2
—
curvum anatómiájához. 1)2.
—
old.
namen
Daten zur Anatomie von Oligotriehum incurvum,
p.
P r o d á n Gy., Egervidéki növénynevek. — Yolkstümliche Pflanzendér Umgebung von Eger, p. 92. old. — Bernátsky S., A Polygo-
in
natum -félék rendszertani anatómiája. — Systematische Anatomie dér Poiygonateen, p. 93. old. — P éteri M., A tzegmohák oekologiája. Oekologie Gyri fy I., A Pterygoneurum cavifolium arat. dér Torfmoose, p 94 old. szerkezete, élettani viszonyaira való tekintett?!. — Dér amit. Bau von Pter.
—
—
—
mit Berücks. dér physiol. Verháltnisse, p. 95. old. Simonkai L., Klimatische Pílanzenvariationen, p. 95. old. Éghajlati növényváltozások. Tuzson S„ A Potentilla reptans L. forma aurantiaca Knaf elfordulása MaPotentilla rept. f. aurantiaca Knaf in Ungarn. ]>. 96. old. gyarországon. Referate iiber auslandische boKülföldi botanikai dolgozatok ismertetése F. Pax, Beitráge zur fossileu Flóra dér Karpathen, p. tanische Arbeiten Pflanzenfunde aus Ungarn, p. 98. old. Dr. A. Zah 1 bruckner, 96. old. H araid Lilid bér g, Iter Austro-Hungarieum, Neue Flechten, p. 99. old. A Kir. Magi/. Természettud. Társ. növénytani szakosztályának p. 99. old. Sitzung dér botan. Section dér K. ung. 190? január hó 9-én tartott ülése. natururiss Gesellschaft am 9. Janner 1907, p. 100. old. 190? február íió (•avifol.
—
—
—
—
—
13-án tartott ülése p.
—
—
am
Sitzung
Sammlungen,
104. old.
gunqen,
—
—
—
nyek.
—
•
—
Meghalt.
p.
— —
103. old.
13.
—
— Gestorben.
p.
—
—
Feber 1907. p. 102. old. GyjteméSzemélyi liirek. Personalnachrichten, 104. old.
—
—
Helyesbítések.
—
Berichti-
105. old.
p.
Mellékelve az
I
—
II.
ketts
tábla.
—
Dopp.-Tafel
I
—
II.
liegt bei.
V. évfolyam czímlapját és tartalomjegyzékét. liegt Titelblatt und Inhaltsverzeichnis zu Bánd V. bei.
Ezen számhoz mellékeljük az
—
Dieser
Nummer
FEICHTINGER SÁNDOR.
t Baranyanádasdi Dr. ( Irta
1817 — 1907 :
.)
Dr. Degen Árpád.
Ismét egygyel kevesebb lett azon férfiak száma, a kik hazánk flórájának kikutatásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. Dr. Feiehtinger Sándor, kir. tanácsos s Esztergom szab. kir. város forvosa, f. év január hó 5-én, 90 éves korában Esztergomban 113 elhunyt. A hazai tudomány eg3 ers jellem, sokoldalú, s alapos képzettség, lelkes miveljét veszíti benne. Hivatása az orvosi tudomány mívelésére késztette, a fárasztó gyakorlat után fenmaradó szabad idejét azonban úgyszólván kizárólag a botanika mívelésének '.
r
szentelte.
vén.
Tudományos foglalkozásában
természetes,
hogy a
florisztika
szórakozást, üdülést volt
az,
melyben
ezt
keres-
meg-
találhatta.
Az évek hosszú során át folytatott gyjtés, megfigyelés, tanulmányozás, szaktársakkal való levelezés folyamán annyi ismeretet szerzett, hogy Esztergom vármegye flórájának, különösen ennek legérdekesebb részének, a Pilis hegységének lett a legjobb ismerje. S midn 1899-ben «lankadó ervel és gyengül látótehetsége daczára komoly lelkesedéssel))*) írta meg 82 éves korában Esztergom vármegyének flóráját, e 456 oldalas nranká*) L.
az
id.
m
bevezetését, VI. old.
3
javai a hazai biztosított
irodalomban egy
botanikai
helyet
tiszteletreméltó
nevének.
Baranyanádasdi Feichtinger Sándor 1817-ben született Esztergomban. Atyja a herczegprimási uradalmak fszámvevje volt. Az elemi és középiskolai tanulmányait szülvárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Doctorátusát 1840-ben Pesten nyerte el, ezután még eg\ évig a wien-i egyetemet látogatta. Hazajövet szülvárosában telepedett le s alapos orvosi képzettsége következtében igen nag3 orvosi gyakorlatra tett szert. Kopácsy herczegprimás, mint a megye örökös fispánja, csakhamar megyei forvossá nevezte ki. 1848-ban nsült házasságából nyolcz gyermek származott. Fiatal házas korában a szabadságharcz t is fegyverbe szólította a nemes küzdelembl úgy a csatatéren, miut r
’
;
;
a katonakórházban kivette a maga részét, a miért késbb sok üldözésnek volt kitéve. 1860-ban megyei forvossá, 1873-ban városi forvossá, majd 1877-ben kórház-igazgató forvossá lett megválasztva.
Mindezen nagy felelsséggel járó állását húsz évnél tovább a legnagyobb lelkiismeretességgel látta el, míg a szemén keletkezett hályog arra nem késztette, hogy állásairól lemondjon. 1880-ban Felsége a királyi tanácsosi czímmel tüntette ki. Miután szemét megoperáltatta, magángyakorlatát még tovább folytatta s csak másfél évvel ezeltt vonult vissza végleg. 1
*
Esztergom vármegyének társadalmi, politikai s közgazdasági életében tekintélyes pozíciója volt. Mint gyakorlott szónok, szavát is hallatta mindig, valahányszor nemzeti, humánus s közmíveldési érdekek megkívánták. Nem ez a helye, hogy Feichtinger Sándornak Esztergom közegészségügyi, közoktatási és közjótékonysági intézményei körül szerzett nagy érdemeit felsoroljuk, itt kizárólag csak azon érdemeit óhajtottuk méltatni, amelyeket a természettudományok, különösen a növénytan mívelése körül szerzett. Szoros barátság fzte öt Grundl Ignácz doroghi plébánoshoz, a jeles növényismerhöz, kor- és szaktársához, a kivel számos kirándulást tett megyéjének különböz részébe. 1872-ben részt vett a magyar tud. Akadémia által támogatott fvészeti társas kiránduláson, melyen Hazslixszky Frigyes vezetése alatt részt vettek Simonkai Lajos, Lojka Húgó, Klein Gyula, Hazslixszky Hugó és Ludmann Ottó. Ez alkalommal Aradmegye egy részét, a Ruszka-havast, a Retyezát-hegységet, Orsóvá, Báziás és Temesvár vidékét kutatták ki ílorisztikai szempontból. Ezen utazásnak eredményei a 7. sz. a. megnevezett dolgozatában közölte. De már elbb is önállóan utazta be hazánknak több érdekes területét, megfigyeléseirl részint a magyar orvosok és természetvizsgálók, részint pedig a magyar tud. Akadémia kiadványaiban számolt be. Szakirodalmi mködése közben, melynek fbb czikkeit alább egy jegyzékben közlöm, egy kb. 8000 fajból álló herbáriumot gyjtött, mely hazánk flóráján kívül felölelte majdnem teljesen Középeurópa flóráját. A legnagyobb részét maga gyjtötte. Ezen gyjteményt már 1885-ben Szeged városának ajándékozta azzal,
hogy a majdan
t Dr.
ott felállítandó
harmadik egyetem
czéljait szolgálja.
ALEXANDER FEICHTINGER von Baranyanáasd. ( 1817
Wiederum
ist
- 1907
.)
die kleine Schar jener Manner, welche sich
um
dér Flóra unseres Landes unvergangliche Verdienste erworben habén, gelichtet worden. Dr. Alexander Feichtinger, kön. Rat und Physicus dér kön. Freistadt Esztergom a. D. Januar 1. J. im Altér von 90 Jahren in Esztergom ist am 5. gestorben. Wir verlieren an ihm einen charaktervollen, vielseitig gebildeten, griindlichen, für seine Wissenschaft begeisterten Forscher. dér, trotzdem ihn sein Beruf den grössten Teil seiner Arbeitszeit die Erforschung
für die aerztliche Wissenschaft in Anspruch nahm, die nach Ausiibung seiner aufopfernden Tátigkeií nocli iibrig bleibende Zeit fást ausschliesslich dem Stúdium dér Botanik widmete. Er suchte in diesel’ Beschaftigung Zerstreuung und Erholung selbstverstandlich war es die floristische Disciplin, welche ihm eine solche bot. Durch das eine lángé Reihe von Jahren hindurch fortgesetzte Samuiéin, ;
o
Beobachten, Bestimmen und durch die mit Fachmannern fortgesetzte Correspondenz erwarb er sich eine solehe Menge von Kenntnissen, dass er fiir den besten Ivenner dér Flóra des Esztergoméi' Comitates, insbesondere des interessantesten Teiles desselben, des Filis-Gebirges galt. Und als er im Jahre 1899, im Altér von 82 Jahren «trotz gelahmter Kraft und geschwachtem Gesichte mit ernster Begeisterung»*) die 456 Seiten starke Flóra des Comitates Esztergom schrieb, hat er sich in dér ungarischen botanischen
welcher allé Achtung verdient. Alexander Feichtlvger von Baranyanádasd ist im -Jahre 1817 in Esztergom geboren. Sein Vater war Oberreehnungsführer dér primatialen Güter. Nach Absolvierung dér Normál- und GymnaLitteratur einen Platz gesichert,
sialstudien in seiner Vaterstadt, bezog er die Universitat in Pest, er i. J. 1840 den Doctorsgrad erlang. Sodann besuchte er noch ein Jahr die Wiener Universitat, wonach er sich in seiner Vaterstadt niederliess, wo er sich in Folge seiner gründlichen medici-
wo
nischen Ivenntnisse alsbald eine bedeutende Praxis erwarb. Dér Fürstprimas Kopácsy ernannte ihn in seiner Eigenschaft eines Obergespanes zum Titular-Comitats-Physikus. Im -Jahre 1848 verehelichte er sich aus seiner Éhe entstammen acht Kinder. Als junger Ehemann nalim er an dem ungarischen Freiheitskampfe Teil, er zeichnete sich in diesem edlen Kampfe sowohl auf dem Schlachtfelde, als auch in dér Pflege dér verwundeten Krieger im Hospitale aus, weswegen er spater vielen Unannehmlichkeiten ausgesetzt war. Im -lahre 1860 wurde er zum Comitats-Physicus, 1873 zum stiidtischen Physicus, 1877 zum Spitals-Director gewahlt. Mit grösster Gewissenhaftigkeit kam er zwanzig -Jahre liindurch allén mit diesen Stellen verbundenen höchst verantwortungsvollen Pfiichten nach, bis ihm ein Staarleiden zwang, seine Stellen niederzulegen. Im -Jahre 1880 wurde er von Sr. Majestat dem König mit dem Titel eines königlichen Rates ausgezeichnet. Xachdem er sich mit Erfolg einer Augenoperation unterzogen hatte, nahm er seine arztliche Praxis wieder auf, von welcher er sich erst vor anderthalb Jahren ganzlich zurückzog. Durch seine vielseitige Bildung und seinen ehrenwerten Charakter errang er sich im gesellschaftlichen, politischen und wirtschaftlichen Lelien des Esztergoméi' Comitates eine angesehene Stellung. Als geiibter Redner ergriff er immer das Wort, wenn es sich um nationale, humáné oder culturelle Zwecke handelte. Es ist hier nicht dér rt, die grossen Verdienste Alexander von Feichtinger’s, die er sich um die Entwicklung dér sanitaren, culturellen und Woltatigkeitsantalten seiner Vaterstadt erworben hat, zu würdigen es sollen hier nur kurz seine Verdienste um die Förderung dér Natunvissenschaften, insbesondere dér Botanik in Erinnerimg gebracht werden. ;
;
*)
Vgl. die Einleitimg p. VI.
Innige Freundschaft verband ihn mit Igxaz Grundl, Pfarrer zu Dorogh, seinem Alters- und Fachgenossen, dem ausgezeichneten Pflanzenkenner, mit welchem er zalilreiche Excursionen in die verschiedenen Teile des Comitates durchführte. lm Jahre 1872 nahm er an dér von dér ungarischen Akademie dér Wissenschaften veranstalteten gemeinschaftlichen botanischen Reise nach dem Comitate Arad, dér Alpe Ruszka, dem Retyezátgebirge, dér Umgebung von Orsóvá, Baziás und Temesvár Teil, an welcher sieh untéi* Fübrung Ff.iedr. Hazslinszky’s Ludwig Simonkai, Hugó Lojka, duuus Klein, Hugó Hazslinszky und Ottó Ludmann beteiligten. Die Ergebnisse diesel* Reise legte er in seiner Publication No. 7 (über die dórt gesammelten Compositen) nieder. Sebn früher hatte er verschiedene interessante Teile unseres Landes selbstandig bereist und die Ergebnisse seiner Forschungen teils in den Schriften dér ungar. Aerzte und Naturforscher, teils aber in jenen dér ungar. Akademie dér Wissenschaften publiciert. Feichtinger besass ein eca 8000 Arten enthaltendes Herbai*, welckes aüsser dér Flóra von Ungarn, aueh jene Mitteleuropa’s umfasste. Diese Sammlung, dérén Bestandteile er fást allé selbst gesammelt hatte, schenkte er schon i. J. 1885 dér Stadt Szeged mit dér Bedingung, dass sie s. Z. den Zwecken einer dórt zu errichtenden Universitiit dienbar gemacbt werde. lm Folgenden gebe ich eine Aufzáhlung seiner wichtigsten Schriften. Dr. Feichtinger
Sándor irodalmi mködése.
—
Litterarische
Tátigkeit Dr. Alex. Feichtinger’s. 1.
Animalia vertrebrata Hungáriáé obtutu pharmacologico considerata. Dissert. inaug. medica.
2.
Budáé 1810
(32
Adatok Esztergommegye Flórájából
p.).
(Beitr.
z.
FI.
des Cont.
Esztergom). Magy. orv. és termv. 1863. évi munkálatai. 3.
Közlemények Esztergommegye helyrajzából. (Mitteilungen über die
Topographie des Comit. Esztergom.) Magy. orv. és termv. 1864. évi munkálatai
4.
273—285.
A Börzsöny— Márianostrai
Trachyt-hegv csoport növényzetérl. (Ueber die Yegetation des Börzsöny— Marianostra-er Trachytbergzuges.) Magy. orv.
5.
p.
és termv. 1869. évi munkálatai.
Csajkások területe és Torontálvármegye Flórája érdekében tett 1870 augusztus havi utazásomról. (Reise in d.
Jelentés
a
Comit. Torontói.) Math. térni. Közi. Vili. (1870.) 6.
Krasznamegye és környéke Kraszna u. Umgebung.) Math.
terra. Közi. IX. (1871)
Flórájáról. No.
III.
(Flóra
Budapest 1873.
des Comitates
7.
Az 1872. évben
8.
Esztergommegye és környékének Flórája. (Flóra des Comitates Esztergom u. seiner Umgebung.)
lett társas kiránduláson észlelt fészkesekrl. (Ueber die gelegentlich emer gemeinschaftl. Reise 1872 beobachteten Compositen.)
Math. term. Közi.
X
(1872) Budapest 1873.
Esztergom 1899. 8° 450 10. 9.
p.
—
Az Esztergomvidéki
nelmi társulat kiadása.
régészeti és törté-
—
Biographische Daten iibar Ignaz Grundl. Magyar Botanikai Lapok III. (1904) p. 18. 20. Orvosi értekezés a Berliner Aledic. Central-Zeitungban. (Mediein. Abkandlungen in dér Berliner Medic. Central-Zeitung»).
Adatok Grundl Ignácz életébl.
Deux plantes nouvelles de
la flóré constantinopolitaine.
Pár M. G. V. Aznavour (Constantinopla).
Les deux plantes faisant l’objet de cet article et que je vais décrire ci-aprés netaient, naguére, qu’insuffisamment représentées dans mon berbier. L’une (Felles, que j’avais prise font d abord pour dans ma «Xote 1 Erysimum cuspidatum DC., fut citée sous ce sur la flóré des environs de Constantinople» (in Bull. Soe. bot. de Francé XLIV. [1897], p. 1(55). Une revision ultérieure de cet Erysimum a ámené, il y a déjá quelque temps, á constater que je me trouvais en présence d’une autre espéce du genre, vraisemblablement nouvelle. L’examen d’échantillons bien conditionnés et presque complets de cette plante (sauf le fruit parfaitement mür) que j’ai réussi á recueillir été dernier, m’a, enfin, permis de reconnaitre en elle une espéce légitime, inédite, bien distincte de l’E.
nm
’
m
1
cuspidatum.
Quant á l’autre, un Xeranthemum, je n’en possédais qu’un exemplaire florifére, présentant les caractéres du A', cylindraceum S. et S., avec une stature relativement gigantesque. N’ayant pu parvenir, pendant longtemps, á me procurer encore quelques spécimens de cette béllé plante, pour en compléter l’étude, j’avais tini pár la classer, provisoirement et avec quelque doute, comme une forme accidentelle de la susdite espéce. C’est, seulement, au cours d’une herborisation faite en juin dernier que j’ai eu la chance de mettre la main sur elle. dans une station nouvelle aux environs de Pendik oii elle erit en assez grand nombre et absolument isolée de toute autre congénére. Elle constitue, comme on le verra plus lóin, une remarquable sous-espéce du X. cylindraceum. Voici les diagnoses de ces plantes. 1. Erysimum Degenianum Spec nov. (Sect. Cuspidaria
—
—
DC.
Syst.
11,
p.
493).
Cinereo-virens,
rhizomate
lignoso,
ramoso,
surculos
breves
