I. A biztosítások főbb típusai II. Életbiztosítás III. Utazási biztosítás IV. Lakásbiztosítás V. Gépjármű-biztosítás VI. Jogvédelmi biztosítás VII. Kérdések
A biztosítások főbb típusai
I. Haláleseti (kockázati) életbiztosítás II. Elérési biztosítás III. Vegyes biztosítás IV. Unit-linked biztosítás (befektetési egységekhez kötött biztosítás) V. Járadékbiztosítás VI. Kiegészítő biztosítások
I. Utazási biztosítás
II. Lakásbiztosítás
III. Gépjármű-biztosítás
IV. Jogvédelmi biztosítás
1. Életbiztosítás
Biztosítási esemény: a halálnak a biztosítás tartama alatti bekövetkezése vagy
be nem következése (azaz meghatározott életkor elérése)
A biztosítási termékek sokszor tartalmaznak más elemeket is, így például tartalmazhatnak betegség-biztosítási vagy épp balesetbiztosítási elemeket. Hétköznapi értelmében az életbiztosítás a biztosított személy életében bekövetkező eseményekhez (elsősorban halálesethez) vagy a szerződésben meghatározásra került más eseményhez kapcsolódik. Ilyen esemény például: nyugdíjazás, gyermekszülés, meghatározott életkor elérése vagy épp a házasságkötés.
Amennyiben a szerződésben meghatározásra került biztosítási esemény bekövetkezik, köteles a biztosítási összeget kifizetni.
Ez a fizetési kötelezettség nem csupán egy összeg folyósításában nyilvánulhat meg, hanem adott esetében formája lehet például a folyamatosan nyújtott járulék is.
Nem a bekövetkezett kár határozza meg a biztosító szolgáltatásának mértékét nem fejezhető ki pénzben általában a biztosítási esemény A biztosítási összeget a szerződéskötéskor meghatározásra került szerződésben állapítják meg.
Haláleseti (kockázati életbiztosítás)
A biztosító a kockázati életbiztosítás esetén arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a biztosított elhalálozik a biztosítás időtartamában belől, akkor egy meghatározott személy (a kedvezményezett) részére egy meghatározott összeget fizet ki. A kifizetésre kerülő összeg a biztosítási összeg. A szerződő fél pedig díjfizetésre kötelezett. Amennyiben a biztosított életben van a tartam lejáratakor, úgy kifizetés nélkül szűnik meg a biztosítás.
Biztosítsa a kedvezményezett túlélők számára, hogy a biztosított halála esetén ne kerüljenek kiszolgáltatott anyagi helyzetbe, A biztosított esetleges adósságának megfizetése pedig ne jelentsen számukra nagy terhet felfogható hitelfedezeti életbiztosításként is A kockázati összeg kifizetése így például fedezetet nyújt az örökösödési illetékre, temetési költségekre.
Ez a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. A biztosítás tartalma: a biztosított egész hátralévő élete mindenképpen kfizietéssel szűnik meg Jellemző a gyakorlatban, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, így például a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.
Az elérési biztosítás
A szerződő díjfizetéséért cserébe ekkor a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a biztosítási tartam eltelte után is életben van a szerződő fél, akkor részére (vagy a kedvezményezet számára) kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben a biztosított elhalálozik a tartam lejárata előtt, úgy a biztosítás megszűnik. Hatása: a befizetett díjak, továbbá azok esetleges hozama a kedvezményezettet, ennek hiányában az örököst illetik meg. A gyakorlatban más biztosítások részeként jelenik meg.
A vegyes biztosítás
Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék: a kockázati és az elérési biztosítás kombinációja.
A biztosítási esemény rendszerint: a biztosított életben léte a biztosított lejártakor vagy halála, a biztosítási időtartam alatt.
Ha a biztosított életben van az előre meghatározott időtartam lejártakor, akkor a biztosító kifizeti az éppen akkor érvényes biztosítási összeget (nyereséggel növelten). Amennyiben pedig a biztosítási időtartam alatt meghal a biztosított, akkor a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes, nyereséggel növelt biztosítási összeget.
A biztosított ezáltal gondoskodik halála esetén a még életben lévő családtajgairól vagy épp nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát biztosítja ezzel. További gyakori cél például: előtakarékoskodik valamilyen olyan kiadásra, amely a jövőben várható (például: a gyermekei lakhatásának segítése, családalapítás előmozdítása, iskoláztatás költségei).
Jellemzően a házastársak kötik.
Ebben a konstrukcióban két biztosított van, ennél a formánál halálesetnek számít annak a biztosítottnak a halála, amely korábban következik be.
E konstrukció (főleg a hosszú távra szóló termékek) jellemzője az is, hogy befektetési jellegű szolgáltatás is kíséri ez a biztosító befektetési tevékenysége révén áll elő Fontos: ekkor nem garantált a befektetési eredményesség mértéke általában erre a biztosítók nem is adnak garanciát
A díj egy részét ilyen esetben a biztosító költségként azonnal elvonja e költségrész mértéke nem ismert általában a fogyasztók számára
A biztosítás feltételeit tartalmazó szabályzatot ezért még a szerződés megkötése előtt alaposan meg kell ismerni!
A költségek levonását követően megmaradó díjrész kisebbik része alapjául szolgál a teljes veszélyközösségben bekövetkező haláleseti kifizetésnek, a nagyobb díjrész pedig alapja lesz azoknak a kifizetéseknek, amelyeket lejáratkor a még életben lévő biztosítottak megkapnak. E díjrészek kifizetésig megtakarításként úgynevezett „életbiztosítási díjtartalékba” kerülnek a biztosító ezt az összeget fekteti be
A biztosítási kiszámítja az életbiztosítási díjat, ekkor egyúttal feltételez egy olyan hozamot is, amelyet mindenképp el fog érni a garantált szolgáltatás mértékét ennek figyelembe vételével állapítja meg A hozam mértéke a technikai kamatláb ez rendszerint a biztosítási feltételekből hozzáférhető Lényeges, hogy a biztosítónak a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, amennyiben a befektetési eredmény a garantált szinttől elmaradna.
Ennek nagyobb részét visszajuttatja a biztosító a „veszélyközösségnek”, a kisebbik részét pedig megtartja saját költségei fedezése érdekében, illetve az nyereségének egyik forrása is. (A többlethozam visszajuttatás mértéke rögzített). A megtakarítási jelleg miatt ekkor a biztosítás akkor sem szűnik meg kifizetés nélkül, ha esetleg a szerződő fél körülményeiben jelentős változás állna be.
Amennyiben a szerződő fél nem fizetné vagy körülményei folytán nem tudja fizetni tovább már az esedékes díjakat, választhat két lehetőség közül: visszavásárolja a kötvényt vagy kéri annak díjmentesítését (díjmentes leszállítását). Ezeket együtt „maradékjognak” hívjuk a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak csak meg
Visszavásárlás esetén a biztosító kifizetést teljesít a biztosítási feltételekben meghatározásra került mértékig, ezzel a biztosítás megszűnik. A visszavásárlási összeg rendszerint igen alacsony azaz messze elmaradhat az addig befizetésre került díjak összegétől
A díjmentes leszállítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg csökkentésre kerül, azaz azt leszállítja a biztosító. Oka: a biztosított az eredeti szerződés szerint még hátralévő és esedékessé vált díjakat nem fizeti be. Hatása: a biztosítás nem szűnik meg ekkor. Ha a biztosítás lejár vagy a biztosított meghal, úgy a csökkentett biztosítási összeg kerül kifizetésre.
Amennyiben a biztosított nem képest fizetni a biztosítási díjat, és emiatt kívánja megszüntetni a szerződést, megoldást jelenthet még a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön.
A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítás
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a „klasszikus” értelemben vett életbiztosításokkal szemben a szerződő félnek lehetősége van megválasztani, hogy az általa befizetésre került díj egy részét (életbiztosítási díjtartalék) a biztosító milyen típusú, kockázatú befektetésekben helyezze el.
A biztosítók rendszerint különböző kockázattal és várható megtérülési rátával rendelkező eszközalapokat hoznak létre, amelyeket az összetételre jellemző névvel látnak el. A szerződő fél ekkor maga választja ki ezt a neki megfelelő alapot lehetősége van arra is, hogy a befizetett díjakat különböző eszközalapok között megossza
Nem adhat arra vonatkozóan konkrét utasítást a biztosítónak, hogy milyen eszközbe kerüljön befektetésre az adott összeg. Így nem adhat arra megbízást többek közt, hogy megvásárolja a biztosító abból egy részvénytársaság részvényét vagy például, hogy abból meghatározott futamidejű államkötvényt vegyen.
A befektetési életbiztosításoknál a biztosító jellemzően nem vállal a befektetésre hozamés tőkegaranciát!
Ez azt jelenti, hogy a befektetés értéke csökkenhet.
Az ügyfélnek előzetesen célszerű tájékozódnia az adott biztosítási termék költségstruktúrájáról ezeket ismét a biztosító szerződési feltételei tartalmazzák A legfontosabb kérdés: a biztosító összegszerűen milyen mértékű és típusú költségeket érvényesíthet a szerződés alapján?
Eladási és vételi árfolyamkülönbség
Kezdeti költségek levonása
Adminisztrációs költségek
Alapváltási díj
Biztosítási kockázati díj
Az eszközalapok egységeire eladási és vételi árfolyamok kerülnek meghatározásra. Amennyiben egy fogyasztó díjat fizet be, akkor a választott alapból az aktuális napi árfolyamon vásárol befektetési egységet. A biztosító szolgáltatása ez esetben az egységek vételi árfolyamon történő megvételét és az ellenérték pénzben történő megfizetését jelenti. Az eladási árfolyam rendszerint magasabb, mint a vételi árfolyam.
A kezdeti befizetések egy részét a biztosítók általában „kezdeti egységként” tartják nyilván és azokból költségrészt vonnak el ebből állják az ügyfélszerzés költségét, annak terheit Ez az elvonás az első két év befizetéseit érinti, mérték pedig konstrukciótól függően változik. Előfordul, hogy ezt nem kezdeti költség címen, hanem például alapnyitási-, alapkezelési- vagy tőkegyűjtési költségként illetik és emiatt jutalékot vonnak el.
Az adminisztrációs költségek havonta, rendszerint fix összegben kerülnek felszámításra.
Néhányszáz forint per hónap általában a mértéke.
Felszámításának alapja: a meglévő befektetési egységek más fajtára történő átváltása, az eszközalapok közötti átcsoportosítás Megnevezése: alapváltási díj, átváltási költség
Mértéke: lehet fix vagy épp az átváltandó érték arányában kerül meghatározásra.
Bármennyire is befektetésnek tűnik inkább ez a konstrukció, a termék maga biztosítás hordozza annak jegyeit
Ebből következik, hogy a biztosító rendszeresen levonja a biztosítási kockázatra (például: baleset, haláleset) eső díjrészt is.
Általában a már ismertetett maradékjogok érvényesíthetőek, valamint kapcsolódhat e termékhez például kiegészítő biztosítás. Ha a biztosított életben van a biztosítási tartam lejártakor, akkor a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyam szerinti értékét. Amennyiben a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a kikötött biztosítási összeget vagy ha ez magasabb összeg, akkor a számlán nyilvántartott vételi árfolyamon számított értéket.
Járadékbiztosítások
Számos formájuk ismert, gyakran más biztosítási termékkel kombinálják ezeket a biztosítók.
Csak azok a járadéktípusok tekinthetőek életbiztosításnak, amelynek a kezdete, vége vagy tartama függ a biztosított halálától.
Egyszeri díjas biztosítás: a biztosítási díjat a szerződő előre egy összegben fizeti meg. Folyamatos vagy rendszeres díjfizetésű biztosítás: a szerződő fél ekkor a biztosítási díjat a szerződés szerint meghatározott díjfizetési időszak alatt, meghatározott gyakoriság szerint fizeti Azonnal meginduló járadék: a járadékfizetés még abban az évben megindul, amikor a kifizetés történt. Halasztott járadékfizetés: a szerződésben meghatározott időtartam (rendszerint néhány év) eltelte után indul meg a fizetése.
Az előleges járadékot az időszak (általában: hónap) elején, míg az utólagos járadékot az időszak végén fizeti ki a biztosító.
Az életjáradék vége: tarthat egészen a biztosított élete végéig (egyszerű életjáradék) vagy egy meghatározott időpontig vagy időtartamig, de legfeljebb a biztosított haláláig (időleges életjáradék).
A biztosítónak lehetősége van garantálni azt, hogy egy meghatározott ideig mindenképpen folyósítja a járadékot garanciaidő
Általában néhány évig tart és független a biztosított életben létének tényétől!
Kiegészítő biztosítások
A biztosítások kiegészülhetnek további kockázatokra is önállóan szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosításokkal.
Jellemzőik: igazodnak a főszolgáltatáshoz, azaz az eredeti biztosításhoz és ennek megszűntével automatikusan megszűnnek.
Baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felül további szolgáltatást teljesít teljes a biztosító. Rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén szolgáltatást nyújt a biztosító, ha az előidéző ok baleset. Betegség miatti rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén nyújt szolgáltatást a biztosító. Rettegett vagy például kritikus betegségek (szélütés, infarktus, rák) bekövetkezésekor teljesít szolgáltatást a biztosító.
A biztosító átvállalja meghatározott esemény bekövetkezése esetén a felmerülő díjak kifizetését.
A szerződő bizonyos időszakonként új kockázat-elbírálás nélkül emelheti mind a biztosítás díját és összegét, amennyiben kiegészítő biztosításként díjnövelésre van lehetősége.
Mire érdemes a fogyasztóknak odafigyelni életbiztosítási szerződés megkötése előtt?
Fel kell mérni, milyen pontos célt is szeretnének elérni a biztosítás által? Például: saját maguk vagy hozzátartozóik biztosítása vagy inkább a megtakarítás, befektetés a cél? Befektetési cél esetén célszerűbb kifejezetten a befektetési célú pénzügyi termékekkel összehasonlítani az ajánlatot.
A biztosítással szemben támasztott igényekelvárások, a szerződő fél teherviselő képessége. Egy családtag halála vagy például munkaképtelenné válása megnehezítené-e anyagilag a család további megélhetését? Mekkora a biztosítási esemény bekövetkeztének valószínűsége, a kockázat mértéke? (Példa: fokozott veszéllyel járó munkakör betöltése.) Várható-e változás a család anyagi helyzetében, vagyongyarapodás vagy más, ezt érintő esemény (például: nyugdíjazás, gyermekszületés, beiskolázás).
Mindig mérjük fel, hogy mekkora összeget tudunk havi rendszerességgel vagy egyszeri tartós lekötéssel elkülöníteni a biztosítási célra! Nem javasolt gondolkodás aláírni egy szerződést sem, a biztosítási ajánlat megtétele előtt mindig át kell tanulmányozni a szerződési feltételeket, biztosítási szabályzatot! Különösen igaz ez a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében, amely biztosítási termék több kockázatot hordoz!
2. Utazási biztosítás
A külföldi utazás során váratlanul bekövetkező balesetre, megbetegedésre, poggyászkárra vagy az egyéb, biztosítási kötvényben meghatározásra került kockázatokra nyújt fedezetet. Biztosítási díj jellemzője: egyszeri díjas, azonnal egy összegben kell megfizetni. A kötvény érvényessége az előre meghatározott utazási időtartamhoz igazodik.
Különbözők a termékek abból a szempontból, hogy melyek a vállalt kockázatok, hogyan alakulnak a biztosítási szolgáltatások értékhatárai, és mindezek függvényében alakul maguknak a konstrukcióknak az ára-díja. Összege rendszerint napi 250-700 Ft között van.
A beteg vagy a sérült biztosított hazajuttatása, pénzsegély közvetítése, tolmács-szolgálat, jogvédelem (ügyvédi költség, óvadék, illetéket kifizetése), elveszett útiokmányok pótlásának költségei, személygépcsi hazaszállítása, poggyászkésedelem, légikatasztrófa miatti haláleset.
A fogyasztó által magával vitt vagyoni értékek, a célországban rendelkezésre álló egészségügyi ellátás, esetleges baleseti, betegellátási költségek, a fogyasztó életkora, egészségi állapot, igénybe venni szánt közlekedési eszközök, az utazás ideje, az utazás, üdülés esetleges kockázatai annak tervezett programjai alapján.
A kockázat fényében alacsonyabb vagy inkább magasabb díjú biztosítás megkötése látszik szükségesnek. Drága egészségügyi szolgáltatásokat kínáló ország esetén célszerű a magasabb fedezetet nyújtó biztosítás igénybe vétele. Kiegészítő sportbiztosítások: fedezetet nyújtanak például síelés vagy más, hasonló sporttevékenység közben bekövetkezett kár esetén.
Lényege, hogy a bajba került ügyfél rendelkezésére áll egy általában magyar nyelvű, éjjel-nappal elérhető telefonos ügyfélszolgálat. Információt kap általa a további teendőiről, lehetőségekről, ezáltal intézkedik a biztosító egyben az ellátásról, így például visszaigazolja az adott egészségügyi intézménynek, hogy állja a biztosított kezelési költségét.
Jellemző, hogy az adott biztosítási termék több eseményt kizár a biztosított kockázatok köréből, erre oda kell figyelni. Érdemes tájékozódni már előzetesen, hogy esetleges káreseménykor milyen iratokat kell benyújtani, azok beszerzése utólag nehézkessé válhat. Ezeket a biztosítási feltételek tartalmazzák. Gondoskodni kell az egyéb, igazoló okmányok meglétéről az utazás során, például: biztosítási kártya.
Európán kívül kötött szerződések esetében gyakran kerül felszámításra úgynevezett pótdíj. Ennek lehetőségéről szintén előre célszerű tájékozódni. Oka: a biztosító nagyobb kockázatvállalása. Életkori pótdíj: meghatározott életkor felett fizetendő. A pótdíj további, jellemző alkalmazása: kiemelt kockázattal járó sporttevékenység esetében.
A bankkártyákhoz általában kapcsolódik valamilyen utazási- vagy balesetbiztosítás, ezek alapdíját már a bankkártya díja tartalmazza. Ha mégsem járna a kártyához ilyen biztosítás, rendszerint egy éves időtartamra lehetőség van külön díj ellenében biztosítást kötni. Ez esetben is megismerésre szorulnak a biztosítás feltételei, miszerint milyen kockázatokra terjed ki az adott szolgáltatás!
3. Lakásbiztosítás
A fogyasztó lakásában, épületében bekövetkezett kár (például: vihar, tűzkár, vízkár) fedezése a biztosítási összegből, de
védelmet nyújthat adott konstrukció esetén a például betörésre vagy épp a biztosított utcán parkoló gépjárművében keletkezett kár esetében is.
A biztosítás kiterjedhet ingatlanokra (például: garázs, lakás, nyaraló, családi ház) és ingóságokra (például elektronikai eszközök). Az alapfedezetet kiegészítve lehetőség van például sajátos igény alapján további káresemények fedezésére is a szerződés alapján. Kiegészítő biztosítások köre kiterjedhet: például rablás, betöréses lopás esete, vezetékes víz által okozott kár vagy épp tűzben vagy árvízben elveszett, megsemmisült tárgyakra, azok pótlásának költségeire.
Fel kell mérni pontosan, mire terjed ki a biztosítás köre. A fizetendő díj kapcsán mérlegelési szempont annak összege: elképzelhető, hogy pár ezer forintos differencia folytán maga a biztosítási összeg több millió forinttal lesz nagyobb, amely adott esetben fedezi például az ingatlan teljes újjáépítését. Ez esetben nem érdemes spórolni a biztosítási díjon a biztosítási összegre érdemes odafigyelni
A biztosító fizetési kötelezettsége rendszerint csak azokra az ingóságokra terjed ki, amelyet a fogyasztó előzetesen bejelentett.
Célszerű időnként felülvizsgálni a meglévő biztosítást, amennyiben a vagyonba értékesebb vagyontárgy került, javasolt kérni a biztosítási fedezet kiterjesztését.
4. Gépjárműbiztosítás
I. Casco biztosítás
II. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
A Casco biztosítás
A fogyasztó saját gépjárművét védő vagyonbiztosítás, amely a gépjárműben keletkezett, külön szerződésben meghatározásra került károk bekövetkezése esetén nyújt fedezetet. A Casco szerződés megkötése nem kötelező, hanem önkéntes alapon működik: a gépkocsi tulajdonosa köti azt meg saját belátása szerint. A szerződő fél lehet a tulajdonos vagy épp aki más okból érdekelt a gépjármű állapotának megóvásában.
Az önrész az az összeg, amelyet a biztosított visel a káresemény kapcsán minden esetben. Az önrész meghatározásának módja általában két módon történik: egy százalékos értékkel vagy egy adott összeggel, ezek közül a biztosító a magasabbat vonja lehet a kár kifizetése esetén. Az önrész mértékét szerződéskötéskor a szerződő határozza meg rendszerint minél magasabb az önrész, annál alacsonyabb a biztosítási díj
A díj meghatározása során szerepet játszik az autó életkora, motornagysága, mártörténete, a gépjárműbe beépített extra tartozékok köre. Az utóbbi kört javasolt bejelenteni, mivel a casco biztosítás alapvetően csak a szériatartozékokra vonatkozik, az utólag beszerelt extrákra pedig jellemzően pótdíjat kell fizetni.
A biztosító mérlegeli és dönti el szabadon azt, hogy a szerződéskötést vállalja-e, ennek során figyelembe veszi az autó műszaki állapotát is. Gépjárműhitel igénylése esetén a hitelező általában kötelezi a fogyasztót casco biztosítás megkötésére. A biztosítás köre kiterjedhet a gépjárműben keletkezett károkra, illetve további biztosítási eseményekre, például: lopás, törés, üvegkár, a biztosított által saját maga okozott kár.
Kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás
A felelősségbiztosítás lényege, hogy a biztosító magára vállalja a biztosítási díj fizetéséért cserébe annak a kárnak a megtérítését, amelyet a biztosított okozott. Nem önkéntes, hanem kötelező jellegű: gépjármű a közúti forgalomban csak és kizárólag akkor vehet részt, amennyiben rendelkezik érvényes gépjárműfelelősségbiztosítással. A biztosító csak akkor utasíthatja vissza a fogyasztó szerződéskötésre irányul igényét, amennyiben az jogszabályban meghatározásra került feltételbe ütközik.
A gépjármű üzemeltetésével mások vagyonában a fogyasztó által okozott kár és személyi sérülés esetén a fogyasztó helyett a biztosító téríti meg a károsult kárát. Indok: a gépjárművel történő közlekedés „veszélyes üzem”, az utasok, valamint a gépjárművel is a balesetek során súlyosan megsérülhetnek.
Jellemzője: a balesetmentesen közlekedő fogyasztók olcsóbb biztosítási díjat kötelesek fizetni, míg a balesetet okozókat nagyobb összegű díjfizetési kötelezettség terheli.
A díjat az üzemben tartó köteles megfizetni, akinek személye általában megegyezik az autó tulajdonosával.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiterjed a károsult gépjárművében, valamint személyében okozott károkra, attól függetlenül, hogy a károkozó szándékosan vagy jogellenesen okozta azt. Kiterjed a károkozó gépjármű utasainak kárára is. Amikor a károkozó (tehát a biztosított) felelőssége felmerül, ez esetében a biztosító a kifizetett összeget visszakövetelheti a biztosítottól.
Egy biztosítási esemény kapcsán a károsultak számától függetlenül a biztosító káreseményenként dologi károk esetén 500 milló Ft, személyi sérülés esetén 1600 millió Ft összeghatárig téríti meg a kárt. A biztosítás fedezi az értékcsökkenést is, mivel a károk kijavítása, helyreállítása a forgalmi, használati értéket csökkentő tényező a károkozó ezt is köteles lenne megtéríteni egyébként
A biztosított személyt és a károsultat is kárbejelentési kötelezettség terheli a kár késedelmes bejelentése a biztosító mentesülését eredményezheti akkor, ha a megítélés szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak A kötelező-gépjármű biztosítás kiterjed az egész Európai Unió területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosítók a korábbi szabályokkal ellentétben, már bármikor meghirdethetik tarifáikat. A biztosítási évforduló utolsó napját megelőző 50. napig írásos értesítőben tájékoztatást kap a fogyasztó a biztosítótól, amely tartalmazza a következő biztosítási időszakra érvényes várható díjat. Érdemes felmérni a rendelkezésre álló kínálatot, a különböző biztosítók tarifáit biztosítóváltáskor fel kell mondani a szerződést
A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indokolás nélkül felmondhatja.
A felmondás azonban csak akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
5. Jogvédelmi biztosítás
Biztosítási esemény: a biztosított olyan helyzetbe kerül, amelynek alapján felmerül jogai védelmének szükségessége.
Magában foglalja például az esettel kapcsolatos tanácsadást, hogyan járjon el a biztosított, kiterjedhet a biztosítás az érdekeinek védelmére és képviseletére is az egyéni jogérvényesítésre irányuló eljárásokban.
Egyik ismerőse azt meséli, hogy nagyon kedvező ajánlatot kapott egy alkusztól, mivel egy és ugyanazon szerződés keretében egyszerre biztosítást köt, másrészt a spórolt pénze befektetésre is kerül. Mit tanácsolna ez esetben barátjának? Melyek a casco biztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás közötti alapvető különbség? Mit javasolna annak az ismerősének, aki egy távoli kontinensre utazik, ahol síelni szeretne, mire figyeljen oda és milyen biztosítást kössön meg?
Köszönöm a figyelmet!
