HUMANGEO ENERGETIKA, AZ APRÓFALVAK KITÖRÉSI LEHET
Berzsenyi Dániel F iskola Szombathely, 2007
SÉGE
Csákberényi-Nagy Gergely PhD Hallgató Debreceni Egyetem Energetika, az aprófalvak kitörési lehet sége Summary The primer condition of the efficient renewable energy usage is the exact knowledge of the natural energy possibilities in a region of the surface in a period. Henceforth in the alternative energy usage the technological background has determinant position. Besides the natural and technical aspects the supporting-financial background is the third pillar that determine the energy usage. There is a fourth pillar the social acceptance of an energy source, which depends on the teaching system, media and politics. Serious changes will be reach by the coordinated policy of the European Union, the government of Hungary and the regional policy. Communication, teaching system and Research and Development will have central mission for the spreading of the environmentalfriendly thinking. Key words: alternative energy usage, technical-social aspects, supporting-financial aspects Bevezetés A vizsgált településeink Gelénes és Vámosatya az Ukrán határ mentén helyezkednek el, Vásárosnaménytól 10 km-re. A települések lélekszáma 613 és 649 f (www.ksh.hu, 2004) A településeken 393, illetve 341 munkaképes korú lakos van, melyb l munkája 26 valamint 21 f nek van. Csatornázottság nincsen, a gázfogyasztók aránya 50 % alatti. Segélyben részesül 137 f . Ezek az adatok jelzik a terület kilátástalan helyzetét, melyb l kiutat csak küls segítséggel találhatnak. Természeti adottságok Megvizsgáltuk, hogy az adott technikai körülmények között, milyen lehet ségek kínálkoznak a megújuló energiaforrások alkalmazására a területen. A legkézenfekv bb megoldás, a napenergia alkalmazása, ezen belül az önkormányzat, mint referencia épület napelemekkel és napkollektorokkal történ
f tésének megoldása. A vizsgálatok elméleti
megalapozását a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékén végeztük (Csákberényi-Nagy G.,
2003), ezen eredmények alapján a beruházás megtérülési ideje a jelenlegi körülmények között 16 év lenne.
A lakosság hozzáállása ábra: A megújuló energiaforrások elfogadottsága Gelénesen 2006-ban (saját kutatás) 100 90 80 70
%
60 50 40 30 20 10 0 Napenergia Szélenergia H szivattyú Geotermikus Bio energia
Bio dízel
Biogáz
Kérd íves felmérést végeztünk Gelénesen 2006-ban, mely során 100 f t kérdeztünk meg, ami a lakosság 15 %-a. A felmérés eredményei szerint a megújuló energiaforrások ismertsége és elfogadottsága között szoros korreláció mutatható ki, ebb l következ en az ismertség növelésével jelent sen javítható az elfogadottság is. A napenergia és a szélenergia ismertsége 75% fölötti, míg elfogadottsága 60 % fölötti, amely rendkívül magas érték, közelít a Dániában, Finnországban és Franciaországban végzett kérd íves felméréseim eredményeihez, mindösszesen 5-10 %-kal marad el azoktól (Csákberényi-Nagy G., 2003). A többi megújuló energiaforrás esetében a legnagyobb problémát az ismertség hiánya jelenti. Észak-európai kérd íves felmérések (Csákberényi-Nagy G., 2003) során nyert tapasztalatok alapján elmondható, hogy a megvalósult példák, média és oktatás fontos szerepet töltenek be az ismertség fokozásában és ezzel együtt az elfogadottság növelésében. A Gelénesen felmért kérd ívek során vizsgáltam a különböz
energiaforrásokról
szerzett információk eredetét. A média szerepe dönt az információk szerzésében (Rádió/TV 46 %, írott sajtó 33 %). Az oktatásból szerzett információk mértéke Gelénesen mindössze 6 %,
míg Dániában 21 %, Finnországban 22 % volt, ebb l következ en hazánkban lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia az környezettudatos nevelésnek, mint az ma tapasztalható. Az energiaprobléma magyarországi megoldásának lehet ségei Két külföldi példa kerül említésre ebben a részben, melyek már beváltak, különböz elemek magyarországi adaptálásával jelent sen csökkenthet lenne hazánk energia függ sége. Az egyik példa ország Finnország, ahol rendkívül fejlett a regionális energia politika, a másik minta ország Dánia, ahol a NUTS4-es szinten történ energetikai fejlesztésekre kerül sor. Az EU egyik legfejlettebb tagállama Finnország, ahol az energiafügg ség megoldásán már több évtizede fáradoznak számos jól adaptálható megoldást elérve. Finnországban az energetika els lépcs jét az Állami-Uniós intézkedések adják, melyek az irányokat szablyák meg és jelent s forrásokat biztosítanak azokhoz. A finn energiapolitika a regionális szintre helyezi a hangsúlyt. Fontos szerep hárul a helyi egyetemekre, városi tanácsokra és a forrásokat koordináló Regionális Környezetvédelmi Centrumokra és Regionális Foglalkoztatási és Gazdasági Centrumokra, melyek együttm ködése alapozza meg a hatékony beruházásokat. Állami Energia Politika
Európai Unió
Energetikai Vállalatok Regionális Munkügyi és Gazdasági Centrum
Joensuui Egyetem
Regionális Környezetvédelmi Centrum
Önkormányzat
4. ábra: Energia beruházások Finnországban (saját kutatás)
Az adórendszerben található „Energiaadó”, amely mértéke függ az energiafelhasználás mértékét l, az energiahordozó típusától, és a kibocsátott CO2 mértékét l. A megújuló energiaforrások alkalmazása esetén a háztartásoknak, vagy vállalkozásoknak nem kell Energiaadót fizetniük, míg a leginkább környezetszennyez szén esetén kell a legtöbb adót fizetniük. Az Energiaadón túl 1996-ban vezették be a CO2 adót, amely egy plusz teher a legnagyobb kibocsátók számára. Finnországban a beruházások koordinálását segítend kialakítottak egy Környezetvédelmi Menedzsment Rendszert, melynek f célja energia auditok végzése és a beruházások támogatása.
A finn állami energiapolitika másik pillére a támogatási rendszer, melyben szorosan együttm ködik az EU-val. A kormányzat energia megtakarítási programokat dolgoz ki, és pénzügyi alapokat hoz létre mint a Climtech és az Efom. Ezen programok felügyeletét két szervezet a Motiva Oy és a Tekes Oy végzi. A szervezetek feladata pénzek elosztásának felügyeletén túl az energia-megtakarítási kutatások végzése. A regionális (NUTS2) szinten az energiapolitika 5 szervezett között épített ki szoros kapcsolatot, melyek a következ k: Regionális Munkaügyi és Gazdasági Centrum, mely f feladata a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás növelése. A Regionális Környezetvédelmi Centrum, mely f feladata az EU és állami támogatási rendszerek és beruházások felügyelete és koordinálása. A harmadik pillér a városi tanács, amely további kedvezményeket biztosíthat a beruházásokhoz, és szorosan együttm ködik a többi szervezettel. A helyi egyetemek kutatásokat végeznek az energetika különböz
aspektusait vizsgálva. Ezek a szervezetek,
programok és intézkedések segítik a Regionális Energetikai Vállalkozásokat. A finn energia politika hatásai jól mérhet ek 1998 és 2003 között jelent sen, 2,59 %-kal növekedett a megújuló energiaforrások részesedése az összes energiafelhasználáson belül meghaladva ezzel a 25 %-ot (www.stat.fi). Kutatásokat végeztem Észak Karéliában a regionális megújuló energiaforrás változásokról, és ennek eredménye képen 1998 és 2003 között 6 bio er m vet helyeztek üzembe 6,8 %-kal növelve a térségben a megújuló energiaforrások részesedését. (Humphreys. P., 1990; Taisto Y. T., 2002; www.vn.fi). Az energiapolitika Dániában a legkomplexebb. A dán kormányzat a álláspontja szerint a leghatékonyabb energiapolitika az állami felügyelet melletti lehet
legnagyobb verseny és
liberalizáció mellett érhet el. Ez a megoldás a világ vezet környezetbarát gondolkodású gazdaságához vezetett. A dán adórendszerben megtaláljuk az energiaadót, éppúgy, mint Finnországban. Ezen túlmen en a nagy szennyez anyag kibocsátók jelent s mérték CO2 és SO4 adót kénytelenek megfizetni. SO4 adót Európában egyedül Dániában találhatunk. Az adókon túl a rendszer részét képezi egy Környezetvédelmi Menedzsment Rendszer is, amely segít a vállalkozásoknak és háztartásoknak
energia
auditok
elvégzésében
és
energiaracionalizálási
programok
koordinálásában. A másik pillére a dán állami energiapolitikának a támogatási rendszer szoros együttm ködésben az EU által megszabott f
irányokkal. A Dán Energia Ügynökség
koordinálja a támogatási rendszereket, és energia-megtakarítási programokat, kutatásokat. Európai Unió
Állami Energiapolitika
Kis energetikai vállalkozások ELSAM, ELKRAFT
Risø
Állami energetikai cégek
Város tanácsok
5. ábra: Energetikai beruházások Dániában (saját kutatás)
Dániában a regionális energiapolitika NUTS4-es szinten m ködik számos kis szolgáltató vállalkozással, melyek CHP er m veket üzemeltetnek akár 80 %-os hatásfokkal. Az energiaellátás biztonságról nagy két nagy szolgáltató gondoskodik részleges állami felügyelet mellett: az ELSAM (Yütland-félsziget), és az ELKRAFT (szigetek). A kormányzat további két szervezettek segíti az energetikát: egyrészr l a Risøval, mely egy állami energetikai kutató központ, és f
célkit zése az energiahatékonyság fokozása, és az energiafügg ség
csökkentése. A másik állami segítségnyújtási mód az állami tulajdonú társaságokon keresztül er m vek, szélfarmok létrehozása, melyek mértékér l a kormányzat annak ismeretében dönt, hogy a piac a kormányzati céloknak megfelel mennyiségben növelte a megújulók arányát, amennyiben nem akkor nyúlnak ehhez az eszközhöz. Az ötödik együttm köd szervezet az városvezetés, önkormányzat, amely további kedvezményekkel járul hozzá a kis települési szint
szolgáltatók segítésébe (www.ens.dk, IEA, 1998). Az energiapolitikai intézkedések
révén Dániában 1992 és 2004 között 15,66 %-kal n tt a megújuló energiaforrások részesedése az összes energiafelhasználásból.
Két sikeres észak-európai példa elemzése után, adaptáltuk a rendszerek el nyeit a magyar viszonyokra. 2007 Januárjától Magyarország képes lesz nagy összeg forrásokhoz hozzá jutni az EU pénzügyi alapjaiból, amely az alapját képezheti a támogatási rendszerek továbbfejlesztésének hazánkban. A támogatási metódusok már jelenleg is megvannak, viszont a kormányzat nem rendelt ezekhez elegend forrást, így például a NEP 2006 már hat nap alatt kimerült. Az adózási rendszer kialakítására jó alapot nyújthatnak a külföldi példák. A környezettudatos adórendszer kialakítása felé történtek elmozdulások 2004-ben az energiaadó
bevezetésével, de ez csak egy újabb teherként jelenik meg a vállalkozások számára, a hatékonyság alapját nem teremtette meg a kormányzat. Az adónem kialakítása Dániában 1996 és 2000 között fokozatosan alakult ki, úgy hogy amennyivel emelkedett az energiaadó mértéke, ugyanannyival csökkentették a munkáltatói adót és a munkavállalói járulékokat, ezzel növelve a foglalkoztatottságot, csökkentve az energiafelhasználást és jelent sen növelve az adómentes megújuló energiaforrások arányát. További energiafelhasználás csökkent
adónemként
Magyarországon is bevezetésre kerülhet a CO2 és SO4 adónem, viszont ebben az esetben is a dán mintát követve más a foglalkoztatásra vonatkozó adó csökkentésével.
Európai Unió
Kis energetikai vállalkozások
Állami energiapolitika
Regionális Környezetvédelmi Centrum
Állami energetika cégek
Nagy szolgáltatók
Debreceni Egyetem
Önkormányzat
6. Ábra: Lehetséges energetikai beruházási modell Magyarországon (saját kutatás)
Regionális szinten tud segíteni az energiaprobléma leküzdésén, például állami energetikai vállalkozásokkal, mint ahogyan az a dán példánál láthattuk. A nagy szolgáltató vállalkozások esetében adókkal, törvényekkel (áramátvételi kötelezettség) és támogatási rendszerekkel lehet ösztönz az állam, ugyanis ezen vállalkozások esetében a külföldi t ke részaránya minden esetben 50-90 %. A leghatékonyabb energiafelhasználás csökkentési metódus a kis energetika vállalkozások létrehozása, a decentralizált energetika kialakítása, így minimális szállítási költség jelentkezik, a lakosság közvetlenül érdekelté tehet
az
energiacsökkentésben, és ezen CHP er m vek hatásfoka 80 %-os hibrid rendszereket alkalmazva (nap-bio, nap-szél, szél-bio, bio-termál). A helyi vezet knek fontos szerepe van a decentralizált energiatermelés kialakításában, az
hozzáállásuk formálható képzések segítségével. Ez az egyik fontos kapcsolódási pontja a
helyi egyetemeknek, az oktatási intézmények, kutatási központok másik fontos feladata a
tanulmányok, felmérések végzése, mellyel el segíthet
a decentralizált energiatermelés
kialakítása. Végezetül a Regionális Környezetvédelmi Centrumnak (Magyarországon erre a feladatra több kisebb szervezet van) irányító és koordináló szerepe lehet. Célszer
lenne
hazánkban is kialakítani egy szervezetet, amely megfelel en felügyelni tudja a beruházások tervezését, ellen rzését, és az EU források elosztását. Bibliográfia Fleischer T. 1990. Energiagondok magyar szemmel – In: Tudomány 1990 November 70-73.p. Guilmot J. F., McGlue D., Valette P., Waeterloos C.1987, Energy 2000 - Cambridge University Press, Cambridge, 78-96.p. Handler P. 1979. Energy in Transition 1985-2010, Final Report of the Committee on Nuclear and Alternative energy systems National Academy of Sciences, Washington, D. C. 105-200.p. Humphreys. P. 1990. The Yearbook of the Finnish Economy 1989-1990 – Donald Fields, Business Books, Helsinki International Energy Agency 1998, Energy Policies of IEA Countries – Denmark, IEA press, Paris, 24-68.p. Kacz K. – Neményi M. (1998): Megújuló energiaforrások – Mez gazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 11.o. Kondratyev, N. D. – Oparin, D. I. 1989. A konjunktúra nagy ciklusai – MKKE Politikai gazdaságtan füzetek információs központja, Budapest 49-60.p. Nakicenovic, N. 1999. Dynamics of energy technologies and global change energy policy – Elsevier Sci., Oxford 247-280.p Major Gy. (szerk.) (1985): A Napenergia hasznosítás meteorológiai megalapozása Magyarországon, OMSZ, Budapest Mounfield P. R. 1991, World Nuclear Power – Routledge Kiadó, London-New York, 17117.p. Taiso Y. T., 2002, Energiakatsaus 1/2002 – Prima Oy, Helsinki, 3 – 11 p. Weinberg C. J. – Williams R. H. (1990): Energia a Napból, Tudomány 1990 November 105108.p. W. Stanley J. 1965. The Coal Question, Augustus M. Kelley published, New York 150-206.p. www.ens.dk, www.vn.fi, www.Eurostat.com
