KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2011. évi népszámlálás
I. számú
ÚTMUTATÓ a népszámlálás előkészítéséhez
Budapest, 2011. május 31.
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2011
Készült a KSH Népszámlálási főosztályán
2
Tartalom
1. Általános tudnivalók a 2011. évi népszámlálásról ...............................................................5 1.1. A végrehajtás szervezete ................................................................................................5 1.2. A felvétel módszere .......................................................................................................7 1.3. Az összeírás köre ...........................................................................................................7 1.4 Adatvédelem...................................................................................................................9 2. A települési népszámlálási felelős feladatai.......................................................................10 2.1. A népszámlálás helyi előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos útmutatások .......10 2.2. A népszámlálási előadó kijelölése ................................................................................11 2.3. Számlálóbiztosok toborzása, kiválasztása.....................................................................11 2.4. Részvétel a felülvizsgálói hálózat szervezésében..........................................................14 2.5. Együttműködés a KSH területfelelősével .....................................................................16 2.6. Együttműködés a védett intézetek vezetőivel ...............................................................16 2.7. A címek ellenőrzése, a számlálókörzetek véglegesítése................................................16 2.8. A népszámláláshoz szükséges nyomtatványok fogadása, tárolása.................................18 2.9. A népszámlálás monitoring rendszerének használata....................................................19 2.10. Oktatással kapcsolatos feladatok ................................................................................20 2.11. A lakosság tájékoztatása ............................................................................................22 2.12. Hajléktalanok összeírásának megszervezése és végrehajtása ......................................22 2.13. Az összeírás teljességének biztosítása, a meghiúsulások kezelése, pótösszeírás megszervezése ...........................................................................................................22 2.14. Általános tudnivalók a pénzügyi fedezet biztosításáról és az elszámolási kötelezettségről...................................................................................23 3. Mellékletek.......................................................................................................................25
3
Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr!
A népszámlálási törvény és a népszámlálással kapcsolatos feladatokról szóló kormányrendelet értelmében a népszámlálás előkészítéséről és az adatfelvétel végrehajtásáról a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője, körjegyzője gondoskodik, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai irányításával. A feladatok végrehajtásának részletes tudnivalóiról és a határidőkről a KSH több részletben, az aktuális feladatokhoz kapcsolódóan útmutatókat ad ki. Jelen I. számú Útmutató a kormányrendelet 4. § (1) bekezdésében szereplő valamennyi feladatra kitér, részletesen ismerteti az a)e), g)-j), l) és q) pontjában felsorolt feladatokat, továbbá általános tájékoztatást ad a népszámlálás módszertanáról.
Az útmutatóban foglaltak betartása a 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjának értelmében kötelező.
Budapest, 2011. május 31.
Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
4
1. Általános tudnivalók a 2011. évi népszámlálásról A 2011. évi népszámlálásról a 2009. évi CXXXIX. törvény (1. számú melléklet) rendelkezik. A törvény értelmében a Magyar Köztársaság területén 2011. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást (a továbbiakban: népszámlálás) kell tartani. A népszámlálás végrehajtásáról a Kormány 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete (2. számú melléklet) intézkedik. A népszámlálási törvény szerint az adatszolgáltatás – a nemzetiségre, az anyanyelvre, a vallásra, a tartós betegségre és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések kivételével – kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően megadni. A népszámlálás statisztikai célú, egy adott pillanatra, az eszmei időpontra vonatkozó személy- és lakásösszeírás, amely alapvető jelentőségű adatokat biztosít az ország lakosságáról, a népesség fontosabb demográfiai, iskolázottsági, foglalkozási jellemzőiről, a háztartások és a családok összetételéről, valamint a lakások főbb jellemzőiről. A teljes körű, minden személyre és lakásra kiterjedő információk országos, regionális, megyei, kistérségi, települési, sőt településen belül meghatározott területi egységekre vonatkozóan is csoportosíthatók, így hosszú időre elengedhetetlenül fontosak a központi és a helyi igazgatás, a gazdasági és a társadalmi élet szereplői számára a döntések előkészítéséhez, a társadalmi folyamatok áttekintéséhez és értékeléséhez. A 2011. évi magyarországi népszámlálás módszere és vizsgálati témakörei összhangban vannak a korábbi népszámlálásainkkal, így megalapozzák a gazdasági és társadalmi változások vizsgálatát, továbbá az ENSZ és az Európai Unió ezen időszakra vonatkozó népszámlálási ajánlásaival, ami lehetőséget biztosít a más országokkal való összehasonlításra is.
1.1. A végrehajtás szervezete A népszámlálás sikerének kulcsa az adatgyűjtés országosan egységes elvek szerinti végrehajtása. A végrehajtás szereplőinek feladatai a népszámlálási törvényben és a végrehajtásról szóló kormányrendeletben rögzített felelősségi renden és munkamegosztáson alapulnak. A KSH feladata a népszámlálás előkészítésével és az adatfelvétel végrehajtásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítása. A KSH elnöke a megyékben és a fővárosban megyei felelőst nevez ki (a megyei felelősök névsorát és elérhetőségét az 3. számú melléklet tartalmazza). A megyei felelős szervezi az adatfelvétel helyi végrehajtásának előkészítését, irányítja az adott megyéhez, fővároshoz tartozó területfelelősök munkáját, valamint kapcsolatot tart a megyei közigazgatási népszámlálási felelőssel. A KSH a szakmai szempontok érvényesítését a területfelelősi hálózaton keresztül biztosítja. A településeken a KSH-t a területfelelős képviseli. A területfelelős szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a települési népszámlálási felelőssel. A területfelelősök feladata a felülvizsgálói hálózat megszervezése, munkájának támogatása, ellenőrzése, a felülvizsgálók közreműködésével a számlálóbiztosok munkájának szakmai felügyelete, együttműködve a települési népszámlálási felelőssel. Az irányítási, ellenőrzési hierarchia alsó szintjén a felülvizsgáló áll, aki a számlálóbiztosok munkáját közvetlenül irányítja, ellenőrzi, támogatja. Feladata a beérke-
5
zett kérdőívek minőségének értékelése, érkeztetése, az elektronikus monitoring rendszer által kért információk rögzítése. A megyei, fővárosi kormányhivatal (korábban közigazgatási hivatal) vezetője az összeírás előkészítése és végrehajtása időszakára megyei, fővárosi közigazgatási népszámlálási felelőst nevez ki. Feladata az adatfelvétel törvényes lefolyásának ellenőrzése, szoros együttműködésben a megyei felelőssel. A népszámlálás helyi előkészítéséről és az adatfelvétel végrehajtásáról a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, mint települési népszámlálási felelős gondoskodik. Nagyobb települések esetén munkáját a népszámlálási előadó és/vagy népszámlálási ügyintéző segíti. A települési népszámlálási felelős feladata az adott településen a szükséges számlálóbiztosi létszámról való gondoskodás, a végrehajtás technikai feltételeinek biztosítása, az összeírás előrehaladásának felügyelete, az adatszolgáltatók által jelzett problémák kezelése, a pótösszeírás megszervezése. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása során a települési népszámlálási felelős szorosan együttműködik a KSH területfelelősével. A számlálóbiztos áll közvetlen kapcsolatban az adatszolgáltatókkal. Feladata az adatszolgáltatói csomagok eljuttatása a lakcímekre, az interjúk lebonyolítása, az önkitöltők papírkérdőíveinek összegyűjtése, a címek pontosítása. Munkáját közvetlenül a felülvizsgáló irányítja, ellenőrzi. A védett intézetek (Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek) esetében az intézetvezető felelős az intézetben lakók összeírásának végrehajtásáért, együttműködve az adott település jegyzőjével. A végrehajtás szereplőinek kapcsolatrendszerét a 1. számú ábra mutatja be. 1. számú ábra
6
1.2. A felvétel módszere A népszámlálás adatfelvételének eszmei időpontja 2011. október 1., 0 óra, az adatszolgáltatónak erre az időpontra jellemző állapot szerint kell megválaszolnia a kérdőív kérdéseit. Az összeírás 2011. október 1. és 2011. október 31. között, a pótösszeírás 2011. november 1. és 2011. november 8. között történik. A számlálóbiztosok előzetesen összeállított adatszolgáltatói csomagot kapnak, amely összeírandó címenként tartalmazza a tájékoztató levelet, a kérdőíveket (Lakáskérdőív és 1 db Személyi kérdőív), valamint a kitöltést segítő útmutatót. A számlálóbiztos összeírással kapcsolatos első feladata, hogy az eszmei időpont előtt bejárja a számlálókörzetét, ellenőrizze a számlálókörzet címállományának teljességét, és a számlálókörzetébe tartozó valamennyi, összeírás körébe tartozó címre eljuttassa az adatszolgáltatói csomagokat, és pontosítsa a címeket. A lakosság az adatszolgáltatási kötelezettségét három módon teljesítheti:
A kérdéseket megválaszolhatók az interneten keresztül. Ehhez a www.enepszamlalas.hu honlapra kell belépni, ahol egy azonosító és egy egyedi kód megadásával lehetővé válik a népszámlálási kérdőívcsomag on-line felületen történő kitöltése. Ez az azonosító és az egyedi kód az adott címre szóló adatszolgáltatói csomagban eljuttatott lakáskérdőív első oldalán, az „Azonosító” és az „Internetes belépési kód” mezőben található. Internetes kitöltés esetén valamennyi ott lakó személynek ezt a kitöltési módot kell választania. A kérdések internetes megválaszolására 2011. október 1–16. között van lehetőség.
Az adatszolgáltató a kérdéseket megválaszolhatja a borítékban lévő kérdőívek kitöltésével. Ebben az esetben a kitöltött papírkérdőíveket a kapott borítékba visszahelyezve a számlálóbiztosnak kell átadnia, amikor az ismét felkeresi az adott címet. Amennyiben az adatszolgáltatói csomagban található egy darab személyi kérdőív nem elegendő az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, a számlálóbiztos ellátja a válaszadót a megfelelő mennyiségű kérdőívvel. A papír alapú önkitöltésre a felvétel első két hetében, 2011. október 1–16. között van lehetőség.
Az adatszolgáltató a kérdéseket megválaszolhatja személyesen a számlálóbiztosnak, aki az összeírás céljából 2011. október 1. és 2011. október 31. között keresi fel. Ehhez szükséges a borítékban található kérdőívek megőrzése.
1.3. Az összeírás köre A népszámlálási adatfelvétel során össze kell írni a számlálókörzetbe tartozó – a címjegyzéken szereplő, illetve a térképvázlaton jelölt vagy a számlálókörzeti leírás-
7
ban megadott területen található – valamennyi lakóegységet, továbbá a számlálókörzet területén élő személyeket az alábbiak szerint. Lakások, lakóegységek összeírása: Össze kell írni a számlálókörzetbe tartozó valamennyi lakott lakást, akkor is, ha a lakhatási (használatbavételi) engedélyt még nem adták ki, beleértve az összeírás körébe nem tartozó külföldi személyek által lakott lakásokat, üdülőket is; nem lakott (üresen álló) lakást (pl. a használatbavételi engedéllyel már rendelkező, de még igénybe nem vett lakásokat, vagy a csak idényszerűen, illetve másodlagosan használt falusi, tanyai lakásokat); nem lakás céljára (irodának, rendelőnek stb.) használt lakást; üdülőt, ha azt az összeírás eszmei időpontjában legalább egy fő életvitelszerűen lakja; lakott egyéb lakóegységet, vagyis a gazdasági, ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítményt (üzlet, műhely, mosókonyha, garázs, raktár, présház, putri, kunyhó, lakókocsi stb.), amelyben legalább egy fő életvitelszerűen él; intézetet (csecsemő- és gyermekotthont, diákotthont, kollégiumot, nevelőotthont, munkásszállást és alkalmazotti szálláshelyet, kórházat, szállodát, panziót, vállalati üdülőt, szociális otthont, szeretetházat stb.), függetlenül attól, hogy az adatfelvétel eszmei időpontjában lakott-e vagy sem; otthonházban levő lakóegységet, ha lakóik az intézménytől független magánháztartást vezetnek. Nem szabad összeírni a nem lakóépületeket, pl. templom, városháza, iskola (ha az épületben lakás van, azt természetesen össze kell írni): az építés alatt álló vagy a műszakilag már átadott, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, nem lakott lakásokat; a bontás alatt álló, vagy bontási engedély alapján erre váró, nem lakott lakásokat; a bármilyen okból (pl. elavulás, elemi kár miatt) lakhatatlan, használhatatlan, romos (tető, ajtó, ablak nélküli, leomlott külső falú) nem lakott lakásokat; azokat az üdülőket, a társasüdülők azon üdülőegységeit, melyeket üdülésre, pihenésre használnak; az eredetileg lakásnak épített, de az eszmei időpontban más célra használt, és oly mértékben át is alakított helyiségeket, helyiségek csoportját, amelyek közvetlenül, visszaalakítás nélkül már nem használhatók lakásként, függetlenül attól, hogy azt átminősítették-e új funkciójának megfelelően vagy sem; az eszmei időpontban nem lakott és a lakás fogalmának nem megfelelő helyiségeket, helyiségek csoportját (pl. a korábban lakóhelyként használt üzlet-, műhely-, raktárhelyiséget, mosókonyhát). .
8
Személyek összeírása, összeírandó személyek meghatározása: Össze kell írni a lakóegységben élő minden olyan magyar és három hónapnál hosszabb ideje Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárt, aki életvitelszerűen él a lakásban, lakott üdülőben, lakott egyéb lakóegységben, intézetben, függetlenül attól, hogy ez a lakóegység neki - lakóhelye (bejelentett állandó lakcíme), - tartózkodási helye (bejelentett ideiglenes lakcíme), vagy - nem bejelentett lakcíme, akkor is, ha az eszmei időpontban átmenetileg pl. gyógykezelés, üdülés, rokonlátogatás miatt távol van; azokat a személyeket, akiknek ez a lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység az állandó otthonuk, de átmenetileg külföldön tartózkodnak, és a külföldi tartózkodás teljes időtartama várhatóan nem éri el a 12 hónapot; azokat, akiknek az adott lakcímen van az állandó otthonuk, de tanulás, munkavégzés stb. miatt máshol (pl. kollégiumban, munkásszálláson) laknak, és csak hetente, kéthetente, havonta térnek vissza családjukhoz erre a címre; azokat a személyeket, akik az eszmei időpont és az adatok felvétele közötti időszakban meghaltak, vagy elköltöztek. Nem szabad összeírni azokat a személyeket akik turizmus, kirándulás, pihenés, vendégség, gyógykezelés, stb. miatt tartózkodnak az adott lakásban, üdülőben, lakott egyéb lakóegységben, de életvitelszerűen máshol laknak; akik 2011. október 1-jén vagy később születtek, illetve költöztek be a lakásba; akiknek ezen a címen van az állandó otthonuk, de tartósan külföldön tartózkodnak és a külföldi tartózkodásuk teljes időtartama már elérte, vagy várhatóan eléri a 12 hónapot; akik csak bejelentkeztek a lakásba, ám ténylegesen nem laknak ott, a lakást egyáltalán nem használják (pl. a teljes lakást bérbe adják); a külföldi diplomáciai testületek tagjait és családtagjaikat.
1.4 Adatvédelem A népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában ügyelni kell az adatvédelem szempontjaira. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a kitöltött kérdőívek, címjegyzékek átadása, átvétele jól dokumentált legyen, csak az arra illetékes személyek kezeljék azokat, valamint tárolásuk és mozgatásuk biztonságos legyen.
9
2. A települési népszámlálási felelős feladatai 2.1. A népszámlálás helyi előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos útmutatások A népszámlálások a világ minden országában a legnagyobb statisztikai célú adatgyűjtést jelentik. A végrehajtás Magyarországon mindig a helyi közigazgatási szervek feladata volt, s a népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény most is így rendelkezik. A törvényhez kapcsolódó kormányrendelet a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjét, a körjegyzőségek körjegyzőjét települési népszámlálási felelősként nevesíti. A KSH a népszámlálás előkészítésével, illetve végrehajtásával kapcsolatos feladatok részletes leírását útmutatókban rögzíti. A feladatokat rögzítő útmutatók tematikus csoportosításban és a végrehajtáshoz igazodó ütemezésben (a feladatok ütemezése a 9. számú mellékletben található) jelennek meg: I. A népszámlálás előkészítési feladatai o helyi előkészítés, népszámlálási apparátus felállítása o számlálóbiztosok toborzása, kiválasztása o körzetesítési feladatok, a számlálókörzetek véglegesítése o oktatással kapcsolatos feladatok o általános tudnivalók a pénzügyekről II. A népszámlálás végrehajtásának feladatai o a népszámláláshoz szükséges nyomtatványok fogadása, szétosztása, tárolása o helyi kommunikációval kapcsolatos feladatok o a népszámlálás monitoring rendszerének kezelése o az összeírás végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése o meghiúsulások kezelése, pótösszeírás lebonyolítása o népszámlálási összefoglaló elkészítése III. Útmutató az intézetek és az intézetben élők, valamint a fedél nélküli hajléktalan személyek összeírásáról o az intézetek és az intézetekben élő személyek adatfelvételének lebonyolítása o a fedél nélküli hajléktalan személyek számbavételével kapcsolatos teendők o a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek adatfelvételével kapcsolatos teendők Az I. számú Útmutatót 2011. május 31-ig, a II. és III. számú Útmutatót 2011. augusztus 15-ig elektronikus formában küldi el a KSH megyei felelőse a jegyzőségek, illetve a körjegyzőségek címére.
10
2.2. A népszámlálási előadó kijelölése A népszámlálás előkészítése és végrehajtása számos feladattal jár, ezek túlnyomó része gyakorlati tennivaló, melyeket az adatfelvételt megelőző időszakban helyben, a településeken kell elvégezni. Annak érdekében, hogy a népszámlálással kapcsolatos feladatok végrehajtása a helyi közigazgatási szervek működését ne zavarja és ne akadályozza, a nagyobb településeken a kormányrendelet népszámlálási előadó kijelöléséről is rendelkezik. A települési népszámlálási felelős az 5 000 főnél népesebb települések és körjegyzőségek népszámlálással kapcsolatos feladatainak segítésére népszámlálási előadót jelöl ki. Népszámlálási előadónak a polgármesteri hivatal munkatársai közül olyan személyt célszerű kijelölni, aki korábban már részt vett népszámlálásban vagy hasonló feladatokban, jól ismeri a települést, jó szervező, képes másokat irányítani, az új feladatokat a szakmai útmutatók alapján önállóan megoldani. Népszámlálási előadónak az informatikához is értő vagy abban járatos személyt célszerű kijelölni, mivel az elektronikus monitoring rendszer használatához alapvető informatikai ismeretek is szükségesek. A népszámlálási előadó nevét és elérhetőségét 2011. június 20-ig küldjék meg a KSH megyei népszámlálási felelősének. A 20 000 főnél népesebb településeken a szervezési és adminisztratív feladatokat a települési népszámlálási felelős által kijelölt népszámlálási ügyintéző(k) végzi(k).
2.3. Számlálóbiztosok toborzása, kiválasztása A népszámlálási adatfelvétel végrehajtásához számlálóbiztosokra van szükség. Létszámukat a kialakított számlálókörzetek száma és mérete határozza meg. Egy számlálókörzetbe kb. 110-140 cím tartozik. A számlálóbiztosok toborzásáról a települési népszámlálási felelős gondoskodik, kiválasztásukat a KSH által megadott szempontok alapján végzi. A települési népszámlálási felelős feladata, hogy biztosítsa a munkára jelentkezők előzetes felkészüléséhez szükséges, a KSH által előállított és eljuttatott tananyagok átadását. Ezeket az augusztus közepétől a településekre kiszállított számlálóbiztosi oktatócsomagok fogják tartalmazni. A számlálóbiztosok feladata hat elemből áll: 1. Jelentkezés a munkára: A munkára jelentkezők papíron vagy az interneten (www.nepszamlalas.hu) elolvashatják a „Számlálóbiztosi feladatleírás”-t (4. számú melléklet), majd kitöltik a „Számlálóbiztosi jelentkezési lap”-ot (5. számú melléklet). Ez kérdéseket tartalmaz a jelentkezőről (iskolai végzettség, életkor), elérhetőségéről (cím, telefon, e-mail), az általa megjelölt összeírási területről (ahol dolgozni szeretne), továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy a munka feltételeként vállalja az előzetes tananyag elsajátítását, a tantermi oktatáson való részvételt, és hogy nincs elvi akadálya a számlálóbiztosi feladat ellátásának, a munkát a megismert elvárások (ismeretek, készségek, tulajdonságok) tudatában vállalja el. 2. Előzetes felkészülés, minősítésben való részvétel: Augusztus 15. után a számlálóbiztos a települési népszámlálási felelőstől elektronikus (CD-n/DVD-n, illetve interneten is elérhető) és írott formában megkap egy tananyagcsomagot, amelyet még a tantermi képzés előtt el kell sajátítania. Az egyéni felkészülés
11
részeként a számlálóbiztosnak ki kell töltenie egy-egy lakás- és személyi kérdőívet, például saját magáról és otthonáról, valamint megválaszolja a tanulást segítő önellenőrző kérdéseket, és kitölti a tudását ellenőrző feladatlapot (tesztet) is, amit majd – a próbaként kitöltött kérdőívekkel együtt – a tantermi oktatásra magával hoz. A népszámlálás végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően szerződést a tantermi oktatást követően csak azzal a számlálóbiztossal lehet kötni, aki az előzetes felkészülés során tanultakról ellenőrző kérdések (teszt) formájában számot adott, és megfelelő minősítést kapott. 3. Részvétel a tantermi oktatáson: Szeptember hónapban a számlálóbiztosok részére félnapos tantermi képzést tart a KSH, amelyen a részvétel kötelező. A tantermi oktatásra a résztvevőknek a próbaként kitöltött kérdőíveket magukkal kell hozniuk. Az oktatást és a szerződéskötést követően (nem az oktatás helyszínén), a települési népszámlálási felelőstől kapja meg a számlálóbiztos az összeíráshoz szükséges anyagokat (kérdőívek, táska, igazolvány, íróeszköz, címjegyzék, térkép stb.). 4. Kérdőívek kikézbesítése az adatszolgáltatóknak: Szeptember 27-30. között a számlálóbiztos lakásról lakásra járva minden címre eljuttatja az adatszolgáltatói csomagot. Ahol szükséges, javítja, illetve kiegészíti a címjegyzéket, a módosításokról értesíti a felülvizsgálóját. Ekkor még nem kezdheti meg a kérdőívek kitöltését, legföljebb tájékozódik a válaszadás várható módjáról és az igényelt papír kérdőívek számáról. 5. Az adatgyűjtés végrehajtása: Október 1-jétől kezdődően a számlálóbiztos újra végigjárja a számlálókörzetét, és minden összeírandó címen felveszi a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal, akiket tájékoztat arról, hogy három módon válaszolhatják meg a kérdőívet. Aki papíron maga kívánja kitölteni, annál annyi személyi kérdőívet hagy, ahányan ott laknak, és egyezteti a kitöltött kérdőívek átadásának időpontját. Akik személyes interjút kérnek, azokról kitölti a lakás- és személyi kérdőíveket. Ebben a szakaszban a számlálóbiztos naprakészen tájékozódjon a felülvizsgálójától arról, hogy mely lakásokban töltötték már ki interneten a kérdőíveket. Ezeket a lakásokat már nem keresi fel. 6. Az elvégzett munka átadása: Ahol az adatszolgáltatók maguk töltötték ki a kérdőíveket, ott a számlálóbiztos összegyűjti azokat, és az általa kitöltöttekkel együtt a megbeszélt időpontban, de legalább hetente egyszer eljuttatja a felülvizsgálójához. A kérdőíveket az előírásoknak megfelelően rendezi, egyezteti a címjegyzéken szereplő adatokat a felülvizsgálójával és elvégzi az összesítéseket. Számlálóbiztos csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. A számlálóbiztosok kiválasztásánál a következő szempontok figyelembevételére van szükség: OLVASHATÓ ÍRÁS: az írott anyag igényes, rendezett külalakja (mérhető a Jelentkezési lap kitöltésénél); BIZALOMKELTŐ MEGJELENÉS: ápolt, tiszta, a környezethez alkalmazkodó ruházat; FIZIKAI ERŐNLÉT, MUNKATERHELHETŐSÉG: vállalja a számlálóbiztosi munkával járó napi folyamatos munkavégzést és a jelentős fizikai, szellemi igénybevételt; TANULÁSI KÉSZSÉG: vállalja az új ismeretek elsajátítását, az oktatáson való részvételt;
12
MOTIVÁLTSÁG: elkötelezettség, érdeklődés a kérdezői munka, illetve a népszámlálás iránt; JÓ FELLÉPÉS, BESZÉDKÉSZSÉG: érthető, helyes beszéd, jó fogalmazás; KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG, NYELVTUDÁS: udvariasság, kedvesség, megfelelő meggyőző erő, a beszélőpartnerre koncentráló figyelem; a számlálókörzetben jelentős számban élő nemzetiségek nyelvének ismerete, elsősorban városokban előnyt jelent az idegennyelvtudás vagy; LELKIISMERETESSÉG, PRECIZITÁS: vállalja az útmutatások, határidők betartását, a pontos, gondos feladatvégzést; KONFLIKTUSTŰRŐ-KEZELŐ KÉSZSÉG: vállalja, hogy az adatgyűjtéssel, adatszolgáltatókkal kapcsolatos problémákat igyekszik elviselni, kezelni; TITOKTARTÁS: vállalja, hogy a kapott válaszokat bizalmasan kezeli, nem él vissza velük; HELYISMERET, HELYI ELFOGADOTTSÁG: tájékozódási, térképkezelési készség, illetve különösen kisebb településeken a helyi lakóközösség részéről való elfogadottság, jó hírnév, jelentős számban nemzetiségek lakta számlálókörzetekben a közösséghez való tartozás; KIZÁRÓLAGOSSÁG: vállalja, hogy a népszámlálás idején, a KSH-n kívül más szervezet vagy személy részére sem adatgyűjtést, sem kereskedelmi ügynöki tevékenységet nem végez; TELEFONOS ELÉRHETŐSÉG a hívások fogadására: az interjúk időpontjának szervezése céljából vállalja, hogy telefon elérhetőségét a számlálókörzetében lakókhoz eljuttatja; HOZZÁJÁRULÁS ahhoz, hogy nevét, elérhetőségét a KSH kezeli. Ezeket a települési népszámlálási felelős részben a „Számlálóbiztosi jelentkezési lap” alapján tudja mérlegelni, részben a jelentkezővel való személyes kapcsolatfelvétel alkalmával folytatott beszélgetésből ítélheti meg. A beszélgetés során célszerű elmondani a számlálóbiztosokkal szemben támasztott követelményeket, és megtudni, ezek alapján vállalja-e a jelentkező a munkát. Abban a számlálókörzetben, ahol különböző nemzetiségű személyek élnek, lehetőleg olyan számlálóbiztost kell megbízni, aki az ott jelentősebb számban élő nemzetiség nyelvét beszéli, szokásait ismeri. Kiválasztásukba célszerű bevonni a kisebbségi önkormányzatokat vagy civil szervezeteket (ha a településen működik ilyen, ill. ha ilyen szervezet jelzi együttműködési szándékát). Adott esetben a települési népszámlálási felelős mérlegelése alapján gondoskodni kell arról, hogy a számlálókörzetben dolgozó számlálóbiztost a munkája során elkísérje ilyen segítő, díjazására azonban a KSH nem tud forrást biztosítani. Az intézeti háztartások esetében célszerű az intézet vezetőjével egyeztetni a számlálóbiztos személyét, nagyobb létszámú intézetekben az alkalmazottak közül felkérni, illetve kijelölni a számlálóbiztost. A védett intézeti számlálókörzetek (laktanyák, büntetés-végrehajtási intézetek, menekülteket befogadó állomások, stb.) számlálóbiztosait minden esetben az adott intézet vezetője jelöli ki. Az otthoni felkészülést követően nekik is részt kell venniük a számlálóbiztosok képzésén.
13
A számlálóbiztosok kiválasztása, az összeírás szervezése, illetve végrehajtása során az általánostól eltérően kell készülni a település területén élő hajléktalanok összeírására, akik két csoportba sorolhatók: az intézetben lakók speciális csoportját képezik azok a hajléktalanok, akik az önkormányzat, szeretetszolgálat, karitatív vagy egyéb szervezet által üzemeltetett éjszakai szállást igénybe veszik. Összeírásuk az éjszakai szállás címére szervezett számlálókörzetben, azaz címhez kötötten történik; a településeken élnek olyan hajléktalan személyek is, akik az átmeneti szállásokat sem veszik igénybe, inkább „fedél nélkül” élnek, pályaudvarokon, aluljárókban, kapualjakban, padlásfeljárókban, félreeső zugokban húzzák meg magukat éjszakára. Az ilyen hajléktalanokról kitöltött személyi kérdőíveket speciális, a többi számlálókörzet földrajzi területét átfedő, úgynevezett „hajléktalan” számlálókörzetbe kell majd összegyűjteni. A hajléktalanok összeírásával olyan személyeket kell megbízni, akik szót tudnak érteni a hajléktalanokkal, illetve akikkel a hajléktalanok is hajlandók kommunikálni. A hajléktalanokat ellátó intézményekben – hasonlóan az intézeti összeírás előkészítéséhez – az intézet alkalmazottai közül célszerű számlálóbiztosokat szervezni. A szállást igénybe nem vevő hajléktalanok esetében szintén közülük vagy a polgármesteri hivatalok szociális munkásai illetve a hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek, civil szervezetek tagjai közül kell az alkalmas számlálóbiztosokat kiválasztani. A hajléktalanok összeírását úgy kell szervezni, hogy adataik felvétele során kiszűrhető legyen a kettős vagy többes számbavétel, ami a népszámlálás teljességi elveit ugyanúgy sérti, mintha valaki kimaradt volna az összeírásból. Egy számlálóbiztos általában egy számlálókörzetben végez összeírást. Ettől csak a kis létszámú és üres intézetek, az átlagosnál jóval kisebb lakás-, illetve népességszámú belterületi számlálókörzetek, valamint a külterületek esetén célszerű eltérni. (Ez utóbbi területeken a kis népességű lakott helyek ugyanis külön-külön számlálókörzetet alkotnak.) Az adatfelvétel biztonságos végrehajtásához – szükség szerint – tartalék számlálóbiztosokról is gondoskodni kell. A tartalék számlálóbiztosok számát a KSH megyei felelős határozza meg, egyeztetve a települési népszámlálási felelőssel, figyelembe véve a település nagyságát.
2.4. Részvétel a felülvizsgálói hálózat szervezésében A számlálóbiztosok munkáját felülvizsgálók irányítják és ellenőrzik. A felülvizsgálók feladata és felelőssége, hogy a kérdőívek kitöltésével kapcsolatos minőségi és egyéb követelményeket betartassák a számlálóbiztosokkal, továbbá hogy segítsék őket munkájuk szervezésében, végrehajtásában. Ehhez állandó kapcsolatot kell tartaniuk a számlálóbiztosaikkal, és főleg az adatfelvétel kezdeti szakaszában naponta kell ellenőrizni, hogy megfelelő-e a felkészültségük, jól töltik-e ki a kérdőíveket, helyesen értelmezik-e a felvételi utasítást, a statisztikai szakmai tudnivalókat. A számlálóbiztosok terepen végzett munkáját a felülvizsgálók szúrópróbaszerűen ellenőrzik. A kapcsolattartáshoz, amennyiben szükséges, a települési népszámlálási felelős helyet biztosít. A felülvizsgálóknak az adatfelvétel folyamán napi szintű pontos információt kell biztosítaniuk a számlálóbiztosok számára arról, hogy a körzetükben mely cí-
14
mekről érkeztek vissza a KSH-ba interneten kitöltött kérdőívek. Ezeket a háztartásokat ugyanis a számlálóbiztosok már nem zavarhatják az adatszolgáltatás kérésével. A felülvizsgálók is előzetesen, elektronikus formában (interneten) eljuttatott tananyag segítségével készülnek föl munkájukra. Alkalmazásuknak szintén feltétele a szükséges ismeretek elsajátítása és a tantermi oktatáson való személyes részvétel. A felülvizsgálók szervezését a KSH területfelelőse végzi, együttműködve a települési népszámlálási felelőssel. A felülvizsgálók szakmai irányító szerepének fontossága, valamint a KSH-val közös, az adatok minőségét biztosító felelősségük miatt kiválasztásuk és megbízásuk a KSH hatáskörébe tartozik. A felülvizsgálók létszámát úgy kell meghatározni, hogy egy felülvizsgáló általában öt számlálóbiztos munkáját szervezi, irányítja, ellenőrzi. A számlálóbiztosok felülvizsgálókhoz történő beosztásánál célszerű a területi elvet érvényesíteni, azaz lehetőség szerint egymással szomszédos körzetek összeírói tartozzanak egy felülvizsgálóhoz. Ez a fegyveres szervek intézeteinek számlálóbiztosaira is érvényes, de az azonos intézményben összeírókat mindig ugyanahhoz a felülvizsgálóhoz kell beosztani. (Ilyen esetben ötnél több számlálóbiztos is tartozhat egy felülvizsgálóhoz.) A körjegyzőségek kisebb községeit, illetve az ott működő számlálóbiztosokat lehetőleg közös felülvizsgálói körbe kell szervezni. A fedél nélküli hajléktalanok összeírását végző számlálóbiztosok munkáját összefogó felülvizsgáló – ahol azt a hajléktalanok várható száma indokolja – lehetőleg valamely hajléktalan ellátó szervezet vagy szociális szolgáltató dolgozója legyen. A felülvizsgálói munka alapvető feltétele a szélessávú internet elérés. A felülvizsgáló kiválasztásánál fontos szempont, hogy tőlük is elvárható a számlálóbiztosokkal kapcsolatban felsorolt tulajdonságok megléte, de ezen felül olyan rátermett személyeket kell keresni, akik rendelkeznek vezetői, irányítói képességekkel is, illetve eleget tesznek az alábbi elvárásoknak: TAPASZTALAT, GYAKORLAT: nagy előnyt jelent a lakossági kapcsolatot igénylő feladatokban való jártasság, korábbi népszámlálásoknál vagy statisztikai felvételeknél megszerzett adatgyűjtési tapasztalat; SZERVEZŐKÉSZSÉG: az irányítása alatt dolgozó számlálóbiztosok munkájának hatékony összefogása, szervezése, ellenőrzése; IRÁNYÍTÓ KÉSZSÉG: a feladatok érthető közvetítése az irányítása alá tartozók felé, a velük való jó emberi és szakmai kapcsolat, teljesítményre ösztönző képesség, türelem a problémák meghallgatásában, rugalmasság azok megértésében és megoldásuk segítésében; ALAPVETŐ INFORMATIKAI ISMERETEK: a KSH által működtetett elektronikus adatgyűjtést támogató alkalmazás használata; CSAPATMUNKA: ne az egyéni sikert tartsa szem előtt, hanem a népszámlálás ügye érdekében a közös jó teljesítményre törekedjen, és erre ösztönözze a számlálóbiztosokat is; minden fontos információt osszon meg az érintettekkel, és ne az elkövetett hibák szankcionálása, hanem a hibák megelőzése legyen a célja; OBJEKTIVITÁS: a számlálóbiztosok munkájával kapcsolatos észrevételeit, kritikáit képes legyen határozottan szóvá tenni, de értékelése legyen reális, építő jellegű, ítéleteit ne érzelmei, ne személyes szimpátiája befolyásolják;
15
KITARTÁS, TERHELHETŐSÉG, RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS: a számlálóbiztosokkal folyamatosan tartsa a kapcsolatot, kísérje figyelemmel tevékenységüket, segítse, ösztönözze munkájukat, a népszámlálás idején folyamatosan álljon rendelkezésre; MEGFIGYELŐKÉPESSÉG: legyen jó megfigyelő, lássa át az egész munkafolyamatot, és vegye észre, ha valami nem megfelelően zajlik, szűrje ki és kezelje a problémás eseteket, az ellenőrzések során legyen gondos, jó felismerő; GYAKORLATIASSÁG: mindig ésszerűen mérje fel az adott szituációt, a legmegfelelőbb és legcélszerűbb megoldásokat alkalmazza; HATÁROZOTTSÁG: a számlálóbiztosokkal és a lakossággal való kapcsolat során legyen határozott, problémás esetekben tudjon és merjen dönteni.
2.5. Együttműködés a KSH területfelelősével A népszámlálás sikeres végrehajtásához alapvető feltétel a KSH és az önkormányzatok hatékony együttműködése. A települési népszámlálási felelős (illetve a népszámlálási előadó) a népszámlálás előkészületi és végrehajtási szakaszában folyamatos kapcsolatot tart a KSH által delegált területfelelőssel, tájékoztatja az aktuális feladatok előrehaladásáról, segíti annak munkáját, tanácsot kérhet szakmai vonatkozású kérdésekben.
2.6. Együttműködés a védett intézetek vezetőivel A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá tartozó intézetek vezetői – ezeket az intézeteket védett intézeteknek tekintjük – a településtől függetlenül felelősek az általuk irányított intézetek és az intézetben lakók összeírásáért, eközben folyamatos kapcsolatot kell tartaniuk a települési népszámlálási felelőssel és a KSH területfelelősével. A települési népszámlálási felelős az adatfelvétel végrehajtása során együttműködik az adott intézet vezetőjével, ellátja a megfelelő mennyiségű nyomtatvánnyal, értesíti a településen tartandó számlálóbiztosi oktatás időpontjáról és helyszínéről, gondoskodik a számlálóbiztosi oktatási csomagok átadásáról, segíti az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában. Az intézetek, azon belül a védett intézetek összeírásáról a III. számú Útmutatóban adunk részletes tájékoztatást.
2.7. A címek ellenőrzése, a számlálókörzetek véglegesítése A népszámlálás előkészítésének egyik fontos eleme a számlálókörzetek kialakítása. A körzetesítés célja az ország teljes területi lefedettségének biztosítása, a KSH által ismert címek körzetbe sorolása. A körzetek kijelölése meghatározza a népszámlálás végrehajtásában résztvevők (számlálóbiztosok, felülvizsgálók) tényleges számát, a számlálóbiztosok által bejárandó terület nagyságát, az összeírásra kerülő címek számát, valamint az egyes körzetek összeírásához szükséges kérdőívek mennyiségét.
16
A körzetesítés alapjául a népszámlálási címállomány szolgál. A címállományban szereplő címeket a KSH címregisztere adja. Belterületen rendeltetéstől függetlenül valamennyi épület (ingatlan) címét, míg külterületen csak a lakóépületek, üdülőépületek és intézeti épületek címeit tartalmazza. Létrejötte óta a területszervezési változások (település, településrész, közterület változások) az önkormányzatok 1728 nyilvántartási számú évenkénti OSAP jelentései alapján folyamatosan átvezetésre kerültek. A regiszterben található kezdeti címállomány folyamatosan bővült a használatba vett lakások és üdülők címeivel, a bontási engedélyt kapott lakóépületek címei pedig kikerültek az állományból. A népszámlálási címállomány teljességének, pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a címállomány minőségét a KSH minden rendelkezésére álló eszközzel javította. Ennek ellenére a címállományban előfordulhatnak hibák, hiányosságok. A hibás címek javítására az adatfelvétel során lesz lehetőség. A népszámlálási címállományban a címeket rendeltetésük alapján az összeírás körének megfelelően két csoportba soroltuk: a lakások, lakott üdülők, lakott egyéb lakóegységek és intézetek címei az összeírandó címek csoportjába, a (nem lakott) üdülők, az üres telkek, az egyéb címek valamint a sarokházak második, nem bejárati címei a nem összeírandó címek csoportjába tartoznak. A címek rendeltetésének részletes leírását a 6. számú melléklet tartalmazza. A címek számlálókörzetbe sorolását a KSH munkatársai végzik el. A számlálókörzetek meghatározott paraméterek és szabályok alapján jönnek létre. A körzetesítési eljárás során különböző típusú számlálókörzetek keletkeznek. Belterületi számlálókörzet (B jelű számlálókörzet): A központi belterületi és egyéb belterületi településrészek számlálókörzetei. Az összeírás sikeres végrehajtása érdekében ezen számlálókörzetek jellemzően 110– 140 összeírandó címet tartalmaznak. A népszámlálást megelőző próbaszámlálások során azt tapasztaltuk, hogy ez az a címmennyiség, amelynek összeírását a számlálóbiztos a kijelölt időszakban még nagy biztonsággal el tudja végezni. Külterületi számlálókörzet (K jelű számlálókörzet): Külterületi településrészek számlálókörzetei, amelyek a címek egymástól való távolsága miatt legfeljebb 70 összeírandó címet tartalmazhatnak. Intézeti vagy védett intézeti számlálókörzet (I és V jelű számlálókörzet): Az intézet rendeltetésű címek önálló számlálókörzeteket alkotnak. Az egy intézethez tartozó épületek címei egy számlálókörzetbe kerülnek (például Budapesten a János kórház 18 épülete egy számlálókörzetet alkot), azonban az azonos címen található eltérő funkciójú intézetek külön számlálókörzetbe sorolandók (pl. kórház és nővérszálló). Az intézetek között találhatóak speciálisan kezelendő intézetek, melyeket védett intézeteknek nevezünk. Ezen intézetek fenntartója a Honvédelmi Minisztérium vagy a Belügyminisztérium. A népszámlálásról szóló törvény szerint ezen intézetek összeírásáért az intézményvezető felelős, így ezen címek elkülönítésére védett intézeti számlálókörzeteket hoztunk létre. Hajléktalan számlálókörzet (H jelű számlálókörzet): Településenként egy ilyen számlálókörzetet hozunk létre, amelynek minden esetben 0000 a számlálókörzet azonosítója. Ez a számlálókörzet a településen élő fedél nélküli hajléktalan személyek összeírására szolgál.
17
A számlálókörzetek településenként négyjegyű, folyamatos sorszámmal rendelkeznek. A körzetesítési folyamat eredményeként minden számlálókörzetre elkészül a számlálókörzeti címjegyzék, a körzetleírás és a számlálókörzet térképszelvénye. Ezeket a dokumentumokat a többi nyomtatvánnyal együtt 2011. augusztusában a nyomda szállítja a településekre. A települési népszámlálási felelős feladatai a számlálókörzetek kialakítása során: segítségnyújtás a KSH által kijelölt körzetesítő számára a problémás címek helymeghatározásában; közreműködés a nehezen beazonosítható külterületi címek számlálókörzetbe sorolásában; a körzetstruktúra ellenőrzése abból a szempontból, hogy a számlálókörzetek lefedik-e a település teljes területét; a kialakult számlálókörzetek vizsgálata összefüggőség, határaiknak egyértelműsége, nagyság szerint; a számlálókörzetesítés lezárását megelőzően a jegyzői körzetlista ellenőrzése, az áttekintésről visszajelzés küldése a KSH megyei felelősének. A jegyzői körzetlista (7. számú melléklet) a települési népszámlálási felelős munkájának alapdokumentuma, mely a településen kialakult számlálókörzetek tételes felsorolását, azok típusának, településrészének megnevezését, a számlálókörzetekhez tartozó közterület szakaszok leírását és a címek számát tartalmazza. Ez a dokumentum a számlálóbiztosok toborzásához használható. A jegyzői körzetlistát a települési népszámlálási felelős a körzetesítés lezárását megelőzően elektronikus formában kapja meg, amelyet át kell tekinteni. Az áttekintés eredményéről a települési népszámlálási felelős vagy a kijelölt népszámlálási előadó legkésőbb 2011. június 23-ig írásbeli visszajelzést küld a KSH megyei felelősének. A körzetesítés lezárását követően a címállomány érvényessége érdekében, a népszámlálás megkezdéséig kerüljék a településen belüli településrészekre, közterületekre vonatkozó változtatásokat. Amennyiben erre mód van, ne hozzanak létre, ne csatoljanak át, és ne vonjanak össze településrészeket, a közterületek nevét vagy jellegét ne változtassák meg, kerüljék a közterületek átszámozását. Az összeírás sikeressége érdekében a hiányzó vagy pontatlan közterületnév táblákat pótolják, ezzel is segítve a számlálóbiztosok településen belüli tájékozódását. 2011. október 1-je előtt a helyben szokásos módon (pl. helyi lapban, az önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján) hívják fel a lakosság figyelmét a házszámok, ajtószámok kihelyezésének fontosságára, a címek postaládákon való elhelyezésének szükségességére, hiszen a számlálóbiztosok csak így tudják minden adatszolgáltatóhoz eljuttatni az adatszolgáltatói csomagot.
2.8. A népszámláláshoz szükséges nyomtatványok fogadása, tárolása A népszámlálási kérdőíveket, az összeíráshoz szükséges egyéb anyagokat és nyomtatványokat közvetlenül a nyomdától kapják meg a jegyzői, körjegyzői hivatalok. A számlálóbiztosok oktatási anyagokkal, kérdőívekkel és egyéb nyomtatványokkal való ellátása a települési népszámlálási felelős feladata. A nyomtatványokból csak a
18
szükséges mennyiségeket szabad kiadni, a maradékot az adatfelvétel közben felmerülő hiányok pótlására települési tartalékként kell kezelni. A nyomdai anyagok szállítása 2011. augusztus 15. és 31. között történik. A szállítás várható időpontjáról a nyomda előzetes értesítést küld a települési népszámlálási felelős e-mail címére. Az egyes nyomtatványfajták szállítandó mennyisége a település népesség- és lakásszáma, a kialakított számlálókörzetek alapján került meghatározásra. A nyomda számlálókörzetenként csomagolva szállítja a településekre, körjegyzőségi székhelyekre a számlálóbiztosi csomagokat, az oktatási csomagokat, a tartalék kérdőíveket és egyéb segédleteket. Átvételkor szállítólevél szerint ellenőrizni szükséges a szállított anyagokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy a lakás- és személyi kérdőíveket gondosan kell tárolni és kezelni, mert az adatbevitel optikai jelolvasó és felismerő gépekkel történik, és az átnedvesedett vagy gyűrött kérdőívek feldolgozása nehezen megoldható. A nyomdai anyagok, majd az összeírást követően az összeírt anyagok fogadásáról és tárolásáról részletes tájékoztatást a II. számú Útmutatóban adunk.
2.9. A népszámlálás monitoring rendszerének használata A KSH a népszámlálás adatgyűjtési és feldolgozási feladatainak informatikai támogatására internetes elérésű monitoring rendszert működtet. Az elektronikus monitoring a kérdőívek nyomdai kiszállításától a kérdőívek rögzítésének befejezéséig, megsemmisítéséig működik, és követi a kérdőívcsomagok, számlálókörzetek állapotát, mozgását. A monitoring rendszer célja a népszámlálást lebonyolító személyek munkájának megkönnyítése, ellenőrzése, a címek és a begyűjtött adatok gyors feldolgozása és ellenőrzése. Ezen a rendszeren keresztül az irányítók a saját hatáskörükön belül képet kaphatnak a népszámlálás pillanatnyi állásáról. A települési népszámlálási felelős, a települési előadó és a települési ügyintéző egyaránt felhasználója a rendszernek. Át kell tekinteniük, és el kell sajátítaniuk az elektronikus oktatási anyagot, mert ennek ismerete szükséges az alkalmazás használatához. A rendszer 2011. szeptember 1-től működik. A települési népszámlálási felelős indítja el és az ő bejegyzése után zárul az összeírási folyamat. Napi aktualitással tájékozódhat az összeírás alakulásáról, előrehaladásáról, az esetleges hibákról valamint lekérhet adminisztrációt támogató adatokat. A rendszer indulása előtt a következő információkat tartalmazza: címadatok, körzetadatok; települési népszámlálási felelős, népszámlálási előadó és ügyintézők adatai (név, elérhetőség); számlálóbiztosok, felülvizsgálók adatai; a népszámlálás dokumentumainak nyomtatható címjegyzék, körzetleírás, térképszelvény).
változata
(például
A monitoring rendszer első feltöltését a rendszer üzemeltetője végzi el. A felhasználói adatok betöltése (települési népszámlálási felelős adatai, számlálóbiztosok adatai) a KSH megyei felelősei által összegyűjtött, fix formátumú
19
Excel táblák alapján történik. A számlálóbiztosok és a települési irányítók adatainak összegyűjtése, a táblák kitöltése és azok eljuttatása a KSH megyei felelősének a települési népszámlálási felelős feladata. A kezdeti adatfeltöltést követően, az esetleges változások átvezetését a karbantartási funkció segítségével a települési népszámlálási felelős vagy előadó végzi. A monitoring rendszer ellenőrzi az adatgyűjtési folyamat feladatainak egymásutániságát. Az egyes munkafolyamatok elkezdéséhez, lezárásához a települési résztvevőknek bizonyos beállításokat végre kell hajtaniuk. A rendszer nyomon követi és kezeli a települések, számlálókörzetek és címek aktuális állapotát. Elvégzendő feladatok, amit a rendszerben jelölni kell: számlálóbiztosok számlálókörzethez rendelése – A monitoring rendszer tartalmazza minden település körzetesített adatait. Az adott település minden számlálókörzetéhez hozzá kell rendelni induláskor egy-egy számlálóbiztost. A népszámlálási időszak folyamán ezek karbantartása a települési népszámlálási felelős feladata (új számlálóbiztos kirendelése, számlálókörzet megosztása); nyomdából érkezett szállítmány átvétele – Az átvétel bevezetése, valamint az esetleges szállítási elmaradás feljegyzése a települési népszámlálási felelős feladata; a népszámlálási folyamat előrehaladásának követése, rendkívüli események bejegyzése; településrész adatok javítása – A települési népszámlálási felelős feladata a hozzá tartozó település(ek) településrész adatainak karbantartása, a településrészekhez tartozó közterületek listájának ellenőrzése és javítása; a településen az összeírás befejeződésének rögzítése, az adatgyűjtési folyamat lezárása. A monitoring rendszer kezeléséhez kapcsolódó részletes feladatokat a II. számú útmutató fogja tartalmazni.
2.10. Oktatással kapcsolatos feladatok A települési népszámlálási felelősnek a következő oktatásszervezési feladatai vannak: a számlálóbiztosok, felülvizsgálók, tartalék számlálóbiztosok számára az előzetes felkészülést szolgáló tananyagok átadása, eljuttatása; közreműködés a számlálóbiztosi oktatási terv elkészítésében; a számlálóbiztosok, felülvizsgálók, tartalék számlálóbiztosok tantermi oktatásának megszervezése, a tantermi oktatást megelőzően legalább 1 héttel; együttműködés a számlálóbiztosi oktatás lebonyolításában és a technikai feltételek biztosításában (amennyiben az elfogadott oktatási terv szerint a település biztosítja az oktatás helyszínét).
20
Az oktatásokat a KSH által kijelölt, kiképzett területi oktatók végzik. Az oktatók szakmai felkészültségét hosszú adatgyűjtés-szervezési és végrehajtási gyakorlat, oktatástechnikai ismeretek, valamint a KSH Népszámlálási főosztálya által tartott felkészítő értekezlet és konzultáció biztosítja. Az oktatókat a KSH területileg illetékes igazgatója, főosztályvezetője írásban bízza meg az oktatások megtartásával. A szakmai tudnivalók átadásának leghatékonyabb módszere a viszonylag kis létszámú – maximum 50 fős – csoportokban történő oktatás, amelyen nemcsak előadást hallgatnak meg a résztvevők, hanem interaktív módon, kérdések feltevésével és megvitatásával sajátítják el a szakmai ismereteket. Az adatfelvétel minőségét alapvetően meghatározza a végrehajtásában részt vevők szakmai felkészítése, ezért az oktatások szervezésénél ezt az alapelvet figyelembe kell venni és lehetőleg el kell kerülni az ennél nagyobb létszámú csoportokban történő oktatást. Az oktatási helyeket és időpontokat a települési népszámlálási felelősök és a KSH megyei felelősei együttműködve jelölik ki. A lakás- és népességszámok alapján viszonylag pontosan megbecsülhető a számlálóbiztosok és felülvizsgálók létszáma, ennek ismeretében megállapítják a szükséges oktatások számát és összeállítják az oktatási tervet. A KSH igazgatósága az oktatók beosztásával véglegesíti a tervet és 2011. augusztus 25-ig megküldi a települési népszámlálási felelősöknek. Az oktatás helyéül kijelölt településeken a települési népszámlálási felelős gondoskodik az oktatásra alkalmas helyiségről és az előadáshoz szükséges eszközökről (pl.: projektor, számítógép). A számlálóbiztosoknak és felülvizsgálóknak készített oktatási anyagok elektronikus formában már júliustól elérhetők lesznek a (későbbiekben) megadott internetes felületen (vagy igény szerint e-mail-en keresztül). Így a munkára jelentkezők már jó időben megtekinthetik a rájuk váró feladatokat és elsajátíthatják a szükséges ismereteket, illetve önellenőrző és ellenőrző kérdések formájában készülhetnek a munkára. A nyomtatott formában elkészített oktatási anyagok 2011. augusztus 15-től kerülnek kiszállításra a települési népszámlálási felelősnek, akinek gondoskodnia kell arról, hogy minden számlálóbiztos és felülvizsgáló a tantermi oktatások előtt időben hozzájusson ezekhez. A települési népszámlálási felelős legalább egy héttel az oktatás előtt minden számlálóbiztost, felülvizsgálót, tartalék számlálóbiztost értesít az oktatás helyéről és időpontjáról. Kiadja részükre az előzetes felkészülést szolgáló oktatási anyagokat és felhívja a figyelmüket, hogy a tantermi oktatásig tanulmányozzák át és ismerjék meg a felvételi utasítást, tekintsék meg az oktatófilmeket, válaszolják meg az önellenőrző kérdéseket és az ellenőrző feladatsort és kérdezzenek le legalább egy lakás- és személyi kérdőívet. Az oktatásra a résztvevők már egy-egy kitöltött kérdőívvel és megválaszolt tesztlappal jöjjenek. Az oktatásokat úgy kell szervezni, hogy a felülvizsgáló és az irányítása alá tartozó számlálóbiztosok ugyanazon az oktatáson vegyenek részt. A települési népszámlálási felelős, a népszámlálási előadó és az ügyintézők is kötelesek egy számlálóbiztosi oktatáson részt venni. Az oktató az oktatási tanúsítvány aláírásával igazolja, hogy a számlálóbiztos, a felülvizsgáló oktatásban részesült és megfelelt a minősítés követelményeinek. Az adatfelvételt csak olyan személy végezheti, aki a számlálóbiztosok részére szer-
21
vezett oktatáson részt vett. Az oktatások ellenőrzésére a KSH területi igazgatója, a KSH megyei, fővárosi felelőse és a KSH Népszámlálási főosztályának munkatársa jogosult.
2.11. A lakosság tájékoztatása Az adatfelvételi időszakot megelőző hetekben a központi népszámlálási kommunikációs kampány egyre intenzívebbé válik. Emellett a települési népszámlálási felelős feladata, hogy a helyi lehetőségek felhasználásával is tájékoztassa a lakosságot az összeírásról, a népszámlálás jelentőségéről, az adatfelvétellel kapcsolatos eseményekről és teendőkről. A lakosság számára a népszámlálással kapcsolatos információs tartalmakat a KSH állítja össze és adja át. A lakosság tájékoztatására a népszámlálásról szóló, hivatalos szövegezésű „Hirdetmény” készül, amit 2011. augusztus 15-től a nyomda szállít a településekre. Ezt a polgármesteri (körjegyzői) hivatal a kirendeltség hirdetőtábláin, továbbá a közintézményekben, autóbuszmegállókban, vasútállomáson, esetleg boltokban, üzletekben kell kifüggeszteni szeptember második felében. A „Hirdetmény” kihelyezéséről a települési népszámlálási felelős gondoskodik.
2.12. Hajléktalanok összeírásának megszervezése és végrehajtása A népszámlálás végrehajtási rendeletének 4. § (1) bekezdésének n) pontja szerint a települési népszámlálási felelős feladata az adott településen élő fedél nélküli hajléktalan személyek összeírásának megszervezése. A fedél nélküli hajléktalan személyek összeírásáról a III. számú Útmutatóban adunk részletes tájékoztatást.
2.13. Az összeírás teljességének biztosítása, a meghiúsulások kezelése, pótösszeírás megszervezése A települési népszámlálási felelős feladata az összeírás lebonyolításának megszervezése, a végrehajtás nyomon követése, a kieső számlálóbiztosok pótlása. Különösen fontos szerepe van az olyan problémás eseteknél, amikor a megkérdezettek megtagadják a válaszadást. A települési népszámlálási felelős feladata ilyen esetben, hogy személyesen is megkísérelje az adatgyűjtést, ha az is sikertelen, a megtagadás miatt eljárást indítson. Az összeírásból esetlegesen kimaradt személyek november 8-ig jelentkezhetnek a települési népszámlálási felelősnél. Erre a lehetőségre célszerű az összeírási időszak végén a helyi propaganda keretében felhívni a lakosság figyelmét. Az adatfelvétel végrehajtásával kapcsolatos részletes feladatleírást a II. számú Útmutató tartalmazza.
22
2.14. Általános tudnivalók a pénzügyi fedezet biztosításáról és az elszámolási kötelezettségről A 2011. évi népszámlálás végrehajtásának pénzügyi fedezetét a KSH fejezet költségvetése tartalmazza. A népszámlálás helyi előkészítéséről és a település közigazgatási területén az adatfelvétel végrehajtásáról, ideértve az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítását, a település jegyzője köteles gondoskodni. Ezen feladatok végrehajtásához a pénzügyi fedezetet – a 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díjtételek alapján – a KSH együttműködési megállapodás keretében adja át a települési önkormányzatok (jegyzőségek, körjegyzőségek) részére. Az átadott pénzösszeget a települési önkormányzat kizárólag a népszámlálási törvényben, a 305/2010. (XII. 23.) Korm. Rendeletben, valamint a KSH által kiadásra kerülő jelen és jövőbeni útmutatóban foglalt feladatainak teljesítésére használhatja fel. Az átadott összeget elkülönítetten kell kezelni, felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni. A felhasználást igazoló dokumentumokat a települési önkormányzat (jegyzőség, körjegyzőség) köteles megőrizni. Az átadott pénzösszeg felhasználásáról készített elszámolást a 8. sz. mellékletben foglaltak szerint kell elkészíteni. A 8. sz. melléklet kitöltése során: az 1. sorszámú sor 4. és 5. oszlopában, illetve az 5. sorszámú sor 6. oszlopában a 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti létszámot, tételszámot, díjtételt a 2011. évi népszámlálás szerinti tényleges lakosságszám alapján kell meghatározni. Ennek során az 1. sorszámú sor 4. oszlopában 0-5 fő, az 1. sorszámú sor 5. oszlopában 0-889.000,- Ft szerepelhet; amennyiben „az összeírás kiadásának maximum összege” (8. sz. melléklet 6. oszlop) meghaladja „az összeírás végrehajtására ténylegesen kifizetett összeg”-et (8. sz. melléklet 7. oszlop), akkor az „Elszámolási különbözet”-et (8. sz. melléklet 8. oszlop) a 7. oszlopban szereplő adat alapján kell megállapítani. Amennyiben „az összeírás kiadásának maximum összege” (8. számú melléklet 6. oszlop) kevesebb „az összeírás végrehajtásának ténylegesen kifizetett összeg”-nél (8. sz. melléklet 7. oszlop), akkor az „Elszámolási különbözet”-et (8. sz. melléklet 8. oszlop) a 6. oszlopban szereplő adat alapján kell megállapítani. Ezen előírás az 1., 2., 3., 4. és 5. sorszámú sorokra különkülön vonatkozik. Az együttműködési megállapodásban foglaltak értelmében a pénzügyi fedezet biztosítása az alábbiak szerint történik: 1. 2011. június 30-ig átutalásra kerül
a népszámlálási előadó és ügyintéző(k) munkadíjának és járulékának 70%-a,
23
a címek számlálókörzetbe sorolásának ellenőrzésért járó díj és járulékának 100%-a,
a Magyar Köztársaság Helységnévkönyve 2010. január 1. című kiadvány adatai alapján számított számlálóbiztosok díjának és járulékának 70%-a,
dologi kiadások fedezetére meghatározott összeg 100%-a.
2. A népszámlálás összeírási feladatainak befejezéséről készített - a KSH megyei (fővárosi) népszámlálási felelős teljesítés igazolásával ellátott - összefoglaló jelentés és a 8. sz. melléklet szerinti elszámolás alapján a különbözeti összeg (8. sz. melléklet 8. oszlop) átutalására Központi Statisztikai Hivatal Gazdálkodási és igazgatási főosztályához történt beérkezést követő 15 banki napon belül kerül sor. Amennyiben a tényleges kifizetés összege kevesebb, mint a 2011. június 30ig átutalt összeg, a különbözetet legkésőbb 2012. január 31-ig vissza kell utalni a KSH 10032000-01456363 számú számlájára. A jegyzők – mint települési népszámlálási felelősök – a 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak feladatainak ellátásáért, megbízási szerződés keretében a KSH-tól részesülnek díjazásban. A tartalék számlálóbiztosokkal – amennyiben ténylegesen összeírást nem végeznek – a KSH köt megbízási szerződést, illetve fizeti ki az oktatási és rendelkezésre állási díjukat. A 8. sz. melléklet szerinti kimutatást a települési népszámlálási felelősnek kell elkészíteni a KSH területfelelősök közreműködésével.
24
3. Mellékletek 1. számú melléklet
2009. évi CXXXIX. törvény a 2011. évi népszámlálásról Az Országgyűlés az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK (2008. július 9.) rendeletének, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően a 2011. évi népszámlálásról a következő törvényt alkotja: 1. § (1) A Magyar Köztársaság területén 2011. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK (2008. július 9.) rendelete, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást (a továbbiakban: népszámlálás) kell tartani. (2) A népszámlálás kiterjed a) a Magyar Köztársaság területén élő vagy átmenetileg külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a Magyar Köztársaság területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó ba) EGT-állampolgárokra, bb) harmadik országbeli állampolgárokra és bc) hontalan személyekre [a továbbiakban az a)-b) pont együtt: természetes személyek], valamint c) az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre (a továbbiakban együtt: lakások) és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre (a továbbiakban: intézetek). (3) A népszámlálást internetes vagy papír alapú önkitöltéses, avagy interjús módszerrel kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját - a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatói kör kivételével - az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg. (4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény és a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti védett személyek adatszolgáltatási kötelezettségüket önkitöltéses módszerrel teljesítik. (5) Az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. október 31. között kell végrehajtani, az összeírásból kimaradt személyek és lakásuk pótösszeírását 2011. november 8-ig kell befejezni. 2. § (1) A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek következő adatköreinek az összeírására terjed ki:
25
a) a természetes személyekre vonatkozóan: nem, születési időpont, lakóhely, családi állapot, családi állás, élveszületett gyermekek adatai, iskolába járás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, egészségi állapot, fogyatékosság, állampolgárság, vallás, nemzetiség, anyanyelv, nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme; b) a lakásokra vonatkozóan: a lakás címe, rendeltetése (típusa), tulajdoni jellege, helyiségeinek száma, alapterülete, kommunális ellátottsága, felszereltsége, építési éve, falazata, a környezet lakóövezeti jellege; c) az intézetekre vonatkozóan: az intézet címe, rendeltetése, tulajdoni jellege, dolgozói létszáma, férőhelyeinek, egészségügyi helyiségeinek száma, kommunális ellátottsága, az étkeztetés formája; az intézeti épület típusa, nagysága, építési éve, utolsó felújításának éve, falazata, felszereltsége, helyiségeinek típusa és száma, az üzemeltetés időszaka; az intézet fenntartójának gazdálkodási formája, az intézet környezetének lakóövezeti jellege. (2) A népszámlálás során a személy családi és utónevét a népszámlálási kérdőívre felvenni nem szabad. (3) A lakások címét belső azonosítóval kell ellátni és a teljeskörűség ellenőrzését követően a népszámlálás során felvett adatoktól elkülönítetten kell kezelni. 3. § (1) Az adatszolgáltatás - a (2) bekezdésben felsorolt adatkörök kivételével kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően megadni. (2) Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes. (3) A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. 4. § (1) A népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának a szakmai felügyeletét, az internetes adatgyűjtés előkészítését és lebonyolítását, az összeírás technikai feltételeinek biztosítását (így különösen az adatfelvétel előkészítési és végrehajtási munkáiban részt vevők felkészítését, a szükséges nyomtatványok és elektronikus kérdőívek, számítástechnikai programok biztosítását), a helyi előkészítés és az összeírás szakmai felügyeletét, továbbá az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A feldolgozott adatoknak az Európai Bizottság (Eurostat) számára történő továbbításáról a Központi Statisztikai Hivatal gondoskodik. (2) A népszámlálás helyi előkészítéséről és a település közigazgatási területén az adatfelvétel végrehajtásáról, ideértve az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítását - az internetes adatgyűjtés előkészítése és lebonyolítása, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -, a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik. (3) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek és a befogadó állomások, valamint az ezekben az intézetekben és a befogadó állomásokon élők vonatkozásában a népszámlálás helyi előkészítéséért és az
26
adatfelvétel végrehajtásáért - a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjével együttműködve - az intézet, befogadó állomás vezetője a felelős. (4) A begyűjtött adatok a feldolgozási folyamat lezárásáig a Magyar Köztársaság területét nem hagyhatják el. 5. § Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK (2008. július 9.) rendeletének végrehajtását szolgálja. 6. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a) a 2011. évi népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat, b) a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szerv és a népszámlálás helyi előkészítésében és végrehajtásában résztvevők feladatait, c) a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatkörökön belüli részletes adattartalmat, d) az adatszolgáltatással összefüggő technikai szabályokat. (3) A népszámlálás kiadásainak keretösszegét az éves költségvetési törvény tervezése során figyelembe kell venni.
27
2. számú melléklet
A Kormány 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a 2011. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról A Kormány a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény 6. § (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 1. § A népszámlálás területi előkészítésében és az adatfelvétel végrehajtásában részt vevők: a) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részéről: aa) megyei (fővárosi) népszámlálási felelősök (a továbbiakban: KSH megyei (fővárosi) felelős); ab) KSH népszámlálási területfelelősök (a továbbiakban: KSH területfelelős); ac) felülvizsgálók; b) a települési önkormányzatok részéről: ba) jegyzők, körjegyzők (a továbbiakban: települési népszámlálási felelős); bb) számlálóbiztosok; c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek vezetői; d) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok részéről: megyei (fővárosi) közigazgatási népszámlálási felelősök; e) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szerv. 2. § (1) A KSH-nak a népszámlálás területi előkészítésével és az adatfelvétel végrehajtásával kapcsolatos feladatai: a) a népszámlálás előkészítési és végrehajtási feladatainak irányítására, segítésére és ellenőrzésére KSH megyei (fővárosi) felelősökből, KSH területfelelősökből és felülvizsgálókból álló hálózat létrehozása, a hálózat tagjainak ellátása igazoló okmányokkal; b) a népszámlálás területi előkészítésének és az adatfelvétel végrehajtásának, szakmai irányításának részletes szabályait, a feladatok részletes leírását, határidejét és felelőseit, a pénzügyi elszámolás rendjét tartalmazó útmutatók összeállítása a feladatok végrehajtásához igazodó ütemezésben, az útmutatók eljuttatása a települési népszámlálási felelőshöz; c) a népszámlálás előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kérdőívek, utasítások, számlálókörzeti címjegyzékek és egyéb nyomtatványok előállítása, számlálókörzetenkénti rendezése, eljuttatása a települési népszámlálási felelősökhöz;
28
d) a népszámlálás előkészítésében és végrehajtásában részt vevők oktatása, az oktatáson való teljesítményük alapján a számlálóbiztosnak jelentkezők alkalmasságának megállapítása; e) a kommunikációval összefüggő központi feladatok végrehajtása, a helyi tájékoztatáshoz szükséges információk biztosítása; f) az elektronikus adatszolgáltatáshoz szükséges elektronikus kérdőívek és számítástechnikai programok biztosítása, az adatfogadó rendszer üzemeltetése; g) az elektronikus monitoringrendszer kialakítása és üzemeltetése; h) a kitöltött kérdőívek és egyéb nyomtatványok összegyűjtése, az adatbevitel helyére, illetve kijelölt gyűjtőközpontokba szállítása; i) a népszámlálást követően a felülvizsgált és pontosított címadatállományt díjmentesen átadja a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szerv részére. (2) A KSH megyei (fővárosi) felelős feladatai: a) az adatfelvétel előkészítésének és végrehajtásának szakmai koordinálása; b) a KSH területfelelősök munkájának irányítása, ellenőrzése; c) a települési feladatok megfelelő időbeli ütemezésének biztosítása és az útmutatókban szabályozott lebonyolítása érdekében folyamatos kapcsolattartás a megyei (fővárosi) közigazgatási népszámlálási felelőssel. (3) A KSH területfelelős feladatai: a) a számlálóbiztosok munkájának összefogására, ellenőrzésére – a települési népszámlálási felelőssel együttműködve – felülvizsgálói hálózat szervezése, a felülvizsgálók munkájának irányítása és ellenőrzése, a felülvizsgálók munkájával elszámolások elkészítése;
összefüggő
szakmai
igazolások
és
pénzügyi
b) az országosan egységes végrehajtási elvek érvényesülése érdekében folyamatos kapcsolattartás a KSH megyei (fővárosi) felelőssel; c) a felülvizsgálók munkavégzéshez szükséges adatainak átadása a KSH által biztosított elektronikus monitoringrendszer első feltöltéséhez, az adatok karbantartása; d) közreműködés a népszámlálás előkészítésében és végrehajtásában részt vevők oktatásában; e) folyamatos kapcsolattartás a települési népszámlálási felelőssel az útmutatókban foglaltak maradéktalan, határidőre történő teljesülése, a feladatok szakmai színvonalának biztosítása érdekében; f) a központilag kialakított számlálókörzetek ellenőrzése, javítása, a számlálókörzetbe nem rendezett címek számlálókörzetbe sorolása, együttműködve a települési népszámlálási felelősökkel; g) az adatfelvétel befejezését követően az összeírási anyag átvétele felülvizsgálóktól, átadása tárolásra a települési népszámlálási felelősnek.
a
29
(4) A felülvizsgáló feladatai: a) a számlálóbiztosok munkájának összefogása, ellenőrzése; munkájuk szakmai igazolása a települési népszámlálási felelős számára a pénzügyi elszámolások elkészítéséhez; b) a kitöltött kérdőívek kitöltöttségének, minőségének ellenőrzése, a kérdőívek minősítése, szükség esetén a számlálóbiztos útján intézkedés az adatok javításáról, pótlásáról az adatszolgáltató ismételt megkérdezésével; c) a kitöltött kérdőívek érkeztetése, minőségének rögzítése a KSH által biztosított elektronikus monitoringrendszerbe; d) a kitöltött kérdőívek, utasítások és egyéb összeírási összegyűjtése, rendezése, átadása a KSH területfelelősének.
nyomtatványok
3. § (1) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője a népszámlálás területi előkészítési és összeírási időszakára megyei (fővárosi) közigazgatási népszámlálási felelőst jelöl ki. (2) A megyei (fővárosi) közigazgatási népszámlálási felelősnek a népszámlálás területi előkészítésével és az adatfelvétel végrehajtásával összefüggő feladatai: a) a települési népszámlálási felelősök kötelezettségei teljesítésének elősegítése; b) a települési feladatok jogszabályokban és az útmutatókban szabályozott lebonyolításának, valamint a feladatvégzés ütemességének érdekében folyamatos együttműködés a KSH megyei (fővárosi) felelősével. 4. § (1) A települési népszámlálási felelős feladatai: a) a népszámlálás helyi előkészítésével és végrehajtásával összefüggő feladatoknak az útmutatókban foglaltak szerinti elvégzése; b) a helyi előkészítési és szervezési feladatok segítésére az 5000 főt meghaladó népességszámú, önálló jegyzőt foglalkoztató településeken, körjegyzőségeken egy fő népszámlálási előadó, a 20 000 főt meghaladó népességszámú, önálló jegyzőt foglalkoztató településeken, körjegyzőségeken és fővárosi kerületekben egy fő népszámlálási előadó és egy fő népszámlálási ügyintéző, az 50 000 főt meghaladó népességszámú, önálló jegyzőt foglalkoztató településeken, körjegyzőségeken és fővárosi kerületekben egy fő népszámlálási előadó és két fő népszámlálási ügyintéző, a 100 000 főt meghaladó népességszámú településeken és fővárosi kerületekben egy fő népszámlálási előadó és három fő népszámlálási ügyintéző kijelölése, a 150 000 főt meghaladó népességszámú településeken egy fő népszámlálási előadó és négy fő népszámlálási ügyintéző kijelölése, feladataik meghatározása, munkájuk irányítása; c) a KSH iránymutatása alapján számlálóbiztosi hálózat létrehozása az adatfelvétel végrehajtására, a számlálóbiztosi megbízási szerződések megkötése, a számlálóbiztosok igazoló okmányokkal és összeírási nyomtatványokkal való ellátása; d) részvétel a felülvizsgálói hálózat szervezésében, a felülvizsgálói hálózat zavartalan működéséhez a tárgyi és technikai feltételek biztosítása;
30
e) együttműködés a KSH területfelelősével a népszámlálás helyi előkészítési és végrehajtási feladataiban; f) együttműködés a település közigazgatási területén működő, a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. § (3) bekezdésében meghatározott intézmények vezetőjével a népszámlálási feladatok előkészítésében és végrehajtásában; g) közreműködés a címek felülvizsgálatában, a címállomány teljességének ellenőrzésében,ennek keretében a címek pontosítása, egyediségének biztosítása, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényben megfogalmazott feladatés hatáskörében eljárva a hiányzó vagy pontatlanul kihelyezett közterületnevek pótlása a címek beazonosíthatósága érdekében; h) együttműködve a KSH területfelelősével a kialakított számlálókörzetek ellenőrzése abból a szempontból, hogy valamennyi ismert cím a megfelelő számlálókörzetben szerepeljen és a település teljes területe számlálókörzetekkel lefedett legyen; i) a népszámláláshoz szükséges nyomtatványok fogadása, tárolása; j) a települési népszámlálási felelős, a népszámlálási előadó és ügyintéző(k), valamint a számlálóbiztosok kapcsolattartáshoz szükséges adatainak átadása a KSH-nak az elektronikus monitoringrendszer első feltöltéséhez; k) a KSH által biztosított elektronikus monitoringrendszerben az adatfelvételben részt vevők adatainak aktualizálása, az adatfelvétel körülményeivel összefüggő információk folyamatos rögzítése; l) a népszámlálásban való közreműködésre jelentkezők oktatásról való értesítése, az oktatás helyszíneinek és technikai feltételeinek biztosítása; m) a lakosság tájékoztatása a népszámlálásról a KSH által meghatározott tartalommal a helyben szokásos módon; n) a közterületen élő hajléktalanok összeírásának megszervezése, az adatfelvétel lebonyolítása; o) az összeírás teljességének biztosítása, a adatszolgáltatást megtagadókkal szembeni
meghiúsulások kezelése, az
szabálysértési eljárás lefolytatása, a pótösszeírás megszervezése és végrehajtása; p) az adatfelvételt követően az összeírási anyagok átvétele a KSH területfelelősétől, azok biztonságos tárolása az elszállításig; q) a népszámlálás előkészítésére és végrehajtására biztosított költségvetési támogatás elkülönített kezelése és a felhasználásról pénzügyi elszámolás készítése; r) összefoglaló jelentés készítése a népszámlálás befejezéséről. (2) A számlálóbiztos feladatai: a) Az adatfelvétel 2011. október 1-jei kezdete előtt a számlálókörzet bejárása, ennek során a népszámlálási kérdőívek, tájékoztató levél és a népszámlálási címazonosító (a továbbiakban: címazonosító) eljuttatása az adatszolgáltatókhoz, az adatszolgáltatók tájékoztatása az internetes és a papír alapú önkitöltős, illetve interjús válaszadási lehetőségekről;
31
b) az adatfelvétel végrehajtása; c) a kitöltött kérdőívek folyamatos átadása a felülvizsgálónak; d) a felülvizsgáló által nem elfogadhatónak minősített kérdőív hibás vagy hiányzó adatainak javítása, illetve pótlása az adatszolgáltató ismételt megkérdezésével; e) az adatfelvétel befejezését követően az üresen maradt kérdőívek és egyéb összeírási nyomtatványok átadása a felülvizsgálónak. 5. § A Tv. 4. § (3) bekezdésében meghatározott intézetek és befogadó állomások vezetőinek feladatai: a) a népszámlálás előkészítésével és végrehajtásával összefüggő feladatoknak az útmutatókban foglaltak szerinti elvégzése; b) folyamatos együttműködés a települési népszámlálási felelőssel és a KSH területfelelősével. 6. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szervnek a népszámlálás előkészítésével, végrehajtásával és az adatok feldolgozásának segítésével kapcsolatos feladatai: a) a címnyilvántartásról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. Törvény (a továbbiakban: Nytv.) 28/A. § (2) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott címadatállomány előzetes átadása a KSH részére; b) az egyes lakcímeken bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számának előzetes átadása a KSH részére; c) a pótösszeírás során történő eredménytelen adatfelvétel esetén az adott lakcímen bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek személyiadatés lakcímnyilvántartásban szereplő alábbi adatainak családi és utónév nélküli átadása az Nytv. 21. § h) pontja alapján a KSH részére a hiányzó adatok pótlása céljából: ca) nem cb) születési idő cc) születési hely cd) állampolgárság ce) családi állapot cf) lakcím (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatállományt a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szerv díjmentesen adja át a KSH-nak. (3) A feladatok részletes leírását és a végrehajtással kapcsolatos szabályokat a KSH és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szerv közötti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
32
7. § A KSH a népszámlálás előkészítésének időszakában az összeírás körébe tartozó valamennyi címet egyedi címazonosító kóddal látja el. A címen található lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység és intézet, valamint az abban élő személyek kapcsolatát a címazonosító biztosítja. A címazonosítót a lakáskérdőív, az intézeti kérdőív és a személyi kérdőív is tartalmazza. 8. § (1) Az internetes válaszadási módot választók adatszolgáltatási kötelezettségüket az erre a célra kialakított internetes felületre a hozzájuk előzetesen eljuttatott címazonosítóval belépve, az ott elérhető kérdőív(ek) kitöltésével 2011. október 16-ig teljesíthetik. Az adatszolgáltatás akkor teljesül, ha az adatok a fogadóközpontba 2011. október 16-án 24 óráig beérkeznek, és az adatok beérkezését a fogadóközpont elektronikusan visszaigazolja. Internetes válaszadás esetén az azonos címen lakó személyek mindegyike az interneten elérhető elektronikus kérdőív kitöltésével tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. (2) A papír alapú önkitöltést választók a hozzájuk előzetesen eljuttatott kérdőíveket kitöltve, legkésőbb 2011. október 16-ig átadják a számlálóbiztosnak. (3) Amennyiben az önkitöltést választók adatszolgáltatási kötelezettségüket 2011. október 16-ig nem teljesítik, az adatfelvételt legkésőbb 2011. október 31-ig számlálóbiztosi kikérdezéssel kell végrehajtani. (4) Azon adatszolgáltató esetében, aki 2011. október 31-ig egyik, (1)–(3) bekezdésben jelölt válaszadási módon sem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatfelvételt – a Tv. 1. § (4) bekezdésében meghatározott személyek kivételével – a 2011. november 8-ig terjedő pótösszeírási időszakban a számlálóbiztos kikérdezéssel hajtja végre. (5) Az adatszolgáltatók az adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésével kapcsolatos bármely kérdésben a települési népszámlálási felelőshöz fordulhatnak. 9. § (1) A Tv. 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt adatkörök adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Tv 3. § (2) bekezdésében felsorolt adatkörökre vonatkozóan a kérdőívnek egyértelmű utalást kell tartalmaznia arra, hogy az ezekhez az adatkörökhöz tartozó kérdésekre az adatszolgáltatás önkéntes. Az adatszolgáltatás önkéntességére a kikérdezéskor a számlálóbiztos az adatszolgáltató figyelmét szóban is felhívja. 10. § (1) A népszámlálási feladatok pénzügyi fedezetét a KSH fejezet költségvetésében 2010 és 2012 között erre a célra jóváhagyott előirányzatokból kell biztosítani. (2) Az adatfelvétel előkészítésének és végrehajtásának pénzügyi fedezetét a 2. mellékletben meghatározott normatívák alapján a KSH együttműködési megállapodás keretében adja át a települési önkormányzatok és a közigazgatási hivatalok részére. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, a népszámlálással összefüggő feladatok ellátásához a KSH és a települési
33
önkormányzat megbízási szerződéseket köthet, célfeladatot tűzhet ki, illetve a KSH a Kormány határozatában meghatározott mértékben kormány-tisztviselői álláshelyeket tölthet be. (4) A jegyzők által ellátandó népszámlálási feladatokra vonatkozóan a KSH a jegyzőkkel megbízási szerződést köt. 11. § Ez a rendelet a) a nép- és lakásszámlálásról szóló, 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jellemzők és bontásuk technikai leírása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. november 30-i 1201/2009/EK bizottsági rendelet és c) a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nép- és lakásszámlálásokra vonatkozóan a statisztikai adatok és metaadatok programjának elfogadásáról szóló, 2010. június 16-i 519/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 1. sz. melléklet a 305/2010. (XII. 23.) sz. Korm. rendelethez A Tv. 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt adatkörök adattartalma Adatkör
Adattartalom
A természetes személyekre vonatkozóan nem férfi, nő születési idő születési év, hónap, nap lakóhely tényleges (életvitelszerűen használt) lakóhely címe, bejelentett lakóhely, tartózkodási hely települése (ha az nem egyezik meg a tényleges lakóhely címével), külföld esetén országa, születéskori tényleges lakóhely települése, külföld esetén országa, előző tényleges lakóhely települése, külföld esetén országa, a jelenlegi tényleges lakóhelyre költözés ideje, utolsó olyan külföldi tényleges lakóhely országa, ahol legalább egy évig élt, a Magyarországra költözés ideje családi állapot törvényes családi állapot családi állás családban, háztartásban betöltött szerep, házas családi állapotú, valamint élettársi kapcsolatban élő személy esetén: házastársával, élettársával együtt vagy tőle külön él, együttélés esetén a házasságkötés, élettársi kapcsolat létesítésének éve, hónapja élveszületett gyermekek élveszületett gyermekek száma, adatai élveszületett gyermekek születési éve, hónapja iskolába járás iskolába, óvodába, bölcsődébe járás, az iskola típusa, képzés formája iskolai végzettség az egyes iskolatípusokban elvégzett évfolyamok száma, legmagasabb befejezett iskolai végzettség szintje, ezen belül az elsőként megszerzett és a foglalkozáshoz legközelebb álló végzettség szaka,
34
Adatkör
Adattartalom
megszerzésének éve, tagozata gazdasági aktivitás kategóriái, munkavégzés az eszmei időpontot megelőző héten, nem dolgozónál az utolsó munkavégzés éve, hónapja, munkakeresés, munkába állás foglalkozás egyéni foglalkozás, munkakör, foglalkoztatási forma, beosztottak, alkalmazottak száma (létszám-kategóriák szerint) munkáltató munkáltató/vállalkozás megnevezése vagy tevékenységének részletes leírása, munkáltató/vállalkozás jellemző tevékenysége tanulással, munkavégzéssel munkahely, bölcsőde, óvoda, iskola települése, külföld esetén országa összefüggő napi közlekedés napi közlekedés eszköze, időtartama és utazás egészségi állapot tartós betegség megléte, tevékenység, amelyben a tartós betegség akadályozza fogyatékosság fogyatékosság típusa, tevékenység, amelyben a fogyatékosság akadályozza, legsúlyosabb fogyatékosság kezdete állampolgárság állampolgárság megnevezése vallás valláshoz, egyházhoz, felekezethez tartozás nemzetiség nemzetiséghez, etnikumhoz tartozás anyanyelv Anyanyelv nyelvismeret anyanyelven kívül beszélt nyelv ismerete lakáshasználat jogcíme lakáshasználat jogcíme (tulajdonos vagy rokona, bérlő vagy rokona, albérlő stb.) A lakásokra vonatkozóan lakás címe a lakás pontos címe rendeltetése (típusa) a lakóegységet magába foglaló épület típusa (családi ház, négy- vagy többlakásos lakóépület, üdülőépület, egyéb), lakóegység típusa (lakás, üdülő, egyéb), lakáshasználat formája, rendszeressége, a lakásban lakó személyek, háztartások száma tulajdoni jellege tulajdonosi forma helyiségeinek száma helyiségek típusa, száma alapterülete lakás teljes alapterülete kommunális ellátottsága vízellátás formája szennyvízelvezetés formája felszereltsége fűtés módja, fűtési energia építési éve építési időszak falazata tartószerkezeti falak anyaga környezet lakóövezeti jellege a lakás környezetének lakóövezeti jellege Az intézetekre vonatkozóan Intézet egészére vonatkozóan címe intézet pontos címe, megnevezése, levelezési címe, elérhetőségei, fenntartó megnevezése, levelezési címe, elérhetőségei rendeltetése rendeltetése (gyermekotthon, idősek otthona, munkásszálló, kórház, szálloda stb.) tulajdoni jellege tulajdonosi forma dolgozói létszáma dolgozói létszám-kategóriák gazdasági aktivitás
35
Adatkör
Adattartalom
férőhelyek száma
engedélyezett férőhelyek száma, működő férőhelyek száma, igénybe vett férőhelyek száma orvosi rendelő, betegszoba stb. száma
egészségügyi helyiségeinek száma kommunális ellátottsága
vízellátás módja, szennyvíz-elvezetés módja étkeztetés formája étkeztetés megléte, étel előállítása helyben vagy szállítás máshol lévő konyháról fenntartó gazdálkodási fenntartó gazdálkodási formája, formája fenntartó fő tevékenysége környezet lakóövezeti jellege az intézet környezetének lakóövezeti jellege Intézeti épületre vonatkozóan típusa típusa (intézeti, köz-, lakó-, üdülő-, egyéb épület) nagysága épület szintjeinek száma, az intézet által használt szintek száma építési éve építési időszak utolsó felújításának éve utolsó felújítás időszaka falazata tartószerkezeti falak anyaga felszereltsége vízöblítéses WC-vel való ellátottság, szobák, hálóhelyiségek felszereltsége, fűtés módja helyiségeinek típusa, száma szobák, hálóhelyiségek száma ágyszám-kategóriák szerint, közös tisztálkodó- és WC-helyiségek száma üzemeltetés időszaka üzemeltetés időszaka (folyamatos vagy idényjellegű)
36
Kézirat hiba miatt a kormányrendelet 2. mellékletének 1. és 4. pontjának 2. kategóriája tévesen jelent meg, helyesen 150 000. Az Együttműködési megállapodásokban megállapított összegek a helyes érték alapul vételével kerültek meghatározásra.
3. számú melléklet
Népszámlálás megyei felelősei Megye Budapest
Felelős
E-mail
06-1-345-6801
[email protected]
06-1-345-6737
[email protected]
06-52-529-867
[email protected]
06-1-487-4351
[email protected]
Szűcs Ferenc
06-1-487-4380
[email protected]
Győr-Moson-Sopron
Kissné Bozi Erika
06-96-502-452
[email protected]
Vas
Pástiné Illa Judit
06-1-487-4402
[email protected]
Zala
Szekeres Jánosné
06-1-487-4410
[email protected]
Borsod-AbaújZemplén
Szabó Tibor
06-46-518-240
[email protected]
Heves
Deák István
06-1-487-4340
[email protected]
Nógrád
Mezeiné Ozsvár Lívia 06-1-487-4317
[email protected]
Baranya
Takács Mihály
06-72-533-394
[email protected]
Somogy
Varga Beáta
06-1-487-4387
[email protected]
Tolna
Pintérné Grósz Dojna
06-1-487-4391
[email protected]
Bács-Kiskun
Mátrai Eszter
06-1-487-4320
[email protected]
Békés
Nádasné Uhrin Györgyi
06-1-487-4302
[email protected]
Csongrád
Biacsi Józsefné
06-62-623-810
[email protected]
Fejér
Dancs Kálmán
06-1-229-8819
[email protected]
Komárom-Esztergom
Gutainé Kiss Marianna
06-1-487-4360
[email protected]
Veszprém
Szántó Balázs
06-88-620-234
[email protected]
Pest Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-SzatmárBereg
Benoist György
Telefon
Salamonné Gőbel Judit Papp Zoltán Sándorné Feketéné Gémesi Nóra
4. számú melléklet
A 2011. évi népszámlálás számlálóbiztosi feladatleírása A számlálóbiztosok az adatgyűjtés főszereplői. Alapvető feladatuk az adatfelvétel végrehajtása a Központi Statisztikai Hivatal által készített útmutatóban található utasítások betartásával. Egy számlálóbiztos a hozzárendelt számlálókörzetben lévő átlagosan 125 cím és az ott élő átlagosan 290 személy összeírását bonyolítja le. A feladat elvégzéséhez otthoni felkészülés szükséges, és részt kell venni a Központi Statisztikai Hivatal számlálóbiztosi képzésén. Feladatai:
kapcsolatfelvétel a felülvizsgálóval, a kapcsolattartás módjának és az összeírt anyagok átadási ütemének tisztázása;
a számlálókörzet bejárása, a címek ellenőrzése, az esetleges változások, új címek felvétele a népszámlálási címjegyzékre, a címjegyzék folyamatos vezetése;
az adatszolgáltatói csomagok (amelyek tartalmazzák az adott címhez tartozó népszámlálási címazonosítót, a népszámlálási kérdőíveket, a kitöltési útmutatót és az adatszolgáltatói tájékoztató levelet) kézbesítése a számlálókörzethez tartozó lakáscímekre;
az adatszolgáltatók tájékoztatása a lehetséges kitöltési módokról (internetes, illetve papír alapú önkitöltéses, interjús válaszadási lehetőségekről);
a papír alapú önkitöltést választó háztartások személyi kérdőívvel való ellátása, a kitöltött kérdőívek átvétele és ellenőrzése, az adathiányok pótlása a háztartások ismételt felkeresésével;
az összeírás teljes időszakában együttműködés a felülvizsgálóval, különösen az összeírási időszak elején néhány lakás közös felkeresése és a kérdőívek kitöltése, a helyes kérdezéstechnika kialakítása és a kitöltés sorozathibáinak elkerülése érdekében;
interjú keretében a kérdőívek kitöltése;
az adatfelvételt megtagadó személyek meggyőzése, amennyiben ez sikertelen, a megtagadás tényének soron kívüli jelentése a felülvizsgálónak;
a kitöltött kérdőívek folyamatos és rendszeres átadása a felülvizsgálónak, aki a kérdőívek kitöltöttségét és minőségét ellenőrzi;
a felülvizsgáló által nem elfogadhatónak minősített kérdőív hibás vagy hiányzó adatainak javítása, pótlása az adatszolgáltató ismételt felkeresésével;
a népszámlálási címjegyzék javítása;
az üresen maradt kérdőívek és az egyéb összeírási nyomtatványok átadása a felülvizsgálónak.
39
5. számú melléklet
Számlálóbiztosi jelentkezési lap A kitöltött és aláírt Jelentkezési lapot a ………………címre kell eljuttatni. 1. Név: ………………………..………………………………………………………… 2. Telefonszám: ………………………………………………………………………. 3. Lakcím: ….………………………………………………………………………….. 4. Levelezési cím: …………………………………................................................ (Ha eltér a lakcímtől) 5. E-mail cím (ha van): ……………………………..………………………………… 6. Életkor: ……………… 7. Iskolai végzettség: Alapfok Középfok Felsőfok 8. Gazdasági aktivitás: Foglalkoztatott
Teljes munkaidőben vagy Részmunkaidőben
Munkanélküli Egyéb: …………………………………………………….. 9. Amennyiben foglalkoztatott, hol dolgozik: Központi Statisztikai Hivatal Önkormányzat Egyéb 10. Részt vett-e már korábban kérdezőként lakossági típusú adatfelvételben? Igen, mégpedig: Népszámlálás, próbaszámlálás, mikrocenzus Általános mezőgazdasági összeírás KSH lakossági összeírás Egyéb interjú típusú adatfelvétel Nem
40
11. Ismeri-e a településen élő nemzetiség nyelvét, hagyományait? Igen, mely nemzetiségét? ………………………………………………. Nem 12. Melyik megyében tudna számlálóbiztosként dolgozni Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves
Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
13. Mely településen, és azon belül mely településrészen tudna számlálóbiztosként dolgozni? Település: …………………………………………………………………………………… Településrész: ………………………………………………………………………………. 14. A népszámlálásban való számlálóbiztosi részvétel feltétele az előzetes tananyag áttekintése, elsajátítása. Milyen lehetősége van arra, hogy ezt a tananyagot elektronikus formában átnézze? Több választ is megjelölhet! van internetes hozzáférése (otthon vagy máshol) internet nincs, de van olyan számítógép, amelyen CD/ DVD-t lejátszható van TV-hez kapcsolódó DVD lejátszó nincs olyan eszköze, amellyel CD vagy DVD lejátszható (csak papír formában tudja elolvasni a tananyagot) Hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy nevem és telefonszámom a Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálás adatfelvételi szakaszában a számlálókörzetemben lakó adatszolgáltatók tájékoztatása céljából megadja. Kelt:…………………………………………
………………………………… Jelentkező aláírása*
Hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy az itt közölt adataimat a Központi Statisztikai Hivatal és a település polgármesteri hivatala a 2011. évi népszámlálás előkészítési és összeírási szakaszában adatgyűjtés szervezési célból kezelje Kelt:…………………………………………
………………………………… Jelentkező aláírása*
* A jelentkezési lap a jelentkező aláírása nélkül nem érvényes.
41
6. számú melléklet
A cím rendeltetése
Lakás
Lakott egyéb lakóegység (LEL)
Lakott üdülő
A lakás, lakóház állandó emberi tartózkodásra, pihenésre, otthoni tevékenység folytatására épített, vagy lakássá, lakóházzá átalakított építmény, amely jelenleg is lakás (lakóház) céljára alkalmas. A hozzá tartozó (szoba, konyha, tisztálkodásra, tárolásra alkalmas stb.) helyiségekkel együtt általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egység, amely alkalmas arra, hogy egész éven át lakjanak benne. Közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik. A lakott egyéb lakóegységek: - a gazdasági helyiségek (pl. raktár, présház, istálló), - a lakóépületen belüli helységek (pl. műhely, mosókonyha, üzlethelyiség, garázs) - az ideiglenes mozgó vagy az egyéb létesítmények (pl. kunyhó, barakk, bódé, putri, lakókocsi, barlang, uszály, vasúti vagon) lakott helyisége, amelyet az összeírás időpontjában legalább egy személy életvitelszerűen használ, akiről személyi kérdőívet kell felvenni. Az üdülő meghatározásánál szereplő feltételeknek megfelel és az üdülőt az összeírás időpontjában legalább egy személy életvitelszerűen használja, akiről személyi kérdőívet kell felvenni.
Üdülő (nem lakott)
Általában nem alkalmas egész évben állandó használatra, jellemzően csak pihenésre, üdülésre, időszakos tartózkodásra építették, illetve használják és a következő, minimális feltételeknek megfelel: - összes alapterülete legalább 12 m2; - falazata és tetőzete tartós anyagból készült, szilárd és ellenáll az időjárásnak; - padozata az eredeti talajfelszín szilárd (beton, fa stb.) lefedésével készült, - legalább egy 6 m2-nél nagyobb alapterületű szobája van; - legalább egy, természetes megvilágítást adó ablakkal rendelkezik; a tisztálkodás, valamint a WC-használat biztosított.
Sarok
Egyéb
Összeírás körébe nem tartozó rendeltetések
Intézet
Öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgáló helyiség vagy helyiségek csoportja (pl. gyermekotthon, kollégium, bentlakásos szociális otthon, kórház, szálloda). Csak a bentlakásos intézményeket jelenti, a kizárólag nappali ellátást nyújtó óvodára, iskolára stb. nem vonatkozik.
Üres telek
42
Magyarázat
Összeírás körébe tartozó rendeltetések
Megnevezés
Házszámmal ellátott ingatlan, telek, amelyen nincs, vagy csak építés alatt álló épület van. A saroképület két vagy több közterület találkozásánál lévő épület. Saroknak számít az épület, amelyiknek az egyik közterületről nincs bejárata, vagy a lakók többségének nem ez a címe, hanem a saroképületet határoló másik közterület. Ez a rendeltetés csak az épület egészére vonatkozhat (házszámra vagy helyrajzi számra), egy-egy lakásra nem vehető fel. Rendeltetését tekintve az előbbiekben felsoroltakhoz nem tartozó cím. Pl. romos, lakhatatlan épületek, temető, sportpálya, park, egyéb zöldterület, strand, középület, közintézmény, hivatalok, irodák, iskolák, óvodák, orvosi rendelők, kereskedelmi és vendéglátó épületek, üzemek, gyárak, gazdasági épületek és területek, egyéb az előírásnak nem megfelelő üdülőegységek.
7. számú melléklet Jegyzői körzetlista
Körzetlista
2011. évi népszámlálás Település: 05838 Balatonalmádi Körzet
Közterület
száma
típusa
0000
H
0001
I
Településrész neve
Központi belterület
neve
Rákóczi Ferenc
Páratlan jellege
utca
Páros
házszám (tól-ig)
0002
B
Központi belterület
köz utca
Csendes
utca
Fogoly Fogoly
köz utca
Daru Fácán
utca köz
Fecske
utca
Haraszt
utca
0
1
1
0
1
2-4 2-54
3 15
2 13
5 28
1-9 1-9 és helyrajzi számok 1-11 2-4 Nincs házszám/helyrajzi szám 1-5 2-6 Csak helyrajzi számok
8
2
10
1-5
K
Újhegy
Duna
2
2
7
3
10
5
1
6
2
2
2
5
7
44
26
70
9
8
17
0003 körzet összesen
9
8
17
Balatonalmádi összesen
54
34
88
1-7
2-6
0002 körzet összesen 0003
összesen
1
39/A 0001 körzet összesen
Aranyhíd Bartók Béla
összeírás körébe tartozó
Címek összeírás körébe nem tartozó
utca
3-19
2-18
43
8. számú melléklet Költségvetési szerv neve:
Kimutatás a 2011. évi népszámlálás összeírási feladataira átvett pénzeszköz felhasználásáról
Sorszám
Megnevezés
Megállapodás alapján 2011. június 30ig átutalt összeg Ft
1
2
3
1. 2. 3.
4.
Népszámlálási előadó és ügyintézők munkadíja és járuléka (27%) Címek számlálókörzetbe sorolásának ellenőrzése és járuléka (27%) Számlálóbiztosi díj és járulék (24,3%) ebből: a/ kapcsolatfelvétel, címellenőrzés, aktualizálás b/ lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység, intézet, intézeti épület (az internetes adatszolgáltatás nélkül) c/ személy (az internetes adatszolgáltatás nélkül) A számlálóbiztosok oktatási díja és járuléka (24,3%)
5. 6.
Tényleges mennyiségi adatok db v. fő
A 305/2010. (XII. 23.) Korm. rend. 2.sz. mellékletében/útmutatóban meghatározott járulékkal növelt díjtételek Ft/db v. Ft/fő
4
5
Az Az összeírás összeírás végrehajtására Elszámolási kiadásának ténylegesen különbözet maximum kifizetett Ft összege* összeg Ft Ft 8=7-3 6=4x5 7 vagy 6 - 3
3 729,00
Dologi kiadások fedezete Összesen (6 = 1 + 2+ 3 + 4 + 5)
*: az 1. és az 5. sorban a 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti összeget kell szerepeltetni a ténylegesen összeírt adatok alapján. A népszámlálási összeírás teljesítésének megtörténtét, valamint az átadott pénzeszköz felhasználását igazoló dokumentumok alapján az elszámolásban szereplő adatok valódiságát igazolom. Dátum: P. H. jegyző/körjegyző neve, aláírása
………………………………………………….. KSH megyei (fővárosi) népszámlálási felelős
9. számú melléklet Ütemterv a 2011. évi népszámlálás előkészítési és végrehajtási munkáihoz
Sorszám
Kezdés
Befejezés
Feladat megnevezése
Felelős
Közreműködő
időpontja
1
Együttműködési megállapodások megkötése
2011. 03. 15
2011. 05. 31
KSH
Települési népszámlálási felelős
2
A megyei Kormányhivatalok jegyzői értekezletein a jegyzők tájékoztatása a népszámlálással kapcsolatos feladatokról
2011. 03. 15
2011. 06. 30
KSH
Települési népszámlálási felelős
3
A jegyzői útmutatók megküldése a települési népszámlálási felelős részére – I. számú Útmutató a népszámlálás előkészítéséhez
2011. 05. 31
KSH
– II. számú Útmutató a népszámlálás végrehajtásához – III. számú Útmutató az intézetek és a lakcím nélküli hajléktalanok adatfelvételének végrehajtásához
2011. 08. 15
KSH
2011. 08. 15
KSH
2011. 06. 23
Települési népszámlálási felelős
KSH Települési népszámlálási felelős
4
Számlálókörzetek véglegesítése, jegyzői körzetlista áttekintése, az áttekintés eredményéről visszajelzés küldése a megyei népszámlálási felelősnek
5
Megbízási szerződés megkötése a települési népszámlálási felelőssel
2011. 06. 30
KSH
6
A népszámlálási előadó kijelölése, nevének, elérhetőségének megküldése a megyei népszámlálási felelős részére
2011. 06. 30
Települési népszámlálási felelős
7
A népszámlálás előkészítési és végrehajtási feladatai során együttműködés a védett intézetek vezetőivel
2011. 06. 01
Folyamatos
Települési népszámlálási felelős
Védett intézet vezetője
SorFeladat megnevezése szám 8
Számlálóbiztosok toborzása, kiválasztása, oktatása, szerződéskötés – Számlálóbiztosok toborzása, számlálóbiztosi jelentkezési lap kitöltése – Oktatási anyagok átadása – A számlálóbiztosok értesítése az oktatás helyszínéről, időpontjáról – Számlálóbiztosok tantermi oktatása, minősítése – Szerződéskötés, számlálóbiztosi igazolvány és az összeíráshoz szükséges anyagok átadása
9
Felülvizsgálók toborzása, kiválasztása, oktatása, szerződéskötés – Felülvizsgálók toborzása, felülvizsgálói jelentkezési lap kitöltése – Oktatási anyagok átadása – A felülvizsgálók értesítése az oktatás helyszínéről, időpontjáról – Felülvizsgálók tantermi oktatása –A monitoring rendszer használatához szükséges e-learning tanfolyam elvégzése, vizsga letétele – Szerződéskötés
46
Kezdés
Befejezés Felelős
Közreműködő
Számlálóbiztos
időpontja
2011. 06. 01
2011. 09. 15
Települési népszámlálási felelős
2011. 08. 16
2011. 09. 15
Települési népszámlálási felelős
Oktatás előtt egy héttel 2011. 09. 01
2011. 09. 27
Oktatást követően
Települési népszámlálási felelős KSH Települési népszámlálási felelős
2011. 06. 01
2011. 08. 30
KSH
2011. 08. 16
2011. 09. 15
Települési népszámlálási felelős
Oktatás előtt egy héttel
KSH
2011. 09. 01
2011. 09. 27
KSH
2011. 09. 01
2011. 09. 27
Felülvizsgáló
Oktatást követően
KSH
Települési népszámlálási felelős
Települési népszámlálási felelős
SorFeladat megnevezése szám 10
Összeírási nyomtatványok, oktatási csomagok és egyéb anyagok szállítása, fogadása, kiosztása, tárolása –A települési népszámlálási felelős értesítése a nyomdai anyagok szállításának időpontjáról
Kezdés
Befejezés Felelős
Szállítás előtt három nappal
Nyomda
–Nyomdai anyagok szállítása, átvétele
2011. 08. 15
2011. 08. 31
Települési népszámlálási felelős
–A nyomdai szállítmány átvételének bejegyzése a monitoring rendszerbe, az esetleges szállítási hiányosságok jelzése a monitoring rendszeren keresztül
2011. 09. 01
2011. 09. 05
Települési népszámlálási felelős
–A nyomtatványok tárolása
2011. 08. 15
2011. 11. 15
Települési népszámlálási felelős
–A számlálóbiztosok ellátása a szükséges nyomtatványokkal
2011. 08. 15
2011. 09. 25
Települési népszámlálási felelős
–Az összeírást követően az összeírt anyag tárolása
Közreműködő
időpontja
Az összeírási anyagok elszállításáig
Települési népszámlálási felelős
47
SorFeladat megnevezése szám 11
Kezdés
2011.07.15
– Az oktatások ütemezésének megküldése a települési népszámlálási felelősnek – A tantermi oktatások helyszínének, technikai feltételeinek biztosítása
Közreműködő
2011.08.24
KSH
Települési népszámlálási felelős
2011.08.25
KSH
Oktatási terv szerint
Települési népszámlálási felelős
– Oktatási anyagok átadása a számlálóbiztosoknak, felülvizsgálóknak
2011.08.16
2011.09.15
Települési népszámlálási felelős
– A monitoring rendszer használatához e-learning tananyag biztosítása a települési népszámlálási felelősök, népszámlálási előadók, népszámlálási ügyintézők és felülvizsgálók részére
2011.09.01
2011.09.27
KSH
– A települési népszámlálási felelősök, népszámlálási előadók, népszámlálási ügyintézők, számlálóbiztosok és felülvizsgálók tantermi oktatása
2011.09.01
2011.09.27
KSH
2011.09.10
2011.09.25
Települési népszámlálási felelős
A lakosság tájékoztatása – Hirdetmény kifüggesztése
48
Felelős időpontja
Oktatások előkészítése, lebonyolítása – Oktatási terv elkészítése
12
Befejezés
– A lakosság tájékoztatása a helyben szokásos módon és csatornákon (pl. helyi lap, települési honlap)
Folyamatos
Települési népszámlálási felelős
– A polgármesteri hivatalban érdeklődők (személyesen, telefonon, e-mailben) tájékoztatása a népszámlálásról
Folyamatos
Települési népszámlálási felelős
SorFeladat megnevezése szám 13
A monitoringgal kapcsolatos feladatok ellátása – A monitoring első feltöltéséhez szükséges fix formátumú Excel táblák megküldése a települési népszámlálási felelősnek – A monitoring első feltöltéséhez a települési népszámlálási felelős, a népszámlálási előadó és a népszámlálási ügyintézők adatainak megküldése a KSH részére – A monitoring első feltöltéséhez a számlálóbiztosok adatainak megküldése a KSH részére – A monitoring első feltöltése – A monitoring működtetése – A nyomdai szállítmány átvételének bejegyzése a monitoring rendszerbe, az esetleges szállítási hiányosságok jelzése a monitoring rendszeren keresztül
Kezdés
Befejezés Felelős
Közreműködő
időpontja
2011.06.30
KSH
2011.08.01
Települési népszámlálási felelős
2011.08.25
Települési népszámlálási felelős Külső vállalkozó Külső vállalkozó
2011.09.01
2011.08.31 2011.11.30
2011.09.01
2011.09.05
Települési népszámlálási felelős
–Számlálóbiztosok körzetekhez rendelése
2011.09.01
2011.09.25
Települési népszámlálási felelős
– A monitoringban szereplő számlálóbiztosi adatok módosítása
2011.09.01
2011.11.08
Települési népszámlálási felelős
– A népszámlálási folyamat előrehaladásának követése, rendkívüli események bejegyzése, a népszámlálás befejezésének jelzése
2011.09.01
2011.11.15
Települési népszámlálási felelős
KSH KSH
49
SorFeladat megnevezése szám 14
Az adatfelvétel végrehajtása – Az adatszolgáltatói csomagok kézbesítése, a címek ellenőrzése – Internetes kérdőívkitöltés, papíralapú önkitöltés – Interneten beérkezett kérdőívekről a számlálóbiztos folyamatos tájékoztatása
Befejezés Felelős
Közreműködő
időpontja
2011.09.27
2011.09.30
Számlálóbiztos
2011.10.01
2011.10.16
Adatszolgáltató
2011.10.01
2011.10.17
Felülvizsgáló
2011.10.01
2011.10.31
Számlálóbiztos
2011.10.01
2011.11.15
Felülvizsgáló
– Az adatfelvételi folyamat figyelemmel kísérése, felmerült problémák kezelése
2011.10.01
2011.11.15
Települési népszámlálási felelős
– A fedél nélküli hajléktalanok összeírásának megszervezése
2011.10.01
2011.10.31
– Megtagadások kezelése
2011.10.01
2011.10.31
– A pótösszeírás megszervezése és lebonyolítása
2011.11.01
2011.11.08
– Az összeírt anyagok átvétele a felülvizsgálótól
2011.11.15
2011.11.30
– Összeírás, önkitöltéses kérdőívek összeszedése, kész kérdőívek leadása – Kérdőívek érkeztetés, ellenőrzése, minősítése, címek javítása. Az adatok rögzítése a monitoring rendszerbe
50
Kezdés
Számlálóbiztos
Települési népszámlálási felelős Települési népszámlálási felelős Települési népszámlálási felelős KSH
Felülvizsgáló
SorFeladat megnevezése szám 15
Pénzügyek – Együttműködési megállapodás szerinti előleg átutalása – Az átadott összeg elkülönített kezelése, felhasználásáról nyilvántartás vezetése
Kezdés
Befejezés Felelős
2011.06.30
KSH
Folyamatos
Települési népszámlálási felelős
A népszámlálás települési feladatainak elvégzését követően
Települési népszámlálási felelős
– A számlálóbiztosok díjának számfejtése
A teljesítés igazolását követően
Települési népszámlálási felelős
– A települési népszámlálási felelősök, a felülvizsgálók és a tartalék számlálóbiztosok díjának számfejtése
A teljesítés igazolását követően
KSH
– A "Kimutatás a 2011. évi népszámlálás összeírási feladataira átvett pénzeszköz felhasználásáról" című dokumentum kitöltése megküldése a KSH részére
Közreműködő
időpontja
51
