2011. április
Tokod Nagyközség Önkormányzatának Hivatalos lapja
XVII. évfolyam 4. szám
Húsvéti köszöntő Mindnyájan vártuk a zord tél után a tavasz beköszöntét, a természet ébredését, virágzó kerteket, és gyümölcsfákat, borongós napok után a fényt. A napsugárral együtt talán a kedvünk is napsugarasra változik. Tavasszal az egyik legjelentősebb, és legszebb keresztény ünnepünket a Húsvétot köszönthetjük, élhetjük át, együtt emlékezve Krisztus megváltó áldozatára, és feltámadására. Húsvét alkalmával, községünk önkormányzata nevében kívánok minden kedves tokodi polgárnak, kicsiknek és nagyoknak áldott, békés, megszentelt ünnepet. Tóth Tivadar polgármester
• Krízis esetekben pénz-segélyt adunk, vagy élelmiszer csomagot a túléléshez. • Rendszeresen látogatjuk a betegeket, keressük az egyedül élőket. Egyházunk ősidők óta törődik a szegényekkel, ezt a hagyományt kívánjuk tovább éltetni, gyakorolni a szeretet szolgálatot, mert jót tenni jó. Nemcsak kenyérrel él az ember, nagyon nagy az igény a lelki szükségletek kielégítésére. Elmondható, hogy nagyobb a lelki szegénység, mint az anyagi. Ez követeli a legnagyobb áldozatot. Időt szentelni a magányos emberre, meghallgatni és megérteni, megtalálni és orvosolni a sérelme okát, a rég megszokott közösségébe visszavezetni, feloldani feszültségeiket. Ezek megoldására szervezzük évente kétszer a „Betegek Miséjét”, melyre meghívunk közel 200 idős embert. Jó érzés megtapasztalni, hogy örülnek egymásnak. A szentmisét agapé szeretet lakoma követi, ahol alkalom van beszélgetni, panaszkodni, örülni. De a törődés másik formája, hogy minden Karácsonykor személyesen keressük fel az embereket ajándékkal, az örömhírrel. A 2011-es év a „Családok éve”. Nemhiába, hiszen világszerte válságba került a családi intézmény. Naponta szembesülünk a nehézségekkel küzdő családokkal. Amit tehetünk, biztatjuk és bátorítjuk őket a helyes életvitelre, az öngondoskodás fontosságára. Ezen a téren van a legnagyobb szükség az összefogásra, az egymásra figyelésre, különösen a kiszolgáltatott gyermekek segítésében. Összességében pozitív a tapasztalatunk. Egyre többen vannak azok, akik jó szándékkal, adományokkal segítenek. Példaértékű az iszapkárosultaknak gyűjtött pénz és élelmiszer adomány, valamint a karácsonyi és az idei húsvéti élelmiszer felajánlás. Mindezt Teréz Anya szavaival kívánom a csoport nevében megköszönni. „Áldja meg az Isten mind a két kezével azt, aki kinyújtja kezét a szegénynek!”
Tokodi Karitász szervezet Karitász csoportunk 1996-ban alakult 18 fővel. Működési helyünk a Plébánia. Csoportunk a templomunk védőszentjének, Szent Mártonnak a nevét viseli. A helyi egyházközösség irányítása alatt végezzük szolgálatunkat, mely kiterjed az egész település lakosságára, hívőre és nem hívőre egyaránt. Ahhoz, hogy naprakész információval rendelkezzünk, felosztottuk a települést körzetekre és ezekért egy-egy munkatárs felel. Feladatunk az ott élő családok, egyedül élő idős emberek szociális problémáinak enyhítése. A csoport minden tagja rendelkezik alapfokú mentálhigiénés képzéssel, mely elengedhetetlen feltétele a szolgálatnak. Elsősorban elkötelezettnek kell lenni, ahhoz, hogy önként anyagi ellenszolgáltatás nélkül szolgáljuk a rászorult embereket. Alkalmassá kell válni az önzetlen, alázatos, tapintatra, arra a szeretetre, mely képes az elesett embernek erőt és reményt adni, segítséget az újrakezdésre. Folyamatos önismereti tréning, amely saját képességeinket véli felismerni. Mert békét csak akkor vihetek az embereknek, ha az én lelkemben is béke van. Szolgálatunkkal együttműködünk az Önkormányzat Családsegítő Csoportjával, mintegy jelzőrendszerként továbbítjuk a felmerült problémákat. Együttműködésünk őszinte bizalomra épül, találkozásaink rendszeresek, így a krízis helyzetekben azonnal segítséget tudunk nyújtani. Ezek közül néhányat említenék: • Évente kétszer pályázunk EU-s élelmiszer segélyre, mely komoly élelmiszer adomány a rászoruló családoknak, ebben több mint 60 család részesül. • Havi 5.000,- Ft-os gyógyszer segélyben 4 idős beteget támogatunk. • Évi két alkalommal, Húsvétkor és Karácsonykor közel 30 család részesül élelmiszer és tisztítószer adományból, melyet a lakosság segítségével gyűjtünk össze. • Folyamatosan, az év minden hétfőjén nyitott a ruharaktárunk, ahonnan bárki hozzájuthat szüksége szerint ruházathoz, ágyneműhöz, háztartási eszközökhöz. • Szükség esetén, ami egyre gyakoribb, egészségügyi eszközöket, kerekesszéket, járókeretet, egészségügyi betéteket biztosítunk.
Tisztelettel: Szóda Józsefné karitász vezető
1
Tokodi Kopogtató
vezetője tartott előadást, a vállalkozókat érdeklő foglalkoztatási lehetőségekről. Március 11. Az 1848-49-évi forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezését tartottuk a kantinban, majd onnan átvonultunk a 48-as emlékműhöz, koszorúzási ünnepségre. A színvonalas kulturális programért minden közreműködőt köszönet illet. Március 16. Kovács László képviselőtársunk szervezésében lomtalanítási akció zajlott Ebszőnybányán. Az összegyűlt több tonnányi hulladékot másnap a szolgáltató elszállította. A sportöltöző festését megrendeltem, ami sikeresen be is fejeződött az első tavaszi hazai bajnoki focimeccs megrendezéséig (aminek végeredménye 6:3 ide). Március 17. Kálmán Sándor úrral tárgyaltam a PV-től, akivel a tervek aktualizálásáról, a szükséges oktatások megtartásáról egyeztünk meg. Még a délelőtt folyamán találkoztunk az üveggyár jelenlegi tulajdonosának képviselőjével. A megbeszélés során körvonalazódott, hogy a felszámolás során valószínűleg „megfeledkeztek” a szennyvízcsatorna hálózat tulajdonjogának rendezéséről! Felhívtam a figyelmét, a környezetre, emberi egészségre veszélyes szerek mielőbbi eltávolításának szükségességére. Felmerült, egy ipari park kialakításának gondolata a gyárterületen. Alpolgármester asszonnyal, és a TpF. bizottság elnökével beruházásokról, a falugondnok belépéséről, Ebszőny tragikus köztisztasági helyzetéről, az üveggyári óvoda helyzetének rendezéséről tárgyaltunk a hivatalban. Március 18. Munkatársammal áttekintettük az utóbbi két jelentős közösségi rendezvényünk tapasztalatait. Tárgyaltunk Brentonico olaszországi település, és Tokod jövőbeni együttműködésének lehetőségeiről. Este Farszki Tiborral „besoroltuk” a másnapi borversenyre nevezett borokat. Március 19. A Gazdakörrel közösen rendeztük meg a községi borversenyt, aminek eredménye már a honlapon kéne szerepeljen, de mivel nem találom, elmondom itt, hogy a verseny fődíját Páncél Tibor úr nyerte, a legmagasabb pontszámot elért kiváló vörösborával. Az eredményhirdetést követően finom vacsorát kaptunk, majd a fáradhatatlan Kolbert Sándor vezette harmonikás nótaest jelentett feloldódást. Március 21. A Kantin, és udvara sajnos magán viseli a „nyitás” árnyoldalait: van, aki az ereszcsatornán mutatta be harcművészeti jártasságát, mások a kézmosó helyett a frissen festett falat használták kéztisztítónak! Mi nem ezen keveseknek nyitottunk ifjúsági klubot, hanem a józan többségnek, akik felé továbbra is nyitottak vagyunk. A József A. út-Határ út csatornázatlan ingatlanainak tulajdonosaival, és az OMS képviselőjével folytattunk egyeztetést az áldatlan szennyvízhelyzet megoldásáról. A jó hozzáállásnak köszönhetően még ebben az évben megoldást remélünk. Délután rendkívüli testületi ülést tartottunk, aminek témája a kistérségi társulás döntéseit előkészítő társulási megállapodás módosításához való hozzájárulás. Március 22. Az öregiskoláról a szél lesöpörte a hangszórót, az összetört cserepeket kicseréltük. A fogorvosi rendelő tetejét is megbontotta a viharos erejű szél. Március 23. Az önkormányzat hivatalos honlapjának megújításáról tárgyaltuk a hivatalban, ami a szerkezeti változásokon kívül a rendezvényeinkről való friss élményszerű beszámolók megjelentetését is megcélozta. Újabb tanácskozás folyt, az iskola bővítés beruházásának anomáliáit tisztázandó. A szükségesnek tartott lépésekről a következő testületi ülésen döntés születik. Az üveggyári óvoda műszaki ellehetetlenülését megoldó fejlesztési megoldásokat igyekeztem feltárni, gyakorlati tapasztalatok segítségével. Ügyfelekkel tárgyaltam hivatali fogadóidőben.
Polgármesteri eseménynapló 2011. március
Március 1. Az új sportcsarnok, valamint az iskolabővítés kivitelezési hiányosságait mértük fel a helyszínen, szakemberek bevonásával. Térségünk gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberei tanácskoztak a hivatalban tapasztalataikról, és közös teendőikről. Március 2. A beszerzendő térfigyelő kamerák minőségi követelményeiről, a gyakorlati megoldásról egyeztettünk Juhász Sándor úrral. A családsegítő munkatársaival tárgyaltunk az aktuális feladatokról. Március 3. A DEMA kft. szakemberével tárgyaltunk az Üveggyárba vezető vasút melletti földút tervezéséről. Nehezíti az út szilárd burkolattal történő ellátását, pályázati támogatás elnyerését az, hogy az egész MÁV tulajdonban van. A Dorogi Nehézatlétikai Klub vezetőjével tárgyaltam a tokodi birkózók támogatásáról. Hosszú távon lehetővé válna a konditerem megnyitása az érdeklődők előtt. A római fesztivál rendezvényeiről egyeztettünk munkatársaimmal. A dorogi kistérségi tanács ülésén vettem részt, ahol a szociális étkeztetés térségi szintű megoldása volt napirenden. Március 5. Szombat lévén, Sárisápra voltam hivatalos, a területi borverseny eredményhirdetésére. A kantinban folytatódott a program, ahol a nők bálján köszöntöttem a szebbik nem jelenlévő tagjait. Üveggyárban a művelődési házban szintén nőnapi bál volt, itt is tiszteletemet tettem. Március 7. Ügyfeleket fogadtam a hivatalban, ami sokszor olyan dolgokra irányítja a figyelmünket, amit nem vennénk észre. Az Ister-Granum együttműködési csoportosulás közgyűlése volt Esztergomban, ahol új tisztségviselőket választottunk. Az igazgató most újra Ocskay Gyula lett. Március 8. A nőnap alkalmával köszöntöttem a hivatalban a hölgyeket. A délutáni Téltemető program utolsó egyeztetései folytak, közben a nagyvölgyben minden elkészült a szereplők, és a vendégek fogadására. A Téltemető műsor nagyon színvonalas volt, sok-sok humorral, a szépszámú nézősereg nagy gyönyörűségére. A napsütéses kora tavaszi idő, és a finom borok is elősegítették a rendezvény sikerét. Mindenkinek köszönet, aki e szép rendezvény körül bábáskodott. Március 9. A VÁTI és a PRO TERRA kft. szakembereit hallgattuk meg arról, milyen módon, és anyagi feltételekkel készítenék el községünk településrendezési terveit. Alapkérdés, hogy a településfejlesztési koncepció az itt élők véleményét tükrözze, ami alapján azután a tervek elkészülhetnek. A József Attila u.-Határ u. csatornázatlan ingatlanai ügyében kerestek meg az ott lakók. Az „Együtt Tokodért” alakulóban lévő egyesülettől kerestek meg, ismertetve elképzeléseiket, valamint továbbítva lakossági észrevételeket. Hallhattam még egy vállalkozótól az üveggyári fagyizóval kapcsolatos tervei felől. Horváth Mihály úrral, a Gazdakör új elnökével, a civil egyesület terveiről, finanszírozásáról beszéltünk. Március 10. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye vagyonkezelőjével beszéltem az öregiskola lehetséges hasznosításáról. Úgy tűnik, tovább kell keresnünk a megoldást. Elkészítettem az önkormányzat négy éves gazdasági programjának, a soron következő testületi ülés elé kerülő anyagát. Az Alkotóházban a „Mesterségek ünnepe” tervezett megrendezéséről folytattunk megbeszélést a civil szervezetek képviselőivel, majd a vállalkozók klubja havi rendezvényén vettem részt. A vállalkozók klubjában Romanek Etelka, a Dorogi Munkaügyi Központ
Tokodi Kopogtató
2
Lényeges napirend volt az önkormányzat négy éves gazdasági programjának megvitatása, és elfogadása. A gazdasági program olvasható lesz a honlapon, a hivatal hirdetőtábláján, és a községi könyvtárban. Tudomásul vettük Tokodaltáró önkormányzatának 35/2011. (III. 18) számú határozatában foglaltakat, miszerint 2011. június 30-ai fordulónappal kiválnak a közös igazgatású közoktatási intézményi társulásból. Partnerünk döntéséből eredően, vagy újabb együttműködő partner után nézünk, vagy önállóan működtetjük oktatásinevelési intézményeinket. A Településfejlesztési Bizottság javaslatára megtárgyaltuk a tornacsarnok építés, és iskolabővítés hiányosságait, a dokumentumoktól a felmérés során tapasztalt eltéréseket. A kérdés tisztázására, az önkormányzati érdekek védelmére felkértünk egy nagy tapasztalatokkal bíró ügyvédi irodát. Kezdeményezzük a garanciális javítások elvégzését 2011. április 30-ig bezárólag. A településrendezési terv elkészítésére készültünk kiválasztani egy tervező műhelyt, de végül az az álláspont alakult ki, hogy a munka megkezdése előtt össze kell gyűjteni a lakossági igényeket, és a vállalkozók változtatási indítványait. Ennek érdekében fórumokat rendezünk a településrészeken, ismertetve a jelenlegi szabályozást. A következőkben ingatlanvásárlási kérelmeket bíráltunk el. A közmeghallgatások időpontjait összekapcsoltuk a településrendezési tervet ismertető fórumok időpontjával. A hivatalban elrendelt igazgatási szünetek időpontját határoztuk meg 2011. július 18-31., illetve december 27- 2012. január 1. közötti szakaszokra. Ebben az időben a hivatalban ügyelet működik. A Tokod-Üveggyár Erkel F. utca, valamint a Tokod, meddőhányó melletti lakónegyed lakóinak kérését ismertettem a képviselőtestülettel. Az aláírók az utak állapota miatt fordultak a testülethez, intézkedését kérve. Javaslatként elhangzott többek között mezőőr alkalmazásának lehetősége, rendőrlakás kialakítása Ebszőnybányán, az utcák portalanításának tervezése-ütemezése. Ismét elmondom, hogy az ülések nyilvánosak, minden érdeklődőt szívesen látunk, döntéseink a település honlapján is megtalálhatók.
Március 24. A római fesztivál közreműködőiről egyeztettünk munkatársaimmal. A Duna Takarék vezetője tájékoztatott arról, hogy terveik szerint április 1-jén (nem tréfának szánják) délután üzemelni kezd községünk első bank automatája, a takarékszövetkezet épületére szerelten. Gondolom, ezt már nagyon sokan várjuk (évek óta). A Gerecse Natúrpark vezetőjével kezdeményeztem találkozót, aki nagy elismeréssel fogadta községünk civil szervezeteinek tevékenységéről, településünk rendezvényeiről szóló tájékoztatómat. Pótolva az eddigi hiányosságot, Tokod természetesen bekerült a natúrpark települései sorába. Március 28. Kézhez kaptam Tokodaltáró önkormányzatának március 18-án kelt határozatát, amiben a TTKI-ból való kilépésükről döntöttek. A döntésük úgy 16 millió forintos támogatástól való elesést jelent önkormányzatunknak, aminek pótlása nem kis feladatot ró ránk, és intézményi munkatársainkra. Mogyorósbánya polgármestere tájékoztatott arról, hogy 2,5 millió forintos pályázati támogatásból újra járhatóvá teszik a két település közigazgatási határán lévő „mélyutat”. Délután képviselő-testületi ülés volt, amiről külön számolok be. Március 29. Berta Barbarával a pályázati eljárás szükséges teendőit beszéltük meg. Ötféle jelentős lehetőségről beszéltünk, aminek megindulásáról az adott időpontban beszámolok. Az iskolánk igazgatójával beszéltünk hivatalomban az intézmény jövőbeni működéséről, feladatainkról. Ifjainknak igyekeztem csocsó asztalt keríteni az internetes kínálatból. Egy köztiszteletben álló helyi polgár panaszolta el hivatalomban, hogy fém postaládája 50 évi szolgálat után a tolvajok áldozatává vált. Magasrangú elhintette egyszer, hogy van „megélhetési bűnözés”, amit némelyek úgy értelmeznek, joguk van a becsületes emberek munkájának gyümölcséből megélni. Mi ne féljünk megnevezni a szorgalmas kiskert,- és postaláda tulajdonosokon élősködő dologkerülőket, mert nem lehetnek bátortalanabbak a becsületesek, mint amilyen bátrak a becstelenek! Március 30. A Mesevár óvoda vezetőjével tárgyaltunk az intézmény működésének lehetséges formájáról, majd mérnökökkel felmértük annak lehetőségét, hogy milyen átalakítással lehetne bölcsődét kialakítani az oviban. Munkatársaimmal egyeztettünk a falu tavaszi rendbetételéről (utak, árkok, virágszigetek). Ügyfelekkel, és a meghirdetett állás után érdeklődőkkel tárgyaltam. Március 31. A múlt héten beindult parkosítás folytatódik a faluban, ma a templomnál lévő nagy kanyarban „zöldellő” szigetek kapnak új formát. Az ebszőnyi horgásztavat jártuk körbe Fülöp János kalauzolásával, mert tanösvény létesítésére szeretnénk pályázni. A csapadék, és pangóvíz elvezetését is szeretnénk megoldani, amennyiben a két tó közti keskeny földsáv tulajdonosait sikerül megnyerni az ügynek. Holnap régóta várt esemény ígérkezik: a megújult takarékszövetkezet épületén elhelyezik a bank automatát, így végre nem kell Dorogra, vagy Tátra utaznunk pénzt felvenni.
Tóth Tivadar polgármester Közmeghallgatások időpontjai Tokod Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a közmeghallgatások időpontját a rendezési terv átfogó felülvizsgálata és módosítása kapcsán tartandó lakossági egyeztető fórumok időpontjaira teszi, amelyek az alábbi napokon 17.00 órai kezdettel kerülnek megtartásra: 2011. április 14.(csütörtök) Alkotóház (vállalkozói fórum) 2011. április 28.(csütörtök) Alkotóház (lakossági) 2011. május 9.(hétfő) Liszt F. Műv. Ház (lakossági) 2011. május 16.(hétfő) Közösségi Ház (lakossági) Dics Mária jegyző Ne hagyjuk magunkat, ne hagyjuk egymást!
Beszámoló, a képviselő-testület 2011. március 28-i üléséről Az ülés 16 órakor indult, 12 napirenddel, teljes képviselő-testületi létszámmal. Az előző ülés óta történt eseményeket 14 pontban összefoglalva ismertettem, amit részletesen megismerhet bárki a honlapon, és a Kopogtatóban megjelenő „polgármesteri napló”-ból. Jogos, és megszívlelendő felvetésként elhangzott, hogy a jövőben ünnepeinket az ünnep napján ünnepeljük meg. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a jegyző adott tájékoztatást. Megalkottuk a képviselő-testület működését alapvetően szabályozó rendeletünket. A kormányhivatal javaslatai alapján módosítottuk két korábbi határozatunkat.
Szaporodnak falunkban azok a felháborító jelenségek, amiket ezelőtt jórészt csak a kékhírekből ismertünk. Becsületben megőszült emberek sorban panaszolják, hogy meglopták őket, mindent zárni kell. A zárt kapuk és ajtók sem védenek meg már az éjt nappallá téve „dolgozó” betörőktől, tolvajoktól, akik mindent visznek, kisgépektől a pénzen át, a kolbászig. A veteményest régebben csak az állati kártevőktől kellett óvni kerítéssel, madárhálóval, ma már szatyrokkal, kiskocsival, vagy személyautóval közlekedő szarkáktól próbáljuk – többnyire sikertelenül – megvédeni egész évi munkánk gyümölcsét. A betörések száma is szaporodik, „tippadók” figyelik, ki mikor hagyja őrizetlenül a lakását, és már fényes nappal is megtörténik a betörés, értékeink eltulajdonítása. A rendőröktől hallom, hogy alig győzik jelenté-
3
Tokodi Kopogtató
seiket írni, olyan sok kisebb-nagyobb lopás, betörés történik Tokodon. Erdeinket büszke, derékfájós tolvajok tizedelik: nem hajolnak meg a fa előtt, úgy vágják ki mint a sicc, méteres csonkokat hagyva. Sokan tudunk olyanról is, hogy szerencsétlen rokkantnyugdíjason élősködnek dologtalan emberek, megfélemlítik, elveszik a nyugdíját, számlájára telefonálnak, adósságbehajtót küldenek rá. A megfélemlített ember nem mer szólni, mi pedig tehetetlenül állunk, nézzük, és talán azt gondoljuk, „velünk ez nem történik meg”. Mikor még nem zártuk a kaput, a konyha nyitva volt míg a szőlőben kapáltunk, rossz hírek is csak messziről jöttek, akkor is azt gondoltuk, „reméljük nálunk ilyen nem lesz, velünk ilyen nem történhet”! Most már tapasztaljuk, bizony a bűnözők minket is megtaláltak, az élősködők az utcán a szemünkbe nevetnek. Háborgásomnak azért adtam ezt a címet, mert nem csak háborogni akarok, hanem felébreszteni mindnyájunkat: nem elég magunkat védenünk, egymásra, egymáséra is vigyáznunk kell! Figyeljünk a szomszédunk házára, értékeire, ha tudjuk hogy ő nincs otthon. Ne forduljunk magunkba, látván a romlást magunk körül, hanem forduljunk egymás felé, legyen fontos számunkra a másik ember. A megalakult, és reméljük hamarosan működő polgárőrség, bizonnyal sokat segít majd az áldatlan helyzeten, de ők önmagukban nem teszik helyre a dolgokat. Nekünk kell azt helyretennünk, elhatároznunk, hogy összefogva a többi tisztességes-rendszerető emberrel, nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni! Ne féljünk szólni, felírni a rendszámot, kimondani a nevet, telefonálni a rendőrségre, ha kell. Ha a betörőknek vannak „tippadóik”, mi se maradjunk el a tippekkel, ami védelmünket illeti! Csak akkor riaszthatjuk el innen a belőlünk most vígan élőket, ha látják, mi kiállunk egymásért, vigyázunk egymásra, a falunkra, mi nem olyan népek vagyunk, akiket kihasználhatnak, megfélemlíthetnek! Tóth Tivadar polgármester
rolásával,/ külterület,belterület/ beépíthetőségével,az építési szabályzat előírásaival kapcsolatosak. Térképek segítségével beazonosítjuk a kérdéses ingatlant, tisztázzuk a jelenleg érvényes szabályokat. A változtatási igényeket adatlapon rögzítjük, amit a rendezési terv készítőjéhez eljuttatok. A megbeszélés időpontjai: A vállalkozók részére az Akotóházban április 14-én 18 órától. A lakossági érdeklődők részére az Alkotóházban ápr. 28-án a közmeghallgatást követően. A Liszt Ferenc Müv. Házban május 9-én a közmeghallgatást követően. Ebszőnybányán május 16-án a közmeghallgatást követően. A változtatási igények ezen kívül írásban leadhatók az önkormányzat műszaki előadójánál,valamint az alábbi e-mail címen:
[email protected] Kovács László képviselő Tavaszi takarítás! Ezúton is szeretném megköszönni Rácz Józsefnek, Naár Gábornak és Fidrich Józsefnek az áldozatos munkáját, amivel hozzájárultak a Vájár utcában összegyűlt szemét eltakarításához. Jó lenne, ha példájukat mások is követnék! Kovács László képviselő Vezetőváltás a Gazdakör élén 2011. február 4 -én megtartott gazdaköri ülésen Robotka Rezső úr a Gazdakör elnöke, megromlott egészségi állapotára hivatkozva bejelentette lemondását. Ezzel egyidejűen bejelentette, hogy az új vezetőség megválasztására a márciusi taggyűlésen fog sor kerülni. A Tokodi Gazdakör 2011. március 04-én megtartott rendes gyűlésén a gazdakör régi vezetősége, az elnök úrral egyetértésben lemondott és kiállt a vezetőség fiatalítása mellett. A nagy létszámban megjelenő ( 20 fő ) gazdaköri tag a lemondást tudomásul vette. A gazdakör elnöki pozíció betöltésére egyhangúan felkérés történt irányomban. A megtisztelő felkérést elfogadtam. Ezt követően a jelen lévő tagság egyhangúan meg is szavazta személyemben az új gazdaköri elnököt. A vezetőségi tagokra történt ajánlás és szavazás végeredménye képen a következő vezetőségi tagokkal alakult ujjá a Tokodi Gazdakör: Farszki Tibor, Pánczél Sándor, Szabó Béla, Robotka Dénes. A tagság teljes támogatásáról biztosította az ujjá alakult vezetőséget. A támogatás bizonyságát nem tükrözi talán semmi jobban annál, mint az, hogy a farsangtemetés és a borverseny megszervezése, lebonyolítása szinte zökkenőmentesen történt. A 2011. március 08-án megtartott farsangtemetésen közel 120 liter borból készítettünk forralt bort a rendezvényen résztvevők nagy örömére. A borok nagyobb részét a gazdaköri tagok ajánlották fel. Felajánlás történt még továbbá a Tokodi Borkultúra Egyesület tagjai részéről is, melyet szívesen vettünk. 2011. március 19-én megtartott borversenyünkre összesen 70 db bort neveztek be a tokodi, illetve a szomszédos településen élő boros gazdák. A versenyen 1 db nagy arany, 10 db arany 28 db ezüst és 22 db bronz fokozatú elismerést kaptak a borok. Nagy örömünkre az egyetlen 1 nagy arany elismerést a gazdakör tagja, Pánczél Tibor úr kapta a 2009-es évjáratú vegyes vörös borára. A kimagasló elismerést Tóth Tivadar polgármester úr a Polgármesteri Hivatal által felajánlott külön díjjal jutalmazta meg. A gazdaköri tagok közül a leg eredményesebb Szabó Béla volt, aki 3 db arany, 4 db ezüst és 1 db bronz érmet nyert boraival. A Gazdakör külön díját Szabó Béla kapta a fehér borok között legnagyobb pontszámot elérő Ottonel muskotály borának köszönhetően.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park április havi programja Április 16. szombat (9.00) Kökörcsinvirágzás a Dejtári réten Pusztai élőhely bemutatása Helyszín: Dejtár temploma Részvételi díj: 500/250,- Ft Érdeklődni: Kagyerják Pál (30 / 511-35-68) Április 16. szombat (9.00-13.00) Föld Napja – Pilisszentiván Családi rendezvény a Jági-tó környékén és a Jági tanösvényen Helyszín: Pilisszentiván, Jági-tó és Jági tanösvény Részvételi díj: ingyenes Érdeklődni: Karlné Menráth Réka ( 30 / 663-46-69) Április 17. vasárnap (11.00-16.00) Föld Napja – Budapest Természetismereti vetélkedő, civil szervezetek bemutatkozása, állatbemutatók, virágvásár, koncert Helyszín: Budapest, Pál-völgyi barlang, kőfejtője Részvételi díj: ingyenes Érdeklődni: Kővári Anita ( 30 / 663-46-70) Berta Barbara pályázati referens
TISZTELT OLVASÓ ! A település Rendezési Tervét hozzá kell igazítani a tervezett önkormányzati fejlesztésekhez, valamint a lakossági és vállalkozói igényekhez. Ezért az alábbi időpontokban várom az érdeklődőket minden olyan kérdés megbeszélésére,amelyek az ingatlanok beso-
Tokodi Kopogtató
4
A zsűri elnöke Nyergesi Rezső úr, elismerően szólt a bírált borokról és a borverseny színvonalas megrendezéséről. Kihangsúlyozta, annak ellenére, hogy elég szélsőséges időjárás volt a tavalyi évben, ami nem kedvezett a szőlőnek, a versenyen jó borokkal találkoztak a versenybírák. A borverseny eredményhirdetését megelőző műsort legifjabb Süveges Zoltán nyitotta meg egy vers elszavalásával. Ezt követte a Tokodi Mesevár Óvoda és a Móra Ferenc Általános Iskola tánckarának bemutatója. A programot Szentesi Gáborné zárta szintén egy vers elszavalásával. A programban résztvevők felkészítését végző óvónőknek és tanárnőknek, Szentesi Gábornénak, legifjabb Süveges Zoltánnak, valamint minden egyes résztvevőnek ezúton is szeretném megköszönni a gazdák nevében is azt, amiért színvonalas előadásukkal színesebbé tették a borversenyünk eredményhirdetését. Horváth Mihály gazdakör elnöke
Vili már az üveggyárban dolgoztak. A községtől szegénységi bizonyítványt kaptunk, így az orvosnak legalább nem kellett fizetnünk. Könyvre vásároltunk. A boltos beírta a vásárolt termékeket és a fizetés utólag történt, amikor pénzhez jutottunk. Sokat segített nekünk a boltos Mihalik család és Szabó Vilmos hentes. A legkisebb lánytestvérünket egy altárói család örökbe fogadta, hogy segítsen rajtunk. Szeretettel nevelték őt és velünk rendszeresen tartották a kapcsolatot. Szerényen éltünk, de szeretetben, Vasút utcai (ma Bercsényi utca) családi házunkban. • Annyi gond közepette mikor került sor önálló család alapítására? 18 éves koromban mentem férjhez Kerekes József bányászhoz, aki akkor Altárón, majd Erzsébet aknán, annak víz alá kerülése után pedig a XVII-es aknán dolgozott. Családi házat építettünk és 1962ben beköltöztünk a Deák Ferenc utcai otthonunkba. Minket is meglátogatott a gólya, négy gyermekünk született. Taníttattuk őket, így lett Jóska kőműves, Annus cukrászmester, Gábor kárszakértő (jelenleg a tokodi Sportegyesület elnöke), Gizi pedig matematika tanár.1973-ban tüdőrákban meghalt a férjem, aki jó családapa volt, azóta özvegyen élek. Az utóbbi években súlyos betegségeken estem át, amelyek következménye a mozgáskorlátozottságom. De mindazt, amiben egészségi állapotom gátol, szerető családom elvégzi körülöttem. Igazán büszke vagyok rájuk! • Mikor döntött úgy Annus néni, hogy kereső foglalkozást vállal, és milyen területeken tette azt? Eddig életem közepén 45 évesen. Gábor katona volt, Gizi még tanult és nekem mindössze 1500 Ft volt az özvegyi nyugdíjam, szükség volt a keresetemre. Az Aranykalász Termelőszövetkezet virágkertészetében dolgoztam, azután szakácsnő voltam Péliföldszentkereszti Vájártanuló Intézetben. Majd jártam a falut az orvossal baromfi és sertésoltások időszakában. Amikor a községi könyvtár a tűzoltószertárban működött, napi 4 órában három és fél évig könyvtáros voltam. • Igen emlékszem, mert akkor is könyvtárjáró voltam és magam is tapasztaltam, hogy milyen közvetlenül, kedvesen és mosolyogva foglalkozott az olvasókkal és hogy mennyire tudott bánni a gyermekekkel. No de menjünk tovább. 1979-ben a Lukácsi Máté kultúrotthonba kerültem és 11 évig voltam ott gondnok, és mellette diszkót is vezettem. Nagyon szerettem a fiatalokat és jól tudtam velük szót érteni a rendezvényeken is. A kultúrotthonból mentem nyugdíjba 68 évesen. Társadalmi elfoglaltságban láttam el 12 éven át a Szülői Munkaközösség elnöki feladatait, és 25 évig a helyi tanács testületi tagjaként tevékenykedtem életünk jobbá tételéért, a község fejlesztéséért. Római katolikus vallásomat folyamatosan gyakoroltam. Korábban imádkozó voltam a templomban, most pedig imaközösségben veszek részt, amelyben hetente egy napon együtt imádkozunk nemzetünkért, vezetőinkért, családjainkért, a falunkért. • Elfoglaltságai mellett nyilván volt némi szabadidő is, amikor kedvenc időtöltésének hódolhatott. Mi, vagy mik voltak ezek? Tudok és mindig szerettem varrógéppel varrni, de mellette kedvenc kézimunkám is volt, mégpedig a hímzés, munkáimmal kiállításokon is részt vettem. • Öröm – bánat – boldogság, ezek az érzelmek hogyan ötvöződnek Annus néni életében? Úgy érzem, hogy jól. Volt részem jócskán bánatban, de vidám természetem segített azok elűzésében. Maga az ÉLET pedig örömmel töltött el és tölt el ma is. A boldogság? Volt és van részem benne most is, hiszen gyönyörű családom van. Jó és képzett gyermekeim vannak, akikről már szóltam, de nemcsak ők, hanem 8 unokám is hasznosította képességeit. Közülük Zsuzsa nem tanult az általános iskola után tovább. Anna és Gábor középfokú, Kata, Ági, Judit, Márti és Zsolti felsőfokú végzettséget szerzett. Jó szándékú, szerető gyermekek mindannyian. Mellettük számomra örömszerző még a 7 dédunokám. Mindenkivel el tudtam beszélgetni életem során és több embert sikerült megbékéltetnem egymással. Csak a betegségem tompítja mostanság a boldogságérzetemet. • Milyennek tetszik látni a jelent? Nem jónak, rossz időszakot élünk. • Sok-sok tapasztalattal a háta mögött, 88 évesen melyek azok a bíztató szavak, amelyeket tetszik mondani a Tokodi Kopogtató olvasóinak?
ATM Tokodon Ma már ATM (bankjegykiadó automata) működik Tokodon, a Duna Takarék helyi bankfiókjának bejáratánál! Köszönjük a magyar tulajdonú bank vezetőinek, hogy kérésünket meghallgatva, és ígéretüket betartva, Tokodot is integrálták azon települések hosszú sorába, amelynek lakói helyben intézhetik bankkártyás ügyeiket, és nem kell elzarándokolniuk náluk szerencsésebb környező községekbe, városokba. Mondhatnánk, „ezt is megértük”! Tóth Tivadar polgármester Portré ecset nélkül Kerekes Józsefnéről „mindenki Annus nénijéről” Minden településen él úgymond „nyüzsgő” ember, olyan akire mindig lehet számítani. Szinte minden érdekli, ami a településen történt, vagy történik, mindenkit útba tud igazítani, szívesen részt vesz a közéletben, támogatja és vigyázza a jót, és tesz a rosszat szülő megnyilvánulások ellen. Tokodon egyikük, és a legidősebb, a még most is szép arcú, szellemileg friss KEREKES JÓZSEFNÉ sz. JUHÁSZ ANNA aki a tőle megszokott szívélyességgel elégíti ki kíváncsiságomat. • A faluban Annus nénit többnyire Dömötör Annusként emlegetik, ha szóba kerül. Miért? Az I. világháborúban több ellenséges nemzet katonája fogságba esett. Az Esztergom-i fogolytábor szűknek bizonyult és Tokodon – a Kolóniában – is számos foglyot helyeztek el. Az én 1894-ben született orosz nemzetiségű édesapám is ide került. Megismerkedett a négy évvel fiatalabb édesanyámmal Juhász Margittal. Házasodni akartak, de csak úgy tehették, ha édesapámat honosítják. Szerették egymást és a nagyapám örökbe fogadta őt, így lett a neve Juhász Dömötör (innen a ragadványnevem). 1920-ban összeházasodtak. Édesapám Czezner Jánosnál kitanulta a cipész mesterséget és ortopéd cipészként dolgozott. Szép és jó munkát adott ki a kezéből, ezért sok munkája volt. Rendszerint én vittem a kész cipőket, csizmákat a gazdákhoz, akik sok esetben utólag fizettek, többen tartoztak neki. Emlékszem ketten meg is haltak mielőtt tartozásukat rendezték volna. • Úgy tudom, az évek múlásával egyre többen ülték körül az asztalt. Igen. Jöttek sorban a gyerekek: 1921-ben Béla, 1922-ben Margit, 1923-ban személyem, 1924-ben Vilmos, 1926-ban Mária, 1931-ben Tibor, 1935-ben Emerencia. Sajnos már csak hárman vagyunk életben. Szüleim annak a kornak legsúlyosabb betegsége, a tüdőbaj áldozatai lettek, édesapám 1936-ban, édesanyám 1939-ben. Harminchatban 13 évesen már cseléd voltam Pesten. Kérdezte tőlem a gazda: „aztán mit tudsz te?” Mondtam, hogy mindent. • Hogy tudtak boldogulni a szülők nélkül maradt gyermekek? Úgy, hogy 16 évesen – feladva a cselédséget – én lettem a „mama” hiszen a legkisebb testvérem még csak 4 éves volt akkor. Béla és
5
Tokodi Kopogtató
Türelem – szeretetbe ágyazott barátság – vidámság. Hogy teljes legyen Annus néni boldogsága gyógyulást kívánok és köszönöm a beszélgetést!
4. b. osztály „B” épület Osztályfőnök: Kostyálné Hajnali Katalin Napközis nevelő: Kiss Károlyné Osztálylétszám: 13 fő (6 lány, 7 fiú) Napközis létszám: 6 fő A 4. osztályra nagyon jó osztályközösséggé kovácsolódtunk. A viszonylag alacsony létszám miatt a szabadidejük nagy részét is szívesen töltik egymással a tanulók. Minden tavasszal kerékpáros túrát szervezünk, mely jó hangulatban, kellemes élményekkel tölt fel bennünket. Barkácsolni is nagyon szeretnek a tanulók, a sok ügyes kezű kislány és kisfiú közösen készített munkájával díszítjük osztálytermünket. Kedvenc elfoglaltságuk közé tartozik a társasjátékozás, rejtvényfejtés, logikai játékok megoldása. Mindig izgatottan várjuk a közös iskolai programokat, legutolsó ilyen volt a remek hangulatú farsangi bál. Kedvelik az állatokat, gyakran van olyan kisgyerek, aki kóbor kutyust fogad otthonába és azt gondozza (még ha ideiglenesen is). Mivel hamarosan ötödikesek lesznek, tudatosan készülünk a felső tagozatos évekre sok gyakorlással, beszélgetős foglalkozásokkal. Osztályunkból 5 tanuló vásárolt színházbérletet, ami öt előadást foglal magába. Mindig élvezettel mesélik el a többieknek az ott látottakat, hallottakat. Remélem, hogy az osztály a jövőben is marad ilyen jó közösség, tanulmányaikat továbbra is szorgalmasan, kitartóan végzik. Kívánok nekik mindezekhez sok sikert a felső tagozatban.
Soós Rezsőné
4. a osztály bemutatása
Osztályfőnök: Kelenföldi Nóra Német nemzetiségi nyelvet tanító: Molnár Rita Napközis nevelő: Nagyné Perakovits Henriett Informatika tanár: Fábián Ildikó Logopédus: Ráblné Jákli Mária Fejlesztő pedagógus: Kajtárné Pánczél Mónika Osztálylétszám 20 fő, ebből 7 lány. 2 tanuló bejáró a pincéktől. Napközis tanulók 9-en vannak. Fejlesztésre jár 2 gyerek, SNI-s egy tanuló. A félévi átlageredmény a 4-es átlag körül volt. A készségtárgyaknál fölötte, a többinél alatta. Vannak kiemelkedően jó tanulók, 3 kitűnő, 3 jeles, de vannak nagyon gyengék is. Nekik segít Marika néni, Móni néni és én a felzárkóztató órákon. Mindhárman igyekszünk a maximumot kihozni a gyerekekből. Szeretik ezeket a foglalkozásokat, bár lenne rá több lehetőség. A tehetséges gyerekek külön feladatokat kapnak magyarból, matematikából, amit otthon elkészítenek, majd az iskolában együtt értékeljük. Idén lesz kompetenciamérés is, többen otthon is készülnek rá, hiszen az internet segítségével erre is van mód, ill. az informatika órákon is gyakorolhatnak a nem mindennapi feladatok megoldásával. Sok tanuló jár külön órákra: labdarúgás /ebből egy Budapestre/, néptánc, torna, zeneiskola, énekkar, német szakkör, angol szakkör, hittan, kerékpározás, gyógytorna, birkózás, tánc és nem utolsó sorban a bábszakkör. A bábszakkör tagjai most 12-en vannak, elsős koruk óta együtt készülünk az iskolai és falusi rendezvényekre, valamint a Nyergesújfalui Regionális Bábfesztiválra és Versenyre. Tavaly ezüstérmesek lettünk, idén, mint utolsó évesek együtt, szeretnénk „aranyosak” lenni. Az óvodában is megmutatják gyermekeink a tudásukat. Idén eljátszottuk a Melyiket a kilenc közül? című darabunkat, amelyhez a csodálatos bábokat Pánczél Éva készítette, a díszletet Kapa Melinda festette. Az osztályközösség a 4. évfolyamra remekül összekovácsolódott, annak dacára, hogy több csoportból érkeztek az óvodából, sokat vannak együtt iskolán kívül is és már tanulópárok is kialakultak. Remélem, ez a továbbiakban még szorosabb lesz. Az iskolai programokban /színházlátogatás, planetárium, cirkusz, állatkert, stb./ sokan részt vesznek. Úgy gondolom, hogy az együtt töltött évek során egy remek kis közösség alakult ki. Törekedtem arra és törekszem is mindig, hogy legyenek toleránsak egymással a gyerekek és szeressék egymásban azt, ami a jó.
Kostyálné Hajnali Katalin osztályfőnök
TOKODI MESTEREK, MESTERSÉGEK ÜNNEPE! GYŰJTŐK, TERMELŐK BEMUTATKOZÁSA! A közelmúltban egy beszélgetéskor büszkén emlegettük a tokodi mestereket, ügyes kezüket, szép munkáikat, akik jó hírét viszik a falunak. Tokod faluban olyan sok tehetséges, ügyes mesterember dolgozik, hogy meg kellene őket ismertetni szomszédainkkal. Időnként bizony előfordul, hogy mi magunk sem ismerjük a szomszéd munkáit, kiemelkedő mesterségbeli, művészi tudását. Gondolunk itt a különféle kézművesekre, egyes szakmák jeles képviselőire, egy-egy borász megjelenésére, gyűjtők bemutatkozására. A beszélgetés után a Tokodi Faluközösségi Egyesület első gondolata, „ezt bizony érdemes megfontolni” településünkön belül is becsüljük meg, ismerjük meg mestereinket. Javasoltuk, kellene egy bemutatkozási lehetőséget találni a településen belül mestereinknek, képzőművészeinknek. Az ötlet lelkes pártfogókra, követőkre talált, Önkormányzati, intézményi és civil szervezeti összefogással megvalósítható ez a javaslat. További beszélgetés alkalmával újabb javaslatok, kiegészítések merültek fel, tegyük még teljesebbé a falunk, az itt lakók értékeinek bemutatását úgy, hogy az új nemzedék, gyerekek, fiatalok érdeklődését is felkeltsük. Tervezzük: 2011 szeptember 10.-én szombaton megrendezzük a mesterek, képző- és iparművészeink, gyűjtőink, termelőink, tenyésztőink bemutatását, bemutatkozását. A bemutató helye a Móra Ferenc Általános Iskola, sportcsarnok, Mesevár óvoda, és a Hősök szobra körüli hely. Terveink szerint a bemutatkozás kiállítási területből, kézműves foglalkozásból, terménybemutatóból, kisállat bemutató, „simogató” részekből állna. A terület kialakítása, az eszközök összeválogatása természetesen a bemutatón, kiállításon résztvevők számától, igényeitől függ.
Kelenföld Nóra osztályfőnök
Tokodi Kopogtató
6
Az előkészítés fontos részeként, elsőként felkeressük személyesen és e „Kopogtatón” keresztül a falu lakosságát fontolják meg, nézzenek körül, mit tudnának bemutatni, ki mit gyűjt évek óta, ami magának is örömet jelent, bemutatása mást is megörvendeztethet. Jelentkezési ív kitöltésével lehet jelentkezni a bemutatóra, melyet az Alkotóházban és a Könyvtárban lehet igényelni. A jelentkezési ív egy-egy pontja rákérdez az esetleges tárgyi, vagy egyéb kívánságokra, szükségletekre, a kiállítás rendezésénél figyelembe fogjuk venni ezeket a megjegyzéséket. Reményeink szerint sok bemutatásra való, bemutatásra váró anyag van. Hogy a felkészülést időben el tudjuk kezdeni, kérjük a jelentkezési íveket május 30-ig adják le az Alkotóházba vagy a Könyvtárba. Bemutatkozásra szántunk gyűjteményeket, iskolások, fiatalok „gyufásdoboz” gyűjteményét is, kézműves, iparművészeti alkotásokat, vállalkozók bemutatható munkáit, munkáiról készült fényképeket, régiség gyűjteményeket stb, „mindent ami érdekes”, mindent ami „nekem”, és másnak is érdekes lehet. A benyújtott jelentkezések után minden érdeklődőt föl fogunk keresni, és megbeszéljük a részleteket, hogyan tudjuk igényesen összeállítani a bemutatkozást.
Egészséges ételek Robotka László ajánlásával Sárgarépa Előnyei: kitűnő forrása a béta-karotinnak (az A-vitamin előanyaga), nagy mennyiségű élelmi rostot tartalmaz. Hátrányai: növényvédő szerek maradványait tartalmazhatja. A táplálkozás szempontjából a sárgarépa legnagyobb értéke, hogy sok béta-karotint tartalmaz. A vér alacsony béta-karotin szintje fokozhatja a rákbetegségek kockázatát. Az is köztudott, hogy a béta-karotin véd a szabad gyökökkel szemben. A szervezet béta-karotint szükség szerint A vitaminná alakítja, amely fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. Sötétben is látni: Az A-vitamin hiány egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptorainak működéséhez szükséges A vitamin nem áll rendelkezésre. A-vitamin hiány esetén, már napi egy répa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. Nyersen van főzve? Ellentétben a többi zöldségfélével, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa béta-karotin tartalmának mindössze 25 %-át tudja hasznosítani. A főzés károsítja a sejtfalakat, és ha a főtt sárgarépát zsírokat is tartalmazó étrend részeként fogyasztjuk, akkor a szervezet a karotin tartalomnak több mint a felét felszívja. A pépesített sárgarépa jót tesz a hasmenéses csecsemőknek, mert alapvető tápanyagokkal és szénhidrátokkal látja el őket. A sárgarépa mérgező vegyületeket is tartalmazhat, a rendszeres ellenőrzések egyes mintákban a megengedettnél lényegesen több növényvédő szert mutattak ki. Hámozással, és a répa csúcsának levágásával azonban a szer maradványai eltávolíthatók.
Süvegesné Ifjú Ildikó szervező
A felnőtt csapatot Schalk Károly dirigálja, idestova 18 éve. Az ő vezényletével kerültünk fel a megyei I. osztályba, ahol azóta is biztosítjuk helyünket. Károly pályafutását Nagysápon kezdte, majd tehetsége révén igazolt játékos volt Esztergomban, Dorogon és Nyergesújfalun is. Az ifi csapatot a téli pihenő alatt vette át nagy lelkesedéssel, a nyergesi Varga Sándor, aki a 90-es évek elején, mint támadó középpályás futballozott Tokodon. Köszönet illeti még lelkiismeretes munkájáért Seres István pályagondnokot. A csapat vezetőségi tagjai: Schalk Károly, Tolnai István, Ollé Istvánné, Manga Zsolt. Bevételeink legnagyobb részét 3,4 millió forintot az önkormányzati támogatás teszi ki. További bevételeink a bérlet eladásból (2010-ben 66.000,- Ft) és a belépőjegyek megvételéből (vasárnaponként 15-20.000 Ft) származnak. Köszönet illeti még azokat a kedves szurkolóinkat is akik adójuk 1 %-ával támogatták egyesületünket. Kiadásaink: orvosi igazolások, autóbusz bérlés, játékvezetői díjak, pályagondnok és szertáros munkadíja, nevezési és tagsági díjak, továbbá mezek, cipők felszerelések vásárlása. Itt szeretnék köszönetet mondani támogatóinknak: Resszer Pékség, Szarka Gyula és családja Lábatlan (szódavíz), Manga testvérek (társadalmi munka, pénzbeli támogatás), Egri Józsefné (edzéseken még használható felszerelések), FROMO KFT. Hundzsa László és Márkus Ferenc (labdák, mezek), Tolnai István (24 db törölköző), Varga Attila (pályaelválasztó korlát), Tarcsai László (homlokzati dekorációs festés).
Húsvéti kalács Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 egész tojás, 2 tojássárgája, 5 dl tej, 5 dkg élesztő, 15 dkg vaj, 20 dkg kristálycukor, 1 citrom, só. Elkészítés: Az élesztőt egy kanál cukorral kevés langyos tejben elkeverjük, hozzáadunk két evőkanál lisztet, alaposan eldolgozzuk. Körülbelül fél órát langyos helyen kelni hagyjuk, majd elkeverjük a többi liszttel, az egész tojásokkal és a tojássárgákkal, a maradék tejben feloldott cukorral, csipetnyi sóval s reszelt citromhéjjal. Dagasztani kezdjük, s a vajat apránként hozzáadva hólyagosra dolgozzuk. Letakarjuk, három-négy órát kelesztjük. Ha duplájára kelt a tészta, három részre osztjuk, egyforma vastag, hosszúkás darabokat sodrunk belőle, majd fonatot készítünk, s abból koszorút formázunk. Kivajazott formában vagy sütőlapon ismét hagyjuk kelni még fél órát, majd a tetejét megkenjük tojással, s előmelegített sütőben, 200 fokon készre sütjük.
Nyerges 40/20 teljesítménytúra A Négy Égtáj SE idén 2. alkalommal rendezi meg a Nyerges 40/20 teljesítménytúrát. A gyalogtúra időpontja: 2011. április 23. Nevezés és rajt mindkét távon a nyergesújfalui tavaknál lévő Tó Büfénél 7 órától 10 óráig lehetséges. Nevezési díj a 20 km-es távon 200 Ft, a 40 km-es távon 400 Ft. Szintidők: a 20 km-es távon 7 óra; a 40 km-es távon 10 óra. Induláskor mindenki kézhez kapja az útleírást. Részletes versenykiírás: http://www.negyegtajse.hu oldalon.
Olléné Kerekes Nusi Tokodi SE tudósítója
7
Tokodi Kopogtató
Közérdekű telefonszámok Villany - műszaki hiba bejelentés: 06-80-533-533 Gáz - műszaki hiba bejelentés: 06-80-440-141, 06-80-820-141 Víz - műszaki hiba bejelentés: 06 80 426 426 Jurop Telekom - ügyfélszolgálat: 06 33 502 355 T-com - műszaki hiba bejelentés: 194, 06/80-555-194 Invitel - műszaki hiba bejelentés: 1445 Rendőrség segélykérő telefonszám: 107 Tűzoltóság segélykérő telefonszáma: 105 Mentők segélykérő telefonszáma: 104
Hirdessen Ön is a Tokodi Kopogtatóban Hirdetési felületek és hirdetési díjak: 1/2 oldalfelület megjelenés díja: 8000 Ft 1/4 oldalfelület megjelenés díja: 4000 Ft 1/8 oldalfelület megjelenés díja: 2000 Ft
Tokod Nagyközség Önkormányzatának hivatalos lapja Felelős szerkesztő: Tóth Tivadar Főszerkesztő: Robotka László Szerkesztő: Bérces Jánosné Elérhetőségek: Tel.:06-33-468-673 Email:
[email protected] Web: http://www.tokod.hu Készült a Spori Print Vincze Nyomdában, 1600 példányban
Tokodi Kopogtató
8
