2010. Szzeptember - Október
6. évvfolyam 61 - 62. szám
2010. a Merkur Boolygó Nemzetközi Éve is .................................................................................. 3 A Merkkúr ........................................................................................................................................ 3 Eszperaantista emlékkfal Pécsettt ....................................................................................................... 4 Az izüleetek krónikuus elváltozáásának moddern gyógym módja Romáániában.................................... 5 Idézet .............................................................................................................................................. 6 Szőke kkislány….............................................................................................................................. 7 Természzeti katasztrrófák 2010--ben ............................................................................................... 12 Segítségg nyujtás ............................................................................................................................ 14 Alekszaandr Puskin: Az élet szekerén ........................................................................................... 14 Hibajavvítás, adatpóótlás ................................................................................................................. 15 A Zoopedagógus .......................................................................................................................... 16 Az Euróópai Ragadoozókért Kam mpány ............................................................................................ 17 Együttéélés a nagyraagadozókkaal .................................................................................................... 18 A félreiismert ordass ....................................................................................................................... 24 VICCEK K ....................................................................................................................................... 26 Vörös isszap a Dunáántúlon ............................................................................................................ 26 Évforduulók .................................................................................................................................... 27 Megem mlékezések nagyjainkról n l ..................................................................................................... 27
2
2010. a Merkur Bolygó Nemzetköz N zi Éve is A Merkkúr bolygó viszonylag v fényes, f nálaa csak a Jupiter, a Vénu usz és időnkként a Mars ragyog fényesebbben. Mégiis elég nehéz megfigyeelnünk, mertt mindig a Nap N közelébben jár. De, lássuk, hogy a M Miskolci Cssillagda megbízott vezeetője mit tárr elénk még g, aki lapunkk helyhiány ya miatt csak kevveset monddhat el a boly ygóról. Kösszönjük, hog gy Leitner Zsolt Z úr telj esítette a kérésünnket. PPásztorné Adrienne A
A Merkúr
(Képek a M Magyar Wik kipédiából) Néhányy adat: Naptól m mért közepees távolsága a 58 millió km. Átlagoss felszíni hőőmérséklet: 350 C. Legmaggasabb felszz. hőmérsék klet: 467 C.. Legalaccsonyabb felsz. hőmérsséklet: -183 C. Keringéési idő: 88 földi f nap. Tengelyy körüli forggás ideje: 59 5 földi nap . Egyenlíítői sugár: 2440 2 km a Föld F sugaránnak 0,3825--szerese. Tömeg: a földi töm meg 0,055-szzerese: 3.30022 x 1023 kg k k 0,054-szerrese = 6.082 272 x 1010 km k 3 Térfogaata a Föld téérfogatának A keresskedők, az utazás, a tolvajok róómai istenééről neveztéék el. A róómaiak Herrmésszel azonosították, aki a görög mito ológiában aaz istenek követe, az uttasok oltalm mazója, a ho olt lelkek mozog az égen az vezetőjee. Valószínnűleg azért kapta eztt a nevet, mert igen gyorsan m állócsilllagok hátterréhez képestt. A Naptól számítvaa az első naagybolygó. Úgynevezeett Föld-típu usú bolygó vagy kőzeetbolygó, szilárd ffelszínnel reendelkezik. A bolyggón igen naagy a hőmérrsékletingaddozás. Enneek oka a száámottevő léggkör hiányaa: Nincs, ami napppal tárolná, éjszaka viszont meelegítené a bolygót. A bolygó kkis és a Nap nagy gravitácciós hatása miatt m a boly ygó nem bírr légkört meegtartani. Azz a minimállis, ami nyo omokban kimutattható, főleg héliumbóll és nátrium mból, valam mint minim mális argonbból, magnézziumból, kalcium mból, neonbóól, xeonból oxigénből éés hidrogén nből áll. A magaas hőmérsékklet és az ellenyésző léggnyomás miatt m nincs víz v a bolygóón, viszont a sarkok közelébben – ahol a hőmérsékleet –150 C kkörül van – elképzelhető víz jég foormájában. Felszínee kopár, medencék, m hátságok, síkságok, kráterek taagolják. Ezzek valószíínűleg a Naprenddszer korai szakaszábaan alakultakk ki, amiko or a bolygók kká mindadddig össze nem állt kőzettörrmelék metteoritok forrmájában zzáporozott a felszínre. Legnagyoobb ilyen alakzat a a Caloris--medence, melynek átmérője á 1 300 km, és é amely egy többszzörös konccentrikus heggyűrrűvel övezeett kráterteng ger.
3
(Képp a Wikipédiáából)
A Merkkúr felszíni alakzatait a művészekrő m ől nevezték el, e pl. Beeth hoven-, Barttók-, Jókai – kráter. A síksággok úgy jötttek létre, hogy a meteooritok nagy y erejű becsapódása follyamán a kééreg alól feltörő lláva szétterüült a felszín nen. Belső sszerkezet: a vékony kéreg k alatt vastagabb köpeny van n, amely aalatt nagy sűrűségű s vastartaalmú mag taalálható, meely a bolygóó átmérőjének mintegy ¾-ed részéét teszi ki. A bolygó átlagos sűrűsége iggen nagy a méretéhez m kképest. Marinerr-10 űrszonnda: 1973-ban indítottáák; 1974-been 3-szor kö özelítette m meg a bolyg gót; több ezer felvvételt készíített. Megméérte a Merkkúr mágnesees terét: igen magas érttéket kapottt. A Nap felé forrduló oldaláán a Napból kiáramló plazma a feelszín felé összenyomj ö ja a mágnesses teret, míg az eellentétes olldalon egy hosszú h „máágneses csóv va” alakul ki. k 2004. aaugusztus 3.: elindullt a NASA A Messeng ger nevű szondája. s FFeladata a bolygó feltérképpezése (felsszín, légkör, belső szerk rkezet, anyaagi összetéteel, stb.). Kérdéseek: M Miért a legttöbb vasat taartalmazó kkőzetbolygó ó? M Miért csak itt i található a Föld melllett globáliss mágneses tér? H Hogyan maaradhatnak meg m illó anyyagok a poláris vidéken n? Az új m megfigyeléssek alapján a Merkúr bbelsejében a fémes maag egy részze olvadt állapotban lehet, am mi mágnesees teret geneerál. Leitner Zsolt, a Miskoolci Csillaggda megbízo ott vezetője
Eszperanti E ista emlék kfal Pécseett ő web helyeet, melyről G.Nagy G Aki méég nem hallott volna, érdemes meggtekintenie a következő R Róbert dom mbóvári eszpperantista küldött k nekü ünk értesítésst http:// /hu.wikiped dia.org/w/i index.php?t title=Eszpe erant%C3%B3 3_Park&stab ble=0&shown notice= 1&froms section
4
Ezeeket a linkett követő kép peket az em mlékparkról Sutka István (Kelebia)), Gulyás Isttván ((Budapest) és é Dr.Halász József (M Miskolc) küldték meg újjságunknakk. Köszönjük k. Pásztor Lászlóné L
L Lázár Gábo or
Az iizületek krónikus k elváltozás e sának mo odern gyógymódja Romániá ában Az izüületi elváltoozások az izületek eelfajulásos betegségei,, melyekett izületi fáájdalmak jellemezznek. Romáániában a gyógymódnaak újabb gy yógszerei vaannak: A „SStoparttozo forte”és a „Stopartrozo ultrra.” A Stopaartrozo fortte tartalmazz glukozamiinoszulfatott /1128 mg// és porc szulfátoot /250 mg.// A Stopartrrozo ultra 8850 mg gluk kozaminoszzulfatot, 4600 mg porc szulfátot és 5000 mg metiilszulfonilm metant. A Stopartrozo o forténak k szerepe van az öregedési ö folyamaatokban, vaagy csökkeenti a baleeseteknél a proteoglik konok összzetételét az emberi szövetekkben, amellyeknek szzerepük vann a lágy kötőhártyas k zövetekbenn és ugyan nakkor a rugalmaas szövetekkben. A gllukozaminoo természettes állomán nyú aminogglucid, amelyet az emberi szervezet taartalmaz pontosan az izzületek porccában, ahol fontos szerrepe van az izületek mozgatáásában és a kötőszöv veti szöveteek összetéteelében. A porcosodottt izület azz emberi szervezeet természeetes komponense. A kkét állomán ny együttmü ükődése álttal lassul az a izületi betegségg kifejlődéése, javul az a izületek mozgékon nysága, csökken a fajjdalom. Azz emberi szervezeet természeetes két kom mponense m miatt jól tű űrhető a fájdalom és m másodlagos hatásuk nincs. A Stopartrozzo forténak k 3-4 heti haasználat utáán v és metilszulfomettannal suzan n hatása, amely fo folyamatos az a alkalmazzás megszünnése után is. elleni Nem haasználhatjákk terhes nő ők, szoptattós anyák, cukorbeteg gek és akikk véralvadáás elleni gyógyszzert használlnak. Hason nlóan nem jaavasolt azok knak, akik fenilketonur f riában szenv vednek. 5
Alkalmaazása: A taasak tartalm mát fel kelll oldani eg gy pohár viizben, melyyet étkezés közben napontaa egyszer keell meginni,, 40-60 napiig, amelyet lehet megismételni néégyszer egy évben 6 heti szüünetekkel. A Stopaartrozo fortéét a Romphaarm Kompáánia gyártja a romániai Slavia Phar arm társaság ggal. A Stoppartrozo ultra u kiegésszítő tápláálék és gllukozamino oszulfátot, porc szulffátot és metilszuulfonilmetánnt tartalmaaz. Az utóbbbi kénes nem n fémes elem, ameely a természetben terjedt eel. A kén a negyedik ásvány á az em mberi szervezetben, am melynek lényyeges szereepe van a növekeddés és regeenerálódás müködési m ffolyamataib ban. A metilszulfomettán sok táplálékban megtaláálható, gyüm mölcsben, zőldségben z , húsban, halban, h tejb ben, de azookat nyerseen, főzés nélkül kkell fogyassztani. Amiikor egy seejt elpusztu ul, egy mássik új sejt helyettesíti azt. A metilszuulfometán elegendő e mennyisége m nélkül a seejtek merev vek, megjellennek a zaavarok a tüdő és más szerveek müködéssében. A m metilszulfom metán segít a szervezet méregtelen nítésében és segítii a vérkerinngést. A mettilsztulfomeetán mérsék kli a gyullad dást és segítii az izomszöveteket a gyógyyulásban. Szerepe S van n bőrképzőődmények /bőr, / köröm m, sejtközi rostok fehéérjéinek/ alakulássában, amelynek szereepe van a rrostok rugaalmasságábaan. A kén segíti az antitestek a müködéését is, amellyek fontosak az immuunrendszerb ben. A metilszulfometáánnak szerep pe van a nekrofaagiában a szabad s gyök kök ellen, csökkenti az élelmiszzerei, vagyy pollenek allergiás reagálássaités szabáályozza a gy ésével, ameelyeket a yomorsavat . A három összetevő ö egyttmüködé e gyógyszzer tartalmaaz, lassabbaan alakul kii az izületi gyulladás, javul j az izüületek mobiilitása és csökkenn a fájdalom m. A kezeelés hatásai: A Stoparrtrozo ultraa segíti az izületek mozgékonys m ságát, csökk kenti az izomszöövetek gyuulladását éss az izületti fájdalmaakat. Sérüléések után segíti az izületek gyógyíttását a porc újranöveszttésével és m megelőzi az elfajulásos jelenségekeet. alkalmaazás: A Stoppartrozo ultrrát feloldanni egy pohárr vizben, am melyet napoonta egyszerr étkezés közben kell meginnni 4o-6o napig, n amelyyet meg leh het ismételn ni négyszerr egy évben n, 6 heti szünetekkkel. Nem haasználhatjákk azok, akik k tulérzékenyyek glukozaaminnal és metilszulfoometánnal szemben. s Terhes anyák, szooptatós any yák nem haasználhatják k. Nem haasználhatjákk véralvadáás elleni szerekett szedők sem m, valamintt 18 évnél fi fiatalabbak, akik fenilketonuriábaan szenvedn nek. A Stopaartrozo ultráát gyártja a román r Rom mpharm Kom mpánia. Összegzzés: A szeerző irmerteetett két hhatásos új román gyó ógyszert, am melyeket sikeresen s használnnak a krónikkus izületi betegségek b nál. gyógyításán Dr. Lázáár Gábor nyugdíjass főorvos Cod. Ro-5525200 COV VASNA str.Stefan cel M Mare 26 A., Románia R
Idézet „Az eember egy napon n rádöb bben arra, hoogy az életb ben igazán semmi s sem fontos: sem m pénz, ssem hatalom m, sem előrejutás, csakk az, hogy valaki v szeressse öt igazánn. / /Goethee/
6
Szzőke kislá ány… Sok éleetrajz kezdőődik úgy, hogy h „Egy szép, csillaagfényes éjszaka szüleettem meg szüleim kívánsáágára…” Én, a sok felhős,, szürke nap n után, a jeget, haavat olvaszttó széllel, az első melegebb m napsugaarakkal érkeeztem erre a világra. Nagyappám mindjárrt el is nev vezett Napsuugárkának. Aznap az időjárás szzeszélyes vo olt, mint ahogy aaz tavasszal lenni szoko ott. A kórháázban – ahool megszüleettem – rokoonságunk so ok idős nő tagja t megláátogatott ben nnünket. Az aznnapi változóó időjárás szerint aztt jósolták, hogy életeem először felhős lessz, majd napsütésesen boldoog egészen életem véggéig. De az életemben ez e az előítéélet nem igaazolódott be. Igaaz, engem – mint a két sokkkal idősebb b bátyám után u érkezzett kislány yt – jól elkényeeztettek, de a húgom szzületése utáán a családi egyensúly helyreállottt. Apai nagy yapám – ez a kaatonásan sziigorú öregeember – a llegjobban engem e szereetett a négyy unoka kö özül. Így kiskorom mban időnkként a térdére ültetett, éés magyaru ul vagy ném metül énekeltlt nekem néhányat a legkedvvesebb nótáii közül. Ilyeen volt példdául a magyaar cigányzenész, Dankó kó Pista nótáája, mely így kezddődött: „Szzőke kislány y, csitt, csitt tt, csitt….” Ez a dal neekem is keddves lett, mert m én is szőke vvoltam, és az a én szerettett nagyapáám egyenessen nekem énekelte. E Ez a nótázáss mindig felvidítoott. Ezen kíívül a szép hangzású eeszperantó nyelv n – meelyet tőle tan anultam meg g – a mi titkos nyyelvünkké vált, v szív a szívhez. Azz én apai nagyapám daalai dalossáá tették a szzivem, és hozzá aapai nagyannyám meséi széppé tett tték a gyerm mekkoromatt. Ők ültettték el lelkem mben az élet, a hhaza, a maagyar és ném met tájak sszeretetét. Azokhoz A a tájakhoz szzámítottam hozzá a miénkett is, ahol mi m éltünk azz összes maanójával, törpéjével és tündérévell együtt. Idő őnként a mesék a mi nagyonn régen mag gyar területeeken marad dt elődeinkről is szóltakk. Így ifjú koromtól k fészket vert a gonddolataimban n a kérdés: mi van, mi m lehet ott a távoli Maagyarország gon, ami nincs ittt Némethonnban? Vajon n miért nem m jöttek hazaa azok a rég gi erdészek, vadászok? Vajon a vadászuutakon vaddászok volltak, vagyy prédák lettek? Baajor eredeetű őseim mindig erdőbirttokosok, erddészek, vadászok voltaak. F Felnőve a családom c azzt kívánta, hhogy én is valamilyen v foglalkozásssal a mi erdőnkben vállajakk munkát. Igazában I volt kedvem m ehhez, dee más irány yú elhivatoottságot is éreztem. Végül m mindenki megelégedés m sére oldottaam meg a kérdést. Erdész lettem m, de egyid dejűleg a pedagóggiai főiskoláát is elvégezztem. Képeesítést szereeztem: erdésszeti tudom mányok, ném met nyelv és tornaa szakok okttatására. No os, tanulmánnyaim befejjezése után a mi erdőséégünk terüleetén lévő erdészetti középiskkolába kerülltem; a szaaktantárgyaiim oktatásáán kívül a faüzem vezzetője is lettem. S Sok elfoglaaltságom volt, de nagy eenergiával végeztem v munkáimat. m Barátaim m ugyanúggy tevékeny yek voltak.. Tevékeny ységünk so orán alakultt meg a teenisz és mazsoreett csapatunnk, az erdésszeti dolgozzók ének- és zenekaraa, melyek m méltán nyerrték el a távoli kközépiskolákk elismerését is. Mi, ccsaládtagjain nk, a rokon nok, munkáások és tanáárok úgy éltünk ittt, mintha ez e egy boldo og kis szigett lett volna a zűrzavaro os világban. V Váratlanul új ú tanár érk kezett kérve , hogy nálu unk taníthasson. Igazgaatónőnk azt mondta: az új taanár nagyonn értékes ember. e Kinccs lesz szám munkra, káár, hogy csaak rövid id deig lesz nálunk. Egyetemeen tanít, egy yetemi tudoományos fo okozat elnyerésére késszül, melyett ezzel a mindig akk kurátusan gyakorlattal könnyyebben megszerezhet. Kirner Henri, az új kolléga m érkezettt. Felakasztootta a kabátj tját, üdvözöölt bennünkeet, és nyomb ban ment taanítani. Tan nítás után vette a kabátját, elköszönt e a tanáriban ttartózkodó kollégáktóll, és máris távozott. Sohasem S maradt ott egy kiss beszélgetéésre. Ez a m mód bánthaatta igazgattónőnket is , mert a kö övetkező iskolai üünnepségünnk megrend dezését rá éés rám bíztaa. Ezt a bizzalmi feladaatot nem uttasíthatta 7
vissza. Az ünnepsségre vonattkozó terveemet: egyeztetésre, kiibővítésre áátadtam Kiirnernek. Ekkor éért az első meglepetés. m Terveink szzinte teljeseen megegyeeztek, mivell azonos gon ndolatok vezérelttek bennünkket. Ugyanaazon tennivaalókat tartotttuk fontosaaknak. Ez vvolt az első alkalom, a hogy beepillanthattuunk egymáss gondolataiiba. És szin nte egy időb ben gratulálltunk is egy ymásnak. Az ünnepség nagyyon jól sikeerült. Utánaa a cég vadászatot rend dezett, melyyen sem Kírner K úr, sem én nem vettem m részt. Éllve az alkaalommal bemutattam Kírner K úrnaak a faraktáárat és a f ó-erdészeti középiskoláát. Nagy fűrészüzzemet. Tuddnia kellett, mivel tartjuuk fenn a fafeldolgozó figyelem mmel kísérte a bemuttatómat, éss olykor-oly ykor kérdezzett is. Ekk kkor derült fény az eszperanntó nyelv issmeretére is, amikor vvalamit véleetlenül félig g eszperantóóul magyaráztam el neki, éss ő ugyanezzen a nyelveen kérdezett tt vissza. E sétát követő ően Henri úúr korábban n kezdett bejárni, és ilyenkorr elcsevegettt velem is, a kollégákk kal is. Tőlem m az általam m tanított tan ntárgyak nehézséégéről érdekklődött, olyk kor oktatási tanácsokat adott. Időközbben elérkezeett a 30. születésnapom m. Akkor már m kezdtem m tapasztalnni, hogy egyre több barátom m kötött házzasságot, és az új házaastársak nem m mindegyiike kívánta folytatni velem, az egyedüllállóval a barátságot. b Ekkoriban bukkant fel fe az életem mben, és kkezdett udv varolni a teniszeddzőm. Próbbált megcsó ókolni, válllamra tettee a karját, és ujjaivaal megérin ntgette a mellemeet. Sem őt, sem ezt a cselekedetéét nem tarto ottam szinp patikusnak, és amikor feltűnt a közelem mben, én miindig elmen ntem mellőlee. N Nemsokára az edző arrról értesítettt, hogy meg ghívott hozzzánk egy maagyar teniszzcsapatot vendégjjátékra, és ők ő az invitállást elfogadv dva viszonth hívtak bennü ünket a nyárrra. A venddég teniszcssapat nagy érdeklődésst keltett, mert m magyaarok ritkán látogattak el a mi vidékünnkre. A játéék örömmell töltött el és felfrissíttett. A döntetlen után Kirner úr gratulált nekem, és mellékeesen megjeg gyezte: milyyen kár, hogy még nem m írtam meeg az utóbb bi időben általa jaavasolt tudoományos érttekezést. A megjegyzést válasz néélkül hagytaam, mert ak kkor már egyre errősödő érzééssel kezdteem érezni, hhogy én is tartozni akarok valakiihez. Vágyttam arra, hogy leegyen valakkim, aki neem csak cssodál, hanem m szeret iss, és ne csaak a kollég gát lássa bennem m. Titokban figyelgetteem kollégáiimat, így Kírner K Henrit is. Sokszzor elgondo olkoztam azon, m milyen lennee a nekem id deális férj? Ő vajon oly yan lenne? Végül V lemonndtam róla, mert túl komoly volt. Csak nagyon neh hezen tudtaam egy kis mosolyt m csaalni a szemee sarkába. De D azt is éreztem m, hogy Hennri kolléga megbízható, m , mindig seg gítőkész, igazságos, és mint nagyaapám, az ő szívee is tele van v dallal, muzsikávval. Amikor nekem ajándékozta a a népdalforrdításait, megtiszztelt a bizallmával. Törretlenül hittte, hogy belőlem b is tudós t válhaat. Hát, néh ha írtam néhány kisebb cikkket a mi erd dőnk fafajtááiról, a fákaat károsító rovarokról, r a fák beteg gségeiről és az ezzek elleni teermészetes és é vegyi véédekezésekrről. Ez nem volt Henri szakterülette, mégis erőteljessen bírálta a cikkeimett. Rámutatoott munkám m hiányosság gaira, és elm magyarázta,, hogyan dolgozzzam ki teljeesebben a témát. Állaandó önkép pzésre öszttönzött. Follyamatosan n tanított valamirre, és végüll is nem váált káromra a vele való ó ismeretséég. Szellemii irányítóm mmá vált. Lépésrőől-lépésre kedveltem k és szerettem m meg. Jó ól esett volna megkööszönni, visszonozni valamivvel a gondosskodást, a tőle t kapott bbizalmat, dee erre sohassem kínálkoozott alkalom, és én így minndig az adóssának érezteem magam. T Titkolt szerrelmemből eredő szokkásommal a családom m agyára m mentem. Amikor a válaszom mat várták valamire, általában á íggy szóltam:”” Henri most azt monddaná,…vagy: Henri biztosann nem ezt a megold dását válaszztaná a prroblémának k…” Hogy kivonjanak Henri feltételeezett bűvkörréből, apám m egy északk-magyarorsszági szarvaaslesre szólóó utazási meghívást m elfogadvva két vaddásztársával együtt enngem is maagával vitt. „A magyaar erdészet nagyon kellemeessé tette a német n vadáászok ottanii látogatásátt” – írta késsőbb apám egy helyi újságban. ú De, valóóban így törrtént minden n. Egy 35 éves kerületvezető erd dész: Majorros Elek reendezte a szzarvas-megffigyelést. Ez, E és a magyarook újabb meghívása m azz őszi szarvvasbőgésre – apám nagy y örömére sszolgált. Másnap az erdész úúr az egészz társaságott meghívta magához: bográcsgullyásebédre. A ház elő őtti réten 8
látott veendégül bennnünket, am mely a völgyy nagy részén terült el.. Meglepettt Elek modeern háza, mely eegyaránt táávol volt várostól, v fa falutól. Házza népéhezz tartozott egy Man nci nevű nőstényyszamár (meely értett esszperantóull), egy tacsk kópár és eg gy macska. Manci fűcsomóval kedveskkedésemre és az eszp perantó szaavakra erőss, boldog iázással éss farokcsap pdosással válaszollt. Az elsőő tulajdono osa azzal sszórakozott, hogy ann nak rendjee és módjaa szerint eszperanntóul szólt a szamárh hoz. A cirm mos macskaa sem látott idegent bbennem. Nyomban N elhelyezzkedett az ölemben, ö és szerető ccirógatásomra dorombo olni kezdettt. Érdeklőd dtem egy vadásztóól a vendégglátónkról. Azt A válaszoolta, hogy Eleknek E egy y kislányról kell gondoskodnia, más neem él velee. Amikor továbbkérddeztem, paartneremet elhívták vaalahová. A kérdés megválaaszolatlan maradt. m Míg g az étek kkészült, sétáálni mentem m a ház möögötti erdőb be, mert többet aakartam látnni a nagyon n vágyott M Magyarorszáágból. Az erdő e kellem mes hűvöst árasztott. á Hamaroosan egy mohos m szik klához érteem. Körbejjárva felfed deztem egyy ösvényt, melyet korábbaan nem észlleltem – melyen m elérteem a sziklaacsúcsot. So okáig üldöggéltem és feküdtem f ott. Élvveztem a csendet és a fák zöld loombkoronáján átszivárgó napfényyt. Elgondollkoztam, hány földet bejártaam mostanáig, mégsem m találtam meg m a kedveesemet sehool. Mi lehett az oka? Túl naggyigényű vaagyok? Aztán az jutottt eszembe, sehol sem fogok talállni Kirner Henrihez H hasonlóó férfit. Goondolataimb ból először halk nesz,, majd erőtteljes csörttetés zökkeentett ki. Előszörr az egyik tacskó bu ukkant elő, amely vidám vakkaantgatással jelezte, ho ogy akit keresnek, megtaláltta. Utána Majoros M Elekk bukkant elő a faóriáso ok közül. -
Ó Ó, itt van maga, m kis szö ökevény! – fedett meg vendéglátó ónk.
-
N Nem tudja, hogy nem illik i ilyen sookáig távol maradnia a társaságtóll? Még valaami baj
érheti a csapáson!”” – korholt Elek, E bár örrült, hogy ráámtalált. „P Például itt, hha rosszul léép – és a kis ösvéényre mutaatott, – belepottyanhat a szikla alaatti üregbe,, megsérülhhet a lába, és é akkor hogyan fog táncolnni velem az esti mulatsáágon? Adjaa a kezét, lessegítem a szzikláról. Lép pjen ide, ahová m mutatok” – javasolta, j és é gondoskoodóan felém m nyújtotta karját. Szó nélkül fogaadtam el felém nnyújtott kezzét, és engeedelmesen kkövettem uttasításait, kissé k szégyeenkezve a korholás k miatt. A Az utolsó léppésnél átöleelt, és csókoot lehelt az arcomra. a -
JJól van, moost már meh hetünk visszza a társaság ghoz – mond dta, és visszzaindultunk k kéz a
kézben a ház felé. Baj nélküll értük el appám társasáágát, ahol Elek E elmagyyarázta, hog gy akkor talált ráám, amikorr az idegen nnek sok vveszélyt rejttő csapáson n már visszzafelé tarto ottam. A többiek nevettek, kacsingattak k k rám, így hhozva tudom másomra: jó kezekben vvoltam, és most m már f az tetsszett, hogy az elbarang golásom miaatt nem szég gyenített minden rendben vaan. Nekem főleg m vad nem llettem – gon ndoltam. meg. Noos, hát sem vadász, sem A bográcsggulyáshoz nagy tölgyyfaasztalokaat és pado okat hoztakk ki a házzból, és lemezjáátszós muzsika mellett kóstolgattuuk vidáman nyájas házigazdánk főőztjét és az italokat, melyekkkel megkínnált. Később b táncoltam m is Elekkell. Tánc közzben úgy öllelt át, min ntha nem akarna elengedni soha. Aztáán következzett a nótáázás. Nem győztem eeleget csod dálkozni, mennyi dalt ismerrnek a maagyarok. Hiiszen főleg g magyar dalokat d éneekeltek. Dee milyen szívmellengető áttéléssel! Elek E szépp énekhan ngja egészzen elbűvvölt. Gondolatban összehaasonlítottam m Henrivel. Viselkedésé V ét lágyabbn nak éreztem a Henriénéél. Megállap pítottam, hogy Ellek is nagyon komoly,, de sokat m mosolygott és ez jól állt á neki. A Az elfogyaszztott bor emelte a hangulaatomat, nag gyon kellem mesen érezztem magam. Amikorr Elek kérrt, hogy levelezzzünk hazatéérésem után n, szívből m mondtam ig gent. Címett, telefonszáámot cserélltünk, és megállaapodtunk egy újab bb találkoozóról au ugusztusban n, amikorr teniszcssapatunk Magyarrországon jáátsszik. Jó leesz újra elbeeszélgetni. Nos, elj ljött a mi magyarorsz m zági vendéggjátékunk, mely m jól siikerült; a vvendéglátás nagyon 9
szívélyees volt. Elekk is eljött a mérkőzést megtekinteeni. A magy yar teniszeddző – aki neem tudta, hogy m mi már ismerrjük egymáást –, arra kkérte, szórak koztasson eg gy kicsit, m mert neki úg gy tűnik: mindenkkinek van már m partneree, csak nekeem nincs. Ezt E követően n történt, hoogy a Hámo ori-tavon lévő csónakversennyt figyelvee jobb oldaalamon a német n edző ő, másik olldalamon Elek E állt. Edzőnkk ismét bizaalmaskodni próbált veelem. Mellő őle Elekhezz kellett húúzódnom, mert m a tó korlátjaa és a mögötttünk lévő országút o köözött nem vo olt elegendő ő hely ahhooz, hogy elh húzódjak gis ráérzett,, amikor a szorosan s az edzőtől. Elek először nem értette a moozdulatomat, aztán még mellém álló edzőőre pillanto ott. Hátam mögött keeresztültévee karját m megfogta a korlátot a edzőmtőől, aki ham marosan felaadta moleszztálási szándékát és melletteem. Így vállasztott el az odább áállt: látva a mellettem álló férfi eerős öklét. Olyan közeel álltam Ellekhez, hog gy szinte hozzásim multam. Láátva, hogy az edző távvozásával a veszély ellmúlt, megkköszöntem Eleknek megmenntésemet, majd m kiegyeenesedve m megpróbáltaam kiszabad dítani magaam öleléséb ből. De, mert Eleek ugyanottt hagyta a karját k továbbbra is, nem akarván őt megsérteni, m , veszteg maaradtam. De kisvvártatva Elekk hívogatnii kezdett, m menjünk be a Palota Szállóba, hogyy meg ne fázzak fá az időközbben feltámadó hideg szzéltől. Miuttán bementü ünk, megkéérdezte: ha ő most elm menne, és éjfél köörül visszajöönne, megv várnám-e a kimerítő naap miatti fááradtságom dacára? Ellmondta, hogy neem akarja az a estét is eg gyenruhábaan tölteni veelem. Át keell öltöznie,, de amint tudom, t ő messze lakik. Igennlő válaszom m után távoozott. Meleg este volt. A Palota SSzálló társallgójában zenét hhallgattam, majd a sakkjátékoosokat figy yeltem a mesterien faragott, intarziás sakkaszztaloknál. A csapattársaak már azt kezdték súg gdosni, hog gy ne várjakk tovább, mert m Elek úgyse ffog visszajöönni, hiába várom. Dee nekem vallami azt sú úgta, de igeen, jönni fog! És öt perccel éjfél előtt belépett. b Villágos drappp nyári öltön nyt viselt, és egyenesenn hozzám sietett. Jó érzés tööltött el, meert öltözetü ünket illetőeen harmóniia volt közö öttünk már a megérkeezésekor. Együtt megvacsorááztunk, majjd táncoltunnk. Csoporrttársaim, issmerőseim m meglepve figyelték f partnereemet, hogy mennyire kitartóan k szzórakoztat engem. e Tárrsalgás közbben beszéltt elhúnyt feleségééről és annnak első háázasságábóll származó ó kislányáró ól, akit adooptált és nevel. n A gyermekknek anyárra, neki felleségre vann szüksége. Olyan feleeségre vágyyik, akivel komoly barátsággon, szereteeten, megértésen alappuló házassság köti össze. Észrevvettem, hog gy amíg táncoltuunk, újra úggy ölelt át,, mint elősször. Emlék kezve vadászútján adoott kis csók kjára, az edzőtől való megm mentésemree, most ez az ölelés nem hatottt rám kelleemetlenül, és é ismét morút is viddámat is. Remekül R kellemeesen érintettt udvarlásaa is. Mindeenfélét éneekelt: szom éreztem m magam, és é az elfogyasztott máádi bor is megtette a hatását. C Csak a körö ömcipőm kellemeetlenkedett. Feltörte a lábam. N Nem tudtam m tovább táncolni. E Elek visszaakísért a szálláshhelyemre Már többször is elbúcsúzztunk egymáástól, amiko or kibökte: -
N Napsugárkaa! Találkozu unk még vaalamikor?
Hallva ttőle beceneevemet, nag gyon megleepődtem. Kiitől tudja, hogy h így híívnak kedveeskedve, honnan ismert nekii ez a név? Azt választtolta, hogy csapattársai c mtól hallottta ezt a nev vemet, és n máshoonnan ismeeri. Az első világháborrú idején eg gy német őt is nagyon megleepte. De a nevet katonatiiszt adta ezzt a nevet Elek E nagym mamájának, aki akkor még m lány vvolt. A leán ny szülei házánakk nyitott abblakán át a tiszt meghhallotta zon ngorajátékátt. Ezután hhamarosan tisztelgő látogatáást tett a maagyar családnál, és am míg a katonáák ott állom másoztak, ggyakran felk kereste a családott egy kis zongorajáték z kot hallgatnni. Ettől a lánytól, l Katinkától ism merte meg a tiszt a magyar cigány-muuzsikus, Dan nkó Pista cssaknem 400 0 dalát és eg gyéb magyaar dalokat is. A sok dal közüül különöseen egy tetszzett neki, éss azt gyakrran énekeltee Katinkávaal együtt. Bájos B pár voltak – mondta Elek, E majd így folytattta: „és merrt nagyanyáámnak gyönnyörű, válláára omló szőke hhaja volt, a tiszt…. a „Szőke „ kisláány, csitt, csitt, c csitt” kezdetű k nóttát énekeltee vele? – kérdezteem közbeszzólva. - Eztt a dalt, meelynek szöv vegét Pósa Lajos és zzenéjét Dan nkó Pista írta? Azzt is tudom,, hogy Pósaa Lajos 18500-1914-ig élt, é író, újsáágíró volt éss idilli költeemények szerzőjee, a 20. szzázadi magy yar irodaloom legjelen ntősebb dalszövegíróinnak egyike volt. A 10
Dankó P Pista által megzenésíte m ett dalai szélles körben voltak v közk kedveltek. D Dankó Pista,, magyar cigánypprímás, aki Oroszországban is muuzsikált, 185 58-1903-ig élt. Dalai kközül több mint m 400 széles kkörben ismert, és a zenéészek szerettik játszani. Kósa L Lajos – Dan nkó Pista
Szőkee kislány… …….. Szőkee kislány, csiitt, csitt, csittt! Halgaass édes, egyy kicsit! Rózsaabimbó patttan Hároom a csók, csattan Csitt,, csitt, csitt //galambom/ Egy kkicsit. Szőkee kislány, csiitt, csitt, csittt! Repüüljünk csak, e egy kicsit! Visel d magad szé épen, Fent vagyunk az égben. Csitt,, csitt, csitt //galambom/ Egy kkicsit!
Csillogóó szemmel hallgatta Elek E a szav avaimat, maajd megkérrdezte: Honnnan tudja mindezt Hanucikka? Hanna nevem miaatt egyedül ő hívott íg gy. Elmesélltem, hogy mostanáig sokszor hallottam m ezt énekeelni nagyapámtól, de cssak most váált nyilvánv valóvá előtteem, hogy naagyapám dalemlééke honnan származott.. „„És honnann tud, kedv ves, ilyen sszépen mag gyarul? – kérdezett k toovább. Bevaallottam, hogy szzorgalmasann látogattam m a Némeet-Magyar Baráti B Társsaság által szervezett magyar nyelvtannfolyamokaat. Ott sikerrült ilyen fo fokon elsajáátítanom a nyelvet, n de még sokatt kellene gyakoroolnom. Ezzeel új közöss titkunk keeletkezett, amelynek a nagyon n örülltem. Folyaamatosan szaporoodtak közös emlékeink k, kapcsocskkáink. Amiikor az éj hűvösétől h ki kissé megrem megtem, megnyittotta mögötttem az ajtó ót, szájon cssókolt, aztán n betuszkollt a házba, íígérve, hogy y holnap hazautaazásomkor kijön az állomásra á eelbúcsúzni tőlem. Csó ókja már nnem ért vááratlanul. Örömm mel viszonozztam. Elutaazásunkat m majdnem leekéste. Márr csak egyy perc hiányzott az induláshhoz, amikorr futva meg gérkezett, éss átadott egy y kis csomaagot. „Útravvaló édesség és egy levélke van benne”” – figyelmeztetett. Ebbben a kis csomagban c volt v a lánykkérés, és azzon kívül h nem csak c a ném met tiszt, han nem ő is a nagyanyjáától sajátítottta el az azt is bbevallotta, hogy eszperanntó nyelvet,, miként én a nagyapám mtól. Otthon először a nagyapámat n t puhítottam m meg. Arrra a hírre, hogy h Katinkka unokája üdvözli Magyarrországról, és é hogy hozzzá akarok feleségül menni, m szintte a lélegzeete is elállottt. Aztán elmesélte, hogy naggyon megszzerette azt a bájos mag gyar lányt, de d mivel apjja azt követelte tőle, hogy néémet lánnyaal házasodjo on, nem áltaatta a lányt ígéreteivel. í De máig szzeretettel em mlékezik vissza rá, szép zonggorajátékáraa és az eszpperantó órák kra. M Miután apáám kijelenttette, hogy Elek nemccsak jó szaakember, hhanem tetőttől-talpig úrimberr is, már sennkinek sem volt ellenveetése házassságunkat illetően. A hivataalos állami egybekeléssünk ceremóóniája Ném metországban n zajlott le. Az utána rendezett r banketteen történt, hogy Elek k kislánya, meglátva engem, e hozzzám szalad adt, ölembe bújt és kiáltottaa: „Mamuciikám, szereetlek, maraddj velünk!” Mindenkit elbájolt a kkis Anna öröme. A német cceremónián csak Henrii nem vett rrészt. Pont akkor nevezték ki egyyetemi profeesszorrá. Így nem m láthatta örömünket ö és a szép hházassági ceremóniát, c mely igazii szenzáció volt. A Német Eszperantó Kongresszzus utolsó nnapján kerü ült megrendezésre. Ígyy vendégein nk között ntisták. Eszzperantó zásszlót lengetv ve meneteltt előttünk mazsorett m szép száámmal voltaak eszperan 11
csoportuunk, és sorrfaluk közöttt haladtunkk el a vőleegényemmell. Amikor bbent befejeeződött a szertartáás, kint ism mét ki kellettt mondanuunk az „igen n”-t azok ellőtt, akik m már nem férrtek be a házassáágkötő terem mbe. Apám m és nagyaapám eszpeerantócsillagos léggöm mböket késszíttetett. Amikorr kimondtukk az igent, a násznép felengedte a lufikat, és é utánuk nnézett. Az egész e ég telis-telii volt eszpeerantó csillaagokkal, és m maga a polg gármester úr ú gratulált eeszperantó nyelven. Büszkékk voltunk, mert első alkalommaal fordult elő, e hogy a polgármeester úr vég gezte az esketéstt az anyaköönyvvezető helyett, éss eszperantó óul beszélt a publikum mhoz is. A számos örömtelli gratuláló között akaadt egy hölggy, aki kissé rosszmájjúan megjeegyezte: „N No de én aztán kííváncsi vagyok, mikor ébredtek fe fel ebből az ostoba eszp perantó áloomból!” Mi örömtől ragyogóó szemmel válaszoltuk v : „Az bizonnyára sosem m történik meg, m örökké fog tartani.. Mi már elértük a mi gyönyyörű földi paaradicsomuunkat az eszzperantó áltaal. Azt nem m tudhatjuk, hogy az emberisség mikor ismeri fel az eszperanttó előnyeit. Mi a valóság talaján állunk, és mindent meg foggunk tenni azért, a hogy az eszperanntó ügyét előmozdítsuk k.” Ez utánn közös fény yképezés követkeezett. A naagy közös fotón f minddenki megleepett arccal, boldogann, jóízűen kacagot. Ugyaniss a fényképpezés közb ben édesanyyám papagája elkezdeett rikácsolnni: „Az eszzperantó győzni fog! Az eszzperantó gy yőzni fog!” A polgárm mester úr a ceremóniát c és egyben a Német kkel a szavaakkal zárta: „Igen hisszzük, hogy azz eszperantó ó győzni Eszperaantó Kongreesszust ezek fog!”Azz időközbenn odajött pap p mondta ráá az áldó és záró szavak kat: „Úgy leegyen! Ameen!” /Pássztor Lászlónénak a Daankó évforduulóra írt eszzperantó nyeelvű novellááját magyarr nyelvre fordíttotta Pásztorrné Földi Adrienne/ A
Terrmészeti k katasztróffák 2010--ben M Magyarország k után most st újabb kattasztrófa A tavasszi és nyárr eleji esőzsések miattti sárömlések, árvízek súlytottaa hazánkatt. A dunán ntúli régióbban két tellepülést öntött el az ajkai Tim mföldgyár vörösiszzap tárolójából gátszakadás miaatt kifolyt vörös, lúg gos iszap. Eddig öt halálos emberálldozatot köövetelt az ökológiai ö kkatasztrófa. 150 embeert láttak ell égési seb bekkel a környékk kórházaiban. Három eltűnt emb ert még kerresnek. A települések állatai közü ül többet el kellettt altatnia azz állatorvossoknak, hoggy az állatok k ne szenveedjenek. Többb milliárd forintos a kár. (Miskolci Rádió hhíre 2010. okt.8-án) o Kína Kína déélkeleti részén a heves esőzések e köövetkeztébeen kialakult földcsuszam mlásokban újabb ú 32 ember ttűnt el. Azz ázsiai orrszágot sújttó heves essőzések máár korábbann is áradássokat és sárlavinnákat indítoottak el, am melyek többb mint ezer emberéleteet követelteek. Helyi szzakértők szerint aaz átgondollatlan fakiváágások és azz utóbbi éveekben épített több mintt negyven vízerőmű v az oka a hétvégi kínai földccsuszamlásooknak. A hivatalos h ad datok szerinnt több min nt ezren vesztettték az életüüket, de ez a szám továább emelkeedhet. ( Magyar Vikipéédia 2010. aug. 11. Szerda)
12
Pakisztán
A képet a pak kisztáni eszpperantista Jaiwaid J Eshaan úr kéréséére Luis M Morago úr küldte k Közel 14 millió em mbert érinten nek a pakiszztáni árvizek, amelyek több áldozaatot követellt, mint a ös kasmíri és a 2010-es haiti 2004-been az Indiaai-óceán meentén puszttító szökőár, a 2005-ö földrenggés nyománn segítségrre szorulókk száma együttvéve - közölte héétfőn az ENSZ. A világszeervezet adaatai szerint Pakisztánbaan már 13,,8 millióra becsülhetőő az áradáso ok miatt nélkülözzők száma.. Több min nt négymilllió ember vált v hajlékttalanná a ppakisztáni áradások á követkeeztében - közölte k egy y ENSZ-szóóvivő csütö örtökön. A katasztrófa fa 2 millióv val több embert érint, mint az a említett korábbi k súlyyos természzeti csapások összesen.. Juszuf Razza Gilani pakisztááni kormányyfő hétfőn azt a mondta: országa méég soha nem m volt ilyen nehéz helyzetben. (MTI 20100. 08. 09-Wiikipédia) Eszperan ntisták Pak kisztánban Jaiwaidd Eshan úr, a pakisztánii eszperantissták vezetőjje él és eszp perantista táársaival segíít, ahol tud, hiszzen a segítség nyujtásaa és igénylésse is emberii jog.. Pásztor Lászlóné L Oroszoország – Moszkva M A szokkatlanul meeleg időjáráás miatt azz oroszorszzági erdő- és tőzegtüüzek okoztaa szmog fullasztóóvá teszi Oroszország O g levegőjét.. Rendkívüli helyzetett rendeltek el a Cseljabinszki területenn lévő Ozeerszk körny yékén, ahool az ország g egyik leg gnagyobb nnukleárisfűttőanyagfeldolgoozó és -tárooló üzeme működik m - j elentette Horváth Júliaa, az MTI m moszkvai tu udósítója A szmoog miatt múúlt csütörtök k óta Oroszzország nyu ugati részéről összesenn több mintt 63 ezer repülőjáárat nem tuddott elindullni - közöltee Alekszadrr Frolov, a meteorológgiai intézet vezetője sajtóérteekezletén. Frolov szzerint egyéébként a mostanihozz hasonló rendkívülii hőség Oroszorrszág ezeréves történeelme során még nem volt v Moszk kvában: "seemmi hason nlót nem rögzítetttünk sem mi, m sem előd deink.". a KA ARPATINF FO.net lapjaa /Wikipédiaa/szerint.
13
Szlovákia Szélsősééges időjáráás és terméészeti kataszztrófák sújtj tják Európa és Ázsia tö több országát, így a szomszéédos Szlováákiát is, aho ol az eddigi kárt 10 milllió euróra becsülik b (Wiikipédia)
Seggítség nyu ujtás Remélem, hogy akkik érdeklő ődni akarnaak a kataszztrófák után ni helyzetrőől, megteszzik azt a bajbajuttott országook eszperan ntista szerveezeteinél. Ha H pénzt vagy más seggítséget szerretnének nyujtanii, kérem, teegyék meg azt a saját oországuk seegélyszervezetei révénn. Gondoljan nak arra, hány gyyermek, anyya, hány föld dönfutó várrja, hogy seg gítsenek rajjta! Önnek, önöknek is jól esne a segítséég a hasonlóó helyzetben! Kérem, ssegítsen mn nindenki aho ogyan és am mennyire tud d Ne feledjék, f a leegkissebb összeg ö is száámít! Pakisztáánba banki átutalással saját magukk is küldhettnek segítség get. Ha külddeni akarnaak, akkor az alábbbi keresztény kórházn nak USA ddollárt szíveeskedjenek küldeni. A betegápoló helyet 1886-baan alapítottták, és min nt klinika 11889-től vált beteggon ndozó hellyyé, de csak k nők és gyermekkek számára. Most főleeg az árvizi áldozatokaat tartják el ingyen. i A kórhááz az árvíz általi kataszztrófasújtottta övzetek áldozatain á is i segít; inggyen adva szzámukra ételt és orvosi elláátást, a fonttos helyekenn. Jaiwald Eshan Mullan-i eszperrantista (Jaiwwaid Eshan saluton
[email protected]) ajjánlása szerrint a pénzzbeli segítsééget az aláb ábbi címre várják a segítenii akaróktól: 1.Szám mla cím: Title e of Account:: Women's U Union Mission nary Society, Women n's Christian Hospital, Mu ultan Cantt. 2.A Bank neve: Name of Bank : Allied Bankk Limited 3.Ágazzati kód (melyyet a megbíz zó üzenetébe e kell beírni): Branch Cod de: 0752 En vortoj : nulo--sepkvin-du u 4.A Bank címe: Add dress of Ban nk : Abdali Ro oad,Multan,P Pakistan. 5.Valutta: Currency:: USD : USA A Dollár - t 6.Szám mla szám: Acccount Numb ber: 02 - 088 - 0198-0 7.Swiftt-Kód: Swift Code C :ABPAPKKAM MUL KÉRJÜK, SEGÍTSENE EK! A FENTI KÓRHÁZ ÁLTAL Á A PÉN NZ VALÓBAN N ELJUT A RÁS SZORULÓKHOZ
Pásztor Lászlóné L
Alek kszandr P Puskin: Azz élet szek kerén Meg grakják néhha roskadásiig, de a kocsi vígaan repül: a véén Idő ül a bbakon és hajt, h hajt isteentelenül. 14
Reg ggel beszállu lunk, nyaktö örésre készzen, szívünkk csakúgy röpít; r félre lustaság, óóvatosság: „Haajts,” - kiáltj tjuk - „az isttenit!” Déllre alábbhaggy a buzgóság, a vaad iram félhholtra ráz; nézzük a lejtőt , omladékott: „Laassan!” - kiááltjuk - „hé, vigyázz!” Estéére végre m megnyugodn na az összezötykö ö ölt társaság, s prróbál a vackkán elaludnii. . . De a kocsis csaak hajt továább. (Szaabó Lőrinc fordítása)
Hibajaavítás, ada atpótlás Újságunnk májusi számában s tö öbb elírás töörtént a Naagyváradról szóló cikkbben. Én hib báztam a cikk írój ója, amikor nem vizsgááltam meg a kapott info formációk valódiságát. Most dr. Budaházy B István úúr (Nagyvááradról) vo olt kedves felhívni a figyelmem met a szüksséges korreekciókra. Kérem. a követkeező szöveg geket szivesskedjenek helyesbítésk ként elfogaadni a hibás vagy hiányoss szövegek helyett: h /1a/ N Nagyszalonntáról – Arrany János magyar kö öltő szülőh helyéről - éérkezett az egykori eszpertaantista. Dannielisz Endrre középiskoolai tanár úr, ú ahol ő kiváló és elissmert helytö örténész, néprajzkkutató. /1b/ A nagyváraadi eszperan ntó klub venndége volt dr. d Lázár Gáábor orvos iss Covasna-b ból. /2/ B Budaházy úr ú közlése szerint: s A vvárosnak maa, csak kicsiivel több, m mint 200 000 lakosa van, meelyből kb. 27-30 2 % a magyar, tehhát még 10 00 000 sincss. Sohasem m volt tehát 300 000 lakosa N Nagyváradnnak. Néhány y éve még éélt ott vagy y 230 ezer ember, e de aaz utóbbi év vekben a gazdasáági válság iddején több tíz ezer em mber hagyta el a várostt visszaköltö tözvén a fallvakba. /Korábbbi adataimaat a város lakosságárra és a mu unkanilkülisség mértéké kére vonatk kozóan a reformáátus istentisszteletről táávozó és veelem beszéélgetésbe ellegyedett hhívektől, utccai járókelőktőll kaptam./ /3,a/ B Budaházy úr közlésee szerint hhelytelenek voltak a közléseim m Szent Lászlóra L vonatkoozóan is. (Szzent) László ó (1077-95)) király csak k átköltöztette a Püspökkséget a Bih har nevű faluból Váradra kbb. 1090 körü ül. Szent Láászló 1095-b ben halt meg g. A magyaar Vikipédiaa szerint: „I. Lászzlót előbb Somogyváro ott temették el, később azonban - 1113 1 után - a holttestétt átvitték Váradraa, s ott helyyezték örök nyugalomraa. Váradi síírja csodateevő zarándookhellyé lettt. A XV. század elejéig a vááradi székessegyházbann őrizték kü ürtje és csattabárdja meellett fejerek klyetartó mellszoobrát (hermááját), amelyre peres ítélletek résztv vevői és főúrri összeesküüvők tettek esküt.” /3b/ A magyar Vikipédia szerint:” Sz Szent László ó első aran nyozott lovaasszobrát az a általa építtetettt Szűz Márria székeseg gyház elé, 11390. május 20-án a királyi k pár: M Mária és Zsigmond jelenlétéében állítottták fel. A szobrot s aK Kolozsvári-ttestvérek kéészítették C Czudar Jáno os váradi püspök megrendeléésére. Az alkotás elpussztult a magyar nép zivaataros százaadaiban. 15
Két szoobor is őrzii Szent Lásszló király emlékét Nagyváradon N n: az egyikk a római katolikus k székesegyház bejárrata előtt álll. Szent LÁ ÁSZLÓ teljees alakú ércc szobra (Tóóth István budapesti b szobrászz alkotása)), a másik k a Hermaa-mellszobo or, amit a székesegyh yházban őriiznek, a koponyaaereklyévell együtt (L Link Fülöp bp. ötvösm művész alkotása). Minndkét műveet 1892készítettték. Szent László L Herm mát őriznek még Magyarországon is, a győri bbazilikában n. Nagyvááradon 18922-ben dr. Schlauh Lőrrinc - akkorri váradi bííboros - Linnk Fülöp budapesti b ötvösműűvészt kértte meg, hog gy készítseen el egy csodás c melllszobrot, heermát Szent László Királyróól. A hermaa el is készü ül, a mai naapig a várad di római kattolikus székkesegyházbaan őrzik, de a hhermában őrzik azt a kis erreklyetartót is, amely y tartalmazzza László ó király koponyaacsontjánakk egy darab bját. Nagyvváradon min nden évben nagy ünneepséget, körrmenetet tartanakk a Hermávval, melyre mindig sokk zarándok, turista érk kezik, megem emlékezvén I. Szent László kkirályról. Az A ünnep mindig a Húsvvét utáni ötö ödik vasárn nap van a széékesegyházzban.” /4/ A nagyváraadi „Holnap p” című anttológia szerrzői: Babits Mihály, Juuhász Gyulaa, Balázs Béla, M Miklós Jutka, Emőd Tam más és Dutkka Ákos volltak. /5/ A magyar Wikipédia W szerint: s AS Szent László ó téren áll Vitéz V Mihál ály (Mihai Viteazul) V lovas sszobra, mellyet 1994-b ben állítotttak fel. /V Vitéz Mihálly az egysséges romáán állam megtereemtéséért harcolt./ h Azz ő szobrátt megelőző ően szovjet háborús eemlékmű álllott ott, amelyett Ferdinándd román kirrály lovas szobra (19 924), valam mint Szent L László bron nzszobra (1893), illetve kőszzobra (1739 9) előzött meeg. Sajnálom m, hogy májusi m újságu unkban nem m megfelelő ő módú adaatközlés törrtént. A jöv vőben az informáációk helyessségére jobb ban fogok üügyelni. Pásztor Lászlóné L
AZ Zoopedagó ógus Takáccsné Magi Zsuzsanna Z vagyok, a Miskolci Állatkert Á és Kultúrparkk (anno Vadaspark) zoopedaagógusa. Sokan S meg gkérdezik, hogy akk kor most kiket is nevelek, oktatok tulajdonnképpen? A kérdés jog gos, hiszen a „zoo” jelent állatot és állatkerttet is. De a helyes fordításbban, a zooopedagógia, állatkerti oktatást, nevelést n tak kar. Embereekkel foglaalkozom, akiknekk igyekszem m megmutaatni a term mészet egy-eegy csodáját, néhány érdekesség geket az állatviláágból vagyy felhívom m a figyelm met egy-eg gy globáliss problémáára, az eg gyüttélés fenntartthatóságára,, vagy éppeen az erőfoorrásink nem m fentarthattó kizsákmá mányolására, melyek mára jeelentős súllyyal nehezed dnek ránk. Egy zoped dagógusnak k többféle m munkája is van, az egyik eegy közvetlen hatású, amikor gyyerek csopo ortokat vezeet az állatkkertben, vag gy zoonapköziit tart nyaraanta, de ide tartozik az is mikor rip portot ad a médiának. m E Egy másik feladata, a „háttéér” kialakítáása, amely sokkal rejttettebben jeelenik meg, viszont meeglehetősen n fontos! Ezt úgyy is megfogaalmazhatnán nk egyszerűűbben, hogy y mi az, amiit lát egy lát átogató, mik kor átlépi az állattkert kapujját. Milyen n az út, a kút, a kifutók, k az ismertetőttáblák, a játszótéri játékok…stb. Könnnyű belátni, hogy az állatkerrt „látvány yképét” többb minden n erősen befolyássolja, az annyagi lehető őségeken túúl, a szakm maiság…. és sok mindden még, de d ami a legfontoosabb e möögött, hogy y milyen „üüzenetet” tu udtunk átad dni a hozzáánk ellátogatóknak. Ezért a zoopedagóógiának át kell k (kellenee) hatni az állatkert mű űködési-, feejlesztési teervét egy szerves egységet képezvén k minden terüleettel. Sajno os ma Magyarországonn, ez még csak c egy jövőképp. De énn ebben a szellembeen lettem zoopedagó ógussá. Nap p, mint naap vívom a helyi küzdelm meimet, olyaan dolgok miatt, m melyeek szúrják a szememet, bántják a sszemléletem met… de a változzás örök. Ha H lassan is, de változiik az előítééletekkel terrhelt, beröggzött szemlééletmód,
16
mely szzerint: értüünk van a Világ, V s úgyy ítélünk meeg mindent,, hogy károos-e vagy hasznos-e számunkkra…. Megg kéne tanullnunk együttt élni, egy egységben, e Mindennel… … Amiótta az eszem met tudom, érdekel é a kiinti világ, kivált k a mozzgó állatok, ugorjon, szzaladjon, csússzon, másszonn mindegy volt. Perszee a szívem m csücskét, és akkori kkis lakásun nk lassan minden szegletét bundás jó ószágok n épesítették be, feszeegetvén szüüleim türelmét és nemkülöönben szom mszédjaink béketűréséét. Hálás vaagyok szüleimnek, akkik jól szerrettek és engedtéék kibontakkozni benssőmet. Ígyy megcélozzva az álllatorvostudoományi eg gyetemet középiskolai éveim met a misko olci Földes F Ferenc Gim mnázium, kéémia tagozaatán végezteem, ahol nagyon jó hangulattban szívtuk k magunkbaa az ismereeteket. Ekko or fogalmazzódott meg bennem, hogy neem állatorvoos, hanem zoológus z szzeretnék len nni, aki a vadon élő álllatokat figy yeli meg azaz, tanulmányozzza naphosszat példáául heverészve egy mezőn…Ér Érettségit követően, tanulmáányaimat az Állatorvo ostudományyi Egyetem men folytattam, Budap apesten alkalmazott zoológuus szakon. Nehezen viseltem a nagyvárossi létet, naagyon messsze volt a mezőn heverészéstől, miköözben keméényen kellettt tanulni, boncolni, miikrószkópozzni… Gyereekkorom óta ó járogatttam a Miiskolci Vaadasparkba, ahol minnt önkéntees sokat lábatlannkodtam az állatok kö örül, nagy öörömömre. Mindig vo onzottak az állatkertek k, mégha sokszorr nem is teetszett, amiit láttam oott, vagy ah hogy láttam m ott az áállatokat. Mikor M az egyetem men szakossodni kellettt, természeetes volt, hogy h állatk kerti zoológgia és vad dbiológia szakiránnyt választoottam, mégh ha egyedül iis maradtam m ezzel. Diplom mámmal a kezemben k szembesülte s em milyen nehéz n elhely yezkedni ezzzel a végzeettséggel. Mert vaagy a mezőőn szerettem m volna hevverészni és állatokat figyelni, f vaggy valami hasonlót csinálnii egy állatkeertben. 2004 4 óta dolgoozom a misk kolci állatkeertben, és m most vagy gyerekek g társasággában figyellem az állatokat, vagy rritkán egyed dül…
Az Európai E R Ragadozók kért Kam mpány Éljjünk együ ütt! EAZ ZA- 2009-2 2010 Miért is i az Európ pai Ragadozókért Kam mpány? Amikorr az európaaiak természzetvédelemrről elmélkeednek, hajlaamosak egzzotikus fajo okban és messzi földekben gondolkodn ni. Elfelejtjjük, hogy itt i Európában is vanna nak gyönyörrű tájak, utató vadviláágunk, melyy segítségree szorul. komplexx élőhelyekk és egy sajjátos, sokfééleséget mu Hogy nnem vagyuunk tisztáb ban, saját természetii örökségü ünkkel, érth thető, hiszeen napi elfoglaltságaink mellet m ritkán n látjuk meeg azt. Zsú úfolt utakon n és vasútoon járunk iskolába, i 17
munkahhelyre, vásáárolni rendeezett terüleeteken keresztül, mely yeket épülettek, házak és ipari komplexxumok tarkkítanak. Em mbereken, hháziállatokon és madarrakon kívüll ritkán látu unk más vadon élő emlőstt, ha egyálltalán látunnk. Így kö önnyen elfeeledkezhetün ünk arról, hogy h az árnyékuunkban mégg létezik vadvilág, v sőőt, néhány esetben még m gyarappodik is. A túlélés képesséége nem jeleenti azt, hog gy el is bízhhatnánk mag gunkat, gyaakran erős nnyomás neh hezedik a vadvilággra és léte hajszálon h fü ügg. Az em mberi tevékeenység nyom mán az élőhhelyek egyree inkább feldarabbolódnak (ffragmentálttak) és egyyre szennyezettebbekk ké válnak. A ragadozzók, ezt kompennzálva, haszználják a „mi” „ terünkket és váln nak verseny ytársainkká az „erőforrrásaink” használaatában. Ennnek eredményeként nnem elsősorrban tisztellettel és cssodálattal teekintünk rájuk, hhanem sokkkal inkább fertőzésekk hordozójaaként és káárok okozóójaként. Főként, az európai nagyragaddozók állnak k előítéleteeink középp pontjában. Ráadásul, R ccsúcsragado ozókként elsőkénnt és közveetlenebbül szembesülnnek számoss problémáával, mint például am milyen a zsákmánnyállataik állományán nak csökkennése; az élőhelyek é elvesztése, a szennyezzés és a túlhasznnosítás. Valójában ők ő a minnőségi mutatói körn nyezetünkneek és a védelmi szándékkainknak. Európa az otthonnunk, így a vadvilágg és az élőhelyek é megőrzése elsősorban n a mi k a környyezet eleng gedhetetlen részét kéépezik, neem csak felelősségünk. A ragadozók létjogussultságuk miatt, m de miint a már eemlített ind dikátorszerep pük miatt iis fontosak. Kiváló vezér-faajok, melyeeket a figy yelem középppontjába állítva á tudaatosítható a természettvédelem fontossáágára; sok ragadozó r (faarkas, medvve, róka stb b.) közismerrt és könnyeen felismerh hető, így alkalmaasak az üzennetünk közv vetítésére. H Ha olyan kö örnyezetet alakítunk a kki, ahol a raagadozók terjeszkkedhetnek, anélkül a hog gy mondanáánk, ez a kö örnyezet, jellen esetben a mi körny yezetünk egészséges is leszz. Végezettül, a koráábbi EAZA A kampány yok során megpróbálttuk más kontinennseken éllő embereek viselkeedését beffolyásolni, hogy ígyy megvéd dhessünk veszélyeeztetett állaatcsoportok kat vagy m megőrizhessünk egyedülálló bioggeográfiai régiókat. r Hogyann is győzhettnénk meg távoli t földrrészeken élő ő társainkat, hogy fonttos, például a tigris, az orrszzarvú, vagy a gorilla feennmaradássa, s ezért alakítsanak a életstílusukkon, ha mi ugyanezt u nem vaggyunk képeesek megten nni a párducchiúzért és az európai nyércért? n M Mindannyiun nknak rá kéne ébbredni, hogyy a természeetvédelem ootthon kezdő ődik.
Eg gyüttélés a nagyragadozókk kal Felad dat és leheetőség Az évszázadokon áát üldözött – medvék, farkasok, f hiúzok éss rozsomákkok most vissszatérnek az a európai tájakra. Tudnakk velünk egy yütt élni? Mi, együütt tudunk éllni velük? Miért eennyire vitaatott ez? Mi akkkor a mego oldás?
18
Problém mák és meggoldások Európábban, a raagadozóknak k két ell entétes prroblémával kell szem mbesülniük k, egyik növekedésssel, másik esetben ped csoportjjukban az egyedszám e dig az egyeedszám apaadásával. Ugyanaakkor a kam mpány témája, az „Élljünk együttt” („Living g Together””) magába foglalja mindkétt csoportot.. Az „Éljün nk együtt” eegyrészt aztt jelenti, hogy cselekvééssel segítsük elő a veszélyeeztetett ragaadozók túléélését, másréészt tanuljunk meg egy yütt élni azookkal, akik létszáma l növekszzik, így terüületeinkre iss behatolnaak és ez kon nfliktusokho oz vezet. Szzükségünk van egy stratégiáára, hogy a (nagy) raagadozók jeelenlétét beeépítsük mo odern életün ünk minden nnapjaiba ezen a zzsúfolt kontinensen. 1. A naagyragadozóók, akik egy jó időre eltűntek sok nyugat-eu urópai élőhhelyről, foko ozatosan visszateelepülnek hajdani h lak khelyükre. Jelenleg, a földhasználatban történt vááltozások követkeeztében, Euurópában nagyobb n azz erdőboríttottság, min nt sok évvvel ezelőtt. Ennek eredménnyeként néhhány ragado ozó faj szám ma jelenleg g növekszik k és új terülleteket is beenépesít, azaz teerjed. Ez nyilvánvaló n óan kedvezző fejlemén ny a term mészetvédeleem szempo ontjából. Ugyanaakkor ez a terjeszkeedés magáával hozzaa, hogy ezen e állatook még közelebbi k szomszéédságba keerülnek az emberekkel e l. Ez eredm ményezhet veszteséget v a házi állatokban, anyagi kkárokat és versengést az erőforráásokért, ameely vezethet a ragadozzók iránti to olerancia csökkennéséhez, leegrosszabb esetben peedig az ülldözésükhöz.. Ezekenn a területeken az emberekknek újra meg m kell tan nulniuk apáiik és nagyaapáik által a múltban haasznált tech hnikákat, hogy megóvják házziállataikat. 2. Sokm más ragadozzófaj egyed dszáma az eemberi tevéékenység haatására jelenntősen csök kken. Az élőhelyeek elvesztésse, a szenny yezés, az ülldözés, a neem őshonos fajokkal vaaló verseng gés, vagy a háziassított és/vaggy tájidegen fajokkal való hibrid dizáció mind a ragadoozók vesztességeként jelentkeeznek. Ezenn fajok többsségének közzvetlen beav vatkozásra van szükséége a túlélésshez. Ezen pproblémák tekintetébeen szükség van az emberi gondolkodásm mód és viselkedés megválttoztatására oly módon n, hogy az eelősegítse az a együttéléést („Éljünkk együtt!” – Living togetherr). Kártérítéésről lehet gondoskoddni az emb berek számáára a ragaddozók által okozott károkérrt. Ugyanaakkor jobb b megoldáás a kárrok megellőzése, átggondolt megelőző m intézkeddésekkel, mint m medvee-biztos szeemetesekkeel, juhászku utyákkal stbb. Egyes vadászok v ragadozzók iránti haragját h – mondván, m hoogy azok „elrontják a játékukat” – mérsékelni lehet megfeleelő vadgazddálkodással. Hasonlókképpen, a megfelelő m tájgazdálkod t dás – beleértve az élőhely--helyreállítáást és a frag gmentálódáss megakadáályozását – is fontos, hhogy elegen ndő teret biztosítssunk a ragaadozóknak az élethez és az elterjjedéshez. Mindazonált M tal, a jó fajvédelem mellett a vadgazdáálkodás is léényeges. Egyyes fajok essetében nélk külözhetetleen a vissza-- és/vagy ó életképes maradjon, másoknál az invazívv fajok elleenőrzése áttelepíttés, hogy a populáció szükségges. A természeti érték keket felkereeső turizmu us fellendítéésében a raagadozók, in nkább jó reklámnnak bizonyuulnak, mintssem a helyii gazdaságo ok szipolyozójának A ragadozók gyakran negatív szereplőkéént jelennek k meg (gonndoljunk pl. Piroska éss a farkas töörténetére),, melyek előítéletteket ébressztenek az emberekbeen. Egy jó ó oktatási és ismerettterjesztő kampány k ellensúllyozhatja ezt, és segííthet sokkal al pozitívab bb színben feltüntetheetni a ragadozókat. Fontos elérni, hoggy a közzfelfogásbann a ragado ozók, mint a természeet nélkülözzhetetlen részekénnt éljenek, mindamelleett a „rájukk ruházott” szerep melllet, melyet hagyomány yainkban és kultúúránkban forrmáztak meeg.
19
Európa ai (nem is aannyira) „P Piszkos Tizeenkettő” Európa számos kis- és nagyrragadozó ottthona. Leh hetetlen a kampányunk k nkba mindan nnyiukat belefogllalni, így kiválaszto ottunk tizeenkét karizzmatikus, veszélyezte v etett fajt, mint a kampánnyunk zászlóósaiként. A 2008/22009-es kam mpány „Piszkoos Tizenkettő ője”: Barnam medve - Urssus arctos Jegesm medve - Ursuus maritimu us Európaai szürke faarkas - Canis lupus Aranyssakál – Cannis aureus Sarki róka - Alopeex lagopus Európaai hiúz - Lynnx lynx Párducchiúz – Lynxx pardinus Vadmaacska - Feliss silvestris Rozsom mák - Gulo gulo g Vidra - Lutra lutraa Európaai nyérc - Mustela M lutreeola Tigrisgörény - Vorrmela pereg gusna
A Kárpát-meedence kiem melt ragadozzói a kampányunk k kban Barn namedve - Ursus arctoos Euró ópai szürkee farkas - C Canis lupus Aran nysakál – Canis C aureuus Vörö ös róka – Vulpes V vulpees Euró ópai hiúz - Lynx lynx Vadmacska - Felis F silvestrris Vidrra - Lutra lu utra † Eu urópai nyérrc - Mustelaa lutreola Borzz – Meles meles m Göréény, Moln nárgörény, Herm melin, Meny yét
Nyest,
Nyuszt,
A kampány y Ez az EAZA első tisztán európ pai témájú kkampánya; mint ilyen, a kampány résztvevői számára eddig ppélda nélküüli lehetőség get biztosítt a közvetllen hazai teermészetvéddelemhez. Habár a kampánny közvetlennül a régió ónk összes ragadozóján nak természzetvédelmééről szól, a (nem is annyira)) „Piszkos Tizenkettő ő” azon taagjaira összzpontosítsun nk, melyekk megtalálh hatóak a gyűjtem ményeinkbenn és közism mertek a látoogatóink szzámára. Így megkönnyyíti a kapcso olatot az Európaii Ragadozó Kampány és az állatggyűjteményeek között, és é sokkal álltalánosabbá teszi a korábbi kampányooktól. Enneek követkeeztében sok kkal nagyob bb részvéteelt remélün nk, mint korábbaan. Azon kívvül a „Piszk kos Tizenkeettő” több tagja t megtallálható kiseebb, nem EA AZA-tag gyűjtem ményekben is. Ez a kampány k nnagyobb essélyt teremtt, az ilyenn állatkertek knek az együttm működésre. a kampán ny kereteinn belül.. Ez E nem cssak a kam mpány kiterrjesztése szemponntjából fonttos, hanem kapcsolatott jelent szám mukra az EA AZA felé is.. Amely nem m csak a kampánny hatásköréére terjedheet ki, hanem m ezen intézmények kialakíthatnaak egy ismeeretséget és formáálisan egy kapcsolatot k is az EAZA A-val. Mivel eez a kampánny a saját ko ontinensükree összponto osít, így leheetőséget ad az EAZA tagjainak arra, hoogy ne csakk adomány yt gyűjtseneek a világ más pontjaain folyó teermészetvéd delemre, hanem közvetlenüül is részt vegyenek egy in siitu természzetvédelmi munkában. Illetve lehetősééget biztosítt arra, hogy y az EAZA saját természetvédelmi kezdeménnyezést indítson. Az „Éljünkk együtt” téémája jó allapot bizto sít ahhoz, hogy ne csak a ritkaa és veszélyeztetett ragadozzófajok védeelmének szü ükségességéére híjuk feel a figyelmeet, hanem aarra is, hogy y mindez a mindeennapi életüünkben mily yen változássokat követeel meg. A kamp pány céljai Az Euróópai Ragadoozókért Kam mpány célkiitűzései:
20
1. R Ráébresztenni az emb bereket a vadvilág sokszínűség gére, melyy még fen nnmaradt hhazánkban és e zsúfoltt kontinenseen. Ismerjék k fel, értékeeljék és legyyenek büszk kék rá és aakkor meg is i akarják majd m védenii azt. 2. A köztudatbba emelése annak, hoggy számos nagyragadoz n zó faj mind egyedszám mát, mind tterülethasznnálatát tekintve növeekszik, s e lépések megkövettelik, hogy y helyet bbiztosítsunkk számukra a jövőben. 3. R Rávilágítanni, hogy életmódunkk és tev vékenységein nk vezetnnek az éllőhelyek ccsökkenésééhez, azok feldarabolód f dásához és szennyezésséhez, melyyek számos ritka és vveszélyezteetett ragadozzó faj jövőjéét teszik kéttségessé.. 4. M Megértetni,, hogy miéért a ragaddozók jelen nléte, körny yezetünk eegészségéneek egyik llegjobb inddikátorai. 5. M Megtanítanni az EAZA tagoknak éés a látogató óiknak, hogy y a természzetvédelmet helyben kkell művelnni és nem csak a viláág távoli sarkain, a környezetvé k édelem pediig velük kkezdődik, a hozzáállásukkal és az életstílusuk kkal. Ahogy más EAZA A kampányo oknak, úgyy az Európaai Ragadozó ókért Kamppánynak is célja az mészetvédeelmi program mok támogaatására. A pprogramokatt Európa adománnygyűjtés küülönféle term egészérőől választotttuk ki, és számos s őshhonos ragadozó fajt fed dnek le. Azz összes kiv választott program m kapcsolóódik a kam mpány „Élj ljünk együ ütt” tematik kájához. A Az összes program támogattásához az Európai E Raagadozókértt Kampányn nak a célja, hogy elérjee, vagy még g inkább meghalaadja a Kétélltű Kampán ny során össszegyűlt 750 0.000 €-t. Reméljüük, hogy erőfeszítésseink ereddményeként megnő az EAZA A presztízse, mint természzetvédelmi társszerveze t etnek. Rem ményeink szerint tartós kapcsolatook épülhetn nek ki az Európábban tevékennykedő nagyobb terméészetvédelm mi szervezettekkel, és ezz alapul szo olgálhat, hogy azz európai álllatkertek tarrtós szerepeet vállalhasssanak a term mészetvédeleemben. A lehetőségek A nagyyragadozók képe a modern m Eurrópában sok kaknak össszeegyeztethhetetlennek k tűnhet. Azonbaan a feltételeek, itt helyb ben adottakk. Európa errdőborítottsága drámaiian megnöv vekedtek. A zsákm mányállatokk – gímszaarvas, őz, jjávorszarvas, zerge, vaddisznó – populációi rekord méretekket öltenekk. A törvén nyhozás vaagy teljes védelmet nyújt a raagadozóknaak, vagy legalábbbis szabályoozza a legális vadászatuuk mértékétt és módját. A nagyrragadozók bebizonyíto ották, hogy mellettünk k is tudnak élni az em mber által áttalakított környezzetben. Hihetetllen helyi leehetőségünk k van, hogyy előmozdíttsunk egy egyedülálló próbálkozáást, hogy visszailllesszük, ezeen vadon éllő állatokat,, abba az áttalakított táj ájképbe, ahool élünk, do olgozunk és játszuunk. MERÜ ÜNK ÉLNI A LEHET TŐSÉGGE EL? Ki tudu unk állni vadonélő szom mszédainkéért? A kihallás szélén Ötven éévvel ezelőőtt az euró ópai nagyraagadozók helyzete h kilátástalannak ak tűnt. Azz emberi üldözés és a tájakk átalakítássának eredm ményeként a ragadozó ók létszám ma lecsökkent, és a kontinenns jelentős részéről el is tűntek. C Csak néhány y kisebb maaradvány pooluláció maradt fent a hegyvvidékeken éss a kontinen ns peremviddékein. A helyi kihalás már a levegőbeen függött… …
21
A kontiinens visszaakövetelésee A felism merésen túlm menően, a helyzet h mosttanra megváltozott. A farkaasok úja benépesítettéék a Skanddináv-félszigetet, Ném metországot és az Alp pokat. A Ibériai-ffélszigeten, Olaszorszzágban, a Balkán-féélszigeten és a Ballti-államokb ban élő maradváánypopulácciók létszám ma jelentősenn megnőtt. Az eurrázsiai hiúzz populációi újra birrtokba vették hajdan ni élőhelyeiiket a Skaandinávfélszigeeten, a Baltikumban és a Kárpátokkban, és vissszatelepítettték az Alpook és Közép p-Európa több résszére is. A meddvepopuláciiók a Skaandináv- éss a Balkáán-félszigeteen, valaminnt a Kárp pátokban rekordm méreteket öllt. A rozsoomákok vissszatértek a Skandinávv-félsziget déli d területire, valaminnt benépesíttették az alacsonyy fekvésű erdőket is. Valószínűleg már nem tudna Európa m még több nagyragado ozót eltartaani, mint még m egy évszázaada. 1. P Probléma és é kihívás – A háziállaatok zsákm mányolása A konffliktusok alaapját táplállja, valahánnyszor összzetalálkoznaak a nagyraagadozók, védelem nélkül hhagyott házzi állatokkaal, az ereddmény gyak kran a háziállatok sérrülése vagy y halála. Szerenccsére ezek a konflik ktusok enyyhíthetőek különféle technikai megoldások kkal. A legcélraavezetőbb megoldás m a legelő állaatok villany ypásztorral való őrzésee vagy a pásztorok vezette hagyományyos legeltetéés, juhászkuutyák alkalm mazásával. 2. P Probléma és é kihívás – Versengéés a vadászo okkal A nagyrragadozók és é a vadászzok ugyanarrra a zsákmányra vadássznak, ami lehet – gím mszarvas, őz, jávoorszarvas éss vaddisznó ó. A farkasook alkalom madtán a vad dászkutyákaat is megöllhetik. A vadászook és a ragadozók k közti versengést látszólag lehetetlenn csillapíttani. A nagyraggadozóknakk szükségük k van a zsáákmányukraa túlélésük érdekébenn és visszattérésüket figyelem mbe kell venni, mikor a kilőhető vvadászhány yadot megálllapítják. Ezz a felállás könnyen k kiegyennsúlyozható, azokon a területeken, t , ahol a vadáászok elejth hetnek néhán ány nagyrag gadozót a fenntarttható „zsákm mány” szellemében. 3. P Probléma és é kihívás – Gondolkoodjunk nag gyban e tööbb száz vaagy ezer A nagyyragadozóknnak sok heelyre van szzükségük. Az egyes egyedek négyzettkilométernyyi területet is bebaranggolnak. Egy yáltalán nin ncsenek tekkintettel az emberek által rajzzolt határokkra, melyek átszelik Euurópa térkép pét. A nagyyragadozókk hatékony védelméneek érdekéb ben együttm működésre van szükség azon államokk között, meelyek területén a popul áció osztozik. Számos Natura 20000-es területt Európa szerte fontos mennedékhely és néhányy esetben magterületként szolggál. Ugyanakkor a nagyraggadozók eseetében, fonttos a egészz tájképet figyelembe f venni, ahovvá ezek a területek t beágyazzódnak. Probléma és é kihívás – Infrastru ktúra 4. P Európa egy zsúfoltt kontinens. A megmaaradt termésszetes élőheelyek fel vaannak szabdalva az úthálózaat és a lakoott területek által. A naagyragadozó ók viszonylag toleránsaak a fejleszztésekkel szembenn, ám a moodern autóp pályák korláátozzák őkeet mozgásaikban és ollykor meg is i ölik e 22
teremtm ményeket. Ha H az európ pai élőhelyeek feldarabo olódnak kis elszigetelt területekree, azok a fajok, m melyeknek nagy n terület igényük vvan, mint például p a naagyragadozóóknak, nem m fognak megmarradni. Megooldás lehet különböző, áthidaló szzerkezetek használata, h mint példáu ul a zöld hidak, ffolyosók és magasépítéésű útszakaaszok építésse. Ezek ny yújtanak bizztonságos átkelést a nagyraggadozóknakk és más egy yéb fajoknakk is. 5. P Probléma és é kihívás – Kis popu ulációk Nem miinden nagyrragadozó-po opuláció naagy és növek kvő. Európa szerte vannnak kis, ellszigetelt poopulációk, melyek fen nnmaradásaa bizonytalaan. Ilyen populácciók példáuul a medvék k Észak-Sppanyolorszáágban, a Pirreneusokbaan, az Alpo okban és Közép-O Olaszországgban, valam mint a hiúzook a Balkán n-félsziget déli d részén. Ezek a pop pulációk szükséggszerűen kríízishelyzetb ben vannak, csökkenten ni kell az orrvvadászatbból eredő haalálozást, és biztoosítani kell a megfelelő élőhelyekeet a terjeszkeedés elősegítése érdekéében 6. P Probléma és é kihívás – Előítélet A nagyrragadozók magukkal m hordozták h e gész kultúrrtörténetünk kben a félelm met és a gy yűlöletet. Megőrzzésük gondoolata, amit ma m gondoluunk róluk, meglehetőse m n új. A ragaadozókkal szemben s még minndig létező előítéletek,, gyakran m megnyilvánu ulnak azok illegális elpuusztításában n Ez proobléma egéész Európáában, és nnéhány terrületen vesszélyezteti a kis pop pulációk fennmarradását. Folyam matosan szüükséges ezéért befektettni az oktaatásba, az informálásbba és a tö örvények végrehaajtatásába. Továbbá szükségess létrehozn ni egy méltányos m és demo okratikus intézméényrendszerrt, mely számításba s veszi a vidéki em mberek érrdekeit, am mikor a nagyraggadozók létéét biztosító döntések m megszületnek k. Végezettül… Lehetősségünk van létrehozni egy új euróópai tájképeet – ahol azz igazi vadvvilág és az emberek szorosann együtt élnnek. A legnaagyobb kihívvás, visszaffogni saját eemberi term mészetünket Megtannuljuk elviseelni ezeket a fajokat? M Meg tudjuk osztani vellük az élőheelyeinket éss néhány erőforráásunkat? Le tudjuk győzni g az évszázadoss előítéleteiinket? Át tudjuk forrdítani a félelmünnket tiszteleetté? A nagyrragadozók már megm mutatták, hoggy együtt tu udnak élni velünk, a kkérdés az, hogy h mi együtt tuudunk-e élnni velük? Jö övőjük teljessen a mi tolleranciánktó ól függ. Indíték kok a részvvételre Ez a kam mpány róluunk szól; a mi m kontinennsünkről, a mi környezzetünkről, a mi vadviláágunkról. Ha mi, aaz állatkerteek nem tudjjuk inspirálnni a látogató óinkat a sajáát otthonukk védelmére, hogyan tudnánkk motiválni őket a viláág más résszeinek élőv világának védelmére? v Gyakran mondjuk, m hogy a modern állatkertek céélja a term mészetvédeleem és a szeemléletform málás. Ez most m egy remek aalkalom, hoogy demonstráljuk hattékonyságun nkat ezekbeen a szereppekben nem m csak a magunkk, hanem láttogatóink szzámára is, hhogy első kéézből láthassák a befolyyásunkat. Ez a kkampány sookkal közvettlenebb a nyyilvánosság g számára, mint m a korábbbi kampány yaink. A kaampányról információk i k találhatóakk a kampán ny honlapján n: www.carn rnivorecamp paign.eu. Takácssné Magi Zssuzsanna 23
Íme, a mese kam mpány egyik k nyertes meséje. m Jelige: F Farkas vagy yok 1/35.
A félrreismert ordas Egy széép őszi hajnaalon nagy riiadalom tám madt az erdő őben. Az erdő szélén laakó, még szzendergő állatokaat vadászkuttyák csaholáása verte fe l. -
Siessünk! Meneküljünk M k! Jönnek a vadászok! – hangzott midenfelől a madarak ffigyelmezteetése.
Az erdőőlakók, néháány kivételllel gyorsan a távoli tiszztásra igyekeeztek. -
M Mi történt? – kérdezgeették ijedtenn egymástól.
A nagy zsivalyban megszólalt a róka: -
N Ne aggódjaatok! Nem minket m keressnek, csak a farkas nyo omát kutatjáák.
-
U Ugyan miérrt? – kérdezzte a medve meglepődv ve. – Nem ártott az senkkinek.
-
D Dehogynem m! Éjszaka bárányok b tüüntek el ism mét a nyájbóll. Most is biiztos azért nincs n itt, m mert jóllakoottan alszik a vackábann.
-
N Ne beszélj bolondokat, b , róka komaa! Évek óta ki sem dugtta az orrát aaz erdőből. – intette lle a medve.
-
A Akkor figyeelmeztessük k, hogy menntse a bőrét,, amíg rá neem találnak a vadászok k.!
-
M Majd én gyyorsan megk keresem a híírrel – mond dta a szarkaa és már reppült is a feny yves iirányába.
-
F Farkas, farkkas! Merre bujkálsz? b – cserregte a magasból.
-
IItt vagyok – bújt elő a farkas. – M Mit akarsz tő őlem? – kérd dezte morcoosan.
-
H Ha kedves az a életed, fu uss, amerre látsz! A vadászok a ku utyáikkal má már a nyomodban vvannak.Aztt hiszik, te lo opkodod a bbárányokat a nyájból. Ha H megtalállnak, biztossan vvéged.
-
M Méghogy én fosztogato om a nyájatt! Arra sem emlékszem m, hogy mikkor ettem uto oljára bbárányhúst – dohogta – Azért, meert meséikbeen mindig én vagyok a gonosz fark kas, nnem kellenee rögtön eng gem gyanússítaniuk. De majd után na járok a doolgoknak, kkiderítem, ki k is az igazzi báránytolvvaj.
El is inddult nyombaan a legelő irányába Óvvatosan a bo okrok tövéh hez lapulva settenkedettt egyre közelebbb és közelebb. A nyom mában már hhallotta a vaadászkutyák k csaholásátt és a vadászzok sietős léépteit. Ahoggy az erdő szélére ért, eegy összeveerődött kutyafalkán akaadt meg a teekintete. Melléjüük lopózott, hogy halljaa, miről beszzélnek olyan n izgatottan n. -
ÍÍzletes volt a tegnapi laakoma. – szzólt az egyik k bozontos.
24
-
R Remélem a mai sem leesz rosszabbb. – vakkanttotta egy rók kaképű.
-
A Az csak rajttunk múlik.. – mondta a legnagyob bb.- Amint lemegy l aN Nap és a juháász eelszunyókáll, ismét elcssaljuk Bodrrit és szabad d a préda.
-
D De mi van, ha rajta kap pnak minkeet? – kérdezzte a legkiseebb.
-
N Ne aggódj, Pici! Már arra a sem em mlékeznek, hogy h létezün nk. Ha szereettek volna bbármelyiküünket is, nem m kergettek volna el a faluból f és nem élnénk iilyen kóborr életet – nnyugtatgatta a lógófülű ű.
-
IIgazad van,, barátom. Eszükbe E sem m jut, hogy mi m lehetünk k a báránytoolvajok. Ilyeenkor úúgy is minddig farkast kiáltanak. k – vágta rá a bozontos. b
Több see kellett a faarkasnak. Tü üstént elinddult a tisztássra, hogy a többi t állat seegítségét kéérje. Elmeséllkte, amit haallott, így seenkinek sem m volt kifog gása a terve ellen. Arra gondolt, ho ogy az erdőlakóók segítségéével tévútraa terelik a vaadászokat, amíg a le nem m megy a N Nap. Sötéted dés után a legelőőhöz csaljákk őket, hogy y saját szemüükkel lássák k, mi is törtténik ott. Így is teettek.A farkkas magára terelte t a vaddászkutyák figyelmét, de d mielőtt aazok utólérh hették volna, a nyuszik, a borzok, a mókusok, m a rókák és azz őzek összeezavarták a nnyomokat. Hogy senkinek ne essen bántódása, b az a irányítás sal a bőlcs, öreg medvét bízták meeg. A madaarak pedig errdő szerte, vitték v a híreeket. -
Ö Ördög vigyye ezt az ord dast! Mindjáárt lemegy a Nap és méég mindig nnem sikerültt eelfognunk! – mérgelőd dött a kutyákkat vezető vadász. v
-
A Az már igazz! szólalt meg m a másik.. – Reggel óta ó csak botttal ütjük a nnyomát és még m m mindig szabbadon kószáál. Ma sem lesznek bizztonságban a bárányok..
Miközbben méltatlankodtak, azz egyik kutyya ismét szim matot fogottt és csaholvva nekiiram modott a legelő ffelé vezető ösvényen. ö Friss F nyomrra bukkant, mert a vadáászok alig bbírták tartan ni vele a lépést. K Kisv vártatvva kiértek azz erdőből éss a nyáj feléé tartottak. -
M Mégis csakk meglesz, komám! k – rikkkantotta azz egyik.
-
M Meg ám! Ezz sem tolvaj ajkodik itt m már többé! – felelte a másik. m
A báránnyok mellé érve é azonbaan mindkettten megtorp pantak a mneglepetéstőől. Öt éhes és é csapzottt kutya ólálkkodott a nyáj körül, a ffarkasnak peedig hült heelye volt. A kutyák márr körbeveették a legfittalabb bárán nyt, a vadásszok éppen időben érkeeztek, hogy megakadállyozzák az újabbb tolvajlást. Egy percig g sem tétovááztak, kopóiik segítségéével hamar bbefogták a kóbor k ebeket. Már pórázoon voltak, am mikor megsszólalt az eg gyik vadász: -
H Hiszen ezekk a kutyák a mi falunkbból szöktek el! Az éhséég vette rá őőket a bbáránytolvaajlásra. És mi m még a farrkast gyanú úsítottuk.
-
E Ezek szerinnt mi félreism mertük az oordast – tettee hozzá a másik. m
Mindezt a farkas éss barátai az erdő szélérről figyelték k. Miután a vadászok v haaza indultak k, a farkas m megköszönte a segítség get és az áté lt izgalmak után mindn nyájan nyuggovóra térteek.
25
/A Miskkolci Vadaspark által meghirdetett m t, meseíró pályázatra p ”A A Félreismeert Ordas” címmel, c általánoos iskolás taanulótól beérkezett fentti, díjazott mesét m Takáccsné Magi Z Zsuzsanna zoopedaagógus külddte meg újsáágunknak. A mese szeerzőjének neeve számunk nkra ismeretlen.
VICCEK K A meggyőződ dés Kovács a hipermarrkett forgattagában elvveszíti a felleségét. Akáármerre járr, sehol sem m találja. Ekkor eeszébe jut eggy mentó öttlet. Oda sieet egy csinos, fiatal elad dónőhöz: - K Kisasszonyy, megkérem m, enyelegjeen velem eg gy kicsit! Ak kkor biztosaan felbukkan a feleséggem! Párbeszééd a hentesüzletben: K Kérek 1 kg fejhúst! N Nincs. A Akkor 1 kg pacalt! E Elfogyott. K Kérek 2 kg oldalast! S Sajnos az siincs. Megszóólal hátul a raktárban r a főnök: - JJózsikám! Ki K az, aki en nnyire váloggat? Pászto or László
Vörös iszzap a Dun nántúlon A Timfööld gyár átszaakadt gátja következtében k n két települlést öntött el a vörös iszapp Dunántúlon. Dr. Bikszádyy Ilona orvossnő (Miskolcc) kérésére hhelyeztük itt el e az alábbi üzenetet: ü „Tiszteltt Cím! Mód Miklós atya kérését tolmácsoljjuk: A deveccseri s egybeen kolontári plébános, M "Kérem Önöket, aki tud segítsen a vörös iszap ap sújtotta tellepüléseken. Konkrétaan szükség leenne vödörree, lapátra, guumikesztyűree, olyan ruhára, amit munnka után eldobhatnak és gumiccsizmára. Ezzeket a deveccseri vagy a kkolontári pléb bániára lehett eljuttatni. Aki pénzzzel tud segítteni az a Róm m. Kat. Plébáánia Devecseer 12084003-00103523-000100003 számlaszzámra küldjee el „segély” megjegyzés sel…. Köszöneettel: Andrónyyi Miklós - Polgármesteri P i Hivatal Épíítési és Városgazdálkodási Iroda H-8400 A Ajka, Szabaddság tér 12. Tel: +366/88/521-1255 Fax: +36/88 8/212-794 Mobil: + +36/30/630-22565 Bangha K Katalin +36 30 33500 420”
26
É Évforduló ók A hazánnkat súlytottt természetii katasztrófáák miatt maajdnem elfellejtkeztünk megemlékeezni a követkeező fontos évfordulókró ól: /1/ E Erkel Ferenc, a magyaar Himnuszz vers-szöveegének megzenésítője 11810. novem mber 7én szüleetett Gyulánn. 1893. június 15-én téért örök nyu ugaloimra. Zeneszerző, Z , karmester és zongoraaművész volt. Ő volt neemzeti operráink megteremtője. Szzületésének 200. évford dulója alkalmáából Kassai István zong goraművészz tartott nagy y sikerű zon ngorabemuttatót a kis léétszámú, de nagyyon lelkes köözönség elő őtt 2010. okktóber 8-án, Miskolcon a „II. Rákóóczi Ferenc”” Megyei Könyvtárbban. Itt bemuutatásra kerüültek operáiiból: Bátori M Mária – Induuló, Hunyad di László – Hattyúdal (első ( változat), Erzsébeet – Magyarr induló, Dózsa G György – Róózsa búcsúja, Sarolta – Összes és táncz (első felvonás finnálé). A szüneet után: Három aalbumlap (aa-moll, d-m moll, D-dúr),, Változatok k Bartay En ndre: A csel című operáájára. A zongooraművész úr ú igéretet tett t a szinténn jelenlevő Sziklavári Károly K zeneetörténész úrral ú egy, az újságunknaak küldendő ő ismertető íírásra Erkel Ferenc művészetéről. /2/ W Weiner Leóó-t zenekarii művei, kam marazenei alkotásai, a zo ongoraműveei és zenem művészeti írásai m méltán tettékk a magyarsáág nagy fiávvá. „A magyarság egyiik legnagyob obb zeneszerrzője, zenepeddagógusa voolt. 1885. áp prilis 16-án született Bu udapesten. 1960. szepttember 13-áán húnyt el. 19088-1957-ig taanított zenétt. A ma Maggyarországo on nagyon jóként elism mert zenész, mind az ő tanítványa volt” – nyilatkoztta róla Kasssai István zo ongoraművéész úr, aki aaz Erkel év alkalmáából rendezeett megemléékezésen beemutatót tarrtott Weinerr Leó és Erkkel Ferenc műveibőől Miskolcoon 2010. ok któber 8-án.W Weiner Leó ó alkotásaiból bemutatáásra kerültek k: Három m magyar tánc (Rókatáncc, Marosszééki keringőss, Csűrdöngölő) és a Paassacaglia op.18. o Gratulállunk Kassaii István műv vész úrnak vvirtuóz játéékához, melllyel ízelítőtt is nyujtott kiforrott művészetéből. Gratulállunk az esem ményt szerv vező Bodnáárné Veréb Ágnes Á köny yvtárosnak iis az egész program p benne aaz Erkel kiálllítás megszzervezéséértt. Pásztor Lászlóné L
Megemlék M kezések na agyjainkrról y Nagy Lajoos sírjánál őszi ő takarítáást végeztünnk és elhelyeztük a A 30. évve eltávozoott dr. Győry „Király Lajos” EBK K kegyeletii virágjait a miskolci Avas-hegyi A Református R temetőben.. Szintén elhelyeztükk virágjaink kat a Kalocssay emlékheelyeken Abaaujszántón éés a Kalocsay kriptánáál Máriabesnyőn. Ünnepi megemlékeezést tervezzünk tartani 2011-ben Abaujszántó A ón, dr. Kaloccsay Kálmáán születéssének 110. éves é évfordu ulója alkalm mából. A vááros polgárm mesterével M Madár Györrgy úrral elfoglaltsága miatt nem találko oztunk enneek megbeszélésére, de a Kulturotthhon vezetőjével már folyytattunk errre irányuló beszélgetést b t, amikor 20 010. október 6-án ő is eelhelyezte a város koszorúúit a Kalocsaay emlékhelyeken. A ppolgármesteer úrral egyeeztetett várhható esemén nyről kedves olvasóinkatt majd értesíteni fogjukk. Eszpperantista elődeinkre e is i fogunk em mlékezni a Halottak napján, n békéés nyugoda almat kívvánunk nek kik. Pásztor Lászlóné L 27
28
Tel.: + 36 70 206 6 1739 Tel.: + 36 70 570 0 8895 Tel.: +36 46 738 8 982 E--Mail: paszttorlaszlo.ad
[email protected] Weblap: hhttp://kiralyllajos.uw.hu
29
