HOSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI 1. SZ. MÓDOSÍTÁS

Jóváhagyott dokumentáció - 2015. 02. A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet szerinti- „tárgyalásos eljárás”

HOSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2014. ÉVI 1. SZ. MÓDOSÍTÁS Szennyvíztisztító telep területének bővítésére irányuló módosítás

CÍVISTERV KÖZSÉGTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu

HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2014. évi 1. sz. módosítás (Szennyvíztisztító telep területének bővítésére irányuló módosítás)

Vezető településtervező:

Zsemberi István TT/1-09-0016

Környezetalakítás, tájrendezés:

Zsila László kert- és tájtervező TK-09-0583/06

Környezetvédelmi tervező:

Vízi közmű tervező:

Lévai Béla HBM MK 09-0036

Szabó Lóránt TRv-T-(13)/09-0408

Energia közmű tervező:

Szabó Lóránt TRe-T-(13)/09-0408

dokumentáció tartalmi helyességéért és az aláírások hitelé D e b r e c e n, 2015. február / Zsemberi István / ügyvezető Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS, MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT I.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA

II /A. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA  A szennyvíztisztító telep környezetét érintő (0599/4, 0635, 0590, 0591/10591/6 hrsz-ú mezőgazdasági utak által határolt) területegység szabályozásának módosítása. (T1m/Szt - jelű tervlap) II /B. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA III.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. 2. 3. 4. 5.

A felsőbb szintű tervekkel való összhangjának igazolása Környezeti hatások és feltételek Tájrendezés, biológiai aktivitásérték szinten tartásának igazolása Örökségvédelem Közműellátás Közlekedésfejlesztés (A módosítás jellege miatt kidolgozása nem vált szükségessé!) TERVLAPOK JEGYZÉKE:

Jele T-1mx T-1m/Szt

tervlap megnevezése Településszerkezeti terv (Igazgatási terület) Szennyvíztisztító telep és környezetének szabályozása

léptéke M=1:20 000 M=1:6 000

Megjegyzés: A mellékelt CD a hatályos településszerkezeti tervet, szabályozási tervet és Helyi építési szabályzatot is tartalmazza.

Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

3

BEVEZETÉS, MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Hosszúpályi Nagyközség Településrendezési tervének 2014. évi. 1.sz. módosítása meghatározott területre vonatkozóan, a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.§. (1) bekezdés szerinti tárgyalásos eljárás keretében történhet. Előzmények: Hosszúpályi nagyközség jelenleg hatályos Helyi építési szabályzatát és annak mellékletét képező külterületi szabályozási tervét 13/2005.(X.27.) sz. rendeletével hagyta jóvá az önkormányzat képviselő-testület, melynek legutóbbi módosítása a 8/2009.(III.26.) sz. rendelettel történt. Jelen településrendezési tervmódosítás igénye a szennyvíztisztító telep déli irányú bővíthetősége érdekében vált szükségessé, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági művelésben hasznosítható folyékony hulladék megfelelő időtartamú „pihentetésére” tárolására elegendő terület álljon rendelkezésre. E tároló kapacitás kiépítése nélkül az önkormányzat számára vállalhatatlan nagyságrendű szállítási költség jelentkezne. Településrendezési tervmódosítási igény: A településrendezési tervet, szabályozási tervet oly módon szükséges módosítani, hogy a 0611/2 hrsz-ú ingatlanon jelenleg működő szennyvíztelep déli irányban, a 0611/1 hrsz-ú jelenleg MV-1 mezőgazdasági övezetbe tartozó területtel (vagy annak elegendő nagyságú részével növekedjen. A szabályozási terven MV-1 mezőgazdasági övezetbe sorolt 0611/1 Hrsz-ú földterületet „SZT”- jelű szennyvíztisztító különleges területfelhasználásba, építési övezetbe szükséges átsorolni.

Részlet a külterület hatályos szabályozási tervéből


4

Környezeti adottságok: Meglévő szennyvíztisztító telep

A szennyvíztisztító telep bővítésére kijelölt mezőgazdasági- gyep terület

A szennyvíztisztító telep a belterülettől déli irányban helyezkedik el. Északi- keleti- és déli szomszédságában gyep- legelő terület, míg tőle nyugati irányban szántóterület csatlakozik. A szennyvíztelep bővítésére igénybe venni tervezett terület legelő művelési ágban van nyilvántartva. A területhez csatlakozó gyep-legelő terület a megyei területrendezési tervben az országos ökológiai hálózat magterület elnevezésű térségi övezetbe tartozik. A szennyvíztelep bővítésére szánt terület övezeti érintettségét az érintett államigazgatási szervvel, a módosítás során egyeztetni szükséges. Beépítésre szánt terület, így a telep bővítésére szolgáló terület is csak akkor jelölhető ki, ha a nem tartozik a magterület övezetébe, A telep körül 300 méteres védőtávolság biztosított.

A hatályos településszerkezeti terv részlet


5

Településrendezési tervmódosítás javaslata: A településrendezési terv, szabályozási terv oly módon módosul, hogy a 0611/2 hrszú ingatlanon jelenleg működő szennyvíztelep déli irányban, a 0611/1 hrsz-ú jelenleg MV-1 mezőgazdasági övezetbe tartozó területtel (vagy annak elegendő nagyságú részével növekszik. A szabályozási terven MV-1 mezőgazdasági övezetbe sorolt 0611/1 Hrsz-ú földterületet „SZT”jelű szennyvíztisztító különleges területfelhasználásba, építési övezetbe kerül. A biológiai aktivitásérték szinten tartását a szennyvíztelepen belül, vagy ahhoz csatlakozó területen kijelölendő védőerdővel lehet biztosítani. Javasolható, a szennyvíztelep keleti oldalán lévő vízelvezető árok és a szennyvízkezelő, tisztító, tároló építmények között kialakítani a megfelelő nagyságú védő zöldterületet. Jelen településrendezési tervmódosítás, a vonatkozó 314/2012.(XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott eljárási folyamatok közül, „tárgyalásos” lehet. Erre lehetőséget ad a 29/2013.(II.12.) Korm. rendelet, amely a szennyvíz-elvezetésiés tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A módosítás várható hatásai: A tervezett módosítás a környezetre vonatkozóan nem jár káros hatással. Közvetlen környezetében lakott terület, lakott tanya nem található. A terv készítésekor azonban vizsgálni szükséges a szaghatásokat és a szélirányt, és védő erdősávok telepítését ennek megfelelően javasolt előirányozni.


6

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA (T-1mx jelű településszerkezeti tervlap) Hosszúpályi nagyközség jelenleg hatályos településszerkezeti tervét 36/2008.(IV.24.) Önk. határozatával fogadta el a képviselő testület, melyet 15/2009.(III.26.) és 29/2011.(III.10.) Önk. határozataival módosított. Jelen 2014. évi 1. számú településrendezési tervmódosítás során, a tervezett módosítás következtében a „D”- jelű területrész felhasználása változik. Az „A” és „C”- jelűek terület-felhasználása külön eljárásban (2014. évi 2. számú módosítás keretében) kerül módosításra. D.)

A hatályos településszerkezeti terven szennyvíztisztító telep számára kijelölt 0611/2 hrsz-ú ingatlan déli- keleti oldalán elhelyezkedő 0611/1 hrsz-ú „Mko”-jelű mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt 0,91 hektár kiterjedésű legelő művelési ágban nyilvántartott terület a szennyvíztisztító különleges terület bővítési területeként kerül kijelölésre. A terület körül 300 méteres védőzóna kerül kijelölésre, melyen belül lakóépület nem helyezhető el.

A településszerkezeti terv tervezett módosítása (részlet)


7


8

Külön folyamatban készülĘ módosítás!

Külön folyamatban készülĘ módosítás!

"D"-jelĦ területre tervezett módosítás!

13/2015.(II.26.) sz. Önk. határozattal módosítva

2015.02.

II. KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV, HÉSZ MÓDOSÍTÁSA II/A. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA A szabályozási terv oly módon módosul, hogy a 0611/2 hrsz-ú ingatlanon jelenleg működő szennyvíztelep déli- keleti és nyugati irányban, az őt körülvevő a 0611/1 hrsz-ú jelenleg MV-1 mezőgazdasági övezetbe tartozó területtel növekszik. A szabályozási terven MV-1 mezőgazdasági övezetbe sorolt 0611/1 Hrsz-ú földterületet „SZT”- jelű szennyvíztisztító különleges területfelhasználásba, építési övezetbe kerül. A biológiai aktivitásérték szinten tartását a szennyvíztelepen belül kijelölt 16 méter szélességű védőerdősávval lehet biztosítani. Ez egyúttal a szennyvíztelep keleti oldalán lévő vízelvezető árok és a szennyvízkezelő, tisztító, tároló építmények közötti megfelelő nagyságú védő zöldterületet is jelenti. A terület körül 300 méteres védőzóna kerül kijelölésre, melyen belül lakóépület nem helyezhető el. A szabályozási terv egyeztetésének és jóváhagyásának idejére a módosítással érintett területegységre vonatkozó önálló „T1m/Szt”-jelű szabályozási tervlap készült. A területegységben végrehajtott módosítások jóváhagyást követően egybeszerkesztésre kerülnek a külterület szabályozási tervlapján, így a területegységre készült szabályozási tervlap nem lesz használatban. (Nem lesz a Hész önálló melléklete.)


9

Hosszúpályi Szabályozási terv 2014. évi módosítása Szennyvíztisztító és környezete szabályozásának változása

A hatályos szabályozási terv részlete

A szabályozási terv tervezett módosítása (A „K-szt”-jelű övezet bővítése déli és keleti irányba.) Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

10

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK: HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2014. évi 1. sz. módosítás

III.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1) Felsőbb szintű tervekkel való összhang igazolása 2) Környezeti hatások és feltételek 3) Tájrendezés, biológiai aktivitásérték szinten tartásának igazolása 4) Közműellátás 5) Örökségvédelem Közlekedésfejlesztés (A módosítás jellege miatt kidolgozása nem vált szükségessé!) A biológiai aktivitásérték szinten tartását, tekintettel arra, hogy a módosítás


13

1) FELSŐBBSZINTŰ TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA a) Országos területrendezési tervvel való összhang:

M35 HOSSZÚPÁLYI

M4

M4 M47

Részlet az OTrT 2014. 01.01-től hatályos módosítás „Az ország szerkezeti terve” c. tervlapjából (A gyorsforgalmi utak számozás, Hosszúpályi nagyközség jelölése szerkesztői kiegészítés!)

Az Országos területrendezési terv módosítása 2014. január 1.-én lépett hatályba, így a megyei TrT mellett, az országos infrastruktúra hálózat, valamint az országos és térségi övezetekre vonatkozó szabályok viszonylatában ennek vizsgálata is szükséges. „Az OTrT törvény 31.§/B pontja alapján: A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhang megteremtéséig, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokat az e törvénynek az MTv-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9.§(7) bekezdése, valamint 10.§-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. …… e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az Mtv. Megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. j) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. Módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a törvénynak az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni. g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,


14

l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.”

Az OTrT Hosszúpályi nagyközség igazgatási területére vonatkozóan a hatályos megyei TrT-ben meghatározott országos jelentőségű infrastruktúra hálózat tekintetében változást nem hozott. Továbbra is tartalmazza a Debrecen- Hosszúpályi- Monostorpályi- Létavértes irányú országos kerékpárút nyomvonalát, melyet a hatályos településszerkezeti terv jelenleg is tartalmaz. A gyorsforgalmi úthálózat tervezett nyomvonala az M4 autópályára vonatkozóan jelentős mértékben változott, de ez Hosszúpályi közigazgatási területét nem érinti. b) A Megyei Területrendezési terv térségi szerkezeti tervével való összhang:

A Megyei TrT térségi szerkezeti tervének részlete


15

A 2014. évi 1. számú településrendezési tervmódosítás megyei TrT –vel való összhangjának vizsgálata során megállapítható, hogy a módosítással érintett területeket országos- és térségi infrastruktúra nem érinti. Azok a módosítással érintett területe szélén haladnak el, de ezeket a hatályos településrendezési terv is megfelelő módon tartalmazza. A térségi szerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásait a módosítások viszonylatában vizsgálni szükséges. Az „D”-jelű területrész módosítása során mezőgazdasági terület-felhasználású terület kerül átsorolásra beépítésre szánt különleges területfelhasználásba. Ebben az esetben a megyei TrT-ben Hosszúpályi nagyközség közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott mezőgazdasági térség nagyságát és annak módosítás során bekövetkező változását szükséges megvizsgálni. A megyei TrT-ben meghatározott mezőgazdálkodási térség nagysága: 5099 ha. A településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítását (- 1 ha) is figyelembe véve a településszerkezeti tervben meghatározott mezőgazdasági terület-felhasználású területek nagysága: 4604-1=4603 ha. 4603/ 5099 x 100= 90,2 % A megyei TrT-ben meghatározott mezőgazdasági térség 90,2 %-a szerepel a településszerkezeti tervben mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt területként, tehát az egyezőségi szabályban meghatározott legalább 85 %-os feltétel teljesül! A folyamatban lévő 2014. évi 2. sz. módosítás során 15,9 ha tervezett ipari gazdasági terület és 17,1 ha (viharkár miatt megsemmisült) volt erdő gazdasági területfelhasználásba sorolt terület kerül átsorolásra a településszerkezeti tervben mezőgazdasági felhasználásba, ami tovább fogja javítani a magasabb szintű tervben előírt területfelhasználási arányt! 4636/ 5099 x 100= 90,9 % Mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt terület átsorolása szennyvízkezelés- tisztítás célját szolgáló különleges területfelhasználásba.

Megyei TrT térségi szerkezeti tervének részlete Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

16

c) A területrendezési terv országos és térségi övezetekre vonatkozó besorolásával, lehatárolásával való összhang: Az országos- és megyei területrendezési tervben meghatározott övezetekre vonatkozó általános előírásokat az OTrT, az ajánlásokat a megyei TrT tartalmazza. Országos övezetekkel való érintettség: - országos ökológiai hálózat - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület - jó termőhelyi adottságú szántóterület * - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - országos jelentőségű tájképvédelmi terület - világörökség és világörökség várományos terület - országos vízminőségvédelmi terület - nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár – elhárítási célú szükségtározó területe - kiemelt fontosságú honvédelmi terület Megyei övezetekkel való érintettség: - magterület - ökológiai folyosó - pufferterület - erdőtelepítésre javasolt terület - ásványi nyersanyagvagyon terület - rendszeresen belvízjárta terület - földtani veszélyforrás területe - honvédelmi terület - térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Ajánlott megyei övezetekkel való érintettség: A megyei TrT ilyen övezeteket egyelőre nem határoz meg! Az övezetek közül Hosszúpályi települést érintő, de a 2014. évi módosítás során nem érintett övezetek az aláhúzással megjelöltek, míg a bekeretezett elnevezésűek azok, melyekkel kapcsolatosan a megfelelőséget vizsgálni szükséges. Országos ökológiai hálózat- puffer terület övezete: A 2014. évi 1. sz. módosítás során változásra jelölt területet az országos és térségi övezetek közül csak a puffer terület övezete érinti. A tervezett módosítások során tervezett különleges beépítésre szánt területfelhasználásba kerül átsorolásra a hatályos településrendezési tervben mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt területrész. A változások a térségi övezeti szabályokkal nem ellentételesek, a természetitáji értékeket nem veszélyeztetik.


17

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

Tájképvédelmi szempontból kezelendő terület övezete

kiemelten

Az övezet a 2014. évi módosítás során változó területeket az övezetek nem érintik!


18

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

Jó termőhelyi adottságú szántóterület Országos vízminőségvédelmi terület övezete Az övezet a 2014. évi módosítás során változó területeket nem érinti!


19

2) KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK HOSSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZENNYVÍZTELEP BŐVÍTÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ A módosítás Hosszúpályi Településszerkezeti tervének és Helyi építési szabályozásának meghatározott területére vonatkozik. A módosítás célja alapvetően a szennyvíztisztító telep déli irányú bővítéséhez szükséges terület településrendezési tervi biztosítása. A módosítás rövid ismertetése: A település területén (beleértve a háztartásokat, kisebb állattartó telepeket) számottevő, a mezőgazdaság számára kiválóan hasznosítható folyékony hulladék, vagyis hígtrágya keletkezik. Ennek a hasznosítás (kiöntözés) kötött időszaka miatt átmeneti tárolási igénye van. A tárolókapacitás hiányában a hígtrágya arra megfelelő, távolabbi szennyvíztelepen történő elhelyezése vállalhatatlan szállítási költséget jelentene. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy az átmeneti tárolást saját szennyvíztelepe környezetében megoldja. Ebből a célból válik szükségessé a szennyvíztisztító telep területi bővítésének igénye Az átmeneti tárolás után a hígtrágya a település területén mezőgazdasági hasznosításra kerül kiöntözés révén. A településrendezési, illetve szabályozási tervet oly módon szükséges módosítani, hogy a 0611/2 hrsz.-ú ingatlanon jelenleg működő szennyvíztelep déli irányban, a 0611/1 hrsz.-ú, jelenleg MV-1 mezőgazdasági övezetbe tartozó területtel (vagy annak elegendő nagyságú részével) növelhető legyen. A tervmódosítás alapján az MV-1 mezőgazdasági övezetbe sorolt 0611/1 hrsz.-ú földterületet „SZT”-jelű, szennyvíztisztító különleges terület-felhasználásba, építési övezetbe kerül átsorolásra. A meglévő szennyvíztisztító telep a belterület legközelebbi övezetétől D-DNY-i irányban, cca. 800 m-re helyezkedik el. Körülötte északi-keleti-déli irányban gyeplegelő terület, amely a megyei területrendezési tervben az országos ökológiai hálózat magterület elnevezésű térségi övezetbe tartozik. Nyugatra szántóterület helyezkedik el. A szennyvíztelep keleti oldalánál folyik az un. 3. sz. mellékfolyás (Pályi-ér), amely a tisztított szennyvizek befogadója. A befogadó vízfolyás a Konyári-Kálló vízfolyásba csatlakozik valahol délebbre. A bővítésére a vízfolyásig igénybe venni tervezett, mintegy 0,75 ha terület szintén legelő művelési ágban van nyilvántartva, azonban az ökológiai hálózatba való tartozása pontosítást igényel. A tárolásra igénybe vett terület és a szennyvíztelep többi területe körül védelmi célú zöldfelület létesítése javasolt. A telep körül mindezekkel együtt is 300 méteres védőtávolság került kijelölésre. A szennyvíztelep 500-800 m-es környezetében ÉK-re helyezkednek el Hosszúpályi víztermelő kútjai. A víztermelő kutak hidrogeológiai védőövezetének megállapítása diagnosztikai vizsgálatok alapján megtörtént. A védőidom számítások eredményeként kijelölésre kerültek a felszín alatti védőidomok, amelyek azonban nem érték el a talajvíztározót, ezért csak a kutak belső védőterületeit (kutak körül 10 m) kellett kialakítani. Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

20

A külső és a hidrogeológiai A, B védőidomok elvi kijelölésére kizárólag biztonsági okokból került sor. Ez alapján kijelölésre került a felszíni vetület annak érdekében, hogy a védőidomot elérő felszín alatti létesítmények építése – jellemzően fúrások, kutak létesítése – korlátozható, vagy letiltható legyen. A vizsgált területet nem érinti az OTrT-ben megállapított országos vízminőségvédelmi terület övezete. 1. Települési környezet A szennyvíztelep ilyen célú fejlesztése, bővítése fontos szerepet fog betölteni a lakosság, a gazdálkodók körében, elősegíti a mezőgazdasági területek termőképességének javítását, mindezekkel együtt alapvetően szolgálja a települési környezet védelmét. A belterületi lakóövezetek felé fokozottabb védettséget elsősorban a zárt tárolórendszer tud biztosítani. Ebben az esetben megfelelő a telep körül kialakításra kerülő védelmi célú zöldsáv. Ennek a biológiai aktivitásérték (BAÉ) egyensúly megtartása szempontjából is van jelentősége. A módosításhoz a település-környezeti feltételek adottak, az érintett gyepterület ökológiai minőségének helyzetét tisztázni kell, a hatások elviselhetőek. 2. Levegőminőség-védelem A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zónacsoportba tartozik. Tekintettel arra, hogy a módosítás az adott terheltségű külterületi környezetben történik, a terhelő hatások további növekedését műszaki, technológiai és zöldfelületi eszközökkel kell kompenzálni. Az érintett területen a térség elfogadható immissziós állapotának megóvását a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001. (XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartásával kell segíteni. A szennyvíztelep konkrét célú létesítményének megvalósítása a bűzterhelés lokális, vagy transzmissziós hatásterületet érintő levegőkörnyezetet érint. A telepítési hely szempontjából nagy jelentősége van a koncentrációnak, a terjedési távolságnak és a széljárásnak. A szag-, bűzkoncentráció mértékét a tárolási technológia határozza meg. Ezért a zárt technológiás tározás kialakítása javasolt. A szaganyagok általánosan elfogadott mértékegység a szagegység (GE Geruchseinheit, szagegység). A szagáram a szaganyagok koncentrációjának (GE/m3) és áramlási sebességének (m3/h) szorzata, mértékegysége: GE/h. A szagimmissziós koncentráció számítható a szagforrástól x távolságban a koncentráció nagysága: c(x)= Q/(0,1376**u*x1,669), ahol: Q: az emissziós áram (m3/s), u: a szél átlagos sebessége, x: a forrástól mért távolság.


21

A terjedési távolság a védett belterület felé 800-1500 m, amely elegendő lehet egy kis szagkoncentráció és megfelelő védőzöld kialakulás eredményeként. A fenti képlet alapján a telephelytől 300 m távolságban 10.000 GE/m3 szagemmissziót feltételezve, a szagimmisszió 1 GE, azaz átlagos meteorológiai viszonyok mellett panaszokat nem eredményezne. Ebben szerepet játszhat a területen uralkodó szél terjedést fokozó gyakorisága, ha az D-DNY-i irányú, a belterület felé szállít. Szakirodalmi adatok alapján (figyelembe véve a melegebb nyári napokat) az uralkodó széljárás 25 %-os gyakorisággal fordul elő. Ebből következik, hogy a zárt technológiára és a védőzöldre szükség van. A telephely felé irányuló, valamivel intenzívebb szállítás levegőkörnyzetet befolyásoló hatása a külterületi környezetben elhanyagolható. A módosítással érintett területen a levegőkörnyezeti és a levegőminőség-védelmi feltételek a rendeltetésszerű, megfelelő védelmi felkészültséggel bíró területhasználat betartásával biztosítottak, a hatások nem jelentősek. 3. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajterhelési besorolása a módosítás után nem változik. A zajterhelési állapot a beszállítások következtében némileg növekedhet, azonban ennek a külterületi környezetben nincs zavaró hatása. A módosítással érintett területen a zajkörnyezeti feltételek, terhelések a megengedhető mértékeken belül alakulnak és zajvédelmi feltételek a rendeltetésszerű területhasználat betartásával biztosíthatók, a hatások elviselhetőek. 4. Talaj-, és vízvédelem A talaj- és vízvédelem alapvető követelménye, hogy a környezethasználat és a területen megvalósuló tevékenységek a lehető legkisebb szennyezési kockázatot jelentsék a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre és földtani közegre. A település területe a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében érzékeny kategóriába tartozik. A talaj-, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. rendelettel módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. r., a módosított 220/2004. (VII.21.) Korm. r., 219/2004. (VII.21.) Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet, valamint a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. Mint előzőekben leírtuk, a bővítésre kijelölt területre vonatkozóan nincs talaj, vagy vízvédelmi korlátozás. A talaj-, és vizek védelmének biztosítása érdekében a létesítendő tároló kizárólag minősítetten szivárgás-, és túlcsordulás-mentes szerkezetű, rendszerű lehet. A betárolt hígtrágya kiöntözéséhez be kell szerezni a szükséges engedélyeket. A módosítással érintett területen a talaj-, földtani közeg, felszíni és felszín alatti vizek szempontból a hatások nem jelentősek,a talaj-, és vízvédelmi követelmények biztosíthatók..


22

5. Hulladékgazdálkodás A módosítással érintett területeken felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról, valamint a törvény végrehajtási rendeletei előírásai szerint kell megvalósítani. A módosítással érintett területen a hulladékgazdálkodás feltételei és követelményei nem módosulnak. A módosítással érintett területen hulladékgazdálkodási szempontból a hatás nem jelentős. 6. Környezetvédelmi követelmények A módosítás által bekövetkező környezet-igénybevétel környezetvédelmet érintő elemei a szabályozási előírásokban kerülhetnek megfogalmazásra. A létesítendő tároló a szükségen engedélyek és monitoring rendszerrel valósítható meg. Ezt az engedélyes tervekben kell megadni. A levegő-, zaj-, talaj-, és vízvédelem kérdésében a kibocsátási határértékek betarthatók, különleges környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség. 7. Védőövezetek Környezetvédelmi szempontból a 306/2010. (XII. 23.) Korm. r. 3. bek. 5. § (3) pont alapján) a szennyvíztisztító telep körül nem kell védelmi övezetet kijelölni! Ugyanakkor a levegővédelmi követelmények teljesüléséhez a határterületet (hatássávot) meg kell határozni! Ez 300 m-ben került megállapításra, amely így megfelel a bővítés által megjelenő újabb szennyező forrásra is! A hatásterületen építési szempontból nem javasolt lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület elhelyezése. Debrecen, 2014. 12. 12.

Lévai Béla k.v. szakmérnök


23

3) TÁJRENDEZÉS, BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZINTEN TARTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 3/A: A KÜLTERÜLETI TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK TÁJRENDEZÉSI VIZSGÁLATA Hosszúpályi község településrendezési tervének 2014. évi módosítása során a település külterületének a községhatárhoz közeli részein fekvő különböző ingatlanokat érintő változtatási igények miatt válik szükségessé. A változtatási igények külterületet érintenek. A külterületi, tájrendezési vonzatú változtatások környezetének tájképi adottságai A település D-i határához közeli szennyvíztisztító területre vonatkozó változtatás iránti igény érinti. „D”- jelű beavatkozási terület: „A település D-i határához közel, a Pocsaj-EsztárKismarja felé kivezető úttól Ny-ra fekvő szennyvíztisztító telep bővítése miatt a legelőterület szennyvíztisztító különleges területté minősítése” A hatályos terv szerinti szomszédos mezőgazdasági terület valós használata legelő, egyáltalán nem fásított. A legelő a Hajdú-Bihar megyei TrT-ben az országos ökológiai hálózat magterületébe tartozik. A területet Ny-ról és Délről láthatóan a részlegesen meghagyott foltokat tartalmazó technológiának megfelelően művelt kaszálók és legelők határolják. A tervben szereplő ingatlan, bár a magterülethez tartozik, búvóhelyként meghagyott, magasra növő lágyszárúakkal teli foltok nélkül van művelve, ezáltal nem biztosítja a kívánt élőhelyek speciális, búvóhelyként szolgáló részeit. A Ny-ról helyesen művelt kaszálók, a D-ről és K-ről húzódó vízfolyás, valamint az Éról határoló dűlőút által határolt terület egységes kezelésére megfelelő természetvédelmi technológiák írhatók elő és tartathatók be. A meglévő szennyvíztelep jelenleg semmilyen tájképi takarással, tájba illesztési megoldással nem rendelkezik, mely előnytelen, különös tekintettel a körös-körül szomszédos magterület jelenlétére. A területhez közel, É-ra fekvő időszakosan vízállásos, ligetes-bozótos terület vízellátásának bővítéséhez előnyös lehetne a tisztított vizek pihentetés utáni, korrekt, szabályozott felhasználása. A bozótos fennmaradásának lehetősége előnyös a tájkép szempontjából. A bővített telepet határoló véderdő sáv kiváló búvóhelyet biztosíthatna apró vadak számára, melyek populációjának csökkenése ma már látható-érzékelhető gondokat jelent a természetvédelemben is. Ezek a búvóhelyek bőven kárpótolhatnák a helytelen módon használt legelő művelési ágának megváltoztatását. A településsel való zöldfelületi kapcsolat esetleges, maximum a hely és a település közötti legelőket nevezhetjük zöldfelületi elemként. Előnyös lenne a tervezett erdő-véderdősáv, előnyösebb, mint a vizsgált ingatlan tömb jelenlegi fásítatlan – legelő - hasznosítása. A faállomány csökkentheti a deflációs hatásokat, a szél talaj közeli szinteken való mérséklésével javíthatja a környező területek vízháztartását. A védendő élőhely emberi jelenét előli lezárása szintén kifejezetten előnyös lenne. Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

24

A tervezett erdő valóságos telepítése a tájban megjelenő emberi hatások általános mérsékléseként is kifejezetten hatásos. A tervezési terület környezete település- tájképi szempontból értékes területnek minősíthető. A különleges terület növekedése önmagában kedvezőtlen hatású, de megfelelő kísérő intézkedésekkel a kedvezőtlen hatások nemcsak feloldhatók, hanem a növényállomány gyarapításával kedvező irányba fordíthatók. Nagyobb mennyiségű és megfelelő minőségű faállomány telepítésével a településen megjelenő, azt gazdagító változatosság nagymértékben növelhető. A faállomány ráadásul csökkentheti a deflációs hatásokat, a szél talaj közeli szinteken való mérséklésével javíthatja a környező területek vízháztartását, nagymértékben növelheti az apróvadak megtelepedésének lehetőségét és esélyét. 3/B: A KÜLTERÜLETI TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOKRA VONATKOZÓ TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT A külterületi változtatásokat illető tájrendezési javaslatok A település D-i határához közeli szennyvíztisztító területre vonatkozó változtatás iránti igény érinti. „D”- jelű beavatkozási terület: „A település D-i határához közel, a Pocsaj-EsztárKismarja felé kivezető úttól Ny-ra fekvő szennyvíztisztító telep bővítése miatt a legelőterület szennyvíztisztító különleges területté minősítése” Javasolt az érintett ingatlan országos ökológiai hálózat magterületébe sorolásának megszüntetése. Javasolt a tervezett bővítés telekhatárai mentén, azokon belül véderdősáv telepítése. Ez az ugyan nem túlságosan jelentős erdőfelület kiválóan alkalmas a különböző okok (elsősorban gazdálkodási) miatt rendkívüli mértékben megfogyatkozott apróvadak megtelepedésének, fészkelésének, búvóhelyének szolgálatára. A jellemzően ÉNy-i szélirány következtében a telepet két oldalról körülvevő erdősávok a szennyvíztisztító telep szaghatásait a széljárás a településről képes lesz elvezetni a kevéssé lakott D-i külterületek irányába. Mindeközben a telepen megvalósuló emberi tevékenységet a környező védendő területek irányában takarni képesek. Megvalósulhat a javasolt véderdő telepítésekkel a meglévő szennyvíztelep tájképi takarása, tájba illesztése. Az ingatlanon tervezett tisztított víz-pihentetés utáni hasznosítása a területhez közel, É-ra fekvő időszakosan vízállásos, ligetes-bozótos terület vízellátásának bővítéséhez előnyös lehetne. Javasolt a teleptől É-ra, közel fekvő bozótos fennmaradásának biztosítása, mert a vízállásos bozótos terület fennmaradása előnyös a tájkép szempontjából. A településsel való zöldfelületi kapcsolat biztosításaként javasolt a telepet megközelítő dűlőút mentén egy- vagy kétoldali fasor telepítésének előírása. Javasolt a tervezett erdő-véderdősáv, telepítésének előírása. Javasolt az esetleges építési engedélyek kiadásának feltételéül szabni a megfelelő tervezővel elkészíttetett telepítési engedélyezési tervek engedélyezési folyamatba csatolását. Javasolt a használatbavételi engedélyek kiadását a telepítések valós végrehajtásához kötni. Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

25

A faállomány csökkentheti a deflációs hatásokat, a szél talaj közeli szinteken való mérséklésével javíthatja a környező területek vízháztartását. A védendő élőhely emberi jelenét előli lezárása szintén kifejezetten előnyös lenne. A tervezett erdő valóságos telepítése a tájban megjelenő emberi hatások általános mérsékléseként is kifejezetten hatásos. A különleges terület növekedése önmagában kedvezőtlen hatású, de megfelelő kísérő intézkedésekkel a kedvezőtlen hatások nemcsak feloldhatók, hanem a növényállomány gyarapításával kedvező irányba fordíthatók. Nagyobb mennyiségű és megfelelő minőségű faállomány telepítésével a településen megjelenő, azt gazdagító változatosság nagymértékben növelhető. A faállomány ráadásul csökkentheti a deflációs hatásokat, a szél talaj közeli szinteken való mérséklésével javíthatja a környező területek vízháztartását, nagymértékben növelheti az apróvadak megtelepedésének lehetőségét és esélyét. A biológiai aktivitás érték a beépítésre szánt terület kijelölése miatt szükséges, a változtatások miatt keletkező hiány a telken belüli véderdősáv telepítésével kompenzálható.Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A javasolt erdősítések - telken belüli erdősávok - , valamint fasor telepítés rendkívül fontosak, nem maradhatnak meg terv szinten, hanem a mielőbbi telepítések kivitelezése elvárás. Javasolt az erdő és fasor telepítések végrehajtása után kiadni az építési engedélyeket. Ezen növényállományok telepítésének a települési klímára, valamint a létminőségre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen értékű. A fásítások – legelők gazdálkodásában elő kell írni a szükséges technológiai utasításokat, melyek biztosítják a védendő értékek fennmaradását, kímélését. Bár a különleges szennyvíztelep terület bővítése a tájban önmagában kedvezőtlen hasú, de a kísérő növényállományok növekedése jelentősen emelheti a táj biológiai potenciálját és a biodiverzitás emelkedésének lehetőségét. A legelő-erdő foltszerű gazdálkodás önmagában jelentősen emelheti a táj biológiai potenciálját és a biodiverzitás emelkedésének lehetőségét. Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától) nem minősül jelentősnek. A környezeti hatások általánosan szinten tartó, vagy kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint az eredeti területhasználat jelentett. A változtatások lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a tájkép lényeges megváltoztatása nélkül valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi, gazdasági, és társadalmi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

26

A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. A tájrendezési értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosítása elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza! A biológiai aktivitásérték változása Hosszúpályi szabályozási tervének 2014. évi 1. sz. módosításakor a kiindulás alapja a hatályos szerkezeti terv ! Változás jele

Terület Nagysága (Ha)

0,91 0,57

Változásjellege

Biológiai aktivitásérték a változás előtt

Mv->Kszt 0,91x3,7=3,37 Felületminőség területen belüli fásítás

Biológiai aktivitásérték a változás után

Biológiai aktivitásérték változása

0,91x0,1=0,09

-3,28

0,57x6,0=3,42

+3,42

A biológiai aktivitásérték összesített változása

+0,14

A biológiai aktivitásérték szinten tartása a pozitív és negatív változásokat összegezve, biztosított!

Debrecen, 2014. 12. Zsila László Okl. táj- és kertépítész mérnök Tk-09-0583/16 Hosszúpályi Településrendezési terv 2014. évi 1. sz. módosítása

27

4) Közműellátás Előzmények Jelen településrendezési tervmódosítás igénye a szennyvíztisztító telep déli irányú bővíthetősége érdekében vált szükségessé, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági művelésben hasznosítható folyékony hulladék megfelelő időtartamú „pihentetésére” tárolására elegendő terület álljon rendelkezésre. E tároló kapacitás kiépítése nélkül az önkormányzat számára vállalhatatlan nagyságrendű szállítási költség jelentkezne. A településrendezési tervet, szabályozási tervet oly módon szükséges módosítani, hogy a 0611/2 hrsz-ú ingatlanon jelenleg működő szennyvíztelep déli irányban, a 0611/1 hrsz-ú jelenleg MV-1 mezőgazdasági övezetbe tartozó területtel (vagy annak elegendő nagyságú részével növekedjen. A szabályozási terven MV-1 mezőgazdasági övezetbe sorolt 0611/1 Hrsz-ú földterületet „SZT”- jelű szennyvíztisztító különleges területfelhasználásba, építési övezetbe szükséges átsorolni. A módosítás hatása a közműellátásra Ivóvízellátás A település ivóvízellátottsága 100 %-osnak mondható, minden utcában van ivóvíz vezeték. A hálózat túlnyomórészt hurkoltan épült ki NA 80 mérettel. A gerincvezeték NA 100, és NA 125 méretű. A lakossági értékesített vízmennyiséget figyelembe véve az átlagos fogyasztás 92 l/d, fő. A termelési, értékesítési adatokból megállapítható, hogy a vízmű az igényeket most is, és a jövőben is ki tudja elégíteni. A hálózatot szükséges néhány helyen fejleszteni körvezeték kialakításával a területfejlesztésnek megfelelően. A szennyvíztelep bővítése nem jár többlet ivóvíz igénnyel. Csapadékvíz elvezetés A település belterülete a Pályi ér völgyeletében fekszik. A vízfolyás a belterület É-D-i irányú középvonalán halad át. A belterület határvonalának közelében, annak két oldalán É-D-i irányú homokbucka vonulat zárja le a völgyeletet. A szennyvíztelep bővítése annyiban érinti a csapadékvíz elvezetést, hogy a telepen meg kell oldani a helyi csapadékvíz elvezetését, de csak a burkolt felületekről, a többi elszikkad helyben. Szennyvízelvezetés A településen jelenleg kiépített szennyvízcsatorna hálózat üzemel 7 db átemelővel. A csatornarendszer hossza 17111 méter. A szennyvíztisztító telep kapacitása 500 m3/d A szennyvíztelep bővítése a település szennyvíz kezelését nagymértékben javítja.


28

Földgázellátás Hosszúpályi földgázellátása a Sáránd határában telepített 25000 m3/h kapacitású gázátadó állomásról van biztosítva. A hálózat hossza 48868 méter. A gázátadó állomás szekunder oldalán nagyközépnyomású vezeték épült meg, amely ellátja Hajdúbagos, Konyár, Hosszúpályi, Létavértes és Álmosd településeket. A szennyvíztisztító telep bővítése nem okoz földgázelosztó hálózat bővítési igényt. Villamos energia ellátás Hosszúpályi nagyközség és környezetének elektromos ellátását 23 db oszlop transzformátor állomás biztosítja, ezekből a belterületen 13 db állomás üzemel. A meglévő TR. állomások kihasználtságára jellemző, hogy gépcserékkel kapacitásuk bővíthető, és az átlagos bővítési igényeket hosszú távon is biztosítják. A szennyvíztelep bővítése nem okoz többlet villamos energia igényt.


29

5) Örökségvédelem: A külön kötetben található Örökségvédelmi hatástanulmány a 2004. évben elkészített örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálata, amely a 2013. évi településrendezési tervmódosítás során készült. A jelen rendezési tervmódosítással érintett terület a hivatalos régészeti nyilvántartást alapul véve örökségi értéket nem érint.


30

HOSZÚPÁLYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI 1. SZ. MÓDOSÍTÁS

Recommend Documents