I. EGYHÁZI ÉNEKEK Az Úr Jézus a legnagyobb egyszerűségben és szegénységben lépett a világba. Tudta, hogy hol vannak a márványpaloták és porfür-oszlopok; de lemondott róluk és megelégedett egy istállóval. Tudta, hogy hol pihen a hegyek gyomrában az arany és a gyémánt; látta, hol vannak elrejtve a tenger mélyén a kagylók gyöngyei; de lemondott róluk, bölcsőjét nem rakatta ki velük, hanem megelégedett egyszerű jászollal. Ő, aki ruházza a mezei liliomokat, és gyönyörűséges májusi palástba öltözteti a földet, lemondott mindenről, és megelégedett egy kis szalmával. Egy dolgot azonban nem akart nélkülözni, egy földi élvezetről nem mondott le: a muzsikáról, a szép énekről. A betlehemi puszták felől gyönyörű éneket hozott a szél; a Kisjézus bölcsődalát angyalok énekelték: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek!” És 33 év múlva, az utolsó vacsora után, himnuszokat zengvén mentek ki az Olajfák hegyére (Werner Alajos).
Az egyházi énekek tanítása 1948-tól 1984-ig a közoktatás nem vett tudomást az egyházi zenéről. Minden vallásra utaló dallamtól, szövegtől „megtisztították” az énekeskönyveket, nem szerepeltek bennük a jeles napok vallásos tartalmakat hordozó szokásdallamai sem. Generációk, tanári és tanítói nemzedékek nőttek fel az egyházi zene ismerete nélkül. Most, hogy élhetünk az egyházi énekek tanításának lehetőségével, ne azért tanítsuk az órákon ezeket az énekeket, mert a katolikus iskolában „illik ismerni” őket, hanem mert részei az életünknek, valóságos élethelyzetekben, liturgikus alkalmakkor hangzanak fel. Meg kell ismerniük, meg kell tanulniuk a gyermekeknek a közös misék, imaalkalmak énekes anyagát ahhoz, hogy a liturgikus cselekményeknek ne szemlélői, hanem résztvevői, átélői legyenek. Törekedni kell, hogy a nap megszentelése énekes imádságokkal történjen. Ha megvannak, kialakultak, az iskola liturgikus szokásai, énekes alkalmai, akkor ahhoz kialakul egy zenei repertoár is, melyek azok az énekek, amelyek napról napra, hétről hétre, adventről adventre, húsvétról húsvétra előkerülnek, ismétlődnek, részei az iskolai „népi emlékezetnek”. A gyermekek egymásnak adják át a tudást. A kicsik észrevétlen nőnek bele a közösségbe, a közösség zenei életébe, elsajátítják, amit naponta hallanak (mint a családban, amikor imádkozni tanul a gyermek: nem direkt módon, hanem hallgatva az imát, előbb csak egy részét mondja,
10
majd mind többet megjegyez, míg végül összeáll a fejében egy egésszé, sajátjává válik). Az egyházzenei énekes anyagot bele lehet tervezni a tananyagba. Ne csak konkrét módon egy-egy ének megtanításával foglalkozzunk! A zenei írás-olvasást is lehet népénekeken gyakorolni, egy-egy alleluja-dallam óra eleji megszólaltatása alkalmas a beéneklésre, az óra hangulatának megteremtésére. Egy-egy ünnepünkhöz kapcsolódhat egyházzenei művek részleteinek meghallgatása. A gyermekek számára pedig mindig felüdülést jelent a szakrális népszokások megelevenítése. Az Egyházi énekek című fejezet az alsó tagozaton könnyen megtanítható népénekeket foglalja magában, melyek a templomban hangozhatnak fel iskola- és osztálymiséken. Az Éneklő Egyház népénektárból válogatott szemelvények nehézségi szintjük alapján épülnek egymásra, a kisebb hangterjedelmű, egyszerűbb ritmikájú énekektől kiindulva. Természetesen, a már megtanult énekek a tanítás során évről évre újra előkerülnek, így a gyermekek zenei repertoárja bővül, tudásuk elmélyül. Ügyesebb osztályok esetében válogathatunk a magasabb osztályoknak ajánlott énekek közül is. Havonta egy népéneket tanítsunk meg, az egyházi évhez igazodva! Ahhoz, hogy az ünnepek elérkezésekor a gyerekek már biztosan tudják a hozzá fűződő éneket, a munkát hetekkel korábban kell megkezdeni. Az egész évre történő tervezésben az énekek beosztása így történt. A népénekek megszólaltatása általában kényelmes lépő tempóban történik. Egy zenei sort egy levegővel énekelünk. Ügyeljünk arra, hogy éneklés közben egyenes háttal üljenek a gyerekek, és énekes légzést alkalmazzanak! Legjobb, ha erre már a kezdetektől rászoktatjuk a tanulókat, akkor a későbbiekben már természetes lesz számukra. A zsoltárok éneklésekor nyugodt beszédtempót válasszunk! A hosszabb szövegű népénekeknél csak néhány versszak került közlésre, azok, melyek a gyerekek érzelmi világához közelebb állnak. Ezekben is találhatóak régies, ma már kevésbé használt szavak, kifejezések. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy a tanulók értik-e a szöveg jelentését! Sohase sajnáljuk az időt arra, hogy átbeszéljük a szöveg tartalmát! A zenei olvasás megsegítésére a népénekeknél (és később, a többi fejezet énekeinél is) a kezdőhang szolmizálva is jelölve lett. Az énekek tanításakor mindenkor nagy figyelemmel legyünk a gyerekek hangterjedelmére! Még akkor sem lehet ez alól „felmentésünk”, ha mi magunk esetleg mély alt hangúak lennénk! Az első osztályosok hangterjedelme körülbelül egy oktáv kiterjedésű: az egyvonalas C hangtól a kétvonalas C hangig tart. Ez természe-
11
tesen az évek előrehaladtával bővülni fog, mindkét irányba. Az alsó tagozat végére a kis A hangtól a kétvonalas D vagy E hangig terjed majd. A kottapéldák – ebben a kiadványban – az ajánlott hangmagasság alapján kerültek lejegyezésre. (A népzenei lejegyzésekkor az általános szabály az, hogy G záróhangra fejeződik be az ének. Ennek oka, hogy így a dalok összehasonlítása egyszerűvé válik. Tehát nem feltétlenül ott éneklendőek!) A dalok helyes magasságon való elkezdéséhez mindig használjunk hangvillát, vagy furulyát!
12
1 . O S Z T Á LY
Január Szent vagy (ÉE 448)
,
Ezt a misetételt is motívumonként tanítsuk meg! Először a Hozsanna a magasságban! részt énekeltessük (4. sor)! Ezt a dallamot lehet óra elején, beéneklésként énekeltetni a gyerekekkel, mielőtt még a tanításhoz hozzáfognánk. Ekkor különböző hangmagasságokról indítva szólaltassuk meg! Amikor a tényleges tanításhoz fogunk, bemutatjuk az egész tételt, majd az ismert részig tanítjuk az első órán. A nehézséget az egy hangon történő recitálás jelentheti. Ennek előkészítése is már néhány órával korábban történjék meg, úgy, hogy énekeltessünk mondókákat megadott hangmagasságokon recitálva. Legközelebbi alkalomkor az Áldott, aki… résztől tanítjuk. Itt arra ügyeljünk, hogy a hajlítások szép puha hangon történjenek!
20
2. Csendesítem, sőt némítom lelkem, Hogyha Uram, titkaidat sejtem. Mint csecsemő az anyai ölben, Csak hallgatok, bízom, Uram, csöndben.
A tanári bemutatás után érdemes a szöveg jelentéséről beszélgetni a gyerekekkel. Gyűjtsünk rokon értelmű szavakat az olyan kifejezésekhez, mint: felfuvalkodott, kevély, túlságra vágyó, csodákra járó. Miután már értik a szöveg jelentését, énekeljük el még egyszer két versszakával a népéneket, majd soronként haladva tanítsuk meg! A tiszta intonáció szempontjából sokat számíthat, ha a dallam vonalát mi magunk is, és a gyerekek is a levegőben mutatják.
21
1 . O S Z T Á LY
Február Szívem, Uram, nem fuvalkodott fel (ÉE 203)
2 . O S Z T Á LY
Március Jézus, megváltó Istenünk (ÉE 102)
2. Hirdetik fényes angyalok, alleluja, alleluja, Valóban él, feltámadott, alle, alleluja. 3. Krisztus húsvéti asztala, alleluja, alleluja, Megtisztult népet vár haza, alle, alleluja. 4. Borunk, búzánk és életünk, alleluja, alleluja, Mindent tenéked szentelünk, alle, alleluja.
A feltámadási énekből először az allelujás sorokat tanítjuk. Amikor ezt már tudják, a tanító beénekli a szöveges sorokat (1. és 3. sor), a gyerekek pedig memorizálják. Hasznos a szöveget prózában is elmondatni velük! Vigyázzunk a kezdőhang magasságára, nehogy túl mélyre kényszerítsük a hangfekvést!
34
Mise feleletei (ÉE 470)
Könnyen énekelhető!
2 . O S Z T Á LY
Április Alleluja (ÉE 430)
A harmadik alleluja dallammotívumával kezdjük a tanítást, ezt kövesse az első, majd a középső. Mindegyiket többször egymás után hangoztassuk, csak ezután fűzzük össze! Gyakoroltathatjuk beéneklésként az órák elején! Ilyenkor több, kisebb énekes csoportra osztva (padsoronként, soronként, hármasával-négyesével) is énekeltessük el a gyerekekkel!
4 Zenehallgatási javaslat: LISZT FERENC: Ó ifjak, lányok (Krisztus-oratórium).
35
Október 23. Még ebben a hónapban ünnepeljük az 1956-os forradalom emléknapját, október 23-án. Időben ez az ünnep áll hozzánk a legközelebb. A feladat mégsem könnyű, mivel abban a korban – és utána még hosszú évtizedeken át – nem születtek (nem születhettek) a témával kapcsolatban zeneművek. Az akkor íródott irodalmi alkotások is nagyon hosszú ideig hallgatásra voltak ítélve, hiszen emlékezni is csak titokban lehetett. Mit lehet hát énekelni? Olyan magyar népdalokat, melyek a hazaszeretetet fejezik ki.
4 Zenehallgatási javaslat: MACZKÓ MÁRIA: Énekkel dícsérlek (CD). Magyarország az én hazám
zám,
ben,
ben.
2. Azért oly szép ez a világ, Mert a szíve Magyarország. Nincs is több ily áldott hona Ez a Földnek minden java.
60
Isten áldja meg a magyart
2. Töltse békével napjait. Egyezve lássa fiait. Tatár, török, más ellenség, Minket meg ne rendíthessék. Minket meg ne rendíthessék. 3. Isten áldja meg a magyart, Tartson neve, míg a föld tart. Isten áldjon meg bennünket. Minden igaz magyar embert. Minden igaz magyar embert.
Találhatunk még olyan dalokat is, melyekben történelmi párhuzam fedezhető fel. (Az alábbi ének az 1764-es csíkmadéfalvi vérengzés eseményének állított emléket.)
61
Nékünk a legszebbik estét
2. Minket anyánk megátkozott Mikor a világra hozott, Mikor a világra hozott.
5. Bú ebédünk, bú vacsoránk Szerencsétlen minden óránk, Szerencsétlen minden óránk.
3. Azt az átkot mondta reánk: Ország-világ legyen hazánk, Ország-világ legyen hazánk.
6. Rajtunk a bú hármat hajlott, De bezzeg, hogy elhervasztott, De bezzeg, hogy elhervasztott.
4. Ott se legyen megállásunk, Csipkebokoron szállásunk, Csipkebokoron szállásunk.
7. Nékünk a legszebbik estét Fekete gyászra festették, Fekete gyászra festették.
Lefelé ereszkedő, régi stílusú lá-pentaton dalaink csoportjában is kereshetünk alkalmas énekelnivalót. Ahol a zene ugyan kifejezi a mondanivalót (eufórikus örömöt, csalódást, fájdalmat), de a szöveg nem illeszkedik pontosan az ünnephez, ott a dallamot használhatjuk ismét magában, dúdolt formában vagy hangszeres gyerekek előadásában.
62
III. JELES NAPOK A magyar népzene az egész magyarság lelkének tükre. (…) A tudat alatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a néphagyomány (Kodály Zoltán). Megjelenítésre különösen alkalmasak népszokásaink. Erre sort keríthetünk egyes tantárgyak keretében is. Elmehetnek vele tanítványaink más osztályokhoz is. Különösen az ünnepi, ún. jelesnapi szokásaink alkalmasak arra, hogy iskolás gyermekeinkkel felelevenítsük. Nem egynek énekelt dallama pontosan egyezik gyermekjáték-dalaink hangkészletével, szerkezeti felépítésével. Felújításukkal újra igazi tartalmat kapnak egyre üresebbé váló ünnepeink. Tegyünk meg mindent azért, hogy a kezünk között felnövő nemzedékek megismerjék, megszeressék, ápolják hagyományainkat. Ezáltal nemcsak azonosságukat fogják megőrizni, hanem más népekét is meg tudják becsülni. Eljuthatnak az egyetemes kultúra igazi nagy értékeihez (Dr. Barsi Ernő). Hitünkben, magyarságunkban megtartó ereje van a szakrális néphagyománynak. Érdemes a jeles napok közül az iskolai élet számára néhányat kiválasztani, s ezeket évről évre megjeleníteni. Minél többször élik meg, élik át a gyermekek ezeket a szakrális népi játékokat, annál inkább válik sajátjukká. Egy-egy népszokás előadásának közösségépítő hatása is jelentős. Míg tart a készület ideje, a gyermekek kötetlenebb módon, játékos szituációkban ismerhetik meg egymást. Közben megélhetik azt is, hogy csakis egymásra figyelve, egymást elfogadva tudják megvalósítani az előadást. Ezek a szokások általában valamilyen adománygyűjtéssel fejeződnek be. Jó erre előre felkészíteni a hallgatóságot, így a taps mellé egy kis agapé élménye is társulhat. Néhány szakrális népszokás ajánlása következik, minden alsó tagozatos esztendőre egy-egy. Vannak olyan szokások, melyek csak a lányokéi, s vannak olyanok, melyek előadói csak fiúk. Az iskolai életben természetesen ezt nem lehet, és nem is kell annyira szigorúan szétválasztani. Kaphatnak valamilyen szerepet azok is, akik eredetileg nem lennének részesei az előadásnak. Az első osztályosok esetében egy tavaszi népszokás, a kiszézés tanulása javasolt. Addigra már összekovácsolódik egy kicsit a közösség, egymáshoz csiszolódnak, tisztul a hangjuk is. Eredetileg lányok vettek benne részt, de a fiúk is csatlakozhatnak a játékhoz. A második osztályosok a karácsonyi ünnepkör szokását jeleníthetik meg, a bölcsőcskét. Itt mindenki megtalálja az egyéniségéhez illő feladatot! A legszebb hangú, legbiztosabb hallású lányt válasszuk meg Szűz Máriának, és jegyese,
79
Szent József is jó énekes legyen! Mindig népszerű feladat a betlehemi jászol körül csetlő-botló báránykák alakítása. Bízzuk ezt az elkalandozó hangú gyerekekre! A balázsolás régen a fiúk feladata volt, de iskolába hívogató jellege miatt a lányok is járhatják. Lucázni (kotyolni) is fiúk jártak faluhelyen, de ebben a termékenységvarázsló szokásban is részt kaphatnak a lányok, esetleg az alakoskodók szerepét oszthatjuk rájuk. A szokásokhoz fűződő énekanyagot természetesen mindenkinek megtanítjuk. A szereposztás, a szólók kiválasztása, kisebb éneklő csoportok kialakítása csak ezt követően történjen meg!
80
1 . O S Z T Á LY
Dicsérje minden nemzet (Laudate omnes gentes)
Másodszorra ezt a kis hangterjedelmű, egy periódus hosszúságú éneket tanítsuk! A magyar szöveggel mutassuk be a gyerekeknek a dalt. Ezután énekeljük el újból, közben mutassuk a dallam vonalát a levegőben! Következő lépésként, az éneket újra hallgatván már az osztály is rajzolhatja a levegőbe a dallamot. Visszhangoztassuk az első zenei motívumot – két ütemet – a tanulókkal, többször egymás után! Amikor ezt már biztosan éneklik, énekeljük újból végig az egész éneket, és kérjük meg őket, hogy ahol hallják a megtanult dallamukat, ott tegyék fel a kezüket. Miután megfigyeltettük velük, hogy kétszer hangzik el ugyanaz a zenei motívum, énekeljük hozzá a kétféle folytatást, majd énekeltessük velük is! Később majd a latin szöveget is megtanulhatja az osztály.
98
Könnyen és gyorsan megtanulható ez az ének: dallama szinte csak lépegetésekből áll. A dal végén lévő leugró kvint igényel nagyobb figyelmet. A tanári bemutatás után két részletben tanítsuk!
Jézus, majd gondolj rám
zus,
Ez a két részre tagolódó, hármas lüktetésű ének a második felében – egy kis variánst kivéve – terccel lejjebb megismétli az elejét. Ezért megtanítása nem okoz nehézséget. Vigyázzunk, hogy a dallamvonal ereszkedése ne okozzon lefelé való csúszkálást a gyerekeknél. A későbbiekben az angol szöveget is megtanulhatják a gyerekek.
99
2 . O S Z T Á LY
Várj és ne félj
