Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban Az olajár-emelkedés hatásai és mozgatórugói
Az olajár szárnyalása, ill. fogyasztói árakba való begyűrűzése többek között fontos szerepet játszott abban, hogy az Európai Központi Bank márciusban a monetáris szigorítás mellett döntött, valamint az Egyesült Államok monetáris hatóságának aggodalmait is erősíti, ami a történelmi trendek alapján növeli a kamatemelés esélyét az Atlanti-óceán túlpartján is (1. ábra). A hosszú ideig mélyponton lévő jegybanki kamatok emelése, főleg egy esetleges kamatemelési ciklus elindulása érdemi változásokat indít1. ábra: A WTI-típusú nyersolaj ára és a FED alapkamat hat el a kötvénypiacokon is: egyik oldalról a gyorsuegyüttmozgása ló infláció a növekvő hozamokban, másik oldalról a 16% 160 Forrás: FED, ICIS történelmi mélypontról emelkedni kezdő kamatszin14% 140 WTI olajár (bal t.) tek az egyéb pénz- és tőkepiaci termékek vonzere- 120 12% FED alapkamat (jobb t.) jének növekedésében érezteti majd hatását. 10% 100 Az olajáremelkedéssel is összefüggésben gyorsu8% 80 ló inflációs környezet és emelkedő finanszírozási 6% 60 4% 40 forrásköltségek tükrében jó stratégiai döntés volt, 2% 20 hogy az ÁKK az idei devizakötvény-kibocsátási te0% 0 vékenységét az év elejére koncentrálta. 1982.01 1983.01 1984.01 1985.01 1986.01 1987.01 1988.01 1989.01 1990.01 1991.01 1992.01 1993.01 1994.01 1995.01 1996.01 1997.01 1998.01 1999.01 2000.01 2001.01 2002.01 2003.01 2004.01 2005.01 2006.01 2007.01 2008.01 2009.01 2010.01 2011.01
$/hordó
2011. május
A kőolaj tavaly nyár óta tartó, s különösen az idei első negyedévben felgyorsuló drágulása az inflációra és a reálgazdaságra gyakorolt negatív hatásokon túl, egyaránt befolyásolja a pénz- és tőkepiacokat, hozzájárulva a vállalati forrásköltségek emelkedéséhez és az államháztartási hiányok dráguló finanszírozásához.
Az olajár pénzügyi folyamatokban játszott szerepének, ill. a következő hónapokban várható trendek megértéséhez fontos tisztázni, hogy milyen tényezők játszanak, játszottak szerepet annak 2010. nyár óta tartó, ill. az idei év elején felgyorsuló rallijában. A fekete arany árának alakulását hagyományosan a kereslet-kínálati fundamentumok mellett a (geo)politikai kockázat (a kereslet és a kínálat meghatározó hányada földrajzilag távol eső régiókban található), ill. az elmúlt évtizedben egyre inkább a spekulatív kereskedés határozza meg. A jelenlegi árrobbanást sok elemző a 2008. nyárihoz hasonlóan döntően spekulatív tényezőkkel (ill. az észak-afrikai válsággal) hozza összefüggésbe, véleményünk szerint azonban emellett nem elhanyagolható a fundamentumok alakulása sem, amely hosszabb távon is magas árszínvonalat feltételez. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból Rekord többlet a februári magyar külkereskedelmi mérlegben, a külső konjunktúra dinamikája továbbra is kedvez a hazai exportszektornak... (3. oldal) Nincs pozitív elmozdulás sem a háztartások fogyasztási kilátásaiban, sem a munkaerőpiacon, amely továbbra is erős féket jelent a gazdasági növekedés számára... (4. oldal) A kereskedelmi banki finanszírozási lehetőségek egyre kedvezőtlenebbé válnak, ami növeli a magyar vállalatok regionális versenyhátrányát... (5. oldal) A gyorsuló hazai infláció hátterében a nyersanyagok világpiaci árának emelkedése és a hazai energiár-emelkedés áll... (6. oldal) A forint erősödése nem állt meg, de lelassult áprilisban, a globális hangulat és a magyar gazdaság javuló megítélése újabb többhónapos árfolyamcsúcsokhoz vezetett... (7. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected]) Közreműködött: Horváth Bálint
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Az olajár-emelkedés hatásai és mozgatórugói (folytatás az 1. oldalról)
2. ábra: Nyersnyagárindexek és a kőolaj árának alakulása (2010. 01. 01. = 100%) 170% 160% 150% 140%
CRB nyersanyagpiaci index
CRB-index (fémek)
CRB-index (nyersanyagok)
Brent-típusú kőolaj
130% 120% 110% 100% 90%
2011.04.01
2011.03.01
2011.01.01
2010.12.01
2010.11.01
2010.10.01
2010.09.01
2010.08.01
2010.07.01
2010.06.01
2010.05.01
2010.04.01
2010.03.01
2010.02.01
2011.02.01
Forrás: Reuters
80% 2010.01.01
Kereslet-kínálat. A kereslet növekedésében szerepet játszik a 2010. második felétől beinduló és a vártnál gyorsabb ütemű világgazdasági kilábalás, amelynek motorjai egyre inkább azok a feltörekvő gazdaságok (és elsősorban Kína), amelyek nyersanyag- és energiaintenzitása jóval meghaladja a fejlett országokét. A kínálati oldal a fizikai korlátok miatt (kitermelő kapacitások növelésének, újraindításának magas idő- és költségigénye) csak késéssel tudja követni az emelkedő keresletet, ill. a kapacitások kiépítése a gazdasági válság miatt is akadályokba ütközött. A fundamentumok árfelhajtó hatása a tavalyi őszi hónapokban volt jól megfigyelhető, amikor a nyersolaj ára szorosan együtt mozgott a többi nyersanyagéval, azonban a politikai kockázatok megjelenésével és pénzügyi befektetők fokozódó érdeklődésével az év elejétől kezdve az olaj ára elszakadt a többi árucsoportétól (2. ábra).
Politikai kockázat. Az észak-afrikai válság – az olaj világpiaci árának szempontjából – elsősorban politikai bizonytalanságot jelentetett, míg a kínálati oldalon csak átmeneti zavarokat okozott, mivel a térségben egyedül a líbiai kitermelésben (1,3 millió hordó/nap) jelentkeztek számottevő fennakadások, azonban ezt a kiesést a többi olajtermelő ország (elsősorban Szaúd-Arábia) a termelés megemelésével képes volt ellensúlyozni. A politikai kockázatnak azonban megjelent a korábbi szállítási, kitermelési kérdésen túl egy újabb dimenziója: a gazdasági válság, ill. az erősödő szociális feszültségek lehűtésére szolgáló jóléti intézkedések miatt az olajtermelő országok többsége az olajból származó bevételek növelésével kívánja fedezni a költségvetési kiadások megugrását. Spekuláció. A pénzügyi befektetők érdekeltsége különbözik a nyersanyagok világpiacain jelenlévő többi szereplőétől, mivel nem az olaj fizikai megszerzése a céljuk, arra mint pénzügyi instrumentum (határidős termék) tekintenek. Ennek megfelelően üzleti stratégiájukat alapvetően nem a fundamentumok, hanem a piaci és konjunkturális változások diktálják, így a kereskedésben betöltött szerepük növekedésével könnyen elszakadhat az ár a tényleges fizikai kereslet és kínálat által meghatározott szinttől. 3. ábra: A részvény- és olajpiacok közötti kapcsolat alakulása (2000. 01. 01. = 100%)
4. ábra: Spekulatív prémium* a WTI-típusú kőolaj árában
600%
120%
10
500%
100%
8
400%
80%
300%
60%
200%
40%
$/hordó
4 2
-2
2011.03
2009.03
2008.03
2007.03
2006.03
2005.03
2004.03
2003.03
2002.03
2001.03
S&P 500 (jobb t.)
2010.03
Forrás: EIA
-6
2011.01
2010.01
2008.01
2007.01
-4
0%
2000.03
WTI-típusú kőolaj (bal t.)
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
2000.01
0%
2009.01
Forrás: Reuters
2000 - 2007 közötti átlag
0
20%
100%
* a WTI-típusú kőolaj spot ára és a 4 hónapos szállításra vonatkozó ár közötti különbség (45 napos gördülő átlag)
6
Ez történt az idei első négy hónapban is, habár a spekulációs kereskedés mértéke 2008-hoz képest mérsékelt maradt. A pénzügyi befektetők olajár alakulásban játszott szerepét jelzi többek között, hogy a kőolaj világpiaci ára a korábbinál erőteljesebben korrelál a pénzpiacok más szegmenseivel (pl. S&P 500 részvénypiaci index) (3. ábra), illetve hogy a határidős szerződések (long) és a jelenlegi (spot) árak közötti különbség megközelítette a 2008. nyári szintet (4. ábra). Szintén a spekulatív kereskedés elmúlt hónapokban olajárra gyakorolt súlyát jelzi a május első napjaiban kialakult – és sem fundamentális, sem politikai kockázati tényezők által nem indokolt – eladási hullám, amely a fekete arany árának közel 10%-os zuhanását okozta. Várakozásaink szerint a jelenlegi áremelkedésben fontos szerepet játszó politikai (kockázati), valamint spekulatív prémium is mérséklődni fog a következő hónapokban, azonban a piaci fundamentumok alapján hosszú távon is 100 dollár feletti olajárral számolunk, amely így tartós nyomást fejthet ki az infláción és kamatszinteken keresztül a finanszírozási költségekre mind a nemzetközi, mind a hazai piacokon. A fogyasztói áremelkedés hazai gyorsulása (6. oldal) a lakossági fogyasztás (4. oldal), míg a dráguló hitelek (5. oldal) a vállalati beruházási tervek számára jelentenek komoly akadályt, így a továbbra is „dübörgő” külkereskedelmi szektor és a külföldi befektetők javuló megítélése (7. oldal) ellenére a belső kereslet jelentősen fékezi a magyar gazdaság növekedését (3. oldal). Periszkóp
2
2011. május
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Rekord többlet a külkereskedelmi mérlegben, továbbra is kedvező külső környezet •
A németországi konjunktúra jelenti továbbra is az első számú húzóerőt a magyar gazdaság számára: habár az elmúlt hónapok világgazdasági folyamatokat befolyásoló eseményei (japán katasztrófa, magas olajár, erős euró) a német üzleti várakozásokban is meglátszanak, ez egyelőre csak mérsékelt hatást fejt ki a hazai kivitelre (1. ábra). Az export dinamikus bővülése mellett a stagnáló fogyasztás (lásd 4. old.) alacsony importvonzata továbbra is ellensúlyozza az energia- és nyersanyagimport magas világpiaci árakkal összefüggő növekvő értékét. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság minden idők legnagyobb külkereskedelmi mérleg aktívumát (225,2 milliárd forint) produkálta februárban (2-3. ábra). A feldolgozóipar termelése 15,5%-kal nőtt februárban. Az exportorientált ágazat teljesítményének bővülése várhatóan tartós marad, köszönhetően az export-megrendelések lendületes (februárban éves alapon 29,6%-os) emelkedésének (4-5. ábra). Az építőipar továbbra is az alacsony belső kereslet és hitelezési aktivitás foglya: bár az ágazat termelése az előző hónaphoz képest (a kedvezőbb időjárás miatt) 1,7%-kal nőtt, éves szinten 3,4%-kal csökkent februárban. A kilátások azonban különösen az új megrendelések drasztikus elmaradása (49%-kal csökkent éves alapon) miatt továbbra is kedvezőtlenek (6. ábra).
•
• •
1. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export változása (év/év)
2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 250
50%
20%
200
40%
100
10%
150
30%
100
20%
95
0%
90
-10%
85
-20%
80
-30%
-100
-40%
-150
10%
0
0%
-50
-10% -20%
20%
30%
40%
50%
Forrás: KSH, Európai Bizottság * European Sentiment Index (ESI)
2011.05
2011.01
2010.09
2010.05
2010.01
2009.09
2009.05
2009.01
2008.09
2008.05
2008.01
2007.09
2007.05
2007.01
2006.09
2006.05
2006.01
2005.09
2005.05
** 3 hónapos mozgóátlag
2005.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
20% 15%
2,5% Új szerződések: 12 hónappal eltolva
0,0%
10%
-2,5%
5%
-5,0%
0%
-7,5%
-5%
-10,0%
-10%
-12,5%
-15%
-15,0%
-20%
-17,5%
-25% 2007 2008 2009 2010 Új szerződések (év/év, bal t.)* Építőipari termelés (év/év, jobb t.)* Építőipari termelés - MFB becslés (jobb t.)*
ESI - Feldolgozóipar (bal t.) Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) Feldolgozóipari termelés - MFB becslés** (jobb t.)
Periszkóp
2007.07
6. ábra: Az új építőipari szerződések és az építőipari termelés alakulása
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
ESI: 1 hónappal eltolva
2007.04
Belföldi megrendelések* (év/év, bal t.) Export megrendelések* (év/év, bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)*
60%
5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40
20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30%
* 3 hónapos mozgóátlag, év/év
2007.01
Gépek és szállítóeszközök 10%
Export volumen (év/év, jobb t.)
Forrás: KSH
2006.01
Élelmiszerek, italok, dohányok
2006.10
Feldolgozott termékek
2006.07
Energiahordozók
2006.04
40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60%
0%
-40%
4. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések változása
Nyersanyagok
Forrás: KSH
2007.07
Külker. mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
3. ábra: A külkereskedelmi forgalom bővülése árufőcsoportos bontásban (2011. január-február, év/év)
Import Export
2007.01
2006.01
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés (jobb t.)
-30%
2011.01
Forrás: KSH
-200
2011.07
2011.01
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
2010.07
Forrás: KSH, CESifo
75
50
2006.07
IFO-index: 3 hónappal eltolva
milliárd Ft
30%
105
110
3
-20,0% 2011 Forrás: KSH * 12 hónapos mozgóátlag
2011. május
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás Stagnáló fogyasztás, rezignált munkaerőpiac A márciusi – 2008 ősze óta nem látott mértékű – zuhanást követően valamelyest javultak a konjunktúrakilátások a magyar gazdaságban áprilisban, azonban az üzleti és a fogyasztói bizalom sem tudott visszakapaszkodni a februári szintekig (1. ábra). A háztartások fogyasztása az idei év első felében várhatóan még nem bővül éves alapon (2. ábra). Ez megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is: februárban az értékesítés az előző hónaphoz képest nem változott, míg az egy évvel korábbi értéket csak minimálisan (0,2%-kal) haladta meg (3. ábra). A munkaerőpiac továbbra sem képes elmozdulni a mélypontról: az idén január-március között mért munkanélküliségi ráta (11,6%) nem sokkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál (11,8%), és a foglalkoztatottak száma is mindössze 13,2 ezer fővel nőtt, a december-februári időszakhoz képest ugyanakkor 10,7 ezer fővel csökkent (4. ábra). Tovább emelkedett a bejelentett új munkahelyek száma, de ez kizárólag az (újra)induló közmunkaprogramoknak tudható be (5. ábra), az új álláslehetőségek száma a versenyszférában stagnál. A feldolgozóiparban az idén átlagosan 25-30 ezerrel bővülhet a foglalkoztatottak száma (éves alapon), ami még így is közel 70 ezerrel elmaradhat a válság előtti szinttől (6. ábra). 2. ábra: Fogyasztói bizalom és a háztartások fogyasztásának változása (év/év) Magyarországon
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
-10
-20
2,5%
-20
-30
0,0%
-40
-2,5%
-50
-5,0%
Üzleti bizalom
-2%
-4%
-3%
-6% -8%
Hónap/hónap (bal t.) Forrás: KSH
2011.01
2010.07
40
60%
30
50%
20
40%
Támogatott (bal t.)
2011.03
2011.01
2010.11
2010.09
2010.07
2010.05
2010.03
2010.01
2009.11
2009.09
20% 2009.07
0 2009.05
30%
2009.03
10
40
10
20
0
0
-10
-20
-20
-40
-30
-60
-40
-80
Forrás: Európai Bizottság, KSH
-50
ezer fő
70%
2009.01
ezer darab
50
20
-100 2011.01
80%
60
Periszkóp
2011.09
6. ábra: Foglalkoztatási tervek és a foglalkoztatottak számának változása (év/év) a feldolgozóiparban
2010.01
5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.)
2011.05
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * A foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
2009.01
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
-12%
2006.01
Év/év (jobb t.)
-6%
Forrás: KSH
2008.01
-10%
12,5% 12,0% 11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0%
2011.01
-2%
2010.07
0%
-1%
2010.01
2%
0%
2009.07
1%
125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150 2009.01
4%
ezer fő
2%
-5%
2011.01
4. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
-4%
2010.09
2011
2010
Konjunktúra kilátások
Fogyasztói bizalom (bal t.) Háztartások fogyasztása (jobb t.) Háztartások fogyasztása - MFB becslés (jobb t.)
2008.01
Fogyasztói bizalom
2009
-80
2008
2006
2007
Forrás: KSH, GKI - Sonda Ipsos
-80
-12,5% 2010.05
-70
-10,0% 2010.01
-70
-80
2009.09
-60
Forrás: KSH, GKI - Sonda Ipsos
2009.05
-60
-7,5%
-70
2009.01
-50
2008.09
-50
5,0%
-60
2008.05
-40
2008.01
-30
-40
2007.09
-30
2007.05
-20
7,5% Fogyasztói bizalom: 5 hónappal eltolva
-10
2007.01
-10
0
0
2006.01
0
2006.09
10
2008.07
•
2007.01
•
2006.05
•
Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) Foglalkoztatottak számának változása - MFB becslés (jobb t.)
Forrás: NFSZ
4
2011. május
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A finanszírozási környezet továbbra is fékezheti a magyar vállalati szektor növekedését A problémás vállalatok és vállalati hitelek számának év eleje óta tartó csökkenése alapján a szektor túljutott a válság mélypontján (1. ábra), a bankrendszer azonban a továbbra is magasra értékelt kockázat és a romló jövedelmezőség (magas forrásköltség, különadó, stb.) következtében csak mérsékelten hitelez, a vállalati szereplők pedig – főleg a deviza kölcsönök vis�szafizetése következtében – nettó törlesztők (2. ábra). A vállalati hitelállomány bővülése a térségben egyedüliként Magyarországon nem indult még el, februárban 4,5%-os volt a hitelállomány éves szintű mérséklődése (3. ábra). A hazai vállalati hitelkamatok tovább emelkedtek, a forinthitelek kamatai 2010 eleji szinteket értek el márciusban, míg a bankközi euró források drágulását a bankok az euróhitelek kamataiban is érvényesítik, s e tendencia folytatódása várható a következő hónapokban is (4. ábra). A térségben megfigyelhető volt márciusban a vállalati hitelkondíciók szigorodása, a magyar hitelkamatok regionálisan továbbra is magasak (5. ábra). A banki finanszírozás problémái és a vállalatok lassan javuló anyagai helyzete felértékelte az állami és EU-s források szerepét Magyarországon (6. ábra), összességében azonban a még mindig nehezedő hitelfeltételek és az ezzel együtt is gyenge kereskedelmi banki hitelezés gátolják a vállalati szektor növekedését. 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
1. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok
2010.01
Forrás: MNB
-125
* Központi Hitelinformációs Rendszer Forrás: BISZ
14%
50% * euróra konvertált állományok
10% Magyaro.
20%
Forinthitel min. 5 éves
6% 4%
Románia
* 3 hónapos bankközi kamatok
5. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
14% Csehország
10%
EU-s forrás
Lengyelország
8% 6%
Szlovákia
4%
Periszkóp
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
0%
2009. június 2009. november 2011. február
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
Kockázati tőke 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Kereskedelmi bankok saját hiteltermékei
Románia
* hó végi állománnyal súlyozva
Forrás: ECB, MNB
2009.07
2%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
6. ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonás céljából említett finanszírozási csatornák*
Magyarország
12%
2009.10
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
18% 16%
2009.07
2008.01
2011.02
2010.11
2010.08
2010.05
2010.02
2009.11
2009.08
2009.05
2009.02
2008.11
2008.08
2008.05
Forrás: ECB
2009.04
0%
Szlovákia
-20% 2008.02
Forrás: ECB, MNB
2009.01
-10%
Forinthitel - 15 éves
2% 2008.04
0%
milliárd Ft
EURIBOR
8%
Lengyelo.
10%
BUBOR
12%
Cseho.
30%
-125
4. ábra: Pénzpiaci* valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
40%
-100
2011.01
170
-75
-100
2010.10
0
Gazdasági társaságok (jobb t.)
-50
-75
2010.07
171
-25
-50
2010.04
100
-25
2010.01
172
25 0
0
2009.10
200
75 50
2009.07
173
100
Összes hitel
25
2009.04
300
Fennálló hitelszerződés (bal t.)
Devizahitel
50
2009.01
174
Forinthitel
75
milliárd Ft
175
400
100 Lezárt hitelszerződés (bal t.) ezer db
500
2011.03
176
2011.01
600
2010.11
177
2010.09
178
700
2010.07
800
2010.05
179
2010.03
180
900
ezer db
1 000
2008.10
•
2008.07
•
Bulgária
* említések aránya a forrásbevonást tervező vállalatok között
5
Egyéb pénzintézetek saját hiteltermékei
MFB hiteltermékek
Állami támogatás
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés
2011. május
Periszkóp
Infláció A nyersanyagárak begyűrűzése okozza az infláció gyorsulását Márciusban a múlt havi értékeknél magasabbra, 2,5%-ra emelkedett az éves maginfláció, míg a 12 havi fogyasztói árindex négy tizedszázalékponttal 4,5%-ra nőtt (1. ábra). Az inflációs pálya utóbbi hónapokban tapasztalt emelkedése a nemzetközi trendekkel (2. ábra) mutat összhangot, globális forrása pedig a nyersanyagárak mind szélesebb termékkörbe való begyűrűzése (3. ábra). A februárhoz képest gyorsuló inflációt egyrészt az élelmiszerek, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek (liszt, cukor, kenyér) drágulása okozta: a termelők mindinkább kénytelenek az inputárak emelkedését a fogyasztókra hárítani. Az áremelkedés megugrásához másrészt a háztartási energiaár növekedése járult hozzá (4. ábra). Ennek alakulása tükrözte a kőolajárak szárnyalását, mely a vezetékes gáz árának tavalyi többszöri emelését, továbbá a februári elektromos-energia áremelést vonta maga után (5. ábra). A juttatásokat (prémium, jutalom) nem tartalmazó bruttó kereset növekedése márciusban továbbra is visszafogott volt, a negatív kibocsátási rés nem szűkült (6. ábra), az inflációra tehát továbbra sem hat kereslet oldali inflatorikus nyomás. 2. ábra: Az eurózóna*, a visegrádi országok* és az USA 12 havi fogyasztói árindexei
1. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon
6%
2% 1%
3%
0%
2%
-1%
1%
-2%
0%
130
400
90
300
50
2011.03
2011.01
2010.11
2010.09
2010.07
18%
16%
14%
12%
10%
8%
6%
4%
2%
*az MNB több módszerrel készített előrejelzéseinek összesített sávja **év/év
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
2011.I
2010.IV
2010.III
2010.II
2010.I
2009.IV
2009.III
2009.II
2009.I
2009.IV
2008.II
2008.III
2008.I
2007.II
2007.III
Forrás: MNB, KSH
2007.I
2011.03
2011.01
2010.11
2010.09
2010.07
220 2010.05
240
80% 2010.03
260
85% 2010.01
280
90%
2009.11
95%
Ft/liter
340 300
2009.09
14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8%
360 320
2009.07
6. ábra: Az infláció keresletoldali tényezői
380
100%
2009.05
-2%
*KSH adatok alapján MFB számítás
0%
Tartós fogyasztás cikkek
105%
2009.03
márciusi átlagos infláció
Ruházkodási cikkek
Forrás: KSH
*2009 január = 100%
Március
Szeszesitalok, dohányáruk
CRB-index (élelmiszerek)
** Ólommentes 95-ös benzin havi fogyasztói átlagára
Február
Egyéb cikkek*
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.07
2006.04
2006.01
2010.05
Szolgáltatások
5. ábra: A háztartási energia és főbb komponenseinek árindexei* valamint a hazai üzemenyagár alakulása**
2009.01
2010.03
Háztartási energia
10
200
Periszkóp
2010.01
Élelmiszerek
Forrás: EIA, Reuters
Távfűtés Vezetékes gáz
Szlovákia USA (jobb t.)
Járműüzemanyag
$/hordó
500
Üzemanyagok (jobb t.) Elektromos energia Háztartási energia (aggregát)
Magyarország Csehország
-4%
4. ábra: 12 havi fogyasztói árindex főcsoportos bontásban 170
110%
2009.11
2009.01
Eurózóna Lengyelország
600
115%
-3%
Forrás: Eurostat, BLS
-1%
3. ábra: CRB nyersanyagár-indexek és a kőolaj hordónkénti ára
120%
3%
4%
Maginfláció
CRB nyersanyagpiaci árindex BRENT-típusú kőolaj (jobb t.)
4%
*harmonizált árindex
5%
2011.01
2010.07
2010.01
2009.07
2009.01
2008.07
2008.01
2007.07
2007.01
2006.07
2006.01
Infláció
7%
2009.09
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
Forrás : KSH
2009.07
10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0%
2009.05
•
2007.IV
•
2009.03
•
Kibocsátási rés* Rendszeres havi bruttó átlagkereset a versenyszférában** Havi nettó átlagkereset a versenyszférában**
Forrás: KSH
6
2011. május
Periszkóp
Árfolyamok Forint: stabilizálódás áprilisban a márciusi ralli után Az április hónapot javuló globális befektetői hangulat jellemezte (a VIX-index átlaga 16 pont volt), az adósság- és inflációs félelmek azonban kedveztek a biztonságos eszközök iránti keresletnek (az arany világpiaci ára 1536 dollár/uncia áron új rekordot ért el, a svájci frank történelmi szintre erősödött a dollárral szemben) (1. ábra). A magyar gazdaság megítélésének javulása (az országkockázati felár közel egyéves mélypontra süllyedt) támaszt adott a forintnak is, amely azonban nem tudott a márciusihoz hasonló ütemben erősödni (2. ábra). Habár az első négy hónapban a forint volt a térség legjobban teljesítő devizája, áprilisban jobban szerepelt a többi régiós fizetőeszköz (3. ábra), s tovább lazult a forint és zloty árfolyama közötti együttmozgás is (4. ábra). A magyar forint árfolyama a svájci frankkal szemben öthónapos, az euróval és a dollárral szemben pedig 12, ill. 16 hónapos szintre erősödött áprilisban (5. ábra), azonban a további árfolyamerősödés feltétele a szerkezeti reformok újabb részleteinek bemutatása és az annak nyomán növekvő külföldi bizalom. A forint erősödése és a hazai infláció rontotta a magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképességét, amit a külső piacokon erősödő infláció nem tudott ellensúlyozni (6. ábra). 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
4,00 3,95 3,90
2010.04
2011.05
Forint (bal t.)
5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 226 222 218 214 210 206 202 198 194 190 186 182 178 174
Periszkóp
Lengyel zloty (jobb t.)
125%
125%
versenyképesség javulása
120%
120%
115%
115%
110%
110%
105%
105%
100%
100%
95%
Magyarország
7
Csehország
Lengyelország
Románia
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
90% 2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.01
HUF/CHF (jobb t.)
95%
Forrás: JP Morgan
90%
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
Forrás: ECB
HUF/USD (jobb t.)
3,80
6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (2007. január = 100%)
2007.04
2011.03
2011.02
2011.01
2011.04
Lengyel zloty
3,85
Forrás: ECB
euróval szembeni árfolyamerősödés
2011.05
260
2011.04
94%
Forrás: ECB
2011.03
265
2011.02
95%
2011.01
95%
2010.12
270
2010.11
96%
2010.10
97%
96%
2010.09
97%
275
HUF/EUR (bal t.)
2011.05 4,05
280
98%
286 284 282 280 278 276 274 272 270 268 266 264 262 260
2011.04
4,10
285
98%
Orosz rubel
2011.03
290
99%
Román lej
2011.02
4,15
101%
99%
Forint
2011.01
4,20
295
100%
Cseh korona
2010.12
300
102%
2010.08
100%
103%
2010.07
euróval szembeni árfolyamerősödés
* 2010.12.31.=100%
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama
103%
94%
2010.11
10 éves CDS-felár (bal t.)
3. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama*
101%
2010.10
* a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni Forrás: LBM, CBOE VIX-index (bal t.) Aranyár (jobb t.)
102%
292 289 286 283 280 277 274 271 268 265 262
Forrás: ECB, Reuters
2010.07
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
2010.12
2010.11
2010.10
2010.09
2010.08
2010.07
2010.06
1 000 2010.05
1 100
10 2010.04
1 200
20
2010.03
1 300
30
2010.02
40
2010.01
1 400
2010.05
globális kockázatvállalási kedv erősödése
50
450 430 410 390 370 350 330 310 290 270 250
2010.09
1 500
2010.08
1 600
60
bázispont
70
$/uncia
1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv* és az arany világpiaci ára
2007.10
•
2010.06
•
2007.07
•
Bulgária
2011. május
