I.1. BEVEZETÉS I.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT I.3. HELYZETELEMZÉS

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011.

Tartalomjegyzék I.1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... - 3 I.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT .............................................................................................. - 5 I.3. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................... - 6 I.3.1. Tárgyi-dologi feltételek ..................................................................................................... - 7 I.3.2. Gazdasági feltételek .......................................................................................................... - 7 I.3.3. Eszköz, felszereltség ......................................................................................................... - 8 I.3.4. Az iskola hagyományrendszere ......................................................................................... - 8 I.3.5. Az iskola jelenlegi szerepe a város életében ..................................................................... - 8 II. NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................... - 10 II.1. Jövőképünk ......................................................................................................................... - 10 II.2.1. Pedagógiai módszerek.................................................................................................... - 10 II.2.2. A kulcskompetenciák ..................................................................................................... - 11 II.2.3. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei ................................................................ - 18 II.2.4 Nem szakrendszerű oktatás ............................................................................................. - 19 II.3.1. Intézményünk prioritása, sajátossága ............................................................................. - 19 II.4. Nevelési rendszerünk alapelvei: ........................................................................................ - 20 II.5. Az iskolában folyó nevelés és oktatás célja, feladata ....................................................... - 21 II.6. Értékrendszerünk ............................................................................................................... - 24 II. 7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ......................................... - 26 II.8. Kiemelt fejlesztési feladatok .............................................................................................. - 30 II.8.1. Énkép, önismeret............................................................................................................ - 30 II.8.2. Hon- és népismeret......................................................................................................... - 30 II.8.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra ................................................................ - 31 II.8.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................................. - 32 II.8.5. Gazdasági nevelés .......................................................................................................... - 32 II.8.6. Környezettudatosságra nevelés ...................................................................................... - 33 II. 9. Személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................. - 35 II.10. Képességfejlesztéssel összefüggő célok és feladatok rendszere ..................................... - 38 II. 11. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ............................................................... - 39 II. 12. Tanórán kívüli foglalkozások az iskolában ................................................................... - 44 II.13.Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái ............. - 45 II.14. Tehetségfejlesztés .............................................................................................................. - 49 II.15. Hagyományőrző tevékenységeink................................................................................... - 52 II.16. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.......... - 54 II.18. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................ - 60 II. 19. Sajátos nevelési igényű tanulókkal való bánásmód ...................................................... - 62 II.20. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk ................. - 78 II. 21. A CIGÁNY FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS ............................................................ - 80 II. 22. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ...................................................................................................................................................... - 82 III. AZ 5. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................... - 87 III. 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai ................................................................................... - 88 III.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .............................................. - 95 III. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................................... - 97 III. 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .......................................................... - 98 III. 5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ........................................................................................................... - 100 III. 6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ... - 105 -

-1-


III. 7. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők intézményünkben: ..................................................................................................................... - 107 III. 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................................................................................................................... - 111 IV. Egészségnevelési program.................................................................................................. - 112 V. Környezeti nevelési program .............................................................................................. - 115 VI. Fogyasztóvédelemmel összefüggő program...................................................................... - 121 VII. Könyvtár-pedagógiai program ........................................................................................ - 124 VIII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ........................................ - 126 IX. A nevelési és pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok........... - 128 X. A pedagógiai program megalkotása során felhasznált irodalom..................................... - 129 XI. Melléklet .............................................................................................................................. - 130 -

-2-


I.1. BEVEZETÉS Az intézmény neve:

5. Sz. Általános Iskola

Székhelye:

3000 Hatvan, Szabadság u. 13.

Fenntartója:

Hatvan Város Önkormányzata

Gazdálkodása:

önállóan működő költségvetési szerv

Alaptevékenysége: 1-8. osztályig terjedő általános iskolai nevelés és oktatás sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával kiegészülve. Az intézményben alapfokú nevelés-oktatás folyik. A program felülvizsgálata, átdolgozása az intézmény átszervezése illetve a törvényi változások miatt vált indokolttá. A pedagógiai program: 

kötelezi hatályossága idejére az érdekelt feleket a benne foglaltak tiszteletben tartására,



kötelezi az intézményfenntartót, hogy a pedagógiai programban jóváhagyott szolgáltatásokat finanszírozza,



kötelezi az intézményfenntartót, hogy a fenntartói értékelés keretei között az iskola működését a pedagógiai programban foglaltak mentén minősítse,



kötelezi az iskolát, hogy a programba foglaltak teljesítésére törekedjen,



biztosítja

az

intézményhasználókat,

hogy

a

pedagógiai

programba

foglalt

szolgáltatásokat teljesíti, s hogy a programba foglalt célok teljesítésére törekszik, az ott felsorolt eszközök és módszerek segítségével, 

biztosítja a pedagógusokat arról, hogy az intézményhasználók e program teljesítését várják el tőlük,



biztosítja a pedagógusokat, hogy saját munkájukat - a program hatályosságának idejére- e program keretei között, az önmagukra vállalt szabályok szerint végezzék.

Városi közoktatás-fejlesztési koncepció főbb elemei Az állami és helyi finanszírozási konstrukciók feladatra tervezett kiszámítható forráselosztást igényelnek. Amennyiben ezt sikerül elérni, átlátható működési logika hatja át helyi oktatási rendszerünket is. Az iskolának, mint szolgáltató intézménynek, a jogszabályokban meghatározott működési rendjét, ellátási kötelezettségeit, szervezeti működését, munkája szervezettségét, annak színvonalát és hatékonyságát folyamatos adminisztratív, szakmai, politikai kontroll mechanizmusok felügyelik. -3-


Hatvan Város Önkormányzatának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve Hatvan Város Intézkedési Terve 2004-2011. Legfontosabb célok valamennyi közoktatási szolgáltatást biztosító intézményre vonatkozóan: 

Alapvető cél, a közoktatás szolgáltatást biztosító önkormányzati intézmények működőképességének a megtartása.



Az intézmények állagának javítása a tervszerűen szervezett felújítások rendszerének kialakításával és annak megvalósításával.



A hatékony gazdálkodás érvényesítése az osztályok, csoportok, csoportbontások szervezésekor, a humán erőforrás feladatellátásának biztosításakor.



A várható további tanulólétszám, csoportszám csökkenések tudatos munkaerő gazdálkodási tervezése.



A nyolcadik osztály elvégzését igazoló bizonyítvány megszervezése az általános iskolai tanulmányok alatt.



A nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint.



Sokféle nyitottság biztosítása, az interkulturális különbségek kezelése a tanórán kívüli iskolai foglalkozások során.



A pályaorientáció, a pályaválasztás, továbbtanulás sikeres előkészítése valamennyi nyolcadik évfolyamot végzett tanuló beiskolázását tekintve.



A szociokulturális hátránnyal érkező differenciált foglalkoztatásának, napközis elhelyezési lehetőségének biztosítása a bevezető és alapozó szakaszban.



A szociálisan rászoruló tanulók szervezett étkezési lehetőségének elősegítése.

A Pedagógiai Program készítésekor figyelembe vettük: 

az 1993.évi LXXIX. Törvényt a közoktatásról és annak módosításait



a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. kormányrendeletet



a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. OM rendeletet és módosításait



a 11/1994. MKM rendeletet és módosításait a nevelési-oktatási intézmények működéséről



az intézmény alapító okiratát

-4-


I.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Hajózni muszáj - mondták az ókoriak, az akkor induló kereskedelemre és szállításra utalva. Ma is igaz, hogy végzetesen lemarad, aki nem tart lépést a korral, nem ismeri fel az új lehetőségeket, és nem tesz meg mindent azok megvalósításáért. A legszebb, legfelemelőbb hivatás az ember szolgálata. A pedagógus, az iskola hatása emberi sorsokat befolyásol, dönt el. S ha az ember még fiatal, kiszolgáltatott gyermek, e hivatás még nagyobb felelősséget ró választójára. Ennek lelkiismereti terheit hordozza a hatvani 5. Sz. Általános Iskola tantestülete is. Mindezek tudatában alakítjuk, jobbítjuk iskolánk pedagógiai rendszerét, formáljuk iskolai kultúránkat. Nehéz időket éltünk meg és élünk meg ma is. Mindezt ellensúlyozzák törekvéseink, hogy iskolánk belső világa - erkölcsi értékrendünknek megfelelően - gyermekközpontú legyen, hogy egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épüljön. A jelen a múlt gyermeke, a jövő pedig a jelené. A mai elképzelések, tervek alapozzák meg a jövőt, azt, amit a XXI. század jelent. Hogy a jövő, amin munkálkodunk milyen lesz, nem tudjuk, de egy biztos: Navigare necesse est... Reményeink szerint pedagógiai programunk tükrözi azt az átgondolt elszántságot, amellyel jövőnket tervezzük és irányítani akarjuk.

-5-


I.3. HELYZETELEMZÉS Az 5. Sz. Általános Iskola 1979-ben, lakótelepi környezetben a város ötödik közoktatási intézményeként épült. Jellemző beiskolázási körzetünk, tanulóink összetétele, mely alapvetően meghatározza partnereink igényeinek kielégítését és oktatásszolgáltatásunk szervezését. Intézményünk hagyományos 8 évfolyamos általános iskolaként működik. Közoktatási típusú sportiskolánk 2008-ban került bevezetésre. Fő sportágaink: futball, kézilabda, floorball, atlétika, játékos testnevelés, úszás és tömegsport. A 2011/2012-es tanévtől kezdve az 1. és 5. évfolyamon bevezetjük, és felmenő rendszerben folytatjuk az emelt óraszámú informatikaoktatást. Negyedik évfolyamtól két idegen nyelv (német, angol) tanulására van lehetőség. Különleges gondot fordítunk a tehetséges gyerekek felfedezésére, fejlesztésére, illetve odafigyelünk a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek segítésére. Minden nap lehetőség van a sportolásra. Igény szerint szakköröket és tehetséggondozó órákat szervezünk. Jelenleg sport, tánc és dráma, rajz, kémia szakkör és énekkar működik. Műsorok szervezésével kapcsolódunk be a város kulturális „vérkeringésébe”. Tanulóink több sport, kulturális és szaktárgyi versenyben mérik össze tudásukat. Minőségelvű működésünk érdekében iskolánk a Comenius 2000 Közoktatási és Minőségfejlesztési program II. intézményi modell szerinti minőségirányítási rendszert alkalmazza. A diákélet összefogásában jelentős szerepet kap a DÖK, mely szerteágazó tevékenységével színesíti az iskolai életet. Jelképeink:  

5-ös logó 5-ös induló

-6-


INDULÓ Mi vagyunk az ötös suli

Az órákon úgy figyelünk,

Itt az élet csuda buli

Szünetben meg jót derülünk,

Tanulás, vidámság, ifjúság,

Igazán jó nekünk, hogy itt lehetünk!

Oly sok élmény vár itt rád.

Jöjj Te is hát most velünk!

Mi vagyunk az ötös suli, Itt az élet csuda buli! Legyen hát tanulás, munka, sport, Legyőzzük a kihívót!/ mi most!

I.3.1. Tárgyi-dologi feltételek Természettudományi, ének, technika, rajz, idegen nyelv tantermeink korszerűen felszereltek. Nyelvi laborunkban 16 fős csoportokban rendelkezésre állnak a megfelelő feltételek. Jól felszerelt számítástechnika termeinkben magas színvonalú munka folyik. Jelenleg 27 gép áll a tanulók rendelkezésére. Korszerű IKT eszközök segítségével szervezzük a tanítási órákat. Tizenegy interaktív munkaállomáson dolgozhatnak a nevelők. A tanulók sportolási, mozgási lehetőségét szolgálja a bekerített, óriási udvarunk és tornatermünk. Az utóbbi alkalmas kézilabda és futball bajnokságok megrendezésére is. Iskolaudvarunk folyamatosan szépül. 2007-ben került sor a műfüves pálya átadására. Ezenkívül kosárlabdázási és pingpongozási lehetőséget nyújt gyerekeink számára. Iskolánk épített környezete folyamatosan javul. Tervszerűen folyik az épület felújítása. 2003-ban a vizesblokkok, a nyílászárók egy része, a földszinti aula burkolata, az elektromos hálózat javítása, cseréje fejeződött be. 2007 óta a tantermek, folyosók burkolata újult meg. 2011-ben a villámhárító felújításra került. Iskolaudvarunk 2007 óta fák, cserjék telepítésével, a zöld területek növelésével, színpad és homokozó építésével szépült és gyarapodott.

I.3.2. Gazdasági feltételek Az intézmény önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint teljes jogkörrel rendelkezik. A gazdálkodás módja szerint besorolás alapján önálló működő költségvetési szerv. A

-7-


költségvetés elemei állami normatívák, önkormányzati kiegészítés, pályázatok, saját bevételek.

I.3.3. Eszköz, felszereltség Viszonylag jól felszerelt, önálló könyvtárunk kielégíti tanulóink igényeit, a pedagógusok megtalálhatják a szakma újabb kiadványait is. Audio- és videotár, multimédiás és internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek várják a nemcsak a hagyományos olvasásra vágyókat. Szertárak: biológia-földrajz, rajz, fizika-matematika-kémia, alsós-technika és sport. A két számítástechnika szaktanterem biztosítja (a multimédiás Linux – Unix szerverrel működő hálózati rendszer, valamint a 24 órás internet-hozzáférés segítségével) az informatikai ismeretek magas színvonalon történő elsajátítását. Az információ naprakész áramlása érdekében a tanári helyiségben és a könyvtárban is működnek számítógépek. A tanügy-igazgatási nyilvántartások és jelentések külön adminisztratív feladatokat ellátó számítógépeken készülnek. Iskolánk eszközfelszereltsége pályázati és fenntartói forrásokból folyamatosan javul. I.3.4. Az iskola hagyományrendszere Hagyományaink közé tartoznak a tanévnyitó, tanévzáró és ballagási ünnepélyek, a tehetséges diákok találkozója, a farsangi karnevál, a tanár-diák mérkőzések, a karácsonyi műsor, gyermeknap, őszi-tavaszi iskolai kirándulás, nyílt napok, fogadóórák, szülői értekezletek, sportnapok, nyári táborozások. Az „ÖTÖS-DIÁK” címet 1991-ben alapította a Diákönkormányzat, amelyet minden évben annak a nyolcadik osztályos tanulónak ítél oda, aki kiemelkedő tanulmányi teljesítményével, példamutató magatartásával és a közösségért végzett munkájával érdemesnek bizonyul a közösség elismerésére. A cím oklevéllel és pénzjutalommal jár. „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetés, melynek elnevezése takarja, hogy kik kaphatják. Szintén 8. osztály év végén adományozzuk.

I.3.5. Az iskola jelenlegi szerepe a város életében Iskolánk a rendelkezésére álló intézményi erőforrásaival folyamatosan szerepet vállal a városi programok előkészítésében és lebonyolításában. Kapcsolataink külső szervekkel, intézményekkel 

Fenntartóval, felügyeleti szerveinkkel -8-




Társintézményekkel



Jó kapcsolatot, rendszeres együttműködést alakítottunk ki az óvodákkal. Kapcsolattartásunk lényeges eleme egymás munkájának kölcsönös megismerése és segítése.



Jó együttműködésre törekszünk a Nevelési Tanácsadóval, a Szivárvány Szociális Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal.



Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn az egészségügyi intézményekkel, védőnőkkel, iskolaorvossal, iskolafogászattal.



Szorosan együttműködünk a városi sportegyesületekkel az utánpótlás-nevelés érdekében.



Tartalmas kapcsolatokra törekszünk a civil szervezetekkel és a történelmi egyházakkal.

-9-


II. NEVELÉSI PROGRAM II.1. Jövőképünk Nevelési- oktatási feladatainkat tervszerűen, a törvényi előírásoknak megfelelően a tanulóink egyéni képességeinek figyelembe vételével látjuk el. Arra törekszünk, hogy diákjaink egészséges, produktív életet élő, önmaguk és környezetük iránt igényes felnőttekké váljanak. Fel tudják ismerni képességeik határait, alkalmasak legyenek adottságaik hasznosítására, a társadalmi normák betartására, ezáltal az egészséges önkontrollra. Az ehhez szükséges

szocializáció

egyik

legfontosabb

terepe

maga

az

iskola.

A

formális

ismeretszerzésben az élethosszig tartó tanulást igyekszünk tudatosítani és vonzóvá tenni tanulóink számára. A pedagógusokkal szembeni elvárások Az

eredményes

tartalmi

munka

követelményrendszert kell betartani.

érdekében

a

közösen

kialakított

érték-

és

Az iskola pedagógiai céljainak elérése érdekében

minden pedagógus egységes értékrend közvetítésére, a szabályok következetes betartására, betartatására törekedjen. A pedagógus a teljes személyiségével hat a gyermekekre, nevelési céljait elsősorban mintaértékű magatartásával érheti el. Módszertani szabadságával úgy éljen, hogy az minden tekintetben a tanulók sokoldalú fejlesztését szolgálja.

II.2.1. Pedagógiai módszerek A hagyományos módszerek és a legújabb pedagógiai modellek együttes alkalmazása szükséges a hatékony oktatási-nevelési gyakorlathoz. A korszerű projektmódszer az összefüggések megláttatására tanít, egy-egy téma több irányú megközelítésére ösztönöz. A kooperatív technikák az együttműködésre, a segítségnyújtásra nevelnek, és segítik a készségek, képességek fejlesztését. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van

- 10 -


személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

II.2.2. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció

- 11 -


olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi

hagyományoknak,

valamint

a

nyelvek

kulturális

vonatkozásainak

és

változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését,

beszélgetések

kezdeményezését,

folytatását

és

lezárását,

valamint

a

szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A

matematikai

kompetencia

a

matematikai

gondolkodás

fejlesztésének

és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát,

- 12 -


matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia arra a készségre és képességre utal, hogy ismeretek és módszerek sokaságát használjuk fel annak érdekében, hogy a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak és módszertannak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. Mindkét kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ennek eredményeképpen az egyén megérti a tudományos elméletek társadalmi folyamatok formálódásában betöltött szerepét, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). Az egyén olyan természettudományos és műszaki műveltséggel rendelkezik, amelyet képes mozgósítani a munkájában és a hétköznapi életben szükségessé váló problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A kompetencia a kritikus és kíváncsi attitűdöket, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a

- 13 -


tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az információs társadalom technológiáinak ezeknek a technológiák szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes

alkalmazásokat

–

szövegszerkesztés,

adattáblázatok,

adatbázisok,

információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az információs társadalom technológiája a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint ezek interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az információs társadalom technológiáinak használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a

- 14 -


tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ahol a tanulás a munka- vagy karriercélok teljesítését szolgálja, az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes

legyen

megtalálni

a

számára

elérhető

oktatási

és

képzési

lehetőségeket,

útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az információs társadalom technológiáinak, eszközeinek használata. E készségekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására heterogén csoportban, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd mögött motiváció és magabiztosság húzódik, amely a sikeres tanulás egyik záloga lehet egész életen át. A problémamegoldó attitűd segíti a tanulási folyamatot, az akadályok leküzdését és a változások kezelését. A pozitív hozzáállás elengedhetetlen eleme, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,

- 15 -


struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli az egyén saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretek meglétét, felismerve, abban az egészséges életvitel meghatározó szerepét. A sikeres interperszonális kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése (pl. a munkahelyen). Ugyanennyire fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Elengedhetetlen az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióinak, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudunk kommunikálni,

figyelembe

vesszük

és

megértjük

a

különböző

nézőpontokat,

tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság, továbbá a személyes és a szakmai szféra közötti különbségtétel. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb.

Idetartozik

még

a

társadalmi-gazdasági

fejlődés,

az

interkulturális

kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése, a másság tisztelete, valamint a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik pl. az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális

- 16 -


sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

- 17 -


tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejező eszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének, a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

II.2.3. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;



a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

- 18 -




a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül.



egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

II.2.4 Nem szakrendszerű oktatás A Közoktatási tv. 2010. évi LXXI. Tv. alapján 2011. szeptemberétől az 5. évfolyamon, 2012. szeptemberétől a 6. évfolyamon is visszatér intézményünk a szakrendszerű oktatásra. 2011/2012. tanévben a 6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás lesz. A nem szakrendszerű oktatás célja a 6. évfolyamon a 11-12 éves gyermekek tantárgy feletti és minden tantárgyra ható képességeinek fejlesztése. Segítse a szövevegértés és a problémamegoldás területén tapasztalt hiányosságok megszüntetését és kapjanak kiemelt hangsúlyt a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. A felzárkóztatást szolgálja. A 2011/2012. tanévben a tanórai foglalkozások 25%-ában, azaz 6 órában, napi 1-2 órát tesz ki. Magyar nyelv és irodalomból 3 óra, matematikából 2 óra, technikából 1 óra.

II.3.1. Intézményünk prioritása, sajátossága  Közoktatási típusú sportiskola 

Emelt óraszámú informatikatanítás /1. illetve 5. évfolyamon indul a 2011/2012. tanévtől/



Kompetencia alapú oktatás szervezése



Tehetséggondozás, felzárkóztatás

- 19 -


II.4. Nevelési rendszerünk alapelvei: „A tanítás a szeretet egyik módja.” (Thomas Gordon)  Nevelésközpontú alapozás, mely a 6-14 éves korú gyermekek testi és szellemi fejlettségéhez igazítja az ismeretek átadását.  Nevelési elképzelések megfogalmazása, és nevelési feladatok megoldása: elemi erkölcsi és magatartási normák kialakítása, a viselkedéskultúra fejlesztése, közösségi, iskolán kívüli magatartás és az állampolgári kultúra elemi készségeinek kiépítése, tanulói önkormányzat.  Partnereink megelégedésére változni, erősségeinket megtartani, gyengeségeinket javítani!  Minden tanuló érezze a szabadságot a véleményezés és érzelmek kifejezése terén, s ehhez teremtsük meg az ezzel való élni tudás színtereit! Alapelveink A gyermekszereteten alapuló és gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia, melyet az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő bánásmód és felelősség jellemez. Oldott, humánus hangulat megteremtése iskolánkban, melyben diák, szülő, pedagógus együtt, egymással, alkotó módon tud együttműködni.

- 20 -


II.5. Az iskolában folyó nevelés és oktatás célja, feladata Az általános iskola kulcsszerepet tölt be a közoktatási rendszerben. Minden magyar általános iskola célja, hogy az értelmileg ép gyereket el tudja juttatni a követelmények szerinti szintig (ismeretanyagban, készségekben, képességekben), mely szintről képessé válik tanulmányai folytatására. Célunk tanítványaink tudásának, képességeinek, egész személyiségének olyan irányú fejlesztése, amely fizikailag, és szellemileg egészséges, a környezetünkkel (természeti és társadalmi) harmóniában élő felnőtté válásukat segíti. Munkánk elsődleges céljai  Eredményesség, ehhez az egyéni készségek, képességek figyelembe vétele. Ennek megfelelően differenciált tanulásszervezés.  A kompetenciák fejlesztése, kompetencia alapú oktatás biztosítása.  A partnerközpontúság előtérbe helyezése.  Az egészséges életmódra nevelés kiemelése.  Egyénre szabott házi feladatok, „búvárkodásra” ösztönzés, a tanulás tanítása. Lexikai tudás helyett önművelésre, kreativitásra nevelés.  Jó

képességű

gyerekek

versenyeztetése,

tehetségének

gondozása

és

az

esélyegyenlőséget megadva a gyengébbek felzárkóztatása, a szociális hátrányok leküzdése.  Segíteni a tanulók beilleszkedését, hogy az iskolában is „otthon” érezzék magukat.  Az idegen nyelv nyitottságot jelent a világ felé, ezért törekszünk megfelelő szintű elsajátíttatására.  Az informatika tanításával, internet használat lehetőségével segítjük a tanulók kibontakozását.  Olyan tudást nyújtunk, amelyre a későbbiekben építhet. Ésszerű értékeléssel és motivációval ösztönözzük az állandó tanulásra, önművelésre, mind magasabb szintű tudás megszerzésére.  Művészet iránti érzékenységre nevelünk. A „szép” megteremtésére és befogadására (műalkotások, zenei élmények, média élmények).  Reális énkép kialakítása, mások tisztelete, a másság elfogadása.  Megfelelő magatartáskultúra minden helyzetben.  Igényességre nevelés a tanulásban és a mindennapokban.

- 21 -


A tervezés lényege és értelme a napi működési célok megfelelő biztosítása. A célok megvalósulását segítő legfontosabb feladataink:  A nevelés a pedagógus legfontosabb tevékenysége.  A tanulók cselekedeteit meghatározza az az értékrend, melyet a nevelőtestület közvetít.  A gyermek teljes személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése.  A

gyermekek

egyénre

szabott

fejlesztése,

ismereteik

folyamatos

bővítése

teljesítményük folyamatos növelése, kreativitásuk kiaknázása, az őket körülvevő világ felfedezése érdekében. A tanítás-tanulás folyamatában jártasságaik, készségeik, gondolkodásuk, érzelemviláguk fejlesztése.  Ennek a folyamatnak szerves része az önálló ismeretszerzés és az állandó önművelés. Személyes példamutatással, céltudatos munkával jellemük formálása.  Olyan érzelmek kialakítására törekszünk, amelyeket felhasználva és irányítva felismerik a körülöttük levő szépségeket a mindennapi valóságban, a művészi alkotásokban, és megtanulják ezen értékeket megóvni.  Az iskolai tevékenységek során meg kell teremtenünk a szabad véleménynyilvánítás színtereit és módszereit.  Megtanítani gyermekeinket arra, hogy saját és társaikat érintő kérdésekben – a közösségben – képesek legyenek felelősségteljes döntéseket hozni, s döntéseiknek következményeit felismerni és vállalni.  Nemzeti és európai értékeinket ismertessük meg tanulóinkkal.  Alakítsuk

ki

környezetvédő

gondolkodásmódjukat

és

környezetbarát

viselkedéskultúrájukat! A korszerű tudományos alapokon nyugvó ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe vesszük az adott közösség, az adott gyermek képességeit.  A kulcskompetenciák fejlesztése.  Esélyteremtés, az esélyegyenlőségek biztosítása.  Hátránykompenzáció, integráció.  Erkölcsi normák, kulturált viselkedés szabályainak megismerése.  Az egészséges életmód szabályainak megismerése, esélyteremtés a megvalósítására, a káros szenvedélyek elkerülésének lehetőségei.

- 22 -


Speciális feladatunk A sportosztályokban az egészséges versenyszellem kialakítása, a sportemberhez illő magatartáskultúra elsajátíttatása, ügyességfejlesztés, állóképességük, teherbíró képességük fejlesztése, a mozgás, a siker örömének, előnyének a fizikai és szellemi életre való hatásának észre véttetése, a csapatsport közösségformáló erejének kihasználása, a sport által a személyiség fejlesztése. Az informatika tanításán belül a könyvtárhasználat sokrétű megismertetése, a modern ismeretszerzés előnyének pozitív kihasználása, korszerű ismeretek elsajátíttatása, a felfedezés örömének éreztetése.

- 23 -


II.6. Értékrendszerünk Értékesek azok a tevékenységek, amelyek erősítik az intézményünk iránti bizalmat partnereinkben.  Értékesnek tekintjük a szaktudást, azaz azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyeket tanulással kellett elsajátítani, s amelyek felhasználása emeli az adott munka, tevékenység minőségét.  Értékesnek tekintjük azt a munkavégzési módot, a partnereinkhez való olyan hozzáállást, kapcsolatteremtést, amely bizalmat és elégedettséget ébreszt úgy, hogy folyamatosan bíznak bennünk.  Értékesnek

tekintjük

azokat

a

készségeket,

amelyek

elősegítik

partnereink

elégedettségét.  Értékesnek tekintjük azt, ha valaki képes átadni tudását és ezt meg is teszi, annak érdekében, hogy mások is hasznosíthassák.  Értékesnek tartjuk, ha valaki csapatember, azaz elvégzi azokat a feladatokat is, amelyek elvégzéséből nincs közvetlen haszna, de amelyek szükségesek a szervezet működéséhez vagy fejlődéséhez.  Értékesnek tekintjük az adott problémához, feladathoz való hozzáállást, az eltökéltséget és elkötelezettséget arra, hogy az adott feladatot a lehető legjobban végezzük el. A tanulókkal szemben támasztott igények, elvárások:  A kulcskompetenciák többségének birtoklása  Önkéntes normakövetelés  Önismereten alapuló önálló véleményalkotás  Kölcsönös tisztelet a tanárokkal és a diákokkal  Együttműködés a többi diákkal és a tanárokkal  Tolerancia a kirekesztés elutasítása A pedagógusközösség szintjén megfogalmazott elképzelések A program megvalósításának belső forrása a nevelőtestület. A nevelőtestület legyen:  Munkastílusában összeszokott, szakmáját értő, a realitásokhoz igazodó, a mindig legésszerűbb megoldást kereső közösség

- 24 -


 Fontos szellemi, innovációs központ (pl. folyamatos pályázatfigyelő csoport, minőségbiztosítási, minőségirányítási támogató szervezet). A működés módszerei az iskolai élet minden szintjén: A bátorítás Az érdekegyeztetés A béke megőrzése Az ügyek tisztázása Összegzés A normák kitűzése

Vezetés nevelőtestület tanulóközösség egyéb dolgozók Szülők

Az intézmény partnerkapcsolatai Az azonosított partnerek köre gyakorlatilag évek óta változatlan (aktualizálás minden tanév tervezésekor történik). Pedagógiai célok, minőségcélok A Közoktatási törvényben foglaltak szerint az intézményben a nevelő-oktató munka a Pedagógiai Programnak megfelelően folyik. A Pedagógiai Programban megfogalmazott szakmai célkitűzések, pedagógiai alapelvek, értékek a pedagógiai munka legfőbb irányító dokumentumai.

- 25 -


II. 7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai a nevelési céljaink megvalósítását szolgálják. Személyiségfejlesztésre és képességfejlesztésre ható módszerek A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosság módszerei:  meggyőzés  minta, példa  példakövetés  bírálat, önbírálat  beszélgetés  felvilágosítás, tudatosítás  előadás  vita A beavatás megszervezésének módszerei:  követelés  megbízás  ellenőrzés, értékelés  játékos módszerek  gyakorlás A magatartásra ható módszerek: Ösztönző módszerek  ígéret  helyeslés  biztatás  elismerés  dicséret  osztályozás  jutalmazás Kényszerítő módszerek  felszólítás

- 26 -


 követelés  parancs  büntetés Gátlást kiváltó módszerek  felügyelet  ellenőrzés  figyelmeztetés  intés  fenyegetés  tilalom  átterelés  elmarasztalás Nyelvi (verbális) eszközök Beszéd, beszélgetés, interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök Tekintet, testtartás, testközelség, gesztikuláció, nem nyelvi természetű jelzés. Szociális technikák  kooperáció társas csoportban  fejlesztő interjú  beszélgetés  szociális alkalmazkodás  modellnyújtás  szerepjáték  segítségnyújtás  illemtudó viselkedés  konfliktusok kezelése  önirányítás  önellenőrzés  tanulási önismeret  önálló tanulás  együttműködés a társakkal és a pedagógusokkal

- 27 -


Nevelési módszerek Szokások kialakítását célzó módszerek Közvetlen:  követelés  gyakoroltatás  segítségadás  ellenőrzés  ösztönzés Közvetett:  a tanulói közösség tevékenységének megszervezése  közös célok kitűzése, elfogadtatása  hagyományok kialakítása  követelés  ellenőrzés  ösztönzés Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Közvetlen módszerek:  elbeszélés  tények és jelenségek bemutatása  műalkotások bemutatása  a nevelő személyes példamutatása Közvetett módszerek:  A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében  A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből Tudatosítás Közvetlen módszerek:  magyarázat  beszélgetés  a tanulók önálló, elemző munkája Közvetett módszerek:  felvilágosítás a betartandó magatartási normákról  vita

- 28 -


Az oktatás új módszerei  projekt módszer  kooperatív tanulásszervezés

- 29 -


II.8. Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

II.8.1. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, hogy motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulóink számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységüket, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során tanulóink maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat a saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg úgy, hogy közben törekszünk a tanulók ön – és világszemléletének folyamatos formálására.

II.8.2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulóink megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Célul fogalmaztuk meg, hogy mélyedjenek el kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységeinek, munkásságának tanulmányozásában. Tanulóink ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét minden napi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Pedagógiai feladatunk, hogy segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot,

- 30 -


mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A tanulóink legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek a megismerésére, megbecsülésére. Mindezeket a célokat a következő tantárgyak ismeretanyaga biztosítja: nyelvi- irodalmikommunikációs nevelés, ember és társadalom, vizuális kultúra, technika és életvitel, énekzene, tánc, hon- és népismeret, társadalomismeret, könyvtárismeret.

II.8.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az európai unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésében legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.

Váljanak

nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Mindezek a nevelési célok a következő tantárgyak ismeretanyának tanítása – tanulása során kerülnek előtérbe: nyelvi – irodalmi – és kommunikációs nevelés, angol, német, matematika, ember és társadalom, az ember és természet műveltségterületéből szervezett valamennyi tantárgy, témakör esetében, földrajz, ének – zene, néptánc, vizuális kultúra, informatika, technika.

- 31 -


II.8.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös eltartása, az erőszakmentesség jellemzi, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskola élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

II.8.5. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a

- 32 -


képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

II.8.6. Környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulóik érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulóik életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során az a célunk, hogy a tanulóink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív, egyénre gyakorolt hatásait a környezeti következmények tükrében.

- 33 -


A tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés feladatainak megvalósítása kiemelt feladat a tanulóink környezettudatos magatartásának formálásakor. Ennek a tevékenységrendszernek az irányítására, a tervezett programok átfogó rendszerbe építésére alkottuk meg a nevelési és pedagógiai programunk Környezeti nevelési programját.

- 34 -


II. 9. Személyiségfejlesztéssel összefüggő feladatok A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott tartalom átadása, az ezekre épülő tevékenykedtetés azt a célt szolgálja, hogy tanulóink eltérő fejlődésükkel, adottságaikkal, tanulásukkal, különböző érdeklődési tevékenységükkel, tapasztalataikkal, az általuk megszerzett ismeretekkel kibontakoztathassák egyéniségüket. Célok a jártasságok, készségek kialakításakor  képességek, gondolkodás fejlesztése  az elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazása  önálló ismeretszerzés  önismeret, önérvényesítés, önkontroll  önkiszolgálás, önellátás és felelősségtudat  testi egészség megőrzése (táplálkozáskultúra, sport, életmód)  lelki egészség, harmónia megteremtése  környezetünk megóvása védelme Részcélok:  eszközhasználat ismerete  elmélet és gyakorlat egysége a tanítás-tanulás folyamatában A megfelelő motiváltság biztosítása fontos a pedagógus részéről  önismeret, önbizalom fejlesztése, sikerorientáltság kialakítása  a tanulói aktivitás biztosítása  kommunikáció és gesztusgazdagság fejlesztése  rendszeres testmozgás biztosítása  a testi higiénia  az egészséges táplálkozás  pozitív életszemlélet kialakítása Mindezekből származtatható feladatok:  egymásra épülő tananyag biztosítása  alapkészségek maximális elsajátíttatása az egyéni képességekhez mérten

- 35 -


 a tehetséges tanulóknak biztosítani kell az optimális lehetőséget  képességeik kibontakoztatására  hátrányok csökkentése, felzárkóztatás  csoportbontás (informatika, idegen nyelv)  tanulás tanítása és a sporttagozat minőségbiztosítási módjai  belső igény kialakítása a tanulókban a tanulásra  problémamegoldó gondolkodást igénylő feladatok biztosítása a tanítási órákon és a szakkörökön  a tanult ismereteket – lehetőség szerint – a gyakorlatban alkalmazzák  a kreativitás fejlesztése komplex tevékenység során és tanulmányi versenyeken  könyvtárhasználat  számítógép kezelése  a pedagógus tevékenykedtető óravezetése  változatos eszközhasználat, munkaformák biztosítása  az érdeklődés felkeltése  differenciált feladatadás, pozitív értékelés, visszacsatolás, jutalmazás  teret biztosítani a gyerek véleményének kifejezésére, vitára, érvelésre  a beszédkultúra és a metakommunikáció fejlesztése  felelősrendszer kialakítása és igényes működtetése  mindennapos

testnevelés tömegsport, sportversenyek szervezése,

belső

kialakítása a rendszeres testmozgásra  az alapvető higiéniai szokások kialakítása  a kulturált étkezési szokások kialakítása és fontosságának elismertetése  az értékelési rendszerben a pozitív szemlélet kialakítása, a „jó” hangsúlyozása  stressz- és frusztrációcsökkentés  az ember és a természet kapcsolatának megismertetése A sportosztály lehetőségéből adódó feladatok:  Az általános mozgáskultúra fejlesztése  A rendszeres mozgásra, sportolásra ösztönzés  Állóképesség, erőnlét fokozott fejlesztése  Egészséges versenyszellem kialakítása  A sportolási igény fejlesztése

- 36 -

igény


 Sport iránti érdeklődés, elkötelezettség kialakítása  Az egészséges életmódra nevelés

- 37 -


II.10. Képességfejlesztéssel összefüggő célok és feladatok rendszere Minden gyerek tehetséges valamiben. A pedagógus feladata ezt felismerni és megtalálni a lehetőséget a fejlesztésre. A képességfejlesztést úgy tervezzük iskolánkban, hogy a lehetséges képességfajták szinte mindegyikét gondozni és fejleszteni tudjuk. Tevékenységrendszerünkben a gyerekek kipróbálhatják magukat, tájékozódhatnak a világ dolgairól, kialakulhat érdeklődésük, önállóan alkothatnak. A következő képességek fejlesztése a hangsúlyos:  a kommunikációs  a szociális  a kognitív képességek  emelt szintű informatika oktatás során a számítástechnikai készségek  sportosztályokban az ez irányú adottságok optimális fejlesztése Nyelvi és nem nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése. / beszédkészség, beszédértés, szövegértés, íráskészség, olvasási képesség, mimika, gesztikuláció, tekintet stb.) A tanulásirányítás folyamatában mind az egyénhez szóló, mind a differenciált fejlesztés során az alábbi szociális képességek fejlesztését tartjuk fontosnak:  fegyelmezettség  egymás segítése  figyelmesség  illemtudó viselkedés  önirányítás, önellenőrzés  önálló tanulás  együttműködés a társakkal A kognitív képességek esetében a következő gondolkodási műveleteket fejlesztjük:  megértés  ismeret  alkalmazás  emlékezés  magasabb rendű gondolkodási műveletek

- 38 -


II. 11. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Az iskolai nevelésben legfőbb cél a tanulók minél szélesebb körben történő felkészítése az életre. A gyermek fejlődése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A gyerekek kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, ez lehetővé teszi a közvetlenebb módon megvalósuló oktatást és nevelést. Alapvető feladatunk a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A közösségfejlesztés területei:  Az iskolai közösségi élet megszervezése  Az osztályközösségek kialakítása  A szülők igénye alapján tanulóink napközbeni ellátásra napközös csoportot szervezünk  DÖK segítése  A diákköröket igény szerint tervezzük  Az Iskolai Sportkör (ISK) több csoporttal működik. Profilja a kézilabda, labdarúgás, játékos sportverseny, úszás; biztosítjuk a mindennapos testedzést Céljaink a közösségfejlesztés területén:  A tanulók legyenek képesek az emberi együttélés szabályainak elfogadására, betartására.  A másság elfogadására.  Képesek legyenek a bírálat elfogadására, megbocsátásra, örömre.  A szülőföld, az embertársak szeretete. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:  A tanulók életének sokirányú tevékenységének szervezése  A tanuló és az osztályközösség harmonikus fejlesztése  A személyiségfejlesztés segítse a közösségfejlesztést  A differenciált bánásmód érvényesítése  A sport szeretet a személyiségfejlesztésben. A versenysport szorgalmazása, mely erősíti a közösségi értést, küzdeni tudásra nevel.  A fegyelem biztosítása a közösségben  Felelősség vállalása önmagáért, társaiért, tetteiért.  Ismerjék meg a tanulók szűkebb és tágabb környezetüket

- 39 -


 Becsüljék népünk, nemzetünk hagyományait, szokásait  Ismerjék meg és fogadják el más népek kultúráját.  A közvetlen környezet ápolása, megóvása  Együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével együtt.  A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása.  A közös munka örömének felfedeztetése.  A tanulói tevékenység tudatos megtervezése és folyamatos megszervezése. A család A legalapvetőbb közösség, melybe a tanuló beilleszkedik. Meghatározza, formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. A tantestület Az iskola nevelési attitűdjét meghatározó kifelé sugárzó csoport, mely a hatékony iskola megvalósíthatóságának

záloga.

(A

minőségirányítási

rendszerünkben

kialakított

szervezetfejlesztés szerint építkezünk.) Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét jelenti. Az iskolai közösségbe beletartozik az intézmény, a pedagógusok és az iskolahasználók közössége. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. A szülőkkel való együttműködés, fejlesztésének programja A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek a követelményekkel, a családi elvárásokkal. Az iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Feladataink: Megismertetni a szülőkkel iskolánk nevelési- és oktatási célkitűzéseit, az adott tanévre érvényes feladatokat. - 40 -


Folyamatos tájékoztatást adni a tanulók továbbhaladásáról, a kapcsolattartás módjáról és időpontjáról. Az osztályfőnökök, szaktanárok nyújtsanak segítséget a család nevelési problémáinak megoldásában, - indokolt esetben szakemberek bevonásával – is. Osztályközösségeink Az

azonos

évfolyamba

járó

és

közös

tanulócsoportot

alkotó,

szokásokkal,

szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálnunk és továbbfejlesztenünk. A tanuló ideje legnagyobb részét itt tölti, ezért nagyon meghatározó ennek légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Osztályközösségeinkkel el kell fogadtatnunk, hogy a különböző osztályok értékrendje más és más is lehet, emellett valamennyi értéknek kettős funkciója van: egyrészt közösségfejlesztő, amely hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösség fejlődéséhez, másrészt individuálisan fejlesztő, amely az egyéniség fejlődését segíti elő. Világunkban mind jobban érzékeljük az egész emberiség gondját, és felelősségét. Számos tevékenységben érvényesül a nemzetköziség, és az egész emberiség együttműködése. Mindezek megláttatása, a közös felelősség tudatosítása az iskola feladata is.

Feladataink:  A természeti és az ember által létrehozott értékek megbecsültetése  Az évfolyamok közösségének erősítése, közös programok szervezésével  Fokozatosan ki kell alakítani tanulóinkban a szolidaritás, a tolerancia és a felelősség fogalmak mögötti tartalmat (pl. Egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban. A másság elfogadása.)  A kölcsönös tiszteleten, a bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása, tanár-diák, diák-diák és a tanár-tanár viszonyában ( pl. Egymás segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában.)  A tanuló aktív részese legyen az őt érintő döntések meghozatalának  Hagyományaink, ünnepeink tiszteletére nevelés  Becsületes munkára nevelés, a társadalmi közösségekbe való beilleszkedés elősegítése, a körültekintő pályaorientálás.  Valamennyi tanuló pozitív irányú meggyőzése.

- 41 -


 Az egyéni értékek felismerése és felismertetése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe, különösen a problémák keresésében és felismerésében. Fontos a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásában, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök felismeri a tanuló problémáit, érzékeli az esetleges deviáns eseteket, és megtalálja a problémák megoldásához a helyes utat vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. A tanulók közössége: a diákönkormányzat A

tanulóközösségek

a

tanulók

érdekeinek

képviseletére

diákönkormányzatot

(továbbiakban DÖK) hozhatnak létre iskolánkban. Célunk: az iskola diákjai együttesen és egyénileg is valós gazdái legyenek az iskolai élet azon részének, amelyek irányítására, szervezésére a Közoktatási törvény, a Házirend és a Szervezeti és Működési szabályzat felhatalmazást ad. A DÖK tevékenysége kiterjed az iskola diákjait

érintő

valamennyi

kérdésre,

tagja

lehet

minden

gyermek,

aki

oktatási

intézményünkben tanulói jogviszonnyal rendelkezik. A DÖK a nevelőtestület véleményének meghallgatásával önállóan dönt saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról (faluújság, iskolarádió). A DÖK

véleményt

nyilvánít, javaslattal él a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol a Házirend és az iskola SZMSZ elfogadásakor, módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor és az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban. A tanuló jogi képviselete a DÖK, ahová problémáival, panaszaival fordulhat, ahol javaslatokat tehet, és minden olyan érdemi kérdésben szót kap, amely az iskolai közösség életét érinti. Nevelési szempontból is jelentős a DÖK működése, hiszen közéletiségre nevel, fejleszti a szabályalkotás képességét, erősíti a közösséget, segíti a döntéshozatalt, valamint a felszínre került konfliktusok megoldása is eredményesebb közreműködésével. Iskolánkban a DÖK évente legalább 1 alkalommal összehívja a diákközgyűlést, melyen minden iskolahasználó részt vesz. A tanulóközösségeket a diákokból választott Diáktanács képviseli, ennek vezetője a Diáktanács titkára és titkárhelyettese. A DÖK tevékenységét segíti a DMSP, azaz a „diákönkormányzat munkájáét segítő pedagógus”, akit az igazgató nevez ki.

- 42 -


A diákönkormányzat munkájában a tanulók által felkért, 18. életévét betöltött személy is részt vehet, és a DÖK megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében. Legfontosabb feladataink:  tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviselete,  részvétel az iskolai élet minden területének segítésében és szervezésében,  versenyek hirdetése (pl.: hulladékgyűjtés),  javaslat a Házirend megsértőinek elmarasztalására,  ötletadás az iskolai szabadidős programok szervezésére,  a hagyományos őszi kirándulás megszervezése,  a Farsang, a Gyereknap, az iskolai tábor előkészítése és lebonyolítása  a Fiókaavató ünnepség megszervezése,  „Ötös Diák” cím odaítélése a nevelőtestület egyetértésével.

- 43 -


II. 12. Tanórán kívüli foglalkozások az iskolában Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások rendszere. „Kötött” tanórán kívüli foglalkozások:  egyéni fejlesztő foglalkozások  a napközis foglalkozások  tanulószobai foglalkozások  az iskolai sportkör. A „kötetlen” tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestületünk döntött:  a tanulói (szülői) igények ismeretében  a rendelkezésre álló szakemberek körét számbavéve  az anyagi lehetőségek figyelembevételével  a tanulói leterheltséget mérlegelve alakítottuk ki ezek komplex rendszerét.

- 44 -


II.13.Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy:  az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön,  az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék, A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell döntenie. Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A szülők igényei alapján napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezünk. Ezeket a foglalkozásokat úgy szervezzük meg, hogy eleget tudjunk tenni az iskolai felkészítéssel és gyermekellátással összefüggő feladatoknak. Az iskola szerves része a napközi otthon, ahol elsődlegesen nevelési feladatok hárulnak a pedagógusokra. Hiszen a szülők egyre kevesebb időt tudnak gyermekeikkel tölteni, ezért sokkal több feladat jut az iskolára és ezen belül a napközire. Ezért fontos feladatunk, hogy szervezett formában biztosítsuk a nyugodt tanuláshoz, a szabadidő változatos eltöltéséhez szükséges feltételeket. Bár szükségesek bizonyos mértékben a kötöttségek, arra törekszünk, hogy ne kényszerűségnek érezzék a gyerekek a napközit. Az iskola teret ad különböző programoknak, melyekből a gyerekek szabadon választhatnak:  iskolai sportkör, foci-suli, atlétika, torna, kézilabda, floorball, tömegsport  szakkörök (tánc-és dráma, énekkar, rajz, számítástechnika,)  könyvtári foglalkozások  hittan A napközi egyik legfontosabb feladata az otthoni felkészülés segítése, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a közösségi élet színtereinek biztosítása, a társadalmi szocializáció.

- 45 -


A nevelő feladatai a napközi otthonban:  Az írásbeli feladatok ellenőrzése, javítása  Kérje számon a szóbeli házi feladatokat,  Gyakoroltassa az éppen aktuális feladatokat,  Segítse a gyengébb tanulók felzárkózását,  Rendszeresen tájékoztassa a szülőket és tanítókat. Rendkívüli közösségformáló ereje van a jól működő felelősi rendszernek valamint az elvégzett munka értékelésének. Mivel a gyerekek mindennapjaik nagy részét az iskolában töltik, az otthon töltött idő kevés, ezért az intézményes nevelésnek az eddiginél nagyobb részt kell vállalnia a megfelelő higiéniai, testápolási, étkezési és a test épségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen, valamint a közlekedési és balesetvédelmi szokások fejlesztésében. Ezért fontos a napirend, amely nem csak a gyerekek pillanatnyi egészséges fejlesztését szolgálja, hanem megalapozza az egészséges életmód későbbi felnőtt szokásait is. A napköziben biztosítani kell a 1-1,5 óra levegőzést. Ennek az időnek egy részét kitölthetjük fejlesztő mozgással, mozgásos játékokkal, sétával, másik részében szabad játékot kell biztosítani a gyerekeknek. Így biztosíthatjuk a szellemi frissesség, befogadóképesség megőrzéséhez elengedhetetlenül fontos aktív pihenést. A kultúrált életmódra nevelés sokrétű terület. A napköziben talán több lehetőség kínálkozik ennek fejlesztésére, mint a délelőtti tanítás során. Megtanítjuk a gyerekeket csoporttársaikkal, tanáraikkal, felnőttekkel szembeni tiszteletadó, segítőkész, kulturált magatartásra. Fontos feladata a napközinek a kulturált étkezés elsajátítása. Meg kell tanítanunk őket az asztalok megterítésére, egymás kiszolgálására, valamint hogy rendet hagyjanak maguk után az ebédlőben. Váljon készséggé az étkezés előtti kézmosás, ebédjüket csendben fogyasszák el. A napközis csoportok programjai  játékfoglalkozás  munkafoglalkozás (rajz, origami, stb.)  sportvetélkedők, sorversenyek, foci, egyéb labdajátékok,  kulturális foglalkozás (meseolvasás, bábozás, diavetítés, zenehallgatás, videózás, stb.)  séták játszótérre, városunk ünnepségeire  mozilátogatás, könyvtárlátogatás (kölcsönzés, könyvtári játékok)

- 46 -


 múzeum, kiállítás, a Grassalkovich Művelődési Központ rendezvényei A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű

szabadidős

tevékenység magában foglalja a játszóházat,

sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik a tagintézményenkénti egyeztetés után. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek.

Erdei iskola Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül. Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

- 47 -


Egyéb szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes. Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a tagintézmények könyvtáraiban, a városi könyvtárban is tanórán és tanórán kívül. A könyvtári tevékenységeket a Könyvtár-pedagógiai program fogja rendszerbe, mely a pedagógiai program szerves része. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolákban a történelmi egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

- 48 -


II.14. Tehetségfejlesztés A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetséggondozás, tehetségkutatás céljai, feladatai:  a korai felismerés  a tehetségek számbavétele  a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása  hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás,  az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése A tehetséggondozás szervezett formái: Tanóra keretén belül:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés  tantárgyak emelt szintű oktatása (pl. testnevelés, informatika)  csoportbontás (pl. idegen nyelv, informatika)  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal  személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása  a viselkedéskultúra fejlesztése Tanórán kívül:  versenyek, vetélkedők  a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása  tehetséggondozás, szakkörök  iskolai sportkör  szabadidős foglalkozások  az iskolában rendelkezésre álló eszközök használata

- 49 -


A tehetség felismerése kardinális feladatunk! Pedagógiai programunk alapján arra törekszünk, hogy tanítványaink képesek legyenek saját értékeiket felfedezni, képességeiket kibontakoztatni. Célunk – és ehhez kiváló lehetőséget biztosít a testnevelés és a sport hangsúlyozott szerepe – a jó értelemben vett versenyszellem, a küzdeni tudás, a célok elérését célzó magatartás kialakítása. Értékelési rendszerünkben előtérbe kívánjuk helyezni a pozitív visszacsatolási formákat. Fontos a kiemelkedő eredmények közösség előtt való bemutatása. Az iskolarádió rendszeresen tudósít az épp aktuális eseményekről. Az iskolagyűlésen kiemeljük az eredményes diákokat. Ballagás és tanévzáró ünnepségen megajándékozzuk a tanulásba, a sportban, a művészetben vagy a közösségért végzett tevékenységben kiemelkedő tanítványainkat. Minden évben az a nyolcadikos tanítványunk kapja az „ötös diák” emléklapot és pénzjutalmat, aki 8 éven át kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el, példás volt a magatartása és a közösség érdekében aktívan tevékenykedett. Az iskolai életet úgy szervezzük, a helyi tantervet úgy alakítottuk ki, hogy minél szélesebb palettán legyen lehetőség a tehetség kibontakoztatására. A sport, számítástechnika, idegen nyelv területén – profilunkból adódóan – maximálisak a tehetséggondozás lehetőségei. Kiválóan felkészült szakembergárda foglalkozik a tehetséges gyerekekkel. A sporttagozaton emelt óraszámban foglalkozunk a tehetséges tanulókkal. Tanítványainkat rendszeresen indítjuk sportversenyeken, ahol sikeres sportágainkban – kézilabda, labdarúgás, floorball, úszás – fiataljaink korosztályukban a megyei mezőny legjobbjai közé tartoznak. (országos versenyeken is szerepelnek). Helyi, városi, megyei, országos tanulmányi versenyekre készítjük tanulóinkat. A művészeti tehetség fejlesztésének biztosít jó terepet az iskola falai között működő rajz szakkör. Pályamunkájukkal országos és határon túli sikereik vannak. Énekkarunk és tánc-dráma szakkörünk szép városi sikereket tudhat magának. A nem kötelező órakeretben szervezett matematika, magyar, angol, német, kémia és számítástechnika órák célja a középiskolai továbbtanulásra, felvételire való felkészítés mellett a tehetségek fejlesztése, szaktárgyi versenyeken való indítása.

- 50 -


Egyéb tanórán kívüli lehetőségek:  Tehetséggondozó foglalkozások  Iskolai sportedzések  Szakkörök  Kulturális bemutatók  Szabadidős foglalkozások (színház, múzeum, kirándulás stb.)  Az iskolai könyvtár használata

- 51 -


II.15. Hagyományőrző tevékenységeink Célunk: az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása valamint jó hírnevünknek megőrzése. A cél az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek:  tanévnyitó-tanévzáró ünnepély  ballagás  fióka-avató  október 6.  október 23.  március 15.  Trianoni emlékműsor Tanulmányi versenyek és vetélkedők:  vers- és prózamondó verseny évenként egy alkalommal  matematika verseny 5-8. évfolyam  kémia 7-8. évfolyam  szépírás 1. évfolyam  matematika 2-4. évfolyam  helyesírás 2-4. évfolyam  sportversenyek – osztálybajnokságok 1-8. évfolyam Városi versenyek rendezése:  „Szép magyar beszéd” – szépkiejtési verseny 2-4. évfolyam  Angol szépkiejtési verseny 5-8. évfolyam Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:  Karácsonyi műsor  Farsangi bál  Tehetséges diákok bemutatkozása  Gyermeknap  Vidámballagás

- 52 -


 Sportnap  Tanulmányi kirándulások  Jótékonysági bál  Anyák napi ünnepségek  Alsó tagozatos nyílt napok

- 53 -


II.16. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A 1993. évi LXXIX. Közoktatás Törvény 30. §-a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések. E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhető, gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek ép intellektusú. A beilleszkedési, magatartási zavar előidézői lehetnek:  a tanuló adottságai  iskolai környezet (kortárscsoportba nem tud beilleszkedni)  családi körülmények  társadalmi környezet Jellemzői:  visszatérő dacosság  agresszivitás, durva bánásmód  tartósan disszociális  szabályok, normák megszegése  viselkedése eltér az adott életkorban elvárhatótól  önkontroll hiánya

- 54 -


 társas kapcsolata labilis  negatív tünet lehet (lopás, rombolás, hazudozás, iskolakerülés, indulat kitörés)  kevert magatartási és emocionális zavar (depresszió, szorongás)  a hagyományos pedagógiai módszerek nem hatékonyak náluk, azoknak ellenállnak, sokszor szembe állnak velük)  speciális módszerekre van szükség a nevelésükhöz A viselkedés célja lehet:  Fel akarja hívni magára a figyelmet  Bosszút akar állni  Tehetetlenség A beilleszkedési és magatartási zavar általában tanulási nehézséget von maga után. Megnyilvánulása lehet:  Nem tudja követni az órán elhangzottakat  Órán mással foglalkozik  Nem készíti el a házi feladatát  Felszerelését nem hozza el, vagy nem készíti ki, más könyveket, tárgyakat vesz elő  Elkésik, nem jelenik meg az iskolában  Gyakran kimegy az óráról  Nem fejezi be a feladatát  „Összecsapja” a munkáját  Folyamatosan igényli a nevelő segítségét  Gyakran „kilép” a munkából Elsődleges pedagógiai feladataink:  a felismerés  konzultáció a szülővel  kapcsolatteremtés szakemberrel  diagnosztizálás után a törvénynek megfelelő ellátás biztosítása a szakértői vélemény alapján

- 55 -


A beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítésére szolgáló feladataink, tevékenységeink:  Megfelelő, nyugodt iskolai légkör biztosítása.  Kiegyensúlyozott pedagógiai hozzáállás.  Biztatás.  Pozitív tulajdonságok erősítése.  Sikerélményt, örömöt eredményező tevékenységek szervezése.  A problémák kezelésének megtanulása  Felzárkóztatás biztosítása  Szabályok megértetése, elfogadtatása  Drámapedagógiai csoportban való részvétel (lehetőség szerint)  Esetelemzésekkel az egységes szemlélet kialakítása  Esetleg további vizsgálatok kijelölése  Differenciált bánásmód alkalmazása Az osztályfőnök és a fejlesztést végző pedagógus tartja a kapcsolatot a szülőkkel, szaktanárokkal, külső segítő szakemberekkel. A tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez nagyon fontos a prevenció és a gondozás. Intézményünkben ezeknek a tanulóknak az ellátása megoldott és szakszerű. A Kt. 52.§ (7) pontjának megfelelően a korrepetálási órákon kapnak megsegítést. További feladataink:  Életvezetési ismeretek nyújtása a gyermekeknek (védőnő, iskolaorvos)  Napközis férő hely biztosítása  Tanulószobai ellátás lehetőségének kihasználása  A gyermekeket érintő jogi változások figyelemmel kísérése  Állandó kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, Szociális Irodával, Szivárvány Szociális Szolgálattal. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók körében jelentős különbségek mutatkoznak a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A pedagógusoknak a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatási Törvény és a 11/1994. MKM

- 56 -


rendelet 6.§, a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Kt. 124.§ (21) bekezdésében szabályozza. A pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Gyermekvédelmi munkánkat a törvénynek megfelelően végezzük. Legfőbb szempont:  A gyermekeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést, jólétet biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez.  A gyermekeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához.  A gyermekeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással, az elhanyagolással, és az információs ártalommal szembeni védelemhez. Célunk: A gyermekek védelme, a gyermek családjában történő nevelkedésének elősegítése, veszély megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenység. leggyakoribb

„tanulási nehézségekkel küzd”

problémaként

„magatartási nehézségekkel küzd”

azonosított tünetek

„elhanyagolt” „viselkedése deviáns”

Nagyon fontos e tünetek okainak feltárása. Szociálisan nehéz helyzetben lévő családok esetében az iskola jelzi igényét:  térítési díjak,  pénzbeni hozzájárulás,  iskolai felszerelés,  rendszeres gyermekvédelmi támogatás,  rendkívüli támogatás ügyében a hivatalos szerveknek.

- 57 -


Feladataink – tevékenységeink:  Olyan szakmai tevékenység, amely a gyermekek szociális problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, családjukkal együttműködve, a környezet erőforrásait mozgósítva segíti a gyermekek környezeti egyensúlyát megtartani, a megbomlott egyensúlyt helyreállítani, mellyel hozzájárul a felnövekvő gyermekek optimális életvezetéséhez.  A gyermekeket érintő társadalmi egyenlőtlenségek, problémahelyzetek, és ezeket kiváltó okok, kielégítetlen szükségletek, veszélyeztető tényezők komplex szemléletű elemzése, felismerése.  A különböző szociális helyzetű gyermekek, családtagjaik számára megfelelő segítséget nyújtani.  A gyermekeket és családjukat összekapcsoljuk problematikus élethelyzetük javítását szolgáló állami intézményekkel, szolgáltatásokkal és erőforrásokkal.  Kompetenciahatárok ismeretében partneri kapcsolatokat kialakítunk, együttműködést teremtünk más szakemberekkel.  Rendszeres, naprakész nyilvántartás készítése  Az osztályfőnökök és a GYIV-felelős állandó közös munkálkodása  Életvezetési ismeretek nyújtása a gyermekeknek, szülőknek, családnak (védőnő, iskolaorvos)  Napközis férőhely biztosítása (fokozott figyelem a tanulóra!)  Tanulószobai ellátás lehetőségének kiaknázása a tanulás könnyítésére  Diákétkeztetés  Rendszeres drog-megelőző beszélgetések, foglalkozások tartása  A gyermekeket érintő jogi változások figyelemmel kísérése  A szülővel való együttműködés kialakítása  Állandó kapcsolattartás a Szivárvány Szociális Szolgálattal, a Szociális Irodával, a Gyámhivatallal  Pályázatok figyelése, írása a rászorulók segítése érdekében  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  A nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal  Továbbtanulás segítése

- 58 -


A gyermeki jogok védelmi minden olyan természetes, és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglakozik. Feladataink megvalósításának érdekében szoros kapcsolatot tartunk a gyermekjóléti alapellátás illetékes szerveivel, problémáinkat, közösen szorosan együttműködve oldjuk meg. A veszélyeztetettség megállapítása előtt környezettanulmányt készítünk, s megbeszélést tartunk: a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök és az iskola igazgatója- esetleg az adott osztályban tanítók együttműködésével dolgozzuk ki stratégiánkat.

- 59 -


II.18. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási törvény 30.§ és a 41.§ (6) pont szerint abban a kérdésben, ha a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Közoktatási törvény 10.§ (1 és 3. a, f) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program részei:  Diagnosztizálás  Egyéni felzárkóztató foglalkozás megszervezésének elvei és korlátai  Tanórai differenciálás  A program eredményességének elvei és korlátai A munka az okok feltárásával kezdődik. Iskolánk tanulói között több tanulási kudarcnak kitett tanuló van, ezért fontos feladat számunkra ennek a területnek az alapos átgondolása. Az órai és órán kívüli segítségnyújtással igyekszünk felzárkóztatni őket. Nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra. Már az óvodából felkerülő gyerekekről konzultálunk az óvónőkkel és felvesszük időben a logopédussal a kapcsolatot, ha a tanuló olyan ellátást igényel. Az első osztályban a bemeneti, a DIFER mérés és a tanuló haladása egységes képet alkot a tanító számára. A problémák felismerése után kérjük a Nevelési Tanácsadótól a vizsgálatot. A felzárkóztatást elősegítő feladatok:  Tanórán belül differenciált foglalkozást, segítségnyújtást biztosítunk.  Tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük.  Szakemberek (logopédus, pszichológus) figyelmét felhívjuk.  Szükség esetén további vizsgálatokra küldjük a tanulót.  A diagnosztizálás után a szakvéleménynek megfelelő ellátásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő foglalkozást, korrepetálást tartunk számukra.

- 60 -


 A tanulóval foglalkozó szakemberek kapcsolatot tartanak fenn és konzultálnak a tanuló haladásáról.  A szülővel megbeszéléseket tartanak, és tanácsokkal segítik az otthoni munkát.  Az érintett tanulókat segítjük az önálló tanulás szokásainak kialakításában, a tanulási technikák elsajátításában.  Rendszeres ismétléssel, gyakoroltatással, az órán hallottak elmélyítésével segítjük őket.  Dicsérettel, elismeréssel, biztatással motiválunk.  Szakköri munkába bevonva sikerélményhez juttatjuk őket. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulókat korrepetálás keretében látjuk el. Osztálylétszámban 2 főnek számítanak. Figyelemmel kísérjük haladásukat és időben kérjük kontrollvizsgálatukat.

- 61 -


II. 19. Sajátos nevelési igényű tanulókkal való bánásmód Alapító okiratunkban megfogalmazottak szerint a Közoktatási törvény 121.§ (29/a, 29/b) pontjában felsoroltak közül fogadhatjuk a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető esetnek megfelelő gyerekeket. 2011. szeptember 1-jétől az intézmény a körzetéből elláthatja a többi tanulóval együtt oktatható, testi, érzékszervi fogyatékos (nagyothalló – 80 dB fokú hallásveszteségig; látássérült – gyengénlátó), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulókat. Az enyhe mértékben értelmi fogyatékos tanulók ellátása feladat a 2010/2011. tanévtől felmenő rendszerben megszűnik. Ezeknek a tanulóknak az integrált oktatása folyik intézményünkben. A tanulók néhány százalékát teszik ki a tanulásban akadályozottak. Gyógypedagógusok, terapeuták, logopédus és fejlesztő pedagógusok biztosítják a szakszerű ellátást. A habilitációs és rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai  A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.  A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.  A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program műveltségi területenként A testi, érzékszervi fogyatékos tanulók, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus

okra

visszavezethető

illetve

vissza

nem

vezethető

tartós

és

súlyos

rendellenességével küzdő gyermekek (továbbiakban SNI) oktatása az intézményben integráltan történik. Az oktatásukban az intézmény elfogadott helyi tantervének előírásai,

- 62 -


követelményei rájuk is érvényesek. A kis mértékű eltérést a törvényi előírások szabályozzák, lehetővé teszik. Megilletik őket, az e tanulókra érvényes jogok. Bizonyos tantárgyak, tantárgyi részek értékelése alól felmentést kaphatnak a Szakértői Bizottság véleménye alapján. A diszgráfiás tanulók nehézségeit minden tantárgy írásos munkájában figyelembe kell venni. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom A látássérült tanuló kinagyított feladatlapon, tankönyvben, füzetben dolgozik speciális körülmények között. A hallássérült tanulók adó-vevő készülékkel kapnak segítséget. A diszlexiás, diszgráfiás tanulók órán differenciált foglalkozásban részesülnek. Osztályozás alóli felmentésük esetén szöveges értékelést kapnak. Idegen nyelv Német és angol órán differenciáltan tanulnak. Az osztályzás alóli felmentés esetén is részt vesznek az órán. Ember és társadalom A látássérült tanuló használja speciális eszközeit és „kinagyított” taneszközeit. A hallássérült tanuló adó-vevő készülékkel érti meg az órán elhangzottakat. Ember a természetben A látás- és hallásfogyatékosok segítséggel dolgoznak az órákon. A diszkalkuliás tanulók osztályozás alóli felmentésük alapján számolásos feladatot nem végeznek. Matematika, fizika, kémia órán elméleti tudásukról adnak számot. Matematikából fejlettségi fokuknak megfelelő számkörben dolgozhatnak. Ez az értékelés alapja. Az órán meg nem értett tanagyagot differenciált foglalkozáson ismét elmagyarázzák nekik. Biológia, természetismeret, földrajz tantárgyakból a látássérült sajátos eszközeit használja, a hallássérült adó-vevő készülékét. Művészetek Rajz A látássérült a saját asztalán, speciális megvilágítás mellett dolgozik. A finommotorika jól fejleszthető a mozgássérült tanulóknál. Technika Az igazgató az SNI tanulót mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága indokolttá teszi. Ének A nagyothalló tanulók felmentést kapnak az ének értékelése alól. Testnevelés A mozgássérült tanulók felmentésben részesülnek, velük ebben az órában konduktor foglalkozik. Informatika Az informatikatanítás előnyös a mozgássérült, hallássérült, diszgráfiás tanulóknak. A látássérült tanuló a „vakon írást” tanulja. A gyengénlátó és a diszgráfiás tanulók fejlesztő foglalkozáson is lehetőséget kapnak a számítógép kezelés elsajátítására.

- 63 -


A mozgásfogyatékos, a testi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában – a tanuló állapotának megfelelően – biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). Speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és technikai jellegű segédeszközök igénybevételével meg kell segíteni:  a mozgásbiztonságot  mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát  író, rajzoló és eszközhasználó mozgást  a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységet. A helyi pedagógiai programunk egy tanévnél hosszabb időt biztosít szükség esetén az első évfolyam teljesítésére. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, az a komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók helyreállítását célzó gyógyító és motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s a feladatokat integrálja a tanítás – tanulás folyamatába. A mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség, a mozgásállapot súlyossága határozza meg. A tanulónak esélyt kell biztosítani az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges:  a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar megszüntetés vagy csökkentése  az egyéni mozgásnevelés

- 64 -


 a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése (mivel a szenzomotoros zavar diszlexiához, apraxiához vezethet, és ez tanulási problémákat idézhet elő)  a tanulók logopédiai fejlesztése  speciális felkészítés az önkiszolgálásra, önálló életvezetésre  konduktor segítésének megszervezése a mozgásfejlesztéshez  alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció. Az intézményekben a tárgyi feltételeket (a lehetőségekhez képest) biztosítani kell:  akadálymentes közlekedést  kapaszkodó korlátot  mosdóhelyiségek könnyű megközelíthetőségét  osztálytársak segítségét  pedagógusok segítségét  szélesebb távolságot a padsorok között  a szék ülőmagassága, az asztallap magassága tegye lehetővé a biztonságos, helyes ülést, testtartást (az asztal lehet állítható magasságú)  célszerű az asztallapot szegéllyel ellátni, mert ezzel megelőzhetjük a tárgyak legurulását az asztalról. A tanuló helye az osztályban, helyes ültetés: A gyakran előforduló testtartási asszimetria miatt célszerű a tanulót táblával szembe, középre ültetni. A mozgássérült tanuló figyelme kevésbé tartós, gyorsan fárad, ezért jó, ha olyan helyen ül, ahol a tanár folyamatos kapcsolattartással, motivációval képes őt a munkába mindvégig bevonni, ellenőrizni. A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során két fő feladat megoldását vállalják: az általános, korszerű alapműveltség nyújtását, valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más – a haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és

- 65 -


a hallási – beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek – hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés – fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A látás hiánya, az alig látás és a gyengén látás nemcsak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élettevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék). Látássérült, gyengén látó tanulók fejlesztésének elvei Az általános, korszerű alapműveltség nyújtását, valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengén látásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más - a haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és a hallási - beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével korrigáljon. A képzési szakaszok tervezésekor - az ép tanulókhoz hasonlóan - a látássérült tanulók nevelése során is figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Az eltérő életkori jellemzők miatt a személyiségfejlesztésnek speciális feladatai vannak az alábbiak szerint:  Az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt a speciális segédeszközök használatával.  A működő érzékszervek fokozott kihasználása.  Az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez.  Kapcsolatépítés, a közösségbe való beilleszkedés.

- 66 -


A látássérült gyermekek fejlesztésének eszközei  Tanuláshoz speciális iskolapad  A nagymozgás fejlesztéséhez:  tükör  a tornaszoba hagyományos kézi és tornaszerei  sport és játékeszközök  Finommozgás fejlesztéséhez:  Kézügyességet fejlesztő játékok, kirakók, golyók, pörgettyű, marokkó, gombfoci, origami, gyurma, A látássérült gyermekek fejlesztésének eljárásai 

A kéz finommozgását igénylő technikákkal alkotó feladatok: hajtogatás, papírfűzés, ragasztás, barkácsolás, az osztály technikai tantervi feladatihoz csatlakozó, azokat segítő munkák: nyírás stb.



A felsorolt eszközökkel mérések végzése, író-rajzoló mozgás fejlesztése: gyakorló füzetek, feladatlapok, különböző vonalazású füzetek, körző, vonalzó, szögmérő használata.



Egyéni betűk és számjegyek kötési hibáinak korrekciója



Írástempó és olvashatóság összehangolása



Íráshibák ellenőrzési technikájának fejlesztése



A tantervi anyaggal kapcsolatos témakörben egyszerű szerkesztési és mérési feladatok (játékos keretek között

A hallássérült tanulók fejlesztésének elvei A tanuló minden segítséget megkap hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Az értékelés része olyan követelmény legyen, mely a tanuló sérülését figyelem-be véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre

- 67 -


a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik. Hallásfogyatékosság esetén alkalmazott pedagógiai tennivalók, módszerek Az adott problémahelyzet meghatározza a speciális tennivalókat. A hallássérülésből származó elsődleges defektus az auditív érintettsége. Ebből származóan nagyon fontos terület a hallási figyelem fejlesztése. A hallási figyelem céltudatos fejlesztése, a hallásnevelés alapvető feladat a speciális teendők között. Az auditív ingerek közötti válogatás gyakorlására számos lehetőség nyílik mind a fejlesztő foglalkoztatás, mind a tanórai munka közben. A hallásnevelést végezhetjük szöveghangokkal, beszédhangokkal, szavakkal, mondatokkal. Figyelnünk kell a hangsúly, hanglejtés, ritmus, valamint a hangjelenségek emlékezeti megtartásának fejlesztésére is. Hangforráskészlet lehet az emberi hang, hangkeltő játékok, zeneeszközök, állathangok, közlekedési eszközök. A beszédfejlesztés megvalósítása is a gyermek oktatását végző pedagógusok, szurdopedagógusok összehangolt munkájának a feladata. A feladathelyzetek kialakításánál jelentős szerepet kap a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása, pl.: szerepjátékok, cselekvéses helyzetek formájában. Biztosítani kell a tanulónak a szájról olvasási lehetőséget. A hallássérültek állapotát az ültetésnél is figyelembe kell venni. Nem szerencsés a tanulóknak háttal állva adni az instrukciókat. A táblára írás után következhet a verbális megnyilvánulás. A folyamatos vizuális és auditív koncentrálás jelentős energia-befektetést kíván ezektől a gyerekektől, ezért az átlagosnál fáradékonyabbak lehetnek. Segítség a számukra, ha az óra írásos vázlatát megkapják. A feladathelyzetek írásos megerősítését szolgálhatják a mondatcsíkok, fontos a sokoldalú szemléltetés. Az órán elhangzottak megerősítését segítheti egy segítőkész jól halló padtárs. Egy-egy szakos pedagógus korrepetáláson pontosíthatja az órán hallottakat. A hallássérültek hallókészülékkel rendelkeznek. Ezen kívül a rádió adó-vevő iskolai alkalmazása lehetővé teszi, hogy a tanár hangját a környezet zajaitól mentesen hallja. Ehhez a pedagógus felvállalja az adókészülék tanórai viselését, és akkor tartja bekapcsolt állapotban, ha a gyermeket illetve a gyermekcsoportot célozza meg a mondanivalójával. Fontos a kapcsolattartás az utazó pedagógus a fejlesztő pedagógus és az osztálytanító valamint a szülő között.

- 68 -


A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fejlesztésének alapelemei A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus közreműködésével történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztését egyéni terápiás terv alapján végezzük. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesítjük a számonkérési, értékelési esetleg – indokolt esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Diszlexia, diszgráfia esetében a fejlesztés kiemelt céljai, feladatai. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hangbetű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

- 69 -


A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális- és auditív észlelésre alapozó módszerrel,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

- 70 -


A diszkalkuliás tanulók esetében a fejlesztés kiemelt céljai, feladatai:  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  a testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  segítő kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Az autizmusban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai -

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.

-

A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl.: viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.

-

Az iskolai és mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.

-

A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előtt

–

külön

kiemelt

fejlesztési

feladat

az

elsajátított

ismeretek

alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata

- 71 -


a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása. -

A tananyag kiválasztásnak legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent.

A kognitív viselkedésterápia, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségiének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábban fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: -

az ön- (esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése,

-

a családi életet akadályozó viselkedések kezelése,

-

a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása,

-

az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.

Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében -

A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével.

-

Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása).

-

Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.

-

Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. - 72 -


-

A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ

átadására

a

gyermek

szintjének

megfelelő

és

szociális

vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.) ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). -

A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztésének eszközei, eljárásai Mikro beavatkozás: Idő Tanítás-tanulás folyamatában osztálykeretek között Tanítási időben, de osztályon kívül készségtárgy vagy az érintett tárgy idejében Tanítási időn kívüli időben Tanítási időn kívül

Szakember

Tevékenység

Tartalom

Egyéni differenciálás, nívó csoportba sorolás Eltérő haladási tempó Eltérő tananyag

Tanító Tanár Fejlesztő pedagógus Gyógypedagógus Belső gondozó Fejlesztő pedagógus

Tanító, szaktanár

Fejlesztési rehabilitáció

Egyéni szükséglethez illeszkedő fejlesztési programok

Fejlesztés, rehabilitáció, reedukáció

Speciális célterület, speciális eszköz, speciális módszer egyéni szükséglet alapján

Korrepetálás, felzárkóztatás

Tananyag ismétlése, újratanítás

- 73 -


Mikro megvalósítás: Célterület

Módszer

Tantárgyi

Korrepetálás

Kognitív képesség

Felzárkóztatás

Nyelvi képesség

Nyelvi képesség

Eszköz

Motoros és orientációs képesség Korrekció

Szociális képesség

Speciális fejlesztés

Extraintellektuális teljesítmény Matematikai fejlesztés

Pedagógiai rehabilitáció

Személyiség egésze

Pedagógiai terápia

Olvasásképtelenség, írásnehézség

Tanulás segítése Szövegszerkesztő használatának fejlesztése

Reedukáció Matematikai nyelv tudatosítása. Matematikai eszközök használatának fejlesztése. Képi, vizuális látásmód fejlesztése. Számolási, szerialitási képesség fejlesztésének terápiája. Logikus gondolkodás fejlesztése. Szám és műveletfogalom fejlesztő terápiája.

- 74 -

Tanulási készség, képesség fejlesztése Téri-idői tájékozódás fejlesztése. Nyelvi- és beszédfejlesztési programok. Hangoztató-elemző, szótagoló olvasás, szövegértés fejlesztése Testséma, testvázlat. Vizuomotoros koordináció. Kognitív fejlesztési program Nagymozgás, finommotorika fejlesztése Pszichomotoros fejlesztés, alapozó Terápia Szenzoros integrációs terápia Logico fejlesztő játékok alapműveletekhez Schobritix-kombináció Mozaikművészek 16 részes hangszerkészlet Billenő golyópálya Alkonyat-térpercepció-fejlesztő Tükör Trambulin Rugós egyensúly fejlesztőlap Számolási készséget fejlesztő feladatgyűjtemények Diszkalkuliáról pedagógusoknak című dokumentum Figyelemkoncentrációt fejlesztő egyszerű sportszerek (pingpong, ugrókötél, egyensúlyfejlesztő játékok Játék, báb, mozgás, mese terápiák Sindelar- tréningprogram, Goósy-féle terápia hangkazettával, Gyakorló feladatok gyűjteménye a dyslexiás, diszgráfiás gyerekeknek, illetve dislexia prevenciós feladatlapok gyűjteménye


Olvasás, írás, helyesírás, nyelvi fejlettség, matematika technikai próbái Nyelvi fejlettséget mérő próba:  szókincsvizsgálat (Meixner)  olvasásteljesítményt mérő próba (Meixner)  írásteljesítményt mérő próba (Meixner, 2.o. év elején munkaközösség által összeállított mérés) Matematika  munkaközösség által összeállított mérés 20-as, 100-as, 1000-es számkörben Értékelés A próbák értékelésénél általában a teljesítményt, a hibaszámot és az időt vesszük figyelembe. Az írásban elkövetett hibákat táblázatban rögzítjük.

Egyéni fejlesztési terv Mérésen alapuló egyéni fejlesztési tervet készítünk. Az elért eredményektől függően folytatjuk. A fejlesztő órákat – a szakértői javaslatoknak megfelelően – kiscsoportos formákban tartjuk tanítási időn kívül. Az órák órarendszerűen szerveződnek. A fejlesztésben használt könyveket, eszközöket a fejlesztési terv tartalmazza. A tanulók speciális mérése Diszlexia, diszgráfia kiszűrésére, az eredményesebb fejlesztés érdekében: • év elején • 2. osztály év elején munkaközösség által összeállított felmérő lappal • 3. osztálytól Meixner olvasás-és írásvizsgálattal • félévkor (Meixner olv. és írásvizsgálat) • év végén (életkornak megfelelő Meixner olv. és írásvizsg.) Értékelés : idő és hibapont alapján Diszkalkulia mérése • év elején • félévkor • év végén

- 75 -


Munkaközösség által összeállított feladatsor (számtani fogalmakra, gondolkodásra, számolási készségre, számszimbólumra épül.) Értékelés hibapont alapján. A tanulók értékelése: Félévkor az osztályozás alól felmentettek írásbeli értékelést kapnak. Év végén mindenkit értékelünk. Az osztályozás alól felmentett SNI tanulók a bizonyítványban kapnak szöveges értékelést. Célunk: A tanulók megfelelő ellátása, segítése, felzárkóztatása. Fő feladatunk, hogy a szakemberek segítségével tudatos, egységes munkát végezzünk. A fejlesztő munka eltér a hagyományos pedagógiai tevékenységtől. E célra kidolgozott módszerekkel, eszközökkel dolgozunk. Nem tananyagot tanítunk, nem korrepetálunk, hanem azokat a képességeket, készségeket fejlesztjük, amelyek szükségesek az ismeretek elsajátításához. Csoportos foglalkozások keretében, a csoporton belül differenciált munkával valósul meg a fejlesztés. A csoportokat és a csoportokra jutó óraszámokat a törvényben megfogalmazottaknak megfelelően állapítjuk meg. Feladataink a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásával kapcsolatban:  A szakértői véleményre épülő egyéni fejlesztési terv elkészítése  Szakemberek biztosítása (gyógypedagógus, terapeuta, logopédus, konduktor, fejlesztő pedagógus)  Órakeret megállapítása a Kt. 52.§ (6) pont alapján  Csoportok kialakítása  Felmérők

alapján

a

tanulók

állapot

meghatározása,

a

munka

tartalmának

megfogalmazása  A vonatkozó törvényi jogszabályok betartása, változásának nyomon követése  Tanórán a tanulók szintjének megfelelő differenciálás  Kontrollvizsgálatuk elvégeztetése  Szöveges értékelés készítése félévkor az értékelés alól felmentetteknek, évvégén minden tanulónak Nemcsak a képességek fejlesztését végezzük, hanem önállóságukat, önbizalmukat, egészséges énképüket, kudarctűrő képességüket is alakítjuk.

- 76 -


A Nemzeti Alaptantervben ajánlott elvek figyelembevételével szervezzük a napi munkánkat:  A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok adhatók.  Szükség esetén sajátos követelmények kialakítása, teljesítése lehetséges.  Segítő megkülönböztetéssel, önmagukhoz mérten értékeljük a tanulókat. Kapcsolat az eredményes munka érdekében:  szaktanárokkal  Nevelési Tanácsadóval  Szakértői Bizottsággal  szülőkkel  iskolakezdőknél óvónőkkel  külső szakemberrel

- 77 -


II.20. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk Gyermekvédelmi munkánkat a gyermekek védelméről szóló törvényben foglaltak szerint végezzük. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - melynek legfőbb szempontja a gyermeki jogok védelme: 

A gyermekeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődést, jólétet biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez.



A gyermekeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához.



A gyermekeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással, az elhanyagolással, és az információs ártalommal szembeni védelemhez.



A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes, és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

Célunk: A gyermekek védelme, a gyermek családjában történő nevelkedésének elősegítése, veszély megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenység. Az iskola feladata a hátrányos helyzetű, nehezen nevelhető, veszélyeztetett, deviáns, antiszociális gyerekek beazonosítása, az előidéző okok feltárása és a szükséges intézkedések végrehajtása, a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek segítése. A gyermekek jogainak és érdekeinek képviseletét az iskolai gyermekvédelmi felelős, valamint a pedagógusok és a diákönkormányzat látja el. A gyermekvédelmi felelős tanár kapcsolatot tart az érintett gyermekekkel és családjukkal, az őket nevelő pedagógusokkal, a Gyermekjóléti Szakszolgálattal, a Nevelési tanácsadóval, a gyermekorvossal, a védőnővel, a Gyámhatósággal és a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályával, rendőrséggel, bírósággal, civil szervezetekkel, stb. Egyéni tanácsadást biztosít a szülők és gyermekek részére. Gyermekvédelmi tevékenységünk közös céljai: 

általános prevenció,



hátrányos helyzet csökkentése

- 78 -




a halmozottan hátrányos helyzetűek segítése,



a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás.

Gyermekvédelmi feladatok 

A gyermekek érdekeinek képviselete minden őket érintő fórumon,



A diákönkormányzattal való kapcsolattartás, a diákönkormányzat munkájának segítése,



A gyermekeket, szülőket érintő információk közvetítése,



A szabadidős tevékenységek szervezésében való részvétel (programszervezés),



Mentálhigiénés foglalkozások,



A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése,



Nyilvántartásba vétel,



A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási eredményeinek, magatartásának, szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változásra,



Szociális ellátásokról való tájékoztatás,



Egyéni tanácsadás, segítségnyújtás,



Vizsgára való felkészítésben való segítségnyújtás, vizsgán való részvétel,



Tanulmányi munkában való segítségnyújtás.



Az iskola igazgatójával és a tantestülettel való jó munkakapcsolat ápolása, különösen a gyermekvédelemben dolgozókkal való folyamatos kapcsolattartás.



Külső intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartás. (Oktatási intézmények GYIV felelősei, Családsegítő és Szociális Szolgálat, Gyermekjóléti Szakszolgálat, Vöröskereszt,

Nevelési

Tanácsadó,

Művelődési

intézmények,

Pályaválasztási

Tanácsadó, Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája, Gyámhivatal, Rendőrség, Bíróság, Iskolaorvos, Védőnő, Civil szervezetek)

- 79 -


II. 21. A CIGÁNY FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS Általános fejlesztési célok a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók esetében A TANULÁS A tanítási-tanulási folyamatnak mindenkor alkalmazkodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz. Első-második-harmadik osztályban: A tanulás szerepének fontossága, alapvető tanulási módszerek megismertetése. Hogyan kell tanulni az egyes tantárgyakat? Szokás és értékrend kialakítása. Az ismeretszerzés egyik fő forrása a környezet, a jelenségek közvetlen megfigyeltetése a tanulókísérletezés. Játékos ismeretszerzés Felsőbb évfolyamokon a tanulási szokásokat rögzíteni kell. A korábbi években megszerzett ismereteket alkalmaztatni, hasznosítani szükséges Fokozatosan a konkrét gyakorlati tapasztalatokra alapozva lehet kiépíteni az egyes szaktudományok fogalmi rendszerét. Alapvető cél: az egyes tantárgyak tananyagának, fejlesztési követelményeinek a minimális teljesítmény szintjén való "teljesítése" 4., 6. és 8. osztály végén. A cigány tanulók hátrányainak kompenzálása, az oktatási rendszeren belüli előrejutásuk, illetve társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Tanulási sikerélményekhez juttatásuk, az értékelés, ellenőrzés és dicséret szerepének fontossága esetükben. Hon és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Minden tanuló ismerje meg hazánk, népünk kulturális örökségének sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit Minden tanuló ismerkedjen meg a cigány kultúra műveltségi anyagával. Ismerjék meg és felfedezett értékeik alapján becsüljék szűkebb környezetük cigány csoportjai mellett mind a hazánkban, mind Európa más országaiban élő különböző cigány népcsoportok kulturális hagyományait. Az oktatás segítse a cigány népi hagyományok megőrzését, és az ezekre a hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztését, illetve a hagyományaikat már elvesztett közösségeket azok felfedezésében, újraélesztésében. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.

- 80 -


TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGNEVELÉS Hétköznapi, életviteli szemléletformálás. A

helyes

táplálkozás,

testápolás,

öltözködés

élettani,

kémiai,

fizikai

hátterének

megismertetése. Az élvezeti cikkek hatásmechanizmusa, veszélyei. Metálhigiénés programok, nevelési módszerek alkalmazásával meg kell tanítani a gyerekeket saját problémáik elemzésére, feltárására a pozitívabb, cselekvő megoldások vállalására. Az értelmes életcél kitűzése, a civil társadalomba való tevékeny bekapcsolódás lehetőségei. A munka, a becsületesen elvégzett munka szerepe, a gazdasági esélyegyenlőtlenség kompenzálása. A hamis (anyagi) értékrend a kiúttalanság érzésének ellensúlyozása az alapvető emberi értékek, a családi, emberi kapcsolatok, erkölcsi alapelvek, a tudás értékeinek következetes közvetítésével, képviseletével. A KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA A kommunikáció, mint a megismerés, tanulás, tudás eszköze,;a műveltség, a tudás alapja. A kultúrált beszéd, a kapcsolatteremtés, a társadalmi érintkezést szolgáló információk szerepe. Az önálló ismeretszerzés, véleményformálódás- és kifejezés képességeinek fejlesztése. Az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete SPECIÁLIS

CÉLOK:

A

CIGÁNY

ETNIKAI

KISEBBSÉGHEZ

TARTOZÓ

TANULÓK ESETÉBEN Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat. Meg kell értetni a tanulóval és a szülővel egyaránt, hogy saját sorsuknak, életüknek alakításáért a legtöbbet ők tehetnek.

- 81 -


II. 22. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülők-pedagógusok együttműködése Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Iskolánk a tanulók neveléséhez a szülőkkel való együttműködésre a következő tevékenységi formákat ajánlja:  nyílt napok, nyílt órák  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról  változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat  előre tervezett szülői értekezletek  rendkívüli szülői értekezletek  pályaválasztási tanácsadás  családlátogatások  közös kirándulások (lehetőség szerint) A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei  szülői munkahelyen üzemlátogatás  családi játékos vetélkedők  közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével. A pedagógusok és a szülők közötti konkrét együttműködési formák:  Szülői értekezlet,  Fogadó órák  Egyéni kapcsolatfelvétel  Szülők közösségének részvétele az osztály életében  Szülői munkaközösség ülései  Nyílt tanítási nap  Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet)  Rendezvények  Hirdetőtábla

- 82 -


A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktatónevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:  tanórai munka,  osztályfőnöki órák,  közösségi programok,  egyéni beszélgetések,  diákönkormányzat, diákparlament,  kérdőívek, vizsgálatok. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésére épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség aktív együttműködése. Ezen együttműködés kiszélesítése és partneri kapcsolatok interaktívvá válása a célunk a minőségfejlesztés iskolai rendszerének megszilárdításakor. A partnerközpontú működés modellje kiépítésekor is erre tesszük a hangsúlyt. Az együttműködés megvalósulási formái:  a kölcsönös támogatás és  koordinált tudatosan tervezett pedagógiai tevékenység. Feltétele:  a kölcsönös bizalom  és tájékoztatás  őszinteség Eredménye:  a családi és iskolai nevelés harmóniája  egymást segítő kapcsolatok rendszere nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

- 83 -


Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük. A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken  őszinte véleménynyilvánítás  együttműködő magatartás  nevelési problémák őszinte megbeszélése közös megoldása  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése  érdeklődő-segítő hozzáállás  szponzori segítségnyújtás. PARTNEREK

Iskolánk tanulói

Szülők

EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMA

napi kapcsolat egyéni és csoporthelyzetben napi kapcsolat az iskolás élet során

naponta

valamennyi gyermek

naponta

szülők

KAPCSOLATTARTÓ SZEMÉLY AZ INTÉZMÉNY RÉSZÉRŐL nevelők, technikai dolgozók nevelők

Intézményi munkaterv alapján összevont szülői értekezletek

évente előre tervezetten

szülők

intézményvezetés

évente két alkalommal

osztályonkénti szülői közösség

osztályfőnök

szülő egyéni részvétele

összes nevelő

Szülői értekezletek Intézményi munkaterv alapján fogadóórák

GYAKORISÁG

évente alkalommal

négy

nyílt napok hagyományos ünnepek szülői képviseletet ellátó szülői tanács értekezletei intézményi munkaterv szerint

Fenntartó

leendő első osztályosok szülei számára szervezett nyílt napok munkakapcsolat szervezett értekezletek

évente egy alkalommal

KAPCS. SZEMÉLY A PARTNER RÉSZÉRŐL

osztályonként szülők

egy-egy osztályban tanító nevelők nevelők

szülők évente négy alkalommal

szülői tanács tagjai

intézményvezető

leendő szülők

iskolavezetés

évente egy alkalommal a munka menetének megfelelő. a tanügyi iroda munkatervének megfelelően ha-

- 84 -

Intézményfelügyeleti munkatársai Polgármester

iskolavezetés Iroda iskolavezetés


iskolavezetés és nevelőtestület

vonta, évente ismétlődő hagyományok ünnepek iskolai rendezvénye Középiskola

Közalkalmazotti kör: pedagógusok, technikai dolgozók


aktualitásnak megfelelően

visszajelzés az intézményben tanuló gyermek tanulmányi eredményéről

Óvodák

Oktatási bizottság elnök

naptárnak megfelelő

részvétel az intézmény nyílt napján munkakapcsolat nyílt napok óvodások meghívása iskolai ünnepekre napi munkakapcsolat


évente egyszer

a munka menetének megfelelően évente egyszer alkalomhoz kapcsolódóan naponta

iskolavezetés

Iskolavezetés

Óvoda vezetője

iskolavezetés kezdő tagozat munkacsoport vezetője iskolavezetés szülők tanácsa

Valamennyi alkalmazott

pedagógusnap az iskola hagyományai felnőttek ünnepei közös programok

karácsonyi összejövetel színházlátogatások

A partnerközpontú működés, azaz az együttműködést segítő minőségfejlesztési koncepció alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban: tanulók, szülők, pedagógusok, és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az a felfogás, mely szerint az oktatás szolgáltatás. Tehát a pedagógusnak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Az iskola csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra. Ezeknek

a

kapcsolattartási,

együttműködési

formáknak

a

megtervezésére

és

továbbfejlesztésére azért van szükség, hogy a diákokkal, szülőkkel egyetértésben, és velük együttműködve

tudjuk

megvalósítani

a

nevelési

és

pedagógiai

programunkban

megfogalmazott célokat és feladatokat. Pedagógusaink – akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében – egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. Ezt segítik a kapcsolattartás különböző formái. Mi szükséges mindehhez, hogy eredményes és sikeres legyen?

- 85 -


A szülők részéről az iskola felé Bizalom

Az iskola részéről a szülők felé  Jó szakmai felkészültség  Módszertani kultúra  Empátia, Rátermettség  Nyitottság

- 86 -


III. AZ 5. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Intézményünk sajátosságai:  Közoktatási típusú sportiskola  Emelt óraszámú informatikatanítás  Kompetencia alapú oktatás szervezése  Tehetséggondozás, felzárkóztatás

Helyi tanterve:  alsó tagozat: Apáczai kerettanterv  felső tagozat: Apáczai kerettanterv  Közoktatás típusú sportiskola kerettanterve

- 87 -


III. 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai A NAT 2007 műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Angol, német Matematika Környezetismeret Környezetismeret Ének-zene Ének-zen - ritmus Rajz Küzdelem és játék Informatika (számítástechnika, könyvtárismeret) Technika Testnevelés és sport

A NAT 2007 műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben

Földünk–környezetünk Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Magyar nyelv és irodalom - dráma Angol, német nyelv Matematika Történelem Etika Tanulásmódszertan Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Ének-zene - ritmus Rajz Hon- és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Küzdelem és játék Informatika (számítástechnika, könyvtár-ismeret) Technika Testnevelés és sport

- 88 -


Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első – negyedik évfolyamon - a heti három kötelező testnevelés óra - a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő testmozgás 

Az ötödik – nyolcadik évfolyamon - a heti kettő és fél vagy három kötelező testnevelés óra –a többi tanítási napon az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai- a tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak



Napközi-otthonban és a tanulószobán - játékos, egészségfejlesztő testmozgás

Az egyes műveltségterületek szerint csoportosított részletes tantárgyi tanterveket jelen dokumentum CD-melléklete tartalmazza.

- 89 -


5. Sz. Általános Iskola 2011/2012-es Tanév A tanított tantárgyak: a kötelező tanórai foglalkozások, valamint azok heti óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Testnevelés Ének-zene ritmus Technika Etika Történelem Környezetismeret Természetismeret Egészségtan Fizika Kémia Biológia Földrajz Rajz Mozgókép és médiaismeret Informatika Küzdelem és játék Osztályfőnöki

1. évf.

2. évf.

3. évf.

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

1

1

1

1

1

1,5

1

1,5

1

1

1,5

4. évf.

3 1 1

7 3 3 3 1 1

7 3 3 3 1 1

1

2

2

1

1

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf

4 4 3 2,5 1 1

5 3 3 2,5 1 1

4 3 3 2,5 1 1

2

2

4 3 3 2,5 1 0,5 0,5 2

2

2 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1

1,5

1

1,5

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1

0,5 1

0,5

0,5

1

1

1

0,5

1

2

Kötelező órák száma 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 Közokt.Törv. 52.§ (3) Nem kötelező (választható) órák száma (Kt.52.§ (7), 124.§(24) évfolyamonkénti párhuzamos osztályokra számítva

Tantárgyak Matematika Magyar nyelv és irodalom Informatika Osztályfőnöki Technika Hon- és népismeret Etika Mozgókép- és médiaismeret Tanulásmódszertan Testnevelés Tömegsport Összesen: Köt+nem köt. Összesen

1. évf. 0,5

1

2. évf. 0,5

1

3. évf. 0,5

4. évf. 1

5. évf.

1

6. évf.

7. évf.

0,5

8. évf 1

1 1

1

1

1

1,5

0,5 0,5 0,5

1

0,5 0,5 0,5 1 0,5 2 22

2 22

1 0,5 2 22

2 22

1 0,5 2 22

2 22

1 1 2 24,5

2 24,5 25,5

1,5 3 25,5

1,5 3 25,5 25,5

1,5 4 29

29

1,5 4 29 29

Bontások Idegennyelv Informatika Testnevelés –(nem kötelező terhére

B

B

B

B B

B B

B B

B B

B B

Fenntartói többletóra

1

1

1

1

1

1

1

1

Megjegyzések A tantárgyak kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások heti óraszámainak első oszlopa az általános képzésre, míg a második oszlopa a közoktatási típusú sportiskola óráira vonatkoznak. A tananyagrendszer adaptálást az adott évi tanmenet/időterv készítésekor végezzük * tervezett bontások az éves igényeknek megfelelően

- 90 -


5. Sz. Általános Iskola 2012/2013-as Tanév A tanított tantárgyak: a kötelező tanórai foglalkozások, valamint azok heti óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Testnevelés Ének-zene ritmus Technika Etika Történelem Környezetismeret Természetismeret Egészségtan Fizika Kémia Biológia Földrajz Rajz Mozgókép és médiaismeret Informatika Küzdelem és játék Osztályfőnöki

1. évf.

2. évf.

3. évf.

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

1

1

1

1

1

1,5

1

1,5

1

1

Kötelező órák száma Közokt.Törv. 52.§ (3)

1,5

3 1 1

7 3 3 3 1 1

7 3 3 3 1 1

1

2

2

1

1

20

4. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf

4 4 3 2,5 1 1

4 4 3 3 1 1

5 3 3 2,5 1 1

4 3 3 2,5 1 1

2

2

2

4 3 3 2,5 1 0,5 0,5 22

2

2

2 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1

1,5

1

1,5

1

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1

0,5 1

0,5

0,5 1

0,5

1

1

20

5. évf.

20

22,5

22,5

1

0,5

22,5

25

2

25

Nem kötelező (választható) órák száma (Kt.52.§ (7), 124.§(24) évfolyamonkénti párhuzamos osztályokra számítva Tantárgyak Matematika Magyar nyelv és irodalom Informatika Osztályfőnöki Technika Hon- és népismeret Etika Mozgókép- és médiaismeret Tanulásmódszertan Testnevelés Tömegsport Összesen: Köt+nem köt. Összesen

1. évf. 0,5

1

2. évf. 0,5

1

3. évf.

4. évf.

0,5

1

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

1 1

1

1

1

1

1,5

0,5 0,5

1,5 0,5

1 0,5

0,5 0,5 0,5 1 0,5 2 22

1 0,5 2 2 22 22

2 22

1 0,5 2 22

0,5 1 0,5 3 25,5

1 1

2 22

2 24,5

1,5 2 24,5

3 25,5

1

1,5 3 25,5

25,5

1,5 4

29

29

4 29

29


B

B

B

B B

B B

B B

B B

B B


1

1

1

1

1

1

1

1


- 91 -




1. évf.

2. évf.

3. évf.

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

1

1

1

1

1

1,5

1

1,5

1,5

1

1,5

4. évf.

3 1 1

7 3 3 3 1 1

7 3 3 3 1 1

1

2

2

1

1

5. évf. 4 4 3 3 1 1

5 3 3 2,5 1 1

5 3 3 2,5 1 1

2

2

2

2

2

2

2 0,5

2 0,5

1,5

1

1,5

1

1

1

1

0,5 1

0,5

0,5 1

0,5

0,5 1

1

1

20

20

20

6. évf.

4 4 3 2,5 1 1

22,5

1

22,5

7. évf.

8. évf.

4 3 3 2,5 1 0,5 0,5 2

4 3 3 2,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1

2

1 0,5

22,5

25

25


1. évf. 0,5

1

1

2. évf. 0,5

3. évf.

1

1

4. évf. 1

2

5. évf.

6. évf.

7. évf.

1

1

8. évf. 1

1,5

0,5 0,5

1,5

0,5 0,5

0,5

1 0,5 0,5

1

0,5 0,5 0,5

1 0,5 2 22

2 22

1 0,5 2 22

2 22

1 2 22

2 22

0,5 1 0,5 3 25,5

1 1 2 24,5

2 24,5

1,5 3 25,5

1,5 1 3 25,5

3 25,5

1,5 4 29

29

1,5 4 29 29


B

B

B

B B

B B

B B

B B

B B


1

1

1

1

1

1

1

1


- 92 -




1. évf.

2. évf.

3. évf.

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

1

1

1

1

1

1,5

1

1,5

1

1

1,5

4. évf.

3 1 1

7 3 3 3 1 1

7 3 3 3 1 1

1

2

2

1

1

5. évf. 4 4 3 3 1 1

5 3 3 2,5 1 1

5 3 3 2,5 1 1

2

2

2

2

2

2

2 0,5

2 0,5

1,5

1

1,5

1

1

1

1

0,5 1

0,5

0,5 1

0,5

0,5 1

1

1

20

20

20

6. évf.

4 4 3 2,5 1 1

22,5

1

22,5

7. évf.

8. évf

4 3 3 2,5 1 0,5 0,5 2

4 3 3 2 1 1 0,5 1,5

4 3 3 2,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 2 1

1

1 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1

2

0,5

22,5

25

25


1. évf. 0,5

1

1

2. évf. 0,5

3. évf.

1

1

4. évf. 1

2

1

5. évf.

1

1

6. évf.

7. évf.

8. évf.

0,5 1,5

0,5 0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

1 0,5 0,5

1 0,5

0,5

0,5

1 1

0,5 0,5

1 0,5 2 22

2 22

1 0,5 2 22

2 22

1 2 22

2 22

0,5 1 0,5 3 25,5

1 2 24,5

2 24,5

1,5 3 25,5

1,5 1,5 3 25,5

3 25,5

2 1,5 4 29

4 29

1,5 4 29 29


B

B

B

B

B B

B B

B B

B B


1

1

1

1

1

1

1

1


- 93 -



1. évf.

2. évf.

3. évf.

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

8 4,5

8 4

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

1

1

1

1

1

1,5

1

1,5

1

1

1,5

4. évf.

3 1 1

7 3 3 3 1 1

7 3 3 3 1 1

1

2

2

1

1

5. évf.

6. évf.

4 4 3 2,5 1 1

4 4 3 3 1 1

5 3 3 2,5 1 1

5 3 3 2,5 1 1

2

2

2

2

2

2

2 0,5

2 0,5

20

20

4 3 3 2 1 1 0,5 1,5

4 3 3 2,5 1 1

4 3 3 2,5 1 1

2

2

1,5 1,5 1,5 2 1 1 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1

1,5

1

1,5

1

1

1

1

0,5 1

0,5

0,5 1

0,5

0,5

1

1

20

22,5

8. évf.

4 3 3 2,5 1 0,5 0,5 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1


7. évf.

0,5

22,5

22,5

25

25


1. évf. 0,5

1

1

2. évf. 0,5

3. évf.

4. évf.

1

1

1 2

1

5. évf.

1

1

6. évf.

1,5

0,5 0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

1 0,5 2 22

1 0,5 2 2 22 22

2 22

1 2 22

0,5 1 0,5

1

2 2 22 24,5

7. évf.

8. évf.

0,5

1,5 2 3 24,5 25,5

3 25,5

1 0,5 0,5

1 0,5

1

0,5

0,5

1

1

0,5

0,5

0,5

1,5 1,5 3 25,5

2

1,5 3 4 25,5 29

1,5 1

1,5 4 4 29 29

4 29


B

B

B

B

B B

B B

B B

B B


1

1

1

1

1

1

1

1


- 94 -


III.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási és kulturális miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A tankönyv legyen:  a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,  illusztrációban gazdag,  tartós, „örökölhető”,  a többség számára megfizethető,  a munkaközösség számára elfogadott.

- 95 -


Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni:  a nyelvi helyességet,  a gyermekek korának megfelelő stílust,  a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését.  biztosítsa a kompetencia alapú oktatást A tankönyvek, taneszközök:  ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével,  ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket.

- 96 -


III. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból sikeresen teljesítik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére a negyediknyolcadik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, egyéni elbírálás alapján javítóvizsgát tehet. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha a tanulmányi követelményeket az adott tanév során az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni.

- 97 -


III. 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az 1. osztályba történő beiratkozás feltételeit a Közoktatási Törvény 66.§ szabályozza. Beiratkozás az intézménybe Az óvónők javaslatát figyelembe véve a szülői döntés segítése, az iskola speciális oktatási, nevelési, sajátosságainak megfelelően. A beiratkozás az iskolában történik. Az első osztályosok beiratkozási rendje Cél: az intézmény a szülők igényei szerint indítson osztályokat úgy, hogy megtartva a sajátos igényeknek megfelelő képzési kínálatot vegye figyelembe az adott tanévi tervezetet, az intézmény munkatervét, a fenntartó elvárásait, s mindezt úgy, hogy a folyamat közben ne csorbuljon egyetlen gyermek és szülő joga sem. Folyamat leírása:  Januárban az igazgató kijelöli a következő tanév első osztályos tanítóit a fenntartó által meghatározott osztályszámoknak megfelelően.  Március első hetében az intézmény-vezető előkészítik a nyílt napot. • Kapcsolódó tevékenységek:  egyeztető, előkészítő megbeszélések  plakátok, meghívók készítése, elhelyezése az óvodákban  nevelők felkérése a bemutató órák megtartására  iskola-ismertetők előkészítése  A kijelölt napon az intézmény fogadja a szülőket és óvodásokat. Ezen a napon bemutatják az iskolákat és az ott folyó munkát. Tanítási órák látogatása, ismerkedés a leendő tanítókkal.  A beiratkozás a kijelölt napokon történik az intézményben. A beírt tanulók névsorát a beiratkozási ív tartalmazza.

- 98 -


 Az iskolába felvételt nyert gyermekek szülei írásos értesítést kapnak.  A munkatervben előírtaknak megfelelően az igazgató és az első osztályos tanítók szülői értekezletet tartanak a leendő első osztályosok szülei számára, akik tájékoztatást kapnak az iskolakezdéssel kapcsolatos tudnivalókról (a szükséges felszerelések listája). A 2-8. évfolyamra való beiratkozás Az intézmény a beiskolázási körzetből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az intézmény beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, illetve a magatartás és szorgalom, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével dönt. A 2-8. évfolyamra a körzeten kívülről jelentkezők esetében, ha a tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása és szorgalma rossz, hanyag minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az intézményvezető és az érintett osztályfőnökök véleményét. A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje:  A tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.  Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire).  Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja.

- 99 -


III. 5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van:  rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra,  tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók:  szóbeli felelete,  írásbeli munkája vagy  gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Szóbeli számonkérés:  feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra;  beszélgetés,  kiselőadás, stb. Írásbeli számonkérés:  témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően;  számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek.

- 100 -


Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl.: teszt, feladatlap);  írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). Az érdemjegy zöld színnel kerül beírásra: ha szorgalmi feladat, versmondás, kutatómunka, vagy egyéb beszámoló kerül értékelésre. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. A tanulmányi munka ellenőrzése:  Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak.  Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.  Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. A tanulmányi munka értékelése Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.

- 101 -


A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét:  tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli,  félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:  a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,  és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:  a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,  megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,  megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek:  Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell.  Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.  Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

- 102 -


Az érdemjegyek és osztályzatok a következők a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0 – 35% 36 – 50% 51 – 75% 76 – 90% 91 – 100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Szöveges minősítés Az első évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap:  az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét,  fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és  javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Mentesítés az értékelés alól Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez.

- 103 -


Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól: Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Egyéni továbbhaladás Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.

- 104 -


III. 6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Magatartás Követelmények:  Az iskolánkba járó diák tartsa meg az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait (házirend és munkanem leírások)  tartsa be az iskolához tartozó területek használati rendjét  óvja saját és társai testi épségét, egészségét  őrizze meg és az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott és az oktatás során  használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit  tartsa tiszteletben tanára és tanulótársai emberi méltóságát  tartsa be és alkalmazza az alábbi területekre vonatkozó illemszabályokat:  iskolai viselkedés  étkezés  közlekedés  jó megjelenés  szabadidőben végezhető tevékenység közbeni viselkedés  ajándékozás  írásbeli érintkezés  telefonálás. Szorgalom Követelményei:  Tegyen

eleget

rendszeres

munkával,

képességeinek

megfelelően

tanulmányi

kötelezettségének  Sajátítsa el és alkalmazza az egészségét, biztonságát védő ismereteket  Ismerje és alkalmazza a házirend és a munkanem leírások szabályait  hetesek feladatai  ügyeletesek feladatai  ebédlőben terítők feladatai 

Vegyen részt iskolája és osztálya közösségi életében



Képviselje

iskoláját

képességeinek

megfelelő

vetélkedőkön, bemutatókon. - 105 -

felkészültséggel

versenyeken,


A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének főbb szempontjai:  A fenti követelmények betartása, megértése  Osztályfőnöki és igazgatói dicséretek és figyelmeztetések, intők száma, súlya  Fegyelmi intézkedések  Igazolatlan hiányzások száma A tanuló, magatartása és szorgalma értékelésének minősítésének formája Magatartás értékelésekor:  Példás (5)  Jó (4)  Változó (3)  Rossz (2) Szorgalom értékelésekor:  Példás (5)  Jó (4)  Változó (3)  Hanyag (2) A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

- 106 -


III. 7. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők intézményünkben: Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik  kötelességtudó, feladatait teljesíti  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti  tisztelettudó  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja  tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti  feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt  nincs írásbeli intője vagy megrovása Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik  feladatait nem minden esetben teljesíti  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik  igazolatlanul mulasztott  osztályfőnöki intője van Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti

- 107 -


 magatartása fegyelmezetlen, rendetlentársaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza  több alkalommal igazolatlanul mulaszt  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket használjuk. Az 1-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi  a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi  munkavégzése pontos, megbízható  a tanórán kívüli foglalkozáson, versenyeken önként részt vesz  taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órára mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  rendszeresen megbízhatóan dolgozik  a tanórákon többnyire aktív  többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson, vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti  taneszközei tiszták rendezettek Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó,feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja

- 108 -


 önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  feladatait többnyire nem végzi el  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek  a tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül  félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése A gyermeki teljesítmények értékelése többelemű rendszer, melyben érvényesül az egyén önmagához viszonyított fejlődésének tükrözése, a munkához, tanuláshoz való viszonyának figyelembevétele, a tárgyi tudás egzakt mérése és a képességekben, készségekben bekövetkező változások regisztrálása. Az iskolai tudás mérésének intézményünkben alkalmazott formái:  évfolyamtesztek (egységes iskolai mérések)  a tanmenetekben meghatározott felmérő dolgozatok, tudáspróbák  szóbeli beszámoltatás (felelet)  rövid írásbeli felelet  önálló kutató- és gyűjtőmunka, beszámolók  alkotómunka eredményei, művészeti produktumok  versenyek, vetélkedők (sport, tanulmányi) A törvényi változásoknak megfelelően iskolánk a következő értékelési eljárási rendet valósítja meg a 2010/11. tanév 2. félévétől: Az első évfolyamon és a 2. évfolyam félévkor szöveges értékelést alkalmazunk  az első évfolyamon negyedévi, félévi, háromnegyedévi és év végi tájékoztatásban állapítjuk meg a tanulók teljesítményét.  A 2. évfolyamon az első félév végén.

- 109 -


 az év végi értesítés kivételével valamennyit az ellenőrzőbe (esetenként értékelő füzetbe) bejegyezve hozzák a szülő tudomására.  A leírt értékelési formák mellett más módok, eszközök is alkalmazhatók adott időegység alkalmával (Piros pont, jelek, szimbólumok stb.) .  Az átfogó értékelés a pedagógiai szakaszokhoz igazodóan történik. Az átfogó értékelésre az alábbi meghatározásokat alkalmazzuk:  Kiválóan teljesített  Jól teljesített  Megfelelően teljesített  Felzárkóztatásra szorul Év közben 2-8. évfolyamon érdemjegyet kapnak a tanulók. A 2010. évi LXXI. Törvény értelmében 2. évfolyam év végétől osztályzattal történik a tanulók teljesítményének értékelése félévkor a tájékoztatóban, év végén a bizonyítványban. Alkalmazott osztályzatok, érdemjegyek:  5(jeles)  4(jó)  3(közepes)  2(elégséges)  1(elégtelen) A tantárgyi kiváló teljesítményt 3-8. évfolyamig félévkor D betűvel, év végén 2-8. évfolyamig kitűnő bejegyzéssel jelezzük. A tanulók értékelésénél a helyi tantervben meghatározott követelményeket és a tanulók fejlődését vesszük alapul. Az osztályzatokat a tájékoztató füzetben, ellenőrzőn keresztül tudatjuk a szülőkkel, melyet az osztályfőnök havonta ellenőriz. A leírt értékelési formák mellett más módok, eszközök is alkalmazhatók adott időegység alkalmával (piros pont, jelek, szimbólumok, stb.).

- 110 -


III. 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet:  szóbeli vagy  írásbeli munka, vagy  egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók:  elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,  megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és  segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését.  A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó, kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése:  A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.  Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.  Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek:  feladatgyűjteményből adott feladatok,  tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,  vázlatkészítés,  leíró vagy elemző munkák,  házi dolgozat,  gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve  számítógépes feladat.

- 111 -


IV. Egészségnevelési program A társadalomban felnőttként az a gyermek képes egyszerűen beilleszkedni, aki fiatalként biztos jövőképpel, tervekkel rendelkezik. Harmónia jellemzi társas kapcsolatait és az iskolához, tanáraihoz, tanuláshoz fűződő viszonyát. A kiegyensúlyozott életvitel jobb életesélyt biztosít. Ezt a célt kell szolgálnunk. Célunk: Célkitűzésünk nemcsak anatómiai és biológiai ismeretek átadása, hanem annál lényegesen több, a felnövekvő nemzedéket, célravezető módszerekkel megtanítani:  az egészség és az élet értékelésére  megfelelő önismeretre és tűrőképességre  a nehézségek és problémák természetes megoldására  az egészséges életmódra nevelni Célunk továbbá:  megfelelően tájékozódni tanulóink egészségi állapotáról Nevelési feladataink; segíteni tanulóink testi, lelki fejlődését, kialakítani egészséges és kultúrált életmódjukat, szokásaikat. Az egészségnevelés területei:  a mozgás igényének kialakítása  személyiségfejlesztés  helyes táplálkozás  káros szenvedélye elkerülése: alkohol, dohányzás, kábítószer  betegségek megelőzése, illetve felismerése,  testkultúra, személyi higiénia kialakítása  a helyes napirend megismerése  egészségügyi szűrések Az egészségnevelés feladatai:  szemléletformálás  helyes értékrend kialakítása  felvilágosító munka,

- 112 -


 megelőzés  egészségünk védelme, megóvása Módszerek:  információnyújtás  motiválás  készségfejlesztés Az egészségneveléssel kapcsolatos feladataink megvalósításának színterei: Tanítási órákon: Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, erre a helyi tantervünkben külön figyelmet fordítunk. Bővül a tanulók ismerete e területekről, az osztályfőnöki órákon megbeszélhetik, vitatkozhatnak, meggyőzhetik egymást az egészséges életmódról. Óraközi szünetekben biztosítjuk tanulóink számára a levegőzést, az ügyeletes tanuló (hetes) feladata a tantermi szellőztetés. Rossz idő esetén, a tanteremben biztosítunk lehetőséget a tanulóknak a frissítő mozgásra. Napköziben: A személyi és csoport higiéniai feladatok megtanulása, gyakoroltatása, készséggé fejlesztése a legkiemeltebb tevékenységek egyike.  WC és a mosdó kulturált használata (tisztasági csomag)  Közös étkezési szabályok betartása, és betartatása, egymásra figyelés,  egymástól való tanulás a tízórai, ebéd, uzsonna elfogyasztása közben  (evőeszköz helyes használata, étkezés közbeni viselkedés, a környezet tisztaságának megőrzése)  A klubnapközi programjában kiemelt szerepet kap az „egészségünkért” délutánok tartása (zöldségek, gyümölcsök, müzli fogyasztása, hasznosságuk megismerése) az egészséges táplálkozás, a mozgás, a környezet védelme, külön-külön témakör, melyhez játékos feladatok, manuális tevékenységek (rajz, festés, origami stb.) társulnak.  A mozgás fontossága, a friss levegőn tartózkodás, a mindennapi időbeosztás fontos része. Iskolánk udvara, a közeli játszóterek, a séta e célt szolgálják.

- 113 -


Tanórán kívüli: Iskolánk sportorientáltságából adódóan a tantervben meghatározott mozgásanyag elsajátításán felül, lehetőség nyílik az egészséges életmódhoz sportoláshoz kapcsolódó pozitív életszemlélet átadására, mentális képességek fejlesztésére (akaraterő, kitartás, tisztelet a többi ember felé, csapatszellem, becsületesség és felelősségérzet) a délutáni sportfoglalkozásokon:  Játékos sport, Labdarúgás, Kézilabda, Floorball  Művészi torna, Atlétika, Tömegsport (aerobic, kosárlabda, röplabda)  Hétvégi túrázás, úszásoktatás (kötelezően tömörítve a testnevelési órák keretében)  A védőnő által kiszűrt tanulóknak gyógytestnevelés oktatása (alkalmanként) Egészségnevelési programunk megvalósítása érdekében együttműködő partnereink:  Iskolaorvos, iskolai védőnő tanulóink egészségi állapotának figyelemmel kísérése (szűrés, védőoltások), és rendszeres tisztaságvizsgálatok  Egészségnevelési prevenciós programok közös megvalósítása (káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése – előadók meghívásával)  Családi életre való felkészítés, serdülőkori problémák – előadó meghívása,  Iskolafogászat: rendszeres szűrés  Vöröskereszt Hatvani Egyesülete: Elsősegélynyújtó verseny tisztasági verseny, rajzpályázatokon való részvétel  Hatvani Rendőrkapitányság: Drogprevenciós programok – pedagógusoknak, tanulóknak egyaránt (előadó meghívása), fiatalkori bűnözés – előadás, kerék-páros és KRESZvetélkedő – fizikai állóképesség ügyesség fejlesztése, közlekedésbiztonságra nevelés  Szivárvány Szociális Szolgálat: állandó kapcsolattartás – a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók megsegítése érdekében A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni.

- 114 -


V. Környezeti nevelési program A környezeti nevelési program törvényi háttere Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai. Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a Környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, helyreállítás, felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumként a NAT-ot, Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet Egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állam-polgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Közoktatási jogszabályok Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti

nevelést.

„A

környezet

ismeretén

és

személyes

felelősségen

alapuló

környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” Helyzetelemzés, helyzetkép: Iskolánk lakótelepi iskola, 1979-ben épült. Környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit befolyásolja a lakótelepi környezet. Az épület, az udvar adottságai, állaga befolyásolja a környezeti nevelési programunk megvalósítását. 2002 - 2003-ban intézményünk részleges felújítása megtörtént (vizesblokkok, világítás, fűtés-korszerűsítés, földszinti aula burkolatcseréje, néhány nyílászáró cseréje), de a balesetmentes és esztétikus környezet érdekében további munkálatokra lenne szükség (tantermek, folyosók burkolata, nyílászárók, kerítés felújítása). Az elkorhadt, életveszélyessé

- 115 -


vált fák kivágásra kerültek, ezeket folyamatosan pótolni kell. Az udvar fásítása és komfortosabbá tétele folyamatos (pingpongasztal, kosárlabdapalánk, homokozó). Ízlésesen berendezett ebédlőnkben kulturált körülmények között étkezhetnek tanulóink és dolgozóink. A Környezetvédelmi Szabályzatban rögzített környezetvédelmi feladatok érvényre juttatása a dolgozók számára évente tartandó környezetvédelmi oktatással történik. Alapelvünk: Napjainkban a környezettudatos gondolkodású, felelősségtudattal rendelkező ember értékrendjében szerepelnie kell a környezet iránti igényességnek. A környezeti nevelés: kultúrára, világképre és életmódra nevelés. Olyan pedagógiai folyamat, melynek során formálódik a tanulók természet- és környezetszemlélete, környezeti attitűdje és gondolkodása, kialakul környezettudatos magatartása, a környezetért felelős cselekvése. Célok: Célunk megtanítani tanulóinkat, hogy legyenek képesek:  a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,  a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére,  a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik megmerésére és jogaik gyakorlására,  a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek gyarapításába  életmódjukban a természet tisztelete a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Módszer: A diákokkal való munka során alkalmazott változatos módszerek közül az interaktív módszerek mozgósítják a gyerekekben rejlő energiákat, ötleteket. Az együttes tevékenykedés sikerélményt nyújt, értékeink megbecsülésére nevel. (pl.: osztálytermek, folyosók dekorálása a tanulók által készített rajzokkal és munkadarabokkal)

- 116 -


A nevelés színterei iskolánkban: Tanórán: A tanár személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. A szaktárgyi órákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Napköziben Napközis foglalkozások keretében ismerkednek környezetünkkel, gyűjtenek leveleket, terméseket, melyekből különböző ötletes figurákat, lenyomatokat készítenek. Vetélkedők, tanulmányi séták, kirándulások, ismeretterjesztő filmek, kiadványok, gyűjtőmunkák segítik a tanulók látókörének szélesítését. Tanórán kívüli programok: Otthonosan

berendezett

könyvtárunkban

(könyvek,

audiovizuális

eszközök,

számítógépek, Internet hozzáférés, kisállatok) biztosítják tanulóink számára a szabadidő hasznos eltöltését. Kiemelt feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk. Ezért bevonjuk őket közvetlen környezetük szépítésébe (iskolaudvar rendezése, faültetés, takarítás). Tanulóinkat megtanítjuk arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák. Így válhatnak a gyerekek tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Szervezünk nyári táborokat, rendszeres túrákat, kirándulásokat, évente két alkalommal hulladékgyűjtést. Erőforrások: Környezeti munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés: Az iskola minden dolgozójának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, és az osztályközösségeknek. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola - 117 -


harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak (hulladékpapírok, kifogyott nyomtató patronok gyűjtése, környezetkímélő tisztítószerek használata, a hulladék szelektív gyűjtése). Iskolán kívüli együttműködés: A

Hatvani

Környezetvédő

Egyesület,

„Zöldek”

szakmai

ismereteikkel,

sajtótermékeikkel és programjaikkal (Madarak, fák napja) segítik környezeti nevelési munkánkat. Az általuk meghirdetett veszélyes hulladékgyűjtési és takarítási akciók részesei vagyunk. Az Eu-synchronich Környezetbiztonsági Kft, valamint az ANTSZ ellenőrzi, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskolánk. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk iskolai környezetünk kialakításában. Anyagi erőforrások: Elsősorban az iskolai költségvetés biztosítja a környezettudatos tevékenységek fenntarthatóságához és fejlesztéséhez szükséges kiadásokat. Az iskolánk alapítványa támogatja a tanulók túrázáson, kiránduláson, táborokban való részvételét. A pályázati lehetőségeket kihasználva gyarapítjuk bevételeinket illetve az 1%-os adófelajánlások segítségével.

- 118 -


Hagyományteremtő programjaink, terveink A természet- környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve, illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőket, akciókat, vagy kirándulásokat szervezünk. Erdei iskola

Szemléletfejlesztés

Föld napja

Kerékpártúra

Madarak, fák napja

Vetélkedő a közeli tölgyesben

Állatkertek napja

Osztálykirándulás (Jászberénybe, Budapestre)

Múzeumi világnap

Gyöngyös Mátra Múzeum, Budapest Mezőgazdasági Múzeum

Környezetvédelmi világnap

Ifjúsági táborban – vetélkedő, madárles, vízminta, földminta, növényhatározás

Takarítási világnap

Iskolánk és környezetének takarítása

Takarékossági világnap

Osztályok közötti vetélkedő

Sportnap a szülőkkel

Sportversenyek

Egészséghét

Napközis akadályverseny

Tanulmányi

kirándulások,

egy-egy

terület,

táj

részletesebb megismerése céljából

Alsó tagozatban közvetlen környezetünk megismerése érdekében tanulmányi kirándulásokat, túrákat szervezünk:  Mátravidéki Erőmű és környéke  Mátra hegység,  Múzeumlátogatás – Mátra Múzeum,  Állat- és növénykert: Jászberény, Budapest Felső tagozatban már a tágabb környezetünket ismerik meg tanulóink kirándulások, túrák alkalmával  Bükk hegység (Lillafüred)  Alföld (Debrecen, Hortobágy)  Dunakanyar (Szentendre, Visegrád)  Vácrátót (Botanikus-kert) Természetjárók: Túrák Programok: Barangolás a Mátrában (a Mátra természeti szépségeinek felfedezése)

- 119 -


Nyári környezetvédelmi és természetvédelmi táborok:  „Magyar tengerünk a Balaton”  Tábor – természeti kincseink megismerése  Közvetlen környezetünk szépítése

Fontos feladatunk:  Iskolaudvar további szépítése  Játszóudvar kialakítása (természetbarát anyagokból)  Fák, virágok ültetése  Parkosítás  Meglévő értékeink megóvása.

- 120 -


VI. Fogyasztóvédelemmel összefüggő program „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladataink Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1965-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:  az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog  a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga  a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga  a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga  a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog  az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog  a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajlásába való beleszólás joga  a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és  tudás elsajátításához való jog. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A tanulók hatékony társmalmi beilleszkedéséhez. az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi; kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Célunk a fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében fontos tudatosítani diákjainkban az alábbi fogalmakat:  Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  Ökológiai fogyasztóvédelem  Környezettudatos fogyasztás  Fenntartható fogyasztás

- 121 -


 Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

Feladataink: Megtanítani tanulóinkkal az alábbi fogalmakat  a fogyasztás, fogyasztói kultúra  a kívánság és a szükséglet  minőség, biztonság  gazdaságosság, takarékosság  piac, marketing, reklám Fontos, hogy a jogaikat érvényesíteni, saját élettükre alkalmazni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalokat neveljünk. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás; az áruismeret, a döntés. a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően Tantárgy Magyar Fogalmazás Rajz Matematika Biológia Földrajz, természetismeret Kémia

Fizika Technika Informatika Történelem Médiaismeret

Tevékenységi formák Reklámnyelv, feliratok Interjúkészítés, A Reklám kommunikációs csapdái Pályázatok, plakátkészítés Banki, üzemanyag-fogyasztási, egyéb vásárlási számítások Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Egészséges táplálkozás, génmódosított élelmiszerek Vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata Mérés, mértékegységek, mérőeszközök, Gyárlátogatások, videózás, előadás, beszélgetés Áruismeret, gyártás ás termékminőség összefüggései, látogatás a helyi alkotótáborba, szakiskolába Elektronikus kereskedelem Fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, Fogyasztóvédelem Reklám története, a reklám képi nyelve és hatásai

- 122 -


Módszertani elemek A hagyományos tanítási módszereken kívül  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika  Egyéni és csoportos döntéshozatal  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)  Könyvtárhasználati vetélkedő, hulladékgyűjtés, tisztasági verseny, gyermeknap (fityinggyűjtés), takarékossági világnap vetélkedő, természetbarát hulladékokból, termésekből ajándékok készítése, rajzpályázatok  Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek; bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal. állami szervezetekkel, cégekkel)

- 123 -


VII. Könyvtár-pedagógiai program Az iskolai könyvtár az oktatási, nevelési intézmény, tanítási, tanulási eszköze, médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola, oktató, nevelő tevékenységében hasznosít. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében a helyi tanterv szerint

szervezi

és

a nevelőtestülettel

együttműködve, valósítja meg a tanulók

könyvtárhasználati felkészítését, egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikáinak módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A könyvtár működésének célja: Az iskolai könyvtár az oktatási folyamat fontos, nélkülözhetetlen része legyen! Minden iskolahasználó tanulja meg és tartsa be a könyvtárhasználati szokásokat. A kommunikációs, információs műveltség és a hatékony tanítási és tanulási technikák elsajátítása érdekében szolgáltatásaival támogassa és erősítse az iskola pedagógiai programjának célkitűzéseit. Minden tevékenységében működjön együtt a tanulókkal, tanárokkal, szülőkkel. Folyamatosan fejlessze és tartsa fenn a gyerekekben az olvasás és tanulás mindennapos sikerét. Segítse a tanulókat az önálló információszerzés, értékelés gyakorlásában. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: 

az iskola helyi tantervébe foglalt könyvtárhasználati órák megtartása,



a könyvtári alapszolgáltatások és a tartós tankönyvek kölcsönzése,



a könyvtárhasználatra épülő szakórák, melyek a könyvtárhasználati eszköztudást alakítják ki,



a könyvtárhasználattal fejleszthető kulcskompetenciák, illetve az ezek fejlesztését célzó tevékenységek,



a tanórán kívüli lehetőségek pl.: tehetségfejlesztés, tanulási kudarc kompenzálása,



az információs igények kielégítésének különböző módjai megjelennek a nevelésoktatás különböző színterein és szakaszaiban.

- 124 -


Az iskolai könyvtár feladata: 

Az iskolának fel kell készítenie a tanulókat az információra és tudásra alapozott

társadalmunkban

való

helytállásra,

az

információk

önálló

megszerzésére, értékelésére, szelektív használatára. 

Az iskolai könyvtár, mindazokat a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosítja, amelyek az iskolai közösség minden tagja (tanulók, pedagógusok, egyéb dolgozók) számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodóvá, minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak és hozzáférhessenek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz.



A könyvtáros tanár segíti a könyvek és egyéb könyvtári információhordozók használatát, melyek sora a szépirodalomtól a szakirodalomig, a nyomtatott információ-hordozóktól az elektronikus médiákig terjed, akár helyben, akár távol található meg a gyűjtemény.



Információs központja tevékenysége fontos. Iskolai könyvtárunk gyűjteménye értékes része a mindennapi oktató-nevelő munkának.



A könyvek és az egyéb adathordozók a könyvtár alapdokumentumai, s a mindennapos tudatos tevékenységek kiszolgálója az audió-vizuális eszköztár és a 8 tanulói, felhasználói hálózatba kötött, internetelérést biztosító számítógép.



A fejlesztési terv minden tanévben igazodik a pedagógusok és a tanulók igényeihez.

- 125 -


VIII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje  Az 5. Sz. Általános Iskola 2011. július 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.  A pedagógiai programban található helyi tanterv 2011. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre.  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje: 2011. július 1. napjától A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata  A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai

programban

megfogalmazott

általános

célok

és

követelmények

megvalósulását.  A 2015/2016. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója  a nevelőtestület bármely tagja  a nevelők szakmai munkaközösségei  a szülői közösség  az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a Szülői Közösség és a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják.

- 126 -


A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai programja nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetők meg:  a fenntartónál  az iskola irattárában  az iskola könyvtárában  az iskola nevelői szobájában  elektronikus formában az intézmény honlapján Az 5. Sz. Általános Iskola 2011. július 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e nevelési és pedagógiai program alapján. Ezen nevelési és pedagógiai program érvényességi ideje a visszavonásig érvényes. Alapelvek: A nevelési és pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a nevelési és pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A fenntartó a nevelési és pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását évente értékeli.

- 127 -


IX. A nevelési és pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok A nevelési és pedagógiai program az alábbi dokumentumokkal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését.  Helyi tanterv  Az emelt óraszámú informatikai oktatás szakmai programja  SZMSZ,  Házirend,  Minőségbiztosítási program.  Közoktatási típusú sportiskola szakmai programja

- 128 -


X. A pedagógiai program megalkotása során felhasznált irodalom  Az 1993.évi LXXIX. törv. a közoktatásról. OKKER Okt. I. Bp. 1996.  Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-typó Bp.1992. rendelete.  Nemzeti Alaptanterv, Nemzeti Erőforrás Minisztérium  Az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola közös Pedagógiai Programja 2007.  Volentics Anna: Ismeretek a pszichopedagógiai köréből Tankönyvkiadó BP. 1989.  Kelemen Béla: Pedagógiai pszichológia Tankönyvkiadó Bp. 1981.

- 129 -


XI. Melléklet 1. számú melléklet

Nevelési és Pedagógiai Program Küldetésnyilatkozat Pedagógiai alapelvek Értékek Célok      

Intézményi Minőségirányítási Program Minőségpolitikai nyilatkozat A működés hosszú távú elvei, elképzelések Minőségcélok

Operatív szint Működési folyamatok, eljárások Tanulók felzárkóztatása  Vezetés Gyermek- és ifjúságvédelem  Tervezés Szociális hátrányok enyhítése  Szervezés Egészségfejlesztés  Döntés Környezeti neveléssel összefüggő feladatok  Koordináció Helyi tanterv  Ellenőrzés  Mérés  Értékelés

- 130 -


2. számú melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések tanterem szaktanterem logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

Mennyiségi mutató osztályonként 1 5 ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1

tornaterem iskolánként 1

tornaszoba

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1

sportudvar

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

igazgatói iroda

nevelőtestületi szoba

iskolánként 1


- 131 -

Megjegyzés figyelembe lehet venni a szaktantermeket is ha az iskolát hét vagy annál több évfolyammalalapították fogyatékos tanulót nevelő és oktató iskolában

általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1 általános iskolában, szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha a tornaterem nem kötelező, vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség; mozgáskorlátozott tanuló esetén minden esetben helyben helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel az iskola székhelyén; a három és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az


Helyettesi iroda

gazdasági vezetői iroda

Iskolánként (székhelyen és telephelyen)

önálló gazdálkodás esetén iskolánként 1

ügyviteli helyiség

iskolánként 1

könyvtár

iskolánként 1

könyvtárszoba

orvosi szoba sportszertár aula (előtér, közösségi tér)


iskolánként 1 Kiszolgálóhelyiségek iskolánként 1 iskolánként 1

- 132 -

igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi ha a helyettes alkalmazása kötelező; a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi) irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával, a nevelőtestületi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi a legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el ha nem előírás az iskolai könyvtár vagy a székhelyen, telephelyen nem működik könyvtár; amennyiben nem működik a székhelyen, telephelyen legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható

általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár


porta

iskolánként 1

ebédlő

iskolánként 1

főzőkonyha melegítőkonyha tálaló-mosogató, ezen belül felnőttétkező öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC tanulói WC mosléktároló éléskamra szárazáru raktár földesáru raktár

egyéb raktár szertár

iskolánként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként és nemenként 1 iskolánként és nemenként 1 épületenként, nemenként 1 épületenként, szintenként, nemenként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 épületenként 1

- 133 -

funkcióját is betöltheti nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg ha helyben főznek ha helyben étkeznek ha helyben étkeznek

ha helyben étkeznek ha helyben főznek ha helyben főznek ha helyben főznek


II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések 1. Tanterem tanulói asztalok, székek

nevelői asztal, szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló (fogas) szeméttároló sötétítő függöny 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart számítógépasztal számítógépek és tartozékai nyomtató programok lemeztároló doboz b) idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem nyelvi labor berendezés

magnetofon írásvetítő c)természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) elszívóberendezés vegyszerálló mosogató fali mosogató poroltó mentőláda eszköz- és vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) eszközszállító tolókocsi törpefeszültségű csatlakozások d) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak)

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tanulók létszámának figyelembevételével

életkornak megfelelő méretben;mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál - szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel;mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tanulók létszámának figyelembevételével helyiségenként 1 ablakonként

1 kettő tanulónként 1 kettő tanulónként 1 felszerelés 1 szükség szerint

az ablak lefedésére alkalmas méretben

a pedagógiai program előírásai szerint

2 tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására

ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható

1 1 három tanulónként 1 tantermenként 1 két asztalonként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 2 1 tantermenként 1 tanulóasztalonként 1

tanulók létszámának

- 134 -

elhelyezése a szertárban


tárgyasztal (állítható) mobil lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) pianínó ötvonalas tábla CD vagy lemezjátszó, magnetofon

figyelembevételével 1 hely tantermenként 2 2 2 iskolánként 1 tantermenként 1 tantermenként 1

tárolópolcok e) technikai szaktanterem

tantermenként 1

tanulói munkaasztal állítható magasságú támla nélküli szék f) gyakorló tanterem

tizenöt tanuló részére tizenöt tanuló részére

(életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)

gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is 3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint) 4. Tornaszoba kislabda labda tornaszőnyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper kiegészítő tornakészlet egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések


5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1

fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint 5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá) kosárlabda palánk 2 gyűrű 1 mászórúd 2 6. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése 1 bármelyik játék kiválasztható magasugró állvány, léc 1 távol-, magasugró gödör 1 homokkal vagy szivaccsal futópálya 1 lehetőség szerint kialakítva egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések 7. Igazgatói iroda íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény

egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben 1 1 1 2 1

- 135 -

fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint


fax telefon 8. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok

1 1

pedagóguslétszám szerint 1 pedagóguslétszám szerint 1 1 2 pedagóguslétszám figyelembevételével mosdókagyló 1 tükör 1 9. Ügyviteli helyiség (igazgatóh., gazdasági vezetői iroda) (több helyiség esetén az eszközök a feladatmegosztás szerint eloszthatók) asztal felnőtt létszám figyelembevételével szék felnőtt létszám figyelembevételével iratszekrény 1 lemezszekrény 1 írógép 1 írógépasztal és szék 1-1 számítógéppel kiváltható fénymásoló 1 számítógépasztal és szék 1 számítógép nyomtatóval 1 telefon közös vonallal is működtethető 10. Könyvtár tanulói asztal, szék egy iskolai osztály egyidejű életkornak megfelelő méretben; foglalkoztatásához szükséges mozgáskorlátozottak és gyengénlátók mennyiségben esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval egyedi világítás olvasóhelyenként 1 könyvtárosi asztal, szék 1-1 asztal egyedi világítással szekrény (tároló) háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére tárolók, polcok, szabadpolcok 2 létra (polcokhoz) 1 telefon 1 közös vonallal is működtethető fénymásoló 1 számítógép, nyomtató 1-1 video (lejátszó, felvevő) 1 televízióval CD vagy lemezjátszó 1 írásvetítő 1 11. Könyvtárszoba asztal 3 legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatásának szék 6 feltételeiről, illetve az iskolai könyvtári dokumentum ötszáz könyvek, tankönyvek, segédkönyvek (tanári, tanulói felkészüléshez) elhelyezéséről gondoskodni kell könyvespolc vagy szekrény ötszáz könyvtári dokumentum elhelyezésére egyedi világítás olvasóhelyenként 1

- 136 -


III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában mikrofonnal - osztályonként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

pedagógiai programban foglaltak szerint

könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükségszerint elhelyezhető


könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükségszerint elhelyezhető

Taneszközök tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

magnetofon

CD vagy lemezjátszó video (lejátszó) televízióval

- 137 -

fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint szaktanteremnél felsorolton kívül; bárhol szükség szerint elhelyezhető

I.1. BEVEZETÉS I.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT I.3. HELYZETELEMZÉS

Recommend Documents