Méltóság A pipa és a véreb marad Feltöltés alatt Agyon védve jó pénzért Az év madara: a palimadár Az elfeledett vadriasztó Olcsó, de jól hord

Magyar VADÁSZLAP 2011/JÚNIUS

CXXXII. (20.) ÉVFOLYAM 6. SZÁM y 2011/JÚNIUS y ÁRA: 850 FT, ELŐFIZETŐKNEK: 750 FT y www.vadaszlap-online.eu

! N A V INGYEN T E Z Y L E HARCI H N E B Ő L É BÍRÁLAT – OK Y L Á B A SZ VÁLTOZÓ JOG

A szerkesztőség címe: 1031 Budapest, Rozália u. 59/a. Tel./fax: +36-1/242-0042 Mobil: +36-70/702-5000 e-mail: [email protected]

Méltóság y A pipa és a véreb marad y Feltöltés alatt y Agyon védve – jó pénzért Az év madara: a „palimadár” y Az elfeledett vadriasztó y Olcsó, de jól hord

IN MEMORIAM

Dr. Csöre Pál (1923-2011)

Köztiszteletben álló kolléga távozott közülünk. Az erdészet-vadászat jogi szabályozásának, igazgatásának fáradhatatlan munkása, múltjának hiteles kutatója, a vadászati kultúra lelkes ápolója. Tizenhét évesen jelesen érettségizett. Mezei jogászként 1946ban, már jogi diplomával a zsebében az erdészet szolgálatába állt, és 1983-as nyugdíjazásáig a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek, az Erdőközpont, az erdőgazdasági egyesülések, az Országos Erdészeti Főigazgatóság munkaügyi, jogügyi posztjain, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vadászati és vadgazdálkodási főosztályán, mint előadó, főelőadó, miniszteri tanácsos dolgozott. Negyedszázados munkatársi kapcsolatunkban a jog eszközeivel, teljes önállósággal gondozta a vadászat előtt álló kiemelt feladatokat: a magyar vadgazdálkodás fejlesztését, a vadászati jog hasznosítását, állami és egyesületi kereteinek szabályozását, a vadászat gazdasági-természetvédelmi szerepének illesztését az ágazati kapcsolatokba, a magyar vadászati kultúra nemzetközi hírnevének gyarapítását. Részese volt az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás szervezésének, nemzetközi kapcsolataink kialakításának. Kitűnt tudományos érdeklődésével. Angol, német, latin nyelvismeretével, nagyszámú forrásanyaggal, több könyvvel és mintegy kétszázötven publikációval gazdagította az erdészet-vadászat irodalmát. Dr. Csöre Pál munkáiban, önéletírásában meghatározó a természet szeretete, a vadászati hagyományok, a nagy elődök tisztelete és a vadászati etika. Visszatérően szól a vadászati kultúráról, a magyar vadászat és vadgazdálkodás örökségéről. Az acsai Lendület-Jóegészség Vadásztársaság tagjaként terítéke szerény volt, negyven év alatt kilencven nagyvadat ejtett el. Híradásaiban számára a vadászat találkozás a természettel, a barátokkal. Sződligeti kertjében erdeifenyő és terebélyes kányabangita őrzi az acsai táj képét. Otthonában a szobáját megtöltő könyvtára, trófeái beszélnek a megtett gazdag életútjáról. Május 7-ei temetésén felesége, fia, lánya – akikről mindig nagy szeretettel beszélt – erősítették dr. Csöre Pál bennünk élő képét, amit barátai, pályatársai szeretettel és tisztelettel őrzünk. Dr. Tóth Sándor

Magyar VADÁSZLAP z 2011. június

Az elmúlt néhány esztendőt leszámítva, Dr. Csöre Pál – Pali bácsi – rendszeresen publikált lapunkban. Csöndes, halk szavú és rendkívül türelmes szerzőink közé tartozott, aki szinte soha semmiért sem reklamált, mert biztos volt benne, hogy tanulmányai, cikkei megjelennek a lapban, még akkor is, ha a vadászattörténeti írásai az időszerűbb cikkek miatt – esetleg hónapokig is – „talonban” maradtak. De írásait mindig is aranytartalékként tiszteltük, mert számítani lehetett rá. Amikor bejött a szerkesztőségbe, előhúzott a feneketlen aktatáskájából valami olyan vadászattörténeti dokumentumot, cikket, tanulmányt, amelyek ismerete csak igen keveseknek adatott meg. Szenvedélyesen kutatott magán- és közkönyvtárakban, rendszeres levelező kapcsolatban volt német vadászattörténészekkel. Így találta meg az egyik legrégebbi vadászati forrásmunkát, Sinopius János: „Kis vadászerdő” című művét, amelyet saját fordításában jelentetett meg 2000-ben. Teljes „curriculum vitae”-jével ugyan még adós a szakma, de a teljesség igénye nélkül idézzük fel ehelyütt azokat a műveit, amelyek minden vájtfülű vadász-könyvész számára emlékezetes olvasmányélményeket adtak, művei ott sorakoznak féltett könyvtáruk polcain. „A vadászati jogszabályok gyűjteménye” évtizedeken át a szakmában dolgozók számára szinte egyfajta „breviárium” volt. A „Vadászat a feudáliskori Magyarországon”, a „Magyar vadászat története”, a „Vadaskertek a régi Magyarországon”, vagy a „Solymászat története” ma már klasszikusnak számító forrás- és alapművek. Számtalan más szakkönyvben volt társszerző, rendszeresen jelentkező jeles szerző a vadászati és jogi szaklapokban. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy munkásságával milyen kitörölhetetlen nyomokat hagyott az egyetemes magyar vadászati kultúránkban, hiszen a különböző szakkönyvek, tanulmányok, szakdolgozatok, cikkek, irodalomjegyzékek majd mindegyikében szerepel a neve. Érdemes fölidézni az etika szó értelmére sokszor idézett, emlékezetes definícióját: „Az etika – magyarul erkölcstan – a filozófiának azon ága, amely az emberi cselekvések értékelésével foglalkozik, hogy jó-e, erkölcsös-e, helyes-e?” Jellemző volt rá, hogy sohasem szájbarágóan, „ex katedra” jelentett ki magvas megállapításokat, hanem a maga sajátos modorában hagyta az olvasót is gondolkodni és bizonyos részben rábízta a döntést. 1992-től alapító tagja, majd 1996-ig az első elnöke, ezután pedig örökös tiszteletbeli elnöke volt a Vadászati Kulturális Egyesületnek. Ugyanilyen lelkes alapító tagja és „tartóoszlopa” volt a Vadász Könyv Klub Egyesületnek is. Az elsők között – a híres „Nagy Öregek” csapatában – vehette át a Hubertus Kereszt arany fokozatát, majd a VKE életmű díját, a „Túzok-toll” nagydíjat. Sokat tanultunk tőle, távozásával ismét szegényebbek lettünk egy jeles – a határainkon belül és kívül is – tisztelt szaktekintéllyel, akinek emlékét hű vizsla módjára őrzik lapunk több évtizedes bekötött évfolyamai, lelkünkben pedig az a számtalan együtt töltött év, nap és igazán felejthetetlen óra. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

343

344


JEGYZET

Méltóság Azt mondja Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke, hogy szerezzük vissza a vadászat, a vadászok méltóságát. Hetek óta gondolkodom azon, hogy a vadászoknak – mint kisebbségben létező társadalmi csoportnak – mi mindent kellene tenniük az elvesztett méltóságuk, azaz a megbecsülésük, a tiszteletük, az elismerésük visszaállításáért. Ugyanis volt idő, amikor rang, megtiszteltetés, méltóság volt vadásznak lenni, vadásztársasághoz tartozni. Azt kellene újra a megváltozott körülmények figyelembevételével kitalálnunk, hogy napjainkban miért becsüljenek, tiszteljenek bennünket, vadászokat az emberek, a nem vadászok, a vadkárt jelző földművelők, az erdőfelújítással kínlódó erdészek, a normális vagy akár a „sötétzöld” városi természetvédők, a kóbor kutyák „kicsapói”, a rendszeresen „eltévedő” túralovasok, az erdők-mezők csöndjét szétbarmoló cross-motorosok, quadosok, illetőleg a hatalom képviselői: a jegyzők, a bírók, a rendőrök... mindazok, akikkel együttműködünk, illetőleg akikkel nem mindig sikeres az együttműködésünk. Ha pontosítanánk, hogy egyáltalán mit nevezhetünk a vadászok méltóságának, akkor talán arra is választ kapnánk, mennyire vagyunk alkalmasak a tiszteletre, a sajtó, a közvélemény elismerésére. És ezt nem közös felkiáltással, hanem belső önvizsgálattal, jó és rossz tulajdonságaink mérlegre tételével illene megválaszolnunk. Régi „vesszőparipám”, tessék a tükörbe nézni és az „arcnak” a szemébe mondani, mennyire méltó a viselője, hogy tisztességes, becsületes, felkészült, kulturált, igazvadásznak nevezhesse magát. Ha ez sikerül és sikerülne minden magyar vadászjeggyel rendelkező vadásznak, szerintem nem lenne olyan hatalmas gond a társadalom elismerésével sem. Az emberi méltóság – filozófiai és gyakorlati szempontból – valamennyire kötődik a világnézetünkhöz is. Akinek a vadászat a világnézete, világszemlélete, aki a vadászaton keresztül nézi a világ és saját sorsának alakulását, talán könnyebb a helyzete, hiszen tisztában van a vadászat igazi értékeivel, az élmények, a vadászati kultúra fontosságával. De mit tegyenek azok a puskások, akik sem vadászként, sem emberként nem annyira „méltóságosak”? Valljuk be, jócskán vannak közöttünk érdemtelenek, a vadász-mivoltjukat titkolók, a közömbösek és közönyösek, a státus-vadászok, a mozdíthatatlanok. Ha igazán akarjuk a méltóságot, első lépésként a saját sorainkat próbáljuk meg rendezni, hogy valódi, összetartó – én még azt is felvállalnám – elit, az általánosból kiemelkedő, válogatott társaság, első rendű közösség lehessünk. Nagy feladat, de nem lehetetlen, minden azon múlik, hogy mennyire akarjuk, mennyire hiszünk önmagunkban... milyen viszonyban vagyunk az „arccal”, amely visszanéz ránk a tükörből. Tételezzük fel, hogy a vadászok körében „divattá” válik a tisztesség, a becsületesség, a segíteni akarás, az együttérzés, a kulturált viselkedés... csupa olyan tulajdonság, ami talán csak az angyalokra jellemző. Tételezzük azt is fel, hogy száműzzük magunkból a vadászirigységet, az „ördögi” kísértéseket... ...és megtanulunk végre normálisan, átgondoltan, stratégiailag kidolgozottan bánni, értelmesen és ésszerűen kommunikálni a környezetünkkel, a politikai pártokkal, a gazdasági és kulturális elit képviselőivel, a hatalom ügyintézőivel és nem utolsó sorban a sajtóval. Ne kezelendő kellemetlenségnek tekintsük, ha ránk kérdeznek, ha egy halálos vadászati baleset vagy egy kutya lelövése miatt „gyilkosok” leszünk. Tudjunk méltósággal, hozzáértéssel, hitelesen válaszolni! Hibát hibára halmozunk, ötlet nélküli partizánakciókkal próbálkozunk, melyekkel semmire sem megyünk. Az eredmény pedig, hogy mindenért és mindenki – büntetlenül - rajtunk veri/verheti el a port. Az Alkotmány és a 2012-től életbe lépő alaptörvény is garantálja az emberi méltósághoz való jogot, ugyanakkor jogi értelemben bünteti ennek megsértését. Kivétel ez alól az ország fogyatkozó lakosságának 6 tized százaléka, a vadász, akit nyugodt szívvel lehet becsmérelni, sarcolni, félelemben tartani, megfosztani a tulajdonától... és büntetni az esztelen szabályokra hivatkozva. Hát ezért lenne meglehetősen nagy szüksége a magyar vadászatnak, vadászoknak valami kicsike kis méltóságra, hiszen – állítólag – CSEKŐ SÁNDOR mostanában kerül napirendre a vadászati törvény, [email protected] a fegyvertartási kormányrendelet módosítása.


Címlapon: Szőrváltó hermelin Fotó: Uttasy György

A tartalomból: In memoriam Dr. Csöre Pál ............................................. 343.

Interjú A pipa és a véreb marad ................... 348-349.

Vadászati gyakorlat Az év madara: a „palimadár” ............ 351-353.

Vadgazdálkodás Terület-átsorolás? ...........................356-357. Harci helyzet ................................... 358-359. Ingyen van! ................................................ 360. Bírálat – élőben................................361-363. Az elfeledett vadriasztó .......................... 365.

Publicisztika Zöldhajtás.......................................................366.

Vadászfegyver Olcsó, de jól hord .......................................367.

Lőterek Az újhegyi lőtér ........................................ 369.

Külvilág Hód(olat) a Baltikumnak .................. 374-375.

Vadászkutya Vizsgától a versenyig IV. ...................382-383.

Hírek-tudósítások Leváltották dr. Rodics Katalint ............... 393. Alkotmányellenes pontok ........................ 393.

Gyerekeknek Az utálatoska .......................................... 396. SCI gyermekirodalmi pályázat ..................397.

345

629 gramm

557 gramm

Baranya aranyai

495 gramm

Nem vitatható tény, hogy Baranya megye dél-nyugati csücske, a Szentlőrinc-Szigetvár között elterülő vadászterületek egészen kiváló őzpopulációk élőhelyei. Évtizedek óta rendre erős bakok kerülnek ki ezekről a területekről és nem ritka az öt-, hatszáz grammos, vagy még efölötti agancssúlyú sem. Idén két kapitális bak került ki ezekről a területekről, de a megye keleti részén, Véménd környékén is egy kiváló baknak örvendezhettek a vadászok. A Szabadszentkirály Környéki Gazdák vadászterületén, május 1-jén reggeli cserkelésen esett az idei megyei rekord. Az elejtő egy olasz vadászvendég, akit két kísérője, Kovács László és Halas Béla segített a sikerhez. A trófea kiskoponyás súlya 629 gramm, nemzetközi pontszáma 163,08. Pécs nyugati oldalán, Pellérd község határában, a Nyugat Mecsek TFVt. vadászterületén 557 gramm agancssúlyú bakot ejtett el az a német vadászvendég, akit Szili Attila kísért az április 29-ei vadászaton. A trófeát a megyei bírálaton 146,83 pontra értékelték. A megye keleti részén, Véménden, Fábik Sándor hivatásos vadász kíséretében terítékre került egy 495 grammos, 130,08 pontos agancsú bak is. A. G.

A megyei rekorder és két kísérője

Az üllői aranyérmes Az őzbak egy esti cserkelés során került terítékre az idénykezdet második napján, az üllői Dóra Vadásztársaság (Pest megye) Alsópakonyi területrészén. Flavio De Grossi vendégvadász 100 méterről leadott pontos lövéssel marasztalta helyben. A bakot tavalyról ismertük, de akkor nem akartuk meglövetni. Az évek óta betartott és szakszerűen elvégzett selejtezésnek köszönhetően, egyre több az ilyen bak a területen. A hatévesre bírált kiskoponyás trófea 516 grammot nyomott a mérlegen, a bírálaton 138,23 ponttal lett aranyérmes minősítésű. Szabó Gábor

346

Eredményes őzbak-vadászaton vettek részt a Pipacs Vadászkürt Együttes tagjai Tasson, a Darányi Ignác Vadásztársaság területén, április 15-én. Az együttes vezetése úgy döntött, hogy a közös pénzből a csapategységet erősítik és erre nincs jobb alkalom, mint a közös őzbakvadászat. A tassi vadásztársaságtól ez évben négy bakot vettek és két alkalommal sikerült is terítékre hozni. Agyaki


TERÍTÉKEN

Jász-Nagykun-Szolnok megyei őzagancsok Dózsa Vt. – Tószeg

Túrtői Gazdák Vt. – Mezőtúr

513 gramm

602 gramm

Május 5-én a megyében elbíráltak 800 agancsot. Az érmes arány – eddig – 20-22 százalék; s ez összességében nem rossz, ám az aranyérem kevesebb, mint várták. Ezt eddig csak harmincegynéhány trófea érdemelte ki. Az eddigi 150 érmes trófeából nagyjából 60-60 a bronz, illetőleg

Beletört agancs A jászjákóhalmai Béke Vadásztársaság területén, egy osztrák baráti kör egyik tagja terítékre hozott egy érdekes fejdíszű őzbakot, április 28-án. A koponya tisztításakor lettek figyelmesek a vadőrök „egy apró elváltozásra”, amelyről kiderült, hogy egy másik bak agancsának a darabja, amely belefúródott és beletört a bak koponyájába. Április 30-án az

Dózsa Vt. – Tiszaföldvár

631 gramm

az ezüst. Zsíros Tibor osztályvezető kiemelte: nagyjából félszáz agancsnak van megfelelő színe, nagyon gyakori a ráégett barkás, szőrös agancs. „Márpedig a fehér agancs, nem trófea” – fogalmazott kissé keserűen. F. A.

első bak elejtésének helyétől pár száz méterre ugyanannak az osztrák csapatnak egy másik tagja szintén elejtett egy bakot, amelynek a bal szár középága törött volt. A vadőröket – Sike Csabát és Katona Endrét – nem hagyta nyugodni a kíváncsiság és összeillesztették a koponyában talált darabot a törött középággal és kiderült, hogy ez a két bak verekedett egymással. Wittrédi Péter

Szabolcsi bakok Sokkal kevesebb külföldi jelentkezett az idén magyarországi őzvadászatra, mint a korábbi években, ennek ellenére jól kezdődött az idény a Pannonvad Vadásziroda német és olasz vendégeinek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több vadászterületén jó néhány érdekes, torz, ugyanakkor tekintélyes agancsú, néhány esetben kapitális bakot hoztak terítékre 380-622 gramm közötti trófeasúlyokkal. -som


347

INTERJÚ Zilai Jánossal, a Gemenc Zrt. bédai fővadászával

Mindannyian aggódtunk érte, mert valóban aggasztó hírek jöttek Zilai János bédai fővadász állapotáról. Az első hírek arról szóltak, hogy súlyos infarktuson esett át Dortmundban a vadászati kiállításon, ahol cégét, a Gemenc Erdészeti Zrt.-t képviselte több kollégájával együtt. Az ilyenkor szokásos telefonok és SMS-ek jártak körbe a hivatásos vadász kollégák, a vérebvezetők és vadászbarátok között, de az első napokban biztosat, ráadásul biztatót, senki sem tudott mondani. Napok teltek el, mire jött a hír, hogy kollégánkra bizony műtét vár és mivel nincs szállítható állapotban, a beavatkozást egy Dortmundhoz közeli kórházban fogják elvégezni. A nagyon komoly szívműtét után szinte naponta kaptunk híreket hogyléte felől. Az operáció jól sikerült, de azt mindenki hozzátette, hogy a fővadász hosszú lábadozás elé néz. A négyórás beavatkozásra február 18-án került sor és a húsvét előtti nagypénteken már védkerületében, a bédai vadászház parkjában beszélgettünk hogylétéről, terveiről, vadról, kutyáról és a rábízott területről, Bédáról.

A pipa és a véreb marad VADÁSZLAP: Hogy vagy? ZJ: Köszönöm, jól. A nagyján túl vagyok és ez már a lábadozás időszaka. Azt parancsolták az orvosok, hogy csak apró lépésekben haladjak, semmit ne siettessek, mert a szervezet nem gép és nem lehet túlfeszíteni. A rehabilitáció ezen időszakában nagyon oda kell figyelni, mert ha ilyenkor valamit túltervez az ember, az nagyon visszaüthet. Jól érzem magam, főleg itt Bédán, ebben a környezetben, a családom közelében. Ennél jobb rehabilitáció számomra nem is létezik. Nagyokat sétálok az erdőn, egyre erősebb vagyok, az orvosok szerint minden rendben lesz, én pedig határozottan és erősen hiszek nekik. VADÁSZLAP: Megijesztettél bennünket. Mi történt? ZJ: Ez most nem volt szándékos. A dortmundi kiállításon lettem rosszul, amit először nem vettem komolyan. Aztán a vezérigazgatóm szigorú utasítására, melyben meghagyta, hogy EKG-t is csináltassak, elmentem a vásár területén lévő orvosi ügyeletre. Itt nem találtak semmit, de a főnököm nem hitt az itteni orvosoknak – és nekem sem. Ezért azonnal kiküldött a városi kórházba, ahol a vérvétel után a véreredményekből megállapították, hogy valami nincs rendben. Aztán gyorsan pö-

348

rögtek az események, mert szinte perceken belül az intenzív osztályon találtam magam, ahol elkezdődtek a komolyabb vizsgálatok és a szívkatéterezés után közölték, hogy a szívemben három ér be van szűkülve, így mindenképpen műtétre van szükség. VADÁSZLAP: A műtét előtt kaptam tőled egy SMS-t, amiben bizonyos zabszem effektusról írtál, ami egyébként ilyen komoly beavatkozásnál teljesen emberi. ZJ: A műtét rendben zajlott, de aztán egy enyhe tüdőgyulladást sikerült összeszednem. Ez egy kicsit hátráltatta a felépülést és az áhított hazautazást is. VADÁSZLAP: Azt hallottam, hogy nagyon sok német nyelvterületen élő vendéged, amint meghallotta, hogy mi történt, azonnal segíteni próbált. ZJ: Ez valóban így volt, ez nagyon jól esett és nagy erőt adott. A műtét előtt volt egy kis huzavona a biztosítóval, de amikor a vendégkör meghallotta, hogy a biztosító esetleg nem fizeti a műtétemet, azonnal felajánlották a teljes összeg rendezését. Mégis a legtöbbet az itthonról jövő bátorító üzenetek jelentették. A vérebes barátaim és a cégem, a Gemenc Erdészeti Zrt., mindenben a legmesszebb-

menőkig segítettek, nem hagytak magamra, sem engem, sem a családomat. Sokat jelentett, hogy a családomon kívül a közvetlen főnököm is kijött hozzám. Szavakban nem is tudom kifejezni, hogy távol az otthontól, a családomtól, milyen jól esett, hogy annyian bíztattak és segítettek. Ilyen helyen tudja meg az ember, tehetetlenül, távol a hazájától, hogy mit jelentenek az igaz barátok és azt is, hogy mindent érdemes volt végigcsinálni. Bár a jágerélet sokszor fárasztó, de akivel az ember itt barátságot köt, az egy életre szól. VADÁSZLAP: Hosszú ideig ágyhoz voltál kötve. Ha éppen nem csörgött a telefonod és nem volt látogatód, mivel telt az idő? ZJ: Rengeteget olvastam. Főképp a szaksajtót, de a klasszikusokat is, például Studinkát. VADÁSZLAP: A műtéted után még éppen lábadoztál, miközben február végén itthon zajlott a kaszói vérebes fővizsga. A vérebegylet elnöke, Dr. Buzgó József felolvasta a vérebeseknek küldött SMS-edet, ami hatalmas tapsot kapott. Mégis hiányzott a szakállad és egész fizimiskád a kaszói vérebes összejövetelről. ZJ: A szakállam még egy kis ideig hiányozni fog, ugyanis a műtét előtt le kellett vágni. Próbáltam az orvosokkal valamilyen kompromisz-


Feltöltés alatt Sajnos még elég sok oldalunkon olvasható a címben idézett felirat, ami azt jelenti, hogy dolgozunk rajta, de még nem tehető közkinccsé a programokhoz tartozó adatbázis. A magazinunk kezd „beindulni”, naponta már ezer fölött van a látogatók száma és egyre többen kommentálják a megjelenő híreket, tudósításokat. Az on-line magazinhoz tartozó archívumban már lehet keresni, de még nem működik a nyomtatott laphoz tartozó és húsz esztendőt felölelő archívum. Terveink szerint a nyár közepére ezzel is elkészülünk. Egyesek szerint soha nem dőlhetünk hátra és nem jelenthetjük ki, elkészült a honlapunk, mire befejezünk egy újabb menüpontot, kezdhetjük a korábbiak frissítését. A magazinhoz tartozó menüsorba folyamatosan kerülnek be az anyagok, úgy döntöttünk, hogy a nyomtatott lapban már megjelent anyagokat nem töltögetjük fel az on-line magazin rovatainak megfelelően, azok az archívumból hívhatók majd elő. Viszont ehelyütt is fölhívjuk a figyelmet arra, hogy valamennyi rovatunkhoz várjuk a szervezetek, egyének anyagait, szívesen adunk helyt minden vadászokat érdeklő/érdekelhető témának. Honlapunk feltehetően egyik kedvelt szolgáltatása lesz rövidesen a vadászati lexikon címszó alatt megjelenő „okos listák”. Erről részletesen a 394. oldalon írunk. A lényeg, hogy ingyenesen lehet bekerülni az adattárba, amelyet ingyenesen használhatnak a látogatók. Nyitottak vagyunk minden – a vadászathoz kötődő vagy köthető – szakma és egyén számára. Szerintem, és akik eddig megismerték, honlapunk igazi sztárja az „okos vadászati térkép” lesz, amelyre büszkék is vagyunk, mert már elkezdték részleteiben utánozni. A már működő térkép még nem okos, mert nincs mögötte kiegészített adatbázis. Rá lehet keresni egy-egy területre, látható a területhatár, kicsinyíthető-nagyítható, tudjuk hektárban a nagyságát... de hiányzik még a bemutatkozás, a területen esett jelentősebb trófeák galériája, valamint a vadászati lehetőségek tarifái. Szerkesztőségünk rövidesen elkezdi az ország „körbejárását”, hogy a vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek vezetőivel megis-

szumos megoldást keresni, de ebben a kérdésben hajthatatlanok voltak, így nem volt más hátra, mint az olló és a borotva. Mindez a műtét előtti napon történt, amikor meglátogatott a feleségem és a közvetlen főnököm, Janács Gergő. A lényeg az, hogy felismertek és nem egy másik ágy felett kezdtek el beszélgetni. VADÁSZLAP: Gyönyörű környezetben, a bédai vadászház parkjában beszélgetünk, ez nekem azt sejteti, hogy valamire készülsz.


mertessük az okos vadászati térképet, működését és előnyeit. Ha teljessé akarjuk tenni az adatbázist, 1400 szerződést kell megkötnünk a vadászatra jogosultakkal, vadászatszervezőkkel... ugyanis leírhatjuk a terület nevét, nagyságát, székhelyét, de minden más adat közléséhez – a személyiségi jogok védelme értelmében – az adott vadászatra jogosult jogi képviselőjének írásban kell hozzájárulnia. Az elkövetkező hetekben a már honlappal rendelkező vadászatra jogosultakat levélben keressük meg, fölajánlva számukra az együttműködést. Tőlük sem akarunk „lopni”, ez nem ránk jellemző, ezért a közvetlen kapcsolat kialakítására törekszünk, bízunk benne, hogy nem eredménytelenül. Mivel a honlapunkon a magyaron kívül angolul, németül és oroszul olvashatóak az információk, nem esélytelen, hogy rövidesen „ránk találnak” a világ – hazánk vadászatai iránt érdeklődő – vadászai. A „világra nyitás” taktikáját már kidolgoztuk, de azt egyelőre – a mindig mindent rólunk „lekoppintó” konkurencia miatt – nem áruljuk el.

www.vadaszlap-online.eu

ZJ: Hamarosan munkába állok. Nyilván ez egyfajta fokozatosságot követel, de mivel eddig is ez volt az életem, úgy érzem, ezt így kell tovább folytatnom. Remélem, az egészségem engedi és bírni fogom. Az emelésekkel vigyázni kell, de határozottan jobban érzem magam és talán a terheléseket is jobban fogom bírni. VADÁSZLAP: Miközben beszélgetünk, a régi, jól megszokott mozdulatokkal meg-

tömted a pipát és a kutyáid is itt ugatnak a bokszokban, várva a következő izgalmas utánkeresést. Nem vagy eltiltva az effajta dolgoktól? ZJ: A pipával kapcsolatban volt egy kis vitánk az orvosokkal, de meggyőztem őket, hogy ez marad. A vérebvezetés pedig nem kérdés, a véreb viszi az embert – és amíg menni tudok, fogom a vezeték végét. Agyaki Gábor

349

ÁLLÁSFOGLALÁS

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület nyilatkozata A „süketek párbeszédeként” értékeli a – főként alföldi ténykedésű – Nimfea Természetvédelmi Egyesület a dr. Semjén Zsolt levele nyomán fellángolt, némely civil zöld szervezet és aktivistái által generált vitát.

Az egyesület értékelése szerint a dr. Semjén Zsolt úr által kezdeményezett törekvések nyilvánosságra kerülése – főként egyes védett fajok vadászhatóvá tételével kapcsolatban – újból kedvezőtlen fényt vet a vadászokra ahelyett, hogy végre felszámolná a több évtizedes negatív sztereotípiákat. Ennek okán a szervezet elhibázottnak tartja dr. Semjén Zsolt kezdeményezésének „hangszerelését”, de ugyanígy vitatja a cél érdekében azt a heves ellenállást is, amely a konstruktív párbeszéd megteremtése helyett a nyilvánosság előtt igyekszik a problémát hangulatkeltésre használni. Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy számos természeti erőforrás használatával kapcsolatos káros folyamat sújtja a természeti értékek megóvásáért dolgozó természetvédelmi szakmát éppúgy, mint a vadgazdálkodást, és számos területen jelenik meg a mindkét területre alapvető hatást gyakorló agrárium és erdőgazdálkodás területén is a közös érdek, hiszen a természetes élőhelyek megőrzése mindkét ágazatnak alapvető fontosságú. Kölcsönös érdek lenne például, hogy az agrár-szakpolitikai törekvésekben közösen álljanak ki a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakításáért, együtt harcoljanak az állami erdők bölcsebb és fenntarthatóbb használatáért is, az ökológiai funkciókban hasznos erdősávokért és általában a természetes élőhelyeket romboló fejlesztések megakadályozásáért. Az egyesület véleménye szerint a mezőgazdaság tájszerkezet-alakító (így élőhely-fenntartó) vonatkozásaira alapvető hatással lévő, vidékfejlesztési szempontból is kedvezőtlen nagybirtokszerkezet (és az ezzel együtt járó nagy táblaméret) kialakulása, vagy az egyre intenzívebb agrotechnikai módszerek éppúgy kedvezőtlenek a természetmegőrzés

350

törekvéseire, mint az apróvad-gazdálkodás szempontjából. Ezek jóval nagyobb jelentőséggel hatnak mind a vadgazdálkodási, mind a természetvédelmi szempontokra, mint pl. némely ragadozó madár faj vadászhatóvá tételének a kérdése. Az állásfoglalás azt is kimondja, hogy a természetvédelmi szakmának is el kell fogadnia, hogy egyegy faj természetvédelmi státusza nem lehet örökre szóló és bebetonozott, hiszen az állományfelmérő monitoring és a tudományos kutatások eredményeinek függvényében egy-egy faj védettségének feloldása képezheti megfontolás tárgyát, ha a faj állományának megőrzéséhez szükséges ökológiai igények egyébként biztosítottak, és a stabil populációk megőrzését nem veszélyeztetné az ésszerű vadászati tevékenység. Ennek megfelelően az állásfoglalás olyan példákat is megemlít, amely mind a vadgazdálkodás, mind a természetvédelem érdekeit jól szolgálnák közös törekvésként. Így említi a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítását, amely kisebb táblaméreteket szorgalmazna, meghatározva a maximális táblaméretet, támogatná a mezsgyék, a vegyszermentes táblaszegélyek létrehozását. Közös ügy lehetne kormányzati, szakmapolitikai törekvések megtétele a szántóföldi növényvédelem megvalósítása során az élővilágra kevésbé káros vegyszerek terjedéséért éppúgy, mint a mezővédő fasorok visszaállításának kezdeményezése, és az erdőállomány fokozottabb védelme. Az állásfoglalás arra is felhívja a figyelmet, hogy számos területen lehetne a vadászati érdekképviseleti szervezetek önálló érdekképviseleti munkája is olyan, amely más szakmai szempontok sérülése nélkül javíthatná a vadászat feltételeit. A szervezet elismeri, hogy méltatlan az a jogszabályi hát-

tér, ami a fegyverhez jutás és a fegyvertartás kapcsán jelenleg hatályos, és „vicces”-nek nevezi, ahogy az némely vadászati kelléket „közbiztonságra különösen veszélyes” kategóriába sorol. A hivatásos vadászok 3000 hektáronkénti foglalkoztatási kötelezettsége számos apróvadas vadásztársaságnak teremt komoly problémákat, hiszen annak forrásigénye, az állam által kirótt bevételkényszer sok helyen az őzállomány elfiatalodásához és minőségromlásához vezetett, valamint az apróvadállomány drasztikus túlvadásztatását eredményezte. Éppígy átgondolásra javasolja a vadásszá válás feltételeinek megváltoztatását, ami minden bizonnyal a természetvédelmi szakma által is támogatott lenne, ha a megfelelő szintű tudás és szemlélet kialakítása érdekében a vadászvizsgák előtt érdemi gyakorlati tapasztalatot kellene szerezni a vadászjelölteknek. Mielőbb – érdemi társadalmi párbeszéddel – szükséges lenne egy hosszútávra szóló, nemzeti vadgazdálkodási program létrehozása is, amely a természetvédelmet – mint a természetes élőhelyek védelméért dolgozó ágazatot – partnerként, együttműködőként kezeli. A vadászat tekintélyének és pozitív társadalmi megítélésének szempontjából viszont olyan általános stratégiát javasol, amely a politikusi befolyás nélkül tud megfelelő érdekképviseleti hátteret teremteni a társadalmi támogatottság megteremtésére. Az egyesület állásfoglalásából kiderül, hogy habár a szervezet radikálisan elkötelezett a természetvédelem mellett, ez nem jelenti azt, hogy ne kollégaként tekintenének a szervezet munkatársai, tagjai a vadászokra, és ne keresnék a párbeszéd lehetőségét a fenti ügyekben. (Az állásfoglalás teljes szövege elérhető a www.vadaszlap-online.eu honlapon.)


VADÁSZATI GYAKORLAT

Az év madara: a „palimadár” „Kölcsönvettük” a Magyar Madártani Egyesület (amelynek a szerkesztőségben ketten is alapító tagjai vagyunk...) által hazánkban meghonosított madárvédelmi akció nevét, abban a reményben, hogy e tömegesen előforduló, de (gondolkodásában) veszélyeztetett faj érdekeinek védelmét is felvállalja már végre valaki.

Búbos pacsirta: Olaszországban vadászható


351

Az év madara: a „palimadár” Leírása: A Palimadár (Homo vulgaris naivensis) életmódja és előfordulása alapján tipikus városlakónak nevezhető. Táplálkozása szerint mindenevő, legjellemzőbb tulajdonsága, hogy minden felszínes szellemi táplálékkal beetethető, ami nem igényel elő- és utóemésztést. A politikusok, szózsonglőrök és gagyi-kereskedők kedvenc madara, fejésükből, etetésükből és altatásukból sokan igen jól megélnek. Sajátos kifejezéseket használ évtizedek óta a hazai média a régi, megszokott és közismert magyar fogalmak helyett. A hazugság szó helyett a „valótlan állítás”, a megtévesztés, félrevezetés helyett pedig a „csúsztatás” a „trendi” szóhasználat. Persze, ettől még a hazugság és a megtévesztés az, ami, akárhogy is van becsomagolva. Ilyenektől hemzsegett manapság a vadászat kapcsán a napi- és a bulvár sajtó. S kik azok, akiknek a médiában megpróbálják beadni ezeket? Hát a fent említett

Palimadaraknak, azaz mindazon kevésbé tájékozott, annál gyakrabban félretájékoztatott emberek tömegének, akik – sajnos – szívesebben fogadják be a szépen, vagy ügyesen csomagolt maszlagot, minthogy maguk akarjanak tájékozódni azok valódisága, igazságtartalma felől. Most éppen a „védett állatokat részegen agyonlövöldözni akaró vadászok” az ügyeletes slágertéma, amiből nemcsak bulvár-, de kőkemény politikai ügyet is kovácsoltak egyes médiák (lásd májusi lapunk 13. oldalát). Szegény védett és védtelen ál-

latok, madarak! Eddig még megvoltak valahogy. A Jóisten mentse meg őket attól, hogy politikai csatározások célkeresztjébe (jé, ez is vadászat) kerüljenek... Nos, most a világos, sötét és még sötétebb zöld színekbe öltözött szervezetek, magán-, sőt, magánkívüli személyek és politikusok ijesztgetik a palimaradarakat azzal, hogy ezek a gyilkos (egyelőre még nem jobboldali (madár)fajgyűlölőknek bélyegzett) vadászok védett madarakra és állatokra akarnak vadászni, ráadásul olyanokra, amelyek az Európai Unióban – ahonnan maguk irtották ki – most már kiemelt védettséget élveznek. Így aztán arra az elhatározásra jutottunk, hogy összeállítjuk Európa egyes országaiban a vadászható emlős- és madárfajok listáját, derüljön már ki végre fehéren-feketén, hogy mennyivel „gyilkosabbak” szomszédaink és a többi tagország, és hogy van-e egyáltalán bármiféle jogi- és erkölcsi alapja azoknak, akik a magyar vadászokat az EU-irányelvek megsértésével vádolják.

Vadászható vadfajok Európából A 38 európai és Európával határos ország közül 30-ról sikerült – többé-kevésbé teljes – listát szereznünk az ott vadászható vadfajokról. Az anyag korántsem tekinthető teljesen átfogónak, de kiválóan rávilágít arra, hogy a vadászhatóság szabályozása egyáltalán nem „Eurokonform” módon, kötelező egyen-előírás szerint, hanem nemzeti hatáskörben történik. Ami számunkra is megdöbbentő volt, hogy ebben a 19 országban összesen 160-nál több faj, vagy fajcsoport (pl. récék, ludak) van a vadászhatók listáján. A legtöbb féle vadra és madárra az oroszok (57), a románok (50) és az olaszok (48) puskázhatnak. A fajlistákból érdemes csemegézni. Vadásszák például az aranylilét (Pluvialis apricaria) a Brit szigeteken, az ujjas lilét (Squatarola helvetica) Oroszországban, a bíbicet (Vanellus vanellus) Orosz- és Olaszországban, a bölényt Bulgáriában, az énekes-, szőlő- és a fenyőrigót (Turdus philomelos, iliacus és pilaris) a románok és az olaszok – de azok annál nagyobb hévvel –, a hódot (Castor fiber) Orosz-, Finn- és Lettországban, ERDEI SZALONKA vadászható nem vadászható nincs adat

352

a mókust (Sciurus vulgaris) Bulgáriában, a nagy godát (Limosa limosa), a guvatot (Rallus aquaticus) és a harist (Crex crex) Oroszországban, a hermelint (Mustela erminea) Németországban és a Brit szigeteken, Romániában és Finnországban, a kanalasgémet (Platalea leucorodia) Bulgáriában, a kék galambot (Columba oenas) Romániában, a sárszalonkákat (Gallinago sp.) a Brit szigeteken, Oroszországban, Romániában és Dániában, a mezei pacsirtát (Alauda arvensis) a románoknál és az olaszoknál, a szélkiáltót (Numenius arquata) az angoloknál, a nyusztot (Martes martes) Svájcban, Szerbiában és Lettországban, a túzokot (Otis tarda) Spanyolországban, a vadmacskát (Felis silvestris) Szerbiában és a Brit szigeteken, a kószapockot (Arvicola amphibius) és a vakondot(!) (Talpa europaea) Oroszországban... A térképeken néhány „kényes kérdésként” vitatott státuszú vad- és madárfajok vadászhatóságát ábrázoljuk a fenti adatok alapján. S. E. – F. B. – K. M. – F. A. FÜRJ vadászható nem vadászható nincs adat


VADÁSZATI GYAKORLAT NYÁRI LÚD vadászható nem vadászható nincs adat

FÜTYÜLŐ RÉCE vadászható nem vadászható nincs adat

VADGERLE

vadászható nem vadászható nincs adat

KONTYOS RÉCE vadászható nem vadászható nincs adat

FARKAS vadászható nem vadászható nincs adat

MAGYAR VADÁSZLAP-GRAFIKA

vadászható nem vadászható nincs adat

BÖJTI RÉCE


353

A HÓNAP

FOTÓJA

„BALKÁNI TAVASZ” FOTÓ: DUDÁS MIHÁLY

354


13. OLDAL

Agyon védve – jó pénzért Nem tudom, ki hogy van vele, de én már szinte mindennap azzal kelek, hogy ma éppen ki fog becsapni, átverni, megkárosítani. Ez egy ilyen világ, mondhatná nagy bölcsen bárki, de mivel nem hiszek az összeesküvés-elméletekben, még ezekből a lépten-nyomon tapasztaltakból sem szeretnék semmiféle törvényszerűséget leszűrni. Számtalan példát hozhatnék fel, de kerüljön most terítékre (bár erre vonatkozó engedélyt, bevallom nem kértem) a Svájcban bejegyzett pandamacis logójú WWF (Word Wildlife Found), azaz a Világ Vadélet Alapítvány. De ennek se örüljünk önfeledten, mert ez csak a macisok „lánykori” neve, nálunk álnéven élnek. Ugyanis „Wild” szó „vad”-at jelent, éppen a zsigeri alapon cseszegetett vadász szó első felét, ami nálunk pejoratív ragadványnévvé avanzsált, emiatt nem szalonképes kifejezés. Ezért újmagyarosítva Világ Természetvédelmi Alapnak ferdítették. „Mentsük meg a hiúzokat az 1 százalékunkkal” – olvasom, látom, hallom tőlük. A ki tudja honnan kölcsönzött aranyos kis hiúz kölykök – amilyeneket nálunk még senki sem látott – bazsalyognak rám a képről. Igazán bájosak, nélkülük nem lehet élni – lágyulok el, mint a gyurmaember – mert a felmenőiket, mint általában egyébként is mindent, a gonosz vadászok pusztították ki. Ebből ugyan semmi nem igaz, de jól hangzik, és ezért nyílnak a völgyben a kerti virágok... helyett, a pénztárcák. Most azonban – olvasom tovább – sikerült állítólag egynek a nyomát végre bottal ütni egy általa zsákmányolt szarvasdög mellett. Az emberekkel ellentétben óvatossága miatt nem jött rá vissza, hanem a tetemet más védett fajok kebelezték be. De hagyjuk ezt, mert mindjárt mindenki sírógörcsöt kap, és a panelházak tízedik emeletéről kivonul az utcára. Maradjunk csak a kis hiúzkölyköknél, akiknek a leghőbb vágya, hogy a jó bácsik és nénik által a pandásokhoz elküldött adományaikból néhány rádió-adóvevős nyakörvet vegyenek nekik. Így aztán teljesen biztosan lesz majd jövőképük, mert, ha akarják, ha nem, megmentik őket és úgy élhetnek majd a háborítatlan magyar őserdőkben (szakszóval: dzsungelekben), mint hal a vízben. Onnan persze aztán mindenkit, de legfőképp a fanyüvő erdészeket szigorúan ki kell tiltani, hogy ne zavarhassák a hiúzpapa és hiúzmama szerelmi életét. Ezzel az egy főre eső hiúzok száma rögvest exponenciális hőemelkedést mutatna, sőt még az örvendetes túlszaporodásukra is joggal számítani lehetne. Ám, hogy ezt az egész maszlagot végül mennyien vették be, azt kórtörténeti okokból muszáj volt megnéznem ezen a macis honlapon. Tavaly ugyanis erre a célfeladatra több mint 18,2 millió forintot küldtek különböző, magukat meg nem nevező, meserajongó empatikusok. Az előre – a pandamedve bőrére – családtervezett hiúzkölykök pedig – persze, csak ha tényleg volnának – azóta is rághatják az időközben kifejlett macskakörmüket a beígért „rádióműsorok” elmaradása miatt kitörő elvonási tüneteik okán. Mert nem kaptak a nyakukba semmiféle rádiót, pedig az idén is pontosan erre hivatkozva kérték újra a jól bevált további 1 százalékokat.

Nálam bizonyára valami foglalkozási ártalom, hogy a hiúzokat is meghazudtoló óvatosságból, valami belső kényszer folytán a kapott információknak utána kell néznem, számolnom, hogy a beígérgetett „Hiúz kölyök, merre csavarogsz” című operett-programhoz vajon mennyibe kerülhet egy komplett, high-tech rádiótelemetriás fölszerelés? Nos, egy nyakörves jeladó 1300, egy földi vevőkészülék 1900 euró. Az adó (ha van miről) három óránként, két éven keresztül garantáltan adja a jeleket. A jó vételhez pedig valamelyik hazai mobilszolgáltatóval kell szerződni, amelynek 1300 forint a havi költsége. Mivel ezért a pénzért nagyon úgy se kellett megizzadni, merő optimizmusból vegyünk mindjárt tíz jeladót, egy vevővel, ami 20 000 eurót, azaz mindössze rongyos 5 millió 200 ezer forintot kóstál. Ehhez jön még havonta a 13 ezer forintos mobilszolgáltatói sikerdíj. Így körülbelül az első évben a hiúz-védelem összes mentőfelszerelésének a költsége a beáramlott összes „lének” jó, ha az egyharmadát teszi ki. (Az idei önkéntes véradóktól összeharácsoltakat még nem tették közzé, de figyelünk, mint a medve a málnásban.) Aki azonban – legalábbis szerintem – a mai rendkívül álságos és válságos körülmények között bármilyen jellegű szolgáltatásért képes 70 százalékos borravalókat osztogatni, azt sürgősen vigye el a mentő a legközelebbi orvoshoz. Esetleg csendben, kulturáltan és mindenbe beletörődve vegye tudomásul, hogy már megint úgy átdobták, mint azt a bizonyos veszélyes hulladékot a palánkon. Az ezer sebből vérző vadvilágunk, amelynek kapásból százféle szándékos, vagy veleszületett dilettantizmus okán eltagadott gondját ténylegesen igen sürgősen meg kellene oldani, az meg – úgy tűnik – teljesen le van... írva. A legjobb az egészben az – bár lehet, hogy sokan erre nem is emlékeznek, de tény – hogy 18 évvel ezelőtt, 1993-ban, a legelső FeHoVa kiállításon, hatalmas plakátokon, éppen a vadászok kezdeményezték a hiúz megmentését. Nem jött össze akkor erre, ha jól emlékszem még egyetlen milkó sem. Azok pedig, akiknek pontosan a megmentés és védelem lett volna a feladatuk, oda se füttyentettek. Inkább csak vegzálni, feljelentgetni mentek-jártak éveken keresztül eme kulturális eseményre. Most meg ugyanerre a célra indult be a pandások gyűjtése. Volt itt már hasonló „állatvédő” próbálkozás, ahol szegény hizlalt libák lelki egyensúlyának védelmében tenyerelt bele a magyar libamájexportba néhány, illetve pontosan négy mancs. Hangosan ordítozó, hatalmas kampánypénzekkel rendelkező feminista-aktivistáikról nagyon hamar kiderült, hogy a világhírű magyar libamáj hírnevét és piacát ilyen álságos, érzelmekre ható ellenreklám-hadjárattal tönkretenni akaró külföldi konkurencia pénzelte – sajnos nem is sikertelenül. Mondhatnak bármit, nézhetnek bárminek, egyetlen egyet kivéve – hiszen bizonyára jól ismerik a szlogent – hülye azért nem vagyok!

„Hülye azért nem vagyok!”


HOMONNAY ZSOMBOR

[email protected]

355

SOMFALVI ERVIN [email protected]

Terület-átsorolás? Hol vannak már a múlt század hatvanas évei, amikor a vadászterületeket két – szinte nem is átjárható – kategóriába sorolták, eszerint voltak „tisztán” apróvadasok és – nem egészen tisztán – nagyvadasok. Mert apróvad volt mindenhol, de nagyvad – az őz kivételével – az ország jelentős részén, főleg az Alföldön, csak mutatóba akadt.

va életfeltételeit, megtelepedett és állandóvá vált. Az alföldi, illetve más síkvidéki területek viszont elsődlegesen az élelmiszer- és takarmánytermelés célját szolgálják mind a mai napig, így az ide betelepedő nagyvad törvényszerű módon a kultúrnövényekben fog magának táplálékot, sőt táplálkozóterületet találni. A kezdetben jelentéktelennek nevezhető vadkár a létszám emelkedésével érezhetővé, később jelentőssé, majd elviselhetetlenné válhat, előbb csak konfliktushelyzetet okoz a termelőkkel, később akár milliós nagyságrendű kártérítési kötelezettséget is generál. Kevés kivételtől eltekintve, ahol a disznó meghonosodott – különösen, ha ezzel párhuzamosan az erdősültség is lényegesen

megnövekedett –, ott az addig jónak, vagy akár kiválónak minősített apróvadállomány is többé-kevésbé megfogyatkozott. Persze túl egyszerű lenne ezt egyedül a fekete csuhások nyakába varrni, de az összefüggés vitathatatlan, mivel a disznók búvó- és táplálkozó területe jórészt egybeesik az apróvad rejtőzködő- és szaporodási helyeivel, a szétszórtan elhelyezkedő sűrűkkel, nádfoltokkal. Szarvasnál és dámnál az állománygyarapodás hasonló ütemű volt, mint a disznónál, azonban a területfoglalást nem a túlnépesedés kényszere, hanem egyértelműen az erdősítések kapcsán kialakult új élőhelyek, a zárt erdőtömböktől eltérően jóval könnyebben, hamarabb elérhető táplálékbázis és a viszonylagos nyugalom eredményezte.

FOTÓ: Krizák Isván

Fél évszázad múltán azt mondhatjuk, hogy tisztán apróvadas terület talán már nincs is hazánkban. Különösen az utolsó 20 év, a földterületek reprivatizációja, a magánkézbe-kerülésük után gyorsult fel a folyamat, a sokak által áldott és szidott (kinek-kinek érdekeltsége szerint) földalapú támogatás bevezetése miatt nagyon sok apróvad-élőhelyet felszántottak, míg a kevésbé jó minőségű földeken, illetve a támogatások megszerzése miatt máshol is sokfelé kezdtek erdőtelepítésbe. Ezzel párhuzamosan az ország vaddisznóállománya soha nem látott növekedésnek indult, az új élőhelyeket kereső többlet elfoglalta a korábban még nem „fertőzött” területeket is. Az addig csak hírből ismert vadfaj eleinte csak váltóvadként jelent meg, majd megtalál-

356


VADGAZDÁLKODÁS

A vadászok felelőssége Sokan – még döntésre jogosult vadászati beosztásban is – azt mondják, hogy ez ellen a folyamat ellen semmit nem lehet tenni, így alakult, sajnos az apróvad fogyásával sem lehet mit kezdeni. Valóban a legegyszerűbb módszer a hónalj szellőztetésére, ha széttárjuk a karunkat, s az égre nézünk megváltásért – így nem kell magunkban keresni a hibákat. De nézzük csak végig magát a folyamatot. Amikor megjelenik egy olyan vadászterületen a nagyvad – főleg a disznó –, ahol addig még nem fordult elő, azonnal úrrá lesz az izgalom a helyi vadászokon, hogy lehetne azt – akár illegálisan is – zsákmányul ejteni. Ugyanakkor beindul – titokban, vagy „félhivatalosan” – a beetetés, a szóró készítése, mert ugye, hátha rákap a jövevény, netán továbbiak is érkeznek... És megkezdődik a kettős játszma. A hatóság – hivatkozva a körzettervekre és a vadgazdálkodás távlati koncepciójára – természetesen hivatalból „üldözteti” a nem kívánt jövevényt. A dolog pikantériája, hogy a frissen betelepülő nagyvad természetesen nem szerepel az adott vadászterület üzemtervében, ennek következtében elejtése csak külön kiadott hatósági engedély birtokában lehetséges (szabályos)... Disznó esetében


– akár már az első előforduláskor is – a hatóság rugalmas, minden külön kérdés nélkül kiadja az engedélyt. Szarvasnál-dámnál azért „elvárja”, hogy már megtelepedjen néhány egyed a területen, főleg, ha a szomszédok területén törzsállomány tartására alkalmas erdei élőhely található. Ugyanakkor a vadászok – tisztelet a kivételnek – csak módjával üldözik, hellyelközzel még óvják-védik is a disznót, hátha lesz „saját” állományuk. Így aztán, ha már elég van, akkor be lehet jelenteni váltó-, illetve állandó vadként és kvótát lehet kérni rá. Innentől kezdve a terület „nagyvadassá” vált. A motiváció teljesen érthető. Az apróvadas területen vadászóknak igencsak korlátozott az egyéni vadászati lehetősége. Szemben a nagyvadasokéval, akik az év bármely napján vadászhatnak, ha másra nem, disznóra (nem sok területen van már teljes kíméleti idő, ahol a háziszabály szerint január végétől májusig tilos minden vadászat), addig az apróvadasnak legfeljebb a róka jelentheti ezt. Őzre ma már igen ritkán vadászhat egy mezei tag, a társasvadászatok pedig – még ha esetenként szép terítéket adnak is – időben 3-4 hónapra korlátozódnak. Még azon kevesek is, akik szenvedéllyel kajtattak szarkák, varjak után, pont a legeredményesebb vadászati időszakban lettek „letiltva”, hiszen az EU madárvédelmi irányelvei okán a szárnyas

„dúvad” is időszakosan védetté vált, pont akkor, amikor ténylegesen is kárt tesz az apróvad szaporulatában. Mi hát a megoldás? Kézenfekvő, hogy a disznó. A vadászok nagy hányadának ez a kedvenc vadja, sokan másra nem is nagyon vadásznak, ha van „disznózási” lehetősége. S a „vadászéhség” nagy. Ez annyira így van, hogy vannak területek, ahol a vezetőség (vagy az elnök) a tagoknak is megtiltja a vadászatát, hogy az csak saját és vendégeik szórakozását szolgálja. Egyre másra kerülnek be alföldi területeken is burkolt vagy nyíltan vállalt „vaddisznó védelmi és a vadászatát szabályozó” új passzusok a vadásztársaságok házi szabályzataiba, vagy a földtulajdonosi közösségek vadászati rendtartásába. Így aztán szépen (és gyorsan) felszaporodik az állomány – közben fogy az apróvad. De ki az ördög akar már fácánnal bajlódni, dúvadazni, amikor disznóra is lehet vadászni? Ezzel párhuzamosan „megússza” a disznóvadász elé kerülő egykori „nagyvad”, a róka is, mert azt nem kockáztatja, hogy rókalövéssel elriasztja a hőn áhított feketecsuhást… Innen már csak egy lépés, hogy rókahajtás helyett a disznóhajtás stratégiájának kidolgozásán agyaljon a csapat, s fácánozni már csak az a pár „elvetemült” megy el, aki egy kakasért hajlandó fél napot gyalogolni… Akkor meg miért is siránkozunk?

357

VADGAZDÁLKODÁS

Harci helyzet A téma bármennyire is lerágott csontnak tűnhet sokaknak, az idei nyárnak is a vadkár a „slágere”. Sőt, főleg az Alföldön, ahol az elszaporodott vaddisznók már egyre több olyan vadászterületen is okoznak jelentős mezőgazdasági károkat, ahol az addig nem fordult elő. A vadkárelhárításnak azonban ezeken a helyeken sem tapasztalatai, sem követendő hagyományai nincsenek, pedig a szervezett megelőzés és az eredményes védekezés elmulasztása a mai terményárak ismeretében szó szerint akár eget verők is lehetnek.

megyei vadászati hatóság engedélyezi a puskalámpa használatát az éjszakai vaddisznóvadászathoz. Mindezek ellenére – vagy ettől függetlenül – a most már csak múlt időben említhető kukoricavetések idején, a „kocavadászok” ellen számtalan, az irigységen kívül mással nem nagyon magyarázható eljárás indult. El kellene már végre egyértelműen dönteni, hogy mit, ki ellen és miért akarunk megvédeni? Amíg az alapos megfontolások alapján tervezett és elérendő célként kitűzött hazai vaddisznólétszámot el nem érjük – és ez nem megy máról holnapra – addig pedig ajánlatos volna mindezeket a cseszegetéseket igen sürgősen abbahagyni, és hagyni mindenkit az előírások szerint, békében vaddisznóra vadászni. Nem fog elfogyni, jut mindenkinek, aki erre az időt, és a fáradtságot nem sajnálja. Ha már olyan sok mindennek nem tudunk, legalább ennek örüljünk.

váltanak, s mivel a „látott helyeken”, az utak mentén a csövek ilyen esetekben többnyire épek, nem ritkán csak a kombájnozáskor derül ki a termésveszteség tényleges mértéke. A vaddisznó intelligenciája, védekezési stratégiája és kiváló alkalmazkodó képessége az oka annak, hogy számtalan esetben még a betakarításkor is csak akkor menekülnek, ha a gép már az utolsó fogásokat vágja. Tudni kell és erre a figyelmet előre föl kell hívni, hogy a kármegelőzés, az elhárítás és az ebben való együttműködés konkrét teendőit a törvény mindkét fél számára előírja. (A vadászatra jogosult feladatait a Vtv. a 78., a föld használójáét pedig a 79. §.) Mindezeket a kárvallott gazdák – sajnos – a tapasztalatok szerint rendre figyelmen kívül hagyják. Tehát nem csak a bekövetkezett kár felelősségéért, és annak megtérítéséért kell a tam-tam dobot

FOTÓ: Somfalvi Ervin

A vaddisznók okozta mezőgazdasági kárveszély csúcsidőszakai

A csírázó kukoricaszemek tejsavat termelnek, ennek szagát megérezve, a sorra ráálló disznók akár a fél táblát is kitúrhatják Sajnálatos és szakmailag elfogadhatatlan módon a vadászok egy jelentős része nem titkolt örömmel nyugtázta a vaddisznók megjelenését és megtelepedését azokon a mezőgazdasági területeken is, ahol annak semmi keresnivalója nincs. A szaktárca – legalábbis az átmeneti időre – indokoltan és egyáltalán nem véletlenül törölte el a kocák tilalmi idejét, és kérelemre, vadkárelhárítás céljából minden

358

A kukorica vetésének ideje: április közepétől május első feléig. Idén a csapadékhiány okozta szárazság miatt a tengeri nehezebben kelt, a kelés némileg elhúzódott, ezért helyenként hosszabb ideig is tarthatott a túráskár a vetett sorokban, mint más években. Gabonakárok: a tejes éréstől az aratásig, június első felétől, július közepéig. Jellemző a tiprás, a legázolás, valamint a vaddisznók egyedi jellemzője, a „bagózás” során jól látható kalászveszteség. Jelentősen háttérbe szorultak a – vaddisznócsemegének számító – toklásznélküli búzafajták, csökkent a zab vetésterülete. Mindezeket – bár idén már ez a vonat elment – érdemes a vadföldgazdálkodás tervezésénél az eddigieknél jobban figyelembe venni. Kukoricakárok: a tejesedéstől egészen a betakarításig, azaz július második felétől, október végéig. A százhektáros, vagy nagyobb táblákból a disznók sok esetben ki sem


csak a károsítást követő becslési jegyzőkönyv lesz az egész eljárás alapja. Ugyanis mind az előzetes-, mind pedig a végleges vadkárbecslési jegyzőkönyv csak a bekövetkezett kárnak a meghatározott időpontban tapasztalt, és felvett káreseményeit dokumentálhatja. Lényegi, netán perdöntő kérdések későbbi időpontban, azaz a per előrehaladtával, és az idő múlásával már jelentősen nem módosíthatók, hiszen más, hivatalos, azaz mindkét fél képviselője által aláírt, az adott időpontra vonatkozó dokumentációs anyag nem áll a döntnök rendelkezésére. A hatékony riasztás, védekezés szervezését időben meg kell kezdeni, kijelölve azokat a rátermett vadászokat, akikre ezt rá lehet bízni, és nem csak ígérgetnek, hanem ebben tevékenyen részt is vesznek. Mindenhová érvényes receptet adni nem lehet, mindig az adott hely, idő, létszám, valamint az adott területen élő vaddisznóállomány viselkedésformáinak alapos ismerete szükséges. Van olyan terület, ahol a vaddisznók már lővilágnál kiváltanak, másutt a késő éjszakai órákban, vagy csak éjfél után. (A kiváltási idő pontos megállapítására ma már a legkülönbözőbb adatrögzítős „kütyük” is kaphatók. (Lásd: májusi számunkat.) A különböző riasztó szaganyagoknak is óriási a választéka. Erre a nagy választékra pedig azért van szükség, mert nincs „csodaszer”, a megszokás miatt csak a riasztó hangés szaganyagok periodikus váltogatásával lehet eredményt elérni. Mindezektől függetlenül nem nélkülözhető egy-egy kártevő

időszakonkénti elejtése, mert a vad óvatosságának, közismert elővigyázatosságának a legerősebb „tanítható” alapja a tényleges veszélyérzet fenntartása. A gyakorlati tapasztalatok szerint – bárki, bármit mond – nincs jobb vadkárelhárító, mint a jókor leadott és jól irányzott lövés. A „harci helyzet” nyomán az elugró disznók pánikszerű menekülése, a sebvér, valamint a sebzett vad úgynevezett „halálos verítékének” (magyar speciális szakszó erre nincs, németül: schweiss) a disznók által rettegett, otthagyott szagnyomai napokig mindennél jobban jelzik számukra a veszélyes zónát. A kondákon belül uralkodó rangsorrend pedig a malacokat, süldőket vezető kirafinált kocákat arra figyelmezteti, hogy jobb ezeket a területrészeket később is minél messzebbre elkerülni. A veszélyes területrészek, a szagok és hangok között a tanulékony és rendkívül kiváló alkalmazkodóképességű disznók egyedi különbségeket tesznek. Számtalanszor tapasztalhatja bárki, hogy egy rosszul megválasztott kabátsuhogás, vagy a távcsőnek a gombhoz koccanása kiváltás előtt akár golyólövésnyi távolságból is visszafordíthatja a füleit hegyező konda vezetőjét. Máskor azonban – jelesül éppen a károsítás időszakában – akár még egy vödörnek a lapáttal való – messze hangzó – szakadatlan ütögetésének is fittyet hánynak. Egy azonban bizonyos, ha valamit meg szeretnénk előzni, soha sem szabad megvárni a bajt, vagy rossz népi szokásként azt, hogy a védekezést kezdje a másik. H.Zs

FOTÓ: Blaumann Ödön

folyton verni, hanem a törvényes kötelezettségek mindkét oldali betartásáért is. Természetesen a törvény keretei nem adhatnak választ minden egyedi esetre. Számos különböző szabályozás ismert az Unióban, de a hazainál – bármit mondanak is egyesek – nem nagyon találunk jobbat, vagy átvehető megoldást. Vita esetén a települési önkormányzat jegyzőjénél a károsult kezdeményezésére államigazgatási eljárás indul. Az előírások szerint a károsult és a vadászatra jogosult képviselője, valamint a kirendelt vadkárszakértő együtt helyszínel, és az ennek alapján a jogszabályi mellékletben közölt jegyzőkönyv-minta szerint becsülik föl a vad által okozott kárt. A felvett jegyzőkönyvbe – egyebek mellett – mindkét fél véleménye bekerül, valamint rögzítik azt is, hogy a felek betartották-e és mennyiben, a kármegelőzés és az elhárítás tételes jogszabályi előírásait. Azt is mindenki tudja, tapasztalja, hogy a károsult minden esetben igyekszik eltúlozni, a kárért felelős pedig igyekszik azt elbagatellizálni. Az igazság mindig valahol a kettő között van, ennek megállapítása a szakértő feladata. A vad által okozott kár megtérítése mindezek alapján a jegyző jelenlétében, a felek közötti egyezség létrejöttén alapul. Amennyiben a nézetkülönbségek feloldhatatlanok, nem jön létre az egyezség, a felek vitájában később, polgári peres eljárás során a bíróság dönt. A tapasztalat – és persze a józanész szerint is – mindig jobb az egyezség, mint a kétes kimenetelű, hosszadalmas per, mert később, akár évekkel is, újfent


359

Télen hófogó, nyáron kerítés


Ingyen van!

Köztudott, hogy a mezei nyúl, még ha számuk egyes helyeken tragikusan meg is fogyatkozott, bizonyos növénykultúrákban, a vegetációs időszakban is egészen elképesztő károkat okozhat. A gazdák az első jelek észlelését követően a kártételt bejelentik, a vadászatra jogosult pedig dörgedelmesen fenyegető felszólítást kap a kárelhárítás haladéktalan megkezdésére. Ilyenkor aztán megkezdődik a fejvakarás, összeül a kupaktanács valami hatékony módszer kiötlésére, mert hiába hivatkozik a vadászatra jogosult a nyúlállomány vészes csökkenésére, a kötelezettség alól kibújni nem lehet. Akinek már volt hasonló ügye, az jól tudja, hogy akár egyetlen tapsifüles is képes hat számjegyű károkat okozni a napraforgóban, a dinnyében, a paprikában, a káposztafélékben, egyebekben. A védendő terület bekerítésének, villanypásztor telepítésének, csősz alkalmazásának mind-mind igen jelentős költségei vannak, és mivel a károsítás általában egy-két hónapig a vaksötét éjszakai órákra esik, a védekezés ritkán tökéletes. A drót alatt a nyúl percek alatt bekaparja magát. Tekintettel azonban arra, hogy a vonatkozó törvényi előírás szigorúan és számon kérhetően kötelezi a jogosultat a kár elhárítására, sok esetben a veszélyeztetett terület „mentesítése” érdekében a vadászati hatóságtól megkérik – és csaknem minden esetben meg is kapják – az idényen kívüli nyúlvadászatra az engedélyt. Sőt, sajnos

360

mindig akad olyan gyihos puskás is, aki ennek tud még örülni is. Később, a vadkárbecslési jegyzőkönyvbe be lehet ugyan írni, hogy a jogosult „radikálisan intézkedett”, ami a kár megosztására figyelembe vehető, de ez sem a károsultnak, sem a jogosultnak végső soron semmiféle vigaszt nem nyújt. Mindenképpen kerülendő tehát nyúl esetében a puskás „végső megoldás”, mert a nyúlállomány védelme szempontból ez a mai körülmények között elfogadhatatlan és csak tetézi a bajokat. Bízvást ki lehet jelenteni, hogy ma már nincs olyan terület az országban, ahol a zöldhajtásokon terítékre fektetett, vemhes, szoptatós anyanyulak és főleg azok meg nem születő szaporulata később ne hiányozna senkinek.

Mit lehet tenni? A legjobb ötletek sokszor olyan kézenfekvőek, amiről az embernek mindig az jut eszébe, hogy vajon miért nem találta ki ezt még senki? Bár az idén eddig még nem volt rá szükségük, de a „nyúlirtás” ellen rendkívül hatékony, olcsó, és hosszú évek óta bevált módszert eszeltek ki a Győr-Moson-Sopron megyei Kónyban, a Tündértó Vadásztárság ötletgazda vadászai. A megoldásra Pintér Csaba, a megyei vadászati hatóság osztályvezetője hívta fel a figyelmünket, és ennek alapján kerestük meg őket. Mindenki jól ismeri a közútkezelők által télen használt, szükség szerint és rendkívül

gyorsan felállítható, rikító narancssárga műanyag hófogó elemeket. Ezeket kérték kölcsön, hiszen az év többi időszakában az utak éber őrei semmire nem használják, ott állnak hűvös halmokban. A veszélyeztetett táblákat aztán szép sorjában ezekkel a hófogó elemekkel a hivatásos vadász irányításával a társaság tagjai bekerítették. Így aztán egyetlen nyúlnak sem kellett a pákosztosságáért az életével fizetnie. Mindkét érdekelt, a gazdák és a vadászok is elégedettek voltak az eredménynyel, mert ez az ötletes és lehető legolcsóbb kárelhárító módszerük minden eddiginél hatékonyabbnak bizonyult. Többéves tapasztalataik mindezeket fényesen bizonyították. A hófogóelemek 1,2 méteres magassága – még ha 20 centire a talajba is süllyesztik – megelőzi adott esetben még az őzek bejutását is. Természetesen erre az eddig kihasználatlan kárelhárítási módszerre a lehetőség másutt is adott, az egész csak szervezés kérdése. Szakmai körökben a kármegelőzést illetően felvetődött az is, hogy a veszélyeztetett időszakban ezekről a területrészekről fekvőhálóval kellene befogni a nyulakat és áttelepíteni máshová. De ismerve a nyulaknak az otthonterületeikhez való igen erős kötődését, a hatékonyságra vonatkozó konkrét tapasztalatok egyelőre még hiányosak. Egy a lényeg – és a jelenlegi szomorú helyzetben a hangsúly ezen van – a nyári puskázást mindenhol és mindképpen el kell kerülni. hy -


VADGAZDÁLKODÁS

FOTÓ: Utassy György

Bírálat – élőben

Könnyen minősíti a kísérővadász munkáját az a bíráló, akinek a lefőzött koponya már a kezében van. Ugyanezt a területen, sokszor csak néhány másodperc alatt, esetenként többszáz méterről kell a vadásztatónak eldöntenie. Hogy ez mennyire nem egyszerű, azt képösszeállításunk is bizonyítja. Magyar VADÁSZLAP z 2011. június

361

100 m

Ha sikerül olyan takart leshelyet találni, ahonnan a vad zavarása nélkül tudunk távcsövezni ...

50 m

300 méterről már keresőtávcsővel is eldönthető, hogy érdemes-e lőtávolságra belopni a látott bakot, vagy keressünk másikat 3

70 m

... szerencsés esetben az egyre közelebb fog kerülni a megfigyelőkhöz, miközben forgatja a fejét ...

30 m

5

FOTÓK: Blaumann Ödön

4

FOTÓ: Szabó Dániel

Ilyen nagy, 5-600 méteres távolságból 7-10-szeres nagyítású keresőtávcsővel legfeljebb azt tudjuk megállapítani – jó háttér esetén –, hogy bak-e az, amit látunk. Ha van nálunk egy legalább 20-szoros nagyítású spektív, megspórolhatjuk azt az időt, ami az agancs megnézéséhez elegendő távolságra való megközelítéséhez kell. Ám hiába döntünk úgy, hogy „golyót érdemel”, a horizonton álló célra lőni tilos!

2

1

300 m

5-600 m

... mozgás közben többször kerül olyan pozícióba, ahonnan az agancsnak már nem csak az összképe ...

362

... hanem azok az apró részletek is láthatók, aminek alapján már a súly is nagy biztonsággal megállapítható


FOTÓ: Fabó Ferenc

VADGAZDÁLKODÁS

FOTÓ: Lassú Sándor

FOTÓ: Blaumann Ödön

Figyeljünk arra, ha a bak fülei között túl „sűrű” az agancs, kínos meglepetés érheti a „fejdísszel” ékesített vad elejtőjét

A szembe néző baknál a legtöbbször nem látszik, hogy megvannak-e a hátsó ágai, csak oldalról látott agancsra mondhatjuk ki a verdiktet, hogy ághiányos, lőhető. Ebben az esetben már a puskáé lesz a főszerep...

Oc

so

va

iZ

o lt

án

FOTÓ: Utassy György

Ha kellő közelségből tudjuk megnézni az agancsot, még nem biztos, hogy azt korrektül el is tudjuk bírálni, ha rossz a háttér

:

Jó szem, rutin és alapos megfigyelés kell hozzá, hogy az első látásra sutának nézett gombnyársast felismerjük


FO

TÓ

363

VADGAZDÁLKODÁS

364


VADGAZDÁLKODÁS

Az elfeledett vadriasztó Május közepétől, mikor a lucernát, az utak szélét kaszálják a gazdák, a mező vadjai és madarai éppen a szaporulatukkal vannak elfoglalva. A fürjek, pacsirták, foglyok, fácánok a fészkeiken ülnek vagy éppen a fiókáikat, csibéiket vezetik a fűben, lucernásokban, összeszedve a sok rovart és lárvát. A mezei nyúlfiak, őzgidák szintén a dús növényzetű lucernásokban találnak menedéket és bőséges táplálékot. Az apróvadfajok a lucernások, kalászosok, kaszálók szegélyének 1015 méter széles sávjában tartózkodnak. Itt található a fészkek jelentős része és a szaporulat is. Májusban-júniusban, a fészken ülő kotlók nem szívesen hagyják el a fészküket, közelre bevárják az embert és a gépeket. Az őzsuták is sokszor ezeken a helyeken fektetik el a gidáikat. A nyúlfik kis területen élik az életüket és csak rendkívüli esetekben hagyják el azt. A mai modern, nagy munkasebességű kaszálógépek elől nem tudnak elmenekülni a lucernában kotló fácánok, a csibék és a nyúlfiak. A jelenlegi hazai gyakorlat szerint a tábla szegélyén kezdik a kaszálást, kívülről befelé haladnak a gépek, s ezzel a vadat is a tábla közepe felé szorítják, ahol nagy részük a kések áldozatául esik. Mint említettem, a táblaszegélyekben találhatók a fészkek nagy része, amit az első néhány fogásban levágnak. Ha azonban „kiszorító kaszálást” végeznek, azaz a tábla közepéről haladnak kifelé, akkor a vadnak van ideje és lehetősége takarásban kimenekülni a szomszédos kultúrába. A fenti módszer nem kerül több munkaidőbe és több üzemanyagba sem. Csak egy kis jóindulat lenne szükséges hozzá. Valamikor – állítólag – rendelet írta elő a vadriasztó-lánc használatát. Ma csak a túzok védelmét elősegítő AK támogatásban részesülők, a Natura 2000 területeken és a természetvédelmi területen gazdálkodók számára írják elő a használatát. A lényege, hogy a traktor elejére – például a pótsúlyok helyére – rögzítenek egy – a kasza munkaszélességénél hosszabb – fémrudat, amelyre 5-8 centiméter távolságban a talajig érő nehéz fémláncokat rögzítenek. A láncok szerepe, hogy a kasza előtt végigfésülik a növényzetet és felkeltik a fészkén ülő kotlót, elriasztják a kasza útjába kerülő nyulat, őzgidát. A lánc nem tesz kárt a növényben és a legegyszerűbb megoldás!


A tarló magasságának kismértékű emelésével a gazda nem szenved jelentős kárt, de a fészekmélyedésben meglapuló madarak, és a lelapuló nyúlfiak felett elhaladhat a kasza. A munkasebesség csökkentése növeli a túlélő apróvad számát, igaz némileg csökkenti a teljesítményt. Az éjszakai kaszálások mellőzésével szintén sok apróvadat és védett madarat lehetne megmenteni úgy, hogy ez a gazdáknak nem kerülne pénzébe. A vadgazdálkodóknak, természetvédőknek minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a gazdák újra elkezdjék használni a vadriasztóláncot. Mindemellett újra alkalmazni kellene a fészekkeresést és annak védelmét, amit úgy végezhetünk, hogy egy jó vizsla és egy társunk segítségével keskeny területeken keresztül kötelet húzunk végig. A megtalált fészket karók segítségével kell jelölni, és természetesen a gazdát kártalanítani kell. A csibék kikelése után kell majd lekaszálni a fennmaradt 5x5 méteres foltot. Természetesen ahhoz, hogy a körbekaszált fészekből a tojások kikeljenek, a fészekrabló fajok számát alacsony szinten kell tartani. Ez a vadat szerető, lelkiismeretes vadőrökön múlik, csak úgy, mint régen. Rendkívül érdekes és számomra érthetetlen: a „hivatalos” állatvédőknek nem szúr szemet, hogy hanyagságból, a bevétel növeléséért évente sok tízezer állat pusztul el, marad a tarlókon megcsonkítva. Gyanítom, hogy több mint ahány kóbor ebet mentenek meg. A mezők, szántók madár- és vadvilága folyamatosan szegényedik, ami köszönhető az élőhelyek csökkenésének, megszűnésének, a gépesítésnek, az agrokémiának és annak, hogy a gazdák közül már csak néhányan ismerik és szeretik a mezők apró élőlényeit, amelyek nélkül üres és élettelen volna a határ. Sajnos, sokan csak a profitot látják a termőföldben és ezért hajlandók is onnan minden élőlényt kiirtani - tisztelet a kevés kivételnek. Rajtunk gazdálkodókon, vadászokon, természetvédőkön múlik, hogy mi marad meg az utókor számára abból, amit dédapáink még ismertek, szerettek és óvtak.

FARKAS TIBOR [email protected]

365

PUBLICISZTIKA

Zöldhajtás Évtizedekkel ezelőtt, amikor vakon hittem a mesékben, magam is részt vettem több, úgynevezett zöldhajtáson. A várható terítéket mindig előre lehetett borítékolni, ugyanis soha nem lőttünk semmit. Nem azért, mert rossz volt a szervezés, vagy nem volt disznó a hajtásban, hanem arról volt szó, hogy a zöldhajtások a legtöbb esetben eleve eredménytelenek. Egyrészt nagy a takarás, ami teljesen más megvilágításba hozza a hajtást, a nyiladékokon magas a fű, az erdőben már régen összezárt a lomb, így szinte lehetetlen a minden takarást kihasználó vaddisznót elejteni. Voltak olyan évek, hogy a gazdálkodók nyomására rendszeresen hajtottuk a kukoricákat, de soha semmi eredmény nem volt, csak a nagy felvonulás – és aztán a vadkár ugyanolyan, vagy sok esetben még nagyobbra sikeredett... Ennél csak az a nagyobb szám, amikor ezekre az üres és totál bizonytalan hajtásokra még fizető vendégeket is hívnak. Ez már olyan nagyfokú szegénységi bizonyítvány, ami számomra kimeríti a csalás fogalmát. Manapság mégis egyre több felől hallani zöldhajtások szervezéséről. Ha hiszik, ha nem, a kukoricavetések idején hatalmas nyomás nehezedik a nagy-

vadas területek vadgazdáira. A nappalok a vaddisznók éjszakai túráskárainak felmérésével telnek, az éjszakák pedig őrzéssel, vadkárelhárítással. A gazdák pedig nem tűrik meg földjükön az állam vadját. A legkisebb kárt is kíméletlenül behajtják a vadászatra jogosultakon, sőt, még azt a terméskiesést is megpróbálják ránk lőcsölni, amit nem is a vad okozott. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy vadkár-ügyekben késhegyre menő viták folynak a végeken. Mindenki fut a pénze után és a mai gazdasági helyzetben ez sokszor etikátlan, szakmailag megalapozatlan helyzetbe kényszeríti a vadászokat, bizonyos esetekben olyan eszközökhöz kénytelenek nyúlni, mint a zöldhajtás. Ilyen vadászatot szerveztek május 8-án Baranya megye délnyugati csücskében, Teklafalu határában. A vaddisznó okozta túráskárok már elviselhetetlenek voltak, valamit tenni kellett. Lehet, hogy a vadászok nem a legjobb módszert választották a kárenyhítésre, az is lehet, hogy a vadászaton nem volt minden rendben. Nem tudom volt-e térkép, megtörtént-e a tilos lőirányok felfestése és kijelölése. Egyáltalán hány előírást hagytak figyelmen kívül az amúgy nagyon szigorú

törvényi előírásokból, de az is lehet, hogy mindent betartottak. Ezen a vadászaton agyonlőttek egy ízig-vérig becsületes fiatal vadászt, aki a sérüléseibe belehalt. A felelősségre vonást valószínűleg senki nem ússza meg, de hogy az ügynek mélyebb gyökerei is vannak, az egészen biztos. Ebben az esetben is a főszerepet a pénz játszotta. Azért rendezték a hajtást, hogy ne kelljen milliós vadkárokat fizetni. Azt ugyanis kevesen tudják kis hazánkban, hogy manapság a gazdák úgy dobálóznak a szántóföld szélén a milliókkal, mintha a Las Vegas-i pókerklubban lennének. És ez egyáltalán nem vicces, főképp, ha ezeket az összegeket a bíróság is helybenhagyja, és ki kell fizetni. Valahogy meg kellene üzenni az embereknek, hogy mi is érezzük a válságot, itt sincs pénz, a mi idegrendszerünk is pattanásig feszült. Azt, hogy a magyar vad már rég nem tudja fedezni az aszály, a fagy, a kártevők, a terménytolvajok, a technológiai hibák, a belvíz, a jég, a hó, a szél és a Nap okozta károkat. Sajnos ezúttal egy vadász a legdrágábbal, az életével fizetett, pedig csak szeretett vadászni, becsületesen, igazvadász módjára.

san meg tudnák határozni, hogy a fiatalok éjnek évadján mennyivel száguldoztak, de ennek a megkövetelésével csak a „szemét vadász” hírnevünket öregbítenénk. Szóval ők ötvennel poroszkáltak csupán és ezek után még mi vagyunk a hazudósak. A minap szintén a főútvonalon ütöttek el egy őzbakot. Nyugodtan érkeztem a helyszínre, tudva, hogy az ütközés helye bőven a vadbeugrást előjelző tábla hatálya alá esik. A rendőrök már javában írták a jegyzőkönyvet, én pedig próbáltam elmagyarázni, hogy ez a hely a tábla hatálya alatt áll. Rendben van, de akkor mutassam meg a táblát! – hangzott a rendőröktől a kérés. A tábla természetesen nem volt sehol, bár az autó pont ott állt, ahol megtaláltuk a kidöntött, és onnan a földön elhúzott tábla „hűlt helyét”. Mint később ki-

derült, az autós jól ismerte a törvényt, tisztában volt vele, hogy ha ott a tábla, akkor nem sok kárigénye lehet. Mivel a helyszínt megváltoztatni nem tudták, gondoltak egy merészet és a táblát rakták odébb. Kiforgatták a helyéről és a közeli bokros részbe dobták. Azt persze megtanultuk, hogy hazánkban soha, senki, semmiért nem vállalja a felelősséget, mert ez nálunk már egyfajta népi játékká fajult. De hogy mindenki, minden vonalon minket, vadászokat akarjon megkopasztani, ez már tényleg gyalázat. Rongálásért természetesen senkit felelősségre nem vontak, mert a szabálytalankodó ifjoncok – saját bevallásuk szerint – csak vicceltek.

Rafkó Lassan harminc éve, hogy vad és gépjármű-ütközés ügyben rendszeresen járom az országutak széleit. Volt kalandban részem jócskán, így egy pillanatig sem lep meg, hogy a hazai autósok – amelyek közé magam is tartozom – a vaddal történő ütközésnél állításaik szerint mindig szigorúan betartanak minden előírt szabályt és azokat a helyszínelő rendőrök rendre el is hiszik. Legutóbb a főútvonalon, éjjel kettőkor fiatalok – bivalyerős sportkocsijukkal – vadat gázoltak el. Amikor a helyszínelő rendőr megkérdezte tőlük, hogy mennyivel mentek, pofátlanul rávágták, hogy úgy ötvennel. A mai modern fékrendszerek miatt ennek az ellenkezőjét nem, vagy csak igen nehezen lehet bizonyítani. Pedig nyilván vannak különböző töréstesztek, aminek alapján ponto-

366

AGYAKI GÁBOR [email protected]


VADÁSZFEGYVER

Olcsó, de jól hord Az új Savage AXIS bemutatása, a DWJ 2011 májusi számából

Az Európában is ismert Savage az idei IWA kiállításon A Savage által szabadalmaztatott, „AccuTrigger”-nek nevezett biztonmutatta be több gyártó által is a követett trendnek sági elsütő billentyűt költségtakarékosságból ennél a fegyvernél egy megfelelő, AXIS névre keresztelt olcsó ismétlőpus- 1200 gramm erővel holtjáték nélkülire állított, igen jó elsütés helyetkáját. Valamennyi indiánfejes védjeggyel ellátott tesíti. A négyes kapacitású szekrénytár is „áldozatául esett” a takaréismétlő alapját a Nicholas Brewer által 1958-ban kosságnak és az eddigi komplikált rögzítést egy műanyagból készült konstruált 110-es modell jelenti. A jelentős egyszerű- patentzár helyettesíti. Az agyazást is hasonló takarékos megoldások sítéseket tartalmazó puska közvetlen jogelődjéből, jellemzik. A műanyagból készült tusból kimaradt a jó ágyazatot bizaz EDGE-nek nevezett modellből vezethető le. Az itt tosító alumínium blokk, a sátorvasra pedig inkább a „sátorműanyag” kifejezés illene, mivel az is műanyagból készült. bemutatott és alaposan kipróbált AXIS Camo (.30-06 Spr.) árát Picatinnytávcsősínnel együtt, a németországi forgalmazó 549 euróban jelölte meg. A tesztelt 30.06oson kívül az AXIS még a következő kaliberekben kap¿ Az AXIS a hagyományoknak ható: .223 Rem., .22-250 Rem., megfelelően két zárószemölccsel reteszel .243 Win., .25-06 Rem., .270 Win., 7 mm-08 Rem. és .308 Win. A 34,3 mm átmérőjű A süllyesztett zártest körülöleli a tölténytalpat ¾ matt fekete hengeres tokban – a Savage fegyverektől már ismert módon – két jól méretezett A lőtéren az AXIS-ra egy Leupold VX-R 4-12x50 világító célzójeles reteszelő szemölcs zár. A reteszelő szemölcsök mögött két további, a szemölcsökkel távcső került és tizenkét különböző gyártmányú, .30-06-os tölténymegegyező méretű, de nem a zárdugattyúval nyel lett kipróbálva. Az első három, még hideg csővel leadott lövés együtt elforgó retesz van elhelyezve. A rete- valamennyi kipróbált tölténynél kiváló szórást mutatott, a negyedik szek célja kettős; vezetőelemként biztosítják és ötödik lövés után viszont jelentősen megnövekedett. (A teljesség a zárdugattyú akadálymentes siklását a tokban kedvéért itt kell megjegyezni, hogy a konkurens gyártók is általában és tömítésükkel védik a lövőt a visszaáramló csak hármas csoportokra adják meg a szórásértéket.) A teszt során forró lőporgázoktól abban az esetben, ha az tapasztalt pontosság azonban a mindennapi vadászati gyakorlatban ütőszeg átlyukasztaná a csappantyút. Ezért minden igényt tökéletesen kielégít. A legjobb szórást, 16 milliméter a korábbi és drágább modellekkel ellentétben, átmérőjű körrel három lövésből a Nosler gyártmányú AccuBond (10,7 a jobb oldali nem forgó retesz rövidebb grammos) lövedékkel szerelt töltény adta. Hasonlóan kiváló szórása baloldalinál és hiányzik a megszokott képet, 20 millimétert adott a Hornady 11,7 grammos Soft Point vezető horony is. A polírozott zárdugaty- lövedékkel szerelt tölténye is. tyú egyebekben már egyezik a korábbról megismert Savage zártestekkel. Költség- Összefoglalás: A Savage konstruktőreinek maradéktalanul takarékosságból a nyílt irányzék nélküli, sikerült ésszerű egyszerűsítésekkel, egy 549 euróért kínált, a tokba becsavart, 559 mm hosszú, az európai közvadász napi igényéhez igazodó, kiválóan a torkolatnál 15,5 mm átmérőjű csövet hordó puskát szerkeszteniük. A jövőben érdeklődve egy ellenanya biztosítja. Újabb spóro- várhatjuk, hogy melyik üzleti versenytársuk fog egy lási lehetőségként a tusanyakon elhe- ennél még olcsóbb, de hasonlóan kiváló puskával lyezett biztosító tolóka is kétállású lett, előrukkolni. szemben az eddig megszokott háromHans J. Heigel mal. A zárdugattyú biztosított helyzetben nyitható, a puska így üríthető. A fegyver tűzkész voltára a tusanyakon egy piros pont figyelmeztet. Kibiztosításkor a tolóka ½ Az AXIS a gyárilag szállított Picatinny sínnel


előrenyomásakor a tusanyakon jól látszik a figyelmeztető piros pont ¾

367

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Postabontás A „Szerkesztői üzenetek” című rovat témája a vadászati közélet, valamint minden olyan vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos felvetés és kérdés, amire az olvasók kíváncsiak. A rovat a nyilvánosság erejére támaszkodik, és ha a Magyar VADÁSZLAP olvasóinak bármilyen észrevétele van, azt igyekszünk közölni. Reméljük, nem lesz túl sok tabutémánk...

Lejárt fegyvertartási engedélyek Naponta több telefonhívást kapunk ismerősöktől és ismeretlen vadászoktól az ország több megyéjéből, miszerint hiába kezdeményezték időben fegyvertartási engedélyük meghosszabbítását. A beadott dokumentumok, befizetett illetékek ellenére, a területileg illetékes rendőrségektől nem kapták meg az időközben – a bürokrácia időhúzása miatt – lejárt fegyvertartási engedély érvényesítését. Ráadásul a rendőrség igazolást sem hajlandó kiadni arról, hogy a hosszabbítási eljárás folyamatban van. Volt köztük, aki több hónapja várja ezt, miközben vadásztársaságánál vadkár-elhárítási kötelezettségének kellene eleget tennie. Többen kérdezték szerkesztőségünktől, hogy lejárt fegyvertartási engedéllyel merjenek-e vadászni? Számunkra is megdöbbentő a vadászoknak ez a legújabb „szívatása”. Úgy tűnik, hogy „a hivatalok packázása” nálunk nem ismer határokat. Nem hivatalosan kapott belső információk szerint elsősorban azok vannak ennek a veszélynek kitéve, akik postán kérték az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalától cselekvőképességük hivatalos – illetékmentes – igazolását. Az igazolást személyesen is kézhez lehet kapni a budapesti Szalay utcában, persze csak itt (nesze neked esélyegyenlőség), ráadásul hetente mindössze kétszer, kedden és csütörtökön fogadják azokat, akik hajlandók a már az utcán kanyargó sort végigállni. Azt azonban nem ajánljuk egy kárvallott vadásztársunknak sem, hogy lejárt érvényességű engedélylyel menjenek vadászni, mert az kimeríti a jogosulatlan vadászat fogalmát. A jogosulatlan vadászatnak pedig – lebukás vagy „jóindulatú” feljelentés esetén – komoly következményei is lehetnek, s jó ideig nem kell majd engedélyt hosszabítani.

368

Részképzés Tisztelt Homonnay Zsombor Úr! A Magyar VADÁSZLAP áprilisi számában olvastam az Ön által írt cikket, amelyben a hazánkban jelenleg jogszabályban lévő vadászképzésekről, rész-szaképesítésekről és egyéb képzésekkel kapcsolatos aggodalmakról szól. ... Szomorúan vettem azt tudomásul, hogy a mai anyagias világ mennyire kiterjed a OMVK-ra is. Ezt arra vonatkoztatva értem, hogy a Kamara egyes vezető személyei az OKJ-s tanfolyamok lebonyolításából kimaradtak, valamint megcsappant a kereslet az Állami Vadászvizsgára felkészítő tanfolyamok iránt. Mert legyünk őszinték, nem a 10 000 forintos vizsgadíj a bevétel. És jól tudott: „ne is menjen vizsgára az, aki nem vett részt vizsgafelkészítő tanfolyamon”. És itt van, volt a kutya elásva. Teljes mértékben egyetértek azon véleményével, hogy a mai vadásszá válás feltételeit újra kellene szervezni, hiszen Állami Vadászvizsgára mehet úgy vizsgázó, hogy csak a vizsgadíjat fizeti be. Abban csak reménykedni merek, hogy az új ismereteket, vizsgafeltételeket szakmai emberek fogják összeállítani és nem íróasztal mögött ülő természetvédelmi aktivisták. Véleménye szerint nem kell attól tartani, hogy felhígul a túlképzettek miatt a vadőri szakma. Az igazi szakembert két mondatból, mozzanatból ki lehet szűrni, és akinek nincs a szívében a szakma, az sosem fogja tudni csinálni. Én sem szeretnék olyan „vadász kolléga” mellett állni egy vaddisznóhajtáson, aki azt sem tudja, hogyan kell kibiztosítani a puskáját, vaddisznót meg életében csak képen látott. Én az igazat megvallva, az újgazdag, „divat-vadászoktól” félek leginkább, akiknek mentalitásuk nagyban hasonlít az olasz vadászokéra. Nem hiszem, hogy tőlünk, fegyelmezett fiatal vadászoktól bárkinek is félnie kellene. Az Ön és édesapám korosztálya az, aki a rendszerváltás

óta valamit saját erőből elért, valamit felépített. És az Önök korosztálya az is, akik felváltották az ún. gumicsizmás vadászokat. Jön egy új generáció, akik az Önök segítségével együtt szeretné megtanulni a vadászat minden rejtelmét. Ki folyóiratokból, ki internetről, a szerencsésebbek szülőktől, barátoktól próbálják elsajátítani ezt a szép szenvedélyt. Gondoljon abba bele, hogy mennyire lett anyagias ez a sportágnak nevezett szenvedély napjainkban. Kérem, mielőtt ítélkezne, hallgassa meg mind a két oldalt, hiszen olyan sosem lesz, hogy mindenkinek igaza legyen. Édesapám szavaival élve „Fiam, annak van igaza, akinek igazat adnak!” Ezzel a gondolattal zárom soraimat! További vadászélményekben gazdag, boldog életet kívánok Önnek! Üdvözlettel: Dakos Csaba (A levél teljes terjedelmében lapunk online változatában olvasható.) Ha egyetértünk az egész szakoktatás átszervezésével, nincs is min vitatkozni. Soha nem a papír a lényeg, hanem az elsajátítható tudás.

Előfizetés Erdélyben Több erdélyi előfizetőnk panaszolja, hogy nem tud előfizetni lapunkra a Krónika Kiadó kézbesítőjénél. A hír sajnos igaz, Maros és Hargita megyében a Krónika átadta a terjesztést a székelyudvarhelyi Híradó kiadójának. Velük a tárgyalásokat elkezdtük, rövidesen – reméljük – sikerül megállapodnunk és akkor mindkét megyében ismét előfizethetnek a vadászok a Magyar VADÁSZLAP-ra. A Krónika Kiadó tájékoztatása szerint, mindkét megyében az újságárusoknál – elvileg – megvásárolható lenne lapunk... csak éppen a személyes tapasztalataink az ellenkezőjét bizonyítják.


LŐTEREK

Az újhegyi lőtér A Ráckevei Aranykalász Vadásztársaság vadászháza mellett tavaly szeptember óta működik egy magánlőtér, amelyet a társaság egyik vadásza épített. Eredeti elképzelés szerint a társaság közösen üzemeltette volna a vállalkozóval, de ebben végül nem sikerült közös nevezőre jutni.

2009-ben a vadásztársaság új vezetése vetette fel annak a gondolatát, hogy a vadászház melletti szabad területen koronglőteret kellene létesíteni. Ebben partner volt a társaság egyik tagja, Borbás József vállalkozó – aki évek óta üzemeltet egy pincelőteret Tökölön – és vállalta a gépek beszerzését, a technikát. A nyolchektárnyi földterület a vadásztársaság kilenc tagjának tulajdona volt, nyolcan felajánlották a maguk részét a társaság részére, egyikük azonban nem ment bele, csak eladni volt hajlandó. Így a vállalkozónak valamennyi tulajdoni részt meg kellett vennie, s így társasági helyett magánlőtér lett belőle. Nem egészen egy év alatt kész is lett az új koronglőtér – csak az engedélyekre kellett még hónapokat várni... Az avatást Barátság Kupa címmel a három Balról jobbra: Borbás Attila lőoktató, Habsburg-Lotaringiai Mihály főherceg és Borbás együttműködő vadásztársaság – Makád, József lőtértulajdonos Ráckeve, Szigetújfalu – tagságának versenye jelentette, ugyanitt került sor a helyi vadászok idény előtti baleseti A lőtér szabadon látogatható hétfő és kedd kivételéoktatására és a kötelező lövészetre is. Az átadást követően Habsburgvel minden nap 9-15 óráig. Lotaringiai Mihály főherceg vadászott vendégként a társaságnál, majd Megközelíthető a Ráckevét Szigetújfaluval összekötő a vadászat után kipróbálta az új lőteret: 30 toronykorongból 26-ot útról, ahol tábla jelzi a továbbhaladás irányát. meglőtt. Mint elmondta, jó bemelegítés volt, mert másnap utazott Angliába fácánhajtásra... Honlap: http://korongloter-rackeve.hupont.hu Annak ellenére, hogy teljes egészében magántulajdonban van Email cím: [email protected] a lőtér, a társaság önköltségi áron tarthatja meg a rendezvényeit és a tagság jelentős kedvezménnyel veheti igénybe a lőteret, vásárolhatja a korongot és a töltényt. Ezen felül a lőtér bevételéből minden évben anyagilag is támogatják a társaságot. Jelenleg három pálya „nyílt” bárki számára, azaz a korongozni szándékozók akár az „utcáról” is mehetnek. Vállalják baráti csoportok, vadásztársaságok lövészversenyeinek lebonyolítását, tervezik saját szervezésű verseny és lövészkupa kiírását. Borbás József testvére, Attila a lőtérvezető és a lövészoktató is egyszemélyben, aki a kezdőknek is szívesen segít a helyes és eredményes fegyverkezelés elsajátításában. Az idei tervben szerepel a kispuska-, a marokfegyver-, a taktikai- és a 300 méteres lőtávú golyóspuska-pálya kialakítása. Hosszabb távú elképzelések közé tartozik, hogy a területhez kapcsolódó kéthektárnyi erdőben airsoft és paintball (festékpatron) lövészetre alkalmas pályát alakítanak ki. A lőtérhez kapcsolódó beruházás lesz a vadászház előtti térség feltöltése, területrendezése, hogy ott nagyobb létszámú látogatócsoport fogadására alkalmas szaletlit, sütő- és főzőhelyeket, játszóteret és a lövészet biztonságos nézéséhez alkalmas csoportos kilátót alakítsanak majd ki. A gyerekek számára is lesz alkalom a lövészet és a fegyelmezett puskakezelés elsajátítására légpuskával. Ha mindezek elkészülnek, akkor talán országos versenyek rendezésére is gondolnak... - S.E.


369

BÉKÉS SÁNDOR [email protected]

Kincset rejtő mocsarak Egy ír sörözőben beszélgetünk, maláta és pörkölt árpaszemek keverékéből, titkos recept alapján készült ír sört kortyolgatva. A zöldre festett falakat díszítő képek az ír és az angol mindennapok hangulatát idézik. Rám éppen egy londoni rendőr, egy „bobby” néz fürkésző tekintettel jellegzetes sisakja alól. Ami egyébként helyénvaló is, mert a törvény és az erkölcs mibenlétéről, egymáshoz való viszonyáról, és mindezek függvényében, konkrétan a vadászetikáról folyik a szó. Este van, sokan vagyunk, ám mindenki mindenkit ismer. A dublini sörözőkben ez már csak így van. És már jó ideje Kakuk Mihály ír sörözőjében, Kalocsán, a Szent István király útján is…

Ami az enteriőrt, a hangulatot és a kesernyés ízű, barna söröket illeti: hitelesen ír, illetve dublini itt minden, talán csak a légteret betöltő kakaspörkölt illata originálisan magyar. Havonta egyszer vadászklubbá nemesül a söröző. Előadás, beszélgetés, közös vacsora. A messziről jött vendégelőadók is gyakoriak. Most éppen én vagyok az, Miskei Ferenc, a klub programszervezője, a homokmégyi vadásztársaság vadászmestere többszöri, állhatatos invitálásának köszönhetően. Vannak emberek, akik mindig, mindenhol találnak maguknak munkát, feladatot. Mint ahogy Miskei Ferenc is. Érdekelnek, vonzanak az ilyen emberek. Homokmégy az ír sörözőtől alig tíz kilométernyire, a kalocsai Sárköz keleti részén, az Őrjeg mocsarai közelében fekszik. A te-

370

lepülés nevében szereplő „mégy” szó száraz medret jelent. A homokmégyi Dózsa Vadásztársaság szépen felújított vadászháza, ahol a klubest után folytatjuk az ismerkedést, valamikor egy módosabb gazda otthona lehetett, tágas folyosóval, jókora szobákkal, az épületen belüli pincelejáróval. Miskei Ferenc az ajtónyitás közben elmondja, hogy a ház mostani állapota annak a 4 millió forintnak köszönhető, melyhez 2007-ben jutottak hozzá, pályázat útján. A sokszínű kalocsai kistérség egyre több természetbarátot, turistát vonz. És a vadászházban immár a bakancsos és kerékpáros turisták is megpihentek. A vendéget egy nagyméretű, fényképes tabló fogadja, amely a vadásztársaság történetéről ad tájékoztatást. A háború utáni

jogelőd a Kalocsai Járási Vadásztársaság, mely 1945-ben alakult, Kalocsa, Miske, Hajós, Drágszél, Homokmégy és Öregcsertő községek területén. Ahány település volt a vadászterületen, annyi vadászbrigád működött. 1957-ben, Miske központtal, egy 28 ezer hektáros vadászterület jött létre, melynek első elnöke Balogh József szabómester volt. Miskei Ferenc meg is mutatja őt az egyik fotón. Neki köszönheti, hogy vadász lett, mondja, jól érzékelhető tisztelettel egykor volt mentora iránt. Aztán egy csoportképet veszünk közelebbről is szemügyre, amely félévszázaddal ezelőtt készült. Parasztpuskások, mutatja szépen, sorban Miskei Ferenc az ujjával a képen látható személyeket, ám ez a minősítés itt, és most egyértelműen pozitív. Tökéletes harmóniában éltek a természettel,


ARCOK, TÁJAK, ESZMÉNYEK nem „sportból” lőttek és öltek, hanem a betakarítás és az éppen aktuális szükségletek természetes igénye és logikája szerint… Az 59 éves Miskei Ferenc végzettsége szerint agrármérnök, foglalkozása szerint gazdálkodó, miskei lakos, mely község légvonalban alig több mint öt kilométernyire fekszik Homokmégytől. Miskét az 1700-as évek első felében magyar és szlovák telepesek hozták létre, és a település máig őrzi is e két nyelv és kultúra értékeit. Patakokkal, csatornákkal szabdalt, változatos és kalandokra csábító síkvidéki térség veszi körül a községet. Vendéglátóm nevetve meséli, hogy kiskamaszként a környék minden szegletét bejárta békák, gőték és madarak után kutatva. Az ágya alatt varangy lakott, a szoba bútorairól éber tekintetű vércse követte minden mozdulatát. Egy ismerőse révén a fővárosi állatkerttel is kapcsolatba került, lábas ebihalakat gyűjtött a számukra. Húszéves volt, amikor beadta tagfelvételi kérelmét a vadásztársasághoz, és röpke 14 év elteltével, melyet lelkes és fáradhatatlan hajtóként élt meg, már fel is vették… A vadászszenvedély gyökereit kutatva ruccantunk át gondolatban néhány perc erejéig Miskére, hogy aztán tovább ismerkedjünk a vadászházzal. A tárgyalónak berendezett terem főfalát gímagancsok díszítik. Köztük néhány olyan, melyet „megkendez” a hozzáértő. A tanácskozó asztalon két olyan hullajtott agancsszár fekszik, melyeket kézbe kell venni, meg kell tapogatni, mert szinte irreálisan szépek és nagyok. Miskei Ferenc látható elégedettséggel nyugtázza ámuldozásomat. Hát igen, mondja, Bács-Kiskun megyét immár a legjobb szarvasos megyék között illik számon tartani. Rögtön említ is néhány bizonyító erejű példát 2010-ből. Nemesnádudvaron, szeptember 2-án egy 11,06 kilós agancssúlyú, páros 18-as bika került terítékre, ugyanezen a napon, Homokmégyen, egy 12 kilós (nemzetközi pontszáma: 223,11), pár nappal később Hajóson pedig egy 14,29 kilós, páros 22-es. És ez csak a jéghegy csúcsa… A Kalocsa – Miske – Homokmégy háromszögben autózva mindezt alig érti, alig hiszi el az ember. A táj – ne szépítsük – kultúrsivatag, különösképpen így télen. Szántás és szántás, ameddig a szem ellát. Miskei Ferenc nevetve rázza a fejét: ez nem egészen így van, holnap reggel majd mutat valami mást is… A derék agancsok mellett a tanácsterem falait díszítő színes, virágos falfestések is meglepőek és figyelmet érdemelnek. A kalocsai kistérség és azon belül Homokmégy


Együtt éltek a természettel hímző háziiparáról, pingáló asszonyairól is híres. Sokan és sokszor értekezünk a vadászat jövőjéről. A jövőképek közül számomra az a legszimpatikusabb, mely tájba, kultúrába, néphagyományokba, turizmusba és a falusi vendéglátásba integrálva láttatja a reális perspektívát. Ebben a vadászházban jelen van a „hely szelleme”. Fel is jegy-

zem, tovább is adom, hogy a falra pingált virágköltemények Romsicsné Szarka Vera, a népművészet mestere, Bényi Ferencné, népi iparművész és Gál Tamásné Aranyos Ilus, népi iparművész alkotásai. Napfelkelte után teszünk egy kört a 12 ezer hektáros vadászterületen, pontosabban annak a keleti, erdősültebb részein. De itt nem is az erdők az igazán érdekesek! Láp- sztyepp- és mocsárrétek, sásosok, lápi zsombékosok, tőzegbánya-tavak, ligeterdők és zárványszántók sokarcú egysége ez a vidék, melyet Dél-Őrjeg néven jelöl a térkép. A mintegy 4500 hektáros terület jelentős részét vadgazdálkodási szempontból

a homokmégyi vadásztársaság kezeli. Vízben különösen gazdag ez a táj. A tőzegtavak mellett a Duna-völgyi főcsatorna, a Sárközcsatornák és még további 30 kilométernyi egyéb vízfolyás teszi vonzóvá az állatvilág számára ezt a sajátos, mozaikos szerkezetű térséget. Vannak területrészek, melyek az emberek által megközelíthetetlenek. Miskei Ferenc 1998 óta vadászmester. „A gímszarvas terjeszkedése Bács-Kiskun megyében és ennek hatása a homokmégyi Dózsa Vadásztársaságra” címmel tudományos dolgozatot is írt (részleteit lásd májusi lapunkban). A területén az 1970-es években jelentek meg az első szarvasok. És ma már, némi túlzással, akár markáns jellemzőkkel rendelkező alfajként is emlegethetjük a dél-őrjegi szarvast! A hatalmas, sokágú koronában végződő agancsok mellett a sötét agancsszín és a nagy testtömeg jellemzi az itteni bikákat. Jelentős létszámú a törzsállomány, itt születnek a borjak, itt bőgnek a bikák… Egy kis szántó szélén állunk, melyet amőbaszerűen láperdő ölel körül. Dél-Őrjeg a Natura 2000 programnak is része. Miskei Ferenc azt mondja: csoda-világ ez. És hogy milyen csodákat produkál a jövőben, nos, az a természetvédők és a területen gazdálkodó vadásztársaságok együttműködésén múlik. Zsebkendőnyi területen is elejthető egy kapitális bika, felneveléséhez azonban viszonylag nagy térre, a pillanatnyi érdekekkel való bátor szembeszegülésre és türelemre van szükség…

371

Vadőrből lett vadfotós Utassy György 1958-ban született Nagykörösön, s eddigi életét a közeli Kocsér községben töltötte, ahonnan csak a szegedi Kiss Ferenc erdészeti szakiskola négy évére ment el – kollégiumba. Egy évig erdészgyakornok volt a NEFAG Zrt.-nél, de mivel már egy éve tagja volt a Jászkarajenői Tanács Vadásztársaságnak, az egyik megüresedett vadőri állást felajánlották a részére.

Persze a vadászat nem az iskola után kezdődött, már 12 éves korától kijárt hajtani, és amikor elérte a „puskás” kort, rögtön fel is vették. 30 évig volt hivatásos vadász ugyanazon a területen, amely közben kétszer váltott nevet, majd két társaságra bomlott. Amikor „kikoptak” a régi, igazi öreg vadászok, az átalakult vezetőség már nem tartott igényt a munkájára, s nem túl egyenes úton megszüntették az állását. Ennek három éve, de a munkaügyi per a mai napig sem záródott le... Azóta regisztrált munkanélküli, de a hivatal három év óta egyetlen(!) álláslehetőséget sem ajánlott fel neki, sem vadőrit, sem erdészit – sem semmilyet. A munkanélküli segélyből megélni – pláne két tanuló gyerekkel és pedagógus feleséggel – nem lehet, hozzá kellett nyúlni a néhány hektárnyi erdőtulajdonhoz, amit nyugdíjas korára tartogatott. És mit tud csinálni egy vadőr, ha nincs puskája, területe, nincs vadászati lehetősége? (Ugyanis tagi jogaiból is sikeresen kitúrták.)

Vadfotós lett, mert abba nem tudnak belekötni még volt területén sem – pedig volt ilyen próbálkozás is. Lecserélte puskáit fotós felszerelésre. Vett egy Canon 40D kamerát, egy 4/300-as, később egy 2.8/300-as autofókuszos teleobjektívet, 2x-es és 4x-es extenderrel. A már milliókba kerülő nagyobb teleobjektíveket – anyagiak híján – lessátorral és türelemmel pótolta. Mint a vadászatban, a fotózásban is a cserkelést szereti legjobban, de igazán jó képet csak lessátorból lehet csinálni. Azóta közel félszázezer fotót csinált, nem csak a vadászható fajokról, hiszen a természet minden apró részlete érdekli. Vadászni a rókára szeretett legjobban, fotózásban az őzbakokat és a rókákat részesíti előnyben. Aki csak vadászik, el sem tudja képzelni, hogy mennyivel nehezebb ugyanazt a vadat jól lefényképezni, mint elejteni. Gondolt rá, hogy megpróbálkozik a filmezéssel is, ezzel talán többet lehet bemutatni a természetben látottakból, mint a fotóval. Tervezi saját honlap készítését. A vadászattal sem szakadt meg a kapcsolata, barátaival rendszeresen elmegy az ország több vadászterületére – de már több örömet jelent, ha géppel a kezében vesz részt rajta, mintha ugyanazt puskával tenné… Somfalvi Ervin

Popsik a korzón

372


PORTRÉ

Menekülő nyuszt

Kecsesen

Építőanyag légifuvar (barna rétihéja)

Deres már a... homlok

Légiparádé (tőkés- és csörgő récék)


Libikóka (gyurgyalag pár)

373

DR. GERGELY IMRE

[email protected]

Hód(olat) a Baltikumnak Nagyon nehezen jött össze ez a vadászat. Az elkeseredett szervező, Paller Attila elmondása szerint egy huszonegy napos afrikai nagyszafarin sem dolgozott annyit, mint ezen a nyúlfarknyi lettországi kiránduláson. Tavaly az úti- és vadásztársam, Halmágyi Takács Pista nem tudta összeegyeztetni az üzleti teendőinek időpontjait a siketfajdok nászidőszakával, idén meg betiltották e hatalmas, rusztikus ősmadár vadászatát.

Maradt egyetlen elejthető vadfajként a hód. Sokáig törtük a fejünket, hogy e lapátfarkú rágcsálóért érdemes-e ilyen messzire elutazni, de végül győzött a kalandvágy, és az, hogy Istvánnak gyermekkori vágya volt egy valódi, meleg hódprém sapka lelógó hódfarokkal (állóval stílusosabb lett volna, de kevésbé vadászias...). A repülőtéren a kilépés gyorsan lezajlott, mivel uniós polgárok vagyunk és puskát sem hoztunk magunkkal. Még ennyi idővel az EU csatlakozásunk után is szinte eufórikus érzés szabadon közlekedni szinte az egész kontinensünkön. A helyi vadászatszervező iroda képviselője vadonatúj Toyota terepjáróján, a gázt és a féket egyaránt intenzíven használva repített át a fővároson a cég telephelyéig. Riga rendezett, tiszta, tágas, lakható város benyomását keltette. A szépen berendezett irodában egy klasszikus szépségű, orosz ősökkel rendelkező, három nyelven beszélő tolmácshölgy vett át bennünket. Délután a vezetésével végigsétáltuk Riga óvárosát és helyi specialitásként megkóstoltuk a mézes sört. Késő délután kihajtottunk a vadászterületre, ahol a fegyverek belövése után megvacso-

374

ráztunk és lepihentünk… volna. Életemben először Anikó, a feleségem csomagolta be a felszerelésemet. Sikerült kiválasztania az általam legjobban gyűlölt skótkockás vadászöltönyömet, amelyre a legszívesebben

a tehénen a gatya kifejezést használtam. A régi vadászkalapomról nem vagyok hajlandó lemondani, ezért a „bajor tehénen a gatya” képzavar fejezte ki a legjobban ruházatom stílusát.


KÜLVILÁG

A két szimpatikus, fiatal vadőr, akiknek a gondjaira bíztak bennünket, azt javasolta, hogy este mindenképpen próbálkozzunk meg a hód elejtésével, mivel a reggeli órák a nagy hideg miatt kétségesek. Természetesen nem kellett bennünket sokáig győzködni, mentünk. A terület uralkodó fafaja a vörösfenyő. A sík, lapos területen az erdőfoltokat gyakran szakítja meg mocsaras, lápos rész, ahol gyakori a nyíres. A kellemetlen, csípős, hideg időt még elviselhetetlenebbé tette az erős, metsző szél. A kísérőm egy nagy kiterjedésű mocsár mellé vitt, ahol elmondása szerint tegnap hat hódot látott. Hosszú félszigetként egy földnyelv nyúlt be a vizes tisztásra, amelynek közepére cserkeltünk be szép óvatosan. Innen távcsöveztük a környéket, de a nagytestű rágcsálónak mégcsak a hírmondóját sem láttuk. A közelben lövés dörrent. Valószínűleg István szerencsésebb volt, mint én. Már teljesen besötétedett, amikor kiszúrtunk egy mozgó alakot tőlünk jó hatvanméternyire, egy vízből kiálló füves kis szigeten. Már majdnem lőttem, amikor egy jóval nagyobb mászott ki mellé. Ez lesz az enyém. A lövésemre tűzben rogyott. Mint utólag kiderült, egy hatalmas testű hímet sikerült terítékre hoznom. A kísérőm nyakig érő vízhatlan ruhába öltözött át, hogy véletlenül se merülhessen meg a jéghideg vízben, de szerencsére bokánál sem süllyedt mélyebbre, ameddig bejutott az elejtett hódig. Hatalmas jószágot cipelt ki a fiú a partra, amely méretének nagyságára csak akkor döbbentem rá, amikor fel kellett emelnem a fotózáshoz. A másik csapattal összefutottunk egy közös fotózkodásra, mert mint azt sejtettük, Istvánnak is sikerült meglőnie a maga hódját. Mivel hódra jó eséllyel csak este lehet vadászni, ezért napközben a helyi preparátornál töltöttük az időt. A vendéglátóink elmesélték, hogy egy harmincötezer hektáros magánterületen vadászunk, ahol évente százötven vaddisznót, hatvan őzet, harminc jávorszarvast és tíz gímszarvast lőnek. Vadászható vadfaj még a hiúz és a farkas is, amelyekből országos szinten állapítanak meg kvótát, de ennek teljesítése után leállítják a vadászatot. Sajnos idén, dürgés idején a siketfajdot – EU nyomásra – tiltólistára tették. A hód nyúzásánál sok érdekességet tanultunk. Például azt, hogy ennek a nagytestű rágcsáló fajnak a fő tápláléka a nyírfa és a fű. Hosszú és erős bélrendszerével nagy hatékonysággal emészti a növényi rostokat. Az ivart csak a hasüreg felnyitása után lehet megállapítani, tehát amikor lövetik, fogalmuk sincs arról, hogy hím vagy nőstény-e a kiválasztott. A mieink szerencsére mindketten rendelkeztek a férfiasságot jelző apró golyócskákkal.


Este István szeretett volna még egyet lőni, míg én egy hatalmas hódvárat néztem meg és tüzetesen tanulmányozhattam. Kisebb mérnöki csoda egy ilyen építmény. Mindennek megvan benne a helye, a gátaknak, a vízleeresztőknek, az éléskamrának és a lakrésznek, amely akár a farkastól is megvédi a lakóit. Sötétedésig egy völgyzárógátas halastórendszer mellett cserkeltünk, ahol több hódot is láttunk. Istvánék is többel találkoztak, azonban mindannyi kisebbnek tűnt a tegnap elejtettnél, ezért néma maradt a puskája. Érdekes, szép napokat töltöttünk e sokban rokon történelmű kis balti államban. Jó volt látni, hogy egy enynyire más kultúrájú országnak a komoly vadászai mennyire egyformán gondolkoznak velünk nemes sportunk legfontosabb kérdéseiben.

375

Vadászatról, vadgazdálkodásról szóló cikkek szemléje

Határon innen és túl Kilépnek az országosból A Tulcea megyei Sportvadász és Sporthorgász Egyesület vezetősége úgy döntött, hogy a Román Sportvadászok és Sporthorgászok Egyesületéből kilép és az egyesületben gyakorolt tevékenységét felfüggeszti addig, amíg Neculai Selaru tölti be az országos egyesület általános igazgatói pozicióját, mert nem érzik, hogy az igazgató az érdekeiket képviselné. Az egyesület kongresszusán a tulceaiak az alapszabály megváltoztatása ellen szavaztak, később meglepődve tudták meg, hogy a kongresszus jegyzőkönyvébe az került, hogy a változtatásokat az összes megyei egyesület egyhangúlag elfogadta. A szövetség a csőd küszöbére jutott. Az általános igazgató jelenléte nem kívánatos az állami intézeteik és hatóságok részéről sem. Nem tartják elfogadhatónak Selaru viselkedését a vadászatokon, aki jelentős mennyiségű vadat ejt el minden egyes vadászati idényben, általános igazgatói vagy korábban az ügyvezető elnöki funkciójával visszaélve, valamint azt sem, hogy az egyesületi vagyont a sajátjának tekinti és a személyes érdekeinek a kiszolgálására használja. Ugyanakkor Mugur Isarescu általános egyesületi elnök tevékenységét nagyra becsülik, élvezi a tulceaiak bizalmát és támogatását. Forrás: www.vinatorul.ro, 2011. április

Csata a vadászterületért Somogy megye egyik értékes vadászterületét vette célkeresztbe a nagyvállalkozók érdekkörébe tartozó Gálosfa-Hajmás Ftk.

376

Egyelőre nyitott a verseny az eddig állami kezelésben lévő kelet-zselici vadászterület egy részének megszerzésében. A vadászati jogot az ez idáig hasznosító SEFAG Zrt. 90 százalékos többségi szavazati arány mellett is elvesztheti ezen a 3000 hektáron. A SEFAG Zrt. bírósághoz fordult, mert szerintük a földtulajdonosi közösség nem jogszerűen alakult. A bíróság azonban nem értett velük egyet. Forrás: www.kapospont.hu, 2011. 05. 02.

Megkopott a törvény? A somogyi vadászkamara elnöke szerint szigorúbban kell fellépni az orvvadászat ellen, ennek egyik módja pedig, hogy bűncselekménnyé minősítik azt. Immár 15 éves a vadászati törvény és az elmúlt évek alatt a gyakorlat sok esetben felülírta a jogszabályt, több probléma is felszínre került. Dr. Boda Pál szerint elérkezett az idő a változtatásra. A megyei szakmai szervezet több javaslattal is élt már. Boda Pál szerint a földtulajdonosi közösség rendszerét is át kellene gondolni, hiszen akad olyan, hogy egy területnek akár több száz tulajdonosa van. Ez pedig komoly gyakorlati problémákat vet fel. A megyei vadászkamara elnöke úgy gondolja, ismét alkalmazni kellene az úgynevezett mínuszpont rendszert. Forrás: www.somogytv.hu, 2011. 04. 27.

Az Al-Kaida forrásai Az illegális fegyver- és kábítószerkereskedelem dollárban mért milliárdos bevételeit lassan megközelítik a védett állatokkal folytatott illegális kereskedelem be-

vételei. Az éves forgalom egyes becslések szerint elérheti akár a 7 milliárd dollárt is. Ez a tiltott kereskedés, amely egyes védett fajokat a kipusztulás szélére sodort, képezi egyes terrorista szervezetek gazdasági létalapját is. Évente közel 20 000 elefántot ejtenek el az orvvadászok Afrikában, miközben ugyancsak évente közel száz afrikai vadőr hal hősi halált hivatása gyakorlása közben.

Államilag támogatott vadriasztó A sikeres és eredményes próbák után a landsbergi körzet vadászai állami pénzügyi támogatással helyezhetik el a vadbeugrás miatt különösen veszélyes útszakaszokon a kék színű, fényvisszaverő vadriasztókat. A Bajor Szabadállam minden egyes fényvisszaverő táblácskát kettő euróval támogat, így a vadászoknak csak három euró erejéig kell zsebbe nyúlniuk.

Kettős mércével A brandenburgi Sedlitz közelében, a késő esti órákban elgázoltak egy farkast. A helyszínre érkező rendőrök egyike, látván a vérző, mozgásképtelen, súlyosan sérült állatot, szolgálati fegyveréből megadta a kegyelemlövést. A tartományi környezetvédelmi referens szerint azonban a rendőr – mivel az illetékes hatóságtól nem kért engedélyt a kegyelemlövésre – bűncselekményt követett el. Álláspontja szerint a szigorúan védett farkast a lókórházba kellett volna szállítani további állatorvosi vizsgálatokra (röntgen, MMR, ultrahang, stb.!). A rendőr elöljárói utólag ugyan benyújtották kérvényüket a kegyelemlövésre, de ez még mind nem mentesíti a rend őrét a fegyelmi eljárás alól. (Èrdeklődéssel várhatjuk azt az esetet, és a zöldek sajtóvisszhang-

ját, amikor a következő súlyosan sérült farkas jogos ingerültségében az embereket fogja megtámadni!)

Kürtölés 2000 euróért Egy környezetvédelmi aktivista, természetfényképező és önjelölt libaőr az elmúlt év decemberében kürtöléssel és harci tánccal riasztotta el a vadludakat a lesben álló vadászok orra elől. Az emdeni bíróság a „libák védőszentjét“ 2000 eurós pénzbüntetésre ítélte a vadászat megzavarásáért. Védekezésében a vádlott előadta, hogy kürtölésével csak a vadászokat akarta arra figyelmeztetni, hogy a vadludak között védettek is vannak. A kiváló érvelés a bírónőt nem hatotta meg, aki szerint, ha a vádlott törvényellenes cselekedeteket tapasztalt volna a vadászok részéről, azt jelentenie kellett volna a rendőrségen. A környékbeli megzavart vadászok elégtétellel vették tudomásul az ítéletet. Forrás: Deutsche Jagdzeitung, 2011/május

Sugárzó disznók A bajor Vadászszövetség közleménye szerint, még 25 évvel a csernobili atomkatasztrófa után is található radioaktív sugárzással megfertőzött vad. A Bayern környéki vaddisznóállománynak körülbelül két százaléka fertőzött.

Vörös lista A nord-rhein-westfaleni Környezetvédelmi Minisztérium frissítette a veszélyeztetett vadfajok listáját, az úgynevezett „Vörös Listát”. A lista szerint az állat- és növényfajok majd felét veszélyezteti kihalás (közel 12 000 állat- és növényfaj). Örömteli hír, hogy például az uhu, egyre gyakrabban fordulnak elő a tartományban.


SAJTÓSZEMLE Galandférges róka Először bukkantak galandféreggel (Echinococcus multilocularis) fertőzött rókára Svédországban. A fertőzött ravaszdi a Bohuslän tartományban található Uddevalla közeli tengerparton élt. Az esetet vizsgáló állatorvosok úgy hiszik, külföldi látogatók kutyái, illetve macskái révén kerülhetett a fertőzés az ország határain belülre. Forrás: Jäger, 2011/május

Radioaktív vad? Javasolt ellenőrizni az elejtett madarak sugárzásszintjét – tájékoztatta az orosz állategészségügyi szakhivatal a kamcsatkai területen vadászókat; itt május elején kezdődött el a szárnyasvad idénye. Sok madárfaj Japánból vagy a távol-keleti ország érintésével érkezik Oroszország keleti területeire. Kamcsatkán eddig is monitoringozták a madarakat. Egyelőre sehol sem mértek a megengedettnél magasabb radioaktivitást a lőtt madarakban, ennek ellenére javasolt, hogy a vadászok az elejtett apróvadat megvizsgáltassák Elizovo város egyik laboratóriumában. Forrás: www.ihunter.ru, 2011. 05. 06.

Terjed az orvvadászat Hétszeresére nőtt az orvvadászok által zsákmányolt csülkösvad száma az oroszországi Amuri területen. Az állatvédelmi szolgálat az év eleje óta 109 engedély nélkül lőtt vadat kobzott el. A magas hótakaró miatt az állatok közelebb húzódtak a lakott területekhez. Az orosz Btk. ismeri a „törvénytelen vadászatot”, mint önálló büntetőjogi kategóriát, és két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy kétmillió forintnak megfelelő összegig terjedő pénzbírsággal sújtja, továbbá – őz esetében – több tízezer forintnak megfelelő kártérítés megfizetésére is kötelezi az elkövetőt. Forrás: Ria Novosztyi (Orosz hírügynökség), 2011. 05. 06.

Veszett rókák Az oroszországi Habarovszk tartományát elárasztották a veszett rókák. Több településre is bemerészkedtek a beteg ravaszdik és jószágokra is támadtak. Gyakran a rendőrök lövik le őket. A tartomány vezetése már kérte a szaktárcától, hogy hozzák előre a róka vadászati idényét. Az érintett területeken karantént rendeltek el, írtják a kóbor kutyákat és macskákat, tilos kivinni és behozni a háziállatokat. Forrás: NTV televízió, 2011. 05. 07.

Gégemetszés szarvason A szarvas gégéje sokban hasonlít az emberéhez. Ezért idén márciusban, a düreni aneszteziológus konferencián egy elejtett szarvas játszotta a főszerepet, amelyen a közel 100 résztvevő, orvosok és mentőtisztek a gégemetszést és intubálást gyakorolták. A gyakorlás célja a műszerek megfelelő elhelyezése az igen ellenálló szövetben. Forrás: Wild und Hund, 2011/9.

Székhez kötve A Daily Herald számolt be arról az amerikai nonprofit szervezetről, akik tolószékhez kötött vadászok megsegítését tűzték ki fő céljukként. A tízéves szervezet eredeti központja az USA nyugati részén elhelyezkedő Wyoming-ben volt. A cikk példaként állítja a 14 éves korában derék alatt lebénult Kenneth Vaughn Jr.-t, aki – hála a szervezet és nagyapja segítségének – mind a mai napig vadászhat pulykára, szarvasra, esetenként jávorszarvasra is. Forrás: www.heraldextra.com, 2011. 05. 06.

Farkasveszély Robbanásszerűen megemelkedett a farkasok száma Grúziában, a helyi sajtó már katasztrófahelyzetet emleget. Szinte naponta ér-


keznek hírek arról, hogy a vadállatok vidéki településeken az ott lakókra vagy a háziállatokra támadnak, olykor már fényes nappal is. A farkasok nem csak a jószágot, de a kutyákat is széttépik. Vannak falvak, ahol rendszeresen „portyázik” egy falka. A mezőgazdaságból élők azt kérik: a hatóságok hozzanak létre „vadászalakulatokat”, amelyek megritkítanák a ragadozókat. Forrás: www.zatrofeyem.ru, 2011. 05. 06.

A nagy durranás 2008 novemberében egy lovas az erdőben poroszkált, amikor a környéken hajtást rendeztek. Mint az már a hajtóvadászatokon elő szokott fordulni, a vadászok lőttek, a ló a váratlan durrogtatástól megijedt és ledobta lovasát, aki megsérült. A pórul járt lovas azonnal kártérítést követelt a vadászoktól, mivel álláspontja szerint az erdőben hiányoztak a hajtóvadászatra figyelmeztető táblák. Keresetét mind első, mind másodfokon a bíróság elutasította, de hősnőnk kárigényét nem adta fel egykönnyen és a Szövetségi Bíróságig fellebbezett. A legfőbb ítészek álláspontja szerint nem lehet minden absztrakt veszélyt teljesen kizárni, és aki az erdőben lovagol, annak számolnia kell azzal is, hogy ott lőfegyverrel vadásznak. Ezért a sajnálatos balesetért – a bírók szerint – a vadászokat semmilyen felelősség nem terheli.

Vadászható nandu? Nem tévedés; a németországi Mecklenburg-Előpomerániában a kiszabadult nanduk (struccalakúak rendjébe tartozó madár) egyre növekvő mezőgazdasági kártevése miatt Vincent Kokert, a tartományi parlament CDU frakciójának elnöke javasolta a nandu felvételét a tartományi vadásztörvénybe. A dél-amerikai madarak csak néhány éve szabadultak ki egy tenyésztőtől. Elejtésükhöz – mivel nem tartoznak a vadászati törvény hatálya alá – a környezetvédelmi hatóság külön enge-

délye is szükséges, de a hatóság ezt a nandu védett voltára való hivatkozással eddig megtagadta. A hatóság hajthatatlan magatartása több kérdést is felvet: miért kell egy nem őshonos fajt védeni, és ha már a kormoránhoz, hódhoz és farkashoz hasonlóan a nandu is védett, akkor ebben az esetben az államnak illene a madár által okozott károkat megtéríteni. Forrás: Pirsch, 2011/8.

Kié a zsákmány? A ’Jackson Hole News & Guide’ megfigyelése szerint, ha egy farkas és egy grizzlymedve méri össze erejét egy kisebb termetű zsákmány ürügyén, akkor 80 százalékban a grizzlymedvék kerülnek ki győztesen az ütközetből. Igaz ez az arány a Sziklás-hegységbeli Yellowstone Nemzeti Parkban élő medvék és farkasok esetében, azonban északabbra, a kanadai Banff Nemzeti Parkban ugyanez az eloszlás már csak 5050 százalékos. Doug Smith biológus szerint az eltérés oka egyelőre ismeretlen. Forrás: www.biggamehunt.net, 2011. 05. 06.

Rádióval a vad ellen Somogy megyében van olyan gazda, aki egész éjjel a régi rádióját bömbölteti a határban, hogy így próbálja távol tartani a vadat földjétől. Egy csokonyavisontai gazda azt mondja: már ütötte a csatornát, hogy az 1600 négyszögölön vetett kukoricáját megvédje a vadtól, aztán legvégül a régi rádió és egy Orion televízió vált be, mert a fény- és a hanghatások biztosan elriasztják az állatokat. Máshol a gazdálkodók egyesületet hoznak létre a vadkárok elleni védekezésre. Az újonnan létrejött egyesület sürgeti azt is, hogy hozzanak létre egy egységes vadkárszakértői kézikönyvet, mert szerintük a szakértők véleményei most igencsak eltérnek egymástól. Forrás: www.hirado.hu, 2011. 04. 20.

377

Magunkra hagyatva Sok ismerősöm sokszor kérdezte ilyen, vagy olyan hangnemben, hogy mi értelme van a vadászatnak, kinek jó ez? Ennek kapcsán talán nem vagyok egyedül, amikor egy olyan kérdést boncolgatok, ami a vadászat, a vadgazdálkodási ágazat problémáinak alapvető okaként húzódik meg mindennapjaink árnyékos oldalán.

Sajnos a társadalom másik része, az a bizonyos, amely nem vadász és nem tudja, mi az a vadgazdálkodás, egyszerű pusztításként, állatias ösztönök kielégítéseként, a gazdag, pöffeszkedő emberek szórakozásának aposztrofálja ezt a számunkra oly nemes tevékenységet. Igazuk lenne? Azt hiszem, mellünket kidomborítva, hangosan kiálthatjuk a világba, hogy nincs! Bizony nincs. Tiltakoznunk kell az effajta megközelítés ellen! A vadgazdálkodás egyfajta mostohagyerekként tengődik napjainkban, főként a fenti ok miatt. Számos társadalmi érdekcsoport tulajdonít magának olyan eredményeket, amelyekről fennen hangoztatja, hogy az bizony a közjóért való és mint ilyen, fennkölt és magasztos, így bízvást tarthat igényt a társadalom erkölcsi és természetesen anyagi megbecsülésére. Mi vajon miért nem állunk elő ilyen igénynyel? Még csak ki sem kellene találnunk magunknak – megerőszakolva az igazságot – ilyen erényeket, csak a tényeket kellene a „többiek” tudtára hoznunk, konszolidált módon tálalnunk. Amíg ezt nem tesszük, marad a magány, az elhagyatottság és sok esetben a társadalmi ellenszenv. Jelen pillanatban az ágazat egyetlen anyagi forrása a vadászatból és a vadhús értékesítéséből származó árbevétel. Sokan esküszünk rá, hogy a profit hajszolása, a pénzközpontúság rengeteget árt a magyar vadállománynak. Azonban jobban meggondolva, jelenleg nincs más kiút! Egyetlen forint sem érkezik ebbe az ágazatba kívülről. A vadászatra jogosultak számára létkérdés a reájuk bízott állomány hasznosításából származó pénz. Ha ez így marad, akkor nem csodálkozhat senki a rövid távú gondolkodáson, a rablógazdálkodáson, ami sajnos jelen van és egyértelműen sejteti a folyamat végét, a vadállomány létszámbéli és minőségbéli elsatnyulását. Tisztává kéne tenni a társadalom úgymond kívülálló vagy árnyaltabban fogalmazva, a vadászatban közvetlenül nem érdekelt része felé, hogy ez a munka több mint

378

a vadászható állatok elejtése. Ez a munka éppoly jelentős értékmentő és értékteremtő tevékenység, mint mondjuk a természetvédelem. A jó vadgazda ugyanis, miközben gondoskodik a vadállományról, egyúttal élőhelyet véd és ápol. A vad nemzeti érték, tulajdonosa az állam, „aki” azonban hallani sem akar az értékgondozásról. Haszonélvezeti jogért cserébe a vadgazdálkodóra, egy gazdasági, vagy társadalmi csoportra testálja a feladatokat és sajnos a vad által okozott károkért kártérítésre kötelezi a vadgazdálkodót, azonban ha mondjuk, a vadföldekben okoznak kárt védett fajok, például a vadludak, akkor lesöpri az asztalról a kártérítési igényt. Ilyen környezetben mégis mit tesz a jó vadgazda a köz’ érdekében? Sok esetben épp a vadgazdálkodónak, illetve közvetlenül a vadnak köszönhető egyes védett rétek megóvása az elcserjésedéstől. Miközben szabályozza a szőrmés és szárnyas ragadozók létszámát, közreműködik a védett, földön fészkelő madarak fészekaljainak megóvásában, csökkenti a védett emlősök utódaira nehezedő predációs nyomást is. A helyesen kezelt vadállomány szerepe nélkülözhetetlen az erdei életközösségben. Segít a talajerő-utánpótlásban, a szerves és szervetlen anyagok körforgásának fenntartásában, a növények magjainak befogadására a talaj előkészítésében. Példaként említem, hogy olyan neves szerzők, mint Bencze Lajos, rámutatnak egyes munkájukban a vaddisznó erdőre gyakorolt kedvező hatására is, miszerint a vaddisznó túrásával megakadályozza a nyershumusz felhalmozódását, ami a makk és egyéb magvak befogadására ideális állapotot teremt az erdő talajában. Szintén hasznos tulajdonsága a vaddisznónak, hogy célzottan keresi az erdőben a cserebogár pajorok által fertőzött gócokat. Dr. Győrfi János 1950-ben, a szőcsénypusztai erdőben végzett vizsgálatait is említhetem, amely arról számol be, hogy egy 13 év körüli tölgyesben, 1m2 területen, átlagosan 150 cserebogárpajort talált, majd júliusban ismét megvizsgálta

ezen rajzófák környékét, – amelyeket a vaddisznók szinte teljesen felforgattak – és a legmagasabb pajorszám négyzetméterenként 23 darab volt. A gondos vadgazda a vadállomány egészségének, ellenálló képességének megőrzésével fenntartja azt és az utókor számára is biztosítja a vad jelenléte általi feltöltődés, rekreáció lehetőségét. Emellett a vadásztársadalom ma már kiveszőben lévő, évszázadokra visszanyúló hagyományokat ápol és mutat meg az emberek számára, jelentős kulturális szerepet vállalva ezzel. Egy igazi vadászházban lenni, vadászrendezvényeken vadászrítusokat megtekinteni, vadételeket fogyasztani egyenlő egy kisebb időutazással. Mi ez, ha nem megőrzésre váró érték? A vad részére a vadgazdálkodó által biztosított téli takarmányokon számos nem vadászható, sok esetben védett faj egyedei is rendre átvészelik a telet. A vadászok engedelmes rabszolgaként hajtanak fejet az állategészségügyi hatóság sokszor bürokratikus és bosszantó döntései előtt. Nem a közfeladatot ellátó állatorvos telefonja csörög este tízkor és nem ő megy ki az elejtés helyszínére a sertéspestis diagnosztikai minta vételére, hanem a hivatásos vadász. A minta beszállítása szintén saját költségen valósul meg és a vizsgálat eredményének megérkezéséig felmerülő kellemetlenségeket, költségeket is magunk viseljük. A rókák veszettség elleni immunizálása nyomán kötelező, ellenőrző diagnosztikai vizsgálatokhoz is a vadgazda gyűjti és szállítja a mintákat. Az állategészségügyi megelőző intézkedések betartásával a vadászok saját költségükön őrködnek az állattartók állományának védelme fölött, vagy épp a társadalom egészségének megőrzése érdekében. A sertéspestis, vagy egyéb járványos betegség kitörése esetén ugyanis elsősorban az állattartók vagyonát fenyegetné a veszély, míg a zoonózisok az emberekre jelentenek reális veszélyt. Ehhez a jelentős költséggel és munkával járó tevékenységhez semmilyen állami vagy közösségi támogatást nem kapunk, de ami elkeserítő, még csak nem is beszélnek


PUBLICISZTIKA Biztos vagyok abban, hogyha a közpénzekből áldoznának az elosztáskor a cél érdekében és a természetvédelmi hatóság leszállna a magas lóról, partnerként tekintene a vadgazdálkodókra, akkor hatékony együttműködés valósulhatna meg mind az élőhelyek javításában, mind a védett fajok megóvásában is. Tény, hogy az egyes termelő ágazatokban alkalmazott földhasználati módok tönkreteszik az élőhelyeket, elszegényítik a növény- és állatfajok társulásait, legyengítik a Föld ellenálló képességét. Minden négyzetmétert igyekeznek termelésbe vonni, a saját számukra hasznot hajtó kultúrákkal kiszorítják a haszontalannak vélt élőlényeket, saját érdekükben megváltoztatják az alapvető abiotikus tényezőket a termőhelyen és kiszorítják ezzel a természetes körülmények között normálisan előforduló fajokat. Ilyen körülmények között merik ezek az érdekcsoportok a vadat gyűlöletük középpontjába állítani és bűnbakként irtásukat követelni. Ez abszurdum és nem lehet szó nélkül elmenni emellett a kérdés mellett. Elég csak megnézni a vadászati jogszabályokat. A hangosabb, erősebb érdekcsoportok akarata érvényesül, az erőtlen vadászati szervezetek pedig fejüket hajtják és közreműködnek a vadállománnyal szembeni méltánytalanságokban. A vadászati idényeket úgy állapítják meg, hogy elődeink forognak a sírjukban, a vadászati szervezetek pedig úgy kommentálják ezt, hogy „hja’ kérem, nem kötelező lőni attól még, hogy a törvény lehetővé teszi”. Mi ez, ha nem meghunyászkodás? Vadászati szervezetek hívnak össze olyan tanácskozásokat, ahol a hivatásos vadászok fejét tömik az erdészeti és természetvédelmi szakembe-

rek a saját vélt igazukkal, és mindezt tehetik anélkül, hogy a szervezők ügyelnének az egyensúlyra és szót adnának ugyanazon a rendezvényen a saját szakmánk szószólóinak, akik felsorolhatnák a szakmai érveket. Megalkothatnak ma Magyarországon olyan jogszabályt, amely a Mátra muflonállományának kiirtásáról szól (15/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet) és mindez nem üti ki a máskor nagyhangú állatvédőknél a biztosítékot. Sajnos természetes, hogy a vadászati érdekvédelem nem nyitott frontot ezzel szemben, hanem csendesen belenyugodott ebbe és az egészet válasz nélkül hagyta. Sorolhatnám még, hogy hányszor törölték fel a velünk a padlót, de ez nem vezet sehová. Inkább szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem szabad rövid, emberöltőnyi időszakokban gondolkodni és kikiáltani, hogy sok a nagyvad, üssük, vágjuk, ahol érjük. Volt már rá példa, hogy az egykor nagy létszámúnak kikiáltott vadfaj szinte teljesen eltűnt hazánkból. Az embernek mértékletesnek kellene lennie. A mértékletesség elve alapján szabadna csak beavatkozni az élővilág dolgaiba. Nem lehet fajokat emberi szempontból károsnak vagy hasznosnak ítélni. Ez már bebizonyosodott korábban. Ma a vágómadarakat és a sólyomalkatúakat védjük – bármi áron –, míg holnap, ha nem vigyázunk, talán épp a gímszarvast kell majd védetté nyilvánítani. Ez a fajta vagdalkozás nem vezet sehová! Hinnünk kell abban, hogy a különböző szakterületek képviselői együtt gondolkodva és cselekedve sokkal könnyebben érhetik el céljaikat, mint ki-ki a maga igazságát szajkózva, partizánként menetelve a ködbe vesző semmibe! Hejel Péter


annak lehetőségéről, jogosságáról a hivatalok dohányfüstös falai között. Azonban van ellenőrzés, fenyegetés, követelőzés és büntetés. Arra is van példa, hogy egy vadgazdálkodó segítségével települhet vissza egy olyan, hazánkban korábban kihalt őshonos vad, mint az európai bölény és ez a program kizárólag magánerőből valósult meg. Egyelőre csak vadaskerti visszatelepítésről van szó, de remélhetőleg a természetvédők a bölényben is meglátják majd azt a fantáziát, amely a biodiverzitás változatosságában gyönyörködtet és mondjuk a hódhoz hasonló lelkesedéssel támogatják a természetes élőhelyekre való visszatelepítést. A fenti példák csak hirtelen kiragadott elemek, azonban közös bennük, hogy jól megfogalmazva közvetíthetnek egyfajta közjót szolgáló értéket a társadalom felé. Ha ezt sikerül elfogadtatnunk, akkor előbbre léphet az ágazat, ha azonban nem, akkor előbb vagy utóbb, de megbosszulja magát a reánk bízott, megújuló természeti erőforrás, azaz a vadállomány kárára elkövetett gaztettek sorozata! Ha a fentieket ügyesen tárjuk a közvélemény felé, akkor talán úgy ítélik meg néhányan a döntéshozók közül, hogy a közjóért végzett munkáért a társadalomnak, a közösségnek is részt kell vállalnia az anyagiak finanszírozásában. Ez az igazi cél, amiért ez a néhány sor papírra került. Ha ez az ágazat is részesedhetne a közpénzekből, akkor nem lenne ennyire kiszolgáltatva a vadászatot megfizetni képes kereslet kényének-kedvének. Nehogy félreértés essék! Nem arról írok, hogy a társadalom finanszírozza a vadászat úri passzióját, hanem arról, hogy a jól körülhatárolható társadalmi célok elérésére tett erőfeszítések ne csupán a vadgazdálkodót terheljék.


379

380


RETRO

Visszapillantó Rovatunkban a VADÁSZLAP 15 és 10 évvel ezelőtti, júniusban megjelent írásaiból szemezgetünk, amelyek aktualitásukkal, különlegességükkel, mondanivalójukkal talán még ma is érdekesek lehetnek.

Az általános vita lezárult Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy rövidesen sor kerülhetne a vad védelméről, a vadgazdálkodásról szóló törvénytervezet parlamenti záró szavazására... ugyanis az majd a részletes vita végén következik, viszont azt egészen biztosan állíthatjuk, hogy a Házszabály értelmében az általános vita végéig nyújthatták be az országgyűlési képviselők módosító, kiegészítő javaslataikat. Eredetileg a vadászati törvény a természet védelméről, illetőleg az erdőről és az erdő védelméről szóló törvénytervezetekkel együtt, egy csomagban került volna a T. Ház elé. Ennek logikáját kár lenne vitatni. (...) Napjainkban mindent el lehet mondani a T. Házról, csak azt nem, hogy a hét parlamenti párt a vadászati jog földtulajdonhoz kötésén kívül bármely más pontban egyetért, sőt! (...) Nem volt véletlen tehát, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által elkészített, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénytervezethez szokatlanul sok, konkrétan 175 önálló képviselői indítványt nyújtottak be az Országgyűlés Irodájához, amelyben a pártok szakértői, hozzáértő képviselők – feltehetően tanácsadóik véleményére támaszkodva – 374 pontban tettek kisebb-nagyobb javaslatot a törvény szövegének, tartalmának módosítására. 1996/6. szám 4. oldal

gyanúja alapján indult nyomozást st a Szombathelyi Városi Ügyészség ség idén áprilisban szüntette meg. Mivel... „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény...” Magyarán: nem történt semmi vétek. A letétbe helyezett kétmillió forintos óvadékot, a puskát és egyebeket a felmentett gyanúsított részére, a vérrel szennyezett csizmát, más ruhadarabokat és egyebeket a halott hozzátartozóinak kiadni rendelték. Ahogy mondják, a cigányréce globálisan veszélyeztetett, a magyar hivatásos vadász ezzel szemben viszont „csak” lokálisan. Korántsem egyedülálló az eset, hiszen az elmúlt évek során több olyan hivatásos vadásztársunktól vettünk örökre búcsút, akik életét az általuk kísértek oltották ki. Többnyire vétkesség nélkül... és ez az, amibe belenyugodni egyszerűen nem lehet. Mindezekre azt szokták mondani, újfajta tolvajnyelven, hogy „nem könnyű földolgozni”, sem a hozzátartozóknak, sem a kollégáknak, barátoknak. Többek között azért, mert egyszerűen nem is lehet. 2001/6. szám 13. oldal

Mi mennyi? Legyen az orvvadászat bűntett! Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága – egy gyors statisztika szerint – úgy negyven százalékban fogadta be/el a képviselői indítványokat és adta vissza a törvényjavaslatot átfogalmazásra a törvény előkészítőinek, az FM profi jogászának, dr. Mikó Zoltánnak, aki mellett ott szorongott a vadgazdálkodási főosztály szinte minden munkatársa. Apropó „átfogalmazás”. A „törvénycsomag” tette lehetővé, hogy a három előterjesztett törvényjavaslattal egy időben a Büntető törvénykönyv módosítására is javaslatot tehessenek az országgyűlési képviselők, az országgyűlés szakbizottságai. És a képviselők, a bizottságok éltek is vele, a Környezetvédelmi Bizottság például kilenc módosító javaslatot tett a Btk.-ra, ebből egy javaslat az orvvadászatra vonatkozik, mégpedig azt erősíti, hogy az orvvadászatot minősítsék bűntetté, kerüljön a Btk.-ban tételes megfogalmazásra az orvvadászat, mint bűncselekmény, és a szankciója 3-5 év közötti börtönbüntetés legyen. 1996/6. szám 4. oldal

Mi most a legfőbb érték? Egykor ugyanis az ember volt... legalábbis így tanították. Manapság azonban az embernek sűrű kételyei támadnak az igazságosztó szervek normális működésében. A múlt évben például bejárta a sajtót, hogy ítélkezési szünetben, augusztus 15-én, vízivad-vadászat közben, néhány cigányrécét elejtő olasz vadászt őrizetbe véve, gyorsított eljárással, három nap alatt, jogerősen elítéltek. Nem sokkal ezután, bőgéskor, szeptember 16-ikán, ifj. Varga Ákos 24 éves hivatásos vadászt cserkelés közben agyonlőtte dr. Franz W. osztrák bérvadász. A halált okozó, foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés vétségének


Barátaim, munkatársaim unos-untalan figyelmeztetnek, hogy szokjak le a rendeletekben, jogszabályokban való értelem és logika kereséséről. Bevallom férfiasan, nem megy, mert én még most sem vagyok képes elhinni ezt az alternatívát. Éppen most is, amikor a védett és fokozottan védett fajokról szóló KöM rendeletet és annak jegyzékeit forgatom hüledezve. A felelős miniszter az inflációval magyarázta az „árrobbanást”, de hasonlót nem tapasztaltam mondjuk a hazai átlagjövedelmek esetében. Nem találok összefüggést továbbá a fajok gyakorisága és értéke között sem. Eddig „eszmei” értékről beszéltek, most már eszme sincs, csak egyszerűen érték, és büntetés van. Nem tudom, továbbá kitől kell megvédeni? Bizonyára nem tőlünk. (...) Ha nem is különleges, de legalábbis érdekes továbbá, hogy a „tévedéseknek” csak az állampolgárokra vonatkozó, személyes ára van. Attól fölfelé, többnyire senki nem fizet semmiért. Egy zöldmezős beruházás, autópálya a védett állatok és növényfajok ezreit, tízezreit pusztítja el. (...) Megoldandó számtanpélda lehetne kiszámolni, hogy az egymillió forintos kerecsensólyom mennyi idő alatt amortizálódik, ha naponta megfog átlagosan 1,5 darab tízezer forintos ürgét? Utóbbi akár az újgazdag kivagyiság új jelképe is lehetne, amikor a napbarnított pionírok egy jól végzett ürgeöntés után körbe ülik a bográcsot. Pedig ha kiszámoljuk, ennek az árából akár Strasbourgban is megebédelhetnénk. Vagy talán az egészet nem kell komolyan venni? Olyan ez is, mint a soha nem látott kutyafajta szaporodását tiltó pitbull törvény, vagy esetleg a türelMÉSZÁROS JUDIT mi zóna? [email protected] 2001/6. szám 5. oldal

381

Az elhozás tanítása

Vizsgától a versenyig IV.

FOTÓK: Takács Eszter

Az eddigiekben ugyan nem volt szó a fegyelmező munkáról, de az alapengedelmesség, azaz hogy a kutyánk ismeri és tudja az alapvezényszavakat, feltétele a további képzésnek. Ebbe tartozik, hogy a kutya hívásra bejön, pórázon tud szabályosan közlekedni, valamint a legfontosabb, hogy megvan a gazda és a kutya közötti kapcsolat, összhang, ami a további munka során nélkülözhetetlen.

382

Az elhozás vagy szakszóval apportírozás, valójában a fegyelmező munka része, és ennek megfelelően kell vele foglalkozni. Az előzőekben már említettem, hogy vannak kutyák, amelyeknél nem okoz problémát az elejtett apróvad gátlások nélküli apportírozása. Akadnak olyanok, amelyeknél ez az ösztön annyira erős, hogy még a lőtt róka elhozása – amit az apport-tanítás csúcsának tartunk – sem jelent problémát, mindenféle parancs, ráhatás nélkül, teli pofával, örömmel hozzák. Ebben az esetben is szükség van kényszerre, hiszen meg kell értetni a kutyával, hogy a behozott apporttal a gazdája előtt leüljön és addig tartsa, amíg azt tőle el nem vesszük. Természetesen egy nagyterítékű vadászaton nincs idő az ülve átadásra, de itt is követeljük meg vizslától azt, hogy adja át a vadat, azaz mi vegyük el tőle, hiszen sok esetben a sebzett vad, ha netán elejti, még az átadás előtt könnyen ellábalhat. Sok helyen leírták már klasszikusaink, hogyan tudjuk apportírozásra megtanítani a vizslákat, de sok esetben a leírtak nem minden helyzetre, szituációra adnak megoldást. Ne restelljen senki a tapasztaltabbaktól tanácsot kérni! Néha elég egy jó időben adott dicséret, egy pórázrántás és máris előrébb léphetünk abban, amivel napok óta küszködünk. És még egy nagyon fontos dolog: nem szabad a türelmet elveszíteni. Ez itt különösen fontos! Ha úgy érzi valaki, hogy feszült, ideges, akkor inkább aznap ne dolgozzon a kutyájával. A tanítás során a jutalmazásnak, felszabadításnak kiemelkedő fontossága van, ugyanis a kapott negatív ingert – hogy az ne maradjon kutyánkban rossz emlékként – kellőképpen ellensúlyoznunk kell. Mit értünk negatív inger alatt? Ez a kutya habitusától függ, hiszen mint az ember esetében is, minden kutya más, így eltérő módszerekkel lehetünk sikeresek. A képzéshez szükség van az apportfára. Ez saját kezűleg is készíthető, de lehet vásárolni is. Az apportfa súlyzóra emlékeztető formájú, tömör fából készült kiképzési segédeszköz. Alaphelyzetben a kutya bal láb mellett ül, pórázon. Bal kézzel a kutya arcorri részét átfogva, az ajkait a fogakhoz nyomva ösztönözhetjük arra, hogy száját kinyissa, és ekkor az apportfát a kutya szájába helyezzük. A nyomást megszüntetve, a száját két kézzel összezárva akadályozható meg, hogy az apportot


VADÁSZKUTYA

kiejtse. Ezzel egyidejűleg a „Fogd!”, vagy „Apport!” parancsot adjuk, amit többször, határozottan el kell ismételni. Fontos, amikor érezzük, hogy csökken az ellenállás, és vizslánk kezdi megérteni, mit szeretnénk tőle, szóban dicsérjük. Hogy ezt a kellemetlen érzést (ajkainak a fogakhoz való nyomását) elkerülje, pár gyakorlat után már magától kinyitja a száját. Szintén a gyakorlások számának növelésével alakul ki a kutyában, hogy nem elég kinyitni a száját, hanem meg is kell fognia az apportot. Az első pár alkalomnál a cél, hogy a vizsla ne ellenkezzen, és mintegy fél-egy percig tartsa az apportot. Ha ezt elértük, szépen óvatosan vegyük el a kezünket, de közben a már ismertetett vezényszavakat ismételgetjük. Szükségesnek tartom, hogy a kutyával értessük meg, hogyha elejti, kiköpi az apportot, az rossz, viszont, ha fogja, tartja, és az „Ereszd!” vezényszóval vesszük el tőle a tárgyat, az nagyon jó és dicsérettel jár. A munkát a vacsora odaadásával is be lehet fejezni, melyet a legtöbb esetben már vár ebünk, így mindenképp öröm éri, ha a munkát sikeresen befejezve, jóízűen lakmározhat. Ha a vizsla már magától nyúl az apportfáért és tartja azt addig, amíg el nem vesszük tőle, kezdjük meg az elhozás tanítását. Megfogatjuk az apportfát, kilépünk elé, jobb kézzel az álla alatt pár centiméterre megfogjuk a pórázt, egy lépést hátrálva csalogatjuk, kedveskedjük magunkhoz. Ha ellenáll, nem akar jönni, jobb kézzel húzzuk magunk felé. Sok esetben a kutya megkísérli kiejteni az apportot, de ezt meg-


előzvén, bal kézzel összezárjuk a száját, így akadályozzuk meg, hogy kiejtse. Mindeközben az „Apport!”, vagy a „Fogd!” parancsszavakat többször ismételjük, nyomatékosítjuk. Ha az apportfát netán kiköpné, tegyük viszsza a szájába, és ismételjük meg a gyakorlatot. Pár lépés megtétele után ültessük le, és vegyük el tőle az apportfát. Ezt kísérje egy nagy dicséret, esetleg jutalomfalat. A rendszeres gyakorlások eredményeképpen az ellenállás megszűnik, már nem akarja kiköpni az apportot, kézből elveszi, ha hátrálunk, behozza, és ülve átadja. Ekkor léphetünk tovább: az apportot fokozatosan egyre távolabbról fogassuk meg kutyával. A fokozatosság elvét betartva egyre lejjebb, a föld felé haladjunk az apport felvételével. Ha vonakodna a kutya, lehet, hogy túl sokat szeretnénk tőle. Ezért lépjünk vissza a folyamatokban, erősítsük meg a gyakorlatot, és csak ezután folytassuk. A kutya megszokja, hogy kezünkbe fogjuk az apportfát, most meg kell tanítani arra, hogy felvegye a földről úgy, hogy azt már nem fogjuk. Kezdetben tegyük le a földre, de még fogjuk, aztán már csak legyen ott a kezünk, mintegy segítségképpen. Ha mindezek a gyakorlatok mennek, kezdjük meg az elhozás tanítását. Kidobjuk pár lépésre az apportfát, és a pórázon lévő kutyánkat odavezetjük az apportfához, felvetetjük vele, majd hátrálunk pár lépést, leültetjük magunk elé és elvesszük tőle. Fontos, hogy szóban dicsérjük a kutyát, ha jól csinálja a feladatát, de szóban büntessük is, ha ki akarna bújni

a feladat alól. Mindezeket addig ismételjük, amíg el nem érjük, hogy a kidobott apportfáért a vizsla póráz nélkül, szabadon kimegy, megfogja, behozza és ülve átadja. Csak ekkor léphetünk tovább és kezdhetjük a különböző apporttárgyakkal, majd a lőtt vaddal való munkát. Azért, hogy tökéletesítsük a kutyában az apportírozást, nehezebb tárgyakkal gyakoroljunk, apportfára súlyt erősítve, illetve a fogás „puhaságát” gyakorolva, nyers tojással is trenírozhatunk. Szarvaslábbal is szoktam dolgozni, amelyet nehéz a földről felvenni, azt valóban meg kell fognia a kutyának, nem csak úgy, ímmel-ámmal. Ha a vizsla szívesen felveszi már a szarvaslábat, akkor váltogathatjuk a különböző szőrmés és szárnyasvadat. Az apport tanítása – szerintem – egy igen nehéz kiképzői munka. Amint említettem, minden kutya más, másképpen reagál a különböző ingerekre, ebből adódóan magunk is eltérő módon cselekszünk. Nem szabad elveszíteni a türelmünket! Ha azt tapasztaljuk, hogy a kutya már fárad, akkor fejezzük be aznapra, nem kell túlzásokba esni. Az, hogy rendszeresen, minden nap dolgozunk vele, ha még kis időt is, szintén elfáraszthatja, ezért nem árt, ha néhány pihenőnapot is beiktatunk. Ne adjuk fel, ha a tanítás során kudarc ér, a kitartást siker fogja koronázni!

NOVECZKI KATALIN [email protected]

383

A róka-legendák nyomában

KÓKAI MÁRTON [email protected]

Amennyiben Fortuna úgy keveri a kártyákat, hogy a vadászat során rókára bukkanunk, szinte biztos, hogy minden hazai vadász szürkeállományában egy nagyon egyszerű képlet rajzolódik ki: körülmények mérlegelése + célzás + lövés = eggyel kevesebb ravaszdi. A ravaszdi veszélyességét figyelembe véve gondolhatnánk azt is, hogy ez egy örökérvényű képlet, múltban, jövőben egyaránt egyetemes igazság. A világ népeinek történeteit őrző mítoszok azonban másról árulkodnak... A „vörös veszedelem” figurájának mitikus karrierje valahol Krisztus előtt a harmadik évezred közepén kezdődött el a Tigris és az Eufrátesz folyók között elterülő Mezopotámiában, a mai Irak területén – legalábbis az egyik legkorábbi írásos emlék innen származik. Ebben a történetben egy ravaszdi hozza vissza Enlilnek – a sumér panteon vezérének, a levegő urának – fiát az élők sorába. A szintén sumér Enki istenséget – akinek kultusza ugyancsak elérte a folyók közötti országot – számos alkalommal hasonlítják a rókához. A második évezred közepére a róka állandó szereplővé dolgozta be magát a mezopotámiai közmondásokba, leggyakrabban szélhámos figuraként lépett színre. A későbbiekben ezek a közmondások szolgáltattak alapot az Esopus fabuláiban szereplő rókának. Egy „A róka fabulája” néven is ismert babilóniai tábla őrzi azt a történetet, amiben a róka, a farkas és a kutya vitázik Samas és Enlil istenek színe előtt. Bár a ránk maradt forrás jócskán foghíjas, a tanmese lényegében a róka diadalát meséli el. Érdekesség, hogy az ember barátjaként ismert kutya negatív, míg a dúvad ravaszdi pozitív szereplőként jelenik meg, aki a történet epilógusában úgymond megtér: „A róka Enlilhez imádkozott.” A farkast kezdetben a róka szövetségeseként, később

elárult társként ábrázolja az elbeszélő. Az a fajta eszesség, ravaszság, amivel a róka kicselezte ellenfeleit, egyfajta védjegyként egész eddigi pályafutásán keresztül végigkíséri a figurát mind a mai napig.

Rókák az ókori kultúra fellegváraiban A Földközi-tenger partján, a görög-római civilizáció határain belül, a suméroknál megismert ravaszdi alak Esopus fabuláinak közkedvelt szereplőjeként bukkan fel újra. Ezekre a tanmesékre jellemző, hogy a benne szereplő rókák gyors észjárásukkal próbálják megvezetni a többi állatot. Érdemes megjegyezni, hogy a ravaszdik kizárólag az uralmat szimbolizáló oroszlán előtt tanúsítanak szolgalelkűséget. A viszonylag egyszerű, moralizáló történeteket a későbbi korokban folyamatosan újramesélték, így lett a középkori mesében a rókából bölcs, míg a modern verziókban bolond, pórul járt figura. Ez a változatos megjelenés korántsem meglepő, hiszen hasonszőrű szélhámos mitológiai karakterek esetében is a bölcsesség és a bolondság az őrület vékony határán szinte kéz a kézben jár. A ravaszdi alakja nem minden ókori kultúrában jelent meg. A Nílus parti Egyiptomban is szerepel a figura, ám Anubis isten alakjában sakálként, esetenként kutyaként képzelték el. A két állat közötti hasonlóság számos esetben megnehezíti egy-egy szöveg értelmezését, nem mindig egyértelmű, melyik ragadozóról esik éppen szó. Az mindenesetre tény, hogy a sakál fejű isten vezette az eltávozottak lelkét a „Holtak csarnokába”, ahol Ma’at (az igazság istene) tollának ellenében mérte meg szívük súlyát. Elsősorban a KözelKeletről származó írásos emlékekben található hasonló róka-sakál megfeleltetés.

FOTÓK: Utassy György

Rókakölykök játéka – sorozat

384


HISTÓRIA Tűzvörös segítő A Bibliában az állatok emberi tulajdonságai háttérbe szorultak, inkább pátosszal, mintsem elmésséggel jellemezhető figurákról van szó. A rókák szerepe leginkább a csalással állt kapcsolatban; jobban hasonlítottak a boldogtalanság illetve a bosszú egyfajta eszközére, mint bűnözőkre. Az egyik bibliai történetben Sámson 300 rókát fogott, meggyújtotta farkukat és elengedte őket az ellenség gabonájában. Ez a történet mind a mai napig megjelenik a hétköznapokban, elég csak a népszerű internetes böngészőre – a Mozilla Firefox-ra – gondolni, ami mind utónevét, mind logóját ennek a mítosznak köszönheti. A tűz és a ravaszdi kapcsolata más népeknél is megjelenik. Például az apacs indiánok úgy tartják, a róka hozta el az első tüzet a világba. Az amerikai indiánoknál kétféle megítélésre bukkanunk a rókát felvonultató történetek tanulmányozásakor: a síkságon élő törzseknél – a sumérokhoz hasonlóan – egyfajta szélhámos gazfickóként jelenik meg, míg az északi törzseknél bölcs és nemes közvetítőként tekintettek rá. A miwok indiánok mítoszaiban egyértelműen pozitív szereplőként fordul elő a róka. Egyik teremtéstörténetük szerint „nem volt föld, csak víz”. A szürke róka (akiről biztosan tudható, hogy nőnemű) magányos, e panaszát pedig imába is foglalja, majd találkozik a farkassal. Javasolja neki, hogy együtt énekeljék meg a világot. A történet hátralévő része szerint a szürke róka és a farkas együtt táncolva és énekelve formázta meg a világot. Előfordulnak olyan esetek is, amikben az indiánok meséinek farkas szereplői sokkal jobban hasonlítanak az európai ravaszdira, mint rókafiguráik. A kelta birodalom határain belül egyfajta útmutató, intelligens és bölcs állatként gondoltak a vörös bundájú dúvadra. Úgy vélték, a rókák minden apró zugot beleértve, korlátok nélkül ismerik az erdők világát, ezért bíztak bennük, számítottak segítségükre.

Összefoglaló néven az irodalom Reynard-ciklusként tartja számon ezeket a moralizáló históriákat. A vörös bundájú Reynard meséje különösen nagy népszerűségnek örvendett Franciaországban, ahol a rókák „goupil” megnevezését archaikus státuszba szorította a „renard” szó, annak ellenére, hogy a francia parasztok körében balszerencsét jelentett a róka emlegetése. Reynard figurája tekinthető egy alapos cselszövőnek, egy népszerű hősnek vagy szimplán egy jókedvet ébresztő karakternek, amely a legtöbb történetben gyors eszével jár túl a többi állat eszén, például az arisztokrata farkasén vagy medvéén. Nem csoda, hogy az emberek könnyen azonosultak ezzel a rókaábrázolással, hisz a ravaszdi sokszor tört borsot a magasabb osztályok képviselőinek orra alá.

Csábító alakváltó

A nép hőse

A távol-keleti mítoszok rókáit gyakran alakváltóként ábrázolták. Legtöbbször gyönyörű nőnek álcázzák magukat, hogy bűnre csábítsák a gyanútlan férfiakat. Néhány kivételes esetben megesik, hogy valódi szerelem szövődik préda és áldozata között. Egy ilyen incidenst mesél el a kínai Shen Chi-Chi „Jenshih, a rókahölgy” című története, ami körülbelül Krisztus után a hetedik századból származik: Cheng Liu, a szegény katona egy nap megismerkedik a bűbájos Jenshihvel. Végérvényesen egymásba szeretnek, ám Jenshih bevallja szerelmének, hogy ő valójában nem más, mint egy róka. Felajánlja Cheng Liunak, hogy vele marad emberi formában, ha a férfi továbbra is elfogadja őt, aki készségesen így is tesz. A női testbe bújt róka gondoskodó feleségnek és ügyes háziasszonynak bizonyul, egészen addig, míg a piacon pár kutya meg nem érzi a szagát. Az ebek elől menekülő asszony futtában átalakul rókával. Cheng Liu hiába próbálja megfékezni a kutyákat, azok széttépik szerelmét. Ázsiában a róka egyértelműen feminin szimbólum. Az ősi kínai tudás szerint, a ravaszdik az elhunytak lelkeinek közvetítői. Japánban Inarinak, az rizs istenének küldötteként, valamint az egyik esőszellemként tisztelték őket.

A szanszkrit nyelvű Pancsatantrában (állatmese-gyűjtemény) sakálokkal találkozunk a csaló szerepében. A gyűjteményt elsőként arabra, majd latinra, végül a késő középkorban, valamint a reneszánszban a főbb európai nyelvekre is lefordították, ami azért fontos, mert ezek a történetek szolgáltatták a legfőbb alapanyagot azokhoz a francia, angol, holland és német fabulákhoz, amelyeknek főhőse Reynard, az emberi tulajdonságokkal rendelkező szélhámos róka.

Kötve hiszem, hogy ezek a sorok bármelyik rókát elejtő vadászban szimpátiát élesztenének a kotoréklakó ravaszdik iránt. Érdemes azonban elgondolkozni rajta, miért képes ez a kártékony dúvad legalább olyan impozáns és régmúlt időkig visszamutató mitológiai családfát felmutatni, mint egy nemes vad. A képlet ezúttal is egyszerű: ravaszság + óvatosság = túlélés...


385

Az emlékezés hídja (Egy vadászfeleség naplójából)

Varga Aladárné

Peteshalom – 1958 július

386

Telefonon jött a bírói felkérés, hogy május 23-24-én, LábodNagysalléron nehezített vércsapa vérebversenyt rendeznek Jakab István emlékére. Miközben bejegyzem a dátumot a naptárba, felidéződnek a régi emlékek. 1987. június 25-27. Taraps-Vulpera, nemzetközi véreb kiállítás Svájcban, az osztrák-olasz határ szegletében. A várakozással teli útra fényképezőgépet vettünk és rövid kutatás után megtalálom a megfelelő albumot. Ahogy nézegetem a több mint 20 éves felvételeket, felidéződik az út minden részlete. Gyönyörű táj Ausztria déli részén, és milyen fiatalok voltunk! A 20 év nem múlt el nyomtalanul, sem a táj fölött, sem a mi életünkben. A magyar delegáció 4 kutyát vezetett fel a bemutatón. Zilahi János, Rácz Sándor, Jakab István. Mi egy többször ellett szukát vittünk, Jakab Pista egy kan kutyát mutatott be. Az autók, melyben hozzátartozók is utaztak, Körmendnél várták be egymást a megbeszélt időpontban és helyen. Pistát a lánya kísérte el. A csapattal tartott Simon Pál és felesége, Marcsi. Már mindenki megérkezett a „Körmend vége” táblához, csak Karcsi nem az ország túlsó végéből. A csapat rövid várakozás után úgy döntött, hogy elindul. Üzenetet írtunk és egy közeli fa oldalára tűztük. Ma is elcsodálkozom, hogy ezt Karcsi megtalálta. A rendszerváltás előtt kevés magyar autó járt Ausztriában, pláne annak nyugati részén. A határ előtt bevártuk egymást, nagyjából együtt ment a csapat. Elől Simon Pali és felesége, Marcsi sárga Trabantjukkal. Kitűnő ötlet volt, mindig láttuk, hol tart a konvoj eleje. Trabantot a nyugatiak csak hallomásból ismertek, Graz után meg egyenesen unikumnak számított. Ha lekanyarodott tankolni, mindannyian utána sorakoztunk. Már jól a szomszédos ország közepén jártunk, amikor megálltunk egy benzinkútnál. A gyors és udvarias alkalmazott rögtön ott termett a töltővel és kíváncsian körbejárta az autót, keresve a tanksapkát. De nem találta. Tanácstalanságát látva, Pali kiszállt az autóból, fölnyitotta a motorház tetejét, és megmutatta, hova kell tölteni az energiát adó folyadékot. A kutas rémülten magyarázta, hogy ő ugyan a motor mellé nem tölt benzint. Komoly érvelésre volt szükség, amíg megértette, hogy nincs más megoldás, ez az autó így működik és nem is rosszul. Nekünk is volt legalább 3 Trabantunk, nagyon szívós, strapabíró autók voltak, szerettük őket. Lapozgatom az albumot, újabb és újabb útszakaszokon érzem magam. Az egyik fénykép Tirolban készült. Útlezárás miatt legalább fél órát álltunk, volt időnk gyönyörködni az eddig csak képekről ismert tájban. A folyó olyan szép, akár egy naptárkép. A nap beragyogta a völgyet, az alpi rétek fölé hósapkás hegyek emelkedtek. Később letértünk egy kisebb útra. Először morgolódtunk, mert egy erdei magánútért fizetni is kellett, de aztán nem bántuk. A Kriml-i vízesést csodálhattuk karnyújtásnyi távolságból. Innsbruckban a belvárosban megálltunk, hogy egy kis városnézés keretében pihenjük ki az autóban ülés fáradalmát. Tovább az Inn 1-2 km széles völgyében haladtunk. Leírhatatlanul szép a völgy, délről az Ötztali-, északról a Lechtali-Alpok 2000-2500 méteres hegyei szegélyezik. A hegyekben gyorsan ránk köszöntött az este. Szálláshelyet kerestünk, amit egy kellemes panzióban találtunk meg. Reggelre felhő ereszkedett a völgybe, sejtelmessé tette a fényképeket. Másnapi utunk még csodálatosabb volt. Az Inn vadregényes


HIHETŐ ÉS HIHETETLEN TÖRTÉNETEK szurdokkal tör utat magának a háromezres hegyek között. Az utolsó osztrák falu Pfunds, az első svájci határállomás Vinadi. Innen már csak 25 km Scuol. Parkszerű, ligetes lejtőkre települt üdülőhely. 40 méter magas híd visz át Vulpera erdős teraszon épült szállóihoz. Innen 1 kilométerre volt célállomásunk, Tarasp-Vulpera falu. Szállásunk Bad Tarasp fürdőhelyen, egy gyönyörű kastély mellett épült új szálloda. Az egyik fotó tanúsága szerint havasi kürtösök üdvözölték a vendégeket a fürdőhely centrumának csodálatos parkjában. Aztán itt egy másik fénykép, a várral a háttérben. A falu fölött 50 méterre emelkedik a középkori vár. A XII. századig a Tarasp bárók lovagi sasfészke volt. A XV. századtól 1815-ig Ausztriához tartozott, ezután került Svájchoz. Ma magántulajdon, de megtekinthető. Mi nem mentünk föl, de szép hátteret adott a felvonulási területnek. Három napot töltöttük itt Jakab Pistáékkal, aztán mi a rokonaink meglátogatására indultunk Engadinból a Flüela-hágon át. A hágóra vezető út az Inn melletti Susch-tól közel 1000 métert emelkedik 2383 méterre, majd a nyereg után 800 métert megyünk lefelé Davosig. A távolság mindössze 26 kilométer. Ma is rémülten gondolok vissza a lélegzetelállító hajtűkanyarokra a háromezer méter magas havas csúcsok karéjában. A fényképek tanúsága szerint szakadt a havas eső, de szerencsére, kis Zastavánk állta a sarat, azaz a havat. A fényképek mellett egy kopott film is megidézi, élővé teszi a kirándulást. Férjemmel egész este nosztalgiázunk. Sajnos az akkori útitársak közül már ketten nincsenek az élők sorában. Egyikük Jakab Pista. Ilyen lelki felkészülés után vágunk neki a hétvégének. Most az egyszer itthon akartuk hagyni Astort, ki kell bírnia 2 napot egyedül, de aztán mégsem így történt. Olvastam ugyanis a helyi lapban, hogy a hétvégén MotoCross verseny lesz, és ilyenkor az egyébként csendes kertvárosi részben sok autó jár. Ne ingereljék a kutyát az előttünk parkolók – érveltem, és megkegyelmeztünk neki. - Jó, de én nem tudok vele foglalkozni, a te gondod lesz! – mondta férjem, Ali. Természetesnek tartom, egyrészt bírói teendői elszólítják, másrészt évente 2-3 alkalommal találkozik régi ismerőseivel, magától értetődik, hogy nem velünk foglalkozik. Május 23-a péntek. Délelőtt szabad vagyok, így kényelmesen készülődhetünk, pakolászunk, ráérősen ebédelünk. Az időjárást éppen utazáshoz találták ki. Kellemesen süt a nap, de nincs nagy meleg. A Zalaiés Somogyi-dombság legszebb arcát mutatja. A fák lombkoronája erőtől duzzad. A réteken, gabonatáblák szegélyén virít a pipacs. Szebbnél szebb futórózsák takarják a házak kapuit, kerítéseit, hirdetve az utazónak a háziak gondosságát, virágszeretetét. Nagysallér szerényen megbújik Lábod mellett, pedig nincs oka a szégyenkezésre. Az erdei bekötőút végén nagyon szép, ápolt park közepén áll a vadász-vendégház. Éttermében paravánon, asztalon és falon Jakab Pista életének relikviái sorakoznak: fotók, bizonyítványok, dísztárgyak, trófeák. Életrajzából döbbenten látom, hogy velünk egy évben született, és már 1992-ben meghalt. Itt szolgálta hivatásos vadászként a magyar vadászat jó ügyét. Szerény, de igen kellemes szobát kapunk. Mire bepakolunk, megérkeznek a többiek is, a bírók és feleségeik,


azok, akikkel évről-évre, versenyről-versenyre öröm találkozni, tudni hogylétükről, életüknek arról a szeletéről, amit megosztanak velünk. A férfiak csapafektetésre mennek, mi jót beszélgetünk. Késik a vacsora, pedig igencsak megéheztünk már. A menü hallatán nem is bírjuk tovább, így nekünk terítenek: fácánleves, vaddisznósült áfonyás körtével, krumplifánkkal, vegyes gyümölcssaláta fagylalttal. A finom ételhez a Tokaj közeléből érkezett Karcsi jégbort kínál. Amikor már kidőltünk, az asztalra tesznek 4 kiló epret, amit ugyancsak ő vett idefelé a házi árusoktól. Ilyen bőséges vacsora után nem hiszem, hogy az éjjel bárkit is ringatni kellene. Én magam szó szerint bedőlök az ágyba. A reggel a megnyitóval kezdődik, a délelőtt a versenyé. 13 órakor aztán felsorakozunk az emléktábla avatásához. A vendégház melletti szépen felújított házban laknak a hivatásos vadászok, itt lakott Jakab Pista is. Sass Emil javaslatára a ház falán emléktáblát avatnak a tiszteletére. Méltó, szép beszédek hangzanak el, leleplezik a táblát. A lánya is odaáll. Már nem ismertem volna meg, még a fotók alapján sem. Az akkor 16 éves lányból felnőtt, komoly hölgy lett. Marcsi szóbahozza neki a svájci utat, emlékei homályosak, eltűntek a múló ifjúsággal. Csak a tábla áll visszavonhatatlanul: „Jakab István 1948-1992” Jó, hogy van egy vérebes „társadalom”, akiknek tagjai a ma oly divatosan emlegetett rohanó világban tudnak emlékezni azokra, akikre emlékezni érdemes. Én is lefényképezem az emléktáblát. Odateszem a régi fotók mellé, hogy betöltse a híd szerepét a távolba tűnő emlékek és a jelen történései között. Az eredményhirdetés után azzal az érzéssel autózunk haza, hogy jó volt itt lenni, jó volt emlékezni.

387

Öt év után új eljárás

Egy ítélet margójára Információszabadság van, hölgyeim és uraim! Ennek szellemében – bár kevesen tudják – a 2005. évi XC. tv. alapján a jogerős bírósági határozatok és azok előzményei digitálisan bárki számára hozzáférhetők. Ne legyenek illúzióink: az elmúlt néhány év nem volt elég a rendszer zökkenőmentes elindítására. A publikációra hivatott „birosag.hu” oldal pár helyen még döcög és finomításra szorul, a kapcsolatként megadott e-mail címre elküldött levélre például hónapok alatt sem kaptunk választ. Mindennek ellenére az adatbázis összességében véve használható. A szabadszavas keresés vadászattal összefüggő határozatokat is kihoz, zömmel polgári peres eljárásokat. Van azonban a témában néhány határozat a büntető jogterület találatai között, amelyek külön figyelmet érdemelnek. Ilyen példaértékűnek tekinthető az alábbi eset. Ez leginkább azok számára szolgálhat tanulságul, akik félvállról veszik a vadászfegyverekre, azok tartására, átadására vonatkozó előírásokat. És valljuk be: szinte mindannyian hágtunk már át egy-két szabályt, amióta kiváltottuk első vadászjegyünket. És ha elfelejtettük volna, hát most eszünkbe jutnak igazságszolgáltatásunk nyavalyái is: mint már annyiszor, ismét rácsodálkozhatunk a magyar jogrendszer vontatott, nyögvenyelős működésére, amely visszaköszön mind az eljárás időtartamában, mind pedig az eredményében.

Első fokon Történetünk szövevényes, a cselekmény több szálon fut, már-már detektívregénybe illő. Kulcsszereplője egy 37 éves férfi, aki (orv) vadász-szenvedélyének hódolt. Immár elsőrendű vádlottként illene emlegetni, lévén az ítéletekben a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt nem szerepelnek sem település-, sem személynevek. Mi – az egyszerűség kedvéért – hívjuk orvvadásznak. Az orvvadász vállalkozó, az általános iskola 8 osztályát végezte el. Akkori jövedelme havi 150 ezer forint, vagyona mintegy 21 millió forint volt erő- és munkagépekben, valamint gépkocsikban. Bár nem tartozik az ügyhöz, ám jelleméről árulkodik, hogy korábban elítélték

388

felbujtóként elkövetett sikkasztás és önbíráskodás miatt. Amint a nyomozás kiderítette, ez a férfi 2006-ban élettársától többször átvette annak engedéllyel tartott sörétes és golyós vadászfegyverét, hogy azokkal vadásszon, noha maga engedéllyel nem rendelkezett. A tárgyaláson a jogosulatlan vadászatot elismerte, ám a korábban bevallott, jogosulatlan fegyverhasználattal szemben már azt állította, hogy számszeríjjal lőtt, amelynek használatához nem kell engedély. Mint mondta, korábban azért állított mást, mert azt remélte, hogy az élettársa így kimaradhat az ügyből. Az eljárás során azonban bebizonyosodott, hogy első vallomása volt igaz. Mindennek fényében folytatólagosan, társtettesként elkövetett, lőfegyverrel való visszaélés bűntettével gyanúsitották meg. És hogyan is díjazta ezt a bíróság? Első fokon egy év és 10 hónap, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetéssel, valamint 500 ezer forint pénzbüntetéssel. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott 2 kiskorú gyermeket tart el, és hogy a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el (itt érdemes elgondolkodnunk, hogy vajon miért is, kinek a hibájából telt el az ítélethozatalig ennyi idő?). Súlyosbító körülményként értékelte azonban a büntetett előéletet és a folytatólagos elkövetést. Orvvadászunk élettársa a másodrendű vádlott. A 38 éves, közgazdász végzettségű, adminisztrátorként dolgozó asszony ellen a vád ugyancsak folytatólagosan elkövetett, lőfegyverrel visszaélés bűntette. Őt azonban első fokon, bizonyítottság hiányában felmentették a vád alól. A nyomozás során és a tárgyaláson élt a hallgatás jogával. Ő egyébként állítása szerint havi 120 ezer forintot keresett, összes vagyonaként egy ismeretlen értékű telket említett. Ha rosszmájúak vagyunk, élhetünk a gyanúperrel, hogy ennél azért több volt a tarsolyban, de ilyen felállás mellett várható volt a családfenntartás, mint enyhítő körülmény. …és itt bonyolódik a történet. Orvvadászunk nem csak élettársától jutott fegyverhez; hasonló bűnt követett el a harmadrendű vádlott is, aki hivatásos vadászként dolgozott egy mezőgazdasági vállalat üzemi vadászterületén. A vadőr – akkor – szakmunkás végzettségű fácángondozó, havi 66 ezer forintos jövedelemmel. Büntetett előéletű volt, egyszer könnyű testi sértésért, egyszer pedig ittas járművezetésért ítélték el. Amikor fegyvereket adott főszereplőnknek, tisztában volt azzal, hogy annak nincs fegyvertartási engedélye. De ha már lúd, legyen kövér – gondolhatta, ugyanis saját engedélye is lejárt egy évvel az eset előtt, 2005 márciusában. A fegyvereit akkor el is „adta” az édesapjának, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a vadászterületen még egy évvel rá is vadászgasson volt pus-


VADÁSZATI JOG káival. Méghozzá több ízben, az orvvadásszal együtt, aki – amint az Olvasó is sejtheti – nem egyszer sütötte el a kölcsönpuskákat. Az említett üzemi vadászterületen összesen tízszer vadászott. Az ott dolgozó harmadrendű vádlott három vaddisznót adott el neki, ezzel 52 ezer forintos kárt okozva a vadászatra jogosult cégnek. Ezeken kívül zsákmányoltak őzet és szalonkáztak is. Sőt, nem csak ezen a területen rabsickodtak: kétszer jártak a Bükk hegységben, kétszer pedig Nógrád megyében, a ceredi földtulajdonosok vadászterületén. A bíróság szerint a vadőr a lőfegyverrel való visszaélés mellett lopott is (hiszen az orvvadászat és a jogosulatlan vadászat továbbra sem önálló büntetőjogi kategória). Díjazták is egy év hat hónapnyi, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtön- és százezer forint pénzbüntetéssel. És lám, ismét enyhítő körülmény volt, hogy a bűncselekmény óta hosszabb idő telt el. Már-már meglepődünk, amikor olvassuk: a büntetett előélet és a cselekmények száma, rendszeressége súlyosbító körülménynek minősült. Az orvvadászatok nem maradtak sokáig titokban, és így került a képbe egy rendőr, aki később a negyedrendű vádlott lett. A fegyverügyi előadóként dolgozó egyenruhás tudomást szerzett arról, hogy az élettársnál a megyei rendőr-főkapitányság soron kívüli fegyverellenőrzést kíván tartani. Híre ment ugyanis, hogy párja az ő fegyvereivel vadászik. Erről – nyilván a legjobb indulattól vezérelve – szólt az orvvadász egyik rokonának, és még arra is felhívta a figyelmet, hogy tisztítsák meg a fegyvereket, ne látszódjon rajta a lövések nyoma. Ezt a „szívességet” egyébként megtette egy másik ismerősének is, és hivatali helyzetével visszaélve, nem csak nekik „segített”, hanem többeknek szolgáltatott „ingyen-adatokat” a rendőrség nyilvántartásaiból. Az elsőfokú ítélet szerint a rendőr hivatali visszaélést követett el, büntetése 180 ezer forint lett. És ismét: a 2 kiskorú gyermek eltartása mellett enyhítő körülmény volt a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő. Ha ez nem lenne elég, külön nyomott a latban, hogy a rendőr máskülönben kiemelkedően jól végezte munkáját; parancsnoki jellemzése hosszan méltatja, részesült dicséretben és pénzjutalomban, és egyszer soron kívüli előléptetésben is. Súlyosbító körülmény volt azonban, hogy többször követte el a bűncselekményeket. A rendőr egyébként magával rántotta egy kollégáját is, akiről a nyomozás során kiderült: szintén nyilvántartási adatokat szivárogtatott ki, szintén „ingyen”. Őt hivatali visszaélésben találták bűnösnek, és 80 ezer forint megfizetésére kötelezték. Mindehhez képest már-már szinte eltörpül egy „vadásztárs”, egy munkanélküli állat-egészségőr szerepe, aki hatodrendű vádlott lett. Ő csupán azt állította a közúti ellenőrzésnél, hazaúton egy közös vadászatról, hogy az autóban lévő golyós fegyvert – amely az élettársé volt – csak ideiglenesen vette át, de jogosan, mivel volt fegyvertartási engedélye. Valójában viszont azt az orvvadászunk használta. A hamis nyilatkozat alapján tehát a hatósági jegyzőkönyvbe valót-


lan adatok kerültek, a vadásztárs ellen pedig közokirat-hamisítás és bűnpártolás volt a vád. Ezt azonban bűncselekmény hiányában ejtették. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság több tárgyalás és három év (!) után, 2009 júniusában hozta meg az elsőfokú ítéletet. De...

Másodfokon ...az ítélet ellen az ügyész és több védő is fellebbezett, ahogy ez várható is volt. Csak annak az adatokkal visszaélő rendőrnek az ügyében emelkedett jogerőre első fokon az ítélet, akinek ügye nem kapcsolódott közvetlenül történetünkhöz, és csak kollégája miatt bukott le. Hogy mely esetekben jogos a fellebbezés, ki-ki döntse el maga. A Debreceni Ítélőtábla mindenesetre nem fújt egy követ a Szolnok megyei bírósággal: 2010 februárjában hatályon kívül helyezte orvvadászunk, az élettársa, a vadőr, a közokirat-hamisító és a bűnpártoló vadásztárs ítéletét. A döntés szerint az ügyet ismét első fokon kell tárgyalnia az elsőfokú bíróság egy másik tanácsának. Másodfokon jogerős ítélet egyedül a negyedrendű vádlott, a fegyverellenőrzésre figyelmeztető rendőr ügyében született: pénzbüntetését megduplázták, s így ez 360 ezer forint lett. Az ügyész az ügyet kirobbantó orvvadász büntetésének lényeges súlyosbítását, a börtönbüntetés felfüggesztésének mellőzését és a közügyektől való eltiltást javasolta. Élettársa esetében a felmentés megalapozatlansága miatt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását szerette volna elérni, míg a szivárogtató rendőrre súlyosbítást, felfüggesztett szabadságvesztést és lefokozást javasolt. A fellebbviteli főügyészség egyetértett az ügyésszel. Gondolhatjuk, hogy a vádlottak sem voltak restek. A vadőr és ügyvédje felmentésért, a rendőr védője a több rendbeli visszaélés vádja alóli felmentésért és enyhítésért fellebbezett (ez utóbbi, mint feljebb már kiderült, süket fülekre talált). Orvvadászunk, az élettársa és a bűnpártoló vadásztárs védői az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték.

Epilógus Jóllehet, bő egy év telt el már a másodfokú ítélet jogerőre emelkedése óta is, nincs okunk csodálkozni, hogy az említett birosag.hu oldalon hiába keresünk információt a fejleményekről. Ez azonban minden bizonnyal nem a honlap szerkesztőinek hibája. Ha az ügy 2006-os kipattanása és az elsőfokú tárgyalás között majdnem három év telt el, akkor az újabb tárgyalásra vélhetően még nem is került sor; a történet végére tehát valószínűleg öt év alatt sem sikerült pontot tenni. Ennek tükrében pedig önkéntelenül is eltöprenghetünk azon, hogy menynyire lehet hatékony egy olyan igazságszolgáltatás, amely évekig húz egy-egy büntetőeljárást, majd enyhítő körülménynek tudja be, hogy „a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el”. FÖLDVÁRI ATTILA [email protected]

389

Ötéves a kürtegylet Jó hangulatban, családias légkörben tartotta részközgyűlését és szakmai napját a VKE Magyar Vadászkürt Egylet Pusztavacson, a NEFAG Zrt. hangulatos vadászházában, április 9-ikén. A hivatalos programok után Hatos Tamás erdészeti igazgató rövid előadásban mutatta be az erdőgazdaságot. Ebéd után azok a csapatok gyülekeztek a vadászház parkjában, akik a hivatalos minősítő vizsgára jelentkeztek. Az idén három vadászkürt együttes érkezett és igazán örömteli dolog, hogy minden kritériumnak megfeleltek. Jó volt látni, hogy a kezdő csapatoknál is évről évre látványos a fejlődés. A megjelentek igazán komolyan vették a vizsgát, ami meglátszott az egységes megjelenésen, a viselkedésen és nem utolsó sorban az alaposan begyakorolt, jó hangzáson. A csapatok két kategóriát képviseltek, de mindannyian négy szólamban adták elő a kötelező és a szabadon választott műveket. Vegyes kategóriában két csapat, a Soproni Vadászkürt Együttes és a Szegedi Kiss Ferenc Szakközépiskola csapata indult. A tiszta Pless kürt kategóriát ezúttal a csongrádi Bársony István Vadászkürt Együttes képviselte. A nap végén Palatinusz Ferenc, a zsűri elnöke értékelte a bemutatókat, külön kiemelve a soproni csapat teljesítményét és azt, hogy mindhárom együttes „A” kategóriás minősítést ért el. Köszönjük a NEFAG Zrt. vezetőségének, hogy ilyen módon támogatják a vadászati kultúrát, valamint a házigazdaként szereplő Pipacs Vadászkürt Együttesnek, akik évek óta aktívan segítik az egylet ügyeit. Agyaki

390


HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK

Kitüntetettek: Magyar Vadászatért Érdemérem: Kismartoni Károly OMVK Aranyérme: Csuhai István Nimród Vadászérem: Galambos Kálmán, Mérész Lajos, Heinemann Pál, Kozmóczki István, Dienes István B-A-Z megye Vadászatáért Érdemérem: Farkas Endre, Novák József, dr. Hajtós István, Kanyok Zsolt, Babits László, Gajdosi Lajos, dr. Czerődy Sándor, dr. Paragh Lajos Hubertus Kereszt arany fokozat: Hauksz József, Varga László, Robert Kovac, Pál János, Hercsik István, Nagy István, Kurucz Zoltán, Basa Bertalan, Gyenes Albert Hubertus Kereszt ezüst fokozat: Balázs László, Misurda Viktor, Novák Zoltán Nádasdy Ferenc Emlékplakett: Hangonyvölgye Erdőbirtokossági Vadásztársaság


Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo

Tünde Anita Klotild Bulcsú Fatime Norbert Róbert Medárd Félix Margit Barnabás

03.51 19.32 03.50 19.33 03.50 19.34 03.49 19.35 03.49 19.36 03.48 19.37 03.48 19.38 03.47 19.38 03.47 19.39 03.47 19.40 03.46 19.40

03.15 04.02 04.58 06.02 07.12 08.25 09.40 10.55 12.11 13.28 14.47

19.26 z 20.20 21.07 21.47 22.20 22.48 23.14 23.38 --.-- e 00.02 00.28

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs

Pünkösd Pünkösd Vazul Jolán Jusztin Laura Levente Gyárfás Rafael Alajos Paulina Zoltán Iván Vilmos János László Levente Péter Pál

03.46 19.41 03.46 19.41 03.46 19.42 03.46 19.42 03.46 19.43 03.46 19.43 03.46 19.44 03.46 19.44 03.46 19.44 03.46 19.44 03.46 19.45 03.47 19.45 03.47 19.45 03.47 19.45 03.48 19.45 03.48 19.45 03.49 19.45 03.49 19.45 03.50 19.45

16.05 17.22 18.32 19.33 20.23 21.02 21.34 22.00 22.22 22.42 23.02 23.22 23.43 --.-00.07 00.36 01.11 01.54 02.47

00.57 01.32 02.15 03.08 c 04.09 05.17 06.27 07.37 08.45 09.50 10.54 11.57 d 13.00 14.04 15.08 16.12 17.14 18.11 19.02

nyugszik (h.min)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

kel (h.min)

kel (h.min)

Április 30-án, Putnokon rendezték meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vadásznapot, amelyen két világ- és egy helyi rekord is megdőlt. Természetesen nem trófeákról van szó, hanem hivatalosan is világrekordnak minősítették azt a Lezák Zoltán által sütött kenyeret, amelynek hossza 25,21 méter! Miután hivatalosan jegyzőkönyvbe vették az óriás kenyeret, ünnepélyesen felszeletelték és szétosztották azt a jelenlévő vendégek és vadászok között. Közben a hatalmas bográcsban 1000 adagos gömöri szénégetős gulyás rotyogott. Ebből a fenséges étekből a világon még soha, senki nem készített ekkora mennyiséget, így elnyerhette a világrekord címet. A megyei rekord boldog tulajdonosa pedig a legidősebb aktív vadász, Hauksz József, aki 91 évesen vehette át a Hubertus Kereszt arany fokozatát. A trófeakiállításon több száz agancsban és Monostori László Tóth Á. Dénes, a megyei fővadász preparátumaiban gyönyörködhettek a látogatók. A programok között szerepelt szarvasbőgő-, solymász- és vadászkutya bemutató, amelyet a vadászkürtösök műsora követett. Szeredi Krisztina operett előadásával elvarázsolta a lelkes közönséget. E. Sz.

30 nap Hold

nyugszik (h.min)

Vadásznap, világrekordokkal

Nap

A hét napja

Zöldhajtást szerveztek vaddisznóra a vadászok a Baranya megyei Teklafalu határában, a Zádor és Környéke Ftk. területén, május 8-ikán. A délelőtti órákban egy sűrű közepén erősen fogtak a kutyák. Ezután, az egyik vadász, N. Á. – elhagyva a helyét – megpróbált a közelükbe férkőzni. Körülbelül 25 méterre közelítette meg az állítás helyét, amikor látni vélt egy vaddisznót. Sörétes puska volt a kezében gyöngygolyóra töltve, ezért bátran lőtt a sűrű közepébe. A lövés után az egyik kollégáját hallotta feljajdulni, akit – mint később kiderült – vesetájékon talált el. A szerencsétlenül járt fiatalember – F. L., aki egyébként a kutyák vezetője volt – életét a gyors orvosi segítség sem tudta megmenteni. A rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja az ügyet és foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. Agyaki

JÚNIUS

A nap névnapja

A hó napja

Halálos vadászbaleset Baranyában

HOLDNAPTÁR

A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS IDEJE ALATT A KÖZÖLT IDŐPONTOKHOZ EGY ÓRÁT HOZZÁ KELL ADNI.

MIRE SZABAD VADÁSZNI? Júniusban: őzbakra – borzra – aranysakálra – vaddisznóra – rókára – pézsmapocokra – nyestkutyára – mosómedvére Júliusban: őzbakra – borzra – aranysakálra – dolmányos varjúra – szarkára – vaddisznóra – rókára – pézsmapocokra – nyestkutyára – mosómedvére Egész évben: vaddisznóra – rókára – pézsmapocokra – nyestkutyára – mosómedvére

Híreinkről részletesen a www.vadaszlap-online.com, www.vadaszlap-online.eu www.vadaszlap-online.hu honlapokon olvashatnak!

391

Pályázatok Küldje be Ön is! Szerkesztőségünk várja a vadászatra jogosultak, valamint a hivatásos- és sportvadászok teríték-, vagy trófeafotóit, amelyek hónaprólhónapra helyet kapnak lapunk hasábjain és honlapunkon. A képeit megoszthatja velünk az [email protected] e-mail címen!

Változó jogszabályok! Lehet 8 centinél hosszabb! A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X.28.) Kormányrendelet módosításának értelmében legálisan tarthat magánál 8 centiméternél hosszabb szúróhosszúságú és vágó élű kést az a vadász, aki az eszközt rejtve, becsomagolva vagy zárt tartóeszközben szállítja.

Fotópályázat

Vadkísérő jegy: változó szabályozás

A Magyar VADÁSZLAP „A hónap fotója” címmel pályázatot hirdet természet- és vadfotósok részére. A szerkesztőség elsődleges célja – azon túl, hogy hónapról-hónapra megörvendeztessék olvasóikat egy-egy kiváló felvétellel –, hogy az eddig kevésbé ismert, tehetséges amatőröknek bemutatkozási lehetőséget adjon. A fotókat .jpg vagy .tif formátumban, legalább 6 megapixel felbontásban kell eljuttatni a szerkesztőségbe. „A hónap fotója” címet kiérdemlő felvételeket 15 ezer forintos honoráriummal díjazzuk. A pályázat folyamatos, a képeket CD-n, DVD-n, illetőleg elektronikus formában lehet elküldeni a szerkesztőségünk címére: Magyar VADÁSZLAP 1031 Budapest, Rozália utca 59/a. vagy az [email protected] e-mail címre.

A vidékfejlesztési miniszter által kiadott rendelet értelmében a „krotália” színe ezentúl vadászati évenként eltérő lesz, dátumjelzéssel látják el, a nagyvad vadaskerti és vadfarmi hasznosítása esetén pedig a sorszáma Z betűvel kezdődik. Az azonosító jel díja továbbra is darabonként száz forint, és az árat ugyanúgy a vadászati hatóság által meghatározott módon kell befizetni, de már nem a kincstárba, hanem a vadászterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának számlájára. A rendeletek teljesen szövege a www.vadaszlap-online.hu oldalon olvasható!

IV. Bajai Karikatúra Pályázat Baja városa az európai hírű Halfőző Fesztivállal egy időben, idén negyedszer rendezi meg karikatúra pályázatát, második alkalommal, nemzetközi részvétellel. Várjuk minden humort szerető és művelő, amatőr és profi alkotó nevezését. Téma: Horgászfeleség és vadászfeleség. További részletek: a www.vadaszlap-online.eu honlapon

Felhívás! Keressük a hazánkban fellelhető legrégebbi vadászfotót! Ha Önnél van a vélhetően legrégebben készült fénykép, amely valamilyen formában vadászatot ábrázol (terítékfotó, puska, vadászviselet, stb.) küldje szerkesztőségünkbe a fényképet digitális formában (.tif, .jpg formátumban). Ha digitalizálásra nincs lehetőség, akkor postán is elküldhetik fényképeiket, amit mi természetesen visszaküldünk. Kérjük, küldjék el a fotó elkészültének rövid történetét, körülményeit, és természetesen a készítés dátumát. A beérkezett fényképeknek megjelenési lehetőséget biztosítunk!

392

Temesváron jártunk A Csongrád megyei Vadász Klub szervezésében ismét meglátogattuk lelkes kis csapatunkkal május 7-én, a negyedik alkalommal rendezett Temesvári Hunt & Fish VadászHalász-Virág kiállítást és vásárt. A kezdetektől részt veszünk ezen a „kisFehován” és már törzsvendégeknek számítunk. Megtisztelő fogadtatásban volt részünk a TIMCO csarnokban, a kiállítás helyszínén. Bonchis Ioana Roxana igazgatóasszony-tulajdonos és munkatársai külön zárt helyet biztosítottak részünkre, fehér terítős elegáns asztalokkal, külön parkolóval, hellyel a trófeabemutatónknak, sőt, még főzőhely is volt. Valamennyiünknek ízlett a kitűnő gombás vaddisznópörkölt tarhonyával, amelyet Vass Zoli és felesége, Klárika varázsolt az asztalra. Temesvári barátaink azt mondják, évente egyszer ekkor jutnak (általunk) hozzá a bográcsban főzött, jó magyaros vadpörkölthöz, amelyet mindig nagyon várnak. Hagyomá-

nyosan vendégünk volt a Temes Megyei Vadász Halász Egyesület Elnöke, Cornel Lera és prof. dr. Nagy Csaba, az elnökség tagja. Megragadták az alkalmat és meghívást kaptunk a júniusi II. Temes Megyei Vadász Fesztiválra, mi pedig átadtuk a meghívót az augusztusban Sándorfalván tartandó Csongrád Megyei Vadásznapra. A hölgyek sem maradtak élmény nélkül, mert gyönyörködhettek a pompázatos virágokban, és vásárolhattak is kedvükre. A vadász férjeknek pedig jó alkalom volt az engesztelésre, hiszen kinek nincs valami jóvátenni valója? Búcsúzáskor vendéglátóink a velünk levő valamennyi hölgynek egy-egy gyönyörű és különleges cserepes virággal kedveskedtek. Ismét jól éreztük magunkat és egyúttal erősítettük a határon átnyúló barátságokat. Jövőre is elmegyünk! Dorogi Géza, a Csongrád megyei Vadász Klub elnöke



Leváltották dr. Rodics Katalint

Agancsmustra Hatodik alkalommal rendezték meg május 5-én, az Ópusztaszeri Vízügyi Vt. vadászházában a Csongrád megyei vadászatra jogosultak őzagancs mustráját. A tavaszi „termésbemutatón" tizenöt vadgazdálkodási egység és a Diana Szakképző Iskola egy egész osztálya is megjelent, és tanulmányozhatta, értékelhette, irigyelhette, „szakmázhatta” a mintegy kétszáz agancsot. A paletta most is színes volt, a terítékre került bakok agancsai közül jelentős számban volt érmes, különleges alakulású és akadt még parókás is. A szakmai tanácskozást egy remek őzpörkölttel zárták. MJ

Szabadulás a kullancsoktól Az Őrségben régóta alkalmazott kullancseltávolító módszert küldtek meg szerkesztőségünknek, amely az erdőt-mezőt járó parasztok között régóta ismert. Megnyálazzunk egy gyufaszál fejét és a befúródott kullancs látható részét finoman körözve kenegetjük. A kullancs – mivel rendkívül szereti a foszfor szagát – rövid idő alatt kibújik, és igyekszik átmászni a gyufafejre. Állítólag minden más módszernél jobb, mert így soha nem szakad a bőrünkbe a feje. Mindenesetre érdemes kipróbálni ezt a régi népi módszert, mert idén kullancsból különösen nagy a „kínálat”.

Hanzel János (1924–2011) Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Hanzel János vadásztársunk, életének 87. évében, 2011. április 15-én elhunyt, emlékét vadászias kegyelettel megőrizzük. Diána Bérkilövő Vadásztársaság, Marcali


Leváltották posztjáról dr. Rodics Katalint, aki igen sok borsot tört a vadászat és a vadászok orra alá, mint a volt környezetvédelmi minisztérium természetmegőrzési osztályának vezetője. A nevéhez fűződik a hazai CITES lista kialakítása, melyben teljesen ésszerűtlenül tiltották meg a külföldön legálisan elejtett, itthon azonban védett medve, farkas, fürj, stb. behozatalát. A budapesti kutató biológus, természetvédelmi ökológus 1992-től a Biológiai Sokféleség Egyezmény hazai kapcsolattartója, valamint a védett állatok kereskedelméről szóló Washingtoni egyezmény koordinátora... hogy csak a lényegesebbeket és a vadászokat sújtó képviseleteit említsük. Ebben a minőségében – államköltségen – nemzetközi konferenciákon, tudományos értekezleteken és tárgyalásokon vett részt a világ számos országában. A Vidékfejlesztési Minisztérium biodiverzitás és génmegőrzés osztályának vezetőjét április 18-án távolították el tisztségéből és információink szerint a környezetvédelmi főfelügyelőségre helyezték. Talán nem véletlen – bár Rodics Katalin kérdésünkre kitérő választ adott –, hogy a leváltásából az ellenzék politikai tőkét igyekszik kovácsolni, nyílt támadás indult a Védegylet elnöke, Semjén Zsolt ellen. További változás, hogy a Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál Szabó Zoltán került a vadászati és halászati osztály igazgatói posztjára. Szabó Zoltán – a vadászati és halászati osztály eddigi osztályvezetője – megbízásával kapcsolatban elmondta lapunknak: bár jelenleg ő tölti be az igazgatói tisztséget, továbbra is ellátja az osztályvezetői teendőket.

Alkotmányellenes pontok Az Alkotmánybíróság a vadászattal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatát kérő beadványokat befogadja, de évek óta nem kerül sor a tárgyalásukra; s egyelőre még sejteni sem lehet, mikor születhet állásfoglalás a tartalmukról. A beadványok szerzője, Kolláth József vadász szerint – írta április 28-án az origo.hu – a vadászattal, a lőfegyvertartással kapcsolatos jogszabályokban több, alkotmányellenes kitétel is található, éppen ennek érdekében tartotta szükségesnek az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollját. Közérdekű tevékenység esetében alkotmányellenes a 348/2006. számú, a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet, mondta el a benyújtó. A rendelet a következőt mondja ki: „a védelemben részesülő állatfaj egyedének a tartása, hasznosítása, illetve bemutatása természetes személy részére akkor engedélyezhető, ha tevékenysége közérdeket szolgál.” Kolláth József szerint viszont a magyar alkotmány biztosítja a tulajdonhoz való jogot, valamint azt is kimondja, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A magyar vadász, aki külföldön jogszerűen vadászik, jogszerűen ejti el, vagy szerzi meg a számára engedélyezett vadat, illetve a trófeát. Ám itthon, elutasítják a tartási engedélyre vonatkozó kérelmét, mivel az csak akkor adható meg, ha a kérelmezett tevékenység közérdekből szükséges. Ily módon a hatóságok már mintegy húsz-harminc éve folyamatosan, súlyosan korlátozzák és megsértik a természetes személyek tulajdonhoz fűződő jogait. Ami még súlyosbítja ezt a helyzetet, hogy a kormányrendelet a jogkövető polgárt csalásra is készteti/késztetheti oly módon, hogy szerezzen magának iskolától, múzeumtól igazolást a „kvázi” közérdekre vonatkozóan, így „bizonyítsa” a közérdeket, és „jogosulttá” válhasson a behozatali és tartási engedélyre. Kolláth József leszögezte: egyensúlyt kell találni a vadásztársaságok, a mezőgazdaságban, a halászatban dolgozók érdekei és a természet értelmes védelme között. Értelemszerűen nagy szükség van a természet védelmére, a természetvédelmi szervezetekre, hiszen az ő szerepük elengedhetetlen az értelmes szabályozásban és a túlkapások megakadályozásában. Ám bizonyos természetvédelmi kérdésekben nem kellene átesni a ló túlsó oldalára, a vadászemberek is szeretik a természetet, és a vadásztársaságok keretein belül, saját pénzükből sokat fordítanak az állatok, közöttük a védett madarak és állatok figyelésére, gondozására, etetésére. A jelenlegi jogszabályok szerint a természetben élő állatok és madarak az állam tulajdonát képezik, viszont az általuk a természetben okozott károkat a vadászatra jogosultaknak kell megfizetniük. A védett állatok és madarak okozta károkat a mezőgazdasági, halászati, erdészeti gazdálkodóknak azonban senki, az állam sem téríti meg, országos szinten ezzel akár milliárdos veszteséget okozva. Ezért fontos az egyensúly, bizonyos területeken, bizonyos állatok túlszaporodtak, bőven akad belőlük, nem érdemes fenntartani egy tilalmat, ami esetleg húsz évvel korábban valóban érvényes volt, ám immár túlhaladottá vált – emelte ki Kolláth József. (A teljes cikk elolvasható a www.vadaszlap-online.eu honlapunkon.)

393

Field Trial Őcsényben Idei első versenyét rendezte a Magyar Pointer Klub az Őcsényi reptéren, április 16-17-én. A kétnapos rendezvényre több kategóriában is lehetett nevezni. Az angol vizslák számára Field Trial-ra, tenyészvizsgára és tenyészszemlére egyaránt lehetőség nyílt. Derby kategóriában két német vizsla indult. A hazai előírások szerint az évnek ebben az időszakában – a tavaszi versenyeken – csak kihelyezett madárral folyhatnak versenyek, ezért volt fontos a Gemenc Zrt. gáláns segítsége.

Mint a rendezvény elsőszámú szponzora, húsz élő fogoly kihelyezésével biztosították a verseny magas színvonalát. A bírói kört ezúttal dr. Herger László és Komora Klára képviselte, de küllembíróként részt vett a klubelnök, a magyarországi pointerek és angolvizslások első számú képviselője, Gyárfás Mariann is. Tíz kutyát neveztek a nyílt osztályba, 9 pointert és 1 gordon szettert. Ezenkívül 1 veterán pointert, 7 derby versenyzőt, 1 angol-, 1 vörös-fehér ír szettert és 2 kontinentális vizslát.

Felhívás! A vadaszlap-online magazinunk adatbázisát folyamatosan építjük. Az ingyenes szolgáltatásaink közé tartozik, hogy „okos listákat” készítsünk a vadászok tájékoztatására. Ezért kérjük azoknak az ügyvédeknek a jelentkezését, akik vadászati témákkal foglalkoznak, továbbá várjuk a szakértők, az igazságügyi szakértők, a vadkárbecslők adatainak, elérhetőségének elküldését is. Reméljük, hogy partnereink lesznek a fegyverjavítók, fegyvermesterek, a késesek, a preparátorok, a vadászkutyások (az utánkeresést vállaló vérebesek, hajtókutyások és apportírozó kutyások), a közreműködést vállaló vadászkürtösök, kürt-együttesek és gyűjtjük a tenyész-telepek, vadaskertek adatait, valamint a vadhús átvevőhelyek nyitva tartásáról szóló információkat.

FT Veterán osztályban: FTCH Airborne vom Sonnleitenhof 11 éves pointer kan, 16 ponttal kitűnő minősítést kapott. Tulajdonosa és vezetője: Izolde Hartmann, Ausztria FT nyílt osztályban: Tiszató-menti Falco pointer szuka, CQN. Tulajdonosa és vezetője: Balogh Ágnes A második napi versenyre 11 kutyát neveztek a nyílt osztályba, 10 pointert és 1 gordon szettert, valamint 3 pointert a derbybe. FT Derby osztályban az első: Sáregresi Foolish Pleasure pointer szuka lett 17 ponttal. Tulajdonosa és vezetője: Verebély Fanni. Második helyen végzett: Caligula od Sveti Hubertus pointer kan, 16 pontos eredménnyel. Tulajdonosa és vezetője: Molnár Zsolt AG

MOST MEGMUTATHATJA! Készítsen olyan vadász-videókat, amit megosztana másokkal is! A felvételt küldje el az [email protected] e-mail címre vagy juttassa el CD-n, illetve DVD-n szerkesztőségünkbe és mi – a szerzői jogok tiszteletben tartásával – feltesszük a www.vadaszlap-online.hu honlapunkra. Bármi lehet téma: hazai vagy külföldi vadászat, vadászbál, vadásznap, egy-egy vadászat humoros, vicces jelenete, vagy egy vadásszá avatás meghitt pillanata is. Minden hónap utolsó csütörtökén értékeljük a beküldött etűdöket. Az adott hónapban a három legnézettebb videó beküldőjét egy fotós-videós szakmai táborban látjuk vendégül, ahol neves szakemberekkel konzultálhatnak az alkotók. VADÁSZKAMERA

Nem kizárólag link-gyűjteményt kívánunk összeállítani és közzé tenni, nevet, postacímet, telefonszámokat, e-mail címet kérünk eljuttatni az [email protected] címünkre.

394



Eseménynaptár Június 4.:

Baranya megyei vadásznap – Bikal „Sólyom kupa” – Mosonmagyaróvár Juniális Kupa – 100 CPS – Bonyhád Június 6-12.: Horgász-vadász Nyugat-magyarországi Szakkiállítás és Vásár – Zalaegerszeg Június 10-12.: Európa-bajnokság Univerzál (FITASC) – Maribor Június 11.: Schmidt-Bender Kupa – Nagytétény Június 12.: Ezüstfűz Kupa – Óballai lőtér Június 15-19.: Vadászat és természet 2011 kiállítás – Pozsony Június 17-19.: Compak sporting Európa-bajnokság (FITASC) – Tallin Június 18.: Komárom-Esztergom megyei vadásznap – Tarján CAC klub kiállítás rövidszőrű magyar vizslák részére – Mogyoród Június 25.: Tolna megyei vadásznap – Sióagárd Magyar és Füzes Kupa – 100 JPC – Füzesabony Viharsarok Kupa – 100 CPS – Köröstarcsa Június 26.: Nagyöbű puskás bajnokság – Nagytétény Lehel Kupa – Jászberény Július 1-3.: FITASC Kombinált Lövészeti Európa-bajnokság – Sarlóspuszta Július 2.: Vas megyei vadásznap – Bükfürdő Július 7-15.: Koronglövő világkupa – Maribor Július 9.: Heves megyei vadásznap – Parádfürdő Július 13.: Minősítő verseny (trap) – Balatonfűzfő Lövész Egylet Július 14-17.: Sporting Világbajnokság (FITASC) – Orville Július 30.: Polónyi György emlékverseny – 100 JPC – Füzesabony

Erdészek egyenruhában Az erdészeti szakszemélyzet, a minisztérium, valamint az erdészeti hatóság szervezetében erdészeti hatósági vagy erdészeti igazgatási munkakört ellátó köztisztviselők egyenruházatát meghatározó viselet-elemnek részletes leírásáról, minimális műszaki tartalmáról a vidékfejlesztési miniszter a 71/2010. (V. 13) FVM rendelet 10. §-a alapján közleményben adta ki a terepi szolgálati egyenruha tavaszi, nyári, őszi, téli ruhakollekciójának részletes leírását, és az irodai munkavégzés során magunkra ölthető egyenruha hordható elemeit. Pontos leírást találunk a télen hordható dzseki, kabát, nadrág, sapka, ing milyenségéről, illetőleg évszakos bontásban a hordható textíliákról. A következő passzus az irodai beosztottaknak szól, ahol részletes leírást kapunk, hogy mit is vehet fel a női, illetőleg férfi alkalmazott. További viseletelemként szerepel a kalap, a nyakkendő, a sál, a pulóver, a félcipő, a hátizsák harmonizációja a mindenkori erdész-vadász öltözékhez. Az érintett személyek június 30-ától jogosultak viselni az egységes öltözéket. A közlemény teljes terjedelemben a www.vadaszlap-online.hu oldalon megtekinthető!

Vizslavizsga Baranyában A Baranya megyei Vadászkamara és a Karasica Völgye Vadásztársaság támogatásával, a MEOE Drótszőrű Magyar Vizsla Szakosztálya április 29-én, Martonfán rendezte idei első vizsganapját. A reggeli megnyitón huszonkét kutya sorakozott, közülük nyolc alapvizsgára, nyolc tenyészszemlére, hat kutya pedig vízi-mezei vizsgára jelentkezett. A vezetőbírói posztot Konyecsnyi Károly töltötte be, irányítva a három bírói kört, amelyben dr. Herger László, Radó Zoltán, Font János, Barna Edina és Tóbi János tevékenykedett. A vizsgára bejelentett kutyák többsége drótszőrű magyar vizsla volt, de neveztek francia vizslát, rövidszőrű magyar vizslát és indult egy drótszőrű német vizsla is. A nap végén a vezetőbíró értékelte a munkákat, és mint elmondta, kiválóan előkészített területen, jól dolgozó, munkára felkészített kutyákat láthattak. A. G.


ONLINE Tavaszi kullancsinvázió – A hirtelen érkezett tavasz a kullancsok szaporodását is meggyorsította. (04. 11.) Erdőtűz a Balaton mellett – Április 10-én kékes füst kezdett gomolyogni a Gyenesdiás feletti erdőből. (04. 11.) Idén, a Szent György-napi Agrárexpó keretében tartotta meg hagyományos vadásznapját a Veszprém megyei vadászkamara. Ez alkalomból az évek óta kiváló munkát végző vadászoknak elismeréseket adtak át. (04. 21) Az év végéig meg kell alkotni a fegyvertartási szabályok esetleges módosításához kapcsolódó törvényi változtatásokat. A Magyar Nemzet szerint a kabinetnek jelenleg nincsenek konkrét elképzelései, de azt biztosan nem támogatják, hogy a jövőben jóval többen juthassanak lőfegyverhez. (04. 21.) Szokatlan „etetőanyagot” találtak a szóróládában az egyik főváros-közeli, Pest megyei vadászterületen: betontörmelékkel kevert kukoricát. (04. 22.) Nagy vihart kavart a vadászattal kapcsolatos jogszabályváltozásokról szóló információ. Az Origo információja szerint az ügyben már évekkel ezelőtt beadványokat nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. (05.02) Somogy megye, sőt talán Magyarország egyik legértékesebb vadászterületét vette célkeresztbe a dúsgazdag nagyvállalkozók érdekkörébe tartozó Gálosfa-Hajmás Földtulajdonosi Közösség. (05. 02.) Kiemelten védendő értékként szerepelnek az erdők a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvényben. A termőföld, a vízkészlet és a honos növény-, illetve állatfajok mellett ezentúl az erdők is a magyar nemzet közös örökségét képezik. (05. 02.) Ad Sprang természetfotós megrendítő fotósorozatát közölte le a minap honlapján a The Telegraph. A képeken egy szürkegém ebédjének lehetünk szemtanúi, amint szőröstől bőröstül fogyaszt el egy fekete színű nyulat. (05. 03.) A vidék élni akar – ezzel a címmel készült el a VM-nek a következő évtizedre vonatkozó agrárstratégiája. (05. 06.) Kiskunhalas környékén a kóbor kutyák által okozott károk jelentik mostanában az egyik legnagyobb gondot. (05. 09.) Gróf Széchenyi Zsigmond 1941-es vadászatának emlékére állítottak emléktáblát május 8-án a romániai Ivóban, a Madarasi Hargita felé vezető út kereszteződésénél. (05. 10.) Versenyhátrányt okoz a magas, 25 százalékos áfa a magyarországi vadászati turizmusnak, holott temérdek ázsiai vendég érdeklődik az itteni lehetőségek iránt. (05. 10.)

395

GYEREKEKNEK

Az utálatoska Nem valószínű, hogy van még egy olyan szőrös emlősállat, amelyet akkora egyöntetű ellenszenv övez, mint a patkányt. De vajon mi az oka ennek az egyértelmű undornak? Hiszen a rágcsálókat általában kedves kis állatoknak tartjuk.

Ez a – közkedveltnek egyáltalán nem mondható – állat rendszertanilag a rágcsálók rendjébe és az egerek családjába tartozik. Bár a patkány rokonságban van az egérrel és a pocokkal, mégsem hasonlít a megítélésük: az utóbbiak egyáltalán nem keltenek undort az emberben, sőt kifejezetten aranyos kis élőlényeknek tartjuk őket. Ami először eszünkbe juthat róla, az a pestis, ami a régi korok egyik legszörnyűbb, járványszerűen terjedő betegsége volt. Ezt a betegséget a házi patkány terjesztette el az emberek körében. A XVIII. században, a kereskedők vitorlás hajóinak a segítségével azonban szerte a világban egy hasonszőrű faj kezdett tért hódítani: a vándorpatkány. Ez sokkal nagyobb és agresszívebb, mint a házi patkány. Megérkezése után kb. húsz év leforgása alatt kiszorította a házi patkányt és szinte minden létező helyet benépesített. Furcsa módon ezeknek az ellenszenves kis élőlényeknek köszönhetjük, hogy a pestis megszűnt, hiszen az okozói, a házi „rokonok” kihaltak. Természetesen a vándorpatkányok is terjesztenek betegségeket, de jóval kevesebbet, mint pl. a városi galambok. A patkányok nagyon találékony és hihetetlenül alkalmazkodó élőlények, és a csótányokhoz hasonlóan nagyon nehéz, szinte lehetetlen kiirtani őket. A csótányokkal szemben van még egy óriási előnyük: az intelligenciájuk. A patkányok nagyon gyanakvó és óvatos állatok. A mérgekkel szemben nagyon könnyen ellenállóvá válnak, és ráadásul,

ROVATVEZETŐ:

ELEK SZILVIA

[email protected]

Kürtös vadásztábor gyerekeknek Nyáron két turnusban is indít vadászkürtös tábort általános iskolás gyerekek számára a VKE Magyar Vadászkürt Egylet. Az egyhetes programokban szerepel a vadászkürtölés alapjainak elsajátítása, esti leseken való részvétel és előadások a vadászati kultúra tárgyköréből. A tábor helyszíne a Karasica Völgye Vadásztársaság vadászháza, Martonfa (Baranya megye), ugyanitt lesz a szálláshelye a tábor részvevőinek. Időpontok: június 27-től július 1-ig, valamint július 11-től 16-ig. Részletes programot az érdeklődők Agyaki Gábortól kaphatnak, a 06-70/702-5007-es mobilszámon.

396

ha felfedezik, hogy valamelyik társuk elpusztul a mérgezett ételtől, akkor a többiek már nem esznek belőle. Bár az emberek kitartóan irtják őket, mégis a legtöbbjük természeti csapás (pl. hirtelen lezúduló nagy eső) következtében pusztul el. Nagy viharban ugyan megfulladnak, a patkányok azonban mégis kitűnő úszók. Az eszményi és leggyakoribb lakóhelyük ugyanis a szennyvízcsatorna. (pl. Anglia csatornarendszerében több millió él.) Képesek a csatornán keresztül bejutni bármely lakásba, ami rácsatlakozik a csatornarendszerre. Mindent megrágnak a szappantól az ételmaradékig, egymást pedig szag és hangadás alapján különböztetik meg. Ám a sok ijesztő és undorító tulajdonságuk mellett említhetünk jókat is: rendkívül ügyes állatok. 180 centimétert tudnak ugrani, 72 órán át képesek úszni, és 10 másodpercen belül futják le a 100 méteres távot. Egyszóval bármelyik atlétikai versenyt megnyernék. Valamint nagyon szaporák: 4 hetente 12 utódot hoz a világra mindegyik nőstény. És bármilyen furcsa is, az emberek számára rengeteg hasznot is hajtanak. Ők a leggyakrabban használt kísérleti alanyok a gyógyszergyárakban, vegyi üzemekben és a kísérleti pszichológiában is. Akkor most irtsuk, vagy ne irtsuk őket? A választ mindenkire rábízom, ám azt meg kell jegyezni, hogy elég nehéz vállalkozás megszabadulni tőlük, hiszen ma már nem csak a hajók, hanem a repülőgépek potyautas legénységét is a patkányok képezik.

Vadásztábor gyerekeknek a Szelidi-tónál 14. alkalommal rendezik meg a július 31-étől augusztus 6-áig tartó Bertóti István természetbarát- és vadásztábort a Szelidi-tó partján, a 10-18 éves korosztály számára. A tábor célja, hogy a fiatalok megismerjék, megszeressék a természetet és a vadat a Kiskunság e védett részén – tudtuk meg Szigeti Sándor szervezőtől. A hagyományos állandó programok (diavetítés, íjász- és lovasbemutató) mellett a tábor fő eseménye a tollváltó túzokok megfigyelése. Az egyhetes bentlakásos tábor 35 ezer forintba kerül, amely magába foglalja a háromszori étkezést, az állandó felügyeletet és a strandbelépőket. A szállás a Szelidi Vadásztársaság vadászházában lesz. Jelentkezni és a részletekről felvilágosítást kapni a 06-30/265-0880 telefonszámon lehet.


KIVÁGHATÓ MADÁRLEXIKON ¾

SCI gyermekirodalmi pályázat I. korcsoport (6-10 évesek) nyertes pályaműve Gaál Gellért: Egy megvalósult álom Kiskorom óta szeretem az állatokat. Először csak az állatmeséket hallgattam édesanyám felolvasásából, majd kimentem az udvarra, és kerestem apróbb állatokat. Volt, amikor csak kicsi bogarakat találtam, meg pici siklókat, de volt olyan eset is, amikor egy fácánra bukkantam. Éppen nálam volt az íjam, kifeszítettem, megcéloztam, és elengedtem a húrt. A nyíl suhogva közeledett a fácán felé, és épphogy csak súrolta. Megugrott a fácán, de nem repült el, és mivel nem volt nálam több vessző, az íjammal szerettem volna lecsapni. Akkor azonban észhez tért a fácán és hirtelen elrepült. Amikor még épült a házunk, Apa észrevett egy vaddisznókondát a telekhatáron, ezért a tesómmal szobát cseréltünk, hogy ráláthassak a kertekre, mivel vágyakoztam arra, hogy minél több állatot leshessek meg. Egy nap hírt kaptunk Apa vadász ismerősétől, hogy elvinne vadászni. Végre egy álmom valósulhatott meg, mert már nagyon régóta szerettem volna egy igazi vadászaton részt venni. Jani bácsi azt is mesélte, hogy régóta le szeretne lőni egy rókát, de eddig mindig elhibázta. A vadászat előtti napon izgalommal készülődtem. Olyan ruhát kellett felvenni a vadászathoz, ami nem suhog, mert a hang elijeszti az állatokat. Kikészítettem a távcsövemet is, hogy otthon ne felejtsem. Este korán kellett lefeküdnöm, mert reggel 5 órakor keltem. Elindultunk az autóval a vadászterület felé. Az erdő még fehér volt, mindenfelé csend uralkodott, és nagyon hideg volt. Nagyon óvatosan kellett lépkednünk, nehogy zajt üssünk. Véletlenül ráléptem egy száraz faágra, ami óriásit reccsent – a nagy csend ugyanis felerősítette a hangokat – még magam is megijedtem. Csendben folytattuk az utat a magaslesig. Amikor odaértünk, láttam, hogy nagyon öreg a les. Először én mehettem fel a lesre, utánam jött Jani bácsi, majd óvatosan leültünk. Hosszú ideig kellett várni, és alig volt szabad beszélgetni. A magammal vitt távcsővel kémleltem az erdőt. Közben elmesélte Jani bácsi, hogy egy sörétes töltényben 280 darab sörét van. Egyszer csak felbukkant egy róka, valamit keresgélt a földön, így nem vett bennünket észre. Majdnem el is kiáltottam magam, amikor észrevettem a rókát, de aztán csak suttogva szóltam Jani bácsinak, aki a puskájához kapott, de míg becélozhatta volna az állatot, addigra az eltűnt. Megint várakoznunk kellett. Hirtelen ismét felbukkant a róka, de tudtam, hogy most már nem szabad megszólalnom se. Jani bácsi most már hamarabb észrevette az állatot, becélozta. Én már csak azt vettem észre, hogy a puska csövéből egy lángcsóva jött ki, és egy nagyot durrant. A róka egy darabig vergődött, aztán elfeküdt. Le akartam menni a lesről, hogy megnézzem a rókát, de Jani bácsi rám szólt, hogy várjak még legalább 10 percet, nehogy a róka még megharapjon, ha netán életben van. Amikor eltelt a 10 perc, lemásztunk, és odamentünk a rókához. Megkérdeztem Jani bácsit, vihetem-e én a rókát a kocsiig. Mivel nem tudtam, hogy milyen nehéz egy róka, meglepődtem, mert elég nehéznek bizonyult. Egy darabig küszködtem vele, a földön húztam, de végül megkértem Jani bácsit, hogy vigye tovább. A kocsihoz érve feltettük a platóra, majd átmentünk egy másik vadászleshez. Amikor odaértünk, felmentünk rá, és vártunk. Akkor már kezdett feljönni a nap, de még csak halványan sütött. A patak partján felbukkant három őz. Kérdezte tőlem Jani bácsi, hogy nem sajnálom-e, ha lelövi az őzeket. Mondtam neki, hogy nem. Kiderült, a puska nemigen tudta volna eltalálni az őzeket, mert lőtávolságon kívül voltak. Ezért el is vetette az ötletet, mert elkezdtek felfelé szökdelni a dombon, be a sűrűbe. Lementünk a kocsihoz, és elindultunk a vadászházba. Amikor odaértünk, akkor beírtuk a vadászkönyvbe, hogy mit lőttünk és hányadikán és Jani bácsi nevét. Utána Jani bácsi készített a rókáról és rólam egy fényképet, melyet később e-mailben meg is küldött Apának „Íme a bizonyíték” címmel, hogy Apáék is elhiggyék, hogy ott voltam. De itt még nem ért véget a történet, mivel a vadászat utáni születésnapomon nagy meglepetésemre Jani bácsitól megkaptam a lelőtt róka kikészített bőrét, ami azóta is szobámnak a dísze. Az iskolai farsangon is bemutattam a szerzeményemet, amikor indián törzsfőnökként a fejemen viseltem a rókabőrt. Ha alkalom nyílik rá, máskor is szeretnék vadászni menni, mert nagyon megkedveltem, és remélem, hogy egyszer belőlem is nagy vadász válik.

Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) A nyaka hosszú és vékony, a feje kicsi, a csőre közepes, aminek a vége erősen kampós, az arca egy része csupasz. Víz alá bukással fogja halakból álló táplálékát. Halastavak környékén nagy károkat okoz. A fákat is károsítja, melyeken nagy számban fészkel, és a guanótól azok teljesen kiégnek. Folyók, tavak melletti erdők fáin fészkel. Nem védett, de nem is szerepel a vadászható fajok között. Gyérítése és riasztása engedélyhez kötött.


Feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) Kedveli a sekély mocsarakat, de megtelepszik a halastavakon is. Nászruhában fekete a nyaka, vörössárga tollpamacs van a feje két oldalán. Szeme piros. Víz alá bukva, sebes úszással szerzi vízi rovarokból, rákokból, csigákból, halakból és növényi részekből álló táplálékát. Vonuló madár, az európai állomány Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger mellett telel. Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Bölömbika (Botaurus stellaris) A bölömbika világosbarna rejtőszínű, tollazata csíkokkal mintázott. Békákat, halakat, gyíkokat, madárfiókákat, ízeltlábúakat és kis rágcsálókat is fogyaszt. Vonuló madár, általában március elején érkezik és október közepén távozik. Fészkét a sűrű növényzet közé építi, közvetlenül a vízszint fölé. Költéskor hallatott hangja, melyről nevét is kapta, jellegzetes mély, búgó, kéttagú bömbölés. Természetvédelemi értéke 100 ezer forint. 397

JÁTÉK

Számoljunk utána! Keresztrejtvényünk fősorában ebben a hónapban egy talán közhelynek számító, de mindenképpen elgondolkodtató mondást rejtettünk el. „Madarat tolláról” című játékunkban a hat képen hat madár tollazatát láthatják. Megfejtésként a szárnyasok neveit küldjék be! „Mennyi az annyi” játékunk első ránézésre talán könnyűnek tűnhet, valójában azonban „utána kell számolni” az állatoknak. Milyen szám felel meg az őznek, fácánnak, gímbikának, dámnak és mezei nyúlnak, szalonkának ha a vaddisznó hármat „ér”.

A megfejtéseket 2011. június 10-ig várjuk szerkesztőségünk címére vagy az [email protected] e-mail címre. A helyes megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. Előző havi megfejtések: „A vadászat ember és állat találkozása természetes körülmények között, mely során az ember célja a zsákmányszerzés, a vad célja pedig a menekülés.” Ki vagyok én: Storcz Mátyás, Kittenberger Kálmán, Láng Rudolf, ifj. Gróf Esterházy László Sudoku: siketfajd, őz, szalonka Nyertesek:

Stark Alex (Balatonszárszó), Csányi Zsuzsanna (Gödöllő), Dabis István (Mindszent)

„Madarat tolláról” 1

2 3

4

5

6

398


„Mennyi az annyi?”

+

=

x

=

+

=

/

=

x

=

–

=

–

=

+

=

Gyerekjáték Kösd össze! ¾ Kösd össze az állításokat a megfelelő képpel. (Vigyázz, mert egy állítás több képhez is tartozhat.) A helyes megfejtéseket küldd vissza címünkre augusztus 5-éig, név, cím és életkor megjelölésével. A visszaküldők között értékes könyveket sorsolunk ki. (1031, Budapest, Rozália utca 59/a.)

Magyar VADÁS VADÁSZLAP SZLAP z 2011. június

VULPES VULPES BORZ ERINACEUS EUROPAEUS RAGADOZÓ EURÓPAI SÜN OVÁLIS PATÁK VÖRÖS RÓKA EQUUS ZEBRA MINDENEVŐ NAMÍBIÁBAN ÉL ROVAREVŐ GEREZNA KOTORÉK VESZETTSÉG EMLŐS FŰEVŐ VACOK HEGYI ZEBRA MELES MELES TÜSKE 399

400


ÍZVÁLASZTÓ A jó füst nem csak a szemet csípi...

VADÁSZLAP Kft. Cégjegyzékszám: 13-09-102825 Adószám: 13468426-2-13 Közösségi adószám: 13468426

Szabad tűzön

Kiadó-főszerkesztő: Csekő Sándor [email protected] Szakmai lektor: Homonnay Zsombor [email protected]

Itt van az ideje a szabadban való sütés-főzésnek. Ez nem csak a jó idő okán jelent örömet, de azokat az ízeket is újra élvezhetjük, amelyet csak az élő tűzből származó füst ad meg a nyílt láng, vagy lappangó parázs felett készített finomságoknak.

A kiadó titkára: Farkas Bertram [email protected]

Sokan lekicsinylik a szabadban készített ételeket azzal, hogy lehet olyat csinálni konyhában is; gázra tett grill-lapon, vagy grillezős sütőben, s vannak igazi elvetemültek, akik a mikrohullámú sütőt használják ilyen célra. Nos, akik ezzel helyettesítik a tüzet, az még csak hagyján, mert a hő az hő, akárhonnan jön is, de aki a füstöt is műanyag „füstaromával” helyettesíti, az már – ahogy mondani szokták – egyéb aljasságra is képes. A különbség olyan, mintha valamelyik „Mac-döglesz” gyors-zabálda produkcióját egy Michelin-csillagos étteremével mérnénk össze. S ha már a tűznél tartunk, bármennyire furcsának is tűnik, a fa minősége sem mindegy! Mindenhonnan összeszedett szutykos fahulladék tartalmazhat olyan – akár egészségre káros – anyagokat is, amelyek belekerülve az ételbe, elronthatják annak ízét, illatát. Ilyen módon „kedveskedhetnek” vendégeiknek azok is, akik lustaságból vagy hozzá nem értésből adódóan benzinnel, gázolajjal, netán fáradt olajjal öntik le a tűzifát, hogy az meggyulladjon. A jó fa száraz, könnyen gyullad és kis füsttel ég, s ha elég tömör a szerkezete, erős parazsat ad. Laza rostú puhafák (fűz, nyár) csak lángolnak, parazsuk nincs. A fa minősége, íze, különösen a tárcsán sült ételeknél jelenik meg a végtermékben, ezért például a magas gyantatartalmú fenyőt ne használjuk. Minden benzolszármazék rákkeltő, a húsból kiolvadó és tűzbe csepegő zsírból is benzidrin keletkezik, ami felszállva visszajut a húsba. Ez különösen a faszén feletti grillrácson sütött ételeknél áll fenn, ez esetben érdemes alá zsírfogó tálcát tenni. Bár a főzésnél sem mindegy, de kevésbé kényes a fa minőségére a bogrács, amelynek számos formája és anyaga ismert és használatos. A turistautak mentén, sok helyen látni szinte a teljes választékot, a vakítóan csillogó krómozott, a fényes vörösréz, a kalapácslakkal bevont zománcozott, vagy az egyszerű (de mind között a legjobb), hagyományos vasbográcsot. A két alapforma (ami közt aztán mindenféle átmenet előfordul) a kifelé hajló peremű (kinyílott tulipán formájú) és a teteje felé keskenyedő (hasas). Utóbbi előnye, hogy befelé forr az étel habja, míg a peremesnél hajlamos arra ráégni. Tapasztalat és ízlés dolga, ki melyiket választja. Egy azonban biztos: minél vastagabb a bogrács fala, annál kevésbé ég le benne az étel. Nem véletlenül használnak sokan „többgenerációs” nehéz, kovácsoltvas bográcsot, amely egyenletesebben osztja el anyagában a felvett hőt. S hogy mi kerüljön a bográcsba, vagy a tárcsára, grillrácsra? Szinte minden, ami főzhető-süthető, hús, hal, zöldség, szalonna, hurka és kolbász, ennek csak a fantázia szab határt. Dobos tortát azért ne akarjunk kint készíteni; kipróbáltuk, macerás…

Terjesztési igazgató: Mészáros György [email protected]

- som

Hirdetés: Barikád Reklámügynökség [email protected]

Webáruház vezető: Elek Erzsébet [email protected] Kapcsolat: 1031 Budapest, Rozália u. 59/a. tel./fax: +36-1/242-0042 flotta mobil: +36-70/702-5000 [email protected]

ISSN 1215-6159 (nyomtatott) Felelős szerkesztő: Somfalvi Ervin [email protected] Tervező szerkesztő: Wéber Ferenc [email protected] Főmunkatársak: Agyaki Gábor, [email protected] Bálint Elemér, [email protected] Munkatárs: Mészáros Judit [email protected] Megjelenik havonként a megelőző hónap utolsó hetében. Ára: 850 Ft, Előfi zetőknek: 750 Ft Az előfi zetési díj 2011 végéig: 4500 Ft Előfi zethető belföldi postautalványon, átutalással a 65100149-11301439 számú számlára, a hírlapkézbesítőknél, a postahivatalokban. Terjeszti a Lapker Zrt., a Magyar Posta Zrt. és az alternatív terjesztők. A terjesztést gondozza: MédiaLOG Zrt. Erdélyben terjeszti és az előfi zetéseket fogadja a Krónika Kiadóház Rt. Telefon: 0264-455-959 Fax: 0264-455-969 e-mail: [email protected] Előfi zetési díj havonta: 13 RON

Nyomdai előállítás: Pharma Press Kft. Felelős vezető: Dávid Ferenc

ONLINE információs magazin ISSN 1588-1229 (online) Kapcsolat: www.vadaszlap-online.hu www.vadaszlap-online.eu www.vadaszlap-online.com Munkatársak: Földvári Attila [email protected] Kókai Márton [email protected] Az Európai Vadászújságírók Szövetségének tagja


401

ÍZELÍTŐ KÍNÁLATUNKBÓL:

Dr. Ignácz Magodolna: Oroszországi vadászatok DVD

3000,-

Dr. Ignácz Magdolna: Trófeák (híres szemlék) DVD

Blaumann Ödön: 100 lövés vaddisznóra DVD

2500,-

Blaumann Ödön: Vadászévad 2010 DVD

Blaumann Ödön: Őzbak csalsípra DVD

2500,-

3800,-

2500,-

Balogh-SomodySzegedi: Kelet-Afrika vándora voltam DVD

2500,-

CD-k, DVD-k VADÁSZAT A magyar erdő királya DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3000,Blaumann Ödön: Agancsosok DVD . . . . . . . . . . . . .2500,Dámbikák bírálata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Gímbikák bírálata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Muflonkos bírálat DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Vadászévad 2006-2009 DVD . . . . . . . . . . . 2500,-/db 100 gímbika DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,100 őzbak DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Dámbarcogás, Gyulaj DVD . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Őzbak bírálat I-II. DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,-/db Őznász DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Vad és vadászat DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Vaddisznóhajtások akciójelenetei I-V. DVD . 2500,-/db Csergezán Pál vadvilága DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . .6240,Dámszarvasok földjén DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3000,Életem, utazásaim DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Halmágyi T. I.: Vadászatok idegen tájakon CD . .3200,Hatnyelvű videók: Afrika Erfahrungen DVD . . . .8900,Bockfieber DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8900,Der Traumbock DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8900,Die Welt des Rehbocks DVD . . . . . . . . . . . . . . . .8900,Elefantenjagd DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8900,Hirschpirsch und Drückjagd DVD . . . . . . . . . .8900,Jagd im Massailand 1-2. DVD . . . . . . . . . . . 8900,-/db My Very Best Buck DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8900,Schwarzbären DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8900,Serengeti-Jagd in Afrikas Juwel 2. DVD . . . . .8900,Sommerböcke DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8900,Traumtrophäen in Ungarn DVD . . . . . . . . . . . .8900,Heltay I.: Amit a nagyvadról tudni illik DVD . . . . . 5550,Ignácz Magdolna dr.: Élményvadászatok I. DVD . .3800,Élőhelygazd. és vadgondozás I.-II. DVD . . . . .5000,Őzhívástól a vaddisznóhajtásig dupla DVD .6500,Szalonkától a vadlibáig dupla DVD . . . . . . . . .6500,Szarvasbőgés, vaddisznóhajtás DVD . . . . . . .4500,Vadászati Múzeumok DVD . . . . . . . . . . . . . . . . .3800,Vadászatok Dámországban dupla DVD . . . . .6500,Vaddisznóhajtástól vaddisznóhajtásig DVD .4500,Világrekordok nyomában I-II. DVD . . . . . . . . .4700,Sáfrány József: Az én Afrikám I-II. DVD . . . . . 2100,-/db Takács Viktor: A nagyvad találatjelzése DVD . . .5800,A vaddisznó vadászata 1-2. DVD . . . . . . . 4900,-/db Hegyi vadászataim - Hidvégi Béla DVD . . . . .2900,Őzhívás DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4900,Volt egy álmom – Hidvégi Béla DVD . . . . . . . .2900,Vadász ABC DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4900,Európa terítéken DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4900,Trófea (törvénytár) CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2400,SOLYMÁSZAT Balogh István: Vértelen vadászat DVD . . . . . . . . . .4680,A solymászat Magyarországon DVD . . . . . . . . . . .3000,ÍJÁSZAT Szabadi Attila: Robin Hood sehol… DVD . . . . . . . 3130,Vadászat Magyarországon reflexíjjal DVD . . 3130,Takács Viktor: A vadászíjász 1-2. DVD . . . . . . . 4900,-/db

Blaumann Ödön: Rendellenes, torz agancsú őzbakok DVD

Fácánvadászatok a Csákok földjén DVD

3000,-

Takács Viktor: „Egy vérből valók vagyunk” 1-2. DVD

Vérebvezetők nyomában, dupla DVD

6250,-

2500,-

2850,-/db

402

TERMÉSZET A háztűzőrző DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,A csodás Észak DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,A kormorán zátony amforái DVD . . . . . . . . . . . . . . .1990,A Monarchia hajóroncsai 1-3. DVD . . . . . . . . . . . . .1990,A nagy cápák nyomában DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,A nagy korallzátony DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,A St. Helens hegy kitörése DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,A tenger óriásai DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,A term.védelem 30 éve a Hortobágyon DVD . . .1990,A tűzben született sziget – Izland DVD . . . . . . . . .1990,A zebra család DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Ahol a madár se jár – Patagónia tornyai DVD . . .1990,Afrika: A Szerengeti Nemzeti Park DVD . . . . . . . . . 1570,Ausztrália DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Árpi bácsi fiókái DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Az emberevők földjén DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Az élet eredete DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Az élet fagyos szigete – Antarktisz DVD . . . . . . . .1990,Az Inari vándorai – Lappföld DVD . . . . . . . . . . . . . .1990,Az ismeretlen Hawaii DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Az oroszláncsalád DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Az ördög szigete – Tasmania DVD . . . . . . . . . . . . . .1990,Balogh I.: Természetlesen a Dinnyési-Fertőn DVD. .4680,Tollasbál az erdőn CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3120,Vadvirágos patika DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4680,Balogh-Schmidt: Tavaszi zsongás (madárhang) CD . 3120,Tollasbál az erdőn (madárhang) CD. . . . . . . . . 3120,Bálnák DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,-

Budapesti vadon DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Cápák DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Daruvonulás a Hortobágyon DVD . . . . . . . . . . . . . .1990,Dénes Gábor: Tanuljunk kutyául DVD . . . . . . . . . . 1350,Egy nap pompa – Tiszavirág DVD . . . . . . . . . . . . . .1990,Elképesztő vándorlások DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Fagyos oázis – Globális klímaváltozás DVD . . . . .1990,Farkaslesen DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990.Farkasok DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Homoki-Nagy: Cimborák hegyen-völgyön . . . . . 1350,Nádi szélben DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1350,Hubulák DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Kerekek és lépések 1-5. DVD . . . . . . . . . . . . . . . 1570,-/db Liliputi mimikri DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Lulu, a világszám DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Madagaszkár állatparadicsoma DVD . . . . . . . . . . .1990,Magyarország gombái CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3000,Magyarország nemzeti parkjai I-II. DVD . . . . 2890,-/db Mauritius (A kincses sziget) DVD . . . . . . . . . . . . . . .1990,Medvék DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Még az üveghegyeken is túl – Grönland DVD . .1990,Növénytan CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3000,Pingvinek vándorlása DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Ragadozók a vadonban DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Rácz G.: Tizenkét hónap az erdőn dupla DVD . . . 3150,…és még egymillió lépés I-V. DVD. . . . . . 2950,-/db Rockenbauer: Másfélmillió lépés... I-III. DVD . . . 2890,-/db Trópusi esőerdő DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Tüskevár I-II. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,-/db Óceániai csavargások DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Pápua Új-Guinea – Egy másik időzóna DVD . . . .1990,Pénz és taps nélkül DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Uys, Jamie: Sivatagi show DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280,Veszélyes állatok: Majmok DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Víz, víz, tiszta víz (hazai édesvizek mélyén) DVD. . .1990,MŰVÉSZET A természet művészei DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4500,Bársony István a láp és a pagony dalnoka DVD .2700,Hidvégi Béla: A vadontól a múzeumig DVD. . . . .2900,ZENEI CD Concerto-Boldog: Vadászzene CD . . . . . . . . . . . . . 3150,Magyar Vadászkürt Egylet: Vadászüdv CD . . . . . .2980,Muzsika Magyarországról CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1700,HORGÁSZAT A bojli éve DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,A harcsázás rejtelmei DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,A süllő horgászata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Feederbottal állóvízben, folyóvízen DVD . . . 1570,-/db Feederbottal nagypontyokra I-II. DVD . . . . . 1570,-/db Óriásdévérek földjén DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Pecatúra extra DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1570,Könyvek KLASSZIKUS VADÁSZIRODALOM Avarff y Elek: Vadászképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2700,Hej! Vadászok! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3500,Bársony István: Az elveszett Paradicsom . . . . . . .2450,Fekete vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2000,Nyomról nyomra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2730,Magányos órák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2100,Fekete István: Az erdő ébredése . . . . . . . . . . . . . . .2400,Ballagó idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698,Bogáncs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Csend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1100,Csí és más elbeszélések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Éjfél után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2600,Egy szem kukorica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2400,Erdei utakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698,Fészekrablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2400,Gyeplő nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Hú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Kele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Kísértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Lutra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1690,Matula és egyebek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Örökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2600,Összegyűjtött versek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2000,Őszi számadás (füveskönyv). . . . . . . . . . . . . . . .1990,Őszi vásár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2600,Pepi-kert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 990,Sárgaréz patkók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2400,Téli berek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Tíz szál gyertya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Tojáshéjdarabkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2000,Tüskevár (50 éves). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2490,Tűz mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,-


AJÁNLÓ Fekete István: Útra kelünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Vadászatok erdőn-mezőn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 990,Vadászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Vuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1490,Zsellérek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Herman Ottó: Erdők, rétek, nádasok . . . . . . . . . . .2480,Kittenberger: Vadász- és gyűjtőúton Afrikában . . 6100,Első elefántom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2600,K. Rhédey Zoltán: Verébtől a szarvasbikáig . . . . .2700,Maderspach Viktor: Páreng Retyezát . . . . . . . . . . .2980,Makay Béla: Hegyen-völgyön . . . . . . . . . . . . . . . . . .2900,Merán Fülöp: Az emlékek nem hazudnak. . . . . . .2400,Molnár Gábor: Dráma az őserdőben . . . . . . . . . . .2500,N. Nozdroviczy Lajos: Vadászemlékeim . . . . . . . .3200,Nadler H.: Cserkészeten és lesen Nagymo-.n . . .4200,A Keleti- és Déli-Kárpátokban . . . . . . . . . . . . . .2500,Reminiczky Károly: Kassai vadászhistóriák . . . . .2700,Széchenyi Zsigmond: Afrikai tábortüzek . . . . . . .2699,Alaszkában vadásztam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2238,Csui! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3499,Két kecske . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2499,Nahar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3499,Tanos Pál: Erdőzúgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2900,Végh Endre, dr.: Megvadult szótár. . . . . . . . . . . . . .4990,Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! . . . . . . 1380,Farkasverem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280,Jönnek! Ember az országút szélén. . . . . . . . . . 1275,Mese az erdőről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1600,Valaki tévedett 1-2-3.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1470,-/db Válogatott magyar mondák és népmesék . . 1380,KORTÁRS IRODALOM A szarvasok háreme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Ambrózy Árpád: Nimród csillaga alatt . . . . . . . . . .2400,Apatóczky István: Ettünk falombot... . . . . . . . . . . . . 850,Bán István: Forecasting Natural Disaster . . . . . . .5000,Harc az elemekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Vadóc vakációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200,X-es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4000,Békés Sándor: Elröppent évek. . . . . . . . . . . . . . . . . .3680,Emlékekbe kapaszkodva . . . . . . . . . . . . . . . . . .2900,Békés-Körtvélyesi: Vadászotthonok I-II. . . . . 2900,-/db Bornemisza Péter: Varázslatos vadászatok . . . . .3990,Capstick: Halál a fekete kontinensen . . . . . . . . . . .4300,Halál a magas fűben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5400,Czifferszky István: Vava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Csiák Gyula, dr.: A pagony dalnoka . . . . . . . . . . . . . 2100,Damaszkin Arzén: A maszáj fennsíkon . . . . . . . . .3900,Deák I.: Az apróvad és vadászata Erdélyben . . . .2980,A nagyvad és vadászata Erdélyben . . . . . . . . .2980,Dinich László: Gazsi bácsi a törzsasztalnál . . . . . . 1970,Dunhill, Alfred: Pipák könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . .4200,Evanics Béla: Nászút a Marsra . . . . . . . . . . . . . . . . . .1000,Ibolyától hóvirágig. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500,Farkas Dénes: Nézd és lásd! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3200,Farkas Zoltán: A csuka és a meztelen nő . . . . . . . . . 500,Fuchs Antal: Dicsértessék a Bakony . . . . . . . . . . . .2300,Fáczányi Ö.: Kittenberger Kálmán emlékülés . . .3500,Fejet hajtunk - Vadászati emlékhelyek Mo.-n . .3500,Fáczányi-Molnár: Vadászősök tisztelete . . . . . . . .2400,Farkas Zoltán: Murphy horgászik . . . . . . . . . . . . . . . 1970,Festetics Antal: Konrád Lorenz világa . . . . . . . . . .5700,Földi László: Új vadregény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2490,Gál Sándor: Esték és hajnalok . . . . . . . . . . . . . . . . . .1900,Gálfalvi G.: Székelykeresztúr és vidéke... . . . . . . . .2200,Gánti Tibor, prof., dr.: A természet kebelén . . . . .5240,Gazdag József: Csallóközi vadászatok . . . . . . . . . . 1219,Gera Pál: Állatkerti történetek . . . . . . . . . . . . . . . . .1500,Kalandos természetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . 990,Gyimesi Gy.: Ázsia végtelen vadászmezőin . . . . .6200,Európai vadászmezőkön (bőrkötésben) . . . .8000,Szerelmem Afrika (bőrkötésben is) . . . 7499-9000,Vadászataim a Kárpátokban (bőrkötésben). . . .8000,Halmágyi T. I.: Vadászatok idegen tájakon . . . . . .6400,Hámory Gy.: Kurgánok között a Hortobágyon . .1500,Hangay György: A kacagó koponyák földjén . . .2400,Hankó László: A medvék országa. . . . . . . . . . . . . . .3000,Harmat és vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2400,Hidvégi Béla: Vadászálmok birodalmában. . . . . .3900,Iglói Pál: Perőcsényben puskával és fakanállal . .2480,Kászoni Z.: A Kárpát-medencei vadaskönyv . . . .1600,Székelyföldi vadászatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4300,Vad és vadászat Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . .1890,Wass Albert szülőföldje, vadászatai . . . . . . . .4000,Kemény J.: Medvekalandok a Kárpátokban . . . . .2500,Kiss J. Botond: Így láttam Indiát . . . . . . . . . . . . . . . . 1950,Kopa János, dr.: Egyperces vadászatok . . . . . . . . .3990,Kovács D.: A vívók apostola és a vadászat... . . . . .3500,Kovács M. Dóra: Az én Namíbiám . . . . . . . . . . . . . .4950,-


Kubasek J.: Jeles világutazók nyomdokain I-II. . .3500,Márok Tamás: A képzelet vadászmezején . . . . . .2700,Márton Imre, dr.: A vadon hívó szava . . . . . . . . . . .3900,Mess Béla: Emlékszikrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2700,Két szenvedély rabságában . . . . . . . . . . . . . . . . 2499,Naplemente . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1600,Vadász tanmesék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2999,Módus király vadászkönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3900,Motesiky Árpád: Emlékezés Stróbl Alajosra . . . . . 700,Felvidéki vadászörökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1100,Vadászörömök – vadászörökségünk . . . . . . .2800,Nagy-Nagyné: Vadászatok és vadételek . . . . . . .1400,Pető János: Megismerni a vadászt . . . . . . . . . . . . . . . 800,Mit is gondol a vadász?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 800,Mitől hízik a vadász? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 800,Pinkerton, Katherine: Asszony a vadonban . . . . . . 790,Rakk Tamás: Göröngyös égi és földi utakon... . . .2500,Rácz Gábor: Majdnem megmásztam... . . . . . . . . .3200,Sánta Gábor: Az elfeledett Fekete István . . . . . . .2200,Sáry Gy.: Az elveszett erdőről és a megtalált időről . .2500,Szabadkőművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Schmidt Egon: A vadászat mellékszereplői . . . .2200,Varangy a papucsomban . . . . . . . . . . . . . . . . . .2300,Schwartz Béla: Mister KUDU . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Siketfajd ketyegés és zergefütty . . . . . . . . . . .2200,Steiger, Brad: Csodálatos elbeszélések kutyákról . . 1299,Sterbetz István: Puskával a Nagypusztán . . . . . . .3000,Természetvédő ösvényeken . . . . . . . . . . . . . . .2220,Sütő András: Hargitai vadászkalandok . . . . . . . . .2500,Szabó József: Tallián Emil a világutazó vadász . .2500,Szálka R.: Kalandozások a Máramarosban . . . . . .2300,Topi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2280,Szász Imre: Basa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1900,Szerb Imre, dr.: Együtt vadászni . . . . . . . . . . . . . . .1000,Szilárd Ferenc, dr.: Ébredés az erdőn . . . . . . . . . . .3800,Szladek Mihály: Az élet rendje . . . . . . . . . . . . . . . . .1500,Szürke Bagoly: A rengeteg zarándokai . . . . . . . . . . 940,Terraprint: A természet és én 3, 5. . . . . . . . . . . 1200,-/db Tóth Sándor, dr.: Nyitány a hírnévhez. . . . . . . . . . .3500,Szél alatt – hátszélben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3800,Török A. M.: Vadászataim napfényben-árnyékban . .3600,Ugray Tamás: Gavallérral a csúcsokon . . . . . . . . . .3500,Varga Aladárné: Egy vadászfeleség naplójából .1500,Várhelyi András: Orvvadászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 968,Vasas Joachim: Menjen, Doktor elvtárs! . . . . . . . . 2310,Végh Endre, dr.: Megvadult szótár. . . . . . . . . . . . . .4990,Murphy és a beteg vadász . . . . . . . . . . . . . . . . . 1970,Vadászni emberi dolog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2900,Videcz Ferenc: Vendégkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . .3200,Zsugorított görbetükör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1700,Vojnits András: Afrikai levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Vörös István, dr.: A teremtő tenyerén . . . . . . . . . . .2990,Zichy Kázmér gróf: A Guaso Nyiro mentén . . . . .4400,Zoltán János, dr.: Gödöllő és a főúri vadászatok. . .2800,Vadászat az Osztrák-Magyar Monarchiában . . .3000,Vadászat bélyegeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7200,Vadászok életveszélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . .3200,Zsigárcsik Gyula: Diana másként akarta . . . . . . . .3200,SZAKKÖNYV A magyar állattenyésztés nagyjai . . . . . . . . . . . . . .4200,Andrésiné-Andrési: Az erdészmester könyve . . .2490,A vadászattal kapcsolatos jogszabályok... . . . . . .2490,Ádámfi Tamás, dr.: Vadászati Bibliográfia . . . . . . . . 750,Az erdőre vonatkozó jogszabályok... . . . . . . . . . . .2490,Ángyán: Védett és érzékeny természeti területek . .6500,Bakonyi Gábor: Állattan. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6500,Bartha Dénes: Fa- és cserjehatározó . . . . . . . . . . .4200,Magyarország fa- és cserjefajai . . . . . . . . . . . . .3500,Bauer Erwin-Bauer Peggy: Medvék . . . . . . . . . . . . .4200,Bauer, Karl: Szőlősgazdák könyve . . . . . . . . . . . . . .4200,Bényei-Lőrincz-Sz. Nagy: Szőlőtermesztés . . . . 4 400,Bérczy Károly: Vadász műszótár . . . . . . . . . . . . . . . .2980,Bertóti István: Őzhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1800,Bicsérdy-Sugár: Vadbetegségek . . . . . . . . . . . . . . .3200,Bodor János: Kerti károsítók . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Bognár-Mercz: Szőlőművelés, borkészítés. . . . . .2300,Bozóki László: Európai trófeakatalógus. . . . . . . . .6000,Czibulyás-Tóth: A japán fürj és tenyésztése . . . . . 1650,Csányi Sándor: Vadbiológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2900,Elek B.: A vadászszenvedély bűncselekményei . 3213,Orvvadászok nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3980,Faragó S.: A vadállomány szabályozása . . . . . . . .3900,Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazd.-ban . . . .4900,Magyar Vadászenciklopédia . . . . . . . . . . . . . 14 980,Vadászati állattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4400,Fehér György: Állatpreparátumok készítése . . . .4900,Hartman M.: Mezőgazd. a term. szolg.-ban . . . . . 1280,Hespeler-Krewer: Fiatal vagy idős? . . . . . . . . . . . . .3200,-

Gróf Apponyi Henrik: Úti- és vadásznaplóm

6200,-

Thurn Rumbach: Erdélyi szarvasok és medvék nyomában

2500,-

Samwald, Achim: Aszalás, szárítás

2900,-

Binder, Egon: Füstölés

2900,-

Békési Zoltán– Csarnai Erzsébet: Házi pálinkafőzés

2900,-

Scholz, Wolfgang: Házi sajtkészítés

3500,-

Gahm, Bernhard: Házi vágás, bontás, töltelékáru-készítés

3500,-

Lampeitl, Franz: Méhészek könyve

3500,-

Gahm, Bernhard: Hurka, kolbász, szalámi

3500,-

Pohl, Friedrich: Méhészet

2890,-

403

ELEK ERZSÉBET [email protected]

Nadler Herbert: Vadásznapok, vadászévek

Nadler Herbert: A Keleti- és Déli Kárpátokban

Hidvégi Béla: Vadászként a csúcsokon I-II.

Fuchs Antal: Dicsértessék a Bakony

Rakk Tamás: Tűzözön és hóvihar

404

2500,-

2500,-

7500,-

2300,-

3500,-

Nadler Herbert: Csekészeten és lesen Nagymagyarországon

4200,-

Maderspach Viktor: Menekülésem Erdélyből

Justh Ödön: Vadásznapló töredékek

Fuchs Antal: Trilógia

Rácz Gábor: Az én Provance-m Bakonykúti

1980,-

3700,-

9500,-

2500,-

Heltay I.: Amit a fegyverismereti vizsgán... . . . . . 3100,Az állami vadászvizsga tesztkérdései . . . . . .3050,Vadásziskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8550,Heltay-Kabai: Hivatásos vadászok kézik. I-II. . . 12 500,Heltay-Rácz F.: Vadászatszervezés, vadászetika . .4600,Hoffmann és Molnár: Vadászműszótár . . . . . . . . . . 500,Holdas-Szendrő: Nyúl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3200,Horváth Béla, dr.: Erdészeti gépek . . . . . . . . . . . . . .3800,Horváth Gy.: Zöldség- és fűszerkülönlegességek . .2980,Horváth László: Halbiológia és haltenyésztés. . .5400,Juhász Cs.: Minőségbiztosítás a mezőgazd.-ban . .2035,Juhász Lajos: Természetvédelmi állattan . . . . . . .4200,Kovács Zsolt: Farkasok a Kárpát-medencében . .1600,Kristó: A vadász-vadtenyésztő mester kézik.. . . .2490,Vadászpuskaműves mester könyve. . . . . . . . .2960,Koloman Ferjentsik: Hatnyelvű vadászszótár . . .2400,Lajkó István: A halászmester kézikönyve . . . . . . .2490,Halászati alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1400,Lakatos-Szabó: Tölgyeken előforduló károsítók 2180,Lanszki J.: A prémesállat-tenyésztés gyakorlata . . . 2125,Larousse: Vadászkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8990,Molnár Kálmán, dr.: Halbetegségek . . . . . . . . . . . .2690,Pintér-Pócsi: Hal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Radics L.: Növénytermesztő mester könyve . . . .2690,Rakonczay Zoltán: Természetvédelem . . . . . . . . .1440,Schmidt Gábor: Virágos díszcserjék . . . . . . . . . . . .2500,Sepsi-Kohl: A kárpáti barnamedvéről . . . . . . . . . .1800,Solymász Egyesület: Évkönyvek 1999-2009 3000,-/db Soós Béla: Kezdő kertészek könyve. . . . . . . . . . . . .1980,Szabó Ilona: Erdei fák betegségei . . . . . . . . . . . . . .3490,Szabó Péter: Rókák és terrierek . . . . . . . . . . . . . . . .3360,Szodfridt István, dr.: Nyártermesztés . . . . . . . . . . .3090,Szóljon a vadászkürt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1990,Szőllősi Antal: Nyílegyenesen (íjászat) . . . . . . . . .1800,Terék István: Sajtvilág juh- és kecskesajtok . . . . .3600,Tóth-Pernesz: Szőlőfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2900,Vadászetikett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1500,Vadász műszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500,Vadásznapló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5500,Vén Zoltán: A görényezés rejtelmeiről . . . . . . . . . .2800,FEGYVER Alexandra: 1000 lőfegyver . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5999,Fowlwe-Sweeney: Puskák és sorozatlövők . . . . .7990,Hartink, A. E.: Golyós és sörétes vadászfegyverek .6999,Golyós puskák és karabélyok enciklopédiája . .4990,Kések enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4990,Pisztolyok és revolverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4990,Sörétes és vegyescsövű vadászpuskák . . . . .4990,Hogg, Ian: Kézifegyver határozó . . . . . . . . . . . . . . .6500,Kovács D.: Billenőcsövű golyós vadászfegyverek . .4800,Luxus vadászfegyverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8000,Vadászfegyverekről nemcsak vadászoknak . .4500,Kovács László: Vadnyugati vadászpuskák . . . . . . 3100,McNab, Chris: A fegyverek nagykönyve . . . . . . 11 980,Szajkó István: Sörétlövés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Székely Dénes: A lőpor és a töltény. . . . . . . . . . . . . 2180,Vass Gábor: Nagy gázfegyver határozó. . . . . . . . .4990,KUTYA A szolgálati kutyák tenyésztése . . . . . . . . . . . . . . . .2730,Bába Károly: A magyarvizsla . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1085,Barangolás a kutyák világában . . . . . . . . . . . . . . . . .4000,Bíró Andor: Kutyakiképzők kézikönyve . . . . . . . .2800,Bőhm István: A hannoveri véreb . . . . . . . . . . . . . . .1480,Horváth Z.: A kutya és a macska betegségei . . . .3900,Király Klára: Jagdterrier . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1490,Kutyatár: A magyar vizsla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1950,Boxer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1950,Német juhászkutya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1750,Orosz kutyafajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1750,Puli, Pumi, Mudi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1950,Kutyafajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2730,Nickl, Andreas: Kutyáink tanítása és nevelése . .1990,Pallós Andrea: A beagle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1390,Rothweiler-Steidl: Szetter és pointer . . . . . . . . . . . . 699,Schneidermann, Brigitte: A retriever . . . . . . . . . . . 1995,Steiger: Csodálatos elbeszélések a kutyákról . . . 1299,Szinák Dr. - Dr. Zsolnay: Több, mint kutya . . . . . .4500,Varga-Nagy: A legnépszerűbb terrierek . . . . . . . . 1390,Veress István: Német dog, Óriás schnauzer . 1490,-/db Wagner, Heike: Kutyaápolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 998,Whitehaed, Sarah: Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6990,TERMÉSZETTUDOMÁNY Alexay Zoltán: Évszakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3980,Altmann, Horst: Mérgező növények, -állatok . . .1440,Attenborough, D.: Az emlősök élete . . . . . . . . . . .5990,Állat- és növényhatározó természetjáróknak . . .4990,-

Brehm: Ragadozók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4400,Élővilág Könyvtár: Vízi gerinctelenek. . . . . . . . . . .2200,Fix Term: Ragadozók az állatvilágban . . . . . . . . . . 4100,Határozó kézikönyvek: Emlősök. . . . . . . . . . . . . . . .2800,Hecker, Frank: Az erdő állatai és növényei . . . . . .2680,Kis Természetkalauz: Csigák és kagylók . . . . . . . . 1200,Lepkék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1200,Nagy Cs.: A Nyugat-Dunántúl természeti értékei . .2980,Nagy László: Vadászgörények a családban . . . . .2998,Petrich Károly: A velencei táj lepkevilága . . . . . . .2980,Ralphstone Angelica: A tenger állatvilága . . . . . . 4100,Rovarok és egyéb gerinctelenek . . . . . . . . . . . . . . . . 750,Taylor, David: Kisállatok kézikönyve . . . . . . . . . . . . 1999,Természetbarátok zsebkönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . 1700,Természetbúvár: Nemzeti parkok, világörökség . .4820,Perzselő napsütésben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3990,Vöröskönyv Mo. növénytársulásairól I-II. . . .3400,Természetkalauz: Emlősök, Lepkék. . . . . . . . . 2500,-/db Técsi Zoltán Illés: Örök Erdély . . . . . . . . . . . . . . . . . .4500,Titán Comp.: Az állatok nagy enciklopédiája . . . 4100,Veselovszky, Zdenek: Állatok a nagyvilágban . .2980,NÖVÉNY Aichele-Bechtle: Mi virít itt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3500,Alberts: Fák, bokrok gyógyító ereje . . . . . . . . . . . .2980,Aschenbrenner Éva: Gyógynövénypatika . . . . . .2800,Babulka P.: Termesztett gyógy- és fűszernövények . . 1450,Babulka-Kósa: Képes gyógynövénykalauz . . . . . .1890,Beffa, Maria Tereza Della: Vadvirágok . . . . . . . . . .2300,Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények . . . . . .6200,Bertók-Brúgos: Növény- és gombakalauz . . . . . . 1350,Boros-Ilyés: Nagy díszfa és cserje lexikon . . . . . . .4999,Buday Andrea: Gyógynövények . . . . . . . . . . . . . . . .2630,Csurgó: Gyógynövények embernek állatnak . . .2200,Dreyer, Wolfgang: Virágok és évszakok . . . . . . . . .2980,Élővilág Könyvtár: Cserjék, Egyszikűek . . . . . 2200,-/db Kétszikűek I-III. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2200,-/db Fürkész könyvek: Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1799,Galambosi: Fűszer- és gyógynövények . . . . . . . . .2500,Határozó kézik.: Fűszer- és gyógynövények, Fák 2800,-/db Kämpfer, Dieter: Pálmák a lakásban . . . . . . . . . . . . 1590,Kis Természetkalauz: Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . . . 1200,Kiss-Illyés: Nagy fenyő és örökzöld lexikon . . . . .2990,Kliment E.: Otthoni gyógynövényhasználat . . . .2490,Kropog Erzsébet: Erdők, mezők virágai. . . . . . . . . . 990,Fák és cserjék (növényismeret) . . . . . . . . . . . . . . 990,Lászay György: Évelő virágok . . . . . . . . . . . . . . . . . .2500,Magda-Marselek: Növénytermesztés . . . . . . . . . . 1710,Manke, Elisabeth: Szobanövények gondozása . .2500,Melyik ez a fa? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3990,Melyik ez a virág? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3990,Molnár Hanga Anna: Növények a lakásban . . . . . 1650,Molnár V. Attila: Mo. legszebb növényei . . . . . . . . 1200,Németh I.-né: A gyógynövények nagykönyve . .1890,Orlóci László: Örökzöldek és fenyők . . . . . . . . . . . .2500,Rapaics Rajmund: A magyarság virágai. . . . . . . . . . 900,Scherf: Vadon termő zöldségek és gyümölcsök . .1990,Szántó Matild: Egy- és kétnyári virágok . . . . . . . . .2500,Természetkalauz: A trópusok növényei . . . . . . . .2500,Cserjék, Fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2500,-/db Treml-Xaver: Gyógy- és fűszernövények . . . . . . . .4500,Végh Attila: A növényvilág ékszerei . . . . . . . . . . . .2580,Verme: Gyógynövények enciklopédiája . . . . . . . .4500,Fák és cserjék enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . .4500,GOMBA Albert: Ismerjük fel a gombákat 1-2. . . . . . . . . 1790,-/db Alexandra: Gombalexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1999,Bagi-Fekete: A szarvasgombász mesterség. . . . .4990,Carluccio, Antonio: Gombák könyve . . . . . . . . . . .5500,Gerhardt, Ewald: Gombagyűjtés okosan . . . . . . . 2499,Gerhardt, Ewald: Gombászok kézikönyve . . . . . .5999,Gminder-Böhning: Melyik ez a gomba? . . . . . . . .3999,Győrfi Júlia: Csiperke termesztés . . . . . . . . . . . . . . .2350,Kis Gomba ABC receptekkel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1498,Laux, Hana E.: Ehető vagy mérgező? . . . . . . . . . . .2680,Montag, Karin: Gombák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2680,Rácz-Koronczy: Hogyan termesszünk csiperkét . .2200,Rimóczi Imre dr.: Gombaválogató 1-9. . . . . . . 2690,-/db Magyarország leggyakoribb gombái . . . . . . .2500,Szabó I.: A csiperkegomba termesztése . . . . . . . . 1078,A laskagomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1790,Szili István: Gombatermesztők könyve . . . . . . . . .4900,MADÁR Burger: Madarak képes enciklopédiája . . . . . . . . .5990,Dierschke, Volker: Melyik ez a madár? . . . . . . . . . .3999,Dolder: Emlősök szárazon, vízen és levegőben . 1350,Határozó kézikönyvek: A világ madarai. . . . . . . . .3200,-


AJÁNLÓ Hume, Rob: Madárlesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5900,Juhász Lajos: Kertek, parkok madarai. . . . . . . . . . .2500,Koczka A. Krisztián: Magyarország madarai . . . .3990,Lederer, Roger: Csodálatos madarak . . . . . . . . . . .2990,Madarak földön, vízen, levegőben . . . . . . . . . . . . .3990,Mihály Lászlóné: Életünk vad madarakkal . . . . . . . 750,Sarah Khan: Madarak kis könyve . . . . . . . . . . . . . . .1040,Schmidt Egon: Kócsagok birodalma . . . . . . . . . . .2800,Magyarország legszebb madarai . . . . . . . . . . 1200,Tollas albérlők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1300,Védett madaraink kislexikon . . . . . . . . . . . . . . . 1200,Védjük madarainkat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1950,Schmidt-Bécsy: Mozaikok a természetből . . . . . . 1750,Schmidt-Kalotás: A vadludak vízre szállnak . . . . .2500,Hétköznapok a természetben . . . . . . . . . . . . . .3500,Tudományos Kiskönyvtár: Madarak . . . . . . . . . . . .2490,Varga Zoltán: Ők élnek Pannóniában . . . . . . . . . . .4990,LOVAS Bird, Jo: A ló ápolása, gondozása . . . . . . . . . . . . . . .2240,Bodó-Walter: Lótenyésztők kézikönyve . . . . . . . .4800,Bolze, Danela: A ló képzése a terepen . . . . . . . . . .2900,Busch, Clarissa: Ló és lovas összhangja . . . . . . . . .2900,Határozó kézikönyvek: Lovak . . . . . . . . . . . . . . . . . .2800,Hermsen, Jossé: Lovak enciklopédiája. . . . . . . . . .3990,Horváth Zoltán, dr.: Lóbetegségek . . . . . . . . . . . . .7900,Kovácsy-Monostori: A ló és tenyésztése . . . . . . . .6000,Mihók-Pataki: Lófajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2700,Nagy Imre: Lovas vadászatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 980,Radnai Imre, dr.: Lovasszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3500,BOROS Csávossy György: Magyarán a borról . . . . . . . . . . .1900,Eder, Reinhard: Borhibák, borbetegségek . . . . . .2900,Eperjesi-Kállay-Magyar: Borászat . . . . . . . . . . . . . .5400.Mercz-Kádár: Borászati kislexikon . . . . . . . . . . . . . .4200,Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. . . . . . . . . . . . . . . . .3500,Rácz József: Bor és gomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2200,Somlyay István, dr.: Gyakorlati borászat . . . . . . . . 1780,Steidl Róbert: Borosgazdák könyve . . . . . . . . . . . .3500,HORGÁSZAT Bailey, John: Horgászenciklopédia . . . . . . . . . . . . .4999,Farkas Csaba: Balaton, hal-álom . . . . . . . . . . . . . . . . . 500,Füstös Gábor: Wobblerek, Wobblerezés . . . . . . . . 1700,Fűrész-Dudás-Zellei: A halgazdálkodás . . . . . . . . . 1699,Hunyadi Attila: A süllőhorgászat módszerei . . . . 1699,Igali M. József: A hal, a horog és az ember . . . . . . 3100,Kászoni Zoltán: Hal és horgászat Erdélyben . . . .2560,Krámer: Magyarország horgászható halai . . . . . . 1590,Lányi-Lányi: Magyar horgász enciklopédia . . . 12 980,Oggolder Gergely: A ponty horgászata . . . . . . . . 1699,Amurhorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Békés halaink horgászata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Bojlihorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Csukahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Etetőanyagok, etetési technikák . . . . . . . . . . . 1699,Harcsahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Így horgásszunk folyóvízen . . . . . . . . . . . . . . . . 1699,Képes nagy horgászkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . .2999,Keszeghorgászat modern módszerekkel . . . 1699,Különféle horgászmódszereink . . . . . . . . . . . . 1699,Műcsalis horgászat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1700,Pontyhorgászat modern módszerekkel . . . .1800,Ragadozó halaink horgászata . . . . . . . . . . . . . . 1699,Oláh Csaba: Rablóhalak bűvöletében . . . . . . . . . . 1700,Papp Károlyné, dr.: Vízről, halról horgászoknak . . . 950,Sigloch, Benno: A horgászok ábécéje . . . . . . . . . .3000,Természetkalauz: Édesvízi halak . . . . . . . . . . . . . . .2500,Vierke, Jörg: A legkedveltebb díszhalak . . . . . . . . 1190,-

SZAKÁCSKÖNYVEK Attraktor: Régi magyar halételek . . . . . . . . . . . . . . .2800,Cey-Bert Gyula: Hunok és magyarok konyhája. .2500,Cserő Irén: A 100 legfinomabb almás étel . . . . . . . 300,Cserő Irén: A 100 legfinomabb fokhagymás étel . 300,Csizmadia András, dr.: Étel-bor iránytű . . . . . . . . . 1850,Csizmadia: Étkeink és illő boraink harmóniája . . . .3900,F. Horváth Ilona: Vadételek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 660,Vegetáriánus ételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 660,Gerencsér Ferenc: Szakácslexikon. . . . . . . . . . . . . .1800,Halak, vadak, szárnyasok könyve. . . . . . . . . . . . . . . . 850,Halmos M.: Muffinok és aprósütemények könyve. . 850,A legjobb halételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2990,Vadételek a javából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1880,Kútvölgyi Mihály: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3800,Liptai Zoltán: Száz magyar ételcsoda . . . . . . . . . . .5980,Péter Jánosné: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 850,Prössler: Sajtok a világ minden tájáról . . . . . . . . . .1500,Scholz, Wolfgang: Sajtgyártás házilag . . . . . . . . . .3360,Somlai Sándor: 126 étel nyúlhúsból . . . . . . . . . . . .2800,Stb. könyvek: A 100 legjobb babos finomság . . . . 300,A 100 legjobb bögrés sütemény . . . . . . . . . . . . . . . . 300,A 100 legjobb disznótoros finomság . . . . . . . . . . . 300,-A 100 legjobb étel sertéshúsból. . . . . . . . . . . . . . . . . 300,A 100 legjobb fogyókúrás finomság. . . . . . . . . . . . . 300,A 100 legjobb fokhagymás recept . . . . . . . . . . . . . . 300,Corelli, Igles: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5999,Sütemények és torták. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1590,Száz magyar ételcsoda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5980,Szepessy Vilma: Mikróban készült ételek . . . . . . . . 300,Vadas ételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300,Szíjjártó Gabriella: Több száz ízes házi recept. . .3500,Szovátai Vass: 500 kedvenc muffin recept . . . . . . . 550,Takács Zsuzsa: Borok, turizmus, gasztronómia . . 3500,Terék István: Sajtvilág juh- és kecskesajtok . . . . .3600,Vadételek (Alexandra) I-II.. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1990,-/db Vadételek (Nova) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2100,Verhóczki István: Hal- és vadételek. . . . . . . . . . . . . . 550,Williams-Sonoma: Évszakok konyhája . . . . . . . . . 6990,-


2300,-

Mara-Sepsi: Farkasaink

2500,-

Félix Endre: Kezdő vizslás kézikönyve

1800,-

Pomázi Ágoston: Nemzeti kincsünk, a magyar vizsla

3990,-

Ambrózy-Baló-Glück: Amit a vadászíjász vizsgán tudni kell

2200,-

Nagy GáborSzabó Zsolt: Vadászíjászat

1600,-

Heltai Miklós: Emlős ragadozók Magyarországon

3500,-

Csányi-Heltai: Vadbiológiai olvasókönyv

4200,-

Keszthelyi Jenő: Csontszilánkok

3300,-

Ferenczi-Tűhegyi: 4x4 navigátor

2490,-

Webáruházunk teljes kínálata a www.vadaszlap-online.hu honlapon található!

Valamennyi árucikk megrendelhető:

Vadászlap Kft. 1031 Budapest, Rozália u. 59/a. Telefon: +36-70/702-5000, Tel./fax: +36-1/242-0042 e-mail: [email protected] Megrendelését postai utánvéttel szállítjuk.

Etikett

1500,-

Dr. Faragó Sándor: Magyar vadászenciklopédia

Dr. Zoltán János: Emlékek Éváról

3150,-

Draskovich Iván: Szarvasgazdálkodás

MŰVÉSZET Az ezerarcú természet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5000,Chapman: Vallomások a vadászatról . . . . . . . . . . . 1699,Elek-Zsoldos: Magyar vadászösvényeken. . . . . . .2500,Horváth Lajos: Kandalgó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3800,Harling: Vadcsapások varázsa . . . . . . . . . . . . . . . . . .6999,Iváncsics-Köller: A természet harmóniája... . . . . . 5100,Matyikó Tibor: Állatok közelről . . . . . . . . . . . . . . . . .2800,Vallomás a természetről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4000,Vuray: A magyar vadászirodalom képeskönyve. .5400,GYEREKEKNEK Fekete István, ifj.: Csí és Vit meg az emberek . . . 1490,Hovell, Laura: Kis virágoskönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . 910,Khan, Sarah: Lovak és pónik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 910,Karácsonyi Dezső: Mesék az erdészházból . . . . .3500,Kisgyermekek nagy képeskönyve . . . . . . . . . . . . . .1500,Spoetter’s Guide: Erdei élővilág . . . . . . . . . . . . . . . . . 600,-

Kovács László: Kívánatos kaliberek

14 980,-

3900,-

405

HIRDETÉS

406


Méltóság A pipa és a véreb marad Feltöltés alatt Agyon védve jó pénzért Az év madara: a palimadár Az elfeledett vadriasztó Olcsó, de jól hord

Recommend Documents