I~ !
·".. :-~
--j
iI
Integrált pszichiátriai
ellátás az all~oholbetegek kezelésében
i i
I i ,
I
I! I
Bodrogi Andrea dr.
J
1
(
1
í
k:
illlegr{í!t pszichiátriai ellátás elsósarban a sÚlyosabb pszichiátriai betegségben (major II/cntal disordas) szenvedó'k gondozását tLÍÚ ki célul. It szemr II/égis meglmJbá/ja az IPE móds::ercit alkohollJetegck cllcításához adaptálni. It pszicllOcdukáciÓ. stressz-kezelés, életviteli készségek tréningjc lIle!!e!f beIllu/at specijikus tcchnikákat (pl. agresszió. Öngyilkossági késztetések kezelése) is, melyeke/ más. az. alkoholbetegek elhításá[Jal/ lIlár [JeHí!r IIlÓdszerekkcf is kicgészít (pl. a moliváriÓ fokozása). It betegek felmérését ([ szcmr álwl iisszcáfl(ro!f kérd{í'l\'ek segítik. /\z ff'E adaptálása az alJ:oholbctegek cflá{{ísára azért siirgctó' igél/Y, Illeft MagWlrors?ágol/ IÖII/cgekct érilIt o pro/Jlémo. akiknek ellá:LÍsa J:Órhá:.n:ntrikus({n fiirténik, ([/Ili knÓsé ejJd\lív. j(1I1css?{lmk: alkollOljiiggÓ:I'ég - kÖ:ji.uégi el{(írás -felés - pszichoedukáció - sériilékenység-slressz koml/lllllikáció - problémamegoldás - motÍl'áció - rcl apsZlls
(fMHC)
The ailll (!f fillegm/cd MCl/ral Hcalth Care isjirst of afl to look {tjier ficople I\'ilh a major
/i1enral disordas. Nel'erthelcss the {//{(];or a!felllpts to ((dapt the metlzods of ff'C to the ('arc of alcolzolic palielJt.I·. Reside psychoedIl('atioll. strcss-trcatment, !iving skifls training, thc allthor dcscrilJes speciJic leclmiqucs (e.g. hnndling of ogressiol/ ond suicide progra ms), alld supplements them lI'itlz other lIIetllOds (1'. g. increasing of motimtion) tlz{/( prol'ed good in tlzc c((re of alcoholic patients. The sllr .... cying o/patiems is hc!ped by ques/ionnaires compiled by the aulhor. The adaptation of fM HC /01' the corc of alcoholic potients is o press ing delllolld sil/ce il/ HlIIlgm}' li/nsses of people nre of/ected by the problelll, nl/d their ('are is perF,'rli/ed in a /iltle e.Oective. Izospilal-cel/tered Imy. K .. rards: alcohol depel/del/cy - cOli/lIllllzity Izenlth service - assessmel/t - psyclzoeduc(({iol/ -SlI'ess - COllllllllllicalioll aliOI! - relapse
- pmb/eiii
- I'lIlneralJiity
sol\'ill,>: - IllOliv-
tatást, vagyis a pszichés függoség megszÜntetését célzó, valamint a megelozést is elosegíto, a beteg környezetével is behatóan fogl al kozó eszkÖzök (2, 5-6, 18). Jelen tanulmány az integrált pszichiátriai ellátásmk az alkoholbctegck kezelésében nyújtott Ichetoségeit kí\'ánja bCl1lutallli. részletezve annak alapelveit, reit, alkotóelemeit, várható eredményeit.
módszc-
Az i/!t!!!.~~léI/Jkö?POiUÚ e!látás alapeleme
a kÓrházi
l\lagyarországon az alkohol beteg~k száma megkÖzelíti. az egy milliót (18), élettartan1llk 8-12 éHel rövidebb,
amikor a kál'osodást alacsonyabb szintre
icJdlis esctbcn a kÖzÖsségben végzett gondozás kÖveti, Így a rehabilit
nyol11onkövctés azt a célt szola kórházi kezelés során elért
eredményeket, sq;ítse a betegeknck eredeti kÖrnyczetÜkbc történo visszaillcsztését, szakszenT segítséget nyÚjtson avisszaesés megelozésében (2, S, 10, 15). A közösségi ellátásban a legtöbb szolgáltat:íst közösségi alapokról nyújtják. Az ellátás alapját az ambuláns rcndelés képczi. nyújt támogatást
lIlely saját szociális környezetÜkbcn a b~tegcknek, betegségÜk minden fá-
zisában, egyedi elotérbe (2,9).
intcrvcnciók
alkalmaz:ísát
helyezve
A kÖzÖsségi Illodell alapelcmei az alábbiak (2): • közösség ee alapozott krÍzis-intcf\'enció és intcnZÍ\' ellátás • mobilis közösségi • otthoni ápolás Ezeket
az elemeket
rchabilitáció
mlluKacsoportokra
alapozott
gon-
dozój lÜlózat koordiuálja, ami biztosítja, hogya kÖzösségbcn élo valamcnnyi alkoholbetcg személy 6s auuak hozzátartozója olyan ellátásban felel szÜkségleteinek betegsége
részesÜljtin, am: megminden LízisJbanl2).
KezelésÜkben il h:\l1gsúly (méregtelenítés). a szo-
matihls szövodmények gyógyítás:ln, valami nt az absztinencia felt<:telének gyógyszeres bdllítjs:ín van (5. 10-11,18). A pszichiátriai ellátás a melwílis szövodmé·
holbetegck es('[ében rendkívÜl fontos a kiskÖz(isségck szcrcpe is, miIJ[ pékI:lul az egylÜzi k(\zi\ss0geké, ÜIJSegítl1 csoponoké.
nyek kezcJésl:re, illetve a pszichiátriai háttért2ny.:zÖlSZOrongás, deprcsszió - kezcléshe korlátozódik. Kevéssé elterjedtek azonban a hosszú távú. tartós Icszok-
Az intcgrál[ pszichiátriai ell<Ításban a bClcg ts hozzátartozói játsszák el fö' szerepct a tanós gyógyuL'ls elérésében. Az IPE célja a függÚség kialakul;ls:lllak, illct-
PSzichoterápia
1998. jwuuír
SUfiplelllclIUlI1l
....
•.•..x,-
..•• "-. '", •.••.. - ••.•. -
~_~_.~ .•
1: 65-75.
I
vagy fogyatékosságot a Ichel6 IcgszorÍtolták. A kórházi clbocsátást
gondozói formában, lIlunkacsoportokban v2gzi. Legoptim'llisabb ta!aja a kÖzÖSSégi ellátás, alapelemc az alkoholgonclozók országos hálÓzata. il/w'c a terÜleti megeloz!) addiklOlógiai szakgondozók h:íIClz:1la. Alko-
mint az össznépességé (13). cls6sorban az elvonókezelésen
!
fck\'lí(1Clcg osztály, ami alkoholbetegck e~etc:bcu részint a ml'regtelenítési szakaszt, az elvonást, a hosszú tjvÚ gyógyszer~s kezdés beállítását, részim a szomatikus és mcnt:lI is szÖv6dméuyek kezclését jelenti (2, 5-G, 10, 18). A kórházhól valÓ elhocsátásra akkur kel'iil SOl',
0.z· integráll psÚchiátriai ellátiÍs. (lPE) []indcllje a közösségi ellátáson alapuló, folyamatos kÖvet':sscl n5gzett gondozás (17), mdy a beteg nyomon követését
Bevezetés
!
65
~j
!i "
,)
I
/
(
)
j-Dodrogi Andrea ve avisszaesés bekövetkezési málisra csökkentése (2).
valószíl1líségénck
min~-
A már függo, illetve mértékteJenÜI ivó személyek asszertív felelerítésén túl azokat az egyéneket is felelerítjÜk, akiknél fennáll a szcnvcdélybctegség kialakulásának valószínusége. Alapvetö" a korai diagnosz.tizálás 6s korai kczelésbevétcl, a magas rizikÓjú csoponok fel-
. mélyesen vagy telefonon) a beteg számÜra. Lényeges szempont, hogy az ellátás, az csctleges kórházi bcutalásoktói eltekintve a betegek S1\jill...szociáliskÖrnyczctébG.n \örténi~, a~saládtagok, valamint a hetcg.,<;ÓnÜra fontos személyek nlÍnél szélesebb kÖru bevonÚ~~\val. 2. ábra. Az intcgr.ílt pszichiátriai
kutatása, a még nem alkohol(Üggo, elc vcszélyeztetett személyek kezelésc (2, S, 16). Elsösorban azok az egyének tartoznak ebhc a csoponb:l, akikne:k egyik
Korai felismerés
f
mcghúzódó szorongásos zelése (6). A betegek,
al kohol tTlgglfség
;1
lése, illetve gondozása
\·CSl.C'IYl'l.tl'tCll szcmélye:k kezetöhh síko!!. tÖbb módszer szerint
történik (8, 10, ] 1). A méregtclcnítt'í, el\"lH1Ó, illetvc slomatikus gyógykezelésen kí\iil az integr,ílt pszichiátriai ellátásban alapveto hangsÚlyt kapnak azok a pszichoterápiás irányzatok, melyek legCon[osabh célja a társadalmi újrabeilleszkedés, a munkaképesség elérése, az absztinencia hosszú távú, illetve végleges biztosítása, képessé tétel a közÖsségi, csalftcli, szociftlis funkciók ellátására (3, Ó, 8, 10-lJ, IS, ]8). A hosszú távú, aszszcrtív
rehabilitáció
mindaddig
folytatódik,
amíg a kÚ-
rosod,1s, képességcsökkcnés és hátrány meg nem szunik (2). Az alábbi ábra czt a folyamatos ellátási ciklust szemlélteti (1. ábra). 1. ábra. Folyan1ato~ ctlátási ciklus (2) korai diagnosztizálás
és beavatkozás
célzott kezelés
CsaL1cltagok bevoI1Ús,ha\
rendszeres
történe) stresszkezcks
Speci ti kus technikÜk I~lctviteli készségek
tréningje
1. l\.oraile/is/llerés A korai Celismcrés célja a függtí személyek mieltJhbi kezelésbe véttie, a még nem függl), dc kockÚzatos mértékbcn ivó, illctve vcszélyci'.tetetl személyek felderítése, az alkoholCogyasztás háttcrébenmegbúvÖ riai za\·arok felismerése, a Jcgcélravczettíhb stratégiák clarclizált
meg választása. Technikai interjúk, interjúsorozalok,
esetmenedzselés
átfogó visszajelzés
Az integrált ellátásban multieliszciplináris munkacsoportok Il1líködnek egyÜtt az elsodlegcs terÜleti ellá-
pszichi~í[kezelési
kivitelezésérc st,lIIbecsloskÜLík és
kérdoívek használata a legcélravezetobb (3, ~). Alkoholbetegek Celmérésére a kÖve:tkez() szempontokat javaslom (lásd 1. melléklet): 1. A segítségkérés
okának,
illet\·c köriilményeinck
tázi1sa: saját indítattás, csalÚdi, munkahclyi, jt)gi ok, speciáJis esemény stb. Il. Ivási szokások pontos felmérése:
tisz-
szoci:ílis,
- az ivÜs iclotartama, gyakorisága, napi mennyisége: az alkohol fajtája, a naponta ivással eltöltött id({ tartama. az ivás megkezdése, az ivÜs befejczése, az ivás helye: - egyedül iszik-e vagy társaságban: kikkel iszik egyiitt a kliens? - az ivással kapcsolatba
hosszÚ tftvú asszcrtív
!
h:Ülcrébcn
egyéb pszichi:ílriai hl'tegsl~gd (ckpresszit\ kórképck) pontos di"gIH)SZliZi1LíS:l és keillctve:
kezelés
Pszichocdukikió
tov(lbb,~ azok, akik cxccsszívcn fogyasztanak. valamint azok akik az alkoholt szorong:ísos vagy depressziÓs tUnctcik enyhítésére fogyaszljÚk (J J, 1(J,18). az
(2)
és intervenció
GyÖgysze:rcs
vagy mindkét sziilóje alkoholbctcgségbcn szenved, akik közvetlen környezetébcn - m\lnkahcly, l~rsas kapcsolatok - halmozott az alkoholbctcge:k cl6rordlllása,
Kulcsfontosságú
cll.ítás alapelemci
hozható helyzetek,
tevékenységek; melyek azok a helyzctá, kliens képes ital fogyasztását kontrollálni, nens maradni? - melyek azok a helyzetek, ivÜsra késztetik? Ill. Adatok
a megel6zó'
amelyek
absztinens
események, mc1yekben a itlctve abszti-
a klit-~nst kemény
id6szakokról
tást végzo munkacsoportokkal. A betegek, a hoz.zátartozók, a családon·osok, az elsodleges ellátásban dolgozó n6\·érek szélesköní, konzultációs lehet6séggel egybekötött képzést kapnak (2).
- voltak-c tartósan absztinens idoszakok? iv1ennyi itkig tartottak? Hogyan történt avisszaesés'! IV. Adatok a megelozo ]cszoktatÚsi kísér1ctekrol: ré-
Az IPE betegellátó egysége a mobilis, közösségi alapokra épÜlo munkacsoport, amely pszichiátcrhol, pszi-
szesiilt-e a kliens korábban elvonó kezélésben. terápiában, Disulfiram kezelésben? V. A függÚség szintjének felmérése:
chológushól, tréningtcchnib.kban, ilktvc szo(ioterápiában jÜratos novérekbol, szuci lJlcrapeul~ikb(d, gondozón6kb61, szociális I11unk:\sokból ,til. A csapat alapveto tulajdonsága az.elérhetoség. ami aztjelenti, ht)gy annak e:gyik tagja a nap b:lrmely szabh:ln 11l1u:íkrhttö" (szc-
66
- Aclatok korábbi delírillJl1rÖ!' Il1cgvonási lIlegvomlsos eszmélctveszléses rosszullétrtÍl. VI. Az alkoholCogyaszt;lssal s::gck
fclmérése::
1\ :.ic !/Ol oÚ!Jiu
kapcsolatos
Jll<Íjbctegség.
!l)l)S. jiliUIiÍ
[lSZiC!lO-
tiinclekrtil szef\'i
beleg-
hasny:llmirigy-gyllIla'
r .\":/1'/ 1/('I)[Cill ({))[
1: 65·75.
Integrált pszichiátriai ellátás alkolzolbetegek dás. szív-
és érrendszeri
pe ri fériás idegbántalom, VII. Szociális helyzet
betegség, baleset. felmérése:
kezelésében
agyi történés családtagok
vagy száma,
ji\\'cdelem, anyagi biztonság, az alkohoIra fordított havi pénzÖsszeg, a család jövedelme és az alkohol ra fordítOll p~I1zÖsszeg aránya; az ital miall történt-e munkahel yníl toztatás, az áll:1s el vcsztése? VIlI. Családi hállér felmérése: - alkoholbetcgek
el6forJuLlsa
a rokonok
lentik a családban a kliens számára van-c közÖttÜk alkohol fogyasztó?
közölt; kik je-
fontos személyeket;
.- a család segíto vagy visszahúzó tényez6l jclent-e a kCldéshen? A kliens számára fonlos szcmélyek bcvonhatók-e a terápiába? IX. Érdekltídési kÖr felmérése: sport, kedvcnc id6löltés. A. Pszichiátriai zavarok felmérése: depresszió, szoron~ásos kórképek. korábbi Öngyilkossági kísérletek, Öngyiiklbsággal
kapcsolatos
gonc!oL1tok.
nincsenek tisztában az alkoho]függóség lis következményeivel. Aszic
-.'."
pszichoszociá-
tréningcél"a
• 1. Információt nyújl az al kohol betegségrol, a függoség kialakulásáról, a betegség lehetséges okairól, az alkohol okozta szervkárosoclásokról. - 2. Tárgyalja az alkohol betegség szövodményeit. italfogyasztéÍs következtében kialakuló kórképckel.
.3. Feltárja zelési
a tedpiás
módok
mellelt
lehetoségeket,
a gyÓgyszeres
a pszichoterápiás,
az ke-
cs;\l:ídterápiás,
pszichoszociális módszereket is . -4. Destigmatizálja a betegséget. • S. Tárgyalja az alkoholCiigg6ség hátterében csellegcsen fel ismcrhetCí pszichiátriai betegségeket (depressziÓ, szorongásos kórképek), és azok kezelését. - Ó. A betegséggel kapcsolatos ismeretek hl.\viilésével. a compliance nÖ\'elésével csÖkkenti a visszaesések sz;imÚt.
!\
ps/.ichiálriai zavarok fél mérésére a következt) SlaniÓll interjúk, illel\'e becsl6skillák használandók:' Current Psychiatric State; CPS-50 (Falloon és mtsai
- 7. Javítj,i a páciensek készségét (kltl stresszhatások kezelésében.
1977); HamiiLOn Depresszió és Szorong:1s Becsl6skála; Beek Depresszió.Leltár; BPRS. Ezeken kívÜl használalos még a SYI1lPLOI1lCheck List
szupporti \'il,~son és egyÜttmtíkÖcJésen alapuló terápiás kapcsolat kialakítását. .9. Megérteti a bctegség okozta kor!ÚtozitsOK:\[, segít az értel mes, reál is célok ki al akílásában.
(SCL-~O) és a General Health QlIestionairy (GHQ), melyekkel teljes áttekimést nyerhctÜnk a beteg mentális állapotáról.
• S. tv1egalapozza
a szakemberek
a csa!,idi és más és a páciensek
CIC-
közÖtti,
• ] O. Megismerteti a pácienseket a szoci:ltis segítség khetséges forrásai val és a támogatás megszerzésének kheloségcivel.
If. Gyúgyszeres kezelés
A fJs?iCltUCdllkáciÓs
Részilll a mcgvonási .tÜnetek, todbbá a szomatibls és mcnt(dis szÖv6dmények kezelését, részint az absztinencia gyógyszeres beállítását - Disulfiram kezelés - jeklHi. (Mivel a kezelés elterjedten alkalmazotl, részletei jÓl ismertek, jelen tanulmány ezzel nem foglalkozik.)
A tréninget a kockázatos mértékbcn ivó még nem függo pácienseknél, alkohoJfüggo jeien1eg Icgal;lbb 4hw absztincns p,kienseknél, \'alamiIll magas rizikÓjÚ személyeknél alkalmazzuk. A tréner az alkoholizmllsról
II!. J'szichucdllkáciú alkohol függo
személyek
ismercteinek
bovítésével
n1Índen alkoholbetegeket kezelo szakember fog]alkozik aUr gonc!ozói, akár osztályos keretck közötl, egyéni terápia kapcsán, illct\T célzott oktatóprogramok segílségé\·eI.
Az integrált pszichiMriai ellátásban a pszichoedllkÚciós tréning a család be\'onásával történik. Lényege, hogy tanulási technikák, módszerek, megkÖzelítések segílségé\'cl tájékoztatást nyújt a betegeknek és hozz:1tartozóiknak a betcgség okairól, természetéro1, tÜneteiról, szÖvodményeiról, kezelési leheloségeiról (4). Tapaszta]atunk szerilll az a]koholfÜggoségben szen\'édól, a kockázatos mértékben ivÖk, illetve a \"Cszé-
tréning
mÓdszere
széleskÖnT ismeretekkel és kiterjedt tapasztalatokkal bíró pszichiáter, pszicholtJgus, n6\'ér \'agy szocioterapellta lehet, akinek pszichoterÚpi(ls alapismcretei is \'annak. Egy tréning 8-10 iilést tartalmaz, az egyes Ülések idotartama 60 perc, gyakoris,lga 1-2/hét. Az Ülések soréÍn nagy hangsúlyt kell fordítani a Iehet6 kghatékon yabb in forn1:lci6átacJ:1sra (taliul ásra). Az Ülésekcn ciiaés íráwelítot használunk, a legfontosabb meg,í!l~lpít,ísokat világosan, közérthetoen megfogalmazva \"Clítjiik, ezeket (.:) ). Egy
a résztYCvÖlnek alkalomma]
nyomtatott mcghívunk
formában
kiadjuk
alkoholfliggoségbcn
szenvedo, legalább egy éve absztinens személ yes tapasztalatai nak ismertetésére.
heteget
saj:ít.
lyeztetett személyek nem rcnddkeznek ke1l6 ismerettel a tokrancia, a clcpcndenci~\ iSll1én'cirö"!, nem ismerik azokat a szi.hÚlll1ényekct. b.\vctkczményeképpcn
melyek az alkoholfogyasztÚs szervczetÜkben kialakulnak,
A sériilékenység-stressz megközelítéscknck,
modell
egyike
amely a kgti\bh
~lZlJ:l
esetben
;iltal:lllOs megfclelt5
, í
,.
I'.\·?ic!iut('/"1Í1 liu
191.JS.
ja llIuí r SlIliliI!'/Il Cll t /1111 1: (j 5 -75.
1)7
t r
[~
Bodrogi Andrea kiindulási alap lehet (hasonlóan egyéb kórképekhez) az_ alkohol függoség kezeléséhcz. Az alkoholizmus bizonyos genetikai tényezokkel hozható összcfüggésbe, ami, mint arra a csaléídvizsgálatok rámutattak, jclentL1sen növcli a betegség létrejöttének kockázatát (l6).
i1l1lják, hogyan kÜzdhetik le a stresszt életÜk folyamán a családi élet, a munkavállalás, a szabad id 6 eltöltése, a
Valószínu, hogy az alkoholbetegséggel szembeni fogékonyságért legalább részben a genetikai tényezok felelosek. Minden olyan személynek, akinek a csal,ídjában az alkohoJbctegek cloforduh1sa halmozódást mutat, az átlagpopulációnéU nagyobb az esélyc arra, hogy ma-
biekben kerUI sor. A kommunikációs készségek segítik a specifikus stresszck és az egyéni célok hatékony meghatározását. Tanulásuk családban, illet\'e a kliens számára fontos személyck rész\'tStelével tÖrténik sze-
ga is alkohol beteggé váljon. Az örökletes tényezok önmagukban azonban nem elegendoek ahhoz, hogy alkoholfLigg6ségct idézzenek e16, pszichológiai és szociéHis tényezokkel egyÜtt viszont már lélIchozhatják a betegséget (2, 16). A sérÜlékenység ol)'an tényezok Összessége, mclyek haj lamossá teszi k az adott személ yt valamel y tü net megjelenésére (2, 19). A sérülékeny egyén a környezct változásai ra ncm
szociális kapcsolatok stb. terén (2). A tanulás során elóször a négy alapvet6 személyközti kommunikációs készséggel foglalkozunk, az összetettebb kérdéseket
repjáték módszerrel, val, visszajelzésekkeJ, korlással (2). A négy alapvcto szemlélteti:
(ll,
18). A sérülékenység-slIessz
ital fogyasztás elosegítésében olyan cgyéneknél, akik alkoholbctegséggel szemben fogékonyságot mutatnak. A környezeti stressz il családi életben, a szociális és szabadid6s tevékenység közben, valamint a munkavégzés során az egyént ér6 slIessz összessége, az a stressz, amit a közösségben napról napra átélt vitás helyzctek kezeJése során tapasztalunk (2). hogy
egy adott
személy
stresszre
adott
válaszát több tényezo egyÜttescn határozza meg. A gcnetikai tényezok határozzák meg a fiziológiai válaszmechanizmusokat, a pszic.hológiai tényez6k, mint például a személyiség, a tehcrbírÓ képesség stb. meghat:írozzák, hogy az egyes egyénck milycn lépések telével válaszolnak egy adott stresszre (2).
lJ1t'gté-
l?(ress~eze~~s Annak
felismerése,
hogy bizonyos
kommunikációs
a késÖ'b-
clpróbálásáközötti gya-
készséget
a 3. Úbra
készség (2)
Pozitív érzések kifejezésc Pozitív kérés kifejezése Negatív
érzések ki fejezése
Aktív figyclem
modell
szerint a relapszus valószínusége akkor a legnagyobb, amikor a sérülékenységi és slIcssztényezok kombinációja meghaladja az adott személy alkalmazkodóképességét, és kiváltja azokat a viseJkedésbeli válaszreakciókat, amelyek az egyén betegségét jellemzik (2), amelyek alkohol függo egyén esctében mértéktelen ital fogyasztáshoz vezetnek. A környezeti slIessz szcrepet játszhat a mértéktelen
Valószínu,
a készségek ismételt valós körülmények
3. áhr·a. A nég\' alapvc!ökoml11l1nik:íci/,s
képcs cselekv61eg válaszol va új egyensúlyi helyzetet teremteni, hanem kényeJmetlenségi érzése állandósul, amit elviselhetetlcnnck érezve már csak alkoholJal tud kiegyenlíteni
kczelo SlJeciális tcchnikákra
stresszhatásokra
az
alkoholfüggo vagy arra hajlamos személy mértéktelen ital fogyasztással reagálhat, segíthct a korai beavatkolás
A kutatási eredmények sZerint ez a négy készség hiányzik leggyakrabban stresszterhelés alatt álló családoknál, ismeretÜk, és hatékony alkalmazásuk sen javíthatja a problémamegoldás és a célok nek hatékonyságát (2). A megfigyelések
szerint
a stresszterhelés
álló családoknál a pozitív cselekedetek által történo elismerésének gyakorisága egy, míg a negatív
cselekedetek
jelcllllÍeléréséalatt nem
nÜsik családtag tíz alkalomból
szóv<Ílételénck
gyako-
risága tíz alkalomból kilcnc. A stresszterhelés alatt álló családoknál ez az arány még széls6ségesebb, ugyanis a negatív cselekedetekre az esetek 99(f,'-ában reagálnak, míg a pozitív reakciókra kevesebb mint J (k-ban (2). A képzés során megkíséreljÜk eltolni a figyelem hal1gsúlyát a negatív eseményekról az emherek pozitÍ\' viselkedésére, még a fokozottan stressztcrhelt idoszakokban
is. A negatív érzések kifejezésének
oktatása se-
gíti a klienseket abban, hogy képesek legyenek m,íikkal konstruktív módon foglalkozni. A módszer technikai alkalmazása • szernkontaktus, melt:g hang,
problé-
(2):
• megfeleló • a pozitív,
nem verbális ki fejezésmócl, illetve negatí\' érÚst kivÚllt) cselekedetek-
nek pontos galmaÓsa,
megfogalmazása,
• a pozití\',
illct\·c
negatí\'
cseJckeclctck
;\ltal. illetn? a
kérésesctleges megfogalmazása.
het6ség
Az aktív figyelem ncm az érzelmek kifejezésére Összpontosít, hanem a problém;ík és a célok vil"lgos. pontOS
68
szerint történik.
a család
vajamennyi
A kliensek,
illctve
tagj,ínak csaUdtagok
a bevonámegta-
Pszichoterápia
J
ki\'álwtl
Pl)l\tl)S megfo-
megvalósítás,1ban, a relapszus prevcnciÓban és a bctegség létrejötlének megelozésébcn. Az integrált ellátásban a a stressz kezelés oktatása lesával
tdjcsÜlésével
a kérések
998. jal/uá r Supp!clllel/(
érzések
/111/
plHltllS
J: 65 -75.
Jnter;rált Dsziclziátriai ellátás alkoholbeteJ!ek kezelésében megfogalmazásában alkalmazása (2): • megfelelo
segít. Az aktív figyelem
testhelyzet,
teCh!likái
V. Specifikus
odafordulás,
Általános tanácsadás (8,14)
• a figyelem csak a beszélore irányul, hatások minimálisra csökkentése,
figyelemeltereJo
• az elhangzottak nyomon bális úton (fejbólintás),
jelzése nonver-
követésének
Alapelvei: szupportív kapcsolatot épít ki, melyben a kliens oszintén leírhatja viselkedését a bírálattói való félelem nélkÜl. T,írnogatja a klienst Önhii:alll1ának és
• tiszt<ízó kérdések nem világos részletekre, • elhangzottak összefoglabísa.
felelosségérzésének erosítésében. Csökkenti a beteg félelmét a kezeléstöl, biÜorítja a tOv,íbbi tal,ílkozások igénybevételére.
I Problémamegoldás
J..~
_..
.__ :
,
_
A problémamegoldás tegr<1lt ellátás
hatékonys,ígának
alapeleme,
aktí\' figyelem oktatását mamegoldás technikáj,ít kalmazni
tudó kliens,
növelése
az in-
amÜ a kommunibció
és az
követoen végezzÜk. A probléismero és azt hatékonyan al-
illetve
család
v,írhatóan
képessé
váli k a körn yezetbÖl eredo stressz kezelésére, céljai. elérésl~rc. A 4. ábra a struktuní!l problémamegoldási módszer hat lépését szemlélteti: 4. fíbra. A strukturált problénwmcgoldási hat lépésc (2, 8) A probléma
I I
I
A megold,ísi
módszcr
lehetoségek
Az optim,ílis
összegYlTjtése (ötletbörze) értékelése
megoldás
I
Az eJorehaladás
I
I ,
Az elso lépés a probléma vagyacél meghatározása és pOntos definiál,ísa. Ehhez fel kelJ használni az aktív figyelem képességét. Ezután a résztvevok ötlctbörzét tartanak, hogy a megoldási lehetoségek list{Ü,lt összecílJítsák. A harmadik lépésben az egyesjav
.1
J
!I
\
I
I!
lasztják azt a megoldási lehetoséget, amelyik legjobban megfelel szÜkségleteiknek és lehetoségeiknek. Az ötödik lépésben tervet készítenek a kiválasztott megoldási lehetoség kivitelezésére. Az utolsó lépés értékeli a tcrv kivitelezésére tett erofeszítéseket (2). A problémamegoldás
viselkedésének megv,íltoztatiÍsára, kívállja élelmÖdjá. nak megv,íltozását. ElhatiÍrozás,ü fOlyamatos,ll1 nÖ\'elni és er6síteni kel!. Lényeges, hogy megisll1crtesslik il beteget a v,íltozás szÜbé,gességének okain\l, anal a kiiképességcsökkenéssej
é5 hátrállnyal,
ami al.
koholfogyasztó életmódj,íval van Összefiiggésbcn, emeljük ki az absztinens é1ctmódból sz{[rmazó elonyö. ket, mint jlltalomértébT megerosíto tényei:6keL FOlltOS, lJOg'y a terapeuta h:mgslílyozi:a il klilÖnbséget a kliclIs mint szeméJy és a kliens millt alkohol fogyasztó kiiZÖtl.
beteggel
való interjú
során
is néha elhangzanak
mondatok, melyek(8). felhasználhatók nek erosítésében A motivációs melléklct):
tréning
II az ital fogyasztás
technikai
elonyeinek
a változás alkalmazása
és MtféÍnyainak
olyan igényé(8, ld. 2. ÖSSi:C-
gYlTjtése (mérlegelve ebben a kJiensnck saját magára, egészségére, testi-szellcmi jólétére, csalÚdjára, szoci,ílis és társadalmi helyzetére, emberi kapcsolataira nézve lényeges mornentuI11okat). II visszatekintés
a múltba
(Hogyan
látta magjt
;\ múlt.
tét lehet a múlt reményei és a jelen helyzct kiizÖtl, ami a kliens számára kellemetlen diszkomfort érzést ercd-
i
gyalandó helyzetek képezi.
relapszus-prevencióban, a magas kockázatú kezelésében is az elso választandó technikát
mén)'Czhet. bírhat. • eloretekintés gyan képzeli
1
J 9W·/.
SZell1pollt, 110gy a
az alko-
alapveto,
1
.PSZiChoterápia
lényeges
hatékonyal1 alkalmazható kívül a késobbiekben tár-
elsajátít,ísa
mÓdszer,
t
kezelésénél
ban'! Hogyan képzelte el a jÖ\'l~jét'! Mú!tbéli eldriisai mennyiben kÜlönböznek jelen he!yzetétól')) Éles ellen.
kezelésében a stresszkezelésen
1
hol függoSég
Alkoholbetegek
kliens gyakran nem ismeri el betegSégét, így gyógyu. l,ísra sem törekszik. A motiv,íciós tréning il pszichoedllbícióra níépül, célja. hogya beteg törekedjell italozó
peuta cmp,ítiéls és elfogadó viselkedése nÖveli il kliens önbecsülését, szabadséÍgot ad a kl iensnek a változtatéÍs szükségességének eldöntésében. A kevéSSé moti\'ált
értékelése
J
!i
'
Lényeges annak tisztázása, hogya betegnek joga \',\II a si:abad döntéshcz, és döntése kövelkezményeiért feleJosséggel tartozik. Fontos a terapeuta személye. A tera.
kiválasztása
A tervezés
I
i Motivációs trénil/(f
1
rosodással,
vagy acél pontos meghatiÍrozása
Az alternatívák
I
I
technikák
Ez a diszkomfort
jclentö's
motiVáló er(i'\'e!
a jönThe (Mi véÍltozzon a jÖ\'o"ben') HocI az életét a jÖvo"bcn'! Mit szeretne elér-
jal/uár Supplelllé'I/[1/1!/J: 65-75. 69
lJodrogi Andrea ni? SegÍthet-e az ivás abbahagyása céljainak _elérésében?) • alapvcto emberi értékek (Melyek a kliens számára legfontosabb emberi értékek? Melyekkel rendelkezik közÜlük? Hogyan jellemezné magát, mint alkoholistát'!) A motiváció növelése során arra a tényre fókuszáljunk, hogya A változtatás
kliens képes a változtatás mellett döntcni. lehctoségébe vetett l1Ílnck nagyon erlls a
motivációs hatása. A terapeuta segÍtse a klienst dÖntése meghozatalában, erosítse a kliensben azt a meggyozodést, hogy o maga képes sorsának irányÍtására, önálló felelos döntéséveI képes visclkedésének megváltoztatására.
Botl5.,:
absztinens
ic16szakot követtÍen
lált alkoholfogyasztás
cn fellép;) c1s6 mértéktelen Korai
figyclmezlet6
relapszusokat közelglí bJn
általában
Ezek felismerése az idejében
a
tünetck.
!1lelyekh,í]
következtetni.
Ezek
egyénenként
lIgyanann~\!
az e);yénnél
a tünetek
el6znck
rendkívül
fontos. miv.:! jelentkezésük
nyújtott
kockázatú
személyeknél
olyan
váltnzL1Jk, JZonhJn
ugyanazok
Magas
lehet
iz,,·
kiivetlÍ-
(S) .
az alkohnlfüggti
megcl6zik
kezdeti
italfogyasztÜst
alkoholfogyasztás
jelek:
relapszusra
rendkívül
jelentkez6
vagy kontrollált
segítséggel helyzetek:
me); minden
a
.íltaLi-
relapszus!. eselén
J visszaesé . ; Jl\c);eI6zhetli. azok.
melyeket
~1 kliens
nck nevez meg az alkohol nak VJI6 '·ellenáll.ís··
nehá·
s7.empontj~iblil
(8). A 6. ábra a korai figyelmeztetöjclcket
mUlat ja bc.
./
\
L RC/(I/iS!Jls-/!!:evcIlÓ,)s
6. ábra.
ITén ing
megelozése, !cszokásról
Miközben
elsodlegcs
célja
a relapszusok
meket is megszÜnteti. Segít annak a meggy6zodésnek a . megszi.imetésében, miszerint absztincnsnek maradni annyit jelent, mint elegendo akaraterovel rendelkezni. Segít továbbá a kliensnek a környezetében lévo azon lriggerek felismerésében és hatékony kezeJésében, mclyek a botJásokl10z vagy relapszusokhoz hozzájárulhatnak: melyek akadályozzák, és melyek segítik addiktív viselkedésének meg"áltoztatását. Csökkenti a hibátÓl való félelmet, hangsÚlyozza, hogya viscJkedés megváJtoztatása Ilem a "minden vagy semmi" törvényszcruségei szerint zajlik. hancm folyamat jellegti, melynek során tanulni lehct az esetleges hib~ikb6l, a lapszusok részét képezik a végso cél clérésc felé mutatÓ haladásnak (8). A relapszus-prevcnciÓs tréningct motidlt betegcn végezzÜk. Ivlinden kezelési program!];\k tartalmaznia kell, akár csoportban, akár egy':ni Ülések során. Az S. Úbra a rdapszus-pre\·cJKi6s tréning részeit mutatja be: relapsz\ls-pre'·cnciós
tréning
részei
Szégyenérzet Gyakori
A relapszus
A felmérés során pontosan tisztázzllk, hogy hoL mikor, kivel, milyen tevékenység közben kerli! sor az italozásra, melyek azok a helyzetek, amikor az italla· gyasztásnak leginkább szÜkségét érzi. Állíttélssunk fel hierarchiát a beteggel a legkcvésbé és a leginkább kockázatos helyzetek közÖtt, ami a késöbbickbcn az iilésck
A stresszkezclésnél
meghat:írl)zása
módszer
70
vagy
mértéktelen
tÖlté-
az OlliJoni gyakorlÚsnak
is
a beteget
azokkal
a módsze-
rekkel, melyek segítségével hatékonyan tucl fellépni az alkohollal szemben a magas kockázatú hclyzctekbc'n is.
jelek meghatározása
a folyamak)S
válasz (a) negatív érzelmi
kérdÖ"íves módszcrek ismertek (1,7): lnvenll1ry ofDrinking Situations (AnI/is 1982), Rclapse Prccipitants Inventory (Lillllol/, Srape!lon, OppenlJ cilll , Pe!)" is Juck· son 1983), Situational CÓnfidence QlIcstionary - SCQ (Annis 1987)
vú célja. MegismertetjÜk
A botlás meghatározása
Relapszus: visszatérés holfngyasztáshuz (S).
rendszerint
(b) interpersu állapotokra, pl. szorongás, depresszió; szonális kontliktusokra; (c) szociális nyomásra. A magas kockázatú helyzctek meghéltárOZ<Ísa kérd(\"· íves mÓdszerek scgítségévcl történhet. A kövctkal1
A terápia kezdetén javasoljuk akliensnek, 110gy kerÜljc a magas kockázatú helyzeteket, ez azonban gyakran nem lehetséges, és nem is lehet a kezelés hossztl tá-
A relapsZlIs meghatározás:1
Magas rizikójÚ helyzetek
_
Magányosságérzés foglalkozás az ids goncloL1lá\·al Só\;árgás az ital után
aIkalmávaj történo, valamint alapja lehet.
A viselkedés változtatás meggyozodésének folyamatos erosítése
A korai figyelmeztetLÍ
jelek .
Ingerlékenység Fcsziiltségérzés Szorongás Lchangolts:ig Unalom
egybcn a relapszusok körÜli tb'hiteket, a és az adcliktív viselkedésro1 szóló hiede]-
5. ábr:J. i\
fignllllcztl"to
Alvászavar
A relapszus-prevenciós tréning a moti\'ációs tréninghez hasonlóan a pszichoeclukációri, ráépÜI. A pszichocdukáció során már elsajátított fogalmakat - relapszus, botlás, korai figyelmezteto jclek - megerosíti és Újrat,\rgyalja.
horni
alko .
ismertetett
itt az elso választandó
probIémamegol(\;ÍS-
tcchnikát
képezi
Lépé·
sei: • az acIott helyzet pontos mcghatározása. • ötletek a helyzet alkoholmet1les eltl\lt~.,érL.
PslicholcráfJia
j 998. jUTlllÚ r SlIfi/i!ell/l'llIlIlI/
/: (í:) -75.
Integrc1!t pszichiátriai ellátás alkoholbetegek • a legjobb
megoldÚs
kezelésébcn
kiválasztÚsa,
het. Alkoholbetegeknél gyakran látjuk, hogy az alk0holt 'szorongásas tüneteik enyhítése célj:íhól fogyaszt-
• gyakorUs. E módszer
célja,
hogy
a beteg
meggyozodjön
arról,
hogy meg tud birkózni a magas kockázatlÍ helyzctekkel, a váratlan escményckkel is. A módszer akkor lehet eredményes, ha használatát hosszas gyakorlás elozi meg, csak nagy gyakorlallal nyesen végczni.
bíró p;\Ciens tudja eredmé-
ják, az alkohollal mintegy "elmenekÜlnek" azokból a helyzetekból, melyek a szorongásos reakciC1t ki\'álwtták. A módszer
szorongást
~s ,f!)'0~k~;'-eTése:7 kÜlön kell foglalkozni a szoci;\lis nyomás kérdésé.vel, vagyis azzal, hogy a beteg szokdnyos szoci;ílis helyzetekben (rcprezcn[;\ciós helyzetek, baráti kör, Ünnepek) is képes legyen az alkohol \'isszautasÍt;bára, még erOS unszolás csetén is, kÜIÖnÖsen azoknál a betcgcknél, ahol nagy az ivásra buzdÍtó szociális nyom<'ls. Els(i lépésként kérjÜk Ineg a klienst, hogy írjon le olyan Il1Últbéli helyzeteket, amikor a visszautasítás számára problélllát okozott. A következokben megismerletjLik a klienst azokkal a mÓlhzerekkcl, melyeket eredménycsen alkalluazhatnak szoci;lIis omás esetén. ,
technikai
alkalmaZÚsa
(2):
• ]. Az érintett szcméllyel mérjÜk fel pontosan az ac!l)[[ helyzetet. elemczzÜk ;)zokat a gondolatokat. melyek a kiváltják.
• 2. IsmencssÜk meg a beteget és hozzátartozóit a szorongás természetével é.~ hatékon y kezelésé ne k mócljával . • 3. A kl iensscl folytatotl probkmamegold0 beszélgetések során keressÜnk hatékonyabb stratégi;'lkat a szorongásos tÜnelek kezelésére. .4. Tanítsuk meg a beteget lassÚ légzés teel1nibjára
a progresszív
relaxáciÓ és a
a 5. Szerepjátékokban játsszllk el a beteggel a szorong;'íst kiváltó helyzeteket ·6. Valós élethelyzctekben fokozatosan sZemhesílsÜk a
beteget a szorongást latokkal.
ki\'állÖ hclyzetekkcl
vagy gondo-
~~,i\
visszautasító (rcfusal) módszer (8, 12; ](1. 3. me!lékIct) részei: ] . Nonverbális rész (határozottságot tÜkrÖzo hangsZÍn, testtartás és gesztusok): szemkontaktus tartása a kínálóva] egyenes testtartás, magabiztosság határozott, rövid, állító mondatok
2. Tartalmi
mondani
(ha hezitál,
használata
a kínáló kételkedni
fog abban, hogy valóban Úgy is gondolja) alternatíva (kávé, séta stb.) ha folytatj;) az unszolást, abba váltson témát
kérje meg, hogy hagyja
~\'lindezek elsajátítására a csoportban, illetve családban .téno szerepjáték módszer a ]egcélravezetobb, ahol a résztvev6k folyarnatos visszajelzést kapnak, felhÍvhatják a figyelmet egymás hibáira. Ezt megelozoen azonhogya terapeuta modellként szerepelés kevésbé hatékony visszautasítási le-
hetoségeket demonstrálja. ték során minden páciens
Lényeges, 110gy a csoportjá"kínáló és visszautasító" SZe-
repet is játsszon. Isméte]ten helyzeteket (S, ]4).
játsszunk
Lényeges, hogya módszer ki a beteg azon meggyozodése,
elsajátítás;hal, alakuljon miszerint nem kell bÚ-
el potenciális
nÖsnt:k éreznie magát amiatt, ha nem fogyaszt Joga van ahhoz, hogy nc igyolJ. Szorongás
alkoholt.
helyzetekre,
Ps?icllOlatÍfiia
jellegzetcs de önállóan,
sához azonban sokkal kevesebb is elég, pszichés állapotban. A mócIszer technikai al kalmazása (2):
mint
slahil
• 1. Pontosan mérjiik fel a beteg agresszÍ\' vis~1 kedésének gyakoriságát és természetét a 2. ElemezzÜk a klienssel egyÜtt azokat a tényezÖlet. melyek valószíntTI1bé, illetve kevésbé valószÍllll\'é teszik az agresszív viselkedés bekÖvetkezését. GyCíjtsÜk össze a dÜh hatékony nyeit és hátrányait.
kifejezésének
eló'-
.4. Tartsunk problémamegoldó beszélgetést a beteggel és hozzátartozói val az álta]uk hasznosnak ítélt stratégiákrÓl, pl. a negatív
érzések
megfelelo
kifejezési
I1lóclj~\-
ról. • S. Határozzuk meg az agresszió korai figyelmcztetÖ jeleit, kidltó okait és kockázati tényezÖíl.
Az agrcsszió alkalmazandó a. Kilépés: egyérte]mtl kilépésre amellyel
korai figye!mcztetli módszerek:
jeleinek
fellllnésekor
a drhatÖ agresszív viselkedés elójeleinck felismerésekor a bcteget a l1elyzcthÓl \'aló biztat juk. olyan ten'kenység elkezJC'sére, csÖkkentheti az agresszió kl1ckáz;llát (séta.
SPl1r! vagy egyéb fizikai te\·ékenység). b. ProgresszÍv reIaxáciC1
kelelé.<;('
A szorongás
Az agresszió veszélye alkoholosan befolyásolt állapotban megnli, dc a kezelés bármely fÚZisában találkozha-
·3.
kcriUje a ki fogásokat
ban szÜkséges. jen, a hatékony
kezelési'
tunk az agresszív viselkedés bizonyos forméÍival. Agresszív viselkedésre ritkán kerÜl sor ok nélbil, ki\'c1ltá-
rész
"nemet"
A;: agrcssÚÓ
válaszreakció látszólag
1998. janutÍr
stresszterhelt
c. Figyelemclterelli szélgetés stb.)
mócJszcrL'k (zenehallgatás.
t0\'é, bc-
ok nélklil is fellép-
SltfililelllcnlulIl
1: 65-75.
71
,
:-,r.
'\
..
".. ~·:·~-'::;'·i
..1?/éih·
;47~~r.:'j,1""·:
::.:.1J~
·8:1·"r,~·:r;t-'1.·:'
:~l;~1,~~W
BodrogiAndrea Listát séges Az addiktív
viselkedés
függ az életstílus
megváltoztatása
II1cgváltozásával.
szorOS,lJ1 össze-
NyÚjtsunk
segítsé-
get a hetegnek ahban, hogy érclekl6dési körét kiterjeszsze, régi szokásait, melyekkel az ital miatt felhagyott, Újra kezdje, kedvenc idLitöltéscit alkc)l101 nélkÜl is muvelni tudja. SegítsÜnk neki intcrpersLonális kapcsolatainak b6vítésében (igen gyakori, hogy az alkoholhetegek
készítünk
módjairól,
elonyeit
az adott helyzet kezelésének felsoroljuk
és Mtrányait,
lehet-
az egyes megoldásmódok
majd
közösen
kiválasztjuk
az
optimális megoldást. Megtervczziik a kiVÚlasztolt megolcJÚsi mÓJ kivitelezését, az egyes részeket többszÖr clpróbáljuk. A szociál is készségek oktatása általában szerepjátékok sorozatán kereszlÜl valósul meg. Ezekben olyan spcciális
játsZllnK ej, melyek
helyzcteket
az aelott szc-
társas kapcsolatai ivÓcimboráikra korlátozódn~lk), munkavállalásában, Öndlátásában, mimknnapi tE:\'ékcnysé-
mélynck nehézségct jelentenek céljai mcg"alósításában. Visszajel:;.ést és tan~ícs:ld~\st biztosítunk egészen
gében (8,14). Az életvitelhcz
addig. sZlikséges
tegrált pszichiátriai ellátás gítsÜnk az alkoholhetcgeknck malizálni életmiI\oségÜkct,
készségek
okt,H:lsa az in-
alapeleme. Célja. hogy sea klizösségcn belÜl maxiés kezdni azl a stresszt,
amit a teljes kÖru részvétel a közl)sségi életben kiv<Íll be.nnÜk. A kép:;.és <1Zegyéni célnK clérésél1a s'Llikségcs készségeken,
valamint
az adult slemély
<1lapvctÚ kL'-
pességbeli hifl1lyc\sságain alapul (2). A közÖsséghen végzctl haléKl1ny mukÖdéshez rendclkezniink kell a szociál is készségck széles választékával. Ide tart(nik az ÖncJlátéÍs. a rcndelkezésre Úlló pénzösszeg bcoszt:tsa, a bc\'ásárl~ís, il seg~lykérés, a tamtlás, a beszélgetés, a szerelmi viszony, a csoportos te-
alllíg az adott szcmély
hogy az aelolt készséget rolj~\ (2)
Ill.orJALO\! t. A\:\IS II. \1.: Tk
képesnek
érzi magát arra.
valós élethelyzetben
Síp.uti,),""
is gyako-
C.>nf".I:n,·,' QlI:.'lion;,irr,'
~~)). TPI\)I}!P, C.ao;l\.b. Addidi\)[1 l{c-\>.';"\h:h r:,)u!I\L!ti\-ql. 2. L\I_LOO\ 1.11..11.Cill.t\I!.·\\1·11()IJ: \' .. l:.\lJi)L\
(SCQ-
10S7
c;: ,\/
jnr.·~
r:tlt p"zi;..:hi~í[ri;ljt'II:'lii' .. bns."-:'Il. .. 3. GR .•\\T i\1.. lJ(JlJC.~SU\ R. (,'d.): lI.,'sl"\[HI,n~ t" drllg "nd "kc>hol I'rc)bkllh is th" C'-'Il\[l1l1llily. WIIC) Ci."k'V;\ II)') 1. .1" JVA;-; \ .. \l.'\RTI~\YI F.: 4. il,\!l.A\GOZc')
t1\,'hLt~gség~k ka."lés:kn: 442-447.
(ii s;"'l1\lél<:l ~1. elp.,zich,.).'dll>::íci,i.
1\>%.
1.: Al ;dkoh"lI1c'I,'~<'~ khnikum:ino\.: dia~n,).'ztib.l.' é" kr:'pi", gyakorlatá!.>;"!. OAI. 8u:bp:·.'l 10S2. 6. Ill.'8EII. W.: I''-'nl 1"1',)11t :, 'L"\,1\"éd:!yl'.'kg<:gd.; k,'z,'I:."'1-",11. Fon'is Cs~l:'d\.:onzu1!;ició" ;>'1ód.'h'l'lJni Kl'l.f',"\I. Ikhr~C<'n I \>\>3 7. LlT.\lAi\ CX. 5TAPLETO:\ J.. uPI'Ei\HEI\! !\.l\., PELEG I\!. JACK50N P: 5ilu~tjoll.v rd"t~d to ~koholi.'m rdap",'. British J. Addicl, 1\>83,73,381-389. S. JARVIS 1'.1., TEBU1T J •• ~1.-\TfICK R.I'.: Tr,'almcnt Appro"ches for Akohol ~nd Drug lJqxnd~l1("é. i\~tiol101 Drug ~nd Akohol !{,'sc:\rch Cenlré. Universil\" of "'cI\" SOllth \V~k.,. AlIstr:1li:! 5. lIARD!
LI
vékcnységek, a s7.abadidcT c! [(\! tése, a munkavégzési készségek, a lakóhely fenntartása. Ezeknek a készségeknek a fontossági sorrendje mindig az adott személy egyéni céljaitól függ (2). _ A képzés során valamennyi, a beteg egyéni céljai nak eléréséhez szÜkséges készséggel foglalkozunk. Valamennyi készség
készség jelenlegi
esetén felmérést végzÜnk, mellyel a szintjéró1 kapunk :tttekintést. Például
megkérjük a beteget, hogy mesélj en el egy helyzetet, amikor társaságban volt, a fonökét61 szabadnapot kért, stb. A helyzetet szerepjáték formÚjÚban el is játszat juk. A tréning során ugyanazokat a módszereket használjuk, mint a családlagok kommunikációs és problémamegoldÓ készségeinek fejleszlésénél. Most azonban gyakran a családon kívÜl kialakuló személyközti stresszhelyzeten van a hangsúly. Az alapveto személyek közÖtti kommunikációs készségek használata a szociális készségek külÖnbözo területein rendkívül fontos. A megfelelo szemkontaktus, testtartás, arcki fejezés, hangero, hangszín, a fizikai közeledés, az érintés megfelc!o módjai nak megválasztása nagyon sok személyközti helyzctben éppen olyan fontos lehet, mint a "erbális készségek helyes alkalnnzása (2). A hatékony kommunikációs technikák elsajátítását és gyakorlását kÖvetoen meghatározzuk a problémás helyzetet, vagy a célt, mint például felhívni telefonon egy régi barátot. stb.
72
1~5 .. 9. KAPLAN 1-1.1.,SADDCK 8..1.. GREBB I.A.: 5yn')I'"i., os Psychiatry. Willi~l1\s ~nd Wilkins. B:1llimore. 19\>4,201-206. 10. LAKATOS ~v1.: Alkoholbetegek Orve"i r,'h:,biljl,iiójo. OAI. 1992.
] 1. LEVENDEL L.: Alkohol!.>ctegek gyÚgv\.:ezd:.',· é.v gond,)Z:ísa. -- -AkaMmi~, Budapest 1987. 12. i\IONT1. P.M., ABRAMS, lJ.B .. KAIJDEi\. R.M .. COO\EY N.L.: Tre~ting Akohol Del~l1dence: A Coping Ski!!" Training Gui· deo Guilford Press. t\el\" Yor\.:. 1989. 116-122_ 13. MORV Al V.: Az ~lkohol (etjblkohol) did,'libi:\. In: Bal'l\:! \1. (szak.) Tápl:'lkoz:'s, di~la. Medicin:1, 1996.71-78 . 14. t\ELSO:\-JO:':ES, R.: Pr~ctical Couns,'lling ~nd Hdpino SJ.:jlIs. Casse], NewYork, ]993. 25. '" ]5. PÉTER Á.: A cs~];\doryos szerepe ~z ~]\.:ohol ~s drogprobl~J1\:'k megelóz<5s~ben és kezelésében. Sze\,wd~lybd,'gs,;gek 5, 1, 14·16. 1997. ~lkv)he)liZJ1\l1.' kialklll:'so"? Ih'\\16. POZNAN Z. J.: Megdozhetó-e w,-,od Medical Center for Alkoholism, Toront,). Ont.. Konada 1907. 17. STEt\' L.I.. TEST i\1.A.: Allanatjve tc) 111,'nt~;hospjt~l tr~atm~l1t: A cOl1ceplllal Ol(\d~l. treatmenl program. clinic,1l t'vall1ati,)\J. Arch. Gen. Psych. 1980.37,392-397. 18. TAKi,OI G.: Mi~rt ne jg)1Jnk sc,br' SlIbRe1.Sa.BlIdapöt 1\>95. 19. ZUBI:\ J .. SPRI:\G 8.: VulncrahililY. a new vjew e'f Schiwphre· nia. J. A!.>norm. Psychol. 1977.86.103-123.
n
lJudrogi Andrea dr. fJ/ldajJfsl,
l's?icllOlcníjlio
/99S.jon/lcír
SUpp/CIIlCIIIIlIll
[JI/lossa
/:
ll. 6.
65-75.
