic lio ii a n

co n n c c tío n

w id i

flu n g a r>

iliro u ^ li

an d y ra iu n ia r bn o k ni ih e jc u i

carlici v is iis lo lluiiitar;.

1 vvas \cr>

1^31

D u r in g niy

liapp\ l«> bt- s ito w u so n ic o l 'i h c

vMx'ks 1)1'A le x a n d e r C m im io d e K o r o s a n d Ihiis b e c o n iin ^ la in ilia r w iih hís c o n t rib iilio n s in h rin ^ in g l'ibet to llu n g a r ) o v e r a lu u id red an d ftiU y ears a g o .

Ii llie rc lo re givcít m e g r e a l p le a su re in c x le n d in g n n \>ann

(•reeiin iis lo a ll ih e p a n ie ip a n is an d lo c \ p re s s n>\ ap p ro c ia tio n lo Ihe or(íuni/cr.\ o f i h i s to n le r e n c e .

? A u g iis i 2 * m

I w is li yon all iltc sneccsn

A D a la i L á m a Ü ze n et Ö rö m m e l értesü ltem arról, h ogy A m agyarsá g és a Kelet cím m el, 2008. au g usztus 16-20. között B u d a p e ste n m egren dezik a M a g y a ro k V II. Világkongresz szusát. S ^ n á lo m , h ogy ezzel a rendezvénnyel azonos id ő p o n tb a n zajló egyéb u tazásaim m iatt n em tu d o m kedves m eghívásu kat elfogadni. F ö lö tté b b dicséretesnek tartom azokat az erőfeszítéseket, am elyekkel a/ 1929-ben első ízben ü lésező M a g y a ro k Világkongresszusa, és az 1938-ban alapi tott M a g y a ro k Világszövetsége p r ó b á b a a m a g y a r nem zet szellem i és kulturális egységét m egőrizni. M inket, tibetieket m egih leth etn ek az Ö n ö k erőfeszítései, m iután nekünk is a zo n o sak a törekvéseink. K ü lö n le g e s k ap csolat jö tt létre k özöttün k az ú ttörő m a gyar tud ós, Körösi Csorna S á n d o r révén, aki 1831-ben m egírta az első T ib e ti-A n g o l szótárt és nyelv tant. K o r á b b i m agyarországi ú tjaim során n agy öröm et okozott, h ogy m e g te ­ k in thettem K örö si C s o m a S á n d o r egyéb m ű veit is, és ekk épp m egism erhettem a b b é li érdem eit, am elyekkel százötven évvel ezelőtt „M agy aro rsz ág ra hoztu T ib e t -e t ”. Ezért n agy elégtétel szám om ra, h ogy m eleg üdvözletem et küldhetem valam ennyi részvevőnek, és kifejezhetem n agy rabecsü lésem et a konferencia szervezői iránt. S ok sikert kívánok Ö nöknek. 2008. a u g u sztu s 2-án

A D a la i L á m a

TARTALOMJEGYZÉK A F É N Y Ü Z E N E T E K U L T U R Á L IS K O N F E R E N C IA i'n i(iram .......................................................................................................................11 Miilc Im re: M a g y a r s o rsp ro b lé m á k és h a g y o m á n y o k ....................................... 13 A n d rá s: L e h e t-e igaz m a g y a rsá g o t, n e m zettu d ato t tan íta n i a m ai iii:i|';yar isk o lá k b a n ? ................................................................................................. 19 Uniílovári B éla: L á th ató , lá th ata tla n és a h it ......................................................25 Kukk István: A P á lo s -re n d a m a g y a rs á g é le t é b e n ..............................................45 ' •nuv.zi Tam ás: E g y lá to m á s v a ló s á g a ................................................................ 141 Crrandpierre A ttila: A m a g y a r vilá g k é p a jö v ő é p íté s a l a p j a ................... 149 ' .oiidos B éla : L e g ő s ib b te m p lo m a in k a k ö rte m p lo m o k .................................. 157

IF J Ú S Á G I É S D E M O G R Á F IA I K O N F E R E N C IA - K O L O Z S V Á R P r o g ra m .....................................................................................................................161 lo va g vitéz H orvá th László, a Történelmi vitézi R end Északkelet-Magyarország Törzsszék iv rületi Törzskapitánya

B Á T O R S Á G - V. n a gy bán y ai H orth y M ik lós korm án yzó ü z e n e te ....................165 Dr. Bakos BatU, a Szent K orona Lovagrend nagymestere A Szen t K o ro n a és az ifiú sá g .................................................................................. 16!) L. Ném eth Erzsébet, az M V S Z elnökhelyettese A z A n y a sá g szentsége. H it - S zeretet - R e m é n y ................................................177

Z sigm on d Emese, a N apsu gár gyermeklap főszerkesztője A vér h ord ja a test öröklését, a nyelv a lélekét. É letigen lő világkép és erkölcsi rend a m agyar nyelvben és népi m ű v e lt s é g b e n .............................. 181 Csép Sándor, köziró, az Áldás, N épesség M ozgalom elinditója N é p e s e d é si riadó, avagy p eregn ek a 24. ó ra p e rc e i.............................................lf):i La d á n yi H orvá th Attila, dem ográfiai szakértő Jelen és jö v ő .............................................................................................................. 197 N em es M árta, pszichológus C s a lá d p e d a g ó g ia a nem zet v é d e lm é b e n .............................................................. 201

A FÉNY ÜZENETE KULTURÁUS KONFERENCIA Konferenciaelnök: Dr. Bunyevácz Zsuzsa

Az

előadások helye: MVSZ-Magyarok Háza, Csontváry-terem E-mail: [email protected]

Program 2008. augusztus 18. (hétfő) •un

<):20

Dr. B u n y e v á c z Zsu zsa N y itó e lő a d á s

' n

10:00

B o r n G ergely A m a g y a r cím er az ő sv a llá s tü k ré b e n

.......

10:40

M á té Im re M a g y a r so rsp ro b lé m á k és h a gy o m á n y o k

..... .

11:10

' I III

11:50

S zü n et B e rn á d Ilo n a A hit sz e re p e a m a g y a r n épi g y ó g y ítá sb a n

11 .11

12:30

N a g y la k i A n d rá s L e h e t-e ig a z m a g y a rs á g o t, n e m ze ttu d a to t t a n íta n i a m a i m a ­ g y a r isko lákban ?

Hl

13:30

Ebédszü n et

' I Hl

14:10

Á d á m Z oltá n

'

A m a g y a r nyelv és a m a te m a tik a 'I m

14:50

Pörzse S á n d o r A m é d ia és a „fény ü ze n e te ”

M .1)

15:30

Dr. H a rg ita y A n d rá s „... m in d a z, am it a h a z a é rd e k é b e n tesz az e m b e r nem egyéb, m in t Iste n s z o lg á la t a ”

■ Hl

iri:50

S zü n et

.11

l(i:30

B a lcz ó A n d rá s S z e n v e d é sb e á g y a z o tt g y ö n y ö rű sé g

Hl

17:10

Prof. Dr. P a p p L a jo s M a g y a r F e lt á m a d á s

A FORDULAT 17:10 -17:50

Program Patak y A ttila A v ilá g n a k fénye...

17:50-18:00

P á r perces b eszéd - a nap zá rá sa

2008. aug:usztus 19. (kedd) 9 :0 0 -9 :4 0

M o ld o vá n Béla Láth ató , láth atatlan és a hit

9:40-10:20

Bakk István A P á lo s-re n d a m a g y a rs á g életében

1 0 :2 0 -1 1 :0 0

Dr. Lánszki Im re A P ilis üzenete

11:00-11:30 11:30-12:10

Szünet G ö n czi Tamás E g y láto m ás v a ló sá g a

12:10-12:50

Dr. M a g y a r G á b o r A m a g y a rs á g életmódija a törzsi-n em zetségi tá rsa d a lo m b a n

12:50-13:30

Dr. G ra n d p ierre Attila A m a g y a r világkép a jövőépítés alap ja

13:30

12

Z árszó

Budapest, 2008. augusztus 16-20.

Máté Imre

Magyar sorsproblémák ősi szellemiségünk vetületében M agyar sorsról szólván, szinte kikerülhetetlenül a Him nusz sorai jutnak eszünk­ be: „balsors, akit régen tép...” A „Balsorsnak” van egy m ásik neve is: „hülyeség”. N e m tépi a m agyart, csak arra teszi alkalm assá, hogy m ások téphessék. Ez nem végzet, ezen lehet vál­ toztatni. A kkor sem végzet, ha a hanyatlás a tendenciák term észetére jellem ző ingadozásokkal, ezer éve töretlen. A Nyirkai jó slatban (Yotengrit 2 196.0.) Lápkum ánja, táltos szelleme arra int, hogy „minden m egváltoztatható, ha nem fordultok el IS T E N E T E K T Ő L és m eg­ szívlelitek az ősök intelmeit:” A z ősök intelmeit csak akkor tudjuk megszívlelni, ha ismerjük azokat. Ezért adtam közre a rábaközi táltosok szellemi hagyatékát 3 kötetben, Yontengrit címmel. A Yontengrit 4. kötetében pedig m egkíséreltem a m agyar sorsproblém ákat ősi szellem iségünk vetületében vizsgálni. M ert m in­ den elmélet annyit ér, mint amennyire gyakorlatban hasznosítható. A z a sok zagyva szellemi táp, mely m an apság nem zeti színekben az ezoterikus piacon lelhető, vak vágányra terel a szerencsésebb jövőt kereső úton, m ég akkor is, ha nem m aszlagnak szánják. A táltos hagyom ány szerint ,jó t akarni rosszul károsabb, mint rosszat akarni.” A zok kedvéért, akik m ég nem ismerik a Yotengrit-könyveket, röviden elm on­ dom, hogy azok a nyugat dunántúli, főleg a rábaközi táltosok által m egőrzött B Ű Ű N ( B Ú H N ) néven em legetett ősi m agyar vallás filozófiáját, teológiáját, liturgiáját, erkölcstanát, jogrendszerét és történelm i visszaem lékezését tartal­ m azzák és a m esterek m ondásait. (B ű n b e esni a m agyar kereszténység első századaiban, hanem visszaesést az un. pogányság.) E vallás filozófiailag, teológiailag a nősténység-hím ség dualizm usára épült föl. Fundam entum a a jégkorszak em berének pragm atikus, oknyom ozó sám ániz­ musa. A z ősi m agyar dualisztikus világszem lélet a társadalom filozófia alapja is. Nyelvi vetülete pedig ab b an nyilvánul meg, hogy a páros testrészeket nyelvtani­ lag egy-nek vesszük. A történelm i Honfoglalást m egelőző századokban m ás vallások is teret nyerl,ek az akkori m agyar társadalom ban. Például a Z A R A T H U S Z T R IZ M U S M A J D A N N A K Plebejus változata a manicheizmus, to v á b b á az un. m ózsiás vallás, <ís különböző keresztény szekták: nazarénusok, jakobiták, nesztoriánusok. A buddhizm us is kimutatható. A z ősi B Ú H N vallás annak elemeit is integrálta. R öviden ennyit erről. A néprajztudom ány szám ára fontos lehet, hogy a sá­ mán, tudó, vagy táltos miként csom ózza a gatyam adzagját, hogyan kunkorodik ;i csizm ája orra. Szám om ra az volt a fontos, hogy mit tanítottak régi táltosaink.

E z azért fontos, m ert am íg őket követte a nem zet, sikeres volt. T éved, aki azt hiszi, hogy a m agyar sikertelen, m ert „b a lsors” üldözi. N e m a m agyar sikertelen, hanem M A G Y A R O R S Z Á G . H o sszú ideig voltam a M T K E (M a g y a r Iparosok , K e re sk e d ő k és S z a b a d fo g ­ lalkozású ak E g ye sü le te) a n ém etországi m a g y a r vállalkozók egyesületének el­ nöke. K észítettem egy felm érést arról, hogy a különféle em igrációk, csehek, szlo­ vákok, rom ánok, lengyelek, stb. a létszám ukhoz k épest m ilyen arán yb an tu d n a k fölm utatni a sikeres, önálló vállalkozókat. M i m agyarok m a g asan m egelőztü k a töb bit. Ö t és félezer tö b b sikeres vállalkozónk volt az átlagnál. A baj teh át nem a n em zeti balsors, h an em a hellyel m agyarázható. H a a h on p o lg ár k ülföldön k ön n y eb b en érvényesül, m int itthon, akkor itthon valam i, sót esetleg sok m inden n incsen ren d ben . A tap asztalat a rra tanít b e n ­ nünket, h ogy h iá ba cserélődn ek a korm ányok, h iá b a kerül h atalo m ra egyik, vagy a m ásik párt, lényegesen n em változik a helyzet. A k özigazgatás föld uzzad t a p ­ p a rá tu sá ra a k orm án yváltozások nincsenek lényeges befolyással... M a g y a ro rs z á g első dleges p ro b lém á ja az, am i m ind en néhai gyarm até. A gyarm attartó k szerte a világban, m ind enü tt olyan n om en klatú rát tenyész­ tettek ki, am ely csak exekutív feladatok m e g o ld ására alkalm as, ön állókoncepci­ ók k id olg ozá sá ra nem . E b b ő l a ten yészetből kerül ki m in d m áig a h ivatalnokok és politikusok n a gy o bbik hányada. A m a g y a r közigazgatási a p p a rá tu sa m ind em ellett a szocialista averzió is r á ­ nyom ja bélyegét a m aszek k al szem ben. A h o l csak lehet, sanyargatják, lo pják az idejét. A k orm án yzást egyébkén t is összetévesztik a san yargatással, zaklatással. M in d e z ek összességén él is n a g y o b b b^j, h ogy összetévesztik a függetlenséget az önállósággal. M a g y a ro rs zá g független, de n em önálló. A M a g y a ro rs z á g 2000 tan ácsk ozás tagjak én t am a jelszót prop ag á lta m , hogy „N e n apszám osai, h anem részvényesei legyün k az E U -n a k .” Ezt elérendő, k on ­ cepciók sorát terjesztettem elő. P éld á u l a sok kis tőke k oordin álását a m ultik favorizálása helyett.. A szocializm usból örökölt nom en klatú ra viszont őket akarta, m ert a rra szá­ m ított, h ogy a multik g on dolk o dn ak helyettük. G o n d o lk o d n a k is M a g y a ro rszá g rov á sá ra A b a jt csak tetőzi, hogy M o szk v a helyére, ah on n an k o rá b b a n a végső N y et vagy D a jött, nem egy m ásik b á b m o z g a tó kerül, h anem le g a lá b b hat-hét. A különféle gazd aság i érdekeltségek k ü lön b öző irán yok ba húznak, de a S zétforgácsoltságot a szocialista gon d olk o d á sm ód „csökevényei” is fokozzák. A m arxizm us-leninizm us do gm atik íya n em ism er ellenfelet, csak ellenséget, m ert nem ism er eszm ei variációkat. A m agyar politikai életre ez a m a g ata rtá s jellem ző, s ez gátolja az együttm űk öd ést korm ány és oppozíció között. A m indenkori oppozíció fő cé^ja n em a m indenkori korm án y h ibázásain ak k orrigálása, h anem a korm án y m e gb u k tatása, a k ár az o rszág súlyos k ároso d á sa árán is. M in de z p e d ig azért alak ult így, m ert a fölszín alatt m ű köd ő erők m e g akarták akadályozni, hogy M a g y a ro rs zá g ga zd aság ila g gyorsan és m ered ek en leh agyja a

tö b b i m ai népi dem okráciát, első sorb an az u tőállam okat. A z u tóállam ok , e lső sorban C seh szlovák ia és R o m á n ia sovinisztáit a g g o d a ­ lom m al töltötte el a m a g y a r „váltás”: A ttó l féltek, h ogy M a g y a ro rs zá g g a z d a s á ­ gilag n agy on gyorsan leh agyja szom szédjait és azokhoz k ép est n agyon m a g asra jut, am ihez tén ylegesen m ind en leh etősége m e g is volt. E z azt eredm ényezhette volna, h ogy n em csak a felvidéki és erdélyi m a g y a rsá g áh ította volna a vissza­ csatolást, h anem a nem m agyarok is. E z t m e g ak a d á ly oza n d ó egy út kínálkozott csak, M a g y a ro rs zá g ga zd aság i lezüllesztése... C é ltu d a tosa n é pü ltek b e ügynökeik a m a gyar politikába, k ö zig a zg a tá sb a és sajtóba. A bü rok rác ia eszközeivel gátolják a tőkés k özép osztály erősödését, a politikát és a közvélem ényt p e d ig akkor foglalk oztatják legintezivebben b a g a tell tém ákkal, am ik or nem zetközileg valam ire nagyon od a kellene figyelni. N e m állítom m akacsul, h ogy a pe rm an en s hanyatlás idegen ek m űve, de hogy részük van ben ne, azt tudom . ( A Yotengrit 4 -ben m egírtam , h ogy h on n an tu ­ do m ). A költőien ba lso rsn a k n evezett b u ta s á g já tsz o tta a főszerepet. A rábak özi táltosok szerint az is hazaáruló, aki teh etségtelen sége t u d a tá b a n felelősséget vállal. Lássu k , mit ron tottak el: 1) K ikiáltották h a rso n ák k íséretében a K öz tá rsa sá g o t, de elfelejtették (jo b b ik e se tb e n ) kijelenteni, h ogy a M a g y a r K ö z tá rsa sá g n em jó g i u tó d a a M a ­ gyar N ép k öztársa sá g n ak . N y u g a ti b a n k o k attól féltek, h ogy a M a g y a r K ö z tá r­ saság, am ellett, h ogy a N é p k ö z tá rsa sá g tartozásait n em fizeti vissza, m ég k ár­ térítést is követel, am iért kölcsöneikkel m e g h o ssz ab b íto ttá k a m agyar népnek szenvedést okozó szocializm ust. A z t rem élték, m egegyezn ek a b b a n , h ogy senki sem tartózik senkinek. M ásfelől, m iközben a k oro nát ráviask odták a címerre, elfelejtették hangsúlyozni, h ogy az új M a g y a r K ö z tá rsa sá g viszont jo g i u tó d a a M a g y a r K irályságn ak , és v á ija a kölcsön a d o tt pén zek visszafizetését, k am a ­ tostul. H a értesüléseim igazak, H itler N é m e t B iro dalm a, m elynek jo g i u tó d a a N é m e t S zövetségi K öztá rsa sá g , 40 millió dollár kölcsönt vett a m a g y a r K irály­ ságtól. Csinos összeg k am atos kam atokkal. E zzel sem törő dött senki. Vagy igen? T a lá n néhány ezrelék fejében lem on d tak róla? 2) A pénzügyi m u lasztások n ál is sú ly o sa b b ak a nem zetpolitikai m u lasz­ tások. A z u tód állam ok bo m lása elkezdődött. Szétesett Csehszlovákia. A m a ­ gyar politika m e g sem kísérelte a m agyarlak ta területeket visszakövetelni, h o ­ lott azokat a Trian on i sz erződésb en nem egy szlovák nem zeti állam n ak ítélték oda, h anem egy sok n em zetiségű C seh szlovák állam nak. Jugoszláviával hasonló a helyzet, K á rp á ta lja p e d ig törvénytelenül U k ríyn a része. Sztálin csatolta oda. M a g y a ro rs zá g m a g a zd as ág ila g annyira rozoga, h ogy a szlovák soviniszták sza­ m árfület m ernek m utogatni. Szlovákia tényleg nekilendült. E n n ek oka, hogy nincs S£uát bü rok ratiku s m últja. A cseh -szlovák törvény és ren d elettárat nem vallotta m agáén ak, a m agyarh oz csak azért sem nyúlt vissza, -újat írtak m ind en ­ ből, -korszerűt. H a a p ro b lém á k okait k u tatv a nagyon m élyre nyulunk, r á d ö b b e ­ nünk, h ogy a szisztém ával van baj. S ok társadalm i form a létezik, de a la p já b an véve c sak két jo g re n d van: a) m inden sza b ad , kivétel, am it nem b ) sem m it sem sza bad , kivétel, am it m égis

A tálto s h agy om ány szerint „m indent sza b ad , am i n em árt m á sn a k .” A m a ­ gyar léleknek, a m a g y a r logik án ak egyarán t a t a g sz a b a d s á g felel m eg, a m agyar állam ren d viszont a „sem m it sem sza b ad , kivétel, am it m égis” -r e ren d ezk ed ett be. M in den h ez en gedély kell. A z engedélyezés lassú folyam at, h ogy a hivatalnok fo n to ssága kid om borodjék . E z nem is folytatódh at m ásba, m int k orru pcióba. E z a szisztém a a centralizált állam beren d ezk edések re jellem ző. A centralizm us teh át n em jó. M a g y a ro rs zá g rom lá sa valószín űleg akkor k ezdő dött el, am ik or a törzsek fö­ derációját fölszám olták. T á lto s m estereim m indenesetre így vélték. Ah h oz, h ogy M a g y a ro rs zá g ne n a p sz á m o sa legyen E u ró pán ak , h an em élen­ já ró részvényese, sőt e setleg E U -n kívüli, független partnere, alapállások kal kell m egváltoztatni. V issza kell térn ün k ősi etikánkhoz, m ely szerint „m indent sza b ad , am i nem árt senkinek.” Ő si hitünk egy m ásik tétele, p e d ig a társadalm i szolidaritásra utal: „N e érts, ne bán ts, istápolj, segíts! ” H a e kéte tételt öss zh a n g b a hozzuk, eljutun k a szociális pia c ga zd á lk od á s alapeszm éjéhez, és az állam san yargató ra b ló g a zd álk o d á sá t gátló ala p stru k tú ­ rához, m elyben m indent sza bad , kivétel, am it nem. T á vira ti stílusban fogalm azva, ha azt akaiju k, hogy M a g y a ro rszá g ró l ne v á n ­ doroljon el az ész, az értelem , h anem honi keretek között bon tak ozh a sson ki akkor: 1) Ú j alkotm án yra és új ren d elettárra van szükség. 2) R é gió k b a kell szervezni a m egyéket, önrendelkezési alapon, és m e ssze ­ m en ő k om peten ciákkal ren delkező régiók által szövetségi k ö ztá rsaság g á kell átszervezni a centralizm u sba b e le b é n u lt országot. 3) A z alk otm án yn ak és jo gg ya k orla tn a k egyarán t biztosítan ia keU az ön-és vagyon védelem jo gát. 4) M egtiltan i az un. pártfegyelm et. A képviselő ne egy b a n d a v e zé r érdekeit k épviselje, h anem választóéit. 5) Ú j a la p o k ra helyezni a n épszaporu lat előm ozdítását, külön ös tekintettel azokra a nőkre, akik hivatásuk rov á sá ra vállalják az anyaságot. 6) Felszám olni a fölösleges h ivatalokat és m eggyorsítani m ind en ügyin té­ zést. 7) Ú j-a d ó és biztosítási ren dszert fölépítem . 8) K ö z é rd ek ű intézm ények (pl.: vasút, egészségü gy ) privatizálását m egtil­ tani, de n em gátolni, h ogy a sz ó b a forgó szektorokban privátok is in vesztálh as­ sanak. 9) Visszaállítani és életképesre szervezni az o rszág önellátó k épességét, el­ ső s o rb a n a m e ző ga z d a sá g területén. 10) Ö n á lló an lépni a „világpiacra”. E zt a listát lehet bővíteni, lehet részleteibe hatolni. F él órás e lő a d á s b a nem lehet m indent elm ondani. A föderatív M a g y a r K ö z tá rsa sá g o t azért tarto m fontosnak, m ert m á r ezer év­ vel ezelőtt ez lett volna a k e d v e ző b b fejlődés útja. M a p e d ig ez a le g c é lsze rű b b út a s z e b b jö vő felé.

a ) Elősegíteni a m e g bén u lt belső piac m ozgását. b ) A te h e tő se b b régiók direkt segíth etn ék az e lm a rad o tta b b a t, m ert a „köz­ p o n t” n em tu d n á ellopni a pénzt. e) A z egyes régiók jo b b a n von zókö rü k be tu d n á k integrálni a velük szom szé­ dos, „határon túli” m agyarságot. d ) A régiók k ereteiben m inden p ro b lé m a áttekin th etőbbé, teh át m egold h ató b b á válnék. C sak nem fölülről lefelé kell m egszervezni, h anem a m egyék önrendelkezése alapján. A régión b e lü l m a ra d h a tn án a k a m egyék. A m a gyar p a rlam en tet ú jra k ét-h ázasra kellene alakítani. A felsőház lehetne a régiók küldötteié, az alsó házban , p e d ig kb. felére csökkentett létszám m al a „pártok ” képviselői. P árt, pártos, pártü tó, -negatív történelm i fogalm ak. Eh elyütt n em tu d ju k a tém át m egtárgyalni, an n ak azo n b a n véget kell vetni, h ogy az országgyűlési k é p ­ viselő ki sem m o n d h a ssa s ^ á t vélem ényét! Y otengrit c. kön yvsorozatom 4. k öte té b en e tém ákról részlete se b b e n írtam, érintve a n em zetiségek p r o b le m a t ik ^ á t is. A rábak özi táltosok erk ölcsta n á b an n agy on fontos tétel a jó szom sz é d sá g tör­ vénye. „F o g a d d b e a jövevényt, védelm et az oltalm ad alá futót, am íg...” A m íg n em h on foglalón ak értelm ezi m agát! A m a g y a r politika a nem zetiségi is dilet­ tán sán kezeli. N e m integrálják a jövevényt, h anem nem zetiségnek nyilvánítják és tenyésztik! E n n ek új „ország tortaszeletelés” lehet a vége! N a g y o n óvatosn ak kell lennünk, m ert sokan pályázn ak m ellénk, közénk, fe ­ lénk, sőt a helyünkre! D e mi n em adjuk, n em hagyjuk! N e m kótyavetyéljük el sem a m a gyar teh e t­ séget, sem a m agyar földet, és azt, sem am i alatta van, a jö v ő bányakincsét, a vizet. M in d e n sikerül, h a m egszívleljük sikeres őseink intelm eit és politikailag, sem m erevedü n k m eg... N e legyünk sem a jo b b , sem a b aloldalon, de k özépen sem. F ön t legyünk, m agasan !

Nagylaki András

Lehet-e igaz magyarságot, nemzettudatot tanítani a mai magyar iskolákban? Lehet? Lehet! KeU? KeU! M i keU hozzá? B á to rság . KiáUás. P élda. Term észetesen a t u d ás sem hiányozhat a háttérből. H o l lehet tanítani? Ig a z á b ó l n em a hely a fontos, m ert n em csak az iskola lehet a n em zettudat, a m a g y a rsá g form álásán ak a színtere. E lső so rb a n a család, a k ise b b környezet ala p o zza m e g a felnövekvő n em zedék tud atát, erkölcsét, vUágnézetét. A n a p o n ­ ta im ádkozó, m a g y a rsá g á ra bü szk e csa lá d b a n a gyerm ek m á r egyéves k o ra előtt is im ára tuc^a kulcsolni a kezét, kétévesen m á r felism eri a m a gyar zászlót a sok közül, és így to v á b b . A z o n b a n az iskola sokat alakíthat - ron th at vagy erősíthet - a család által nevelt gyerm eki tudaton . A z iskola m eUett egy sor olyan intézmény, szervezet lehet, am i a m agyarságt u d at nevelésében szerepet játszhat. Ilyenek a k ü lön b öző íQúsági- és sp orte g ye ­ sületek, m űvészeti intézm ények. Van rá példa, hogy Uyen egyesületek ben a veze­ tő vagy az e dző szem élye, p é ld ^ a , tevékenysége mély m a gyar érzelm ű fiatalokat nevelt ki. S zem élyes tap asztalatom , hogy cserkészvezetőként a cserkészm ozgalom bíu i m ennyi fontos értéket és érzelm et lehet közvetítem . A cserk észetben a já tsz v a tan u lás és a k özösségi lét form áló h a tá sa közelit a családéhoz. M Uyen kiváló leh ető ség a cserkészek k ezében a táb o ri élet, ahol m inden este - n o m á d őseink szok ását felelevenítve - táb o rtű z m eUett z áiju k n apu nk at. Ilyenkor akár két órán keresztül is együtt van a tábor, a csa p a t egész közössége: énekelünk, játszun k , táncolunk, verseket m on du n k , jelen etek já té k os e lőad ásáv al tesszük élővé azt a történelm i kort, vagy em beri értékeket, am elyet az a dott táb o rtűz tém ájak én t m egjelöltünk. H iszen táb o ra in k m ind ig valam Uyen fontos m agyar évfordulóh oz kap csolódn ak. E zek alapján, ún. keretm ese köré szervezve zEylan ak a tábo rok . A z elm últ években keretm eséink a következő történelm i évfor­ du lókh oz k ap csolódtak : 1996. H o n fo g la lás (1100 év) 1998-99. F orra d a lo m és sz a b ad sá g h a rc (150 év) 2000. Á U am alap ítás (1000 év) 2003. R á k ó c z i-sz a b ad sá g h a rc k ezdete (300 év) 2004. B o c sk a i-sz a b a d sá g h a rc kezdete (400 év) 2006. N án d o rfe h érvá ri d iadal (550 év)

AtOKDIII Al

Nagylaki András

Al liiirr herceg, Szent E rzsébet (1100,1000, 800 év) :íoom Miil.yn.s király (550 év) ;i l<‘f>(.öbb gyermek, a felnövekvő nem zedék tö b b mint 70 százaléka nriii síMiiinilyen szervezetnek vagy egyesületnek. A z ő nevelésük a csalá*l<>n Uiviil rs.ik az iskolákban oldható meg. D e mely iskolákban van rá lehetőség, ii<*i’.y tKMii/.ottudatot, m agyarságtudatot adjunk át (n em ped ig oktassunk!)? A/, oiikorm ányzati iskolákban tanítók szám ára nehezebb a helyzet, ugyanis :i i (‘H(ls/erváltozás óta igazi és teljes szem léletváltozás nem történt. Sok iskola v(‘/,cM,óse m ég a régi vonalasok fiatalabb generációjából áll. S ok iskola vezetése n(MH nézi jó szemmel, h a valaki m ás szem lélettel tevékenykedik, ezt ugyanis az (eredményei elárulják. A z ilyen tanárt, mivel szemlélete érezhetően bensőjéből Ikkad, diákjai példaként tisztelik, tantárgyait szívesebben tanulják, versenyeredm ényeik jo b b ak . A hasonló tárgyat tanító kollégák értetlenkedve és irigy­ kedve nézik, hogy egy m ásik tanártársuk osztályában szívesebben tanulják a történelm et, az irodalm at, vagy lelkesebben énekelnek a heti egy énekórán, és sokan tagjai az énekkarnak. A szakm ai irigység meUett az önkorm ányzati isko­ lák ban a világnézeti k ülön bség is oka lehet annak, hogy létszám leépítéskor az ilyen tanárok közül kerülnek ki az elbocsátottak, főleg, h a az illető fiatal, és m ég nincs végleges státusza. A z egyházi iskolákban tanító tanárok - elsősorban a történelem , földrajz, m a­ gyar, ének és rajz szakos tanárokra gondolok - elvileg m ár sokkal jo b b helyzet­ ben vannak. A keresztény hit és egyben világnézet nem összeegyeztethető a baloldalisággal, a liberális szemlélettel. E gy m agyar kereszténynek, akár katolikus, akár protestáns, igen erős m agyar érzelem m el és kötődéssel keU rendelkeznie. H a ez hiányzik, akkor hitében, nem zettudatában sérülések lehetnek, s ezáltal a rábízott gyerm ekek tudatform álása sem lesz megfelelő. Persze az egyházi iskolákban is gördülhetnek az iskolavezetés vagy a kollégák felől akadályok a tanárok elé. Ezek azon ban főleg nem világnézeti vagy politi­ kai hovatartozásból, h an em szakm ai szem pontból adódhatnak. S ok esetben a súrlódásokat az okozza, hogy szakm ailag a hivatalos, akadém iai álláspont nem m indig egyezik a valódi, az igazi m agyar történelem m el, s a kollégák, vezetők ezek alapján szólnak bele a tanár m unkájába. A m agyarságtudat, a nem zettudat form álásának alapja a hiteles történelem tanítás. A hiteles történelm et elsősorban a történelem , irodalom , nyelvtan, ének, rajz, földrajz, honism eret órákon, m ásodsorban a tö b b i tantárgy kapcsán lehet és kell is tanítani. Egyetlen szaktárgy sem lehet kivétel ez alól. M in den vonalon m eg lehet találni azokat a vonatkozásokat, személyeket, eseményeket, eredm é­ nyeket, am elyek segítségével büszke lehet a diák arra, hogy magyar, vagy h a m ás nem zetiségű, akkor arra, hogy ennek az országnak az állam polgára. A hiteles történelem m egism erése önm űvelést kíván. Erre nincs lehetőség sem a tanárképző főiskolákon, sem az egyetemeken, hiszen azok a fennálló hatalom tám ogatásából léteznek, mely jelenleg nyíltan nemzetellenes. A zo k n ak az egye­ tem i vagy főiskolai oktatóknak, akik az akadém iai szem lélettel ellenkező, vagy azzal nem teljesen egyező ism eretanyagot p ró báln ak átadni, sok problém ával kell szem benézniük, h iába állnak m ögöttük a legú jab b kutatási eredmények.

A m agyar történelem hiteles m egism eréséhez nem csak olvasottság, nagy is­ ii uíretanyag szükséges, hanem olyan belső m eggyőződés is, amely nem zeti büszk(!séggel is telítve van. H iszen csak pozitív beállítódással lehet nem zettudatot lormálni! A zo n b an arra m indig figyelnünk kell, hogy saját nem zeti büszkeségünk (Kijárjon együtt m ás nem zetek lekicsinylésével! Sajnálatos m ódon m inden területen a negatív nem zettudat, a „bűnös nem /,(;t”-szem lélet kialakítása kerül előtérbe, amely sokszor m ár súrolja, vagy m eg \s h alad ja a történelem ham isítás fogalmát. A legtöbb mai diák úgy kerül ki az ('letbe az iskolarendszerből, hogy azt a képet alakították ki benne, hogy mi egy .szerencsétlen, balsorsú, bűnös nem zet vagyunk, akin mindenki át tud gázolni, ■s amely semmilyen m eghatározó eredményt nem tu d felmutatni. N e csodálkoz­ zunk akkor, ha egy ilyen fiatal nem zedék például a népességnövekedés szem ­ pontjából szükséges minimális szám alatt vállal vagy egyáltalán nem vállal gyertiiekeket. Pozitív nem zetkép nélkül nincs népességnövekedés! A negatív történelem szem lélet alakítása m ár ötödik osztályban m egkezdő­ dik, ahol m ég m indig azt tanítják, hogy besenyők által meg-vert, m egtizedelt vert liadként értünk a K árpát-m edencébe. A dicső m últat egyedül az alsó tagozat olvasm ányai próbálják kidom borítani. Pedig a történelem szem lélet form álásá­ nak fontos alapszíntere az általános iskola. N em a 15-16 éves középiskolásnál keU elkezdeni a szemléletformálást, az addigra m ár kialakult, és középiskolás­ korban az újdonságként előkerülő nézetek inkább ellenkezést és vitát váltanak ki, főleg, ha a tanár személyisége, példája nem hiteles. A főiskolákon azt vallják ugyanis, hogy a tíz éves gyermek m ég kicsi ahhoz, hogy elm agyarázzuk neki a történészek közötti vitákat a m agyarság eredetéről, a kettős vagy hárm as hon­ foglalásról, ezért egyszerűbb tanítani a kizárólagos finnugor-eredetet, a futva Lörtént honfoglalást. Am ennyiben azonban életkoruknak m egfelelően értelmes, a tudást „szivacsként” m a g á b a szívó egyénként kezeljük tanulóinkat, akkor hi­ hetetlen eredm ényeket érhetünk el. Büszkeséggel tölti el a gyerekeket, h a őseik kiváló katonai és kézm űves tudásáról, vagy szervezett társadalm áról hallanak. Saját tapasztalatból m ondhatom ; a felső tagozatos tanulók fel tudják fogni a kettős vagy hárm as honfoglalás elméletét, lehet beszélni nekik a finnugor és a török elmélet vitájáról. A hatodikos gyermekek igenis értelmesek. Szívesen hallanak nemzeti jelké­ peink és jelvényeink eredetéről, jelentéstartalm áról. A címerünk részei, az Árpád-sávok, a kettős kereszt és hárm ashalom ósi jelentéstartalm a növeli a címer tiszteletét. A Szent Koronával kapcsolatos elm életekből ők m aguk kiválasztják, melják a logikusabb, term észetesebb m agyarázat. Ezzel szem ben a logikátlan, összetákolt, össze nem ülő elméleteket kiejtik a rostájukon. R ácsodálkoznak arra, hogyan is van az, hogy döntő történelm i pillanatokban pont a m eghatáro­ zó, erős személyiségeket öli m eg egy sebzett vadkan, m íg m ás kortárs vadászok sohasem sérültek meg. N em szabad tehát álszentségből nem beszélni a m agyar uralkodók és vezetők eUen elkövetett merényletek valószínűségéről. Ugyanígy a sok rejtélyes öngyilkosságról, amely híres, fontos, m eghatározó politikusok­ kal történt meg, szintén bátran kell beszélni, felvillantva annak valószínűségét, hogy ezek az „öngyilkosságok” kinek az érdekeit szolgálták.

A FORDULAT

Nagylaki András

Az Á rpádok, a Hunyadiak, az erdélyi fejedelmek, végvári hőseink, Zrínyiek, Rákócziak, reformkori politikusaink, a szabadságharc vezéreinek, történelm i nagyasszonyainknak, vagy a XX. század pozitív politikusainak p éldája m indig jo got adhat a nemzeti büszkeségre és lehetőséget a pozitív m agyarságtudat ala­ kítására. A tanulók első találkozása a történelm i M agyarország térképével, nagyságá­ val folyam atosan lehetőséget ad Trianon elemzésére, ezért fontos, hogy ott le­ gyen m inden tanterem ben. N e m szabad azzal hárítani az evvel kapcsolatos kér­ déseket és válaszokat, hogy arról m ajd csak a X X . század történelm énél fogunk beszélni. Trianon nem zetiségi oldalának elem zését pedig a török háborúk alatti H a b sb u rg o k táplálta m agyareUenességtől kell kezdeni, és nem az 1867 utáni p o ­ litikától. H a ezekről bátran beszélünk, akkor nem keU félnünk attól, hogy di­ ákjainkban az elfojtott kérdések, a m eg nem kapott válaszok m iatt kialakul a nem zetre jellem ző depresszió. H a azt látják, hogy tanáruk bátran foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, válaszol nekik, akkor a sok negatív esem ény mellett nem fog kialakulni bennük a szerencsétlen, bűn ös nem zet tudata. S ha ezek meUé m ég hozzáadjuk a sok pozitív, büszkeségre jogosító eseményt és személyt is, akkor nem egy szürke, kom or 1100 év, hanem fényes, napsütötte korszakokkal teletűzdelt, de vérzivataroktól, szenvedéstől sem m entes történe­ lem bontakozik ki előttük. E zt a történelm i szemléletet tovább erősíthetik m ég a következők: nemzeti irodalm unk, költészetünk nagyjai és az ő életpéldájuk, nyelvünk ősisége, ősi írásbeliségünk, népzenénk kifogyhatatlan tárháza (m ely­ nek valóba nincsen párja a világon), a tudom ányos életben elért eredményeink, valam int legn agyobb sportolóink személyisége. E d d ig főleg a történelem ben rejlő, kiaknázható lehetőségekről szóltam. D e m i van a tö b b i tantárggyal? Azoknál szintén - h a nem is ilyen bőséges m ódon, de - m egtalálhatjuk a nem zettudat form álásának alkalmait. P éld áu l a földrajz esetén ott van a K árpát-m edence, mint földrajzi-ökológiai-gazdasági egység b e ­ m utatása. Lehetőség van arra, hogy akár tö b b anyag összekapcsolásával b o n t­ suk ki a rendelkezésre áUó egy leckét. A m ai m agyar társadalom , népesség té ­ m akörben nem csak arról kell szólni, hány fővel fogy a m agyar népesség és mikor csökken m ajd 9 millió alá, hanem fel lehet tárni az okokat, a családellenes p o ­ litikát és gazdasági érdekeket. E gészségtan és biológia órákon a párkapcsolat tém akörben nem kizárólag a fogam zásgátlásról és az abortuszról kell beszélni, hanem a házastársi hűségről, a családanyai és családapai szerepről és felelős­ ségről, a term észetes családtervezésről is. M indezekhez a személyes példaadás nélkülözhetetlen. H ogyan beszéljen a sokgyerm ekes családról, a népességfogyás megállításáról, a tanulólétszám roham os fogyásáról az, aki tudatosan csak egy vagy két gyermeket vállalt? A m agyar nyelv és irodalom , valam int az ének-zene tárgyak a m agyarságtu­ dat erősítésének m ásik hatalm as bázisát képviselik. H a csak a tö b b ezer éves, a m agyar hangzókhoz és nyelvtanhoz kialakított rovásírás-ábécéről, a legrégibb m agyar versünkről, a 400 és 500 év után m a is érthetően elolvasható irodalm i emlékeinkről, vagy a 200 ezer m agyar népdalról van szó, a nem zeti öntudat és büszkeség fel nem ébresztése szinte bűnnek számít!

Fontos kérdés, hol lehet ilyen nem zeti öntudattal rendelkező pedagógusokat képezni? A z állami felsőoktatásban biztosan nem. Egyrészt a népfőiskolák, sza­ badegyetem ek kell, hogy erre nagy hangsúlyt fektessenek. M ásrészt nagyon fon­ tos a pedagógu s saját önképzése. Olyan szakirodalom, olyan folyóiratok, olyan elektronikus tárhelyek felkutatása és tanulm ányozása, amelyek nem a m agyar­ ságot elnyomó, vagy a K árpát-m eden cét kizsákmányolni kívánó csoportok által tám ogatott helyekről szárm aznak. Például a m agyar történelem összefoglalása kapcsán fontos lenne Virág B enedek M agyar Századok című m unkáját elolvasni, amely m ég a H absburg-befolyástól m entes oktatáspolitika idejéből származik. (B á r m egemlíteném, hogy legu tóbbi kiadása sem tartalm azza a teljes művet, ami vélem ényem szerint m ár szintén jelez valamit.) A jelenlegi politikai vezetés és a hozzá tartozó oktatáspolitika a holokauszttanítás túlzott erőltetésével egyrészt a m agyarság „bűnös n e m z e f’-tudatát akarja erősíteni, m ásrészt el akarja terelni a figyelmet a X X . század két másik, nem zetünket sokkal jo b b a n m egnyom orító tragédiájáról, Trianonról és a b o lse ­ vik-kommunizmusról. Ezen túlm enően a X X I. század kialakulóban lévő tenden­ ciájáról, a baloldali internacionalizm ust felváltó liberális globalizm usról szintén, amelynek nem csak a nemzetek, hanem a teljes élő környezet is a vesztese le ­ het. E gy tan ár 40 éves pályafutása alatt legalább 2000 diákot bocsát útjára, ta ­ nítson akár általános, akár középiskolában. N agyon fontos tehát, hogy m a is legyenek hazán kban m agyarságukra büszke, nem zetünk kultúrájában és törté­ nelm ében jártas, bátor, példaadó tanárok. M ert lehetséges, hogy a hatalom el­ nyom ása m iatt m unkahelyükön nem fejthetik ki nézeteiket, ám jelenlétük olyan erővel formál, hogy a rájuk bízott gyerm ekek és fiatalok példaképül választják őket. E zt a gyerm ekkorban m eggyökeresedett eszményt semmilyen hatalom nem tudja tö bbé elnyomni.

Moldován Béla

Látható, láthatatlan és a hit Einstein is tévedhetett R övid összefoglaló T örtén t az 1980-as években, am ikor a berlini vaskerítés m é g állt, és am ik or a h id egh áború N y u g a t és Szovijetúnió között folytatódott. A z akkori Fran ciaor■szág vezetése világosan felm érte a veszélyt, d e a túlzott észak-am erikai h e ge m ó­ niát is k edvezőtlen n ek találta, ezért olyan m a g as technikai eszköz feltalálásán m unkálkodott, sunely F ran ciaországo t h egem ón iáho z vezetheti. M ivel ren d el­ kezett kellő hagy om ánn y al a szubn u kleáris fizika terén (Jolié és F red eric Curie m u n k ássága n yom án ) alk alm asn ak találta az akkori francia tu d ó so k k ép ességét (' feladat előkészítésében. íg y m egb ízást k ap ott A la in A spect és k utatócso portja k ülön böző kísérletek elvégzésére. 1982-ben A la in A spect és fizikus köre egy n a ­ gyon érdekes kísérletet végzett el, am elynek alapján m egállapította, h ogyh a egy elek tron párból az egyik elektront eltávolítja, függetlenül a távolságtól, h ogy az három m éter vagy egym illiárd kilométer, az elektronok tu d n a k egym ásról. T e ­ hát kom m un ikálnak egym ás között. E z viszont azt jelenti, hogy a k om m un iká­ ció se b essége jó v al m e g h a lad ja a fény terjedési seb ességét, mely ellent m o n d az Einstein által felállított, s N o b e l-d ü ja l k itün tetett relativitás elm életének, am ely a fény sebességét po sztu lálta m axim álisn ak (300.000 km/s). E zeket a k ísérlete­ ket tö b b sz ö r m egism ételték, és egészen az 1990-es évek elejéig titok b an tarto t­ ták, m a jd 1991-ben, m ikor a tud om ány os világ tu d o m á sá ra hozták, a fizikusok és tu d ósok m egfelelő m agyarázatot k erestek e furcsa je len sé g e k értelm ezésére. A D á v id B oh m híres an go l fizikus egy érdekes m agyarázatot keresett és talált, am ely a következőt m o n d ta ki: „hologram a va ló v ilá g ”, am ely azt jelentette, hogy mi a v alóságn ak csak egy szeletét ism erjük, am elyek a m élyben végbem en ő ism eretlen jelen ségeken alapszik. A z é rt nevezte h ologram n ak , m ert a híres m a ­ gyar N o b e l-d y a s tudós: G á b o r Dénes által fölfedezett h olo gram ok ho z hasonló jelen ségekk el találkozunk. Ism eretes az, h ogy a lézersu garak segítségével elkészített h olografikus fel­ vételek h árom d im en ziós képet m u tatnak , m inth a a lefényképezett tárgyat a térb e n látnánk. H a egy ilyen felvételt, lem ezt d a ra b o k ra törü n k (pl. egy rózsa h olografikus felvételét), m inden kicsi d a ra b ja az egész rózsát fog ja m utatrü. E z azt jelenti, h ogy fügetlen ül a részecskék n agyságától, a részecske tartalm azza az egészet. E z ellent m on d az a d d ig ism ert fizikai elm életeknek, am ely a világot az u niverzum un kat részek ből akarta összeállítani. Eszerint az új elm élet szerint, az univerzum n em bon th a tó független részecskékre, h anem m ind en m indennel összefügg. A z t is m on dh atnán k , hogy t u l^ d o n k é p p e n a részecskék valójában egym ástól elválaszthatatlanok. C sak a látszat kelti azt, h ogy egym ástól elvá­ laszthatók. D á v id B oh m pl. azt m ondja, h ogy az a gyun k ban találh ató szénato

m ok atom m agjai, és proton jai direkt k ap c so la tb a n állnak a N a p b a n talalh ató h a ­ sonló a to m m agok k al és protonokkal. T eh át az egész eddigi v alóságism eretün k illuzórikus, és eszerint m indez csak a mi tu d a tu n k b a n jelenik m eg eképpen. H a so n ló k é p p e n Prigram azt állította, hogy a gon dolko zás m ech an izm u sa is, az agy m em ória kép essége n em a szinapszisok és agysejtek m unkája, hanem holo gram h oz h ason ló jelen ségeken alapszik. M in d e zek a rra is e n ged tek k öv et­ keztetni, h ogy a telepatikus és parapszich ológiai je len sé g e k is m egtalálják h e ­ lyüket e h olo gram - k on stellációjában . Ezért a cso d ála to s új elm életért 1992-ben D á v id B o h m és P rib ra m N o b e l-d íja t k aptak . M in dezek et m egelőzve, 1973-ban, 36 éves k oro m ban , egy szívinfarktus k övetk eztében - am ikor csak ú gy m a ra d ­ h a tta m életben, h ogy hét véletlen so rren d b en egybeesett (am i a b b a n az időben , a valószín űség szám ítás szerint azt jelentette, h ogy a v alószín űség az életben m arad ásh o z k ise b b volt m ind 1 viszonyítva a föld akkori lakósainak szám áh oz) - felfedeztem egy új elméletet. K é tn a p i k óm a után, am ikor m egláttam a fényt, ez a rra késztetett, h ogy m e g ­ vizsgáljam a velem történteket, és m élyen elgon dolk ozzak ezeken. K ü lö n ö sk é p ­ pen az ra g a d t a m e g figyelm em em et, h ogy a fénynek kettős tulajdon sága, anyagi k orpuszk u láris és h ullám tu lajd o n sá g a van. E ze k a tu lajd n osá g ok egyszerre nem m u tath atók ki. N in cs egy olyan kísérlet, am ely m indkettőt egyszerre kim utassa, m elyek e gym ásn ak ellen tm on dón ak látszanak... E zt a tu d ósok rég vizsgálták és Niels B oh r m e g o ld o tta e dilem m át, az ő általa felállított N o b e l-d ü ja l k itü n tete­ tett kom plem en taritás- elv alapján, am ely kim ondja, hogy az e gym ásn ak ellen t­ m on dó n a k látszó do lgok nem ellentétesek, h an em kölcsön ösen k iegészítik egy­ m ást. E z nyilván m egfelelt a fény kettős tu lajd o n sá g a m agyarázatán ak , m ert a k orpuszk u láris anyagi tu lajd o n sá g azt jelenti, h ogy a korpuszkulok, foton ok egy p o n tb ó l kiindulnak, egy pályát leírnak, am ely pályán m inden p o n tb a n im p u l­ zusuk és helyük m e g h a tá rozh a tó (d ete rm in á lh a tó). A h u llá m -tu la jd on sá g m eg azt jelenti, h ogy a fény egy p o n tb ó l kiindul és az egész térben hullám szerűen szétteijed, teh át pályája nincs. A tu d ó s világ m e geléged ett ezzel az elm élettel, és a k ü lön böző k utatások to v á b b folytatódtak. É n a b b a n az id ő b e n n em t u d ­ ta m m egeléged ni ezzel a m agyarázattal, m int ah ogy n em tu d ta m m egeléged ni a W Heiseríberg h atározatlan sági elm életével sem , am ely k im on(^a, hogy egy pályán m ozgó részecske helyét és im pu lzusát u g y a n a b b a n az id ő b e n csak egy bizonyos valószín űséggel lehet m eghatározni, am ely a P la n ck állan d óján ak „h” függvénye. K é t évig szün telen ül im ád k o zta m azért, h ogy a Jóisten acüon b etek in tést c so d ála to s titkaiba, h ogy m a g a m n a k ezt a d ilem m át m eg o ld h a ssam . E n n e k a k itartó im ád k o zá sn a k k ö vetk eztéb en k a p ta m m e g Isten kegyelm i aján dék át, am ely elvezetett 1975-ben egy ú j v ilá g k é p e lm é le té n e k m e g ta lá lásáh o z , a m e ­ lyet a k k o r egy tö b b d im e n z ió s re n d sz e r h o lo gra fik u s ve tü le te i elm életén ek n e ­ ve zte m el. E z Eizt jelen tette, h ogy m i n em egy n égydim en ziós tér-id ő g ö r b ü le t ­ ben , a M in k o w szk i-té rb e n élünk, am elyn ek h á ro m d im en ziója tér, a n egy ed ik az idő, ha n e m egy tö b b d im e n z ió s ren d sze rb e n , ah ol m a g a a n égydim en ziós tér­ g ö rb ü le t is h olo grafik us vetü letek h alm aza, és az összes észlelt fizikai-kém iai, m ik roszk o pik u s és m a k roszk op ik u s je len sé g e k n em m ások , m int h olo grafik us

vi'Lületei a zo n je len sé g e k n e k , am elyek a tö b b d im e n z ió s ren d sze rb e n t a lá lh a ­ tok, A m e g ta lá lt je le n sé g e k h olo grafik u s vetü letein ek vetítési szögei, m a g a az i lvégzett k ísérlet függvén ye! E z m a g y a rá z a to t a d a fény d u ális tu la jd o n sá g á iiiik, m ert egyik k ísérlet (v e tító sz ö g a la p já n ) m e g ta lá lju k a fény korp u szk u lá ris I ula jd o n sá gá t, egy m ásik fsuta kísérelt (v e títő sz ö g ) a la p já n m e g ta lá lju k a fény luillám tulEúdonságát. T e h át a fénynek m e g ta lá ltu k két h olo grafik us vetületet, :itnely u gy an a z o n je le n sé g e t képviseli, csak a je le n sé g a tö b b d im e n z ió s re n d ­ szerben történik, a h olo grafik u s vetü leteit a negy dim en zió s té rg ö rb ü le tb e n filíyeljük m eg. U g y a n e z elm o n d h a tó az e lő b b em lített m e g h a tá ro z h a ta tla n sá g l e lm életről is, (W ein er H e is e n b e rg ) ah ol szintén u gy an a z o n je len sé g n e k h o ­ lografikus vetü letével találk ozu n k. T o v á b b m enve, ez az elm élet kiegészíti l>e B rog lie elm életét is, m iszerint m in d en an yagi részecsk én ek duális, anyagi i-s h ullám tulEgdon sága van. A m e g ta lá lt elm élet k ielégíti tökéletesen az e d ­ d ig m e gism ert ö sszes term észeti törvényeket, am elyek az a n y a gra v o n a tk o z ­ nak. L e g y e n e k azo k m a k ro va g y m ikrofizikai je len ségek . K id e rü l az, h ogy a m akrofizikai és m ikrofizikai je len sé g e k m élyen összefüggn ek. Ú g y is m a g y a rá z ­ hatjuk, h ogy a m akrofizikai je len sé g e k , a n a gy szá m o k törvénye a la p já n v ektoriális össze g e a m ikrofizikai jelen ségek n ek . H o lg ra fik u s vetü letek értlem éb en a k öve tk e ző k é p p e n értelm ezhatjü k: a m akrofizikai je le n sé g e k eg yb e esn e k .s^át h olo grafik u s vetületeikkel. A m ikrofizikai je len sé g e k am ik et m egfigyel­ hetünk, h olo grafik u s vetü letei azon je len sé g e k n e k , am elyek a tö b b d im e n z ió s ren d sze rb e n történ nek . É s am in t em lítettük, ezen h olo grafik us vetü letek v e ­ títési szögei függvén yei az elvégzett kísérleteknek. A többd im en ziós rendszer h olografikus vetü letein ek elm élete kielégíti az e d d ig felfedezett és m e gtalált fizikai törvén yek et és helyet a d az e d d ig m é g fel n em fedezett je len sé g e k n e k is, am elyek ú ja b b h o lo gra fik u s vetü letekn ek felelnek m eg. E z az e lm élet u gy an a k ­ kor kifejezi a „részben az egész’’ p rin cipiu m át is, m ivel szervesen összefügn ek a je le n sé g e k a h o lo gra fik u s vetületekkel. M á r a X X . sz á za d k ö ze p én volta k tu ­ dósok , akik észrevették h iányos ism eretein ket a valóságról, és ezt plasztiku san a k öve tk e zők é p p e n m a g ya rá ztá k . E d in gto n pl. azt m on d ta , h ogy a jelen ségek, am elyek et m i az e lő té rb e n látunk, tu la jd o n k é p p e n a h á tté rb e n m en nek v é g b e (já tsz ó d n a k le ). E z t a tö b b d im e n iő s ren d sze rt a holo grafik us vetü letek e lm é le ­ tével m a g y a rá z v a ú gy érth etjük, h ogy a tö b b d im e n z ió s ren d sze r a háttér, és a h olo grafik us vetü letek az előtér. A többd im e n ziós ren d sze rbe n m egtalálju k azokat a jelenségeket, am elyet mi, m int ezek h olografikus vetületei, parapszih ológiai, telepatikus, telekinetikus j e ­ len ségekkén t észlelünk. így m agyarázh atju k a levitációt is, m ely legyőzi a g ra ­ vitációt. T eh át ez az elm élet vilá g o sa b b a n és b ő v e b b e n adott m a g ya rá zatot a valóságról, az u n iverzu m un k ban tap a szta lh a tó jelenségekről, m int 15 évvel k é ­ ső b b , a D á v id B oh m által felfedezett „h ologram a való v ilág” elm élete. E zze l n em a karom csökkenteni D á v id B oh m érdem eit, in k á b b h álám at a k a ­ rom kifejezni Terem tő Jóatyám n ak és M egváltóm n ak, m ivel m e g h a llg a tta k ö ­ nyörgésem et, a m iben n em az anyagi jólétet, sem a jó egészséget, h anem a szel­ lem i látás a ján dék át kértem , b e b o c sá jtá st az Ó csod álatos titkai egy részébe. U g y a n a k k o r sa jn á la tta l állap íto m m eg, h ogy 1991-ben, az R M D S Z töb b szöri

kérésem d a c á ra , m e g ta g a d ta az an yagi tám o gatást, az a k k o r .Jiókm unkak ént” m egírt könyvem („Látható, láthatatlan és a h it”) k ia d á sá ra . T alán , h a a k k o r ez n em így történ ik, és K áli K irá ly István, aki a könyvek anyagi tám o ga tá sá ért felelt, iron iku san és pö k h e n d ie n nem utasít vissza, D á v id B oh m an go l tu d ós neve m e llett egy erd élyi m a g y a r neve is szerepelhetett vol­ na. Istenn ek hála, a K olozsvári R e fo rm á tu s P ü sp ö k sé g anyagi tám o ga tá sá v al a M isztótfalu si N y o m d a k ia d á sá b a n m egjelenhetett 2000 pe ld á n y sz ám b a n a „Lát­ ható, láthatatlan és a h it" cím ű m unkám . E z a könyv sok k al t ö b b e t tartalm a ­ zott, m int am it az e lő b b elm on d ottam . F ejezeteiben rám u tattam arra, am it m ár előttem híres tu d ósok felfedezték, h ogy u n iverzu m un k ban mily ritka az anyag, a m akrofizikai és m ikorílzikai v ilá g b an egyaránt. Létezésü n kben , m int a tö b b d i­ m enziós ren d szer része, m egtalálh ató a szellem i világ! M á r a m ásod ik fejezetben k im on d tam azt, h ogy az a n ya g szellem nélkül nem létezhet. A z egész könyvem t u l^ d o n k é p p e n a S zen tírás kiválogatott igéin nyugszik. C élom e könyv m e g ­ írásával az volt, h ogy „k ibék ítsem " a term észettud om án y ok at az Isten-hittel! E kettő lá tszólagos ellentétét a sá tán m u n k áján ak tulzudonítottam . E zé rt e m u n ­ k á b a n n agy h angsúlyt fektettem az Ó sz ö v e tség b e n m egtalálh ató T e rem tés-elm élet, és a term é szettu d om á n y ok b a b elerőszakolt evolúcióselm életek kibékítésére. A terem tést és létezésünket a terem tő gran diózus pro g ram já n a k fu ttatá ­ saként értelm eztem és értelm ezem , és e b b e n a p ro g ra m b a p ró b á lta m beépíten i Jézus K risztu s szerepét, a Szen tlélek szerepét és a m inden rosszn ak forrását - a sátán n ak szerepét is. A m u n k á n ak ne h e ze b b e n érth ető részeit, ahol a m a te ­ m atikai és fizikai n a g y o b b tu d á s ra is szük ség van, a fü ggelék b en b o n to tta m ki. K e re ste m azt, h ogy m a tem atik ailag bebizon yítsam ; a m egism erés h atára, am ely n em a m egfigyelések m ódszerétől, a m űszaki felszereltség fejlesztésétől, h a úgy tetszik, a „H igh tech nic”-tó\ függ, h anem attól, h ogy egy olyan t ö b b ism eret­ lenes egyenletrendszerrel állunk szem ben, ahol az ism eretlenek szám a m indig n a gy o bb, m int az egyenletek szám a. É s ez vezetett m egism erésün k határához, m ert az ism eretlenek xyz... tartan a k a végtelen felé. A felállított egyenletek sz á ­ m a m é g nü n d ig la ss a b b a n k övetik ezeket. A z egyenletek polinom okat k épezn ek és K rangnak, - tehát közelről sem li­ neárisak. H a n -n ek nevezzük az ism eretlenek szám át és m -nek az egyenletek szám át, az „ n ” m ind ig n a gy o bb, m int „ m ”. H a m égis v a jm ik é p p e n megakai^juk ism ern i (m egközelítve m egism ern i) a valóságot, - h ip otetiku san - n éhán y ism e ­ retlent ism ertn ek kell tekintsünk, h ogy az egyenletrend szer m e gold h ató legyen! É s en nek fügvén yében az ism eretlen ek m egközeU tőleg ism ertekk é válnak. A m ásik izgalm as p ro b lém a a dim enziók m iben léte volt és m ost is az. A dim enziók az en ergiasűrűségi szintek függvényei. M in él n a g y o b b az ener­ giasű rűségi szint, an nál n a g y o b b a dim enzió értéke. E z a g o n dolat M e gv áltón k egyik pé ld á za tá b ó l ered: am ikor azt m on dta, ha csak egy m ustárm agn yi hitetek volna, és a hegynek azt m on dan átok, h ogy zuh an jon a tengerbe..., ú gy tö rté n ­ ne... V ilá g o sa n látható, hogy a m ustárm agn yi h itben sokkal n a g y o b b a e n ergiasű ­ rűségi szint, m int a ten g e rbe zuh an ó an yagban .

A

m akrófizikában az en ergiasú rúségi szintek m ind ig kissebek, m int a a szu ba tom i részecskéknél. E zért van az, h ogy a m akrófizikában

111 ikrófizikában,

,.().sem h aladju k m e g a négy dim enziót, m íg az elem i részecskék e setében ( inikrófizikában) az energlasú rü sségi szintek sokkal m a g a s a b b a k , így a dim e n ­ ziók szám ai is sokkal n a gy o bba k . M in dezek et s ^ á t m atem atik ai k épletek által vezettem le, am in ek folytán nagyon érdekes konklúziókra ju totta m , am elyek felsorolására az idő rövidsége miatt itt n em a d ód ik alkalom . K épleteim m egalkotásáh oz, m int egy „alap k ő re” IKivezettem egy új, dim enzió nélküli együtthatót. „c G h ”, am ely összek ap csolja a speciális és általános relativitás-elm életet a I luUám m echanikával és a m egh a tá ro z h a ta tla n sá g elm életével. E n n ek az együttI latónak a segítségével - áttérve a su g árzások jelen ségére - m egen gedh etővé váit a fénysebességn ek a túlhaladása. így ju to tta m el azokhoz a jelen ségekh ez (n em anyagi su g árzások h o z), am elyeknek holografikus vetületei a mi tér-idő g örb ü leI ü nk ben m á r nincsenek. U g y a n c sa k az en ergiasú rússégű szintek, és ennek k ap (!sán a dim enziók szám án ak növelésével eljutottam ahhoz a m egállapításhoz, am elyet a S u per string-elm élet (a „tá g u lás” elm élete) felfedezői m egtaláltak,

hogy a B ig ba n g (Ő s r o b b a n á s ) u tán m egtaláltak t = 10'“ secun dum n ál, a Planck-falnál, a dim enziók szám a 11 volt, ezért a d em on strációért a Super string felfedezői: Frank és társai N o b e l-d ija t k a p ­ tak. É n n em álltam m e g a tizenegyedik dim enziónál, hanem alk alm azva azt a principium ot, hogy Isten törvényei állan d óak és válltozatlanok - a B ig bang pil­ la n a tá b a n r = 0 s, a dim enziók szám a 12 volt. N e m véletlen, h ogy ez egy fontos bibliai szám , am ely t ö b b sz ö r jelentkezik az Ó és Ú jszövetségben egyaránt. A m i­ kor a tu d ósók n agy vitát folyattak, h ogy léteztek szingularitások a N a g y R o b ­ b a n á s (B ig -b a n g ) pillan atában , én azt találtam m atem atikai képleteim alapján, hogy ezekre n em volt szükség. N e m h iá b a egy híres tudós-filozófus ú gy jellem ezte a v ilág keletkezését, h ogy a „sugárzá s" fénnyé fagyott, m ert m atem atikai k ép le ­ teim m egen g e d té k ennek levezetését és bebizon yításást, am ely kim ondja, hogy a su g árz ás a m egterem tett többd im e n ziós ren d szerben óriási, frekvenciával és sokkal n a g y o b b sebességgel, m int a fény sebessége (óriási h ordozott energiák­ kal) a B ig -b a n g p illa n a tá ban fók uszálód ott fénysebességgé, a fókuszálást Isten végtelen szeretete, m int egy lencse idézte elő. A N a g y R o b b a n á s t p e d ig a S átá n okozhatta..., m ert m á r akkor m e g akarta sem m isíteni Isten m unkáját. D e Isten nem engedte... és szeretetét a k ü lön b öző kölcsön h atásokba helyezte el, az an yag­ ba, am ely n em en ged te részeire széthullani az univerzum ot. A k áo szb ó l tágu ló k ozm oszt terem tett, a m elybe Szentlelke által az életet is beültette. A B ig -b a n g p illa n a tá ban m e g k e zd őd ött a harc; a végtelen szeretet és a v éges gonosz (sá tá n ) között, am ely a G o lg o tá n csú csosod ott ki, ahol Isten S zen t Fia legyőzte a sátánt. A z e m b e r sze m p on tjá ból világosan k iderült az, hogy m i em berek nem csak a tér­ idő g ö rb ü letb e n élünk, m int anyag, h anem a többdim enziós ren dszerben, m int szellem és lélek. így az em bern ek m e g ad a tik a sz a b ad választás lehetősége, hogy Isten felé, vagy a sátán felé orientálódjon. M on d h atn án k, hogy le g tö b b esetben n em egy statikus állap otot foglalun k el, h an em egy oszciláló m ozgást végzünk Iste n és s átán között. A mi sz a b a d akaratu n kon m úlik az, hogy elfogadjuk -e azt

a kegyelm et, irgalm at, hogy m in d in k á b b a szeretet felé tolód ju n k el, b á r vissza­ esünk, oszciláción k ban a sá tán felé is. D e am p litú d ó ja n a g y o b b az oszcilációnak Isten szeretete irán yába, m int az eUenkező irányba, a sátán felé. íg y h aladu n k m egváltásu n kh oz, ü dvözülésün k h öz és m egszen telődésü n k höz. M in de z Isten k egyelm ének és Szen t F ia értünk h o zott áld oza tá n a k köszön h e­ tő, am iért csak köszönettel, hálával és dicsérettel a dózh atim k. E z vezet ahhoz az igazsághoz, hogy b árm it is tegyen a sátán, m ert a le g n a g y o b b h a ta lo m a sz e ­ retet..., Iste n önzetlen és végtelen szeretete. A m in t em lítettük, m á r a terem tés p illa n a tá b an a T erem tő be ik tatta uni­ verzu m un k létezésébe és m ű köd ésébe: a részben az egész p rin cipiu m á t. Ezt a princípium ot találju k m e g a Szenthárom ság E gy Iga z Isten egységében , ahol az A tya -F iú -S ze n tlé le k n e k elegyíthetetlen és szét n e m választh ató az egysége. U g y a n e b b e n a m u n k á b a n elem eztem a tahyonok cso d ála to s világát! A h o l ezen részecskéknek töm e ge m in d a d d ig m íg n em érik el a fény seb ességét, im agináriu s értéket vesznek fel, am elyek a fény sebességén él valós értékké válnak. E lv é ­ gezve a k ü lön böző szám ításokat, r ^ ö t t e m arra, h ogy a külön böző seb ességek fügvén yében v > c, két érdekes esettel találkozim k: 1. n agyon n agy töm egek egy bizonyos se b e ssé g h a tá ráig óriási en ergia szintekkel, en nek k ap csán óriási szám ú dim enziókkal 2. n agy on kis töm egek m é g k isseb térfogattal, am ely m é g n e g y o b b energiasú rúségű szintekhez vezet, és m é g m a g a s a b b szám ú dim enziókhoz. E zeket m á r ú gy tekinthetjük, m int k ülön leges fekete lyukak, am elyek nem látszanak, de u gyan ak kor su gározn ak . K o m b in álv a az előző elm életeket elju ­ tun k a p á rh u z a m o s u n iverzu m ok létezéséhez is, és legu tolsó felfedezésem az a m á sod ik á b rá n láth ató un iverzális egyenlet. M e g o ld á sa nyom án, m e g m u ta t egy olyan sebessegh atárt, (249500 km/s), am ely m egk özelítőleg k éth a rm a d a a fény sebességének , ahol a négydim en ziós téridő görb ü let-stru k tú ra elveszti stab ilitá­ sát és a részecskék sebességén ek növekedésével, a fény se b ességén ek irányába, a részecske eltúnik a m i tér-idő görbületü nk ből, és átm egy egy m ásik p á n iz a m o s univerzum ba. íg y ezen a „sebességablakon” m e g ad a tik az á tjárh ató ság leh etősége a m i univerzim iu n kból egy m ásik u niverzu m ba. E z bizonyítható lesz akkor, am ikor a technikai fejlettség m egen gedi a részecsk e-gyorsu lásban ennek a h a tá rse b e s­ ségn ek az elérését. K ö n y ve m bő l k id om borodik az, h ogy Isten terem tette, iga zg atja és tartja fent ezt a világot, vagy világokat, az ő végtelen n agy szeretete által, am elyet nekünk em berek nek Jézus K risztuso n keresztül m u tat m eg, és Szentlelke által g y a k o ­ rol. E z kell, legyen a Fény üzenete. A V ilá g V ilágosságán ak üzenete. A b o m lasztó söté tség be n élő m a gyar nem zethez és néphez, h ogy Isten kegyelem , s Isten m ég m ind ig leh etőséget a d a Jézus K risztu s-i ú tra való visszatérésre, n em zetün k feltám ad ásására, és újjászületésére.

K om m en tár A z energi£isúrúségi szintek szám itásain ak e red m én yeiv el k ap csolatb an . a ) A m akrofizikai jelen ségek e n ergiasú rú ség szin tjeinek valószínűsített szá­ mítási eredm ényei. L á ttu k hogy az en ergiasű rűségi szin tek k iszám ítása n agyon ii) m egközelítésre az V = { [ W /V ]/[ W o A ''o ] }■* A

k épletre haUgat a le g jo b b a n .

relativisztikus en ergiák és terek (té rid ő g ö rb ü le t) h á n y a d o sa i negyedik h a t­

ványon egy 12 fokú egyenlethez vezetn ek az “ u=u/c “

relativisztikus se b e ssé g

luRgvényében. A m űveletek elvégzése u tá n az Y = u'^ - 2 u ‘°+u® egyenletet kapjuk. A z egyenlet m e g o ld á s a után m e g k a p ju k a következő gyököket: ö Y/a u=0 II, 0 , U2 = 0 , U3= 0 , U4=0, u j= 0 , Uí=0, U7=0 e b b ő l a d ód ik h og y ezekre a gyökökre az Y = 0 vagyis am ik or az u = 0 a se b e ssé g v = 0 ennek az á llap o tn a k m egfelelő dim e n ­ ziók szám a N = 4 . A to v á b b i gyökök m egtalálása: Ug=l, U9= l , Uip-1 a v = c - vei azonos. E b b e n az e setben is a gyökök behelyetesítésével az Y = o k apjuk, am i szintén az N = 4 d ú n enzióra m utat. Van a zo n b a n két gyök Ui2=0.8165 és Un=0.8165 ami n agy on n agy se bességre m u tat v=244950 km/sec gyakorlatilag a m ak rosz­ kopikus vilá g ban elérni talá n nem is lehet (egyelőre). Ezekk el a gyökökkel Ymax=0.022 és =1.0222 N = c ''"'“ + b = l .0222+3=4.0222 teh át üyen sebességn él létrejön egy k evésbé ■stabil szerkezet teridőgörbület, m ivel nem egészszám ú a dim enziók szám a, am i talán egy átjáró k ap u lehet egy m ásikfajta m é g nem ism ert térid ő g ö rb ü le tb e (p árh u z a m o s u n iverzu m ba)? M ive l a közeljövőben ilyen nagy seb ességet elérni m é g n em tudun k, nyitott k érdés m arad , h ogy m ilyen m ás jelen ségek m e g ta p a sz talá sá b an lehetne ré­ szünk. VEúon valam ikor m egism erh etővé válik? É n m ár biztos n em érem m eg! de v ajon más/sem? M iért lényeges ez a felfedezés? A z é rt m ert a világ egyik legh íresebb tudósa, Einstein azt a kép letet vezette le, h ogy a nyugalm i töm eggel rendelkező részecs­ kék, testek a M in k o w sk y -té rid ő g ö rb ü le tb e n nem érhetik el a fénysebességet, m ert akkor a tö m e g a végtelen t éri el, ez m e g nem lehetséges. A T E R E M T Ő I S T E N viszont m é g elm életileg sem en ged i megközelíteni a fénysebességet, m int ah ogy n em en ged te felépítem a B á b e l tornyát. A m egtalált 244950km/sec sebességn él a részecske (n yu galm i töm e gg e l rendelkező test) elhagyja a mi téridőgörbületü n ket. E n n ek a m egállapításnak , amit k éső b b talán kísérletileg is m a jd lehet igazolni n agy on n agy jelen tősége van az U m verzu m fejlődésének vizsgálatában , de m é g a részecske fizikában is. A jelen p illan atban a neutrínók ese té be n m é g nincs eldöntve, hogy nyugalm i töm egük zéró vagy n agy obb, m int zéró. A tah jáonok ese té be n viszont, am elyek csak akkor vesznek fel reális tö m e ­ get, h a sebe ssé g ü k n a gy o b b , m int a fény sebessége, m ás téridőgörb ü letb ől (p á r ­ h u zam os u n ive rzu m ból) jöhetnek. É s akkor a v>244950km/sec seb ességn él m ár a m i U n ive rzu m u n k ba n is kim u tath atók lehetnek? A netrínók esetében viszont.

A FORDUUT

Moldován Béla

h a a nyugalm i töm egük nagyobb, m int zéró, akkor a sebesség’ük növekedésével a töm egük nőni fog. H a ez a m axim ális sebesség a 244950km/sec alatt marad, akkor az Univerzum unk töm ege állandóan nő, és tart a kritikus érték fele, ami okozhatja m ajd az univerzum tágulásának m egállását és elvezethet ennek öszszehúzódásához. Ez az összehúzódás viszont a folytonos és fokozatos töm eg­ növekedéssel együtt előidézheti az univerzum feketelyukká való átalakulását, am elynek szám talan változata áUhat elő. M é g egy ú ja b b B ig -b a n g is lehetséges. M indez term észetesen csak a “filozofálás a m ostanig ismert jelenségek felhasz­ nálásával”. A jövő to v á b b ra is m egism erhetetlen, m egjósolhatatlan, és ez nem is annyira rossz dolog, azon ban az új sebességhatár az anyagi világban, egy izgal­ mas, új tudom ányágat nyithat meg. H a m ár én Istentől m egkaptam ezt az ajándékot - a tálentum ot nem ásom el, hanem ha Krisztus arra kér, gyarapítóm - ez keresztényi kötelesség. M indenképpen S O L I D E O G L Ó R IA . M oldován B éla M arosvásárhely 2007.VIII.15. A B O L Y A I Ö R E G D IÁ K O K S Z Ö V E T S É G É N E K

Függelék A z em bert m ár a legősibb korából a kíváncsiság hajtotta a m egism erés felé. K ezdetben csak a vele szorosan összefüggő dolgok m egism erésére törekedett, m ajd fokozatosan a m egism erés és kíváncsiság szféráját m in d jobban kiterjesz­ tette. A X X . század m ásodik felében ez tö b b millió fényév távolságra is kiterjed. Ez a „trend” ugyanaz m arad a kíváncsiság görbéjénél. Vajon a m egism erésnél is? E zt a kérdést jo ggal tehetjük fel. Vannak elméletek, am elyek azt tartják, hogy a m egism erés határtalan, de m ár vannak tapasztalatok, am ik azt bizonyítják, hogy a m egism erésnek áttörhetetlen határai vannak. K ezdetben az összefüggések megközelítéséhez elégséges volt egy két koordiná­ tából álló rendszer: V = ^(x). A lineáris összefüggés elégségesnek tűnt ahhoz, hogy a jelenség megközelítőleg kifejezhető legyen. Idő m últával a közelítés ugyanazon jelenség megismerésére elérkezett bizonyos non-hnearitáshoz, egy: y=f V ) függ­ vény formájához. M é g később ugyanazon jelenségek vagy események összefüggé­ se m ég kom plexebb lett. M egjelentek a többism eretlenes függvények; y=fV,y)^ amelyek ra n g a , a „k” núndinkább nőtt. Ez oda vezetett, hogy ugyanazon esem é­ nyek, amelyek ti időben történtek és kifejezhetők voltak y=f függvénnyel, a t, időben nem fejezhetők ki csak y = f “"(x , y ) függvény segítségével. H a t3 időben vizsgáljuk m eg a ti időben megtörtént hasonló eseményt, észre­ vesszük, hogy az y = f ""(x, y) függvény m ár nem jelent megoldást, a m odell sokkal kom plexebb lesz. A változatlannak hitt paraméterek, x, z, ..., j... n között is lé­ teznek összefüggések, és nem is lineárisak, hanem „k” rangú függvények. Tehát VZ|)]^ függvény lesz, ahol „i” közelít a , j ”-hez. Ez a term észeti összefüggés a l„ i(l(')V)on az y = ®^tx(fj^Z|)]^ függvényhez vezet, ahol n->oo (közelít a végtelenhez),

Budapest, 2008. augusztus 16-20.

in >x). Csak nem ismerjük a gyorsaságot, amellyel az „n” és „m ” halad a végtelen irl(!. A függvény általános form ája a következő lesz: V= ahol j->co Tehát Y c abszolút m egism erése lehetetlen, m ert az egyenletrendszer nem iiK‘goldható. M e g kell tehát elégednünk a valóság relativisztikus m egism eré­ sivel. Ez a mi m egism erésünk határa, nem tudjuk m egoldani az Y.^ = lui-íg-vényt. Ez a iT a késztet bennünket, hogy alázatosan hajtsuk m eg fejünket a ivi-emtő előtt, aki e függvényt szerkesztette és algoritm usát a N a g y P ro g ra m b a Ik‘lehelyezte. Elégedjünk m eg azzal a lehetőséggel, hogy konverzációt, kapcsolaI o l tarthatunk fenn a grandiózus kom puterrendszerben a vezérkom puterrel

4. Dimenziók... vagy energiasűrűségi szintek? H osszú kutatások és vergődések után. Istennek hála, m egértettem , hogy a hilható a láthatatlan ban lakozik, és az Isten örökkévalóságában. Ezt a Szentírnsból m ár nagyon régen tudjuk: K ülön ösen P ál apostol hívja fel erre a figyel­ met: „...mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, m ert a i:il,hatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók”. M egp ró b áltam elképzelni a többdim en ziós rendszert a láthatatlanban. Ez leIHitetlennek bizonyult. M e g kellett elégednem azzal, hogy a többdim enziós rend;:/,er tartalm azza a négydim enziós térgörbületet vagy atéridő-kontinuum ot, ahol még a mi megfigyeléseink lehetségesek. Tehát mi csak a holografikus vetületeit l.;vpasztalhatjuk, figyelhetjük m eg azon jelenségeknek, am elyek a többdim en zi­ ós rendszerben játszódn ak le. A m akroszkopikus jelenségeket m ár m ásképpen ügyelhetjük meg. Ezek m ár oly m ódon m ennek végbe a többdim enziós ren d­ szerben, hogy ugyanakkor jelennek m eg a négydim enziós téridőgörbületben is. 1[ogyan? M in th a a téridőgörbület egyik síkja lenne a többdim enziós rendszer­ nek, és a m akroszkopikus esem ények vagy jelenségek egybeesnek saját vetüleI,cikkel. Tehát a m eghatározatlanon épül fel a m eghatározott, a m akroszkopikus jelenségek a nagy szám ok törvénye szerint. A m eghatározatlan, indeterm inált jelenségek viszont m ár nem a síknak elképzelt téridőgörbületben m ennek végbe, hanem „ezen felül”, a többdim en zi­ ós rendszerben, és ezeknek a téridőgörbületben csak a holografikus vetületeit észlelhetjük (korpuszkuláris vagy hullám tulajdonságát a m ikrorészecskéknek) ;) vetítő szög-kísérlet függvényében. Tehát a dim enziók rejtélyét az energiáknál kell keresnünk, iUetve az energiasűrűségi szinteknél. D e hogyan induljunk el, milyen kritérium ok alapján? Elképzelhető, hogy a di­ menziók száma az energiasűrűségi szintekkel arányos. M elyek ezek az arányok? Minél m a g a sa b b az energiasűrúségi szint, annál tö b b dim enziót igényel a jelen­ ség, ami végbemegy. A z energiát mint mennyiséget valam ihez viszonyítani kell. így ju tu n k el az energiasúrúséghez. M indjárt látjuk, hogy a legn agyobb energiasűrűségeket vagy energiasúrúségi szinteket a m ikrorészecskéknél találjuk meg. Egy tárgynak, ami mozog, m ozgási és potenciális energiája van. H a tehát m oz­ gási energiája van, m indjárt jelentkezik a sebesség is. M é g tekintetbe kell venni

azt, h ogy van gravitációs tér, van n ak kvantum m ennyiségek, és nem kerü lh etjük el az általán os relativitást sem. D e m a tem atik ailag levezetni egy olyan képletet, am ely az e n ergiasű rűségi szinteket és a dim enziók szám át is m eghatározza, n agyon nehéz. M é g fennáU egy m ásik n eh ézség is. A m akrofizikai jelen ségekn él a fizikai tör­ vények egyik h atáresetével találkozunk. Itt m á r n em kell szám oln u nk a k v an ­ tum m ennyiségekkel, és a h a tározatlan sági relációt sem szükséges, hogy igén yb e vegyük. A m akrofizikai jelen ségekre a de term in áltság = m e g h a tá ro z h a tó sá g je l­ lem ző. E zzel szem ben a m ikrofizikai jelen ségekn él m indezekkel szám olni k ell E ze k a m egfigyelhetetlenben, a láth atatlan b an , a tö b b d im e n z ió s ren d sze rb e n já tsz ó d n a k le, teh át az energiasűrűségi szinteket és ennek m egfelelően a d im e n ­ ziókat csak em pirikus k épletek segítségével szám íth atju k ki (h a eg y á ltalá n ki­ szám íth atók ?), logikai spek u lációk alapján. N e m m o n d ta m le a dim enziók szám a és a specifikus energiasű rűségi szintek összefüggéséről. A m akrofizikai jelen ségekn él a fény se b essége n em lép h ető át. C = 300 000 km/s (m ert erre a relativitáselm élet kötelez, am i igazolt). A jelen sé g e k po n to sa n m e g ­ figyelhetők, kiszám íthatók, teh át n em lépik át a n égydim enziós téridőgörbületet, -kontinuum ot. A z em pirikus m atem atik ai k éplet m e g kell h ogy feleden ezeknek a követelm ényeknek. A m akrofizikai jelen sé g e k energiasű rűségi szintjeinek kép letét a k övetkező elgon do lások a lapján vezetjük le: W = energia; V = térfogat, am elyben az en ergia hat; V (X, y, z, t) téridő; Y = en ergiasű rűségi szint; VVo, Vo = kezdeti állapot. 4

’ w/V [W o / V o j

’w

V ,'

,w = m v ‘ ,w ^ = m ^ c ^ ,-= u

(1)

w/ V _

A relativikus képletek a M in k o w sk i-té rb en (L oren z-tran szform ációk ): rrio = n yugalm i töm eg, m = a test töm ege, t = relativikus idő, x, y, z, a tér dim en ­ ziói, 0-val jelzett k ezdeti állapotok.

r,

X =

1 ----c

y =

A

„J V

H-’o

Y=

1 -----------------------------------------_ . Vo _ V ^-------i o _ 1- u ..J

V T V

■^

[ l - u^)

LV 1-

=

- 2u

+ u®, ahol u = —

-I ^

^


^

ahol — = 0 és — ^ < 0 ; — = 1 2 u " - 2 0 u * + 8 u ’ = 0 egyszerűsítve (?ü 3^ Á\i

1 2 u *-2 0 u ^ + 8 = 0 n e vezzü k el

= A; kapjuk; k i.i = M É A ; Ai = 1 24 u = l,u = ± l ; v = c, b e h ely ettesítve 15 = 0 ;7 m «= 0,02194 A z energiasű rűségi szint nagy on alacsony, a dim enziók szám a: N = e'' + b 3 4; o* = 1: b = 3; = 1,0022 (a tér 3 dim enziója)

N = 1,002+3 = 4,002 = 4 T e h át a téridógörbü letben , téridő-k o n tin u u m b an a m akroszk opiku s je len sé ­ gek soh asem lépik át a n egyedik dim enziót. A m in t m on do ttu k az előbbiekben , a jelen ségek egybeesnek saját h olografikus vetületeikkel, m ert m a g á b a n a n égydim enziós t é ridő gö rbü letben , -k on tin u u m ba n történnek. A m ikroszkopikus jelen ségekn él az en ergiasű rűségi szintek nem ilyen egysze­ rűen találh atók m eg. A m in t m on do ttam , tek intetbe kell venni a relativitástelm életet, az általán os gravitációs állan d ó ( G ) és a fény se b ességén ek jelenlétével (C ) a h a tározatlan sági relációt és a k vantum m ennyiségeket (h ). így eljutim k egy új állan dóh oz: „ C G h ”, am it holografikus állan d ón ak neveztem , h = a Plan kállandő. Ily m ó d o n a következő em pirikus k ép letet ajánlom , figyelem be véve az e lő b b elm ondottakat. Y = en ergiasú rúségi szint, N = a dim enziók szám a:

Y=

■ (w vC G h '^

m v‘

rtu

/...

s

r = a részecske sugara, v = ------- (a részecske térfogata) 3

(4 )

a z á lla n d ó k : h = 6,625-10'^^ cgs. G = 6,67 10 ® c m V s C = 300 000 km/s = 3-10'“ cm/s CGh = 132,5 10“ .

Y = en ergiasú rúségi szint, N = Y

ahol N a dim enziók szám a:

N= A z „idő” dim enzióján kívül le g a lá b b 4 dim enzió szük séges ahhoz, h ogy á tlé p ­ jü k a négydim enziós téridógörbületet, de a jelen ségek h olografikus vetületei a 3+1 dim enziós „sík” térid ó g ö rb ü le tb e n jelentkeznek. A többd im e n z ió s ren d sze rbe n az „idő” dim en ziója nem azonos a térid ó­ g ö rb ü letb e n találh ató idő dim enziójával, de ennek m inden h olografikus vetületéb e n szim ulitin m ód on repro du káló dik, m inth a egy „id ő "-n e k nevezett tengely körül helyezkednének el a t ö b b i dim enziók. M in d a d d ig , am íg a töb b d im e n ziós ren d sze rbe n vé g bem e n ő jelen ségekn ek leh etséges h olografik us vetületeként m egjelenni a téridőgörbü letben , a töb b d im e n ziós ren d szer e részét a n a ló g m ó ­ d o n szintén egy g örbü lt felületnek k épzeljük el. A t o v á b b ia k b a n láthatjuk, hogy lesznek olyan energiasúrúségi szintek, am elyek olyan nagy szám ú dim enzióhoz vezetnek, ahol az idő „im agináriussá”, gyakorlatilag nem létezővé válik: ez az Isten Örökkévalósága, ahol a múlt, a jelen és a jö vő egybeesik. A B ib liá b an m egtalál­ ható: „ott n em lesz m ár idő”. A z időt leképezhető többdim enziós görbült felület a d d ig a dim enzióig tart, ahol az „ ő sro b b an á s”, a B ig B a n g k ezdődött (t = 0). A fent m e g ad o tt képlet segítségével - a szám ítások at elvégezve - azt látjuk, hogy a m ikroszkopikus je len sé g e k m inden e setb en t ö b b dim enziót igényelnek m int 4! A m ikrorészecsk ék n él a sz á m ítá sok at elvégezve, a k övetk ező e red m én yek ­ re ju tim k . A z energia sú rú ségi szintek a k o rp u szk u lá k (ré sze c sk é k ) e se té b e n a se b e ssé g fü g g vé n y é be n nőnek, de so h a se m lép n ek át b izon yo s en erg ia sú rú sé g i szintet és en nek m egfelelően b izon yo s dim enziót. íg y a sz á m ítá sok e re d m é ­ nyei: - e lektronok és pozitron ok : 4,8-6,9 en ergiasúrúségi szintek 6-8. dim enziók - neutrínó-antineutrínók: 4,85-7,77 en ergiasúrúségi szintek 6.5-8,8. dim enziók - proton ok és antirészecskéik: 4.5-5,3 en ergiasúrúségi szintek 6-7. dim enziók (a gyorsított proton ok a fénysebességh ez közel érik el a 7. dim en ziót)

deutérium : 4.7-5,36 en ergiasú rúségi szint és ennek m egfelelő 6-7. dim enziók trícium: 4.8-5,3 energiasű rűségi szint és ennek m egfelelő 6-6,9. dim enizók Á lta lá b a n a h adron ok , m ezonok és lep ton ok a le g n a g y o b b sebesség, a fény: i'b e ssé g közelében sem h aladják m e g a 6,7 energiasű rűségi szintet és az ennek m egfelelő 8. dim enziót. A h adronok, m ezonok alapk öveinek a k varkok ese té b e n a fény sebesség kö/('lében m egtalálju k a 7-nél n a g y o b b energiasű rűségi szintet, am i m egfelel a 10. ilim enziónak. T eh át a „kvan tu m létrán ” a le g n a gy o b b en ergiájú részecskék a k varkok alkoI oelemei, a risonok; e zu tán következnek a k varkok és a leptonok, csak ezek u tán I önnek

a m ezonok és a h adronok. A k om plex részecskék, m int a deutérium , trícium , k ise b b sebességek eseté­ h o n az 5-6. dim en zióban „m o zogn ak ” vagy já tsz ó d n a k le a mikrojelenségeik. A sugárzásnál át kell alakítani a képletet, m ert a fo to n o k e setében n em ism eriuk ezek su garát, hogy kiszám íth assuk térfogatukat, de ism erjük a frekvenciáju­ kat (re zg é sszá m aik at) és hullám hosszukat. A foton okra h ató erők egyensúlyá­ ból viszont k iszám íth ató egy fiktív térfogat:

V - — c

ahol

X

e = 4 . 8 1 0 r ‘" cgs.

e = az elek írom OS töltés

\ = a su gá iz á s hullámhossza a V = 0 = 31(D'" cm/s

B eh elyettesítve a fenti értékeket, ezt kapjuk:

Y =

és

In

N=

N - Y '^ t y v ;

(5)

E lvégezve a szám ítások at a k ü lön b öző h ullám h osszú su garakra, v = c - infravörös:

X = icr^cm, Y = 5,4, N = 7. dimenzió - látható sugarak:

X = lor^cm, Y = 5,6, N = 7,26 - ultraviola 1:

X= 10^ cm, Y = 5,78; N = 7.B7 - ultraviola 2:

\= icr^ cm, Y = 6,14; N = 7,92 - X-sugarak: A.- 1[T®cm ,Y-6.3; N = 8,1

X = 10^ cm, Y = 6,45; N = 8,28 - Y-sugarak: X = 1Q-’'* cm ,Y = 7,08; N = 9

X= 10-^“ cm ,Y = 7,78; N = 9,83 (e = 1.3 lO^Gev) X^ lOr^^ cm, Y = 7,98, N = 10 (e = 1,3-IOPGev) Ilyen nagy en ergiákat la b o ra tő riu m b a n m é g n em sikerült előállítani. A sugárs lépcsője a h ullám h osszat ( M ) csökkentve: X =

10-23 cm , Y = 8,07,

N

=

10,16

X =

cm, Y = 8,17,

N

=

10,27

X = ^0-^^

cm, Y = 8,26,

N

=

10,38

N

=

10,48

X=

1Q-2^ cm, Y = 8,35,

l =

cm, Y = 8,43,

N =10,57

X=

10’^®cm, Y = 8,52,

N = 10,67

X = 10-'^ cm, Y = 8,6,

N = 10,76

X=

10-“ cm, Y = 8,68,

N = 10,85

X=

10-^' cm, Y = 8,77,

N = 10,95

X=^0-^^

cm, Y = 8,85,

N = 11

(e= 10'^ Gev, t = 1 0 ^ ^ s )

Ez történ t a Plan ck -id őben , am ely n agy on közeli volt a B ig Ban gh ez; t = 0 s A B ig B a n g pillan atában , h a a P lan ck -id őn b e lü l t = 10"^^ s , h a a fizika törvéIivei n em változnak vagy n em változnán ak, a su g árzás h ullám h ossza \ = 10^“ cm Y = 9,7, N = 12, ez len n e a t = 0 s dim enzió, am ikor a hordozott energia e = 2-10=“ G e V a V = 5,12-10'®® cm^ az e n ergiasú rúség 8 = 0,4•10'^“ gr/cm^ E b b e n az esetben n em képzelhetünk el a fénysebességet m eghalad ó sebesséuet. A z ezzel a su gárzással elinduló rezgésidő t = 0,35-10 ®“ s A képlet n em akailályozza m e g a v > c fénysebességének átlépését: ez viszont im aginárius időhöz

vezet. U gyan ak k or a térfogat is im aginárius. A z átalakított képlet a következő:

v= 10-C = 3-10" cm/s; X=10-^®cm; Y=10; N = 12,40. ugrunk egy nagyot v= 10-C =3-10" cm/s; X=1Q-'®cm; Y=11,52; N = 14.03 V = 100-C = 3-10'^cm/s; X=1Q-” cm; Y = 11,60; N = 14,18 v= 10’- C = 3-10'^cm/s; X = 10-'®cm; Y = 11,87; N = 14.33 v= 10‘ C = 3-10’ ^cm/s; X = 1Q-'®cm; Y = 11.95; N = 14,47 v=

1 0 '-C = 3-10'^cm/s; >.= 10“ cm; Y = 12,07; N = 14,6

v = 10®-C = 3-10'^cm/s: X=10-®'cm; Y = 12,2; N = 14,75 v=

10'-C = 3-10'" cm/s; X= 10-®'cm; Y = 12,32;

v=

10®-C = 3-10'® cm/s; ;i=10-®'cm: Y = 12,44;

N = 14,87

N = 15

v = 10'-C = 3-10'® cm/s: >.= 1Cr®''cm: Y = 12,5; N = 15,1 V = 10'°- C = S i t f “ cm/s; X = lO'®^ cm; Y = 12,67; N = 15,26 V = 10^°- C = 3-10^“ cm/s; X = 10'” cm; Y = 13,70; N = 16,4 E b b e n az esetben e = 1,5-10"^ GeV; y = 3,4-10'^^ GHz. T o v á b b m enve a sebességek

C = 3-ltf ^ cm/s; X = 10-'°“ cm; Y = 14,2;

V = ltf=-

N = 16,91 v = l t f “-

C = 3-10^“ cm/s; X= 10-'“^cm; Y = 14,64;

N = 17,38 v = 10"°-

C = 3-10^'’ cm/s;X= 10-"“ cm ;Y = 15,33;

N = 18,12 V = 10“ -

C = 3-10®“ cm/s; X = 10"'^^ cm; Y = 16,2;

N = 19 v = 10®°-

C =3-10'°cm /s;X= 1Q-’^*cm ;Y= 16,87;

N = 19.75 v = 10®^-

C = 3-10'^ cm/s;

10^'"“ cm; Y = 17,72;

N = 20 A 20. d im en zióban az energia: e = 1,3-10^®^ G e V , és az ennek m egfelelő t ö ­ m eg:

= 2,2

m = h — = 2,2

10“

G fo

(G ig a T o n n a ),

Á

a rezgésid ő

X t = - = 10

s.

V

A sebe ssé g e k csökkenésével a r ^ y o s a n n őnek a h ullám hosszak, vagy csök­ k ennek a su gárzás rezgésszám ai. íg y h a a se b e ssé g a fény seb ességére csökken le: V = C (a su g árz ás „fénnyé fagy” - az egyik tu d ós szerin t), a hullám h ossz m eg nő: X - 10”*® c m - ez a t = 0 s, am i m egfelel a B ig B an gn ek . E z a m egállapítás n agyon fontos a „szingurálitások” elkerüléséhez a „sta n d a rd ” elm életben. (M e g ­ h a tározás a szerzőtől.)

A m int látjuk, sem m i sem akad ályozza a m atem atik ai szám itásoknal a se iirsség és a rezgésszám (frekven cia) n övekedését. M in dk ettő haladhat a végfelé, de a dim enziók szám a la ss a b b a n nő és h alad a végtelen felé. P éldáu l 10’°‘’ C = 3-1 0"°cn n /s;X = 10'’" c m ; Y = 19,14; N = 22,15; az ennek m egfelelő en ergia e = 1,3 10*®^ GeV, behelyetteiio töm eg m = 4,45-10^® gr, rezgési idő t = 3,3-10"^ s Tovább növelve a sebességet: V

=

10’ “ °

C

=

3-10'°'° cm/s; X =

az en ergia e = 1,3-1 t = 3,3-10“^°® s;

cm; Y

=

38,43; N =42,15;

GeV; a töm ege m = 4,45-10 ® gr; a rezgési idő:

V = 4,2-1

Látszik, hogy van egy m axim u m a, a h on nan a se b e ssé g növekedésével négyzeI ( sen csökken. A töm e gsú rú ség állan d óan nő. E b b e n az esetben p = ^ = \ ,2 V

Ha

feltételezzük,

hogy:

v = 1 0 '° ™ C = 3-1 0'°°’° cm/s; A = 10'^°” cm

akkor

Y = 39,37; N = 43,12; m =4,45-10'^®“ gr, a tö m e g m a jd n e m 0! E z egy n agyon lényeges észrevétel. E zek vagy ilyen fajta rezgések m a is létez­ nek, de a jelen ségek olyan dim en ziók ban já tsz ó d n a k le, ah on n an a négydim enzi­ ós térid ó g ö rb ü le tb e n holografikus vetület n em jelen h et m eg. E z a m egállapítás m egen gedi a párhuzam os un iverzu m ok létezését, am elyek ala p já b a n k ülön böz­ nek a mi univerzum unktól, a m i téridőgörbületü n ktől. H o g y hány ilyen p á rh u z a ­ m os univerzim i létezik, ahol a seb e ssé g m e g h a la d a a fény sebességét, azt nem tudhatjuk, és földi életün k ben n em is tu d h a tju k m e g soha. E z örökre a T erem tő titka m arad . M in den esetre gran diózusak azok a d o lgok is, am iket terem tő I s ­ tenünk nekünk sejteni enged. G on dolom , h ogy ezek u tá n a világ m aterialista elm életét (e red e té t) senki sem fogja tudni fenntartani. E zek a rezgések (ah ol v > c ), ha an yaggá alakulnak, akkor csak tahiionok k e ­ letkezhetnek. M egjegyzésként: a tahiionok nyugalm i töm ege im aginárius értéket vesz fel. Ezért igen csodálatos lehet a párh uzam os univerzum ok karaktere és az ezekben m ű ködő fizikai törvények jellege. M e g lá tju k a következő részekben, mily fontos szerepet já tsz h a tta k a tahiionok a m i u niverzum un k m egterem tésében, illetve m i m ód on h aszn álh atta fel a T e ­ rem tő e furcsa, de c so d álatosan viselkedő en titásokat a világok m egterem tésé­ ben. A tahiionok vilá ga mpi m -

A FORDULAT

Moldován Béla

h a v < c (a mi univerzum unkban), m = imaginárius, h a V = c, az m = im aginárius végtelen (ez nem értelmezhető, csak m atem ati­ kai jelentősége van) A z előbbi fejezeteknél láttuk, hogy azon sugárzásoknál, ahol a sebesség m eg­ haladja a fény sebességét, egy olyan dim enziót érünk el, ahol az idő im aginári-

us!

H asonlatosan a tér koordinátái is im aginárius értéket vesznek fel, így

im agináriusak. Tehát ha beszélhetnénk téridőgörbületről, az a mai ismereteinknek megfelelő­ en csak imaginárius lehet. így a tahiionok világa egészen különleges és számunk­ ra érzékeüietetlea Mégis, az előbbi fejezetnél bem utatott rezgéseknél v > c kiszá­ m ítható a hordozóenergia és a tahiionok relativisztikus tömege, amelyek valós értékeket vesznek fel. Bizonyos sebességig a töm eg nő, azután m eg roham osan csökken. N e m ez m ondható el az energiáról, amely a sebesség és a frekvencia nö­ vekedésével, azaz a hullámhossz csökkenésével állandóan nő. Látható, hogy olyan rezgések esetében, ahol például v = 3-10^°°’° cm/s és X = 1 cm, a töm eg értéke nagyon kicsi: m = 4,45-10"^®^® gr t = 3 , 3 - s. Ez a jelenség a 43. dim enzióban történik, ahol m ár az időten­ gely imaginárius. Ezzel szemben, ha a tahiionok sebessége csak 100 C = 3-10^^ cm/s X = 10“^^ cm; Y = 11,68; N = 14,18, a dimenziók szám a (viszony­ lagosan) nagyon alacsony, N = 14,18, az előbbi esethez képest. Itt a hordozott energia e = 20-10®^ erg m =4,45-10^ gr = 4,45-10^^ GTo; a relasztivisztikus töm eg értéke nagyon nagy: V = 4,2-10”^®^ cm^, az energia sűrűsége nagyon nagy, töm egsűrűsége szintén nagyon nagy: 1,3'10^®® gr/cm^ A tahiionok vüága az „ellentétek” világa; ebben az esetben a komplementaritás elmélete érvényesül. A z anyag sű­ rűsége, koncentrációja igen nagy: 1,310^^® gr/cm^*. Elképzelhető, hogy ez nem más, mint tahüonokból összetevődött „fekete lyukak”, amelyek m égis sugároznak. Ilyen fekete lyukból alakulhatott ki a m i univerzumunk is.

1/

Budapest, 2008. augusztus 16-20.

Ö néletrajz 1936. szeptem ber 9-én születtem Szászrégenben, egy kisiparos - és anyai ág­ ról földbirtokos családban. A m ásodik világháború ap ám at elragadta, 1944-ben hősi halált halt az orosz fronton, árván hagyva gyermekeit, Bélát, Erzsébetet és Károlyt. Anyám nak csak a m unkás sorsban lehetett része. Istennek hála, hogy gyermekei m egértették a nehézségeket, és kom olyan készültek az élet­ re. Elm életi iskoláim at Szászrégenben végeztem , a líceum ot a jelenlegi Bolyai Farkas kollégium ban, M arosvásárhelyen, ahol M a g n a tu m L a u d a te -v a l tüntet­ tek ki, am ely kitüntetés az ország összes egyetem ére sz a b a d belépést engedett. 1954-ben, az érettségi után a M arosvásárhelyi Orvosi Egyetem re iratkoztam be anyám kívánságára, de a tanév m egkezdése előtt, az utolsó pillanatban, kivet­ tem az irataim at és m indenki tu d ta nélkül átm entem a Tem esvári Politechnica Elektrotechnika fakultására. Itt találtam m eg a lehetőséget a nagyon kedvelt m atem atika és fizika művelésére. A z 1956-os m agyar forradalm i esem ények en­ gem is m agukkal ragadtak, am inek következtében letartóztattak, az egyetem ről kicsaptak, és a börtönt csak úgy úsztam m eg Isten kegyelm éből, hogy a fizi­ ka tanárom , az akkori egyetem Politechnika főpárttitkára közben járt b ü n te­ tésem enyhítéséért, m ajd visszakerülve az egyetemre, 1960-ban m egszereztem az elektrom érnöki diplom át, amivel kikerültem a „B ü n tetőszázad ba”, a n agy bá­ nyai „Phőnix” nem esfém -kom binát alkalm azásában. O tt h árom évet lehúztam, m ajd felm ondásom at beadva, átm entem az újonnan alakult M arosvásárhelyi Elektrom os Üzem ekhez. O tt nagyon ham ar m inden lépcsőt m egjártam . R övid időn belül a M űszaki Energetikai Tervezés szervező osztály vezető m érnöke let­ tem. Az országban, s m ajd külföldön is szám os előadást tartottam . A h obbim a tudom ányos kutatás volt. 1973-ban elszenvedett infarktusom egésszen m egvál­ toztatta filozófiai beálítottságom at és életemet. K ö zb en két évre fölvittek B u k arestbe az Energetikai Intézet egyik kutatótervező osztályára, m ajd amikor ez az osztály Kolozsváron is m egalakult, vég­ leg od a csábítottak. 1982-ben, rövid időn belül m egszületik a kutatócsoport, és átkerültem a Kolozsvári Vülam os M űvek kutató osztályának részlegére. M in d ­ végig ott dolgoztam nyudíjaztatásom ig, 1998-ig. Idők özben elnyertem a tö b b specializálású diplom át, mint az energetikai rendszerek optim alizálására, m a ­ gasfeszültségű túlfeszültségi védelem re vonatkozó speciaüzálást. T agja lettem a nagyra értékelt N em zetközi-Energetikai „Trisantroi” szekció kutatócsoportjá­ nak. N y u gaton szám os előadásról m aradtam le, mivel a pártállam nem engedte m eg az országból való túllépésem et. N yugdíjazásom u tán különböző, mint b e ­ dolgozó, majd, mint alkalm azott dolgoztam tervező-szervező elektrom os cégek­ nél. Jelenleg M arosvásárhelyen lakom, Isten kegyelm éből. L egfon tosabb eredm énynek a könyvem m egírását, első és m ásodik bővített kiadását vélem, mely 2008-ban jelent meg. Ezt tekintem életem fő művének. Civü életem ben a legn agyobb ju talom három fiam. M indezekért hálás szívvel, alázatos lélekkel vagyok Isten iránt, köszönettel Terem tőm nek, M egváltóm nak, Ü dvözítőm nek és M egszentelőm nek, a Jézus Krisztusnak. S O L I D E O G L Ó R IA !

Bakk István

Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága? A m agyar P álos-ren d alap ítója Ö zséb nevet vette fel elődjétől, aki S. Eusebius vértanúról Pannónia első ismeretes vértanúja Eusebius, Cibalis (Vincovice mell(ítt) valószínűleg Valerianus uralkodása alatt (235-259) nyerte el a vértanúhalalt. Özséb II. A n drási M agy aro rszág fővárosában, Esztergom ban született 1200Ijan derék előkelő szülőktől. Ö zséb az esztergom i érseki egyház kanonokja lett, mint tanult egyházi em b er közvetlenül érezte II. A n d rás kül- és belpolitikájának liatását. 5 éves Ö zséb, am ikor II. A n d rás trónra lép, vele együtt a m erániai csa­ lád és m inden rokona, barátja, aki szeretett könnyen élni, ellepte a királyi u d ­ vart. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon vették észre m agukat az ország vezetői, hogy háttérbe szorulnak. Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádora volt) M ok-ot is 1210 körül kiszorította a hatalom ból. M inden előkelő h e­ lyet, javadalm azó állást kezd a G ertrudis környezete elfoglalni és az országban teljesen otthonosan viselkednek. A király a teljes királyi vagyont elajándékozza az idegeneknek. M é g olyan fontos főpapi székbe, mint a kalocsai érsekség is, (Jertrúd B erchtold nevú öccse kerül. A p á p a által vizsgálatra kiküldött salzbur­ gi! érsek B erchtold alkalm atlanságát állapítja meg. Ö zséb esztergom i kanonok a politikával szem ben a jám borság-, keresztény önm egtagadásnak a felebaráti .szeretetnek él és a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent m agányl)an háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket. Szándékának, hogy előbb m egvalósíthassa, előre nem látható akadályba ü t­ között, a 1244-ben a szom orú em lékű tatárpusztítás következtében. A fékezhetetlen m ongol hordák hadjáratokkal rom ba döntötték a vallás és a polgárosodás harm adfél századon át létesített műveit. Az erdők rengetegeit nem az Istennek élő jám b o r remeték, hanem a földönfutók ezrei népesítették be. A világi p ap o k sokasága tem plom ok és hívők nélkül m aradtak és keresték a helyüket. D e végre elvonult a vihar és a király visszatért, a városok lassan újból Ijenépesültek. Ekkor Ö zséb tervének m egvalósításához látott. Elhatározta, hogy (kihagyja a világot, otthonát, vagyonát, önm agát és övéit, hogy alázatossággal az Úr tá b o rá b a harcolhasson. Ö zséb atyát e szent férfiút, az isteni szeretet csodá­ latos m ódon m egsegítette és a szeretet kötelékét az erények virágaival díszített, vallásos lelkülettől hevítve K risztus akaratát véghezvinni kívánta. 1246-ban Ö zséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadm agával. Egy hárm as b a rla n g b a költözött, ahol a Szent Keresztről el-

A FORDULAT

Bakk István

nevezett kis rem etekápolnát épített. L átom ása Ö zséb atyának, m eghatározta to vábbi életét. Szétszórtan kis tüzecskéket látott, melyek végre csom óba olvad­ tak össze. E látványt ő így m agyarázta: „a szétszórt tüzecskék a szétszórt remeté­ ket jelentik; illenék tehát valam int a szétszórt tüzecskék egy gom olyba mentek át, úgy a remeték is egy házba gyűjtessenek össze.” M éltán iktathatjuk a példák (m ég ped ig az igazolók ) közé a látom ásokat is hiszen kódexeink élnek velük. Néhány nevezetesebbet K aton a Lajos ism ertetett p éld a gyanánt egy értekezésében, forrásaikat is megjelölve. A visiók is, mint a péld ák általában, vagy önállóan, vagy beszéd, tanítás, legen da függvényeként fordulnak elő kódexeinkben. ( Érdy-, Tihanyi-, G u ray(olv. G óri) Cordines-, Sándor-, B őd-, D ebreceni-, Nádor-, Székelyudvarhelyi-, Kazinczy k ód exein k ben ). Pilisben élt és így tö b b szö r találkozott a hegység tö b b i remetéivel. A szentke­ reszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év m úlva László király tö b b javadalom m al látott el. A rra törekedett, hogy a m agyar rem etéknek közös életrendjük legyen. A rend főnőkének Ö zsébet választották. Ö zséb atya, aki a legállhatatosabb volt közöttük, rendszerint üyen szavak­ kal utasította őket vissza, akik hazahívták jo b b körülm ények közé élni újra őt: „Halljátok szavam - m ondta -jólleh et Krisztus szerette édesanyját, de szenvedé­ seivel mégis úgy meggyötörte, hogy lelkét a fájdalom tőre já rta át. Unokatest­ vérét, a különösen szeretett János evangélistát is mindent felülm úló fá jdalom ­ mal sújtotta. Pedig megtehette volna, hogy leszáll a keresztről, de nem szállt le, mert ott akart m eghalni.” M á r csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért őt társai beleegyezésével R ó m á b a indították el. Ö zséb első priori provinciális, néhány testvér kíséretében elindult R ó m á b a és Szent Á goston szabályainak engedélye­ zését kérte. Ekkor IV. O rb á n ült Szent Péter székén, a szentatya előtti ügyének megnyerésére Tam ást, (k ésőbb 50 év m úlva aquinói szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Tam ás közbenjárására fogad ta a p á p a Ö zsé­ bet {Thom oso Dolabella (1628-35) festm énye Boldog Özséb IV. Orbán p á p a előtt a festm ény ( Cz^stochowában található je len leg ) és Pált, a veszprém i püspököt, szólította fel az ügyben a vélem ényadásra és a szabályok kidolgozására. A veszprém i pü sp ök 1263-ban kelt levele szerint: Szent Á go sto n szabályát kö­ vessék, to v á b b á a veszprém i főpásztor levelében a kolostorok neveit is közli: Szent Ilona, Szúz M ária-M agd o ln a (K ők ú ton ), Szent Jakab (B adacson yszen tjakab), Szent Erzsébet (Idegsyt?) vagy (T á lo d ), Szent Im re (B ad acso n y ), Szúz M áriaM agd o ln a Eleken, Szent D om onkos (N agyszakácsi). M á r m űködnek ebben az időszakban a patacsi és a szentkereszti és dubicziai kolostor. E zután 17 évig kor­ m ányozta Ö zséb a m indinkább fejlődő kolostort és 1270. ja n u á r 20-án az általa alapított szentkereszti kolostorban, társainak szívszakasztó zokogásai között halt meg. A pálosok a rendi szabályok kidolgozásnál figyelem be vették a Szent Á g o s ­ tom regulát. A regula a szerzetesek életszabályainak gyűjtem énye a keresztény életszentség m egélését biztosítja közösségi életben. K risztus követőjeként a szeretet és az igazság tökéletességére keU törekedniük. A közös élet igényli az

alázatosságot, az egyetértést és a m indenben való osztozást. A regula bem u tat­ ja a szerzetesi élet részeit. A regula k ésőbb m inden szélsőséget elutasít, így a I.Hízott aszkézist is. Rendelkezik a szerzetesek ruházatáról, ételéről és a közös;;(ígi élet rendjéről. A z imák, a közös étkezés, a böjt, az im ahallgatás és bem ui.atja a közösségi szolgálatok területeit a könyvtári rendtartást, élelemosztást, a hf'teggondozást, a szerzetesek kapcsolatát az előjárókkál. A regula a könyvekre ('.s az olvasására szóló szabályt is tartalm azza. Szent Á goston óhaja az volt, hogy :;/.erzetesei egyetértésben lakjanak együtt, m indenük közös legyen, mindenki :;/ükséglete szerint részesedjék a közös javákból, mint hajdan az őskeresztéIlyek. A szerzetesnek papi teendőket is el kell látnia, a pap n ak pedig szerzetesm ódra kell élnie - ez volt Szent Á go sto n terve, ezt akarta megvalósítani. Erről még hippoi püspökként sem feledkezett meg, azt írja a szerzetesi életről: „Az embernek nem szabad úgy beletemetkezni a munkába, hogy fölöslegesnek tartsa isienelmélkedő szem léletét” - hangsúlyozta Ágoston. A z 1308. decem ber 13-án kelt, okmányban, Gentiüs bíboros, az V Kelem en köv('te látogatásakor kapta m eg a rend az engedélyt, hogy végleg Szent Ágoston I(ígulája szerint szervezze m eg életét. 1401-ben IX. Bonifác kiadott buUája, mely II,áliában tanuló rendtagokról is hírt ad. „3&... M egengedjük az Itália területén l artózkodó rendtagjaitoknák, hogy a divinum ofííciumot a róm ai K úria szokása s'/erint m ondják és celebrálják.” 1474-ben Váci Pál elkészítette a m agyar fordítá­ sát a regulának a Nyulák szigeti apácák számára. Szom bathelyi Tam ás (1476-1480, 1484-1488) aki két alkalommal is rend élén áUt. A generális a pálosok szám ára a kötelező Ágoston-regulához állított össze önálló, az erényekre buzdító beszéde­ ket. 1537-ben Gyöngyösi Gergely Velencében nyom tatta ki a regulát m agyar és latin szöveggel, amelyekhez m agyarázatokat fűzött. A regula híven tükrözi azt a lelkiséget és szellemiséget, amely segítségével a m agyar pálosoknak az elmúlt időkben az életük megszentelésére kellett törekedniük. Eredetiben a regulák nin­ csenek sorszám m al eUátva. Szent Á goston regulája nem a teljes liturgiáról ír, ha­ nem az im ádság végzéséről. „Psalmis et hymnis cum oratis Deum, hoc versetu in corde, quod profertur in őre." A rend szellemi élete összefügg a liturgiával. A p álo­ sok létrehoztak egy liturgikus consuetudot és ezt újra, és újra feltöltötték élettel, l(‘lekkel és tartalommal. A „De officiis ecclestiasticis” m űfajából merítettek. Az (‘létük sokkal gazd agabb volt, mint amiről szabályzat beszámolhat. M átyás és az előkelő családok kapcsolata a pálosokkal. M átyás király és a vezetői réteg a legm agasabb keresztényi odaadást látta a pálosokban. M átyás királyhoz ezen kívül tö b b szál is fűzte a lőrinci remetéket. A tudós rem etéket nagy tisztelet övezte a m űveltségük miatt, melyek közül kiemelkedik a B u d a melletti Szentlőrinc m onostorának I. Gergely perjele. Tisztelték B u d a melletti Szentlőrincet és az óbu dai pálos Fehéregyházát a Jagellók is. B akócz érsek Fehéregyházán, a pálosoknál keresztelte m eg az újszü­ lött Lajos trónörököst. A n n a királyné bizonyára ugyanekkor, egy m ozgóoltárszám ba m enő drága m ellboglárt adom ányozott a lőrinci barátoknak. (E zt 1890 körül a feltárásnál a kolostornak 24 m éter mély kútjában találták m eg.) A középkor végére az ország legnépszerűbb szerzetes rendjévé alakultak, hozzájuk tartozott tetem es földbirtok és sok egyházi kincs. M átyás király ki-

A FORDULAT

Bakk István

em elkedóen szerette a pálosokat. M iu tán 1467. jan u ár 15-én győzelm et aratott A li b é g felett, e napon - éppen Rem ete Szent P á l ünnepén - M agyarország védő­ szentjévé avatta R em ete Szent Pált. O rszága nagyjai, családjai tö b bségü k ben pálos elkötelezettek így a B akkok is és M átyás királyságához is tö b b szálon k a p ­ csolódtak. B eren di B a k G á s p á r csatában vett részt, k éső b b pap, m ajd szepesi prépost, 1464-ben, B o lo g n á b a n tanult és R óm ában , 1472-ben m on dta az első m i­ sét. 1472-ben a lengyel követekkel Iglóra ment, K ázm ér királyt ő általa hívta m eg lakodalm ára M átyás király. E zt a kapcsolódást a családdal to v á b b erősítette, hogy a király Ó b u d a i Fehéregyházát a pálosoknak adom ányozta ahol az Á rp á d sírja volt és ennek a kolostornak az első peijele lett B ak k M átyás. Fehéregyháza híres és kedvelt búcsújáró helye lett a fővárosnak. A nonym us Fehéregyházáról így emlékezik meg: „as Úr megtestesülésének 907. évében költözött el Á rpád fejedelem . És tisztes­ ségesen eltemették őt annak az Attila városában kőm ederben alácsorgó kis p a ­ táknak forrásánál, ahol a m agyarok megkeresztelkedésük után Szűz Máriának, Nagyboldogasszonynak - szentelt Fehéregyházát építették fel.” 1484-ben B akk M átyás óbu dai perjel irányítása alatt M átyás király a követke­ zőket m ondta: „Valóban, ezt a templomot azoknak akarom adni, akik szüntele­ nül Istennek és Boldogságos Szűz M áriának szolgálnak.” M átyás király a rettegett pallosjoggal is felruházta a rendet. Szent L á s z ló ki­ rály eszményi alakja B u d a népének, vallásos képzeletében is elevenen élt. Neki szentelték Ó b u d a város egyik plébániáját a Fehéregyháza leányegyházaként szereplő Szent L á s z ló plébániát. Ezt a királyi alapítású első óbu d ai tem p lo ­ m ot a m ai ó bu d ai katolikus tem plom közelébe építették fel, s egészen 1355-ig, Ó b u d a első városrendezéséig, a káptalani s a királynéi városrész kettéosztásáig, Fehéregyházának filiája volt. A m ai n agy-B u d ap est városm agjai közül a pesti Nagyboldogasszony-egyházhoz hasonló, s azzal egykorú az ó bu d ai Fehéregyház. M átyás idejében, aki lázadást szervez a király ellen Szentgyörgyi János grófot független vajdának kiáltották ki. M átyás azonban gyorsan és könnyűszerrel le ­ veri a lázadókat m ég m ielőtt komoly haderővé szerveződhetett volna az 50.000 főnyi összegyűlt lázadó tömeg. A vezetőket sorra kiteszi, hivatalaikból, ném elye­ ket száműzi, vagy kivégezteti, s ú jból rokonát, dengelegi Pongrácz Jánost iktatja Czuczor M iklóssal Erdély vajdaságába. E zu tán M o ld v á b a nyomul, hogy m eg­ büntesse a hűtlen István vajdát. G yorsan halad előre, Bákót, Rom ánt, N yám cát fölégeti, de a ravasz vajd a M oldovabán yán tőrbe csalja alkudozás színlelésével. D ecem ber 15-én az éjszaka leple alatt m egtám adja a király táborát, és véres csa­ t a fejlődik ki. A király hadapródjával. B a k Istvánnal együtt elég súlyosan m egse­ besült. Rem ete Szent P á l oltalm azta a királyt és h ad ap ró d ja életét a m oldovai véres és alattom os ütközetben. A z ütközet után a sebesült B a k Istvánt M átjm s S án dor hadnagy a székelyföldi H atolykára a saját házához vitte egy szekéren. Felépülését és m egm enekülését Rem ete Szent P á l oltalm azásának tekintette. M átyus Sán dor leányát feleségül vette és H atolykán letelepedvén, m egalapítotIII i< liatolykai B ak családot és védőszentje lett Rem ete Szent P á l a családnak. •í'iit i;;l,v;in őse a m a élő Szentkatolnai ágnak. Rem ete Szent P á l m ár 541 éve "II tiiiiinv,7,n :\ B a k k családot.

Budapest, 2008. augusztus 16-20.

M átyás király időszakában jelenleg m ár biztosan adatolható m agyarországi kolostorok szám a 69. Pálos kolostorok találhatók E u ró p a tö b b országában is l.öbbek között Ausztriaiban, H orvátországban, Portugáliában, Spanyolország­ iján, Lengyelországban stb. A B u d a m elletti Szent Lőrinc lesz a főkolostor. A XIV. század legelső éveiben a .1ános-hegy s a H árs-hegy nyergén, királyi parancsra az akkori N á d o r faluban egy uj m onostor építésébe fognak. R em ete Szent P ál szerzetének, a pálosok szám á­ ra. A m onostorépítésre egész M agyarország odafigyel. M agy ar alapítású pálos monostor épül fel 1300-1304 között. K é ső b b nem zetközi főkolostorrá vált és a m agyar m űvelődésnek is egyik felleg­ vára lett. A későbbiekben fejlődésben a Pannonhalm i apátságot is túlszárnyalta, <'S tem plom a vetekedett a M átyás tem plom m al. 300 rendtag talált otthont a lálai között. A tem plom ot pazarul épített oldalkápolnák sora övezte. K özülük a l(‘gdíszesebb a Rem ete Szent Pál-k ápoln a volt. E b b e n őrizték a N a g y L ajos adta Remete Szent P á l ereklyéket. B aldachinos szarkofágját vörös m árvány kopors(')val üvegfedéssel védték a zarándokoktól. A rem ekm ű szépsége lenyűgözte a kortársakat. „K upolája árnyékában elsápadnak az antik csodák. „ A szultáni követ, amikor m eglátta a tum bát, így kiáltott fel: - Valóban a nagy Isten tanította őt (k észítőét ti. Dénest). Nem ember.'” A B u d a melletti Szentlőrinc m onostora sokkal tö b b volt, mint egyike m onum entális műemlékeinknek. A Huda m elletti szt. Lőrinc-i építőm esterek építik m eg a gótikus M agyarország mintegy száz vidéki pálos kolostorát. D e ők faragják m eg tem plom aik köveit, szobrait, szenteltvíztartóit, a te m p ­ lom aikba tem etkező előkelőségek sírköveit. S ami a leglényegesebb: ők látják el •színes üvegablakokkal, sőt orgonákkal is az ország valam ennyi pálos kolostorát. Itt dolgozott a kor legn agyobb m agyar világi építésze is K assai István. A pálos kolostor - H adn agy Bálint leírása szerint (1507) - csodás gyógyulá­ soknak, rabokért való hatásos im áknak színhelye. A B u d a melletti Szentlőrinc m onostori könyvtára csereviszonyban állt M átyás könyvtárával. A pálosok rendszeresen dolgoztak M átyás király könyvesházának. Itt volt a B ibliotheca ( ’orviniana íróháza, scriptoriuma. M átyás király uralkodása alatt a m ég jo b b a n növekedtek a pálos kolostorok minden téren: szerzetesi fegyelemben, szellem iekben és anyagiakban egyaránt. A sírkápolnát 1525 szeptem berében - a m onostorral együtt - a törökök sem m i­ sítették és tö b b d arab ra törték D énes képfaragó remekét, a vörös m árvány sír­ ládát. A R em ete Szent P ál koporsó néhány d arabját m a a B u d ap esti Történeti M úzeum őrzi. N éhány pálos kolostort szeretnék bem utatni az ország különböző pontjairól. PécS'Szentjakabhegy alapítási időszaka G yöngyösi Gergely alapján a pálos szerzők 1215-re datálták. A biztos pont, amikor a kolostor adásvételét bonyolíl.ottak le: 1234.1250-ben csatlakoztak az Ö zséb-féle pilisi kezdeményezéshez. K öveskút Salföld vagy K őkút alapítása 1263 előttre datálható. M űködése a XVI. századig tart. A kolostor titulusa Szűz M ária-M agdolna. Újhely, vagyis Sátoraljaújhely építése a X III. században kezdődött, kora gól-ikus a stílusa. 1258-ban IV B éla a pálosoknak. 1530-1562 között elnéptelene-

dett, újra felépítették, 1626-ban A lag h y M en yh ért lerom bolta. A z ú jk o rb a n a piarista ren d b irto k áb a n kerül, ők részb en újjáépítették. K rip tá já b a n nyugszik Csepellényi G yörgy az ellenreform áció m ártíija. A P ozson y feletti M ária-völgyi k olostor ala p ítása 1377-ben N a g y L a jo s király idejében történt. B o lto za ta 1471-ben készült. A M ária-völgyi kolostor a B u d a m elletti szt. Lő rin c p u sztu lá sa u tá n a ren d k özp on tja lesz, és m á ig k edvelt z a ­ rándokhely. B a ro k k á alakított gótik us tem p lom a h á tté rb e n látható. A p álos k olostorok építése tipikusnak tekinthető, h ogy egy a d o tt k o rb a n (k ápoln a, tem plom , b ú csú járóh e ly) a környék rem etéi gon dozzák és o d a ta rto zásuk at jo g ila g is igyekeznek rögzíteni. A h agyom ányos, k özé p u d v a ros k olos­ tor a tem p lom falán ál n em fért el, ezért gyakori, h ogy a n yugati trak tu s m essze kinyúlt a tem p lom h om lok zat síkja elé pl. M in dszen t, S zen tpál, T á lo d , Ú jh áza, K övesk út, Vázson y esetében. A szabályos k v ad ru m keleti részén sokszor kiem elt helység volt, ilyen a káptalan terem , p e ijel-k áp oln a. Á lta lá b a n ez a keleti trak tu s volt em eletes. A ren d építkezési m űhelyei m in d v égig b e fo g ad ó szerepú ek vol­ tak. Á tv e tté k és közvetítették az adott k or m e g h a tá rozó építkezéseinek elemeit, erre jó p é ld a a M á ty á s-k o rb a n b e fo g ad o tt k éső-gótikai szerkezet és formsűdncs to vábbközvetítése a k örn yezetü k ben lévő k ise b b építkezésekre, ezzel m egszilár­ d ította a m a gyar k éső-gótika egyes elem eit. A középkori p á los építészet hazai jelen tőségét n em lehet elvitatni. M a B u d a p e ste n találh ató p á los alapítású tem p lom az E gyetem i T em plom , K isbo ld o g a ssz o n y T e m plom igazgatóság. A p á losok b a ro k k tem p lom át a kor m estere, M ayerh offer A n d rá s építette 1722-1776 között. 1776-ban felszentelt K isbo ld o g a ssz o n y (E gyetem i T e m p lo m ) a m agyarországi ba ro k k egyik le g sz e b b alkotása. B u d a visszafoglalásának id e jé b e n l6 8 6 -b a n k öltöztek újra Pestre a pálosok, ekkor az egykori m ecsetet néhán y szom szédos házzal m egvásárolták . A P á lo s ­ ren d történetei a tem p lom m ű alk o tá sa ib an is v isszatü kröződn ek az ő lelkiségük ihlette m e g a m űvészeket. A ren d h ázu k m á r 1715-1744 között a külső m u n k á ­ latok a k a p u és a két torony és a b e lső b eren dezések k é s ő b b csak 1770-ben ké­ szültek el. A P á lo s-re n d 1786. évi fölo szlatása u tá n a tem p lom az egyetem tu la jd o n á b a került. A főh om lo kzata h á rom részre tag ozód ik a h árom szögű o rom zat csúcsán a p á los címer, a tornyok há ro m szö g között jo b b r a R em ete S zen t A n t a l b a lo ld a ­ lon R em ete S zen t P á l áll. A ga zd ag o n faragott k ap u vezet az egyhajós, k étoldalt k áp oln ák sorával kísért belső térbe. A dú sa n faragott k ap u felső körívében egy teljes alak ú m dián sz o b o r fafaragván y látható. Johann B e rg l és Conti A n ta l L ip ó t festőm űvészek m unkái a b a ro k k freskók. A főoltáron M á ria és a kis Jézus á b rá z o lá sa m egegyezik a M á rian osztrai főoltár ábrázolásával. Sekrestye felöli oldalán a h á rom oszlop között R e m ete S zen t A n ­ tal áll, vele sze m ben R em ete S zen t Pál, p á lm ah á n c s r uh ában . A két szent p álos á b rá z o lá sa a szent rem eteségben visszatérő m otívu m a és tipikusnak m o n dh ató a pá los tem p lom o kban . O rszá g u n k M átyás király id ő sz a k á b a n a pálosok kal n em csak az építészet alapjain ak rem ekeit tették le, h anem a kü lön b öző egyéb szellem i alk otásokat is.

limit a k ód e xe k írását, m elyhez tradicionálisan fenn tartották az ősi irasunkat, rovásírást. A m a gyar rovásírás nem zetün k egyik külön leges kultürkincse, am elynek törI rn e te a n é p ü n k ered etéh ez nyúlik vissza. A p álos rovásírás tu lajdon k éppen az

.1

íK 'd e ti m agyar (székely) rovásn ak a ren d h á z a k b a n n ém ileg átalakított, talán lile rá tu sa b b ” változata. A k ü lö n bsé g főként a b b ó l áll, hogy a m a gyar (székely) rovásírás - keleti írás­ m ód szerint - jo b b r ó l b a lra folyik, m íg a p á losok ezt nyugati, b a lró l-jo b b ra halaIlo írásm ód ra váltották fel. E zt az írást a re n d h á z a k b a n kb. a X V I. sz ázad végéig Ilasználták. E re d e te igen régi időkre vezet vissza, r o k o n ság b a n van a türk rovásII assal. A székely rovású-ásban m é g olyan ősi betü jegyek is fellelhetők, am elyek I II as, közel keleti írások k al m u ta tn a k hason lóságot, ősib b jegyek a türk rovásírás iictúinél is. A székely rovásírás a X V I. századra k om oly újravirágzásn ak indult, s k ülö­ nösen Erdélyben , a székelyek k öré b e n általán osan használt volt. A z elnevezése :i k özép k orban szittya/szkita-írás volt, s csak a le g u tó b b i idők b en nevezték el székely-rovásírásnak. O ly an m é rték b en elfogadott volt, h ogy Székelyföldön m ég ;i X V III. sz á za d b a n is tan íto tták iskolákban . A X IX . sz á za d b a n elk ezdődött a rovásírás tu d ato s kutatása. A székely-rovásírás iránya t ö b b sé g é b e n jo b b ró l-b a lI a h aladt, de a le g ré g e b b i időktől kezdve v an n ak em lékek, am elyek ben az írás b a lró l-jo b b ra irányú. A székely rovásírással fennm aradt em lékeink között a le g sze b b ek a középkori vallásos szövegek, am elyek az akkori kiejtést rögzítették. Igazi irodalm i élm ény a XVI. szá za d ba n leírt M iatyánkot és Hiszekegyet elolvasni, s csodálatos, hogy a ro ­ vásírással, sokkal egyértelm ű bben tu d ták leírni a beszélt nyelvet, m int az akkori latinbetűs írással. A pálos rovásírás az ed d ig m egtalált em lékek tanxilsága szerint a X III. század m ásodik felében alakult ki - ezt követően egyházi irányzattá vált, es m a n ap sá g döntően tem p lom ok felirataiban bu kk an fel. E n n ek az írásm ódnak különlegesen sok em léke m arad t m e g D él-A m erikában . A m agyar pálos-szerzete­ sek ugyanis ism ertek voltak a közép korban ú gy a spanyol, m int a po rtu gál királyi udvarban , ezért m agyar pálosokat hívtak D él-A m erik a belső részeinek felfedezé­ séhez és az indiánok m egtéritéséhez is. A z atyák gyakran b a rla n g ok b a n laktak ott is (h ason lóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s a b arlan gok falán nagyon sok m agyar nyelvű, b a lró l-jo bbra h aladó felirat m arad t fenn. D e levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Helyüket k ésőb b jezsuiták vették át, de a közöttük lévő m agyar jezsuiták m ég egy d a ra b ig h asz­ nálták ezt az írást is, sokszor latin írásm ódjukkal vegyesen. H a z án k b a n - a valós nem zeti történetkutatással párh uzam osan - reneszánszát éli a rovásírás-kutatás, illetve a régi, sokszor évezredes rovásírásos em lékek felfedezése, értelmezése. A dél-am erikai C erro P ela d o b a rlan gb an . 1500 körül véstek a sziklába. A s zá­ m okat a ra b szám okk al írták rá (bizonyítva m ai szám ain k e re d eté t). E zeket a szám jegyeket a kettőspo nt (két, egy v o n a lb a n álló h urok ) u tá n figyelhetjük meg. Felirata: született 1473-ban. „ A P álo s térk épeket a M a g y a r P iarista T artom án yfőn ök ség levéltárában m ár a X V III. s z á za d b a n őriztek térképeket. A levéltár 1808-ban befejezett leltárköny­

ve szerint az egyik „divisio” cím e „C upra, M a p p a e , etc.” volt és ilyen tételek vol­ tak talá lh a tók benne; „ M a p p a e gen erales n on illu m inatae”, „M a p p a e particulares p e r nostros distinctae ad n e xo earu m elen cho”. (S a jn o s ez az elenchus m a m á r nincsen m eg.) 1920/1922-ben Jászai R ezső a gyűjtem ényt a la p o sa n átrendezte, bővítette és „T érkép ek és képek, a tervrajzok és rajzo k ” cím m el a Fór. 000-4. po lcon h e ­ lyezte el, de részletes jegyzéket n em készített hozzá. E rre csak 1989-ben került sor, am ikor D ó k a K lá ra és C sányi L á sz ló a m a gyarországi egyházi levéltárak tér­ k ép k atalógu sain ak készítése k ö zb e n k ü lön b öző helyein (n e m csak a Fór. 000-4 a latt) találh ató térk épeket és ezeket pertinencia szerint rendezték. A térk épek k ata ló g u sa n yo m ta tá sba n is m egjelen t (A ren di levéltárak térk épem ek k ata ló ­ gusai. P álos és piarista térképek, összeáll. D ó k a K lára, m im katárs Csányi L á s z ­ ló, B p., 1991M agyarországi egyházi levéltárak térképei, [1 6 ]). A k k o r összesen 197 kézü-atos és n yom tatott térk ép et találtak. 2002 elején a zo n b a n u tób b iak , teh át a nyom tatott térk épek profiltisztítás céljáb ól áta d á s ra kerültek a ren d ta r­ tom ány K ö z p o n ti K ön yvtárán ak, ahol a d d ig is n agy sz á m b an őriztek a levéltár n yom tatott térképeihez hason ló körű, jellegű, sót sokszor azokkal azo no s tér­ képeket. íg y a levéltár á llom á n y áb a n m indössze 56 kéziratos térk ép és 2 k ézira­ tos atlasz m arad t. E z a zo n ba n k iegészült a rendezési m u nk ák k özben előkerült Ú ja b b 42 d a r a b kéziratos térk ép la p p a l és 3 d a ra b atlasszal, am ely a gyűjtem ény átren dezését is szükségessé tette. (A z 1991. évi, illetve a jelen legi k atalógu sról k ülön konkordanci£uegyzéket D ó k a K lá ra és Csán yi Lá sz ló k észíte tt.)” A p á losok n ak újvilági (am erik ai) térítéseikről állít msud em léket a Pilisi P álos Passió. A B a k k E n d re K a n o n o k A lap ítv án y szervezésében kíváiyuk m egvalósí­ tan i P ilisben a passiót, ahol 1250 óta m ú k öd ött a B o ld o g Ö z sé b által alapított m agyar p á lo s rend. A z 1991-ben létrejött alapítványt a székely p rim őr B a k k E n d re k an on ok ról nevezték el és azért jö tt létre, h ogy a K á rp á t-m e d e n c é b e n fel­ tám a ssza a passiójáték h agyom ányait. M a g y arországon , B u d a ö rsö n 67 évi szúnet u tá n került b e m u ta tá sra a passió, m íg az erdélyi C síksom lyón 222 évi szünet u tán indult újra. A z alapítvány ezirányú m u nk áját a p á los F rá te r G y ö rg y m éltó erdélyi utód a, Tem pflí József nagyváradi m e gyéspü spö k segítette. A z an yaországban , S pán yi A n ta l fehérvári p ü sp ö k m egyéjében ez lesz a m á s o ­ dik p a ssió -e lő a d ás m ely életre kelhet m indannyiunk öröm ére. A z E u ró p a i P assió S zöve tsé g h o z z ^ á r u lt a m a g y a r passiók újraindításához. E b b e n első dlegesen M au rice C los Fran ciaországbó l, Josef L á n g N é m e to rszá g b ó l, F ran z M ieh l A u sz t­ riából, A n d ré Pesleut B elgiu m bó l, A n ton io Filippi O la sz o rsz ág b ó l n yú jtottak se ­ gítséget. A passió latin szövege H a d n a g y B álin t m úve 1511-ben íródott. C son ka Ferenc ford ítá sá ba n Á rv a Vince atya b o c sá to tta rendelkezésünkre. H a d n a g y B álin t írását m egelőzte C san á di A d a lb e rt p á los k öltő m a g y a r nyel­ ven m á r m egírt Ú r szenvedés története. E z sajn os elveszett, ellen ben m intáját és forrását a d ta a m u nk ájáh oz a szerzőnek. A passió szövege és a hajdan i n agy tudású, m ély hitú pálos atyák egyéb írásai is tan ú sítják a S zűzanya, a M a g y a ro k B o ld o g a ssz o n y a iránti szeretetüket. E z az elő a d ás - K risztus szenvedés- történ etén ek örök érvényű m on d a n iv aló­ já n túl - egy m egem lékezés országu n k és ezen belü l a p á los atyák hit- és nem zet­

i'pítö m últjáról. A rró l a ren g e te g szenvedésről, am it né p ü n k a történelem folya­ mán átélt és m indezek ellenére is m e g ta rtotta k eresztény hitét. E g y b e n üzenet, liogy csak e gym ás értékeinek m egbecsü lése, kultú ráján ak elfogadása, közös ér­ dekeink felism erése és az összefogás segít a tra g é d iák elkerülésében. N e m véletlen, hogy m ottókén t t M á rt o n Á ro n (1896-1980) p ü sp ö k történelm i i’rtékú szavait választottuk: „E g yed ü l M á ria a n yai Szivének a végtelen jó s á (la által remélhetjük, hogy kegyelm et, alkalm as segítséget és oltalmai nyerünk mostani bajainkban. A vilá got m ég m in d ig va d viszon yok m arcangolják és a gyűlölet tüze égeti, m in t saját gonoszságának áldozatát. Kihez fordulhatnánk máshoz oltalomért? A Szúzanya nem csak m en n yei fé n y b en tündöklő Bold ogasszony, hanem n a gy pártfogónk is, aki ezer éve n át csodálatosan oUalm azta n é p ü n k e t " M á rto n Á ro n is m e g ta rto tta az ősi m agyar M ária-tiszteletet, am i a P álos -ren d által k ap ott h angsú lyozott helyet az katolikus egyházban. M á ty á s k o rá b a n 27 kolostor titulusa S zú z M ária. T ö b b s é g é b e n a M a ria kegyhelyeken építik fel a kolostoraikat. A ren d é letéb en közpon ti helyen all a M áriaLisztelet. A tisztelet kifejezéseképpen fehér ru h át h ordan ak , a rózsafüzert. im ádkozzák, kiem elten tartjá k m e g a M ária -ü n n e p e k et és a szom b a ti böjtöt. A Festetics-kódex, C zech-k ódexek am ely m ind kettő p á los m u n k a tartalm azza nyakorlatilag az OfBcium B e a ta e M a ria e Virginis te\jes fordítását. Ave m aris Stella k é t külön böző variánsát. A szo m ba ti M á ria ofQ cium oknak a nyári vesperását. stb. A B o ld o g sá g o s S zú z tiszteletének, am int a m isealpítványokról is látszik, fő k é n t a k olostorok voltak tűzhelyei. V é g ü l a S zű z iránti n agyfokú b izalm at tükrözi a sok M á ria patrocinium . 1331-ben tem p lom é pü l az Irgíü m as A n y a t is z te le té re , bú csú járó helyek és a S arló s B old o g a ssz o n y tiszteletére szentelt m on ostorok Gyulafehérvár, K alod va, M onyokerék, T erebes, Tokaj, T old, Villye és M ária-völgy stb. A „Visitatio M a rié ” ü n n epet a ferencesek vezették b e 1263-ban, a v ilá g i e g y ­ h ázban , 1389-ben lett kötelező. A p á losok a konstitúciók tan u lsá g a alapján m ár jó v a l az általán os e lteijed és előtt ü nn epelték ezt. B o ld o g sá g o s Szűz tiszteletére választo tta K o lo m b u sz a hágójának nevét, am it S a n ta M a riá n a k nevez. A S a n ta M a ria névről: M á ria Jézus anyja (S zú z M á ria ). M á ria az Ú jte sta m e n tu m b an viszonylag kevés helyen szerepel. K o lu m b u sz K ristó f (1451-1506) C ristó b al Colón, Cristoforo C o lo m b o kezebe ju to tt P ao lo T oscan ell levele és térképe, m elyet V. A lfo nso p o rtu g á l királynak irt az In d iá b a vezető útról, m elyet n yu gat felé tartv a is elérhetőnek vélt. Ilyen irányú tervet terjesztett II. János p o rtu g á l király elé, de elutasították a javaslatát. K o lu m b u sz 1485-ben, felesége h alála u tá n ezért átköltözött P á lo s ­ b an , a L a R á b id a k olostorba. A pálos szó span yolu l azt jelen ti veretés. A „szent rem ete szerzetn ek” a pálos ren d re jellem ző a rem eteség hárm as jellege: az im ádság, a m agán y és a vezeklés szeretete h atározh atju k m e g a tevékenységét. A vezeklést (v eretést) a k(?sóbbie k b en a regu lák szabályozzák. 1492. a u g u sztu s 3-án futott ki a P álo s k ik ötőjéből h á ro m h ^ ó v a l K olom busz, a S a n ta M ariával, m elyen szem élyesen parancsnokolt, a Pin tával m elyet M a r ­ tin A lo n so P in zón irányított és a N in á v al Vincente Y á n ez P inzón v('zetésével. K o lo m b u sz kettős h ajón aplót vezett a legén ység m egtévesztésére es m egnyug­

tatásukra. 1492. ok tó ber 12-én éjjel pillantják m e g az első am erikai szá ra z­ földet Q u an ah an it. S an Salvadorn ak , S zen t M e g m e n té n e k keresztelt el. 1492. d e c e m b e r 25-én, Szentestén, a S a n ta M a ria záton yra futott, átköltözött K o lo m bu sz a N in ára. 1493-ban átvették a m a g y a r rend konstitúcióit, regu láját. F elvételüket is e b ­ b e n az évben h agy ta jó v á V I. S á n d o r p áp a. K e zd e tb e n 4 évenként, k é s ő b b m in ­ den nyolcadik évben k üldte el a tartom án y követeit a B u d a m elletti Szentlőrinc-i nagy káptalan ra. U g y a n a k k o r a ren d főnök a testvéreket kötelezte, h ogy Szent Jerom os k o lo sto rá ba n örök idők re m isét m o n d ja n a k N a g y L á sz ló vá ra d i alis­ pánért. A p o rtu g á l tartom ány historikusának, H en ricus a S an to A n ton ion a k ada tai a lapján 22 ren d h á zu k a t em líti a szerző. A z Ú r 1490-ik évében, v irá g v a sá m a p után i ked d e n M á ty á s király m eghalt. 1492. o k tó b er 12-én K o lo m b u sz az Ú jv ilá g fölcüére lép. A kísérete élén m e g ­ csókolja földet, im ádkozik. A világtörtén elem le g n a g y o b b esem énye ez a nap. A m a gyar pá losok A m e rik á b a így ju to tta k el, ezen n em kell csodálkoznunk, hi­ szen ez a ren d volt a le g m é ltó b b arra, hogy Iz ab e lla királyné a pálosok at hívja és küldje téríteni A m erik a földjére, K o lo m b u sz hajóira. A p o rtu gálo k m á r 1464-ben csatlakoztak a m a gyar rendhez. A span yol testvérek eredeti n evük Fratres de H isp á n ia volt. A Lissz a bo n i Állam i L e v é ltá rb a n őrzik Szom bath elyi T a m á s generális b ú c s ú z ­ tató beszédét, am it a P o rtu g á liá b a távo zásk or 123 p á los atyának m ondott. B a rc e lo n á b a n p e d ig m egtalálh ató m a g át a b ü szk é n „m agyar királyi vér le ­ sz árm azottján ak ” tekintő K ato lik u s (K a sztü iai) Iz a b e lla (1451-1504) m egh ívóle­ velének m ásolata, m elyben a következő szavakkal k ér pálos hittérítőket F rá te r T a m á s m a g y a r rendfőnöktől: „K ü ldjön úja bb m unkásokat az Ú r szőlőjébe, m ert va lóba n m unkások ra lesz szükség, akikre nehéz testi m unka vá r". V I. S á n d o r p á p a (R o d rig o B o r g ia ) (1431-1503) (R o d erick de B o ija y D o m s ) m e g b íz á sá b ó l tö b b sz ö r m en nek A m e rik á b a, h ogy ott hittérítést v égezzen ek a pálosok, akikre k ezdetben ő bízza A m erik a krisztianizálását. M a g y a r fő p a p volt B o rg ia R o d rig o aki kardinális k o rá b a n egri érsek és p é terv árad i a p á t is volt, így jó l ism erte a pálosok at. H u n yadi M á ty á s nevezte ki a kardinálist pétervárad i apáttá, hiszen fején a S zen t K o ro n á v al apostoli királyi u ralk od ó volt, aki e g y é b ­ ként, tu d o tta n jó k ap c so la tb a n állt a pálosokkal. S pa n y o lo rsz á g és P ortu gá lia szem befordu lt egym ással, és m egin t VI. S án d o r kéri fel a p álosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák m e g a h atárv on alat a két veszek edő hatalom között. E n n ek k övetk ezm én yek éppen jö tt létre a 1493b a n In te r caete ra kezdetű bu lla ennek n yom án jö n létre a 1494-ben a tordesillasi egyezmény, am ely K o lo m bu sz felfedezése u tán kelet a felé nyom uló p o rtu gálo k és a n y u gatra tartó span yolok között egyezséget kellett terem tenie. A Z öldfok iszigetektől nyugatra, a 371 m érföldnyire jelölték ki a h atárvonalat. E zt a p á p ai von alat k é s ő b b a p o rtu g á l király n yom ására vé g ü l a 46. nyugati hosszú sági fok felé tolták el. V I. S á n d o r p á p a m e gh o zta dö ntését az ú jon n an felfedezett földek felségjoga tekintetében.

1501-ben a bulla, a „L os R eyes C ath olicos” kezdetű.

Iicm csak iga zsá g ot tett az új h ódítások tekintetében , h anem kereszténységet is I i ndelt az Ú j In diákba. B u llá ja a lapján tisztán kiolvasható, h ogy m agyar P álosI c-nd szerzetesi voltak A m e rik a első hithirdetői. A z Ú r 1503-ik évében m eghal S á n d o r p á p a. A bazilika a lte m p lo m áb ó l rövid Kló m úlva átszállították p á p a földi m arad ván yait a spanyolok által R ó m á b a n rin elt nem zeti kegyhelyre, a S an ta M a ria di M o n serrato -te m p lo m b a . A span yolok elfoglalják G u a te m alá t. G u a te m alá b an , ahol a pálosok éltek, liuzódik egy h atalm as hegyvonulat, e b b e n van nak a rem etefülkék, barlangok , :imelyek falain m é g m a is elég sok rovásírásjel találh ató ezek a SE^átos pálos rovásírás elemei. A rg en tín á tól egészen Bolíviáig és P eru ig is eljutottak (te rm é ­ szetesen a m ai o rsz ág neveket h a sz n á lo m ). P izzaro és k aton ái is találk oztak a m a gyar atyákkal, zav arták is őket a t e ­ vékenységükben, ezért k ise bb szigetekre igyekeztek áttelepíteni a frátereket. 1559-ből is van n ak em lékek D é l-A m e rik á b a n , de m ár 1560 u tá n nyom uk veszett. M e g kell em lékeznünk m é g a pálosok dél-am erikai térítő tevékenységéről. A m e ­ rika felfedezése utá n m é g a spanyol virreynátusok idején (1495) m entek pálosok D él-A m erik ába, ah ol a latin-am erikai span yol gyarm atok on a keresztény k u l­ túra alapjait vetették meg. K ü lön öse n a sa tu b a li rem ete S zen t P álró l n evezett ren dházn ak ju to tt n agy szerep ezek ben a térítésekben. E n n ek a ren d h ázn ak a lakói eleinte a F öld k ö zi-ten ger vidékén térítettek. K atoliku s Izab e U a span yol ki­ rálynő kérésére a sa tu ba li spanyol provinciális küldött ki először D é l-A m e rik á b a hittérítőket. P e d ro de M e n d o z a con qu istador az első lap lalaí virreynatus 14 h ajóval m ent D é l-A m e rik á b a s m indegyik h ^ ó já n egy-egy m agyar pálost vitt m agával. S zen t hivatásuk teljesítése k özbe n a zo n b a n a vad g ueran d i és guarani indián törzsek m észárolták le őket. A span yol u d v a r annyira rag a szk o d ott a pálosokhoz, hogy em e kísérlet u tá n ism ét ú ja b b a k a t k üldött a térítő m u n k a folytatására. A m agyar pálosok A rg e n tín á b a n és P a ra g u a y b a n k olostorok at is alapítottak, m elyek m ás szerzetek birto k ába n m é g m a is m egvan n ak. A D é l-A m e rik á b a került pálosok történetére von atk ozó értékes levéltárí an y a g is van ezek ben a k olostorokban . M á s ad a to k szerint D ia z de Solis h árom karavelláján, a „ M a r D u lc e ” partjain, 1515-ben m ás ad a to k szerint P ed ro de M e n d o za hzyóin is p á losok voltak. B u ­ en os A ire s első psircellázási térképén találk ozu n k M a th e Istvány nevével. N e m sokkal k é s ő b b V K á ro ly kancellárja, a m a gyar M axim ilian u s T ran sy lvan us volt az első, aki a v ilágnak b e szám o l M a g e llá n útjáról, am i a m agyarok n ak nem csak Ib ériával való k ap c so la tá ra utal, h anem a k ozm ogóniai tu d ásáró l is szám ot ad. A z első pálos-szerzetesek után A m erik a krisztianizálását a je zsu itá k vették át. A k utatási n ehézségek a jezsu ita térítők e setében jelentősek: S z a b ó L á s z ­ ló, az A rg e n tín á b a n letelepedett m agyar újságíró, aki évtizedeken át k u ta tta a D é l-A m e rík á b a n fellelhető m agyar von atk ozású do ku m en tu m ok at M a g y a r m últ D é l-A m e rik á b a n (1519-1900) cím ú kön yvében a következőket írta: „A m agyar jezsu ita hith irdetők m ű köd ésén ek felderítése, tisztázása sok akad ályba, n éha csakn em elképzelhetetlen n eh ézségbe ütközik. M in den ekelőtt figyelem be kell vennünk azt, hogy a k aton ai m in t ^ ú szervezetbe töm örült rend, am elynek m ú-

k ödése jó fo rm á n az egész a kk or ism ert világra kiterjedt, t artom án y ok ra volt b e ­ osztva, m int a h ogy m a is. M in d e n tartom án y élén egy tartom ányfőnök, a provin ­ ciális állt. M ivel M a g y a ro rs zá g n agy része törö k h ó d o ltsá g alatt volt akkoriban, m a gyar tartom án y n em létezett. A nyugati és a felvidéki várm egyéket m a g á b a n foglaló K irályi M a g y a ro rs zá g a jezsu iták ausztriai tartom án y áh oz tartozott. E tény követk eztében m ind en S pan yol- és P o rtu gá l-A m e rik á b a n m ű k öd ő m agyar jezsuita, ausztriai n ém etkén t volt nyilvántartva. C saládn evük , akárcsak a n é ­ met, cseh vagy horvát hittérítőké, le g tö b b sz ö r elferdítve fordul elő, vagy tu d a t o ­ san latin osítódik el, h ogy a ben n szü lött világi p a p s á g esetleges b iza lm a tla n sá g á ­ n ak vagy féltékenységének elejét v egye” A latin-am erikai levéltárakbein erre von atk ozó do k u m en tu m csak elszórtan található, talán t ö b b e t áru ln án ak el az európ ai je zsu ita archívum ok, b á r a Jé­ zus T á rs a s á g dél-am erikai hittérítő tevékenységén ek szom orű fináléját ism erve m é g e b b e n sem rem én ykedh etün k túlságosan. A m it m égis tu d u n k a kü lön b öző n em zetiségű - k öztük m agyar - je zsu ita m isszionáriusokról, azt első so rb an n e ­ kik m agu k n ak köszönhetjük, hiszen időnként levélben tájékoztatták fe ^ eb b v a lóikat, otth on m a ra d t hozzátartozóik at az am erikai indiánok k öré b e n eltöltött h étköznapjaikról és m u nk álk odásuk ról, feljegyzéseiket, rajzaikat vagy egy-egy k ia d á sra szánt m ú kéziratát is sikerült E u ró p á b a ju ttatniu k. /Lacza T iham ér: M a g y a r je zsu iták Latin -A m e rik áb a n . / S zen tm ártonyi Ign ác tu lajdon k éppen n em is hittéritőként, h anem a p o rtu g á l király u dv ari csillagászaként és térk ép é ­ szeként került B razíliába. H azafelé B é c se n át utazott, ahol audienciát kért M á ­ ria Teréziától, és beszám o lt a c sá sz ám ó n e k brazíliai m űködéséről, s nyilván tizeim yolc évig tartó rab o sk o d á sá ró l sem hallgatott. E g y ideig Csáktornyán, u n o ­ k aöccse h á z á b a n élt, m ^ d B elicán lett segédlelkész egészen 1793. április 15-én bekövetk ezett haláláig. Feljegyzései, térképei valószín űleg valam elyik p o rtu g á l levéltár e ld ugott részében po rosodn ak . A m a gyar je zsu ita tanár, 1745-ben m a ­ gyar pálos nyom okat fedezett fel, n a p ló já b a n b e szám o lt arról, h ogy az egyetem k ön yvtárában rovás jegyzetek et is talált a pálos von atk ozású könyvek között. A fen n m arad t pálos an yag egy részét a M a p p a A n tiq u a c. térk épet a N a g y s z o m b a ­ ti E gyetem m á soltatta le ez m a Vin lan d M a p n éven ismert. A dél-am erikai Cerro P ela d o ba rla n g i feliratokat 1500 körül vésték a sziklá­ ba. 1910-ben fedezték fel a C erra Pólilla nevű rögh e g y sé g b e n (am ely nevét a paulillákról, vagyis a pá losok ró l k a p ta ) a b a rla n g i rajzokat, am elyeket az ott élő pá losok rajzo ltak fel. Jól rek on stru álh ató m indaz, am i a pálosok kal is történt az ú ja b b kutatási eredm én yek p u blik álásáig: „egy m agyar jezsu ita ren d tag ján a k visszaem lékezé­ sei” c. m ű m u n k á ból a le g távo la bb i indián településeket is felkereste, m egtan ult szám os indián nyelvet és nyelvjárást, am ely tulajd on k é p p e n előfeltétele volt a sikeres hittéritő m unkának, an nál is in k ább, m ert voltak olyan redukciók, ahol tucatnyi k ü lön böző nyelvet is beszéltek az ott letelepített indiánok. A m agyar je zsu ita részletes feljegyzéseket készített, ezeket jó l sikerült r^ z o k k a l, valam int térk ép vázlatok k al egészítette ki É d e r X a v é r Ferenc latinul írt m unkáját, am ely­ nek cím ét (D escriptio provinciáé M o x ita ru m in R e g n o P e ru a n o ) m ag y a rra így fordíth atn án k le: A Peru i K irá ly sá gb a n lévő M o x ita n ia tartom ány leírása.

A 289 sű rű n teleírt oldalt kitevő kézirat eredetije a b u d a p e sti E gyetem i K ön yvI ar P ra y-g yú jte m é n yé be n található. E b b ő l készített 1791-ben egy m egleh etősen szerény kivonatot M a k ó P á l b u d a i apát, aki v a ló já b an n em is É d e r eredeti sz ö ­ vegét, h an em a s ^ á t m a g y arázatait a d ta közre. E z a kiadás m a jd n e m száz évvel később, 1884-ben sp an yo lu l is m egjelen t L a P az b a n , de m a g a az eredeti szöveg ( illetve ford ítá sa ) teljes terjed elm éb en m ind a m ai n a p ig nem ju to tt el az olva■sók b ő köréhez. P álo so k a krisztinalizálásnak azt a formÉyát k övették, hogy a “F iú isteni sze­ m élyéhez való egyedü lálló közelség m iatt a p á losok em b e rsé g e m arad ék talan u l eltelik a k egyelem teljességével és berm ük így a kegyelem m integy b első és ter­ m észetes fo rrá sb ó l fakad, az em be rsé g ü k a m ásod ik isteni S zem élyb en való a z o ­ n osu lásu kban „áll fönn” A z A tyák, így a p á lo s atyák szerint is K risztu s hy p er anthropon anthropos (H itvalló Szt. M axim usz, D am aszk uszi Szt. Ján os), vagyis az á tla ge m b e r fölé em elt e m b e r). K risztu s követőit a m egszen telődés cé^ja vezette, így a pálos atyákat a krisztusi iga z sá g terjesztése. A p á los R e g u la szerint 5. pont: „N oh a a legelső felad a tu n k ba n saját m egszentelödésükben m egegyezőnk a többi szerzetesi intézm ényekkel. R endünk tagjai mégis m ásoktól eltérő m ódon kell, hogy a célt m egvalósítsák és p ed ig az Ú r Jé­ zus követése által Első Rem ete Szent Pál p éld á ja nyom án. Krisztuskövetésünk állandó állhatatos és m ély legyen, szemm el tartva Rem ete Szt. Pál, m int az Úr Jézusélő m intaképének személyét, erényeit s ehhez iga zítva m in d en belső és kül­ ső cselekedetünket, s festő m ódjára, aki egy képet akar lem ásolni; Nissai Szt. G ergely szavai szerint: „M in d en em ber saját életének m űvésze. ” A m űvész az akarat, a színek az erények a kép az Ú r Jézus." Ó k a gya rm a tosítá sba n n em vettek részt, b a rla n g o k b a h úzódtak , elvonultan éltek, nünt k ezdetben, a P ilisben s a térítésben a k eresztén ység h ú követői vol­ tak. F ő le g az ind ián ok k özött jártak , és em lékük m a is él fehér atyák n ak nevezik őket úgy, m int a Pilisben. A felfedezést, a h ód ítás követte, am ely történelm ünk le g n a gy o b b n épván dorlását, k ultú rák k everedését h ozta létre. E u ró p a és A m e ­ rika között a m a g y a r p á losok építették fel a keresztény hidat. A p á losok szá m ára végzetes volt a török hódítás, hiszen így a b ázisu kat a független és erős m a gyar állam ot veszítették el. M á ty á s király ú gym int M agyarországon 1484 utá n a Szen t P á l R em ete R e n d tagjain ak a Szen t J o b b m onostori a p á tsá go t a dom án yozza a V á ra d p ü sp ök én ek jóváh agyásával. A pálosok o rszá ­ gos és E u ró p a i n épszerű sége erényeik, tud ásuk , szorgalm uk és rendíthetetlen hitbeli m u n k á ssá g u k felerősíti a S zen t L á sz ló király m onostorát. íg y a tu d ás és a m űveltséggel felerősített m on ostorban lakó szent-jobbi r em e­ téknek az 1498-ban az országgyűlés kérte az új királyt, h ogj' a szent jo b b i konvent hiteles-helyi pecsétjét kap ják vissza. D e a pecsétet úgy látszik valam ilyen ősi jo g ­ szokás szerint csak apát kezébe kívánták adn i és kérték a királyt, hogy a rem eté­ ket távolítsa el és az apátságo t állítsák vissza. A pálosok azo n ban m a ra d ta k és így a szen t-jobbi konvent hiteles-helyi pecsétjét nélkülözniük kellett a szerzetesek ezért nem csüggedtek, hanem erélyesen hozzáláttak a m on ostoruk és a birtokvi­ szonyaik rendezéséhez. S za tm ár m egyében is voltak részbirtokai a rendnek.

A z új u ra lk o d ó erd élyi v a jd a S za p o ly a i J á n os is p á lo s elk ö tele ze tt volt, úgy, m int a p ja S za p o ly a i István . A keleti o rsz ág ré sz k irá lya I. J á n os (1487-1540) akit 1526-ban, m a g y a r k irályn ak v á la sz to tta k , d e elhunyt. II. L a jo s s ó g o r á ­ n ak, H a b s b u r g F e rd in á n d n a k p á r tja P o z s o n y b a n ezt a v á la sz tá st se m m isn ek m o n d t a ki és királlyá v á la s z to tta a S p a n y o lo rs z á g b a sz ü le te tt és n e v e lk e ­ d e tt 23 é ves F e rd in á n d o t. J á n o s k irály u ra lk o d á s á b a n a sok z av a ró k ö rü l­ m én y m e g te tte a m a g áé t. V. Károly, n o h a fe lism erte a so h a v issz a n e m térő a lk a lm a t a le g jo b b d ip lo m a tá i egyikét, John W ese lu n d i p ü sp ö k ö t in d íto tta S za p o ly a ih o z tá rg y a lá sra . A tá rg y a lá s e zú tta l V á r a d o n folyt S z a p o ly a i J á n os új, id e g le n e s székh elyén , v e ze té sé t új e m b e rre b íz t a a k irály C z ib a k Im re u t ó d ­ já r a , a p á lo s sz e rz e te sb ő l v á ra d i p ü sp ö k k é em elt (M a rtin u z z i U tje se n o v ic s) F rá t e r G yörg yre . A tárgyaláson a F rá te r G yörgy a következőket m on dta, am it W ese k iá b rá n ­ d u ltán h allgatott 1536-ban. „ N e m szolgálná az ország érdekét, ha Bu d á t a császár kezére adnánk. A s zu ltá n a császár legna gyobb ellensége. H a m egtudja, hogy János Budát, am it tőle kapott, és az ő jó a k a ra tá b ó l tart birtokában, kiszolgáltatja az ellenség­ nek, felh á borod á sá ba n a zonnal ostrom alá ven n é a várost, és seregei ro m b o lv a és p u sztítva özőnlenék el az egész országot. S m in th o g y a császárnak m in d a két keze a fra n c ia királlyal v a n elfoglalva, id ejé b e n n em jö h e tn e az ország segítségére. Ferd in án d tól ezt m ég k evésbé lehetne elvá rni. Úgy, hogy m in d ent elveszítenénk, a m ik or ép p en az ország biztonságát szeretnénk m eg a la p o z n i." B e ls ő ü gy ek b e n m á r jó két eszten deje ő volt a le g h a ta lm a s a b b sza v ú m a g y a r politikus. F rá te r G y ö rg y p á lo s k olostor ren d főnöke, v á ra d i pü sp ö k , e sztergo m i érsek az ön álló E rd é ly m e g te rem tője és k orm án yzója, ő az, aki Ján os királyt r á b íija az 1514-iki kegyetlen törvén y eltörlésére, s vissz aa d ja a jo b b á g y n a k a s z a b a d k ö ltözk öd é s jo g á t. F rá te r G y ö rg y b e n ta lá lta m e g S za p o ly a i a tám aszt. A p á lo s b a rá t rövid p á r h ó n a p alatt ren d ezte az é vtized ek óta c s ő d b ő l c ső d b e b u k d á c so ló kin cstár helyzetét. E rd é ly ben jegyezték fel... „ O M N I B U S M O R I E N D U M E S T ” „1551-ben őszén Erd ély és a Tisza-vidék korm ányzója, a király helytartója, M agyarorszá g fő b írá ja és kincstartója m ég m in d ig pálos rend i G y ö rg y barát, a n a gyvá ra d i püspök a róm ai p á p a bíborosi m éltóságra emelte, kit Ferdinánd király Esztergom érsekévé tett. H etven ed ik évében já r t a bíboros, de a lig látszott ötvennek. Pesty G á spá r titkár éveket töltött Prá ter G regoriu sn á l." 1551. d e c e m b e r 16-áról 17-ére virradó éjjel Erdély ben , alvinci k astély ában m eggyilkolták F rá te r Györgyöt, a m agyar történ elem le g n a gy o b b politikai lá n g ­ elm éjét. A róm ai anyaszentegyház b íb oro sát, E rdély v a jd ájá t és kincstartóját, várad i püspököt. „K arddal szúrják át, lelökik, d öfk ödve a keblét” M é g látja, h ogy Vas Ferenc kivont k ard d a l ront a gyilkosokra, kik h űséges a p ródját hét tórdöféssel sebesítik. A z tá n n em lát t ö b b é sem m it. E g y szász naplóíró szerint rém ítő vihar dü h ön gött, s ml az évszakra nézve m eglepő volt, sű rű záporfellegek, n agy villám lás és m en nydörgés között von u ltak el Alvinc fölött, 17-én p e d ig reggeltől estig szivárvány volt az égen.

A váradi szolga, azaz F rá te r G yörg y E sz terg o m prím ás-érseke, Ferdin án d királyhoz írott levelet így íija alá: „servitor w a ra d ín u s’ vagy „F rá te r G e o rg lu s i piscopus w aradíensís. servitor w arad ien sís.”) B e th le n F ark as így ír G y ö rg y b a rá tró l E rdély t örtén etében: „D ecem ber ha vá ­ ban castaldo császári h a d vezér a te r v végrehajtását az olasz Sforza Pa lla vicin ire és An d rea Lopezre bízta. M aguk m ellé vettek négy spanyolt és halk lép ­ tekkel behatoltak a Barát szálláshelyére. Elsőnek {..) M a rc o A n to n io Ferrarit, Castaldo íródeákját bocsátották be (..) Jelezte, hogy Castaldotól hozott levelet, amelyet a vezér Ferd in án d királyhoz szándékszik küldeni, kérve, hogy aláírásá­ nál szíveskedjék m egerősíteni azt." A bíb o ro s m é g m ind ig a breviáriu m a fölé hajol. A m ai n a p ra ren delt kötelező olvasm ány Ö z sé b re vonatkozik. A z új ren d rem ete életű rend m egalapítójáról. Fráter G yörg y m a is az ó kám zsáju k at viseli; s E sz terg o m érseke, M a g y a ro rszá g ijíborosa legelső ren dtársra, Ö z sé b k an on ok ra em lékezik. Erdély v ajd áján ak a R észek k orm án yzóján ak m e g kell szakítania az ü nn epi m editációját. G y ö rg y b a rá t n em lévén tu d a tá b a n sem m i álnokságnak, tüstén t m e g ra g a d ta a tollat... E k k o r Ferrari k ivonta a tőrt (..) Ez, m egrém ü lve a váratlan tám ad ástól, .segítségül hívta B o ld o g S zű z M áriát, s h atalm as erővel m e g ra g a d ta Ferrarit, és az asztal le g távo la bb; ülőhelyére d o b ta. Pallavícini (..) m ikor m egh allotta a z ^ t , berohant, k ard o t rántott, és fejét egészen az agyig kettévágta. M ivel m é g m in­ dig nem terült el, C am p eg g io tőrös b otjá v a l átszúrta, így ölve m e g a barátot, aki utolsó szavával ezt m on dta: „Testvérek, m it követtem el, m it vétettem "}" Istvánffy E rdély törté n eté be n arról ír, h ogy a b a rá t jo b b fülét, M e rc a d o sp a ­ nyol solym árm ester levágta. G yörg y b a rá t fülével F erd in án d király őfelségét aján dék ozta meg. A vértől elborított h oltteste t ö b b h ón apig h evert eltem etetlenül. Vas Ferenc F rá te r G y ö rg y a p ró d ja életben m arad t. A m ik o r felocsúdott leván szorgott a faluba, ahol a lak osok ápolták. G yó g y u lá sa jó két h ó n a p b a k e ­ rült. A k k o r vitt hírt a gyulafehérvári barátok n ak , kik eljöttek a b íb oro s-é re se k tetem éért. 1552. fe bru á r 25-én tem ették el a gyulafehérvári székesegyh ázban , am i testé b ő l m egm aradt. A bíb o ro s h átrah agyott vagyon át 300 ezer aran yra becsülték. B e th len Farkas ennek a vagyon n ak egyedü l azt a részét, am ely Szam osú jváron volt, tö b b re teszi 250 ezer m agyar forintnál, m elyhez m é g h o zzáad 872 font nyers aranyat, 2387 font nyersezüstöt, húsz n a g y o b b aranykupacot, erdélyi bá n y á k b ó l kiterm elt, folyók isza p já b ól kinyert aranyrudat, m elyek állítólag 17 fon tosak voltak, valam int egy tö m e gb e olvasztott 466 font ezüstöt. N é g y e z er Lysim ach os aranypénzt, m elyeknek m indegyike 4 m agyar aranyat ért, különféle, igen n agy aranyedény, kelyhek, tányérok, nyak­ láncok, gyűrűk, lábm osók, és 24 m osd á sra h aszn ált tál. A b eren dezés is királyi fényűzésről áru lk od ott a szam osújvári o laszbástyás erődben . R em ek , u dvarh oz illő szobrok, szőnyegek, takarók, n agy szám ú külföldi bu n d a, 300 n em es vérű trákiai ló, szügyboglárok , nyergek, fegyverek. N e m e s e b b fEgtájú k an cák m é n e ­ se. K é s ő b b v izsgálatot ren deltek el. A vizsgálat azt is kideritette, h ogy Alvincen 11 858 arany, egy aranykígyó tele Lysim ach os arannyal, 248 Lysim ach os arany, 200 török arany, n agy értékű gyűrűk, keresztek és egyéb d rá g a s á g o k voltak egy

I...)

lá d áb a n , m elynek hollétét csak a b íboro s, v áradi p ü sp ö k tudta. F rá te r G yörg y h ú g á n a k tan ú sá g a szerint v árad ról egy éjszaka pén zzel teli lá d ák a t vittek el egy h atosfo ga tú szekéren. A kincsek eltűnését bizonyítja - íija H o rv á th M ü iály a v árad i p ü sp ö k életrsuzában -„... az üres zsebbel jö t t G io v a n n i Battista Castaldo császári h a d vezér két év m ú lva E rd élyből tá vozván összeharácsolt va gy on á t öt­ v e n társzekéren szállíttatta el Nagyszebenből. A zsoldosvezér em lékérm et ve r e ­ tett a m aga képm ásával, és ezt vésette rá: Tra n sylva n ia capta = A m eghódított E rd ély.” F rá te r G yörgy az 1506. eszte n d ő b e n tette le fog a d a lm á t R em ete S zen t P álró l n evezett ren d be. A lád i pálos k olostorb ól ind ul el vezéreszm éjével, m egm en tem egy pu sztu ló hazát. Senki sem tu d ja őt erről az ú tról leteríteni. V itá b a n n em le ­ het m eggyőzn i vagy legyőzni egy n ép vágyain ak Inkam ációját. A kor le g n a gy o b b állam férQjának a p á lo s b íb o ro s F rá te r G yörgyn ek h a gy até­ ka: „Bennünk, m agyarokban m a is él az a régóta belénk gyökerezett tulajdonság, h ogy senki hatalmát nem akarjuk elviselni, s inkább va la m en n y ien elpusztu­ lunk. p ed ig ha épségben fe n n akarunk m aradni, ezt feltétlenül ki kell irtanunk m agunkból". E rd é ly kifosztása és a b íb o ro s m eggy ilkoltatása m iatt a súlyos n em zetközi elítélésre rea g á lva I. F erd in án d magyar, cseh és n ém et király pan aszlevele b á ty ­ já h o z V. K á ro ly császárhoz: „N em hiszem, hogy valaha is ekkora szégyen és gyalázat érte vo ln a a B ir o ­ dalm at... G y ö rg y b a rá t nem zeti egysége álom m a ra d t csupán. D e soh a n em a d ta fel a k üzdelem ét, k üzdött haláláig. A lán geszű F rá te r G e o rg iu s sírkövén ez olvasha­ tó: „ O M N I B U S M O R I E N D U M E S T ” (M in den k i h a la n d ó) E rdély u tán a lengyel földön felerősödik az első ősi m a gyar M ária-tisztelet, a B oldogasszon y, a ren d által k ap ott h angsú lyozott helyet az eg yh ázb a n - e n ­ n ek első k o m o ly abb jele 1352-ben a M á ria n osztra i ren dház a la pítása - m a jd az on n an 1382-ben C s en sztoc h o váb a /CzDstochoway kim ent 16 p álos atya O po lei Lá szló n á d o rra l kolostort alapítottak. „A ren d m e g ú ju lása a X V II. század 30-as éveiben két lengyel re n d b ő l sz á rm a ­ zó rendfőnöknek, n év szerint P M arcin G u szk ow íczn ak (1632-1636) és P M ikolaj Sateszw skin ek (1640-1646) volt köszönhető. E z a reform törekvés gyakorlati a l­ k alm a zá sa a zo n ba n épp en a lengyelországi ren d b en ü tk özött nehézségek be. A lengyel p á losok új u tak on k íván tak já rn i reform törekvésükben, olyanon, am i a szláv lelkiségnek és a lengyelországi életfeltételeknek jo b b a n m egfelelt volna.” „A k olostorok m egszü n tetésén ek fok ozódó veszélye, a lengyel pálosok elkülönési törekvése és a lengyel király, S ta n isla w A u g u st P on iatow sk i k övetelé­ se idézte elő, h ogy a lengyel ren d tartom án y 1784-ben a m a gyar anyaországtól és ren dfőnökétől különvált. VI. P iu s p á p a p á p a i rendeletével a lengyel ren d ta rto ­ m ány m egleh etősen n agy ö n állóságot és függetlenséget nyert.” „A 1786-ki rom boló villám ként csapott le Rem ete Szent Pál szerzetére; II. József ezen évében törölte el a m agyar szerzetet is miáltal a fön á llotl 37 kolostornak in­

jó s á g a ib ó l tiz m illió, a szerzet ja v a ib ó l kétszáz három ezer hatszáz huszonkilec faritnyi jö v ed e lm e t szerzett. A z összesen 381 fő b ő l álló részint tanitói, részint lelkipásztorságból nyert, va g y p ed ig szűkén kiszabott nyu gpén zből tengeté életét jobb sorsra méltó életét. E z lett a gyászos vége az egyetlen m a g y a r szerzetesrendnek akkor, m id őn is­ mét virágzásnak látszott indulni. A m it a La josok és M átyások, s a haza vallásos nagyjai sok é ve n át fá ra d alm a sa n szereztek, azt U . József egy tollvonással sem ­ m ivé te tte!" II. József 1790. ja n u á r 26-án visszavonta a főként a szerzetesi életet sújtó ren ­ delkezéseinek tö b b sé g ét. I. Ferenc 1802-ben kiadott ren delete értelm ében a ijencéseket, cisztereket, prem on treik et visszaállította. A császár 1804. m árcius 28-án így ír: „A p álosok visszaállításáról el kell tekin­ teni." E n n ek ok a a pálosok at jellem ző m a g y a r szellem iség t o v á b b á a V allásalap sem akarta visszaad ni a pálosok vagyonát. L íp ó t progranrya sem k edvezett a m a gyar P álo s-re n d ú jrag on d olá sá n a k a k ülön böző k orm án yzati form ák ötvözése, a titkos társasági k ultú ra egyes ele­ m einek b e építése a politikai gya k o rlatb a és a k om prom isszum ok at kiegészítő politikai zsarolás. ” L íp ó t m egkötötte a m a g y a r n em ességgel az alkut, d e egyben olyan titkos t á rsa sá g o t h ozott létre, am ely m ás társadalm i erőket p ró b á lt m ozííósítani, m indenekelőtt az elégedetlen városi p o lgárok at és a parasztokat. L íp ó t ezeknek a politikai térből kirekesztett elem eknek országgyűlési képvi­ seletet akart biztosítani, h ogy sa k k b a n tartsa a n em ességet, am ely az össztá rsa ­ dalm i érdekek kép viseletében lép ett fel. L ip ó t k am atoztatn i a k a rta a sz e rb -m a gy ar és a m a gyar-ro m án ellentéteket, [gy h ozta létre pl. a szerb kanceUáriát. E b b e n a légk örb en született a S u p le x Libellus V alach orum is.” 1845-ben Szcitovszky János h ercegprím ásn ak, a ren d k onfráterének k e z d e ­ m ényezésére, 1864-ben négy pálost és két klérust küldött Péliszentkeresztre K neflinski M á té CzQstochowából. Szcitovszky Ján os h alálával ez a kísérlet is m e g h i­ úsult. A M o n a rc h ia alatt a pozsonyi országgyű lésn él a m a gyar ren d ek tö b b sz ö r i.s kérték az u ralk od ót iU. uralk od ókat a ren d újbóli legalizálására, de sikertele­ nül. U g y a n c sa k sikertelenül v égződ ött a p á losok 1902-ben történ t nagyváradi letelepítési kísérlete. 1918-ban M arkievicz hívott m agyar iQakat a lengyel novici:i tusba. B o d ó G ellért felszentelt p a p p á los szerzetes akart lenni, de nem e n ge d ­ ték m eg, hogy fo g a d a lm a t tegyen. Ó és B e n e d e k n evű társa h azaérkezn ek fo g a ­ d alom nélkül, és jelen tkezn ek Zichy G jrulánál aki m int kalocsai érsek m egkezdte a tárgyalások at a p á losok érdekében. M á s o k is fo g a d a lo m tétel nélkül érkeztek haza, m ert a ren d lengyel vezetői nem tám o ga ttá k a m agyar törekvéseket, ezért nem b o c sá to ttá k fo g a d a lo m ra az ottjártakat. íg y az a d d igi próbálk ozások , hogy m agyarok at a lengyel noviciátu sban n eveljenek sikertelenek m arad tak . 1934-ben - országos ü n n e p ség k eretében vehették át a Len gyelországb ól, ér­ kező C sen sztoch o vábó l /Cz^nstochowa/ lengyel p álos atyák a gellérthegyi SziklaI cm plom ot. A z ünnepélyes beik tatás m ^ u s 21-én volt, a ház perjele P Raczynski K;\jetán n ovíciusm ester lett. A pálosok iránt óriási volt az érdeklődés, nagyon sok volt, a i»‘loiitkezó, di* érdekes m ód on csak heten öltöztek be.

1989 u tá n fordu latot vett o rsz ág u n k b a n is a P á lo s-re n d történ ete örökölve a sajátos m ú ltbéli h agyatékokat. Előzm ényként: 1950. o k tó b er 7. és d e c e m b e r 5. k özött az o rsz ág b a n el kellett hagyniuk a szerzetesh ázakat a ren d tagok n ak . A n agy rem ényekre, az eredeti „m agyar P á lo s-re n d ” visszaállítására jo g o sí­ tó kezdem én yezést az o rsz ág eljövendő szom orú sorsa h a tá ro zta m eg. A világ­ h á b o rú és u tá n a a k om m un ista d ik tatúra fél évsz áz a d a ú jb ó l m egsem m isítette ezeket a rem ényeket. A tag o k to b o rzá sa titok ban folytatódik, ekkor alakult a "k lan desztin ” pálosok szervezete, Á rv a Vince atya lett ennek vezetője. A „klan desztin ” fiatal pálosok tan u lm án yozták a rend történetét, közös lelkigyakorlatokat tartotta k „fehér n a ­ p o k ” néven. T ito k b a n élték a pálos hivatást, fo g adalm at tették Á rv a atya kezébe. M iu tá n B olváry P á l n ovícíusm estert letartóztatták 1961. fe b ru á r 7-re virradó éjszaka, P Á rv a Vince aty a rendíthetetlenül vitte t o v á b b a „klan desztin ” pálosok vezetését. 1982. a u g u sztu s 22-én kinevezte P K oscieleckí Lőrin c a ren dfőnökén ek P Á rv a V ince atyát. dr. Lék ai L á sz ló bíboro s, prím ás, esztergom i érsek 1985. d e c e m b e r 16-án kelt 155-6/1985 sz. leiratával kinevezi Á rv a Vince atyát p o sztu lá to m ak , jó v á h a g y ta a 1983-ban m egjelent p á p ai D ek ré tu m n ak m egfelelően, a m árian osztrai E g yh á zk özség kérését. E zt m egelőzően a levéltári k utatásai k özben fedezi fel, h ogy nem az Ő si B o l­ d o g Ö z sé b által alapított P álo s ren d b en van, h an em a b b a n , am elyet 1784-ben Szaniszló lengyel király a m a g y a r tartom ányról leválasztott. E z a lev álasztás két évvel előzte m e g II. József rendeletét, am ely a m a gyar P álo s-re n d e t h ivatalosan m egszünteti. Á rv a Vince atya Istentől k ap o tt k ü ld e té sé b ől a B o ld o g Ö z sé b a la ­ pította Ő si P álo s-re n d újjászervezését, tartja élete céljának, u gy an ak ko r B o ld o g Ö z sé b szentté avatását. A h ivatalos kánoni eljárás m e g in dítására 1986. ja n u á r 18-án került sor az E sz ­ tergom i B a z ilik á ban üim epí szentm ise keretében, m elyet a bíboro s, prím ás, esz­ tergom i érsek ú r m u tatott be. A z Iste n be n bo ld o g u lt B íb o ro s F ő p á sz to r k érésére a S ac ra C o ngregazio ne p e r la dei Sancti, 1514/986. szám alatt, 1986. ápr. 18-án P alattin i b íb o ro s prefek­ tus aláírásával jó v áh a g y ta a k anonízácíós v izsgálat lefolytatását. A ren d szerváltozás u tá n Á rv a Vince atya a leh etőségek et k ih asználva felélesz­ tette, és ú jb ó l m ű k ö d é sbe h ozta M á rian osztrán a pá lossá g ot a S zik la te m p lo­ m ot, m elyet je len leg a lengyel von alú pálosok használnak. M a g y a r egyip tológu s V ö rö s G y ő z ő a T h é b a -í ásatásai k özb en ráb u k k a n t egy szik labarlan gra, ahol olyan P an to k rá to r K risz tu s-á brá z o lá st fedeztek fel, am ilyen S zen t K o ron á n k on is van; az k op t eredeti falfestm ény k op t keresztények m u n k ája a IV. századbó l. E n n ek m áso latá t a G ellért-h egyi T h é b a -í k á p o ln á b a n helyezték el. A mi id ősza k u n k ban így k ap c soló d ott össze újra, im m ár h a rm a d szo r T h é b a, R em ete Szen t P á l a m agyarok k al és a P álo s R en d del. A m a gyar eszm élés, a j o b ­ b a t érd em lő m a gyar társa d a lo m felébresztésén ek elen ged h etetlen kelléke kelle­ ne, hogy legyen a nem zetközileg ism ert, m agyar a lapítású szerzetesrend m agyar

központúvá tétele, leválasztva a m esterségesen ráerőltetett lengyel vezetésről. /\ m agyarságn ak fontos, h ogy a hit m eggyen gü lésén ek általán os fo ly am a tá b an a m agyar keresztén ység m egerősöcyék, ön tu d atu n k felerősödjön. Á rv a atya R ó m á b a felteijesztette a titkos p á losok névsorát, hogy elism erjék szerzetesi voltukat. A Szerzetesi K on g re g á c ió 1989. m ^ u s 20-án elism erte. Z á Iogon dolatkén t; A ren dre jellem ző a rem eteség h á rm a s jellege; az im ádság, a m agán y és a ve/.('klés szeretete. A szerzetesek a p é ld á t védőszentjüktől. E lső R em ete Szent I ’altól merítik, aki Istent a sivatagi rem e te sé gb e n szolgálta évekig, s így m éltán k apta a rem eték atyja címet. A z im a vezeti el őket a leg m é lye b b istenísm eretre :i krisztusi m a g ata rtá sra törekvés, a m egszen telődési cél a tökéletességre irá­ nyul, ezzel érhető el a m éltó szolgálat az Ú r előtt. A K on stitú ció 47. cikkelyben m egfogalm azva: „Rendünk kezdettől fo g v a végzett apostoli munkát is, ami kezdetben tanú­ ságtételből, tanításokból és im ádságból állott. A történelem folya m á n az Egyház rendelkezéséből apostoli m unkában vesz részt: az igehirdetésben, a szentségek kiszolgáltatásában, saját tem plom ainkban; sőt missziós és tanítási feladatot vá l­ lal. Rendünk tehát m in d ig nyitott volt az Isten népe szükségleteinek és az idők id ein ek felismerésében. H elyesen m egértve tehát rendünk jellegét az elm élkedő és tanúságtevő imádságos életet buzgó lelkipásztori m unkával egyesítjük." Á r v a Vince atya ennek a szellem iségnek m egfelelően 2008. fe b ru á r 8-án kelt levelében kérelem m el fordult N é m e th L á sz ló S V D , a M a g y a r P ü sp ök i K o n feren ­ cia a titkárához, m elyben felvázolta, h ogy a po sztu látori feladatot az felsorolt I ártalom m al elvégezte eleget téve a Dr. L é k a i Lá szló e sztergonú érsek felkérésé­ nek egyben jelezte az aktori szerepet b e tö ltő b íb o ro s ú r elhim ytára tekintettel .szükséges, h ogy aktorkén t R ó m á b a n m egfelelő képviselője legyen az ü gynek és a pü sp ök i konferenciát tarto tta m egfelelőnek erre a feladatra. A m agyar P álo s-re n d alapítóján ak Ö z sé b kanonok, oltárra em eléséhez a szük•séges an yagot 22 éves m u nk ával összegyű jtötte Lé k a i László néhai bíb oro s, p rí­ m ás, esztergom i érsek ú r által reá ru h ázo tt posztu látori feladatát teljesítette. E rrő l és az elvégzett m u nk áró l valam int a szenttéavatás készre jelen téséről t o v á b b á a P álo s-re n d sajátos helyzetéről tájék oztatta Ó szentsége X V I. B e n e d e k pápát. A to v á b b i levelezésekből kiderült, hogy a nyilván osság k izárása m ellett a le n ­ gyel vezetés érintett tájékoztatása nélkül a m agyar k atolik usság érzelm einek m egsértésével B o ld o g Ö z sé b szentté a v atásán ak h atásk örét m aguk h oz vették. E gy lengyel új p o sztu lá to r szem élyében. É rde k es és k ülön vizsgálan dó kérdés m iután a lengyel p á losok 1784-es leválásu k kal új ut£ikon kívántak járni, hogy ennek eUenére metmyire van leh etősége egy ren dfőnökn ek felülírni egy b íb o ro s érsek intézkedését. M ásré szt a k án on jogi szabályok szerint a szentté avatási el­ járás kezdem ényezésére az az egyházm egye illetékes, ahol az érintett szem ély kifejtett tevékenységet vagy ahol a sírja található. S zü kséges egy közvetlen k a p ­ csolat a kezdem ényező és érintett szem ély között. K é tségtelen a lengyel ba rá ta in k által alapított rend, gyökerei a B o ld o g Ö z sé b által létrehozott re n d b ő l erednek ugyan, de m égsem tekinthető az 1786-

b á n m egszű n t m a g y a r jogutóc^ainak, hiszen a k on gregációju k a m ű köd ésük et C o n g re ga tio p o lo n a F ra tru m O rd . S. Pauli. i. E re m néven VI. P iu s engedélyezte A p o sto lic ae Sed is A u c torita s cím ű brévéjével. Ilyen form án a közvetlen összefüggés a szentté a v a tá sb a n érintett szem ély és a lengyel ren d közölt nincs. A p á los szerzetes első sorban nem m agáért, h anem nem zetéért, h a z ^ á é rt im ádkozik és vezekel. M á ria országán ak egyetlen m agyar alapítású rendjét, am elyet az apostoli királyság és a S zen t K o ro n a védett, vissza kell állítani m a ­ g yarországi k özpon túvá, hiszen m a gyar P álo s-re n d b e n , az iflúság k apaszk odót, vagyis hitet nyerhet ú jra az elkövetkezendő időkben.

Why is it important fór the Hungárián nation to have a Hungárián based Pauline order? T h e fou nder o f the H u n gá riá n P aulin e Fathers, Ö z se b , w h ose nam e is p ro b a b ly derived from the first P an n on ian martyr, E u se b iu s gain ed m artyrdom u n d e r the rule o f Valerianus (235-259). Ö zséb/E usebiu s req u ested perm ission from C ardin al Van csay to form the P au lin e O rd e r du e to his disapp ointm en t o f the A n d r e w II an d B é la I V ’s leadersh ip after the destruction caused by the Tatars. A Vision o f his w ork confirm ed everything fór him a n d the o rd e r’s m ain c ent­ re w a s establish ed a n d buUt in 1250. T h e m on astery w a s bu ilt in Szentkereszt (H o ly C ro ss) an d E u se b iu s be c am e the first F ath er Rector. E u sebiu s, un d e r T h o m a s A q u in a s ’ su p p ort req u e ste d perm ission to ad o p t the R ule o f St. A u g u stin e from U r b a n IV, w h ich w a s nőt received a n d do cu m en ted until 13‘*' D e c e m b e r 1308. T h e P au lin e F ath ers are the only H u n gá riá n ord e r o f m onks fou n d e d in H u n ­ gary itself. A fte r the death o f E u se b iu s the H u n gá riá n Pau lin es sp re a d rapidly, an d the generosity o f K in g M atth ias, w h o w a s the m ost fam ous R enaissan ce ruler o f the tim e a n d p o sse ssor o f the H oly Crow n, su p p o rte d the order. T h e o rd e r alsó obta in e d Fehéregyház, w h ere Á r p á d the M a g y a r Chief, w ho settled H u n ga ry is buried, thu s en ab lin g the o rder to g u a rd Á r p a d ’s töm b. A t this particular monastery. M á ty á s B a k k be c am e the first provost, w h o alsó has relatives living in S zek élylan d to the presen t day. In that tim e there w ere u p to 69 m onasteries, alth ough later the n u m b e r reach ed 170 in the H u n gá riá n region. O n 15th Jan uary 1467 the day w h en the k in g d efeated A li B e g h St. P a u l the H erm it w a s m a d e a H u n gá riá n p a tro n saint b y the king. T h e nam e giver to the order, St. P au l the H erm it b e c am e defen der an d p rotector o f the k in g b o th intem ally a n d the w h ole region. N ő t only w ere sch olars invited to the country by the king, b ú t alsó church leaders, w hich explain s h ow R od rigo B o rg ia A rc h b ish o p o f E g e r a n d A b b o t of

I ■(‘tervárád b e c am e prelate o f Hungary. Incidentally, he alsó b e c am e P o p é A l e x ^ Il(>r VI, an d du rin g his tim e Q u ee n Isa b e lla o f Spain, relatíve o f the H o u se o f Á r ­ pád K in g s req u e ste d the Pau lin es to travel to the N e w W o rld w ith C o lu m bus. O n O c to b e r 12th 1492, C o lu m b u s la n d e d in A m erica, a n d a cco rd in g to A le ­ xan der IV, w e can clearly see that the H u n gá riá n P aulin e O rd e r w ere the first spreaders o f the faith, a n d w e re alsó the first brid ge bu ilders b e tw e e n E u ro p e and Am erica. Paulin e m on asteries cou ld alsó b e foim d in m any E u ro p e a n countries such as Austria, Croatia, P ortu gál, S pain , P o la n d a n d m any others besides. T h e P aulin e F ath ers from all their m on asteries h ad to m eet at a convention, which took piacé n e ar B u d a at a piacé called Szentlőrinc (n o w B u d a S zen tlőrin c). The provost, th e su perior o f an d tw o d elegates all the m on asteries in each (liocese arrived at the m eetin g every fourth, or rath er every eighth year at the m ain m on astery in Hungary. T h e O tto m a n invasion o f H u n ga ry w a s fatal fór the P aulin e o rd e r later on, as I he po w erful ind e p e n d e n t b a se o f the o rder w a s lost. T h e m eetin g o f the o rd e r w a s m oved to the m on astery at M á riav ölgy du e to I he destruction o f the m ain Szentlőrinc m on astery b y the O ttom an s. T h e country split intő three an d in the e a ste m region a new kin g w a s chosen, John I, w h o h a d previously b een the voivod (le a d e r) o f the sam e piacé. In the w estern region the you n ger b ro th e r o f C h arles V w a s crow ned, and becam e K in g F erdinánd. K in g John, w h o w a s stru gglin g w ith m an y difficulties, req u ested the help of p rovost B ro th e r György, w h o w a s m a d e voivod o f Transylvania, an d w h o at Ih at tim e w a s alsó Cardinal an d bish op o f V á rád , as w ell as b e in g treasu rer an d the m ost w ell k n o w n politician. H e n ego tiated w ith B ish o p Wese, w h o w a s the representative o f Charles V an d W ese tried to convince him to h a n d over the e a ste m region. B ro th e r György, (B ish o p o f A rc h bish o p o f E sz terg o m ) in b rin g a b o u t a decision which N eith er corru ption or bribery,

N a g y v á rad , Voivod o f Transylvania, C ardin al and virtue o f his respon sible position w a s u n a b le to w o u ld have b e e n against the n ation ’s interests. nor treason c ou ld change his m ind.

G y ö rg y ’s am bition to rexmite the country did nőt com e true, du e to the historical situation o f the region. O n ly T ran sy lv an ia’s ind epen den ce could guarantee the avoidan ce o f the O tto m a n invasion. A fte r the u n successful negotiation, Ch arles V an d K in g F erdin án d, m em bers o f the H a b s b u r g family m u rd ere d B ro th e r G yörg y Alvin cen M artin uzzi on the night o f D e c e m b e r 16th, 1551. T h e n ew s o f the m u rd ere d A rc h b ish o p o f E sz terg o m sh ocked E u rope. A lo n g w ith the m u rd er cam e the lootin g o f T ran sy lvan ia’s treasures. W ith the invasion of the O ttom an s, the Pau lin es m oved to P olan d. A n d du e to the increasin g stren gth o f the Polish P au lin es a split from the H u n gá riá n order took piacé in 1784. T h e Polish king S tan islaw A u g u st P on iatow sk i h a d caused the b reak aw ay process by his claims. T h a t is w h y the diocese o f the order se p arated from H ungary, as w ell as the Fath er R e ctor in 1784. T h e b egin n in g o f P o p é Pius

V I ’s breviary “A p o sto lic ae S ed is auctoritas” sta te d th a t the Polish diocese o f the order is se p a ra te d from the m ain H u n gá riá n one. F ran z Joseph n dlssolved all religious orders, includin g the P au lin es in 1786. A lth ou g h , the dissolution act o f 1786 w a s w ith d ra w n in 1790 it did nőt include the Paulines. T h e o rd e r tried to re-e stablish itself in 1864, 1902,1918 a n d in 1934. T h e n in 1989 th rou g h F r Vince Á rv a o f Pilisszán tó the ord e r w a s re-establish ed , a n d the beatification process o f B lesse d E u se b iu s w a s p u sh e d forw ard. N ő t only this, b ú t he alsó hop e s that the Polish o rd e r’s rule o f the ancient o rder will cease an d a n e w H u n gá riá n leadersh ip an d centre will b e established. O n Febru ary 8th, 2008 Fr. Vince Á rv a sent a letter to P o p é B e n e d ict X V I giving an accoun t the w o rk involved in the beatification process o f B le s se d E u sebiu s, an d the oth er n ecessary do cu m en tation req u ire d in the process.

\ « lU C n í t f

> u w i

f í ^ l k n i f I t í i h

w

U

H

m 4 ¥ * g ;ir

í

jc j

N r ^

ev3 > b

]á í^ f* i| ÍI

es ^ g T iia w

í e

Ís ? it 5 "

H í íi j

>

^

5

ív ie p c ö ^

Í>í?gi? « i 5 V

*

v iu :t * g ih

<J V e k | > C i«v *

Im J

k 4 | ji> u | J U "

\ H ^ \ ittH € ^

0 ^ 4 )

jJ t ^ u h it

N d W t d

* > H 4 | l* ö r r iíH

t4 ii;v iá

'

C a 4 a i" ,q

a ^ b i^ c v n o i

* £ #

t t ié i

Ó 4 / V u i ^ * i’ «

\M t^|W F v h t U *tífM 4 w ^

-^ ű H A

Itíí^

H t u x i t ? t ^ ; <í U

u

Jt;^ v i ^ í &

;

Í M .k iin € ^ H

m

f t í

:^ c n % w i

* é -fc K ">

t í^ i4 ^ V t a

< ? 5 if

' *n í

h f^ líJ L t a \

r*4

.

f«i

í .

iX ;^ 2 ő n * '

5 í > * w

u

a m *3 i^ ^ V n M ^

y M \ % iM > iH v h

> H c n iK Í

nar

y

r »ia ö / á i\ q /

l\5 0 ; d m c ] t c f t i e m j n c m ú a i o t t í i c t ' f ^ r u ^ i h t ; a r W iU t u r u n cw'ÍX 'ttoí

; i í 'n c r k i u a í í / r u \ í t } v í y

U ]S * / k y

ö ttk a to sí d n ie íie r

u u t íia tííiln ^ o n

In n iú ' i ű i o n c í { | i ^ n c r c t í - ^ c n r > G c r c t í i c r

^ tetlsn iilii' Íorti^í fic^^

rtu f e jv n

d tt}5öll J J ; muíí)/ri5 JiudlíhiiM wlc i^!u>;ctí*cö konot^ctí^ jö n c fí.u \ T u t r d m i n j ^ r m f a e t t ^ c ö m í t í í ü n

íc n t tr

hoxijiv^cutrcKu^crttCvHtincc M

n n a'ím ílC ? ímmir: ;oloíic C;pn

f f iJ ii t V u v i ií C ^ a í a r n í ű l ic B a ^ v c

v

v o íi

: a ', í c n r n n a ^ j á ^ ^ r i r t r l w v í í ^ i ‘ ^ t ^ v * ííiíiC it

m m V t! u i l i A u M c n a t o ( ) i ^ i ^ i l k ^ i i c ; r í i n m V t j \ v

me^;Abii^.n*tiiif\’jhíer'Ci?ídc‘k>KT cdíIíí jár

wn;iutni€i)i{xvíicr dctvr tn tg í

K ií)W

férwí{a\i|KiöuK\ilnj,rtlc$j;o^C
t)di\i5o|rai i|k«vT-;cátm íc fvl ^ n t \ T f dlcri j ^ i i c r ífieíu* m c i \ c . v f £ r t / i l í f } i d w h

e íc (? io C íc ^ F a M !| fr ;u * r

Uu^iittiil »tó\ ctn! tna^i i/fcttr mcí^

í

\

7

r )ja | i

)ic u c («

x -

n íiy h a v líK X r im a lL

en

í l c t b c í^ c v o n i

cíí iríniti

o í^ a t

rrn n d c ij

Cí ^ o n uccítcír o U ia fa n a o ji-

1)0^ icTCteHttohiala^ mert igpuygr ^ e n í-ly b a r l a a m t p y n ^ ^ ít?

c lc fu t

iy ^ h ^ llc tiv é

'J c t n p ö -

a i a n m

d o t t u r :H r c ip

rn0

f c i o^D C ’ ^ e W t íí^ - .e í n fU -.a ^

d a rty '

".enfi,

r n U h '- i/ íx m /

m a ln ^ h h

í> k h

n e C c lfe > ^ 6 d u ín ; . ű ? pc^ffati^ farnak a n a p ^ J t f a y l : a ; q ;fx c n h v í i C M r n / f C tmeiLcí-

{Xrt-

mit^orcm^^^gníe*-

t r ra «9 ’'’'rmn d d u u ti :; k/ ’íg) rr (Q? U p U ii t r i ^ iv cg a f y

ttU ie e

u o n a . i í t U a 't n u d í L .

n c n iín c m g i

n

c

r f-S

u

b a r a b t '-

c

l

i

y ^ tH íu r n ü S i^ r a

l

a

a iitp iu t'

f j f i ) t í i '^ n i ? f c é } y : u h f U n

ANNÖTArTlO^ 51^4 $ m R E G V L A M Í ^ j ? f y # ; i v c v s T t N í t p J l e o p J ’. h u í í f t í r T í o !
t o k n íiíü m í

d c c i A M ö t , ítl g « j « t fc iiiifr ^ iís iL 'n íifíit

g U » i « ordinbi Sauíi Pftirli

INC

1

P1 T

ti F c V I A y t A T i A V c V S T » N t i f

I s c; 0

i*

C -rli'-i’ í' •’í 'f - '■'Ji' 14

tr I r e i i í ií-iJ flt -t í^ ' Joííi>t »|u'tf-jű r ‘ r « t f f)!
A jit c i'm n i j / r . M ti*.í r íin iiíT i t í i . d i l t g s t i ir d f U J í v í t 'r i ? pry-5ríf?iU f. Q l u í ÍÍ3 d ü í> p r r C i 'f ‘ F*
ifi< n ,a t u 0 jíl'íit í

hSZTERGOMI BOLDOCi Ö/SÉB A Z ÖSl PÁLOSREND ALAPÍTÓ JA 1 1270. január 20.

vmwthtoK ymmaíjtiTti twRi<>t^(|jrí>a tosK ttSfíi óti.tc t c ^ ttc f^ n^rp^ídtttcm^ fc feioölvtn cn tw miítbCí^ t n f^ Ííttn •M i cn cfctttm< I twí)í*t^v(£ > 6 mm m c ^ Tót t c ^ oHtt ^ I t^íeFarí fjít , f t.

J

R e m e te 9 c e t « n u é a AmaJ

^ ^ ^ ^ Ű w t S m V V lh im f n o n ít d ír ' ^ « l i n l c í ( r c l i í u i ( í u n r ű 5 m t ö = 'c r m l { g f

fi ’eiiis iiictlimlnnirthc.at n o ^ ^ ^ S

I ^rOTrtnmqmiigtuuntiiiodT^öWft, '

n iin c fl'fc c H s lc c iu fu s ítn i^ ’^fl**®^*'

xutn.fuum da\nnnm níRC.fuo« ^Tft>Uumaiisnodcfluct^ttomúitiO’ fl-.foacr ftnip \ijoQ«‘tib u n m a -^ i

■[> o» üf unpi} non fir-fcrttamqiiam '■j.niluwtiutm p:oinr ucnr .ifáot ttt-

A

SrtK ELY-M A G V A R f 0 váksít*á>s MAGYAR ADOn)Á>J ÁLTAL

1000 100 50

CA Lcda T A R S O tY L E M K

10

5

4

3

^ ___

2 1

Az i TA R SO LV t E M E T

k is k v n f é l e g v m

p

l

^

r g

o

y JordesiJias

‘- ' O ö z a c o n

^

O

y

S a ía m a n c a

^

1?.

cr ^ B a d a jo z

°A ’‘|ew^ ^C ád/2-

T^' Y R N A V 1 A 'TVidli' Í J y R l í A Siw . r ijr u r t ^Ticűjr.ihi.1'

12701

i986

T ^

U «r»

ar

^O O W i- m IORWSIÖÍ

tM t *I -

ilWnU

^ tkiMf b..W«»

Wi# qta. lc(ML|

«ur.K.n KlC

m

>Ktfta‘ » c (ÍM»k» Hcnitir. 4 ijf*

Ui4 cíV a»;iv :¥<jlrfK;r

<«•»»Vtt«CÍ *^u

í f .cKili^oSi iLim

fl.MrkM»
K.(V»lui' rf^. , cwUrfnx ctiw

Te. ^utl* 4.‘u itfUs.ity U«N|« <«Mnu«»i fUK rlil«i.fa»i«( oiiW m4i Ki V ^nj*. or>i f. «■ ^

''íl W <S£.<:i iL'v‘.>Űhí1 4

1

*■««• »IW**.^***“ '***Au>w ■■'WIvIrliuK,u» Cum ^«*«fnc
cr n v ^ te.'ftWi* plimr.-tccu

<mur •TMs»i

i

rr

«r«c Iht "Mw , •

rr^cW »tóna>> ’VB Uccn« ím-iiitu tVlBlHl 0<>kuiK^- t*«^ |»y

1.B oldog Ö zséb. 2. E sz terg o m altem plo m 3. II.A n d rá s A ra n y b u lla pecsétjén ek eló-és h á told a la 4. Esztergom . T erem a királyi p a lo tá b a n X II. sz. vége 5. K a lo c sa érseki cím er e .Esztergom . E gyk ori székesegyház fők ap u ja 7. E sz terg o m V á r és vá rk á p o ln a b e já ra ta X II. sz. 8. Esztergom . V á rk á p o ln a szentélye. X III. sz. eleje 9. Ö z s é b lá tom á sa 10. É rd y -k ó d e x 11. G u ra y k ó d e x (G ó r i) 12. K azin czy-k ódex 13. Ján os és Jézus 14. A k ereszten Jézus 15. O r b á n p á p a 16. A reg u la csíksom lyói p é ld á n y a cím oldal-S z e n t Jerom os pá lo s m im ka 17. B o ld o g Ö z sé b 70 évesen 18. A reg u la csíksom lyói p é ldán yán ak 1. oldala -S z e n t J erom os p á lo s m u n k a cím oldal 19. R e m ete S zen t P á l kép e a m a g y a r Szen t K oro n á n 20. P á lo s cím er ba ro k k 21. P á lo s cím er régi 22. S zen t P á l a S zen t K o ro n á n 23. R e m ete S zen t P á l és B o ld o g Ö z sé b az A iy u -leg e n d . oldalán 24. S zen t Lá sz ló h erm ája (ereklye tartója ) 25. B u d á n előkerült fa ra g ott zárók ő R em ete S zen t P á l 26. A B u d a m elletti szentlőrinci k olostor m arad v án yain ak feltárása az 1890es években. 27.Pan n on h alm a főm on ostori tem p lom 28.Pálos kolostor boltív részlet 29. C zech k ódex 1513-as h ason m ás, 43.1ap 30. P éc s-S ze n tja k a b h e g y p á lo s kolostor rom . 31.Salföld pálos k olostor rom Veszprém ben. 32. Újholy p á los-p iarista kolostor és tem p lom 33. P ozson y feletti M á ria -völg y 34. T á lo d pálos kolostor 35.Újháza pálos k olostor 36.Köveskút pálos kolostor 1880-ban 37.Vázsony pálos kolostor 38. V ázson y pálos k olostor alaprsgz 39.Vázsony p á los k olostor rom 40. Egyetem i T e m p lom K isbo ld o g a ssz o n y T e m p lo m ig a z ga tó sá g 41. Egyetem i T e m p lom K isbo ld o g a ssz o n y p á lm a á g 42. M á ria Jézussal ugyan az az á b rá zo lá s m int M árian oszt.

43. K a p u indiánokkal 44.Rem ete S zen t P ál 45. D ü re r R e m ete Szen t A n ta l és P á l áb rá z o lá sa 46. C san á d i A d a lb e rt p á lo s m unka 47. Szék ely-m agyar rovás írás 48. P álos rovásírás részlet a 1500-as évekből 49. Trad íció 50. H a d n a g y Bá lin t p á los író 51.B u d a ö rsi passió részlet 52. Pilisi P álo s Passió 53. K á lvá rí d o m b 54. M á ria n o sz tra főoltár 55.K olum busz K ristó f 56. P álo s Iberiai-félsziget 57. L a R a b id a kolostor 58. 3 karaveUa 59. S a n ta M a ria 60. VI. S án d o r 61. S a n ta M a ria m odellje 62. K o lu m b u sz és a katolikus királyok 63.Pálos cím er S p a n y o lo rsz á g ba n 64. S an tia g ói kereszt 65. P ilisszántói kereszt 66. 67. 68. 69. 70.

S an tia g o com postella N a g y sz o m b a t A dél-am eriaki C erro P ela d o b a rla n g i felirata 1500 körül K risztin alizálodás S zen t L á sz ló fejereklyéjének tarója

71. 72. 73. 74.

F rá te r G y ö rg y pá lo s ruh ában, h á tté rb e n a pá lo ssá g ra utaló pecsétje F rá te r G yörg y b íb o ro s F rá te r G yörg y aláírása, pecsétje G yu lafeh érvár

75. S za m osú jvá r M artin uzzi kap u 76. S ^ ó lá d p á los k olostor 77.Jasna G ó ra 78. Scítovszky János hercegprím ás cím ere 79. P álo s szerzetesek G e llé rt hegyen 1930-as évek 80. 81. 82. 83. 84.

K örm e n e t a G ellért-h egy i pá los kolostornál, 1930-as évek. F eth Jolán goblen je Lék ai L á szló esztergom i érsek, b íb o ro s E gyetlen m a gyar pálos Á rv a Vince atya po sztu látori pecsétje

85. P rá te r u tc á b a n em elelt em lékkút a pálos 86. S zen t Ö z sé b

Gönczi Tamás

Egy látomás valósága M élységet n e m hoz az elism ertség - lehet já tsz ad o z n i C ioran vitriolos bölcsessé ­ gével. K ü lö n ö se n igaz ez akkor, h a C so n tv á iy E o s z tk a T iv ad arra, a rra a SEyátos sorsú, látásokkal, sejtelm ekkel, látom ásokkal, n em u to lsó so rb a n k ü ld e té stu d a t­ tal m eg áld o tt m a g y a r festőm űvészre gon dolun k , akinek m a sincs ót m egillető helye sem a nem zetközi, sem a m a g y a r m ű vészet p a n th e o i^ á b a n . A z elism ert „m űvészek” so k a sá g a m élység és tartalom híján ott le b e g az elism ertség zavaros vizének felszínén, pén zzel teletöm ve, h a ta lo m tól tám o gatva. M íg Ö , C.sontváry K osztk a Tivadar, a N a p u t a t végigjárt kiválasztott ism eretlen m arad t. A h ogy Szigeth y G á b o r finom érzékenységgel p a p írra v etette az Ö n é le tr ^ / b(*vpzetőjében: „ H arm in c é v s z a k a d a t la n m u n k a a batyvúa. b a r a n g o l E u ró p á b a n . A frik á ­ b a n , étlen-szon ^jan festett, á lm o d o tt. H á t á n a fe stő lá d á ja : b e lü lrő l por/selő m agány. É s m o st n in cs em ber, aki érten é, m iért in d u lt e l a megsejtot.1. b ir o ­ d a lo m b a ; k e re sz tü lv e rek e d v e m a g á t a siv a ta g o n , tú lélte a t e n g e r liáliorK ását, n e m r ia d t v issz a se m m i fö ld i v iszo n ta g sá g tó l, m e ^ e r e m t e t t e u N a p ú t b o ld o g b iro d a lm á t: T a ra jk á t, T a o rm in á t, B a a lb e k e t - É s e g y e d ü l dldrrKi'1,1 n a p fé n y o rs z á g b a n ... ” H iá b a levelezett m iniszterekkel, h iá b a m erü lt el a m ítosz, a hagyom ány, h m egőrzött m ese a ra n ybiro dalm áb an , képeinek, gon dolatainak , tetteinek m(^lységeit n em értették, va g y n em ak a rtá k érteni. L á tsz ó la g h iá b a vállalta » kivá lasztottak „n agy és nehéz sorsát”. H iá b a vette fel a versenyt a legnagyobbukkiil. H iá b a pró bá lk o z o tt beju tn i az egyetem es m ű vészet le g n a gy o b b ja i közé. frlvnl lalva az elhivatott látó és szellem i vezető szerepét h anyatló nem zete szrtniiini M e g v ilá g o so d á s a által h iá b a tárta fel az ősi napk elet spirituális, ósvallá.sril)iin rejlő, az Ö rö k V ilá g o ssá g b a n m egőrzött m itikus N a p já n a k F ényes Világát.. M iii h: i h ozta e m be rk özelbe azt a szellem i n apot, am elynek világosságáról írja Jnim.s evangélista, hogy: „A v ilá g o ssá g a söté tség be n fénylik, de a söté tség n em fo g a d ta br* azl " Ján os 1/5, „A z igazi vilá g o ssá g eljött, volt m á r a világba, am ely megvilágosit. tiiln d e n em bert.” Ján os 1/9. S zá m tala n kitérővel, lá tom á s és m ind ent feladó ön m egvalósítás gyölriMiiir.s. em bert, lelket p r ó b á r a tevő útján h a la d t ön m a g a által küelölt gigászi „napiil jiin" a m a g y a r ósm últ, az elvesztett N a p v áro s, B a a lb e k felé, m íg m e g n em taJáltn n/.i H án y a to tt életében végigfestette az „elem ek n a gy ú tját”. F éstett m adár-, i^lliil . em berp ortrét. P ró b á lg a tta , h ogy h og ya n is festhetne hitelesen, b első fí-nyirii m egvilágítva felhőt, követ, terem tésben , k oro n á ja a m en nyben , ágai szAmI nlim v ilá g o k b a h^yianak bele. M e g ra g a d tá k a term észet m egjelen ült istenes r,s
Jóistentől k a p o tt élő táj és an n ak m egan n yi varázsa. A színek, a h a lh a ta tla n élet és nem uto lsó so rb a n a nem zet m ú ltjá n ak elfedett, eltakart ősi titkai. M á r korai m ű veiben is érezh ető az a s£úátos lá tá sm ó d b ó l születő keresés, am i a színek és a kom pozíció be lső egyensúlyán ak k u ta tá sá b a n nyeri el ezerarcú vé g ­ legességét. Itt n em elég a látvány k ép p é alakítása, a m on dan ivaló egyszerű rö g ­ zítése. T ö b b r ő l van szó - olyan h íradásról, am i v égleges a rcu latát akk or találja m e g - am ik orra a N a g y M o tívu m m ozaikjai, a széttört m ú lt fá ra d ság o san össze ­ illesztett fényszilánkjai a m ú ltat m egvilágító em lékként állnak össze a N a g y M ű ­ b e n - B a a lb e k b e n . C son tváry ezt a n agy M o tív u m n a k nevezett b e lő útratalálást kereste, m ígn em a m egsejtés, a be lső látás vezetésével rá n em talált. A keresésn ek helye van. E z a hely ott van, ah ol a nem zet „aranyos” ősi, dicső hagyom ányai leledzenek. E z a m ú lt n em vész el m ind en n yom nélkül. A z ősi m últ em lékei n ém án is beszélnek, csak vallatni kell az ősi nyom okat. A m ik C son tv á iy szerint m a g ya ru l beszélnek. A festő b eszélteti az ősi m ú lt em lékeit, am ik a ter­ m észet csod álatos, fenséges körn yezetében találk ozn ak velünk a festő képein. M in d e n n ek m egértéséh ez a századfordu ló m a g y a r m ú ltk u tatásáv al k ell kez­ deni, am i igen csak m á s volt, m int m an ap ság. E k k o r m é g a n em zet sz á m ára n em volt tilosaz ősi „n a p o s” ered et m egism erése. N e m volt kim érve, kiszám olva, kyelölve az a m á so k által választott őt, am in m ennie kellett a nem zetnek, h a a k a rta - h a nem . M e g v o lta k m é g a nyom ok, láth atóa k voltak m é g a „sza b a d színek", ah ogy n a gy festőnk fogalm azott. M a g á ra a m a g ya rok nyelvére, m int különös, archaikus jegyek et viselő rag o z ó nyelvre nem m int elfogdo tt u n ik um ra n ézett rá E u ró p a és a világ. H a n e m kereső c so d álk o zással k ereste a n n ak ősi gyökereit. É s aki keres, az term észetesen talá l is... Elég, h a á tfu tju k a 19. sz. k u ta tá sá n a k ez irán yú törté n et v a g y k ez ü n k b e v esszük É r d y M ik ló sn a k az U S A - b a n k iado tt, rem e k kétn yelvű k ön yvét A sumír, u ral-altáji, m a g y a r ro k o n s á g k u ta tá sá n a k történ etét. E b b e n a k ö te tb e n c so d á la to s a n k ir ^ z o ló d ik a k é s ő b b m á r k észa k arv a elföldelt, b e te m e te tt k u ta ­ tási irány és az e lsza la szto tt le h e tő sé g h a ta lm a s és m ú ltv esztéssel e g y ü tt já r ó p é ld á tla n k u d arca. D e en nek ellen ére a rég i k u ta tó k neve m é g n e m d o b a t o t t v é g le g a m ú lt s z e m étd o m b já ra . É s így m é g rek o n stru á lh a tó an n a k az ú tn a k az iránya, am i ak k o r hsudanán az élő N a p rítu sát kegyelm i ajá n d é k k é n t m e g k a ­ pó, „c so n tv á rb a n ” lak ozó egyko rí p atik u st, a k é s ő b b i zseniális g o n d o lk o d ó t és Testőt C so n tvá ry K o sz tk a T iv a d a rt a N a p ú tjá ra vezérelte. S ezt az u ta t Vele együtt v é g ig is já rta . E n n ek a pé ld á tla n N a p ú tn a k le g m a g a s a b b p o n tja ott találh ató a B a a lb e k i iiiiptem plom rondáinál, ah ol a festő h ozzák ezd ett a „nagy m om e n tu m ” m egfesl.(‘.sóhez. M íg infem ális alvilá g ba vezető ú tja ott vette kezdetét an nál az 1919-ben iiK'tíásott töm egsírnál, am ibe a n em zet e kivételes teh etségű, látó festőjét ju taliiiii/.la egy küzdelm es, n a p ú to n já r ó m a g y a r élet ^ á n d é k a k é n t. D e m ind ez n em vi-licti cl az églek ju ta lm á t Csontvárytól. Tu dju k , h og y alászállás nélkül nincs feli-m clkcdés, m int ah ogy m egism erés nélkül nincs tu d á s sem . E zeket az a p ró sá g ­ nak l.unö, de h atalm as és az ó k o rb an m é g ism ert titkokat koru n k feledni látszik. is kiipja m ^ d érte azt, am it m egérdem el. D e m i m ost n e ítélkezzünk, m ert iin n li-liidaLuiik. P u sz tán csak je g ye zzü k m eg, h ogy az, aki a N a p ú tját törékeny

em berk ént a m egism erés szánd ékával a h a ta lm a s fényes lélek ^ á n d é k á v a l a /.sebében végigjárta az nem m a ra d h a t földi, sőt égi ju talo m nélkül. M e rt m ind enn ek eljön m£yd az ideje. S ki sietteti, az é p p en úgy elbu kik m int az, aki n em veszi észre az idők szavát. M o st p e d ig nevezzük m e g azokat a k u ta ­ tókat, akik a m agyarok ősi „n a p o s” eredetét kutatták, keresték, h ogy k özreadv a azt, ne vesszen el a régm últ. H a n e m v ilá g o sa b e a jelen t a m ú ltnak a ta p a szta ­ lataival leh etőséget a d v a így egy szép napfényes jövőn ek. M egism erve így azt az utat, am in C son tváry h a la d a m agyar m ú lt és az élő N a p felé... M in den ekelő tt em lítsük m e g itt és m ost a m á ra alig ism ert F á y Elek nevét. A z é t a kutatóét, akinek á ld oza tos m u n k ásságát igen n agy fáradozások , szócséplések és h a zu dozások á rá n lassan sikerült kim osni a honi és külhoni köztu datból. Ö n m a g á ra és a kor híres tu d ósain ak (F. Len orm ant, A . H. Sayce, G . R a w lison stb .) k u ta tá sa ira tám aszk odva n épü n k ősm últját a régi K eleten kereste Ó , akárcsak a m a n a p sá g a k an adai e m igrációban elhunyt B a rá th T ib o r és vele együtt sokan m ások, akik­ ről b izon y nagyon keveset tu d n a k itthon. Csontváry, m int k orán ak gyerm eke ezt a napkeleti irányt vallotta. E zt érezte m a g áh oz ott le g be lü l a legk özelebb. D e m int festőm űvész n em csak írással, h a ­ nem a láttatással, képeivel is m egvallotta m indezt. A N a g y M o tív u m o t keresve, b első sugallattól vezérelve k utatási területe, m integy in spirátora a hely világító szellem e volt és m aradt. D e ehhez ism ernie k ellett a na p belső, szellem i világos­ sá gát és egyet kellett értenie lam b lich os-szal, a neoplatonistával, aki szerint a N a p nem más, m int az isteni értelem képe. E gy olyan élőlény, am i m a g a az isteni értelem em anációja. A term észet látványát, a n n ak „képét" egy istenes pa n teisztikus élm énybe olvasztotta, a le gb en ső F én y ből (az értelem m a g já b ó l) eredő b ölcsességgel festette vászonra. A z é rt is h atalm asak és világlók az Ó képei. E z az expresszív indulat és a b e n n e egyre növekvő m eggy őző dés egy gigan ti­ kus, sod ró erejű lá tom á ssá hevítette ezt a belső élm ényt. É leté b e n tett u tazásai során a m a g a belső ú tját követve, a n agy term észet k épeit ú gy kezelte, m int jó s az örök tarotkártya lapjait. Tu dta, hogy bárh o g y a n is cserélgeti a kártya k épeit (u ta zik ), neki szem ély szerint csak egy ú tja v an - az a szem élyre sz a b o tt feladat, am it a Terem tő ráruházott. C sakis Ő rá, senki m ásra. M e rt így látni és go n d o l­ kodni csak Ó tud, Ö mer, Ó akar. C sak Ö m a g a Csontváry K osztk a Tivadar, m ert a k iválasztásnál nincs szem élyesebb. E z a kiválasztás az Ó esetében nem m ás, m int a be lső N a p vezetése által m egtalálni a külső N a p o t és azt a kultúrát, am it ez a felism erés terem tett m e g egykor. M e rt am i fent, az lent, am i bent, az kint - ez a tökéletesség állapota. A h á ­ rom szor be a vato tt H e rm es Trism egistos titka. Ez a b e a v atá s az, am i át nem adh ató. K i n em törölhető. A zért, m ert F ényből, iga z sá g b ó l van, m int m a g a a tiszta lélek. A z a küldetéstu dat, am i a m a gyar ősiség világosságáb a, a N a p ú tjá ­ ra vezeti a festőt, olyan arch etípu sok at b on t ki, am inek a m egfelelései t ö b b ok m iatt sem fé m ek bele a következő százado kba. In n en jö n az a kényelm etlenség, am i ót e lfo gadh atatlan n á teszi m á r k ora és, m é g külön ben a következő korok előtt. Teh etséges és zseni, de ú tja kálvária. Stílusa, lá tá sm ód ja t ö b b m int egyéni. B eszélő színeket és olyan fényeket használ, am i nem evilági. F entről jö n és olyan tiszta, h ogy az m á r vakító és félelm etes, a m in d ig az árral sod ró dó, pénzszagú,

föld h özra g ad t világnak. A kép ek m ögött a term észet eredeti v alóságán és az igaz m ú lton túl van valam i állan dóság, valam i k orszerűtlen n ek tű n ő időtlenség. Valam i isteni fényességben á td e re n g ó örök valóság. E z az időtlen ségbe öltöztetett istenes v a ló ság a teret a v égletek ig kitágítja, és a színek világát valam i m egm ag ya rá zh a ta tla n eleven séggel itatja át. E z a napút, am i jó v a l tö b b , m int zodiákus, t ö b b m int egy sajátosan k ib on tott napkultusz. M ás. É s ez a m á ssá g új és örök világgal ^ á n d é k o z t a m e g a festőt és általa m in ­ ket, m agyarok at is. A tájak pan teisztikus ragyo gtatása, m inth a összecsen gen e azzal a m egfestett m últtal, am i az em b e risé g történ elm ének em lékhelyeit so ra ­ k oztatja fel, állítja h a d b a a söté tség erőivel szem ben. Vezúv, T á tra , H ortobágy, Jajce, S ch aflh ausen , E tn a - T aorm ina, B a a lb e k , A th én , Jeruzsálem . E g y m á s kiegészítői egy h atalm as, gigan tikus palettán , am i láttat a színekkel, a tájjal, az em lékhelyekkel és m a g áv a l a n a p v a llásb ó l h ozott élő világossággal. M in d e z ek csú csa az a m editációs objek tum k ént is ism ert és a m a g a teljességében m á ig m e g n em fejtett életfa-lélek fa-táltosfa növények - a cédrusok, am iknek a k ora m a g a egy külön m isztérium . S o k ezeréves tá v la tb a vesző m últjuk valam i m egfogh atatlan , de tiszta k ezdetet sugároz. A m űvész én tu d a tán a k szim bolikus azo no sulását is kifejezik. D e van itt m é g valam i n a ­ gyon fontos és kikerülhetetlen dolog. Erre t ö b b e n is ráérezn ek (N é m e th L., R om váry F., T ó th K .) a „hatezeréves leán yzók”, m egjelen n ek a világban , m int­ egy egyszerre m u tatva m e g a m ú ltat és örökkévalóságot. A m ú ltnak és az örök­ k év alóságn ak ez a külön ös eggyé olvasztása harcol itt a lerom lott, egyre jo b b a n szakralitását vesztett, ön m a g áró l sem tu d ó világgal. A cédrus m egjelenik, „van ”. Fényt és árnyékot vet. N a p o t és H o ld a t m utat, m int C son tváry a m úvész, az elhivatott, a kiválasztott. N a p fé n ytől felbon tott színei az isteni fényszeletek belevilágítanak a forradalm ait, h á b orú it elvesztett pu sztu ló nem zet, a győztes hatalm ak által szé tsza b d a lt h aza ősm ú ltjába. É s a m úvész erre a felism erésre rácsodálkozik. E lfo gad ja, él vele és ben ne. M a g á é v á teszi az Ó sn apk elet tud ását, m iszerint m ind en m indenn el an aló g - m ind en m in ­ den n el összefügg. N a g y o n m ély örökség, m ítosz és rítus ez a szétszabdaltság. O lyannyira idős, h ogy azt m á r az em beri elm e is nehezen tu d ja elfogadni. D e ott találja azt a le g rég ib b n épek ősh agyom án yában , m int afféle időtlen örökséget. A h o g y a n az egyiptom i ala p m íto sz b an S ét (szét?!) „szét”-sz a b d a lta testvérét. Vagy ah ogy az ősi hitéhez rag a szk o dó K o p p á n y t (sz é t) sz a b d a lják rituálisan az Új hit nevében, s ah ogy húscafatjait széth ordv a az o rsz ág v árain ak orm aira a g ­ gatják fel bűzlő tan ú ságkép pen . M egism ételve az ősi egyiptom i rítust. M e g tö rt testtel, szétk aszabolt Fénnyel ü zen n ek a sötétségnek, h ogy itt vagyok és elfo­ gadlak. N in cs n a g y o b b b ű n az „élő” ellen, a világosság, a te^esség, a N a p ellen tám ad n i és szétszedni, m egöln i azt - írja és sugallja M ereskovszM j. N e m sz a b a d keresztezni a m ind enség útját. M é g p o n to sa b b a n fogalm azv a n em sz a b a d b á n ­ tani azt, ami a m ai m o d e m szóval m on d v a „szerves” és „egész”. M e rt m ind en tel­ je ss é g a Jóistentől és az Ó É d esan yjától jön. T ő lü k kaptu k . L e g y e n az az e m b e r teste, egy tem plom , az ősök egy vára vagy é p p en egy n em zet iste n a d ta ezeréves hazája. C sontváry jó l tuc^a, h ogy a gyűlölettel, a szétszedéssel, az isteni te^esség ellenségeivel szem ben csak a jó, a világos, a te\jes és a m indezeket a v ilágra segí-

Id és azokat m e g ta rtó szeretet állhat csak ellent. D e Cson tváry ezt a szeretet,cl, nem m onoteizáüa, h an em ott látja m indenütt, ahol a napfény le g k ise b b sufíani IS je len van. M in d e n kis világosságot, m inden ki inform ációt összeszed, hogy útját m a ra ­ déktalanul végigjárh assa. így a nyom ok n yom án h a la d v a ér el a kezdetekig, a szeretet nem zetén ek régm últjáig, m é g p e d ig m egalku vások nélkül. E gyenesen és őszintén. H a kell m iniszterekkel, nagyvilági d á m á k k a l levelez. H a ú gy hozza a szükség, teveh ajcsárokk al alkudozik. D e n em egyszer u tcai k oldusokk al vagy epp en szegény prostitu áltak k al folytat h osszú beszélgetést. A z o k n a k ad pénzt vagy élelmet, vagy tőlük k ér szállást. C son tváry a régm ú lt n yom dokain járva, látnok szem ét a m ú ltb a mélyesztvc é b re d rá a Fényre. Felism erve an nak elem entális erejét, rejtett törvényszerüsogeit. A N a g y Motívxmi segítette őt a nagy felism eréshez. R á ism e rt népére a N a p b á n és így a N a p gyerm ekének tarto tta m a g á t és nem zetét. M e g szü letett benne az a Fény, am i örök vilá g o ssá g b a boríto tta csod álatos és u tá n ozh a ta tlan képeit. S ezáltal m e g aján d ék ozott m inket a vilá g o ssá g g al az éjsz a k á b a n itt a K ali-yuga végén, h ogy le b b e iy e n fel végre a m últ k öde és találkozzunk az aranyló régm ú lt­ tal, ősi m a g y a r hagyatékunkkal. A kitakart m últnak n em kell bizonyíték, beszél az m a g áé rt is a m egtartó id ő ­ ben. K ön yvem nem száraz életrajzi m u n k a vagy élettelen akad ém iai értekezés, am i p o ros könyvtári polcok on csak a helyet fogja. H iszem , h ogy jó v a l t ö b b a n ­ nál. Vallástörténeti összefüggések, hitről vallott töredékek, történelm i és szelhím i k utatások, m egsejtett összefüggések, m egérzések gyűjtem énye, ősvalláshoz vezető nyom ok kutatása, a nyelv és a színek összefüggésein ek vallatása, egy-egy elejtett gon dolat, el n em varrt szál ö sszevarrása, to v á b b go n d o lása, a művészet ­ nek, m int spirituális k özlésform án ak a búvárlata, ősvallásba, ő sm ú ltb a való bnlevUágítás - m indez C son tvá iy kapcsán, a N a p k e le t ragyo gó gondolataival, az időtlen v ilá g ossá g N a p ú tjá n járva. A C son tváry-k érd és m egközelítése az esetek le g tö b b jé b e n sok esetben ott vált k iüresedett m űvészettörténeti m a g y a rá z k o ­ d á ss á am ik or hol látványossan, hol csendesen, de m egkerülték a tém a vallástör­ téneti, a m a gyar h a gy om án y ban igen m ély rétegek b en fellelhető kultuszélm(> nyék képi m egjelenenítését. H o lo tt ez az igen fontos szellem történeti útvesztő a C son tvá iy-k é rd é s lényegét jelenti. K ön yvem ezt az elhanyagolt és igen mely pro blém á t já i ja körbe. É rdek lőd ésem , k utatási területem is ez. A tém át egy iRt'n sajátos aspek tu son keresztül, de soh a nem a lényeget m egkerülve já ro m k örbe A m a gyar vallási h agyom ány C son tváryn ál igen érdekes m egközelítésben ('jo' SEvjátos n apm ítoszon keresztül, m integy azon átszűrve jelen ítődik m eg. Am i ('r dek es e b b e n az igen mély és m űvészi lá tá sm ó d b a n , hogy a k épi cselekvést, mini történ ést egyfajta archaikus e g ységb en m u ta tja m eg. E z a tém a k ibon tás et?ye dülálló és igen m erész. E gyszerű en azért, m ert a m egfestett kép itt „nem esiik k é p ”, h anem eg ybe n m editációs o b jek tu m is. É s m int ilyen állan d ó központ i :il és igen egyedi m etafizikai attribú tu m ok kal rendelkezik. Itt a „kép” nem csak l:ii tatja m agát, h an em az igen k ülön leges elren d ezésből és szinm isztikából kilo lyőlag egy belső rendről, egy archaikus egységről is beszél. E z a látásm ód iimr n agyon régen elveszett a felszín, a tö m e g szám ára. Valam ikor nagyon réfíen mej'

a keresztény E u ró p á n a k a k ü lön b öző eretnekellenes „keresztesháború in ak ” az idején éló lá tá sm ó d volt. A z o n b a n röviddel ezen h arcok elcsendesülése u tán m á r csak a n épi va lláso ssá g rejtek m edreiben vagy a történelm i egyh ázak által b e n em „fedett” területeken m a ra d t m eg, volt jelen. C son tváryn ál a fénynek a világosságon túl van m é g egy fontos tu l^ d o n s á g a , a fény, m int összetett „világosság” egyfajta be lső m egvilágosító erővel is bír. Ezért van az, h ogy a m egfestett zu h a ta g ok esetében a „fehér víz” síyátos élő, organ i­ k us tu lajd o n sá g o k a t jelen ít m eg, akárcsak bárm ely „lelkes lény, élő erő, tu d atos e m lék ezet”. A világnak, m int élő ak a ra tn a k az ideája itt viszont egy sajátos n apk ultu sz m egfestése által a régi m a g y a rsá g vallási hagy om ány át em eli fel és m u tatja be. N in cs olyan teher, am i a fényes világot a sö té tség b e dönth etn é - csak egy ilyen van a felejtés. C son tváry egész m u n k á ssá g a egyfíyta em lékezés. A h agy om ány­ n ak egy olyan sarkos felm utatása, am i m á r szinte sokkoló erejű lehet az a rra ér­ zékeny lélek szám ára. Erre rem ek p é ld a a M a g á n y o s cédrus esete az a bizonyos p n eu m atiku s lelkes szél (a m i a keletről „a fény felől fújja a zt” n yu gati irán yb a a m itikus sötétség világa felé h a la d to v á b b ) olyan c so d álatosan m egjelen itődik a képen, h ogy szinte érezzü k a fát k örbe tán coló szél erejét. A színekre itt külön é rd em es odafigyelni.. M in d e n törék enyég ellenére a képeket egyfajta kem ény h a tá ro zo ttsá g ural. A „Pozitívum m indenek felett” elv a képeken egy olyan pan teizm ussal találkozik, am i tetszik vagy n em egy ősi d u alista vallási h agyom ányt em el a felszínre. E n n ek a n agy on rég ről h ozott a panteisztikus d u alizm u sn ak a m agyar ósh agyom án yb a n és népi m ű veltségben fellelhető nyom ai C son tváry képein k eresztül m ost m á r a m a g y a r festészetben is ö rök ú tm u ta tóu l szolgálnak. C son tváry könyvem ­ b e n ennek a sok áig rejtekező m a gyar vallási h agy om ány n ak a festő kép em és gon dolatain keresztül való m e g szó laltatására vállalkoztam . M ^ d az idő m eg­ m utatja, hogy C son tváry g o n dolatai és képei, valam int a k ön yvem ben felfedett szellem i gyökerek a m a gyar jö vő építőkövei lesznek e vagy sem. E z a kérdés egy­ b e n nem zeti sorskérdés is, hiszen m ú lt nélkül nincs jövő. Jövő nélkül p e d ig rüncs arca és súlya a m indenkori jelennek.

Ö sszefoglalás M in den nem zetnek van egy olyan alkotója, m űvésze, aki a m a g a m e g d ö b b e n ­ tő jelenlétével, a m egszállottak őszinteségével, kérlelhetetlenségével m e g - és fel­ m u ta tja nem zete önvalóját, fe ltáija an nak b e lső m élységeit, erejét és hibáit az á lta lá ba n é rdektelen és rid eg nagyvilágnak. Teszi ezt az alkotó a SEgát sorsával, a belőle legb elü lről ered ő m űvészetével, a n nak szim bólum aival, írásán ak őszinte, direkt m élységeivel. N o s a m agyarok e setében ez a kiválasztott n em m ás, m int C son tváry K osztk a T i v a d a r . az oly so ­ k áig b o lo n d n a k tartott, k ita ga d o tt festő- és írózseni. G ön c zi T a m á s N a p ú t o n c. n agy ívű és a la p o s kön yvében az egyik le g n e h e z e b b d o lo g ra vállalkozott, am ire m agyar író és gon dolko dó vállalkozhatott. C son tváry szellem iségét, g o n d o la t­

világát és a m a g y a r ősvallást és m ítoszh agyom án y m ély b első kapcsolaliil. jm la k örbe a m a g a a lapo sságával. T á m a sz a m in d e b b en a m ítoszban és a valliisl h agyom ányban való m e g d ö b b e n tő ism eretan yaga és az a belső tap a szta la s cs adatokk al visszaigazolt intuitív m e g lá tá s és asszociáció, am i ss^átos pikantoríal. (ís m élységet k ölcsön öz az író könyveinek. C son tváry v a ló b a n „nehéz d ió ”, aki feltöri, £űd belelát an nak a v ilá g ába . a/l m egperzseli az a be lső tűz, am i a b b ó l á ra d és örök nyom ott h agy az emberbcíii. D e ez így van ren d jé n az érték és az a b b ó l tám a d ó v ilágosság m esszire látszik és elolthatatlan. N e m lehetett könnyű d o lo g v ilágra segíteni ezt az alapo s ('s valóban n yom ott h agyó rem ekm űvet. D e biztos vagyok ben ne, h ogy ennek a fárado zásn ak m e g lesz a gyüm ölcse. É s ez a term és gyorsan érik és soha nrni rom lik m eg. M ert, aki a N a p ú tján h a la d az örök fényben és v ilá g ossá g b a n járja az útját, m egtéveszth etetlen ü l és s z a b a d sá g b a n és ennél nincs n a g y o b b ajan dék. S m i ezt a felism erést k ap tu k m e g örök h agyatékkén t C sontváry munká.s ságától, a N a p k e reszt je g y é b e n álló őshagyom ánytól, a N ap k risztu stól és aho^y arról a m agyar népi vallásossá g b eszél a „N a p o s Isten b o ld o g istenes lán yától”, B old og a sszon yu n k tól”. Felvinczy N a g y Andrá.s M exico City

G ö n c zi T a m á s (1959-) A k o ra írások B u d a p e ste n , D e b re c e n b e n jelen tek m eg k ülön böző, a szellemi tradíciókkal foglalkozó p erio dik ák b an (Vándor, M ítosz, P en d ragon , stb .). Ezek közül a m á ig is k eresett igazi unik um n ak szám ító, a D e b re c e n i E gyetem g o n d o ­ z ás áb a n m egjelent P en d ra g o n által vált a szerző hirtelen ism ertté itthon és kül földön. G ön czi T a m á s g on dolko zására egy igen sajátos organ iku s világnézet a jellem ző, am i egy érzékeny pan teista vilá g lá tá sb a n feloldott du ális világképben teUesedik ki. H a a m a gyar szellem i h a gy om án y b an pró b á lu n k olyanokat m egni' vezni, aki vele szellem i ro k o n ság b a n van igen nehéz a dolgunk. T a lá n Várkonyi N á n d o rt, W eöres S án d ort, P ro h á szk a Lajost, H a m v a s B é lá t em líthetnénk. A N a p ú to n írója a Lig e t c. folyóirat születésénél is je len volt, pu blik ált a lapban , sőt ő fogalm azta m e g a lap lényegiségét, szellenü e ssz e n c i^ á t, m a jd elm aradt a laptól. É rd e k lőd ése erőteljesen a régi k ultű rák spirituális h agy atéka felé fór dúlt. E k k o r született m eg a F ehér B izán c c. könyve és szám talan m á s ezzel a tém ával foglalkozó tan u lm án ya (S á m án é g , kataro k éjszakája. F ény és dicsősóií stb .) A H u im iá b a n m egjelent m á ig vitatott M a g y a r C an to c. versciklusa sokak szerint az i^kori m agyar líra egyik alappillérének tekinthető. E z a versciklus so k áig csak külföldi lap ok ban , em igráns folyóiratokban volt olvasható. A M a g ya r C an to m agyarországi p u blik álását rövidesen an go l és fran cia fordítás követi,c G ö n c zi T a m á s az egyetem es és a m a gyar őshagyom ány, szellem i tradíció ku tatója. É rdek lőd ési területe a régi vallási hagyom ányok, jelképek, a m itológiai

tradíció, beleértve a népi va llásossá g ot és n éph agy om án y ősvallási gyökereit is. R é g ó ta foglalk oztatja a Pilisnek, m int régi m a g y a r szakrális k özp on tn ak , szent hegynek a m últja, őstörténete, régészeti talányai és a régi m agyar keresztény­ ség, B oldogasszon yh it és m a g a a m a gyar ered etű pá lo sren d is. E rrő l a tém á ­ ról t ö b b tan u lm án yt és egy n agy könyvet is írt Pilis csillag, n ap c silla g címmel. C son tváryról írt k ö n j^ e a C son tv áry-k u tatásn ak egy új irányát jelölte ki. M a ­ g yaro rszágon és N y u g a t-E u ró p á b a n , külön ösen A n g liá b a n és N é m e to rs zá g b a n n agy feltűnést keltő k ön yvében bizonyította, h ogy a vallási hagyom ányok, spiri­ tuális tradíciók a kép ző m űvészetben , je len e se tb e n a festészetben is A m élység és az örök m on dan ivaló forrásán ak és gyökereinek szám ítanak. A szerző tanulm ányait, értekezéseit a P en d ra g on , Vándor, H uim la, M ítosz, D e b recen , Liget, D o b o g ó , Határ, valam int am erikai, ausztrál és ném et em igrációs la p o k közölték.

G ön czi T a m á s könyvei: N a p ú t o n (Ó svallás, m ítosz, tradíció C son tváry írásaiban , m ű v észetéb en ) N im ró d gyűrűje Piliscsillag, napcsillag E n n ek a világnak F ehér Bizán c M ú lt és m agán y M a g y a r szim b ó lu m tár (T ó t h L á sz ló társszerzővel) A kígyó útja F ény és d icsőség (tan u lm án yk ötet) (K o v á c s C silla)

(Ir. Grandpierre Atilla csillagász, k an d id átu s

A magyar világkép a jövőépítés alapja - MVSZ VII A szenthárom ság és oszolhatlan egység n evéb en . A ra n y b u lla , 1222 „M ert ki nem tudja, hogy a törvényeket az em berek ü d vé n e k és nyugodt, bold og életének k edvéért gondoltál^ ki? a m elyek nélkül sem család, sem város, sem n e f ^ ^ U sem az összes em beri nem, sem az egész term észet s m aga a vilá g sem állh at fö n n ... ha félre vetjük az igazságot, m ik e gyebek az orszá gok , m int h a ra m ia -ta n y á k ? ” W erbőczy István Hárm askönjn^e, 1514 B u d a p e st, Fran klin T ársulat, 1897. 9- o. A z e m be r ön állóságra, fe la d a tm eg old á sra ítéltetett lény. A m íg a d ió fa tu d ja , h ogyan növekedjék, az e m bern ek rövid és hosszú távon is értékelnie k e ll hely­ zetét, hogy a d o tt helyzetében éppúgy, m int életének eg észé b e n h e ly t tu 4 Ío n áUni. Helytállni! S hogy helyt tu d ju n k állni, e lő b b m e g kell találn u n k h e l j ^ ket a világban. D e ahhoz, hogy m egtalálju k helyünket a világban , e lő b b K épet keU alk otnu n k a világról és önm agunkról. E m b e r m ivoltunk a lapfeltétele, hogy a v a ló s á g lényegének m egfelelő világképet alkossunk. M a g y a r m iv oltu n k le g e l­ ső alapfeltétele, hogy a v a ló ság lényegének m egfelelő v ilágkép a la p já n a lk o s s u k m eg m agyarságk ép ü nk et. A M in d e n sé g n em csak a testi, h anem a lelki és szellem i világ is. A z e m lie r a M in d e n sé g része, s egyben sajátos egésze is. A M in d e n sé g m indent á t h a t ó erői hozták létre az em bert. E zek a m indent áth ató erők m indenhol és m in d ig jelen vannak, teh át az E gész hordozói. A M in d e n sé g törvényei, a te rm é sz ettö rv é n y e k tartják össze és teszik egésszé a világot. Ezek a term észettörvények te s z ik le h e ­ tővé azt is, h ogy m egfogan h assu n k, h ogy m agzatkén t, m íyd világra jö t t eil^herk ént élhessünk, érezhessünk, gon dolk o dh assu n k és cselekedhessünk. A z eíi^ber a M in d e n sé g m egnyilvánulása, s ezért az örunagunkról alkotott k ép s z ü k s é g k é p ­ pen a világképen alapszik. M in d e n v a ló ság a V ilágegy etem b ől fakad. A Világegyetem m inden lé t e z ő öszszessége, egységes egésze. Ezért nem létezhet sem m i a V ilágegy etem en k í \ ^ - A v a ló ság legvégső és le g b izto sa b b , örök a lapja a Világegyetem , és b e n n e a V ilá g egyetem törvényei, a term észettörvények. A z o k a term észettörvények, a m e ly e k nem csak a testek m ozgását, a fizikai törvényeket, h anem az élőlények v is elke-

dését, a biológiai és pszichológiai törvényeket is m a g u k b a foglalják. A biológiai törvények a fizikai törvényektől eltérően m inden élőlényt ön á lló sá g ga l ruh ázn ak fel. T a g ad h ata tla n , hogy a m íg a pisai ferde toro n y b ól leejtett fizikai testek m oz­ gását a fizika törvényei szigorú an elóiiják, a d d ig p é ld á u l az élő m a d á r röptét n em k épesek előírni. M é g a biológ ia n e m ré g felfedezett törvényei (G ra n d p ie rre A., 2007, Biolo gical E xtension o f the A c tio n Principle: E n d p o in t D eterm in ation b e yon d the Q u a n tu m Level an d the U ltim a te P hysical R o o ts o f Consciousness, N eu ro quan tology, Vol. 5 (4 ), 346-362, http://andv.org/abs/0802.0601; G ra n dp ierre, 2005, A lélek h alh atatlan sága, B a rru s K ön yvk iad ó; G ra n d p ie rre , A . 2007, Királyi m á g u so k ősnépe: a magyar. S zen zár K ön yv k ia d ó) sem íiják szigorú an elő, m i­ lyen pályán röpü ljön a madár. A m a d á r é pp ú gy röpü lh et északnak, m int délnek, u gyanannyi energiával röpülh et bá rm e ly irán yba. A z élő m a d á rn a k az élettelen m a d á rh o z kép est tö b ble t-leh e tősé g ei vannak. A z élő m a d á r v a ló já b an k ozm ikus n a gy sá gre n d ű olyan leh etőséggel rendelkezik, am it n em írnak szigorú an elő a fizika törvényei. E z e k közül a leh ető ségek közül sz a b a d o n választhat, de úgy, h ogy a biológia, az élet törvényeivel összh a n gb a n ál^on, le g a lá b b is rendszerint, term észet szerint. A pisai toronyból leejtett m a d á r röpü lh et a le g k ise b b ener­ gia-befek tetést igénylő pályán éppúgy, m int az esetleges veszélyforrás (r a g a d o ­ zó m a d á r) helyétől a lehető le g g y o rsa b b eltávolod ás p á ly ^ á n , vagy a legélveze­ te s e b b p ályán stb. L á th ató, h ogy sok k ü lön b öző típ usú p álya közül választh at a m adár, és m indegyik típ ush oz fizikailag végtelen sok p álya tartozik. H a p é ld á u l a m a d á r ú gy ítéli m eg, h ogy a le g k ev e se b b energiát szeretné felhasználni, ezt bárm elyik irán yban röpülve m egteheti. H a k ezdetb en fü ggőlegesen esik, u gyan aim yi e n erg iá ba k erül ennek észak, m int dél felé m ódosítása. A b iológia szám ára rendelkezésre álló kozm ikus n a gy sá gre n d ű lehető ségren dszer teszi lehetővé a biológ ia ilag le g k ed v e ző b b leh etőségek kiválasztását. A m in t választ a biológiai leh etőségek közül az élőlény, a v é greh ajtan d ó feladat ad o ttá válik. A m ik o r a b io ­ lógiai ön á llósággal bíró lény m á r döntött, a feladat fizikailag is h a tá rozo ttá válik, és a fizikai törvény m egvalósítja a biológ ia ilag kijelölt eredm ényre vezető pályát, íg y k ap h atu n k kép et arról, h ogyan kép es a biológiai törvény, az élet törvénye a fizikai törvények, a testek irányítására. H a so n ló a n az ön m a g a létének, helyze­ tének tud ato sítására képes, ö n tu d attal bíró lények (m int az e m b e r) is k épesek testük irányítására. E zen alapszik m in d en n api életünk éppúgy, m int a tá rsa d a l­ m i együttm űk öd és m inden f o r r n ia . H a ön tu d atu n k n em lenne k ép e s testü n k irányítására, nem lehetne arra szám ítani, h ogy h oln ap az e m berek bem enn ek a m unkahelyükre. Tény. h ogy a m o d e m kor igyekszik kivenni az e m b e r kezé­ b ő l életének irányítását. A m o d e m vilá g k é p b e n a fizika az alapvető tudom ány, ez irányít m indent. C sak h ogy a fizikai törvényektől n em várh ató sem az, h ogy gon dosko djék az em beri testek id ő b e n m unkahelyre érkezéséről, sem az, h ogy b e ta rtsák a társadalm i-erk ölcsi törvényeket. M in d e n testi v a ló ság ezt m egelőző, belső, b iológiai és pszichológiai folya­ m a tb ó l fakad. H a az élet és az értelem (ö n tu d a t) a fizikához hason lóan a Világegyetem alapvető valóságai, akkor egy új, á tfo g ó b b term észettud om án y képe rajzolódik ki előttünk. A fizika, a b iológia és a pszichológia egyetlen egységes V ilágegyetem et alkotnak. A Világegyetem egysége teh át egy h á rm a ssá g b ó l te-

vódik össze. A M in d e n sé g E gyh á ro m sá g k é n t jelen ik m e g eb b e n a lényegi teljes­ séget je len tő v ilágképben . A m o d e m világkép egyoldalú, hiányos, csonka, m e g ­ nyom orított, m ert kirekeszti az életet és az ön tu d atot a világból. A z új, lényegi teljességet h ordozó világkép lehetővé teszi testi-lelki-szeUem i é pségü n k vissza­ szerzését. A fizika-biológia-pszich ológia term észettud om ány os E g y h á ro m sá g a m egfelel a test-lélek-szellem , az anyag-élet-értelem , az a to m -é rzé s-g on d olat Egyh áro m ságnak . M in d e n v a ló ság a b első v ilá g ból érkezik a m e gv alósu ltság á llap otáb a. A z élet és az értelem a testi világ irán yitására hivatott. A m ik o r beh ajlitom a kisujjam at, haszn osítom a fizikai törvényeket, ahhoz h asonlóan, ah ogy a lovas él lovának képességeivel, ah ogy az au tó vezetője k orm án yozza négy kereken gördü lő g é ­ pét. A biológ ia és a pszichológia törvényei a la p v e tő b b e k a fizika törvényeinél. Az élet és az értelem törvényei k ép esek az anyagi világ irányítására. A lélek és az értelem alapvető valóságok, kozm ikus valóságok. A z érzés, a gon dolat a végső v alóságh oz tartoznak. Létezik term észetes érzés, am i a T erm észetből, a M in den ségból, a K ozm oszt áth ató örök törvén yekből fakad. A z ilyen érzés érd em es az örökkévalóságra. H ason lóan, létezik term észetes gon dolat, örök kévalóság­ b a n to v á b b é lő gon dolat, gon dolat, am ely szinte előre m e g van írva a Term észet N agyk ön yvében . A z ilyen term észetes érzések és g on dolatok le g fő b b ism erte­ tőjegye, h ogy összh a n gba n állnak egym ással és a M in d e n sé g testi valóságával, am in ek irán yítására hivatottak. A term észetes, a K ozm oszt áth ató érzés és g o n ­ d o la t term észeti e rő k ből fakad, világtörvényekből, am elyek a csillagvllágot á t­ hatják és m ozgatják. A z élet és az értelem világtörvényeinek visszavétele a v ilágképbe sokezer éves m egh a so n lo ttsá g leküzdését teszi lehetővé. Q ran d p ierre K . E n d re (Ü ze n e t és titok. Szellem i sz a b ad sá g h a rc u n k kézikönyve. I. 1995, 1) rám u tatott, hogy ezer éven át sz a b ad sá g h a rc a in k azért b u k ta k el, m ert nem előzte m eg őket egy olyan szellem i szabad sá g h a rc , am ely képes lett volna legyőzni az ellenünk irá ­ nyuló szellem i erőket. A m o d e m vilá g b an m á r nem csak fizikai, testi síkon fo ­ lyik a népirtás, h anem m é g a la p ve tő b b , m é g m é lye b b valóságszinteken: a lélek és az értelem síkján. A két világh áb orú u tán az a to m b o m b á n á l is k orszerűbb, lelki-szellem i fegyverekkel folyik az e m b eriség és a T erm észet leigázása. A m íg a fizikai, g a zd aság i síkon k eressük a védekezést, tehetetlenek vagyun k a m é g a la p v e tő b b tám ad ás, a szem léletünk elleni tám a d ás iránt. H a visszaállítjuk az egész, ép m a g y a r világképet, tám a d h a ta tlan ok k á válunk. A term észetes, vég­ ső v a ló ság ra építő m agyar világkép kifeszített leUá-szeUem i védőu dvark én t újra bein d ítja a m a g y a rsá g virágzását. H a visszavesszük v ilágképü n kb e az érzés és az értelem K ozm oszt áth ató világtörvényeit, ennek szük ségképen sokkal a la p ­ v e tő b b következm ényei lesznek a társa d a lo m ra és törvényeire vonatkozóan, m int am iket az u tó b b i évezredekben az e m b eriség kitűzött m agán ak . A lén ye­ gé b en teljes, ép világkép m egköveteli, h ogy a társa d a lm ak alaptörvényévé az em beri lélek és értelem lehető le g m a g a s a b b virágzása, k ib on ta k ozá sa kerüljön. E z a törvény ugyanis n em az em b eri m egállapo dástól, k onvenciótól függ, h a ­ nem m a g átó l a M in den ségtől, az É lő Világegyetem től ered. M a g a a M in d e n sé g írja elő törvényerővel, hogy az e m b e r feladata a b o ld o g sá g , az önrendelkezés, a

A FORDULAT

Dr. Grandpierre Attila

szab ad ság le g g a zd a g a b b lehetőségeinek kibontakoztatása. A h ogy - legalábbis term észet szerint - m agánéletünkben, baráti, szerelmi és családi kapcsolataink­ ban , m űvészi élményeinkben, alkotó m unkánkban a boldogság, az öröm, a szép, a jó és az igaz hajt bennünket, úgy közösségi életünk alaptörvénye is a legn a­ gy o bb közjó, életünk virágzásához szükséges feltételek m egterem tése. A z állam „a joguralom létesítésére, a szellemi és anyagi fejlődés előm ozdítására, vagyis az em ber összes életcéljainak m egvalósítására határozott területen, közös főhata­ lom alatt szervezett társaság” (Dr. K orbuly Imre: M agyarország közjoga. 1877, 1). A társadalom term észetes alaptörvénye, hogy term észetes érzéseink legm a­ g a sa b b ra fejlődését biztosítsa. A z em beri közösségek egyetem es világtörvénye a boldogság, a boldogulás feltételeinek biztosítása. A m odern társadalom a k e ­ vesek érdekeit nem csak a tö b b sé g érdekei, hanem az egyetem es vüágtörvények fölé is helyezi, s ezért fennállása csak átm eneti lehet, e lő b b -u tó b b felváltja az egyetem es világtörvényekkel, az em beri term észettel összh an gban álló term é­ szetes társadalom . A z em beriség alapvetően két arcot m utat. M e g kell különböztetnünk az első, kozm ikus-term észeti törvények alapján álló aranykori em beriséget a második, a társadalm i-hatalm i, közvetlen és közvetett erőszakra építő korszak em beri­ ségétől (az em beriség történelm ének erről a legalapvetőbb tagolásáról lásd G randpierre K. Endre: Eltem etett világkorszak: a m ágikus kor. 1992; G K E -G A , 2006). A m odern, elidegenedett em beriség felrúgta az em bert a M indenséggel összekötő, az em ber életét a M indenség életének továbbviteléül kirajzoló világ­ törvényt. U gyanakkor vegyük figyelembe, hogy az em berek m agu k ugyanolyan alapterm észetúek, mint az Aranykorban, csak a m odern társadalm i környezet és szövevényes hatásrendszer torzítja el az em beri személyiség felszíni rétegeit, s ezt is elsősorban a m odern, em ber- és életellenes szem léletű intézm ényrend­ szerek alkalm azottjaként. A z em beriség tö b b millió éve beszél, ahogy rudabányai ősünk koponyájának vizsgálatából ez éppúgy m egállapítható, mint az Australopithecus m aradványa­ iból (R. E. Leakey, R. Lewin; Fajunk eredete, 1976, 15-19; G A , Királyi m águsok ősnépe: a magyar, 2007). E z a nyelv, az első em beriség nyelve az aranykori em ber m ágikus szem léletének m egnyilvánulása. K im utatható, hogy ez az ősi kultúra egyenes ágon folytonos a m agyarral (G K E -G A , Atilla és a hunok. 2006; G A , K i­ rályi m águsok ősnépe: a magyar, 2007). A m agyarság tehát az első emberiség, az em berré válás népének közvetlen folytatása. Ez pedig azt jelenti, hogy a m a ­ gyarság az em berré válás folyam atában tevékeny kozm ikus alkotóerők közvet­ len örököse. M agyarság és M indenség! E kettő tehát közvetlen kapcsolatban áll egymással. A z eredeti m agyarság értékei egyetlen ép és egységes rendszert alkotnak, az ősi m agyar világképet, amely a lényeglátás legm élyebb, legsűrítettebb, legtisz­ tá b b , leghatékonyabb szintjén foglalja össze a m agyar lélek lényegét, legfonto­ sa b b értékelési szem pontjait. Ahhoz, hogy m agyarként értékelhessük az életün­ ket, hogy m agyarként érezhessünk és cselekedhessünk, szükségünk van az ősi m agyar világkép kristálytiszta és hatékony ismeretére. A világkép m egm utati. i, iiH'lyek a legfon tosabb kérdések a m ai m agyarság, és biztos alapot jelent a

jövő építése számára. A z ősi m agyar világkép term észettudom ányos és m ágikus világkép volt, m a g á b a foglalta nem csak az élettelen, hanem az élő világ és az értelem világának első elveit. Ősi term észettudom ányos világképünk m ágikus jellegét az élet központi szerepének felismerésétől nyerte (G A , Királyi m águsok ősnépe: a magyar, 2007). A z ősi m agyar világkép lényege tehát az élet kozmikus, végső jelentőségének felismerése, s egyben az élet, az anyag és az értelem kozm ikus összhangjának tétele. A m agyarság értékrendszerében alapvető szerepet játszott az élet és az összhang, az érzés, a gondolat és a cselekvés olyan összhangja, am elynek végső alapja az érzés, a M in den ségből fakadó érzés. A M agyarok Istene a m agyarság legnem esebb, legm élyebb érzéseinek közös tudatm ezeje. A m agyar a M indenség m ágikus erőinek népe. Ezért jellem zi a m agyart az őserő, a szilaj m agyar virtus. A z ősi m agyar világkép tehát örök és egyetem es em beri értékeket hordoz. Első lépésünket, az ősi m agyar világkép lényegének rövid vázlatának b em u ta­ tását, m egtettük. M ásodik lépésben alkalm azzuk ezt a világképet az E m ber és a Világegyetem között feszülő világhíd fő pilléreire. Az E m bert és a Világegyetem et összekötő világhíd fő pillérei; a M indenség, az élet, az emberiség, a m agyarság, a család, az egyén és szervezetünk sejtjei. A z ősi m agyar világkép alapértéke, a kozmikus Egyhárom ság harm óniája a végső EG Y-gyel, a kozm ikus összhang és egység azt jelenti, hogy a világhíd pillérei m ind egyenrangúak és term észet szerint egym ással összhangban állnak. így jutunk el a term észetes társadalom alapelvéhez, amelyet a következő töm ör m ondattal fogalm azok meg: As ember természet szerint égig érő módon, eskü-erővel elkötelezett a Világ­ egyetem, az élővilág, az emberiség, a természetes nemzet, a család, az egyén és sejtjei mellett. H ét életünk van. Egyik nélkül sem ép az ember. Ezek mindegyike elsőrendű és égigérő érték. Ezek az értékek egyetlen egységes egészet alkotnak, az egyes em ­ bert, a családot, a nemzetet, az em beriséget, a Természetet, az életet egyetlen egységes szerveződésbe foglalják, am elyben ezek az egyetemes értékek egytőlegyig összhangban állnak egymással. Bárm elyik tényező kiragadása, elszakítása az egyetem es egység összhangjától az egységet igyekszik alárendelni a rész­ nek. M inden m ás szem pont (vallási, pártérdek, csoportérdek, anyagi, hatalmi, tekintély! stb.) m ásod- vagy sokadrendú érték, illetve visszaélés, am ennyiben az egyetem es értékek összhangját m egbontja. A z egész világkép egyensúlyának m egbontásával a rész felülkerekedik az Egészen. így keletkezik a hatalom, a cso­ portérdek, és a visszaélések tö b b i fajtája. M indenki számára érthető és ellen­ őrizhető, kristálytiszta tudásra törekedjünk, hogy az em ber és a Világegyetem lényegét világosan megérthessük. Ennek révén érthetjük m eg a m ai civilizációt. Egyetem esen elfogadható m ódszertani tételünk szerint m inden állítást bizo ­ nyítsunk és ellenőrizzünk. N em fogadható el egyetlen állítás sem, amely nincs kellőképpen alátámasztva és ellenőrizve. A z eszm ék nem attól fontosak, kik m ondták, hanem attól, mit m ondanak. N e m személyes haszonlesés, felm agasztaltatás, hanem az egyetemes érték a célunk. A vallás-alapítók, politikai sze­ replők személyi kultusza egy személyt m inden m ás szem pont fölé, az Egész fölé emel, ezért ellentm ond az alapelvnek.

H a la d ju n k to v á b b , tegyü k m e g a h arm adik lépést. Eh h ez a lépéshez az ősi székely jo gg y a k o rla t m egism erése vezetett el. A világkép nem csak egyetem es, m inden e m b e rtől fü ggetlen v a lóságot fejez ki, h an em a term észet azon tényét is, h ogy m indann yian saját, egyéni és k özö s­ ségi jo go sítván yok at k ap tu n k a Világegyetem től, £unelyek m egm on dják , hol a helyünk a M in de n sé g ben . E ze k az elem i term észeti tények alk otják term észetes t u l^ d o n v iszo n y a in k rendszerét. T erm észetes tulEudonviszonyaink, a d o ttsá g a ­ ink, k ozm ikus aján dék ain k alkotják term észetes jo ga in k alapját. L e g a la p v e tő b b term észeti tulajdon aink a következők: túlsódon testü n k és szervezetü nk ben rejlő képességeink, h azán k és nem zetünk, életünk és M in d e n ségünk. A k özösségi e m b e r le g fő b b közösségi tulajdon a: a haza. A z egyén csak saját testén ek és belső, k ozm ikus erőinek, kép ességein ek tulajdon osa. T e rm é ­ szetes közösségi tulajdon ain k közé tartozik az anyanyelv, az anyaföld, a k özö s­ ségi törvények, a jo g o k és k ötelezettségek. A z ősi m a g y a r jo gre n d sz e r a közjog, a t erm észetjo g m agasm úveltsége. A szé­ kely jo gfe lfog á s szerint az eredeti, ősh on os n épet k özösségkén t illeti m e g a tu ­ lajdonjog. A székely jo g négy o ldala a sza b ad sá g , a törvény, a szokás, és m a g a a jo g. A székely sz a b a d s á g lényege az egyéni és k özösségi önállóság, életvitelbeli függetlenség, h a ta lo m n a k alávetettségtől m entesség. A term észetes n em zetsé­ gi szervezet á tláth ató közösségi viszonyokat, közvetlen nem zetgyűléseken m ért igaz sá g o ssá g o t jelent, a vagyon i és jo g i egyenlőség évente újra-biztosítását. A székely törvén yalkotás fórum a a nem zetgyűlés. A k özig a zg a tá s m en tes a h a ta l­ m i viszonyoktól, m int p é ld á u l az erőszak, vagyon, pozíció, inform áció általi a lá ­ vetettségtől. A nem zetgyűlésen résztvevő nép biztosítja a törvények tiszteletét és b e ta rtá sá t. A szokások szerint az örök ségek ben és tisztségek ben egym ás közt törzsek, nem zetségek és n em zetségi á g ak szerint részesednek. A term észetes társa d a lo m jo gre n d sz e re a term észetjog. M in den , am i a T erm észettől van, ter­ m észet ad ta épségét m e g kell, őrizze, és ki kell teljesítse. E gyen lőn ek születtünk, teh át a k ö zö ssé g ben is egyenlóek kell, m aradju nk . E zt az e gyenlőséget a vagyon évente újra kiosztásakor egyenlő m értékben érvényesítik. A k özösségi tulEúdon k ü lön böző form ái az ő sh on osság term észeti-kozm ikus törvényeiből fakadnak. A k özelm últban n apvilágra került régészeti leletek, a le g ú ja b b term észettu ­ dom án yos és k ultúrtörténeti eredm én yek fényében po n tos és ellenőrizhetően helytálló k ép alakult ki az ősi m a g y a r m ágik us világkép m ibenlétéről. A z ősi m a ­ gyar m á g u so k tu d á s a az em berré válás k orán ak rendkívüli foly am ataiban g yök e ­ rezik. E z a tu d á s életfontosságú a m ai világ csodafegyvere, a szem léletün k ellen irányuló h á b o rú felism erésében éppúgy, m int saját szem léletünk, világképü n k m e g fo ga lm azá sá ba n , k id o lg o z á sá b an és érvényre ju tta tás áb a n . A m agyar jö v ő a m agyar világkép érvényre ju tta tása, alk alm azása és közösségi fejlesztése révén ism erh ető fel és alkotható meg. A m a gyar jö v ő építésének k ir ^ z o ló d ó le g fo n to sa b b feladatai közé tartozn ak az ősi m a g y a r világkép és a rá épü lő term észetjo g széleskörű m egism erése, vi­ tája és tisztázása, általán os népiskolai oktatási ren d sze r és t an an yag k id olg ozá ­ sa. A m a g y a rsá g összetartozása m inden vallásfelekezeti, pártpolitikai, üzleti és h atalm i sze m p on tn á l e lőbbre való, d ö n tő b b szem pont. A m agyar hagyom ány,

1örténelem , népélet, összetartozás, v alóságism eret ép ségét és tisztaságát helyre kell áUítani, m e g kell tisztítani m inden rárak ó dott párt-, vallási, üzleti, hatalm i szem ponttól. O ly an kristálytiszta, biztos a la p ra van szükségünk, a m ib en m indannyian egyetérthetünk, és am elyre m in d ig szám íthatunk. P ártatlan , helytálló, tu d o m á ­ nyos a la p o ssá g ga l kialakított, ellenőrzött és m indenki által ellenőrizhető világ­ képre van szükségünk. G y ű jten ü n k kell a példákat, am iken világképünk, a la p e l­ vünk és m ód szertan i elveink helyességét ellenőrizhetjük. A törvényszerűen eljövő A ra n y k o r korai előfutárai vagyunk. Csakis célra irá ­ nyuló, célra vezető, ren d szeres erőfeszítéssel, a világ m en etén ek m e g v álto zta ­ tására irányuló, az egész m a g ya rsá g ra kíteijed ő tevékenységgel válh atu n k újra m agyarrá. M in dan n yian kép esek vagyun k fe ladatot vállalni, h o z z ^ á ru ln i a for­ du lat beköszöntéséhez.

(;ondos Béla

Legősibb templomaink a körtemplomok A tö b b e ze r K á rp á t-m e d e n ce i szakrális em lék között különleges, rejtélyes épít­ m ények a centrális tem plom ok, m elyek a ix-xn. sz á za d b a n épültek. Jelenleg tnár kb. 200 ilyen tem p lom o t ism erünk, b á r túlnyom ó t ö b b sé g ü k erősen átalakíLott form ában m a ra d t ferm. Találu n k k özöttük kör alaprajzú, k aréjos és sokszöKÚ tem plom okat. A z előad ó a tem p lom o kat saját felvételeivel ism erteti.

O u r m ost an cien t ch urches are the ro u n d ch urches A m o n g the m any th o u sa n d sa cred rem ain s o f the C a rpath ian basin the centraUy situ ated churches are special an d m ysterious buildings; they w ere built in be tw e e n the 9-th an d 12-th centuries. A t the presen t w e k n o w o f a b o u t 200 such churches, th o u g h the ms^ority o f them rem ain ed in a strongly rebuilt form. We can find roun d based, trefoil p la n n e d an d polygon al plarm ed churches am on g them. T h e researcher wlU presen t his p a p e r a b o u t these churches w ith ph otos m a d e by him.