Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
n-pont halmazok a síkban Szakdolgozat
Készítette:
Strenner Balázs
matematikus hallgató
Témavezet®:
La zkovi h Miklós
egyetemi tanár
Analízis Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Budapest, 2010
Tartalomjegyzék Bevezetés
3
1. Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról
5
1.1.
n-pont
1.2.
Analitikus
1.3.
Analitikus és Borel
1.4.
n-pont
halmazok létezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
n-pont
halmazok tulajdonságai
5
. . . . . . . . . . .
6
. . . . . . . . . . . . . .
7
halmazok és a Kuratowski-Ulam tétel . . . . . . . . . .
10
n-pont
halmazok
2. Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
13
2.1.
A rektikálhatóság ekvivalens dení iói . . . . . . . . . . . . .
13
2.2.
C 1 -ívek .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
17
2.3.
C 1 -ívek
függ®leges érint®i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
19
2.4.
Görbeszer¶ halmazok
C 1 -grakonokkal
való fedése . . . . . . .
3. Rektikálhatóság és n-pont halmazok
22
24
3.1.
Több grakon elmetszése egy egyenessel
. . . . . . . . . . . .
24
3.2.
Görbeszer¶
halmazok . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
26
3.3.
Egy érdekes sejtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
28
n-pont
4. Fσ -halmazok
31
4.1.
Ívek 2-pont halmazokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
31
4.2.
Ívek 3-pont halmazokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
32
4.3.
Ívek
4.4.
Nem létezik
Fσ -halmazokban n-pont
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
halmaz, amely
1
Fσ
. . . . . . . . . . . . . .
35 38
TARTALOMJEGYZÉK
2
5. Ellenpéldák, konstruk iók n-pont
39
5.1.
2-dimenziós
5.2.
Halmazok kiterjesztése
n-pont
halmazzá
. . . . . . . . . . . .
40
5.3.
S¶r¶ és sehol sem s¶r¶
n-pont
halmaz létezése . . . . . . . . .
41
5.4.
H1 -mérhet®
5.5.
Második kategóriájú
Irodalomjegyzék
halmaz létezése
és görbeszer¶
n-pont
n-pont
. . . . . . . . . . . . . . .
halmazok . . . . . . . . . . .
halmaz létezése
. . . . . . . . . .
39
42 43
45
Bevezetés n esetén n-pont halmazoknak nevezzük azokat a síkbeli halmazokat, melyeket minden síkbeli egyenes pontosan n pontban metsz. Transznit rekurzióval könnyen megmutatható, hogy minden n ≥ 2 esetén létezik n-pont halmaz. Arról azonban, hogy egy n-pont halmaz lehet-e valaMinden pozitív egész
milyen értelemben szép, a mai napig alig ismert valami.
n-pont halmaz lehet-e BorelGδ . Ami ismert, az az, hogy
Nagyon nehéz megoldatlan kérdés, hogy egy halmaz, de még az sem ismert, hogy lehet-e egy
n-pont
halmaz nem lehet
axiómájából,
Fσ
[5℄, valamint hogy Gödel konstruálhatósági
V = L-b®l következik
koanalitikus
n-pont halmaz létezése
[15℄.
Ez utóbbi talán az olyan egyetlen lényeges eredmény a témakörben, amit nem fogunk részletesen tárgyalni. Az 1. fejezetben megvizsgáljuk az
n-pont halmazok néhány alapvet® tulaj-
donságát: létezését, Hausdor-dimenzióját és Hausdor-mértékét. Továbbá
n-pont halmaz Borel, és hogy egy Boegy Gδ n-pont halmaz pedig sehol sem
megmutatjuk, hogy minden analitikus rel
n-pont
halmaz els® kategóriájú,
s¶r¶. Mauldin foglalkozott el®ször a görbeszer¶ség kérdésével [13℄. Bebizonyí1 totta, hogy egy H -mérhet® n-pont halmaz nem lehet görbeszer¶, majd ezt
felhasználva visszavezette egy geometriai mértékelméleti sejtésre azt a kérdést, hogy létezik-e Borel
n-pont
halmaz.
Ezen eredmények tárgyalásához
meglehet®sen sokat kell tudni a görbék illetve a görbeszer¶ halmazok általános tulajdonságairól, ezért a 2. fejezetben részletesen foglalkozunk ezzel a témakörrel. Mauldin eredményeit a 3. fejezetben ismertetjük. A 4. fejezetet az
Fσ -halmazok
terén elért eredményeknek szenteljük. Az
els® bizonyítási kísérlet arra vonatkozóan, hogy egy
Fσ ,
Larmantól [11℄ származik. A bizonyítása két részb®l tev®dik össze: az
egyik, hogy egy egy
2-pont halmaz nem lehet
Fσ 2-pont
2-pont
halmaz nem tartalmazhat ívet, a másik pedig, hogy
halmaz tartalmaz ívet.
Bár Larman bizonyítása hibás volt,
Baston és Bosto k [3℄ ugyanezt az ötletet használva egy helyes bizonyítást
3
Bevezetés
4
adott az állításra. Kés®bb Bouhjar, Dijkstra és van Mill [4℄ hasonló gondo-
3-pont halmaz sem lehet Fσ . Azonban ki fog derülni, hogy n ≥ 4 esetén egy n-pont halmaz tartalmazhat ívet, így ilyenkor latmenettel igazolta, hogy egy
Larman bizonyítási sémája nem m¶ködik. A korábbi eredményeket ügyesen
összerakva Bouhjar, Dijkstra, és Mauldin mégis talált frappáns bizonyítást arra, hogy egy
n-pont
halmaz semmilyen
n
esetén nem lehet
Fσ -halmaz.
A
fejezetet ezzel a bizonyítással zárjuk. Az 5. fejezetben olyan természetesen kiválasztási axiómát használó konstruk iókat ismertetünk, melyek azt mutatják, hogy sok tételünkben a feltételek valóban szükségesek. Megmutatjuk, hogy egy
n-pont
halmaz lehet
s¶r¶, lehet sehol sem s¶r¶, és lehet második kategóriájú (így nem Baire tulajdonságú). Továbbá egy
n-pont
halmaz Hausdor-dimenziója lehet 2, és
n ≥ 4, akkor egy n-pont halmaz tartalmazhat kört. Nem tudjuk azonban, 1 hogy Mauldin említett tételéb®l elhagyható-e a H -mérhet®ség feltétele, azaz hogy létezik-e görbeszer¶ n-pont halmaz.
ha
Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom témavezet®mnek, La zkovi h Miklósnak, aki rengeteget segített a dolgozat írása közben felmerül® kérdéseim megválaszolásában. Nagyon sokat tanultam észrevételeib®l, javaslataiból, és a közös munkához való hozzáállásából is. Köszönöm továbbá Elekes Mártonnak a folyosószéli beszélgetéseink során elejtett hasznos megjegyzéseit.
1. fejezet Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról 1.1. n-pont halmazok létezése 1.1.1. Dení ió.
Legyen
H ⊂ R2
és
n ∈ N.
A
H halmazt n-pont halmazn pontban metszi.
nak nevezzük, ha a sík minden egyenese pontosan
Mazurkiewi z [14℄ bizonyította be 1914-ben, hogy létezik
2-pont
halmaz.
A bizonyítás egyszer¶ transznit induk iót használ, és a gondolatmenet könynyen átvihet® általános
n-pont
halmazok esetére.
Bagemihl [1℄, Sierpi«ski
[18℄, ill. Bagemihl és Erd®s [2℄ ikkeiben találhatók a kérdéshez kap solódó különböz® jelleg¶ általánosítások. A teljesség kedvéért közlünk egy bizonyítást
n-pont
halmazok létezésére.
1.1.2. Állítás. Minden n ≥ 2 esetén létezik n-pont halmaz. Bizonyítás.
Legyen
κ
a legkisebb kontinuum számosságú rendszám.
egyenesei és a szintén kontinuum számosságú
A sík
{α : 1 ≤ α < κ} halmaz kö{lα : 1 ≤ α < κ}
zött létesítsünk bijek iót, így kapjuk a sík egyeneseinek egy jólrendezését.
α < κ-hoz hozzárendelünk egy Hα ⊂ R2 halmazt, melynek számossága legfeljebb ω és α számosságának a maximuma, spe iálisan kisebb, def mint kontinuum. H0 = ∅. Tegyük fel, hogy α rákövetkez® rendszám, és α = β + 1. Az lα -n fekv® pontok kontinuum számosságú halmazt alkotnak, míg azon lα -tól különböz® egyenesek száma, melyek legalább 2 pontban metszik Hβ -t, kisebb, mint kontinuum. Következésképp lα -n van konMinden
tinuum sok pont, mely az el®bb említett egyenesek egyikén sin s rajta. Ha 5
1. FEJEZET: Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról |Hβ ∩ lα | = k ≤ n, akkor válasszunk ki n − k úgy, mint Hβ és ezen pontok egyesítését.
ilyen pontot és
def
Hα′ =
Hα -t
deniáljuk
S
β<α Hβ , és Hα legyen fekv® pont uniója, melyeket az el®z® gondolatmenet ′ szó szerinti alkalmazásával kapunk, ha az ottani Hβ -t Hα -re seréljük. Végül legyen Ha
Hα′
α < κ
6
limeszrendszám, akkor legyen
és véges sok
lα -n
[
H=
Hβ .
β<κ
l egyenesre |Hα ∩ l| ≤ n, α = 0-ra teljesül, utána pedig semelyik lépésben nem változik, tehát |H ∩ l| ≤ n is fennáll. Azt pedig, hogy itt valójában minden l egyenes esetén egyenl®ség áll, az biztosítja, hogy minden l-hez létezik β , hogy l = lβ , és Hβ dení iója szerint |H ∩ l| ≥ |Hβ ∩ l| = |Hβ ∩ lβ | = n. Látható, hogy az a tulajdonság, hogy egy adott
1.2. Analitikus n-pont halmazok tulajdonságai A következ®kben
n-pont halmazok Hausdor-dimenziójával kap solatosan bi-
zonyítunk néhány állítást. A Hausdor-mérték és -dimenzió dení ióját iss mertnek vesszük. Egy H halmaz s-dimenziós Hausdor-mértékét H (H)-val,
a Hausdor-dimenzióját egyszer¶en
dim(H)-val
jelöljük. Megjegyezzük to-
vábbá, hogy minden Borel, s®t, minden analitikus halmaz mérhet® bármilyen dimenziós Hausdor-mértékre nézve. Egy vezünk.
Hs -mérhet®,
pozitív és véges
Hs -mérték¶
halmazt
s-halmaznak
A most következ® tételt többször is fogjuk használni.
ne-
A tétel bi-
zonyítással együtt, analitikus halmazok helyett Borel-halmazokra kimondva, szerepel [12℄ 8. fejezetében. Az analitikus eset megtalálható Federer [7, 2.10.47-48℄ és Rogers [16, 2.7. fejezet, 57. Tétel℄ könyvében.
1.2.1. Tétel. Legyen n ≥ 1 egész, 0 ≤ s ≤ n, és legyen A ⊂ Rn analitikus, melyre Hs (A) > 0. Ekkor létezik K ⊂ A kompakt s-halmaz. Miel®tt tovább mennénk, bizonyítás nélkül közlünk néhány tételt, melyekre kés®bb szükségünk lesz.
1.2.2. Tétel ([12℄, 7.5. Tétel). Ha f : Rm → Rn Lips hitz-leképezés L konstanssal, 0 ≤ s ≤ m, és H ⊂ Rm, akkor Hs (f (H)) ≤ Ls Hs (H).
1. FEJEZET: Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról
7
Spe iálisan dim(f (H)) ≤ dim(H).
1.2.3. Tétel ([12℄, 10.11. Tétel spe iális esete). Ha 1 < s < 2, A ⊂ R2 Hs -mérhet® és 0 < Hs (A) < ∞, akkor dim (A ∩ (W + x)) = s − 1 és Hs−1 (A ∩ (W + x)) < ∞ Hs -m. m. x esetén m. m. W origón áthaladó egyenesre. (Szavakban: az A halmaz m. m. pontján áthaladó m. m. egyenes akkora halmazban metszi A-t, amekkorában azt elvárjuk.) 1.2.4. Állítás. Ha A ⊂ R2 analitikus n-pont halmaz, akkor dim(A) = 1. Bizonyítás.
Az 1.2.2. Tételt egy egyenesre való mer®leges vetítésre, mint
függvényre alkalmazva adódik, hogy
f
dim(A) ≥ 1.
A másik irány belátásához tegyük fel, hogy állításunkkal ellentétben dim(A) = s > 1. Ekkor tetsz®leges 1 < t < s esetén Ht (A) = ∞, tehát t létezik K ⊂ A kompakt halmaz, melyre 0 < H (K) < ∞, és az 1.2.3. Té-
tel szerint van olyan egyenes, ami halmazban metszi.
A-t
K -t t − 1 > 0
dimenziós, tehát végtelen
méginkább, ami ellentmond annak, hogy
A n-pont
halmaz.
. Megjegyzés.
1.2.5
Az 5.1.1. Tétel szerint
A-ról
valóban szükséges feltenni,
hogy analitikus.
1.2.6. Állítás. Ha az A ⊂ R2 halmaz n-pont halmaz, akkor H1 (A) = ∞. Bizonyítás.
Használjuk az 1.2.2. Tételt.
. Megjegyzés.
1.2.7 Érdekes kérdés, hogy egy analitikus n-pont halmaz σ -véges 1 H -mérték¶-e. Megjegyezzük, hogy a 3. fejezetben részletezett (Pn) sejtés mellett ez igaz, ugyanis közvetlen következménye a 3.3.2. Tételnek.
1.3. Analitikus és Borel n-pont halmazok 1.3.1. Állítás. Analitikus n-pont halmaz Borel is. A legtöbb
n-pont halmazokkal foglalkozó ikkben ezt az állítást a hamaro-
san sorra kerül® 1.3.2. Tételre vezetik vissza, melyet azonban nem bizonyítanak, s®t még sak nem is adnak rá hivatkozást. Megjegyezzük azonban, hogy teljesen érthetetlen, hogy mindenhol erre a nemtriviális tételre hivatkoznak, miközben Miller már egy 1989-es ikkében [15℄ megjegyzett egy néhány soros bizonyítást. Ez a következ®képpen hangzik.
1. FEJEZET: Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról
Bizonyítás.
(x, y) pont pontosan akkor van A komplementerében, ha léteznek u1 , . . . , un ∈ R valós számok, hogy u1 , . . . , un , y páronként különböz®ek, és (x, u1 ), . . . , (x, un ) ∈ A. Tehát 2 az R \ A halmaz a Tegyük fel, hogy
A n-pont
8
halmaz. Ekkor az
def
C = {(x, y, u1, . . . , un ) : y 6= ui (i = 1, . . . , n), ui 6= uj (1 ≤ i < j ≤ n), (x, ui ) ∈ A (i = 1, . . . , n)} halmaz vetülete az els® két koordinátára vett vetítés által. Ha A analitikus, 2 akkor C is analitikus, és annak vetülete, R \ A is az. Ha pedig A maga és
a komplementere is analitikus, akkor Borel.
Itt használtunk néhány leíró halmazelméleti tételt, melyeket majd használunk az 1.3.2. Tétel bizonyítása során is; ezeket most összegy¶jtjük. Mind megtalálhatók La zkovi h Miklós jegyzetének [10℄ II. részében, a 6. és 7. fejezetben. Ha
n
A1 , A2 ⊂ Rn
diszjunkt analitikus halmazok, akkor léteznek
B1 , B2 ⊂
diszjunkt Borel-halmazok, hogy A1 ⊂ B1 és A2 ⊂ B2 . (Ebb®l nyilván2 valóan következik, hogy ha A és R \ A is analitikus, akkor A Borel.) Ha n m A ⊂ R analitikus, és f : A → R folytonos, akkor f (A) analitikus Rm -ben.
R
Emellett még azt is fogjuk használni, hogy ha Borel-mérhet®, akkor
f
grakonja Borel.
B⊂R
Borel, és
f :B→R
1.3.2. Tétel. Ha A ⊂ R2 analitikus, melynek minden Ax függ®leges szeletére |Ax | ≤ n, akkor létezik B Borel-halmaz, hogy A ⊂ B , és B -nek minden Bx függ®leges szeletére |Bx | ≤ n. Bizonyítás. X,
Emlékeztetünk arra, hogy ha
akkor azt mondjuk, hogy
Z
X
Z ⊂ Y ⊂ létezik B ⊂ X
topologikus tér és
relatíve Borel Y -ban,
ha
B ∩ Y = Z , vagy ami ugyanaz, Z Borel Y altértopológiájában. T topologikus tér és egy f : Y → T függvény is, akkor azt mondjuk, hogy f relatíve Borel-mérhet®, ha minden U ⊂ T nyíltra f −1 (U) relatíve Borel Y -ban. Borel, melyre
Továbbá ha még adott egy
A tételt három részben bizonyítjuk. 1.
Ha A ⊂ R2 analitikus, melynek minden Ax függ®leges szeletére |Ax| ≤ n, akkor felírható A = F1 ∪. . .∪Fn alakban, ahol mindegyik Fi analitikus függvénygrakon (azaz |(Fi)x | ≤ 1 minden x-re).
Legyen
y
az
An,i
Ax -beli
azon
(x, y) ∈ A
pontok halmaza, amelyekre
|Ax | = n,
és
pontok második koordinátáinak nagyság szerinti rendezésében
1. FEJEZET: Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról
= 1, . . . , n). Azt az eredetinél er®sebb állítást fogjuk belátni, hogy vannak olyan F1 , . . . , Fn ⊂ A függvénygrakonok, hogy An,i ⊂ Fi minden i = 1, . . . , n-re, továbbá F1 ∪. . .∪Fn = A, és mindegyik Fi relatíve Borel A-ban (tehát analitikus). az
i-edik
9
elem (i
Ezt az állítást
n-re
eset nyilvánvaló. Legyen Az
An,i
n=1 n − 1-re.
vonatkozó teljes induk ióval bizonyítjuk. Az
n > 1,
és tegyük fel, hogy az állítás igaz
halmazok analitikusak, ugyanis a
C = {(x, y1 , . . . , yn ) : (x, yi) ∈ A (i = 1, . . . , n), y1 < . . . < yn } halmaz, mint véges sok analitikus halmaz metszete, analitikus
An,i
a
C
halmaz folytonos képe az
def
Sn−1
(x, y1 , . . . , yn ) 7→ (x, yi )
Rn+1 -ben,
és
leképezés által.
D = i=1 An,i . Ekkor D analitikus és diszjunkt An,n -t®l, tehát van olyan B Borel-halmaz, hogy D ⊂ B és B ∩ An,n = ∅. Az A ∩ B halmaz analitikus és a függ®leges szek iói legfeljebb n − 1 elem¶ek, ezért az induk iós feltevés szerint léteznek olyan E1 , . . . , En−1 ⊂ A ∩ B függvénygrakonok, melyek relatíve Borelek A ∩ B -ben (így A-ban is), és amelyekre (A ∩ B)n,i ⊂ Ei . Legyen
An,i ⊂ (A ∩ B)n−1,i ⊂ Ei minden i = 1, . . . , n − 1-re. Ezért az A \ E1 halmaz relatíve Borel A-ban, a függ®leges szek iói legfeljebb n − 1 elem¶ek, és An,i+1 ⊂ (A \ E1 )n−1,i minden i = 1, . . . , n − 1 esetén. Ha alkalmazzuk az induk iós feltevést ezúttal A \ E1 -re, akkor az így kapott függvénygrakonok E1 -gyel együtt kielégítik a feltételeket. Vegyük észre, hogy
2.
Tegyük fel, hogy A analitikus függvénygrakon, azaz létezik f : H → R függvény, hogy Gr(f ) = A. Ekkor f relatíve Borel-mérhet®.
A H = pr1 (A) halmaz analitikus R-ben. Azt kell megmutatnunk, hogy f = pr2 ◦ pr−1 1 : H → R függvény relatíve Borel-mérhet®. Ehhez elegend® def def belátni, hogy minden c ∈ R esetén a C = C(c) = {(x, y) ∈ A : y > c} halmaz x-tengelyre vett vetülete relatíve Borel H -ban.
az
A ben.
A \ C halmazok relatíve Emiatt pr1 (C) és pr1 (A \ C)
C
és
Borelek
A-ban,
tehát analitikusak
R2 -
R-ben, pr1 (C) ⊂ B1 ⊂ R,
diszjunkt analitikus halmazok
így szétválaszthatók Borel-halmazokkal, azaz léteznek
pr1 (A \ C) ⊂ B2 ⊂ R diszjunkt Borel-halmazok. Ez pedig azt jelenti, hogy pr1 (C) és pr1 (A \ C) relatíve Borelek pr1 (A) = H -ban. Pontosan ez kell f relatíve Borel-mérhet®ségéhez. 3.
Ha f : H → R relatíve Borel-mérhet® függvény, akkor létezik f˜ : R → R Borel-mérhet® kiterjesztése.
1. FEJEZET: Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról
10
Ha ezt bebizonyítjuk, valóban készen leszünk, hiszen mint már megjegyeztük egy R2 -ben.
R-en
értelmezett Borel-mérhet® függvény grakonja Borel-halmaz
El®ször tegyük fel, hogy f értékkészlete megszámlálható, azaz f (H) = def {c1 , c2 , . . .}. Legyen Hi = f −1 (ci ). A Hi halmaz relatíve Borel H -ban minden
i-re, tehát léteznek Bi ⊂ R Borel-halmazok, hogy Hi = H ∩ Bi . Az kapott S def Bi -k nem feltétlenül diszjunktak, de a Ci = Bi \ j
függvény nyilvánvalóan olyan, amilyet keresünk.
Most rátérünk az általános esetre. Minden n pozitív egészre deniáljuk a def Di,n = f −1 ([i/n, (i + 1)/n)), H -ban relatíve Borel-mérhet® halmazokat (i ∈
Z),
és a következ®,
H -n
értelmezett megszámlálható értékkészlet¶ relatíve
Borel-mérhet® függvényt:
∞ X i χDi,n . fn (x) = n i=−∞
χDi,n a Di,n halmaz karakterisztikus függvényét jelöli. Minden n-re létezik fn -nek Borel-mérhet® f˜n : R → R kiterjesztése, és az is látható, hogy minden x ∈ H esetén |f (x) − f˜n (x)| < 1/n. Könnyen igazolható, hogy def def az E = {x ∈ R : f˜n (x) konvergens } halmaz Borel, továbbá az f¯ = lim f˜n : E → R Borel-mérhet® függvény. Világos, hogy H ⊂ E , és f¯|H = f |H , így f˜-nak választhatjuk az alábbi függvényt: A képletben
def f˜(x) =
(
¯ f(x), 0,
x ∈ E; egyébként . ha
1.4. n-pont halmazok és a Kuratowski-Ulam tétel Ebben az alfejezetben az
n-pont halmazokat kategóriaelméleti szempontból
vizsgáljuk, amin most nem a szokásos kategóriaelméletet, hanem a Baire
1. FEJEZET: Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról Kategória Tételhez kap solódó témakört értjük. tud arról, hogy az irodalomban szerepelne az
11
E dolgozat szerz®je nem
n-pont
halmazok ilyen irányú
megközelítése, ezért itt bebizonyítunk néhány egyszer¶ állítást. El®ször röviden emlékeztetünk néhány fogalomra és tételre, melyek az itteninél általánosabban is tárgyalhatók (lásd [10℄). Legyen tér. Egy
• • • • •
Y ⊂X
metrikus
halmaz
sehol sem s¶r¶, ha Y¯ els® kategóriájú,
nem tartalmaz gömböt;
ha el®áll megszámlálható sok sehol sem s¶r¶ halmaz
uniójaként;
második kategóriájú, ha nem els® kategóriájú; reziduális, ha a komplementere els® kategóriájú; Baire tulajdonságú,
ha létezik
U ⊂ X
nyílt halmaz, hogy az
Y ∆U
szimmetrikus dieren ia els® kategóriájú.
A Baire Kategória Tétel azt mondja ki, hogy ha den
(X, d)
U ⊂X
(X, d)
teljes, akkor min-
nemüres nyílt halmaz második kategóriájú. Könnyen belátható
továbbá, hogy els® kategóriájú
Gδ -halmaz
sehol sem s¶r¶, valamint hogy
minden Borel-halmaz Baire tulajdonságú.
1.4.1. Tétel (Kuratowski-Ulam). Ha X és Y teljes metrikus terek, és H ⊂ X × Y sehol sem s¶r¶, els® kategóriájú, reziduális vagy Baire tulajdonságú, akkor els® kategóriájú sok x ∈ X kivételével Hx is rendre sehol sem s¶r¶, els® kategóriájú, reziduális vagy Baire tulajdonságú Y -ban (Hx = {y : (x, y) ∈ H}). Továbbá ha H Baire tulajdonságú, és els® kategóriájú sok x ∈ X kivételével Hx els® kategóriájú, akkor H is els® kategóriájú. 1.4.2. Tétel. Legyen n ≥ 2, és legyen H ⊂ R2 Baire tulajdonságú n-pont halmaz. Ekkor H els® kategóriájú. Bizonyítás.
Mivel
H -nak
minden függ®leges szelete
góriájú, a Kuratowski-Ulam tétel szerint
H
n
elem¶ és így els® kate-
is els® kategóriájú.
1.4.3. Következmény. Borel n-pont halmaz els® kategóriájú. 1.4.4. Tétel. Legyen n ≥ 2, és legyen H ⊂ R2 Gδ n-pont halmaz. Ekkor H sehol sem s¶r¶.
1. FEJEZET: Egyszer¶bb állítások n-pont halmazokról
Bizonyítás.
Az 1.4.3. Következmény szerint
H
els® kategóriájú, de
12
Gδ
is, így
sehol sem s¶r¶.
H -ra tett feltételek valóban kategóriájú n-pont halmaz. Az 1.4.2.
Az 5. fejezetben megmutatjuk, hogy a ségesek, ugyanis létezik második
szükTétel
fényében ez a halmaz ráadásul nem is Baire tulajdonságú. Ha netán az Olvasót sábítaná a gondolat, hogy ha sikerülne belátni, hogy egy
n-pont
hogy nem létezik
halmaz nem lehet sehol sem s¶r¶, akkor abból következne,
Gδ n-pont halmaz, akkor sajnos ki kell hogy ábrándítsuk, n-pont halmaz létezését is igazolni fogjuk.
ugyanis sehol sem s¶r¶
2. fejezet Általános tudnivalók rektikálható halmazokról 2.1. A rektikálhatóság ekvivalens dení iói 2.1.1. Dení ió. Egy H ⊂ R2 halmazt görbeszer¶nek vagy rektikálhatónak
nevezünk, ha léteznek
fi : [0, 1] → R2 (i = 1, 2, . . .)
folytonosan dieren iál-
ható leképezések, melyekre
∞ [ fi ([0, 1]) = 0. H1 H \ i=1
2.1.2. Dení ió. Egy H ⊂ R2 halmazt görbementesnek vagy teljesen rektikálhatatlannak nevezünk, ha bármely folytonosan dieren iálható f : [0, 1] → R2
leképezés esetén
H1 H ∩ f ([0, 1]) = 0.
A rektikálhatóságnak számos ekvivalens dení iója van. Sokszor a foly1 tonosan dieren iálhatóság (más néven C -tulajdonság) helyett a nála gyengébb Lips hitz-folytonosságot követelik meg.
Azt, hogy ez a két dení ió 1 ekvivalens, sehol sem fogjuk használni, mindig C -leképezésekkel fogunk számolni. Az ekvivalen ia bizonyításához azonban egy olyan te hnikai jelleg¶ tétel szükséges, amelyre kés®bb is szükségünk lesz, így érdekességképpen erre is kitérünk.
2.1.3. Tétel (Whitney kiterjesztési tétele). Legyen P ⊂ R perfekt, kompakt halmaz, és legyen f : P → R dieren iálható. Az f függvény akkor és sak 13
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
14
akkor terjeszthet® ki R-re C 1 -függvényként, ha f ′ folytonos P -n és minden ε > 0-hoz van olyan δ > 0, hogy x, y ∈ P , |x − y| ≤ δ esetén |f (y) − f (x) − f ′ (x)(y − x)| ≤ ε|y − x|.
Bizonyítás.
f függvény kiterjeszthet® a számegyenesre ˜ C -függvényként, és jelöljük f -mal egy kiterjesztését. Ekkor f˜′ folytonos R-en, így P -n is, de ott megegyezik f ′ -vel, ezért f ′ valóban folytonos P -n. Továbbá f˜ egyenletesen folytonos [min P, max P ]-n, tehát minden ε > 0-hoz ′ ′ létezik δ > 0, hogy x, y ∈ [min P, max P ], |x−y| ≤ δ esetén |f˜ (y)−f˜ (x)| ≤ ε. Tehát ha x, y ∈ P , x < y és |y − x| ≤ δ , akkor a Lagrange-középértéktétel ˜ = f˜′ (ξ)(y − x), és szerint létezik ξ ∈ (x, y), hogy f˜(y) − f(x) Tegyük fel, hogy az
1
˜ − f˜(x) − f˜′ (x)(y − x)| = |f (y) − f (x) − f ′ (x)(y − x)| = |f(y) = |f˜′(ξ) − f˜′ (x)| · |y − x| ≤ ε|y − x|. Most rátérünk az elégségesség bizonyítására. Legyen
min P = a, max P =
(c, d) kiegészít® intervalluma P -nek, akkor van olyan Rd ′ ′ folytonos h : [c, d] → R függvény, hogy h(c) = f (c), h(d) = f (d), h= c f (d) − f (c), és f (d) − f (c) − f ′ (c) . max |h − f ′ (c)| ≤ 2 · max |f ′(d) − f ′ (c)|, [c,d] d−c b.
Belátjuk, hogy ha
Rd m = (f (d) − f (c))/(d − c). Ha h ≡ m, akkor az c h = f (d) − f (c) feltétel teljesül, de h nem feltétlenül folytonos a végpontokban. Ezért az azonosan m függvényt úgy módosítjuk, hogy a [c, c + η] intervallumban ′ helyettesítjük egy olyan lineáris függvénnyel, amely f (c)-t®l m-ig halad, a [d − η, d] intervallumban pedig helyettesítjük egy olyan lineáris függvénnyel, Rd ′ amely m-t®l f (d)-ig halad. Az így kapott h1 függvényre h1 sak kevéssel c tér el f (d) − f (c)-t®l, ha η elég ki si, ráadásul a h1 által felvett értékek az f ′ (c), f ′ (d), m pontok konvex burkában vannak, így f (d) − f (c) ′ ′ ′ ′ − f (c) . max |h1 − f (c)| ≤ max |f (d) − f (c)|, [c,d] d−c Legyen
Tehát
h1 -hez
hozzáadva egy alkalmas kis abszolút érték¶,
elt¶n® függvényt, egy megfelel®
h
c-ben
és
d-ben
függvényt kapunk.
A P halmaz mindegyik Ii kiegészít® intervallumához készítsünk el egy hi : Ii → R függvényt, mely rendelkezik a fenti tulajdonságokkal. Legyen g : [a, b] → R az f ′ függvény P -r®l való olyan kiterjesztése, amely P mindegyik Ii
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról kiegészít® intervallumán megegyezik n. Az
x
[a, b] \ P
ha
x
x = a,
Belátjuk, hogy
g
vagy
x
P -ben,
akkor
g
[a, b]x ∈ P . Ha
folytonos
halmaz pontjaiban ez nyilvánvaló. Legyen most
nem baloldali torlódási pont
vagy
hi -vel.
15
balról folytonos
x-ben,
hiszen
egy kiegészít® intervallum jobb végpontja. Hasonlóan,
nem jobboldali torlódási pont
P -ben,
akkor
g
jobbról folytonos
x-ben.
x baloldali torlódási pontja P -nek. Legyen ε > 0 tetsz®leges, és legyen δ > 0 olyan, hogy y, z ∈ P , |y − z| ≤ δ esetén def |f ′ (y) − f ′ (z)| ≤ ε és |f (y) − f (z) − f ′ (z)(y − z)| ≤ ε|y − z|. Legyen u = min(P ∩ [x − δ, x]) < x. Tegyük fel most, hogy
z ∈ (u, x), akkor |g(z) − g(x)| ≤ 3ε. Ha z ∈ P , z∈ / P , akkor z egy (c, d) kiegészít® intervallumban
Megmutatjuk, hogy ha
akkor ez nyilvánvaló. Ha van, ahol
u ≤ c < d < x,
ezért
|g(z)−g(x)| ≤ |g(z)−g(c)|+|g(c)−g(x)| = |g(z)−f ′ (c)|+|f ′ (c)−f ′ (x)| < f (d) − f (c) ′ ′ ′ − f (c) + ε ≤ 2ε + ε = 3ε. ≤ 2 · max |f (d) − f (c)|, d−c
Hasonlóan igazolható az is, hogy ha
A kapott
g -nek
g
jobboldali torlódási pont, akkor
g
x-ben.
jobbról folytonos
hogy
x
függvény tehát folytonos. Utolsó lépésként azt mutatjuk meg,
az
˜ def f(x) =
Z
x
g + f (a)
a
f -fel P pontjaiban. Vegyük észre, hogy az f re tett feltételekb®l következik, hogy f Lips hitz, ezért kiterjeszthet® [a, b]-re
integrálfüggvénye megegyezik
Lips hitz függvényként, például a kiegészít® intervallumokon való lineáris kiterjesztéssel. Jelöljük a kiterjesztett függvényt
F -fel.
Így azonban
P
pontja-
iban elromolhat a dieren iálhatóság. Szeren sére ez azonban sak nullmérték¶ halmazon történhet meg, ugyanis
F
Lips hitz, így korlátos változású,
tehát majdnem minden pontban dieren iálható. Azon P -beli pontokban pe′ ′ dig, ahol F is dieren iálható, F meg kell hogy egyezzen f -vel. (Valójában a dieren iálhatóság sak azokban a pontokban romolhat el, amelyek sak egyoldali torlódási pontjai
P -nek,
mint azt könnyen ellen®rizhetnénk, ilyenF ′ (x) = f ′ (x) majdnem
b®l pedig sak megszámlálhatóan sok van.) Tehát minden
x ∈ P -re.
Továbbá az F függvény abszolút folytonos Rv u, v ∈ [a, b], u < v -re F (v) − F (u) = u F ′ . Vegyünk egy
nek az
[a, x]-beli
x∈P
pontot, melyre
x > a, és jelöljük Ii = (ci , di )-vel P hi -vel pedig az azokon konstruált
kiegészít® intervallumait,
függvényeket. Ekkor
(mivel Lips hitz), így minden
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
f˜(x) − f (a) = =
Z
Z
′
f +
[a,x]∩P
=
Z
x
g= a
f˜ valóban
g+
[a,x]∩P
X i
Z
g=
[a,x]\P
(f (di) − f (ci )) =
F′ +
[a,x]∩P
tehát
Z
XZ i
di
F′ =
ci
kiterjesztése
Z
Z
Z
′
f + [a,x]∩P
F′ +
[a,x]∩P
i
x
a
X
16
XZ i
hi =
Ii
(F (di) − F (ci)) =
F ′ = F (x) − F (a) = f (x) − f (a),
f -nek.
2.1.4. Tétel. Ha f : [a, b] → R majdnem mindenütt dieren iálható, akkor minden ε > 0-ra létezik olyan F ⊂ [a, b] zárt halmaz, hogy λ([a, b] \ F ) < ε és f |F kiterjeszthet® [a, b]-re C 1 -függvényként. Bizonyítás.
(a, b)-beli pontok halmaza, amelyekben f die′ ren iálható. A feltétel szerint λ([a, b] \ H) = 0. Könnyen látható, hogy f mérhet® H -n. Adott η > 0-ra és n pozitív egészre legyen Hη,n azon H -beli pontok halmaza, melyekre teljesül, hogy y ∈ [a, b] és |y − x| ≤ 1/n esetén ′ |f (y) S − f (x) − f (x)(y − x)| ≤ η|y − x|. Világos, hogy Hη,1 ⊂ Hη,2 ⊂ . . ., és n Hη,n = H . Könny¶ ellen®rizni, hogy mindegyik Hη,n halmaz mérhet®. Legyen
H
azon
def
γ > 0-ra van olyan n, hogy a Hηγ = Hη,n halmazra λ(Hηγ ) > 1−γ . def T ε/2n Legyen ε > 0 adott, és tekintsük az A = n H1/n halmazt. Ekkor λ(A) > 1−ε, és minden η > 0-ra van olyan δ > 0, hogy minden x, y ∈ A, |y − x| ≤ δ esetén |f (y) −f (x) −f ′ (x)(y −x)| ≤ η|y −x|. Létezik K ⊂ A kompakt halmaz, melyre λ(K) > 1 − ε, és létezik P ⊂ K perfekt halmaz, hogy λ(P ) = λ(K), mert minden zárt halmaz el®áll egy perfekt és egy megszámlálható halmaz uniójaként. Ezt a P perfekt halmazt választhatjuk F -nek, ugyanis 1 a 2.1.3. Tétel szerint f kiterjeszthet® P -r®l C -függvényként. Így minden
2.1.5. Állítás. Mindegy, hogy a rektikálhatóság dení ióját Lips hitz vagy folytonosan dieren iálható függvényekkel fogalmazzuk meg, ugyanazok lesznek a görbeszer¶ halmazok. Bizonyítás.
Az egyik irány triviális, mert egy 2 másik irányhoz legyen H ⊂ R és legyenek fi :
nyek, hogy
C 1 -függvény Lips hitz is. A [0, 1] → R2 Lips hitz függvé-
[ H1 H \ fi ([0, 1]) = 0. i
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
17
(εj )j∈N pozitív számokból álló, nullához tartó sorozat. Jelöljük fi1 2 gyel illetve fi -vel fi els® és második koordináta-függvényét. A 2.1.4. Tétel 1 2 1 szerint minden i-re és j -re léteznek gij , gij : [0, 1] → R C -függvények, hogy k k 1 2 λ([gij 6= fi ]) < εj (k = 1, 2). Ekkor minden i-re és j -re S a gij = (gij , gij ) görbére igaz, hogy λ([gij 6= fi ]) < 2εj , tehát az fi ([0, 1])\ j gij ([0, 1]) halmaz 1 egy nullmérték¶ halmaz fi általi képe, következésképp H -nullmérték¶, mert 1 fi Lips hitz (1.2.2. Tétel). A gij C -görbék tehát szintén lefedik H -t H1 Legyen
nullhalmaztól eltekintve.
2.2. C 1-ívek Még mindig a dení ióknál maradva, a következ®kben azon fáradozunk, hogy megmutassuk, hogy akkor is ekvivalens dení iót kapunk, ha a rektikálhatóság dení iójában kikötjük, hogy az
fi
görbéknek semelyik pontban se legyen
0 a deriváltjuk, és köl sönösen egyértelm¶ek legyenek. Az ilyen görbéknek nevet is adunk:
2.2.1. Dení ió.
1 Egy C -osztályú, köl sönösen egyértelm¶ ′ 1 leképezést, melyre f sehol sem 0, C nevezünk.
-ívnek
f : [0, 1] → R2
Miel®tt hozzáfognánk a következ® lemmák bizonyításához, megemlítünk néhány, küls® mértékekkel kap solatos dení iót és egyszer¶ állítást.
X
téren egy
µ
küls® mértéket
regulárisnak
nevezünk, ha bármely
Az
H ⊂ X µ(H) =
A ⊂ X µ-mérhet® halmaz, hogy H ⊂ A és µ(A). Egyszer¶en belátható, hogy ha µ reguláris küls® mérték X -en, akkor monoton folytonos, azaz ha H1 ⊂ H2 ⊂ . . . b®vül® X -beli halmazsorozat, halmazhoz van olyan
akkor
µ
[ ∞
n=1
Hn
= lim µ(Hn ). n→∞
A mi vizsgálatainkban kétféle küls® mérték fog szerepelni: a Lebesgue küls® mérték a számegyenesen (λ), illetve a lineáris Hausdor-mérték a síkon 1 (H ). Mindkett®r®l tudjuk, hogy reguláris, ezért monoton folytonos.
J olyan intervallumok a számegyenesen, hogy I jobb végJ bal végpontjával. Ha A ⊂ I és B ⊂ J nem feltétlenül mérhet® halmazok, akkor λ(A ∪ B) = λ(A) + λ(B), hiszen I mérhet®, így jól vágja ketté az A ∪ B halmazt. Legyenek
I
és
pontja megegyezik
2.2.2. Lemma. Legyen f : [0, 1] → R tetsz®leges függvény és legyen N = Ekkor az f (N) halmaz nullmérték¶.
{x ∈ [0, 1] : f ′ (x) = 0}.
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
Bizonyítás.
Legyen
ε>0
tetsz®leges. Minden
n
18
pozitív egészre deniáljuk
az alábbi halmazt:
def
Nn = {x ∈ N : |f (y) − f (x)| ≤ ε|y − x|, ha |y − x| ≤ 1/n}. S Világos, hogy N1 ⊂ N2 ⊂ . . ., és n Nn = N , hiszen N pontjaiban a derivált elt¶nik. Tudjuk, hogy λ(Nn ) → λ(N) és λ(f (Nn )) → λ(f (N)). Mivel ε tetsz®leges volt, elég belátnunk, hogy λ(f (N)) ≤ ε, ehhez pedig azt, hogy λ(f (Nn )) ≤ ε minden n-re. Rögzítsünk egy n-et. Legyen
Ii,n = [(i − 1)/n, i/n],
ha
f (Nn ) =
i = 1, 2, . . . , n.
n [
f (Nn ∩ Ii,n ),
n X
λ(f (Nn ∩ Ii,n )).
i=1 így
λ(f (Nn )) ≤
i=1
f |Nn ∩Ii,n Lips hitz ε konstanssal az Nn halmaz i-re λ(f (Nn ∩ Ii,n )) ≤ ελ(Nn ∩ Ii,n ). E lemma
Vegyük észre, hogy minden i-re dení iója miatt, így minden
Ekkor
el®tti megjegyzésünk szerint tehát
λ(f (Nn )) ≤
n X i=1
ελ(Nn ∩ Ii,n ) = ελ(Nn ) ≤ ε.
Ezt akartuk bizonyítani.
2.2.3. Lemma. Legyen f : [0, 1] → R2 tetsz®leges leképezés, és legyen N = {x ∈ [0, 1] : f ′ (x) = (0, 0)}. Ekkor H1 (f (N)) = 0. Bizonyítás.
A bizonyítás szó szerint ugyanúgy történik, mint a 2.2.2. Lem2 mánál. Csupán annyi a különbség, hogy az f függvény most R -be képez, és 1 ott a H küls® mértéket tekintjük.
2.2.4. Állítás. Legyen f : [0, 1] → R2 folytonosan dieren iálható görbe. Ekkor f ([0, 1]) lefedhet® megszámlálható sok C 1 -ívvel H1 -nullmérték¶ halmaztól eltekintve. Bizonyítás.
def
N = {x ∈ [0, 1] : f ′ (x) = (0, 0)}.
Az N halmaz zárt, [0, 1] \ N el®áll megszámlálható sok diszjunkt intervallum uniójaként, melyeken f -nek sehol sem nulla a deriváltja. Ezeket az intervallumokat esetleg kisebb részekre bontva elérhetjük azt is, hogy [0, 1] \ N megszámlálható sok olyan intervallum uniója legyen melyeken f köl sönösen egyértelm¶.
így
Legyen
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
19
Mindegyik ilyen intervallumot megszámlálható sok zárt intervallum uniója1 ként felírva kapjuk f ([0, 1] \ N) megszámlálható sok C -ívvel való fedését. 1 A kimaradó f (N) halmaz a 2.2.3. Tétel szerint H -nullmérték¶, így készen
vagyunk.
2.2.5. Következmény. A rektikálhatóság dení iójában feltehet®, hogy a fed® görbék C 1 -ívek.
2.3. C 1-ívek függ®leges érint®i 2.3.1. Lemma. Legyen h : [0, 1] → R2 C 1 -ív, és jelöljük a képét Γ-val. Legyen továbbá E = {p ∈ Γ : Γ-nak függ®leges az érint®je p-ben}. Ekkor λ(pr1 (E)) = 0. 1. Bizonyítás.
Legyen
h = (h1 , h2 ).
pontosan akkor függ®leges az
h′1 (x) = 0}
jelölést bevezetve,
Γ görbének a p = h(x) pontban def ′ érint®je, ha h1 (x) = 0. Az N = {x ∈ [0, 1] : világos, hogy pr1 (E) = h1 (N). A 2.2.2. Tétel A
pedig pontosan azt mondja, hogy ez nullmérték¶. Ha ismerjük a kontingens fogalmát, és egy, ebben a témakörben közismert tételt, akkor szinte gondolkodás nélkül kapunk egy másik bizonyítást.
2.3.2. Dení ió. n
Legyen
H ⊂ R2 , x ∈ H .
Az
αv : α ≥ 0, v ∈ R2 , ||v|| = 1, ∃{xi }∞ i=1 ⊂ H \ {x} xi → x
halmazt a
H
halmaz
x
és
o xi − x →v ||xi − x||
pontbeli kontingensének nevezzük, és
contx (H)-val
jelöljük.
2.3.3. Tétel (A kontingen iatétel vetítéses kiegészítése). [17, IX. fejezet, 3.7. Tétel℄ Legyen H ⊂ R2 , és vezessük be a következ® jelöléseket: def
A1 = {(x, y) ∈ R2 : x ≤ 0}
def
A2 = {(x, y) ∈ R2 : x ≥ 0}
def
A3 = {(x, y) ∈ R2 : x = 0}.
Legyen továbbá
B = {x ∈ H : contx (H) ∈ {A1 , A2 , A3 }}.
Ekkor λ(pr1 (B)) = 0.
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
2. Bizonyítás (2.3.1. Lemma).
A
20
Γ görbének minden pontban egyenes a kon-
tingense, és pontosan ott függ®leges az érint®, ahol a kontingens a függ®leges egyenes, azaz
A3 ,
ahogyan az imént jelöltük. Ezen pontok
x-tengelyre
vett
vetülete a 2.3.3. Tétel szerint valóban nullmérték¶. A 2.3.1. Lemmára mutatunk egy harmadik bizonyítást is, amely Mauldin ikkében [13℄ szerepel. Hosszabb ugyan, mint az eddigiek, viszont igen szellemes, ezért az érdekesség és a teljesség kedvéért ezt is közöljük. Ehhez szükségünk lesz a Vitali-fedés fogalmára, és Vitali fedési tételére. Valószín¶leg mindkett® közismert, így részletesen nem foglalkozunk velük.
2.3.4. Dení ió.
Legyen
esetén létezik
és legyen
V
zárt halmazokból álló rend-
V Vitali-fedése H -nak, ha minden x ∈ H F ∈ V , hogy x ∈ F és 0 < diam(F ) < δ .
szer. Azt mondjuk, hogy
δ>0
H ⊂ Rn ,
és minden
2.3.5. Dení ió. A V korlátos és mérhet® halmazokból álló Rn-beli halmazrendszert regulárisnak nevezzük, ha létezik C > 0 konstans, hogy minden V ∈V
esetén
diam(V )n ≤ Cλn (V ).
. Megjegyzés.
2.3.6
Az, hogy egy halmazrendszer reguláris, azt jelenti tehát,
hogy a benne lév® halmazok egyenletesen kövérek, nem laposodhatnak el. Tehát hasonló halmazokból álló rendszer például reguláris, a síkon viszont az összes téglalapból álló rendszer nem az.
2.3.7. Tétel (Vitali fedési tétele). Legyen H ⊂ Rn , és legyen V kompakt halmazokból álló reguláris halmazrendszer, mely Vitali-fedése H -nak. Ekkor létezik F1 , F2 , . . . ∈ V véges vagy megszámlálhatóan S végtelen, páronként diszjunkt halmazokból álló sorozat, melyre λn (H \ i Fi ) = 0. . Megjegyzés.
2.3.8
feltenni
H -ra
H -ról.
(1) Megjegyezzük, hogy semmivel sem szükséges többet
Sokszor mérhet®, vagy véges küls® mérték¶, vagy korlátos
mondják ki a tételt, de ezek egyike sem szükséges.
(2) Mi ennek a tételnek sak azt a spe iális esetét fogjuk használni, amikor
n=1
és
V
intervallumokból álló rendszer. A tételt egyébként pont erre az
esetre bizonyította eredetileg Vitali 1908-ban.
3. Bizonyítás (2.3.1. Lemma). def
V = pr1 (E).
A
V
Jelöljük
L-lel
a
Γ
görbe hosszát, és legyen
halmaz kompakt, tehát mérhet® és véges mérték¶. Tedef gyük fel, hogy az állítással ellentétben λ(V ) > 0. Legyen M = 3L/λ(V ).
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
21
Tekintsük a
def
V = {[x − ε, x + ε] : x ∈ V, és létezik y ∈ R, hogy (x, y) ∈ Γ, √ √ ¯ Γ ∩ B((x, y), ε 1 + M 2 ) ⊂ C((x, y), M) és Γ ∩ S((x, y), ε 1 + M 2 ) 6= ∅} intervallumrendszert, ahol
sú sa az
(x, y)
C((x, y), M)
azt a kett®s kúpot jelöli, melynek
pont, tengelye a sú son áthaladó függ®leges egyenes, ha-
tároló egyenesei a sú son áthaladó ±M meredekség¶ egyenesek, továbbá √ √ S((x, y), ε √1 + M 2 ) az (x, y) középpontú, ε √1 + M 2 sugarú körvonal, végül ¯ B((x, y), ε 1 + M 2 ) az (x, y) középpontú, ε 1 + M 2 sugarú zárt körlap. Könny¶ ellen®rizni, hogy
V
Vitali-fedése
V -nek,
így Vitali fedési tétele
szerint létezik véges vagy megszámlálhatóan végtelen sok páronként diszjunkt
Ii = [xi −εi , xi + εi ] ∈ V intervallum, hogy λ(V \ λ(V ), tehát van olyan k pozitív egész, hogy k X i=1
2εi =
k X i=1
S
i Ii )
2 λ(Ii ) > λ(V ). 3
2.1. ábra.
= 0.
Ezért
P
i
λ(Ii ) ≥
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
22
i = 1, 2, . . . , k esetén Ii ∈ V , így vannak olyan yi számok, melyek teljesítik a V dení iójában megfogalmazott feltételeket a megfelel® Ii re nézve, ezért választhatunk olyan ti -t és si -t, hogy h(ti ) = (xi , yi ), és √ h(si ) ∈ S((xi , yi), εi 1 + M 2 ), továbbá h az si és ti közötti intervallumot Minden
a
√ ¯ i , yi), εi 1 + M 2 ) C((xi , yi ), M) ∩ B((x
halmazba képezi (a 2.1. ábrán ezeket a halmazokat jelöltük satírozással). Az
si
és ti pontok által meghatározott intervallumok páronként diszjunktak, így
L≥
k X i=1
k k X X √ λ(V ) 2 = L, ||h(si) − h(ti )|| = εi 1 + M > M εi > M 3 i=1 i=1
ami ellentmondás, tehát valóban
λ(V ) = 0,
ahogy állítottuk.
2.4. Görbeszer¶ halmazok C 1-grakonokkal való fedése A következ® tétel azt állítja, hogy egy görbeszer¶ halmaz nem sak 1 hanem C -függvények grakonjaival is viszonylag jól fedhet®.
C 1 -ívekkel,
2.4.1. Tétel. Legyen H ⊂ R2 tetsz®leges görbeszer¶ halmaz. Ekkor léteznek gi : [ai , bi ] → R (i = 1, 2, . . .) C 1 -függvények, hogy [ Gr(gi ) = 0. λ pr1 H \ i
Bizonyítás. S
hj : [0, 1] → R2 (j = 1, 2, . . .) olyan C 1 -ívek, hogy H (H \ j Γj ) = 0, ahol S Γj jelöli hj képét. Vetítés során a Hausdor-mérték nem n®, így λ(pr1 (H \ j Γj )) = 0. Ezért elegend® bizonyítani, hogy minden j -re Γj -hez találhatók C 1 -függvények, melyek grakonjai azt jól fedik, azaz 1 az állításunkat görbeszer¶ halmaz helyett elég C -ívekre bizonyítani. Legyenek
1
Legyen tehát
h = (ϕ1 , ϕ2 ) : [0, 1] → R2 C 1 -ív,
és jelöljük
Γ-val h
képét.
Vezessük be a következ® jelölést:
def
E = {p ∈ Γ : Γ-nak
p-ben}.
λ(pr1 (E)) = 0, így elég megmutatni, 1 megszámlálható sok C -függvény grakonjával.
A 2.3.1. Lemma szerint lefedhet®
függ®leges az érint®je
hogy
Γ\E
p ∈ Γ \ E , akkor legyen tp = h−1 (p) és δp > 0 olyan, hogy |s − tp | ≤ δp esetén a Γ görbe h(s)-beli érint®jének meredeksége abszolút értékben Ha
2. FEJEZET: Általános tudnivalók rektikálható halmazokról
23
|Mp | + 1, ahol Mp -vel a h(tp )-beli érint® meredekségét jelöljük. def ′ Világos, hogy ϕ1 (s) 6= 0, ha s ∈ [tp − δp , tp + δp ] = Jp . Legyen továbbá def [ap , bp ] = ϕ1 (Jp ). Az is világos, hogy ϕ1 |Jp C 1 -dieomorzmus Jp és [ap , bp ] −1 között. Végül legyen gp : [ap , bp ] → R, u 7→ ϕ2 (ϕ1 |J (u)) minden p ∈ Γ\E -re. p Világos, hogy gp folytonosan dieren iálható. legfeljebb
Ezzel megkaptuk a
Γ\E
halmaz
C 1 -függvények
grakonjai általi fedé-
sét. Ebb®l azért lehet megszámlálható fedést kiválasztani, mert a {Jp }p∈Γ\E −1 intervallumrendszer uniója a h (Γ \ E) halmaz, ennek a fedésnek tehát lé-
tezik
{Jpi }i∈N
megszámlálható részfedése, és az ezekhez a
függvények grakonjai lefedik
Γ \ E -t.
pi -khez
tartozó
gp i
2.4.2. Következmény. Egy H ⊂ R2 görbeszer¶ halmazt majdnem minden függ®leges egyenes megszámlálható sok pontban metsz.
3. fejezet Rektikálhatóság és n-pont halmazok Az ebben a fejezetben ismertetett eredmények Mauldin nevéhez f¶z®dnek. Nem olyan részletes bizonyításokkal ugyan, mint ebben a fejezetben, de mind megtalálhatók Mauldin ikkében [13℄.
3.1. Több grakon elmetszése egy egyenessel (u, v) ∈ R2
v 6= 0,
(u, v) pontból az x-tengelyre történ® vetítést, azaz minden (x, y) pontra, ahol y 6= v , legyen T(u,v) (x, y) = z olyan, hogy az (x, y), (u, v) és (z, 0) pontok egy egyenesen vannak. Az, hogy C egy pozitív kúp, jelentse azt, hogy létezik w ∈ R és egy 0 < θ < π/2 szög, 2 hogy C azon p ∈ R pontokból áll, melyekre a p − (0, w) vektor és a pozitív y -tengely által bezárt szög kisebb, mint θ.
Ha
és
akkor jelölje
T(u,v)
az
3.1.1. Tétel. Tegyük fel, hogy f : [a, b] → R folytonosan dieren iálható, és |f ′(x)| ≤ M minden x ∈ [a, b]-re. Legyen továbbá E ⊂ [a, b] Borel, melyre λ(E) > 0, és jelöljük G-vel f grakonját. Ekkor minden 0 < τ < 1 esetén létezik C pozitív kúp, hogy ha (u, v) ∈ C , akkor λ(T(u,v) (G∩(E×R))∩[a, b]) > τ λ(E). Bizonyítás.
Ha
v > max f ,
akkor
T(u,v) (x, f (x))-re
T(u,v) (x, f (x)) = x − f (x)
24
képlet is adható:
u−x . v − f (x)
3. FEJEZET: Rektikálhatóság és n-pont halmazok
Legyen
def
g(u,v) (x) = T(u,v) (x, f (x)) ′ g(u,v) (x) = 1 −
minden
25
x ∈ [a, b]-re.
Ekkor
f ′ (x)(u − x) f (x) f (x)f ′ (x)(u − x) + − . v − f (x) v − f (x) (v − f (x))2
′ |u/v| → 0, akkor g(u,v) (x) x-ben egyenletesen tart 1hez. Tehát minden 0 < ε-ra létezik C pozitív kúp, hogy (u, v) ∈ C esetén ′ 1 − ε < g(u,v) (x) < 1 + ε minden x ∈ [a, b]-re, spe iálisan g(u,v) köl sönösen egyértelm¶. Mivel v → ∞, |u/v| → 0 esetén g(u,v) (a) → a, a derivált be slését is használva, a C kúpról az is feltehet®, hogy (u, v) ∈ C esetén g(u,v) az [a − (1 − τ )λ(E)/4, b + (1 − τ )λ(E)/4] intervallumba képez. Még λ(g(u,v) (E))-re kellene alsó be slést adni. Az integráltranszformá ió Ha
v →∞
miközben
tételéb®l következik, hogy
λ(g(u,v) (E)) =
Z
1=
g(u,v) (E)
Z
E
′ g(u,v) (x)dx
>
1+τ 2
λ(E),
′ g(u,v) (x) > (1 + τ )/2 minden x ∈ [a, b]-re. Ha az integráltranszformá ió tételét sak nyílt E -re ismerjük, okoskodhatunk a következ®képpen. A def µ(B) = λ(g(B)) halmazfüggvény értelmes [a, b] Borel-halmazain, mert g homeomorzmus lévén Borelt Borelbe visz, és az is világos, hogy µ mérték R ′ g (x)dx, a Borela Borel-halmazokon. Nyílt U -kra tudjuk, hogy µ(U) = U R halmazokra való kiterjesztés pedig egyértelm¶, tehát µ(B) = g ′(x)dx fennB áll minden B Borel-halmazra is. Összerakva eddigi eredményeinket, adódik, hogy létezik C pozitív kúp, hogy (u, v) ∈ C esetén ha
λ(T(u,v) (G ∩ (E × R)) ∩ [a, b]) = λ(g(u,v) (E) ∩ [a, b]) > τ λ(E).
3.1.2. Tétel. Legyenek fi : [c, d] → R (i = 1, . . . , n) C 1 -függvények, és legyen E ⊂ [c, d] Borel, melyre λ(E) > 0. Legyen továbbá Gi = Gr(fi |E ) (i = 1, . . . , n). Ekkor létezik C pozitív kúp, hogy minden (u, v) ∈ C esetén létezik (u, v)-n átmen® egyenes, mely metszi mindegyik Gi -t. Bizonyítás. x
Legyen az
középpontú
[a, b]
x
pont
E -nek
s¶r¶ségi pontja.
A 3.1.1. Tételb®l következik, hogy létezik
C -re
és minden
Vegyünk egy olyan n−1 (b − a). n pozitív kúp, hogy minden (u, v) ∈
intervallumot, amelyre
i = 1, . . . , n-re λ(T(u,v) (Gi ) ∩ [a, b]) >
C
λ(E ∩ [a, b]) >
n−1 (b − a). n
T (u, v) ∈ C , akkor ni=1 T(u,v) (Gi ) ∩ [a, b] 6= ∅, ez pedig pont jelenti, hogy van (u, v)-n áthaladó egyenes, amely mindegyik Gi -t metszi.
Tehát ha
azt
3. FEJEZET: Rektikálhatóság és n-pont halmazok
26
3.2. Görbeszer¶ n-pont halmazok 3.2.1. Tétel. Legyen n ≥ 2 egész. Tegyük fel, hogy a H ⊂ R2 halmaz olyan, hogy minden derékszög¶ koordinátarendszerben létezik egy [a, b] intervallum, léteznek folytonosan dieren iálható fi : [a, b] → R (i = 1, . . . , n) függvények és létezik egy E ⊂ [a, b] Borel-halmaz úgy, hogy λ(E) > 0, és az fi függvények E feletti grakonjai H -nak páronként diszjunkt részhalmazai. Ekkor H vagy korlátos, vagy van olyan egyenes, amely legalább n + 1 pontban metszi. Bizonyítás.
Tegyük fel, hogy
pontban. Jelöljük
H -t
egyetlen egyenes sem metszi
n-nél
Kr -rel az origó középpontú, r sugarú körvonalat.
több
Vegyünk
u ∈ K1 vektort, és tekintsük azt a derékszög¶ koordináta-rendszert, melyy -tengelyének pozitív félegyenese u irányába néz. A tételünk feltételei szerint ennek a koordináta-rendszernek az x-tengelyén létezik [a, b] intervallum, azon fi folytonosan dieren iálható függvények, és E ⊂ [a, b] pozitív mérték¶ Borel-halmaz, hogy az fi függvények grakonjai H -nak páronként egy
nek
diszjunkt részhalmazai.
H -t minden egyenes legfeljebb n pontban metszi, ru > 1 és 0 < θu < π/4, hogy H -nak egyetlen pontja sem esik abba a Cu kúpba, melynek sú sa ru u, és azon z pontokból áll, melyekre a z − ru u és u vektorok által bezárt szög kisebb, mint θu . Mivel feltettük, hogy
a 3.1.2. Tétel szerint létezik
u ∈ K1 -re legyen Au a Kru +1 körvonalnak azon maximális nyílt részíve, mely Cu -ba esik. Az Au íveket vetítsük le az origóból a K1 körvonalra: így kapjuk K1 -nek Iu nyílt ívekb®l álló fedését. Ebb®l válasszunk ki Iu1 , . . . , Ium véges részfedést. Világos, hogy a Kmaxi {ru +1} körvonalat teli 2 jes egészében fedik a Cui kúpok. Ekkor viszont a teljes {z ∈ R : ||z|| ≥ maxi {rui + 1}} körküls®t is, H tehát valóban korlátos. Minden
3.2.2. Tétel. Tegyük fel, hogy a H ⊂ R2 halmaz H1 -mérhet® és görbeszer¶, továbbá a He def = {x : |Hx | ≥ n} halmaz pozitív Lebesgue-mérték¶. Ekkor létezik [c, d] intervallum, azon folytonosan dieren iálható fi : [c, d] → R függvények (i = 1, . . . , n), és egy E ⊂ [c, d] pozitív mérték¶ Borel-halmaz, hogy az fi függvények E feletti grakonjai H -nak páronként diszjunkt részhalmazai. Bizonyítás.
H1 -mérhet® e Lebesgue-mérhet®. Fedjük le H -t H1 és görbeszer¶, már következik, hogy H 1 nullhalmaz kivételével megszámlálható sok C -görbével, jelöljük ®ket gi -vel. S def A Hi = H ∩gi ([0, 1]) jelöléssel ekkor H felírható H = N ∪ i Hi alakban, ahol El®ször megmutatjuk, hogy abból, hogy a
H
halmaz
3. FEJEZET: Rektikálhatóság és n-pont halmazok
27
S
1 1 1 i Hi , H (N) = 0, és H (Hi ) < ∞. Mivel a H küls® mérték Borel1 1 reguláris, léteznek Bi Borel-halmazok, hogy Hi ⊂ Bi és H (Hi ) = H (Bi ), 1 1 következésképpen a Hi halmaz H -mérhet®sége miatt H (Bi \ Hi ) = 0 1 minden i-re. Ebb®l azt kapjuk, hogy H (H∆B) = 0, ahol ∆ a szimmetrikus def S def dieren iát jelöli, és B = i Bi Borel. Legyen M = H∆B .
N = H\
A
e def B = {x : |Bx | ≥ n}
halmaz analitikus, hiszen a
def
C = {(x, y1 , . . . , yn ) ∈ Rn+1 : (x, yi) ∈ B (i = 1, . . . , n), y1 < . . . < yn } e pedig ennek folytonos képe az els® koordinátára Rn+1 -ben, B e halmaz tehát mérhet®, így H e is, hiszen B∆ e H e ⊂ való vetítés által. A B def pr1 (B∆H) = pr1 (M), utóbbi pedig nullhalmaz. Vegyük észre, hogy az Y = e \ pr1 (M) = H e \ pr1 (M) pontosan azon x ∈ R pontok halmaza, melyekre B Bx = Hx , és |Bx | = |Hx | ≥ n. Azt is tudjuk, hogy Y mérhet® és λ(Y ) = e = λ(H) e > 0. λ(B) halmaz Borel
Vegyünk egy
D ⊂ Y
pozitív mérték¶ Borel-halmazt, és legyen
def
B′ =
B ∩ (D × R), mely szintén Borel. A következ® állításunk az, hogy létezik egy T ⊂ D pozitív mérték¶ kompakt halmaz, és léteznek ki : T → R folytonos ′ függvények (i = 1, . . . , n), hogy ezek Gi grakonjai B -nek (így H -nak is) páronként diszjunkt részhalmazai.
A Jankov-von Neumann uniformizá iós
A analitikus részhalf : pr1 (A) → R függvény, mely mérhet® az analitikus halmazok által generált σ -algebra szerint, és a grakonja A-nak részhalmaza. ′ Tehát, mivel a B halmaz analitikus (s®t Borel), létezik olyan g : D → R ′ függvény, amelyre Gr(g) ⊂ B , és amely mérhet® az analitikus függvények által generált σ -algebrára. Spe iálisan Lebesgue-mérhet®. Luzin tételét g -re alkalmazva kapjuk, hogy tetsz®leges ε > 0 esetén létezik K1 ⊂ D kompakt halmaz és h1 : K1 → R folytonos függvény, hogy λ(D \K1 ) < ε, és g|K1 = h1 . tétel [9, 18.1. Tétel℄ azt mondja ki, hogy a sík minden
mazához van olyan
B ′ helyett a B ′ \Gr(h1 ), szintén Borel-halmazt, melynek D feletti szeletei legalább n − 1 elem¶ek, és az el®z® gondolatmenet ismétlésével válasszunk olyan K2 ⊂ D kompakt halmazt és h2 : K2 → R folytonos ′ függvényt, hogy λ(D \ K2 ) < ε, és Gr(h2 ) ⊂ B \ Gr(h1 ). Az eljárást folytatva kapunk K1 , . . . , Kn ⊂ D kompakt halmazokat és hi : Ki → R folytonos függvényeket, hogy λ(D \ Ki ) < ε minden i = 1, . . . , n-re, és a hi függvé′ nyek grakonjai B páronként diszjunkt részhalmazai. Ha ε < λ(D)/n, akkor def def λ(K1 ∩ . . . ∩ Kn ) > 0, így T = K1 ∩ . . . ∩ Kn és ki = hi |T jó választás, azaz e pozitív mérték¶ kompakt halmaz és ki : T → R folytonos függvéT ⊂H nyek, melyekre a ki függvények Gi grakonjai H -nak páronként diszjunkt részhalmazai (i = 1, . . . , n). Ezután tekintsük
3. FEJEZET: Rektikálhatóság és n-pont halmazok Nyilvánvalóan mindegyik
Gi
28
görbeszer¶, hiszen a görbeszer¶
nak a részhalmazai, ezért a 2.4.1. Tétel szerint minden
gij : [aij , bij ] → R
H
halmaz-
i = 1, . . . , n-re léteznek
folytonosan dieren iálható függvények, hogy
[ λ pr1 Gi \ Gr(gij ) = 0. j
Gi kompakt, így Gi ∩ Gr(gij ) is az. Jelöljük S a pr1 (Gi ∩ Gr(gij )) Eij -vel. Ezzel a jelöléssel tehát minden i-re λ(T \ j Eij ) = 0. Ebb®l, valamint abból, hogy az Eij -knek m. m. pontja s¶r¶ségi pont, következik, hogy rögzített i-re m. m. x ∈ T -hez létezik j , hogy x s¶r¶ségi pontja Eij nek. Következésképpen létezik x ∈ T , és léteznek j1 , . . . , jn indexek, hogy x s¶r¶ségi pontja Eiji -nek minden i = 1, . . . , n esetén. Tn ] intervallumot választhatjuk [c, d] intervallumnak, giji |[c,d] A i i=1 [aiji , bijT n t fi -nek, a [c, d]∩ i=1 Eiji halmazt pedig E -nek. Már sak azt kell belátnunk, hogy λ(E) > 0, de ez következik abból, hogy x s¶r¶ségi pontja Eiji -nek minden i-re. Mindegyik halmazt
Ezzel a bizonyítást befejeztük. A 3.2.1. és 3.2.2. Tétel közvetlen következménye az alábbi tétel:
3.2.3. Tétel. Legyen n ≥ 2 egész, és legyen H ⊂ R2 n-pont halmaz. Ekkor H nem lehet H1 -mérhet® görbeszer¶ halmaz.
3.3. Egy érdekes sejtés Mauldin észrevette, hogy a következ® geometriai mértékelméleti sejtés (lásd [12, 258. oldal℄) szoros kap solatban van az
n-pont
halmazok témakörével.
Minden síkbeli görbementes kompakt 1-halmazhoz van olyan egyenes, amely azt legalább 3 pontban metszi. (P2)
Nehéz megmondani, hogy mennyire megalapozott a sejtés. Mindenesetre ha igaz lenne, az azzal a rendkívül érdekes következménnyel járna, hogy nem létezik Borel 2-pont halmaz, amint azt hamarosan belátjuk. Ennek a sejtésnek van egy általánosabb változata is:
Minden síkbeli görbementes kompakt 1-halmazhoz van olyan egyenes, amely azt legalább n + 1 pontban metszi. (Pn)
A következ® tétel egy klasszikus vetítési tétel, nem bizonyítjuk.
3. FEJEZET: Rektikálhatóság és n-pont halmazok
29
3.3.1. Tétel. [6, 84. oldal℄ Legyen B ⊂ R2 görbeszer¶ Borel-halmaz, melyre H1 (B) > 0. Ekkor legfeljebb egy kivételével minden origón áthaladó W egyenes esetén λ(prW (B)) > 0, ahol prW a W egyenesre való mer®leges vetítést jelöli. Megjegyezzük még azt a közismert tényt, hogy tetsz®leges, nem feltétH1 -mérhet®, de véges küls® mérték¶ H ⊂ R2 felbontható egy görbe1 szer¶ és egy görbementes halmaz diszjunkt uniójára, s®t, a felbontás H -
lenül
nullhalmaztól eltekintve egyértelm¶ [12, 15.6. Tétel℄. Ha
H
Borel, akkor a
görbeszer¶ és a görbementes komponens is vehet® Borelnek.
3.3.2. Tétel. Legyen n ≥ 2, és tegyük fel, hogy (Pn) igaz. Legyen A ⊂ R2 analitikus, továbbá tegyük fel, hogy H1 (A) > 0, és minden egyenes legfeljebb n pontban metszi A-t. Ekkor A felírható A=N∪
∞ [
Ei
i=1
alakban, ahol minden Ei görbeszer¶ kompakt 1-halmaz és H1 (N) = 0. Spe iálisan A görbeszer¶. Bizonyítás. ilyen
Világos, hogy minden
E
E ⊂ A kompakt 1-halmaz görbeszer¶.
Egy
ugyanis felbomlik egy görbeszer¶ és egy görbementes Borel-halmaz 1 uniójára. Ha a görbementes komponens nem lenne H -nullmérték¶, akkor azt (Pn) szerint több, mint
n
pontban metszené egy egyenes, de ez nem
fordulhat el®. Ha a tétel állítása nem lenne igaz, akkor az 1.2.1. Tételt használva transznit rekurzióval konstruálhatnánk több, mint megszámlálható sok (α
Eα
< ω1 ) páronként diszjunkt A-ban fekv® kompakt 1-halmazt.
Tudjuk, hogy
görbeszer¶, tehát a 3.3.1. Tétel szerint egy kivételével minden
áthaladó egyenesre
Eα
W
origón
λ(prW (Eα )) > 0.
W1 -et és W2 -t. Ha λ(prW1 (Eα )) = 0, akkor ez a több mint megszámlálhatóan sok kivételes α W2 -re nézve már nem lehet kivételes. Tehát létezik olyan W origón áthaladó egyenes, hogy λ(prW (Eα )) > 0 áll fenn megszámlálhatónál több α-ra. Feltehet®, hogy ez az egyenes az x-tengely, a prW jelölés helyett pedig használhatjuk a már megszokott pr1 -et. Vegyünk két különböz® origón áthaladó egyenest,
megszámlálhatóan sok
α
kivételével
Azt állítjuk, hogy elég nagy
λ(pr1 (Eα ) ∩ [−K, K]) > 0.
K
egész esetén megszámlálhatónál több
Valóban,
{α : λ(pr1 (Eα )) > 0} =
∞ [
{α : λ(pr1 (Eα ∩ [−K, K])) > 0},
K=1
α-ra
3. FEJEZET: Rektikálhatóság és n-pont halmazok
30
így, mivel a bal oldal nem megszámlálható, a jobb oldalon álló halmazok között is van nem megszámlálható. S®t, hasonlóan belátható, hogy létezik
c > 0,
hogy megszámlálhatónál több
Világos, hogy ekkor létezik
α-ra λ(pr1 (Eα ) ∩ [−K, K]) > c.
x ∈ [−K, K], hogy x ∈ pr1 (Eα ) n-nél több αx-en áthaladó függ®leges egyenes A-t n-nél
ra teljesül. Következésképpen az
több pontban metszi, ami ellentmondás. A 3.2.3. és 3.3.2. Tételekb®l azonnal következik az alábbi tétel:
3.3.3. Tétel. Legyen n ≥ 2. Ha (Pn) igaz, akkor nem létezik analitikus n-pont halmaz.
4. fejezet Fσ -halmazok 4.1. Ívek 2-pont halmazokban 2-pont
A bevezetésben említettük, hogy ívek létezését
halmazokban el®ször
Larman [11℄ vizsgálta, azzal a motivá ióval, hogy megmutassa, hogy nem létezik
n-pont
halmaz, mely
Fσ .
Hogy pontosan mit értünk
ív
alatt, arról
még nem beszéltünk.
4.1.1. Dení ió. [0, 1]
intervallummal.
C ívnek egy x ∈ C
Egy jait:
Egy
C ⊂ R2
halmazt
nevezünk, ha homeomorf a
értelemszer¶en deniáljuk a végpontjait és a bels® pontpont bels® pont, ha
C \ {x}
nem összefügg®, és végpont,
x és y a síknak két különböz® pontja, akkor L(x, y)-nal x-en és y -on áthaladó egyenest. A síkban egy egyenes komplemen-
ha összefügg®. Ha jelöljük az
ívnek
tere két komponensre esik szét. Azt mondjuk, hogy két pont az egyenesnek ugyanazon az oldalán van, ha ugyanabban a komponensben vannak. Bevezetésképpen adunk egy egyszer¶ bizonyítást arra, hogy egy 2-pont halmaz nem tartalmazhat ívet.
4.1.2. Tétel. Tegyük fel, hogy a H ⊂ R2 halmazt minden egyenes legalább két pontban metszi, és H tartalmaz egy C ívet. Ekkor van olyan egyenes, ami H -t legalább három pontban metszi. Bizonyítás. q = f (1)
a
Legyen
C
f : [0, 1] → C
ív két végpontja.
nyítani, egyébként pedig legyen es® pontja, és legyen
m
az
p = f (0)
és
C ⊂ L(p, q), akkor nin s mit bizoívnek L(p, q)-tól (egyik) legtávolabb áthaladó, L(p, q)-val párhuzamos egyenes
x
x-en
homeomorzmus, és legyen Ha
a
C
31
4. FEJEZET: Fσ -halmazok
32
4.1. ábra.
(4.1. ábra).
Könnyen ellen®rizhet®, hogy ha az
egy pontban metszené
C -t,
akkor egy
m-mel
m
közelebbi egyenesnek legalább négy közös pontja lenne tehát, hogy
x-en kívül még L(p, q)-hoz ki sit
egyenes
párhuzamos,
C -vel.
Feltehetjük
m ∩ C = {x}.
m-nek van x-en kívül még egy közös pontja H -val, y -nak. A C ívnek p és x közötti részét jelöljük C1 -gyel, a q és x közötti részét C2 -vel. Ha y az {x + t(p − q) : t > 0} félegyenesen van, akkor L(y, q) metszi C1 -et, ha pedig az {x + t(p − q) : t < 0} félegyenesen van, akkor L(y, p) metszi C2 -t. Mindkét esetben találtunk tehát egy egyenest, amely legalább három pontban metszi C -t. Azt is tudjuk, hogy
nevezzük ezt a pontot
4.1.3. Következmény. Egy 2-pont halmaz nem tartalmazhat ívet.
4.2. Ívek 3-pont halmazokban Nem sokkal nehezebb az sem, hogy egy 3-pont halmaz sem tartalmazhat ívet. El®ször egy segédtételt bizonyítunk.
4.2.1. Lemma. Tegyük fel, hogy a C ív végpontjai, p és q egy l egyenesnek ugyanarra az oldalára esnek, és l legalább három pontban metszi C -t. Ekkor van olyan egyenes, ami C -t legalább négy pontban metszi. Bizonyítás.
l pontosan 3 pontban metszi C -t, a, b és c (4.2. ábra). Legyen f : [0, 1] → C homeomorzmus, hogy p = f (0), a = f (xa ), b = f (xb ), c = f (xc ) és q = f (1). Feltehet®, hogy xa < xb < xc . A C ívnek ez az öt pontja négy nyílt részívre bontja C -t, jelöljük ezeket rendre Cpa , Cab , Cbc , Ccq -val. Jelöljük az l egyenes komplementerét alkotó két félsík komponenst F1 -gyel és F2 -vel, és tegyük fel, hogy p, q ∈ F1 . El®ször is feltehetjük, hogy
legyenek ezek
4. FEJEZET: Fσ -halmazok
33
4.2. ábra.
Cpa ⊂ F1
Ccq ⊂ F1 .
Cab és Cbc közül az legalább az egyik F1 -be esik, akkor egy l-lel párhuzamos, p-hez ki sit közelebbi egyenes, ha pedig Cab és Cbc is F2 -be esik, akkor pedig egy p-t®l ki sit távolabbi egyenes metszi C -t legalább négy pontban. Világos, hogy
és
Ha
4.2.2. Tétel. Tegyük fel, hogy a H ⊂ R2 halmazt minden egyenes legalább három pontban metszi, és H tartalmaz egy C ívet. Ekkor van olyan egyenes, amely H -t legalább négy pontban metszi. Bizonyítás.
f , p, q , x
Legyen
és
m,
mint a 4.1.2. Tétel bizonyításában, és
C ⊂ L(p, q). Feltehetjük, hogy p = (0, 0), q = (1, 0), így ha x = (x1 , x2 ), akkor m = R × {x2 }. Legyen a = (a1 , x2 ) és b = (b1 , x2 ) két másik m-en fekv® pontja H -nak, és tegyük fel, hogy a1 < b1 . Két esetet különböztetünk meg: megint kizárhatjuk azt az esetet, amikor
a és b is. Nem b1 < x1 . Legyen c ∈ (a1 , b1 ) × {x2 } és jelölje lc a c-n áthaladó, L(a, q)-val párhuzamos egyenest. A 4.2.1. Lemma szerint feltehetjük, hogy lc legfeljebb két pontban metszi C -t, így létezik λ = (λ1 , λ2 ) ∈ lc ∩ (H \ C). Ezen az
1. Az
m
egyenesen
x-nek
ugyanazon az oldalán van
megy az általánosság rovására, ha feltesszük, hogy
eseten belül is három eset van: (a)
λ2 < x2 . tól, ezért
Ekkor az
a-n
és
λ-n
L(a, λ)
egyenes elválasztja
kívül még két
C -beli
x-et p-t®l
és
q-
pontot is tartalmaz
(4.3. ábra). (b) ( )
λ2 = x2 .
Ekkor
m-en
találtunk négy
H -beli
pontot.
λ2 > x2 . Ebben az esetben a L(b, λ) egyenes választja el x-et pq -tól, ezért most L(b, λ) metszi H -t legalább négy pontban
t®l és
(4.4. ábra).
4. FEJEZET: Fσ -halmazok
34
4.3. ábra.
4.4. ábra.
2.
a1 < x1 < b1 . Az L(a, q) és L(b, p) egyenesek metszéspontja (nevezzük α-nak) az x-tengely és az m egyenes közti sávban fekszik (4.5. ábra). ′ Legyen m egy olyan, m-mel párhuzamos egyenes, mely szigorúan α és m között van. A 4.2.1. Lemma szerint feltehetjük, hogy m′ legfeljebb ′ két pontban metszi C -t, és így létezik β ∈ m ∩(H \C). Szimmetriaokok miatt feltehet®, hogy β és x az L(p, b) egyenesnek ugyanarra az oldalára esik. Ekkor viszont az L(β, b) egyenes elválasztja x-et p-t®l és q -tól, ezért C -t is metszi legalább két pontban. Megint megvan a négy pont.
Megmutattuk tehát, hogy bármely esetben van olyan egyenes, amely legalább négy pontban metszi
H -t.
4.2.3. Következmény. Egy 3-pont halmaz nem tartalmazhat ívet.
4. FEJEZET: Fσ -halmazok
35
4.5. ábra.
4.3. Ívek Fσ -halmazokban A következ® lépés annak bizonyítása, hogy ha egy
n-pont
halmaz
Fσ ,
akkor
tartalmaz ívet.
A most következ® tételekhez bevezetünk néhány jelölést. 2 rögzített pozitív valós szám, H ⊂ R tetsz®leges halmaz, és
Legyen
ε>0
n ∈ N.
Legyen
def
Pnε (H) = {x ∈ R : |Hx | = n, ha
és
(x, a), (x, b) ∈ H, a 6= b,
akkor
|a − b| ≥ ε}.
yi : Pnε (H) → R (1 ≤ i ≤ n) függvényeket a következ®képpen deniáljuk: ε az yi függvények grakonjainak uniója legyen (Pn (H) × R) ∩ H , és minden x ∈ Pnε (H) esetén legyen y1 (x) < y2 (x) < . . . < yn (x). Vegyük észre, hogy Pnε (H) dení iója miatt yi+1 (x) ≥ yi(x) + ε minden i = 1, . . . , n − 1-re. Az
4.3.1. Lemma. Legyen ε > 0, n ∈ N, és legyen F ⊂ R2 olyan kompakt halmaz, melyet minden függ®leges egyenes legfeljebb n pontban metsz. Ekkor Pnε (F ) kompakt, és yi : Pnε (F ) → R folytonos minden i = 1, . . . , n esetén. Bizonyítás.
Az állítást n-re vonatkozó teljes induk ióval bizonyítjuk. Ha P1ε (F ) halmaz F -nek az x-tengelyre vett mer®leges vetülete, ε ε így kompakt. Másrészt legyen x ∈ P1 (F ), és (xm )m∈N olyan, P1 (F )-ben
n = 1,
akkor a
x-hez konvergál. Az (y1 (xm ))m∈N sorozat korlátos F lim supm→∞ y1 (xm ) = a és lim inf m→∞ y1 (xm ) = b véges. Mivel F zárt is, (x, a) és (x, b) is eleme F -nek, ami sak úgy lehet, hogy a = b, és ez éppen azt jelenti, hogy yi folytonos az x pontban. Az n = 1
haladó sorozat, mely
korlátossága miatt, így
esettel tehát készen vagyunk.
4. FEJEZET: Fσ -halmazok
36
Tegyük fel most, hogy az állítás igaz valamely
és vegyünk
kompakt halmazt, amelyet minden függ®leges egyenes legfeljebb n + 1 def ε pontban metsz. Legyen (xm )m∈N egy G = Pn+1 (F )-ben haladó sorozat, mely konvergál egy x ∈ R ponthoz. Legyen továbbá lim inf m→∞ yn+1 (xm ) = b. egy
F
n ≥ 1-re,
Vegyük észre, hogy
részsorozata, hogy
(x, b) ∈ F .
Az
(xm )m∈N sorozatnak létezik olyan (xmj )j∈N
|yn+1 (xmj ) − b| < ε/2 teljesül minden
j ∈ N-re,
és
lim yn+1 (xmj ) = b.
j→∞
Deniáljuk a következ® kompakt halmazt:
Mivel
def F ′ = F ∩ ({x} ∪ {xmj : j ∈ N}) × (−∞, b − ε/2] . b − ε/2 < yn+1 (xmj ) < b + ε/2,
j ∈ N-re, (xmj , yn+1 )) ∈ / F ′ , de (xmj , yn (xmj )) ∈ F ′ . Következésm j (x ′ ε ′ képpen minden j ∈ N-re Fxm = n, amib®l azt kapjuk, hogy xmj ∈ Pn (F ). j ′ ′ ′ Vegyük észre, hogy (x, b) ∈ F \ F , így |Fx | ≤ n, tehát F -nek minden függ®leges szelete legfeljebb n elem¶. Ezért alkalmazhatjuk az induk iós feltevést, ε ′ ε ′ miszerint Pn (F ) kompakt, és emiatt x ∈ Pn (F ). Ugyan sak az induk iós minden
feltevés szerint
lim yn (xmj ) = yn (x),
j→∞ így
b − yn (x) ≥ ε, j -re yn+1(xmj ) − yn (xmj ) ≥ ε és limj→∞ yn+1 (xmj ) = b. vetkezésképpen x ∈ G. Ezzel megmutattuk, hogy G kompakt.
hiszen minden
Kö-
(G kompaktságát elegánsabban úgy is bizonyíthattuk volna, hogy tekint-
jük a
{(x, y1 , . . . , yn+1) ∈ Rn+2 : x ∈ R, (x, yi) ∈ F minden i = 1, . . . , n + 1-re és yi+1 − yi ≥ ε minden i = 1, . . . , n-re} halmazt, mely zárt, mert supa zárt feltétellel adtuk meg, és korlátos is, tehát kompakt, a
G
halmaz pedig pont ennek a kompakt halmaznak az els®
koordinátára vett vetülete. Azonban a fentiekhez hasonló okoskodásra akkor is szükség lenne az
yi
függvények folytonosságának igazolásához.)
4. FEJEZET: Fσ -halmazok
37
lim supm→∞ yn+1 (xm ) = a, és tegyük fel, hogy a > b. Ekkor (x, a) és (x, b) is eleme F -nek, továbbá a > b > yn (x) > . . . > y1 (x), ami ellentmond annak, hogy F -nek minden függ®leges szelete legfeljebb n + 1 elem¶. Ezért a = b, tehát yn+1 folytonos. Legyen
Tekintsük az
def
F ′′ = {(x, y) ∈ (G × R) ∩ F : y ≤ yn+1 (x) − ε} halmazt, amely yn+1 folytonosságából következ®en kompakt. Világos, hogy F ′′ kielégíti az éppen bizonyítandó lemma feltételeit n-re, továbbá Pnε (F ′′ ) = ε Pn+1 (F ′ ) = G és az F ′ -re illetve F ′′ -re deniált y1 , . . . , yn függvények egybeesnek. Az induk iós feltevés szerint tehát
y1 , . . . , yn
is folytonosak, és készen
vagyunk.
4.3.2. Tétel. Legyen H a síknak egy Fσ -részhalmaza, és legyen n ∈ N olyan, hogy H -nak minden függ®leges szelete pontosan n elem¶. Ekkor létezik olyan nemelfajuló [a, b] intervallum, és léteznek az [a, b] intervallumon értelmezett f1 < f2 < . . . < fn folytonos függvények úgy, hogy H tartalmazza mindegyik fi -nek a grakonját. Spe iálisan H tartalmaz ívet. Bizonyítás.
S H = ∞ i=1 Fi , ahol F1 ⊂ F2 ⊂ . . ., és i ∈ N-re deniáljuk a következ® halmazt:
Legyen
kompakt. Minden
def
Hi = {x ∈ R : |(Fi )x | = n,
és ha
(x, a), (x, b) ∈ Fi , a 6= b, akkor
mindegyik
Fi
|a − b| ≥ 1/i}.
A 4.3.1. Lemma szerint Hi kompakt minden i ∈ N esetén. Vegyük észre, S∞ hogy i=1 Hi = R, így a Baire Kategória Tétel szerint létezik i0 ∈ N, hogy
Hi0
tartalmaz egy nemelfajuló
szerint a
Hi0 -hoz
intervallumot. Megint a 4.3.1. Lemma
yk |[a,b] függvények H -ban fekszenek.
tartozó
függvények grakonjai
[a, b]
folytonosak (1
≤ k ≤ n),
és ezen
4.3.3. Tétel. Egy n-pont halmaz nem lehet Fσ , ha n = 2, 3. Bizonyítás.
Használjuk a 4.1.3. és a 4.2.3. Következményeket, és a 4.3.2. Té-
telt.
. Megjegyzés.
4.3.4
A 4.2.2. Tétel bizonyítása Bouhjar, Dijkstra és van Mill
nevéhez f¶z®dik [4℄.
Ugyanebben a ikkben szerepel a 4.3.1. Lemma és
a 4.3.2. Tétel is, de a szerz®k megjegyzik, hogy a bizonyítás nem t®lük, hanem Mauldintól származik.
4. FEJEZET: Fσ -halmazok
38
4.4. Nem létezik n-pont halmaz, amely Fσ n ≥ 4,
Ha
akkor a fenti módszerrel nem lehet belátni, hogy egy
halmaz nem lehet
Fσ ,
n-pont
ugyanis már egy 4-pont halmaz is tartalmazhat ívet,
mint azt az 5. fejezetben majd belátjuk. Tehát más módszert kell keresnünk. Az az igazság, hogy egyáltalán nem nyilvánvaló, de tulajdonképpen már minden részlet a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy egy bizonyítást összerakjunk. Mivel az eddig tárgyalt eredményeken kívül gyakorlatilag semmilyen új tétel vagy lemma nem szükséges, Mauldin, Bouhjar és Dijkstra ezt a bizonyítást egy bevezetéssel és hivatkozásokkal együtt másfél oldalas ikkben közölte [5℄. Íme a bizonyítás:
4.4.1. Tétel. Legyen n ≥ 2. Ekkor nem létezik n-pont halmaz, mely a síknak Fσ -részhalmaza. Bizonyítás.
Tegyük fel, hogy
A
egy
Fσ n-pont
halmaz. Vegyünk egy tetsz®-
leges derékszög¶ koordinátarendszert a síkon. A 4.3.2. Tétel szerint létezik
[a, b] intervallum, és léteznek [a, b] intervallumon értelmezett f1 < f2 < . . . < fn folytonos függvények úgy, hogy ezen függvények Gi grakonjai A-nak részhalmazai. A Gi halmazokat mindegyik vízszintes egyenes legfeljebb n pontban metszi, ezért a Bana h Indikátrix Tétel [8, 17.17. Tétel℄ szerint az fi függvények korlátos változásúak. (Konkrétan fi teljes változása legfeljebb n(M − m), ahol m és M az fi minimumát és maximumát jelöli. egy nemelfajuló
Valójában olyan spe iális esetben alkalmazzunk a Bana h Indikátrix Tételt,
hogy az állításunk a teljes változás dení ióját felírva gyakorlatilag azonnal látszik.)
A 2.1.4. Tétel szerint léteznek
függvények, és létezik egy
fi |C = gi |C
C ⊂ [a, b]
gi
folytonosan dieren iálható
pozitív mérték¶ kompakt halmaz, hogy
minden i-re. Mivel ilyen tulajdonságú
C
halmaz és
gi
függvények
minden koordinátarendszerben léteznek, a 3.2.1. Tétel szerint az
vagy korlátos vagy van olyan egyenes, mely legalább Egy
n-pont
n+1
A
halmaz
pontban metszi.
halmaz viszont egyik tulajdonsággal sem rendelkezhet.
5. fejezet Ellenpéldák, konstruk iók 5.1. 2-dimenziós n-pont halmaz létezése Az 1.2.4. Tételben megmutattuk, hogy egy analitikus
n-pont
halmaz Haus-
dor-dimenziója 1. Általánosságban azonban ez nem igaz.
5.1.1. Tétel. Ha n ≥ 2, akkor létezik H n-pont halmaz, melyre dim(H) = 2, s®t H2 (H) > 0. Bizonyítás.
Az 1.1.2. Állítás bizonyításának módosításával, transznit re-
kurzióval konstruálunk ilyen halmazt. Legyen
κ
megint a legkisebb kontinu-
um számosságú rendszám, és vegyük a sík egyeneseinek egy {lα : α < κ} 2 jólrendezését. Továbbá készítsük el a sík Borel H -nullhalmazainak (azaz a síkbeli Lebesgue-mérték szerint nullmérték¶ Borel-halmazoknak) egy
{Bα : 0 < α < κ}
felsorolását.
α-ra deniálunk egy kontinuumnál kisebb számosságú Hα hal′ mazt. Legyen H0 = ∅. Ha α = β + 1, akkor Hα legyen Hβ és néhány lα -n fekv® pont egyesítése, ahol a véges sok hozzávett pontot lα -n úgy választjuk meg, hogy egyikük se essen olyan lα -tól különböz® egyenesre, melyen Hβ -nak legalább 2 pontja van. Annyi pontot választunk, hogy |Hα′ ∩ lα | = n Minden
legyen. Azt, hogy ezt meg lehet sinálni, már láttuk az 1.1.2. Állítás bizo-
nyításában.
Hα′ -ból úgy kapjuk Hα -t, hogy hozzáveszünk egy Bα -n kívüli pontot, hogy Hα -ra még mindig igaz legyen, hogy minden egyenes legfeljebb n pontban ′ metszi. Ahhoz, hogy ez lehetséges, azt kell megmutatni, hogy a Hα -beli pontpárok által meghatározott (kontinuumnál kevesebb) egyenes nem fedheti le
Bα
komplementerét.
39
5. FEJEZET: Ellenpéldák, konstruk iók Van olyan irány, mely nin s a
40
Hα′ -beli pontpárok által meghatározott irá-
nyok között, pontosabban van olyan egyenes, mellyel párhuzamos egyenesek ′ mindegyike legfeljebb egy pontban metszi Hα -t. Alkalmazva ebben az irányban a Fubini-tételt a Bα halmazra, az adódik, hogy van ilyen irányú egye1 nes, melynek Bα -val vett metszete H -nullmérték¶ (s®t, majdnem mindegyik
egyenes ilyen). Elég tehát azt igazolnunk, hogy a számegyenesen egy pozitív
Lebesgue-mérték¶ Borel-halmaz kontinuum számosságú. Ez pedig következik abból, hogy egy ilyen halmaz tartalmaz pozitív mérték¶ zárt halmazt is, ami mint a számegyenes minden nem megszámlálható zárt részhalmaza felírható egy megszámlálható és egy nemüres perfekt, következésképpen kontinuum számosságú halmaz egyesítéseként. Ha
α
limeszrendszám, akkor ugyanezt sináljuk, miután vettük az
α-nál
kisebb index¶ halmazok egyesítését. Végül legyen
H=
[
Hβ .
β<κ 2 2 Csak az szorul némi magyarázatra, hogy H (H) > 0. Ha ugyanis H (H) = 0 2 lenne, akkor H Borel-regularitása szerint létezne B Borel-halmaz, melyre H ⊂ B és H2 (B) = 0. Ez viszont lehetetlen, mert B is szerepelt a Bα -k között, tehát
H -nak
van
B -n
kívüli pontja.
A fejezet további részében szerepl® tételek bizonyítására gyakorlatilag ugyanez a re ept m¶ködik (jólrendezzük az egyeneseket, és megfelel® módon minden lépésben beválasztunk néhány új pontot). Ezért ezentúl nem fogjuk ennyire kirészletezni a bizonyításokat, sak a lényeges elemekr®l beszélünk.
5.2. Halmazok kiterjesztése n-pont halmazzá 5.2.1. Tétel. Legyen n ≥ 2, k ≥ n + 2, és legyen H ⊂ R2 olyan halmaz, melyet minden egyenes legfeljebb n pontban metsz. Ekkor létezik He k-pont halmaz, melyre H ⊂ He . Bizonyítás.
Mint mondtuk, a bizonyítás szinte szó szerint ugyanúgy törté-
nik, mint az
n-pont
halmazok létezésének bizonyításánál, az 1.1.2. Állítás-
ban. Csak annyit jegyzünk meg, hogy azon múlik a bizonyítás, hogy minden lépésben kontinuumnál kevesebb egyenes lesz, amely
k
pontban metszi az
aktuális halmazunkat, így azon az egyenesen, amelyen éppen új pontokat választunk, mindig kontinuumnál kevesebb tiltott pont lesz.
5. FEJEZET: Ellenpéldák, konstruk iók
. Megjegyzés.
5.2.2
e halmaz, H
41
k = n + 1-re. Ha ugyanis H egy n-pont e , akkor H e \H egy 1-pont halmaz, egy n+1-halmaz, melyre H ⊂ H A tétel nem igaz
de ilyen nyilvánvalóan nem létezik.
. Megjegyzés.
5.2.3
A tétel Bouhjar, Dijkstra és van Mill észrevétele [4℄.
5.2.4. Következmény. Minden k ≥ 4 esetén létezik k-pont halmaz, mely tartalmaz kört.
5.3. S¶r¶ és sehol sem s¶r¶ n-pont halmaz létezése 5.3.1. Tétel. Legyen n ≥ 2. Ekkor létezik n-pont halmaz, amely s¶r¶ a síkon. Bizonyítás.
Gyakorlatilag ugyanazt kell sinálni, mint az 5.1.1. bizonyítá-
sában. Kontinuum sok nemüres nyílt halmaz van, vegyük ezek egy jólrendezését. Minden lépésben vegyünk be annyi pontot az aktuális egyenesr®l, amennyi hiányzik ahhoz, hogy
n
legyen rajta, majd vegyünk be még egy
olyan pontot is, amely benne az aktuális nyílt halmazban, de a bevételével nem keletkezik olyan egyenes, amelyen
n-nél
több pont lesz. Ezt azért te-
hetjük meg, mert egy nemüres nyílt halmazt nem fedhet le kontinuumnál kevesebb egyenes. Valóban, legyen
U
nemüres nyílt halmaz, és legyen
vesebb egyenesb®l álló halmaz. párhuzamos az Az
l∩U
L-beli
L
kontinuumnál ke-
l egyenest, amely nem U -val van közös pontja. l minden L-beli egyenest
Vegyünk egy olyan
egyenesek egyikével sem, és
metszet kontinuum számosságú, továbbá
pontosan egy pontban metsz, ezért
l∩U -ban valóban lesz olyan pont, amilyet
kerestünk. Az 1.4.4. Tételben beláttuk, hogy egy
Gδ n-pont
halmaz sehol sem s¶r¶.
Felmerül a kérdés, hogy létezhet-e egyáltalán sehol sem s¶r¶
n-pont
halmaz.
Sajnos igen.
5.3.2. Tétel. Legyen n ≥ 2. Ekkor létezik sehol sem s¶r¶ n-pont halmaz. Bizonyítás.
Az eddigi tételekben mindig úgy irányítottuk a transznit rekur-
ziót, hogy a halmazunk kifelé terjeszkedjen: legyen nagy a dimenziója, legyen s¶r¶, vagy éppen el®írtunk egy halmazt, amelyet tartalmaznia kell. Most ennek pont a fordítottját sináljuk: úgy tartjuk kordában a halmazunkat, hogy
sak a sík egy részhalmazából engedünk pontokat választani.
5. FEJEZET: Ellenpéldák, konstruk iók
42
C -vel a Cantor-halmazt. A Cantor-halmaz sehol sem s¶r¶ R2 ben, tehát a C × R halmaz sehol sem s¶r¶ R -ben. Az R × C halmaz is sehol def sem s¶r¶, így az uniójuk, D = (C × R) ∪ (R × C) is az. Elegend® belátni, hogy D tartalmaz n-pont halmazt. Jelöljük
A szokásos transznit rekurziós építkezést folytatjuk, azzal a megkötéssel, hogy sak
D -b®l
választhatunk pontot. Ez valóban m¶ködik, hiszen
D -nek
megvan az a szeren sés tulajdonsága, hogy minden egyenest kontinuum számosságú halmazban metsz.
5.4. H1-mérhet® és görbeszer¶ n-pont halmazok A 3.2.3. Tétel szerint nem létezik
H1 -mérhet®
görbeszer¶
n-pont halmaz. H1 -mérhe-
Jogosan merül fel a kérdés, hogy szükséges-e a tételben feltenni a
t®séget. A választ nem tudjuk. A 3.2.3. Tétel ismertetett bizonyítása részben
a 3.2.2. Tételre épül, ott viszont egyáltalán nem látszik, hogy hogyan lehetne 1 megszabadulni a H -mérhet®ség feltételét®l. Másrészt görbeszer¶
n-pont
halmazt konstruálni sem t¶nik egyszer¶nek.
Nyilvánvaló, hogy minden görbeszer¶ halmaz belefoglalható egy Fσ görbesze1 r¶ halmazba H -nullhalmaztól eltekintve. Logikusnak t¶nik tehát egy olyan
transznit rekurzióval próbálkozni, amely mindig sak egy rögzített, elég nagy görbeszer¶ halmazból választ pontokat.
A 2.4.2. Következmény vi-
szont éppen azt állítja, hogy nin s olyan nagy görbeszer¶ halmaz, amellyel a szokásos re ept m¶ködik: alig van olyan egyenes, amely megszámlálhatónál több pontban metsz egy görbeszer¶ halmazt. Természetesen merül fel az a kérdés is, hogy létezik-e pont halmaz.
H1 -mérhet® n-
Erre a kérdésre sem ismerjük a választ, de annyit legalább H1 -mérhet® halmaz létezése. Miller [15℄ ugyanis
tudunk, hogy konzisztens
bebizonyította, hogy ha a
n-pont
V = L
axióma igaz, akkor létezik koanalitikus
halmaz. La zkovi h Miklós ötlete alapján mutatunk egy ennél jóval H1 -mérhet® halmaz létezése konzisztens.
egyszer¶bb bizonyítást arra, hogy
5.4.1. Lemma. Tegyük fel, hogy a H ⊂ R2 halmazt minden B ⊂ R2 véges lineáris mérték¶ Borel-halmaz nulla lineáris mérték¶ halmazban metszi. Ekkor a H halmaz H1 -mérhet®. Bizonyítás.
Azt kell belátnunk, hogy H minden halmazt jól vág ketté, azaz A ⊂ R2 halmazra H1 (A) = H1 (A ∩ H) + H1 (A \ H). A bal
hogy minden
oldal mindig legfeljebb akkora, mint a jobb oldal, ezért elég sak a fordított
5. FEJEZET: Ellenpéldák, konstruk iók
43
irányú egyenl®tlenséggel foglalkozni. Ez 1 ezért feltehet®, hogy H (A) < ∞.
H1 (A) = ∞
esetén nyilván fennáll,
1 1 halmaz Borel burka, azaz olyan, hogy H (B) = H (A). 1 1 A feltételünk szerint H (B ∩ H) = 0, ezért az is igaz, hogy H (A ∩ H) = 0. Legyen
B
az a
A
Ebb®l pedig
H1 (A) ≥ H1 (A \ H) = H1 (A \ H) + H1 (A ∩ H). Ezt akartuk bizonyítani.
5.4.2. Tétel. Legyen n ≥ 2, és tegyük fel, hogy kontinuumnál kevesebb nulla lineáris mérték¶ halmaz egyesítése is nulla lineáris mérték¶. (Ez következménye például a kontinuum hipotézisnek.) Ekkor létezik H1 -mérhet® n-pont halmaz. Bizonyítás.
Az 5.4.1. Lemma szerint elég megmutatni, hogy létezik olyan
n-pont halmaz, melyet minden véges
lineáris mérték¶ Borel-halmaz nullmér-
ték¶ben metsz. Legyen
κ
a legkisebb kontinuum számosságú rendszám, és legyen
{Bα :
α < κ} a sík véges lineáris mérték¶ Borel-halmazainak egy κ típusú jólrendezése. A Hα halmazokat válasszuk a következ®képpen. Álljon az Rα halmaz azon β < α rendszámokból, melyekre lα ∩ Bβ nulla lineáris mérték¶. A feltéS telünk szerint lα ∩ β∈Rα Bβ isSnullmérték¶, tehát az α-adik lépésben az új pontokat választhatjuk az lα \ β∈Rα Bβ halmazból. Belátjuk, hogy az így konstruált halmaz mindegyik
ték¶ben metszi. A konstruk ió els®
β
Bβ
halmazt nullmér-
lépésében kiválasztott pontok halmaza
összesen is sak nullmérték¶ (mert kontinuumnál kisebb számosságú). Másrészt azon
α > β
α-adik lépésben váBβ -ból, sak megszámlálható. Ez világos abból, hogy Bβ minden ilyen α-ra lα ∩ Bβ pozitív mérték¶, és az lα ∩ Bβ rendszámok halmaza, amelyekre az
lasztottunk pontot véges mérték¶,
halmazok közül bármely kett®nek a metszete legfeljebb egyelem¶ (tehát nullmérték¶).
5.5. Második kategóriájú n-pont halmaz létezése 5.5.1. Tétel. Legyen n ≥ 2. Ekkor létezik második kategóriájú n-pont halmaz. Bizonyítás.
Egy halmaz pontosan akkor els® kategóriájú, ha tartalmazza egy
els® kategóriájú
Fσ -halmaz,
ugyanis sehol sem s¶r¶ halmaz lezártja is sehol
5. FEJEZET: Ellenpéldák, konstruk iók sem s¶r¶.
Elég tehát egy olyan
minden els® kategóriájú
44
n-pont
halmazt konstruálni, amely kilóg
Fσ -halmazból.
A konstruk ió az 5.1.1. és 5.3.1. Tételek bizonyításának mintájára történik. Csak annyit kell megmutatnunk, hogy egy els® kategóriájú
Fσ -halmaz
komplementerét nem fedheti le kontinuumnál kevesebb egyenes. Legyen tehát
G
egy reziduális
Gδ -halmaz
a síkon és legyen
umnál kevesebb egyenesb®l álló halmaz. Válasszunk egy nem párhuzamos egyik
L-beli
egyenessel sem.
reziduális
R-beli
reziduális
Gδ -részhalmaza m-nek.
Az
kontinu-
egyenest, amely
A Kuratowski-Ulam tétel
(1.4.1. Tétel) szerint létezik olyan olyan l-lel párhuzamos
m∩G
l
L
m egyenest
m
egyenes, melyre
minden
L-beli egye-
nes pontosan egy pontban metszi, ezért elegend® azt megmutatni, hogy egy
Gδ -halmaz
kontinuum számosságú.
Ismeretes, hogy teljes metrikus tér
Gδ
altere homeomorf egy teljes metri-
kus térrel ([10℄, I. rész, 5.8. Tétel), valamint hogy egy nem megszámlálható lengyel tér kontinuum számosságú, ugyanis tartalmaz a Cantor-halmazzal homeomorf példányt ([10℄, I. rész, 6.4. Tétel). Ebb®l a két tételb®l adódik az állításunk.
. Megjegyzés.
5.5.2
Mint már korábban említettük, a Kuratowski-Ulam tétel
szerint egy második kategóriájú
n-pont halmaz nem lehet Baire tulajdonságú.
Irodalomjegyzék [1℄ F. Bagemihl, A theorem on interse tions of pres ribed ardinality,
Ann. of Math. 55 (1952) 34-37.
[2℄ F. Bagemihl és P. Erd®s, Interse tions of pres ribed power, type or measure,
Fund. Math. 41 (1957) 57-67.
[3℄ V. J. Baston és F. A. Bosto k, On a theorem of Larman,
Math. So . (2) 5 (1972) 715-718.
J. London
[4℄ K. Bouhjar, J. J. Dijkstra, és J. van Mill, Three-point sets,
Topology Appl. 112 (2001) 215-227.
[5℄ K. Bouhjar, J. J. Dijkstra, és R. D. Mauldin, No
σ - ompa t,
Pro . Amer. Math. So . 129 (2001), 621-622.
[6℄ K. J. Fal oner,
The Geometry of Fra tal Sets
n-point
set is
(Cambridge University
Press, 1990). [7℄ H. Federer,
Geometri Measure Theory
[8℄ E. Hewitt és K. Stromberg,
(Springer-Verlag, 1969).
Real and Abstra t Analysis
(Springer-
Verlag, 1965). [9℄ A. S. Ke hris,
Classi al des riptive set theory
(Graduate Texts in Mat-
hemati s 156, Springer-Verlag, 1995) [10℄ La zkovi h Miklós,
Valós függvénytan (egyetemi jegyzet)
(ELTE,
Budapest, 1995). [11℄ D. G. Larman, A problem of in iden e,
J. London Math. So . 43
(1968) 407-409. [12℄ P. Mattila,
Geometry of Sets and Measures in Eu lidean Spa es
(Cambridge University Press, 1995).
45
IRODALOMJEGYZÉK
46
[13℄ R. D. Mauldin, On sets whi h meet ea h line in exa tly two points,
Bull. London Math. So . 30 (1998) 397-403.
[14℄ S. Mazurkiewi z, O pewnej mnogo± i pªaskiej, która ma z ka»da
prosta dwa i tylko dwa punkty wspólne (Lengyel), Comptes Rendus des Séan es de la So iété des S ien es et Lettres de Varsovie 7 (1914) 382384; Fran ia ford.: Sur un ensemble plan qui a ave haque droite deux et
Traveaux de Topologie et es Appli ations et al., PWN, Varsó, 1969) 46-47.
seulement deux points ommuns, (Szerk.: K. Borsuk
[15℄ A. Miller, Innite ombinatori s and denability,
Logi 41 (1989) 179-203.
[16℄ C. A. Rogers,
Hausdor Measures
Ann. Pure Appl.
(Cambridge University Press,
1970). [17℄ S. Saks,
Theory of the Integral
(Dover, New York, 1964).
[18℄ W. Sierpi«ski, Une généralisation des théorèmes de S. Mazurkiewi z et F. Bagemihl,
Fund. Math. 40 (1953) 1-2.