f'~~l I!
'
A NEMZETI .. ES NEMZETKOZI BIZTONSAGOT ERINTO KIHIV AS /
I
/
//
/
I
Szerkesztette \'ADAI ÁGNES
1999.
":"
~:,~
,.
--
- '_n .-'
..
TARTALOM
1.
TERRORIZMUS, SZERVEZETT BUNÖZÉS ÉS GAZDASÁG Földi László, szakérto A nemzetközi terrorizmus és a nemzetközi szervezett bunözés közös élettere napjaink kihívásai között
9
Lukács Gábor, BKE Összehasonlitó Gazdaságtan Tanszék Globalizálódó gazdaság - globalizálódó terrorizmus.
II.
17
A TERRORIZMUS TÖRTÉNETI ASPEKTUSAI Wilfrid Knapp, St. Catherine's College, Oxford Jewish and Arab Terrorism - an Historicai Comparison. .
31
Nagy Tamás, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Politika-eroszak-terror. Adalékok a terrorizmus történetéhez
56
Kövári Péter, ELTE ÁJK Terrorizmus
gyökerei
az ír politikában.
. .. . . . . . . . . . . . . .
67
5
Ill.
A TERRORIZMUS JOGI KÉRDÉSE Kardos Gábor, ELTE AJK Miért nehéz jogi eszközökkel védekezni a terTOrizmusellen?
75
Vadai Ágnes, BKE Nemzetközi Kapcso/atok Tanszék A terrorizmus kérdése az ENSZ által
elfogadottnemzetköziegyezményekben.
IV.
ANTI-TERRORISTA
...86
POLITIKÁK
Alessandro Politi, O/asz Honvédelmi Minisztérium. Róma The Transfonnations oflntemational Terrorism: Assessment and Possible Answers
112
Vadai Ágnes, BKE Nemzetközi Kapcso/atok Tanszék Terrorizmus és EUrópa
129
Braun Zsolt, Rendortiszti Foisko/a Egyes európai országok anti-terrorista intézkedései
6
150
ELOSZÓ
Napjaink egyik legfontosabb kérdése a globalizálódó világ. Ennek a globalizációnak szerves részét képezi a biztonság problematikája. A biztonság, s vele az etatista biztonságpolitika is alapvetoen átalakult. A bipoláris világrendszerre jellemzo' katonai-politikai biztonságfogalom kiterjedésének vagyunk szemtanúi. Ezen kiterjedés egyik sajátos vetülete a nemzetközi szervezett bunözés és a nemzetközi terrorizmus intenziwé válása. Ezek a kockázatok a kétpólusú világrendszer idején is jelen voltak. A kötet történelmi része jól példázza, hogy már a múlt századtól kezdve létezik terrorizmus. Mindazonáltal a terrorizmus fellendülésének korszaka a második világháborút követo éra. Pontosan ezért ez az a korszak, amikor kísérlet született arra, hogy regionális és univerzális síkon kidolgozzák a terrorizmus elleni fellépés jogi kereteit. Ezzel párhuzamosan a nemzetállamok anti-terrorista politikák kidolgozásán munkálkodtak. Ugyanakkor 1989 után már a gazdasági életbe ís egyre jobban behatoló szervezett bunözoi csoportok, s a gazdasági lehetoségeket saját javukra fordító terrorista csoportok újabb kihívást jelentenek az államok számára. A jelen kötet célja, hogy bemutatást nyújtson a terrorizmus fent említett aspektusairól. A kötet létrejöttét a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke és a Friedrich Ebert Alapitvány által 1998. április 22-25. között szervezett "Terrorizmus - A nemzeti és nemzetközi biztonságot érinto kihívás" címu konferencia anyagából válogattam össze. Megragadva a lehetoséget az eloszóban szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik mind a konferencia szervezésében, mind a kötet létrejöttében segítséget nyújtottak. 7
JPFI
-Elsösorban valamennyi elöadónak és szerzönek, akik idejüket nem kímélve segitették a konferencia és a kötet létrejöttét. Dr. Rostoványi Zsoltnak, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék tanszékvezetöjének, aki támogatásával és jó tanácsaival segítette munkámat. Dalos Rimmának, a Friedrich Ebert Alapitvány munkatársának,aki vállalta a kockázatot, amikor támogatta a konferencia és a kötet megalkotását. Gansberger Katalinnak, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék elöadójának - a könyv muszaki szerkesztöjének -, aki elviselt, amikor újabb és újabb kérésekkel jelentem meg. Végül és nem utolsósorban családomIlak, akik mindig és mindenben támogattak.
Budapest, 1999. március
Vadai Ágnes
8
-.
-'-"'-,..
"- .-;"':.;.....
ol
FÖLDI LÁSZLÓ
NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ÉS A NEMZETKÖZIVÉ VÁLT SZERVEZETT BUNÖZÉS
Bevezetés Miközben intézkedések történtek, hogy sikerüljön visszaszorítani a terrorizmus és szervezett bunözés romboló hatását, végleges megoldások tennészetesen még nincsenek. A feladat továbbra is adott, hisz a demokráciák "osellensége" a terror és a bunözés. A harc pedig ezen jelenségek ellen nem egyedül a konnányzatok feladata, hanem minden ország és azon belül minden politikai ero és társadalmi intézmény kötelessége. A téma négy aspektusát kívánom röviden - a gondolatfelvetés szintjén - kezelni: - a nemzetközi terrorizmus léte; - a nemzetközivé vált szervezett bunözés néhány paramétere; - a terrorizmus és szervezett bunözés egymáshoz való viszonya, közös életterük kérdései; - végezetül az általam lehetségesnek tartott el1enlépések, e két társadalmat romboló jelenséggel szemben. 1.
A nemzetközi terrorizmus idoszeru ismérvei
Lényeges megemlíteni, hogy a nemzetközi terrorizmus az elmúlt évtizedekben érezheto változásokon esett át. Egyik jellemzoje, hogy bizonyos - fóként európai - csoportjai eltuntek, illetve beolvadtak más szervezetekbe.
- ~ "'-.
; .'-.,
.-'-
10 NEMZETKÖZI
"
_:'.
'ó'
TERRORlZMUS ÉS SZERVEZETT BUNÖZÉS
Okként jelenthetjük meg, hogy a bipoláris világ eltünésével, és különösen a Szovjetunió felbomlásával a kommunista jegyeket és ideológiákat valló szervezetek létalapja szünt meg, vesztette el értelmét és életterét. S bár az államilag irányított szervezetek megmaradtak, a hangsúlya telToristacsoportok ideológiájában a felszabadító, illetve vallási alapú megjelenésre, elméleti háttéITetevodött. Különösen az iszlám vallási szervezodések váltak napjaink legaktívabb teITorszervezeteivé. Céljaik között jelen van az iszlám terjesztése épp úgy, mint a területszerzés, illetve a nyugati típusú fóként amerikai - életformák tagadása.
Mára már nem elégséges cél, hogy "felrázzák" a közvéleményt mondjuk egy-egy üzletember, politikus elrablásával, miként ezt a Vörös Brigádok, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF), vagy a peruI Fényes Ösvény stb. szervezetek tették. A teITornem öncéllá, hanem teITorizmussávált. A teITorizmuspedig nemzetközivé alakult. Mindez azt jelenti, hogy a magányos teIToristák kora lejárt, a teITorcselekmény ideológiai alapja erosödött, illetve politikai háttere fokozódott. Ezért lényeges - bizonyos fokig új elem - a teITorizmus "totális" nemzetközivé válása. Nincsenek határok sem földrajzi, sem politikai értelemben. A korábban Afganisztánban harcoló Mudzsahedin egységek megjelennek Boszniában, miközben a Közel-Kelet egyes államai bizonyíthatóan támogatják oket anyagilag. Egy másik példa, amikor izraeli célpont ellen Dél-Amerikában hajtanak végre arab szervezetek teITortámadást. Teljesen új jelenségként is kezelheto, hogy bizonyos régiókban - pl. Algéria - saját népük ellen folytatnak tömeges leszámoló akciókat, illetve provokálnak belpolitikai káoszt.
0_.
_.------
FÖLDI LÁSZLÓ
II
Miközben ezek a megoldások a terrorizmus eszmeiségéböl adódnak, mégis sokszor szinte értelmetlen és öncélú túlkapásnak tunnek. Ebben az értelemben az eszmeiség aztjelenti - ez már hangsúlyozásra került -, hogy bár taktikai céljaiban eltérhetnek az érintett szervezetek, de stratégiai elképzeléseik egymást erösítik fiiggetlenül attól, hogy tartanak-e fent egymással direkt kapcsolatot.
I
Az értelmetlen gyilkosságok és merényletek látszata eltökélt eszmeiséget sejtet, mely alapvetöen politikai célzatú és identitású. A nemzetközivé vált terrorizmus társadalmi támogatottsága sajnálatosan fokozódott az elmúlt évtizedekben. Mára már nemcsak szélsöséges. sokszor személyiségtorzulásban szenvedök gyülekezetéröl beszélhetünk, hanem széles társadalmi rétegek tudatos szimpátiáját élvezik az egyes terrorszervezetek, mint pl. Hamasz, Hezbollah stb. Évtizedes harcaik és propagandájuk nem volt eredménytelen, hisz napjainkra részévé váltak a politikai közszereplésnek épp úgy, mint az emberek mindennapjainak. A módszerek szintjén az úgynevezett állam irányította terrorizmus teljesen szakít a korábbi terminus technicus-szal. A klasszikus formát egy államon belüli zavarkeltés jelentette, míg az állam irányította terrorizmus esetén egy másik állam létét veszélyezteti, igyekszik tudatosan megdönteni azt. Államilag irányított terrorista módszerek alkalmazása egy idegen hatalom gyengítésére, esetleg megdöntésére. Ennek a kiteljesedése a XX. század végére következett be, vált a nemzetközi politika részévé. A terrorizmus elleni harc egyre nehezebb és bonyolultabb lett. Számolni kell a nemzetközivé vált terrorizmus jelenlétével, befolyásának és életterének növekedésévei, politikai és tömeges támogatottságával. A kihívás, amit ez ma jelent, még teljesen fel sem mérhetö, illetöleg történetfilozófiai kérdéssé vált.
Ii
,J
12 NEMZETKÖZI
2.
TERRORIZMUS ÉS SZERVEZETT BUNÖZÉS
A nemzetközi szervezett bunözés néhány paramétere
A szervezetszeru alvilági csoportok, a politikával is összefonódó bünözok kartelljei, a maffiák szintén nem újkeletü kérdojelek a modern társadalmak számára. A bünözoi csoportok társadalmon belüli pozíciói, illetve a konkrét, úgynevezett gazdasági érdekeltségei azok, amik változtak az elmúlt években. Új témákban - elektronikai ipar, informatikai rendszerek stb. alakitottak ki pozíciókat, elfogadva az új kor új kihívásait. A profitszerzés, mint cél, a szervezett bünözoi csoportok számára a tényleges hatalommal fennálló kapcsolat nélkül nem létezhet. Ennek érdekében idoszakosan társadalmi szempontból progresszív akciókba is pénzt fektetnek (alapitványok, közhasznú társaságok támogatása, választási hadjáratok stb.). A szigorú hierarchikus felépítésü bünözoi szervezetek a legális üzleti szférában is a gyors tokemozgásra törekszenek. Ebben leginkább a politika és államigazgatás korrumpálhatósága segíti oket. E stádiumban a szervezett bunözés áttételes - vagy direkt - személyes kapcsolatok révén összeköti az alvilágot a legmagasabb szintu politikai vezetésseI. S minél magasabb szintre jut el, annál inkább a legális szférához igazodik, alakítja ki érdekeit. Ahogy a nemzetközi terrorizmus esetében a szervezett bunözés is egyre internacionalistábbá válik, félretéve az érdekellentéteket az összefogásban rejlo nagyobb haszon reményében. A nemzetközivé válás folyamatában jelentos szerep jutott annak a történelmi ténynek, hogy Kelet-Európában alapveto társadalmi változások következtek be az elmúlt 7-8 évben. Ez egyfelol új "befektetési terület"-ként jelent meg a hagyományokkal rendelkezo és nemzetközivé vált bünözoi - maffiaszeru - csoportoknak. Másrészt új "társaságok" kértek helyet maguknak, fáként a volt Szovjetunió utódállamaiból.
. -,
~
-
FÖLDI LÁSZLÓ
13
']
A megjelenésen túl új és eleddig nem ismert stílus és módszerek követték az új kelet-európai maffiák megjelenését. Az új stílus legjellemzobb formái a rendkívül kegyetlen, eroszakos megoldások és a végtelenül jól szervezett, szinte katonai hierarchia. Bizonyos esetekben ez azért sem lehet meglepo, hisz a szervezetek managementjében olyan volt titkosszolgálati tisztek kaptak helyet, akiket a rendszerváltások az utcára tettek. A rendkívül jól kiképzett profik új szemléletet honosítottak meg a bunszövetkezetekben. Feladatuk, hogy ütoképes felkészült csoportokat hozzanak létre miként a klasszikus terrorszervezcteknél egymástól teljesen elkülönítsék.
muködik
-
-
1
.
j.
s
i I
a sejteket
I I 1
A különbözo csoportok sokszor nem is tudnak egymásról, miközben egy-egy "szakterületre" specializálódnak, ahogy azt a professzionális megoldás meg is követeli. A kiképzés mellett a volt operatív tisztek feladata az operációk irányitása, a végrehajtás koordinálása.
,
A régió országaiban nemcsak elcsapott volt hivatalnokok találták meg helyüket a maffia soraiban, hanem az aktív politika is sajnálatosan még inkább szerepet kapott a kOITUpciótémyerésével. Ráadásul olyan tendencia is jelen van a folyamatban, hogya maffiát tudatosan fel is használják egyes országok saját külgazdasági és gazdaságpolitikai céljaik érdekében.
I I
Vannak ugyan konfliktusok és piacfelosztást szolgáló leszámolások a nemzetközi bunözo szervezetek között, de ezek mára már csak helyi csetepatéknak mínosülnek, miközben sok kérdésben egyeztetés folyik a dél-amerikai, USA-beli és orosz maffiavezérek között. Ilyen találkozók alkalmával a "témák" elosztása mellett gyakorlatilag a világ kerül érdekövezetek mentén felosztásra. Óriási vagyonok fölött diszponálnak és mindez a lehetoségeiket is alapvetoen determinálja. I, I I.J
:
,-....
"'-.-
-~
14 NEMZETKÖZI
'
:.'
~..
. ;:...~..~i~,-....
.
TERRORIZMUS ÉS SZERVEZETT BUNÖZÉS
Egyszerüen a legjobb és legdrágább megoldásokat tudják alkalmazni szemben a bünüldözö szervek szerény lehetöségeivel. Kelet-Európában, így Magyarországon is alig van nagy és komoly üzlet, befektetés, amelyben ne jelenne meg, ha közvetetten is, a helyi maffiák érdeke, esetleg pénze. A "szatelit" maffia cégek tudatosan megnyerésére véddmük érdekében.
3.
törekszenek
pártfogók
A terrorizmus és a szervezett bunözés egymáshoz való viszonyának kérdései
Egyes helyzetekben megfigyelhetö, hogy ismert terrorszervezetek és maffiaszeru bünszövetkezetek képviselöi közös érdek mentén egymásra találnak, mely tovább fokozza létezésük és müködésük veszélyeit. A leginkább közös ismérv a nemzetközivé válás. A határok nélküli befolyási övezetek és operatív területek kialakítása. Az érdekek mentén történö szervezödés szemben a földrajzi elhatárolódással. Ennek jegyeiröl az elözöekben már volt szó. A másik közös vonás a hasonló módszerek és eszközök tekintetében van. Bár határozottan elkülönülnek céljaik, hisz a terrorizmus a politika megdöntésére, a bünözöi kartellek a politika megnyerésére, ily módon stabi/izá/ására törekszenek. Mégis módszereiket, sok esetben rövid távú céljaikat tekintve hasonlóan reagálnak, illetve együttmüködnek. Gondoljunk arra, hogy terrorista érdekeket bünözök realizálnak, pl. illegális fegyvervásárlások alkalmával, vagy az illegálisan megtermelt kábítószert - PICK, Hezbollah végez ilyen munkát - bünözök terjesztenek például azért is, hogy a terrorszervezet "jóhírét" megvédjék.
-.
----.-------..-
FÖLDI LASZLÓ
IS
Ugyanakkor nem ritka az sem, hogy egy-egy terrorszervezet önfenntartás érdekében bankot rabol vagy más köztörvényes buncselekményt hajt végre. Hasonló bennük az is, hogy hierarchikusan épülnek fel és belbiztonsági, védelmi struktúrájuk rendkívül fejlett. A felderíto, elháritó szervek számára nehéz a beépülés ezen szervezetekbe. Kelet-Európában kellemetlen hasonlóság, hogy a bunszövetkezetek eloszeretettel alkalmazzák a megfélemlítés - robbantás, merénylet stb. - eszközeit, melyek klasszikus értelemben a terrorszervezetekhez voltak korábban köthetok. Az államon kívüliség közös érzete pszichológiai és így stratégiai szövetséget jelent a nemzetközi terrorizmus és nemzetközi szervezett bunözés számára. Ezzel eredményesen szembeszállni csak hasonló, a nemzetköziség filozófiájávallehet.
4.
Lehetséges megoldási módok a nemzetközi terrorizmus szervezett bunözés elleni harcban
és
A világban, így Európában is végbemeno integrációs folyamatok ellenére a "nemzeti ügy
- és
inforrnáció-féltés"
intenziven van jelen a
demokratikus társadalmak védelmi rendszereiben. A terrorizmus és bunözés nemzetközi együttmuködési formái ma operatívabbak és rugalmasa~bak, tehát hatékonyabbak, mint a bunüldözo szervek hasonló megoldásai. Az országok elsosorban saját erobol akarják saját magukat megvédeni a terror és bunözoi szervezetek jelenlététol és befolyásától, ami törekvés néha mások "rovására" valósul, valósulhat meg.
"
I t
Nehéz levetkozni a sztereotípiákat, berögzodött módszereket. A bunüldözok anyagi és szellemi bázisai is messze elmaradtak a kívánatos színvonaltói és fejlodéstol. Az adófizetok pénzére sokhelyütt szükség van és a terrorizmus, bunözés elleni harc csak egy terület az állam feladatai között.
.1
...
R ~
16 NEMZETKÖZI
...
.~ ~~,
.
..
TERRORlZMUS ÉS SZERVEZETT BUNÖZÉS
Gond az is, hogy a kérdéseket nem a jelenségek, a kialakulás, esetleg a megalakulás szintjén kezelik az illetékesek, hanem már akkor, amikor üldözni kell, amikor már a terrorcsoport vagy bunszövetkezet kiterjesztette befolyását az adott társadalomban, gazdaságban. A fenti jelenségek helyes kezelése és szükséges megváltoztatása döntö a megoldás érdekében. A legfontosabb a védekezés nemzetközivé tétele, a nemzeti érdekek megtartása mellett a globális érdekek hangsúlyozása. Fontos tehát, hogya mellett közös
-
meglévö nemzetközi szervezetek felügyelete
bunüldözöi
-
intézmények
alakuljanak,
a meglévok
nagyobb támogatásban részesüljenek. Az országok illetékes szervei között ki kell alakítani az információk azonnali és folyamatos áramoitatásának feltételeit. Szükségesnek túnik a marginális érdekek félretétele a globalizálódó veszéllyel szembeni hatékony harc érdekében. Mindez áldozatokat követel anyagi és politikai értelemben is, de a holnap békéjéhez és nyugalmához a kezdö lépéseket a ma felelos kormányoknak és intézményeknek kell megteremteni.
.~
-<-,-
,K-~'_".~"'~
,
.__,~
..._
LuKÁcs GÁBOR
GLOBALIZÁLÓDÓ GAZDASÁGGLOBALIZÁLÓDÓ TERRORIZMUS
Tartalmi kivonat Az ma már vitathatatlan tény, hogy a globalizáció egyre erosebben meghatározza a nemzetközi gazdasági, kulturális és valamilyen szinten a politikai életet is. Egy új világrend van kialakulóban, melynek utópisztikus jellemzoi a béke, a demokrácia és a világméretu jólét, viszont szemmel látható eredménye a mindinkább erosödo liberalizáció. A nemzetállamok a privatizáció, a dereguláció, s a decentralizáció által sok esetben saját tUggetlenségüketáldozzák fel a gazdaság prosperálása érdekében. Az állam mint intézmény ugyan nem elavult, hiszen kollektíve neki van a legnagyobb hatalma, de egyenként vizsgálva a nemzetállamokat azok egyre több funkciót adnak át a nem állami szereploknek. Az államok közötti versengés mar nem a területért, hanem a világpiaci részesedésért folyik, igy a gazdasági és kereskedelmi politika primátusa figyelheto meg a bi1;tonság-és külpolitikával szemben. Mindezzel egy idoben egyes térségekben a nemzetállamok arra törekednek, hogy hatalmukat mindinkább növeljék és nemzeti vagy faji alapon szuverenitásukat megszilárdítsák.
1
A gazdaság, a politika, a kultúra, az intézményrendszer globalizálódásán túl azonban tanúi lehetünk a terrorizmus globalizálódásának is. A gazdaság muködése, a gazdasági rendszerek reakciói, a társadalmat érinto események kezelése, a kulturális visszhangok és az ezeket átfogó intézményrendszer mindinkább hasonlóvá válik az egész világon. Ez szinte egységes alapot és teljes
.,. ~ -"-.'!'.:ri(i.1~
.1
18
GLOBALIZAL6D6GAZDASAG ÉS TERRORIZMUS
kiszámithatóságot biztosit a terrorizmusnak ahhoz, hogy céljait elérje és "hasznát" maximalizálja. A terrorizmus elterjedésének okait vizsgálva sokan a civilizációs töréshatárokat említik - Huntington szerint [Huntington, (1995)] az új világrend szembenállásait sokkal inkább ezek a civilizációs különbségek fogják meghatározni, mintsem politikai vagy gazdasági érdekellentétek. Tanulmányomban, mindazonáltal, a terrorizmust elosegíto okozati összefUggések helyett inkább arról szeretnék beszélni, hogy az általánosságban vett globalizáció miként vetíti elore a terrorizmus elterjedését, globalizálódását.
Hipotézis A globalizáció, habár sokak szerint nehéz rá korrekt definíciót találni, realitás. Egyre többet beszélünk arról, hogy a világ összeszukül. a világ egységesedik, az interdependenciák korát éljük, és lassan azt tapasztaljuk, hogy csak egyetlen világgazdasági és világkereskedelmi rendszer létezik. Az egyes földrajzi régiók között eltünnek a gazdasági és politikai különállások, egyre inkább egymásra utaltak lesznek, kölcsönös fiiggések rendszere alakul ki, és ezáltal egy egyre erosebben összetartó globális világgazdaság, világkereskedelem és globális politikai rendszer körvonalazódik. Emellett egy új világrend ver gyökeret, amelynek alapja és mozgatója a globalizáció. Ezen új világrend ellentéte a réginek, amelyet az egymással szembenálló nemzetállamok dominanciája határozott meg. Azt látjuk, hogy a magántulajdonon alapuló pluralista demokrácia válik mindenhol az értékrend sarokkövévé. A mai világrendet két, egymással párhuzamosan létezo felállás határozza meg: a nemzetközi szervezetekben a nemzetálIam, mint szuverén aktor vállal szerepet, ugyanakkor a szupranacionális intézmények hatáskörének kibovülése és a nemzetállamok erosödo kooperációja nyer egyre inkább teret.
,----
LUKÁCS GÁBOR
19
A globalizáció egyre rohamosabb terjedésének nyilvánvaló okai azok a gazdasági elonyok, amelyekhez a nemzetgazdaságok a globalizálódás révén jutnak. A késobb bemutatandó adatok is bizonyítják, hogy az egységesült világgazdaságban és világkereskedelemben a multinacionális vállalatokon, mint fószereplokön keresztül olyan gazdasági elonyök deriválódnak, amel}ekrol egyetlen gazdaság sem mondhat le. Az egységesült világgazdaságban mind nehezebb ellenorizni a pénzés toketranszfereket, a liberális gazdasági rendszereknek sok esetben nincs eszközük és jogi alapjuk ahhoz, hogy távol tartsák, vagy megfigyelés alá vegyék a szervezett bunözés bizonyos ágaiti, úrn. a pénzmosás szárnos leleményes formáját. A globalizálódó értékrend és intézményrendszer következtében a politikai rendszerek is globalizálódnak. A plurális demokráciák kezében egyre kevesebb eszköz van arra, hogy határaikon kívül tartsák a nemzetközi bunözés és terrorizmus elkövetoit. A bipoláris világrend politikai és gazdasági alapon egyaránt biztosította a kiszurést. A kommunista blokk országai ideológiai alapon tették törvényessé a terrorista elemek kiszurését (például vízumkényszerrel és szigorÚ határellenorzéssel). A gazdaságok pedig nem rendelkeztek olyan mértéku tokével, hogy a nemzetközi bunözés begyurüzhetett volna (például kábítószer kereskedelem), illetve a nemzetközi tokeberuházásokat sem támogatták. Mindezek alapján elmondható, hogy nem beszélhetünk csupán a gazdasági globalizációról, hanem a jelenséget a maga komplexitásában kell megragadni. A teljes igényü elemzés kimutatja a gazdaság mellett a politikai rendszer, a kultúra, az intézmények, az értékrend, az igények, a szokások, és mindezek mellett a bunözés és a terrorizmus globalizálódását is.
Eltéro vélemények vannak arról, hogy lehet.e búnözói terrorizmusrólbeszélni. Az én énelmezésemben
knlön kell választani a szervezett bünözést a nemzetközi
terrorizmustól, hiszen az elsonek ro célja a pénzügyi profitszerzés, míg a terrorizmusleginkábbideológiaivagy etnikaialapokonszervezódik.
I
.
20
GLOBALIZALÓDÓ
GAZDASAG ÉS TERRORlZMUS
"Ha Carlos bandája a nemzetközi terrorizmus példája, akkor transznacionálisnak nevezhetjük, hiszen a lodi vérfiirdot elköveto három japánt Libanonban képezték ki, NSZK papírokkal rendelkeztek, francia reptérrol indultak és csehszlovák fegyverekkel gyilkoltak - Izraelben; s az egység vezetoje, a mészárlást túlélo Kozo Okamoto a szíriai hadsereg alezredese volt." [Benkc (1989) fedölap] A világ összeszukülése és a terrorizmus kiszélesedése A második világháború után egy olyan méretü tudományos-technikai forradalom bontakozott ki, melynek hatásai világméretüek. Ez alatt azt értem, hogya Föld egymástól földrajzilag távol lévo, korábban elzárkózó részei is egymással fiiggoségi, egymásrautaltsági viszonyba keliiltek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ma már szinte semmi olyan nem történhet a világgazdaságban vagy a világpolitikában, aminek valahol másutt a Földön ne lenne valamilyen pozitív vagy negativ hatása. Ez az egymásrautaltsági viszonyrendszer a hidegháború árnyékában, a bipoláris világrend közepette szélesedett ki, hiszen a legfontosabb közös érdek a világháború elkeliilése volt. Ez volt az a szükségszeru extern hatás, amely arra kényszerítette a világ egyes részeit, hogy mindinkább egymással kooperálva, egymásra utalva jelenjenek meg a nemzetközi rendszerben. Ebben a helyzetben szükségszeruen egymáshoz kellett kapcsolódniuk, integrálódniuk a különbözo országoknak. Ez nem jelent mást, mint hogy a társadalmi, a politikai és a gazdasági rendszereknek és azok egyes elemeinek kompatibilissé, összekapcsolhatóvá kellett válniuk. A globalizáció - definícióm szerint - valamennyi olyan politikai, társadalmi, környezeti és gazdasági tendencia megjelölésére használatos, amely világméretekben zajlik le. Sokak számára azonban a kifejezés leginkább a gazdaság szférájában lejátszódó folyamatokat jelöl. A gazdasági globalizáció fó szereploi a multinacionális vállalatok, amelyek globális optimalizálási stratégiát folytatnak. Az azonban nyilvánvaló, hogya vállalatok globalizációs stratégiája, és a nemzetközi kereskedelem mögött ugyanazon indíték húzódik meg. Ez nem más, mint a vállalatok profitrnaximalízálási törekvése. Ez az az ero, amely eddig példa nélküli intenzitással hajtja elore a gazdaság
..
,...~.~. _ .'..00.;.;:.. _ '..
,o;"_~'''''''''
-:.. ......
LUKÁCS GABOR
21
globalizálódását, s amiért a folyamatnak ez a szegmense a legszembetünöbb. Mindazonáltal, azt feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy ami minöségileg újat jelent napjainkban, az nem a gazdasági globalizáció ilyen mértékü felfutása (hiszen ilyen törekvések már a pénz megjelenése óta megfigyelhetök voltak), hanem a kulturális, világnézeti és fóként politikai attitüdök és értékek világméretü uniformizálódása. Abból az állitásból kiindulva, hogy ma már akármi is történik a világ egyik szegletében, annak hatása van a többi régióra is (és itt nem csupán a gazdasági összefiiggésekröl beszélek, mint amilyen a délkelet-ázsiai válság volt, hanem biztonságpolitikai és katonai akciókról is), következik az, hogya reakcióidö jóval rövidebb ma, mint volt néhány évtizeddel ezelött. Ez azonban azt a veszélyt is magában rejti, hogy azok az erök, amelyek a terrorizmust tartják a legmegfelelöbb módnak érdekeik érvényesítésére, egyrészt sokkal inkább megérzik a nemzetközi események hatásait, másrészt könnyen hihetik, hogy
-
hasonló kölcsönhatási elv alapján
-
befolyásolhatják
ezeket a nemzetközi eseményeket (úrn. törvényhozás, nemzetközi normák és szankciók meghozatala, stb.). Ráadásul a terroristák reakcióinak ideje lerövidült, ezért számolnunk kell azok szinte azonnali megjelenésével. A vonatkozó szakirodalom [úrn.: Senke (1989), Kíss (1997), Póczik (1997)] a terrorizmus három formáját látszik megkülönböztetni. Az . elsö típushoz az ideológiai indíttatású csoportok tartoznak, mint a szélsöbalos perui Fényes Ösvény, vagy mint amilyen a szélsöjobbos török Szürke Farkasok volt. A második típus az etnikai terrorcsoportokat fogja össze, melyek elsösorban nacionalista, etnikai és vallási megfontolások alapján harcolnak az ídegennek ítélt hatalom ellen. Ide sorolandó az Irish Republican Army (IRA) és az ETA. A szakirodalom harmadik tipusként különíti el az állami terrorizmust azzal érvelve, hogy bizonyos terrorcselekményekre adott állami válasz hatásában és erejében gyakran felülmúlja magukat a terrorcselekményeket. Ilyen állami reagálásra példaként az Egyesült Államok, Izrael, illetve Szudán, vagy Libia kerül említésre.
..
-
~
22
GLOBALIZ.4LÓDÓ GAZDASÁG ÉS TERRORlZMUS
A globalizáció nyertesei és vesztesei Tévedés lenne azt gondolni, hogyaglobalizációnak csak nyertesei vannak. Több iskola is létezik, amely ezzel a jelenséggel foglalkozik. Én hármat szeretnék megemlíteni közülük: Az elsö a mainSlream áramlat. Ennek lényege, hogy a globalizáció hasznos és természetes. A gazdasági viselkedésnek megvannak a maga standardjai. a verseny és a piac elötti akadályokat következetesen le kell építeni, törekedve többek között a deregulációra. Ezen alapvetés egyértelmüen liberális ihletésü. A második a konzervatív iskola, amely a globalizációt elkerülhetetlennek tartja, és megnevezi annak egyértelmüen negativ hatásait is. Megállapí~a, hogy a globalizáció nyertesei és vesztesei között nö a szakadék, de a folyamat számos pozitívummal is jár. Ennek az iskolának egyik legjelentösebb képviselöje Ralph Dahrendorf. A harmadik iskola tanítása szerint a globalizáció egyértelmüen negatív, mert egyre kevesebb számú szereplö birtokolja a vagyon és a hatalom egyre nagyobb hányadát, a nem egyenlö verseny következtében. A pénzügyi gazdaság elnyomja a reálgazdaságot, a pénztöke sokkal erösebb, mint a termelö töke, és a világot ténylegesen uraló pénzügyi körök sokkal erösebbek, mint a nemzetállamok. A nézet fó képviselöje David C. Korten. Az államok relativ hatalmát kell vizsgálni a modem globalizálódó világrendben ahhoz, hogy megértsük kik irányítják és kik a fó nyertesei a globalizációnak. Ezzel együtt természetesen vesztesei is vannak. Sok esetben ez a tény ad alapot a szervezett terrorizmus (akár civilizációs/ideológiai, akár gazdasági alapon szervezödö) elterjedésére. Sok példával illusztrálható a hatalmi egyenlötlenség az államok között. Például, amíg az Egyesült Államoknak van módja arra, hogy nyomást gyakoroljon Tajvanra, hogy újraértékelje a valutáját, vagy hogy környezetvédelmi elöírásait megváltoztassa, addig Tajvannak nincs módja hasonló hatás elérésére az Egyesült Államokkal szemben.
~~
LUKACS GÁBOR
23
Hasonló hatalmi egyenlötlenségeket tükröz, hogy az öbölháború és a jugoszláv háború lefolyása is amerikai irányítás alatt történt, illetve azt is megemlíthetjük, hogy más államokkal ellentétben az Egyesült Államoknak módja van arra, hogy a globalizálódó tudás struktúráját befolyásolja azáltal, hogy a legnagyobb számú külföldi diák amerikai egyetemeken tanul, és szívja magába az amerikai értékrendet.
I j I
!
Mindez azt jelenti, hogy az állami szuverenitás ma még inkább fikció, mint volt 1945-ben. Az államok egyenlösége a nemzetközi jogban mindig is csak egy kényelmes "fügefalevél" volt, amely elrejtette a valódi eröviszonyokat [Schmidt (1995) 85-88.0.]. Mára az Egyesült Államoknak sikerült egy olyan nyitott világgazdaságot teremteni, amelyet az ö saját liberális gondolkodása és értékrendje dominál, és amely az amerikai preferenciák és az amerikai jogrend szerint épül fel.
I I I
Nem meglepö tehát, hogy amig a szervezett bunözés elterjedése szinte az egész modem világban megfigyelhetö, addig az egy állam ellen irányuló nemzetközi terrorizmus fó célpontja az Egyesült Államok. Az USA ezt a helyzetet úgy értelmezi, hogy a nemzeti érdekeit sérti, és nemzetbiztonságát veszélyezteti, és úgy próbálja kezelni, hogy évenként listát állít össze a terrorizmussal vádolt szervezetekröl, illetve az oket segítö államokról és ezeket szankciókkal sújtja. Regiooalizmus vagy globanzáció Ha jól szemügyre vesszük, hogy mi is történik a világgazdaságban ma, akkor egymással látszólag ellentétes két tendencia mutatkozik. Az egyik oldalon az 1990-es évek elejére a multinacionális vállalatok globális stratégiájának következtében a gazdasági kapcsolatok különféle formáinak példa nélküli nemzetköziesedése ment végbe, a nemzetközi szupranacionális szervezetek kompetenciája egyre inkább kiszélesedett. Ugyanakkor, a fenti folyamattal szemben a regionális együttmuködés különféle jellegü és eltérö mélységü formái is megszaporodtak. Mindez azzal a veszéllyel fenyegethet, hogy a regionális integrációs törekvések erösödése egy egymással szembenálló - bizonyos földrajzi egységeket átfog&- blokkokra szakadt világgazdaság kialakulásához vezet, ahol a nemzetközi szintu egyeztetés és problémakezelés helyett egyre inkább a regionális
I
i: \..
.~',.. e.
.
. ~.,~, .~.'L
24
,
GLOBALlZALÓDÓ
,
&.,.-...........
GAZDASAG ÉS TERRORIZMUS
szintu, illetve kétoldalú megoldások és megállapodások kerülnek elotérbe. Úgy tunhet, hogya regionalizmus ilyenfajta értelmezése a multilateralizmus és a világgazdasági globalizáció antitézise. Azonban, ha jól megfigyeljuk a jelenlegi világgazdasági és világpolitikai folyamatokat, láthatjuk, hogy a globalizáció megerosödése a jellemzo és a regionális integrációs törekvések is a megfelelo globalizációs centrum felé haladnak. A gazdasági, a politikai és a katonai integrációk, illetve regionális kooperációk megjelenése és megerosödése a legszembetunobb bizonyitéka a globalizációból származó elonyök realitásának. Az integráció regionális formái - megitélésem szerint - csak akkor lehetnek életképesek, ha a jövobe mutatnak és a globális integráció irányába haladnak.
-
Ez azonbana jövo. Ajelenlegihelyzetben akármekkora húzóereje is van a globális integrációnak - a regionális együttmuködések még léteznek. Egyes régiókban gyengülnek (amint bekapcsolódnak a globális vérkeringésbe), másutt azonban erosödnek. A regionális együttmuködések alapja lehet gazdasági vagy katonai kooperáció. de azok sokszor ideológiai/civilizációs felhangúak (Huntington (1995) 188-193.0.]. A civilizációs-kulturális különbségek igen nehezen hidalhatók át. Ez táptalaja lehet olyan ideológiai háborúknak, melyek ugyan nem az egész Földre teIjednek ki, de bizonyos civilizációs egységek között (akár ugyanazon államon belül is) sokszor állandósulnak. Egy ilyen konstans "háború" egyik tipikus megjelenése a terrorizmus. Az iszlám fundamentalisták és a nyugati fogyasztói értékrend, a baszkok és a spanyolok, az ir katolikusok és protestánsok hosszú idore visszanyúló ellentétei, és harca jól mutatja a probléma ezen aspektusát.
2
Huntington nyolc civilizációs tömböt különböztet meg, melyek között szerinte feloldhatatlan kulturális és civilizációs ellentétek húzódnak meg. A nyolc tömb Huntington osztályozásában: nyugati, iszlám, hinduista, szláv-orthodox. latinamerikai, konfuciánus, japán és afrikai.
:--,,..-..
25
LUKÁCS GAB OR
Erre megoldás tehát abban mutatkozik meg, hogy a kultúra és értékrend globalizálódásában a regionális tömbök közelednek egymáshoz, és a gazdasági elonyöket kihasználva szerves részévé válnak a globalizációnak.
A globalizáció hatása a nemzetállamokra A nemzetállamok közötti versengés természete a második világháborút követoen alapvetoen megváltozon. Ma már nem a területért és az eroforrásokért folyik köztük a harc, hanem a világpiaci részesedésért. Ennek alapveto oka a már említett tudományos-technikai forradalom [Strange (1995) 58-67.0.]. Az egyre gyorsuló technológiai fejlodésben a termékek életciklusa csökken, hiszen egyre hamarabb fognak kifejleszteni egy nála magasabb technológiai színvonalú termékeI. Az ilyen típusú termékek eloállitásához több toke is szükséges. A növekvo tokeigény és a termék életciklus-csökkenése míatt a termék költsége nem térül meg csupán a belso piacon történo értékesítésbol, ezért feltétlenül nemzetközi piacot ís kell számukra találni. Emiatt, mint ahogyan Susan Strange is érvel, nem a tranzakcíós költségek csökkentése a globalizáció legfontosabb oka. A piacok azok, amelyek multinacionálisak és nem a cégek. Ennek egyenes politikai következménye, hogy a kormányok egymás riválisaként versengenek a külföldi cégek kegyeiért, hiszen ezek magasabb technológiát, nagyobb piaci részesedést, munkahelyteremt&-képességet, tokeképességet és eros elosztási rendszert jelentenek. Persze a nemzeti cégek a protekcionizmus pártján állnak és ezért lobbyznak, azonban a globalizációból nyerheto gazdasági elonyök ezt meggátolják. A kormányok belátták, hogy gazdaságuk a nemzetközi piaci részesedéstöl fiigg, így a klasszikus értelemben vett háború már elképzelhetetlen közöttük. Az európai egységes piac is jóval nagyobb gazdasági potenciát jelent az Uniónak, míntha tizenöt nemzeti píac versengene nem csupán külfölddel, de egymással is. Az is megfigyelheto, s ez a fent említettekbol nyilvánvalóan következik, hogy az államok egymás iránt tanúsított viselkedése is alapvetoen megváltozott. Az egyes államok inkább gazdasági,
-
.-
-
".,
26
~
GLOBALIZÁLÓDÓ
~..
,
,...
.......-.-
GAZDASÁG ÉS TERRORlZMUS
mintsem katonai szövetségeseket keresnek, s a gazdasági és kereskedelmi politika primátusa érvényesül a biztonság- és külpolitikával szemben. Ez tulajdonképpen nem jelent mást, mint az integrációk felerosödését. Ismét Susan Strange-re hivatkozva [Strange (1995) 63-71.0.] ezek a strukturális változások aláássák az államok kizárólagos hatalmát és legitimitását. Az államhatalom egyre inkább áttevodik a nemzetközi intézményekhez, a magán és kereskedelmi szervezetekhez, illetve a helyi önkormányzatokhoz. Hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket a territorialitáselvén müködo nemzetálIam nem tud felvállaini. Más szóval az államnak a gazdaság és a társadalom fölött gyakorolt hatalma diffundál felfelé a nemzetközi szervezetekhez, oldalirányba a multinacionális vállalatokhoz, illetve lefelé a helyi önkormányzatokhoz. A nemzetálIam hatalma csökken, de még nem alakult ki az államok feletti konnányzás. ami ezt helyettesíthetné.Ha jól szemügyre vesszük például az európai integrációt, megfigyelhetjük, hogy az nem más, mint eleve az államok feletti kormányzásra való törekvés az Európai Unió intézményrendszerének állandó megreformálásán és hatékonnyá tételén keresztül. Egyrészt a nemzeti kormány elveszti a fennhatóságát afelett, hogy mi is történik az államterületen. S habár folyamatosan több hatalom kerül át a multinacionális vállalatok kezébe, ezen vállalatok egyre kevésbé kötodnek az államhoz, globális stratégiájuk van. És ugyan a végrehajtó hatalom erosödik, a törvényhozó hatalom és a társadalmi érdekek képviselete gyengül. Vivian A. Smidt szerint [Schmidt (1995) 98-102.0.] a nemzetállamoknak a következo problémákkal kell szembenézniük: 1. A pénzügyi piacok globalizálódása. 2. A multinacionális gazdaság növekvo ereje és koncentrációja. 3. A nemzeti foglalkoztatás és környezetvédelmi politika veszélybe kerülése. 4. A nemzetálIam felborulása. A nemzetállamok az egyre erosödo integráció mellett kezelni próbálják a gazdaság globalizálódásából eredo nyomásokat. Itt arra gondolok, hogy a világgazdaság államtalanná válik, globális hálót alkot és ezáltal a helyi szociális érzékenységét elveszti. Szereploinek törekvése az adókedvezmények kijátszása. A multinacionális
.....
i
, ._.
LUKÁCS GÁBOR
27
vállalatok vezeto elitjének nagy hatalma van a nemzetállamon belül, ugyanakkorjogosultsága is arra, hogy elkerülje az állami kontrollt. A nemzetek felett álló szervezetek megerosödésébo! eredo nyomás politikai problémákat szül, melyek az állami szuverenitás és a kormányok autonómiájának csökkenéséböl adódnak. Ez alatt azt énem, hogy a nemzeti normák kompromittálódnak, ezek védelmét protekcionistának tanják, és egy integráción belül, mint ahogy ez jól megfigyelheto az Európai Unióban, egyes szektorok és énékek standardizálódnak. Nagy figyelmet kell szentelni annak a ténynek is, hogy a nemzetközi kereskedelem növekedése gazdasági és társadalmi problémákat okoz egy államon belül. Megállapíthatjuk tehát, hogy az állam, mint intézményeIve nem elavult, hiszen kollektíve a nemzetállamoknak van a legnagyobb hatalmuk. Azonban, ha egyenként vizsgáljuk ezen nemzetállamokat, megfigyelhetjük, hogy azok egyre üresebbé válnak. A nemzetállamok közötti harc már nem a területén folyik, a kormányok versengenek a multinacionális vállalatok kegyeién, és a biztonságpolitika relativ fontossága csökken. Ezek a folyamatok, amellett, hogyanemzetállam szuverenitását fokozatosan feladja, oda vezetnek, hogy az állam veszít egységéböl és a kifelé mutatott potenciálja pedig csökken. Az állami hatalom csökkenése táptalajt biztosít a szervezett bunözés és a nemzetközi terrorizmus magabíztosságának, és szinte ösztönzést ad a terrorcselekmények kivitelezéséhez. A terroristák úgy értékelik, hogy egy gyengébb államhatalommal szemben könnyebben érvényesíthetik érdekeiket, és a megtorlás is enyhébb lesz - ha lesz egyáltalán. A nemzetközi szervezetek és a helyi önkormányzatok, ahová a nemzetálIam hatalma áttevödik, nem lehetnek olyan ellenfelei a szervezett terrorizmusnak, mint amilyen egy eros szuverén nemzetálIam lehetett. A terrorizmus ellenes jogi intézkedések pedig messze nem képesek elérni céljukat. A gazdaság egyre inkább elveszti helyi szociális érzékenységét. Ehhez járul az a jelenség is, hogy nemcsak a termelési technológiák, hanem
f
28
GLOBAUzAL6D6 GAZDASÁG ÉS TERRORIZMUS
az igények is globalizálódnak. Ahol ezek az igények megalapozatlanok, és a gazdaság tennelékenysége nem tudja öket kielégíteni, ott szintén szociálís problémák és feszültségek születnek. Jó példa erre az iszlám fundamentalizmus, ahol az alacsony életszínvonal növekvö elégedetlenséget okoz, és a globális világgazdaság éllovasait teszik felelössé ezért. A jövo kilátásai
Az eddig leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy annak a valószínusége, hogy a protekcionizmus teret nyer a globalizációval szemben, nagyon kicsí. A történelmet vizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdasági elonyök és az egyre magasabb életszínvonal mindenképpen legyozi a politikai és/vagy kulturális ellenállást. És a globalizációval ezek az elonyök hatalmasak. A szabad kereskedelem csak a Triád (Triád = USA, Európai Unió, Japán) éves gazdasági outputját megközelítoleg 25%-kal növelí [Lukács (l997) 23.0.]. Szinte minden nap találkozhatunk újságokban olyan jelentésekkel, hogy politikai törekvések és kulturális különbségek lassíthatják, esetleg meg is állíthatják a gazdasági globalizációt. A törvényhozás azonban a Triád összes országában azzal van elfoglalva, hogy nehogy terct nyerjenek az olyan törekvések, amelyek a gazdasági elonyöket és gazdasági érdekeket veszélyeztetik. Meglátásom szerint a gazdasági konvergencia és a technológiai transzfer felfelé ívelo spirálja, amelyet a multinacionális vállalatok és a jól infonnált fogyasztók csak erosítenek, tovább fogják vinni a globalizációt. Ezt megértve a globalizáció, ami nem más, mint a gazdasági innovációk elterjedése a Földön és a politikai és kulturális megfelelések, ma már megállíthatatlan. Ennek az az oka, hogy a globalizációt nem a nemzetállamok és/vagy katonai hatalmak hajtják elore, amelyeknek célja lehetne a geopolitikai elonyök megszerzése. Még csak nem is valamifajta ideológiai konfonnitás, hogy hogyan is kellene mindenkinek élnie. A globalizáció organikusan következik abból, hogy a gazdasági konvergenciák, és az innovációk elterjedése növeli az életszínvonalat. [Levitt (l983)]. Precedens nélküli, hogy az elmúlt pár évtized során, a mintegy egymilliárd ember, aki a Triádban
LUKACS GABOR
29
él, egy olyan magas szintu gazdasági fejlettségre jutott el, amely magával hozza, hogy az innovációk akárhol megjelenhetnek a Triádban, a gazdaság bámlelyik szektorában és mindez szinte azonnal történik. Mindezek alapján meg vagyok gyözödve arról, hogy a világ egyre kisebbé fog válni, egyre egységesebbé és integráltabbá gazdasági, társadalmi és kulturális szempontokból egyaránt. A globalizáció motorja, a gazdasági elönyök biztosítják, hogy a tendencia folytatódni fog. Es amig ezek a gazdasági elönyök igazolják az erre fordított költséget, úgy tunik nincs semmi, ami ezt a folyamatot megállíthatná vagy akár lelassíthatná. Egészen addig, amíg a globalizáció akár gazdasági, akár politikai értelemben nem fosztja meg a nemzeteket és a kisebbségeket az ö nemzeti identitásuktóI és a hovatartozásuktól, és amíg a kulturális apróságok fennmaradhatnak, a globalizáció nem fog megállni. Ebben a helyzetben negativ extemáliaként jelenik meg a terrorizmus elterjedése, melyet komolyan kell venni és hatékony intézkedésekkel kezelni kell. lan Alexander, az Amerikai Terrorizmus-kutató Intézet vezetöje a következöképpen értékelte a közeljövöben várható állapotol: "Azok a feltételek, ame.lyeka terrorista akciókat szülik, a jövöben tovább bonyolódnak, ezért az államok többsége nem képes véget vetni a terrorizmusnak. Így a terrorizmus növekedése az adott feltételek mellett elkerülhetetlen." [Benke (1989) 255.0.]
Irodalomjegyzék 1.
Allen, D., and Smith, M. (1991): Western Europe's Presence in the Contemporary International Arena. In: The Future of European Political Cooperation: Essays on Theory and Practíce pp. 95-120.
2.
Amin, Samír (1997): Globalizáció vagy globális polarizálódás. In: Eszmélet 33,1997. pp. 4-15.
I
'.. . ~.,.~,..., -~,-
30
GLOBALIZÁL6D6
..~..
GAZDASÁG ÉS TERRORIZMUS
3.
Artner Annamária (1996): Regionalizáció vagy globalizáció? Kihívások 67., MTA Világgazdasági Kutató Intézet, 1996. február.
4.
Benke József (1989): Fényes Ösvény, Szürke Farkasok, Fekete Szeptember - a nemzetközi terrorizmusról. Magveto, 1989. Budapest.
5.
Douglas, S.P., and Wind, Y. (1987): The Myth of Globalization In. Columbia Journal of World Business. Winter 1987. pp. 19-30.
6.
Huntington, Samuel P. (1995): CiviIizációk háborúja? In: Külpolitika 1995. osz-tél. pp.: 183-204.
7.
James, B. (1990): Reducing the Risks of Globalization. In: Long Range Planning (1990:1) Pergamon Press Ltd.
8.
Kiss Erno (1997): A szervezett gazdasági bünözés kialakulása. In.: Gazdaság 1997/12. pp. 1-3.
9.
Levitt, T. (1983): The Globalization of Markets. In: Harvard Business Review (May-June 1983). pp. 92-102.
10. Lukács, Gábor (1997): The ChaIIenge ofGlobalization-How the EU and Central Eastern Europe are Trying to HandIe This Challenge. Szakdolgozat, BKE, 1997. 11. Netanjahu, Benjamin (1995): Harc a terrorizmus ellen - hogyan lehet legyomi a nemzetközi terrorizmust. Alexandra, 1995. Pécs. 12. Norgaard, O., Pedersen, T., and Petersen, N. (1993): The European Community in World Politics. New York: St. Martin's Press. 13. Póczik Szilveszter (1997): Nemzetközi szervezett bünözés tegnap és ma. In.: Társadalmi Szemle 1997/11. pp. 19-34. 14. Radebangh, L.H. és Daniels, J.D. (1993): International Dimensions of Contemporary Business. PWS-KENT Publishing Co., Boston, 1993. IS.
Schmidt, V.A. (1995): The New World Order, Incorporated: The Rise of Business and the Decline of the Nation-State. In: Daedalus, Spring 1995. pp. 75-106.
16. Strange, S. (1995): The Defective State. In: Daedalus, Spring 1995. pp. SS-74. 17. World Investment Report 1991: The Triad in Foreign Direct Investment. United Nations, New York, 1991. 18. Yip, G.S. (1989): Global Strategy... In a World of Nations? In: Sloan Management Review. Fali 1989. pp. 29-41.
-
