TARTALOMJEGYZÉK Előszó
2
I. KÁKAI LÁSZLÓ – VETŐ BALÁZS A pécsi fiatalok véleménye az „Európa Kulturális Fővárosa–Pécs, 2010” projektről – Reprezentatív ifjúsági kutatás Bevezetés A projekt rövid története A kutatás módszertani kerete Az egyes városrészekbe az alábbi területek tartoznak A minta néhány jellegzetes szociodemográfiai jellemzője Pécs kulturális helyzetének megítélése A pécsi fiatalok kulturális helyzete és szokásai Az Európa Kulturális Főváros projekt megítélése
4 4 5 6 7 10 10 18
II. TARRÓSY ISTVÁN Kultúra, kaland, kikapcsolódás – Az ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon Bevezetés Miért utaznak a fiatalok? Miért utaznának a Dél-Dunántúlra? Milyen program vonzza a fiatalokat Pécsre? Az ICWiP mint nemzetközi vonzerővel rendelkező progresszív ifjúsági projekt Javasolt marketing akciók és eszközök Következő lépések 2009-től folytatólagosan
31 32 33 36 40 42
ELŐSZÓ A SIEN Alapítvány 1999-es megalakulása óta számos ifjúsági projektet valósított meg elsősorban Pécs városában, főként egyetemisták bevonásával. Aktivitása homlokterében mindig az állt, hogyan képes együttműködéseket generálni a fiatalok közösségeiben – nem csupán magyar szerepvállalással. Sőt! Az eredetileg a „nemzetközi diákcseréért”, annak szorgalmazásáért, fejlesztéséért életre keltett civil szervezet a mai napig aktívan tevékenykedik a nemzetközi közegben. Legfontosabb, legnagyobb szabású projektje a 13. éve szerveződő Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, az ICWiP, amely mára a pécsi EKF-program pillér-eseménye, a Déli Kulturális Övezet egyik meghatározó, turisztikai vonzerővel rendelkező ifjúsági rendezvénye. A kiadvány, amelyet az olvasó kezében tart hármas célt igyekszik megvalósítani: 1. az alapítvány megbízásából, a Pólusok Egyesület által 2009 év elején lefolytatott reprezentatív ifjúsági kutatást bemutatni; 2. az alapítvány által oly fontosnak vélt ifjúsági turizmus helyzetére és lehetőségeire – az alapítvány felfogásában – felhívni a figyelmet, amellyel egyidőben konkrét javaslatokat szándékozik ajánlani és vitára bocsátani; 3. az ICWiP-et oly módon elemezni, amelynek segítségével a jövőben is, fenntartható módon számíthat a város és térsége egy turisztikai és városimázs szempontból is jelentős programra. Az ifjúságkutatásból látható, hogy minden negatív hír és fejlemény ellenére a pécsi fiatalok még mindig bizakodnak, és pozitívan tekintenek az EKF-re. Azzal együtt, hogy reálisan nagyon kevés az idő a 2010-es évad nyitányáig, meggyőződésünk, hogy bizonyos pontokon meg lehet változtatni az EKF-et körbelengő negatív hangulatot – elsősorban azzal, ha tisztán, őszintén beszélünk, és átláthatóan dolgozunk a mindennapokban. Számos partnerünk és mi is így teszünk, és fontos lenne, ha mindenki más, aki a program megvalósításáért, lebonyolításáért felelős is így tenne. A pécsi fiataloknak is a bevonás, az aktív szerepvállalás, a tevőleges munka lehetősége számítanak meghatározónak a városhoz köthető jövőjük szempontjából. Lehetőségeket kell tehát ajánlani számukra, hogy résztvevők legyenek – olyanok, akik más kulturális fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, akik tovább vihetik a különböző együttműködéseket, mi több, fejlesztik azokat, és építenek újakat. Határozott városi fellépésre van igény – főként, ha az egyetemisták közösségeit kérdezzük meg – a tekintetben, hogy Pécs valóban a „fiatalok városa”, lüktető egyetemváros legyen. A PEN, az ICWiP és más fiataloknak szóló program mellett aktivitásokat serkentő, együttműködéseket fejlesztő várospolitikára van szükség.
2
E gondolathoz kívánja a SIEN Alapítvány szorosan hozzákapcsolni annak a felvetését, hogy pár év múlva Pécs tegye próbára magát egy újabb nagyszabású európai megmérettetésen: pályázzon az „Európa Ifjúsági Fővárosa” (European Youth Capital) címre! Reálisan ennek elnyerésére felkészülni az EKF-év utáni években, annak mindennemű tapasztalatát alaposan és önkritikusan feldolgozva, kielemezve lehet, és talán 2015-re egy újabb nagyot álmodhat a város. Mi azt mondjuk: Legyen Pécs Európa Ifjúsági Fővárosa 2015-ben! Tarrósy István A SIEN Alapítvány kuratóriumi elnöke
3
A PÉCSI FIATALOK VÉLEMÉNYE AZ „EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA – PÉCS, 2010” PROJEKTRŐL REPREZENTATÍV IFJÚSÁGI KUTATÁS KÁKAI LÁSZLÓ – VETŐ BALÁZS BEVEZETÉS A kutatással a fiatalok tudatában az EKF-fel kapcsolatban megfogalmazott élményeket, érzéseket és főként lehetőségeket szándékoztuk felmérni. A megfogalmazott célkitűzésünk az volt, hogy reprezentatív módon lássák döntéshozók, oktatók, a piaci szektor szereplői, civilek, hogy a pécsi fiatalok milyen elvárásokat fogalmaznak meg az EKF-fel és a kapcsolódó fejlesztésekkel, valamint a poszt-EKF időszak kínálta lehetőségekkel szemben. Hangsúllyal került a vizsgálati szempontok közé a fiatalok tettrekészségének és tenni akarásának vizsgálata, valamint további olyan szempontok, amelyeken aktivitásokat lehet a jövőben generálni, indítani, vagy a meglévő elképzelésekre támaszkodva (akár releváns közpolitika megfogalmazásával) folyamatokra ráerősíteni.
A PROJEKT RÖVID TÖRTÉNETE Az „Európa ifjúsági kulturális fővárosai – 2010” projekt megalapozó munkát kíván végezni egy hosszabb távú és ívű programnak, amely szorosan képes kapcsolódni az Európa kulturális Fővárosa 2010-es együttműködési háromszögének (Pécs–Isztambul–Ruhr-vidék) külkapcsolati rendszeréhez, és e rendszerben az ifjúsági szektoron belül képes elsősorban a pécsi program – ezáltal Magyarország – bemutatására, és a programhoz kapcsolódó további projektek, együttműködések generálására. A megalapozás egyik kulcseleme egy reprezentatív ifjúsági kutatás, amelyet a SIEN Alapítvány a Pólusok Társadalomtudományi Egyesülettel közösen valósít meg, a másik elem egy nemzetközi ifjúsági konferencia 2009 júliusában, az idei ICWiP részeként, valamint egy erőteljes IT-alapú kommunikáció, elsősorban webes felületeken, email-listákon, hírleveleken keresztül, külön a projektnek létrehozandó központi felület koordinációjával.
4
A projekttel a fiatal generációk körében érhető el határozott mobilizálás, amely az EKF iránti fokozott érdeklődésükben, a program önkéntes részéhez való kapcsolódásukban, de mindenképpen aktívabb szerepvállalásukban nyilvánulhat meg. A projekt eredményeit a pályázó által 2009 júliusában szervezett 13. Pécsi Nemzetközi Kultúrhét (ICWiP2009) tematikus nemzetközi ifjúsági fesztiválon is ismerteti a pályázó azzal együtt, hogy külön workshop-ot szervez a kapcsolódó projektgenerálási, projektmultiplikálási feladatokra. A projekt figyelembe veszi a European Youth Forum nemrég útjára indított ‘European Youth Capital’ (EYC) programját, és kapcsolatot kíván létesíteni a 2009-es év ifjúsági fővárosával, Rotterdammal, valamint a nemrég kiválasztott 2010-es ifjúsági fővárossal, Torinóval. Ez utóbbival az alapítványnak hosszú ideje aktív és tartalmas a kapcsolata, hiszen több mint 6 éve folyamatosan küld az olasz város önkormányzatának ifjúsági ügyekért felelős osztálya egy busznyi egyetemistát a pécsi Kultúrhétre. A kutatás módszertani kerete A mintavétel legfontosabb szempontjai • A kutatás során 399, véletlenül kiválasztott pécsi fiatalt kérdeztünk meg. • A megkérdezettek nemek, iskolai végzettség és életkor szerint reprezentálják a pécsi fiatalokat. • A kérdőíveket kérdezőbiztosok kérdezték le véletlenszerűen kiválasztott kérdezési helyeken. • A kérdezés kezdőpontját véletlenszerűen választottuk ki a város különböző városrészeiben, amelyek arányosan lettek megosztva. A minta megoszlása 1. táblázat nő
férfi
alap
közép
felső
alap
18-24 év
12
54
28
10
50
34
188
25-35 év
15
63
27
13
61
32
211
Összesen
27
117
55
23
111
66
399
5
közép felső
Összesen
1. ábra A minta néhány jellemző megoszlása
2. ábra Pécs melyik városrészében lakik?
Az egyes városrészekbe az alábbi területek tartoznak: 1 – Városközpont-Mecsekoldal (szűk történelmi belváros, a Rákóczi út-vasút közötti városrész, Tettye, Havihegy, Rigóder, Szkókó, Makár, Daindol, Gyükés, Bálics, Donátus)
6
2 – Uránváros (Szigeti városrész, Szigeti vám, Patacs, Rácváros, Magyarürög, Zsebedomb, Szentkút) 3 – Déli városrész- Kertvárosi lakótelep (régi kertváros, Nagyárpád, Postavölgy, Málom, Árpádváros, Megyerváros, Rózsadomb) 4 – Pécs kelet (Gyárváros, Meszes, Fehérhegy, Budai városrész, Újhegy, Györgytelep, Vasas, Pécs-Somogy, Pécsszabolcs, Pécsbánya, Üszög, Hird)
A minta néhány jellegzetes szociodemográfiai jellemzője A megkérdezetti kör a KSH által használt alapmegoszlásnál részletesebb adatai azt mutatják, hogy 58 százalékuk rendelkezik középfokú végzettséggel, amelyen belül 20 százalék szakmunkás vagy szakiskolai, 19 százalék gimnáziumi és 14 százalék szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. 3. ábra Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?
Felsőfokú végzettséggel rendelkezik a megkérdezettek közel egyharmada, azon belül jellemző a főiskolai diplomával magas aránya. Egyetemi diplomával a megkérdezettek kevesebb, mint egytizede rendelkezik. Foglalkozás szerint vizsgálva a fiatalokat megállapítható, hogy közel kétharmaduk gazdaságilag aktív, 24 százalékuk tanul, 6 százalékuk pedig jelenleg munkanélküli. Jelentős (közel egytizednyi) arányt képviselnek a gazdaságilag inaktívak, de körükön belül a legmeghatározóbb csoportot a GYES-en, GYED-en, illetve GYET-en lévők alkotják. 7
4. ábra Jelenleg mivel foglalkozik Ön?
Családi állapot szerint (talán életkori, illetve családszociológiai sajátosságok alapján) a megkérdezettek kevesebb, mint kétharmada nőtlen vagy hajadon. 5. ábra A minta néhány jellemző megoszlása
8
A házasok aránya nem éri el egyötödöt és arányuktól nem sokkal marad él az élettársi kapcsolatban lévők csoportjától. Az elváltak illetve özvegyek aránya a minta teljes arányához képest elenyésző. A válaszolók több mint 75 százalékának jelenleg nincs gyermeke. További 20 százalékuk maximum két gyermekkel rendelkezik. Ennél több gyermekkel a teljes megkérdezetti kör csupán négy százaléka rendelkezik. A megkérdezett fiatalok körében végül arra is kíváncsiak voltunk, hogy beszélnek-e valamilyen idegen nyelvet? A válaszok alapján megállapítható, hogy elég magas azok aránya, akik saját bevallásuk szerint beszélnek valamilyen idegen nyelven. 6. ábra A megkérdezettek idegen nyelvtudás szerinti megoszlása
A nyelvet beszélők átlagot meghaladó mértékben a diplomások és a tanulók (azon belül is elsősorban a gimnáziumba és szakközépiskolába járók) köréből kerülnek ki. A legkevésbé pedig az általános és szakmunkás végzettségűek beszélnek valamilyen idegen nyelvet.
9
Pécs kulturális helyzetének megítélése A pécsi fiatalok többsége (összesen 62%) elégedett a város kulturális életével. A 18 és 25 év közöttiek körében ennél is jobb, a 26 és 35 közöttiek körében valamivel rosszabb, de még mindig kedvező a helyzet megítélése. Akik elégedetlenek Pécs kulturális életével, azok leginkább azért gondolkodnak így, mert keveslik a kulturális programokat, a szórakozóhelyek számát, illetve kifogásolják azok színvonalát és árát. Emellett megjelenik az az érvelés is, hogy rossz a város kulturális kommunikációja. 7. ábra
A pécsi fiatalok kulturális helyzete és szokásai A pécsi fiatal korosztályok leggyakrabban a város plázáiban töltik idejüket. Ezt követi a könyvesbolt, a kávéház és a „kocsma”. A könyvtár, a mozi és a disco már jelentősen alacsonyabb gyakorisággal jelenik meg. A szórakozási és szabadidős lehetőségek igénybevétele esetében jelentős különbség tapasztalható a fiatal korosztály két életkori csoportja között. A 18 és 25 közöttiek az átlagnál nagyobb gyakorisággal járnak plázába, kocsmába, moziba, discoba, könnyűzenei koncertre. A 26 és 35 közöttiek körében viszont a könyvesboltok, kávéházak, könyvtárak, múzeumok és színházak látogatása a gyakoribb.
10
8. ábra Szórakozási, szabadidős lehetőségek igénybevételi gyakorisága
Az ezekhez a korosztályokhoz tartozó pécsiek többsége legfeljebb jövedelme egynegyedét, átlagosan 13,6 százalékát fordítja havonta kulturális kiadásokra. Az életkor és az iskolai végzettség emelkedésével növekszik a kulturális kiadásokra fordított jövedelemarány, ennek hátterében valószínűleg az ezzel párhuzamosan emelkedő jövedelmi helyzet valószínűsíthető. 9. ábra Összességében egy hónapban Ön jövedelmének hány százalékát költi kultúrára, szórakozásra?
11
A pécsi fiatal korosztályok egyharmada (38%) naponta, további egyharmada pedig hetente többször olvas napilapot. A napilap-olvasási gyakoriság az iskolai végzettség emelkedésével növekszik. 10. ábra Milyen gyakran olvas napilapot?
A fiatalok 21 százaléka két és három órát tölt naponta a televízió előtt, hozzávetőleg ugyanennyien néznek tévét naponta másfél-két órát, illetve egymásfél órát. A tévézési mennyiséget az iskolai végzettség befolyásolja, a napi tévé előtt töltött idő az iskolázottság csökkenésével emelkedik.
12
11. ábra Egy átlagos hétköznap mennyit szokott Ön tévét nézi?
A korcsoportban a híradók, hírműsorok a leggyakrabban nézett műsorok. A sorozatok, a sportműsorok és a természetfilmek alacsonyabb, de még mindig jelentős gyakorisággal rendelkeznek. Alacsonyabb viszont a napi nézettsége a talk-showknak, a politikai vitaműsoroknak, a vetélkedőknek és a kulturális műsoroknak. A híradók, hírműsorok, politikai vitaműsorok nézettsége az átlagnál gyakoribb a felsőfokú végzettségűek körében. A sorozatok, talk-showk, sportműsorok és a vetélkedők az alapfokon iskolázottak korében népszerűbbek. A sorozatok az átlagnál kedveltebbek a 18 és 25 év közöttiek körében is.
13
12. ábra Milyen gyakran szokta nézni a tévében a következő műsorokat?
A korosztály többsége napi rendszerességgel használja az internetet. Az életkor csökkenésével és az iskolai végzettség emelkedésével növekszik az internethasználat gyakorisága is. 13. ábra Milyen rendszerességgel szokott internetezni?
14
A legismertebb, a szinte teljes korosztály által ismert kulturális rendezvények közé a Pécsi Szabadtéri Játékok, a Pécsi Egyetemi Napok, a Sétatér Fesztivál és a Pécsi Tavaszi Fesztivál tartozik. A Mediterrán Őszt és az Örökség Fesztivált a fiatalok hozzávetőleg fele ismeri. Minden más rendezvény ismertsége ennél alacsonyabb. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhét az átlagnál említettebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. A Pécsi Egyetemi Napokról pedig a 18 és 25 év közöttiek hallottak nagyobb arányban. 14. ábra Ön milyen pécsi fesztiválokról, kulturális rendezvényekről hallott?
A rendezvényeken való részvétel esetében hozzávetőleg ugyanaz a sorrend alakult ki, mint a rendezvények ismertsége esetében. A legtöbben a Pécsi Szabadtéri Játékokon, a Pécsi Egyetemi Napokon, a Sétatér Fesztiválon és a Pécsi Tavaszi Fesztiválon jártak már. A részvételre ugyanazok a sajátosságok jellemzőek, mint a rendezvények ismertsége esetében. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhéten az átlagnál nagyobb arányban vettek részt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A Pécsi Egyetemi Napokon pedig a 18 és 25 év közöttiek voltak az átlagnál nagyobb arányban.
15
15. ábra Ön milyen pécsi fesztiválon, kulturális rendezvényen vett részt?
A pécsi fiatalok relatív többsége (42%) nem tudja, hogy milyen hasonló rendezvényekre lenne még szükség a városban. A másik markáns vélemény az, hogy a jelenlegi rendezvények éppen elegek. Jelentős említettséget ezen kívül a színvonalas koncertek értek el. 16. ábra Ön szerint milyen ezekhez hasonló rendezvényre lenne szükség Pécsett?
16
A kulturális programokról az információ legnagyobb arányban a baráti, ismerősi kapcsolatokon keresztül terjed. Ezen kívül az internetnek, a plakátoknak és a szórólapoknak van jelentős információ közvetítő szerepük. Az újságokon keresztül hozzávetőleg a korosztály egyharmadát lehet elérni. A Pécs TV és a helyi rádióból egyötödük tájékozódik. A 18 és 25 év közöttiek körében az internet az átlagnál gyakrabban említett információforrás. A 26 és 35 év közöttiek viszont az újságokból tájékozódnak az átlagnál nagyobb arányban. 17. ábra Honnan szerzi Ön az információkat a szórakozási, szabadidős lehetőségekről?
A pécsi fiatalok legégetőbb problémájának az elhelyezkedési lehetőségeket tartották a megkérdezettek. Alacsonyabb, de még mindig jelentős volt az említettsége a szórakozóhelyek hiányának, illetve a céltalanságnak és a kábítószer problémáknak. A pénzhiányt közel egyötödnyien említették. Az egyes problémák említettsége minden társadalmi csoportban az átlagnak megfelelően alakult.
17
18. ábra Mit tart Ön a pécsi ifjúság legégetőbb kérdésének?
Az Európa Kulturális Főváros projekt megítélése A Kulturális Főváros projektről a korosztályban szinte mindenki hallott. A tájékozottság egyik társadalmi csoportban sem tér el jelentősen az átlagostól. 19. ábra Hallott Ön arról, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa?
18
Az Európa Kulturális Fővárosa projekttel a pécsi fiatalok döntő többsége egyetért. Az egyetértés mértéke egyik társadalmi csoportban sem tér jelentősen a korosztályi átlagtól. 20. ábra Ön mennyire ért egyet azzal, hogy Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben?
A Kulturális Fővároshoz leginkább kulturális programokat, illetve fejlesztési témákat kötöttek a megkérdezettek. Kulturális programként elsősorban ifjúsági programokat, a régió, a megye kultúráját bemutató programokat említettek. A fejlesztések közül az új munkahelyeket, az intézmények létesítését, átépítését, az autópálya építését, az épületrekonstrukciókat, és a városrész rehabilitációt említették a megkérdezettek.
19
21. ábra Önnek mi jut először eszébe az EKF projektről?
A Kulturális Főváros projekttől leginkább a kulturális programok számának emelkedését várják. Jelentősen kisebb, de még mindig jelentős arányban említették a turizmus fejlődését. Csupán 11 százaléknyian voltak azon a véleményen, hogy a Kulturális Főváros projektnek semmilyen hatása nem lesz.
20
22. ábra Ön szerint milyen hatásai lesznek az Európa Kulturális Fővárosa projektnek a város kulturális életére?
A pécsi fiatalok összességében kétharmada egyértelműen kedvező hatásokat vár a Kulturális Főváros projekttől. A hatás megítélése egyik társadalmi csoportban sem tér el az átlagtól.
21
23. ábra Ön szerint összességében milyen hatással lesz Pécs kulturális életére a Kulturális Főváros projekt?
A projekt hatásaira konkrétan rákérdezve is látható, hogy a pécsi fiatal korosztály egyértelműen pozitív hatásokat vár. A kedvező hatásokat tartalmazó kijelentések majd’ mindegyikével a többség egyetértett. Egyedül a fiatalok kulturális szokásaira gyakorolt hatást fogadták el valamivel kevesebben a megkérdezettek közül.
22
24. ábra Az Európa Kulturális Fővárosa projekt…
Az EKF különböző fejlesztéseitől leginkább a szórakozási lehetőségek fejlődését és új munkahelyeket várnak. Hozzávetőleg egyötödnyien gondolják úgy, hogy a Tudásközpont és az új koncertterem is kedvezően fog hatni a fiatalok helyzetére.
23
25. ábra Az EKF projekt különböző fejlesztéseiből, programjaiból melyek érintik leginkább a fiatalokat?
Összességében a fiatalok 60 százaléka gondolja úgy, hogy kedvező hatásai lesznek az EKF-nek a fiatalok kulturális lehetőségeire. Egyharmadnyian ambivalens véleménnyel jellemezhetők. A 18 és 25 év közöttiek az átlagnál bizakodóbbak, míg a 26 és 35 év közöttiek valamivel pesszimistábbak ebben a kérdésben.
24
26. ábra Véleménye szerint összességében milyen hatásai lesznek a pécsi fiatalok kulturális lehetőségeire az EKF-nek?
Az Európa Kulturális Főváros projekt végezetével leginkább arra számítanak a fiatalok, hogy színesebb és pezsgőbb lesz a kulturális élet. Jóval kevesebben – 20 százaléknyian – számolnak azzal, hogy könnyebb lesz elhelyezkedni a városban. A művészeti, kreatív szektorra gyakorolt pozitív hatását még kevesebben valószínűsítik, 10 százaléknyian nem tudtak válaszolni erre a kérdésre.
25
27. ábra Ön szerint a fiatalok számára milyen hatásai lesznek az EKF projektnek miután véget ér?
A fiatalok úgy látják, hogy leginkább koncertekkel, sportprogramokkal, minőségi rendezvényekkel, nagyobb reklámmal illetve közvetlen bevonásukkal vonzóbbá lehetne tenni számukra az Európa Kulturális Fővárosa projektet.
26
28. ábra Milyen programokkal, fejlesztésekkel lehetne a fiatalok számára kedvezőbbé tenni a Kulturális Főváros projektet?
Konkrétan rákérdezve az EKF megvalósításában való személyes részvételre összességében háromtizednyien nyilatkoztak úgy, hogy hajlandóak lennének részt venni abban. A részvételi hajlandóság egyik társadalmi csoportban sem tér el jelentősen az átlagtól. Közülük 26 százaléknyian mondták azt, hogy bármilyen munkát elvégeznének, amire felkérik őket; 36 százaléknyian pedig a szervezői tevékenységben vennének részt a legszívesebben.
27
29. ábra
Az EKF önkéntes programjáról 82 százaléknyian hallottak a város fiataljai közül. Az informáltság a diplomások körében magasabb, az alap-, illetve középfokon iskolázottak körében viszont az átlagnál alacsonyabb.
28
30. ábra Hallott már Ön az EKF önkéntes programjáról?
Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy egy az EKF-hez hasonló, bár elsődlegesen a fiataloknak szóló eseménynek a jövőben a korosztályon belül milyen támogatottsága lenne. Az Európa Ifjúsági Fővárosa program pécsi megvalósításával a fiatal korosztály több mint kétharmada (71%) ért valamilyen mértékben egyet. Csupán 17 százaléknyian voltak elutasító véleményen. A program elfogadása egyik társadalmi csoportban sem tér el az átlagostól.
29
31. ábra Mennyire támogatná egy, az EKF-hez hasonló Európa Ifjúsági Fővárosa elnevezésű program megvalósulását Pécsett?
30
KULTÚRA, KALAND, KIKAPCSOLÓDÁS AZ IFJÚSÁGI TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A DÉL-DUNÁNTÚLON TARRÓSY ISTVÁN1 BEVEZETÉS A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: NTS) 20052013 című dokumentum rövid fejezetben foglalkozik az ifjúsági turizmus kérdéskörével. Jelentőségénél és összetettségénél fogva a stratégia kiemelt feladatként jelöli meg a terület fejlesztését és színvonalának emelését. „Korosztályi jellemzők miatt kiemelt jelentősége van a szemléletformálásnak, az életminőség javításának, valamint a korszerű, elektronikus alapú marketingeszközök használatának.” (NTS, 2005: 124). A szemléletformálással összeköthető oktatás, az ismeretek bővítése fontosságára hívja fel a figyelmet az Európai Parlament (EP) is, amely 2005. szeptember 8-i ülésén a fenntartható európai idegenforgalom új távlatairól és új kihívásairól (2004/2229(INI)) elfogadott állásfoglalásában többek között „hangsúlyozza az oktatás alapvető szerepét a felelősségteljes idegenforgalom népszerűsítésében; felhívja a Bizottságot, hogy 2006 utáni programjaiban az eddiginél jobban összpontosítson az oktatási cserekapcsolatokra, a tanulásra és az önkéntességre annak érdekében, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a vakáció helyszínéül szolgáló régiók kultúrájára és kulturális értékeire, hogy ösztönözzék a polgárok öntudatos, a helyi lakosságot és környezetet tiszteletben tartó idegenforgalmát” (EP, 2005.09.08., 33. pont). Szükséges felmérni az ifjúsági korosztály speciális igényeit, és ez alapján meghatározni azokat az akciókat és attrakciókat, amelyek előrelépést jelenthetnek e terület fejlesztése érdekében. Mindezt úgy elvárt véghez vinni, hogy mindvégig a fenntarthatóság és a hosszú távú tervezés alapelvei jussanak érvényre. Ez utóbbi különösen komoly kérdés, mert – egyet értve Bogó Ágnessel (2002) – „az ifjúsági turizmus szocializácós, rekreációs, kultúraközvetítő funkciója mellett egyre jelentősebb lehet gazdasági funkciója is” 1
Egyetemi oktató a PTE-n. Az IDResearch Kutatási és Képzési Kft. ügyvezetője, a SIEN Alapítvány kuratóriumi elnöke. Alapítója és főszervezője az ICWiP fesztiválnak.
31
– természetesen, ha szükséges fejlesztésekre több forrás felett rendelkezhet mind országos, regionális, és megyei, mind kistérségi és települési szinten. A jelen tanulmány számára is mérvadó referenciaként szolgáló RichardsWilson (ISTC-ATLAS, 2003) felmérés2 alapján megállapítható, hogy a nemzetközi diákközösségre fókuszáló turizmus folyamatosan növekvő és bővülő piacot takar. A fiatalok többsége ráadásul tervszerűen készül az adott utazásra, és amennyiben szükséges (az esetek jelentős részében), képesek félretenni, „előtakarékoskodni” annak érdekében, hogy az utazás a lehető legösszetettebb élményt nyújthassa – Richard és Wilson megfogalmazásában „egyszer az életben” típusú készültség ez, miközben a statisztikailag kimutatható visszatérő fiatal utazók miatt ez egyértelműen nem egyszerit jelent. Lehet és kell tehát építeni e visszatérő vendégekre, a jövő potenciális turistáira.
MIÉRT UTAZNAK A FIATALOK? A Richards-Wilson (ISTC-ATLAS, 2003) felmérés szerint a fő motivációk között találjuk: • más kultúrák felfedezését (felmérés megkérdezetteinek 83%-a nyilatkozott így), • izgalmat és újszerűséget (74%), • a meglévő tudás gyarapítását (69%), amely mind arra mutat rá, hogy a fiatalok a különböző emberekkel és helyekkel való találkozásokat részesítik előnyben. Mennyi utazási tapasztalata van a fiataloknak? Jelentős! A 26 év alattiak esetében az anyarégión kívüli utazások száma 6, a 26 év felettieknél 8. Az utazások során minimum 2 különböző országot keresnek fel a fiatalok – a tapasztaltabb utazóknál ez a szám magasabb. Utazástervezés Felhasznált információforrások: • Internet (71%), barátok/család (70%), útikönyvek (37%) – inkább az idősebbeknél. 2
A felmérés pontos elnevezése: Richards, G. – Wilson, J. (2003). New Horizons in Independent Youth and Student Travel. A Report for the International Student Travel Confederation (ISTC) and the Association of Tourism and Leisure Education (ATLAS). Letölthető az Internetről: http://www.atlas-euro.org/pages/pdf/FINAL_Full_report.pdf
32
A fiatal utazók kétharmada utazásszervezőket vesz igénybe utazásaik részleteinek fixálásához (jegyrendelés, szállásfoglalás). A rövidebb időtartamú utazások tervezése során átlagosan 6 héttel az utazás megkezdése előtt foglalják le a kívánt helyeket. Mivel utaznak a fiatalok? A legnépszerűbb utazási mód a repülőgéppel történő utazás (82%). A második helyen a vonattal történő utazás található (30%). Hol szállnak meg a fiatalok? Legtöbben barátoknál, rokonoknál (41%), vagy diákszállókban (32%). Utazásaik alkalmával mit szeretnek a fiatalok csinálni a legjobban? • • • • •
történelmi helyeket és emlékeket megnézni (77%) sétálni, túrázni (76%) inkább lazán élvezni a helyi atmoszférát, pl. kávézókban ülni, éttermekbe járni (72%) vásárolni (72%) tanulási céllal utazni (28%) (pl. nyári egyetemen részt venni)
Ha a nemi megoszlást is figyelembe vesszük, szembe tűnő, hogy a sétálás, túrázás, valamint a kulturális eseményeken való részvétel inkább a női válaszadók között a legkedveltebb aktivitás egy-egy út alkalmával. Ezzel szemben a férfi válaszadók sokkal inkább a sportokkal kapcsolatos, adrenalin-növelő élményeket kedvelik és keresik.
MIÉRT UTAZNÁNAK A DÉL- DUNÁNTÚLRA? MILYEN PROGRAM VONZZA A FIATALOKAT PÉCSRE? A Dél-Dunántúl kevés programmal rendelkezik a nemzetközi egyetemista, diák közösségek számára. Tekintettel arra, hogy a DDRMI3 által tervezett ifjúsági turisztikai koncepció elsődleges célcsoportja a 18 és 26 év közötti, önállóan utazó, jól szituált fiatalok, főként felsőoktatásban tanulók, illetve onnan nemrég kikerültek, azaz fiatal munkavállalók alkotják – akik a DDRMI elképzelései szerint az „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” 3
A Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága.
33
program kiemelten kezelendő célcsoportját jelentik –, hangsúlyosan, az eddigi hangsúlyokat átrendezve szükséges gondolkodnia a regionális és országos érintett szereplőknek (döntéshozóknak, menedzsereknek, civil és egyéb vezetőknek) a fiatal utazó- és látogatóközönség megszólításáról és a térségbe csábításáról. Ez egyértelműen hosszú távon végig gondolandó ügy, amely stratégiai, koncepcióban való gondolkodást igényel, pontosan a Richards-Wilson szerzőpáros által kimutatottakat észben tartva: óriási, és folyamatosan bővülő piacot takar az ifjúsági turizmus területe! Szokolai Zsolt (2006) regionális fejlesztési szakértő kritikai hanggal megfogalmazott elemzésében arról olvashatunk az ifjúság számára is az egyik legnagyobb vonzerő-területet jelentő rendezvények sorát áttekintve, hogy a „hazai vidéki, így a régiós rendezvények zöme egymástól nehezen megkülönböztethető, az egyediséget nélkülöző ’összművészeti’ fesztivál. … Sok a hagyományőrző és folklór, kevés a kortárs, progresszív és fiataloknak szóló fesztivál!” A Dél-Dunántúl e területen elérhető kínálata a 2007-es (ráadásul az első komolyabb EKF felkészülési évben) programok alapján nagyon szerény képet mutatott. Magyarországon pedig van követendő példa: „ahol léteznek a fiatalok igényeit kielégíteni célzó fesztiválok (pl. Volt fesztivál – Sopron, Wanted fesztivál – Mezőtúr, Hegyalja fesztivál – Tokaj), ott kifejezetten sikeres, tömegeket vonzó eseményekről beszélhetünk.” Ez nemzetközi kitekintésben is igaz. Egyet értve Szokolai Zsolttal, Pécsett, a ’fiatalok városában’4 „a fiataloknak szóló progresszív, a művészet és technológia összekapcsolásával létrejövő eseményeket, fesztiválokat lenne érdemes meghonosítani” – különös tekintettel az EKF-cím jelentette lehetőségre. Már a felvezető évek során a kialakítandó művészeti koncepcióban markáns helyet kellene biztosítani, és egy külön „Ifjúsági pályázati alap” segítségével, civil pályázatok útján 2009-től még hangsúlyosabban fel/megerősíteni az ilyen tartalmú, célzatú eseményeket, már gondolva az EKF-évad utáni időszakra is! A régiós rendezvény-kínálatból kiemelendő a hagyományos, a városok és a régió kulturális életébe beágyazódott rendezvényekben rejlő vonzerő (pl. Pécsett a nemzetközi felnőttbábfesztivál, az európai bordalfesztivál, a filmünnep, vagy éppen a PEN és az ICWiP; Szekszárdon a Szent László Napok; Kaposváron a Festők városa hangulatfesztivál), illetve azon új, progresszívnek tűnő kezdeményezések, amelyek pár év alatt színfoltjaivá válhatnak a térségnek, különösen, ha az EKF-program struktúrában megerősített helyeket kapnak (pl. a MédiaGyár, a nemzetközi szobrász szimpózium, a Balkán 4
Az EKF-cím elnyerésért folyó országos pályázati küzdelem során a pécsi országos kampány egyik szlogenje volt „Pécs, a fiatalok városa”, Lovasi András (Kispál és a borz) tolmácsolásában.
34
Világzenei Fesztivál, vagy az orfűi lovastalálkozó, amelynek programjában számos pécsi kiegészítő program is helyet kaphatna a jövőben). Az EKFprogram ideális kereteket jelölhet meg a városok együttműködésére is. 2007 júniusában például Pécs Kaposvárral kötött együttműködési megállapodást, amelynek kommentálása során Szita Károly kaposvári polgármester kijelentette, hogy „Kaposvár a többi között a farsangi rendezvényekkel, a tavaszi fesztivállal, a festők városa hangulatfesztivállal, a nemzetközi gyermekszínjátszó találkozóval, a Szent Jakab nyári esték kulturális rendezvényeivel és a díjlovagló világkupával kíván csatlakozni a 2010-es EKF-programokhoz.”5 Minden hasonló kezdeményezés esetén az együttműködésen túl az európai tartalmakra szükséges helyezni a hangsúlyt. Ami Pécs megítélését és vonzerejét illeti, az IDResearch Kutatási és Képzési Kft., együttműködésben a SIEN Alapítvánnyal 2007. február 16-25. között Trondheimban (Norvégia), illetve 2007. június 1-10. között Ilmenauban (Németország) nem reprezentatív kérdőíves felmérést végzett a nemzetközi egyetemista találkozókra, fesztiválokra járó fiatalok körében. A megkérdezett összesen 293 fő, akik a világ közel 80 különböző országából érkeztek a találkozókra, többek között arról fejtette ki véleményét, milyen motivációk miatt látogatna el Pécsre, milyen utazási módot választana, hány napot töltene el a városban, illetve mennyit költene a tartózkodás ideje alatt. A válaszadók 28,4%-a kulturális fesztivál miatt, 21%-a ifjúsági találkozó kapcsán, további 18% és 17% egy vonzó koncert vagy éppen színházi program/előadás miatt, 9% egy érdekes nyári egyetemet választva, 6,6% sport és egyéb rendezvény kapcsán utazna el Pécsre. A legtöbben 5 és 7 nap között tartózkodnának a városban (34,8%), jelentős számban (30%) gondolják azt, hogy 7 napnál is több belefér a főként a nyári hónapokban lebonyolított látogatásra, illetve a válaszadók kicsit több mint egynegyede (27%) 2 és 5 nap között szervezné meg pécsi programját. A fennmaradó kb. 8% 1-2 nap erejéig keresné fel a baranyai megyeszékhelyet. A megkérdezettek több mint fele (51,7%) olcsó repülőjárattal utazna, de 20-20% választaná a vonatot, illetve a buszt, a többiek pedig gépkocsival közlekednének. A felmérésben részt vett fiatalok 48%-a maximum 300 eurót hajlandó elkölteni a pécsi látogatás alkalmával, 19%-uk 300 és 500 euró között, 14%-uk 500 és 1000 euró között áldozna a tartózkodás alatt igénybevett szolgáltatásokra, szórakozásra, ajándékokra. A válaszadók 37%-a ismeri az ICWiP (Pécsi Nemzetközi Kultúrhét, mint tematikus ifjúsági találkozó) rendezvényét, információjuk pedig többnyire a szervezők által készített promóciós anyagokból (37,6%), barátoktól (25,5%), valamint 5
2007.06.13-i nyilatkozat.
35
az Internetről (15,4%) származik. A fennmaradó 21,5% egyetemeik, szervezeteik segítségével tájékozódik a rendezvényről. Az Interneten kutakodók 77%-a a Google, 15%-a a Yahoo, 8%-a pedig egyéb, pl. AltaVista, MSN, keresőmotor segítségét használja a szörfözés során. Az internetes keresések alkalmával sokan ellátogattak a www.hungary.com oldalra (13,4%), Pécsről és térségéről pedig marketing kiadványok, honlapok és barátok segítségével szereznek információkat.
AZ ICWIP MINT NEMZETKÖZI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ PROGRESSZÍV IFJÚSÁGI PROJEKT Az ismertebb nevén ICWiP (International Culture Week in Pécs – Pécsi Nemzetközi Kultúrhét) elmúlt tíz évében Közép-Európa és az Alpok-Adria térség egyik legismertebb és legnagyobb tematikus ifjúsági fesztiváljává vált. A nagyközönség koncerteket és nyilvános előadásokat egyaránt látogathat, és aktív részesévé válhat egy különleges nemzetközi kultúr-kavalkádnak. A Pécsi Nemzetközi Kultúrhetet a kezdetektől, 1996-tól, amikor is egy nemzetközi egyetemista konferencia alapozta meg az 1997-es indulást, egy cél vezérli: megértést ébreszteni és együttműködést generálni a fiatalok között, országhatárokon, térségeken, kultúrákon átívelően. A projekt komplex egysége egy tematikus konferenciából, Pécs és környéknek, és a dél-dunántúli régió bemutatását célzó kirándulásokból, rekreációs és sporteseményekből, civil szervezeteket bevonó eseményekből, kiállításokból, és egy szabadtéri városi fesztiválból áll koncertekkel, táncbemutatókkal, parádéval színesítve. Az eddigi 12 év alatt több mint 3.000 fiatal látogatott Pécsre az ICWiP (és elődje) résztvevőjeként több mint 70 országból. A rendezvény minden évben egy aktuális, a fiatalokat hangsúlyosan foglalkoztató témát dolgoz fel a konferencián, és e mentén kerül kialakításra a program menete, meglévő és célzottan megkeresett partnerek (civil szervezetek, egyetemek) segítségével. Az ICWiP „belső” résztvevői főként 18-35 év közötti fiatal felnőttek, akik tanulnak, dolgoznak, civil szervezetekben vállalnak szerepet. Őket az eddig kialakult és bővülő partnerségi körökön keresztül egyetemek (pl. Pécsi Tudományegyetem, Nyitrai Egyetem, Masaryk Egyetem, Salfordi Egyetem) és városi-, kulturális-, ifjúsági szervezetek segítségével (pl. Torino Város Önkormányzata, Finnagora, SORCE Hálózat) éri el a főszervező SIEN Alapítvány. Az ICWiP teljes programjában ők vehetnek részt. „Külső” résztvevőknek tekinthetők azok a civil szervezetek, intézményi képviselők, egyéni érdeklődők, Pécs és régiója lakossága és látogatói, akik a nyilvános programba (pl. Civil Terasz, konferencia előadások, koncertek) bekapcsolódnak. Őket szerveze-
36
tenként meghívással, valamint nyilvános felhívással, hirdetéssel lehet elérni. Célzott kommunikációval – elsősorban az Internet és utazási irodák, valamint a testvérvárosi és partneregyetemi hálózatok segítségével – egyre hatékonyabban lehet bevonni a Pécsre látogató turistákat is. Az ICWiP-koncerteken és a nemzetközi ételudvarban naponta közel 3.000 látogató fordul meg. Az ICWiP minden évben a fiatalok nemzetközi találkozóhelye, ahol megismerhetik egymás kultúráját, megoszthatják egymással véleményüket, ötleteiket, és személyes kapcsolatokat, barátságokat alakíthatnak ki, hálózatos együttműködéseket építhetnek. Mindez a régió jobb nemzetközi megismertetését, az ifjúsági turizmus fellendítését és hosszú távon fenntartható fejlesztését szolgálja. Fontos szempont, hogy a már bevált elemek mellett újakkal is bővüljön a kínálat, több új kirándulás, a dél-dunántúli régió megismerése is szerepeljen a programban. 2007-ben a strandprogramokat a Tolna megyei Szálkán rendezték meg, míg a hagyományos borkóstolót és szabadtéri minifesztivált Versenden tartották, amely egész napos falunappá növi ki magát. 2008-ban Abaliget, Szigetvár, Siklós és Kozármisleny fogadott be „ICWiP-programokat”. Az ICWiP-re lehet és kell építeni az ifúsági turisztikai vonzerő fejlesztésének folyamatában. Az ICWiP tapasztalatait be lehet forgatni további, a régió más pontjain megszervezhető – kisebb méretű és volumenű – nemzetközi ifjúsági projektekbe. Ehhez lenne ideális, ha az EKF kapcsán a kormányzat külön forrást nyitna meg a régió ifjúsági civil szervezeteinek, hallgatói önkormányzatainak, hogy ilyen projekteket megfogalmazzanak, kifejlesszenek! Az ICWiP tehát egyrészt önmagában fejlesztendő a még nagyobb, és főként hosszú távú vonzerőfejlesztés okán, másrészt felhasználandó mint hajtómotor, multiplikátor, amely képes összefogni a régió más, nemzetközi ifjúsági projektjeit, de legalábbis képes képzéseket, tréningeket, partnerségépítő találkozókat szervezni. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy milyen formában lehet – utazásszervező szemmel – 2010-ig úgy fejleszteni a rendezvényt, hogy utazási irodák segítségével célzottan utaztassunk/hozzunk el fiatalokat Pécsre. Végül, az ICWiP szervezősége által menedzselt rendezvény-portál, a www.icwip.hu, alkalmas lehet arra, hogy egységes felületet kínáljon a Dél-Dunántúl más nemzetközi ifjúsági projektjeinek, összekapcsolódva a www.deldunantul.hu oldallal. Különösen nagy multiplikációs lehetőséget ad a fejlődéshez az a tény, hogy az ICWiP alapító tagja az európai SORCE Hálózatnak, amely valamennyi tematikus ifjúsági fesztivált, ICWiP testvérrendezvényt egybe fogja (www.sorce.info).
37
Erősségek – gyengeségek, lehetőségek – veszélyek (SWOT 6) A hosszú távú közös gondolkodást, valamint egy regionális ifjúsági turisztikai marketing koncepció létrejöttét elősegítendő, az IDResearch Kft. egyszerű SWOT-analízist készített a turisztika, a turisztikai marketing, a kulturális programfejlesztés területén dolgozó számos pécsi szakember bevonásával 2007 májusában. Az elemzés fő elemeit a 1. sz. táblázat mutatja be. 1. táblázat Erősségek: - diákszínjátszás, fesztivál, nemzetközisége - egyetem: nemzetközi jó híre, kapcsolatai, oktatás minősége, egyetemi klub hiányzik! - barátságos, befogadó - ifjúsági szálláshelyek mennyisége - drogfogyasztás szempontjából viszonylag tiszta a régió - nemzetközi viszonylatban az ár-érték arány (szolgáltatásokban, szállásban, étkezésben) még mindig kedvező - PTE MK és a művészeti szakközép - sok az ifjúsági szervezet – Mobilitással közösen adatbázis kialakítása, ifjúsági munkacsoport felélesztése - a régió turisztikai adottságai jók - néptánc-, népdalkultúra 6
Gyengeségek: - olcsó és gyors közlekedés hiánya országszerte és a régióban - a város lakosságának egynyelvűsége - az ifjúsági szervezetek jellemzően forráshiányosak - a régió turisztikai kínálata nem kidolgozott, nem vonzó - a turisztikai információs anyag nem megfelelő, online tartalomfejlesztés kiemelten szükséges! - ifjúsági szálláshelyek minősége
A SWOT angol betűszó (Strenghts–erősségek, Weaknesses–gyengeségek, Opportunities– lehetőségek, Threats–veszélyek), mely egy intézményi önértékeléshez használatos, nyitott önértékelési eszközt jelöl. Alkalmas arra, hogy segítsen feltérképezni akár az intézmény működésével kapcsolatosan, akár az intézmény egy kulcsterületével, projektjével összefüggően meglévő erősségeket, pozitívumokat, illetve hiányosságokat. Számos tanácsadó alkalmazza a módszert, hogy egyfajta helyzetértékelés után a megfogalmazhatókká váljanak a változtatási/fejlesztési lehetőségek, egyben felszínre kerüljenek azok a veszélyek is, amelyek a változtatással járnak.
38
Lehetőségek: - a diákok/fiatalok bevonható, hosszútávon visszatérő vendégek lehetnek - a városi, megyei és egyetemi szinten meglévő kapcsolatokat fel lehet éleszteni (pl.: EKF egyetemek hálózata - tanárok bevonása is) - országos ifjúsági szervezetek közötti hálózatok partnersége - egyéb hálózatok, szövetségek megszólítása és bevonása (pl. Rotary) - a fiatalok, diákok egyre inkább többnyelvűek - egyetemi médiumok, középiskolás lapok jelentősége – feltérképezni őket! - ifjúságot megszólító médiák feltérképezése – Est, Exit, alternatív, online médiák - HÖK-ök megszólítása és partnerként kezelése - nagyvárosi tv-hálózat, közszolgálati médiumok bevonása - ifjúsági, egyetemi, középiskolás rendezvényeknek nyilvánosságot teremteni - vetélkedők indítása belföldön, országos ifjúsági hálózatok, Sulinet - országos presztízsmédiák – feltérképezni őket! - mobilizálható ifjúság - EKF önkéntes stratégia – térségben, nemzetközi kontingens is, EVS, önkéntes vendégfogadók - új narratívák kellenek: legendák, történetek
39
Veszélyek: - nem szabad hagyni, hogy a fiatalok azért utazzanak hozzánk, mert „itt mindent lehet” (rongáljanak, randalírozzanak) - szálláshelyek: nincsenek források a fejlesztésükre - általában: projekteknél is forráshiány
A közös gondolkodás számos ponton előhozta a „bevonásra” irányuló projektek fontosságát. Általánosságban kijelenthető, hogy a fiatalokra/ifjakra fókuszáló leendő stratégia alapelemei között ki kell emelni a helyi lakosság hatékony, tevőleges bevonását, amely az iskolai, baráti szálakon keresztül még több és nagyobb mozgást generálhat a térségben, illetve a térség irányába. Mind a külföldiek, mind a belföldiek megszólítása és bevonása során hasznos lehet egy széles bázisú önkéntes hálózat/program indítása. A fiatalok részvételét tovább fokozhatjuk egy olyan ösztöndíj-program indításával, amely az általuk szervezendő nemzetközi tartalmú, nemzetközi vonzerőt magában rejtő projektek kifejlesztéséhez, megszervezéséhez kapcsolódhat. A helyi szervezeteken, egyéneken (pl. a liverpooli ifjúsági követi program mintájára) keresztül megsokszorozható a bevonás, sőt indirekt módon a külföldi ifjúsági turizmus serkenthető. A legjobb módszertan: „fiatalok a fiataloknak” típusú programok erősítése. Az említett „Ifjúsági pályázati alap”, amely valójában ifjúsági együttműködéseket támogatna, a helyi szervezetek nemzetközi ifjúsági projektjeit támogatná, ezáltal hozzájárulna egy multiplikációs folyamat elindításához. Ha ez utóbbit a Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával (DDRISZI) együtt szervezik az érintettek, még nagyobb hatást lehet elérni, különösen az iroda által működtetett regionális ifjúsági civil hálózatos együttműködések becsatornázásával, alapvetően az ifjúsági közösségi fejlesztésekre koncentrálva. Szükség van egy helyi/regionális szubkulturális erősségek térkép elkészítésére, amely segítséget fog nyújtani az ezekhez kötődő programfejlesztéshez és kommunikációhoz. Fontos a meglévő szubkulturális közösségekre és projektekre építeni, mert az ifjúsági együttműködések meghatározó részét a tevékenységek lefedik. Összhangban továbbá a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában a témához kapcsolódóan kimondottakkal, „korszerű, elektronikus alapú marketingeszközök” kellenek a fiatalok elérésére, bevonására, és a multiplikációs, hosszú távon érezhető hatások generálására. A közeljövőben érdemes lenne ehhez kapcsolódóan is pályázatot hirdetni az ifjúsági közösségekben, civil szervezetekben.
JAVASOLT MARKETING AKCIÓK ÉS ESZKÖZÖK 1. Hosszú távon, a fenntartható fejlesztések érdekében hálózatba kell szervezni a régió nemzetközi ifjúsági projekteken dolgozó szervezeteit, fiataljait (ebben különösen nagy segítséget adhat a DDRISZI), vagy a meglévő hálózatos együttműködéseket meg kell erősíteni, hogy a nemzetközi térben elérhető nagyszabású, pontszerű, de nagy hatósugárral rendelkező
40
2.
3.
4.
5.
6.
nemzetközi eseményeket Pécsre, a Dél-Dunántúlra hozzuk. Legyen évről-évre egy-egy olyan nemzetközi ifjúsági konferencia, szeminárium, fesztivál, találkozó Pécsett vagy a régió valamelyik városában, amely egy nagy európai vagy világszervezet rendezvénye (pl. a Youth Forum egyik programja, vagy az ESIB egyik közgyűlése, vagy éppen az UNESCO ifjúsági bizottságának soros ülése, stb.). Erre bizonyára pályázni kell a későbbiekben – és pontosan a siker egyik záloga lehet a hatékony konzorciális együttműködés, és az ilyen együttműködési formában történő közös fellépés. Használjuk ki a konzuli-tiszteletbeli konzuli hálózat adta diplomáciai kapcsolatokat, illetve az egyetemi díszdoktori hálózat adta lehetőségeket, amelyeket ugyancsak konkrét események formájában, és mindenképpen vonzerőfejlesztési célzattal lehetne megfogalmazni. Magasabb diplomáciai szintekben is lehetne gondolkodni, pl. akkor, amikor a Külügyminisztérium szokásos nyári nagyköveti-konzuli értekezletét Pécsre hozzuk, és a magyar diplomatákkal (később, egy másik körben pedig a hazánkba akkreditált külföldi diplomatákkal) megismertetjük a térség ifjúsági turisztikai aspirációit, fejlesztési elképzeléseit. Ugyanígy járhatunk el a magyar kulturális intézetek hálózatát használva. Hozzunk létre egy ifjúsági turisztikai portált, amely kapcsolódik a meglévő régiós turisztikai portálhoz (www.deldunantul.hu), támaszkodik az ICWiP-portálra (www.icwip.hu), és szorosan összefonódik az EKF-et népszerűsítő oldalakkal, pl. a www.pecs2010.hu-val, vagy még inkább a tervbe vett www.visitpecs.hu-val. Vegyenek részt pécsi, dél-dunántúli egyetemisták a SORCE Hálózat rendezvényein, építsenek kapcsolatokat, és hozzák-vigyék a közös tudást, amely további projektek kifejlesztését eredményezheti, egyben vigyék a régió hírét, a hagyományos PR-eszközök segítségével. Ahhoz, hogy a fia-talok (rendezvényenként 3-4 fő) gond nélkül eljuthassanak a hálózat rendezvényeire, pl. Trondheimba, vagy Sumyba, javasolt, hogy a DDRMI-nél, vagy a PTE-nél, vagy az EKF Központnál pályázható legyen egy csekély pénzügyi keret, amely az utazásukat és kinti tartózkodásukat finanszírozza. Ez egyfajta „nagyköveti programmá” is kinőheti magát. Készüljön egy olyan kiadvány, főként angol nyelven, amely a régió nemzetközi érdeklődésre számot tartó ifjúsági és egyetemistáknak szóló projektjeit mutatja be. Ezt évről-évre adja ki a DDRMI, együttműködésben a PTE-vel, különösen a PTE EHÖk-kel. Induljon egy olyan képzés-sorozat (lehetőség szerint szoros együttműködésben a DDRFÜ-vel és a PTE EHÖK-kel, valamint a PTE KÖSZI-
41
vel és a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft-vel), amely a régió hallgatói és ifjúsági szervezeteinek ad továbbképzést a nemzetközi projektfejlesztés, -generálás, és projektmenedzsment területén. Ebben képes meghatározó partner lenni mind a SIEN Alapítvány, mind az IDResearch Kft.
KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK 2009-TŐL FOLYTATÓLAGOSAN Egy regionális léptékű kutatás lefolytatása, amely figyelmet szentel a • küldő ország és motiváció szerinti vendégforgalom elemzésének (meglévő felmérések, statisztikák alapján), illetve javaslatot tesz 2010-től indítandó folyamatos monitoringra, • az ifjúsági turizmus fejlesztése szempontjából potenciális lehetőséget rejtő desztinációk és események elemzésének, különös tekintettel a fejlődés/fejlesztés feltételeire, • a hosszú távon és költséghatékonyan fenntartható információs eszköz és csatorna megoldásoknak és a kiemelt küldőterületekkel a folyamatos információ áramlást biztosító hálózat kialakításának és működtetésének (itt a „Pécs2010” marketing, illetve kommunikációs koncepció, a pécsi városmarketing-koncepció, a régiós turisztikai marketing stratégiai alapelvek meghatározóak!) A kutatást összefoglaló tanulmány egy marketing koncepciót és részletes akciótervet is vázol: kitér az utazási döntést a küldőterületen befolyásoló, illetve a már a térségben tartózkodókat helyi információval ellátó marketing feladatokra. Javaslatot tesz arra, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa nemzetközi ifjúsági célcsoportjainak ide vonzása érdekében milyen intézkedéseket szükséges tennie az EKF menedzsment szervezetnek a termékfejlesztés, és a Magyar Turizmus ZRt.-nek a promóció területén (itt a Palmer-jelentés, illetve egyes EKF-ek tapasztalatai mérvadóak). A stratégia figyelembe veszi és elemzi a rendelkezésre álló vendégkör megkérdezések és külföldi ifjúsági turisztikai piackutatások eredményeit. Külön (vagy a fentihez kapcsolódó) kutatásban kellene tovább vinni az eddigi megyei, régiós, országos ifjúságkutatási tanulságokat, és hangsúlyosan az EKF teremtette nemzetközi kontextusra lenne szükség egy olyan vizsgálatra, amely a fiatalok kulturális fogyasztási szokásait, művészeti-kulturális aktivitásait és hajlandóságát méri fel. Mindezeket pedig évről-évre szükséges nyomon követni, tehát ki kell alakítani a monitoring rendszerét, illetve a folyamatos, építkező fejlesztés stratégiai szemléletét.
42
FELHASZNÁLT IRODALOM 1056/2001. (VI. 20.) Korm. határozat Balogh, A. – Vass, A. – Patai, P. (2006). „Mi a N(II)DK? nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Központ tervező szemináriuma – Dél-Dunántúli Régió.” Pécs, 2006. február 23-25. Európai Parlament (2004). Állásfoglalás a fenntartható európai idegenforgalom új távlatairól és új kihívásairól. (2004/2229 (INI)). Fazekas, B. – Szász, B. (2006). „A fiatalok az Európa Kulturális Fővárosa programban.” Tanulmány (kézirat). Pécs, 2006. november 2. Kákai, L. – Szabó, A. (2005). „A pécsi fiatalok helyzete, életmódja 2005-ben. Szociológiai vizsgálat Pécs város fiatal lakosságának körében.” Pólusok Társadalomtudományi Egyesület, Pécs, 2005 KOPINT-DATORG Rt. (2004). „Ausztria, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia turisztikai kínálatának és árszínvonalának áttekintése.” Tanulmány (készült a GKM Turisztikai Hivatala megbízásából). Budapest, 2004 december Központi Statisztikai Hivatal (2006). „Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről.” Budapest, 2006. Magyar Turisztikai Hivatal (2005). Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013. (Letölthető az Internetről: http://www.mth.gov.hu/) Makkos, V. – Patai, P. – Kátai, G. – Horváth, L. (2005). „Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2005.” Belvedere Meridionale, 2005 Palmer, R. et al (2004). „European Cities and Capitals of Culture.” Study prepared for the European Commission. Palmer/Rae Associates, Brüsszel, 2004 augusztus Richards, G. – Wilson, J. (2003). „New Horizons in Independent Youth and Student Travel.” A Report for the International Student Travel Confederation (ISTC) and the Association of Tourism and Leisure Education (ATLAS). Amszterdam, 2003 szeptember Szokolai, Zs. (2006). „A kulturális kínálat átalakítása az eredményes kulturális turizmusfejlesztési stratégia egyik alapvető feltétele.” Tanulmány (kézirat). Pécs, 2006. április 18. World Tourism Organization, ETC Research Group (2005). „City Tourism and Culture. The European Experience.” A Report produced for the Research Group of the European Travel Commission (ETC) and for the World Tourism Organization (WTO) by LAgroup & Interarts. Brüsszel, 2005 február Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Kht. (2002). Táboroztatók Országos Konferenciája (TOK) 2002. Konferenciakiadvány
Internetes források, adatbázisok www.tourmis.info www.atlas-euro.org www.world-tourism.org
43
www.icwip.hu
