Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek
IAS 38 Immateriális eszközök Füredi-Fülöp Judit
Érvek és ellenérvek Kell-e megjeleníteni a pénzügyi kimutatásokban? Mellette szóló érvek: - teljesség igénye (értékkel bíró elem) - összemérés elve (bevételek és ráfordítások)
Ellene szóló érvek: - nagyfokú szubjektivitást hordoz, - óvatosság elve (a jövőbeni haszon számszerűsítése nehezen valósítható meg)
Előzmény és hatókör
1998. június 1-jével lépett hatályba. 2004. március 31-ei hatállyal módosították
Minden immateriális eszközre kiterjed, kivéve ha az immateriális eszköz más standard hatálya alá tartozik: ◦ az értékesítésre tartott immateriális javak (IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök) ◦ eladásra szánt immateriális javak (IAS 2 Készletek) ◦ lízingügyletekhez kapcsolódó szerződések (IAS 17 Lízingek) ◦ biztosítási szerződésekből eredő immat. javak (IFRS 4 Biztosítási szerződések) ◦ üzleti kombinációkban megszerzett goodwill (IFRS 3 Üzleti kombinációk) ◦ munkavállalói juttatásból származó eszközök (IAS 19 Munkavállalói juttatások) ◦ halasztott adókövetelések (IAS 12 Nyereségadók) ◦ IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok ◦ IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése standard
Definíciója: Az immateriális eszköz: Azonosítható ◦ elkülöníthető, elválasztható termék ◦ szerződéses vagy más, törvényileg biztosított jogból származik (az akvizíció pillanatában ez nem feltétel) Nem-monetáris eszköz - haszna nemcsak a pénzbeli követelésből származik Fizikai megjelenés nélkül ( a legtöbb mégis fizikai hordozón létezik) Múltbeli esemény következtében került a vállalkozás ellenőrzése alá: ◦ vállalkozás élvezi az eszközhöz kapcsolódóan nagy valószínűséggel realizálódó hasznokat, ◦ képes másokat megakadályozni, hogy ehhez a haszonhoz hozzáférjen Jövőbeni gazdasági haszon termelésére képes: termelési, áruszállítási, szolgáltatásnyújtási, bérbeadási vagy adminisztrációs, irányítási célokat szolgál
Immateriális javakként aktiválható tételek Üzleti- vagy cégérték Márkanevek, védjegyek Kiadói jogok Számítógépes szoftverek Licencek, franchise Szerzői jogok, szabadalmak és más ipari ingatlan jogok, szolgáltatási és működési jogok Receptek, minták, modellek, tervek, prototípusok Fejlesztés, kivitelezés alatt álló immateriális javak
Immateriális javakként nem aktiválható tételek Belső
goodwill (értéke nem mérhető megbízhatóan) Alapítással kapcsolatos költségek Kutatási költségek (bizonyos feltételek mellett a fejlesztési költségeket aktiválni kell) Hirdetési és promóciós költségek Áthelyezési, átszervezési költségek Oktatási, képzési költségek Belső előállítású márkanevek, védjegyek, újságcímek, vevőlisták,
EZEKET RÁFORDÍTÁSKÉNT KELL ELSZÁMOLNI!
Immateriális javak megjelenítési kritériumai
Az adott immateriális jószág akkor mutatható ki az eszközök között, ha ◦ Az eszköz definíciója teljesül: a gazdálkodó ellenőrzése alatt álló erőforrás, melyből a gazdálkodó egységnek várhatóan jövőbeni gazdasági haszna származik, ◦ Az eszköz bekerülési értéke, költsége megbízhatóan mérhető. Megjelenítési kritériumok teljesülése
Vásárolt
„vélelmezve” fizetett ellenérték megjeleníti a jövőbeni gazdasági hasznokkal kapcsolatos elvárásokat
Üzleti kombinációban szerzett
„mérve” azonosíthatóság nem feltétel (goodwill kimutatása) akvizíció napján valós értéken értékelik, ami megjeleníti a jövőbeni gazdasági hasznokkal kapcsolatos elvárásokat
Belső előállítású
„kivételesen” (fejlesztés!)
Állami támogatás keretében megszerzett
támogatás funkciója: jövőbeni gazdasági hasznot eredményezzen
Az immateriális javak értékelése
Az immateriális javakat bekerülési értéken kell a nyilvántartásokba felvenni: valamennyi olyan költséget be kell számítani, amely az eszköz megszerzésével közvetlenül kapcsolatos. A bekerülési értékének értelmezése, a bekerülési értéket alkotó tételek azonosítása az eszköz megszerzésének módjától függően: ◦ vásárlás útján került a vállalkozáshoz az immateriális jószág egyedi beszerzés üzleti kombinációban történt beszerzés ◦ állami támogatás útján megszerzett ◦ saját előállítás keretében létrehozott ◦ eszközcsere révén szerezte meg a vállalkozás Ha a vállalkozás az adott gazdasági periódusban egy gazdasági esemény hatását költségként számolta el, akkor azt utólag, visszamenőlegesen nem minősítheti immateriális jószágnak, vagy egy immateriális jószág részének.
Bekerülési érték (egyedi beszerzésnél) Növelő tétel:
Vételár
Vámok
Vissza nem térítendő adók
Eszköz megszerzéséhez és rendeltetésszerű használatra való előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó költség munkavállalói juttatások költségei, szakértői díjak, működés teszteléséhez kötődő költségek
Ha ellenérték kifizetése a szokásos fizetési határidőn túl történik, ún. halasztott fizetéssel – kamat felszámítása nélkül - akkor a bekerülési értékének kiszámításához a fizetendő összeg nettó jelenértékét kell kiszámítani.
Csökkentő tétel:
Engedmények, kedvezmények összegei, melyek az eszközhöz kapcsolódnak
Bekerülési érték (üzleti kombinációban beszerzett terméknél)
A tranzakció napján érvényes valós értéken kell megjeleníteni: ◦ az eszköz adott időpontban érvényes jegyzett vételi ára alapján ◦ a hasonló eszközökre vonatkozó, közelmúltbeli árak is figyelembe vehetők, A standard megengedi: indirekt módszerrel számítsák ki a bekerülési értékét, az eszközből származó becsült jövőbeni cash flow-k jelenértékeként; Akkor is kimutathatók,ha azokat a megszerzett vállalkozás nem mutatta ki eszközként, de azok egyébként teljesítik az eszközzé minősítés kritériumait
Bekerülési érték Állami támogatásnál:
Valós értéken (megengedett) Nominális / névleges értéken + az eszköz használatbevételre való előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek.
Eszközcserénél:
Valós értéken (kötelező), kivéve, ha ◦ nem állapítható meg a valós értéke megbízhatóan, ◦ vagy nem kereskedelmi jellegű,
akkor az átadott eszköz könyv szerinti értékén
Bekerülési értéknek nem része beszerzésnél
Új termék, szolgáltatás bevezetésével kapcsolatos költségek ◦ hirdetési és promóciós költségek Munkavállalók képzési, betanítási költségei Igazgatási, adminisztrációs és egyéb általános költségek Kezdeti működési veszteségek, Új helyen történő működés kialakításának költségei Melléktevékenységek költségei
Saját előállítású immateriális eszközök Előállítási költség tartalma
Kutatási fázis
Fejlesztési fázis
Kutatási szakasz
Kutatás: új tudományos vagy technikai ismeretek megszerzésére irányuló eredeti és megtervezett vizsgálat anyagok, eszközök, folyamatok alternatíváinak keresése, megalkotása, kiértékelése és végső kiválasztása nem állapíthatók meg teljes bizonyossággal, hogy az esetleg előállított eszközből származik-e haszna a jövőben a vállalkozásnak, megtérülnek-e kiadásai ezen költségek minden esetben ráfordításként számolhatók el
Fejlesztési szakasz Fejlesztés: a kutatás eredményeire, vagy egyéb ismeretekre támaszkodik, célja új anyagok , termékek, szerkezetek, folyamatok és rendszerek létrehozása, vagy a már bevezetettek lényeges javítása Jellemző tevékenységek: ◦ Gyártást megelőző prototípusok, modellek tervezése, létrehozása, tesztelése ◦ Új vagy továbbfejlesztett anyagok, eszközök, folyamatok kiválasztott alternatíváinak megtervezése, létrehozása, tesztelése
Aktiválni kell amikortól és ameddig megfelel MINDEN kritériumnak: Technikailag (műszakilag) megvalósítható. Szándék az eszköz fejlesztésének befejezésére A szükséges technikai, anyagi és egyéb erőforrások rendelkezésre állnak a befejezéshez, használathoz vagy értékesítéshez Képes megvalósítani, használni vagy értékesíteni az eszközt a vállalkozás. Képes bizonyítani, hogy a jövőben haszna származik belőle (létezik piaca, használni tudja) A vállalkozás képes megbízhatóan mérni az előállítás költségeit a fejlesztés alatt.
Ha a vállalkozás nem tudja elkülöníteni a két fázist egymástól az immateriális jószág előállításakor: ◦ a kiadásokat úgy kell kezelnie, mintha azok csak a kutatási fázisban keletkeztek volna, ◦ minden kiadást ráfordításként kell elszámolnia, ◦ aktiválásra nincs lehetősége.
Példa:
Egy vállalkozás új termelési folyamat kidolgozásába kezdett. 2001-ben a felmerült költségek összege 2.000 eFt volt, ebből ◦ 1.600 eFt 2001. december 1. előtt merült fel, ◦ 400 eFt pedig december 31-ig. A vállalkozás 2001 dec. 1-jén be tudta mutatni, hogy a termelési folyamat megfelel az immateriális javak kritériumának. A know-how megtérülési értékét, amely a folyamatban keletkezik 1.000 eFt-ra becsülték. 2002-ben ◦ 4.000 eFt költség merült fel, és ◦ az év végén a becsült megtérülési érték 4.000 eFt.
Bekerülési érték saját előállításnál Része:
Felhasznált anyagok és szolgáltatások költségei Közvetlenül az eszköz előállításával foglalkozók személyi jellegű költségei Jogok bejegyzésének díjai Az eszköz előállításához felhasznált szabadalmak és felhasználási jogok amortizációja A hitelfelvételi költségek
Nem része:
Értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségek Működési veszteségek Munkaerő képzési költségei
Immateriális javak mérlegértéke Van aktív piaca (ritka)
Nincs aktív piaca
Átértékelési modell - Valós értéken való értékelés
Bekerülési érték ◦ - amortizáció - amortizáció ◦ - értékvesztés - értékvesztés (pl. taxi engedély, halászati engedély, gyártási (pl. márkanevek, kiadói jogok, kvóta) újságcímek, szabadalmak, Ha az átértékelés választja a gazdálkodó, akkor következetesen minden aktív védjegyek)
piacú eszközt át kell értékelni. Nem írja elő a rendszeres, fordulónapi értékelést, de ne térjen el lényegesen az eszköz mérleg fordulónapján érvényes valós értéktől. Csak a már megjelenített eszközt lehet átértékelni.
Immateriális javak hasznos élettartamának és amortizálásának összefüggése VÉGES - Határozott hasznos élettartamú immateriális javak (gazdasági és jogi tényezőktől függ)
NEM MEGHATÁROZHATÓ hasznos élettartalmú immateriális javak (gazdasági és jogi tényezőktől függ)
A szerződéses vagy egyéb törvényes jogokkal Ilyen: alátámasztott immateriális javak hasznos márkanév, élettartama nem lehet hosszabb, mint ezen jogok időtartalma, de rövidebb lehet. gyártási eljárás,
Amortizálni kell, ajánlás: lineáris
goodwill
akkor is, ha az eszköz valós értéke meghaladja Nem szabad amortizálni. nettó értékét. Értékvesztést lehet elszámolni, ha indokolt az amortizációs időszakot és módszert, illetve a lesz; maradvány értéket minden pénzügyi év Az eszközt nem lehet megtérülő végén felül kell vizsgálni értékénél magasabb értéken kimutatni. Maradványértéke 0 kivéve, ha Legalább évente és bármikor, amikor Harmadik személy kötelezettséget vállal az értékvesztésre utaló jel van el kell végezni eszköz megvásárlására. az értékvesztési tesztet.
Az eszköznek van aktív piaca.
A gazdálkodó a gazdasági élettartam vége előtt el fogja idegeníteni az eszközt.
Lehet határozatlan élettartalmúból határozott élettartalmú az eszköz, akkor számviteli becslés megváltozásaként kell elszámolni az IAS 8
Használatból való kivonás és elidegenítés
elidegenítés: eladás, lízingbe adás, ajándékozás ◦ elidegenítésből befolyt nettó bevétel és a könyv szerinti érték között: nyereség vagy veszteség ◦ megjelenítése az eredménykimutatásban nettó módon
használatból való kivonás ◦ ha az eszköz használatából vagy elidegenítéséből gazdasági hasznok már nem várhatók ◦ az amortizáció nem fejeződik be (csak ha már teljesen leírták, vagy az értékesítésre tartott kategóriába tartozik)
Közzétételi kötelezettségek
Hasznos élettartam meghatározása, határozott hasznos élettartam esetében a hasznos időtartam vagy amortizációs kulcs bemutatása, Alkalmazott amortizációs módszerek Bruttó érték és halmozott amortizáció az időszak végén és elején Az eredménykimutatás azon sorai, ahol az amortizáció megjelenik, Időszak eleji és végi könyv szerinti érték levezetése egy mozgástáblán keresztül, Határozatlan hasznos élettartam kialakításának alapja, Egyedileg jelentős immateriális javak könyv szerinti értéke, Speciális közzétételek az állami juttatás útján megszerzett eszközökre, Korlátozott tulajdonjogú és elzálogosított immateriális javak Immateriális javakra vonatkozó kötelezettségvállalások összege Ráfordításként elszámolt kutatási költség
Közzétételi kötelezettségek Kiegészítő közzétételi követelmények: Az átértékelt immateriális javakra Eszközcsoportonként be kell mutatni az átértékelés időpontját, az átértékelt eszközök könyv szerinti értékét, az átértékelt eszközök könyv szerinti értékét az átértékelés nélkül Az átértékelési tartalék mozgásait és a tulajdonosok részére fizethető osztalék korlátait, A valós érték becsléséhez alkalmazott fontosabb feltételezéseket és módszereket. Egyéb információk, melyek közzététele nem kötelező, de javasolt: A teljesen leírt, de még használatban lévő immateriális javak bemutatása, A gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, de eszközként ki nem mutatott jelentős immateriális javak.
Eltérés a számviteli törvény és az IAS 38 között Megnevezés
Számviteli
IAS 38
törvény Fogalom, tartalom
Részletes a mérlegtételek tartalma és ezek értékelési eljárásai.
Nincs kötelező besorolás. Csak a feltételeket rögzíti . (megjelenési és valószínűségi kritérium)
Vagyoni értékű jogok
Nem lehet kimutatni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.
Nincs külön megkülönböztetés.
Eltérés a számviteli törvény és az IAS 38 között Megnevezés Bekerülési érték
Számviteli törvény IAS 38 Részletesebben Kevésbe részletes. szabályozza. A kapott támogatás nem csökkenti a bekerülési értéket. Halasztott fizetés kamatráfordításával nem foglalkozik.
Eltérés a számviteli törvény és az IAS 38 között Megnevezés
Számviteli törvény
IAS 38
Saját előállítású eszközöknél
Alap- és alkalmazott kutatás költségeit ráfordításként kell elszámolni. A kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit aktiválni lehet. Maximum 5 év a terv szerinti leírása. Osztalékfizetési korláttal és lekötött tartalékképzéssel jár.
A fejlesztésnél, ha minden kritérium teljesül, akkor aktiválni kell.
Eltérés az immateriális javak és az IAS 38 között Megnevezés
Számviteli törvény
IAS 38
Átértékelés
Csak a vagyoni értékű jogokra és a szellemi termékekre mutatható ki értékhelyesbítés, amennyiben a piaci és a könyv szerinti érték közötti különbözet a mérlegkészítéskor pozitív és jelentős.
Az átértékelés napján meghatározott valós értékre. A valós érték meghatározásának a feltétele az aktív piac. Az átértékelt érték lesz a további értékcsökkenés számításának az alapja.
Eltérés a számviteli törvény és az IAS 38 között Megnevezés
Számviteli törvény
IAS 38
Aktiválást követő kiadások
Ráfordításként kell elszámolni.
Kiemelt esetekben bekerülési értéket módosít.
Csereként kapott eszköz
Csereszerződés szerinti Valós értéken vagy az érték vagy a cserébe átadott eszköz könyv adott eszköz eladási szerinti értékén ára
Előlegek
Kötelező immateriális javakként kimutatni.
Nem tiltja immateriális javakként kimutatni.
Eltérés a számviteli törvény és az IAS 38 között Megnevezés
Számviteli törvény
IAS 38
Értékcsökkenés
Immateriális javakra adott előleg kivételével mindenre el kell számolni, kivéve ha az eszköz értéke a használat során nem csökken, vagy éppen nő.
Határozatlan hasznos élettartalmú eszközökre nem kell elszámolni.
Hasznos élettartam
Nincs határozatlan hasznos élettartamú eszköz. Hasznos élettartamról a gazdálkodó dönt. Időkorlátok : Alapítás-átszervezés, és kísérleti fejlesztés maximum 5 év.
Vannak határozatlan hasznos élettartalmú és határozott hasznos élettartalmú eszközök. Nincs időkorlát.
Eltérés a számviteli törvény és az IAS 38 között Megnevezés
Számviteli törvény
IAS 38
Terven felüli értékcsökkenés
Könyv szerinti értéke – piaci értéke különbsége tartós és jelentős. Feleslegessé vált, megrongálódott, korlátozottan érvényesíthető.
Könyv szerinti értéke megtérülő érték (nettó eladási ár és a használati érték közül a magasabb ) különbsége
Értékesítés
Bruttó elszámolás. Eladási ár egyéb bevétel, könyv szerinti érték egyéb ráfordítás
Értékesítés eredménye nettósítva kerül könyvelésre.
Példa - Saját előállítású immateriális javak bekerülési értékének meghatározása.
Egy gazdálkodó egység szoftverfejlesztéssel foglalkozik
2007-ben felmerült közvetlen költségek összege 3000 e Ft volt: ebből 2007 december 1-je előtt felmerült 2500 e Ft, 500 e Ft pedig 2007 december 1. és december 31-e között. ◦ A gazdálkodó egység 2007 december 1-jén bizonyítani tudta, hogy a fejlesztés sikeres, és megfelel az aktiválási kritériumok mindegyikének. ◦ A folyamatban keletkezett szellemi termék (szoftver) megtérülő értékét 800 e Ft-ra becsülték.
2008-ban a fejlesztés tovább folytatódott, ◦ a tárgyév december 31-ig felmerült összes közvetlen költség 6000 e Ft ◦ 2008. végén a szoftver megtérülő értéke az aktuális becslések szerint 6200 e Ft
Példa Vállalkozásunk egy mérnöki szoftvert vásárol. Az eladó által alkalmazott szokásos fizetési határidő 180 nap.Vállalkozásunk azonban csak 360 napos fizetési határidővel tudja kiegyenlíteni a vételárat. Az eladó ezt elfogadja és a termék vételárát 1.500.000 € értékben határozza meg, amely tartalmazza a 20 %-os általános forgalmi adó összegét is. A hasonló jellegű ügyletek azonos feltételek alapján számított kamatlába 10 %/év. Mutassa be a szükséges számításokat és könyveléseket is!
Esettanulmány
A Sonnenschein AG szeretné ügyfélkapcsolatait optimalizálni, amit korszerű ügyféllista kialakításával tervez megvalósítani. A 10. üzleti évben az értékesítésért felelős vezető munkatársak egyre többször keresik fel a Sonnenschein AG legfontosabb ügyfeleit. Az időigényes megbeszélések célja a jövőbeni együttműködés erősítése az ügyfelek egyéni igényeinek és problémáinak szem előtt tartása mellett. Az ügyfelek elvárásaival kapcsolatos felismeréseket a Sonnenschein AG jövőközpontú ügyféllistájának összeállításához használják fel. A 10. évben az ügyféllista kidolgozásával kapcsolatban 200.000 € személyi költség merült fel. Vizsgálja meg, hogy az ügyféllista összeállításának költségei teljesítik-e a saját előállítású immateriális javak kimutatására vonatkozó feltételeket!
Példa Az Ön vállalkozása bútorok gyártása és értékesítése mellett több kutatási-fejlesztési projekten is dolgozik. Pénzügyi beszámolóit az IFRS-eknek megfelelően készíti el és az IAS 38 standard által megengedett mértékig aktiválja a kutatással és a fejlesztéssel kapcsolatos költségeit.Vállalkozásának üzleti éve a naptári évvel végződik. 20x3. december 31-én, a mérlegkészítés előtt a főbb projektekkel kapcsolatosan az alábbiak ismertek:
„A” projekt
Egy technológiai folyamat fejlesztése 20x1. december 31-én sikeresen befejeződött. Az összes közvetlen költsége 40.000 € volt. Ez 5 év alatt lineárisan leírásra kerül, így a fejlesztés során keletkezett know-how mérlegértéke 20x2.december 31-én 32.000 € volt. 20x3.-ban 3.000 € perköltsége merült fel a know-how sikeres megvédésével kapcsolatban.
„B” projekt Egy új termékével kapcsolatos fejlesztési projekt 20x1. január 1-jén kezdődött. 20x1. és 20x2. években elszámolt összes közvetlen költsége 35.000 € volt. 20x3-ban világossá vált, hogy az egyik versenytárs jobb terméket tudott előállítani, ezért a projekt leállításra került. A projektre ebben az évben még további 11.000 € költség merült fel.
„C” projekt 20x3-ban hozzákezdett egy új karcolás gátló lakkréteg azonosításához, felhasználva ehhez egy újonnan felfedezett eljárást. Az év során a projekttel kapcsolatosan 10.000 € költsége merült fel. Megoldás: Ez kutatási tevékenysége, a felmerülő költségeket a felmerüléskor ráfordításként az eredmény terhére kell elszámolnia 10.000 € összegben. Mérlegértéke nincs.
„D” projekt
Egy új termékcsalád kifejlesztésével kapcsolatosan 20x2-ben a kutatási fázisban 20.000 € költsége merült fel. 20x3. július 1-jén megállapították, hogy a fejlesztés mind technikailag, mind pénzügyileg megvalósítható. 20x3. első félévében felmerült 6.000 € közvetlen anyagköltség, 20x3. július 1-december 31-ig pedig 9.000 € közvetlen személyi jellegű ráfordítás és 3.000 € jogi eljárási költség a szabadalom bejegyeztetésére. A bejegyzett jog időtartama 6 év, és Ön ezt nem szándékozik megújítani. Megoldás: ◦ Sikeres fejlesztés! ◦ Csak július l-től felmerült 12.000 € aktiválható, mint szabadalom. ◦ A korábban ráfordításként elszámolt kutatási költségeket később nem lehet a bekerülési érték részeként kimutatni. ◦ Amortizációja 12.000 / 6 év / félév = 1.000 € az eredmény terhére. ◦ A szabadalom mérlegértéke 11.000 €.
„E” project 20x3. január 1-jén Ön felvásárolta a Viking bútorgyárat és ennek során azonosították a gyár egy folyamatban lévő fejlesztési projektjét is (ez a Viking könyveiben nem szerepel), amelyet 11.000 € értékben önállóan aktiváltak. Az év folyamán már látszott, hogy a projekt technikailag kivitelezhető, és a fejlesztés december 31-ig sikeresen le is zárult, a felmerült költségek összege 9.000 € volt. Ugyanakkor a költségek messze felülmúlták a becsült bevételeket. Megoldás: Ha nem szerepelt az átvett társaság könyveiben, de azonosítható, akkor ki kell mutatni, a később megtérülő összegben. Később, ha a fejlesztés nem lesz sikeres, az összes felmerült költség eredménnyel szemben elszámolandó.
„F” project
20x3. folyamán Ön 17.000 €-ot fordított egy új színezőanyag kifejlesztésére, amely szélesíthetné a színskálát a fürdőszobai berendezések tekintetében. Az előzetes piackutatások jelentős keresletet jeleztek az új színárnyalat iránt. Annak ellenére, hogy az új színárnyalatot könnyen kifejlesztették, a fürdőszoba bútort nem tudták előállítani, szakértők véleménye alapján ugyanis az új színezőanyagot nem lehet semmilyen ismert módszerrel a bútora felvinni.
„G” project
20x3-ban 4.000 €-ot fizettek ki egy külső cégnek fogyasztói preferenciák felmérésére egy új típusú összecsukható asztal kifejlesztésével kapcsolatosan. A felmérések alapján jelentős kereslet prognosztizálható.
„H” project
20x3. július 1-jén egy adásvételi tranzakció során megszerzett egy vevőlistát 8.000 €-ért, amelytől 2 évig remélnek hasznot. A megvásárlást követően a vevőlista kiegészítésre került. Ön 3.000 € összegben új nevekkel és információkkal bővítette a listát.
„I” project
20x1. január 1-jén megvásároltak egy gyártási kvótát 15.000 €-ért, amelynek jogszabály szerinti élettartama 10 év, de tekintettel a gyorsan változó technológiára Ön a hasznos élettartamát 3 évben határozta meg és lineáris módszerrel amortizálja.
20x2. január 1-jén Ön az eszközt átértékeli valós (piaci) értékre 16.000€-ra, valamint módosítja a hasznos élettartamát 8 évre.
20x2. december 31-én az eszköz valós értéke nem tér el lényegesen az eszköz könyv szerinti értékétől.
20x3. december 31-én az átértékelt eszköz valós értékét már nem lehet az aktív piac alapján meghatározni.
Példa Egy megszerzett vevőlista Egy direct-mail marketing cég megszerez egy vevőlistást, és arra számít, hogy hasznot szerezhet a lista információiból legalább 1 de nem több, mint 3 évig.
Példa Egy megszerzett szabadalom, amely 15 év múlva jár le A szabadalmazott technológiával védett termék várhatóan legalább 15 éven keresztül nettó készpénzbeáramlás forrása lesz. Egy harmadik fél elkötelezte magát, hogy 5 év múlva megvásárolja a gazdálkodótól a szabadalmat, a megvásárláskori valós értékének 60%-áért, és a gazdálkodó szándékozik is eladni a szabadalmat 5 év múlva. Megoldás Véges élettartam= 15 év Alapvetően: lineáris écs. és M.é.=0 DE MOST ◦ N= 5év ◦ M.é.= 60%
Példa Megszerzett szerzői jog, 50 év fennmaradó jogi érvényességgel Egy, a fogyasztói szokásokkal és piaci tendenciákkal foglalkozó elemzés azt bizonyítja, hogy a szerzői joggal védett anyagok csak további 30 éven keresztül biztosítanak nettó pénzbeáramlást. Megoldás Véges hasznos élettartam N=30 év M.é.= 0
Példa Megszerzett műsorszórási engedély, amely 5 év múlva jár le. A műsorszórási engedély minden 10 évben megújítható, ha a gazdálkodó legalább átlagos szolgáltatást nyújt ügyfeleinek és megfelel a vonatkozó törvényes előírásoknak. Az engedély kis költséggel határozatlan időre is meghosszabítható és a jelenlegi akvizíció előtt kétszer is megújították. A felvásárlónak szándékában áll az engedély határozatlan időre történő meghosszabbítása és erre való jogosultságát bizonyítékok is alátámasztják. A műsorszórásban alkalmazott technológiát a belátható jövőben várhatóan nem váltja ki más technológia. Így számítani lehet arra, hogy az engedély határozatlan időn keresztül hozzájárul a gazdálkodó nettó készpénz-beáramlásához. Megoldás ◦ Technológia nem fog változni ◦ A hosszabbítás költsége elhanyagolható ◦ Hasznos élettartam: nem meghatározható ◦ Écs.: 0 ◦ Értékvesztést tesztelni minden időszak végén!
Példa
A társaság több projektet indított. Hogyan szerepelnek ezek a 2001. június 30-ával végződő évre vonatkozó pénzügyi kimutatásban? „A” projekt Egy meglévő termék minőségének jelentős fejlesztésével, biztonságosabbá tételével és mellékhatásainak csökkentésével kapcsolatban 70.000 € költség merült fel a feltételek teljesülése után. Az év végén a vizsgálatok még folyamatban voltak, de azt remélték, hogy 2011 karácsonyán piacra dobják a terméket. A fenti 70.000 €-n túlmenően a cég 50.000 €-ért vásárolt egy speciális vizsgáló berendezést, amelynek hasznos élettartama 4 év és maradványértéke 10.000 €. A projekttel kapcsolatos piackutatásra is elköltöttek 20.000€-t.
„B” projekt
Azbeszt helyett használható, hasonló tulajdonságú alternatív nyersanyagokkal kapcsolatos vizsgálatokra 40.000 €-t költöttek. 45.000 €ért vásároltak egy gépet is, amellyel különböző anyagok tulajdonságait lehet vizsgálni. A cég szándéka az, hogy még további 2 évig végeznek kutatást ezen a területen. Ha a kutatás ezen időszak végére nem hoz eredményt, azt fogják vizsgálni, hogy hogyan lehet az azbesztet biztonságosabban felhasználni.
