Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/1. (2007), pp. 317-265
A MOZGÓURNÁS SZAVAZÁSRÓL HALLÓK TAMÁS*
A mozgóurnás szavazás indoka. Kik élhetnek a mozgóurnás szavazással? A választójogosult állampolgárok egy része a szavazás napján nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben. Ok két részre oszthatók: egy részük képes lenne megjelenni, de valamilyen körülmény (munka, tanulmányok, szabadság) ezt megakadályozza, mivel emiatt távol van a lakóhelyétől. A másik csoportba pedig azok tartoznak, akik ugyan a lakóhelyükön (esetleg más helyen) tartózkodnak, de valamilyen fizikai oknál fogva nem képesek megjelenni a szavazóhelyiségben. Ez az ok a mozgásban való valamilyen mértékű korlátozottság. Ezzel kapcsolatos a mozgóurnás szavazás. Az intézmény nemcsak Magyarországon, hanem Dániában és Norvégiában is ismert olyan formában, hogy a mozgásképtelen személyeknek autóval viszik ki a szavazólapokat. 1 Milyen okok folytán kerülhet sor mozgóurnás szavazásra? A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 61. § (3) bekezdése szerint azok igényelhetik ezt a lehetőséget, akik mozgásukban gátoltak. A 12/2002. (IV 2.) OVB állásfoglalás szerint az kérhet mozgóurnát, aki mozgásában gátolt- ténylegesen és megállapíthatóan. Az állásfoglalás viszont nem egyértelműsíti, hogy betegség vagy milyen más ok miatt lehet valaki mozgásában gátolt. Felvetődött az a javaslat, hogy a Ve-ben pontos szabályok szükségesek ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy ki tekinthető mozgásában gátoltnak. Ez azonban túlszabályozáshoz vezethet. A mozgásában gátoltság egy általános fogalom, ami alapján bárkire meghatározható, hogy ebbe a körbe sorolható-e vagy sem. Ennek eldöntése pedig a jogalkalmazó feladata. Ki lehet mozgásában gátolt? Egyrészt az, aki fizikai sérülés áldozata, pl. baleset vagy betegség folytán mozgásképtelen vagy nehezen tud mozogni. Másrészt olyan körülmények is szóba jöhetnek, aminek következtében a tartózkodásából, a helyzetéből adódóan válik valaki mozgásában korlátozottá. Ide kell sorolni a betegségük miatt kórházban tartózkodókat, illetve a büntetés-
" DR. HALLÓK TAMÁS egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1
Denmark. In: Doussier Ouvert: Electoral System Législation-National Report. Groupe de travail „Etudes", 65. o. és O. Ovem: Norway. In: Doussier Ouvert: i. m. 350.o.
318
Hallók Tamás
végrehajtási intézetekben nem jogerősen fogvatartottakat, valamint a szociális intézményekben tartózkodókat is. Végül lehet egy vegyes kategória, amikor a két eset együttesen érvényesül, azaz kórházban, BV intézetben, szociális intézményben tartózkodó ezen tartózkodási helyétől függetlenül eleve mozgásában korlátozott. Ez az utóbbi kategória azonban igazából nehezen választható el az előzőtől, hiszen aki kórházban van, annál a szavazás szempontjából közömbös, hogy amúgy is mozgáskorlátozott-e vagy sem, hiszen mindenképp mozgóumát kell kérnie a szavazáshoz. Hasonló a helyzet a BV intézetben tartózkodók esetében is. A szociális otthonban lévőknél viszont csak a mozgáskorlátozottság esete lényeges a mi szempontunkból, hiszen akik nem azok, ők el tudnak menni a közeli szavazóhelyiségbe szavazni. A választó lakhelyén, illetve a lakóhelyén kívül, más településen is megvalósulhat ez a szavazási mód. A lakóhelyen mind a két csoportjába sorolható eseteknél lehet mozgóurnás szavazással élni. A lakóhelyen kívüli mozgóurnás szavazás pedig a második csoporttal lehet kapcsolatban. Ekkor azonban a mozgóurnás szavazás, mivel nem a lakóhelyen történik, Magyarországon igazolással szavazással is társul. A kórházban tartózkodó mozgásukban korlátozottak, feltéve ha az nem a lakhely szerinti szavazókörben van, csak abban az esetben szavazhatnak mozgóurna segítségével, ha előzetesen igazolást kértek, és kérték felvételüket a kórház területe szerint illetékes szavazókörbe. A választópolgárok többsége nincs azzal tisztában, hogy mozgóumát csak ahhoz lehet kivinni, aki szerepel a névjegyzékben. Ennek megoldására lehetővé kellene tenni az egy településen belüli másik szavazókör esetén kiadandó igazolást a mozgóurnás szavazást kérők részére. Ennek hiánya a gyakorlatban is probléma a kórházban fekvő betegek részére történő mozgóurnás szavazás biztosításakor. 2 A gyakorlat és a törvény értelmezésével azonban ez a probléma már megoldott, mivel a szavazás lakóhelyen kívül történik, tehát a Ve szerint igazolással lehet szavazni. Ha pedig ez az igazolással szavazó mozgásában korlátozott, semmi akadálya ugyancsak a Ve szerint mozgóurna kérésének. Tehát az igazolás és a mozgóurnás kérelem együtt szükséges. A 2006-os országgyűlési választások viszont ismét rámutattak arra a problémára, hogy a két forduló között kórházba kerülők választójoga továbbra sincs biztosítva. 3 Ha a kórház a lakóhely szerinti szavazókör területén van, akkor ebben az esetben ugyanis még elég idő van a mozgóurna kikérésére. Egyéb esetben viszont igazolást is kell kémi. Ezzel viszont az a probléma, hogy legkésőbb
2 3
Összefoglaló jelentés a 2006-os országgyűlési választások tapasztalatairól. OVI, Budapest, 2006. Uo.
A mozgóurnás szavazásról
319
csak az első fordulót megelőző második napig lehet kérni. Tehát ha valaki a két forduló között lesz beteg, nem fog tudni élni választójogával. Az önkormányzati választásokon más a helyzet. Itt elvileg csak oda kérhet a választó igazolást és mozgóurnát is, ahol lakóhelye vagy tartózkodási helye van. Tehát ha a kórház a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti településen belül van, de más szavazókörben, mint ahol lakik a választó, oda nem kérhet igazolást, mivel ott más jelöltek indulnak. Ez se nem lakóhelye se tartózkodási helye, és ennek következtében mozgóumát sem kérhet a választó. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy ekkor is meg lesz fosztva választójoga gyakorlásától. Erre a problémára a 2006-os önkormányzati választások is rámutattak, 4 hiszen így a lakóhelyükön kívüli kórházban tartózkodó betegek nem kérhettek igazolást, így nem gyakorolhatták választójogukat. Kérdés, hogy ez esetben melyik érdeket kell jobban védenünk: azt, hogy mindenki gyakorolhassa választójogát vagy azt, hogy a körzetváltással visszaélve ne befolyásolhassa senki a választások eredményét. Az utóbbi érdek védelme mindenképp fontos, azonban az országgyűlési választások első és második fordulója között ez alól a kórházba bekerülők esetében kivételt lehetne tenni. Az önkormányzati választásnál viszont nehezen lehetne megoldani az előbbi érdek védelmét, hiszen ekkor a választó olyan jelöltek közötti választásba szólna bele, akik olyan testületben foglalnak helyet, amely döntései nem az ő sorsára vannak kihatással. Megnyugtató megoldást a postai szavazás jelentené, ekkor ugyanis a szavazat feladásával mindenki számára megoldható lenne, hogy a saját jelöltjére szavazzon. Olyan javaslat is felvetődött, hogy indokolt lenne, ha a mozgóumát igénybe vevők köre az egészségügyi okok miatt mozgásukban korlátozott választópolgárokra terjedne ki.5 Ez azonban nem jelent kielégítő megoldást. A választók egy bizonyos köre így nem tudná gyakorolni választójogát, gondoljunk csak a nem jogerősen fogvatartottakra! Sokan igényelnék azt a lehetőséget, hogy a mozgáskorlátozott hozzátartozója is szavazhasson mozgóurnával. 6 Erre azt mondhatjuk, hogy teljesen indokolatlan. A mozgóurnázás a mozgásukban gátoltaknak van fenntartva. Ha a családtagok, akik mozgékonyak, kérik, akkor nem lenne akadálya annak, hogy bárki kérhesse, s ez ahhoz vezethet, hogy nagy munkateher hárulhat a bizottság kimenő két tagjára. Esetleg a kórházi egészségügyi dolgozók esetében megvaló-
4
Összefoglaló jelentés a 2006-os önkormányzati választások tapasztalatairól. OVI, Budapest, 2006. 5 Összefoglaló jelentés a 2003-as Európai Uniós népszavazás tapasztalatairól. OVI, Budapest, 2003. 6 Összefoglaló jelentés a 2006-os országgyűlési választások tapasztalatairól. OVI, Budapest, 2006.
320
Hallók Tamás
sítható lenne. 7 Ez mindenképpen ésszerű, hiszen az egészségügyi dolgozó munkája folytán nem biztos, hogy el tud menni a szavazóhelyiségbe. Könnyen elképzelhető egy ilyen helyzet, pl. ügyeletes nővér napi 12 órára, reggel 6-tól 18 óráig van beosztva. Nem biztos, hogy a fennmaradó egy óra elég arra, hogy el tudjon menni szavazni.
A mozgóurnás szavazás kérelmezése A kérelem benyújtásának helye, határideje és tartalma A Ve nem szól arról, hogy mozgóurnás szavazást ki kérheti és milyen határidőig. így bárki kérheti, nemcsak a jogosult, hanem hozzátartozója, ismerőse is. A szavazatszámláló bizottságnak (SZSZB), illetve a helyi választási irodának (HVI) akárki is jelenti be az igényt akárki vonatkozásában, el kell fogadnia a kérelmet. A mozgóurnás szavazáshoz Szlovéniában legalább három nappal a szavazás napja előtt értesíteni kell a körzeti választási bizottságot. 8 Magyarországon előzetesen, azaz a szavazás napja előtt vagy a szavazás napján lehet bejelenteni. Nem teljesen világos a jogszabályokból, hogy a kérelmet hova kell benyújtani. A Ve szövegéből az SZSZB olvasható ki, a Ve végrehajtásáról szóló 65/2005. (XII. 21.) BM rendeletben pedig a HVI is megjelenik. Javaslatként 9 felvetődött, hogy a Ve-ben egyértelművé kellene tenni, hogy a kérelmet a HVI-nek csak a névjegyzék lezárását megelőző nap 16 óráig lehet bejelenteni, a választás napján pedig kizárólag a szavazókörbe az illetékes SZSZB-nak lehet. Ez teljesen ésszerű volna, hiszen ha a választás előtti nap 16 óra után következik be a mozgáskorlátozottság, még mindig lehetőség van a szavazás napján kérni. Ezzel tehermentesítjük a HVI-t, aminek amúgy is sok feladata van ezen a napon. Ha valaki viszont a szavazás napján a HVI-hez fordul a kérelemmel, akkor az köteles legyen azt a SZSZB-hoz továbbítani. A kérelem benyújtásának határideje sincs meghatározva, elvileg akár a szavazás vége előtt is megtörténhet. Ennek mindenképpen van egy elfogadható indoka. A gyorsan bekövetkezett változásokra még időben lehet reagálni. Tehát a választónál még ekkor is bekövetkezhet olyan állapot, ami miatt mozgáskorlátozottá válik, így választójogát fogja tudni gyakorolni. A hátránya viszont az, hogy a túl későn beérkezett kérelmeket nem biztos, hogy minden esetben fogják
7
Összefoglaló jelentés a 2006-os országgyűlési választások tapasztalatairól. OVI, Budapest, 2006. A szlovén országgyűlési választásokról szóló törvény. In: Dezső Márta (szerk.): Öt középeurópai ország választási törvénye. OVI- Budapest, 1998, 337. o. 9 Összefoglaló jelentés a 2006-os országgyűlési választások tapasztalatairól. OVI, Budapest, 2006. 8
A mozgóurnás szavazásról
321
tudni teljesíteni. Előfordult, hogy záróra előtt fél órával érkezik az igény, melyet a választópolgár felháborodására nem tudtak teljesíteni. A 2006-os országgyűlési választások kapcsán felvetődött, hogy könynyebb, egyértelműbb lenne a SZSZB-ok részére, ha konkrét időpont jelenne meg a jogszabályban, ameddig kérhető mozgóurna. Mi legyen ez a legvégső időpont? Célszerű lehet a választások napján 18 óra.10 Igazából a szavazás napján délután 5 - f é l 6 óra lehet a kérelem benyújtására az a legvégső időpontja, amikor még lenne elég idő ezek teljesítéséhez. Kicsi a valószínűsége annak, hogy ezután tömegesen kémének mozgóurnát, s a gyakorlat sem támasztja alá. A kérelem tartalmi elemeiről a Ve nem rendelkezik, a gyakorlat is a kérelem formai kötetlenségét támasztja alá. Tehát akár szóban (személyesen vagy telefonon), akár írásban (levélben, e-mailben) jelentik be, el kell fogadni. A választási szervek szükségesnek látják a törvényi szabályok pontosítását, hogy milyen módon- szóban vagy írásban, milyen okból lehet kérni a szavazásnak ezt a formáját. Javaslatként az vetődött fel, hogy a kérelmet írásban, faxon vagy e-mailen, illetve hivatalos távbeszélőn lehet benyújtani. Meg kell jelölni az indokot. A kérelemben pedig fel kell tüntetni a bejelentő személyének adatait." Ez utóbbi azért is ésszerű, mert pl. Miskolcon a 2006-os országgyűlési választások során 525 db mozgóumás kérelem érkezett, ebből 400 db nem tartalmazta a személyi azonosítót (általában szociális otthonokból érkeztek), amelyek kikeresésével egy teljes napot töltöttek el a HVI munkatársai. A választópolgárok és a jelölő szervezetek tévesen, általános lehetőségként értelmezték a törvényt. Nem tudatosult, hogy csak mozgásában gátolt személy jogosult a mozgóurnát igénybe venni, így több esetben visszaéltek vele. Nem ellenőrizhető, hogy a kérelmező valóban mozgásában korlátozott-e. Ennek megoldására az vetődött fel, hogy a választópolgároknak levélben kell kémia mozgóurnát, elő kell adni a mozgáskorlátozottság okát, és a SZSZB-ra bízni, hogy azt valósnak fogadja el vagy sem. A kérelem benyújtója A Ve 63. §-a szerint mozgásában gátolt választópolgárt az ő kérelmére keresi fel a SZSZB két tagja. Azt azonban nem tiltja, hogy ehhez segítséget kéljen. A jelenlegi szabályok azt azonban nem zárják ki, hogy mozgóurnát nemcsak kizárólag maga a választópolgár kérhet, hanem helyette de nevében más személy is. Az egyes jelölő szervezetek viszont úgy próbálták ösztönözni a választáson való részvételre a választópolgárokat, hogy azt javasolták nekik, kéljenek mozgóurnát, akkor otthonukban szavazhatnak, s nem kell befáradniuk.
10
Uo. 11 TT„
322
Hallók Tamás
Ezzel függ össze, hogy csoportosan, azaz egy ember egyszerre több személynek kérhet-e mozgóumát. Előfordult, hogy egész baráti társaság igényelt, bizonyos szervezetek hosszú listákat nyújtottak be, amelyeken komplett családok voltak. A 2006-os választásokon a gyakorlat is eltérő volt, ugyanis a csoportos igénynek volt ahol helyt adtak, volt ahol nem. Néhány jelölőszervezet csoportos urnaigénylést kívánt érvényesíteni, mozgóurnás listákat gyűjtöttek pártaktivisták a választás előtti napon, de még a választás napján is, majd delegált tagjaiknak adták át további ügyintézésre. 12 A 13/2006. (IV.13.) OVB állásfoglalás szerint a választópolgár szándéka bejelentéséhez segítséget igénybe vehet, de az OVB álláspontja szerint sérti a Ve. 3. § a) és d) pontjaiban foglalt, a választás tisztaságának megóvása, választási csalás megakadályozása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét az, ha a mozgóurnás szavazásra bárki felhívást tesz közzé, közreműködői szolgáltatást, közvetítői tevékenységet kínál, vagy a szavazás megszervezése érdekében bármely más módon mozgósító tevékenységet fejt ki. A csoportos kérelmek érkezése általában az egészségügyi, szociális intézményekből és a bv. Intézetekből valószínű. Ezekben az esetekben a bent tartózkodók maguk nem tudják benyújtani a kérelmet, így célszerű, hogy egy személyt megbízzanak, hogy a kérelmeket gyűjtse össze. Előfordulhat magánlakásból is, ha egy helyen több mozgáskorlátozott ember lakik. A büntetés-végrehajtási intézetek a szavazást megelőző héten megküldik mozgóurnás igényeiket az igazolásokkal együtt. Az igazolások alapján a szavazni kívánó választópolgárokat a HVI felvette a névjegyzékbe, és erről értesítette a fegyházat. Emellett egyeztetett a mozgóurnás szavazás időpontjáról, valamint az azt lebonyolító bizottsági tagok személyéről. Előfordul, hogy a fogda vezetője a szavazás napján kért az illetékes SZSZB-tól a fogva tartottaknak a mozgóumát, és biztosította a megfelelő helyiséget a szavazás lebonyolítására. A bentlakásos szociális intézményekben minden esetben a szavazás napján az intézmények kijelölt dolgozói veszik fel a kapcsolatot az illetékes SZSZBokkal, és kérik a szavazni kívánó lakóik számára a mozgóumát. A szociális intézmények két típusában különbözőképpen bonyolítható le a kérelmezés. Az egyik típusúban élők ott állandó lakcímmel rendelkeznek, így a választópolgárok részéről csak a mozgóurnás szavazás iránti kérelem benyújtására volt szükség, amelyet előzetesen meg is tettek. A másik típusú intézményben élőknek csak tartózkodási helyük az intézmény címe, ezért számukra igazolás kérése is szükséges a mozgóurnás szavazás lebonyolításához. A kórházak esetében a HVI előzetesen megküldte a formanyomtatványt, amelyet a kérelmezővel aláíratva jutattak vissza a Választási Iroda részére. Már 12
Uo.
A mozgóurnás szavazásról
323
a választások előtt összegyűjtik a mozgóurnás szavazásra az igényeket (vizsgálva az igazolás meglétét), és bejelentik a HVI-hez. A HVI munkatársai ezeket felvezetik a mozgóurnát kérők jegyzékére, s ezt továbbítják a választás napján az illetékes SZSZB-hoz. Ezekben az esetekben a HVI vezetők fel is hívják ezen intézmények figyelmét, hogy a szavazás napján a bent tartózkodóktól gyűjtsék össze a mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket. Ez ésszerű is, hiszen megkönnyíti a kérelmezők (illetve családtagjaik) dolgát, ugyanakkor a HVI-nek (SZSZB-nak) is könnyebb, hiszen egyszerre tudja felvenni az igényléseket. A hátránya viszont az lehet, hogy aki a kórházban, BV intézetben összegyűjti a mozgóurnás szavazásra vonatkozó kérelmeket, nem biztos, hogy megfelelően végzi a munkáját. Fogja-e tudni, hogy mely időpont jó az igények összegyűjtésére. A HVI-k általában felhívják a figyelmüket arra, hogy a szavazás napján tegyék. Azonban egy kórházban is megtörténhet az, hogy úgy gondolják, elég az utolsó munkanapon, azaz pénteken, nem gondolva arra, hogy sokan még szombaton is bekerülhetnek. A hatékonyabb lebonyolítás érdekében nem ártana pontosan tájékoztatni ezen intézmények erre kijelölt dolgozóit a fontos tudnivalókról, s arról különösen, hogy a szavazás napján méijék fel az igényeket. Mivel a Ve nem íija elő, hogy ki igényelheti a mozgásában gátolt választópolgár részére a mozgóurnát, az országgyűlési választás előtt a pártok irodájából is érkeztek ilyen igények. Megnehezítette a SZSZB-ok munkáját, hogy az egyik párt a választás napján több 100 főt tartalmazó listát nyújtott be a HVIhez. Kérdés ilyenkor az, hogy hol van az a határ, ameddig még jogszerű egy ilyen tevékenység. Ez a gyakorlatból állapítható meg. Egy budapesti választópolgár szerint egy kampánykiadvány a mozgóuma rendeléssel kapcsolatban az egyik párt kerületi, helyi szervezeteinek telefonszámát tüntette fel. így ez alkalmas arra, hogy a választói akaratot és a választás eredményét törvénysértően befolyásolja. A 25/2006. (IV.9.) OEVB határozat a kifogást elutasította, mivel ez a közvetítői tevékenység nem sérti a Ve. 61. §-ának (3) bekezdését, továbbá a Ve. alapelveinek megsértése nem állapítható meg. Kérelmező fellebbezésében hangsúlyozta, hogy a mozgóuma rendeléssel kapcsolatban a Ve. semmilyen közvetítői tevékenységet nem enged, másrészt a kérelemnek kifejezetten az érintettől kell származnia. Azzal, hogy az OEVB nem győződött meg a kiadványon feltüntetett telefonszám valódiságáról, elmulasztotta megvizsgálni, hogy a kiadvány alkalmas-e a választópolgárok megtévesztésére. A 65/2006. (IV. 12.) FVB határozat a kérelmező fellebbezésének részben helyt adott. Megállapította, hogy a kiadvány sérti a Ve. 42. §-ának (1) bekezdését és a Ve. 3. §-ának a), b) és c) pontját, mert a szórólap impresszumot nem tartalmaz, egyebekben a fellebbezést elutasította.
324
Hallók Tamás
A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező bizonyítékként csatolta a www.telefonkonyv.hu internetes oldalon az adott párt kerületi szervezetének telefonszámát tartalmazó oldalát is. A bíróság a kérelmet alaptalannak találta, és megállapította, hogy a telefonszámhoz tartozóan a helyi kampánystáb/mozgóurna rendelés szöveg került feltüntetésre. A feltüntetett telefonszám önmagában tájékoztatásnak minősül, így ez nem mozgóumás szavazásra történő felhívás, nem közreműködői szolgáltatás és nem közvetítői tevékenység felkínálása, és nem minősül a szavazás megszervezése érdekében végzett mozgósító tevékenységnek sem. (Fővárosi Bíróság 13.Kpk. 45.110/2006/2.) Egy Békés megyei eset viszont jogsértőnek bizonyult. A kifogást szerint a kampánycsend időtartama alatt a szavazatszámláló bizottság egyik párthoz tartozó delegált tagjai meghatározott szavazókörökben a választói akaratot befolyásolták a szervezett mozgóumázással. A mozgóumás szavazásra irányuló kérelmeket a szavazás napját megelőzően nem a hatáskörrel rendelkező helyi választási iroda vezetőjéhez nyújtották be, hanem maguknál tartották, és a szavazás napján adták át a SZSZB-nak. Ezzel a cselekménnyel kampánycsend sértést követtek el, ami egyben sértette a Ve. 3. § a) b) és d) alapelveket is. A 21/2006. (IV 11.) OEVB határozat a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy a kampánycsend megsértése megvalósult, és sérültek az alapelvek is. Egyúttal eltiltotta az adott pártot a további jogszabálysértéstől. A szervezettség tényét bizonyítja az egyforma, és nem a HVI által készített formanyomtatványok használata. A kampánycsend megsértése azzal valósuknak meg, hogy a párt jelöltjei a szavazás napján szervezték meg a mozgóurnázást a választópolgárok számára ingyenesen juttatott szolgáltatásként, és így sérültek az alapelvek. A párt fellebbezést nyújtott be, aminek a 28/2006. (IV 14.) TVB határozat a helyt adott. A Ve ugyanis nem tartalmaz konkrét tiltást arra vonatkozóan, hogy a mozgóurna kérés milyen eljárási rendben történhet. Nem állapítható meg a kampánycsend sértés sem, valamint az egyéb alapelvek megsértése, mert erre konkrét bizonyítékokat a kifogás nem tartalmazott. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amit a megyei bíróság részben alaposnak talált. A bíróság megállapította, hogy a szavazatszámláló bizottságok nevezett párt által delegált tagjai mozgóumás szavazásra irányuló összegyűjtött kérelmeket adtak át a szavazatszámláló bizottságnak. A 13/2006. (IV. 13.) OVB állásfoglalás szerint a mozgásában gátolt választópolgárnak mozgóumás szavazásra vonatkozó bejelentéséhez segítséget igénybe vehet. A kérelmek nem a Helyi Választási Irodánál (továbbiakban: HVI) lettek előterjesztve, ahogyan azt a Ve. végrehajtására kiadott 60/2005. (XII.21.) BM. rendelet 7. sz. melléklet 15. sz. mintáján adott tájékoztatás tartalmazza. Mindez arra enged következtetni, hogy a kérelmek összegyűjtése szervezetten történt. A pártdelegáltak tehát közvetítői tevékenységet kínáltak ahelyett, hogy tájékoztat-
A mozgóurnás szavazásról
325
ták volna a választópolgárokat, hogy kérelmeiket hova kell benyújtani. Ez sérti a Ve. választási alapelveit. A bíróság szerint a kampánycsend megsértése nem állapítható meg, mert a kérelmező arra vonatkozóan semmilyen bizonyítékot nem tudott szolgáltatni. (Békés Megyei Bíróság Kpk.29.002/2006/2. szám.) Tehát ez alapján azt lehet mondani, hogy önmagában az ha egy mozgóurna iránti kérelmet egy párt stábja továbbít a SZSZB-nek (HVI-nek), mivel a választó segítséget igénybe vehet, az teljesen jogszerű. Azonban nem lehet tudni, hogy a választó tényleg megbízhat-e az adott pártban, hogy tényleg továbbítja-e kérelmét. A legmegbízhatóbb módszer az, ha nem engedik meg a pártoknak ezt a lehetőséget, jöttek ugyanis olyan észrevételek, 13 hogy egyes pártok szemezték a kérelmeket. A megtiltással ezt el lehetne kerülni. A jelenlegi szabályok szerint ha több igénylő számára egy személy nyújtja be a kérelmet, nem lehet elutasítani. Mégis találunk ennek ellenkezőjére példát. Budapesten a 2006-os országgyűlési választások 2. fordulója előtt négy időskorú mozgásukban akadályozott választópolgár a szavazást megelőző harmadik illetve negyedik napon kérte írásban egy előre elkészített formanyomtatványon a SZSZB-tól a mozgóurna kiszállítását. A kérelmeket R. Cs. vitte el az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Irodához (OEVI) A kérelmek átvételét tőle megtagadták. Annyit közöltek vele, hogy csak rokonoknak lehet beadni kérelmet. D. A. kifogást nyújtott be a Ve. 3. § a) és d) pontjában foglalt jogszabálysértés miatt, hivatkozott arra, hogy önkormányzat ügyfélszolgálatán azt a választ kapta, hogy azért nem fogadták a kérelmeket, mivel a SZSZB-nak nem lesz kapacitása a mozgóurnás kérések teljesítésére. Az 53/2006. (IV 23.) 15. OEVB határozat a kifogást elutasította, ugyanis az OEVI vezetője tájékoztatta a kérelmezőt, hogy abban az esetben fogadja a mozgóuma igényeket, ha azt személyesen nyújtják be. Ezt a kérelmező által aláírt módon hozzátartozója, szomszédja is megteheti. Ha egy személy több, illetve csoportos mozgóurna igényt kíván benyújtani, abban az esetben a kérelmező írásbeli meghatalmazását csatolni kell. A négy kérelmet az OEVI azért nem fogadta el, mert az azokat benyújtó személy nem rendelkezett meghatalmazással. Az OEVB szerint épp a választási csalás megakadályozása indokolja, hogy az OEVI meggyőződjön arról, hogy a kérelmet a jogosult helyett előterjesztő személy rendelkezik-e meghatalmazással a kérelem benyújtására. Ezzel szemben a kérelmező fellebbezést nyújtott be, ahol kifejtette azt, hogy az OEVB ülésén készült jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül, hogy senki nem vonta kétségbe azt a tényt hogy a választópolgártól a mozgóurnás kéréseket nem vették át, és további adminisztratív feltételeket kívántak meg. Az is kiderül a jegyzőkönyvből, hogy a választópolgár nem kapott korrekt felvilágosítást arra 13
Uo.
326
Hallók Tamás
vonatkozóan, hogy az ügyet miként tudja rendezni. A 135/2006. (IV. 27.) FVB határozat az I. fokú határozatot megváltoztatta, és megállapította, hogy ezzel a felhívással megsértették a Ve. 61. § (3) bekezdését, mivel az abban foglalt jogszabályi előírásokon túlterjeszkedtek, és egyben eltiltotta a további jogsértéstől. Az elmarasztalt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mivel számára nem derült ki, hogy konkrétan mivel valósította meg a túlterjeszkedés tényét, így a határozat a jogsértés mibenlétére, mértékére sem tartalmaz kifejezett megjelölést. Sérti ugyanis a Ve. 3. §-ának b) pontjában foglalt önkéntes részvétel elvét, és a Ve. 3. § a) pontjában foglalt választás tisztaságának alapelvét, ha valaki más választópolgár részére a tudta nélkül igényel mozgóumát. A felülvizsgálati kérelmet a bíróság nem tekintette alaposnak. A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy a mozgóurnás szavazás iránti kérelem előterjesztésére az országos választási szervek egységes nyomtatványt nem adtak ki, a Ve. végrehajtására alkotott belügyminiszteri rendeletek sem szabályozzák a kérelem formáját. A SZSZB-hoz a négy választópolgár szabályszerűen terjesztett elő írásban kérelmet, a kérelmet aláírta, és konkrétan megjelölte azt az okot is, hogy miért kéri a mozgóurnás szavazás biztosítását. A kérelemből kitűnően egy esetben az volt megállapítható, hogy a választópolgár amellett, hogy idős, a mozgásában még akadályozva is van, hiszen eltörött a lába. A többi kérelmezőnél pedig az idős korra történt hivatkozás miatt kérték a mozgóurnás szavazást. Emiatt már önmagában biztosítani kellett volna a mozgóurnát. Ha pedig a kérelmezett jogszabálysértést észlel, azt bizonyítania kell, ez azonban nem történt meg. A bíróság rámutatott arra, hogy a kötelező képviseletet a Ve. csupán a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésénél írja elő, így a Ve. mint speciális jogszabály előírásaival szemben a Ptk. és Pp. képviseletre vonatkozó szabályait alkalmazni nem lehet, erre a törvény felhatalmazó és utaló rendelkezést nem tartalmaz. (Fővárosi Bíróság 14.Kpk. 45127/2006/2. 8) A csoportos kérelemnek megvan az az előnye, hogy más is kérheti a választó helyett. így mozgáskorlátozott választónak könnyebb, hisz más is elvégzi helyette a kérelmezést. A másik oldalról viszont felveti azt a lehetőséget, hogy ez mindenképp tükrözi- e a kérelmező akaratát. Jelenleg nem kell semmiféle aláírás, elég csupán bárkinek a bejelentése. Ha még aláírás kellene is, az sem biztos, hogy feltétlenül a kérelmező akaratát tükrözi. Igazán visszaélés lehetőségét kizáró megoldás az igazolással szavazáshoz hasonlóan a személyes, a meghatalmazotti vagy az ajánlott levélben való kérés lehet. Ez viszont azt a problémát eredményezi, hogy ha valaki állapotában a szavazást megelőző két napban következnek be változások, emiatt nem lesz lehetőség a kérelmezésre.
A mozgóurnás szavazásról
327
Kérdés-e ezek után, hogy megszüntessük-e a csoportos kérelem lehetőségét. Született olyan javaslat 14 is, miszerint az igénylési kérelmet nem lehet gyűjteni sem egyénileg, sem csoportosan. Egyébként a kérelmet elutasítják. A mozgóurnás szavazásra való felhívás, közvetítés kifejezése tilos. A csoportos mozgóurna kérelem azonban mindenképp indokoltnak látszik. Gondoljunk a kórházakra, BV intézetekre, szociális intézményekre! Itt az egyszerűbb lebonyolítás, és a mozgáskorlátozottak érdekében mindenképp szükséges a megengedhetősége.
A mozgóurnás szavazás előkészületei Az előkészületeket a szavazás napján a SZSZB-nak kell megtennie. Gondoskodik arról, hogy a megfelelő mennyiségű szavazólap álljon rendelkezésre a mozgóurnás szavazáshoz. Ennek általában kétszer annyinak kell lennie, mint ahány emberhez mennek ki mozgóurnával. Gondolni kell ugyanis arra, hogy a választó véletlenül elronthatja kitöltésekor a szavazólapot, s ilyenkor a Ve 70. § (2) bekezdése alapján ismét ki kell adni számára a szavazólapot. A mozgóurnás szavazásnál a SZSZB-ok csak illetékességi területükön járhatnak el, így pl. kórház, szociális intézmény, BV intézet esetében is csak az illetékes bizottság két tagja mehet ki. A 2006-os országgyűlési választásokon több településről is jelezték az Országos Választási Irodának (OVI), hogy sok helyen okozott gondot a szavazás napján mozgóumát kérők igényeinek időben történő biztosítása., illetve azalatt a szavazókörben maradó tagokból álló SZSZB működőképességének biztosítása. 15 Az önkormányzati választásokon pedig előfordult, hogy a településen működő több bentlakásos szociális otthon közül ahová a mozgóurnát a délutáni órákban kérték, ott az idő rövidsége miatt az SZSZB nem tudott valamennyi igényt teljesíteni. A mozgóurnás szavazás esetén akkor léphet fel probléma, ha a szavazatszámláló bizottságnak nincs annyi tagja, hogy a választópolgár lakására kimenve legalább két ellentétes érdekű jelölt képviseletében történjen meg a szavazás. 16 A 12/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalás szerint a mozgóurnás szavazás nem eredményezheti a szavazatszámláló bizottság határozatképtelenségét. Ez különösen akkor nehéz, ha csak 5 tagból áll a bizottság. Ekkor ugyanis két ember kimegy lebonyolítani a mozgóurnás szavazást, s a bizottság határozatképességének hatá-
14
Uo. Uo. 16 Tóth Zoltán: Választási csalások és visszaélések. In: Dezső Márta-Tóth Zoltán: Választás és választási eljárás. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002,201. o. 15
328
Hallók Tamás
rára érhet. Tehát ezeket a szempontokat figyelembe kell venni a kimenetel időpontjának meghatározásában. A gyakorlat erre is ad példát, fővárosban egy kifogást nyújtottak be, miszerint két SZSZB törvénytelen indoklással döntött arról, hogy nem visznek ki mozgóurnát. A SZSZB-ban öten voltak, és azzal indokolták, hogy nem mentek ki ketten a mozgóurnával, mert hárman már nem lettek volna határozatképesek. Az 53/2006. (IV 29.) 16. OEVB határozat érvényesnek tekintette a választást. A fellebbezés során viszont a 137/2006. (V. 1.) FVB határozat helyt adott a kérelemnek. Indokolása szerint az SZSZB ugyanis ha 5 főből áll, és ebből két fő a mozgóurnás igényeket teljesíti, a szavazókörben maradt 3 fővel még mindig határozatképes állapotban van. így a két SZSZB törvénysértő döntést hozott. A FVB szerint azonban a szavazás napjának elmúltával már nincs törvényes eszköz a mozgóurnával be nem gyűjtött szavazatok pótlására. A Fővárosi Bíróság szerint bár történtek törvénysértések, nem lehet arra következtetni, hogy a mozgóurnás szavazások iránti igény a néhány esetet meghaladta volna. (3. Kpk.45135/2006/2. Fővárosi Bíróság) A 2003-as országos népszavazáson Budapesten több esetben nem tudták a mozgóurnára vonatkozó igényt teljesíteni, amely elégedetlenségre adott okot az érintett választópolgároknál. Felvetődött az a javaslat, hogy a SZSZB-ok képviselő-testületek által választott tagjainak létszáma 3-ról 5 főre emelkedjen, és szükséges számban kerüljenek megválasztásra póttagok, amely egyértelműen lehetővé tennék a törvényes működését, és a mozgóurnázás biztosítását. Más területein az országnak, pl. Békés megyében a mozgóurnázás rendben megtörtént annak ellenére, hogy a delegáltak alacsony száma miatt csak a törvény által előírt 5 fos SZSZB-ok működtek. A SZSZB-ok létszáma, ami minimálisan öt fó, elvileg elegendő ahhoz, hogy ha két tag kimegy, akkor a határozatképesség (3 fő) fennmaradjon. Ez azonban csak akkor igaz, ha a bent maradottakkal nem történik addig semmi váratlan. Gondoljunk csak arra, hogy mi lesz akkor, ha az egyik tag rosszul lesz! Más eset nehezen képzelhető el, hiszen amíg a két tag kimegy, a többinek kötelessége a helyén maradnia. Mondhatnánk, hogy ebben az esetben hívni kell a póttagot. Amíg az megérkezik, addig a bizottság határozatképtelen, tehát a szavazás sem folytatódhat. Valóban segítene ezen a problémán, ha a választott bizottsági tagok létszáma megemelkedne. Kis településeken viszont ez nehezebben valósítható meg, hiszen gyakran nincs elég jelentkező, akik ezt a feladatot ellátnák. A 12/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalás szerint ekkor is nyilvántartást kell alkalmazni, amelyben szerepeltetni szükséges azokat a választópolgárokat, akik a mozgóurnás szavazásban való részvételre jogosultak. A visszaéléseket megakadályozandó, kimondja az állásfoglalás, hogy segítheti a választások tisztasá-
A mozgóurnás szavazásról
329
gára vonatkozó alapelv érvényesülését, ha a mozgóurnával történő szavazást lehetőleg két ellenérdekű szavazatszámláló bizottsági tag végzi.(áf) Ez utóbbiról határozatot is kell hozni, hiszen ez a választási (szavazatszámláló) bizottság döntésének megjelenési formája. Fontos az is, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a mozgóurnás szavazás lebonyolításához. Ha nagy a szavazókör területe, akkor egy gépkocsi igénybevétele segítheti a gyorsabb, zökkenőmentesebb lebonyolítást. így hamarabb is vissza tudnak émi, kevésbé veszélyeztetve a SZSZB határozatképességét. Fontos probléma az összeférhetetlenség kérdése abban az esetben, amennyiben a jelölt hozzátartozója lát el mozgóurnás feladatokat a SZSZB tagjaként. 17 2006. október l-jén Magyarcsanádon látták, hogy az akkori polgármester férje a választási mozgóurnát két helyre bevitte. A kérelmezők ezt jogszabálysértőnek vélték, mert a polgármester hozzátartozója tette mindezt. Magyarcsanád helyi választási bizottsága 75/2006. (X. 2.) HVB határozatával a kifogást elutasította, mivel ez az összeférhetetlenségi szabály csak a választott tagokra vonatkozik, a megbízottakra nem. A kérelmező fellebbezéssel élt, de elkésettség miatt azt elutasították. (156/2006. (X. 10.) TVB határozat) Tehát ha a megfelelő technikai eszközök rendelkezésre állnak, akkor a mozgóurnás szavazást le lehet bonyolítani.
A mozgóurnás szavazás lebonyolítása A mozgóurnás szavazás lebonyolításában legnagyobb szerepe a SZSZB két kimenő tagjának van. A 12/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalás szerint a mozgóumára vonatkozó igényeket, mivel azok bejelentésére vonatkozóan nincs törvényi korlátozás, a helyi lehetőségeknek megfelelően teljesíteni kell. Az igényeket a szavazatszámláló bizottságnak kell bejelenteni és csak a szavazatszámláló bizottság rendelheti el az adott bejelentés tekintetében a mozgóurnás szavazás alkalmazását, az eljáró két tag nem jogosult. A mozgóurnás szavazáshoz alkalmazni kell a nyilvántartást, amelyben a mozgóurnás szavazás megkezdése előtt szerepeltetni szükséges azokat a választópolgárokat, akik a mozgóurnás szavazásban való részvételre j ogosultak. Felvetődhet a kérdés, hogy a lebonyolítás milyen sorrendben történjék. A sok igénybejelentés miatt előfordult, hogy a SZSZB két alkalommal indult el a szavazatokat begyűjteni. 18 Nyilván célszerűségi sorrendet kell követni, a helyileg 17 Összefoglaló jelentés a 2006-os önkormányzati választások tapasztalatairól. OVI, Budapest, 2006. 18 Uo.
330
Hallók Tamás
egymás után következőket kell felkeresni, nem pedig rendszertelenül, és így biztos, hogy senki sem marad ki. Fontos, hogy az SZSZB két tagjának ugyanúgy kell eljárni, mint a szavazóhelyiségben. Csak olyan választónak engedhetik meg a szavazást, aki szerepel a mozgóurnát kérők jegyzékén, a családtagoknak nem. A 12/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalás szerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívül történő szavazás kivételes esete és kizárólag csupán - a választások időpontjában - a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál. A mozgóurnával történő szavazás végrehajtása a szavazóhelyiségben történő szavazás menetét semmilyen módon nem akadályozhatja. A Somogy megyei Pamukon egy kifogás szerint 3 választópolgár kért mozgóurnát, de csak egynek vittek szavazólapot. A másik két választó a SZSZB mozgóurnáit kivivő tagjainak jelezte, hogy ők is kérnek mozgóumás szavazást. A szavazás befejezése előtt azonban részükre nem vitték ki a mozgóurnát. A kifogást tevő szerint a bizottság elnöke nem engedte, hogy kimenjenek. A TVB megállapította, hogy a bizottság második alkalommal 11 személy részére a körjegyzőség gépkocsijával vitt ki a mozgóurnát, és e körútról 18.50-kor érkeztek vissza. A szavazóhelyiségbe visszaérve elhangzott, hogy kevésnek bizonyult a mozgóumás szavazólap. A család egyik tagja a meghallgatás során elmondta, hogy a szavazás előtt szerdai napon kérte, hogy a család (3 személy) részére hozzák ki a mozgóurnát, mert félje és édesanyja mozgásképtelen. A mozgóumát kérők listájára azonban csak a családfő került. Mivel a jelöltek között egy szavazatkülönbség volt, ezt az eredményre befolyásolónak tekintette a TVB, a polgármester-választás eredményét megsemmisítette, és megismételtette. (51/2006. (X. 5.) TVB határozat) Ez ellen bírósági felülvizsgálattal éltek arra hivatkozva, mivel egy személy szerepelt a mozgóumát kérők listáján, ezért az SZSZB csak egy kérelemről szerzett tudomást. A bizottság helyszínre érő tagjai önmagukban nem dönthettek arról, hogy valakit felvegyenek a mozgóumát kérők listájára. A Somogy Megyei Bíróság a kérelmet alaptalannak minősítette. Megállapította, hogy nem szabályozza a törvény, hogy a mozgóurnára vonatkozó kérést milyen határidőben és formában kell előteijeszteni. Ebből az következik, hogy az a választás napján szóbeli kéréssel is előteijeszthető. Nem vitás, hogy ez egy korábban előteijesztett kérés megismétlése volt, amiről a SZSZB-nak döntenie kellett volna. Nem amiatt nem vitték ki az igénylő személyek részére a mozgóumát, mert nem tartották őket arra jogosultnak, hanem ezzel a bejelentett igénnyel egyáltalán nem foglalkoztak. (Somogy Megyei Bíróság, Kvk. 21.72920061. szám) A speciális intézményekben a szavazást is meghatározott rend szerint bonyolítják le. A szociális intézményekben a SZSZB két tagja előzetesen egyeztetett időpontban megy ki az adott intézménybe, és bonyolítja le a szavazást az
A mozgóurnás szavazásról
331
intézmény által biztosított helyiségben. A büntetés-végrehajtási intézetben az intézet munkatársai a zavartalan munka érdekében már előre összegyűjtik a szavazáshoz szükséges dokumentumokat. Probléma annak megítélése, hogy a mozgóurnát kérő választópolgár valóban mozgásában gátolt személy-e. Gyakran ugyanis többen élnek a szavazás e módjával, mint amennyien tényleg rá lennének szorulva. Előfordult olyan eset is, hogy a kérelmező megunta, hogy nem jönnek, és kiment a szavazókörbe szavazni. Előfordult, hogy a választópolgárról a szavazáskor derült ki, hogy nem is mozgásában korlátozott, és így nem lenne jogosult mozgóurna igénybevételére. Mi az eljárás, ha ilyen esettel szembesül a SZSZB? Van-e lehetősége visszautasítani az igényt, ha kiérve a helyszínre azt tapasztalják, hogy a választó a kertben kapál, és csak kényelem okán kérte a mozgóurnát. 19 Jelenleg erre nincs törvényileg meghatározott szankció. Felvetődik a kérdés, hogy ebben az esetben a kimenő két tag jogosult-e dönteni, vagy csupán a döntés formaszerűsége miatt vissza kell menniük a szavazóhelyiségbe. Ezután pedig ismét visszamegy a bizottság két tagja, és közli a visszautasítást. Ebben a vonatkozásban nem elég részletes a Ve, pontosabb szabályok szükségesek. 20 A legegyszerűbb az a megoldás, ha a Ve lehetővé tenné, hogy a két kimenő tag is érdemi döntést hozhasson a szavazás megtagadásáról. Ez az eset azonban mindenképp jogszabálysértést jelent, hiszen a Ve kimondja, hogy mozgásában gátolt választó részére lehet kérni mozgóurnát. Tehát bárki, akár az eljáró két SZSZB tag is kifogást nyújthat be erre hivatkozva, s a választási bizottságnak döntenie kell. Ezzel egyébként akkor lehet probléma, ha az eljárás során kiderül, hogy mégis mozgáskorlátozott a választó, tehát indokolt a mozgóurna, ekkor már a szavazást nem lehet ismét lehetővé tenni. Más a helyzet akkor, ha valakinek anélkül, hogy tudná, mozgóurnát hoznak ki. Előfordult, hogy valakit felkeresett a SZSZB két tagja úgy, hogy ő nem is tudott róla. 21 A 13/2006. (IV. 13.) OVB állásfoglalás szerint sérti a Ve. 3. §-ába foglalt önkéntes részvétel elvét és a választás tisztasága alapelvét, ha valaki más választópolgár részére, de tudta nélkül igényel mozgóurnát. Vas megyében egy eredményt megállapító határozattal szemben a kérelmező fellebbezést nyújtott be. F.R. és házastársa úgy nyilatkoztak, hogy mozgóurnát nem kértek, de mégis kihozták a részükre, pedig már akkor szavaztak is. A 41/2006. (X. 4.) TVB határozat a fellebbezést elutasította és a HVB eredménymegállapító határozatát helybenhagyta, mivel a delegált tagokkal kapcsolatosan nem valósult meg jogszabálysértés, feltételezés alapján választási csalás kimondására nincs lehetőség. 19 20 21
Uo. Uo. Uo.
332
Hallók Tamás
A kérelmező felülvizsgálati kérelmet teijesztett elő, melyben előadta, hogy olyan új tények és bizonyítékok jutottak a tudomására, amelyek alátámasztják, hogy a szavazatszámláló bizottság azon eljárása is jogszabálysértő volt, hogy a mozgóumát olyan személyekhez vitték ki, akik nem gátoltak a mozgásukban és nem is kérték azt. A választást megelőző napon a választási bizottság egyik tagja megjegyzést tett, hogy H.L-t kell polgármesternek megválasztani. Ennek bizonyítására két tanú előtt tett nyilatkozatokat csatolt. A megyei bíróság meghallgatást tűzött ki. H.L. nem vitatta azt, hogy a mozgóurnát az F. családhoz úgy vitték ki, hogy ők azt nem kérték A jogszabálysértés tényét a bíróság megállapította, de ez a szavazás eredményét önmagában nem befolyásolta, ez alapján a választás eredményének megsemmisítésére és új választás elrendelésére nincs lehetőség. A két polgármesterjelöltre leadott érvényes szavazatok közötti különbség 10, a jogsértéssel érintett szavazatok száma 2, egyértelmű, hogy a két jogszabálysértő módon szavazó választópolgár szavazata nem befolyásolta a végeredményt. (Vas Megyei Bíróság, Kvk. 20. 336/2006/4.) A másik eset Bács-Kiskun megyében történt, ahol a választás napján 15.50-kor telefonon mozgóurnás szavazást igényeltek a szavazókörből 10 fő részére. A bejelentés alapján a bizottság a választói névjegyzékkel történt egyeztetés során megállapította, hogy 5 fő már személyesen megjelent szavazni, 1 fő nem szerepel a választói névjegyzékben, 1 fő esetében pedig korábbi igénybejelentés alapján a választás napján már mozgóurnát biztosított a SZSZB, de az őt felkereső két tagjának a választó elmondta, hogy nem kért mozgóurnás szavazást, és nem is kíván szavazni. A 32/2006. (IV 24.) OEVB határozata megállapította, hogy a mozgóurnás szavazás bejelentése sérti a választás tisztaságát, az önkéntes részvétel elvét, ezért megállapította a jogszabálysértés tényét, és a jogsértőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől. A 38/2006. (IV 29.) TVB határozat ezt helyben hagyta, hiszen a bejelentő olyan választópolgárok részére igényelt mozgóumát, akik a bejelentésről tudomással nem bírtak. A szervezettség tényét támasztotta alá az, hogy a bejelentő egyszerre 10 fő részére igényelt mozgóumát. A kérelmező a megyei bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben arra hivatkozott, hogy a mozgóurna iránti igényt nem csak a mozgásában korlátozott választópolgár jelentheti be, hanem kérése alapján más személy is. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a kérelmet nem tekintette alaposnak, ugyanis az mindenképpen szükséges, hogy a tényleges bejelentést tévő személy a választópolgár felkérésére alapján járjon el. Márpedig Sz, E-t a nevezett választópolgárok nem kérték fel erre. Az Sz.E. a meghallgatásakor felvett jegyzőkönyv szerint úgy nyilatkozott, miszerint saját belátása alapján jutott arra a következtetésre, hogy az általa az utcán megszólított idős emberek a mozgásukban korlátozottak, ezért a mozgóurna hiányában a választójogukat nem tudnák gyakorolni.
A mozgóurnás szavazásról
333
A bíróság megállapította, hogy Sz E. magatartása sérti a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a szavazásban alapelveket. (ló.Kpk. 20.768/2006/2. szám) Néhány esetben viszont kértek mozgóurnát, mégsem engedték be az SZSZB tagokat a lakásba.22 Tehát ellenőrizni kell a választási jogosultságot a személyi igazolvány és lakcímkártya segítségével. Nyilván ezek hiányában viszsza kell utasítani a választót. Át kell adni a lepecsételt szavazólapot és a borítékot. A 12/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalás szerint a mozgóurnás szavazásnál is érvényesülnie kell a szavazásra vonatkozó szabályoknak. így a mozgóurnás szavazás esetén is csak olyan választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. A szavazatszámláló bizottságnak a mozgóurnás szavazás elrendelése előtt ezt meg kell állapítania. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság képviseletében eljáró tagok átadják a mozgásában - ténylegesen és megállapíthatóan - gátolt választópolgárnak a szavazólapot. A szavazólap átvételét a választópolgár a nyilvántartáson saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja is aláírja a mozgóurnás nyilvántartást. A szavazás titkosságának elvét mindenképp biztosítani kell. Ezen szavazási mód hátrányának tekintik még, hogy gyakran ad okot gyanúsítgatásokra, illetőleg a titkos szavazás körülményei problémásak. 23 Ez utóbbi helytálló lehet, hisz a családtagok befolyása nincs kizárva, másrészt az sem, hogy a szavazón kívüli személyek lássák, hogy az illető mit jelöl meg. A 12/2002. (IV 2.) OVB állásfoglalás szerint a mozgóurnás szavazás során a titkosság biztosításának kötelezettsége nem követeli meg szavazófülke felállítását, és így hiánya nem jelenti a Ve. megsértését. Eszerint ugyanis a szavazófülke használatára a választópolgár nem kötelezhető, továbbá a titkosság - figyelemmel az érintett választópolgár indokolt és teljesíthető kívánságára - szavazófülke igénybevétele nélkül is biztosítható. A SZSZB tagoknak arra is ügyelniük kell, hogy a választó más befolyásától mentesen adhassa le a szavazatát. Elvileg azért is teremthet veszélyes helyzetet, mert az azt kérő állampolgárok időskorúak vagy betegek, akik bár képesek akaratuk kinyilvánítására, de bizonyos módszerek alkalmazásával (megfélemlítés, ígérgetés) az átlagosnál könnyebben befolyásolhatók. 24 Tehát sem a bizottsági tagok, sem pedig a családtagok ne befolyásolhassák, ne befolyásolják a választót a szavazatleadásban. Ezzel kapcsolatos kifogást Jász-Nagykun-Szolnok megyében a nyújtottak be, amely szerint a 2006. október 1-i polgármesteri választáson a mozgóur22
Uo. Szilágyiné Farkas Zsuzsanna-Tóth Zoltán: i. m. 85. o. 24 Tóth Zoltán: i. m. 201. o. 23
334
Hallók Tamás
nás szavazás során a választói akarat befolyásolása történt az Öregek Otthonában. A 43/2006. (X. 3.) HVB határozat a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a kérelmező abban a lakcímét nem közölte. A kérelmező fellebbezésében hivatkozott arra, hogy P. Ö-né, mint a helyi választási bizottság tagja elismerte és tanúsította, hogy M. J. az öregek otthonában befolyásolta a választás tisztaságát. Mivel összesen 3 szavazatkülönbség van a két jelölt között, a szavazatok befolyásolása miatt változhat az eredmény. A 64/2006. (X. 5.) TVB határozat a helyi választási bizottság határozatát helybenhagyta, és a fellebbezést elutasította. Megállapította, hogy a helyi választási bizottság helyesen hivatkozott a Ve. 77. § (2) bekezdésében felsorolt tartalmi elem (lakcím) hiányára, és ez alapján helye volt a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. A fellebbezés során felhozott tényeket és a TVB ülésén elhangzott nyilatkozatokat a bizottság megvizsgálta, és megállapította, hogy nem bizonyított a mozgóurnás szavazás során elkövetett szabálysértés. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a törvénysértést konkrétan megjelölte, utalt a bizonyítékaira, közölte, hogy P. Ö-né tanúként tudja bizonyítani az általa előadottakat. P. Ö-né tanú egyértelműen elmondta, hogy a mozgóurnás szavazás során M. J. a bentlakó idős választópolgároknak konkrétan és határozottan megmutatta, hogy kire kell szavazni, e magatartás pedig sérti a Ve. 3. § a) és d) pontjában rögzített alapelveket. A felülvizsgálati kérelmet a bíróság alaposnak találta. P. Ö-né vallomása alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az otthon lakóinak kérelme hiányában az otthon vezetője állította össze azt a listát, amely a szavazati joggal rendelkező otthonlakók névsorát tartalmazta és bocsátotta a H V B rendelkezésére, így nem valósult meg az önkéntes részvétel követelménye. A mozgóuma biztosításában közreműködő M. J. bizottsági tag szóbeli ráhatása eredményeként adta le szavazatát több, a tanú meggyőződése szerint legalább 20 személy az otthonban, akik részére nevezett több esetben még azt az „karikát" is megmutatta, ahova az ikszét tenniük kellett. A tanú vallomása alapján megállapítható volt az is, hogy a mozgóurnás szavazásnál nem volt biztosított a szavazás titkossága. M. L. tanú vallomásában előadta, hogy fültanúja volt olyan nagyothalló személy esetében a szavazás lebonyolításának, amikor is M. J. határozottan szólította fel az otthon nagyothalló lakóját, hogy szavazólapon hova tegye az ikszét. A megyei bíróság megállapította, hogy a mozgóurnás szavazás során oly mértékben sérült a Ve. 3. § a), b), d) és e) pontjában rögzített alapelv, hogy a választási eljárás polgármestert érintő részben történő megsemmisítése és megismételtetése n e m mellőzhető. (JászNagykun-Szolnok Megyei Bírósági l.Kvk.27.239/2006/3. szám) Amikor a mozgóurnás szavazás megtörtént, a külön u m á t visszaviszik a szavazókörbe. Nagyon fontos, hogy a szavazatszámlálásnál a mozgóuma tartal-
A mozgóurnás szavazásról
335
mát össze kell önteni a többi urnával, nehogy sérüljön a leadott szavazat titkossága. Hiányosak a szabályok, mivel nincs arra rendelkezés, mi történjen a szavazókörből mozgóurnás szavazás okán kivitt, pecséttel ellátott, de a mozgóurnázás során végül felhasználásra nem került szavazólapokkal. 25 A szavazáshoz fel nem használt, de előre lebélyegzett szavazólapok kezelésének, csoportosításának kérdése minden szavazás alkalmával felvetődik. Ezt nem tartom problémának, hiszen a fel nem használt szavazólapok közé kell a bizottsági tagoknak ezeket kötegelni. A kérdés tehát ezen tapasztalatok után az, hogy továbbra is ezt a két intézményt alkalmazzuk-e a távollevő szavazásának biztosítására vagy más megoldáshoz folyamodjunk. A mozgóurnás szavazás helyett áttérhetünk a postai szavazásra. A mozgáskorlátozott választónak ebben az esetben is más segítségét kell kérnie, ugyanis valakinek el kell mennie a postahivatalba feladni a szavazólapot, aki nyilván a mozgásában korlátozott személy nem lehet. Ilyenkor kérdéses az, hogy mennyire megbízható ez a segítő, semmi sem biztosítja, hogy a szavazólappal ne történjen semmi. Az otthon tartózkodó mozgáskorlátozottak esetén így maradhatna a mozgóurnás szavazás. A kórházakban, büntetésvégrehajtási-intézetekben azonban ideiglenes postahivatalok felállításával megoldható a kérdés. Ekkor a választó saját maga vagy nagyfokú mozgáskorlátozottság esetén a helyben lévő postai dolgozók segítségével feladhatná szavazatát.
About voting by mobile ballot box Summary One part of the electors are disabled in moving because of illness or staying in special institutions or penal institutions (persons held in custody). In this institutions voting by mobile box combine with voting by certificate. On the parliamentary elections who are taken to the hospital between the two round, can't exercise the franchise. It can be hindered election abuses by this, but it would be better, that these persons can exercise their franchise. The mobile box voting can be applied by anybody, before voting day to the Local Election Office, on voting day to the Ballot Counting Committee (BCC). There isn't deadline for the application, but it would be necessary at latest by 6 at the evening, because the members of the BCC can fulfil these. The application hasn't formal criteria. 25
Összefoglaló jelentés a 2006-os önkormányzati választások tapasztalatairól. OVI, Budapest, 2006.
336
Hallók Tamás
The application can be collective, which is often in penal and social institutions and in hospitals. By this possibility the arrange of voting will be easier. The BCC supply the necessary number of ballot paper for the mobile box voting. It's often a problem, that the quorum of BCC will remain, if two members go out. Sometimes the BCC don't fulfil the applications because of this. There is a solution, if the elected members are raisedfrom 3 to 5. It can help the principle of clearness voting, if two adverse member of the BCC go out to arrange the mobile box voting. Only the BCC may permit the mobile box voting, the two members needn't. Sometimes the two members of the committee see, that the elector hasn't disability in moving. There isn 't rule for this, if the two members can reject them. It would be better that they can decide about it. The principle of personal participation infringe, if somebody apply mobile box for a person without s/he knows about it. On the voting process the two members must protect the secrecy of voting and the illegal influence for casting the vote must be hindered. When mobile voting ends, the unused ballot papers and the ballot box have to be taken back to the polling place.
