Felkészülést orientáló kérdések – Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; új hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon a vizsgázóknak arra nézve, hogy milyen típusú, jellegű kérdések várhatóak az Európa Jog 3 (Nappali tagozat) tárgy írásbeli vizsgáin. A vizsga időtartama 45 perc és várhatóan három (három belső piac jogához kapcsolódó, illetve egy versenyjogi), az alábbiakhoz hasonló (de nem teljesen megegyező!) kérdésből áll a vizsga kérdéssor (a kiselőadást tartó hallgatók számára megadott tananyag mennyisége és a kapcsolódó kérdések száma kevesebb, az alábbi felosztás szerint). A félévi teljesítmény pontozása: Kiselőadást tartó hallgatók
Kiselőadást nem tartó hallgatók
Esszé max. 25 pont Kiselőadás max. 10 pont Írásbeli vizsgarész max. 15 pont Írásbeli vizsgarész max. 25 pont Összesen: max. 50 pont Érdemjegy kiszámítása: 1 - 25 (1) elégtelen 26 - 31 (2) elégséges 32 - 37 (3) közepes 38 - 44 (4) jó 45 - 50 (5) jeles
I. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást NEM tartó hallgatók számára: A vizsgára való felkészüléshez szükséges tananyagot Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga (3. kiad., CompLex, Budapest, 2010) tankönyvének IV. (ebből csak a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó részek szükségesek: 277 – 287. o.) és X. (541 – 688. o.) fejezetei, illetve az előadáson elhangzottak tartalmazzák. A kérdések tárgyát képező példák nem minden esetben valósak. A kérdésekre adandó válaszok között átfedések lehetnek. 1. Az Unió belső piaca létrehozásának értelme (racionalitása, célja, haszna), a belső piac kialakításának és fenntartásának módszerei és jogi eszközei, az EUMSz 26. cikke Hogyan járulhat hozzá a jogharmonizáció a belső piac célkitűzéseinek eléréséhez? /TK. 543 – 545 o., TK 662 – 671. o./ 2. A vámunió jelentése (fogalma), megkülönböztetése a szabadkereskedelmi övezettől és a belső piactól, a vámmal azonos hatású intézkedések az uniós jogban (fogalmak, az Európai Bíróság „Olasz műkincs” és „Statisztikai illeték” ítéleteinek jelentősége) /TK. 545 – 550 o./ 3. A tarifális (pénzügyi teher) jellegű kereskedelmi korlátozások jogi megítélése hogyan alakulhat az EK vámunió szabályai szerint? Határolja el a „vámok” és a „vámmal
azonos hatású díjak” fogalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján! /TK. 547 – 550 o./ 4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 – 551 o./ 5. Miért tekintette a Bíróság az uniós jogba ütközőnek a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényt a C-290/05.sz., Nádasdi Ákos kontra Vám- és Pénzügyőrség ÉszakAlföldi Parancsnoksága és a C-333/05. sz., Németh Ilona kontra és Németh Ilona kontra Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Parancsnoksága egyesített ügyekben hozott ítéletében? Hogyan orvosolható a törvény uniós jogi hibája? /TK. 554 o./ 6. A diszkriminatív adóztatás tilalma (a diszkriminatív adóztatás esetei, példák), a tilalom alóli kivételek. /TK. 552 – 557. o./ 7. A tagállamok között megvalósuló import és az export mennyiségi korlátozásának tilalma (a mennyiségi korlátozás fogalma) és a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések fogalma. Hogyan határolná el a mennyiségi korlátozásokat a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésektől? (Említsen mindegyik jelenségre egy-egy példát – ez lehet valós tagállami jogszabályi rendelkezés, kitalált tagállami jogszabályi rendelkezés, valamely, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában vizsgált rendelkezés is) /TK. 558. és köv. o., Dassonville formula/ 8. Németországban vasárnap egész nap, illetve hétfőtől szombatig reggel 6 óra előtt és este 20 óra után nem nyithatnak ki a boltok. E tilalom alól csak a pályaudvari és repülőtéri üzletek, az újságárusok, a pékboltok, továbbá az üdülőhelyeken működő üzletek kapnak felmentést. Összeegyeztethető-e a német szabályozás az uniós joggal (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK. 564 – 566 o.) 9. Az arányosság követelménye az áruk szabad mozgását korlátozó intézkedésekkel összefüggésben. Keressen olyan eseteket, ahol a korlátozó intézkedés arányosságát vizsgálta a Bíróság! /TK 238 – 239, 242 – 245, 563 – 588. o. / 10. A tagállami szabályok más tagállamok általi kölcsönös elismerésének elve (Cassis de Dijon), példa az elv alkalmazására. A Bizottság milyen intézkedésekkel akarja elősegíteni (kikényszeríteni) az elv érvényesülését? /TK 566 – 572. o. / 11. Milyen szempontokat szükséges mérlegelni annak eldöntése érdekében, hogy egy tagállami intézkedés az EUMSz 34. cikke szerinti mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek tekinthető-e vagy sem? Mutassa be egy a 34. cikk hatálya alá eső tagállami szabály lehetséges jogi sorsát az Európai Bíróság esetjoga alapján! / TK 563 – 588. o., a bemutatás támpontjai: Dassonville és Keck formulák, feltétlenül érvényesítendő követelmények, megengedett korlátozásokra vonatkozó EUMSz rendelkezések, szükségesség, arányosság követelménye, /
12. Mit jelent a kölcsönös elismerés és az egyenértékűség elve? Említsen példát az Unió másodlagos jogforrásai közül a kölcsönös elismerés elvén alapuló jogharmonizációra! Milyen érveket hozhatunk fel a jogharmonizáció e formája mellett? / TK 662 – 671.
o.,; a példák kereséséhez: TK letelepedés szabadságáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló fejezetek/ 13. Milyen érveket hozhat fel egy tagállam annak alátámasztása érdekében, hogy jogi aktusa nem minősül az EUMSz 34. cikke szerint tiltott intézkedésnek (induljon ki a Bíróság mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatából (Keck formula, Keck utáni esetjog)!) /TK 566 – 588. o./ 14. Melyek az EUMSz 34. cikkében foglalt tilalom azon korlátozásai, amelyeket a Szerződés értelmében igazolni lehet (az EUMSz 36. cikkébenben található kivételek, példákkal)? Milyen feltételek mellett lehet igazolni e korlátozásokat? Említsen esetjogi példát is! /TK. 581 – 587 o./ 15. Említsen olyan, feltétlen érvényesülést követelő tagállami szintű közérdeket (mandatory requirements) (példával) amelynek védelme az EUMSz 34. cikke által tiltott tagállami korlátozást indokolhat? Milyen feltételek mellett lehet igazolni e korlátozásokat? /TK. 566 – 587 o./ 16. A személyek szabad mozgására és tartózkodására vonatkozó szabályok az uniós polgársággal összefüggésben (az uniós polgárok jogai az állampolgárságuktól eltérő tagállamban való tartózkodás időtartama függvényében, a tagállamok kötelezettségei a jogok érvényesülése érdekében). /TK. 277 – 286 o./ 17. A migráns munkavállalók jogai a fogadó államban (EUMSz 45. cikk, 492/2011/EU rendelet [TK: 1612/68/EGK rendelet]) /TK 588 – 594. o. 7 - 8. előadás/ 18. A munkavállalás szabadsága jogszerű korlátozásának esetei. [a szakképzettség, a nyelvtudás, a közszférában történő foglalkoztatás, EUMSz 45. cikk (3)], a Groener ügy, a Van Duyn ügy]. /TK 594 – 596., 599 – 601. o./ 19. Soroljon fel négy olyan hivatást, amelyek esetében az uniós jog vonatkozó szabályai értelmében indokolt lehet az alábbi kikötés? „Az állásra jelentkezés feltételei: - [...] - magyar állampolgárság.” /EUMSz 45. cikk (4) bek.; TK 601 – 603. o./ 20. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága. Mit jelent az elsődleges és a másodlagos letelepedés? A letelepedés jogának érvényesülését elősegítő rendelkezések a szolgáltatási irányelvben. /TK 604 – 611. o./ 21. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltételei (a saját tagállam szakmai elnevezése szerint, illetve a fogadó állam elnevezésének használatával) /TK 637 – 641. o./ 22. A letelepedés szabadságának értelmezése a Cartesio ügyben /TK 610 – 611. o., C210/06 sz. Cartesio ügy/ 23. Mely esetekben lehet indokolt a letelepedés szabadságának a korlátozása (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK 611 – 612. o.)
24. A szolgáltatási irányelv céljai, megalkotásának fő indokai az egyes célok elérésére szolgáló leglényegesebb rendelkezések /TK 642 – 649. o./ 25. Mely esetekben lehet indokolt a szolgáltatásnyújtás, illetve a szolgáltatás igénybevételének korlátozása (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK 623 – 629. o., az Omega Spielhallen ügy, az Alpine Investment ügy/ 26. A tőkemozgások fogalma, megnyilvánulási formái, a tőkemozgásokra és a fizetésekre vonatkozó előírás az EUMSz-ben (a főszabály). /TK 650 – 655. o./ 27. Határolja el a „tőkemozgások” és a „fizetési műveletek” fogalmát (a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)! /TK 650 – 655. o., Luisi and Carbone ügy/ 28. Milyen indokokkal tarthatják fenn a tagállamok tőkemozgás korlátozásokat a más tagállamokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgások tekintetében (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK 656 – 662. o./
I. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást tartó hallgatók számára:
I. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást NEM tartó hallgatók számára: A vizsgára való felkészüléshez szükséges tananyagot Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga (3. kiad., CompLex, Budapest, 2010) tankönyvének IV. (ebből csak a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó részek szükségesek: 277 – 287. o.) és X. fejezetből az áruk szabad mozgására, a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra vonatkozó részek (541 – 616. o.), illetve az előadáson elhangzottak tartalmazzák. A kérdések tárgyát képező példák nem minden esetben valósak. A kérdésekre adandó válaszok között átfedések lehetnek. 1. Az Unió belső piaca létrehozásának értelme (racionalitása, célja, haszna), a belső piac kialakításának és fenntartásának módszerei és jogi eszközei, az EUMSz 26. cikke Hogyan járulhat hozzá a jogharmonizáció a belső piac célkitűzéseinek eléréséhez? /TK. 543 – 545 o., TK 662 – 671. o./ 2. A vámunió jelentése (fogalma), megkülönböztetése a szabadkereskedelmi övezettől és a belső piactól, a vámmal azonos hatású intézkedések az uniós jogban (fogalmak, az Európai Bíróság „Olasz műkincs” és „Statisztikai illeték” ítéleteinek jelentősége) /TK. 545 – 550 o./ 3. A tarifális (pénzügyi teher) jellegű kereskedelmi korlátozások jogi megítélése hogyan alakulhat az EK vámunió szabályai szerint? Határolja el a „vámok” és a „vámmal azonos hatású díjak” fogalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján! /TK. 547 – 550 o./ 4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 – 551 o./ 5. Miért tekintette a Bíróság az uniós jogba ütközőnek a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényt a C-290/05.sz., Nádasdi Ákos kontra Vám- és Pénzügyőrség ÉszakAlföldi Parancsnoksága és a C-333/05. sz., Németh Ilona kontra és Németh Ilona kontra Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Parancsnoksága egyesített ügyekben hozott ítéletében? Hogyan orvosolható a törvény uniós jogi hibája? /TK. 554 o./ 6. A diszkriminatív adóztatás tilalma (a diszkriminatív adóztatás esetei, példák), a tilalom alóli kivételek. /TK. 552 – 557. o./ 7. A tagállamok között megvalósuló import és az export mennyiségi korlátozásának tilalma (a mennyiségi korlátozás fogalma) és a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések fogalma. Hogyan határolná el a mennyiségi korlátozásokat a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésektől? (Említsen mindegyik jelenségre egy-egy példát – ez lehet valós tagállami jogszabályi rendelkezés, kitalált tagállami jogszabályi rendelkezés, valamely, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában vizsgált rendelkezés is) /TK. 558. és köv. o., Dassonville formula/
8. Németországban vasárnap egész nap, illetve hétfőtől szombatig reggel 6 óra előtt és este 20 óra után nem nyithatnak ki a boltok. E tilalom alól csak a pályaudvari és repülőtéri üzletek, az újságárusok, a pékboltok, továbbá az üdülőhelyeken működő üzletek kapnak felmentést. Összeegyeztethető-e a német szabályozás az uniós joggal (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK. 564 – 566 o.) 9. Az arányosság követelménye az áruk szabad mozgását korlátozó intézkedésekkel összefüggésben. Keressen olyan eseteket, ahol a korlátozó intézkedés arányosságát vizsgálta a Bíróság! /TK 238 – 239, 242 – 245, 563 – 588. o. / 10. A tagállami szabályok más tagállamok általi kölcsönös elismerésének elve (Cassis de Dijon), példa az elv alkalmazására. A Bizottság milyen intézkedésekkel akarja elősegíteni (kikényszeríteni) az elv érvényesülését? /TK 566 – 572. o. / 11. Milyen szempontokat szükséges mérlegelni annak eldöntése érdekében, hogy egy tagállami intézkedés az EUMSz 34. cikke szerinti mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek tekinthető-e vagy sem? Mutassa be egy a 34. cikk hatálya alá eső tagállami szabály lehetséges jogi sorsát az Európai Bíróság esetjoga alapján! / TK 563 – 588. o., a bemutatás támpontjai: Dassonville és Keck formulák, feltétlenül érvényesítendő követelmények, megengedett korlátozásokra vonatkozó EUMSz rendelkezések, szükségesség, arányosság követelménye, / 12. Mit jelent a kölcsönös elismerés és az egyenértékűség elve? Említsen példát az Unió másodlagos jogforrásai közül a kölcsönös elismerés elvén alapuló jogharmonizációra! Milyen érveket hozhatunk fel a jogharmonizáció e formája mellett? / TK 662 – 671. o.,; a példák kereséséhez: TK letelepedés szabadságáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló fejezetek/ 13. Milyen érveket hozhat fel egy tagállam annak alátámasztása érdekében, hogy jogi aktusa nem minősül az EUMSz 34. cikke szerint tiltott intézkedésnek (induljon ki a Bíróság mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatából (Keck formula, Keck utáni esetjog)!) /TK 566 – 588. o./ 14. Melyek az EUMSz 34. cikkében foglalt tilalom azon korlátozásai, amelyeket a Szerződés értelmében igazolni lehet (az EUMSz 36. cikkébenben található kivételek, példákkal)? Milyen feltételek mellett lehet igazolni e korlátozásokat? Említsen esetjogi példát is! /TK. 581 – 587 o./ 15. Említsen olyan, feltétlen érvényesülést követelő tagállami szintű közérdeket (mandatory requirements) (példával) amelynek védelme az EUMSz 34. cikke által tiltott tagállami korlátozást indokolhat? Milyen feltételek mellett lehet igazolni e korlátozásokat? /TK. 566 – 587 o./ 16. A személyek szabad mozgására és tartózkodására vonatkozó szabályok az uniós polgársággal összefüggésben (az uniós polgárok jogai az állampolgárságuktól eltérő tagállamban való tartózkodás időtartama függvényében, a tagállamok kötelezettségei a jogok érvényesülése érdekében). /TK. 277 – 286 o./
17. A migráns munkavállalók jogai a fogadó államban (EUMSz 45. cikk, 492/2011/EU rendelet [TK: 1612/68/EGK rendelet]) /TK 588 – 594. o. 7 - 8. előadás/ 18. A munkavállalás szabadsága jogszerű korlátozásának esetei. [a szakképzettség, a nyelvtudás, a közszférában történő foglalkoztatás, EUMSz 45. cikk (3)], a Groener ügy, a Van Duyn ügy]. /TK 594 – 596., 599 – 601. o./ 19. Soroljon fel négy olyan hivatást, amelyek esetében az uniós jog vonatkozó szabályai értelmében indokolt lehet az alábbi kikötés? „Az állásra jelentkezés feltételei: - [...] - magyar állampolgárság.” /EUMSz 45. cikk (4) bek.; TK 601 – 603. o./ 20. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltételei (a saját tagállam szakmai elnevezése szerint, illetve a fogadó állam elnevezésének használatával) /TK 637 – 641. o./
