Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda SzMSz Szervezeti és működési szabályzat

Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda

SzMSz Szervezeti és működési szabályzat

2013.

0

A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Tartalom 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................................... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ...................................................... 4 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .............................. 4 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya .................................................. 4 2. Az intézmény feladatellátási rendje ..................................................................................................... 5 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ............................................................................................ 9 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ........................................................................ 9 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása .......................................................................... 9 3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása ........................................................................................... 10 4. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................................... 10 4.1 Az intézmény vezetője.................................................................................................................. 10 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai ................................................................................ 11 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése .............................................................................................. 12 4.4 Az intézmény vezetősége ............................................................................................................. 13 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése .................................................................................................. 13 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésre jogosultak:.............................................................. 14 Az ellenőrzés módszerei: ............................................................................................................... 14 A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve ................................................................................ 15 4.6. Az óvodai Tagintézmény szervezete................................................................................................ 16 4.7 A Selyebi Szent Gergely Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Tagintézmény szervezeti rendszere, irányítása ........................................................................................................................ 26 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ........................................................ 34 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai .......................................... 34 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ............................................. 35 5.2

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok ...................................... 38

kezelési rendje .................................................................................................................................... 38 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ................................................... 39 6. Az intézmény munkarendje ................................................................................................................ 40 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása.................................................................. 40 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ..................................................................... 40 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .................................................................. 42 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje .................................................. 44 6.5 Munkaköri leírás-minták .............................................................................................................. 44

1


6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................................. 57 6.7 Az osztályozó vizsga rendje .......................................................................................................... 57 6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje .................................................... 58 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje............................................ 58 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások ........................................................................................ 59 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .......................................................... 59 6.12 A mindennapos testnevelés szervezése ..................................................................................... 60 6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ................................................................................. 60 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ......................................................... 62 7.1 Az intézmény nevelőtestülete ...................................................................................................... 62 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ...................................................................... 62 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................................ 64 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ................................................................................ 64 7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai................................................ 65 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ......................................................... 67 8.1 Az iskolaközösség ......................................................................................................................... 67 8.2 A munkavállalói közösség ............................................................................................................. 67 8.3 A szülői munkaközösség ............................................................................................................... 67 8.4 Az intézményi tanács .................................................................................................................... 68 8.5 A diákönkormányzat ..................................................................................................................... 68 8.6 Az osztályközösségek.................................................................................................................... 69 8.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái.............................................................. 70 8.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája ................................................................................... 71 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ..................................................................... 74 9.1 A tanulói hiányzás igazolása ......................................................................................................... 74 9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ...................................... 75 9.3 A tanulói késések kezelési rendje ................................................................................................. 76 9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése.................................................................................... 76 9.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................................ 76 9.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................................ 77 10. Az intézményi hagyományok ápolása .............................................................................................. 78 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ................................................................................ 78 10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ................................................ 78 10.3 Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények ........................................................... 79 10.6 A hagyományápolás külső megjelenési formái ......................................................................... 80 11. Záró rendelkezések........................................................................................................................... 81

2


1.számú melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Jogosultságok és felelősségi szabályok ....................................................................................... 109 TELJES KÖRŰ JOGOSULTSÁG ÉS ADATVÉDELMI FELELŐSSÉG ............................................................ 110 SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK .................................................................................................... 111 A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE ....................................................................................................... 115 1.1.1.

A személyzeti iratok tárolása .......................................................................................... 116

1.1.2.

A személyügyi anyag irattározása, őrzése ...................................................................... 116

BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE .............................................................................................. 118

3


1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:        

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó Miskolci Apostoli Exarchátus hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

4


2. Az intézmény feladatellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok :

1851/2012.

ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott Dr. Orosz Atanáz a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchája, az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. tv. 88.§ (1) bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvényben foglaltak alapján megalapítom a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvodát. Az intézmény neve: OM azonosítója: Intézmény székhelye: Telephelye: Telephely címe: Tagintézmény: Rövidített neve: Rövid neve: Tagintézmény címe: Alapítás éve: Alapító szerv neve: Székhelye: Fenntartó neve és címe: Fenntartó jogállása: Levelezési címe: Törvényességi felügyelet: Intézmény típusa: Működési területe: Óvodai csoportok száma: Általános iskolai évfolyamok száma: Intézménybe felvehető maximális létszám:

Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda 201592 3812 Homrogd, Kossuth u. 150. Homrogdi Görögkatolikus Óvoda 3812 Homrogd, Rákóczi u. 33. Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Szent Gergely Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye H. G. Á. I. Ó. Szent Gergely GK Általános Iskola és Óvoda Szent Gergely Ált. Isk. és Óvoda 3809 Selyeb, Kossuth u. 37. 2011 Miskolci Apostoli Exarchátus 3526 Miskolc, Szeles u. 59. Miskolci Apostoli Exarchátus, 3526 Miskolc, Szeles u. 59. Telefon: 46/509-889, 46/321-703 Fax: 36/46-509-890 Önálló egyházi jogi személy Miskolci Apostoli Exarchátus 3503 Miskolc, Pf.: 111. Telefon: 46-509-889, 46321-703 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 3525 Miskolc, Városház tér 1. Többcélú közoktatási intézmény Borsod-Abaúj-Zemplén megye Homrogdi telephelyen: 2 Selyebi tagintézményben: 1 Székhelyen: 8 Selyebi tagintézményben: 1-4 évfolyam 2 összevont általános iskolai osztály Telephely Homrogd, óvoda: 60 fő Székhely, Homrogd, iskola: 280 fő Tagintézmény, Selyeb, óvoda: 30 fő Tagintézmény, Selyeb, iskola: 40 fő

5


Összesített gyermek létszám:

Általános iskola: 320 fő Óvoda: 90 fő

Intézmény jogállása:

Önálló jogi személyként működő egyházi fenntartású közoktatási intézmény. Önállóan gazdálkodó. Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó általános iskolai nevelés-oktatás.

Intézmény gazdálkodási jogköre: Intézmény tevékenységi köre, (alaptevékenység): TEÁOR 8520 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam). Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam). Általános iskolai napközi otthoni nevelés. Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam). Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam). Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (az 1-8. évfolyamokon). Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása. Könyvtári szolgáltatások. Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása. Különleges helyzetben lévő tanulók támogatása: - képesség kibontakoztató felkészítés - személyiségfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás - felzárkóztató foglalkozás - integrációs felkészítés. Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás. Kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatok. Bejáró tanulók ellátása. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő szolgáltatások: - iskolában szervezett intézményi közétkeztetés - tanulók tankönyvellátása. Iskola egészségügyi és ifjúság-egészségügyi szolgáltatások nyújtása. Pedagógiai-szakmai feladatok ellátása: - pedagógia szakmai szolgáltatások igénybevétele - pedagógus szakvizsga, továbbképzés, felkészítés - szakmai és informatikai fejlesztési feladatok ellátása. Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segítése nappali rendszerű képzésben. Hitoktatás, etika és mentálhigiéniás oktatás. Népi, vallási hagyományok megismerése és gyakorlása. Az egészséges életmódra, mozgáskultúra fejlesztésére, a természet szeretetére, a környezet védelmére és alakítására való nevelés. Iskolarendszeren kívüli oktatás, tanfolyamok szervezése. Helyiségek, eszközök bérbeadása.

6


Óvodai nevelés TEAOR 8510

Óvodai nevelés, ellátás. Iskolai előkészítő oktatás.

Óvodai intézményi étkeztetés. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás. Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi oktatás.

Kiegészítő tevékenysége TEAOR 9491 TEÁOR 8551 TEAOR 8552 TEAOR 6820 TEAOR 5629 TEAOR 9319 TEAOR 8412

Egyházi tevékenység. Sport, szabadidős képzés. Kulturális képzés. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Egyéb vendéglátás. Egyéb sporttevékenység. Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás (kivéve társadalombiztosítás) igazgatása.

Az intézmény feladat ellátásához rendelkezésre bocsátott vagyon, gazdasági háttér A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda működéséhez szükséges ingatlanokat (Homrogd, Kossuth u. 150., Homrogd Rákóczi u. 33.) Homrogd Önkormányzata biztosítja a 15/2011. (05.20.) számú határozat alapján. A határozat melléklete az Együttműködési megállapodás. A Szent Gergely Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda működéséhez szükséges ingatlant (Selyeb, Kossuth u. 37.) Selyeb Önkormányzata biztosítja a 9/2011. (IV.8.) számú határozata alapján. A határozat melléklete a Közoktatási megállapodás. A működéshez szükséges fedezetet a normatív állami hozzájárulás igénybevétele, önkormányzati és egyházi kiegészítő hozzájárulás biztosítja. A működést segíti még: pályázatokon nyert összeg, egyházi, fenntartói támogatás, stb. A vagyon feletti rendelkezés joga: Miskolci Apostoli Exarchátus A fenntartó jogai, kötelességei: Jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot. Jóváhagyja és ellenőrzi az intézmény költségvetését. Felügyeleti jogokkal rendelkezik. Kinevezi és felmenti az intézményvezetőt. Vitás kérdésekben dönt. Az intézmény képviseletére jogosultak: A mindenkori vezető, illetve az általa megbízott személy Egyéb rendelkezések: Mivel az intézmény katolikus nevelési intézmény, fölötte az egyházi felügyelet – más felügyelet jogkörének sértetlenül hagyása mellett – a Miskolci Apostoli Exarchátus mindenkori püspök exarchája gyakorolja. 7


Miskolc, 2012. május 29. Dr. Orosz Atanáz püspök exarcha

Záradék: Jelen alapító okirat a 2012/2013-as tanévtől kezdődően lép hatályba. Miskolc, 2012. május 29. Dr. Orosz Atanáz püspök exarcha Az intézmény bélyegzője: A tagintézmény bélyegzője:

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

8


3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Miskolci Apostoli Exarchátus által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a Fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét és telephelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Homrogd Község Önkormányzata gyakorolja. Homrogd Község Önkormányzatával kötött 15/2011. (V.20.) számú határozat szerint az intézmény székhelyét és telephelyétképező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta legalább 25 évre az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. A határozat melléklete az Együttműködési megállapodás. A Szent Gergely Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda működéséhez szükséges ingatlant Selyeb Önkormányzata biztosítja a 9/2011. (IV.8.) számú határozat alapján. A határozat melléklete az Együttműködési megállapodás. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a Fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a Fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait az igazgató látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintéző érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosult. Az intézmény vezetője és helyettese kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a könyvelőiroda jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. 9


3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény saját konyhát nem működtet. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg a Közoktatási megállapodásban rögzített módon.. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok valamint a fenntartó és az önkormányzat megállapodása rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők 100%-os támogatást kapnak.

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és a vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az igazgatóhelyettes, a humán, a reál, a hitéleti munkaközösség-vezető helyettesíti. Az igazgatóhelyettes, illetve a helyettesítéssel megbízott hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. 10


4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja azbalábbiakat.  az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  az igazgatóhelyettes számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  iskola- és óvodalelkészek  az igazgatóhelyettes,  tagintézmény-vezető,  óvodavezető  a gazdasági ügyintéző,  az iskolatitkár. Az iskola- és óvodalelkészek megbízatását a fenntartó adja. Feladatuk az iskola és óvoda hitéletének formálása, az ezzel kapcsolatos tevékenységek koordinálása. Munkaköri leírását a fenntartótól kapja. Az igazgató további közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai – az iskola- és óvodalelkész kivételével - az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rá bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettes távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezetők teljes hatáskörrel veszik át munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozók munkáját az igazgató-helyettes irányítja. A gazdasági ügyintéző távolléte esetén helyettesítése az igazgatóhelyettes feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 11


4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a szervezeti diagram tartalmazza.

12


4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes,  az iskola- és óvodalelkész,  a tagintézmény-vezető,  az óvodavezető,  a szakmai munkaközösségek vezetői.

4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az igazgatóhelyettes,  a gazdasági ügyintéző,  az iskolatitkár,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok.


A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  a napló és törzslap, valamint a beírási naplók folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.  A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése.  Pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata.  A nevelő-oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez.  A tanulók szaktárgyi gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése.  A tanóravédelem elvének érvényesülése.  Az anyakönyvek, haladási gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése.  A szakmai munkaközösségek felszereléseinek, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata.  A tanulók balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatása.  Az oktató-nevelő munka gazdasági hátterének biztosítása. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésre jogosultak:  Az igazgató  Az igazgatóhelyettesek  A munkaközösség-vezetők  A munkaközösségi tagok külön megbízás szerint. Az ellenőrzés módszerei:  A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása.  Írásos dokumentumok vizsgálata.  Beszámolás szóban, írásban.


A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve Az ellenőrzés területei: 8 9 10 11 Tanmenetek



Munkatervek



Napló







12

1

2

3

4

5

6









 



Ellenőrzők



Anyakönyv, bizonyítvány



 



Füzetek javítása



Taneszközök, tankönyvek

 



Folyamatos   

Óralátogatások Tanulószoba



Szakkörök, korrepetálás,





Pályakezdő pedagógusok





Új kollégák

 

 



Szülői értekezlet, fogadó

Továbbtanulások





    

 

Rendezvények, ünnepségek





























 



Versenyek











 Folyamatos   

Tanulói szokásrendszer Ügyeleti rend

Folyamatos 

DÖK programok







Jelmagyarázat:  igazgató



Folyamatos 

Pályázatokon való részvétel Erdei iskola, tábor

 

Mérések szervezése Beiskolázás (beiratkozás)







Gyermekvédelmi

 igazgatóhelyettes

7

 munkaközösség-vezetők

 DÖK




4.6. Az óvodai Tagintézmény szervezete 1. A tagóvoda élén óvodavezető áll. Vezető beosztású alkalmazott 2. Helyettesítés rendje:Az óvodavezetőt távollétében és akadályoztatása esetén a megbízott óvónő helyettesíti. Teljes jogkörrel az azonnali döntést igénylő ügyekben, pedig az iskola igazgatója dönt. Két hetet meghaladó távolléte esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre. Együttes akadályoztatásukkor a helyettesítés eseti megbízás alapján történik. 3. Az óvodavezető felel: 

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért



a takarékos gazdálkodásért



a pedagógiai munkáért



az óvoda ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért



a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért



a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért



a gyermekbalesetek megelőzéséért



a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért



a pedagógus – továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért



a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért



nevelőtestületi értekezlet előkészítéséért, vezetéséért



a döntések végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért



a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításáért



szülői szervezettel való együttműködéséért



az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.



a

jogszabályban

előírt

egyeztetési

kötelezettség

betartásáért

a

alkalmazottak

foglalkoztatása, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben 

az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért



szervezi és irányítja a dajkák munkáját, valamint a konyhai kisegítőét



Az óvodavezető, óvónők és technikai alkalmazottak részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.


Az óvodapedagógus munkaköri leírása Kinevező: a Homrogdi Görög Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója Közvetlen felettese: vezető óvónő Fegyelmi felelősségre vonást a vezető óvónő kezdeményezésére az igazgató eszközölhet Munkaideje: heti 40 óra Kötött óraszáma: 32 óra Felkészülés, előkészítő tevékenység stb. 8 óra Alapvető feladata, hogy példamutató katolikus életvitelével az evangélium szellemében jó keresztényeket és jól képzett, egészséges állampolgárokat neveljen. Ehhez aktívan közre kell működnie a katolikus szellemű, szakmailag felkészült, hivatástudattal rendelkező, áldozatos munkatársak együttműködésének kialakításában, és az óvoda – szülő – gyermek alkotóközösség, az óvoda nyugodt, harmonikus légkörének létrehozásában. Az óvodai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg. A Magyar Katolikus Egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára kiadott Etikai kódexben rögzített elvek szerint szervezi meg a munkáját, tart kapcsolatot a nevelés-oktatás minden szereplőjével. A katolikus egyház tanításának elfogadása, a hivatali titok megőrzése az óvoda minden dolgozójára nézve kötelező. Az óvodapedagógus feladatai: 

Feladata a rábízott gyermekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.



Az óvodai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg.



Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel.



A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet az idevonatkozó jogszabályok határoznak meg.



Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében.



Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.



Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.



Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében.


Alaptevékenysége: 

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője.



Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért. Nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés).



Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.



Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket.



Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít.



A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével.



A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről.



A minőségfejlesztésben aktívan vegyen részt.



Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen mentori feladatokat.



Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.



A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart a bölcsődei és iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít.



Támogatja az orvos, a védőnő, az állami gondozott gyermekek esetében a nevelőszülői felügyelő munkáját.

A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 

Felelős a rábízott gyermekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. A nevelést segítő dajkával együttesen gondoskodnak a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról.



A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.



Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok).



Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka.



Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.



Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.



A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi.



Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért felelősséggel tartozik.



Javaslatot tesz a szakmai eszközök beszerzésére, felújítására, karbantartására.



Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.

Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint: 

helyettesítés



szülői értekezlet tartása



előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató tartása



szertárfelelős



jegyzőkönyvvezetés

A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 

az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése



pályázatírásban való részvétel



továbbképzésben résztvevők segítése



hallgatók gyakorlatának vezetése



leltározás, selejtezés előkészítése



felkérés alapján vállalhat munkavédelmi és tűzvédelmi megbízatást



ifjúságvédelmi feladatokat vállalhat, mint ifjúságvédelmi felelős

Egyéb feladatok: A fentieken túl az iskola igazgatója által meghatározott és a munkaterv végrehajtása során felmerülő egyéb időszerű feladatok elvégzése. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj

Dajka munkaköri leírása Kinevező: a Homrogdi Görög Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója Közvetlen felettese: vezető óvónő Fegyelmi felelősségre vonást a vezető óvónő kezdeményezésére az igazgató eszközölhet Munkaideje: heti 40 óra Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. Az óvodai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg.


A Magyar Katolikus Egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára kiadott Etikai kódexben rögzített elvek szerint szervezi meg a munkáját, tart kapcsolatot a nevelés-oktatás minden szereplőjével. A katolikus egyház tanításának elfogadása, a hivatali titok megőrzése az óvoda minden dolgozójára nézve kötelező. A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban:  A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segítik a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében.  Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik,az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja., az edényeket étkezések után leszedi és a mosogatóba viszi.  A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.  A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.  A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.  A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.  Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.  Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.  Hiányzás esetén díjazás ellenében köteles helyettesíteni.  Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.  munkaidejét az alább leírtak szerint köteles betartani: 7.00-13.00, és 14.30-16.30 ig illetve 8.30-16.30- ig  Ha munkáját betegségség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában.  Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival.  Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.  Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.  Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek.  A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.  A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.  A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. A dajka egyéb feladatai:  Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja.  Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban.  A portalanítást mindennap elvégzi.  A játékeszközöket tisztán tartja, a szüksége fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.  A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja.


 A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint.  Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja.  Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban.  A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.  Egyéb rendelkezések  Az óvoda tárgyait és eszközeit felelőséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.  A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását.  A munkatársi értekezleten részt vesz.   A csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját.  Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az óvoda vezetőjével.  Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.  A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.  Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza.  Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el. A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a negyedévente egy alkalommal

összehívott,

valamennyi

alkalmazott

részvételével

tartott

alkalmazotti

értekezleten valósul meg Az egyes tervezési időszak feladatait a két csoportban dolgozó óvodapedagógus rendszeresen megbeszéli,tájékoztatja a beosztott dajkát az aktuális feladatokról. Óvodánk Katolikus-, Tevékenységközpontú Pedagógiai Program alapján végzi óvodai oktató, nevelő munkáját.. A Pedagógiai Program .az SZMSZ, a Házirend másolati példányát jól látható helyen (az óvoda hirdetőtábláján) kifüggesztjük. Az óvoda nyitvatartási ideje alatt a szülők betekintést nyerhetnek a hitelesített másolati példányba.


AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE Az óvoda hétfőtől – péntekig tartó ötnapos munkarenddel 7 órától 17 óráig tart nyitva. Az óvodát reggel 7 órakor a munkarend szerint, a dajkák nyitják. A gyermekeknek 8 óra 10 percig kell az óvodába érkeznie. A bejáró gyerekeket Monaj községből felnőtt kíséretében autóbusz szállítja, melynek az óvodához történő érkezése 7 óra 30 perc, a gyerekek fogadása a kapuban a dajka munkaköri feladata. Délután a bejáró gyerekeket a dajka kíséri ki az autóbuszhoz 16 óra 00 perckor, mely az óvoda előtt várja a gyerekeket, s átadja a kísérő felnőttnek. Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása karbantartása, valamint a nagytakarítás. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi. Heti pihenőnap és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt mindkét csoportban óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodapedagógus párok heti váltásban, a dajkák a munkaköri leírásban foglaltak szerint dolgoznak. A szünetek időpontja: téli szünet, tavaszi szünet. A jogszabály biztosított 5 nap nevelés nélküli munkanapot, mely az óvoda rendelkezésére áll, ennek felhasználásáról az iskola igazgatója dönt. Az óvodai felvétellel kapcsolatos általános tudnivalók - Egész évben folyamatosan történik a gyermekek óvodai felvétele, amennyiben van üres hely. -

A következő tanévre a gyermekek beíratása április hónapban zajlik.

-

Felvételt az a gyermek nyerhet, aki betöltötte a 3. életévét, és szobatiszta.

-

Minden 5. életévét betöltött homrogdi, körzetileg ide tartozó gyermek, soron kívüli felvételt nyer intézményünkbe.

-

Az áprilisban beíratott gyermekek fogadása, következő tanév szeptember 01.-től történik (anyás beszoktatás)


A létesítmények és helyiségek használati rendje Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, ellenében lehet az épületből kivinni. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje , TANÉVNYITÓ SZENTMISE 

Idősek napja



Apák napja



Termésáldás



Mikulás



Karácsony ( Angyalkázás előzőnapon a szülőkkel)



Vízkereszt



Óvoda házszentelése



Farsang



Március 15-e (nagycsoportosok!)



Virágvasárnap



Anyák napja



Pünkösd



Évzáró (ballagás)



Hálaadó szentmisék

Az idősek napja, az apák napja, a termésáldás, a karácsony, az anyák napja és az évzáró nyilvános, ezekre meghívhatók a szülők a nagyszülők és más vendégek is. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról. 

Népi hagyományok ápolása körében történik a:




jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése



népi kézműves technikákkal való ismerkedés a. ajándékkészítés a szülőknek karácsonyra, anyák napjára



tanulmányi kirándulások (tavasszal), séták, sportnapok, bábszínház látogatása néptánc találkozón való részvét, mesemondó versenyen való benevezés a munkaterv szerint történik (időpont, felelősök, határidők). Egy nevelési évben 3 szülőértekezletet tartunk, melyen megválasztásra kerül a szülői munkaközösség vezetője. (szeptember első szülőértekezletén)

Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

-

Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.



A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.



A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában.


4.7 A SZENT GERGELY GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETE

Szervezeti egységei, felépítése Szervezeti egységei: Óvoda (összevont csoport), 1.-4. általános iskola (összevont osztályok) Az intézmény igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársa, a tagintézmény vezető alkotja. A tagintézmény felelős vezetője a tagintézmény vezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Felelős: -

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,

-

az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,

-

dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe,

-

képviseli az intézményt és kapcsolatot tart hivatalos személyekkel.

Az intézmény vezetősége Tagjai:  Igazgató  Tagintézmény vezető  Iskolalelkész Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Vezetősége havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról.


Az intézmény működési rendje

a. Iskola Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig van nyitva. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30. órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A tanulók 16.30 óráig saját csoportjukban, ezt követően a kijelölt pedagógus által felügyelt összevont csoportban tartózkodnak 17.00 óráig. A helyi és bejáró tanulók a hazautazás rendjét rögzítő szabályozás szerint hagyják el az iskola területét 16.00 és 17.00 óra között. Az iskolába a tanulóknak reggel 730 óra és 750 között kell megérkezniük. A vidékről bejáró tanulóknak a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől függően, de legkésőbb 750-re kell az osztályterembe beérniük. A szünetben minden tanuló köteles az udvaron tartózkodni (kivéve, ha ezt az időjárás nem engedi meg). A tanulóknak mindegyik szünetben lehetőségük van - megfelelő időjárás esetén - az udvaron tartózkodni. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a folyosón maradhatnak. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanuló a pedagógus felügyeleten (tanóra, napközi, tanulószoba, szakkör, sportedzés, egyéb szervezett iskolai foglalkozás) kívüli időben csak szülői felügyelet mellett tartózkodhat az iskola területén, az udvar nyitvatartási idejében. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az irodában történik 830 - 1500 között.


Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő, ill. erre a feladatra megbízott felnőtt személy felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak

A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül 

orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással



három napig terjedő mulasztás esetén szülői igazolással is igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.


Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:  Iskolaotthon. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon az első-negyedik évfolyamon iskolaotthon működik.  Az iskolaotthon munkarendje 8 órától 16.00-ig tart. Az 1-5 óra a szokásos csengetési rend szerint, a délutáni foglalkozások az osztály órarendje szerint kerülnek lebonyolításra. Ezt követően a tanulók hazamenetele történik (busz indulástól függően) 17 óráig. A szülők a tanórai foglalkozást csak indokolt esetben zavarhatják. A zavartalan munkavégzés érdekében szülők az iskola helyiségeiben, tanítási órákon, foglalkozásokon nem tartózkodhatnak igazgatói engedély nélkül.  Diákétkeztetés. A tanulók napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezésben (ebéd) részesülnek. Tanulók csak felnőtt (nevelő , pedagógiai asszisztens, ill. erre a feladatra megbízott személy) felügyelete mellett étkezhetnek, felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az ebédlőben. A tanulók az ebédlőben kötelesek kulturáltan étkezni és az ebédlői rend felügyeletével megbízott felnőtt személy által meghatározottakat betartani.  Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások, IPR. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején


az iskola vezetősége dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az alábbi lehetőségek közül választhatnak

a

diákok:

sakk,

színjátszó,

természetismereti,

anyanyelvi

fejlesztő,

matematikafejlesztő, kézműves, énekkar, kölyökatlétika, rajz.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.  Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és mozi-látogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői a tanulók kötelező tanórai elfoglaltságához igazítva 1200 - 1700 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, az IPR keretében szervezett foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.


A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. b. Óvoda Az óvoda nyitvatartási ideje: hétfő – péntek 700 - 1630 Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása karbantartása, valamint a nagytakarítás. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést a tagintézmény vezető engedélyezi. A szünetek időpontja: téli szünet, tavaszi szünet. A jogszabály biztosított 5 nap tanítás- vagy nevelés nélküli munkanapot, ennek felhasználásáról a nevelőtestület határoz. Az óvodai felvétellel kapcsolatos általános tudnivalók Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek - e törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. Az óvodai felvétel, átvétel elbírálásának szempontjai: a. Óvodaköteles (5 éves) korú b. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek c. Mindkét szülő dolgozik d. Hátrányos helyzetű


A gyermekek távolmaradásával kapcsolatos szabályok Kérjük a szülőket, igyekezzenek a késést elkerülni. Ha mégis késnének, kérjük, hogy telefonon jelezzék az óvónőknek, hogy a csoport számítani tudjon a gyermekre. Betegség, vagy egyéb okból való távolmaradást legkésőbb a hiányzás napján 8 óráig szíveskedjenek jelezni az óvoda felé. A betegség, vagy egyéb okból való távolmaradást, legkésőbb a hiányzás napján 8 óráig szíveskedjenek jelezni az óvoda felé. A betegség utáni első napon, óvodába érkezéskor kérjük az orvosi igazolást leadni, mert csak így vehető be a gyermek. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Amennyiben nem betegség miatt van távol a gyermek (családi program, egyéb), a csoportos óvónőnél - legkésőbb a hiányzást megelőző napon - jelezzék írásban a távolmaradás időpontját. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az óvodai jogviszony fennállásához rendszeres óvodalátogatás szükséges. Az egy hetet meghaladó hiányzást a tagintézmény vezetője engedélyezi írásban. A kérelmet, a tervezett távolmaradás megkezdése előtt legalább 3 nappal kérjük átadni a vezető részére. Előzetesen be nem jelentett hiányzás esetén, valamint betegség gyanújával hazaküldött gyermeket „egészséges, közösségbe mehet” orvosi igazolással tudjuk csak fogadni az óvodában. Ha a gyermek 10 nap igazolatlan hiányzás után felszólítás ellenére sem jelentkezik az óvodában, kénytelenek vagyunk megszüntetni az óvodai elhelyezését. Kivétel, ha a gyermek a Gyermekvédelemről és a Gyámügyi Igazgatásról szóló törvény 41.§ szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24.§(3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben (óvodaköteles) és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is.


Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére tagintézmény-vezető engedélyezi. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás a tagintézmény vezetővel történt egyeztetés szerint történik. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek a tagintézmény vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A tagintézmény kapcsolattartása az központi iskolával A tagintézmény első számú vezetője az iskola igazgatója. A tagintézmény minden dolgozójának az igazgató a munkáltatója. Annak távollétében az iskola igazgatóhelyettese. Az igazgató a jogszabályban biztosított jogköröket a tagintézmény vezetőnek átadhat. Erről a tagintézmény vezető munkaköri leírása rendelkezik. A munkaköri leírás tartalmaz minden olyan rendelkezést, mely a két intézmény közötti kapcsolattartást biztosítja.

4.8 A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje: A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezető és a tagintézmény vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti. - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelő súlyt kapjon. A tagintézmény vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. A kapcsolattartás formái:  személyes megbeszélés, tájékoztatás,  telefonos egyeztetés, jelzés,  írásos tájékoztatás,  értekezlet,  a tagintézmény ellenőrzése stb.


5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),  egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  Az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  Az iskola helyi tantervét,1 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. 1

2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.




    

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 2 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

2

Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.


A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.3 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 5.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 5.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 5.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 5.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 5.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. 5.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét4, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Figyelem: ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik. 3

4

Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit.


5.2.2.3 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 5.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 5.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 5.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.5 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 5.2.3.4 A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 5.2.3.5 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 5.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 5.2.3.7 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

5

A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)


5.2.3.8 Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 5.2.3.9 Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 5.2.4.1 A 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 5.2.4.2 Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 5.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 5.2.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 5.2.5.4 Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje


Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul


megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 5.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.7 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.45 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.


6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása, tanulószobai foglalkozások megtartása, a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, fejlesztő órák, felzárkóztatás, előkészítők stb.), h) magántanuló felkészítésének segítése, i) könyvtárosi feladatok. a) b) c) d) e) f) g)

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,


l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és tantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok6 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.  Az intézményen kívül végezhető feladatok: 

a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A 6

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.


konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.7 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához 7

Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.


elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők: 6.3.7.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az igazgató készíti el. 6.3.7.2 Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az igazgatóhoz köteles eljuttatni. 6.3.7.3 A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség. 6.3.7.4 A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie. 6.3.7.5 A munkáltatói szabályozás szerint a napi 20 perc ebédidő része a munkaidőnek! A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadása és igénybe vétele (bejegyzése) kötelező.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az igazgatóhelyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.


6.5.1 Tanító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanító Kinevező: A Homrogdi Görög Katolikus Általános Iskola igazgatója Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak a továbblépéshez szükséges felkészítése. A nevelőkkel kapcsolatos általános elvárások, tevékenységükkel kapcsolatos feladatok:  Minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel.  Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg.  Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Törekedjen a hitben és szeretetben való növekedésre.  Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával.  Az iskola tanulóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el.  A Magyar Katolikus Egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára kiadott Etikai kódexben rögzített elvek szerint szervezi meg a munkáját, tart kapcsolatot a nevelés-oktatás minden szereplőjével.  A katolikus egyház tanításának elfogadása, a hivatali titok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező.  Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben vagy témaköri tantervben rögzíti, s szeptember 30-ig az igazgatónak benyújtja, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba.  Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be.  Saját órájáról indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén ideiglenesen jogaiba lép.  Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit.  Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb kettő dolgozatot írhat.  A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak.  A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart. Az órarendben beállított első és második helyettesítőként az iskolában tartózkodik.  Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő tevékenységekbe, foglalkozásokba /ügyeletek, felvételiztetés/ bekapcsolódik.


 A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz.  A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz.  A következő feladatokkal az igazgató megbízhatja, ezért külön díjazás adható: az órarend elkészítése, klub vezetése, nagyobb iskolai rendezvény /pl. színi előadás/ rendezése, tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet, felvételiztetés, a tanulók versenyekre való utaztatása, táboroztatás, a tanulmányi kirándulásokon kísérőtanárként való részvétel. Fő tevékenységi köre: 1. A tantárgyfelosztás és az órarend szerint tanórák, illetve iskolaotthonos foglalkozás tartása:  A tanulók osztályozása, értékelése.  A tehetségfejlesztés, a gyermekek versenyekre irányítása, felkészítése, kísérete.  Részvétel az alsó tagozatos humán munkaközösség munkájában.  Gondoskodás a gyengébb tanulók felzárkóztatásáról. 2. Tanórán kívüli tevékenység:  Felkészülés a tanórákra.  Tanmenetek, tantervek és egyéb segédletek készítése.  A tanulók füzeteinek, dolgozatainak folyamatos, rendszeres értékelése.  Részvétel az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórákon.  Beosztás szerint készenléti helyettesítések ellátása, az adott időpontokban rendelkezésre állás.  A nevelői ügyelet pontos ellátása.  Aktív részvétel a tantestületi értekezleteken, rekollekciókon.  Részvétel az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken (a rádión keresztül tartottakat is beleértve), beosztás szerint azok előkészítő munkálataiban a tanulók felügyeletében.

Egyéb feladatok: A fentieken túl az iskola igazgatója által meghatározott és a munkaterv végrehajtása során felmerülő egyéb időszerű feladatok elvégzése. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj

6.5.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő A munkakör megnevezése: tanító


Kinevező: A Homrogdi Görög Katolikus Általános Iskola igazgatója Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, a továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása                        

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, tovább halad a tananyaggal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb.


 



kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

2. Speciális feladatai        

külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el minden tanév első testnevelés óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak, a testnevelés órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja különös figyelmet fordít a testnevelési órákon a balesetek megelőzésére a testnevelés órákon nem hagyhatja felügyelet nélkül osztályát, diákjait a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek és a munkavédelmi felelősnek kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

3. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj 6.5.3 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár Kinevező: A Homrogdi Görög Katolikus Általános Iskola igazgatója Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak a továbblépéshez szükséges felkészítése. A nevelőkkel kapcsolatos általános elvárások, tevékenységükkel kapcsolatos feladatok:  Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel.  Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását.  Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg.  Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógai műveltségét. Törekedjen a hitben és szeretetben való növekedésre.


 Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával.  Az iskolai tanulóitól – a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével – ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el.  A Magyar Katolikus Egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára kiadott Etikai kódexben rögzített elvek szerint szervezi meg a munkáját, tart kapcsolatot a nevelés-oktatás minden szereplőjével.  A katolikus egyház tanításának elfogadása, a hivatali titok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező.  Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tantervben rögzíti, szeptember 30-ig az igazgatónak benyújtja, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba.  Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be.  Saját órájáról indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén ideiglenesen jogaiba lép.  Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit.  Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb kettő átfogó dolgozatot írhat. A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak.  A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart.  Az órarendben beállított első és második helyettesítőként az iskolában tartózkodik.  Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkozásokba (ügyeletek, felvételiztetés) bekapcsolódik.  A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz.  A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz.  A következő feladatokkal az igazgató megbízhatja, ezért külön díjazás adható: az órarend elkészítése, klub vezetése, nagyobb iskolai rendezvény (például színi előadás) rendezése, tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet, felvételiztetés, a tanulók versenyekre való utaztatása, táboroztatás, a tanulmányi kirándulásokon kísérőtanárként való részvétel. Fő tevékenységi köre: 1.

Szaktanárként az iskolai tantárgyfelosztás és órarend szerint tanórákat tart.  Gondoskodik a gyengébb tanulók felzárkóztatásáról, a tehetségek fejlesztéséről, a versenyekre irányításáról, felkészítéséről, kíséretéről.  Részt vesz az osztályfőnöki és a szakmai munkaközösség munkájában, a versenyek szervezésében, előkészítésében.  A tanulók osztályozását értékelését felelősséggel ellátja.

2.

A tanórán kívüli tevékenység:  Felkészülés a tanórákra.  Tanmenetek, tantervek és egyéb oktató-nevelő munkát segítő dokumentumok elkészítése.


 A tanulók füzeteinek ellenőrzése, írásbeli munkáinak, dolgozatainak javítása, értékelése.  Részvétel az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórákon.  Beosztás szerint készenléti helyettesítések ellátása, az adott időpontokban rendelkezésre állás.  A nevelői ügyelet pontos ellátása.  Aktív részvétel a tantestületi értekezleteken, rekollekciókon (iskolarádión keresztül tartottakat is beleértve), beosztás szerint azok előkészítő munkálatiban, a tanulók felügyeletében.  Tehetséggondozás összefogása az intézményen belül  Kapcsolatok kiépítése a környező iskolákkal, a Szikszói Kistérséggel, az Exarchátus iskoláival Egyéb feladatok: A fentieken túl az iskola igazgatója által meghatározott és a munkaterv végrehajtása során felmerülő egyéb időszerű feladatok elvégzése. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj 6.5.4 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása  Alaposan ismernie kell tanítványait.  Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődése tényezőit figyelembe véve.  Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődést (szünetekben, lelkigyakorlatokon, osztálymiséken való részvételével).  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógy-testnevelőtanárokkal gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs).  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, ellenőrzi, hogy be van-e írva minden osztályzat az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.




Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, észrevételeit beírja az osztálytükörbe, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt).  Saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távolétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyermek hiányzását.  Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Az érdekeltettek egyetértésben javaslatot tesz a tanuló jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.  Részt vesz az osztályfőnöki csoport munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.  Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít a helyi körülmények, adottságok figyelembe vételével.  Szükség esetén tanácskozást hív össze az osztályában tanító pedagógusok számára.  Gondot fordít arra, hogy tanítványai teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból. Egyéb feladatok: A fentieken túl az iskola igazgatója által meghatározott és a munkaterv végrehajtása során felmerülő egyéb időszerű feladatok elvégzése. 2. Ellenőrzési kötelezettségei  november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek,  figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,  a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén levélben értesíti a szülőket,  írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén  az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,  a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

3. Különleges felelőssége 

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,


   

bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

4. Pótléka és kötelező órakedvezménye  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,  a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény. 6.5.5 Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája Munkaköre: iskolatitkár Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Munkaideje: naponta 7.30 – 15-30, óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján Az iskolatitkár munkaköri feladatainak összefoglalása  köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban, valamint az Exarchátusi hivatal ügyrendjében meghatározottakat,  közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket,  gépeli a hivatali iratokat,  elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat,  az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket,  munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat,  feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy: o adatokat gyűjtsön a hiányzásokról, szabadságokról, o kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.), o intézze az évi SZJA elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat,  vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást,  tisztító, egyéb anyagokat rendel, kezeli a kézi raktárt,  a telefonüzeneteket - szóban vagy írásban átadja,  részt vesz az év végi iskolai leltározásnál ( a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint)  érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat,  kezeli az iktatókönyvet és az iktatott dokumentumokat,  részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. Általános rendelkezések:


A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:  a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;  kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;  köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;  anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.  Tudomásul veszi, hogy az intézményben katolikus keresztény nevelés valósul meg, ezért munkája során erre tekintettel van.  Jelen munkaköri leírást a jogszabályi változás, vagy az intézmény gazdálkodási rendjének megváltozásakor az iskola igazgatója módosíthatja.  Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök 6.5.6 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: az igazgató Munkaideje: naponta 730 – 1530, óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása  Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért.  A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról.  Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a könyvelőiroda részére könyvelés céljából.  Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.).


 A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege.  Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át.  Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát.  Munkaügyi feladatai részeként:  új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően,  kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosított bejelentéshez, bérszámfejtéshez,  munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére,  elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről,  havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére  folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását,  az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére  gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról  Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában.  Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket. Tudomásul veszi, hogy az intézményben katolikus keresztény nevelés valósul meg, ezért munkája során erre tekintettel van. Jelen munkaköri leírást a jogszabályi változás, vagy az intézmény gazdálkodási rendjének megváltozásakor az iskola igazgatója módosíthatja. 2. Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök 6.5.7 Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Kinevezése, munkaideje:  munkabére munkaszerződése szerint  naponta 7.00-10.00 és 14.00-19.00 óráig osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz

1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása


Fenti időpontban köteles: Munkakezdés előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni, munkaruhába öltözve a munkára készen állni. Megérkezéskor a jelenléti ívet aláírni, abban az érkezés pontos idejét beírni, ugyanúgy távozáskor is. Az igazgatóhelyettes utasítása alapján köteles munkáját végezni az előírások alapján. Feladata: Mindennap kitakarítja a tantermeket, szellőztet, lemossa a padtetőket, portalanít. Odafigyel a tábla alatti krétaporra. A folyosókat, lépcsőket este tisztán hagyja A WC-ket az előírásoknak megfelelően takarítja. A munka elvégzésének tényét folyamatosan dokumentálja. Az ablakokat 2 havonta tisztítja, illetve folyamatosan gondoskodik azok tisztántartásáról. Nyári és téli szünetben kimossa a függönyöket. Nyári szünetben besegít az iskolai karbantartási munkálatokba. Jelenti, ha valamilyen meghibásodást, rongálódást vesz észre, ezt a gazdasági irodában rendszeresített füzetbe jegyzi. Bármilyen akadályoztatás esetén köteles jelenteni távolmaradását a gazdasági ügyintéző felé. Anyagi felelősséggel tartozik a kiadott tisztítószerek takarékos felhasználásáért, az eszközök rendeltetésszerű használatáért. Rendkívüli időjárás esetén be kell segíteni az udvarok és az iskola körüli járdák takarításába. Kötelessége a tűzvédelmi, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartása. Munkaterülete: az iskola épülete és udvara Tudomásul veszi, hogy az intézményben katolikus keresztény nevelés valósul meg, ezért munkája során erre tekintettel van. Jelen munkaköri leírást a jogszabályi változás, vagy az intézmény gazdálkodási rendjének megváltozásakor az iskola igazgatója módosíthatja. Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök 6.5.8 Karbantartó munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: karbantartó Közvetlen felettese: az igazgatóhelyettes Kinevezése, munkaideje:  munkabére munkaszerződése szerint  naponta 5.00-13.00-ig Fenti időpontban köteles:


 Munkakezdés előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni, munkaruhába öltözve a munkára készen állni.  Megérkezéskor a jelenléti ívet aláírni, abban az érkezés pontos idejét beírni, ugyanúgy távozáskor is.  Munkaterülete:  Az iskola és óvoda egész területe.  Feladata:  Az előforduló kisebb karbantartási és javítási munkák elvégzése.  Különös tekintettel a:  Munkavállaló köteles a lakóépület és intézmény felügyeletét, a kapuk zárását, nyitását, valamint az udvari, kapualj-világítást biztosítani és kezelni, a járdát és a bejárati lépcsőt takarítani, a szükségnek megfelelően fagy esetén jégtől, hótól mentesíteni, szemetet a szemétgyűjtőbe helyezni.  Nyílászáró szerkezetekre – téli időszakban a fűtési rendszer takarékossága érdekében  Ivó kutak, WC-k, csapok ellenőrzése, javítása  Zárak, beépített szekrények biztonságosabbá tétele  Iskolai bútorok karbantartása, javítása, festése  Szakembert nem igénylő villamossági munkák elvégzése (konnektor, szekrények zárhatósága, égőcsere, kapcsolócsere)  Tantermek átrendezésekor, festésekor bútorok mozgatása a gondnokkal közösen  Üvegezési munkák elvégzése  Nyári szünetben besegít a karbantartási munkálatokba, valamint a bútorok mozgatásába, pakolásába  Tereprendezéskor az udvarokon alkalmanként segít  Anyagi felelősséggel tartozik a kiadott anyagok takarékos felhasználásáért, az eszközök rendeltetésszerű használatáért  Felelős a karbantartóanyag raktárért  Rendkívüli időjárás esetén be kell segítenie az udvarok és az iskola körüli járdák takarításába  Erre a célra rendszeresített füzetben minden nap az elvégzett munkáját rögzíti    

Fűtési időszakban: A kazánház és a hozzátartozó helyiségek és területek tisztántartása Az eseményfüzet naponkénti vezetése A tűzvédelmi és munkavédelmi, érintésvédelmi feltételek, illetve előírások betartása, az energiatakarékosság biztosítása  Az energia felhasználó gázkazánok, átalakító berendezések (vízlágyító) zavartalan üzemeltetésének biztosítása  A szükséges szabályozó és ellenőrző berendezések folyamatos figyelemmel kísérése. A feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésének érdekében azonnali intézkedés, illetve az üzemzavar azonnali jelentése  Kötelessége a tűzvédelmi, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartása.


 Tudomásul veszi, hogy az intézményben katolikus keresztény nevelés valósul meg, ezért munkája során erre tekintettel van.  Jelen munkaköri leírást a jogszabályi változás, vagy az intézmény gazdálkodási rendjének megváltozásakor az iskola igazgatója módosíthatja.  Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. 6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

6.7 Az osztályozó vizsga rendje Az év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:


a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola igazgatója előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 18.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 15.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál be kell jelentkezniük.

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért. 6.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a


házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló8 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. 8

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.


Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz,9 amelyet az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. További testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 1-1 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese 9

A 2012/2013-as tanévben az 1. és 5. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be.


rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

 Tanulószobai foglalkozások idején lehetőséget adunk a tanulóknak a másnapi felkészülésre, tanári felügyelettel a tanulás körülményeinek biztosításával. A tanulószobára jelentkezés önkéntes, de jelentkezés után kötelező a részvétel. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.  Szakkörök, szabadidős tevékenységek meghirdetése az intézményvezető feladata. 15 fő jelentkezése esetén a foglalkozások indíthatók. A foglalkozásokra a jelentkezés minden szeptember 1. hetében lehetséges, jelentkezés után a részvétel kötelező. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Szakkörök: sakk, rajz, színjátszó, katasztrófavédelem, természetjárás, elsősegély, német-, angol-, orosz-, szakkör, ikonfestés, néptánc népi játékok, mese- bábszakkör, újságírás, film fotó, informatika, fazekas szakkör, táblajátékok. 

A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.



Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.



A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.



A felzárkóztatások, korrepetálások, az IPR foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.



Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és falusi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti egy alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők.




A Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. telephelyeként művészeti alapképzés keretében zeneoktatás zajlik népi furulya és citera tanszakon. A tanulókat a tanév elején jelentkezés alapján szervezik. A foglalkozásokat, egyéni órákat az intézmény munkarendjéhez igazodva, az osztályfőnökökkel egyeztetve szervezik meg.



A Diamond Táncstúdió az Együttműködési megállapodás szerint az év elején jelentkezés alapján megszervezett csoportoknak táncoktatást tart művészeti alapképzés keretében. A foglalkozások megszervezésekor az intézmény munkarendjéhez igazodik.



A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei


7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:     

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5 Augusztus végén alakuló és tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is.10 A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

10

Jelenleg egyetértési jogot biztosít a partnerszervezetek számára a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.§ (3) bekezdése.


7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben három munkaközösség működik: a reál, a humán és a hitéleti munkaközösség. 7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak  

     

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a versenykiírások megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.


    

Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában és decemberében osztja szét az iskola igazgatója.


A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 7.5.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait,  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,  aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. 7.5.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. 7.5.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. 7.5.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.

7.5.5 Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,  részt vesz az iskola arculatának formálásában,  tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.


A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeget a pedagógusok között kell felosztani differenciált mértékben, a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,  ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,  címpótlékban való részesülése,  illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),  állami, fenntartói, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek.

8.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,


 a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A Szülői Munkaközösségnek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz-szabályok elfogadásakor.11 A Szülői Munkaközösségnek véleményezési joga van a következő kérdésekben:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,  a házirend elfogadásakor,  a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. A szülői munkaközösségnek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

8.4 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.

8.5 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési 11

Elrendeli a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 29.§ (3) bekezdése.


szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.6 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.


       

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki közösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

8.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.8.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.8.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

8.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyv vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy levéllel történhet.


Az osztályfőnök az ellenőrző könyvbe tett bejegyzés vagy levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 8.8.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 8.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.oktatas.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor ismertetjük.

8.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája


Iskolánk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete posztmodern társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg.  Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal. Szoros az együttműködés a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, A Klebersberg Intézményfenntartó Központ Szikszói Tankerületével. A kapcsolattartás módja a törvényi szabályozásnak megfelelően az igazgatón keresztül történik.  Fenntartónkkal, a Miskolci Apostoli Exarchátus apostoli kormányzójával és képviselőjével, oktatási referensével fontosnak tartjuk az élő kapcsolat ápolását.  A Miskolci Apostoli Exarchátus Gazdasági Hivatalával napi jó munkakapcsolatban állunk.  A görög katolikus egyházközségekkel kölcsönös kapcsolattartásra törekszünk: a homrogdi, selyebi, felsővadászi görög katolikus egyházközségekkel. Mivel tanulóink között más felekezetűek is vannak, kapcsolatot tartunk a homrogdi római katolikus, a tomori, selyebi, alsóvadászi református egyházközségekkel.  A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet szervezésében nevelőtestületünk részt vesz a szakmai és lelki továbbképzéseken. Az Intézet munkatársai segítenek bennünket szakmai és gazdasági tanácsadással is.  A községi, a járási és Megyei Önkormányzattal, valamint a Megyei Pedagógiai Intézettel jó a kapcsolatunk.  A miskolci egyházi iskolákkal való kapcsolattartás révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb megismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes emberi kapcsolatokban gyarapszik. A tanulóikkal rendezett találkozások az ökumené szellemét erősítik. De versenyeken is rendszeresen összemérik diákjaink képességeiket, tudásukat.  A kistérség önkormányzati iskoláival alkalmi kapcsolatokat ápolunk: sport- és szellemi vetélkedőkön való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, ezen iskolák meghívása iskolánk rendezvényeire.  Tanulóink rendszeresen részt vesznek a középiskolák felkészítő tanfolyamain és versenyein. Az osztályfőnökök és a pályaválasztási felelős nyílt napokra irányítják őket, szüleiket pedig szülői értekezletekre, hogy jobban megismerjék a középiskolákat.  Iskolánk megfelelő mérlegelés után tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel (Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Katolikus Karitász).  Nevelőmunkánk támasza a Szülői Közösség. A szülők segítenek rendezvényeink szervezésében és lebonyolításában.  8.8.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel, az iskolaorvossal és a védőnővel. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnő,  az ÁNTSZ tiszti-főorvosa 8.8.1.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere


Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 8.8.1.2 Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat  Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).  A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján.  A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján).  A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.  A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi.  Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.  Sürgősségi eseti ellátást végez.  Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.  Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

8.8.1.3 Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket,


     

leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

8.8.2 Ifjúságvédelmi feladatok Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.


Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

9.1.2 A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 9.2.1 Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – egy, országos versenyek előtt egy tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. 9.2.2 Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló egy órával (60 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. 9.2.3 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. 9.2.4 A középfokú oktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb két intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A 9.2.1. – 9.2.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.


9.3 A tanulói késések kezelési rendje A napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

9.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az


intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét és az elsőfokú határozatot a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti


 az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10. Az intézményi hagyományok ápolása 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Hagyományápolás területei: • Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények • Iskolaújság, iskolarádió • Iskolatörténeti emlékek gyűjtése

10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 

  

A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. Ezekre az évfordulókra a tanulóközösségek műsort készítenek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével. Az iskolarádión keresztül, vagy az iskola udvarán előadott műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának 10-20-50. stb. éves évfordulójáról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.


10.3 Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények     

Rajz-és népdaléneklési verseny, Sakkverseny, Tantárgyi és tehetségkutató versenyek, Egyházi ünnepekhez kapcsolódó rendezvények: advent, karácsony, húsvét, pünkösd, Farsang.

10.4 Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei A keresztény pedagógia alapköve: „a közösség nevel közösséget” elv. A keresztény személyiség kialakítása a hiteles keresztény példaadás során valósul meg. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy ők szeretve vannak Isten által, és ők is képesek más embert szeretni, megörvendeztetni. A vallási nevelés nem egyenlő a hitoktatással, amely a vallási ismeretek tényszerű elsajátítása. A vallási nevelés az iskola egészében valósul meg. Célunk, hogy az iskola arculatát, programjait, tanáraink és diákjaink gondolkodásmódját, beszédstílusát a keresztény értékek inspirálják. Eszközeink és lehetőségeink:             

hittanórák 3 felekezet szerint (görög katolikus, római katolikus, református) tanítás előtti és utáni imák közös ünnepi szent liturgiák osztálymisék nagyböjti és adventi lelki felkészülés, közös gyertyagyújtások tanulói és tanári rekollekciók a szentségi élet lehetősége nyári hittanos- és cserkésztáborok máriapócsi gyermekbúcsú patronáló egyházközségekkel való kapcsolattartás szülői értekezletek, szülői rekollekciók egyházi könyvek a könyvtárba katolikus újságok, folyóiratok megrendelése

Egyházi ünnepeink jelentős szerepet játszanak kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában. Megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, stabilitást adnak, szokásrendet és hagyományt alakítanak ki. Mivel a Görög Katolikus Egyház fenntartásában működik intézményünk, fontosnak tartjuk, hogy az itt tanuló gyerekek saját felekezetük szokásain és hagyományain túl mindannyian megismerkedjenek a görög katolikus szokásokkal és hagyományokkal is. E munkát iskolalelkészünk koordinálja. A tanítási napokra eső görög katolikus ünnepeken az összes diák és nevelő részvételével közös szent liturgián veszünk részt a homrogdi görög katolikus templomban.


Egyházi ünnepek: (a tanév során)

szeptember 8. szeptember 14. október 1. november 8. november 21. december 6. december 9. december 25. december 26. december 27. január 1. január 6. január 30. február. 2. március 25. március-április április 23. április-május május-június

Kisboldogasszony. Szűz Mária születése A Szent Kereszt felmagasztalása Szűz Mária oltalma Szent Mihály főangyal és a többi égi erők Szűz Mária bevezetése a templomba Szent Miklós püspök ünnepe Szent Anna foganása Karácsony Jézus születése Mária Istenanyasága Szent István első vértanú ünnepe Jézus névadása, Nagy Szent Bazil Vízkereszt, Jézus megkeresztelkedése Három szent főpap Gyertyaszentelő Boldogasszony. Jézus találkozása Simonnal Gyümölcsoltó Boldogasszony. Örömhírvétel Húsvét. Jézus Krisztus feltámadása Szent György nagyvértanú Áldozócsütörtök. Az Úr Jézus mennybemenetele Pünkösd. A Szentlélek eljövetele

10.5 Nevezetes napok szeptember 1. október 4. október 30. január 21. április 11. április 22. május első vasárnapja: május utolsó vasárnapja: május hónapban: június 13-15. június 15-25.

Tanévnyitó szent liturgia és ünnepség Az állatok világnapja (kiállítás, állatkedvencek bemutatója, vetélkedő). Takarékossági világnap A magyar kultúra napja A költészet napja A Föld napja. Anyák napja Gyermeknap Madarak és fák napja Ballagás – a 8. évfolyamosok búcsúztatása Tanévzáró szent liturgia, ünnepség és bizonyítványosztás.

10.6 A hagyományápolás külső megjelenési formái 10.6.1 Az intézmény jelvénye


10.6.2 Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete Ünnepi viselet: Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, iskolanyakkendő Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, iskolanyakkendő Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok és fiúk számára: tornacipő, fehér póló, melegítő.

11. Záró rendelkezések 11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 11.2

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Homrogd, 2013. március 31. Csépányné Szabolcsik Erika igazgató


1. Az iskolai könyvtár működési szabályzata Az iskolai könyvtár része a Homrogd Község Önkormányzata által működtetett Móra Ferenc Községi Könyvtárnak. A 2013.02.15-én kelt Együttműködési megállapodásban rögzített módon látja el az összetett feladatot. A Móra Ferenc Községi Könyvtár külön működési szabályzat szerint üzemel. Fenntartó: Homrogd Község önkormányzata 3812 Homrogd, Rákóczi út 4. Képviseli: Dr. Juhász Imre polgármester Működtető: Miskolci Apostoli Exarchátus 3526 Miskolc, Szeles út 59. Képviseli: Dr. Orosz Atanáz püspök exarcha mint fenntartója a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda intézménynek 3812 Homrogd, Kossuth út 150. Képviseli: Csépányné Szabolcsik Erika igazgató 1.

Az iskolai könyvtár adatai:

Név: Móra Ferenc Községi Könyvtár Székhely:3812 Homrogd, Kossuth út 150. Létesítés időpontja: 2011.09.01. Iskola típusa: általános iskola tel./fax: 46/454114; e-mail: [email protected] Tanulók létszáma: 210+39 (tagintézmény) fő A könyvtár kör alakú pecsétjének leírása: Móra Ferenc Községi Könyvtár 2.

A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

A könyvtár működését meghatározó jogszabályok és egyéb források: Törvények: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai és módosításai 1997.évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. I. törvény a Munka törvénykönyve 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről és az iskolai tankönyvellátásról


Rendeletek 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 110/2012- évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 16/2013 ( II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 20/2012.évi EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények elnevezéséről és működési rendjéről 23/2004.(VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - módosításaival 3/1975 évi MKM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szabályzat kiadásáról Intézményi szabályzók( HPP, SzMSz, Házirend ) Fenntartója: Homrogd Község Önkormányzata Működtetője: Miskolci Apostoli Exarchátus Közvetlen irányítója: az igazgató Könyvtár gazdálkodása: a könyvtár működésének feltételeit a Miskolci Apostoli Exarchátus biztosítja a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda költségvetéséből. A könyvtár használói: - a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda pedagógusai - a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda diákjai


- Homrogd község lakói Személyi feltételek: a könyvtári feladatok ellátását 1 fő, főállású könyvtárostanár biztosítja. Szakmai ellenőrzés, tanácsadás: Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet EMMI – könyvtári szakfelügyelet Az iskolai könyvtár munkájának értékelését – intézményvezetés, fenntartó kérésére - az Országos Szakértői jegyzékben szereplő szakember végzi 1. A könyvtár leírása 1.1 Földrajzi elhelyezkedése az iskola a falu központjában található. Könyvtárunk biztosítja tehát a falu számára is a könyvtári kölcsönzés lehetőségét meghatározott módon, külön kölcsönzési és használati renddel. 1.2.Tárgyi feltételek A könyvtár elhelyezése A könyvtár a Multimédiás oktatóházban kapott helyet. Két jól elkülöníthető részből áll, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a könyvtári órák mellett is folyhasson a kölcsönzés. Alapterülete: 50 m2 A könyvtár berendezése  Olvasóterem: Szabad polcos rendszer, tanulópadok és székek alkotják a berendezést, valamint egy számítógép asztal áll a látogatók rendelkezésére. A világítás természetes és mesterséges neon. Az aljzat padlószőnyeg.  Kölcsönzőtér A kölcsönzőtérben is szabadpolcos rendszer segíti a kölcsönzést, valamint egy tanári asztal, székkel és egy számítógép asztal áll a könyvtáros rendelkezésére. 1.3 Személyi feltételek A személyi feltételek a jelenleg hatályos jogi szabályozásnak megfelelően:  1 fő könyvtáros tanár A könyvtáros tanár munkaköri leírása a Szabályzat melléklete. Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.


Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a B.-A.-Z. megyei Pedagógiai Intézet könyvtárával és a KPSZTI könyvtárával, és együttműködik az iskola székhelyén működő Móra Ferenc Községi Könyvtárral. 2.Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.


Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: • előkészíti, az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt. • Közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, • Megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, • Folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, • Követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, • Az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, • A tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 4. Az iskolai könyvtár működése 4.1 A könyvtár vezetése, gazdálkodás, adminisztratív és szervező munka 4.1.1 Tervezés A könyvtár éves munkatervet készít, amelynek teljesítéséről beszámol minden tanév félévkor és év végén. A könyvtáros tanár részt vesz az iskola életét meghatározó események és dokumentumok előkészítésében, elkészítésében. 4.1.2 Gazdálkodás Az iskolai könyvtár feladatainak ellátáshoz szükséges anyagi feltételeket az intézmény költségvetésében biztosítja. Ehhez a könyvtáros tanár minden év november 30-ig javaslatot készít „Költségvetési terv” formájában. Az iskolaszintű könyvtári költségvetés elkészítése szükséges:  a könyvtári állomány fejlesztésére szolgáló összeg megállapításához,  a pedagógiai programban meghatározott nevelési-oktatási program dokumentumszükségletének megállapításához. A költségvetés elkészítéséhez a könyvtáros tanár kapcsolatot tart az iskola munkaközösségeivel, a DÖK-kel, a Szülői Szervezettel. A költségvetés elkészítéséhez alapdokumentum a könyvtár Gyűjtőköri leírása, amely a könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete. A fejlesztésre szánt keretet úgy kell a könyváros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a beszerzés folyamatossága és tervszerűsége biztosítható legyen. A könyvtár fejlesztése, fenntartása csak számla ellenében történhet, amelyről elszámolási kötelezettséggel közvetlenül a gazdasági vezető, illetve a fenntartó felé tartozik a könyvtáros tanár. A napi működéséhez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről s a szociális feltételekről az iskola gazdasági vezetője felel.


A könyvtáros tanár felel a könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok beszerzéséért.

5. Állomány gondozásával kapcsolatos feladatok a. A könyvtár állománya A könyvtár sajátossága, hogy a különböző felhasználói igények szerint szerveződött gyűjteményrészek, szolgáltatások a könyvtár szervezeti keretein belül, de külön, önálló egységként működnek: Kézikönyvtár Szabadpolcos, kölcsönözhető állomány: Szépirodalom epika, líra dráma krimi kötelező olvasmányok Ismerterjesztő irodalom 0-9 főosztály alapján. Külön gyűjtemények: tankönyvi, iskolatörténeti, helytörténeti gyűjtemény. tankönyvtár (az ingyenes diákok számára gyűjtött tankönyvek) folyóirattár médiatár (hang- és videofelvételek, CD-ROM-ok, egyéb audiovizuális és elektronikus információhordozók) 5.2 Gyűjteményszervezés Az állományalakítás: kétirányú tevékenység, részben az állomány folyamatos, céltudatos gyarapítása, másrészt tervszerű apasztása, csökkentése. Évente állományelemzéssel készített állomány fejlesztési terv, amely a gyarapodást és az éves apasztást szolgálja. A könyvtár gyűjteményének alakítását a felhasználók igényei mellett az intézmény éves munkaterve, alapdokumentumai befolyásolják. 5.3 Állományvédelem A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos. A könyvtár kulcsa az igazgatói irodában található, valamint egy példány a könyvtáros tanár, egy példány a takarító használatában. A könyvtár kulcsai a könyvtáros tanár, könyvtáros kivételével más személynek csak igazgatói engedéllyel adhatók ki. A munkanap végén a könyvtárban áramtalanítani kell és a biztonságtechnikai berendezések zavartalan, hibátlan működéséről meg kell győződni. A könyvtári állomány védelmében – a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően – poroltót kell elhelyezni. A helyiségek rendelkeznek tűzjelző berendezésekkel. A könyvtárban naponta fel kell porszívózni a szőnyegeket és havonta egyszer valamennyi polcot portalanítani kell.


Évente egyszer az elhasználódott, de tartalmában fontos dokumentumokat köttetésére, javítására keretet kell biztosítani, amely nem felhasználás esetén új könyvek beszerzésére fordítható. 5.4 Az állomány gyarapítása A könyvtári állomány gyarapítása a Gyűjtőköri szabályzatban (II. számú melléklet) megfogalmazott alapelvek szerint történik. Kiemelt gyarapítási szempontok: • Gondoskodik a nevelés és oktatás folyamatát segítő dokumentumok beszerzéséről. • A gyűjtemény gyarapításánál figyelembe veszi a könyvtár felhasználóinak javaslatait. A gyarapításnak mindhárom módjával él. Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. Vásárlás a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-vel kötött éves szerződés keretében esetenként készpénzes vásárlás egyéb rendelés útján. Ajándékozás A könyvtári állomány ajándék útján csak akkor gyarapodhat, ha az ajándékba kapott dokumentum megfelel a Gyűjtőköri szabályzatban foglaltaknak. Ajándékozás a jogszabálynak megfelelően jegyzőkönyv és jegyzék segítségével történik. Az ajándékozó tudomásul veszi, hogy az ajándékozott dokumentum a továbbiakban az intézmény tulajdonát képezi, s annak sorsáról az intézményvezetés dönt a könyvtáros tanár javaslata alapján. Amennyiben az ajándék tiszteletpéldány, az eljárás megegyezik az előbbiekkel. Csere A könyvtári gyarapodás módja a könyvtárak közötti csere lehetőség is. Állományba vétel Alapvetően a vonatkozó jogszabály, ill. szabvány alapján történik: (3/1975. KM-PM rendelet, MSZ 3448-78)


A dokumentumok 5 munkanap alatt állományba kerülnek beszerzési módtól függetlenül. Az állomány feltárása a Szirén akkreditált könyvtári program segítségével történik. A könyvtár által vezetett nyilvántartások: 1. Könyvek: Szirén akkreditált, integrált könyvtári program, évente kinyomtatva leltárkönyvként és csoportos leltárkönyv szerint. 2. Időleges megőrzésre szánt kiadványokról külön nyilvántartás: brosúra nyilvántartás Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok körébe tartoznak: gyorsan avuló kiadványok: jogszabálygyűjtemények, pályaválasztási tanácsadók, statisztikák gyorsan elhasználódó kiadványok: oktatási anyagok, tankönyvek, továbbképzésekhez használt kiadványok 3. Időszaki kiadványok: kardex, számítógépes feldolgozás után évente kinyomtatva 4. Hangfelvételek, CD-ROM-ok: számítógépes feldolgozás után évente kinyomtatva 5. Tankönyvek, videofelvételek: számítógépes nyilvántartás 6. Nem hagyományos dokumentumok: számítógépes nyilvántartás Az állomány apasztása Az állománykivonás fő célja, hogy a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelelővé formálja az állományt, az oda nem illő, elavult, fizikailag megrongálódott, vagy fölöslegessé vált kiadványoktól megszabadítsa. Az állomány csökkentése a vonatkozó jogszabály, ill. szabvány (3/1975. KM-PM, MSZ 3448-78) szerint évente a fizikailag illetve tartalmilag elavult dokumentumokat tartalmazza. Állományból kivonásra kerülnek az olvasók által nem használt (legalább 5 éve) dokumentumok is. Az elvesztett dokumentumok törlésre kerülnek a nyilvántartásból, ha nem az elvesztett dokumentummal teljes mértékben megegyező példánnyal pótolja az olvasó. A 3/1975 (VIII.17.) KM-PM rendelet alapján, a könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönvevőnél elveszett vagy megsemmisült, megrongált dokumentum esetén a következőképpen kell eljárni: • ha az elveszett, megsemmisült dokumentum – jellegénél fogva – egy másik példánnyal érdemben pótolható, új leltári számon nyilvántartásba kerülve, elfogadható. • ha az elveszett, megsemmisült dokumentum érdemben nem pótolható, a könyvtár a kölcsönvevőtől a dokumentum antikvár- forgalmi értékének pénzben való megtérítését követelheti. Az így befolyt összeget az iskola gazdasági vezetése kezeli. Tankönyvtár: A tankönyvek a gyorsan változó, avuló kiadványok körébe tartoznak, így kivonásukról – a hivatalos tankönyvjegyzék, változásaival összhangban – rendszeresen, tanévenként gondoskodni kell. Állományellenőrzés


A vonatkozó jogszabály értelmében (3/1975. KM-PM), az állomány jelenlegi nagysága miatt 4 évenként teljes körű állományellenőrzést kell végezni a jogszabályban előírt módon. Állományellenőrzésre kell, sor kerüljön akkor is, ha a könyvtári állomány tekintetében elhárítatlan esemény következett be. Elháríthatatlan esemény lehet: betörés, lopás, beázás, stb. A leltározás folyamatához a szükséges személyi feltéteket (minimálisan 2 fő) az intézményvezetésnek biztosítania kell. A letéti állományokat évente (legalább) egyszer ellenőrizni kell. Az ellenőrzés folyamatát a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell tervezni és lebonyolítani. 6. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása: • az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni • a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni • az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők: • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), • tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, • információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, • lexikonok és különböző alacsony példányú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, • tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása • könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása • nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése • tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait a község lakói, a nyitvatartási időben vehetik igénybe a használati szabályzat szerint. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni az iskola tanulóin és dolgozóin kívüli könyvtárhasználóknak. A könyvtárhasználat szabályai: A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap, a kölcsönözhető könyvek szám maximálisan 5 db. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési


szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata: A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni.

7. Záró rendelkezések 7.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 7.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. Homrogd, 2013. 02. 15. Csépányné Szabolcsik Erik igazgató Szakáczkiné Géczi Anna könyvtáros


1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

I.Gyűjtőköri szabályzat 1. A gyűjteményszervezést, állományfejlesztést meghatározó dokumentumok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012 EMMI rendelet a NKtv végrehajtásáról 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 110/2012 Kormányrendelet a Nemzeti Alaptantervről

1. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 1.1.

Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben az alsó tagozaton egész napos iskolaotthonos oktatás folyik. Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Homrogd Község Önkormányzata fenntartásában működik, korlátozottan nyilvános könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), melyet a Miskolci Apostoli Exarchátussal kötött együttműködési megállapodás alapján az intézmény működtet.

1.2

Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai

program

megvalósításában,

illetve

általános

nevelési

céljainkban.

Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve a vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok, szótárak stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a NAT 2012 szerint az informatika tantárgyban évi 3 óra évfolyamonként, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a könyvtári szoftverek és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.


2. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű nem nyilvános könyvtár amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása.E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2.1 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör:

A

dokumentumoknak

különböző

szempontból

meghatározott

köre.

A

szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai:Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: •

A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem

kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt szereztünk be. Ennek ellenére még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból, a tanulók újonnan jelentkező igényeire. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzésére is hangsúlyt fektetünk. •

A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a

tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen


hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia). • lakosságának

Iskolánkban hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók magas száma miatt és a falu figyelembevételével

szeretnénk

a

könyvtári

állományt

olyan

szépirodalmi,

ismeretterjesztő, vallásos művekkel is bővíteni, amelyek a szabadidő hasznos eltöltésében nyújtanak segítséget. 3. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, nem nyilvános könyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát.

3 A könyvtár állománya fő és mellék gyűjtőkör szerint 3.1 A főgyűjtőkör: Az iskola pedagógiai programja alapján, az egyházi, különösen a görögkatolikus kapcsolódású állományok, illetve kiemelt tantárgyak nem a teljesség igényével. A község felé mindent gyűjt nem a teljesség igényével. Az oktató-nevelő munka nélkülözhetetlen segédeszközeit jelentő kézi és segédkönyvek : - általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák - szótárak, fogalomgyűjtemények, adattárak, atlaszok - kézikönyvek, monográfiák - ismeretközlő irodalom a műveltségterületeknek megfelelő súlyozással. - kötelező és ajánlott magyar nyelvű olvasmányok - pedagógiai szakirodalom - tankönyvek, amelyeket használ az intézmény - a tantárgyaknak megfeleltetett periodikák - a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók - művészfilmek, megfilmesített kötelező olvasmányok, rajzfilmek


3.2 A mellékgyűjtőkör: - a továbbtanulásra felkészítő ismerethordozók - a tananyagon kívüli ismeretszerzést szolgáló dokumentumok - periodikumok

3.3 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról: 3.3.1 Írásos nyomtatott dokumentumok - könyv - periodika - brosúra

3.3.2 Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok - hangzó dokumentumok - hangos-képes dokumentumok (videokazetta, CD-ROM, DVD)

3.3.3 A beszerzés forrásai Az állomány vétel, csere, ajándék útján gyarapodik. Az iskola költségvetésében a könyvtárfejlesztésre szánt összeget dokumentumok beszerzésére fordítjuk a Gyűjtőköri szabályzatban meghatározottak figyelembevételével. A vásárlásokat könyvesboltokban, antikváriumokban, a kiadóknál, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-nél, vagy az interneten bonyolítjuk le. Az iskolai könyvtár állományába ajándék útján is csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek.

3.4 A gyűjtés szintje és mélysége: Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmának gyűjtését sem vállalhatja fel, de az a cél, hogy az egy-egy tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással teljes legyen.


A tankönyvek gyűjtése is kiemelten fontos, gyűjtjük az iskolában használt tankönyveket a teljesség igényével 2-2 példányban.

3.5 A gyűjtés terjedelme és szintje

A gyűjtés mélysége

1. Kézikönyvtár Lexikonok, enciklopédiák 

Általános lexikonok

teljességre törekedve



Általános enciklopédiák




Szaklexikonok



Szakenciklopédiák

Szótárak( nem tanított nyelvek) 

egynyelvű magyar szótárak



magyar - német nyelvű szótárak



német egynyelvű szótárak



német – magyar szótár

teljességre törekedve teljességre törekedve

válogatva erősen válogatva erősen válogatva válogatva( csoportnyi) válogatva( csoportnyi)

Albumok 

képzőművészeti albumok

erősen válogatva



fotóalbumok

erősen válogatva

Monográfiák

erősen válogatva

Térképek, atlaszok

válogatva

Homrogd gyűjtemény


Iskolatörténeti gyűjtemény

kiemelt fejlesztéssel

Iskolai alapdokumentumok

teljességgel

Tankönyvgyűjtemény


Szépirodalom Házi és ajánlott olvasmányok

teljességgel


Epika

válogatva

Lírai alkotások

válogatva

Dráma

válogatva

Tematikus antológiák

erős válogatással

Ismeretközlő irodalom Szakkönyvek általában

erősen válogatva

000 

Általános művek

erősen válogatva

o Könyvtári szakirodalom

válogatva



Filozófia

erősen válogatva



Vallás

erősen válogatva



Szociológia

erősen válogatva



Pedagógia


100

200

300

o tanulásmódszertan




Néprajz



matematika

válogatva



fizika

válogatva



kémia

válogatva



biológia

válogatva

válogatva

500

600 Alkalmazott tudományok

erősen válogatva

700 

Zene



Képzőművészet



Színház, film

válogatva



Sport

válogatva



Szabadidő

válogatva



nyelvészet

válogatva

válogatva erősen válogatva

800




irodalomtörténet országonként



ajánlott és kötelező olvasmányokhoz

válogatva teljességre törekedve

900  földrajz

válogatva

 útikönyvek

erősen válogatva

 történelem

válogatva

Periodikák Pedagógiai folyóiratok

válogatva

A tantárgyak módszertani folyóiratai

erős válogatással,

Könyvtári szakmai folyóiratok


Iskolaújság

teljességgel

Audiovizuális és elektronikus dokumentumgyűjtemény tartalmi szempontból A tantárgyakhoz kapcsolódó dokumentumok


Prevencióval, egészségvédelemmel kapcsolatos filmek

válogatással

Rendezvényeinkről készült filmfelvételek

válogatással

A magyar és egyetemes zenetörténet alkotásai

erőteljes válogatással

A gyűjtemény formai szempontból Hagyományos dokumentumok Nem hagyományos dokumentumok

erőteljes válogatással válogatva



CD



DVD

válogatva



CD-ROM

erőteljes válogatással.

(zenei)

Iratok (iskolatörténet)

válogatva


A gyűjtőköri szabályzat ötévente kerül felülvizsgálatra.

2013. február 15. Készítette:

Szakáczkiné Géczi Anna könyvtáros tanár

Jóváhagyta:


Csépányné Szabolcsik Erika igazgató 2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

1.Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1.1 A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri a helyi lakosoktól: • név (asszonyoknál születési név), • születési hely és idő, • anyja neve, • állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják, melyről a könyvtárostanár igazolást ad. Az adatokat a könyvtár a nyilvántartási rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 1.2 A könyvtárhasználat módjai • helyben használat, • kölcsönzés, • könyvtárközi kölcsönzés, • csoportos használat 1.2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • a kézikönyvtári állományrész, • a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. 1.2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár adhat ki. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb öt dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal


meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje: Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez, a könyvtáros tanár órarendjéhez (22 óra). A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtár nyitva tartási ideje: hétfő 11.00 – 15.00 kedd 11.00 – 15.00 szerda 11.00 – 17.00 csütörtök 11.00 – 15.00 péntek 11.00 – 15.00 1.2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség.A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 1.2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 2. A könyvtár egyéb szolgáltatásai • információszolgáltatás, • szakirodalmi témafigyelés, • irodalomkutatás,


• ajánló bibliográfiák készítése • internet-használat • fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) 3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez 1.Katalógusszerkesztési szabályzat 1.1 A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal, valamint a Szirén könyvtárkezelő programmal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet, mely a könyvön található. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: • raktári jelzet • bibliográfiai és besorolási adatokat • ETO szakjelzeteket • tárgyszavakat 1.2 A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés • kiadás sorszáma, minősége • megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám • megjegyzések • kötés: ár • ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel 1.3 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.


A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.4 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - papíralapú, de számítógépen nyilvántartott (tervezzük a digitális nyilvántartást pl. a SZIRÉN könyvtári program segítségével.


4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/ II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: • Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. • 2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás osztály A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása


Az iskolai könyvtár külön kezeli „Tankönyvtár” elnevezéssel az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Öt évente leltárlistát készít: • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) • listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) • listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5. Kártérítés Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.


5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint  Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása 

felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,



kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,



folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:



azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,



felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)



munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.



minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,



a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,



statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,



minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,



gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,




a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,



minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,



kezeli a tanári kézikönyvtárat,



elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,



kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,



lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,



minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,



minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,



biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,



felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

 Homrogd, 2013.02.15. CsépánynéSzabolcsik Erika igazgató Szakáczkiné Géczi Anna könyvtáros Nyilatkozat A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége a szabályzat módosítását 2013. március ….-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért.Az SZM a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSzrendelkezésekhez egyetértését adja. Homrogd, 2013. március ….


..…………………………… ……………. a Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. március …-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Homrogd, 2013. március ... ……………………………… …………… a Diákönkormányzat vezetője Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat A Miskolci Apostoli Exarchátus a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Szervezeti és működési szabályzatának módosítását jóváhagyja. Miskolc, 2013. március ... P.h. …………………………… ……………


2.számú melléklet

ADAT ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. A szabályzat célja, jogi alapja, alapfogalmak 1.1. A szabályzat célja Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek: o o o o

1.2. 1.3.

az alkalmazotti nyilvántartásra, a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára, az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére, biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására.

A szabályzat jogszabályi alapja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 12/2012 EMMI rendelete a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) korm. rendelet.

1.4.

Adatvédelmi alapfogalmak:

Adathordozó: papíralapú, mágneses alapú, elektronikus vagy bármilyen más technikájú adattároló, adattovábbító, távadat-átviteli eszköz. Adatkezelés: a személyes adatok gyűjtése, felvétele, megváltoztatása, betekintése, feldolgozása, felhasználása, tárolása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala és további felhasználásuk megakadályozása. Adatszolgáltatás: egy vagy több személyre vonatkozó nyilvántartott adatokról harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása / teljesítője a személyügyi dolgozó /. Adattörlés: a nyilvántartott adatnak az adathordozóról való nyomnélküli / helyreállíthatatlan eltávolítása. Adatrögzítés: az adatok érdemi mérlegelés nélküli nyilvántartásba vétele, számítástechnikai adathordozóra való felvitele.


Adatvédelem: A nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásnak megakadályozása. Betekintés: egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése az adathordozón, a személyügy hivatali helyiségben. Másolat: A nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő megsokszorozása, vagy kivonata, Személyes adat: a természetes személyre vonatkozó, vele kapcsolatba hozható információ mindaddig, amíg az érintett személy beazonosítható az adat alapján. Különleges adat az egészségi állapotra vonatkozó személyes adat / más nem tartható nyilván / Üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése.

2. Jogosultságok és felelősségi szabályok 2.1.

Általános eljárási szabályok

Minden alkalmazott, aki munkavégzése során vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős:  az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért,  a tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért,  azért, hogy az adatok illetéktelen személy tudomására, birtokába ne juthassanak. A alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézményben felelősséggel tartozik:    

az intézményvezető, a személyzeti feladatot ellátó gazdasági vezető, ügyintéző és iratkezelő, az érintett alkalmazott felettese, az alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében.

2.2. Az intézményvezető joga és felelőssége: Az intézményvezető irányító tevékenységével összefüggésben felelős:   

az adatvédelmi szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetéséért, a jogszabályok és helyi követelmények közzétételéért.

Az intézményvezető jogosult a teljes személyi nyilvántartásba és az összes iratanyagaiba betekinteni, a személyügyi munkavégzést bármikor ellenőrizni. Írásos kérésre kizárólagosan jogosult az intézmény nyilvántartásából – betartva az adatvédelmi jogszabályokat – a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni.


TELJES KÖRŰ JOGOSULTSÁG ÉS ADATVÉDELMI FELELŐSSÉG Minden olyan vezető, ügyintéző, /adatrögzítő/, aki adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezel személyügyi feladatokat is ellát. A munkavégzéshez szükséges teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel, valamint felelősséggel rendelkező személyek köre korlátozott az intézményben. Jogosultságuk kiterjed: az adatrögzítésre /adatfelvétel, jogszerű adatmódosítás/, a betekintésre, feldolgozásra, a felhasználásra és a másolatkészítésre, az adattárolásra és jogszerű továbbításra. Az intézmény alkalmazottainak adatvédelmi kötelezettsége kiterjed az intézményi személyi állomány teljes körére, valamennyi nyilvántartott adatra. Adattörlés és helyesbítés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, csak vezetői engedéllyel történhet. A személyzeti feladatot ellátó gazdasági vezető és iratkezelő felelősségi körén belül köteles gondoskodni az adatkezelési tevékenység során arról, hogy a személyi irat:   

megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek, csak olyan adat kerülhessen rá, amely adatforráson alapul, valótlan adatot ne tartalmazzon, és ha kétely merül fel, tájékoztassa az intézményvezetőt.

Az intézményvezető teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai:  

igazgatóhelyettes, iskolatitkár

Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, valamint a belügyminiszter által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, az adatkezelő helyiségekbe beléphetnek és betekinthetnek, megismerhetik az adatkezelés minden fázisát az iratanyagokkal együtt. Részleges körű jogosultság és adatvédelmi felelősség

1.

Az intézményben a következő munkaköri beosztásban dolgozó személyek látnak el részleges jogosultsággal személyügyi feladatokat:  

iskolatitkár, könyvelő,


 gazdasági ügyintézők,  számítástechnikai feladatokat ellátó munkatárs. Az iskolatitkár az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal és adatvédelmi kötelezettséggel rendelkezik. A könyvelő munkatárs az illetményszámfejtéshez szükséges adatok vonatkozásában részleges adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, üzemeltetési jogosultsággal és adatvédelmi kötelezettséggel bírnak. A személyügyi nyilvántartás számítástechnikai programfejlesztője, karbantartója a nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, jogosultsága a betekintésre és a feldolgozásra terjed ki.

2.

Az alkalmazottak betekintési és adatváltoztatási joga, felelőssége

Az intézmény köteles biztosítani, hogy az alkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. Az alkalmazott jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek érdekében az intézmény személyzeti adattovábbítási nyilvántartást vezet, melyet az adat kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az alkalmazott akkor kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, törlését, ha ezt alátámasztja az eredeti közokirattal. Ebben az esetben a gazdasági ügyintéző teles teljesíteni a megalapozott kérést. Az alkalmazott vezetője felelősségi körén belül minden esetben köteles az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK A személyi adatkezelés általános szabályai Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény – és annak felhatalmazása alapján – a helyi önkormányzat elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges.


Személyes adatok feldolgozása Az adatfeldolgozásnak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletek jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. Az alkalmazottal az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt és a célját. A személyügyi adatok igazolása, megalapozása Az alkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi munkatárs vezetheti, akit az adatnyilvántartás és a tárolás minden szakaszában terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyügyi alkalmazott személyi iratra adatot, megállapítást csak akkor tehet, ha azt a következők alapozzák meg:      

eredeti közokirat, vagy közjegyző által hitelesített másolat, az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet. A személyzeti feladatot ellátó dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel.

Bírósági jogérvényesítés és kártérítés Az érintett jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. SZEMÉLYI IRATFAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSA 1.

A személyi irat fogalma és fajtái

Személyi irat minden –bármilyen anyagon és eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor,


illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Az alkalmazott személyi iratfajtái:     2.

a személyére vonatkozó iratok /személyzeti iratok/ az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok, egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos iratok, az alkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok

A személyi iratok köre és csoportosítása

2.1. A személyi anyag iratai          

alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatai, minősítés, értékelés iratai, kinevezés, besorolás, az átsorolások, vezetői megbízás és ezek módosulása, hatályos fegyelmi ügyek iratai, az alkalmazotti jogviszony megszűnésének iratai, az áthelyezésről rendelkező iratok, az alkalmazotti igazolás másolata

A fenti iratokat minden esetben együtt kell tárolni.

2.2. Az alkalmazotti jogviszony egyéb iratai 2.2.1. Az alkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok:  pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozatok,  fizetés nélküli szabadság, / GYÁS, GYED, GYES, saját lakásépítés, hozzátartozó ápolás, külföldre utazás, stb. / 2.2.2. Juttatásokkal kapcsolatok iratok:  kitüntetés, jubileumi jutalom  díjak és más elismerések, címek,  munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés,  tanulmányi szerződés,  munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, 2.2.3   

Az alkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok: szociális támogatás, egyéni kérelmek, betekintési kérelem, munkaképesség csökkenés, a munkaviszonyba beszámítható idő,


       

besorolással kapcsolatos adatok, munkavégzés alóli mentesség igazolása, közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, szakértői vizsga, egyéb képzettség, szakértői okiratok másolatai.

2.2.4. Az illetménnyel összefüggő iratok  a fizetési letiltás iratai

A SZEMÉLYÜGYI ADATKÖR ÉS NYILVÁNTARTÁS 1.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatköre

1.1. Személyes adatok:  neve / leánykori neve /,  születési helye, ideje,  anyja neve,  lakóhelye / lakcím, tartózkodási hely, telefonszám /  állampolgársága,  családi állapota,  gyermekeinek születési ideje / eltartottak száma, kezdete / 1.2. Képesítések  . legmagasabb iskolai végzettsége / több esetén valamennyi /,  . szakképzettsége / bizonyítványok, diplomák, oklevelek /,  . iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései,  . meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai,  . tudományos fokozata,  idegennyelv-ismerete. 1.3. Munkaviszonyok  korábbi munkaviszonyok időtartama,  a munkahelyek megnevezése,  beosztások, besorolások,  a megszűnés módja. 1.5. Az alkalmazotti jogviszony adatai  Az alkalmazotti jogviszony kezdete,  erkölcsi bizonyítvány száma, kelte,  szakvizsga adatai,  a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok,




szolgáló időtartamok.

1.6. Az intézményi munka jellemzői  az alkalmazó intézmény neve, székhelye,  az intézményi alkalmazotti jogviszony kezdete,  az alkalmazott besorolása, besorolási időpontja,  vezetői megbízás, FEOR szám,  a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai,  a minősítések időpontja,  hatályos fegyelmi büntetése. 1.7. Az alkalmazotti jogviszony megszűnése  időpont,  mód,  a végkielégítési adatok. Az alkalmazott további, különleges adatai  munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és annak jogosultja,  szabadság, kiadott szabadság,  alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,  az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  alkalmazott munkáltató felé való tartozásai, azok jogcímei,  a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az alkalmazott tájékozódási joga Az alkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. Az alkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés:  céljáról, jogalapjáról, időtartamáról,  az adatfeldolgozó nevéről, címéről, / székhelyéről /,  az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről,  arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.  A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE 1. A személyi iratok iktatása, nyilvántartása 1.1. Elkülönített gyűjtőszámú iktatás A személyi iratok külön számtartományon belüli, gyűjtőszámon való iktatása az intézmény iratkezelési és ügyviteli szabályai szerint történik. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuk szerint csoportosítva, keltezésünk sorrendjében, az e célra kialakított név szerinti iratgyűjtőben kell tartani. A személyi iratokból másolati példányt az iktató kézi irattárába nem kell elhelyezni. Az iratgyűjtőben az iratokat az iratcsoport elnevezésével ellátott kemény kartonlappal kell elhatárolni az áttekinthető kezelhetőség érdekében.


Az iratgyűjtő előlapja után tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az elhelyezett iratokat az alkalmazotti alapnyilvántartás szerkezeti rendjében nyilván kell tartani. A tartalomjegyzéken tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 1.2. A személyügyi iratok nyilvántartása A személyügyi iratok általános iratkezelési és nyilvántartási szabályai az ügyviteli és iratkezelési szabályzatban találhatók. Jelen szabályzat csak az eltéréseket tartalmazza. A személyi iratok más intézménynek történő átadása esetén az intézménynél:  a lezárt tartalomjegyzék másolata,  irattári példányok,  és az átadólevél marad. A tartalomjegyzék lezárása az utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését jelenti. A gazdasági vonzatú iratoknak a biztonságos kezelése a gazdasági iroda helyiségében történik. A bérszámfejtéshez kapcsolódó személyi adatokat tartalmazó kimutatások, nyilvántartása, tárolása, őrzése – a racionális munkavégzés érdekében – a gazdasági szervezeti egység feladat. Az alkalmazott részére ki kell nyomtatni a személyi adatokat tartalmazó iratokat:  adatainak első alkalommal történő felvételekor,  áthelyezéskor,  közszolgálati jogviszony megszűnése esetén.  VII. A SZEMÉLYI IRATOK TÁROLÁSA, IRATTÁROZÁSA 1.1.1. A személyzeti iratok tárolása Az intézmény személyzeti iratanyagainak kezelése és tárolása csak fokozott biztonsági helyiségekben és feltételek megvalósulása mellett történhet. A személyzeti iratok tárolása az alkalmazotti munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten történik. A névre szóló személyi iratgyűjtőben tartott, és a folyamatos elhelyezéssel bővülő iratállomány biztonságos tárolása / személyzeti irattározás / a gazdasági vezető hivatali helyiségben történik. 1.1.2. A személyügyi anyag irattározása, őrzése A közszolgálati jogviszony megszűnése után az alkalmazott személyi iratait az intézmény irattárában kell elhelyezni. A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. A személyi iratanyag áthelyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját, az iratkezelő aláírását. Az intézményi irattárban elhelyezésre kerülő „ régi anyag” elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, helyettese és a személyzeti vezető férhessen hozzá. A személyi iratok az intézmény tulajdonát képezik. Az iratokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.


Az alkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat, - amennyiben a jogviszony nem jött létre, - az érintettnek, a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak vissza kell adni. E szabály betartása minden esetben kötelező, az érintett adatvédelmi jogai miatt.

AZ ADATTOVÁBBÍTÁS ÉS AZ ADATVÁLTOZÁSOK 1. Az adattovábbítás teljesítési rendje Az alkalmazotti alapnyilvántartásból csak az intézményvezető, és az általa felhatalmazott gazdasági ügyintéző szolgáltathat adatot a bérszámfejtés elvégzéséhez. Ezen a külső szervezeten kívül adatot a fenti személyek csak a jogszabályban meghatározott esetekben szolgáltathat. 2. Az alkalmazotti adatváltozások Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 8 napon belül írásban bejelenteni, és okirattal igazolni a személyügyi illetékes munkatársnak:  név, lakcím, ideiglenes tartózkodási hely címe,  családi állapot,  eltartott gyermek / név, születési idő, eltartás kezdete /,  iskolai végzettség, szakképzettség,  tudományos fokozat,  állami nyelvvizsga,  iskolai végzettség, szakvizsga, stb. A bejelentett és igazolt adatváltozást a gazdasági vezető/pénzügyi előadó a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A központosított illetmény számfejtési rendszerben tárolt adatok változását minden hónap 15-ig kell a bérszámfejtő szervezethez továbbítani. 3. Adathelyesbítés A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyes adatot törölni kell, ha  kezelése jogellenes,  az érintett jogszabály alapján kéri,  az adatkezelés célja megszűnt. A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. 4. Az alkalmazott távollétének jelentése A jogcímek megállapítása és a helyettesítés érdekében a különböző távolléteket a jogszabályban meghatározottak szerint, előre kell engedélyeztetni. 5. Az áthelyezés dokumentálása Az áthelyezéshez a hozzájárulás megadása nem kötelező. Elfogadása esetén a három fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről:  adott időponttól hozzájárulás az áthelyezéshez,  munkakör, illetmény, szabadság,




a fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások.

BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE 1. A fizikai védelem szabályai 1.1. Jelszó használata A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát, ennek biztosítását adatkezelőnként különböző azonosító jelszókkal kell lehetővé tenni. A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg. A személyügyi nyilvántartás adatkezelőinek névsorát a hozzáférési jogosultságot biztosító egyénenkénti azonosító jelszavakkal együtt kell nyilvántartani és tárolni! Az azonosító jelszavakról készült, szolgálati „ titkos kezeléssel” ellátott nyilvántartási dokumentációt az intézményvezető lemezszekrényben kell tárolni. 2. Az üzemeltetés biztonsága A személyügyi adatkezelést végző helyiségekbe az ott dolgozókon kívül csak a következők léphetnek be:  a személyügyi szervezet felelős vezetője,  a saját konkrét ügyében eljáró alkalmazott és felettese,  az új felvételre jelentkező munkavállaló,  az ellenőrzésre jogosult személyek. A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. A személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatú számítógépes rendszer nem férhet hozzá. A jelszavak szükség szerinti változtatása is a gazdasági vezető feladata. A számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a gazdasági vezető felhatalmazásával változtatható meg. 2.1. Nyilvántartott személyi adatok biztonsági mentése  az adatkezelést végző személyeket,  a kezelt adatokat,  a végzett mentéseket, amelyeket a számítógép merevlemezére kell elvégezni. 2.2. A távadat átviteli rendszer biztonsága Az intézmény távadat átviteli rendszerén visszakapott alkalmazotti nyilvántartási adatokat a központi számítógépre kell telepíteni. A gépben kezelt adatokhoz – saját jelszava felhasználásával – kizárólag a gazdasági vezető és a pénzügyi előadó, és a rendszergazda férhet hozzá. A távadat-átviteli biztonságnak mindenkor meg kell felelnie a követelményeknek. X.

AZ ADATBIZTONSÁG CÉLJA ÉS A BETEKINTÉS RENDJE

1. Az adatbiztonság célja és a személyes adatok védelme Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó köteles:


 gondoskodni az adatok biztonságáról,  a biztonsági intézkedéseket megvalósítani,  betartani az eljárási szabályokat. A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:  felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes,  pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek,  tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. 2.

A személyi adatbiztonság feladatai

Az adatbiztonsági szabályok betartása biztosítja, hogy:  a személyi adatkezelő manuális és számítástechnikai eszközeihez és az adathordozókhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá,  a személyi adatok, iratok tartalma ne legyen megismerhető, lemásolható, módosítható vagy eltávolítható,  az adatkezelésre használt eszköztárba illetéktelen bevitelt ne hajtsanak végre,  az adatkezelésre használt távadat – átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzá ne férjenek,  csak azonosítható és hozzáférési jogosultsággal rendelkezők kezelhessék a személyzeti iratokat, rögzítsék és továbbítsák a személyi adatokat.  A személyi iratkezelés helyiségeinek biztonsági rendje A személyzeti iratgyűjtők és a benne elhelyezett iratok kezelése és tárolása a következő biztonsági feltételek mellett történik:  a helyiséget munkaidőben is zárva kell tartani, ha nem tartózkodik benne senki,  a helyiség ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik. a munkavégzést követően az iratokat biztonsági zárral elzártan irattárolóban: páncél- vagy lemezszekrényben kell tartani. 3.

A személyi iratokba történő betekintés szabályai

Más alkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak betekinteni:  az intézményvezető,  az alkalmazott felettese,  a minősítést végző vezető,  a törvényességi ellenőrzést végző személy,  a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,  munkaügyi per kapcsán a bíróság,  feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok,  az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörükön belül. A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló írásos kérelmére ki kell nyomtatni azokat a számítógéppel vezetett adatokat, amelyekre a betekintési joga kiterjed.


AZ ADATBIZTONSÁG SZABÁLYAI 1. A fizikai biztonság rendje A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak:  az adathordozó eszközök helyiségeit a biztonsági előírásoknak megfelelően kell kialakítani, és fokozottan kell védeni az illetéktelen behatolás, a tűz vagy a természeti csapás ellen,  személyek belépése csak hivatalos feladataikkal összhangban történhet,  a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát /jelszó/ szolgálati titokként kell kezelni;  biztosítani kell, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági dokumentációját csak felhatalmazott személyek érjék el. 2. Az üzemeltetési biztonság rendje Különösen fontosak az alábbi szempontok:  .össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára jogosított személyek névsorát, azonosítóikat, jelszavait és feladataikat, ellenőrizni kell adatokhoz való hozzáférés személyi kulcsait, melyeket szükség szerint változtatni kell,  biztosítani kell, hogy a rendszer elemei csak illetékes személy által legyen változtatható,  a dokumentumokat úgy kell kezelni és tárolni, hogy elcserélésük, elvesztésük kiküszöbölhető legyen,  intézkedések megvalósításával /biztonsági másolatok készítésével/ a számítástechnikai üzemzavarok hatását ellensúlyozni kell. 3. A technikai biztonság rendje Fontos szabályozási szempontok:  az adatok, programok rongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni,  az adatállományokat úgy kell kezelni, hogy megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen,  a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni,  a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell,  programfejlesztés, próba céljára valódi adatok nem használhatók. IRATKEZELÉS ÉS ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI 1.

Iratkezelés

Az intézménybe érkező leveleket, iratokat az igazgatóühelyettes, az egyéb küldeményeket pedig az e feladattal megbízott dolgozó veszi át. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.


A névre szóló leveleket a címzetthez felbontás nélkül kell továbbítani. Amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontás után vissza kell juttatni az iskolatitkárhoz, aki iktatószámmal látja el. Az intézménybe érkezett és azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként csoportonként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. Az iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, valamint az irat mellékleteinek számát. A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, a különböző felhívásokat nem kell iktatni. Továbbképzésekre, tanfolyamokra, előadásokra szóló felhívásokat csak abban az esetben kell iktatni, ha az adott képzésre, előadásra van jelentkező. Ebben az esetben a jelentkezési lappal azonos számú iktatószámot kell adni. Az iktatott iratokat a kijelölt személynek át kell adni, aki az elintézést követően a válasz levéllel /egyéb dokumentumokkal/, együtt visszaadja az iskolatitkárnak, aki – ha szükséges – a postázásról és az irattárban való elhelyezéséről gondoskodik. Ez alól kivételt képez az 1-es és 7-es sorszámmal kezdődő iratanyag, amelynek az elhelyezése a gazdasági irodában történik. 1.1. Iratkezelés e-mail esetén Az e-mailen érkezett iratokat is el kell látni iktatószámmal. Az e-mailek küldésével/fogadásával megbízott ügyintéző naponta kétszer ellenőrzi, hogy az intézmény email címére érkezett-e levél. A beérkezett leveleket a nyomtatás után ellátja iktatószámmal és a levél címzettjének átadja. Az e-mailen továbbított leveleket is el kell látni iktatószámmal, csatolt file-ként továbbítja a címzetthez. E-mailen történő levelezés esetén is alkalmazni kell az 1. pontban felsorolt iratkezelési szabályokat. 1.2. Iratkezelés fax esetén Megegyezik az 1.1. pontban foglaltakkal.

2.

Tanügyi nyilvántartások kezelésének rendje

2.1. Beírási napló 2.2. Az intézménybe felvett tanuló nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. Beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

2.3.

Törzslap

Az iskola a tanulókról – a felvételt követő 30 napon belül – törzslapot állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2.sz. mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában


a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. Bizonyítvány

2.4.

A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványba kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni az alapvizsga, az érettségi vizsga, illetve a szakmai vizsga letételét. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján- kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. A tantárgyfelosztás és órarend

2.5.

Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának, a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. 2.5 Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége az intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz, továbbá, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és azt az intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen a elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 3.

A tanügyi nyilvántartások vezetése

A pedagógus köteles nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz kapcsolódó ügyviteli tevékenységet elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartás.    

Bélyegző használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek gazdasági ügyintéző,


  

A bélyegző nyilvántartásról vezetett hitelesített dokumentumot a gazdasági ügyintéző vezeti. A bélyegző megőrzésével, tárolásával megbízott személyek: gazdasági vezető, iskolatitkár

Homrogd, 2013.02.15. Csépányné Szabolcsik Erika igazgató


Nyilatkozat A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége a szabályzat módosítását 2013. március 22-ei ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Az SZM a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Homrogd, 2013. március 22. ..…………………………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat

A Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. március 25-ei ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja.

Homrogd, 2013. március 25. …………………………………………… a Diákönkormányzat vezetője Az iskolai SzMSZ-t az iskola nevelőtestülete 2013 év 03 hó 27. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Homrogd, 2013. 03. 27. …………………………………… igazgató Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat A Miskolci Apostoli Exarchátus a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda Szervezeti és működési szabályzatának módosítását jóváhagyja.

Miskolc, 2013.

P.h. …………………………………………

Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda SzMSz Szervezeti és működési szabályzat

Recommend Documents