HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK
4.4 4.5
Gyógyszerek a települési hulladékban és a hulladéklerakókból szivárgó vízben Tárgyszavak: kommunális hulladék; gyógyszermaradvány; depónia; szivárgóvíz.
A gyógyszerek a növényvédő szerekkel együtt az anyagoknak olyan csoportjait alkotják, amelyek megzavarhatják az élővizek ökológiai egyensúlyát. Mindkét csoportra jellemző, hogy anyaguk bekerülése az élővizekbe termelésük folyamán kevesebb, mint rendeltetésszerű használatuk vagy hulladékként való kezelésük közben. Németországban 1998-ban a gyógyszertárak 27,1 Mrd DEM értékben adtak el gyógyszereket, mégpedig 45000-féle készítményt 3000 különböző hatóanyaggal. Ugyanezen évben a kórházak 4,8 Mrd DEM értékű orvosságot használtak fel, és összesen 1,6 Mrd csomagolás volt kereskedelmi forgalomban, ami fejenként és évente kb. 20 csomagolásnak felel meg. A fel nem használt mennyiség nagy része kezelőegységbe, vagyis hulladéklerakókba és égetőbe, a maradék a természetes környezetbe kerül. Humán gyógyszerek több útvonalon érik el a víz természetes körforgását: − emberi exkrementumokkal, változatlan vagy metabolizált formában (pl. glükuronidokká lebontva) vagy a WC-be dobva, innen − a kommunális szennyvízen át, majd − a szennyvíztisztítókból kifolyó vízzel, − rosszul tömített csatornákból és − hulladéklerakók szivárgóvizével. Az állatgyógyászati szerek fő bekerülési forrása a földekre terített szilárd és híg trágya, valamint szennyvíziszap. Gyógyszerek a háztartási maradék és veszélyes hulladékban A területi hatóságok észrevételei a háztartásokban fel nem használt és hulladékba került gyógyszerek kezelésével kapcsolatban:
− A gyógyszertárak igyekeznek megszabadulni a visszavételtől, és ha elvállalják, többnyire maguk is a többi szemét közé dobják a gyógyszereket. − A WC-be ürítés általános gyakorlat. Mivel így a hatóanyagok csak részben bomlanak le, egyenesen a szennyvíztisztítóba kerülnek. − Leginkább a gyógyszerek leadását ajánlják mozgó vagy helyhez kötött átvevőkön, de az ilyen módon külön gyűjtött gyógyszerek a maradék hulladékkal együtt többnyire a szokott „pályán” haladva lerakón vagy égetőműben végzik. − Ritkábban javasolják a még le nem járt gyógyszerek szétosztását karitatív szervezetek útján, ezt azonban sok jogi akadály nehezíti. A fentiek arról tanúskodnak, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a külön gyűjtött gyógyszerek is végeredményben lerakóra kerülnek, s ez a kórházak gyógyszerhulladékára is érvényes. Megoszlások a külön gyűjtött gyógyszerhulladékban A lakosság általi beszolgáltatás rendszerében (Bringsystem) gyűjtött hat 120 literes tartály tartalmát (két hónap anyagát) osztályozták különböző szempontok szerint, a német hivatalos gyógyszerjegyzék, a Rote Liste alapján. Szilárd gyógyszerekből megszámolták, folyékonyból megbecsülték a csomagokban levő maradékot. Számba vették a tartályba „téves bedobásként” bekerült egyéb hulladékot is. A vizsgált területen beszolgáltatott csomagok átlagos tartalmából (6,8 g) és az ebben levő hatóanyagból: 1,5 g/fő/év továbbá a maradék hulladékba jutott mennyiségből: 6 g/fő/év kiindulva a kommunális szervek hulladékaként évente és fejenként 2,1 g gyógyszer-hatóanyagot kezeltek (1. táblázat). 1. táblázat Az orvos által rendelt és két hulladékfajtában talált gyógyszer-hatóanyagok indikációk szerinti gyakorisági sorrendje Indikációs csoport
Külön gyűjtött gyógyszer sorrend
Gyógyszer a hh-ban1, sorrend
GKV 19972, sorrend
16,5
1
1
1
Bőrgyógyászati szerek
9,6
2
Köhögéscsillapítók, nyálkaoldók
9,1
3
5
2
Gyomor- és bélbántalmak elleni szerek
7,3
4
2
4
Antibiotikumok, fertőzés elleni szerek
5,1
5
5
6
% Fájdalomcsillapítók, reuma elleni szerek
7
1. táblázat folytatása Indikációs csoport
Külön gyűjtött gyógyszer %
sorrend
Gyógyszer a hh-ban1, sorrend
GKV 19972, sorrend
Nátha elleni szerek
3,7
6
10
Antiallergikumok
3,6
7
22
Gomba elleni szerek
3,1
8
20
Sebkezelők
2,7
9
5
28
Száj- és garatápoló szerek
2,6
10
4
26
Ideg-, elmegyógyászati szerek
2,4
11
4
5
Nemi hormonok és gátlóik
2,1
12
5
11
Szemgyógyászati szerek
1,7
13
5
8
Asztma elleni szerek
1,7
14
β-receptor-gátlók, Ca-antagonisták, acetilkolineszteráz-gátlók
1,7
14
3
9
Az immunrendszer gyógyszerei
1,5
15
4
3
Citokinok
1,4
16
Ásványi készítmények
1,4
16
4
17
Fertőtlenítő, sterilizálók
1,4
16
Gyulladásgátlók
1,3
17
5
38
1 2
23
hh = háztartási hulladék GKV = Gesetzliche Krankenversicherung = törvényes betegbiztosítás
A betegbiztosítás keretében rendelt és a hulladékba került gyógyszercsoportok előfordulási sorrendje között jó az egyezés. Kivételt képez a száj- és garatkezelő szerek és az antiallergikumok csoportja, amelyek a rendelés sorrendjében a 20. hely alatt állnak, a hulladékban viszont az első 10 hely egyikét foglalják el. Az első esetben az lehet a különbség magyarázata, hogy a szájés garatkezelő szerek 18 éves kor után nem rendelhetők, de megvásárolhatók és a többi gyógyszeréhez többé-kevésbé hasonló valószínűséggel kerülnek a szemétbe. • Bőrgyógyászati szerek Tanulságosak a bőrgyógyászati (tehát külsőleg alkalmazott készítmények) részleges adatai (2. táblázat). A kortikoszteroidok 33%-os aránya a gyógyszerhulladékban – a tömeges rendelés mellett – valószínűleg a mellékvesekéreg-hormonok igen jelentékeny mellékhatásainak tulajdonítható.
Ökotoxikológiai szempontból kritikusan kell értékelni a hulladékban az antibiotikumot (pl. gentamicint, fuzidinsavat) tartalmazó készítményeket, mivel rezisztenciát válthatnak ki a természetben előforduló kórokozókban. 2. táblázat A bőrgyógyászati szerek aránya a gyógyszerhulladékban hatóanyagok, ill. alkalmazások szerint Hatóanyag, ill. alkalmazás Kortikoidok (külsőleg) Antibiotikumok Aknekezelő szerek Keratinoldók Orvosi bőrvédő és bőrápoló szerek Összehúzó, víztaszító anyagok (adstringentia, antihidrotika) Viszkető bőrkiütés elleni szerek (antiprurignosa) Különféle fertőzés elleni szerek Különféle bőrgyógyászati szerek Egyéb
% 31 12 9 7 6 5 5 5 11 9
• Köhögéscsillapítók és nyálkaoldók A heveny és idült hörghurutban rendelt köhögéscsillapítók (antitussiva) és nyálkaoldók (expectorantia) a rendelések 60,3%-át, az utóbbiak pedig a hulladékban az indikációs csoportok 51%-át képviselik. Talán nem véletlen, hogy éppen ezeknek a gyógyszereknek a hatását vonják újabban, de már egy 1998-as gyógyszerhatástani kötetben is kétségbe, amelyek a hörgőfolyadék kiválasztását lennének hivatva elősegíteni, ill. a váladék viszkozitását csökkenteni. Különös szkepszissel fogadják új közlemények (1995, 1997) az acetilcisztein-terápiát, jóllehet erre a szerre jut ebben az indikációs csoportban a rendelések 70%-a, a gyógyszerhulladék azonos csoportjában pedig 34%-ot képez. • Az emésztőrendszerre (gyomorra, belekre) ható szerek Az e rendkívül heterogén összetételű gyógyszercsoportban a környezetre csak azok az antibiotikumok fejtenek ki bizonyított hatást, amelyeket emésztőszervi tünetekkel (is) járó fertőző betegségekben rendelnek. A rendelések között és a hulladékban egyaránt legnagyobb arányban a laktám-antibiotikumok (penicillinek és cefaloszporinok) szerepelnek. A vizsgált tartályokban levő gyógyszerkészítmények 8,7 kg hatóanyagából az antibiotikumok csak 196 g-ot, azaz 2%-ot képviselnek.
• Hormonok A természetes és szintetikus endokrin hatású anyagoknak a hormonoknak a legújabb szakirodalom (1998-2000) kiemelt ökológiai jelentőséget tulajdonít, amennyiben összefüggést fedeztek fel az ún. endokrin diszruptorok és vizi szervezetek némi differenciálódásának zavarai, ill. nemi eltolódásai („elnőiesedése”) között. Ilyen endokrin diszruptorok (hormonhatás-megszakítók, hormonegyensúly-felborítók) a gyógyszerek közül a „nemi hormonok és gátlóik”, valamint a „nőgyógyászati szerek” csoportjában találhatók. Mivel azonban növények által termelt, hormonhatású fitoösztrogéneket különféle indikációs területeken (pl. a β-szitoszterint vérlipid-csökkentőként) is adják, a hatóanyagok több beso3. táblázat rolásban megjelenhetnek. Néhány A hormonok aránya a gyógyszerhullaantidiabetikum, amely hormonhadékban hatócsoportok szerint tásán keresztül hat a vércukorszintre ugyancsak endokrin hatóHatóanyag % anyagnak számít. A hormonok közül több mint Ösztrogének 44 70%-ban ösztrogént rendelnek, Gesztagének 22 ezeket gyakoriságban a fogamAntiösztrogének 13 zásgátlók követik. A gyógyszerFogamzásgátlók 9 Antiandrogének 4 hulladékban más a megoszlás: az Ösztrogén + gesztagén ösztrogének után a legnagyobb más hatóanyag nélkül 4 súlycsoport a terhességfenntartó Szervkészítmények 4 gesztagéneké (3. táblázat). 4. táblázat A gyógyszerhulladékban legnagyobb mennyiségben található készítmények Hatóanyag
Hatás (indikáció)
Laktulóz Paracetamol Kolesztiramin Lactitol Dextrometorfan Acetil-szalicilsav Ibuprofen Piracetám Hidroxietil-szalicilát Mesalazin
hashajtó fájdalom- és lázcsillapító lipidszint-csökkentő (ioncserélő) hashajtó köhögéscsillapító, sebkezelő fájdalomcsillapító, vérrögoszlató nem szteroid reumaellenes szer demencia (szenilitás, feledékenység) ellen fájdalomcsillapító bélműködés-szabályozó
% az összes hatóanyag-tartalomból 9,6 4,7 3,8 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,2 1,9
Az „első tíz” sorsa a hulladéklerakóban A hulladékban levő gyógyszer-hatóanyagok tömegarány szerinti első tízes csoportját (4. táblázat) egy hashajtó (Lactulose) vezeti amely azonban – az ugyancsak e csoportban szereplő Lactitolhoz hasonlóan – a bélbaktériumok által könnyen lebontható. Gyógyszerek a hulladéklerakók leszivárgó vizében A Stuttgarti Egyetem Vízépítési, Vízminőségi és Hulladékgazdálkodási Tanszékének Laboratóriumában megmérték természetes és szennyvíztisztítókból kifolyó, valamint hulladéklerakókból elszivárgó víz mintáiban több gyógyszer-hatóanyag koncentrációját (5., 6. táblázat). 5. táblázat Természetes és szennyvíztisztítóból kifolyó vízben kimutatott gyógyszer-hatóanyagok (szakirodalmi adatok) Hatóanyag
Hatás, indikáció
Metamizol Acetil-szalicilsav Ibuprofen Szalicilsav Primidon Diclofenac Pentoxifillin Indometacin Metoprolol Propifenazon Dihidrokodein Fenoterol Fenazon Salbutamol Klenbuterol Dietil-toluolamid
fájdalomcsillapító (analgetikum) fájdalomcsillapító (analgetikum) reumaellenes szer (antireumatikum) fertőzés elleni szer (antiszeptikum) epilepszia ellen (antiepileptikum) fájdalomcsillapító, antireumatikum értágító (vasodilatator) reuma ellen (antireumatikum) β-receptorblokkoló fájdalomcsillapító (analgetikum) köhögéscsillapító (antitussivum) hörgőgörcsoldó (broncholitikum) fájdalomcsillapító (analgetikum) hörgőgörcsoldó (bronchotitikum) hörgőgörcsoldó (bronchotitikum) légy- és szúnyogriasztó
Mennyiség Koncentráció 8,7 kg a vízmintágyógyszerban, hulladékban, ng/l mg 182,18 168,44 161,49 85,14 43,19 25,43 6,0 5,55 3,0 1,5 0,6394 0,25 0,15 0,032 0,0067 –
nyomokban <50–1510 <50–3350 140 <670 <6220 <230 >50–520 <25–2200 <1900 <4060 <25–70 370 <25–170 <25–180 200
6. táblázat Néhány gyógyszer-hatóanyag koncentrációja hulladéklerakókból szivárgó vízben, µg/l Hatóanyag
Klofibrinsav Diclofenac Ibuprofen Indometacin Dietiltoluolamid Pentoxifillin Primidon
I. depónia 1999. 10. 18.
1999. 10. 29
1999. 12. 16
2,85 1,27 11,23 –
2,53 1,33 7,67 0,26
0,18 1,8 20,7 1,55
15,2 0,62 0,92
12,54 0,52 0,88
35,8 1,4 1,85
II. depónia 2000. 02. 01. – – – – 16,89 2,07 3,01
középérték
1999. 12. 16
2000. 02. 01.
középérték
1,85 1,47 13,20 0,91
1,87 0,31 0,71 0,05
– – – –
1,87 0,31 0,71 0,05
20,11 1,15 1,67
1,41 0,6 0,2
4,3 0,32 0,67
2,86 0,46 0,44
A szennyvíztisztítókat elhagyó víz mintáival szerzett tapasztalatok alapján a depóniaszivárgások vizében vizsgálatra kiválasztott gyógyszerek hatóanyagai a következőkkel jellemezhetők: − az ibuprofen a propionsav származéka, gátolja a fájdalom és a lázas állapot kialakulásában részt vevő szövethormonok, a prosztaglandimok képződését, − az epilepsziás rohamokban alkalmazott primidon a dezoxibarbiturátok csoportjához tartozik, amelyek befolyásolják egyes élőlények életritmusát, − a diclofenac vízben kevéssé oldódik, és negatív töltésénél fogva a lerakóban sem adszorbeálódik, − az értágító hatású pentoxifillin kémiailag a koffeinnel rokon vegyület, s hozzá hasonló könnyű aerob bomlást szenved, − az indometacin, az indol N-acetilált származéka ugyancsak prosztaglandin-gátló. − a dietil-toluolamid a gyapotpók nőstényében található természetes toxin, − a lipid- és koleszterinszint-csökkentő klofibrinsav erősen poláros, vízben jól oldódó anyag, nehezen bomlik, ezért feltételezték, hogy a depóniafolyadékban is megtalálható. A felsorolt hatóanyagoknak „jó helyezésük” van a gyógyszerhulladék előfordulási sorrendjében, ezen belül az ibuprofen a tíz első hatóanyag közé tartozik. A klofibrinre mint a Németországban természetes vizes közegben elsőként kimutatott gyógyszer-hatóanyagra esett a választás a részletes vizsgálatokhoz.
Mintavétel és lebomlási viszonyok A hulladéklerakóból szivárgó vízben mért koncentrációkat az időegység alatt képződő víztérfogat és a vizsgált anyagoknak az adott feltételektől függő mozgékonysága határozza meg. A csapadék felhígítja a szivárgóvizet, amit az egyes időpontokban vett minták koncentrációkülönbségei és természetesen az elfolyó térfogatok tükröznek. Az egymást követő száraz és csapadékos időszakokban a két vizsgált lerakóból elszivárgó víztérfogat napi 27 és 300, ill. 350 és 700 m3 között változott. A depóniafolyadékban kimutatott hét, a hulladékban talált „képviseletük” szerint kiválasztott hatóanyag arról tanúskodik, hogy a lerakóban ezek bomlása távolról sem teljes, de a szennyvíztisztító elfolyásai vizsgálatából az is kitűnik, hogy a bomlás a tisztítók eleveniszapjában, vagyis aerob körülmények között is tökéletlen. A közölt eredmények alapján a fölöslegessé vált gyógyszerek a háztartási hulladékkal együtt kezelve ártalmasak lehetnek természetes vizek életközösségeire. A nagy tapasztalatú egyetemi intézetnél jelenleg a szennyvíztisztítók be- és kifolyó vízáramában mérik kiválasztott gyógyszer-hatóanyagok koncentrációját, amiből arra lehet majd következtetni, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a depóniaszivárgások a tisztítóművek gyógyszerek általi terheléséhez. (Dr. Boros Tiborné) Schneider, C.; Möhle, E. stb.: Arzneimittel in Siedlungsabfällen und in Deponiesickerwässern. = Müll und Abfall, 33. k. 6. sz. 2001. p.362-369. Jorgensen, S. E.; Halling-Sorensen, B.: Drugs in the environment. = Chemosphere, 40. k. 7. sz. 2000. ápr. p. 691–699. Arzneimittel im Bodensee? = Nachrichten aus der Chemie, 49. k. 2. sz. 2000. p. 145–149.
EGYÉB IRODALOM Nagy M.: Az Aszód-Galgamácsa veszélyeshulladék-lerakó telep működése az Európai Uniós csatlakozás tükrében. = Budapesti Közegészségügy, 32. k. 4. sz. 2000. p. 397–399. Váraljai L.: Az egészségügyi vállalkozások fertőző (potenciálisan fertőző) veszélyes hulladék kezelésének gyakorlata a fővárosban. = Budapesti Közegészségügy, 32. k. 4. sz. 2000. p. 379–382. Scheuring J.: Veszélyes anyagok és tárgyak közúti/vasúti/vízi szállítása. = Munkavédelem és Biztonságtechnika, 12. k. 4. sz. 2000. p. 17–22. Bernáth Á.: Hulladékgazdálkodás és GIS. = Térinformatika, 12. k. 8. (76). sz. 2000. dec. p. 20–23.
