Időjárási ismeretek 9. osztály
7. óra VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK AZ IDŐJÁRÁS MEGFIGYELÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐJÁRÁSRÓL ÉS AZ IDŐJÁRÁSI VESZÉLYEKRŐL.
Az időjárás veszélyei Jó idő van, vagy rossz idő van, szoktuk mondani, pedig ez nem is olyan egyértelmű. Ha esik az eső, akkor az nekünk rossz lehet, ugyanakkor a növények számára nélkülözhetetlen a csapadék. Valaki a hideget szereti, szeret télen szánkózni, síelni, a fázósabbak a nyári meleget élvezik. A különböző időjárási körülményekhez alkalmazkodni tudunk: meleg ruhát veszünk, ha hideg van, esernyőt, esőkabátot, ha esik. De vannak olyan időjárási jelenségek, amelyek fokozott veszélyt jelenthetnek számunkra. Most ezeket a veszélyes időjárási jelenségeket vesszük sorra és rátérünk arra is, hogy mit tegyünk ilyen időjárási események esetén, hogy elkerüljük a veszélyeket.
Veszélyes időjárási jelenségek – 1. Zivatar A zivatar több potenciális veszélyforrást is jelenthet. Vegyük sorra ezeket: • A villámlás még a gyenge zivatar esetében is veszélyes lehet, mert nem tudhatjuk hova csap le.
• A zivatar esetenként erős szélviharral jár. Ez faágakat törhet le, esetleg fákat csavarhat ki tövestül, megrongálja az épületeket, a háztetőről cserepek eshetnek le. •Zivatar idején gyakran jégeső is esik. Ez tönkreteheti a növényeket, a nagy méretű jég pedig az embereket, állatokat is megsebesítheti. • A zivatar sokszor hirtelen lehulló nagy mennyiségű esővel, felhőszakadással jár együtt. Ez eláraszthatja az utakat, a kisebb patakok hirtelen kiáradhatnak.
Mit tegyünk, hogy elkerüljük a veszélyeket? 1. Az első és legfontosabb dolog, - és ez minden veszélyes időjárási jelenségre igaz, - a megfelelő tájékozódás az aktuális időjárási helyzetről és a várható időjárási viszonyokról. A megfelelő információk birtokában szükség esetén át tudod tervezni a programodat, elkerülheted, hogy a zivatar a szabadban érjen. Ezen az órán még lesz szó a tájékozódás fontosságáról és módjáról. 2. A zivatar előtti teendők: • Pakoljunk el minden tárgyat az udvarról, erkélyről, amit a szél felkaphat (virágcserép, könnyű kerti szék stb.) • Az autót a garázsba, vagy olyan helyre kell vinni, ahol nem esik rá a faág, cserép. • Lehetőleg ne menjünk ki a szabadba. • Húzódjunk inkább a házba, csukjuk be az ajtókat, ablakokat. • Áramtalanítsuk az elektromos készülékeket.
3. Zivatar közben – ha mégis a szabadban ér a zivatar: •
Villámláskor kerüljük a magányos fákat, a kimagasló helyeket (hegycsúcs, hegygerinc), a nyílt, sík terepeket! A kimagasló tárgyakba könnyen belecsap a villám. A legjobb, ha lekuporodunk a földre, amíg elmúlik a zivatar.
•
Kerüljük a kőomlás veszélyes helyeket!
•
Villámláskor tilos a vízben tartózkodni! A víz jól vezeti az elektromosságot.
•
Ha ott a közelben az autó, akkor üljünk be, csukjuk be az ajtókat, húzzuk fel az ablakokat. Az autóban védve vagyunk a villámoktól.
•
Ha viharos szél van, ne az épületek és fák közelében húzódjunk meg, mert a lehulló cserepek, letört ágak súlyos sérüléseket okozhatnak! Védjük a fejünket a szél sodorta tárgyaktól!
4. A zivatar utáni teendők: • Ne közelítsük meg a sérült házakat, fákat, mert balesetveszélyesek lehetnek. Ha ilyet látunk, értesítsük a tűzoltókat. Ők segítenek a károk helyreállításában.
•
Soha ne nyúljunk sérült vezetékhez, mert áramütés érhet!
•
Ha azt látjuk, hogy valaki megsérült a viharban, hívjuk orvost, mentőt!
Veszélyes időjárási jelenségek – 2. Szélvihar Viharos szél nemcsak zivatar idején keletkezhet, hanem pl. egy hidegfront átvonulása esetében is. A viharos szél faágakat törhet le, esetleg fákat csavarhat ki tövestül, megrongálja az épületeket, a háztetőről cserepek eshetnek le.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a veszélyeket? 1. Ugyanazok a szabályok érvényesek, mint amiket zivatar idején a viharos szél veszélyeinek elkerülésénél felsoroltunk. 2. A szélvihar a közlekedés számára is veszélyes lehet. Figyelmeztesd szüleidet, hogy ilyenkor körültekintőbben vezessenek, mert az erős oldalszél hirtelen meglökheti az autót!
Veszélyes időjárási jelenségek – 3. Erős havazás, hófúvás Az erős havazás megnehezíti, gyakran lehetetlenné teszi a közlekedést, különösen akkor, ha hófúvással jár együtt, amikor a szél hótorlaszokat fúj az útra. Ilyen időjárás esetén: • a járművek elakadhatnak a hóban, • az út csúszós lehet, • a havazás miatt rosszak a látási viszonyok.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a veszélyeket? 1. Előtte • Ha erős havazás, hófúvás várható és utazást terveztek, akkor lehetőleg halasszátok azt el!
• Ha erre nincs mód, folyamatosan figyelni kell az időjárási előrejelzéseket, veszélyjelzéseket és a közlekedési információkat. Az útvonalat ennek megfelelően kell alakítani. A helyzet percről-percre változhat! • Szóljál szüleidnek, hogy mindenképpen legyen az autóban ilyenkor meleg takaró, tea, élelmiszer, hólánc, autós hólapát, telefon, tartalék üzemanyag.
3. Erős havazás, hófúvás közben: •
Ha tehetjük, segítsünk egymáson!
•
Ha a hó fogságába kerültünk, kérjünk telefonon segítséget és az autóban várjuk, míg megérkezik!
•
Ha gyalogosan közlekedsz, az időjárásnak megfelelő ruházatban menjél a szabadba (meleg kabát, sapka, hótaposó csizma)! Legyen rajtad jól látható, élénk színű ruha, vagy jól láthatósági mellény, hogy az autósok könnyebben észrevegyenek a rossz látási viszonyok között is.
4. Erős havazás, hófúvás utáni teendők: •
A járdákon, utakon mihamarabb el kell takarítani a havat. Segíts szüleidnek a hólapátolásban! Ha idős emberek laknak a környéken, segíts nekik is!
•
Vigyázz, mert a letaposott, összetömörödött hó jegessé válhat! Óvatosan közlekedj!
•
A hó persze sok örömet is okoz! Használd ki!
Veszélyes időjárási jelenségek – 4. Ónos eső Ónos eső idején jégpáncél alakul ki a járdákon, utakon, tárgyakon, növényeken. Az út nagyon síkossá válik. A faágak letörhetnek, villanyvezetékek leszakadhatnak a jég súlya alatt.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a veszélyeket? • Ha lehet, ne induljunk útnak! • Ha gyalog közlekedsz, légy nagyon óvatos! Lassan menjél és vegyél fel erősen bordázott talpú cipőt!
• Ha autóval közlekedtek, ilyenkor nagyon lassan, óvatosan szabad haladni. Figyelni kell az időjárási és a közlekedési információkat! • Ne tartózkodj ilyenkor fák között, erdőben, mert a faágak letörhetnek és sérülést okozhatnak.
• A jégpáncéltól leszakadt vezetéket látsz, ne nyúlj hozzá, mert áramütés érhet! • Ha családi házban laksz, síkosság mentesítsd a járdát! Szórd fel homokkal, fűrészporral, hogy a járókelők ne csússzanak el.
• Ha idős emberek élnek a környéken, akkor segíts nekik bevásárolni a legszükségesebbeket, hogy ne kelljen az utcára menniük.
Veszélyes időjárási jelenségek – 5. Köd Köd esetén a rossz látási viszonyok a közlekedést veszélyeztetik. Az utcán közlekedve gondolj arra, hogy ilyenkor téged is sokkal nehezebben vesznek észre az autósok!
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a veszélyeket? • Ha az utcán közlekedsz, vegyél fel élénk színű ruhát, kabátot, vagy jól láthatósági mellényt, hogy könnyebben észrevehessenek! • Még a szokottnál is körültekintőbben közlekedj! Gondolj arra, hogy te is csak akkor látod meg az autót, ha már nagyon közel van! •
Ha autóban ültök, figyelmeztesd a szüleidet, hogy lassan, óvatosan vezessenek és kapcsolják be az autó fényszóróját!
Veszélyes időjárási jelenségek – 6. Hőség Nyáron gyakran előfordul, hogy a napi középhőmérséklet legalább 3 napon keresztül 25 0C, vagy akár 27 0C fok fölött van. Ilyenkor a hatóságok hőségriadót rendelnek el. A nagy meleg rosszullétet, fejfájást, ájulást okozhat. Különösen veszélyeztetettek az idős emberek, a betegek és a csecsemők.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a veszélyeket? • Pótold a szervezet vízveszteségét! Igyál naponta 3-4 liter vizet, ásványvizet, gyümölcsteát. • Védd a fejed a napsugárzástól világos színű vékony sapkával, vagy kendővel! • Lenge, lehetőleg ne műszálas és világos színű ruhát vegyél fel! • Fogyassz kevesebb és könnyen emészthető ételt! • Hűtsd a tested, tusolj naponta többször langyos vízzel! Húzódj árnyékba! Ha teheted, tartózkodj néhány órát hűvös helyiségben! • A lakásban hajnalban szellőztess, amikor a leghűvösebb van! Nappal sötétíts be, hogy a napsugarak ne melegítsék fel a szoba levegőjét! • Gondoskodj a háziállatokról is! Ők is szenvednek a melegtől. Nekik is szükségük van árnyékos helyre és friss hideg vízre. • Tilos a háziállatot ilyenkor az autóban hagyni, mert a felforrósodott levegőben el is pusztulhat!
Veszélyes időjárási jelenségek – 7. UV-B sugárzás Ugyan az UV-B sugárzás nem időjárási jelenség, hanem a nap sugárzásának egyik összetevője, azért meg kell említeni, mert bizonyos időjárási feltételek mellett, derült, tiszta levegő esetén a Nap káros UV-B sugárzása olyan erős lehet, hogy rövid idő alatt is a bőr leégését okozhatja. Ennek súlyos betegség, bőrrák is lehet a következménye.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a veszélyeket? • Tűző napon lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjunk! • Délelőtt 11 óra és délután 3 óra között nem tanácsos napozni! • Keress árnyékot! • Védd magad fényvédőkrémmel, napolajjal! • A szemedet is károsíthatja az UV-B sugárzás, viselj napszemüveget! • Vigyázz, télen is leéghet az arcod magashegyi tájakon síelés, szánkózás közben! Ha süt a nap, használj fényvédő krémet ilyenkor is!
Az időjárás megfigyelése és előrejelzése Most már minden időjárási ismeretünk megvan ahhoz, hogy mi is egy kicsit meteorológusok legyünk!Tekintsünk be a kulisszatitkokba! Hogyan végzik a meteorológusok az időjárás megfigyelését? Hogyan készülnek az időjárás előrejelzések és a veszélyes időjárási jelenségekre figyelmeztető riasztások? Ha ismerjük az időjárás megfigyelésének és előrejelzésének lehetőségeit és nehézségeit, az segít az időjárás-jelentések és az Interneten elérhető sok időjárási információ: szöveg, grafikon, térkép értelmezésében. Ezáltal sikeresebben tudjuk használni ezeket az információkat a mindennapi döntéseink során.
Az időjárás megfigyelése és előrejelzése csak nemzetközi együttműködéssel lehetséges. Már tudjuk, hogy az időjárási folyamatok az egész Földön egy összefüggő rendszert alkotnak. Az időjárás nem ismer határokat! Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy a mi országunkban milyen idő lesz, ismerni kell azt is, hogy a Föld más helyein milyen idő van. Ez csak összehangolt munkával, egy időben végzett mérésekkel, megfigyelésekkel, az adatok cseréjével lehetséges, amelyet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) koordinál.
A Globális Megfigyelő Rendszer A világ minden részéből körülbelül 12000 időjárási állomás küldi el folyamatosan megfigyeléseit a nemzetközi időjárási központoknak, távközlési rendszereken keresztül. Az időjárás megfigyelésére sok eszközt használnak a meteorológusok: • földfelszíni meteorológiai mérőállomásokat, • meteorológiai műszerekkel felszerelt hajókat, bójákat, • meteorológiai szondákat, • időjárási műszerekkel felszerelt repülőgépeket, • időjárási radarokat. Ezek a földbázisú megfigyelő rendszerek. A meteorológiai műholdak pedig az űrbázisú megfigyelő rendszerekhez tartornak.
A meteorológiai műszerkertek A földfelszínen az időjárási elemek mérése a meteorológiai műszerkertekben történik. A műszerkertekben a már megismert műszerek kerülnek elhelyezésre: alap esetben szélmérő, hőmérő, légnedvesség mérő, légnyomás mérő, csapadékmérő, ami még több műszerrel kiegészülhet. Az észlelő meteorológus ezeket további vizuális információval egészíti ki, pl. a felhőzetre, a látástávolságra vonatkozóan.
A meteorológiai szonda A meteorológiai szonda egy nagy légballonra erősített műszerek együttese. A légballont hidrogénnel töltik meg, amely könnyebb, mint a levegő, így elengedést követően akár 30 -35 km magasba is felemelkedik. Emelkedés közben a műszerek folyamatosan mérik és sugározzák a földi egységnek a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, a légnyomást és a szonda pozíciójának követésével a szél sebességét és irányárát is ki lehet számolni.
A meteorológiai műhold Az 1960-as évek közepétől az űrtechnika gyors fejlődésének köszönhetően lehetővé vált, hogy a világűrből is nyomon követhessük a légkörben kialakuló felhőzet mozgását, változását. A műholdas megfigyelés lehetősége jelentős változást hozott a meteorológiában. Mivel egyszerre nagy területről képes átfogó képet adni, ezért a nagyobb skálájú folyamatok jól nyomon követhetők. A műholdakat keringési pályájuk alapján két csoportba soroljuk, ezek a geostacionárius és a kvázipoláris műholdak. A geostacionárius műholdak az Egyenlítő fölött mintegy 36 000 km-re találhatók, ahol keringési idejük megegyezik a Föld forgási idejével. Ezek a műholdak a Földhöz képest állni látszanak. A geostacionárius műholdak segítségével – a sarkokhoz közeli területeket leszámítva – az egész Föld megfigyelhető.
A kvázipoláris műholdak általában a felszín felett 700–900 km-rel ellipszis alakú pályán keringenek, pályájuk síkja pedig közel merőleges az Egyenlítőre. Úgy tapogatják le a Földet, hogy miközben a keringési pályájuk síkja nem változik, a Föld elforog alattuk. Ezért minden kör megtétele közben más-más területet látnak, és így naponta kétszer készítenek felvételt ugyanarról a területről.
A különféle szervezetek által működtetett meteorológiai műholdak.
A műholdak különböző hullámhossz tartományokban végeznek méréseket. Ezek közül a legfontosabbak a látható tartományban és az infravörös tartományban készült mérések. • A látható tartományban készült felvétel egy közönséges fénykép, ami csak napfénynél készülhet. Ezért ilyen műholdképek éjszaka nincsenek. • Az infravörös felvétel éjszaka is készíthető. Ez a felhők tetejének, illetve ha tiszta az égbolt, a Föld adott felszínének hőmérsékletét méri. A melegebb területek sötétszürke, a hideg területek világosszürke, vagy fehér színnel jelennek meg a térképen. •A negyedórás időközönként érkező képek segítségével nyomon követhető a felhőzónák vonulása, fejlődése és viszonylag pontosan meghatározható a felhőtető magassága is.
Az alábbi felvétel a 2010 május 31. – június 4. közötti időszakban Magyarországon pusztító Angéla nevű viharciklonról készült. A műholdképek fél óránként készültek. Jó látható a ciklon forgó mozgása, a felhőzónák vonulása
forrás: OMSZ
A meteorológiai radar Az időjárási radar a légkörben kondenzálódott, csapadékot adó felhő formájában megjelenő vízmennyiséget látja és a csapadék hullásának intenzitására vonatkozó mérőszámot tud szolgáltatni.
Ebből tudunk következtetni a lehullott csapadék mennyiségére, illetve – mivel a legintenzívebb csapadék zivatarokban fordul elő, - a veszélyes zivatarok kialakulására is. A gyakori mérések egymás utáni, un. hurokfilm szerű megjelenítésével tájékoztatást kapunk a csapadékrendszerek mozgásáról és fejlődéséről. A radarberendezések méréseiből radartérkép készül. A térképen a különböző intenzitású helyek más-más színnel vannak jelölve. A legnagyobb csapadék intenzitás a zivatarfelhőkben van, ezt a radar térkép piros és bordó színnel jelöli. Azok a területek, ahol a legkisebb csapadék intenzitást mérik, kék színezést kapnak.
A Globális Távközlési Rendszer - a meteorológiai adatok cseréje A mért, megfigyelt adatok összegyűjtése és cseréje a szintén a Meteorológiai Világszervezet által koordinált Globális Távközlési Rendszeren keresztül történik. A folyamat az alábbi: • Az egyes országok meteorológiai központjai ( az ábrán fekete körrel jelölve) összegyűjtik az országos adatokat. • Ezeket az adatokat a nemzeti központok a regionális központokba, előrejelző központokba és világközpontokba továbbítják. • Cserébe az országok a központokból megkapják a többi ország adatát is, illetve az előrejelzési központokban készített előrejelzéseket.
Ábra forrása: http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/meteorologia/ch02s04.html
Az adatok feldolgozása és az előrejelzések készítése A kapott adatokból a meteorológusok időjárási térképeket készítenek. A térképen az időjárási állomást jelölő karika köré írják az állomáson mért értékeket, majd elemzik az adatokat. Ezzel megtudják, hogy hol helyezkednek el a ciklonok, az anticiklonok, hol milyen időjárási viszonyok vannak. Sokáig az volt az előrejelzések készítésének egyetlen lehetséges módja, hogy a meteorológusok ezeken a térképeken figyelték a légköri objektumok (ciklonok, anticiklonok, frontok ) mozgását, fejlődését és próbálták megfejteni várható alakulásukat, ami legfeljebb 1-2 napra előre volt lehetséges.
Az időjárás előrejelzés mai módszere Az időjárás több napra szóló, pontos előrejelzése csak a rengeteg adat feldolgozását lehetővé tevő nagy teljesítményű szuperszámítógépek segítségével lehetséges. A számítógépes előrejelzések alapja az, hogy a légköri folyamatokat leíró fizikai törvényeket matematikai egyenletek formájában fejezik ki, és ezeket a matematikai egyenleteket a számítógépek segítségével oldják meg. Melyek azok a fizikai törvények, amelyek a légköri folyamatokat kormányozzák? • Newton törvényei • A tömegmegmaradás törvénye • Az energia-megmaradás törvénye • A gáztörvény, amely a nyomás, a hőmérséklet és a nedvesség között teremt kapcsolatot. Ezek a légkört kormányzó fizikai törvények matematikai formába öntve alkotják az előrejelzési modellt. A modellek bemenő adatai, azaz azok az adatok, amelyek a számítások elindításához szükségesek, a mérési adatok, amelyeket a nemzeti központok az előrejelző központokba küldenek.
Az OMSZ modellfuttatásra használt szuperszámítógépe
Az időjárás előrejelző modellek az eredményeiket egy, a föld felszínére terített képzeletbeli három dimenziós rács rácspontjaira számolják ki. Azaz a földfelszínen és a magas légkörben is minden rácsponthoz időjárási állapotjelző értékeket rendelnek: légnyomás, hőmérséklet, stb. A számítógép az eredményeket lépésenként számolja: először az első időszak (időlépcső) eredményeit számolja ki, ez 1-3 óra, vagy 15 perc is lehet. Ezt követően az újabb időlépcső eredményei kerülnek kiszámításra, egészen az előrejelzési időszak végéig. Ábra forrása: http://atmacs.bkg.bund.de/
Hogy a modell rácshálózata milyen „sűrű”, azaz milyen közel, vagy messze vannak a rácspontok, és mekkorák az időlépcsők, az a modell fajtájától függ. • A globális modellek esetében a rácspontok 20-40 km távolságban vannak egymástól, az időlépcsők 3-6 órásak. Ezek a modellek 10 napra előre készítenek előrejelzéseket az egész Földre, de csak a nagy skálájú folyamatokat (ciklonok, frontok) tudják jól előrejelezni. •A regionális modellek 7-10 km-es rácstávolsága és 1-3 órás időlépcsői már lehetővé teszik a kisebb térségekben lezajló folyamatok pontosabb előrejelzését, de csak 2-3 napra előre és nem az egész Földre. • A lokális modellek 2 km-es rácstávolsága és 15 perces időlépcsője már az olyan helyi jelenségek előrejelzését is lehetővé teszi, mint pl. a zivatarok, de csak néhány órára előre és egy adott földrajzi régióra (pl. Kárpát-medence).
Az időjárási modellek által kiszámított eredményeket a meteorológusok számára számítógépes megjelenítési programok teszik feldolgozhatóvá. Ezek a programok térképeket, grafikonokat készítenek a modell eredményekből. Néhány példa ezekre:
Az előrejelző meteorológus alaposan áttanulmányozza ezeket a számítógép által elkészített előrejelzési térképeket. Ezek ismeretében elkészíti azokat az időjárás előrejelzéseket, amelyekkel mi is találkozunk a mindennapi életben. Az előrejelzés folyamatát tehát a jobb oldali ábra foglalja össze: a mérések eredményei az előrejelző központokba kerülnek -> ezek felhasználásával a számítógépeken időjárási modelleket futtatnak - > az időjárási modell által számolt előrejelzési adatok az előrejelző meteorológus számítógépén térképek, grafikonok formájában lesznek elérhetők -> ebből a meteorológus előrejelzéseket készít.
Nemcsak a mindennapi életvitelhez készülnek előrejelzések a lakosság számára, hanem számos élet-és vagyonvédelmi célú, vagy a gazdaság különböző ágazatai számára készített speciális előrejelzést is kiadnak a meteorológusok nap mint nap. P.l árvízvédekezéshez szükséges előrejelzések, légi- vagy szárazföldi közlekedéshez szükséges előrejelzések, mezőgazdasági előrejelzések, energia szektor által használt előrejelzések stb. Ezeknek komoly nemzetgazdasági értékük van.
Mennyi időre lehet időjárás előrejelzést készíteni ? Ha a jelenlegi időjárást a légkör minden egyes pontjában ismernénk és tisztában lennénk a légkörben lezajló minden apró folyamattal, akkor elvileg bármilyen időtávra tudnánk előrejelzést készíteni. Ehhez képest a légköri állapothatározók értéke csak a meteorológiai állomások környezetében ismert. Másrészt sok olyan mozzanat van a légkör viselkedésében, aminek még nem tudjuk a pontos fizikai hátterét , így előrejelezni sem tudjuk pontosan. Az előrejelzések tehát mindig hibával terheltek, és ez a hiba az idő előrehaladtával egyre inkább nő. 10 nap az az időtáv, amelyre megfelelő pontosságú előrejelzések készíthetők.
Mennyi idővel korábban lehet az időjárási veszélyeket előrejelezni? A veszélyes időjárási események előrejelzése még az általános időjárás előrejelzésénél is nehezebb feladat, különösen a hirtelen támadt zivatarok, szélvihar, felhőszakadás, jégeső esetében. Az viszonylag könnyen és időben megállapítható, hogy egy-egy országrészben olyan lesz-e az időjárási helyzet, amikor néhány helyen, vagy sok helyen számíthatunk a veszélyes zivatarok kialakulására. De azt a meteorológusok is csak 1-2 órával előtte, vagy csak a kialakulás pillanatában tudják megmondani, hogy pontosan hol lesznek ezek a zivatarok.
Video forrása: Tóth Tamás, OMSZ
Honnan tájékozódhatunk? Fontos és szükséges, hogy az időjárásról rendszeresen tájékozódjunk. Amellett, hogy sok bosszúságtól óvhatod meg magad (pl. nem rontja el a szabadtéri programodat az idő, ha az időpontot az előrejelzések figyelembe vételével tervezed meg), az időjárási veszélyekre is fel tudsz készülni. A rádió és a televíziós csatornák a híradók után mindig közölnek időjárás-jelentést. Az újságokban is találhatunk időjárás előrejelzéseket. Az Interneten sok időjárási oldal van. Az Internet előnye, hogy folyamatosan lehet az időjárási adatokat frissíteni. De vigyázat, sok Internetes időjárási oldal félrevezető információkat is közöl!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján mindig pontos információkat találhatsz: www.met.hu További linkeket időjárási oldalakra a kiegészítő tananyagrészben találsz.
Honnan tájékozódhatunk az időjárási veszélyekről? Az időjárási veszélyekről az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján találhatunk pontos tájékoztatást : www.met.hu Az OMSZ figyelmeztető előrejelzést ad ki, ha aznap, vagy másnap veszélyes időjárási jelenség várható, a pontos bekövetkezte előtt 1-3 órával pedig riasztás formájában megerősíti annak tényét. A veszélyhelyzetet és annak súlyosságát a térképen különböző színekkel jelölik.
zöld
Nincs veszély
sárga
Légy résen! Figyeld az időjárási információkat!
narancs
Légy óvatos! Ha nem muszáj, ne tartózkodj a szabadban!
piros
Különösen veszélyes időjárás várható!
Szabadtéri programok, kirándulás, utazás előtt fontos, hogy mindig tájékozódjunk az aktuális időjárási helyzetről és a lehetséges veszélyekről. Zivataros időben magunk is meg tudjuk nézni a radarképeken, hogy hol fejlődnek ki és merre tartanak a zivatarfelhők, hiszen már megtanultuk, hogy hogyan lehet felismerni a zivatart a radarképen. Ez azért fontos, mert így van időnk felkészülni a zivatarra és megtenni a szükséges előkészületeket.
A Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tavon a nyári félévben viharjelző szolgálat működik. Elsőfokú viharjelzéssel figyelmeztetnek az erős (40 km/h és 60 km/h közötti) szélre, illetve másodfokú viharjelzéssel riasztanak a viharos (60 km/h-t meghaladó) szélre. Elsőfokú viharjelzés esetén a fényjelző berendezés percenként 45-őt, másodfokú viharjelzés esetén 90-et villan. A viharjelzések megtalálhatók az OMSZ honlapján is: www.met.hu/idojaras/balaton/
Honnan tájékozódhatunk az időjárási veszélyekről? A mobil telefonodon is tudsz tájékozódni az időjárási veszélyekről. Sőt, ha okos telefonod van, akkor egy applikációt letöltve az alkalmazás figyeli helyetted az időjárási veszélyeket és figyelmeztet, ha veszély várható. Az alkalmazás segítségével tájékozódhatsz az aktuális viharjelzésről is a nagy tavainkon. A METEORA nevű alkalmazás az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjáról indulva tölthető le.
A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TUDNIVALÓK, ÉRDEKESSÉGEK, FELADATOK
A meteorológiai kódok: a meteorológusok közös nyelve Ahhoz, hogy a meteorológiai mérések – végezzék azt a Föld bármely pontján összehasonlíthatóak legyenek, azt kell, hogy ugyanolyan körülmények között folytassák le azokat. Erre a Meteorológiai Világszervezet az 1950-es években szabályrendszert dolgozott ki. Az információk közlésére pedig megalkották az időjárási kódokat, amely az egész világon egységes. Így elkerülhetők a nyelvi problémák. Külön kódja van a földfelszíni megfigyeléseknek, a repülésmeteorológiának, a hidrológiának, az előrejelzéseknek, a távérzékelési eszközök információinak. Ez a földfelszíni állomások adatainak továbbítására kidolgozott kódrendszer. Pl. a 12843 11620 81508 10210 20134 30012 40149 57012 60031 76052 8192/ kód ezt jelenti: Budapesten borult, esős idő van, alacsony, réteges felhők úsznak az égen. Az élénk szél délkeletről fúj. A levegő hőmérséklete 21 fok, a légnyomás 1014,9 mbar, az elmúlt órában 1,2 mbar-t süllyedt. Az elmúlt órában is szitált az eső, az utolsó 6 órában 3mm csapadék hullott le. Ha egy indiai meteorológus ezt a kódot látja, pontosan ugyanezt érti rajta.
Linkek meteorológiai információkhoz Az internet-en, ha jól élünk a lehetőségekkel – rengeteg meteorológiai információt találunk. Magyarországi honlapok: • Országos Meteorológiai Szolgálat (http://www.met.hu/) • Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék (http://nimbus.elte.hu/) Nem hivatalos „ amatőr” honlapok: • Metnet : www.metnet.hu Vigyázat, az amatőr észlelések sokszor hibásak lehetnek! • Időkép: www.idokep.hu • Szupercella: www.szupercella.hu: Információk zivatarokról, szupercellákról, tornádókról Nemzetközi kitekintés: • Meteorológiai Világszervezet: https://www.wmo.int/pages/index_en.html • Az egyes országok nemzeti meteorológiai szolgálatainak elérhetősége a WMO honlapról: (http://www.wmo.int/pages/members/members_en.html) • A WMO előrejelzési honlapja a tagországok által kiadott előrejelzésekkel: http://worldweather.wmo.int/en/home.html • METEOALARM: Európai meteorológiai szolgálatok veszélyjelző oldala: http://www.meteoalarm.eu/ • Német Meteorológiai Szolgálat (http://www.wetterzentrale.de/ illetve http://www.wetterzentrale.de/topkarten/fskldwd.html • Egyesült Királyság Meteorológiai Szolgálata: (MetOffice, http://www.metoffice.gov.uk/)
Az időjárás előrejelzés problémái és egy megoldás erre a problémára: a valószínűségi előrejelzés. Bizonyára találkoztatok már olyan időjárás előrejelzésekkel, ahol az előrejelzett időjárási elem várható értékét nem egy számban adják meg, hanem egy intervallumot adnak és azt, hogy a várható érték hány százalék eséllyel fog ebbe az intervallunba beletartozni, vagy az időjárási jelenségek bekövetkeztének esélyét százalékban adják meg. Ezek a valószínűségi előrejelzések.
A valószínűségi előrejelzések, bár láthatólag bekövetkezési esélyeket adnak meg és nem konkrét értékeket, adatokat, mint a pontosnak tűnő hagyományos előrejelzések, mégis több információval szolgálnak: megmutatják nekünk az előrejelzésben rejlő bizonytalanságot is. Most megtudjuk, hogyan lehetséges ez.
Már tudjuk, hogy az időjárás előrejelzések sosem lehetnek 100% pontosak. Ennek okait is ismerjük. Az is tudjuk, hogy az előrejelzésekben rejlő hiba, bizonytalanság egyre növekszik az idő előrehaladtával, amíg elérkezünk az előrejelezhetőség határáig. De hogyan számszerűsítsük ezt a bizonytalanságot?
A megoldás az lehet, hogy ne csak egy előrejelzést készítsünk, hanem egyszerre sokat, egy kicsit mindig eltérő kiindulási értékekkel. Ezzel szimuláljuk az előrejelzéseink kezdetén fellépő mérési, közelítési és egyéb hibákat. Ha sok előrejelzést indítunk egy adott időpontban, akkor az előrejelzések eredményei az idő előrehaladtával széttartanak, vagy összetartanak, ahogy az az ábrán látható. Ahol széttartanak, ott nagy az előrejelzések bizonytalansága. Ahol összetartanak, ott kicsi az előrejelzés bizonytalansága, tehát előrejelzésünk ott várhatóan pontosabb lesz. Előrejelzett napok
Ezt a technikát együttes (ensemble) előrejelzési technikának hívják. Az Európai Középtávú Előrejelző Központ 50+2 tagból álló együttes előrejelzést futtat. Az eredmények sokaságából valószínűségi értékek származtathatók, ezek jelennek meg valószínűségi előrejelzések formájában.
Projekt javaslatok az időjárás megfigyeléséhez 1. Időjárás megfigyelési projekt. Ebben a komplex projektben egy osztályközösség minden tagja tud a képességeinek, érdeklődésének megfelelő feladatot vállalni. A diákok egymást közt szervezik meg a munkát, osztják fel a feladatokat. A projekt, amellett, hogy az időjárással kapcsolatos ismereteiket elmélyíti, még rendszerességre is nevel, emellett jó lehetőség az Excel és PowerPoint program gyakorlására is. A projekt az alábbi részfeladatokból áll: 1. Meteorológiai műszerkert létesítése az iskola udvarán saját készítésű műszerekkel (légnyomásmérő, csapadékmérő, szélmérő, hőmérőház készítése). Ilyen műszerek filléres anyagokból, illetve hulladékból elkészíthetők (befőttesüveg, luftballon, szívószál, pingponglabda, tölcsér stb.), a leírásokat a korábbi anyagok tartalmazzák. 2. Alternatív, kényelmesebb megoldás: telepítsünk egy digitális időjárás állomást a projekt idejére az iskolába (bizonyára több tanuló családjában van, valaki kölcsönözheti addig).
4. Mérjük meg rendszeresen naponta háromszor (pl. 8, 12 és 16 óra) a hőmérsékletet, légnyomást, illetve naponta egyszer (8 óra) a csapadékot, huzamosabb ideig, legalább 2-3 hétig. Rögzítsük az adatokat táblázatban, illetve mutassuk be a változást grafikonon (Excel program használata). Néhány mondatban szövegben is rögzítsük naponta az időjárás jellegét, a fontosabb időjárási eseményeket.
5. Végezzünk un. célzott megfigyelést a hőmérséklet napi menetének bemutatására. Egy frontmentes napon óránként végezzünk méréseket, hajnaltól (6 óra) késő estig (10 óra). Olyan tanulók végezzék ezt, akiknél van hőmérő, vagy digitális állomás. Készítsenek erről is grafikont. Ezzel jól rögzül a hőmérséklet napi menete. 6. Fotózni szerető tanulók készítsenek felhőképeket, lehetőleg minél gyakrabban. Egy felhőatlasz segítségével azonosítsák be a felhőtípusokat. 7. Végül készüljön egy összegző előadás a megfigyelt néhány hét időjárásáról. A hőmérséklet, szél, csapadék adatok és a rögzített időjárási jellemzők mellett nézzük meg az adott időpontban készített felhőképeket is: milyen felhőkkel találkozunk szép idő esetében, melyek a csapadékot hozó felhők stb.
2. projekt: Figyeljük meg milyen változást hoznak az időjárási frontok ! A projekt legfontosabb célja az, hogy a tanulók megtanulják összekötni a légköri jelenségeket a várható időjárással. Azaz a mindennapi életükben is alkalmazni tudják majd, hogy ha pl. az időjárás jelentésben azt hallják, hogy hidegfront közeledik, az milyen időjárási jelenségekkel jár együtt, és a természetben saját maguk is felismerjék az időjárás változásának jeleit. A projekt az alábbi részfeladatokból áll: 1. Figyeljük rendszeresen az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján (www.met.hu) az időjárási fronttérképet, illetve a Napijelentés kiadványt, ahol szöveges időjárási helyzetelemzést és másnapra szóló előrejelzést találhatunk. 2. A projektet 3 különböző időjárási helyzetben indítsuk: amikor az előrejelzés másnapra hidegfrontot, melegfrontot, illetve anticiklonáris helyzetet tartalmaz. 3. Front esetén kísérjük nyomon a front helyzetét: • Töltsük le óránként a műholdképeket • Jelöljünk ki 3 települést az országban (egyet nyugaton, egyet a középső területeken, egyet keleten), ahol óránként megnézzük és kiírjuk az időjárási paramétereket (hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék). Ha nincs rá mód, visszamenőlegesen is megtaláljuk az adatokat.
• Saját településünkön is mérjük meg és jegyezzük fel óránként az időjárási adatokat. • Ha lehet, akkor webkamera segítségével készítsünk felhőképeket is, ebből az informatikában járatosak animációt is tudnak készíteni. • Ábrázoljuk grafikonon a mért adatokat, illetve a szél esetén az irányt is jelöljük meg. • Nézzük meg a radarképeket, illetve a villámtérképet is a met.hu weboldalon. Ha volt mérhető esemény, akkor ezeket is töltsük le óránként. • Vessük össze a települések grafikonjait: melyiket érte el először a front? Milyen változásokat okozott a hőmérsékletben, szélben, légnyomásban? Okozott csapadékot? • Nézzük meg, hogy saját településünket mikor érte el a font az adatok alapján. Nézzük meg a készített felhőfilmet is. Milyen változásokat látunk a felhőzetben? 4. Anticiklon esetében is végezzük el a három településen és a saját településünkön a mérések, megfigyelések rögzítését. 5. Készítsünk PowerPointos előadást mindhárom időjárási helyzetben a tapasztalatainkról A feladatok megtervezését és felosztását a diákok végzik. Akik a gyakorlati megfigyelés helyett szívesebben mélyednek el a tudományos, műszaki háttérben, azok utánanézhetnek a meteorológiai műholdak és időjárási radarok működési elvének.
Ellenőrző kérdések 1. Milyen veszélyes időjárási jelenségeket ismersz?
2. Mit nem szabad tenni, ha a szabadban ér a zivatar? Válaszd ki a helytelen a viselkedési mintákat! (Több is lehet!) A:Keresek egy fát és meghúzódóm az árnyékában. B:Ha ott az autó a közelben, akkor beülünk, becsukjuk az ajtókat, felhúzzuk az ablakokat. C:Ha a strandon ér a zivatar, bemegyek a vízbe, ott nem érhet villámcsapás. D:Ha nyílt terepen ér a zivatar, lekuporodok a földre és megvárom, míg elmúlik.. 3. Sorold fel mik a teendők hőség esetén!
4. Melyik állítás igaz? A: A meteorológiai műholdak előrejelzik a várható időjárást. B: A meteorológiai műholdak segítségével nyomon követhetjük a légkörben kialakult felhőzet mozgását, változását. C: A látható tartományban készült műholdképek éjjel-nappal rendelkezésre állnak. 5. Mit mér az időjárási radar?
Ellenőrző kérdések 6. Melyik állítás igaz? A: Az időjárási radarok segítségével nyomon követhető a zivatarcellák kialakulása és mozgása B: Az időjárási radar segítségével minden csapadékot adó felhő nyomon követhető. C: Az időjárási radar a magaslégkör hőmérsékletét és relatív nedvességét méri. D: A radarképen a zivatarcellákat a piros és bordó színezés segítségével lehet beazonosítani.
7. Hogyan készülnek az időjárás előrejelzések? Ismertesd a főbb lépéseket! 8. Melyik állítás igaz? A: Az időjárást akár évekre előre is előre lehet jelezni, hiszen tudjuk, hogy milyen fizikai törvények kormányozzák a légköri folyamatokat, és a szuperszámítógépekkel a törvényeket leíró matematikai egyenleteket könnyen meg tudjuk oldani. B: A zivatarokat könnyebben és pontosabbal lehet előrejelezni mint az időjárási frontokat, mert kisebb területet érintenek. C: Az idő előrehaladtával az előrejelzésünk bizonytalansága, így a hibája is egyre inkább növekszik. 9.Mondjál érveket arra, hogy miért jobb az Interneten tájékozódni az időjárásról, mint pl. újságból.
