HUNGAROLINGUA BASIC Početni stupanj Gabriella Marschalkó
Debrecen 2012
HUNGAROLINGUA BASIC UDŽBENIK IZ MAĐARSKOG ZA POČETNIKE Gabriella Marschalkó RUKOPIS
Lektorirali: Dr. Pál Csontos i Philip M. Inman Prijelom: Judit T. Nagy
Na hrvatski prevela i prilagodila: Kristina Katalinić
Nyomdai munkálatok: Litográfia Nyomda Kft. Borítóterv: Szabó Monika ISBN 978-963-89522-2-6 © Felelős kiadó: dr. Szaffkó Péter igazgató
Debreceni Nyári Egyetem, 2012
2
Velika hvala Dr. Pálu Csontosu, Philipu M. Inmanu, Edit Hlavacska, Irén Kónya, Évi Kovács, Dr. Gyuli Sankó and Andrásu Verébu na vrijednim komentarima i savjetima koji su mi bili od neprocjenjive pomoći u pisanju ovog udžbenika.
3
TARTALOMJEGYZÉK (Sadržaj) UVOD.................................................................................................................................................... SAMOGLASNIČKA HARMONIJA..................................................................................................... A MAGYAR ABC - MAĐARSKA ABECEDA.................................................................................... A NEKOLIKO FONETSKIH ZAKONA............................................................................................... 1. KI VAGY? (Tko si ti?), MILYEN NYELVEN BESZÉLSZ? (Koji jezik govoriš?)......................... NYELVTAN (Gramatika – Lične zamjenice – Konjugacija glagola lenni – Tvorba riječi pomoću -ul, -ül).............................................................................................................................................. 2. KÖSZÖNÉSEK (Pozdravi).............................................................................................................. 3. SZÁMOK (Brojevi).......................................................................................................................... 4. MAGYAR PÉNZ (Mađarski novac)................................................................................................. NYELVTAN (Gramatika – Koliko? – Glavni brojevi).................................................................... 5. HOGY VAGY? (Kako si?), MI A BAJ? (U čenu je problem?)........................................................ NYELVTAN (Gramatika – Prilozi za vrijeme)................................................................................ 6. MIT CSINÁLSZ? (Što radiš?).......................................................................................................... NYELVTAN (Gramatika – Glagolski nastavci za prezent – Prilozi za vrijeme na -on, -en, -ön, -n)..................................................................................................................................................... 7. HOVÁ MÉSZ MA ESTE? (Kamo ideš večeras?)............................................................................ NYELVTAN (Gramatika – lenni u perfektu i futuru – Prilozi za mjesto na -ba, -be)....................... 8. MIT KÉRSZ? (Što želiš?)................................................................................................................. NYELVTAN (Gramatika – Vi iz poštovanja: ön/maga – Objekt u rečenici)..................................... 9. KÉRSZ EGY KÁVÉT? (Želiš li kavu?)........................................................................................... NYELVTAN (Gramatika – Tvorba riječi pomoću -os, -as, -es, -ös, -s – Oznaka za množinu)........ 10. TUD/AKAR/SZERET/SZERETNE GITÁROZNI (Zna/želi/voli/želio bi svirati gitaru)............... NYELVTAN (Gramatika – Infinitiv – Tvorba riječi pomoću -zni)................................................... 11. MILYEN IDŐ VAN MA? (Kakvo je vrijeme danas?)................................................................... NYELVTAN (Gramatika – Glagoli na -ik – Prezent nepravilsnih glagola)....................................... 12. POSTÁN (Na pošti)........................................................................................................................ NYELVTAN (Gramatika – ez, az – Riječi stranog porijekla)........................................................... 13. MIT ESZÜNK MA ESTE? (Što ćemo večeras jesti?).................................................................... NYELVTAN (Gramatika – Dvostruka negacija – Negacija od van, vannak).................................... 14. TETSZIK A RUHÁD (Sviđa mi se tvoja haljina)........................................................................... NYELVTAN (Gramatika – Posvojnost – Nekem tetszik).................................................................. 15. AZ EMBERI TEST (Ljudsko tijelo)............................................................................................... NYELVTAN (Gramatika – Nekem van)............................................................................................ 16. MILYEN SZEME VAN? (Kakve ima oči?)................................................................................... NYELVTAN (Gramatika– Izostajanje van, vannak – Komparacija)................................................. GYAKORLATOK (VJEŽBE).............................................................................................................. SAMOGLASNIČKA HARMONIJA................................................................................................... 1. KI VAGY?....................................................................................................................................... 2. KÖSZÖNÉSEK................................................................................................................................ 3. SZÁMOK......................................................................................................................................... 4. MAGYAR PÉNZ............................................................................................................................. 5. HOGY VAGY?................................................................................................................................ 6. MIT CSINÁLSZ?............................................................................................................................. 7. HOVÁ MÉSZ MA ESTE?............................................................................................................... 4
8. MIT KÉRSZ?................................................................................................................................... 9. KÉRSZ EGY KÁVÉT?.................................................................................................................... 10. TUD/AKAR/SZERET/SZERETNE GITÁROZNI......................................................................... 11. MILYEN IDŐ VAN MA?.............................................................................................................. 12. POSTÁN........................................................................................................................................ 13. MIT ESZÜNK MA ESTE?............................................................................................................. 14. TETSZIK A RUHÁD..................................................................................................................... 15. AZ EMBERI TEST........................................................................................................................ 16. MILYEN SZEME VAN?............................................................................................................... OSNOVE MAĐARSKE GRAMATIKE.............................................................................................. SZAVAK.............................................................................................................................................. RIJEČI.................................................................................................................................................. APPENDIX........................................................................................................................................103
5
UVOD MAĐARSKI SAMOGLASNICI 1. Stražnji samoglasnici a á o ó u ú
2. Prednji samoglasnici e é i í ö ő ü ű
táska
ablak
bicikli
Tévé
autó
hal
esernyő
Fésű
toll
kártya
dzsem
Üveg
ház
olló
tej
Szekrény
fagylalt
pohár
csirke
Gyűrű
szandál
rózsa
meggy
Könyv
Riječi miješanih samoglsnika
tányér
kávé
taxi
ceruza
6
SAMOGLASNIČKA HARMONIJA U mađarskom jeziku većina nastavaka slaže se (harmonizira) s riječi na koju ih dodajemo. Nastavci obično imaju dvije ili tri varijante koje se razikuju samo po samoglasniku. Izbor nastavka određuju samoglasnici u riječi kojoj se dodaju. Na primjer, nastavci -ban i –ben stoje umjesto hrvatskog prijedloga u (+ lokativ). Riječi koje sadrže samo stražnje samoglasnike zahtijevat će nastavak sa
NEOBIČNO, ALI ISTINITO
stražnjim samoglasnikom: Londonban (u Londonu). Riječi koje sadrže samo prednje samoglasnike zahtijevat će nastavak s prednjim samoglasnikom: Debrecenben (u Debrecenu). Riječi s miješanim redom samoglasnika dobit će nastavak sa stražnjim samoglasnikom: Madridban (u Madridu).
1. Mađarski jezik ne poznaje prijedloge. Umjesto njih stoje nastavci koje dodajemo riječima na koje se odnose. Kišobran je u ormaru. Az esernyő a szekrényben van. 2. Određeni član u mađarskom je a, ali ako riječ ispred koje stoji počinje sa samoglasnikom, upotrebljavamo az: a szekrény az esernyő 3. Napišite rečenice sa zadanim riječima. táska
szekrény
tej esernyő bicikli váza dzsem
pohár autó ház ablak üveg
A táska a szekrényben van. (Torba je u ormaru.) _______________________ _______________________ _______________________ _______________________ _______________________
4. Vježbajte u parovima. A: Hol van a táska? (Gdje je torba?) B: A táska a szekrényben van. (Torba je u ormaru.) A: Hol van a dzsem? B: _____________________. A: Hol van a tej? B: _____________________. A: Hol van az esernyő? B: _____________________. A: Hol van a bicikli? B: _____________________. A: Hol van a váza? B: _____________________.
7
NEOBIČNO, ALI ISTINITO
A MAGYAR ABC (MAĐARSKA ABECEDA) a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n
ablak ház ablak bicikli csirke híd edz dzsem tej tévé fésű üveg gyűrű hal csirke víz tej táska hal folyó meggy pénz
slično engleskom hot slično hrvatskom tajiti slično hrvatskom brod slično hrvatskom cipela slično hrvatskom čamac slično hrvatskom grad slično hrvatskom otac ga slično hrvatskom džep slično hrvatskom zec slično njemačkom See slično hrvatskom frula slično hrvatskom golub slično engleskom duke slično hrvatskom haljina slično hrvatskom ići slično hrvatskom nîz slično hrvatskom jutro slično krvatskom škola slično hrvatskom labud slično hrvatskom jutro slično hrvatskom majka slično hrvatskom novine
ny o ó ö ő p q
könyv olló rózsa könyv esernyő pénz IQ
slično hrvatskom njiva slično hrvatskom oko slično hrvatskom roda slično njemačkom öffnen slično njemačkom Höhle slično hrvatskom papuča slično engleskom cool, uglavnom u riječima stranog porijekla r gyűrű slično hrvatsko ruka s esernyő slično hrvatskom kiša sz szekrény slično hrvatskom sestra t út slično hrvatskom vrt ty kártya slično engleskom tube u autó slično hrvatskom ulica ú út slično hrvatskom duša ü üveg slično njemačkom fünf ű tűz slično njemačkom Übung v víz slično hrvatskom voda w WC isto kao englesko vivid, uglavnom u riječima stranog porijekla x taxi uglavnom u riječima stranog porijekla y York uglavnom u riječima stranog porijekla z víz slično hrvatskom zvono zs rózsa slično hrvatskom ruža
NEKOLIKO FONETSKIH ZAKONA
NEOBIČNO, ALI ISTINITO
1. Samoglasnici a. Izgovor Samoglasnici mogu biti kratki i dugi. Radi li se o glasovima i, o, u, ö, ü njihovi dugi (í, ó, ú, ő, ű) parovi izgovaraju se dva puta dulje bez razlike u kvaliteti. U slučaju glasova a i e njihovi dugi parovi (á i é) razlikuju se ne samo po duljini, već i po kvaliteti.
8
b. Pravopis Ako je samoglasnik kratak, iznad njega ne stoji dijakritički znak (kosa crta) za dužinu (a, e, i, o, u). Samoglasnike ö i ü bilježmo s dvije točke iznad pripadajućih slova. Ako je samoglasnik dug, to bilježimo kosom crtom (á, é, í, ó, ú), ili s dvije crte u slučaju ő i ű. 2. Suglasnici također mogu biti dugi i kratki. Dugi suglasnici izgovaraju se dva puta dulje od kratkih. Duljina je u pismu obilježena s dva jednaka grafema. Kada udvajamo suglasnike koje pišemo dvoslovom udvajamo samo prvo slovo. hal (riba) – kratko l szép (lijep,-a,-o) – kratko sz olló (škare) – dugo l vissza (nazad) – dugo sz Suglasnike koje u pismu bilježimo s dva slova izgovaramo kao jedan glas. szandál (sandala) – sz stoji za jedan glas Ázsia (Azija) – zs stoji za jedan glas 3. Duljenje samoglasnika. Ako riječi koja završava na kratke samoglasnike a i e dodajemo nastavak, ti samoglasnici postaju dugi. táska (torba) – táskában (u torbi) pince (podrum) – pincében (u podrumu) 4. Naglasak je u mađarskom jeziku nepromjenjiv, on uvijek stoji na prvom slogu u riječi. olló (škare) – prvo o je naglašeno, ali kratko, drugo ó je dugo, ali nenaglašeno. 5. Pokušajte pročitati natpise s kojima se možemo susresti u Mađarskoj. tolni = guraj (dosl. kijárat = izlaz nők = žene gurati) vészkijárat = izlaz u nuždi férfiak = muškarci húzni = vuci (dosl. indulás = polazak kiadó = za iznajmljivanje vući) nyitva tartás = radno vrijeme (soba, poslovni nyitva = otvoreno érkezés = dolazak prostor) zárva = zatvoreno eladó = za prodaju bejárat = ulaz (kuća, poslovni prostor)
HASZNOS KIFEJEZÉSEK Bocsánat! Nem értem. Nem beszélek magyarul. Tessék! Köszönöm. Szívesen.
(Korisni izrazi) Oprostite! Ne razumijem. Ne govorim mađarski. Izvolite! Hvala Nema na čemu.
9
NEOBIČNO, ALI ISTINITO
1. KI VAGY?
(Tko si ti?)
A: B: A: B:
Szervusz! Szia! Mi a neved? Renee vagyok. És te ki vagy? A: Én Kati vagyok. B: Én amerikai vagyok. És te? A: Én magyar vagyok. Renee, te beszélsz németül? B: Nem. Csak angolul és spanyolul beszélek és egy kicsit magyarul. És te? A: Én is beszélek angolul, természetesen magyarul és egy kicsit németül. SZAVAK (Riječi) Szia! = Bok! Szervusz! = Bok! mi? = što? név = ime neved = tvoje ime és = i ki? = tko? amerikai = Amerikanac
(Bok!) (Bok!) (Kako ti je ime?, dosl. Što ti je ime?) (Ja sam Renee. A tko si ti?) (Ja sam Kati.) (Ja sam Amerikanka. A ti?) (Ja sam Mađarica. Renee, govoriš li njemački?) (Ne. Govorim samo engleski i španjolski, i malo mađarski. A ti?) (I ja govorim engleski, naravno mađarski i malo njemački.)
Magyar = Mađar német = Nijemac németül = njemački beszélsz = govoriš beszél/beszélni = govori/govoriti nem = ne csak = samo angol = Englez
angolul = engleski spanyol = Španjolac spanyolul = španjolski egy kicsit = malo is = također, i természetesen = naravno magyarul = mađarski én = ja te = ti
MILYEN NYELVEN BESZÉLSZ? (Koji jezik govoriš?) A: Milyen nyelven beszélsz? B: Jól beszélek angolul és franciául. És egy kicsit németül. SZAVAK (Words) milyen? = kakav?
(Koji jezik govoriš?, dosl. Na kakvom jeziku govoriš?) (Dobro govorim engleski i francuski. I malo govorim njemački.)
nyelv = jezik
jól = dobro
EGYÉB NEMZETISÉGEK (Druge nacionalnosti) arab = Arapin iráni = Iranac japán = Japanac
koreai = Koreanac lengyel = Poljak norvég = Norvežanin
10
olasz = Talijan osztrák = Austrijanac svéd = Šveđanin
NYELVTAN (Gramatika) 1. Mađarske lične zamjenice. én = ja mi = mi te = ti ti = vi ő = on, ona, ono ők = oni, one, ona 2. Prezent glagola van (je/biti). /én/ vagyok = ja sam /mi/ vagyunk = mi smo /te/ vagy = ti /ti/ vagytok = vi ste /ő/ van = on/ona/ono je /ők/ vannak = oni/one/ona su
3. U mađarskom jeziku često izostavljamo upotrebu ličnih zamjenica ako one u rečenici nisu posebno naglašene, naime glagolski nastavak jasno kazuje o kojem je licu riječ: /Én/ Latifah vagyok. = Ja sam Latifah. 4. Etnici (riječi koje označavaju nacionalnost) u mađarskom su po obliku pridjevi i pišemo ih malim početnim slovom. angol = Englez/Engleskinja 5. Kada opisujemo jezik kojim ljudi govore, na primjer hrvatski/na hrvatskom u mađarskom dodajemo nastavak -ul, -ül. Sjetite se zakona o samoglasničkoj harmoniji. riječi sa stražnjim i miješanim samoglasnicima magyarul (mađarski/na mađarskom) angolul (engleski/na engleskom) spanyolul (španjolski/na španjolskom) olaszul (talijanski/na talijanskom) franciául (francuski/na francuskom) japánul (japanski/na japanskom) norvégul (norveški/na norveškom) HASZNOS KIFEJEZÉSEK Még egyszer, légy szíves! (Egy) kicsit lassabban, légy szíves! Nem tudom. (Egy) pillanat. Hogy mondják magyarul ‘stol’? Bocsánat a késésért. Semmi baj. Kimehetek a mosdóba?
riječi s prednjim samoglasnicima svédül (švedski/na švedskom) németül (nnjemački/na njemačkom) lengyelül (poljski/na poljskom)
(Korisni izrazi) Još jednom, molim! Malo sporije, molim! Ne znam. Samo trenutak. Kako se na mađarskom kaže ’stol’? Oprostite što kasnim. Nema problema. Mogu li izići na toalet? 11
NEOBIČNO, ALI ISTINITO
2. KÖSZÖNÉSEK (Pozdravi)
HIVATALOS (formalni)
KÖZVETLEN (neformalni
stranci
prijatelji, članovi obitelji, mladi k se prvi puta susreću, odrasli prem djeci
TALÁLKOZÁS (Susret)
TALÁLKOZÁS (Susret) 7:00 – 10:00 Jó reggelt kívánok! (Dobro jutro želim!) Jó reggelt! (Dobro jutro!) 10:00 – 18:00 Jó napot kívánok! (Dobar dan želim!) Jó napot! (Dobar dan!) 18:00 – 24:00 Jó estét kívánok! (Dobro veče želim!) Jó estét! (Dobro veče!)
BÚCSÚZÁS (Rastanak)
(Bok!)
Szevasz!
(Bok!)
Szia!
(Bok!)
Helló!
(Bok!)
BÚCSÚZÁS (Rastanak)
HIVATALOS (formalno) Viszontlátásra! Viszlát!
Szervusz!
KÖZVETLEN (neformalno)
(Doviđenja!) (’Đenja!)
Szevasz! Szervusz! Szia! Helló!
12
(Bok!) (Bok!) (Bok!) (Bok!)
Szervusz!, Szevasz!, Szia! i Helló! upotrebljavamo i pri susretu i pri rastanku. Kraće forme su isto tako formalne, ali manje uljudne: Jó reggelt kívánok! / Jó reggelt! Izrazi Kezét csókolom!, Csókolom! ili Kézcsók! znače ‘Ljubim ruke’. Obično djeca tako pozdravljaju odrasle i muškarci žene. Viszonthallásra! (Do slušanja! Samo na kraju telefonskog razgovora.) Viszhall! (Do slušanja! Samo na kraju telefonskog razgovora.)
Kod pisanja mađarskih imena pravilo je da prvo pišemo prezime, a zatim osobno ime. Kovács Anna Većina mađarskih imena ima ekvivalente u hrvatskom i drugim jezicima. Vilmos = Vilim György = Juraj Katalin = Katarina Pál = Pavao Margit = Margareta Mária = Marija Neka tipična mađarska imena nemaju ekvivalente u drugim jezicima. Csaba Árpád Enikő Botond Csilla Tünde Neka uobičajena prezimena u mađarskom nastala su od pridjeva ili od imenica koje označavaju vršitelja radnje, odnosno zanimanje. Szabó = Krojač Fekete = Crni Kiss = Mali Nagy = Veliki Barna = Smeđi Kovács = Kovač HASZNOS KIFEJEZÉSEK Jó éjszakát!/Jó éjt! = Laku noć! Jó hétvégét! = Ugodan vikend! Jó utat! = Sretan put! Jó tanulást! = Uspješno učenje! Jó munkát! = Uspješan posao! Jó étvágyat! = Dobar tek! Jó pihenést! = Ugodan odmor! Jó szórakozást! = Dobru zabavu!
(Korisni izrazi) Szép napot! = Ugodan dan! Neked is. = Tebi također!/I tebi! Köszönöm. = Hvala. Kösz./Köszi. = Hvala. Köszönöm szépen. = Hvala lijepo. Nagyon köszönöm. = puno Vam hvala. Nincs mit. = Nema na čemu. Elnézést! = Oprostite!
13
NEOBIČNO, ALI ISTINITO
3. SZÁMOK (Brojevi) stražnji samoglasnici 0 nulla 1 egy 2 kettő/két 3 három 4 négy 5 öt 6 hat 7 hét 8 nyolc 9 kilenc 10 tíz 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 húsz 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 harminc 31 harmincegy 32 harminckettő/harminckét
prednji samoglasnici
tizenegy tizenkettő/tizenkét tizenhárom tizennégy tizenöt tizenhat tizenhét tizennyolc tizenkilenc huszonegy huszonkettő/huszonkét huszonhárom huszonnégy huszonöt huszonhat huszonhét huszonnyolc huszonkilenc
14
40 41 50 51 60 61 70 71 80 81 90 91 100 (egy)száz 200 kétszáz 1 000 (egy)ezer 2 000 kétezer 10 000 tízezer 100 000 százezer 1 000 000 (egy)millió 1 000 000 000 (egy)milliárd
negyven negyvenegy ötven ötvenegy hatvan hatvanegy hetven hetvenegy nyolcvan nyolcvanegy kilencven kilencvenegy
FONTOS TELEFONSZÁMOK (Važni telefonski brojevi) Mentők (Hitna pomoć) 104 Rendőrség (Policija) 107 Tűzoltóság (Vatrogasci) 105 Sürgősségi ellátás (Hitna služba) 112 Telefonski brojevi razdijeljeni su na jedinice. 06 – 70/546-7286 nulla hat hetven öt(száz) negyvenhat hetvenkettő nyolcvanhat Vježbajte izgovaranje telefonskih brojeva. 06 – 52/453-661 06 – 20/288-2509 06 – 30/333-4967 06 – 1 /386-5492 06 – 70/580-5100
15
