I. Vállalati versenyképesség – II. Versenyképesség és klaszter
PBKIK – DDRIÜ: Első magyar akkreditált klasztermenedzser tréning Dr. Jarjabka Ákos Ph.D. PTE – KTK GTI, Vez – Szerv Tsz
BEMUTATKOZÁS • Munkahely: 1996 –tól PTE – KTK, GTI, Vezetési és Szervezési Tanszék, egyetemi docens • Státuszok:
– KTK Alap- és Mesterképzési igazgatóhelyettese – KTK Kari Tanácsának tagja – KTK levelező Mesterképzésének programvezetője
• Szakmai tisztségek: – MTA köztestületének tagja (Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság) – MTA PAB IX. sz. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság titkára, a Marketing és Menedzsment Munkabizottságának elnöke – A Pénzügyminisztérium szakmai szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékének tagja – Magyar Projektmenedzser Szövetség (PMSZ) tagja – PTE Pályázati Menedzsment Nonprofit Kft. Felügyelő bizottságának elnöke – Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Kreatív inkubátorház munkabizottságának tagja – Pécs MJV Közgyűlése Pénzügyi Bizottságának külső szakértője – DDRFT tagja az államháztartási miniszter képviselőjeként – Zsolnay Porcelánmanufaktúra ZRt. Igazgatósági tagja
I. VERSENYKÉPESSÉG FOGALMA • A versenyképesség (competitiveness) a vállalkozások, vállalkozási csoportok, vagy nemzetgazdaságok azon képessége, hogy egy adott piacon termékeiket, vagy szolgáltatásaikat másoknál kedvezőbb feltételekkel tudják előállítani, nyújtani és értékesíteni. KOMPLEX DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉGI KUTATÁS http://www.versenykepesseg.com/kutatas/files/Kerdoiv.pdf
SZINTEK, KATEGÓRIÁK A versenyképesség szintjei nemzetgazdasági értelemben: – – – –
nemzetgazdaság ágazat vállalat termék.
Területi alapon: – – – –
globális nemzetközi országos regionális.
Tevékenység jellege alapján: – profit orientált szervezetek – nonprofit szervezetek – közigazgatás (nonbusiness) versenyképesség.
A VERSENYKÉPESSÉG FAKTORAI • Nemzetgazdasági szinten: – – – –
Erőforrás alapú Befektetés alapú Innováció alapú Jólét alapú versenyképesség.
• Regionális szinten: – Alapkategóriák (közvetett hatás): pl. jövedelem, foglalkoztatottság, munkatermelékenység. – Alaptényezők (közvetlen): kutatás-fejlesztés, innováció struktúra és humán tőke, külső befektetések, kis- és középvállalkozások, intézmények és társadalmi tőke. – Sikerességi faktorok (hosszútávon változtathatók): • 1. csoport (gazdasági): Gazdasági szerkezet, Innovációs kultúra, Regionális elérhetőség, A munkaerő felkészültsége. • 2. csoport (externális): Társadalmi szerkezet, Döntési központok, A környezet minősége, A régió társadalmi kohéziója.
A VERSENYKÉPESSÉGI INDEX (BCI) - PORTER A versenyképesség (GDP/fő) meghatározói: – A vállalati stratégia és a verseny összefüggése (helyi szabályok, verseny) – Input feltételek: magas minőségű, specializált inputok jelenléte (emberi erőforrás, tőke, természeti erőforrások, infrastruktúra) – Kereslet (szofisztikált, igényes helyi fogyasztók) – Kapcsolódó és támogató iparágak (hozzáértő, helyi beszállítók, klaszterek)
Tényezői: • Vállalati műveletek es stratégia: – – – –
a versenyelőny jellege innováció foka termelés, marketing, szervezeti struktúra kifinomultsága nemzetközi kapcsolatok kiterjedtsége
• Nemzeti üzleti környezet: – Infrastruktúra, tőkepiacok, humán erőforrás helyzete – Gazdaságösztönzők, versenyre ösztönző helyi politikák – Keresleti kondíciók, támogató iparágak jelenléte
VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK TÉNYEZŐI Gelei szerint: • Vevőérték dimenziók (ár, minőség, szállítási idő, termék tulajdonságok, kiegészítő szolgáltatás stb.) • Alapvető kompetenciák (core competencies) (másolhatatlanság, egyediség, folyamatminőség, márka, flexibilitás, innovativitás, megfelelőség stb.) Chikán szerint: • Vállalati kompetenciák • A vezetés/menedzsment teljesítmény • A vállalat stratégiai magatartása • Vállalati környezetre vonatkozó reakciók
II. VERSENYKÉPESSÉG ÉS KLASZTER • Klaszterek: Olyan, alapvetően földrajzi közelségen alapuló szövetségek, – amelyek a külső versennyel szemben egységesen lépnek fel, – belső viszonyaikat azonban egyszerre jellemzi a konkurencia, valamint a közös érdekek. – A klaszter tagjai jogilag függetlenek, ám – informális kapcsolatok kötik össze őket, – így a klasztert alkotó vállalkozások együtt nagyvállalati erővel rendelkező piaci szereplőkent tudnak megjelenni, – ezért piaci jelenlétük így hatékonyabb lehet.
KLASZTER FOGALMI MEGHATÁROZÁSA közös vonások, kiegészítés
kapcsolat
iparág
Klaszter
vállalatok
egyéb szervezetek földrajzi koncentráltság egyetemek kutató intézetek kamarák önkormányzatok
9
KLASZTEREK TAGSÁGA A klaszter szemlélet: • Napjainkban a versenyképességgel kapcsolatban nagy teret hódit a klaszter alapú szemlélet. A klaszterek olyan piaci egységkent kezelhető csoportok, melyek a következőket foglalhatják magukban: – – – – –
kapcsolódó iparágak; kormányzat; kutató közösség; pénzintézetek; az együttműködést elősegítő szervezetek.
KLASZTEREK CSOPORTJAI 1. • Erős klaszterek jellemzői: – – – –
Intenzív helyi rivalizálás. Kiterjedtebb es diverzifikáltabb beszállítói bázis. Az új belépők okozta dinamikus verseny. Intenzív kooperáció, melyhez az együttműködésre ösztönző szervezetek nyújtanak alapot. Ilyenek lehetnek • szakmai szervezetek, • kereskedelmi kamarák és klaszter szervezetek.
– Lehetőség nyílik az egyre specializáltabb es jobb termelési tényezőkhöz (humán tőke, pénzügyi tőke és infrastruktúra) való hozzáférésre. – Együttműködés a kapcsolódó iparágak között. Lehetőség nyílik az új technológiák es képességek megosztására. – Kifinomult vevőkör közelsége.
AZ ERŐSSÉG ISMÉRVEI
• • • • • •
A klaszter múltja A verseny színvonala A vevők és szállítók ereje A versenyképesség szintje A technológiai színvonal A klaszternek tulajdonított fontosság regionális, illetve országos szinten.
KLASZTEREK CSOPORTJAI 2. • Az EU Zöld Könyve tartalmazza az ún. CI-ket (cluster initiatives) A statikus klaszterek jellemzői: • Izolált vállalatok, a verseny hiánya • Fejlett beszállítok hiánya • Átlagos emberi erőforrás ellátottság • Kapcsolatok es bizalom hianya • Kevés támogató intézmény A dinamikus klaszterek jellemzői: • Helyi- és nemzetközi verseny • Specializált, helyi ellátók • Fejlett képzési és tudományos infrastruktúra • Fejlett társadalmi tőke • Fejlett intézmények az együttműködésre
KLASZTERSZERŰ KÖRNYEZETBEN MŰKÖDŐ VÁLLALATOK (%)
14
KLASZTERESEDÉS ÉS MAGYARORSZÁG Pólus Program (Magyarország) kiemelt klaszterpályázatainak eredményei (2006-2010) Projektek száma (db)
Megítélt támogatás (milliárd Ft)
Megítélt támogatás/projektek száma (milliárd/projekt)
Pólus Innovációs
0
0
0
Akkreditált
49
9,6
0,19
Fejlődő
21
1,3
0,06
Induló
79
2,0
0,02
149
12,9
0,08
Összesen
• Baross Gábor Program • EU 7. Keretprogram • többszereplős Gazdaságfejlesztési Operatív Program : 3,3 Mrd, 100 klaszter 15 Fodor-Weiner-Jarjabka
A DÉL – DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KLASZTEREINEK JELLEMZŐI VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL • Mélyinterjú (8) – Klaszterszervezetek menedzsmentje – 17 kérdés – 5 tématerület A klaszter szerveződés előnyei, hátrányai Stratégia, célok Külső környezet Vezetés/irányítás Az klaszter jelenlegi és jövőbeni érdekhordozói, célcsoportjai • Klaszterek stratégiáit és fejlesztési terveit vizsgáltuk
KLASZTEREK BEMUTATÁSA Klaszter neve
Tagok száma Alapítás
Fejlettségi szint
Biotechnológia Innovációs Bázis (BIB)
22
2007
akkreditált
Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter (DDEK)
26
2008
fejlődő
Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter (DDKIK)
52
2007
fejlődő
17
KLASZTEREK VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETE Gazdasági összefonódás mértéke
magas alacsony
Földrajzi koncentráció mértéke
alacsony
magas
Kitermelő iparág Regionális klaszter
Helyi piacra termelő vállalkozások (nontraded szektor)
Iparági klaszter (OECD)
A klaszteresedés Feser-i két dimenziója alapján Biotechnológia Innovációs Bázis
Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter
Dél-dunántúli Energetikai Klaszter 18
A KLASZTERESEDÉS ELŐNYEI A HÁROM KIVÁLASZTOTT KLASZTERSZERVEZETBEN
19
ÖSSZEFOGLALÁS: A KLASZTEREK HAZAI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK SZŰK KERESZTMETSZETEI
• Akkreditáció • Tényleges klaszterműködés • Értékteremtés • Tagok aktivitása • Közös tevékenységek • Közös, a tagoktól elkülönült szervezet • Haszon 20 Fodor-Weiner-Jarjabka
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! (
[email protected])
