A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-114/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: ..., továbbiakban: Ügyfél) 2011. július 19-én érkeztetett és 2011. augusztus 4-én kiegészített kérelme alapján az OTP Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16., továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Banknak — a banktitok jogszabályban meghatározott megtartására és kiadására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a banktitok jogszabályban meghatározott megtartására és kiadására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a Bankkal szemben 100.000 Ft — azaz egyszázezer forint — összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás
Ügyfél 2011. július 19-én érkeztetett és 2011. augusztus 4-én kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: I. AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
Ügyfél a beadványában előadta, hogy 2011. február 8-án ismeretlen tettes eltulajdonította a pénztárcáját, amiben benne volt a Banknál vezetett számlájához tartozó bankkártyája. Ügyfél a bankkártyáját a pénztárca ellopását követően telefonon letiltotta, és a Budapesti Rendőrfőkapitányságon feljelentést tett. Ügyfél tudomása szerint az elkövető a bankkártyával a letiltás előtt egy bankjegykiadó automatánál (a továbbiakban: ATM) (…) esetben kísérletezett pénzfelvétellel, és (…) forintot sikerült felvennie. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy az elkövető az ATM használata során többször hibás adatot adott meg, a Bank biztonsági rendszere mégis engedte a pénz felvételét. Ügyfél 2011. február 11-én reklamációt nyújtott be a Banknál, melyre a Bank a 2011. március 1-jén kelt levelében válaszolt. Ügyfél 2011. július 19-én érkeztetett beadványában megküldte a Felügyelet részére a Bank 2011. március 1-jén kelt válaszát. A Bank a felvett összeg jóváírásától elzárkózott, arra való hivatkozással, hogy a pénzfelvétel PIN kód ismeretében történt. Ügyfél a 2011. augusztus 4-én érkeztetett beadványában kifogásolta, hogy reklamációjára a Bank két levelet küldött: a Bank a 2011. március 1-jén kelt levelét követően a (…) ügyfelének írt, 2011. március 4-én kelt levelét is Ügyfél címére postázta. Ügyfél 2011. augusztus 4-én érkeztetett beadványában megküldte a Felügyelet részére a Bank 2011. március 4-én kelt, (…) részére írt válaszlevelét. Ügyfél ügyének kivizsgálását és a Bank kártérítésre kötelezését kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
II. A
II.1. Tényállás
2
A Bank 2011. szeptember 19-én érkeztetett nyilatkozata szerint Ügyfél 2011. február 8-án 18:12-kor bankkártyáját letiltotta, mert tárcáját és vele együtt bankkártyáját 2011. február 8án ellopták. Az eltulajdonított kártyával a letiltás előtt PIN kód ismeretében ATM készpénzfelvétel tranzakciókat hajtottak végre összesen (…) Ft összegben. A Bank álláspontja szerint Ügyfél a PIN kód tárolása során nem a kellő gondossággal járt el, ezért a vitatott összeg jóváírására irányuló kérését elutasította. A Bank a 2011. szeptember 19-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél panaszát lezáró, helyes adatokat tartalmazó levele 2011. március 1-jén kelt. A második – szövegében azonos – levelet a Bank adminisztrációs hibából küldte el ismételten az Ügyfél lakcímére, amiért elnézést kért. A Bank nyilatkozata szerint az adminisztrációs hibából a Bank egyetlen ügyfelének sem származott kára és minden szükséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. A téves levélküldés az Ügyfél bejelentésében foglaltak megítélését semmiben sem befolyásolta. A Felügyelet hivatalból megvizsgálta az Ügyfél által beadványa mellékleteként a Felügyelet rendelkezésére bocsátott, a Bank által (…)-nek, az Ügyfél címére küldött, 2011. március 4-én kelt levelét, amely a következőket tartalmazza: „Tisztelt (…)! Sajnáljuk, hogy bankkártyáját ellopták. Az Ön által vitatott, ATM-en történt pénzfelvételeket megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy azokat a kártya letiltásának időpontja (2011, február 24. 19:01 óra) előtt, 2011. február 24. 15:08, 15:10 órakor szabályosan, a kártya jelenlétében, PIN kód ismeretében hajtották végre. Ezért a vitatott összegeket sajnos nem tudjuk jóváírni. A Betéti Kártyákról szóló Üzletszabályzatunk, amit a szerződés aláírásával Ön is elfogadott úgy rendelkezik, hogy: A Bank a PIN kód birtokában végrehajtott tranzakciókat a kártyabirtokos által szerződésszerűen véghezvitt tranzakcióknak tekinti.” II.2. Jogszabályi környezet A Felügyelet a feltárt tényállást a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek (a továbbiakban: Hpt.) a banktitokról rendelkező 50. § (1) és 51. § (1) bekezdése rendelkezéseinek vonatkozásában vizsgálta meg. A Hpt. 50. § (1) bekezdése szerint: „50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi szervezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.” A Hpt. 51. § (1) bekezdése szerint: „51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,”.
3
II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet az Ügyfél kérelme alapján lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésre bocsátott iratok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a Bank a banktitok megtartására és kiadására vonatkozó kötelezettségét nem az Ügyféllel szemben sértette meg, így a Felügyelet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 51. § (1) bekezdésének való megfelelőséget hivatalból vizsgálta meg a Bank tevékenységét. A Felügyelet az eljárás során megállapította, hogy a Bank által az Ügyfél részére megküldött, 2011. március 4-én kelt levele a Bank (…) nevű ügyfelének személyére, valamint a Bankkal fennálló ügyféli minőségére – azaz a Bankkal fennálló szerződéses kapcsolatára – vonatkozó adatnak minősül, mely a Hpt. 50. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél banktitkát képezte. A Felügyelet megállapította, hogy amikor a Bank az Ügyfél részére megküldött fenti levelében megjelölte (…) nevű ügyfelét, akkor (…) banktitkát képező adatot szolgáltatott ki harmadik személy, nevezetesen az Ügyfél részére. A Felügyelet az Ügyfél és a Bank nyilatkozatai, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Bank anélkül szolgáltatta ki az Ügyfélnek (…) nevű ügyfele banktitkát képező adatát, hogy arra (…) nevű ügyfele a Hpt. 51. § (1) bekezdés a) pontja szerint felhatalmazta volna a Bankot. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Bank azzal, hogy ügyfeléről harmadik személynek – nevezetesen az Ügyfélnek – a banktitoknak minősülő adatokat kiadta anélkül, hogy annak törvényi feltételei fennálltak volna, megsértette a banktitok megtartására és kiszolgáltatására vonatkozó Hpt. 51. § (1) bekezdését. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint: „71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” III.1. A jogsértés további folytatásának megtiltása A fentiek alapján a határozat rendelkező részében I. pontjában foglaltak szerint a Felügyelet a Banknak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a banktitok jogszabályban meghatározott megtartására és kiadására vonatkozó rendelkezésekre. III.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a Bankkal szemben a banktitok jogszabályban meghatározott megtartására és kiadására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
4
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a bírság kiszabáskor figyelembe vette, hogy a Bank által megsértett Hpt. rendelkezést a fogyasztó banktitoknak minősülő adatainak a védelmében alkotta a jogalkotó, amely adat védelméhez a fogyasztónak méltányolható érdeke fűződik. A Bank harmadik személy részére nyújtott tájékoztatást banktitoknak minősülő adatokról, megsértve ezzel a banktitok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A fogyasztóvédelmi bírság összegének megállapítása során a Felügyelet értékelte, hogy a banktitoknak minősülő adatok kiszolgáltatása miatt a fogyasztónak megrendülhet a pénzügyi szolgáltatók titoktartásába vetett bizalma. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet az FK-I-10554/2012. számú végzésével, Ügyfél 2011. június 19-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a kérelemnek a bankkártya eltulajdonításából eredő kártérítési igény felülvizsgálatára irányuló részében megszüntette, a végzésben foglalt indokolás alapján. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 64. § - 73. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
5
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. január 12.
dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF ügyvezető igazgatója
6