HUNGARY
2014
Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz
TARTALOMJEGYZÉK
I. Az árvízkockázat-kezelés (ÁKK) tervezési folyamata Az Európai Unió 2007-ben elfogadta az árvízkockázatok kezeléséről szóló irányelvet (2007/60/EK irányelv az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről - Árvízi Irányelv, ÁI). Az irányelv célja: Az árvízkockázatok csökkentése és az árvizek káros következményeinek csökkentése. Az ÁI keretet ad a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. Az ÁI hatókörébe tartozik az árvízvédelem, belvízvédelem és a helyi vízkárelhárítás is. Fontos feladat a lakosság felkészítése és veszélyérzetének tudatosítása, információk átadása, a társadalom bevonása az előzetes felmérésekbe és döntéshozatalba. Az Irányelv a tagállamok részére előzetes árvízkockázat értékelés, árvízveszély térképek, árvízkockázati térképek és árvízkockázat kezelési tervek készítését írja elő.
I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat..................................................................... 3.
I.1 Az árvízi kockázatkezelés tervezési feladatai, dokumentumai.......................................................4.
I.2 A további feladatok összegzése a 2012-es Országjelentés szerint..................................................8.
II. Civil szervezetek szerepe az árvíz kockázati tervezés
társadalmi bevonási folyamatában ................................................................................10.
II.1 Társadalmi bevonás követelménye..............................................................................................10.
II.2 Kik az érintett csoportok? .............................................................................................................10.
II.3 Az árvízkockázati tervezési folyamat területi szintjei és várható lépései.................................. .11.
II.4 A természetvédelmi civil szervezetek lehetséges feladatai és a
feladatok végrehajtásához javasolt módszerek............................................................................12.
A követelmények végrehajtása
- a KEOP árvízkocázatkezelési konstrukció keretében -
három fázisban valósul meg:
A segédletet összeállította: Rákosi Judit és Scheer Márta Készült a WWF Magyarország megbízásából A kézirat lezárva, 2014. március A kiadvány elkészítését a Norvég Civil Alap pályázati forrása támogatta
•
Az I. fázis 2009-től 2010. szeptemberéig tartott. Ez tartalmazta a módszertani, előkészítő munkákat mind a veszély-, kockázati térképezésre, mind a kockázatkezelési tervezésre vonatkozóan. • A II. fázisban (2013 – 2014) készül el az előzetes kockázatbecslés és az országos veszélytérképezéshez szükséges adatok beszerzése, illetve előállítása. Egy kiválasztott mintaterületen (Zagyva-Tarna vízgyűjtő) veszély- és kockázati térképek és kockázatkezelési tervek készülnek. • A III. fázisban fognak elkészülni országosan a veszélytérképek, a kockázati térképek és a stratégiai kockázatkezelési tervek az előzetesen érintettnek ítélt, azaz elöntésnek kitett területekre. A KEOP projekt kedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az OVF közbeszerzéssel külső szakértői konzorciumot bízott meg az I. fázis és a II. fázis végrehajtására. A II. fázis még nem fejeződött be. A feladatot a VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. vezette konzorcium végzi a KSZI Kft. és az ÖKO Zrt. közreműködésével. A III. fázis előkészületei pályázati kiírásai még nem jelentek meg. „Ezzel az EU irányelv követelményei határidőre teljesülnek. A stratégiai kockázatkezelési tervek elfogadása alapján kezdődhet el a helyi árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása és végrehajtása, a pénzügyi lehetőségektől függő ütemben.”1 1Előzetes kockázatbecslés országjelentése 2012.
2
3
I. 1. Az árvízi kockázatkezelés tervezési feladatai, dokumentumai
készült. Emiatt a jelentős kockázatú területként az ártéri öblözetek térképe által lehatárolt területek, a belvízvédelmi szakaszok és a kisvízfolyások jelentős kockázatú szakaszai kerültek figyelembe vételre. Ezekre a területekre az árvízkockázat-kezelés II. és III. ütemében részletes hatásbecslést kell végezni, figyelembe véve az EU által kért értékelési szempontokat, kiegészítve a hosszú távú fejlesztések és az éghajlat-változás hatásainak vizsgálatával.
I. Az Árvíz Irányelvből és az 178/2010. (V. 13.) számú, a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló kormány-rendeletből adódó feladatok Feladat neve
Tartalma
Előzetes árvízkockázati értékelés
Kötelező elemek: 2011.12.22. -- térképek összeállítása a folyók vízgyűjtő kerületének, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők határait, a domborzatot és a területhasználatot; -- a múltban bekövetkezett azon árvizek leírása, amelyeknek jelentős káros hatásai voltak az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és/vagy amelyeket illetően továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége. Szükség szerinti elemek: -- a jövőbeni árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak értékelése, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a: -- domborzat, a vízfolyások elhelyezkedése, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai (beleértve az árterületeket, mint természetes árvízvis�szatartó területeket is), a meglévő árvízvédelmi infrastruktúra eredményessége, a lakott területek elhelyezkedése, a gazdasági tevékenységre szolgáló területek és a hosszú távú fejlemények, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatását is.
A rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk (pl. a hos�szú távú fejleményekre, különösen az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatására vonatkozó feljegyzések és tanulmányok) alapján lehet elkészíteni.
Árvízveszély és árvízkockázati térképek 2013.12.22. készítése
Az előzetes árvízkockázat-értékelésre építve történik, ami alapvetően műszaki-szakmai kérdésekre épít. Az Országjelentés megállapítása szerint:
Jelentős árvízkockázatú területek meghatározása:
Határideje
Megjegyzés
--
2012 márciusában elkészült az „előzetes kockázatbecslés országjelentése”, amely elérhető:
árvízveszélytérképek készítése
Azokra a földrajzi területekre kell kiterjedniük, amelyeket a következő forgatókönyvek szerint önthet el az árvíz:
A veszélytérképek azokat a területeket határolják le, amelyeket elönthet az árvíz. A veszélytérképek 2014 tavaszán még nem készültek el.
a.) alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek; b.) közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idő ≥ 100 év); c.) adott esetben nagy valószínűségű árvizek.
http://www.kotivizig.hu/doksik/ akk/elozetes_kockazatbecsles_ orszagjelentes.pdf címen.
Valamennyi forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelniük: a.) az elöntés mértéke; b.) vízmélységek vagy vízszintek (értelemszerűen); c.) adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam --
--
emberi szempont, környezeti tényezők szempontja, gazdasági tevékenység szempontja kulturális örökség szempontja.
Ezeket a szempontokat alapul vevő értékelés Magyarországon eddig nem
Az említett forgatókönyvek szerinti árvizekkel kapcsolatos lehetséges káros hatások a következő szempontok szerint: a.) a potenciálisan érintett lakosok becsült száma; b.) a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységtípusa; c.) az árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozó tevékenységek helyszínei2 valamint a lehetségesen érintett az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére, üdülési célra és az élőhelyek vagy állatfajok védelmére kijelölt területek3 d.) egyéb (pl. magas hordaléktartalmú áradások területe)
A jelentős kockázatú területek meghatározásával kapcsolatban az EU a következő 4 értékelési szempont figyelembe vételét kéri: -----
árvízkockázati térképek készítése
Árvízkockázatkezelési tervek
Az árvízkockázat-kezelési célok megál- 2015.12.22. lapítása, az árvíznek és a belvíznek az emberi egészségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt leheséges káros következményeinek csökkentésére, és – amennyiben indokolt
A kockázati térképek megmutatják az árvizek lehetséges hatását, felvázolva az érintett állampolgárok számát és a gazdasági tevékenységek jellegét, amelyekre hatással lehet. A kockázati térképek a veszélytérképeken alapulnak, csak akkor készíthetők el, ha a veszélytérképeket véglegesítik.
Az árvízkockázati térképekre, az árvízkockázat-kezelési koncepcióra és stratégiára épülne. Ezek készítése 2014 tavaszán még folyamatban van.
(1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (1) I. mellékletében említett létesítmények) 2000/60/EK irányelv IV.melléklete 1. pontjának i., iii. és v. alpontjában meghatározott védett területek
2 3
4
5
– a nem szerkezeti jellegű intézkedésekre és az árvíz és belvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva. A terv tartalma: ---
---
--
az előzetes árvízkockázat-értékelés következtetései és a vízgyűjtő kerület összefoglaló térképe, az árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek, valamint az e térképek alapján levonható következtetések; az árvízkockázat-kezelési célkitűzések leírása; a megfelelő árvízkockázat-kezelési célok elérését célzó intézkedések összefoglalása és azok rangsorolása beleértve a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) szerint hozott, az árvizekkel kapcsolatos intézkedéseket; amennyiben rendelkezésre áll, a közös vízgyűjtők/részvízgyűjtők esetében a transznacionális hatású intézkedések értékeléséhez használt költség-haszon elemzés alkalmazott módszertanának leírása.
Összehangolás a VKI-val most és a felülvizsgálatok során is. A két irányelvben érdekeltnek tekintett felek aktív részvételét is össze kell hangolni.
Az árvízveszély és –kockázati térképezést és azok felülvizsgálatát úgy kell végrehajtani, hogy azok összhangban legyenek a VKI szerint benyújtott információkkal és a VGTfelülvizsgálatokkal, a felülvizsgálatok eredményeit kölcsönösen be kell építeni.
A VKI-val való összhang megteremtése a mostani tervezés során napirenden van, de intézményesített elképzelésről nincs elérhető információ.
A nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni: -- az előzetes árvízkockázat-értéklést, -- az árvízveszélytérképeket, -- az árvízkockázati térképeket és -- az árvízkockázat-kezelési terveket. A hazai kormányrendelet azt mondja ki, hogy: A kockázat-kezelési terv készítése során gondoskodni kell a Területi Vízgazdálkodási Tanács, ill. országos terv esetén az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. [10§ (2)] A nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstételi kötelezettségről így szól a kormányrendelet: 13. § (1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (2) A kockázatkezelési terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse.
A partnerség mikéntje nincsen kitalálva. Még nincsen társadalom bevonási stratégia és módszertan.
A terv végrehajtásának leírása: ----
a rangsorolásnak és a terv végrehajtásában elért haladás figyelemmel kísérési módjának leírása; a megtett, nyilvános tájékoztatási és konzultációs intézkedések/fellépések összefoglalása; a hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzéke, nemzetközi vízgyűjtő kerületen belüli koordinációs folyamat és a VKI-val való koordináció folyamatának a leírása.
Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük a következő szempontokat: költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvízvisszatartási képességgel rendelkező területek, pl. természetes árterületek, a VKI 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések (felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, védett területek jó állapota), talaj- és vízgazdálkodás, területrendezés, területhasználat, természetvédelem, hajózás és a kikötői infrastruktúra. A hazai kormányrendelet alapján [7§ (2)] a kockázatkezelési célkitűzésekre vonatkozó javaslatot az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság készíti el az érintett miniszterek felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával, és gondoskodik a Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. A tervek tartalmát és a tervezés lépéseit az 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete rögzíti. 6
A nyilvánosság tájékoztatása és konzultáció
Az Országjelentés így ír erről: „Az árvízkockázat-kezelési és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben alkalmazott intézkedések együttes áttekintéséből az derül ki, hogy egyes esetekben az árvíz- és belvízkockázat-kezelés megoldásai összhangban vannak a víztestek jó állapotával, illetve az azt elősegítő intézkedésekkel (területi vízvisszatartás, hullámtéri növényzet kialakítása és gondozása, mélyárterek elöntése stb.). Más esetben viszont az árvizek és a belvizek megfelelő biztonságot nyújtó kezelése olyan intézkedéseket kíván, amelyek a vizek jó állapotának követelményei ellen hatnak. Az ilyen típusú intézkedések alkalmazhatóságát a tervezés során alaposan és körültekintően kell megvizsgálni úgy, hogy az irányelvek által biztosított lehetőségeken belül maradva mindkét problémakör szempontjából elfogadható megoldás szülessen. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízkockázat-kezelési tervek szorosan ös�szehangolva készülnek. Ki kell alakítani az intézkedések összehangolásának szabályozott rendszerét.”
Az érdekelt felek aktív részvételét ösztönözni kell 7
II. Egyéb tervezési feladatok Feladat neve
Tartalma
Határideje
Megjegyzés
Országos Árvízi Kockázat-kezelési Koncepció készítése
Általános alapelvek lefektetése.
2014. április
Nem hivatalos határidő. Mozaikok készültek el belőle. A tervezést a VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. vezette konzorcium végzi. Ez egy belső koncepció, nem terveznek társadalom bevonást.
Országos Árvízi Kockázatkezelési Stratégia (OKKS) készítése
A tervezési rendszer keretét, elveit, 2014. ősz törekvéseit meghatározó, klasszikus értelemben vett szakágazati stratégia.
vízgyűjtő szintű Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiai Terv készítése (17 + 3 db, először a Zagyva-Tarna vízgyűjtőre készül egy mintaterv)
2014. április
Helyi Árvízi Kockázat-kezelési Tervek készítése (vízgyűjtő alegységenként)
2015.12.22. (EU-s határidő)
SKV készítése
Két szintre készül majd SKV. -- Az Országos Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiára (OKKS), és -- Részvízgyűjtő színtű Árvízi Kockázatkezelési Stratégiai Tervekre
2014. ősz-tél? (ahogy a tervek elkészülnek)
Még pályázásra sincsen kiírva a feladat, ez a III. ütem része lesz. A Stratégia, a Koncepció és a mintaterv tapasztalatai alapján készül majd. Erre majd SKV készül, országos egyeztetéssel. Ez hivatalos határidő a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjére készülő mintatervre vonatkozik. (Ezt is a VIZITERV-Environ Kft. vezette konzorcium végzi. Ennek a mintatervezésnek a tapasztalatai beépülnek majd a Stratégiába. A többi Stratégiai Terv a III. fázis része lesz. A 20 db Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiai Tervre is készülnek majd SKV-k térségi egyeztetéssel. (Először értelemszerűen a Zagyva-Tarna Tervre.) Még nincsenek.
Jelenleg egy téma-specifikált (árvízvízi védekezésre kihegyezett) SKVmódszertan és később a Zagyva-Tarna vízgyűjtő Árvízkockázat-kezelési Stratégiai mintatervének SKV-ja készül az ÖKO-ban. Még nincs végleges döntés a tervezési egységek, a részvízgyűjtő szintek meghatározására. Várhatóan a VGT tervezés folyamán meghatározott 17 részvízgyűjtőre készül stratégiai terv, és elképzelés van arról, hogy önálló Duna, Tisza, Dráva szintű stratégiai terv is készül, amelyik tartalmazza más folyók azon szakaszait, amelyek árvízi kockázata a nagy folyóktól függ.
Duna vízgyűjtő kerület Árvíz Kockázatkezelési Stratégia készítése 8
A részvízgyűjtő szintű Stratégiai Tervek alapján készülő országos szintű dokumentum.
határidő nem ismert
I.2. A 2012 májusában készült Országjelentés így összegzi a további módszertani és szabályozási feladatokat, amit a jelenlegi terv szerint 2015-ig kell elkészíteni. 1.
„Ki kell alakítani és a Duna-medencében össze kell hangolni az árvízi elöntési veszélytérképek kidolgozásának módszertani alapjait és tartalmi, formai követelményeit. El kell érni, hogy az egyes országokban készült térképek minimálisan egymásból származtathatóak legyenek.
2.
Ki kell alakítani és a Duna-medencében össze kell hangolni az árvízi kockázati térképek kidolgozásának módszertani alapjait és tartalmi, formai követelményeit. El kell érni, hogy az egyes országokban készült térképek minimálisan egymásból származtathatóak legyenek. Nemzetközi ajánlást kell kidolgozni a kockázatok értékelésére, ideértve a pénzben nem kifejezhető károk számbavételét is.
3.
Meg kell határozni az elöntéssel veszélyeztetett területek vagyonleltárának kialakításához, a vagyonelemek elöntési sérülékenységének értékeléséhez szükséges adatgyűjtés és információbázis kialakításának és felhasználásának rendjét.
4.
Az ÁKI-t hatályba léptető magyar kormányrendelet meghatározta az árvízi kockázatkezelési tervezés szintjeit. E szerint szükséges országos és stratégiai szintű tervek kidolgozása. Meg kell határozni a tervezési szintek egymáshoz való viszonyát, le kell határolni a stratégiai tervezési egységeket, ez utóbbiakat össze kell hangolni a szomszédos országok stratégiai tervezési egységeivel az országhatárokkal metszett vízgyűjtő területeken.
5.
Szabályozni kell az árvízi kockázatkezelési célok kitűzésének rendjét, abban az érintettek meghatározását és bevonásuk módját. Az eljárásnak ki kell terjednie az országhatárral metszett vízgyűjtő területekre is.
6.
Rögzíteni kell az árvízi kockázatkezelési folyamatban résztvevők körét, felelősségüket, hatáskörüket, a szükséges döntési szinteket, figyelembe véve, hogy a kockázatok kezelésében döntő szerepük van mindazoknak, akik a vízgyűjtő területen élnek vagy tevékenykednek, illetve az ott folyó tevékenységeket szabályozzák.
7.
A jelenleg a vízügyi igazgatóságok feladatkörébe telepített tervezési egységekre vonatkozó tervezéssel kapcsolatosan világos elfogadási, döntési mechanizmus szükséges a VGT alegység tervekkel és a részvízgyűjtő tervekkel való összehangolás érdekében. Szükséges továbbá az ország teljes területére vonatkozó árvízi kockázatkezelési terv és az Országos VGT célkitűzései összehangolásának részletes szakmai szabályozása, döntési mechanizmusok kialakítása.
8.
Meg kell határozni az érintettek anyagi tehervállalásának megoszlását (pl. az Állam, az önkormányzatok, az egyének és a biztosító társaságok üzleti érdekcsoportok, stb. között).
9.
Meg kell határozni az árvízi kockázatkezelést elősegítő területhasználati és környezetvédelmi hatósági eszközrendszert és ki kell alakítani alkalmazásának rendjét.
10.
Meg kell határozni az árvízi kockázatkezelést elősegítő anyagi ösztönzők alkalmazásának módját és terjedelmét, amelyek az érintettek kockázatkezelési magatartását a kitűzött árvízkockázat-kezelési céloknak megfelelően befolyásolják;
9
11.
Meg kell határozni azokat az árvízi kockázatkezelést elősegítő, a kockázat mértékére vonatkozó alapvető információk szolgáltatásának és terjesztésének rendjét, amelyek ismerete az érintettek hatékony egyéni kockázatkezelési magatartásának kialakításához szükségesek.
12.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló jogi szabályozási struktúrát össze kell hangolni az árvízi kockázatkezelési tervezésre vonatkozó szabályozással.
13.
Ki kell alakítani az árvízi kockázatkezelési tervek megvalósításához szükséges fejlesztési tervek tartalmi követelményeit, e terveknek ki kell terjedni a nem szerkezeti és szerkezeti intézkedésekre egyaránt. Meg kell határozni és allokálni kell e tervek megvalósításáért való felelősséget.
14.
A nem szerkezeti árvízi kockázatkezelési intézkedések társadalmi elfogadhatóságának növelése érdekében az intézkedéseket össze kell hangolni a területfejlesztési és vidékfejlesztési intézkedésekkel. Ki kell alakítani az összehangolt, komplex (integrált) árvízi kockázatkezelési fejlesztések támogatási rendjét, összhangban az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatási rendszerével.
15.
Meg kell határozni az árvízkockázat-kezelésben való együttműködés és érdekeltség megszervezésének, és folyamatos működésben tartásának intézményi kereteit.”
II. Civil szervezetek szerepe az árvíz kockázati tervezés társadalmi bevonási folyamatában II.1. Társadalmi bevonás követelményei
Mit mond az Árvíz irányelv (2007/60/EK irányelv)? 9. cikk (3). Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét – amennyiben indokolt – össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv (Víz Keretirányelv) 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével. 10. cikk (1) Az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően a tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. (2) A tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek a IV. fejezetben említett árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét. Mit mond a hazai szabályozás, a 178/2010. (V. 13.) számú, a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló kormány-rendelet? 10§ (2)A kockázat-kezelési terv készítése során gondoskodni kell a Területi Vízgazdálkodási Tanács, ill. országos terv esetén az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. 13. § (1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (2) A kockázatkezelési terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse. Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképekkel kapcsolatban mind az EU, mind a hazai szabályozás csak informálási kötelezettséget ír elő. A kockázatkezelési terv elkészítésére, felülvizsgálatára az EU határozottan megköveteli az aktív részvételt. A magyar jogszabály két konkrét elvárást fogalmaz meg – tájékoztató és egyeztető fórumok szervezését – ami a konzultációs szintnek felel meg. Ezen túlmenően előírja a vízgazdálkodási tanácsok véleményének beszerzését, ami ebben a megfogalmazásban és a jelenlegi keretek között nem tekinthető aktív részvételnek. Egy EU-s elvárás teljesen hiányzik a magyar jogszabályból, ez pedig a VGT társadalmi bevonási folyamattal való összhang biztosítása.
VGT civil fórum, fotó: WWF archívum
II.2 Kik az érintett csoportok?
10
A 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet szerint az árvíz kockázati tervezési folyamatban szerepet játszó államigazgatási résztvevők. Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek elkészítéséről, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter gondoskodik (Belügyminiszter) az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok útján. A következő államigazgatási szervezetek kerülnek bevonásra: az önkormányzati ügyekért, az egészségügyért, a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a gazdaságpolitikáért, az energetikáért, a közlekedésért, a hírközlésért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, a kultúráért, a katasztrófák elleni védekezésért és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: érintett miniszterek), valamint az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek. A tervezési egységekre készülő kockázatkezelési tervet a vízügyi igazgatóság 11
a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, az energetikáért, a vízgazdálkodásért, és a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott szervezetek közreműködésével készíti el. Az országos kockázatkezelési tervet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az ország teljes területére a területfejlesztésért és építésügyért és a vidékfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével készíti el. A társadalom bevonási folyamatban a következő érintett csoportok különböztethetők meg a fő tervező, a vízgazdálkodási államigazgatási szervezeteken kívül. VGT civil fórum, fotó: WWF archívum
1. Helyi önkormányzatok és megyei önkormányzatok, önkormányzati szö- vetségek 2. Szakmai szervezetek (kutatók, oktatók, stb., pl. Magyar Hidrológiai Tár- saság, Mérnökkamara, MTA, EMLA) 3. Érintett szervezetek: Árvizekkel veszélyeztetett térségekben működő szervezetek, árvíz-védekezési intézkedésekkel érintett szervezetek 4. Lakosság A környezet- és természetvédő civil szervezetek lehetséges feladatai elsősorban a 3. ás 4. pontban szereplő érintett szervezetek és a lakosság segítése abban, hogy a véleményüket képviselhessék a társadalombevonási folyamatban. Esetenként a civil szervezetek szerepet vállalhatnak az önkormányzatok tájékoztatásában is. Azon feladatoknál, ahol csak tájékoztatás, informálás a tervezők kötelezettsége (előzetes kockázatkezelési tervek, veszélytérképek, kockázati térképek) ott a civil szervezeteknek elsősorban az a feladata, hogy felhívja a figyelmet az adott információ elérhetőségére (honlap cím, vagy ha lesz tájékoztató kiadvány stb.). Az ÁKK folyamatba való bekapcsolódás, a tanulási folyamat első lépése ez. Az érintett kör változik országos, regionális és helyi szinten.
II.3 Az árvízkockázati tervezési folyamat területi szintjei és várható lépései
Országos szinten az ÁKK tervezés elején lesz várhatóan egy dokumentum az Országos Kockázatkezelési Stratégia és a tervezési folyamat végén (2015 végéig) elkészül az Országos Kockázatkezelési Terv. Az Országos Kockázatkezelési Stratégiára egy Környezeti vizsgálat (SKV) is készül, amit társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. Talán a legfontosabb szakasz a területi szintű árvízkockázati stratégiai tervek készítése lesz. Három lépésben történik a tervezés: 1. Árvízi kockázatkezelés célkitűzések tervezete 2. Előzetes változatok 3. Előzetes árvízi stratégiai terv Mivel nincs társadalom bevonási stratégia, nem lehet tudni, hogy ezek a fázisok egyben, vagy kettő, vagy három részletben kerülnek megtárgyalásra. A társadalom bevonás hatékonysága szempontjából az utóbbi lenne a legjobb megoldás. Itt az aktív részvétel rendkívül fontos, a civil szervezeteknek és a kapcsolódó érintetteknek már felkészültnek kell lenniük, amikor erre az egyeztetésre sor kerül. Itt dőlnek el a stratégiai kérdések (pl. a célok: gátépítés vs. más megoldás). A részvízgyűjtő szintű stratégiai tervekre szintén készíteni kell SKV-t, amit egyeztetni kell a társadalommal. A részvízgyűjtő szintű stratégiai tervek elfogadását követően a helyi (öblözet szintű) árvízkockázati tervek már lényegében „csak” végrehajtják a részvízgyűjtő szintű tervek szerinti koncepciókat. Ugyanakkor ezek elfogadása már konkrét elvárásokat, követelményeket jelent a területhasználatban, a beépítésre, a területrendezési tervekre vonatkozóan. Ezért ez a fázis is kiemelt figyelmet érdemel.
12
II.4 A természetvédelmi civil szervezetek lehetséges feladatai és a feladatok végrehajtásához javasolt módszerek A különböző területi szinten működő civil szervezeteknek érdemes munkájukat összehangolni, és az alkalmazott módszereket egyeztetni. Területi szint
Környezet- és természetvédő szervezetek lehetséges feladatai a társadalom érintett csoportjainak megszólítása és aktivizálása érdekében
Módszerek
Országos Kockázatkezelési Stratégia és Terv
Kapcsolatfelvétel és egyeztetés az országos, nem állami szervezetekkel:
Országos környezet-, természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek árvízvédelmi szakértői közti kapcsolatfelvétel.
Az Országos Kockázatkezelési Stratégiára Stratégiai Környezeti Vizsgálat is készül
•
• •
• •
mezőgazdaság szakmai szervezetei, erdő- és fagazdálkodási szakmai szervezetek; érintett gazdasági ágazatok szakmai szervezetei, turisztikai ágazat szövetségei, vízhasználók szervezetei (horgászok, vízi közművek, társulatok stb.)
Javasolt témák: -----
Árvízvédelem jogi szabályozása Finanszírozási kérdések Gazdasági ösztönzők Árvízi kockázatkezelési alternatívák környezeti, természeti hatásai
Közös címlista, e-mailes levelezés meghatározott témákról (tájékoztatás, vélemények begyűjtése). Informális és formális megbeszélések szervezése
Regionális szint, 17 vízgyűjtő szintű stratégiai terv Ezekre a tervekre Stratégiai Környezeti Vizsgálat is készül
Kapcsolatfelvétel és egyeztetés az részvízgyűjtőben érintett szervezetekkel: • kapcsolatfelvétel a regionális hatókörű civil szervezetek, és az országos, fenti listában szereplők területei szervezetei, képviselői között • egyeztetés a lakossági veszélyeztetett ingatlanok tulajdonosai, vagy az őket képviselő civil szervezetekkel
A régióban érintett környezet- és természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek kapcsolatfelvétele; Javasolt témák: ----
kockázatok nagysága, értéke, kockázatkezelési célok, alternatívák konkrét hatása a lakosságra, a természetre, a gazdaságra.
13
• •
egyeztetés a térség témában jártas szakmai-, tudományos szervezeteivel, intézményeivel egyeztetés egyéb civil szervezetekkel és szövetségekkel, kiemelten a településfejlesztéssel foglalkozó helyi szervezetek, víztől függő tevékenységekkel foglalkozó szervezetek (pl. vízi turizmus)
Kiemelt fontosságú a veszélyeztetett ingatlanok tulajdonosait képviselő civil szervezetek, az érintett az egyéb helyi civil szervezetek véleményének összegyűjtése, és a területet ismerő szakértők bevonása, a környezet és természetvédelmi hatások értékelése. Közös címlista, e-mailes levelezés a tervezés meghatározott témáiról. Informális és formális megbeszélések szervezése.
Helyi szint, Helyi árvízkockázati tervek (várhatóan öblözetek) szintjén
Kapcsolatfelvétel és egyeztetés a regionális, fenti listában szereplő öblözeti szinten érintett regionális és helyi szervezetekkel (részletezés lásd fent), valamint esetenként a helyi önkormányzattal, helyi gazdálkodókkal. A vélt és valós veszélyekkel érintett lakosság közvetlen tájékoztatása és véleményük megismerése.
Az öblözetben működő környezet- és természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek kapcsolatfelvétele, valamint a lakossággal való közvetlen párbeszéd megszervezése. Esetenként az önkormányzattal, helyi gazdálkodókkal való egyeztetés. Itt már a területrendezési, szabályozási következmények is láthatók. Ezek a későbbiekben a településszerkezeti tervekben, a helyi építési szabályzatokban fognak megjelenni. A gazdasági, egészségi, kulturális örökségi, környezet és természetvédelmi hatások értékelése. Közös címlista, e-mailes levelezés a tervezés meghatározott témáiról. Informális és formális megbeszélések szervezése
Felhasznált Irodalom Árvízkockázati térképek és Árvízi kockázatkezelési tervek módszertani előkészítése (Kockázati alprojekt) Módszertani Útmutató KSzI – BME Konzorcium. 4. sz. Függelék A társadalom bevonása az árvízkockázat-kezelési tervezés folyamatába (Dr. Vári Anna) Participation in Flood risk Management An introduction and recommendations for implementation Mariele Evers Centrum för klimat och säkerhet, Karlstads Universitet | 2012:01 Előzetes kockázatbecslés országjelentése; a jelentés a 2007/60/EK irányelve alapján készült, http://www.kotivizig.hu/doksik/akk/elozetes_kockazatbecsles_orszagjelentes.pdf Címlapfotó: Gornje Podumavlje, Szerbia, fotó: Jaroslav Pap 14
