I. ÁLTAL ÁNOS RENDELKEZÉS EK

K I SS B Á LI NT RE FORM ÁTU S ÁLT ALÁ N O S IS K OLA - S ZE NTE S SZERVEZETI

ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I. Á L T AL ÁN O S

RENDELKEZÉSEK

I . 1 . A s ze r ve ze ti és műk ödés i s za bál yza t (S Z MS Z) c é lja , jogi a l a pja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy határozza meg a Kiss Bálint Református Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek:  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet  az államháztartás működési rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvény  a alkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet  Magyar Református Egyház Zsinatának többször módosított 1995. évi I. törvénye és végrehajtási utasítása a közoktatásról  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény  a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről  helyi rendeletek, I . 2 . A s ze r ve ze ti és műk ödés i s za bál yza t s ze mé l yi é s i dőbe l i ha tál ya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

1


II. A Z

ÉS


I N TÉ Z M É N Y ÁL T AL ÁN O S J E L L E M Z Ő I

Neve: Kiss Bálint Református Általános Iskola Székhelye és telephelye: 6600 Szentes, Kossuth tér 2. Típusa: nyolc évfolyamos általános iskola Az intézmény jogosítványa: Általános Iskola 9. osztályba lép.  alapító okirat száma és kelte:  működési engedély száma és kelte: 538-5/1993.T.sz. (1993. május 12.)  OM-azonosító: 029625  bankszámlaszám: Erste Bank Rt. szentesi fiókja 11652003-06925200-52000001  Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 8 évfolyamon 450 fő. Az intézmény alapítója: Szentes-Nagytemplomi Református Egyházközség, Szentes, Kiss Bálint utca 2. (a Szentes-Alsópárt-Kiséri és a Szentes-Központi Református Egyházközség jogutódja) Szentes-Felsõpárti Református Egyházközség, Szentes, Jókai utca 71. Fenntartója: Az intézmény fenntartásával és irányításával kapcsolatos feladatokat a két egyházközség írásos megállapodása alapján a Szentes-Nagytemplomi Református Egyházközség látja el. Törvényességi ellenőrző szerve: Szentes város Önkormányzatának jegyzője 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Egyházi felügyeleti szerve: Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Az intézmény alaptevékenysége  általános iskolai oktatás az 1-4. (TEÁOR 8010) és az 5-8.évfolyamon (TEÁOR 8021),  fejlesztõ és felzárkóztató oktatás,  bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása,  általános és rászorultsági alapon szervezett intézményi étkeztetés (TEÁOR 5551 )  általános iskolai napközis, iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozás,  hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatása, (TEÁOR 8532)  képességkibontakoztató felkészítés,  integrációs nevelés és oktatás,  tanulók tankönyvellátásának szervezése általános és ingyenes tankönyvellátáshoz,  mindennapos testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feltételek biztosítása (TEÁOR 9262),  könyv, újság, papírárú kiskereskedelem, (TEÁOR 5247)  szakmai fejlesztési feladatok,  pedagógus szakvizsga és továbbképzés igénybevételének biztosítása,  pedagógus szakkönyvvásárlás igénybevételének biztosítása  pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele,

2




ÉS


iskolai könyvtár működtetése (TEÁOR 9251).

Az intézmény többlettevékenysége  Az 1-8. évfolyamon heti két órában felekezetek szerinti hittanoktatás,  4-5.évfolyamon heti 1 órában egyházi ének oktatás I I . 1 . Al a pfe l a da tok é s c él ok    

A magyar református iskolák nemes hagyományaihoz hű, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés. Korszerű ismeretanyag és általános műveltség közvetítése, az eredményes továbbtanulásra való előkészítés. A tanulók szellemi és fizikai képességeinek kibontakoztatása, munkás, alkotó, szolgáló életre nevelés. Olyan keresztyén közösség teremtése, amely a fiatalok hitben való megerősödéséhez, nemzeti hovatartozásuk vállalásához, lelki - erkölcsi példát támaszt és keretet ad. I I . 2 . A k özok ta tá s i i nté zmé n y jogá l l á s a , k é pvi s e l e te

Az intézmény jogállása:  

Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az iskola működésére juttatott anyagi eszközökkel - a református egyházközségek által felügyelt költségvetés keretében - önálló felelősséggel gazdálkodik.

Az intézményi kiadványozás joga: az igazgatót illeti meg. Az intézményi bélyegzők lenyomata és felirata: 

Hosszú bélyegző: KISS BÁLINT REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 6600 Szentes, Kossuth tér 2. Tel./fax: 63/562-362, 562-360 Adószám:18451834-1-06 OM azonosító: 029625



Körbélyegző: Kiss Bálint Református Általános Iskola Szentes

3


ÉS


Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, iskolatitkár. A közoktatási intézmény képviselője: 

A közoktatási törvény szerint megbízott igazgató.

4


III. A Z

ÉS


I N TÉ Z M É N Y I M Ű K Ö D É S

A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: I I I . 1 . Az i nté zmé ny műk öd é s e é s gazdá l k odá sa A feladat ellátátást szolgáló vagyon: Az iskola a feladatok ellátását a fenntartó egyházközségek tulajdonában levõ, az iskola rendelkezésére ingyenesen bocsátott, Szentes, 2. hrsz. alatt felvett ingatlanon (iskolaépület, tornaterem, sportudvar, ebédlõépület, szolgálati lakás) gyakorolja, illetve rendelkezik a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközökkel és felszerelésekkel. Az intézmény a vagyontárgyakat a nevelõ-és oktató munka ellátásához szabadon használhatja. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog a hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illeti meg. Az intézmény alap- és többlettevékenységének forrásai:  A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott alap- és feladatmutatóhoz kötött kiegészítő normatívák,  a költségvetési törvényben meghatározott, az egyházi közoktatási intézményeket megillető kiegészítő támogatás,  pályázati bevételek,  egyéb bevételek. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretein belül az iskola önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató gyakorolja. Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény saját bevételt létrehozó tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat abban az esetben, ha alaptevékenységét nem zavarja. A vezetők és alkalmazottak kinevezési rendjét a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1998. évi I. törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény) szabályozza. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. tv. és a végrehajtására vonatkozó rendeletek, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1998. évi I. törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény) rendelkezései az irányadóak.

5


IV. A Z

ÉS


I N TÉ Z M É N Y V E Z E TÉ S E

I V . 1 . Az i ga zga tó é s fe la da tk öre A közoktatási intézmény vezetője - a közoktatási törvény 54. §. alapján - a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az alkalmazotti szabályzat (ASZ) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, a Református Közoktatási Törvény, valamint a fenntartó munkaköri leírása határozza meg. I V . 1 .1 . Az i ga zga tó k i e me l t fe l a da tai          



a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési - oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a minőségirányítási program működésének ellenőrzése, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása az MRE 95/I. törvény figyelembe vételével, az Alkalmazotti Tanács, a szülők, diákok képviselőjével és az igazgatótanáccsal, diákönkormányzattal való együttműködés, a nemzeti, egyházi és intézményi ünnepek méltó megszervezése, adatszolgáltatás, adatkezelés, iratkezelés feladatai, fegyelmi és kártérítési feladatok, a személyi és tárgyi körülmények alakulásának vizsgálata, félévenként beszámoltatja a gazdasági vezetőt a pénzügyi helyzet alakulásáról, évenként egyszer a tűz- és munkavédelmi helyzetről, a nyári felújítás, karbantartás, nagytakarítás megszervezéséről. Ellenőrzi a pedagógusok munkafegyelmét, felmérések és rendszeres óralátogatások során értékel.

I V . 1 .2 . A ve ze tés i fe l a da tok me gva lós í tá s a Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett alkalmazottja kaphat, a megbízása határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az igazgató munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik mintája az SZMSZ 1. számú mellékletében található meg.

6


ÉS


Az igazgatóhelyettes feladatai:  a pedagógiai program alapján kidolgozza a hosszabb távú célkitűzések megvalósításának módjait,  véleményezi az intézményi szintű szakmai munkaközösségek munkájáról szóló beszámolókat,  vizsgálja és állásfoglalásával segíti a nevelési folyamatok egymásra építettségét, a szakmai együttműködését, a közművelődési tevékenységet a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokban, a szabadidő szervezését, a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységeket, a gyermekvédelmi és mentálhigiénés munkát, a környezetvédelmi tevékenységet, a diáksport helyzetét.  működteti a pedagógusok helyettesítési rendszerét,  ellenőrzi az adminisztrációs feladatokat,  koordinálja az intézményi méréseket.  koordinálja és vezeti az iskolai minőségbiztosítási rendszer működését.  Ellenőrzi a tantervhez igazodó tanmenetek, foglalkozási tervek elkészítését, az időarányos előrehaladást, a pedagógiai program céljainak és feladatainak megvalósítását, az eredményességet, az anyagok és eszközök célszerű és takarékos felhasználását.  Irányítja a tantárgyi és egyéb versenyek szervezését, lebonyolítását, a tanulók felkészítését, a pályázatok kiírását és elbírálását.  Gondoskodik a szakkörök, a tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások színvonalas megtartásáról.  Ellenőrzi a szakmai felszerelések, a szertárak, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használatát, meggyőződik a gyermekek-tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatásáról. A gazdasági vezető feladatköre, jogosítványa:  irányelv, iránymutatás készítése az iskola költségvetésének felhasználására vonatkozóan, beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is  javaslattétel, illetve közreműködés az intézmény létszám-előirányzatának jóváhagyása tekintetében,  javaslattétel, illetve közreműködés az előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében,  az iskola által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek biztosításának szervezése, irányítása és ellenőrzése,  a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén intézkedés kezdeményezése a fenntartónál,  közreműködés az iskola könyvizsgálói értékelésében, felülvizsgálatában,  javaslattétel, illetve közreműködés az iskola előirányzat-maradványának, pénzmaradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok felhasználási céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát is,  közreműködés az iskolát érintő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzététele, illetve a kérelemre történő szolgáltatása végrehajtásának irányításában,  közbeszerzések, pályázatok anyagi részének lebonyolítása,

7


  

ÉS


a pedagógiai munkát segítő iskolai dolgozók (irodai munkatársak, konyhai dolgozók, takarítók, karbantartó) munkájának megszervezése, ellenőrzése, az iskola személyi nyilvántartásainak kezelése (munkavállalók). az iskolai pénztár felügyelete, ellenőrzése.

A gazdasági vezető munkáját közvetlenül segíti egy könyvelő és az iskolatitkár. A könyvelő feladata az iskola könyvelési rendszerének naprakész vezetése és az iktatás. Az iskolatitkár feladata az iskolai pénztár működtetése, a készpénzforgalom felügyelete illetve a tanulói adatok, nyilvántartások naprakészen tartása. Az intézmény megbízott vezetői az igazgatónak tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény felsővezetői havi rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. I V . 2 . A ve ze tők he l ye tte s í té s i re ndje Az igazgatót rendkívüli esetekben általános helyettese (első számú helyettes), egyéb gazdasági ügyekben gazdasági vezető munkatársa (második számú helyettes) helyettesíti. Az igazgató - tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatóhelyettest az igazgató döntése alapján a kijelölt munkaközösség-vezető (harmadik számú helyettes) helyettesíti az illető 5 napnál hosszabb távolléte esetén. Ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt alkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. I V . 2 .1 . A hel y e ttes í tő a l ka l ma zott fe l e l őss é ge , i nté zk e dé si j ogk öre Az alkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre – a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, gazdálkodásával, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. I V . 2 .2 . Az is k ol a he l y e tte s í té s i te rv e ze t e Az igazgató távolléte esetén intézmény működési és pedagógiai ügyekben:  első számú helyettes: igazgatóhelyettes  második számú helyettes: a kijelölt munkaközösség-vezető (felsős reál mk.vez.) Az igazgató távolléte esetén a gazdálkodást érintő ügyekben:  első számú helyettes: gazdasági vezető Az igazgató és igazgatóhelyettes távolléte esetén:  pedagógiai ügyekben: a kijelölt munkaközösség-vezető (felsős reál mk.vez.)  működési és gazdálkodási ügyekben: gazdasági vezető

8


ÉS


A beosztott dolgozók távolléte esetén a pedagógusok helyettesítésének megoldása az igazgatóhelyettes, az irodai, technikai és konyhai dolgozók helyettesítésének megoldása a gazdasági vezető feladata. I V . 3 . Az i nté zmé ny ve ze tős é ge Az intézmény vezetőinek munkáját- irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen (a munkatervben rögzített időközönként) rendes értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az ülések érdemi előkészítéséért és lefolytatásáért az igazgatóhelyettes felelős. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az intézmény vezetőségi tagjai:  igazgató,  igazgatóhelyettes,  gazdasági vezető,  munkaközöségek vezetői,  alkalmazotti tanács vezetője,  diákönkormányzatot segítő pedagógus (ifjúságvédelmi felelős). Az igazgatóság feladatköre:  javaslatot tesz, az iskola éves munkatervének összeállítására, a költségvetés pedagógiai-szakmai kiadásokat érintő részére,  állást foglal a belső szabályzatok tervezetéről, a képzési, továbbképzési, szabadságolási tervről,  javaslatot tesz az iskola pedagógiai munkáját érintő kérdésekben.  állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az igazgató előterjeszt. Az igazgatóság tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az igazgató felé. Az igazgatóság tagjai időközönként nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatosan. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az Alkalmazotti Tanács, a szülői munkaközösségek, az igazgatótanács képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel. I V . 4 . Az i nté zmé ny é s a z I ga zga tóta ná c s k a pc s ola ta A fenntartó egyházközség Igazgatótanácsot működtet, melynek feladata az intézmény pedagógiai és gazdálkodási munkájának felügyelete, értékelése és ellenőrzése. Az igazgatótanácsi üléseken az iskolát az alábbi személyek képviselik: igazgató, gazdasági vezető, tantestület delegált képviselője, hittan munkaközösség vezetője.

9


ÉS


V. A Z

I N TÉ Z M É N Y I KÖ Z Ö S S É G E K , A K AP C S O L AT T AR T ÁS F O R M ÁI , R E N D J E

V . 1 . Az i nté zmé n yi k özös sé ge k é s a be l s ő k a pcs ol a tta rtá s módja i    

Alkalmazotti közösségek: nevelőtestület, szakmai munkaközösségek, nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége, alkalmazotti tanács Szülői közösségek: szülői munkaközösségek, szülői klub Tanuló (gyermekek) közösségei: osztályközösségek, csoportok, diákönkormányzat, Igazgatótanács

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, havonkénti fogadó órák, Sulinfo tájékozató kiadvány, iskolai weblap.(www.kissb-szentes.sulinet.hu) A kapcsolattartás a rendszeres és konkrét időpontjait, az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. V . 2 . Az i nté zmé n yi k özös sé ge k joga i Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. 

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap.



Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatos dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót.



Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.



Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. (hatályos jogszabályok)

10




ÉS


A döntési jog a vele rendelkező személy, testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50%+1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. V . 3 . Az a l k a l ma zotti k özös s é g

Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség és Alkalmazotti Tanács értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.  

A nevelőtestület szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező alkalmazottak alkotják. Az intézmény nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat a gazdasági vezető fogja össze. Az alkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. V . 4 . A s zül ői k özös s é gek

A szülői munkaközösség a közoktatási törvény 59.. 60.,és 61.§-a alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A Szülői Munkaközösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a Szülői Munkaközösség elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. A választmány megbízottja tanévenként egyszer számol be a nevelőtestületnek a Szülői Munkaközösség tevékenységéről. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok), szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőjéhez. V . 5 . A s zül ők k e l va l ó k a pc s ola tta rtá s és tá jé k ozta tás formá i é s re ndje Az intézmény a közoktatási törvény 13. és 14. §-ának megfelelően a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). V . 5 . 1. A s zül ői é rte k e zle te k Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök (csoportvezető) tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten kapnak tájékoztatást. 11


ÉS


A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, a munkaközösség elnöke, osztályfőnök, napközis csoportvezető, - a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. V . 5 . 2. A s zül ői foga dóórá k Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről (tanulókról). A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. V . 5 . 3. A re nds ze re s í rá s bel i tá jé k ozta tá s formá i é s re ndj e Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az elektronikus osztálynaplóba bevezetni. Az intézményhez kapcsolódó felhívások, közlemények, kérések információs csatornája a tanuló tájékoztató / üzenő füzete. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 8 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Az osztályfőnök 1. osztályban félévenként kétszer szövegesen is értékeli a tanulók előre menetelét, magatartását, szorgalmát a tájékoztató füzetében. A tanulók értékelésének, minősítésének részletes feltételrendszere a Helyi Tantervben (HT) található V . 5 . 4. E gyé b i nformá c i ós l e he tősé ge k A megfelelő tájékoztatást szolgálja az iskola negyedévente megjelenő Sulinfo nevű tájékoztató kiadványa illetve az iskola honlapja. (www.kissb-szentes.sulinet.hu). V . 6 . A ta nul ók k özös s é gei és a k a pc s ol a tta rtás formá i és re ndje V . 6 . 1. Az os ztá ly közös s é gek , a ta nul ó c s oportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ilyen módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét az SZMSZ 1.számú melléklete tartalmazza.

12


ÉS


V . 6 . 2. A di ák önk ormá ny za t A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzatának a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ 3. számú mellékletét képzi.   





Az iskolai diákönkormányzat élén - a működési rendjükben meghatározottak szerint választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli, (jogait gyakorolja) A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fórum, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Működő diákönkormányzat esetén évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei rész vesznek (ekkor küldöttgyűlés). E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kéréseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diák önkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül tájékoztatja. V . 6 . 3. Di ák k örök

Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket a vezető helyettes tartja nyilván. Az intézmény a pedagógiai programnak megfelelő tevékenységet segíti. V . 7 . A di á k k é pvi s e l ők , va l a mi nt a z i s k ol ai ve ze tők közötti k a pc s ol a tta rtá s formá i és re ndje A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató, a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése ajánlott az alábbi esetekben:  az iskola éves munkatervéből a diákokat érintő részek véleményezéséről,  az iskola Házirendjének véleményezéséről,  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor,

13


  

ÉS


a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor. a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor. V . 7 . 1. A di á k önk ormá n yza t műk ödé s é he z s zük sé ge s fe l té te l e k bi ztos í tá s a

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyes biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. V . 8 . Az Al k a l ma zotti Ta ná c s Az Alkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát az Alkalmazotti Tanács tagjaival közösen létrehozott és a fenntartó által jóváhagyott Alkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, az Alkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a AT elnöke és az igazgatóhelyettes feladata. Az Alkalmazotti Tanács (AT) az intézmény munkavállalóinak érdekképviseletére jogosult. Három tagját a hatályos jogszabályok alapján az intézmény munkavállalói közül választják. V . 9 . Tá jé k ozta tá sk é rés módja a z isk ol a i be l s ő jogi normá k ról Az intézmény házirendjét beiratkozáskor minden diák megkapja. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja (Helyi Tanterve) és Házirendje az alábbi helyeken kerül elhelyezésre:  az iskolai könyvtárban (a könyvtári nyitvatartási idő alatt hozzáférhető)  a tanári szobában (az iskola nyitvatartási ideje alatt hozzáférhető)  az igazgató irodában  az intézmény honlapján szabadon letölthető (www.kissbalint.hu)

14


VI. A Z

ÉS


I N TÉ Z M É N Y N E V E L Ő TE S TÜ L E TE É S A S Z AK M AI K Ö ZÖ S S É G E K

V I . 1 . Az i nté zmé ny ne ve l ő te s tül e t e é s jogk öre i A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. és 57. §-a alapján "a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója". A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. V I . 2 . A ne ve l őte s tül e t é rte ke zl e tei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület a rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az igazgató hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló igazgatótanács, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során:   

tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet,

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 51 %-a, valamint az Alkalmazotti Tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. V I . 3 . A ne ve l őte s tül e t dönté s e i , ha tá roza ta i A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével- nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. 15


ÉS


V I . 4 . A ne ve l őte s tül e t á l ta l á truhá zott fe l a da tk örök és a be s zá mo l ta tás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel és jogosultságokkal:  

Fegyelmi Bizottság: Igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök Felvételi Bizottság: Igazgatóhelyettes, szaktanár, osztályfőnök.

A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestület felé az éves munkatervben rögzített nevelési értekezletek időpontjában. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) nevelési szintjének elemzését, tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott növendéki közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) hívhat össze szükség esetén - a felelős vezető helyettes tudtával - úgynevezett nevelői mikroértekezletet. A nevelői mikroértekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra (osztályfőnökre, csoportvezetőre) hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit:      

a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkájának véleményezése, a foglalkoztatási és a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású alkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel.

A szakmai munkaközösségek vezetői az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleteken számolnak be az átruházott határkörök gyakorlásáról.

16


ÉS


V I . 5 . A ne ve l őte s tül e t s zak ma i munk a k özöss é gei A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén  a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,  a továbbképzési programokról,  az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni  a pedagógiai program elfogadásához,  az iskolai nevelést segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,  a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. Az intézmény szakmai munkaközösségei:  Alsó tagozatos humán munkaközösség  Alsó tagozatos természettudományos munkaközösség  Felső tagozatos humán munkaközösség  Felső tagozatos természettudományos munkaközösség  Hittan munkaközösség V I . 6 . A s za k ma i munk a k özöss é gek műk ödé s e V I . 6 .1 . A s za k ma i munk a k özöss é ge k fe l a da ta i - rés zvé te l a pe da gógus ok munk á j á na k s e gí té sé be n      

javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik, értékelik a tanulók ismeretszintjét,

17


 

ÉS


összeállítják az intézmény számára felvételi-, záró-, stb. vizsgák versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kezelik a munkaközösség rendelkezésére álló szertári felszereléseket, anyagokat, oktatási eszközöket

V I . 6 .2 . A s za k ma i munk a k özöss é gek k a pc s ola tta rtá sá na k re ndj e A szakmai munkaközösségek tevékenységét a megbízott munkaközösség-vezetők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: Az éves munkatervben rögzített értekezletek, fórumok. A kapcsolattartás helyszínét az intézmény biztosítja. A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a munkaközösség-vezetői értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló munkaközösség-vezetőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. V I . 5 .3 . A s za k ma i munk a k özöss é g -ve ze tő joga i é s fela da ta i        

összeállítja- és előterjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján - a munkaközösség éves munkaprogramját, irányítja a csoport tevékenységét, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a csoport tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, ellenőrzi a tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, felelős a csoport tagjainak szakmai munkájának felügyeletéért.

Egyéb feladatait, munkaköri leírását az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

18


VII. A Z

ÉS


I N TÉ Z M É N Y M Ű K Ö D É S I R E N D J E

V I I . 1. A ta né v re ndje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-étől augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az igazgatótanács az SZMK, Alkalmazotti Tanács és a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével.  

 

A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A tanév szorgalmi időszakra és tanítási szünetekre tagolódik. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi-. osztályozó-, javító-, alap-, záró-vizsgák). A vizsgarendet a munkatervben rögzíti.

A tanév helyi rendjében meghatározzuk:    

az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott keretein belül. V I I . 2. Az i nté zmé n y n yi t va ta rtá s a

Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7.00 - 16.00 óráig tart nyitva. A hivatalos ügyintézés 8.00 - 15.30 óráig tart. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérése az igazgató adhat engedélyt. V I I . 3. Az i nté zmé n y üg ye l e ti re nds za bá l ya i Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza.

19


ÉS


A pedagógusi ügyeletet segítő tanulói ügyelet szabályai a házirendben találhatók. (SZMSZ 2. számú melléklet) Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt munkanapokon 7.00 - 7.30 óráig tart ügyeletet a szülői igények figyelembe vételével. Ennek igény szerinti módosítása az igazgató feladata. V I I . 4. A ta ní tá s i (fogl a l k ozás i ) órák , va l a mi nt a z óra közi s züne te k re ndje , i dőta rta ma Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák 8.00 órától 13.30 óráig vannak, azokat legkésőbb 13,30 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület munkatervben kijelölt tagjai (osztályfőnökök, munkaközösség vezetők) jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben az igazgató és a helyettes tehetnek. Az óraközi szünetek időtartama: 10 -15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. (SZMSZ 2. számú melléklet) Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. A szünetek ideje nem rövidíthető. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az ebédeltetést lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Az ebédeltetés során a rendért az ebédeltető pedagógusok a felelősek. A napközis foglalkozások közvetlenül az azt megelőző tanítási óra végi kicsöngetéskor indulnak. 1-4. évfolyamos napköziben minden tanítási napon 16.00 óráig, a felső tagozatos napköziben hétfőtőlcsütörtökig 15.30-ig tart a foglalkozás. A felső tagozaton pénteken délután nincs napközi. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. V I I . 5. Az i nté zmé n y m unk a re ndje V I I . 5. 1 . A v e ze tők i nté zmé ny be n v al ó ta rtózk odá s á nak re ndj e Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az igazgató, vagy valamelyik helyettese (igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

20


ÉS


V I I . 5. 2 . Az a l ka l ma zotta k munk a re ndj e Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Alkalmazotti Szabályzata tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, figyelembe véve a alkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásait. Az intézményben az alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézmény vezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Az alkalmazottak munkaköri leírásait az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a vezető alkalmazottak tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. V I I . 5. 3 . A pe da gógus ok munk a re ndj e A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint "a nevelési - oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll." A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az igazgatóség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére.  

 



A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy az helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerint előre haladást biztosíthassa. A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok megtartott óráinak írásos igazolására az elektronikus osztály illetve elektronikus napközis napló szolgál. A délutáni választható foglalkozások megtartását az elektronikus foglalkozási naplókban kell rögzíteni. Az ifjúságvédelmi felelős, iskola könyvtáros és rendszergazda ledolgozott munkaidejét az e-naplóban kell rögzíteni.

21


ÉS


V I I . 5. 4 . A ne m peda gógus munk akörbe n dol gozók munk a re ndj e Pedagógiai asszisztens munkarendjét az igazgató jelöli ki. Az irodai munkatársak, konyhai dolgozók, hivatalsegédek, takarítók és a karbantartó munkarendjét az igazgató véleményét kikérve a gazdasági vezető határozza meg. V I I . 6. Az i nté zmé n y ta nul ói na k munk a re ndje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének életének részletes szabályozását. A tanuló tanítási idő alatt csak az igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnöke írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend SZMSZ 2. számú melléklet). A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. V I I . 7. A pe da gógu s ok munká já na k érté k e lé s i a l a pe l ve i A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazzák. A mindennapi munkára vonatkoztatva alapelvként fogadjuk el az ORTE etikai kódexének előírásait. V I I . 7. 1 . Az e l le nőrzé s k ulc s fol ya mata i é s k ri té ri uma i Az intézményi működés pedagógiai kulcsfolyamatai:  Beiskolázás  Tanterv és taneszköz használat  Pedagógiai módszerek  Egyéni tanulásvezetési utak Az ellenőrzés kritériumai:  a szemléltető- és kísérleti eszközök tanítási órára való előkészítése, használata a pedagógus beosztással kapcsolatos adminisztrációs munka ellátása, testületi értekezleteken való részvétel,  óraközi felügyelet ellátása,  egyházi rendezvényeken való részvétel,  kirándulások megszervezése, ünnepségek, kiállítások, szaktárgyi- és sportversenyek előkészítése és megrendezése,  családlátogatások és szülők fogadása, szülői értekezletek megtartása,  az iskolavezetés szóbeli vagy írásbeli megbízása alapján kapott feladat,  eseti helyettesítések elvégzése. A tanítási órák és foglalkozások ellenőrzése az igazgató által összeállított ellenőrző lap alapján történik.

22


ÉS


V I I . 8. A ne ve l ő - o k ta tó munk a bel ső e l l e nőrzé s é ne k re ndje A nevelő- oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes,  a munkaközösség-vezetők,  a fenntartó iskolaügyi szakértője Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A tagozatvezetők az ellenőrzést a közösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei:  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  írásos dokumentumok vizsgálata,  tanulói munkák vizsgálata,  beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni. V I I . 9. A ta nórá n kí vül i fogl a l k ozá s ok s ze rve ze ti formá ja é s re ndje V I I . 9. 1 . A ta nórá n k í v üli fogl a l k ozás ok cé l j a Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez - a közoktatási törvény 53. §.-a alapján. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, az igazgatótanács, továbbá az iskolával kapcsolatot tartó külső szervezetek (pl. TIT, Vöröskereszt, stb.) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: 

napközis foglalkozások,

23


           

ÉS


szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, fejlesztő foglalkozás tehetséggondozás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, színház-, múzeum látogatás tanulmányi kirándulások, tanfolyamok stb.

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. V I I . 9. 2 . Az i nté zmé ny ta nórá n k í v üli fogl a l k ozás a i 

A napközis foglalkozások a tanórára való felkészülés a szabadidő hasznos előtöltésének színterei. A felvétel és a működés rendjét a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével.



Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az iskola költségvetésében biztosítani kell.



A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával.



Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.



A diáksportkör (DSK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. A DSK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján

24


ÉS


működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint a DSK által szervezett tanfolyamokon való részvételre. 

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az alsó tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik.



A fejlesztés feladatát az iskolai speciálsi végzettséggel rendelkező fejlesztő pedagógusa segíti. Célja a tanulási, magatartási és beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók kiszűrése, fejlesztése illetve a megfelelő hivatalos szervvel való kapcsolattartás. (Családsegítő, Pedagógiai Szakszolgálat, Szakértői Bizottság.)



A tehetséggondozás a szakkörök, diákkörök mellett - igény szerint - kiscsoportos formában órabontással történő intenzív képzéssel valósulhat meg. Különleges forma a Tanulás tanítása projekt.



A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kötelező kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges és kötelező. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja.



Az iskola könyvtára a hivatalos nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről és nyitvatartásáról a könyvtári szabályzat intézkedik.



Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő.



A tanulmányi kirándulások hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján szervezhetőek. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 15 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét előre írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat.

25


ÉS


Az utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújt be. A kérelemnek tartalmaznia kell a belföldi vagy külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 

Múzeum, színház, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási idő alatt az igazgató engedélye szükséges.



Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. V I I . 10 . Ál l a mi n ye l vvi zs ga -bi zon yí t vá n y be s zá mí tá s a

Az idegennyelvórák alóli felmentésre jogosultá válik a tanuló az állami nyelvvizsgabizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítására és a bizonyítvány, illetve az okirat alapján . V I I . 11 . Fel nőttk é pzé s Az iskolában felnőttoktatás nem folyik. V I I . 12 . Di ák i ga zolvá n yok k e ze l és e A diákigazolványok kiadásával, bevonásával, nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos rendelkezések: A diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok átvétele, tárolása A Kiss Bálint Református Általános Iskolában az igazgató az iskolatitkárt bízta meg a diákigazolványok megrendelésével, érvényesítésével, nyilvántartásával, és bevonásával.   

Az iskolatitkár az új diákigazolványok igényléséhez szükséges adatlapokat megrendeli, azokat kiadásig irattárában, zárt helyen tárolja. Az adatlapokat kitölteti, a kitöltött megrendelőlapokat a fényképekkel s az összesítő lappal együtt egy héten belül továbbítja a kezelőnek. A kész diákigazolványokat és az érvényesítésre szolgáló matricákat a megbízott nyilvántartásba veszi.

Külön nyilvántartás készül az ideiglenes és a végleges diákigazolványokról.

26


ÉS


1. Nyilvántartás az ideiglenes diákigazolványokról a kezelő által készített nyomtatványon történik, mely tartalmazza:  az ideiglenes diákigazolvány számát  a diák nevét  az igazolvány érvényességi idejét  a kiadó és az átvevő aláírását kiadáskor és bevonáskor. 2. A végleges diákigazolványok nyilvántartásának módja Az érvényesítő matricák átadását, átvételét nyilvántartó lapon, a diák neve mellett, a matrica átvételét igazoló aláírás. Az iskolatitkár bevonja a lejárt érvényességű ideiglenes diákigazolványokat, a megrongálódott diákigazolványokat. Az iskolatitkár a bevont igazolványokat a jogszabályban előírt módon megsemmisíti, jegyzőkönyvet vesz fel.

27


VIII. A Z

ÉS


I N T É Z M É N Y I H AG Y O M Á N Y O K ÁP O L ÁS A

V I I I .1 . A ha g yomá n yá p ol á s ta rta l mi vo na tk ozá s a i Az iskola hagyományainak ápolására, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, a református szellemiség kialakítása, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítése és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, - a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte az alkalomhoz illő öltözékben kötelező . V I I I .2 . Az i nté zmé n y ha g yomá n yos e g yhá zi , k ul turá l is é s ne mze ti ünne pi re nde zvé nye i Nemzeti ünnepek:  március 15. - 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe  október 23. - 1956 forradalom ünnepe  október 6. - Aradi vértanúk napja Egyházi ünnepek:  Húsvéti ünnepkör (Húsvét, Áldozó csütörtök, Pünkösd)  Október 31. Reformáció napja  Adventi ünnepkör (Advent, Karácsony)  Kiss Bálint évforduló - március 25. Egyéb események, megemlékezések:  Nők napja, (március 8.)  Anyák napja, (május első vasárnapja)  Gyermeknap (május utolsó vasárnapja)  Pedagógusnap, (június első vasárnapja) V I I I .3 . Az i s k ol a s zi ntű ve rs e n ye k é s s zóra k ozta tó re nde zvé n ye k :    

Városi mesemondó verseny Városi egyházi szavalóverseny Egyéb versenyek Suli 7

28


ÉS


V I I I .4 . A ha g yomá n yá p ol á s k üls ős ége i Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete:  

lányok: sötét szoknya, fehér blúz, fiúk: sötét alj, fehér ing

Az iskola hagyományos sportfelszerelése:  címeres póló Az intézmény zászlója : 

90 cm x 90 cm-es fehér alapon, az iskola címere

Az intézmény jelmondata és címere: "Palma Sub Pondere Crescit" - Teher alatt nő a pálma Az ünnepi pecsétnyomó az iskola címerét ábrázolja:

29


IX. A Z

ÉS


I N TÉ Z M É N Y K Ü L S Ő K A P C S O L AT R E N D S Z E R E

I X . 1 . Az i nté zmé nye n k í vül i k a pc s ol a tta rtá s Iskolánk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola-és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fent más intézményekkel, az igazgató, az ifjúságvédelmi felelős és az érintett osztályfőnökök útján. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk:  Az Igazgatótanáccsal és a fenntartó képviselőivel,  Polgármesteri Hivatal Művelődési és Oktatási Irodájával,  a Családsegítő Központ munkatársaival,  a Gyámügy alkalmazottaival,  a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel,  a közétkeztető szolgáltatóval,  és a szponzorokkal, támogatókkal. I X . 2 . A re nds ze re s e gés zs é gügyi f e l üg ye l e t é s e l lá tá s re ndje   





Az iskolaorvosi rendelőben szükség esetén minden alkalommal orvosi ellátásban részesülnek a tanulók, a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az iskolatitkár feladata. A két hétnél hosszabb ideig mulasztó tanulót az osztályfőnök utókezelés, ellenőrzés érdekében az iskolaorvoshoz küldi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárának átadni. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógy testnevelés foglakozásokra utalhatja. A gyógy testnevelési foglakozásokat az órarendben rögzítjük. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. I X . 3 . Az i s k ol a e gé s zsé güg yi fe l üg ye l e té ne k é s e l l á tá s á nak re ndje

Az iskolaorvos adatai: Dr. Németh Jenő - Eugenped Bt. Tel: 316- 587  Az iskola évente vizsgálatot végez minden gyermeket érintően az iskola orvosa.  Ennek milyenségét az egészségügyi ellátásra, ill. szűrésre vonatkozó rendeletek határozzák meg. 30




ÉS


A védőnők számukra előírt feladatkörüknek megfelelően végzik a gyermekek szűrését, ill. fejlődésük egészségügyi könyvben való regisztrálását.

Fertőzőbetegség gyanúja esetén az iskola bármely dolgozója köteles észrevételéről a vezető óvónőt azonnal értesíteni, aki a megállapítást haladéktalanul közli az ÁNTSZ szervezetével, a megfelelő intézkedés végett. A dolgozók kötelesek éves általános szűrővizsgálaton megjelenni az SZRK felülvizsgáló orvosánál. Ennek térítési díját az intézmény fedezi. I X . 4 . Ka pc s ola t a g ye rme k jól é ti s zol gá l a tta l A gyermekjóléti szolgáltatás Szentesen a Családsegítő Központ végzi. Az intézményben ifjúságvédelmi felelős működik, akinek elsődleges feladata az intézményekbe járó gyermekek, ill. családok problémáinak feltárása, annak megoldásában való közreműködés. Munkáját segíti az iskola fejlesztő pedagógusa. A gyermekek testi, lelki, egészségének fejlődése ill. a családban történő megfelelő nevelése biztosítása érdekében az iskolának az alábbi feladata van a gyermekjóléti szolgálat felé:  Az óvodába járó gyerekek személyiségének és családi hátterének folyamatos figyelemmel kísérése, a veszélyeztetettség, vagy a gyermekek harmonikus fejlődését akadályozó más tényezők kiszűrése.  A családi háttér súlyosabb veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi felelős azonnal felveszi a Családsegítő illetékes munkatársával a kapcsolatot, a szükséges intézkedés végett.  A tapasztalt súlyosabb nevelési, ill. mentálhigiénés probléma esetén szintén a családsegítő illetékesével tart fenn kapcsolatot, elsősorban az osztályfőnök, ill. a gyermekvédelmi felelős.  Idegrendszeri, pszichés vagy a gyermek fejlődésében mutatkozó más zavarok esetén a gyermekeket a szülővel együtt a Családsegítő Központ pedagógiai szolgálatához irányítjuk.  Az értelmi, magatartás vagy más részképesség zavart feltáró esetekben az iskola vezetője szintén a pedagógiai szakszolgálatot veszi igénybe.  Az ifjúságvédelmi felelős, ill. a Családsegítő Központ közreműködésével tartunk fenn kapcsolatot a Krízis Otthon vezetőjével, ahova a hirtelen veszélyhelyzetbe kerülő gyermekek, ill. szüleik helyezhetők el.

31


ÉS


X. P É N Z ÜG Y I

RENDELKEZÉSEK

X . 1 . A r e k l á mte vé k e n ys é g é s bé rbea dá s s za bál yozá s a Az általános iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Reklámanyag elhelyezése, tanulókhoz való eljuttatása csak az igazgató előzetes engedélyével történhet meg. Az iskola épületében mindenemű házalás tilos! A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat: az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását!) - a gazdasági vezető javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységről írásbeli megállapodást kell kötni. Az intézmény a fenntartó döntése szerinti bérleti díjért adja használatba (vagy kedvezményes használatba) az iskola helyiségeit. A fenntartó az éves költségvetési rendelet mellékleteként határozza meg a térítési díjak mértékét és a kedvezmények körét. X . 2 . Té rí té si dí ja k Az étkezési térítési díjak beszedéséről és az igénybe vehető kedvezményekről a Házirend rendelkezik. A térítési díjak összegét a szolgáltatóval kötött szerződés alapján az igazgató határozza meg. A tankönyvek áráról, valamint a tanulók-szülők által igénybe vehető kedvezményekről a 2001. évi XXXVII., a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény előírásait alkalmazzuk. Az intézmény pedagógiai programjában rögzített tanórai és tanórán kívüli programokon (pl. erdei iskola…) való részvétel a tanulók számára kötelező. Ezekre a programokra a tanulóktól legfeljebb a szükséges utazás és (napközis) étkezés illetve szervezett programokon való részvétel (pl.: belépőjegy) költségei szedhetők be. Egyéb intézményi programok (kirándulás, színház, ) szervezése során felmerülő térítési díjak befizetése, illetve a programokon való részvétel a gyermekek-tanulók számára önkéntes. Az ilyen célra beszedett díjak csak a gyermekek-tanulók személyes költségeit fedezhetik.

X . 3 . A ta nk ön yvre nde l é s s ze rve zé sé ne k é s a ta nk önyvtá moga tá s me gá l la pí tá sá na k he l yi re ndje Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza a tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elveit. A tankönyvrendelés és tankönyvárusítás folyamata: 1. Az ingyenes tankönyvre való jogosultság igazolása. Felelős: igazgató, tankönyvfelelős, osztályfőnökök. Határidő: november 30. 2. Tankönyvek és taneszközök kiválasztása. Felelős: pedagógusok, munkaközösség vezetők. Határidő: december 31. 32


ÉS


3. A kiválasztott tankönyvek és taneszközök árával kapcsolatban az SZMK hozzájárulásának beszerzése. Felelős: igazgatóhelyettes. Határidő: január 15. 4. A szülők igényeinek előzetes felmérése (a/ új, teljes tankönyvcsomag, b/ használt könyvek önálló beszerzése, c/ teljes költségtérítés, d/ jogosultság kedvezményre) Felelős: tankönyvfelelős, osztályfőnökök. Határidő: január 31. 5. Tankönyvrendelés: felmérések összegzése, tanulói-szülői igények + tartós tankönyvek, nevelői kézipéldányok. Felelős: tankönyv felelős, igazgató. Határidő: február 15. 6. Tankönyvárusítás. Felelős: tankönyv felelős. Határidő: augusztus 31. 7. Visszáru, pótrendelés, elszámolás. Felelős: tankönyv felelős, gazdasági vezető. Határidő: szeptember 30. X . 4 . V a g yonn yi l a t k oza t -té te l i k öte le ze tts é g Általános rendelkezés Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azt az alkalmazottat, aki munkaköri feladataival összefüggésben javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, illetőleg az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén, továbbá az önkormányzati, pénzügyi, támogatási pénzkeretek tekintetében, valamint az önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során. /2007. évi CLII. törvény/ Vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett minden közoktatási intézmény vezetője, függetlenül attól, hogy az adott közoktatási intézmény vagyongazdálkodás szempontjából milyen jogosultsággal rendelkezik. A költségvetési szerv vezetője felelős a közoktatási intézmény kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a közoktatási intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljesítéséért és hitelesítéséért, a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés megszervezéséért. Minden olyan igazgató-helyettes tekintetében is meg kell állapítani a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget, aki bármilyen formában részt vesz az intézményi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében, a gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési feladatokban, illetőleg a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés munkájában. Vezetői megbízás nélkül is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezett az, aki utalványozási jogosultsággal rendelkezik, illetőleg akinek feladata a teljesített kifizetések ellenőrzése. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztése indokolt azokra is, akik felelősséggel tartoznak az intézményi vagyon nyilvántartásáért, a leltározásért. A nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget teljesíteni kell azt megelőzően, hogy az érintett részére „kiadják” azt a beosztást, amelyhez ez a kötelezettség kapcsolódik, illetőleg mielőtt az érintettel olyan munkakörre alkalmazotti jogviszonyt létesítenének, amelyben nyilatkozatot kell tenni, vagy olyan feladat ellátásával bíznák meg, amelyhez vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség párosul. Ez az úgynevezett előzetes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

33


ÉS


Abban az esetben, ha az érintettnek megszűnik a beosztása, az a jogviszonya vagy a feladatköre, amely tekintetében vagyonnyilatkozat-tételre volt köteles, a megszűnést követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ez az úgynevezett utólagos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség együtt járó beosztás, munkakör fennállása alatt, illetve az ilyen kötelezettséggel együtt járó feladatellátási kötelezettség meglétének ideje alatt időközönként ismételten nyilatkozatot kell tenni. Ez az úgynevezett időszakosan esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, melyet 2 évenként kell teljesíteni, az esedékesség évében június 30-ig. Nem kell megismételni a vagyonnyilatkozat-tételt, amennyiben annak teljesítése után megváltozik az érintett beosztása, munkaköre, feladata oly módon, hogy a változás következtében ismételten vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek kellene eleget tenni. A nyilatkozattételi kötelezettség elmaradásának jogkövetkezményei A vagyonnyilatkozat teljesítéséig nem adható ki az a megbízás, illetőleg nem létesíthető az a alkalmazotti jogviszony vagy más foglalkoztatási jogviszony, amelynél a vagyonnyilatkozat tétele kötelező. Ugyancsak nem bízható meg az adott feladat ellátásával az, aki nem tesz vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget. /Vtkt. 6.§/ Az, aki megtagadja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését, nem foglalkoztatható tovább. Ez a tény megalapozza a alkalmazotti jogviszony megszűntetését, illetőleg a vezetői megbízás visszavonását. További szankció, hogy az illetővel a jogviszony megszűnésétől számított 3 évig nem létesíthető alkalmazotti jogviszony, illetve részére nem adható ki vezetői megbízás. Ha olyan személy tagadja meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését, aki nem áll alkalmazotti jogviszonyban, a közoktatási intézménynél történő foglalkoztatása a törvény erejénél fogva megszűnik, amelyről a megtagadás bekövetkezésétől számított 3 munkanapon belül az érintettet értesíteni kell. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre a Kiss Bálint Református Általános Iskolában  Igazgató,  gazdasági vezető,  igazgató helyettes, A nyilatkozatok tétele és azok őrzése: az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény mellékletében levő nyomtatvány kitöltése kötelező. A vagyonnyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója őrzi, mint őrzésért felelős. Az őrzésért felelős a közoktatási intézményekben foglalkoztatottak esetén az intézmény vezetője, az intézmény vezetője tekintetében pedig fenntartó hivatalos képviselője. /1990. évi LXV. törvény 35. § (2) e. Vtkt. 7. §/. A munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatai A munkáltatói jogkör gyakorlója, mint az őrzésért felelős személy, feladata a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség végrehajtásának előkészítése, a nyilatkozatok átvétele, biztonságos megőrzése és szükség esetén a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezze.

34


ÉS


Feladatai: Köteles a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet az esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal tájékoztatni. Ehhez a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvényben található nyomtatványt kell alkalmazni. Kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást is az érintett rendelkezésére bocsátani, továbbá a kötelezettet tájékoztatni kell arról is, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár, ha nem teljesíti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. /Vtkt. 8. § (4)-(5) bekezdés) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, köteles írásban kell felszólítani, hogy a felszólítástó kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyen eleget a kötelezettségének. Amennyiben ez a felszólítás nem vezetett eredményre, az érintett foglalkoztatását meg kell szüntetni, illetve megbízását vissza kell vonni. /Vtkt. 9-10.§/ Átveszi a vagyonnyilatkozatokat, és gondoskodik annak megőrzéséről, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások megtartásával. A személyes adatok védelmével kapcsolatos további előírásokat szabályzatban kell megállapítani, melyben rögzíteni szükséges a vagyonnyilatkozatok őrzésével, és a vagyonnyilatkozatokba történő betekintéssel kapcsolatos rendelkezéseket. A vagyonnyilatkozatokat a többi iratoktól elkülönítetten kell kezelni. / Vtkt. 11. §/ A vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése Amennyiben a munkáltató, mint őrzésért felelős, arra a megállapításra jut, hogy a nyilatkozatot tevő vagyongyarapodása nem áll összhangban a törvényes forrásból származó jövedelmével, az állami adóhatóságnál vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez. A kezdeményezés előtt azonban meg kell hallgatni a nyilatkozat tételre kötelezettet, a vagyongyarapodás tisztázása céljából. A meghallgatáson biztosítani kell az érdekképviseleti szerv jelenlétét. /Vtkt. 14. §/

35


XI. I S KO L AI

ÉS


V É D Ő -, Ó V Ó R E N D S Z AB ÁL Y O K

X I . 1 . Az i s k ol a biztons á gos műk ödé s é t ga ra ntá l ó s za bá l yok Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak az iskola nyitvatartási ideje alatt léphetnek az iskola területére. A belépéskor a portán jelezniük kell jövetelük célját. A portaszolgálatnak fel kell jegyeznie a látogató nevét, jövetele célját, érkezésének és távozásának időpontját. Az iskolában tartozkodó személyeknek is be kell tartaniuk az általános iskola házirendjében előírt szabályokat. Az intézménnyel közvetlen jogi kapcsolatban nem álló személyek (az intézmény területén tartózkodó szülők, gondviselők, gyám illetve az intézménnyel kapcsolatban nem álló minden más személyek) magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai és szabadidős, tanórán kívüli tevékenységet nem zavarhatják. Az intézmény rendezvényein, ünnepségeken és más az intézmény által szervezett programokon, foglalkozásokon olyan magatartás, viselkedés várható el, amely másokban megbotránkozást, riadalmat nem kelt. Tilos a botrány, garázdaság, közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása. Az intézmény az elvárt normák megszegése súlyosabb esetben rendőrségi eljárást kezdeményez. Az iskola feljelentést tesz azon szülővel, illetve az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személlyel szemben, aki az intézmény területén botrányt okoz, erőszakos magatartást tanúsít. Ezt a szabálysértést az intézmény alkalmazottain és tanulóin kívül bárki elkövetheti, tehát nemcsak a szülők, hanem közeli és távoli hozzátartozók, vagy akár az intézményi rendezvény területére tévedt idegenek is. Az iskola területére ittas vagy egyéb okok miatt beszámíthatatlan állapotban lévő egyén nem léphet be. X I . 2 . Az i s k ol a lé te s í tmé n ye i ne k és he l yi s é ge i ne k has zná l a ti re ndje Az intézmény épületeit címtáblával, a csoportszobákat, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a gazdasági vezető feladata. Az intézmény minden dolgozója és használója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért  az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért  energia-felhasználással való takarékoskodásért  tűz- és balesetvédelemi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A gyermekek, tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A kötelező tanítási órákon kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő írásban kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a Házirend rendelkezik. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit intézményből elvinni csak az igazgató, vagy a gazdasági vezető engedélyével lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, épületrészeket zárni kell. 36

az


ÉS


X I . 3 . A ta nul ó - é s g ye rme k ba l e s e tek me gel őzé s e Az iskola dolgozóinak alapvető feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan:  Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az ÁMK munkavédelmi szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítást és a tűzriadó terv rendelkezéseit.  Minden tárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, szabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.  Az osztályfőnököknek a tanév első osztályfőnöki óráján ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, a tanulók kötelességeit a megelőzéssel kapcsolatban, - a rendkívüli esemény (baleset, bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét.  Ezen kívül tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után a nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  Az osztályfőnöknek a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.  Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét a munkavédelmi megbízottal egyeztetve a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármely baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, de a dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.  minden tanulói balesetet, sérülést, azonnal jeleznie kell az igazgatónak,  a szülőt értesíteni kell. A gyermek- és tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb jogszabályok 37


ÉS


előírásai alapján:  A gyermek- és tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A súlyos balesetek kivizsgálásába a munkavédelmi megbízottat be kell vonni.  Az intézménynek igény esetén biztosítania kell az igazgatótanács és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a balesetek kivizsgálásában.  Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést hasonló esetek megelőzésére. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek Az intézményben keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack illetve tartály felszerelése az épületen csak szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. A tanulók által nem használható gépek, eszközök:  villamos köszörűgép  barkácsgép faesztergálásra  faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép  szalagfűrészlap hegesztő készülék  valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök. A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek:  villamos fúrógép  barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és csiszoló, dekopír fűrész, polírkorong  törpefeszültséggel működő forrasztópáka  220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat” forrasztó páka  villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédaráló, robotgép, vasaló, varrógép, stb.)  segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló). Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. Krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezésével – szükség szerint ki kell terjeszteni a fentiekben felsorolt korlátozásokat.

38


ÉS


X I . 4 . Re ndk í vül i e s e mé ny e s e té n s zük s é ges te e ndők Tűzriadó Az intézmény területén keletkezett tüzet a legkorábban észlelő dolgozó tartozik az alábbi módon és helyeken jelezni, a tűzriasztást elvégezni:  tűzoltóság riasztása: tel. 105 (a hívószám valamennyi telefon közelében, jól látható helyen elhelyezve)  dolgozók riasztása: szaggatott csengetéssel  vezetők értesítése (igazgató, gazdasági vezető) A tűzoltóság riasztása és a vezetők értesítése az alábbiakat tartalmazza:  tűz helye, épület megnevezése, címe  milyen anyag ég  a tűz terjedése mit veszélyeztet  emberi élet veszélyben van-e  bejelentő, riasztó személy neve, a hívó telefonszáma A tűzjelzés észlelése után a dolgozók kötelesek a munkavégzést leállítani, a pedagógusok a tanítást-foglalkozást befejezni, mindenki köteles a veszélyeztetett épületet (a kivonulási tervben meghatározott útvonalon) sürgősen elhagyni. A tűzriadó elhangzásakor a tűzeset helyének áramtalanításáról, a gáz főelzáró csap elzárásáról gondoskodni kell. Felelős: az igazgató és a karbantartó. A tűz oltását késedelem nélkül el kell kezdeni a legközelebb elérhető, és az adott tűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel, eszközzel. A tűz oltását megszakítás nélkül folytatni kell a tűz teljes eloltásáig (amíg ez életveszély nélkül lehetséges), illetve amíg a tűzoltóság meg nem érkezik. A legfontosabb az emberélet mentése. Az érkező tűzoltóegység parancsnokát tájékoztatni kell az addig megtett intézkedésekről, részére felvilágosítást kell adni, rendelkezéseit késedelem nélkül végre kell hajtani. Azok a dolgozók, akik a tűz oltásában nem vesznek részt, (további intézkedésig) a tűzeset színhelyétől kötelesek elvonulni. Az intézményben évente egy alkalommal tűzriadó gyakorlatot kell tartani, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Gázriadó A vezetékes gáz szivárgása, gázcsőtörés esetén az észlelő dolgozó haladéktalanul értesíti a karbantartót és az igazgatót. Feladataik:  a gáz főelzáró szelep elzárása  áramtalanítás  szellőztetés elrendelése  szóbeli közléssel kiürítés (tűzriadó szerinti menekülési terv végrehajtása)  gázszolgáltató értesítése  tűz esetén a Tűzoltóság értesítése (tel. 105-ös hívószám minden telefonkészülék mellett) Bombariadó Bomba intézményben való elhelyezéséről szóló értesítés (vagy bombának látszó tárgy találása) esetén az információt kapó dolgozó tennivalói: 39


ÉS


 az igazgató vagy más felső vezető értesítése  a rendőrség értesítése (107-es hívószám minden telefonkészülék mellett)  az épület kivonulási terv szerinti kiürítése A rendőrség telefonos értesítése A rendelkezésre álló információk közlése: a fenyegetés pontos szövege, stílusanyelvezete, háttérzajok, telefonáló neme, kora, hívás pontos ideje, időtartama, a telefonszám amelyet hívtak, a bejelentő neve és adatai. (Ha lehetőség van a bombát elhelyező telefonálóval való beszélgetésre, az alábbi információkat célszerű megtudni: mikor robban a bomba, milyen bomba, hogy néz ki, mi kell ahhoz hogy robbanjon, ki helyezte el a bombát, miért?) Betörés, rongálás A betörést, rongálást észlelő dolgozó (vagy a riasztórendszer központi ügyelete által értesített dolgozó) értesíti az igazgatót és a gazdasági vezetőt. Tennivalók:  a Rendőrség értesítése (107-es hívószám minden telefonkészülék mellett). A bejelentő közli az esemény részleteit, károkozás mértékét, bejelentő személyes adatait,  a helyszín biztosítása a Rendőrség megérkezéséig,  az igazgató értesítése.

40


ÉS

XII. Z ÁR Ó


RENDELKEZÉSEK

X I I . 1. P ál yá za tok fe nnta rtha tós á ga A nagypályázatok fenntarthatósága érdekében: az általános iskola résztvevő területein az alábbi változások indokoltak. A fejlesztést megvalósító pedagógusok  A képzésen elsajátított módszereket, eljárásokat, pedagógiai eszközrendszert adaptálják,  beépítik a mindennapok munkájába.  A megszerzett tudást mind az intézményen belül, mind a tagintézmények irányába terjesztik.  Bemutató órát tartanak az érdeklődő kollégáknak  A vállalt területekhez illeszkedő fejlesztési témákat dolgoznak ki: projekt terv, tananyag fejlesztés; tanári segédlet; stb.  A haladási ütemnek megfelelő tanmenetet készítenek, végrehajtják, a csoportnaplóban  dokumentálják.  A rendelkezésére álló multimédiás, digitális eszközöket a napi gyakorlatban alkalmazás szintenhasználják.  Részt vesznek a szülők, tanulók folyamatos tájékoztatásában.  A belső nyilvánosságot biztosítják. A pályázati dokumentáció kezelése A dokumentumok 5 évig tartó őrzése a fenti megosztás szerint részben a fenntartó, részben az intézmény felelőssége. Az előrehaladás, megvalósulás követésének dokumentumai a projektdossziéban gyűlnek az igazgatói irodájában. Az intézményi dokumentáció kezelése A pályázatban érintett osztályok osztálynaplójában az osztálynapló első oldalán - az évfolyamon vállalt terület bejegyzésre kerül. (Az e- naplók kinyomtatása után) A megfelelő tantárgyi órák, ill. óracsoportok jelölésre kerülnek. A mentorok látogatása az osztálynapló „feljegyzések” rovatában kerül dokumentálásra. A több osztályt érintő projektelemek (háromhetet meghaladó projekt, témahét, moduláris oktatás) valamennyi osztálynaplóban bejegyzésre kerül a „megjegyzések ” rovatban az adott hétre, ill. tanítási napra lebontva Az érintett tantárgyi órákon használt jelölések:  IKT informatikai támogatottsággal megtartott óra  TH témahét  P projekt  M moduláris oktatás  TT tantárgytömbös oktatás

41


ÉS


X I I . 2. E g yé b re nde l k e zé s ek Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei. A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

42


XIII. A S Z E R V E Z E TI 1. 2. 3. 4.


M Ű K Ö D É S I S Z AB ÁL Y Z AT

MELLÉKLETEI

A diákönkormányzat nevelőtestület által jóváhagyott működési szabályzata Minőségi bérpótlék odaítélésének elvei. Fogadalomtétel, munkaszerződés záradék Könyvtári és adatvédelmi szabályzat

XIV. A Z 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

ÉS

ÉS

I S K O L A M Ű K Ö D É S É V E L K AP C S O L ATO S E G Y É B S Z AB ÁL Y Z ATO K

A munkaköri leírások Az intézmény házirendje Munka- és balesetvédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat. Kockázatbecslés Jutalmazási és fegyelmezési szabályzat Munkabér előleg szabályzat

43


ÉS


XV. Z ÁR AD É K Jelen SZMSZ-t az igazgató előterjesztése után a nevelőtestület 2010. augusztus 30. napján fogadta el. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. P. H. Alkalmazotti Tanács vezető

Igazgató

nevelőtestületi képviselő

nevelőtestületi képviselő

Az elfogadáskor a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol, melynek tényét a diákönkormányzat képviselője tanúsítja. Szentes, 2010. augusztus 30. DÖK segítő tanár A Szülői Munkaközösség a jogszabályok szerint egyetértési jogot gyakorol, melynek tényét a Szülői Munkaközösség vezetője tanúsítja. Szentes, 2010. augusztus 30. SZMK vezető A Református Egyház Igazgatótanácsa a Szervezeti és Működési Szabályzatot és mellékleteit elfogadja . Szentes, 2010. augusztus 30. P. H. Az Igazgatótanács elnöke

44


ÉS


Tartalomjegyzék

I. Általános rendelkezések ........................................................................................................ 1 I.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja ....................................................... 1 I.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ..................................................... 1

II. Az intézmény általános jellemzői ......................................................................................... 2 II.1. Alapfeladatok és célok ....................................................................................................................... 3 II.2. A közoktatási intézmény jogállása, képviselete ................................................................................. 3

III. Az intézményi működés ....................................................................................................... 5 III.1. Az intézmény működése és gazdálkodása ....................................................................................... 5

IV. Az intézmény vezetése ........................................................................................................ 6 IV.1. Az igazgató és feladatköre ............................................................................................................... 6 IV.1.1. Az igazgató kiemelt feladatai .................................................................................................... 6 IV.1.2. A vezetési feladatok megvalósítása .......................................................................................... 6 IV.2. A vezetők helyettesítési rendje ......................................................................................................... 8 IV.2.1. A helyettesítő alkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre ..................................................... 8 IV.2.2. Az iskola helyettesítési tervezete .............................................................................................. 8 IV.3. Az intézmény vezetősége ................................................................................................................. 9 IV.4. Az intézmény és az Igazgatótanács kapcsolata............................................................................... 9

V. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái, rendje ........................................ 10 V.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai ........................................................ 10 V.2. Az intézményi közösségek jogai ..................................................................................................... 10 V.3. Az alkalmazotti közösség ................................................................................................................ 11 V.4. A szülői közösségek ........................................................................................................................ 11 V.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje ................................................. 11 V.5.1. A szülői értekezletek ................................................................................................................ 11 V.5.2. A szülői fogadóórák .................................................................................................................. 12 V.5.3. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje ................................................................ 12 V.5.4. Egyéb információs lehetőségek ............................................................................................... 12 V.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje .......................................................... 12 V.6.1. Az osztályközösségek, a tanulócsoportok ............................................................................... 12 V.6.2. A diákönkormányzat ................................................................................................................. 13 V.6.3. Diákkörök ................................................................................................................................. 13 V.7. A diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ................. 13 V.7.1. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása ......................................... 14 V.8. Az Alkalmazotti Tanács ................................................................................................................... 14 V.9. Tájékoztatáskérés módja az iskolai belső jogi normákról ............................................................... 14

VI. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai közösségek................................................ 15 VI.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei ...................................................................................... 15 VI.2. A nevelőtestület értekezletei........................................................................................................... 15 VI.3. A nevelőtestület döntései, határozatai ........................................................................................... 15 VI.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje ..................................... 16 VI.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .................................................................................. 17 VI.6. A szakmai munkaközösségek működése ...................................................................................... 17 VI.6.1. A szakmai munkaközösségek feladatai- részvétel a pedagógusok munkájának segítésében ............................................................................................................................................................ 17 VI.6.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje .................................................... 18 VI.5.3. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ............................................................ 18

VII. Az intézmény működési rendje ........................................................................................ 19

45


ÉS


VII.1. A tanév rendje ............................................................................................................................... 19 VII.2. Az intézmény nyitvatartása............................................................................................................ 19 VII.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai ............................................................................................ 19 VII.4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama ........................... 20 VII.5. Az intézmény munkarendje ........................................................................................................... 20 VII.5.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje .......................................................... 20 VII.5.2. Az alkalmazottak munkarendje .............................................................................................. 21 VII.5.3. A pedagógusok munkarendje ................................................................................................ 21 VII.5.4. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje ...................................................... 22 VII.6. Az intézmény tanulóinak munkarendje.......................................................................................... 22 VII.7. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei ......................................................................... 22 VII.7.1. Az ellenőrzés kulcsfolyamatai és kritériumai ......................................................................... 22 VII.8. A nevelő - oktató munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................. 23 VII.9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje......................................................... 23 VII.9.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja ....................................................................................... 23 VII.9.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai ............................................................................. 24 VII.10. Állami nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása ............................................................................ 26 VII.11. Felnőttképzés .............................................................................................................................. 26 VII.12. Diákigazolványok kezelése ......................................................................................................... 26

VIII. Az intézményi hagyományok ápolása ............................................................................ 28 VIII.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .................................................................................. 28 VIII.2. Az intézmény hagyományos egyházi, kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei ...................... 28 VIII.3. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: ......................................................... 28 VIII.4. A hagyományápolás külsőségei ................................................................................................... 29

IX. Az intézmény külső kapcsolatrendszere.......................................................................... 30 IX.1. Az intézményen kívüli kapcsolattartás ........................................................................................... 30 IX.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................................... 30 IX.3. Az iskola egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje....................................................... 30 IX.4. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal ........................................................................................... 31

X. Pénzügyi rendelkezések ..................................................................................................... 32 X.1. A reklámtevékenység és bérbeadás szabályozása ........................................................................ 32 X.2. Térítési díjak .................................................................................................................................... 32 X.3. A tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának helyi rendje ....... 32 X.4. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ............................................................................................ 33

XI. Iskolai védő-, óvó rendszabályok ..................................................................................... 36 XI.1. Az iskola biztonságos működését garantáló szabályok ................................................................. 36 XI.2. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ..................................................... 36 XI.3. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése .................................................................................. 37 XI.4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................................... 39

XII. Záró rendelkezések........................................................................................................... 41 XII.1. Pályázatok fenntarthatósága ......................................................................................................... 41 XII.2. Egyéb rendelkezések .................................................................................................................... 42

XIII. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei ......................................................... 43 XIV. Az iskola működésével kapcsolatos egyéb szabályzatok ............................................ 43 XV. Záradék ............................................................................................................................. 44

46

I. ÁLTAL ÁNOS RENDELKEZÉS EK

Recommend Documents