A PISA-ról közhelyek nélkül – ami az újságcikkekből kimaradt Balázsi Ildikó suliNova Kht., Értékelési Központ
ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia HAJDÚSZOBOSZLÓ 2006. október 12-14.
Közhelyek a PISA-ról
Nem az iskolai tananyagra kérdez rá, hanem azt kutatja, mennyire tudják hétköznapi problémák megoldására alkalmazni a tanultakat a diákok, mennyire lesznek képesek megállni a helyüket a munkaerőpiacon és továbbképezni magukat. A magyar diákok jóval az átlag alatt teljesítettek szövegértésből, és csak kevéssel jobban matematikából és a természettudományokból is. A diákok negyede-ötöde egyáltalán nem érti, amit olvas.
PISA Programme for International Students Assessment
Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület
Szövegértés, matematika, természettudomány
15 éves korosztály Reprezentatív minta 150-200 iskolából 3 éves ciklus Alkalmanként mindhárom terület, de egyik hangsúlyos PISA 2000 szövegértés PISA 2003 matematika PISA 2006 természettudomány
A felmérés Tartalmi kerete Szövegértés „… az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.”
A szöveg formája:
Folyamatos Nem folyamatos
A szövegértési művelet típusa:
Információ-visszakeresés Értelmezés Reflektálás
A szöveg célja, a feladat kontextusa:
Példafeladatok: www.oecd-pisa.hu
Személyes Közösségi Munka és tanulás
A felmérés Tartalmi kerete Matematikai eszköztudás „…olyan gondolkodásmód, amely hozzásegíti a diákokat a matematikailag leírható mindennapi problémák megértéséhez, modellezéséhez és megoldásához.”
A feladat tartalmi kategóriája: A feladat készségosztálya: A feladat kontextusa:
Mennyiség Változások és relációk Tér és alakzat Bizonytalanság
Reproduktív Integratív Kreatív
Személyes Közösségi, társadalmi Tudományos
Példafeladatok a matematika területéről Valutaárfolyam A szingapúri Mei-Ling cserediákként három hónapra Dél-Afrikába készül. Szingapúri dollárt (SGD) kellett dél-afrikai randra (ZAR) váltania. 1. kérdés Mei-Ling megtudta, hogy a szingarpúri dollár és a dél-afrikai rand közötti átváltási arány a következő: 1 SGD = 4,2 ZAR Mei-Ling 3000 szingarpúri dollárt váltott dél-afrikai randra ezen a valutaárfolyamon. Mennyi pénzt kapott Mei-Ling dél-afrikai randban? Válasz: 12 600 ZAR (mértékegység nem szükséges) Tartalmi terület: mennyiség Műveleti csoport: reproduktív
Kontextus: közösségi Feladatforma: rövid válasz
2. kérdés Amikor Mei-Ling 3 hónap után visszatért Szingapúrba, még maradt 3 900 ZAR-ja. Ezt visszaváltotta szingarpúri dollárra és észrevette, hogy a valutaárfolyam megváltozott: 1 SGD = 4,0 ZAR Mennyi pénzt kapott Mei-Ling szingarpúri dollárban? Válasz: 975 SGD (mértékegység nem szükséges) Tartalmi terület: mennyiség Műveleti csoport: reproduktív
Kontextus: közösségi Feladatforma: rövid válasz
Példafeladatok a matematika területéről Betörések
Egy tévériporter az alábbi diagramot mutatva a következőket mondta: „A diagram szerint a betörések száma óriásit nőtt 1999-ben 1998-hoz képest.” Tartalmi terület: bizonytalanság Műveleti csoport: integratív Kontextus: személyes Feladatforma: nyílt végű
Mit gondolsz, helyesen értelmezte a riporter a diagramot? Válaszodat indokold is meg! Értékelés: 2 pont - „Nem, nem értelmezte helyesen”, Rámutat, hogy a diagramnak csak egy kis része látható, VAGY hogy az arányos ill. százalékos növekedés nem nagy, VAGY hogy tendenciára vonatkozó adatokra volna szükség. 1 pont – „Nem, nem értelmezte helyesen”, de hiányoznak a magyarázat részletei. (pl. a betörések száma közti különbséggel foglalkozik, és nem veti ezt össze a betörések teljes számával )
A felmérés Tartalmi kerete Természettudományos eszköztudás “…az a képesség, amely segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet, és döntéseket hozhassunk a világról és mindazokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz.” Fizikai rendszerek
Természettudományos problémák Élő rendszerek felismerése A Föld és a világegyetem rendszerei Természettudományos A feladat tartalmi kategóriája: Természettudományos kutatásjelenségek leírása, magyarázata Természettudományos magyarázatok tudásterületek és a természettudományok ismerete és előrejelzése A természetés műszaki tudományok a A gondolkodási művelet Következtetések levonása társadalomban Személyes természettudományos típusa: Társadalmi bizonyítékok felhasználása alapján A feladat kontextusa: Globális
Szövegértés eredmények Az országok teljesítmény-eloszlása a képességskálán Szövegértési képesség 700 650 600 550 500 450 400 350 300
A populáció 90%-át tartalmazó intervallum
Az átlag körüli 95%-os konfidencia-intervallum
Mexikó
Oroszország
Szlovákia
Olaszország
Magyarország
Csehország
Lettország
Ausztria
Németország
Egyesült Államok
Franciaország
Japán
Korea
Finnország
200
Lengyelország
250
A szövegértési szintek és az egyes szinteken lévő tanulók képessége 10% (4,9)
5. szint
22% (17,6)
4. szint 3. szint
29% (30,2)
2. szint
22% (26,7) 12% (14,4)
1. szint OECD átlag 1. szint alatt
6% (6,1 )
0% 10% 20%
Mexikó
Oroszország
Szlovákia
Olaszország
Magyarország
Csehország
Lettország
Ausztria
Németország
Egyesült Államok
Lengyelország
Franciaország
Japán
Korea
Finnország
Szövegértés eredmények Az egyes képességszinteken teljesítő diákok aránya
5.szint 4.szint
30% 40% 50%
3.szint
60% 70% 80% 90% 100%
2.szint 1.szint 1.szint alatt
Matematika eredmények Az országok teljesítmény-eloszlása a képességskálán Képességpont
A populáció 90%-át tartalmazó intervallum
Az átlag körüli 95%-os konfidencia-intervallum
Olaszország
Oroszország
Egyesült Államok
Lettország
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
Németország
Ausztria
Franciaország
Csehország
Japán
Korea
Finnország
700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200
A matematika szintek és az egyes szinteken lévő 4% tanulók képessége (2, 5)
6. szint
5. szint
10% (8,2 )
4. szint
18% (18,2 )
3. szint
22% (24,3 )
2. szint
21% (23, 8)
1. szint
15% (15,2 )
1. szint alatt
OECD
11% (7,8 )
10% 20% 30% 40% 50%
Mexikó
Oroszország
Olaszország
Egyesült Államok
Lettország
Lengyelország
Magyarország
Szlovákia
Németország
Ausztria
Franciaország
Csehország
Japán
Korea
6.szint 0%
Finnország
Matematika eredmények Az egyes képességszinteken teljesítő diákok aránya
5.szint 4.szint 3.szint
60% 70% 80% 90% 100%
2.szint 1.szint 1.szint alatt
Iskolák közötti különbségek Iskolák közötti variancia
100 80
60
40
20
Iskolán belüli variancia
0
20
40
60
80 100
OECD átlag
OECD átlag
Törökország Magyarország Belgium Olaszország Németország Ausztria Csehország Korea Szlovákia Oroszország Egyesült Államok Lettország Lengyelország Finnország Izland
Matematika átlag 423 490 529 466 503 506 516 542 498 468 483 483 490 544 515
A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolata 900 Szocio-ökonómiai lejtő az OECD országokra
800
6. szint
700
5. szint
600
4. szint 3. szint
500
2. szint 400
1. szint
300
1. szint alatt
200 100 -3
-2
-1
0 1 2 3 Szocio-ökonómiai és kulturális státusz index
A szocio-kultúrális index és a matematika teljesítmény Matematika képesség közötti összefüggés – Országok szintjén 700 6. szint 5. szint 600 4. szint 1
2
500
3. szint
3 4
1. Hong Kong 2. Finnország 3. Csehország 4. Magyarország 5. Törökország 6. OECD országok
6
400 5
2. szint 1. szint 1. szint alatt
300 -3,5
-3
-2,5
-2
-1,5
-1
-0,5
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3 3,5 ESCS
A szociokulturális index és a matematika teljesítmény közötti összefüggés – Iskolatípusok
Mennyire determinálja a szocio-ökonómiai háttér a diákok teljesítményét?
Iskolák közötti különbségek Iskolák közötti variancia
100 80
60
40
20
Iskolán belüli variancia
0
20
40
60
80 100
OECD átlag
OECD átlag
Törökország Magyarország Belgium Olaszország Németország Ausztria Csehország Korea Szlovákia Oroszország Egyesült Államok Lettország Lengyelország Finnország Izland
Matematika átlag 423 490 529 466 503 506 516 542 498 468 483 483 490 544 515
Iskolák közötti különbségek Iskolák közötti variancia
100 80 60 40 20
0
20 40 60 80 100
OECD átlag
OECD átlag
Matematika átlag
Iskolán belüli variancia
Törökország Magyarország Belgium Olaszország Németország Ausztria Csehország Korea Szlovákia Oroszország Egyesült Államok Lettország Lengyelország Finnország Izland
423 490 529 466 503 506 516 542 498 468 483 483 490 544 515
A tanulói és az iskolai ESCS hatása a teljesítményre (Félszórásnyi eltérés ábrázolása a ESCS indexen) Tanulói ESCS hatás
Iskolai ESCS hatás
60 50 40 30 20 10
Finnország
Izland
Lengyelország
Lettország
Egyesült Államok
Oroszország
Olaszország
Szlovákia
Törökország
Magyarország
Korea
Németország
Ausztria
Belgium
Csehország
0
Köszönöm a figyelmüket! Címünk:
További információk:
Budapest XIII. Váci út 37.
www.sulinova.hu www.oecd-pisa.hu
Levélcím:
E-mail:
Értékelési Központ suliNova Kht. 1364 Budapest Pf. 254
[email protected]
