Iparjogvédelem II
I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi vonatkozások
1. Használati minta Fogalma: használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására vagy szerkezetére, ill. részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha: • új > belföldön nem tartozik a technika állásához (bár: figyelemmel kell lenni az európai szabadalmi bejelentésekre is) • feltalálási lépésen alapul > a mesterségben jártas személy számára nem nyilvánvaló • iparilag alkalmazható > ha valamely iparágban (a mezőgazdaságot is ide értve) előállítható vagy hasznosítható
Szabadalom – használati mintaoltalom •
Műszaki megoldások – találmányok – jogi oltalma
•
•
Technika állásához tartozik: bármilyen írásbeli-szóbeli, bel- és külföldi nyilvánosságra hozatal (abszolút újdonság) Feltalálói tevékenység: szakember számára a technika állása alapján nem nyilvánvaló Ipari alkalmazhatóság: ipar vagy mezőgazdaság területén való előállíthatóság és alkalmazhatóság Eljárás: hosszadalmasabb és drágább, oltalmi idő: 20 év
•
Minden országban létezik
•
• • • •
• • •
Tárgy kialakítására vagy szerkezetére, ill. részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás Technika állásához tartozik: csak írásbeli közlés és belföldi gyakorlatbavétel Feltalálói lépés: a mesterségben járatos személynek a technika állása alapján nem nyilvánvaló Ipari alkalmazhatóság: ipar vagy mezőgazdaság területén való előállíthatóság és alkalmazhatóság Eljárás: gyorsabb és költséghatékonyabb, oltalmi idő: 10 év Nemzeti oltalomszerzés nem minden országban lehetséges. Európai szabadalmi bejelentés és PCT lehetséges, de az engedélyezés során a szabadalomszerzés kritériumait követelik meg
Jellemzői A használati mintaoltalomból való kizárás esetei: • termék esztétikai kialakítása → ipari mintaoltalom tárgya • állat- és növényfajta • az olyan minta, melynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik Alanyok: • feltaláló (aki a mintát megalkotta) • a feltaláló jogutódja • több alkotó/jogutód esetén közösen illeti meg Alkalmazotti minta: nem létezik Szolgálati minta: • a feltalálónak munkaviszonyból vagy más jogviszonyból eredő kötelezettsége a minta megalkotása • a mintaoltalom a munkáltatót illeti
Tartalma: személyhez főződő és vagyoni jogok Személyhez fűződő jogok: • névjog, feltalálói minőség, a mintaolt. iratokon neve feltüntetése, titokban tartás • Integritás → az integritáshoz való jog itt is korlátozottan érvényesül • a szabadalmi törvény megfelelő szabályait kell alkalmazni • A mintaoltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy A JOGSZABÁLYOK KERETEI KÖZÖTT – a mintát hasznosítsa – a hasznosításra másnak engedélyt adjon A hasznosítás: a minta szerint termék: • kereskedelmi előállítása • használata • behozatala • forgalomba hozatala A vagyoni jogok: • átszállnak • átruházhatók • megterhelhetők
Jogok és kötelezettségek A mintaoltalom jogosultjának kötelezettségei: • a minta megfelelő feltárása (közlése) • hasznosítás → megszegése kényszerengedély magadásához vezethet • fenntartás → díjfizetés Bitorlás: • minta bitorlása: ha a mintaoltalmi bejelentés vagy a mintaoltalom tárgyát jogosulatlanul mástól veszik át → SZANKCIÓJA: ÁTRUHÁZÁS • mintaoltalom bitorlása: jogosulatlan hasznosítás → SZANKCIÓJA: SZABADALOMBITORLÁS Nemleges megállapítás: • aki attól tart. hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak • ennek megindulásáig a bíróságtól kérheti annak kimondását, hogy • az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik az általa megjelölt mintaoltalomba
Keletkezése • A bejelentés napjára visszamenő hatállyal akkor keletkezik, mikor a bejelentő a mintára • mintaoltalmat kap > az eljárás menete Megszűnése • Ex nunc hatállyal: – oltalmi idő lejárta – fenntartási díj meg nem fizetése – lemondás • Ex tunc hatállyal: – a mintaoltalmat megsemmisítették – jogerős határozattal szabadalmat adtak a mintaoltalmi bejelentésből származtató/származtatott bejelentésre szabadalmat adnak A megsemmisítés: • részben vagy egészben • ha a mintaoltalom tárgya – nem felel meg az oltalom törvényi követelményeinek, vagy kizárt az oltalomból – a leírás nem fele meg a törvényes feltételeknek Egyebekben (érdemi és eljárási kérdések) a szabadalmi tv. előírásai irányadók
2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája Oltalmazható topográfiája és szerzője A topográfia: a mikroelektronikai félvezető termékek elemeinek (amelyek közül legalább egy aktív elem) és összeköttetéseinek, vagy annak egy részének • bármely formában való térbeli elrendezése • vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés A jogvédelem előfeltétele: az eredetiség • _ saját szellemi alkotómunka eredménye • _ megalkotása idején az iparban nem szokásos > A SZOKÁSOS RÉSZEKBŐL ÁLLÓ TOPOGRÁFIA IS OLTALMAZHATÓ, HA AZOK ELRENDEZÉSE EREDETI
Szerző: • aki megalkotta, ill. megalkották (több szerző), jogutódaik • szolgálati topográfia: ha a szerzőnek munkaviszonyból származó kötelezettsége a topográfia megalkotása SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK, OLTALMI IGÉNY, SZOLGÁLATI TOPOGRÁFIA_ EGYEBEKBEN A SZABADALOM ELŐÍRÁSAIT KELL ALKALMAZNI Az oltalom jogosultjának kizárólagos joga, hogy • a topográfiát hasznosítsa (topográfia a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, ill. kereskedelmi célú behozatala, forgalomba hozatala), illetve • erre másnak hasznosítási engedélyt (licencia) adjon Az oltalom terjedelme: a lajstromozott topográfia ábrázolása határozza meg • kiterjed – topográfia önállóan használható eredeti részeire – arra az eszközre, ami a topográfiát elválaszthatatlanul hordozza • nem terjed ki – a topográfia alapját képező elem, eljárás, rendszer, a félvezető termékben tárolt információ – a topográfiaelemzés, értékelés vagy oktatás céljára való többszörözése, az annak alapján eredeti topográfia • a topográfiával azonos, harmadik személy által attól függetlenül alkalmazott topográfia • a jogosult által, vagy hozzájárulásával forgalomba hozott topográfia/félvezető termék behozatala, forgalomba hozatala
Jogok átszállása, bitorlás • Jogok átszállása – a szerző személyéhez fűződő jogai kivételével a jogok átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők – jogutódlás, hasznosítási szerződés, közös oltalom_az SZT rendelkezéseit kell alkalmazni • Bitorlás: – a topográfia – az oltalom > NEM BITOROL AZONBAN AZ, AKI „TUDATLANUL” BITORLÁSSAL TÖBBSZÖRÖZÖTT ÁRUT BEHOZ, FORGALOMBA HOZ A topográfia esetén is helye van a nemleges megállapításnak (Szt. szerint)
Az oltalom keletkezése Az oltalom lajstromozással keletkezik: – visszahat a bejelentés napjára, ill. a bármely országban történt első nyilvános hasznosítás napjára, és – az attól számított 10 évig tart Az SZTNH előtt eljárás: – bejelentés (kérelem, azonosításra alkalmas ábrázolás, mellékletek külön isz. szerint) – vizsgálat (megfelel-e az alaki és érdemi követelményeknek) – esetleges hiánypótlás – ELUTASÍTÁS • a bejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet • ill. a hiányosságokat nem pótolták) vagy – LAJSTROMOZÁS (tanúsító okiratkiadása és a hivatalos lapban meghirdetés) Az oltalom megszűnése Az oltalom megszűnik: • az oltalmi idő lejártával ill. lemondással > ex nunc • megsemmisítéssel > ex tunc Megsemmisítés: • a topográfia már eredetileg sem lett volna oltalmazható • külföldi személyt nem illette meg az oltalom • a topográfiát nem az első nyilvános hasznosítást követő 2 éven belül jelentették be • a bejelentés nem tartalmazott a topográfia azonosítására ábrát HA A MEGSEMMISÍTÉSI FELTÉTELEK CSAK RÉSZBEN ÁLLNAK FENN: KORLÁTOZÁS
Eljárások A topográfia oltalmával összefüggő ügyekben • az SZTNH jár el • speciális kivételekkel a szabadalmi eljárásara vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Az SZTNH hatásköre: • a topográfia lajstromozása • az oltalom megszűnésének megállapítása • az oltalom megsemmisítése • a nemleges megállapítás • a topográfia ábrázolásának értelmezése • az oltalom nyilvántartása HATÁROZATOK FELÜLVIZSGÁLATA, OLTALOM MEGSZÜNTETÉSE, OLTALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ PEREK, JOGVITÁK > bírósági hatáskör > főszabályként itt is) a Fővárosi Törvényszék jár el
3. Formatervezési minta Fogalma: • valamely termék külső kialakításának, megjelenésének jogi védelme • a dolog külső sajátos formája meghatározó • a műszaki jelleg háttérbe szorul • a termék külső kialakítása akkor részesül formatervezési oltalomban, ha formatervezői (design) tevékenység eredményeként jön létre A jogi szabályozás jellege: a szerzői jog és az iparjogvédelem „határán” helyezkedik el Mintaoltalmi követelmények: a minta legyen • új • egyéni jellegű
Feltételei Minta: • valamely termék egészének vagy részének megjelenése • melyet magának a terméknek, ill. díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek Termék: • bármely ipari, kézműipari árucikk • csomagolás, kikészítés, grafikai jelzések, nyomdai betűformák > ÖSSZETETT TERMÉK IS Újdonság: • ha az elsőbbség időpontját megelőzően • azonos minta • nem jutott nyilvánosságra Egyéni jelleg: • ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott • bármely mintához képest • a tájékozott felhasználóra eltérő benyomást tesz
Megítélése Az újdonság és egyéni jelleg megítélésekor • nem vehető figyelembe • a mintának az elsőbbségi időpontját legfeljebb 12 hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha – az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy – a bejelentő, a jogelődje vagy tőlük származó tájékoztatás, cselekmény eredményeként harmadik személy hozta nyilvánosságra Az összetett termék alkotóelemét képező mintát akkor kell újnak, egyéni jellegűnek tekinteni, ha: • az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is • látható marad rendeltetésszerű használat során • látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek
Akadályai Kizárási okok: • a külső jellegzetesség kizárólag műszaki rendeltetés következménye • a minta közrendbe, közerkölcsbe ütközik • korábbi elsőbbségi mintaoltalomban részesülő mintával azonos • megkülönböztetésére olyan megjelölést használ, amely más korábbi – iparjogvédelmi – szerzői jogát sérti • a PUE-ben meghatározott – állami felségjelet – hatóságot – nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogtalanul használ • olyan kitűntetést, jelvényt, címert, hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet használ, amihez közérdek fűződik (KIVÉVE: HA CSAK A MINTA ELEMEI)
A szerző személyhez fűződő jogai A szerző: • aki a mintát megalkotta • ha több alkotó: – a szerzőségi részarányt – ellenkező kikötés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni A személyhez fűződő jogok: forgalomképtelenek • névjog • szerzői minőség elismerésének joga • nyilvánosságra hozatal joga • integritás joga (korlátozottan) • a PTK szabályai szerint fellépés lehetősége azokkal szemben, akik jogait megsértik A szerző vagyoni jogai Vagyoni jogok: kizárólagos jogok a minta szerinti ipari vagy kézműipari termék • előállítására • forgalomba hozatalára • a hasznosítás más részre való engedélyezésére – a minta szerinti termék előállítása – használata, forgalomba hozatala – forgalomba hozatalra való • felkínálás • behozatala • kivitele • e célból raktáron tartása • hasznosításért a szerzőt díjazás illeti meg A kizárólagos jog alapján: • a szerző bárkivel szemben felléphet • aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát A vagyoni jogok: • forgalomképesek • átruházhatók • átszállhatnak
A mintaoltalom korlátai, kimerülése, szolgálati és alkalmazotti minta Korlátok: • a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást magánhasználat céljából, ill. gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények (ha azok összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal) • a mintaoltalom hatálya nem érvényesül tranziteszközök és olyan külföldi áruk vonatkozásában, melyek belföldön nem kerülnek forgalomba → VISZONOSSÁG ESETÉN A mintaoltalom kimerülése: • a kizárólagos használati jog nem terjed ki • a jogosult, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával más általi • belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre Szolgálati és alkalmazotti minta: • szolgálati minta: a szerző munkaviszonyból eredő kötelezettsége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki a munkáltatót jogutódként illeti meg • alkalmazotti minta: annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelezettsége lenne olyan mintát alkot mely munkáltatója tevékenységi körébe tartozik > az oltalom a szerzőt illeti, a hasznosításra a munkáltató jogosult s erre másnak is engedélyt adhat
A formatervezési mintaoltalom keletkezése Keletkezés és időtartam: • ex tunc hatállyal, ha megadás után az SZTNH a minta lajstromozását elrendeli • időtartama: 5 év, ami 4 alkalommal, további 5-5 évre meghosszabbítható Az SZTNH eljárása: • bejelentés (díjfizetés) • alaki és érdemi vizsgálat: kielégíti-e az előírt alaki követelményeket • ha igen > újdonságkutatás > jelentéssel zárul • a bejelentés közzététele: az elsőbbség napjától számított 9 hónap után > észrevételezhető • észrevétel alapján nincs-e kizárva az oltalomból • ha nincs kizáró ok: a mintaoltalom megadása: a közzétételtől számított 1 hónapon belül sor kerül > bejegyzés a lajstromba, közzététel az SZTNH hivatalos lapjában A formatervezési mintaoltalom megszűnése • Az ideiglenes mintaoltalom megszűnése: – _ a mintaoltalmi bejelentést jogerősen elutasítják – _ a bejelentő az oltalomról lemond ex tunc hatállyal • A végleges mintaoltalom megszűnik: – az oltalmi idő megújítás nélkül lejár – az oltalom jogosultja lemond – az oltalmat megsemmisítették
4. A védjegy Gazdasági funkciója • az árujelzők legfontosabb fajtája, • a piacgazdaságban az iparjogvédelem egyik legfontosabb jogintézménye, mint árujelző > ALKALMAS • az egyes áruk, szolgáltatások – azonosítására – egymástól való megkülönböztetésére • a fogyasztók tájékoztatásának előmozdítására > EREDET/SZÁRMAZÁS, VÁLLALATHOZ KÖTŐDÉS, MINŐSÉG, REKLÁM, PIACI BEVEZETÉS
Fogalma, az oltalom feltételei Fogalma: • olyan grafikailag ábrázolható megjelölés • amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól, szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére, és • amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg A védjegyoltalom feltételei: • grafikailag ábrázolható megjelölés legyen, mely • megkülönböztető jelleggel bír > a védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet (taxatív !): – szó, szóösszetétel (személynevek, és jelmondatok is), betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat (beleértve az áru csomagolását vagy formáját is) – szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang – mindeme megjelölések összetétele
Kizárás a védjegyoltalomból Bizonyos jelzések nem részesülhetnek jogi oltalomban = KIZÁRÁS • feltétlen, abszolút jellegű: az árujegyzéktől függetlenül kell figyelembe venni • viszonylagos, relatív: csak azonos vagy hasonló áruk esetén érvényesülnek Feltétlen kizáró okok • ha a megjelölés grafikailag nem ábrázolható vagy nem tartozik a tv.-ben taxatív módon meghatározott megjelölések közé • ha a megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel • közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütközik • a származás, fajta, minőség vagy egyéb tulajdonság vonatkozásában alkalmas a fogyasztók megtévesztésére • rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra • a PUE-ben meghatározott – állami felségjelekből – hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből álló megjelölések – olyan kitüntetésre, jelvényre, címre vonatkozó jelzésből álló megj., melynek használatához közérdek fűződik DE! > ha csak a védjegy elemét képezik és az illetékes szerv ehhez hozzájárul, LEHET! • intenzív szimbólum tartalom (pl. vallási jelkép) Viszonylagos kizáró okok • az azonos, vagy hasonló árukra érvényesülő lajstromozási akadályok • korábbi védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségi megjelölés • olyan megjelölés, amelyet a fogyasztók korábbi védjeggyel összetéveszthetnek – a megjelölés és a védjegy azonossága és hasonlósága – a szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága > zsinórmértéke: a fogyasztókban általában kialakuló megítélés
Egyes speciális védjegyfajták Jó hírű védjegyek: • a belföldön jó hírnevet élvező, korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű védjegy eltérő áruk, szolgáltatások esetén sem részesülhet oltalomban, ha annak használata • a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené, ill. tisztességtelenül kihasználná A korábbi védjegy: • belföldön lajstromozásra bejelentetett ill. a PUE alapján belföldön a lajstromozástól függetlenül közismertté vált • más személyhez fűződő jogát, szerzői vagy iparjogvédelmi jogát sértené Együttes védjegy: • a társadalmi szerkezet, köztestület, egyesülés tagjainak áruit különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól > az együttes védjeggyel megjelölt áru vagy szolgáltatás minősége, származása, egyéb tulajdonsága alapján különbözteti meg • oltalomból kizárás: – a megjelölés jelegét, jelentőségét illetően megtéveszti a fogyasztót – ha a használatáról keletkező szabályzat közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütköző előírást tartalmaz Tanúsító védjegy: • meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat, szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja • oltalomból kizárás: a tanúsított áru gyártója, forgalmazója, azok a vállalkozások, akik velük e körben tartós kapcsolatban állnak vagy összefonódtak KÉT UTÓBBI KÖRBEN: • a védjegyjogosult a védjegyet nem használhatja • használatát ellenőrizni köteles • a használat feltételeiről szabályzat rendelkezik
Védjegyoltalmi jogviszony A védjegy árujelző funkciójából adódóan • csak vagyoni jogosultságok • kizárólagos jog arra, hogy • árujegyzéken belül • a védjegyként oltalmazott megjelölést árukon alkalmazza, felhasználja, a felhasználásra engedélyt adjon ill. mindenki más ettől eltiltson • akkor is, ha fennáll az összetéveszthetőség veszélye Igényjogosult: az oltalom • azt illeti meg, • aki azt törvényes eljárásban lajstromoztatja Ha többen kérik: • közös védjegyoltalom • több jogosult: eltérő rendelkezéshiányában • részarányukat egyenlőnek kell tekinteni
A védjegyoltalom kimerülése: • csak árukkal összefüggésben • azokat a védjegytulajdonos hozza belföldi forgalomba, vagy • erre engedélyt ad Belenyugvás: • hallgatólagos hozzájárulás 5 éves belföldi használat esetén • a fellépési jog elvesztését eredményezi A védjegy és oltalma a gazdasági forgalomban A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok • átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők – átszállás → jogi személy jogutódja – átruházás → szerződéssel, az árujegyzék valamely részére is > A SZERZŐDÉS SEMMIS, HA A FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSÉT EREDMÉNYEZHETI – megterhelhetőség → jelzálogjog (írásba foglalt szerződés, védjegylajstromba bejegyzés) • több jogosult: saját hányadával bármely jogosult rendelkezhet, de a többi jogosultat elővásárlási jog illeti meg • minden jogosult önállóan is használhatja, társainak azonban részesedésük arányában megfelelő díj fizetésére köteles • harmadik személyek részére használatra csak közösen adhatnak engedélyt > A HOZZÁJÁRULÁST A BÍRÓSÁG ENGEDÉLYE PÓTOLHATJA, költségek: a jogosultak részesedési arányukban viselik
Védjegybitorlás • védjegybitorlásnak minősül a jogosultat megillető kizárólagos használati jog bármely megsértése • kombinált (több elemből álló) védjegy bitorlása: nem az egyes elemek, hanem a védjegy valamennyi elemének a vásárlókra gyakorolt összbenyomása dönti el • jogkövetelmények – objektív: a bitorlás megtörténtének bírói megállapítása, abbahagyás, eltiltás, adatszolgáltatás, elégtételadás nyilvánosság előtt, eszközök, anyagok, termékek, csomagolóanyagok lefoglalása, jogsértő mivoltuktól való megfosztása, megsemmisítése, indokolt esetben értékesítése – szubjektív: ha a bitorló magatartása felróható volt, kártérítés követelése a Ptk. szabályai szerint – vámjogi: a jogosult külön jogszabály alapján követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására • ha a jogosult másnak használati engedélyt ad, s a jogosult 30 napig felhívása ellenére nem tesz lépéseket, a használó saját nevében léphet
A védjegyoltalom a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban keletkezik Elsőbbségi nap: • a bejelentés napja (általában) • a PUE által meghatározott esetekben az MK-ban közzétett esetekben a megjelölés kiállításának napja (a bejelentési napnál max. 6 hónappal korábban) → kiállítási elsőbbség (igazolással) • a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének 6 hónapnál nem korábbi bejelentés napja, ha azzal kapcsolatban más igényt nem érvényesítettek (belső elsőbbség) A védjegyoltalom keletkezése, az SZTNH eljárása: a benyújtást követően az SZTNH megvizsgálja: – ~ a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek – ~ megfizették-e a bejelentési díjat – ~ benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket – ha nem: • hiánypótlás határidő tűrésével • ha ez nem történik meg: visszavontnak kell tekinteni – ha kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeket: hatósági tájékoztatás közzététele a hivatalos lapban → ÉSZREVÉTELEK – alaki és érdemi vizsgálat – módosítási tilalom: a megjelölés megváltoztatása és az árujegyzék bővítése – a bejelentés megosztása: ha egy bejelentésben több megjelölésre igényel oltalmat vagy az árujegyzékeket szétválasztva meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkozásában külön-külön – érdemi határozat → lajstromozás, védjegyokirat kiadás
A védjegyoltalom megszűnése A megszűnés esetei: • az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt • a védjegyjogosult az oltalomról lemond • a védjegyet törölték • a jogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta • a védjegy elvesztette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált Részleges megszűnés: csak az árujegyzékben meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkoztatásában kérnek megújítást A védjegy nem törölhető: • olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet a törlési eljárás idején nem használtak megfelelően • vagy olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja – ~ tudott a védjegy lajstromozásáról, és – ~ egymást követő 5 éven át tűrte annak használatát – ~ kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el Ha a védjegyoltalom ex tunc hatállyal szűnik meg: a védjegyjogosult által jelzett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni amelyet a védjegy használatából gazdasági előnyök nem fedeznek
5. A földrajzi árujelzők oltalma Jelentősége, fogalma: • a földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés gyűjtőfogalma • földrajzi árujelzésként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban: a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés Földrajzi jelzés: valamely • táj, helység, ország neve, amelyet az e helyről származó (meghatározott földrajzi területen termelt és feldolgozott, ill. előállított) olyan termékmegjelölésére használnak, és • amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a származásnak tulajdonítható • > MINŐSÉG JELZÉSÉRE CSAK KÖZVETVE ALKALMAZHATÓ Eredet-megjelölés: • közvetlenül is utal az áru származási helyéből adódó jellegzetességek (természeti feltételek, emberi tényezők) vagy minőségi tulajdonságaira (egri bikavér, gyulai kolbász, herendi porcelán) • az élelmiszerekre hagyományosan használt földrajzi nevek és a Lisszaboni Megállapodás alapján korábban lajstromozott magyar eredet-megjelölések is oltalomban részesíthetők
Az oltalom keletkezése, a kizárás esetei Az oltalom keletkezése • ha a földrajzi árujelző és annak bejelentése megfelel a törvényi feltételeknek és nincs kizárva a törvényi oltalomból, oltalomban kell részesíteni > A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ OLTALMA A BEJELENTÉS NAPJÁRA VISSZAMENŐ HATÁLLYAL A LAJSTROMOZÁSKOR KELETKEZIK ÉS KORLÁTLAN IDEIG TART • oltalmat szerezhet: bármely természetes jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság > külföldi személy: csak nemzetközi szerződés, viszonosság esetén amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére az árujelzőt használják Ki van zárva az oltalomból: • azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző • azonos vagy hasonló termékek esetében a korábbival azonos vagy hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha azt a fogyasztók a korábbival összetéveszthetik • eltérő termékek tekinttében a belföldön jó hírnevet élvező, korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené, ill. tisztességtelenül kihasználná
Az oltalom jogi tartalma: • az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatra, de arra másnak ENGEDÉLYT NEM ADHATNAK • jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban az oltalom alatt álló árujelzőt utánozza, utaló módon használja, hamis vagy megtévesztő megjelölést használ • aki az árujelzőt jogosulatlanul használja: bitorlás (VÉDJEGYBITORLÁS) Az oltalom megszűnése, oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárások Az oltalom megszűnése: • oltalmat törölték (ex tunc) • a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket (a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszamenő hatállyal) Az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra: • LÉNYEGÉBEN A VÉDJEGYELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT KELL – eltérésekkel – MEGFELELŐEN ALKALMAZNI • a földrajzi árujelzők használatára vonatkozó követelmények ellenőrzése külön jogszabályban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik
II. Nemzetközi vonatkozások
1. Nemzetközi bejelentés (PCT) 2. Európai Szabadalmi Bejelentés (ESZE)
1. Nemzetközi bejelentés (PCT) = egyetlen nyelven, egy helyen benyújtott bejelentéssel megindítható a szabadalmi (használati mintaoltalmi) eljárás akár valamennyi – a PCT-hez csatlakozott szerződő államban PCT: Patent Cooperation Treaty (Szabadalmi Együttműködési Szerződés) (1970. június 19. Washington) _115 tagország (2001 vége) _ 2003. február 4-én 118 állam _2009. október 142 állam - Előnye: • egyetlen nyelven, egyetlen átvevő hivatalnál tett egyetlen bejelentéssel a PCT több, vagy összes tagállamában egyidejűleg igényelhető szabadalom • egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóvá teszi a találmányok jogi oltalmának megszerzését több országban való szabadalmaztatás esetén - Nem eredményez „világszabadalmat”: két szakaszos eljárás • az eljárás első szakaszában, a nemzetközi szakaszban a jogszabályoknak megfelelően nemzetközi kutatási jelentés és külön kérelemre nemzetközi elővizsgálati jelentés készül, valamint sor kerül a bejelentés közzétételére (benyújtás-kutatás-vizsgálat min. 2000-25000 dollár) • nemzeti szakasz követi, ahol a szerződő államok már saját nemzeti joguk szerint járnak el > a nemzeti szakaszokba való belépés után a bejelentőnek kizárólag a nemzeti hivatalokkal kell tartani a kapcsolatot.
- Az átvevő hivatal: legfontosabb funkciója a nemzetközi bejelentési nap elismerése _ e naptól valamennyi, a bejelentésben megjelölt államban a bejelentésnek ugyanaz a hatálya, mint az ebben az államban szabályszerűen benyújtott bejelentésnek - Az átvevő hivatal feladata: az előírt módon továbbítja a nemzetközi bejelenéseket a WIPO Nemzetközi Irodája ill. az illetékes nemzetközi kutatási szervek felé - Az SZTNH-nál kell benyújtani, ha • a bejelentő magyar állampolgár • székhelye, lakóhelye belföldön van - Kérelem: a nemzetközi kutatási szerveknél elfogadott nyelveken (angol, német , francia) • bejelentés: magyarul is, de a fordítás 1 hónapon belül csatolandó • továbbítási díj: külön jogszabályban meghatározott • kutatási és nemzetközi illeték • az illetékekről az SZTNH elnöke tájékoztatót tesz közzé a hivatalos lapjában
Az SZTNH •
megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot (MK) a Szerződés értelmében megjelölték (_KIVÉVE: ha a nemzetközi bejelentés az MK-ra is kiterjedő hatályú európai szabadalomra irányul) • kijelölt hivatalként jár el a _ szerinti ügyekben, ha a bejelentő elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, s az MK-t olyan szerződő államként választotta ki, ahol az elővizsgálat eredményét fel kívánja használni - Ha az SZTNH megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el • a nemzetközi szabadalmi bejelentést magyar fordításban is be kell nyújtani (az átvételi naptól számított 1 hónapon belül) • tartalmaznia kell: leírás, igénypontok a rajzokon szereplő szöveg és a kivonat • elmulasztása: (póthatáridő tűzése után a bejelentés visszavonásának joghatályát eredményezi - A bejelentés alapján a közzététellel ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik az MK-ban - Az SZTNH a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát külön kérelemre végzi
B. Európai Szabadalmi Bejelentés (ESZE) Az európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5.-i Müncheni Egyezmény alapján megadott szabadalom - Benyújtása: • SZTNH-nál is (München, Hága, Berlin, tagállamok Hollandia kivételével) • SZTNH-nál kell: – a bejelentő magyar állampolgár – ill., ha lakóhelye, székhelye belföldön van – bármely egyezményi nyelven, de magyarul, vagy az európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvein (angol, francia, német) tartalmaznia kell • utalást az európai szabadalom iránti igényre • a bejelentő azonosítását, kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat - Továbbítás: a bejelentés átvételétől az SZTNH elismervényt ad, majd (vizsgálat nélkül) továbbítja az Európai Szabadalmi Hivatalhoz _a bejelentési és kutatási díjat (*) az SZTNH-hoz kell megfizetni
- A Magyar Köztársaságot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekhez ugyanazon joghatályok fűződnek, mint a nemzeti úton benyújtott bejelentésekre - Az európai szabadalmi bejelentést az ESZH az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi • a közzétételt megelőzően az ESZH elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát és lehetőség szerint az újdonságkutatást • a kutatási jelentést - amennyiben már elkészült - a bejelentéssel együtt, ellenkező esetben a későbbiekben bocsátják közre. > a bejelentő a kutatási jelentés ismeretében dönthet arról, hogy kéri-e a bejelentés érdemi vizsgálatát. - Az ESZH az érdemi vizsgálat keretében • bírálja el a bejelentést a szabadalmazhatóság feltételei szempontjából • kedvező eredmény esetén a bejelentésben megjelölt valamennyi ország területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat ad a bejelentés tárgyára - Az európai szabadalommal szemben • a megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül bárki felszólalhat • a felszólalási eljárásban a felszólalás megalapozottságától függően az ESZH megvonhatja, illetve korlátozással vagy korlátozás nélkül fenntarthatja az európai szabadalmat. - Az európai szabadalom akkor válik hatályossá a Magyar Köztársaságban, ha: a szabadalmas az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetéstől számított 3 hónapon belül • az EU Szab. szövegének fordítását (anyagi, alaki követelmények) • benyújtja az SZTNH-hoz • meghirdetés, kinyomtatás: díjhoz kötött, megfizetés a benyújtástól számított 2 hónapon belül
