I. Az elmúlt időszakban sokat írtak a PISA

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I.

Az

elmúlt

időszakban

sokat

írtak

a

PISA

1

vizsgálatokról.

(URL:http://www.sulinova.hu/cikk.php?cid=119) Ez az a vizsgálat, amely „megrengette” a fejlett világot. Elsődleges célja annak feltárása, mennyire felkészültek a résztvevő országokban a tizenöt éves diákok, hogy megállják a helyüket a mindennapi életben. Készen állnak-e arra, hogy munkát keressenek, megfeleljenek az állandóan változó munkaerőpiac követelményeinek, képesek-e új ismereteket befogadni, alkalmazni. A vizsgált három területre terjedt ki, ebből most a szövegértési vizsgálatot idézzük fel. Az olvasás-szövegértés képességét a PISA-felmérés kutatási tervében a következőképpen definiálták: „… az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás, annak érdekében, hogy az egyén elérje célját, fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben.” (Vári et al 2001. 12. sz.) Közismert, hogy Magyarország rossz helyezést ért el a nemzetek sorában. Mindezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy hol kezdődik az olvasásra nevelés, vajon a könyvtárak és iskolák mit tehetnek az érdeklődés felkeltésére, a kíváncsiság fenntartására. Az olvasáspedagógia éppen ennek megválaszolásával foglalkozik. Az olvasáspedagógia egyik célja, hogy kialakítsa a fiatalokban a jövendő életükhöz szükséges információk ill. az azokat tartalmazó szövegek elérésének, kiválasztásának, kritikus értékelésének és feldolgozásának képességét. Ez egyúttal a forrásalapú önálló tanulás elsajátításának nélkülözhetetlen feltétele. Ez a cél több területet foglal magában: 1. könyvtárhasználati ismereteket 2. dokumentumhasználati ismereteket 3. direkt és indirekt tájékoztató eszközök használatának ismeretét 4. a szellemi munka technikájának ismeretét. Az ismeretek átadása az iskoláskor egésze alatt, folyamatosan történik. Szervezeti kereteit tekintve elkülönülnek a tantárgyi részterületként megvalósuló iskolai foglalkozások, másrészt a könyvtári kezdeményezésű, kötetlenebb foglalkozások. (Balogh, 2004. 37. o.) Az iskolán belül a könyvtárhasználat az informatikához és az irodalomtanításhoz kapcsolódik. Jelenleg tantervi követelményként szerepel a könyvtárhasználati ismeretek oktatása

(A

NAT

műveltségi

területei,

Nemzeti

Alaptanterv).

Az

iskola

könyvtárhasználati programját kiegészítik egyéni kezdeményezéseikkel a könyvtárak. A 1

Programme for International Student Assessment

1

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I. gyermekkönyvtárakban

tartanak

fiataloknak

olyan

foglalkozásokat,

amelyek

élményszerűen mélyítik el a könyvtár és a különböző dokumentumtípusok ismeretét. A könyvtárhasználatban egyénileg segítő, eligazító könyvtáros nem csak olvasószolgálati, hanem pedagógiai tevékenységet is végez.

5. SAJÁT VIZSGÁLAT Egy Waldorf-osztály és egy hagyományos osztály diákjainak kérdőíves vizsgálata A dolgozatom következő részében egy saját vizsgálatról szeretnék beszámolni. A felmérést két különböző iskola 5. osztályos (10-11 éves) tanulói között végeztem. A vizsgálat tárgya, hogy mennyire tér el az olvasási szokás, olvasási kultúra a hagyományos és a reformiskola diákjai között. Minta: Az egyik vizsgált osztály a Veszprém melletti településen, Nemesvámoson található, ez a Fehérlófia Waldorf Általános Iskola. A vizsgált osztály az ötödik, ahol 16 tanuló tanul, ebből csak 15 töltötte ki a kérdőívet. A másik osztály a veszprémi Simonyi István Általános Iskola ének-zene tagozatos 5. osztálya, ahol szintén 16 tanuló van. Az összehasonlítást segíti, hogy mindkét iskola nagy hangsúlyt fektet a művészeti nevelésre. Eszköz: 18 kérdésből álló kérdőív, amelyben vannak feleletválasztós kérdések, eldöntendő kérdések, nyílt kérdések. A kérdések három téma körül csoportosulnak: a szabadidő eltöltése, az olvasási szokások és a könyvtárhasználati szokások alakulása körül. A szabadidő kedvenc eltöltéséről 1 kérdés szól, amelyben a diákoknak sorba kellett állítani a felsorolt tevékenységeket, úgy, hogy a számukra legvonzóbbal kezdték, majd haladtak a legkevésbé szeretett tevékenység felé. Az olvasási szokásokról 12 kérdés készült, ezek egy része nyílt kérdés, a többi eldöntendő és feleletválasztós. Rákérdez a kedvenc olvasmányokra, az egy napon belül olvasásra fordított időre, arra, hogy egyedül vagy szüleivel szeret-e inkább olvasni, és hogy szokotte beszélgetni az olvasmányokról. A harmadik kérdéskör a könyvtárhasználati szokások, erről 5 kérdés készült.

2

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I.

Az első téma: Mivel töltöd legszívesebben a szabad idődet? A kérdés célja, egy általános tájékozódás a diákok kedvelt cselekvéseit illetően, és hogy ezen belül az olvasásnak hol van a helye. A kérdésre előre megadott válaszok voltak: televízió-nézés, számítógépezés, sportolás, olvasás, játék a barátokkal, különórára menés, kirándulás a családdal. A felsorolt válaszok között kellett sorrendet felállítani, a legkedvesebbel kezdve. WALDORF-ISKOLA

ÉNEK-ZENE TAGOZAT

sportolás

kirándulás

játék

játék

kirándulás

olvasás

olvasás

TV-nézés

TV-nézés

sportolás

számítógépezés

számítógépezés

különóra

különóra

1. sz.. táblázat Kedvenc időtöltések sorrendje Mint látható, az olvasás mindkét iskolában előkelő helyet foglal el, az ének-zenéseknél a harmadik, a waldorfosoknál a negyedik helyen szerepel. A legkedvesebb tevékenység a sportolás, és kirándulás. Örömteli, hogy a TV-nézés csak az olvasás után kapott helyet a rangsorban. A számítógépezés – amelyben a játékok, és az internetezés is benne foglaltatik – az utolsó előtti helyre szorult. Szerencsére a kirándulás és a sportolás szerepel az első helyeken. A következő kérdés arra kíváncsi, hogy az olvasáson belül a könyvolvasás mennyire fontos. Mindkét iskolában hasonló válaszok születtek, egyértelműen fontos szerepet tölt be a könyvolvasás az életükben: WALDORF-ISKOLA

ÉNEK-ZENE TAGOZAT

14 igen

13 igen

2 nem

3 nem 2. táblázat: Szoktál-e könyvet olvasni?

3

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I.

Az olvasási szokásokról tovább faggatózva kiderül, hogy a gyerekek ebben a korban azért már többnyire maguktól olvasnak. A kérdés arra kíváncsi, hogy felolvasnak-e a gyereknek, vagy inkább egyedül élvezi a könyvet. Ha valakinek ebben a korban felolvasnak, feltehetőleg nem tud jól olvasni, legalábbis nem annyira, hogy élvezze az olvasmányt. Előfordul, hogy egy gyerek azért kéri a szüleit, hogy olvassanak neki, mert „nemszeretem” könyvet – pl. kötelező olvasmányt – olvasnak, és így könnyebben beleéli magát a történetbe, az „unalmasabb” részeken átsegíti a szülő. Esetleg a könyv értelmezésében tud segíteni a felnőtt. Néha még kérik a mesék felolvasását is, ami a szülővel való meghitt együttlétet segíti elő. WALDORF-ISKOLA

ÉNEK-ZENE TAGOZAT

önállóan

13

12

-

szülővel

-

1

-

6,25%

mindkettőt bejelölte

1

-

6,7%

1

-

6,25%

nem válaszolt

1

-

6,7%

2

-

-

86,6%

75%

12,5%

3. táblázat: Olvasás önállóan, vagy segítséggel A következő kérdés: Mit olvastál utoljára? a jelenlegi helyzetre kérdez rá. A waldorfosok közül sokan jelölték meg a kötelező olvasmányt, aminek az az oka, hogy a felmérés idején járt le az elolvasásának a határideje. Az ének-zene tagozatosok a kötelező olvasmányt a nyári szünet idejére kapják, ezért ez most ez nem jelentkezett a válaszokban. A megoszlás a regénytípusok között igen hasonló. A kalandregények közé soroltam az elmaradhatatlan Harry Potter könyveket, amit szép számban olvastak mindkét iskolatípusban. Úgy tűnik, a lányregényeket a Waldorfiskolában jobban kedvelik, szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket az ének-zene tagozaton olvastak többen. Közülük egy tanuló Shakespeare Macbeth-jét olvasta utoljára, ami különleges teljesítmény egy 11 éves gyerektől. Meg kell jegyezni, hogy a Waldorf-iskolában a kötelező olvasmány Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó c. műve volt, ami szintén szépirodalmi kategória. Mindkét iskolában volt 1 ill. 2 tanuló, aki utoljára a kevésbé igényes irodalomba tett kirándulást, viccek könyvét és képregényt olvasott.

4

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I. Íme néhány gyakrabban előforduló könyvcím, az olvasott művek közül: Harry Potter; Winnetou; Jack London könyvek; Fiúk kizárva sorozatból több cím; Robin Hood; Tom Sawyer. A következő kérdés a motivációt próbálja felderíteni, vajon milyen céllal nyúlnak a könyvhöz. A válaszok között akadt olyan is, amelyből nem derült ki, hogy miért olvas a gyerek, pl.: „mert szeretem a könyvet”; „mert szeretek olvasni”; „mert jó”. Többen kimondott céllal olvasnak, pl. bővítik a szókincsüket vagy fejlesztik az olvasásukat. A válaszok között igen változatos okok bukkannak fel. WALDORF-ISKOLA

ÉNEK-ZENE TAGOZAT

szórakozás

10

5

tanulságok miatt

-

3

szókincsfejlesztés miatt

-

3

nem derül ki a válaszból

4

2

nem válaszolt

-

1

unalomból

-

2

terápiás céllal

1

-

5. táblázat: Te miért olvasol könyvet? Látható, hogy a változatosabb válaszok az ének-zene tagozat tanulóitól származnak, 6-an is kifejezték, hogy a szókincsbővítés vagy a tanulságok miatt vesznek a kezükbe könyvet. Ketten válaszolták, „ha már unom magam”, vagy, hogy „elfoglaljam magam” indíttatásból olvasnak. A waldorfosok egyértelműen szórakozásból olvasnak, ilyen válaszok születtek, hogy „izgalmas, és kicsit kikapcsolódok a hétköznapokból”; „mert leköt és izgalmas”; „mert el tudom képzelni”. Egy tanuló válaszolta, hogy „ha szomorú, elfelejti tőle minden baját”. Ezt a választ a terápiás céllal történő olvasáshoz soroltam.

5

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I. A következő három kérdés az olvasási szokásokról faggatózik. WALDORF

ÉNEK-ZENE

1-10

5 - 33%

5

- 31%

11-20

2 - 13%

7

- 44%

21-30

1 -

7%

2

-

13%

31-50

3 - 20%

1

-

6%

többet

4 - 27%

-

egyet sem

-

1

-

6%

6. táblázat: Hány könyvet olvastál már? A válaszokból az derül ki, hogy 4-5 könyvet már mindenki elolvasott 11 éves korában. Kivéve 1 diákot az ének-zene iskolából. Valószínű azonban, hogy egy könyvön ő is túl van, az előző évi kötelező olvasmányon. A legtöbben 10-nél is több könyvet olvastak. Az ének-zene osztály 44 %-a 11 és 20 db közötti mennyiséget olvasott. Különösen kiemelkedő a Waldorf-iskolában 4 diák, aki 50-nél is több könyvet vett már a kezébe. Ezzel összefüggésben megkérdeztem, hogy milyen gyakran vesz a gyerek a kezébe könyvet, mennyire tartozik a napi tevékenységei közé az olvasás. WALDORF

ÉNEK-ZENE

1 nap

2 fő

-

2 nap

2 fő

1 fő

1 hét

1 fő

4 fő

2 hét

3 fő

5 fő

több hét

7 fő

4 fő

7. táblázat: Mennyi idő alatt olvastad el a legutóbbi könyvet? Úgy tűnik, mindkét iskolában egy hét alatt öten is kiolvasnak egy könyvet, ami szép teljesítmény. A kérdéshez hozzátartozik, hogy a Waldorf-iskolában ekkor volt napirenden a kötelező olvasmány, több diák ezt a könyvet olvasta utoljára. A kötelező olvasmányban, (Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó c. könyve) fejezetről fejezetre haladtak közösen megbeszélve az olvasottakat. Ez több hetet vett igénybe, ezzel magyarázható azok nagy száma, akik több hét alatt olvasták el a legutóbbi könyvet. Kíváncsi voltam arra is, hogy mennyi időt fordítanak a gyerekek egy nap az olvasásra.

6

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I. A legtöbben – mindkét iskolában – napi egy órát szánnak olvasásra. A kérdés nem tért ki arra, hogy mit olvasnak (könyvet, újságot, képregényt, számítógépet) A következő kérdések már az élményekre kíváncsiak, vajon mennyire voltak maradandóak, mennyire mélyek az olvasás során szerzett benyomások. WALDORF-ISKOLA

ÉNEK-ZENE TAGOZAT

igen

8

10

nem

7

6

8. táblázat: Szoktál-e könyvekről beszélgetni? Azokban , akik beszélnek az olvasmányélményeikről, mélyebb nyomot hagyott a történet, és ezt szívesen megosztják másokkal is. Általában a szülőkkel, barátokkal teszik ezt. Egy kislány válaszolta, hogy ő bárkivel képes könyvekről beszélgetni. Megkérdeztem azt is, hogy mik a kedvenc olvasmányok (melléklet 13. kérdés). A legtöbben az olyan kalandos könyveket szeretik, mint pl. a Harry Potter-sorozat, vagy a Winnetou, vagy a Robinson Crusoe. A második kedvenc regénytípus a lányregénynek nevezett, ahova olyan könyvek kerültek, mint pl. „A fiúk kizárva”-sorozat, vagy a „Boszorkányok” sorozat. Ide vettem a másik nagy kedvencet, az Erich Kästnerregényeket. Több helyen felsorolták a „Két Lotti”-t, a „Repülő osztály”-t vagy a „Május 35”-öt. Ezeket a könyveket fiúk és lányok is olvassák, csakúgy, mint a Harry Pottert. Többen szeretnek állatokról szóló könyvet olvasni Az utolsó öt kérdés a könyvtárhasználati szokásokat próbálja meg felderíteni. Elsőként rákérdez, hogy a tanuló tagja-e valamilyen könyvtárnak, beleértve az iskolai könyvtárat is. WALDORF

ÉNEK-ZENE

igen

9

-

60%

8

-

50%

nem

6

-

40%

8

-

50%

9. táblázat: Tagja vagy-e valamilyen könyvtárnak? A Waldorfos diákok 60 %-a tagja valamilyen könyvtárnak, az ének-zenések fele beiratkozott tag valahol.

7

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I. Megkérdeztem azt is, hogy hány könyvtárnak a tagja a gyerek. Ha több könyvtárba is beiratkozott a diák, nyilvánvalóan többször jár könyvtárban, többet használja a könyvtári szolgáltatásokat. WALDORF

ÉNEK-ZENE

megyei

5

4

települési

1

-

megyei és települési

3

-

iskolai

-

2

iskolai és megyei

-

2

10. táblázat: Hány könyvtárba iratkoztál be? A Waldorf-iskolában most alakul az iskolai könyvtár, egyelőre kicsi állománnyal rendelkeznek. A szabályok még nem alakultak ki, ezért ott iskolai könyvtári tagságról még nem beszélhetünk. A Waldorf-iskolában aki könyvtári tag, az mind tagja a Veszprém Megyei Gyermekkönyvtárnak – 1 gyermek kivételével. Ugyanígy az ének-zene osztály is – 2 fő kivételével, akik csak az iskolai könyvtárba járnak. Fontos kérdés még, hogy, ha könyvtárba megy a gyerek, ott mit csinál. WALDORF

ÉNEK-ZENE

olvasott

4

2

tanult

1

3

gépen keresett

-

1

könyvet kölcsönzött vagy visszavitt

5

2

játszott, beszélgetett

5

-

11. táblázat Mit csináltál a legutóbbi könyvtárlátogatásodkor? A válaszokból úgy tűnik, hogy az ének-zene tagozatból azok járnak könyvtárba, akik ott tagok. Többnyire a klasszikus könyvtári szolgáltatásokat veszik igénybe, kölcsönöznek, olvasnak. A waldorfosok közül többen járnak könyvtárba, azok is, akik nem tagok ott. De beszélgetnek, játszanak (ezt beiratkozás nélkül is megtehetik a megyei könyvár előterében), „forró csokit isznak”. Akik tagok ott, azok általában több tevékenységet is megjelöltek, és nem csak kimondottan a könyvek miatt járnak oda. Néha a barátokkal, osztálytársakkal együtt töltik ott a szabadidejüket.

8

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I. Az utolsó kérdés: Mi a jó a könyvtárban? WALDORF

ÉNEK-ZENE

mert sok könyv van benne

10

12

játékok miatt

2

-

videó miatt

1

-

mert van benne lift

1

1

nem tudja

3

-

mert van benne számítógép

-

2

semmi nem jó benne

-

1

12. táblázat Mi a jó a könyvtárban? Többen válaszolták azt, hogy azért szeretnek könyvtárba járni, mert ott csönd van, és zavartalanul lehet olvasni. Szeretnek videót nézni, és számítógépezni, elsődlegesen azonban a könyvtár könyvköcsönzés, helyben olvasás szolgáltatását használják ki. Az előző kérdéssel együtt vizsgálva azonban látható, hogy a gyerekek egyéb dolgokat is szeretnek a könyvtárban, csak úgy összeülnek itt, játszanak, beszélgetnek. Szeretik, ha mindezt kulturált körülmények között tehetik. Úgy tűnik a könyvtár ebben a tekintetben egy kicsit átveszi a régi művelődési házak szerepét. Összefoglalás: Mindkét iskolatípusba hasonló családi hátterű gyerekek járnak. Elsődlegesen a városi, jól szituált értelmiségi szülők íratják be gyerekeiket a Waldorf ill. az ének-zene tagozatos iskolába. A hasonló szocioökonómiai státusz miatt a válaszokból nem ugrott ki markáns különbség az olvasási szokásokat illetően. Mindkét iskolában ösztönzik a gyerekeket a könyvek használatára. Az önálló ismeretszerzésre való nevelésben sok támogatást nyújthat a gyermekkönyvtár. A társadalmilag hasznos tudás gyorsan változik, ezért a hagyományos ismeretközlő feladatok mellett minden általános iskolás tanulót el kellene juttatni oda, hogy a legfontosabb információkat önállóan meg tudja

szerezni.

A

NAT

célkitűzései

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ck/0/9104/1). A gyerekek

megfogalmazzák

ezt

(URL:

az informatika tantárgy keretében tanulnak

számítógépes adatkezelésről, keresőkérdések megfogalmazásáról, a jártasság és készség kialakítására azonban kevés idő jut. Ebben lehet segítségre a gyermekkönyvtár. Itt lehet biztosítani a sok gyakorlást, mert ez a módszer visz közelebb az ismeretszerzés készséggé válásához. Az egyszerű feladatok megoldása nyomán hamar sikerélményhez jutnak a gyerekek. A gyermekkönyvtárban az is lehetséges, hogy egyéni ütemben, életkorhoz és ismeretszinthez igazodjon a segítség. Több évi kitartó gyakorlás, egyéni foglalkozás nyomán aztán kialakulhat a gyerekben az a felismerés, hogy a könyvtár több mint az információhordozók összessége.

9

Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I. IRODALOMJEGYZÉK Könyvek: 1. Nagy Attila –Katsányi Sándor: Olvasáslélektan és pedagógia. In: Könyvtárosok kézikönyve 4. Osiris kézikönyvek sorozat. Budapest, 2001 2. Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó. Debrecen, 2002. Folyóiratcikkek: 3. Benczik Vilmos: Az olvasás alkonya? Miért (nem) olvas a gyermek? Fordulópont sorozat. Pont Kiadó, Budapest, 1999/2-3. sz. 4. Nagy Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő. A 10-14 éves korosztály olvasási kultúrájának változási tendenciái. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 1999/5. sz. 5. Pukánszky Béla: Újraolvasó: „A nevelés lényege: nem nevelünk” – Gondolatok Ellen Key könyvének olvasása közben - . Új Pedagógiai Szemle 1999/10.sz. 6. Réz Ferenc: Posztmodern kavalkád. Új Pedagógiai Szemle, 2000/10. sz. 7. Sonnevend Péter: Olvasás a kilencvenes években Válságban az olvasás? Fordulópont sorozat. Pont Kiadó, Budapest, 2000/8. sz. 8. Vári Péter-Auxné Bánfi Ilona-Felvégi Emese-Rózsa Csaba- Szalay Balázs: A PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 12. Internet cím: 9. URL: http://www.sulinova.hu/cikk.php?cid=119 PISA mérések. Letöltés időpontja: 2005.12.02. 10. . URL: http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ck/0/9104/1 Nemzeti Alaptanterv 1995. október 10. Letöltés időpontja: 2006. április 8.

10