I. A pénztár elnevezése 1. §. RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR II. A pénztár székhelye 2. §. A pénztár székhelye:
9027 Győr, Martin u. l. III. Általános rendelkezések 3. §.
A pénztár jogi személy. 4. §. A pénztár határozatlan időre alakul. 5. §. A pénztár gazdálkodását a vonatkozó jogszabályokban és a jelen Alapszabályban meghatározott módon végezheti. Ahol az Alapszabály egyéni számlát említ, azon egyéni nyugdíjszámlát kell érteni. 6. §. Az Alapszabályban nem érintett kérdésekben az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. IV.A pénztár szolgáltatásai, a szolgáltatások igénybevételének feltételei, a várakozási idő 7. §. A pénztár gondoskodik a befizetések gyűjtéséről, a pénztár vagyonának a pénztártagok (továbbiakban: tagok) érdekében történő befektetéséről, a tagok egyéni számláján nyilvántartott összegnek megállapításáról és nyilvántartásáról. 8. §. A tag egyéni számláján nyilvántartott összeghez várakozási idejének letelte után juthat hozzá. Az a tag, aki nyugdíjjogosultságát várakozási ideje alatt éri el, szolgáltatáshoz ekkor hozzájuthat. 9. §. A tag nyugdíjszolgáltatásra a nyugdíjkorhatár elérése után jogosult. 10. §. A tag örökösei illetve kedvezményezettjei számlakövetelésre csak a tag halálát követően jogosultak. 11. §. A pénztár szolgáltatása a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg kiegészítő nyugdíjként való kifizetése.
A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy: a) egyösszegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy b) az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeg meghatározott részét egyösszegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe d) az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti e) az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeg meghatározott részét egyösszegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy f)
az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeg meghatározott részét egyösszegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti.
Amennyiben a tag az e) vagy f) pontja szerinti választással él, újabb nyilatkozatot legkorábban egy év elteltével tehet. Az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének felvétele esetén, amennyiben a kifizetési kérelem összege nem haladja meg az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott tagi lekötés összegének kétszeresével csökkentett összeg 85%-át, akkor a kérelemben meghatározott összeget a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell kifizetni. A teljes összeg felvétele esetén, illetve olyan részfelvétel esetében, amikor a felvenni kívánt összeg a 85%-ot meghaladja, akkor a tag egyéni számláján addig már jóváírt teljes összeg 85%- ának átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell elvégezni. A pénztár a hátralévő összeg átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül végzi el. Amennyiben az egyéni nyugdíjszámlán 20.000 Ft alatti összeg van az igényléskor, egyszeri kifizetésként teljesít a pénztár. Amennyiben a pénztártag a nyugdíjszolgáltatást részben vagy egészben járadék formájában kívánja igénybe venni, a pénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét saját járadék folyósítása útján teljesíti. A pénztár a biztosítótól vásárolt életjáradék lehetőségét nem biztosítja. A járadék a pénztártag szolgáltatási számláján nyilvántartott összeg alapján nyugdíjjogosultsága elérését követő, a pénztártag választása szerint 5 / 10 / 15 éves időszakon keresztül folyósított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő fix összegű havi vagy negyedéves ütemezésű rendszeres pénzbeli szolgáltatás, a pénztár Szolgáltatási Szabályzatában részletesen meghatározottak szerint. A saját járadék legkisebb összege 2.000,- Ft/hó. A pénztár abban az esetben eltérhet az igénylésben megjelölt tartamtól és ütemezéstől, ha az azzal kiszámított saját járadék a minimális járadékot (2.000 Ft/hó-t) nem éri el. Amennyiben a saját járadék havi összege a járadék-megállapításkor az 5 éves járadékszolgáltatási tartam mellett nem éri el a minimális járadék összegét, a pénztártag egyösszegű kifizetésre jogosult. A pénztár köteles – a saját járadékot tartalmazó – nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tagi igény kézhezvételét követő 30 napon belül a saját járadék induló összegét és a folyósítás gyakoriságát tartalmazó tájékoztatást a tag részére megküldeni. A pénztár a pénztártag tájékoztatás ismeretében adott válaszának kézhezvételét követő 30 napon belül köteles – a pénztártag válaszának megfelelően – a saját járadék folyósítását megkezdeni. Amennyiben a pénztártag válasza a tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napig nem érkezik vissza a pénztárhoz, a tájékoztatást elfogadottnak kell tekinteni. A pénztártag jogosult a pénztári tájékoztatás ismeretében – a korábbi tagi igényében foglaltaktól eltérő feltételt tartalmazó – újabb tagi igényt benyújtani a pénztárhoz. Az új tagi igényre a tagi igényre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak azzal, hogy a pénztár az új tagi igény elkészítéséért 2000,- Ft költséget von le a tag egyéni számlájáról. Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
-2-
12. §. A pénztárban a kötelező várakozási idő 10 év. A pénztártag a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy: a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, b) a pénztártagságát folytatja, és az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét vagy – legfeljebb háromévente egy alkalommal – egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, c) a pénztárból kilép, d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni számláján lévő összeget a pénztárban hagyja. V. A pénztár tagsági köre, a tagsági viszony kezdete, a tag jogai a pénztár szerveiben 13. §. A pénztár tagja az lehet, aki a.) 16. életévét betöltötte; b.) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el; c.) tagdíjfizetést vállal. 14. §. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásával kezdődik. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tag 22. §. szerinti személyi adatait, adóazonosító jelét, a munkáltató nevét és székhelyét, a tag munkahelyét, a RÁBA Rt-nél, vagy annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál munkaviszonyban állók esetében a törzsszámot, a tagdíj kiegészítésre vonatkozó nyilatkozatot és a 13.§. b) c) pontjára vonatkozó nyilatkozatot. 15. §. A belépési nyilatkozatot a pénztár ügyvezetője megvizsgálja és regisztrálja. A regisztrálás tanúsítása akként történik, hogy a belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül az ügyvezető és egy aláírásra jogosult tag (dolgozó) záradékolja. A taggá válás feltételeinek eleget tevő, az Alapszabályt és a működési feltételeket elfogadó személy jelentkezését elutasítani nem lehet. 16. §. A pénztárba felvett tagnak a belépési nyilatkozat egy záradékolt példányát és az alapszabály egy példányát át kell adni, továbbá biztosítani kell, hogy a tag a pénztár működését szabályozó törvényt megismerje, illetve abba bármikor betekinthessen. A pénztár az igazgatótanácsa által elkészített és elfogadott befektetési politikát a pénztártagokkal a pénztár hivatalos helyiségében történő kifüggesztés útján ismerteti. A pénztár aktuális befektetési politikáját a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel meg kell ismertetni. Az igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatótanács legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást. A befektetési politika fenntartása vagy Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
-3-
módosítása tárgyában meghozott döntést a meghozatalát követő 8 munkanapon belül a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen közzé kell tenni. VI. A tagok, a kedvezményezettek, az örökösök jogai és kötelezettségei 17. §. A tag a részközgyűlésen egy szavazattal rendelkezik. A pénztár vezető szerveibe pénztártag választható. 18. §. A tag a pénztár irataiba és könyveibe (a zárt tanácskozásokon hozott határozatok valamint az üzleti és pénztártitkot tartalmazó dokumentumok kivételével) az ügyvezetőhöz intézett írásbeli kérés alapján tekinthet be. Az iratbetekintési jog más személyiségi jogait nem sértheti. A betekintést az ügyvezető 1 héten belül köteles teljesíteni. 19. §. A pénztár gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről évente egyszer a tagokat a küldöttek útján, a munkáltatói tagokat és a támogatókat levél útján tájékoztatni kell. A tagok tájékoztatásának tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását is. Írásbeli kérésére a tagot az egyéni számla állásáról év közben számlakivonattal kell tájékoztatni. 20. §. A tag a pénztár részközgyűlésein személyesen vagy írásban, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott képviselője útján részt vehet. Meghatalmazott csak tag lehet. 21. §. A tag köteles a belépési nyilatkozatban megadott adataiban bekövetkezett változásokról a pénztárat 15 napon belül írásban értesíteni. Az adatokban történt változások regisztrációját a pénztár 30 napon belül visszaigazolja. Haláleseti kedvezményezett 22. §. A tag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet (kedvezményezetteket) jelölhet a közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kiállított belépési nyilatkozatban, illetőleg az ugyanilyen módon kiállított más okiratban. Az okiratnak tartalmaznia kell: a.) a tag nevét, előző (pl. lánykori) nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, tartózkodási helyét; b.) a haláleseti kedvezményezett/ek nevét, előző (pl. lánykori) nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, tartózkodási helyét; c.) több kedvezményezett esetén jogosultságai arányát; d.) a kedvezményezett-jelölés időpontját.
Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
-4-
Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet. A pénztár a kedvezményezett-jelölés tudomásulvételéről az okirat záradékolt példányának megküldésével (átadásával) értesíti a tagot. Ha a jelölés belépési nyilatkozaton történt, azt 30, más okiratot 15 napon belül kell záradékolva megküldeni. A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A kedvezményezett-jelölés hatályát veszti, ha a.) a tag a korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b.) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéről a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak az öröklés törvényben szabályozott rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a pénztárra száll, és azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. A kedvezményezett/ek a tag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett alábbi választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt a.) egy összegben felveszi, b.) saját nevén a pénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, c.) más, azonos tipusú pénztárba átutaltatja. VII. A tagsági viszony megszünése 23. §. A tagsági viszony megszünhet: - kilépéssel, - más pénztárba történő átlépéssel, - a pénztár jogutód nélküli megszünésével, - a tag halálával. a) Kilépni csak a várakozási idő elteltével (min. 10 év), írásbeli nyilatkozattal lehet. Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
-5-
b) A tagsági viszony megszűnése után a tag az egyéni számláján nyilvántartott összeget a jelen Alapszabály 55. §-a szerinti költségek levonása után a várakozási idő elteltével egyösszegben veheti fel. VIII. A tagdíj megállapítása, a tagdíj mértéke, a tagdíjfizetés és a tagdíj-megnemfizetés szabályai 24. §. A tagdíj mértéke A tagdíj mértéke: a) A Rába Nyrt - nél, leányvállalatainál és a jogutód munkáltatóknál a fennálló munkaviszony esetén a tagmunkáltató által kimutatott keresetének 2 %-a + munkáltatói hozzájárulás (a munkáltatói taggal kötött szerződés szerint) b) Egyéb munkaviszony eseténa a tagi befizetés + munkáltatói hozzájárulás (munkáltatói taggal kötött szerződés szerint) c) Munkáltatói hozzájárulás hiányában 2015.07.01.– től 2016.06.30-ig 3 500,- Ft / hó, 2016.07.01-től 4 500,- Ft / hó.
A tagdíj – minden pénztártagra kötelező – legkisebb mértéke („egységes tagdíj”) 2015.07.01. – től 2016.06.30-ig 3 500,- Ft / hó. Az egységes tagdíj 2016.07.01-től 4 500,- Ft/hó. A tag tagdíjon felüli befizetéseket is teljesíthet. Ha a tag úgy rendelkezik, a többlet befizetést előrefizetésnek kell tekinteni. 25. §. A tagdíjbefizetés teljesíthető: - közvetlen (készpénz) befizetéssel, - készpénz átutalási megbízással (csekk) - átutalássali megbízással, - munkáltató által történő átutalással. A tagdíj befizetése minden hónap 1. napján válik esedékessé és tárgyhó utolsó napjáig teljesíthető. A tagdíj hátralék utólagos befizetéssel az esedékes tagdíjfizetéssel érintett naptári negyedév (tárgynegyedév) utolsó napjáig pótolható. A tagdíj-megnemfizetés kezdő időpontjával kezdődő időszak a várakozási időbe beszámít. 26. §. A tagdíj-megnemfizetés jogkövetkezményei A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a tárgynegyedévet követő hónap 01. napja a tagdíj-megnemfizetés kezdő időpontjának minősül. A tagdíj-megnemfizetés kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetéséből származó hozamát – a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével – Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
-6-
csökkenteni és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni. A pénztár az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a jelen alapszabályban foglalt tagdíjfizetési gyakorisághoz igazodóan negyedéves időközönként hajtja végre (levonási gyakoriság). Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár azon időszakra visszamenőlegesen érvényesíti, amely időszakra a meg nem fizetett tagdíj vonatkozik. A pénztár egy üzleti évben csak egyféle levonási gyakoriságot alkalmazhat. A levonási gyakoriság megváltoztatására vonatkozó döntést a pénztár közgyűlése – az üzleti évet megelőző évben – hozza meg. Az alkalmazott levonási gyakoriságot a pénztár alapszabályában köteles rögzíteni. A tagdíjat nem fizető tag tisztségre nem választható, a részközgyűlésen szavazati joggal, a küldött közgyűlésen képviseleti joggal nem rendelkezik. 27.§. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó eljárások A tagdíj-megnemfizetés kezdő időpontját követően a pénztár, írásban felszólítja a pénztártagot tagdíjhátralékának pótlására. Kétszeri felszólítás illetve a tag tagdíj-nemfizetési szándéknyilatkozatát követően egyéni számlája zárolásra kerül. Zárolt számlájú tag hiteligénylése esetén a zárolás tényéről a pénztár a hitelt nyújtó bankot tájékoztatja. A tagdíj-nemfizetés időtartama alatt nyújtható szolgáltatások a következők: A tagdíjat nem fizető tag jogosult egyéni számlájának alakulásáról évente egy alkalommal tájékoztatást kapni. A várakozási idő letelte előtt jogosult másik önkéntes nyugdíjpénztárba átlépni. A várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszak alatt jogosult az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg egészét vagy egy részét felvenni, illetve a pénztárból kilépni. A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag jogosult nyugdíjszolgáltatásban részesülni. IX. A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályai 28. §. A pénztárvagyont a törvény és a vonatkozó jogszabályok szerint lehet befektetni, arra kötelezettséget vállalni. A Pénztár tagi kölcsönt nem nyújt. 29. §. A pénztár befektetési tevékenységét megosztva saját maga és a küldöttközgyűlés döntése szerint vagyonkezelő szervezettel közösen végzi. Ennek eredményességét az igazgatótanácsnak és az ellenőrző bizottságnak évente legalább egyszer a befektetési közvetítők munkájával együtt értékelnie kell. A pénztár alkalmazottai az aktuális befektetési politika tartalmi kivonatát hivatali helyiségükben, hivatali időben a taggal – előzetes bejelentés alapján – ismertetik. X. A pénztár gazdálkodási eredményei felhasználásának elvei 30. §. A pénztár köteles bevételeit gazdasági tartalékokba helyezni. A tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tagok által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit a pénztár működési szükségleteinek megfelelően fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tagok által fizetett hozzájárulásból származó pénztári bevételek tartalékok közötti megosztásának arányai 2012. 11. 01-től a következő: a) 94,00 % fedezeti tartalék, Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
-7-
b)
6,00 % működési tartalék,
c)
0,00 % likviditási tartalék.
A tagok egyéb befizetéseiből származó pénztári bevételek tartalékok közötti megosztásának arányai 2015. 07. 01.-től a következő: a) 97,00 % fedezeti tartalék, b)
3,00 % működési tartalék,
c)
0,00% likviditási tartalék.
A fedezeti alap részét képező szolgáltatási számláknak a tervezetten felüli eredményét a fedezeti alapon belül kell felhasználni, és azt az egyéni számlákon az általános szabályok szerint jóváírni. 31. §. Amennyiben a működési alap többletet mutat, úgy annak felhasználásáról a küldöttközgyűlés dönt: a) a 30. §-ban található szabályok szerint a fedezeti alapba helyezi, b) a működési feltételek javítására a következő évi tagdíjak működési alapra jutó hányadának csökkentésére fordítja, c) a működési alapban hagyja, d) a likviditási alapba helyezi. 32. §. Amennyiben a likviditási alap többletet mutat, úgy annak felhasználásáról a közgyűlés dönt: a) a 30. §-ban található szabályok szerint a fedezeti alapba helyezi, b) a 31. §. b.) bekezdésében található szabályok szerint a működési alapba helyezi, c) a következő évi tagdíjak likviditási alapra jutó hányadának csökkentésére fordítja, d)
a likviditási alapban hagyja. XI. A pénztár vagyonának felosztása a pénztár megszűnése esetén 33. §.
A pénztár vagyonát az egyéni illetve szolgáltatási számla jogosítottjai között a számla egyenlegével arányosan kell felosztani. XII. A támogató jogállása 34. §. A támogatást adó természetes vagy jogi személy a támogatás teljesítésekor határozza meg, hogy a támogatást milyen célra, illetve a pénztár melyik alapjának javára adja. A támogatás célja az alábbi tagcsoportokra vonatkozhat: a) a tagság egésze, b) a felhalmozási időszakban levő tagok összessége, c) az egy munkáltatónál dolgozó tagok összessége, d) a szolgáltatásban részesülő tagok összessége, e) az egy munkáltatótól nyugdíjba vonult tagok összessége, -8-
Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
f) pénztár egy-egy részközgyűléséhez tartozó tagok összessége, g) a pénztár egy-egy részközgyűléséhez tartozó felhalmozási időszakban levő tagok összessége, h) a pénztár egy-egy részközgyűléséhez tartozó szolgáltatásban részesülő tagok összessége, i) a pénztár azon tagjait, akik 5 éven belül nyugdíjba mennek. j) érdekképviseleti támogató esetén az érdekképviseleti tagsági kör. XIII. A pénztár szervezete és szerveinek működése A küldöttközgyűlés 35. §. A küldöttközgyűlés a pénztár legfőbb szerve, határozatai a törvények keretei között kötelező érvényűek a tagokra, az igazgatótanácsra, az ellenőrző bizottságra és a szakbizottságokra, az ügyvezetőre és a pénztár alkalmazottaira. A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; c) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; d) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg elfogadása, döntés az eredmény felhasználásáról, vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről; e) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása; f) a Rába Nyrt, leányvállalatai és a jogutódai munkáltató tagokkal, valamint az 50 főnél több pénztártagot foglalkoztató munkáltatói taggal a munkáltatói hozzájárulásról kötött (módosított, megszüntetett), szerződés jóváhagyása g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása; h) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről; i) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról; j) döntés a pénztár megszünéséről, vagy átalakulásáról; k) döntés mindazon ügyekben, amelyeket a törvény vagy jogszabály a hatáskörébe utal. A küldöttközgyűlés határozatai ellen az illetékes bíróságon lehet eljárást kezdeményezni. A pénztár a közgyűlési határozatokat a közgyűlést követően a munkáltató havonta megjelenő lapjában a RÁBA Magazinban közzéteszi. Megtekinthető továbbá a pénztár ügyfélszolgálati irodahelyiségében található hirdetőtáblán. A küldöttközgyűlés összehívásának módja, a küldöttközgyűlés menete 36. § A küldöttközgyűlést az igazgatótanács hívja össze írásbeli meghívó megküldésével. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
-9-
valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A meghívó elküldése, valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napi időköznek kell lennie. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat – amennyiben rendelkezik ilyen felülettel – az internetes honlapján is köteles közzétenni. A küldöttközgyűlést évente össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. Ezen kívül az igazgatótanács jogosult bármikor összehívni a küldöttközgyűlést, ha azt szükségesnek látja. A pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv („Felügyelet”), valamint az ellenőrző bizottság, vagy a pénztártagok legalább 10%-át képviselő küldöttek, illetve a pénztártagok legalább 10 %-a – az ok és a cél megjelölésével – írásban kezdeményezheti a küldöttközgyűlés összehívását. Ezekben az esetekben a küldöttközgyűlést 30 napon belül össze kell hívni. Össze kell hívni továbbá a küldöttközgyűlést abban az esetben is, ha azt a bíróság elrendeli. Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni. 37. §. a)
A küldöttközgyűlést az igazgatótanács elnöke vagy szükség esetén az igazgatótanács egy tagja, illetőleg az erre felkért személy vezeti le.
b) A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a képviselettel rendelkező tagok legalább fele képviselve van. c)
A jelenlévő küldöttek 2/3-os szavazattöbbsége szükséges: az alapszabály elfogadásához és módosításához, az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadásához, a mérleg megállapításához, az eredmény felhasználásáról vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről szóló döntéshez, érdekképviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, illetve az abból történő kiváláshoz,
a pénztár megszűnéséről, szétválásáról vagy más pénztárral történő egyesüléséről. szóló döntéshez. d) A küldöttközgyűlés egyéb határozataihoz a jelenlévő szavazatok több mint 50 %-a szükséges. e)
A napirend kialakítása során – amennyiben előre meg nem hirdetett napirendi javaslat érkezik, annak napirendre vételéhez a jelenlévő szavazatok 25 %-a szükséges.
f)
Ha egy részközgyűlés előre meg nem hirdetett napirendi pont küldöttközgyűlési megtárgyalásáról hozott határozatot, úgy azt szavazás nélkül napirendre kell venni.
g) Az e. és f. pont nem alkalmazható a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén. 38. §. Küldötteket (pótküldötteket) részközgyűlésen kell választani. Ahol az Alapszabály küldöttről rendelkezik, azon értelemszerűen pótküldöttet is érteni kell. A küldöttközgyűlés mandátuma 4 évre szól. A részközgyűlés minden megkezdett 100 fő után egy küldöttet választ. A küldöttközgyűlésnek a közgyűléssel megegyező jogosítványai vannak.
Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
- 10 -
Részközgyűlés 39. §. Részközgyülést szervezeti egységre figyelemmel kell kialakitani. Az egy részközgyülést alkotó szervezeti egységeket, szükség szerint azon belül a részközgyülés számát az Alapszabály melléklete tartalmazza. A melléklet karbantartása az Igazgatótanács feladata. 40. §. A részközgyűlést az igazgatótanács a küldöttközgyűléssel azonos módon, Pl. a RÁBA újságban közzétett hirdetmény, levél, e-mail útján, szükség szerint hívja össze. A részközgyűlés összehívását az ahhoz tartozó tagok legalább 10 %-a írásban kezdeményezheti. Ebben az esetben a részközgyűlést 30 napon belül össze kell hívni. 41. §. A részközgyülést az Igazgatótanács vagy az Ellenőrző Bizottság tagja vezeti, azon a küldöttnek jelen kell lennie. Ha a tárgyalandó témában a munkáltató érdekelt, a részközgyülésen a munkáltató képviselője tanácskozási joggal résztvehet. A részközgyűlés határozatképességének megállapítására, valamint a részközgyűlésre vonatkozó minden egyéb, itt nem szabályozott kérdésben a küldöttközgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 42. §. A részközgyűlés határozatait a jelenlevő tagok több mint felének egybehangzó, nyílt szavazásával hozza. 43. §. A részközgyűlés minden a pénztárat vagy a részközgyűléshez tartozó tagokat érintő kérdést megtárgyalhat. Megválasztja a küldötteket. A részközgyűlés a küldöttet 4 évre választja. A küldött bármikor visszahívható. A kiesett küldött helyére, amennyiben a küldöttközgyűlés mandátumából még több mint fél év van hátra, új küldöttet kell választani. Az újonnan megválasztott küldött mandátuma a küldöttközgyűlés mandátumáig szól. Az igazgatótanács 44. §. Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Az igazgatótanács feladata és hatásköre: a.) az igazgatótanács gondoskodik a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról, a pénztár zavartalan működéséről; b.) az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető és - amennyiben a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz - a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, c.) az igazgatótanács feladata, hogy elkészítse és a küldöttközgyűlés elé terjessze a pénztár pénzügyi tervét, valamint mérlegét és éves beszámolóját. 45. §. Az igazgatótanács létszáma 3 fő. Tagjait 5 éves időtartamra a küldöttközgyűlés választja. A küldöttközgyűlés határozatával az igazgatótanács tagjai ezen az időszakon belül is visszahívhatók. A kiesett igazgatótanácsi tag helyére, amennyiben az igazgatótanács Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
- 11 -
mandátumából még több mint fél év van hátra, új tagot kell választani. Az új tag mandátuma az igazgatótanács mandátumáig szól. Az igazgatótanács legalább háromhavonta ülést tart. Ülést kell tartani ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyűlési vagy felügyeleti határozat írja elő, illetőleg arra törvényes külső kezdeményezés érkezik, és azzal a soron következő ülés nem várható meg. Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül (telefon, fax, telex, e-mail) is hozhat határozatot, ha a tagok legalább fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja és 8 napon belül megküldi a pénztárnak. 46. §. A küldöttközgyűlés az igazgatótanács tagjait díjazásban részesítheti. Az ellenőrző bizottság 47. §. Az ellenőrző bizottság létszáma 3 fő. Tagjait 5 éves időtartamra a küldöttközgyűlés választja. A küldöttközgyűlés határozatával az ellenőrző bizottság tagjai ezen az időszakon belül is visszahívhatók. A kiesett ellenőrző bizottsági tag helyére, amennyiben az ellenőrző bizottság mandátumából még több mint fél év van hátra, új tagot kell választani. Az új tag mandátuma az ellenőrző bizottság mandátumáig szól. Az ellenőrző bizottság feladata, hogy a pénztár pénzügyi terve és alapszabálya betartása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. 48. §. A küldöttközgyűlés az ellenőrző bizottság tagjait díjazásban részesítheti. Ügyvezető 49. §. Az ügyvezető a pénztár munkaszervezetének vezetője, tevékenységének operatív irányítója. Az ügyvezető felett a munkáltatói jogot az igazgatótanács gyakorolja. Ennek során megállapítja hatáskörét, feladatait. 50. §. Az ügyvezető a hatáskörébe tartozó kérdésekben képviseli a pénztárat. Az igazgatótanács a küldöttközgyűlés hozzájárulásával más hatáskörének gyakorlását is az ügyvezetőre ruházhatja. Az igazgatótanács az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az átruházást visszavonhatja. A pénztár képviselete 51. §. A pénztárat a) az igazgatótanács elnöke önállóan; b) az igazgatótanács elnökön kívüli két tagja együttesen; c) az igazgatótanács által kijelölt 1 igazgatótanácsi tag és az ügyvezető együttesen; d) a pénztár két képviseleti joggal írásban felruházott alkalmazottja együttesen képviseli. A bankszámla feletti rendelkezéshez két képviseletre jogosult együttes aláírása szükséges.
Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
- 12 -
Összeférhetetlenségi szabályok 52. §. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai, valamint a pénztár ügyvezetője a küldöttközgyűlésnek kötelesek bejelenteni, ha a pénztárral szerződésben álló harmadik személynél - ide nem értve a munkáltatói tagot - ők, vagy közeli hozzátartozójuk alkalmazásban, szerződéses jogviszonyban állnak, azokban érdekeltségük van. XIV. Más pénztárba átlépő tag átlépésének szabályai, valamint az átlépés, kilépés illetve nyugdíjszolgáltatás költségei 53. §. Az átlépési szándékát írásban a tag közvetlenül a pénztárnak is jelezheti, vagy megbízza a befogadó pénztárat, hogy az átlépéssel kapcsolatos ügyintézést helyette elvégezze. A befogadó nyilatkozat megérkezését követően az egyéni számla összegét a kormányrendelet által előírt módon és határidőn belül át kell utalni. 54. § A tag esetleges tartozását egyösszegben vagy az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére rendezni kell. Az átlépéshez szükséges összes adatot a tag illetve a befogadó pénztár rendelkezésére kell bocsátani. 55. §. 1. A pénztár jogosult: a tagsági jogviszony megszűnése, valamint az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén a tag követeléséből az indokolt költség, de legfeljebb 3 000 forint levonására. A levonás összege megnövlehető a felvett összeg utalásának költségével. 2. adóköteles összeg kifizetésével kapcsolatban felmerült és a pénztártagot terhelő adót levonni, és a pénztártag helyett befizetni a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján. XV. Más pénztárból érkező tag befogadásának szabályai 56. §. A más pénztárból érkező tag befogadásának szabályai megegyeznek az újonnan belépő tagok felvételének szabályaival, azzal az eltéréssel, hogy az előző pénztárban szerzett várakozási időt számára el kell ismerni, valamint a magával hozott fedezetet egyéni számlájára kell helyezni. Győr, 1995. június 20. Az Alapszabályt a RÁBA Nyugdíjpénztár 1995. 06. 20-i alakuló közgyűlése fogadta el. Az Alapszabály módosítása az alábbi Küldöttközgyüléseken lett elfogadva: 1999. november 30. 2001. március 29. 2002. április 29. 2003. április 24. 2003. december 08. 2004. május 12. 2004. december 09. 2005. május 04. 2005. december 14. 2007. május 16. 2008. december 16. 2009. május 14. Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
- 13 -
2010. május 4. 2011. május 4. 2011. december 6. 2012. május 15. 2012. október 04. 2013. május 07. 2015. június 09. 2015. október 20. 2016. május 10. Győr, 2016. május 10.
................................................. Igazgatótanács elnöke
............................................ Levezető elnök
....................................... Jegyzőkönyvvezető
Hitelesítők:
................................................... Küldött
......................................... Küldött
Alulírott Dr. Baranyay Pál ügyvéd (Győri 7. sz. Ügyvédi Iroda, 9021 Győr. Munkácsy M. u. 16.) aláírásommal és ellenjegyzésemmel igazolom, hogy ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának, és megfelelően tartalmazza a pénztár 2016. május 10-i küldöttközgyűlésén a 4/2016 (V.10.) sz. határozattal elfogadott módosítást, amely az Alapszabály 11., 16., 22., 23., 24., 25., 26., 35., 36., 41. és 44. §-át érinti. Ellenjegyzem Győrben, 2016. május 10-én:
Dr. Baranyay Pál ügyvéd
Jelölt szövegezés rész 2016.05.10.-től hatályos.
- 14 -
