Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógia Tanszék Európa-tanulmányok 2. Tanár: Dr. Kereszty Orsolya
Hollandia és Kanada oktatási rendszerének összehasonlítása
Molnár Attila Károly MOATACP.ELTE
Amikor az oktatás rendszeréről gondolkodunk, először talán mindnyájan önmagunkat helyezzük a téma középpontjába, és onnan figyeljük a bennünket körülvevő rendszer egyre táguló univerzumát. Ahogy ezt tesszük, mind bővebb képet kapunk lehetőségeinkről, helyzetünkről. Mivel több-kevesebb évet mindenki eltöltött az iskolapadokban, némi tapasztalattal rendelkezünk az egyes oktatási formák „jó” és „rossz” voltáról – de vajmi keveset tudunk az oktatás helyzetéről a világ olyan területein, ahol még talán nem is jártunk. Ebben a dolgozatban a vizsgálandó terület Hollandia és Kanada.
Miben különbözik és miben hasonlít a két ország? Visszatekintve általánosan a történeti fejlődésre, találhatunk olyan pontokat az időben, ahonnan az egyes korszakokat számítjuk. Az is igaz, hogy ezek a pontok nem feltétlenül élesek, mindenesetre abban megegyezik a tudomány, hogy mely évszázadra mutatnak vissza a korszakok kezdetei. Mind Hollandia, mind Kanada iskolarendszerének törvénybe foglalása évszázados múltra tekint vissza. Míg Európában, a holland iskolatörvény születését a XIX. század elejére datáljuk1, Kanadáról elmondhatjuk, hogy csak az 1867. évi alkotmánya (a BritÉszakamerikai Egyezmény) volt irányadó az oktatásügy törvényi kezdeményezéseire2. Ha kapcsolódási pontokat keresünk e két ország oktatásügye között, szembetűnik, hogy Hollandia is, Kanada is OECD-ország. Továbbmenve, több ponton találkozik a két vizsgált terület, melyre egy példa a 2009-es PISA-vizsgálat, ahol az OECD-országok helyezési tartományában, a matematika eredmények alapján egymás mellett állnak3. Természetesen, mivel Hollandia a kontinentális, Kanada pedig az atlanti rendszer része, nem feltételezhetünk messzebbre mutató párhuzamot. Az Országos Pedagógiai Intézet IKOR-sorozata (Információ Külföldi Oktatási Rendszerekről) szerint a holland oktatás a kormány folyamatos törődését igényli: „az alkotmány kidolgozza azokat a szabályokat, melyek szerint az állami és a magánoktatás finanszírozása azonos mértékű”, emellett hangsúlyozott és garantált a tanítás és a taníttatás szabadsága1. Ezzel szemben Kanadában az oktatás pénzügyi támogatása javarészt adóbevételekből történik, melyek legnagyobb hányada a szövetségi kormányhoz folyik be, 1 Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium Központi Dokumentációs Osztály (1981): Az oktatási rendszer felépítése Hollandiában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 2
Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest
3
Balázsi Ildikó et al. (2010): PISA 2009. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest
2
„míg az egyes településeken külön, közvetlen iskolai adókat hajtanak be”, a felsőfokú képzésben pedig tandíjat is megállapítanak1. A törvényhozásért és végrehajtásért Hollandiában három miniszter felel: (1) a tudomány- és oktatásügyi, (2) a tudományügyi és (3) a mezőgazdasági és halászati miniszter2. Kanadában 1967-ben jött létre az Oktatási Miniszterek Nemzeti Tanácsa, mely általában évente háromszor tart ülés1. Hollandiában az állami oktatást központi vagy helyi kormányzat támogatja2, szemben Kanadával, ahol a már említett adóbevételek és az állami ellenőrzés a jellemző1. A magániskolákat illetően, mindkét ország sajátja, hogy ezen intézmények fennmaradása az üzemeltető ügyességétől függ 1,2.
Felnőttoktatás Mint ahogy már néhányszor bizonyára minden, andragógiával foglalkozó személy elgondolkozott azon, hova is tegye a felnőttkor kezdetét, ebben az ügyben Pöggelertől Allportig
számtalan
életszakasz-elméletet
megismertünk.
Engedjük
meg,
hogy
a
felnőttoktatásba lépő korosztályt mint címet már a 14 éveseknek odaadjuk, hiszen az érettségiig többnyire betöltik 18. életévüket! A középfokú oktatás holland példájában a fő kategóriák: egyetemi előkészítő oktatás, általános középfokú oktatás, valamint szakmai képzés. Az egyetemi előkészítő oktatás három iskolatípust foglal magában: a gimnáziumot, az athéneumot és a líceumot. Mind a három hat éves képzés, de a gimnázium és a líceum további tagozatokra oszlanak, mint pl. matematika vagy természettudomány. A felsőbb fokú szakmai oktatásban azok vehetnek részt, akik már rendelkeznek megfelelő záróbizonyítvánnyal. A dolgozók iskoláinak két alapkategóriája van: a fiatal dolgozók iskolája (kizárólag 16-18 éves kor közötti dolgozók részére) és a fiatal felnőttek oktatási centruma (17-27 év közöttiek számára). A levelező oktatás azokat segíti, „akik valamilyen oknál fogva nem tudnak vagy nem akarnak más kurzusokra járni”. A felsőoktatás két oldalról közelíthető meg, úgy mint egyetemek és felsőfokú szakmai intézmények. Hollandiában az egyetemeknek két típusa (universiteit és hogeschool) között 1
Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest
2 Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium Központi Dokumentációs Osztály (1981): Az oktatási rendszer felépítése Hollandiában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest
3
csak formális különbség van: az előbbinek rendelkeznie kell orvosi, matematikai és természettudományi karral1. Kanadát illetően kimondható, hogy az úgynevezett harmadik képzési forma rendszere hozott növekedést, és fejlődött leginkább. Nemcsak az intézmények száma nőtt, hanem e forma oktatási programjai is gyorsan szélesedtek. Kanadában az egyetem fakultásait gyakran „schools”-nak vagy „colleges”-nek nevezik. Az oktatási kínálat rendkívül széles: „a filozófiától az orvosi előklinikai tanulmányokon át (kémia, fizika, biológia) a mérnöki előtanulmányokig minden természettudományos és társadalomtudományos stúdium folytatására biztosít lehetőséget”. Az élethosszig tartó tanulást Kanadában a „life-long education” illetve az „adulteducation” kifejezésekkel illetik, és ezt a fajta életvitelt, a folyamatos tanulási tevékenységet rendezvények sokasága népszerűsíti, melyeket a szövetségi kormány, a szakszervezetek, de még az ipar is finanszíroz. A felnőttképzés eszméjéhez még az is hozzátartozik, hogy annak kétféle kimenete lehet: azok, akik valamilyen képesítés megszerzését kívánják elérni, a „záróvizsgával” elnevezést, akik pedig saját érdeklődésük kielégítése céljából látogatnak kurzusokat, a „záróvizsga nélküli” elnevezést kapják2.
A bevándorlók, menekültek helyzete „A Hollandián kívül szerzett tanári képesítést nem fogadják el a holland iskolákban való tanításra. Egyedül – és igen ritkán – csak némely középiskolákban tesznek kivételt.” „Bárkinek, aki valamely holland egyetemen kíván tanulni, meg kell felelnie a holland egyetemi vizsgakövetelményeknek. Akinek külföldi diplomája van, a beiratkozáskor be kell mutatnia a holland tudomány- és oktatásügyi minisztertől kapott engedélyt, mely biztosítja számára a felvételi vizsgákon való részvételt, vagy egy minisztériumi igazolást arról, hogy rendelkezik a vizsgák letételéhez szükséges képesítéssel. Csak nagyon korlátozott számban fogadnak el külföldi hallgatókat az állatorvosi, orvosi és fogorvosi szakokon”1. Kanadában „a politikai szocializáció a napi tanítási gyakorlat szilárd alkotórészévé vált”. Bár Kanada bilinguális ország, és az 1969. évi nyelvtörvény mind a francia, mind az angol nyelvet mint hivatalos nyelvet elismerte, „meg kell állapítanunk azt is, hogy 1 Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium Központi Dokumentációs Osztály (1981): Az oktatási rendszer felépítése Hollandiában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 2
Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest
4
mindenekelőtt a bevándorlási feltételek megváltoztatásával elérték a brit és francia származású lakosság bevándorlásának százalékos csökkentését”1.
Interjúk A szakirodalmakra való támaszkodás, az olykor távoli múltra történő visszatekintés után, bemutatok néhány szubjektív képet, a jelenből. Formalizálva, ugyanazokat a kérdéseket tettem fel egy holland szülőnek és egy kanadai diák testvérpárnak.
How many years do you go to elementary school for?
How many years do you go to high school for?
How many types of education are there and what are their appellations, I mean a) you go in the morning, b) older ones go in the afternoon, c) perhaps other people can study via internet, d) what else kinds of education are there?
What are the teachers like: is there equality between teachers and students?
How many subjects are you/is your child learning?
1
Agnes Wallaby, parent
Benjamin Wolfe, student
Leah Wolfe, student
High School
Secondary School
University
Rotterdam, The Netherlands
Victoria, BC, Canada
Kelowna, BC, Canada
You go to elementary school for 12 years. Children begin primary school at the age of 4.
You go to elementary school for 6 There’s kindergarten for kids that years. (Kindergarten through to around 5 or 6 years old and they grade 5.) usually stay till lunchtime. Then there are grade 1-5 which is elementary school. The elementary and high school You go to high school for 4 years. Once you are 11, kids go to grades are in one system. (Grade 9 through to grade 12.) middle school for grades 6-8. Then high school for grade 9 to 12. There are other kinds of In elementary school and middle People can learn in full time or education, like distance education. school there is only 1 type of evening courses and there is education. Every one goes at the This is when someone is studying distance learning for the ones who via the internet. There is also same time everyday. We are, can’t go every day to school homeschooling, where the parents however, split up into classes because they work during the according to grade. Once in high teach the children. After daytime. highschool, a student can choose school, it is possible to take courses by correspondence. This to go to college or university to purse a bachelor’s, master’s or allows students to taken courses via the internet and organizations Ph.D degree. Each of those degrees takes longer than the outside of school as you mentioned. Regardless, all grades previous. go to school at the same time everyday. The teachers are responsible for The relationships between the Yes, there is equality everywhere. teachers and students is generally the students and have power over Teachers an students respect each them. I have not had any good. Even though the teachers other even if you are a child, more experience where a teacher abused hold a position of authority, I younger then he or her. Teachers his or her power. If you respect would say there is a level of and students first-name each other your teachers, then they respect like children their parents at home. equality between the two. you. However, if you are talking Teachers are always willing to and being disruptive then they can provide assistance which is kick you out of class with other beneficial also. consequences. Well I’m in university, so I have The most important is to learn some This questions depends on what taken seven courses this year. foreign languages starting at the age grade you are taking about. In Four in first semester and three of 4. People learn two of English, middle school, courses are taken this semester. My course is German and French. linearly with 8 different courses different because I work in the (subjects) a year. Once in high hospital twice a week caring for school, the "semester system" patients which I get course credit comes into effect. What this
Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest
5
How many students are there in a class/at a course?
15 to 20 in a class and they sit in school benches that have two surfaces, one for sitting, one for writing (desk).
Do the classrooms have any special capabilities that make your job easier?
Yes, there are internet, projector, language lab with computers and headphones.
When do you have to do examinations?
When you finished the 8th year of primary school you are tested by “CITO TOETS”. This is what decides which way you can choose: “vmbo” (training for skilled workers), “havo” (highschool) or “vwo”(university). Finishing highschool you do “eindexamen”. The grades are: 1 (the worst), 2, 3, 4, 5 (the best).
What grades are there and what do they mean (e.g. 1, 2, 3, 4, 5, A, B, C, D, E, F)?
Are there any students who need to organize learninggroups and if they had made some, where do they work (e.g. at school or at one’s home etc.)? Can you give me your high school’s/university’s URL? What are your plans for university/for getting a job after graduated?
If there’s a job vacancy the employer doesn’t look for people having expertise, but will teach you and you’ll be expert. You can always learn till the end of your life.
Do you see any kind of discrimination at school?
No, in turn there are a lot of Turkish, Pakistani, Polish, African so there could be a base of discrimination but if you do you will be punished by law.
for.
My class is different because it is career-specific and they only take a certain number of students each year. There are about 110 people in my year. My biggest class was about 60 and smallest was 30. Most classrooms are equipped The university has a mock nursing with a few computers. Generally, lab, where we practiced certain this can make certain tasks easier. skills before entering into the hospital to perform our skills. We have examinations at the end I have exams throughout the of every semester, so twice a year. semester, but usually midterms half way through the semester and then final exams are at the end of the semester (so April for this semester)
The grading system operates on letter grades which correspond to percentages as follows: A = 86 - 100% B = 73 - 85% C+ = 67 - 72% C = 60 - 66% C- = 50 - 59% F (fail) = 0 - 49% Sometimes students have to work Some students need to learn in groups, and the school does its best: in groups for projects and makes available to use a classroom, assignments. If this is the case, the equipment and students may be they work wherever the group decides. This can be at home, at supervised by a teacher. They also school, at the library, etc. get “huiswerkbegeleiding” (homework). http://www.walburgcollegezwijndr http://mountdouglas.ca/ echt.nl/ I am planning on attending the Many people opt for economics, University of Victoria to studying engineering, medical profession. mechanical engineering. Lots like creative professions like fashion designer, dancer, actor, musician.
What do you think about LLL (life-long learning)?
Can you choose a subject at the beginning of the year or
means is that in the first half of your semester you take your first 4 courses, and then in the second semester you take the second half of your courses. Roughly 30 students per class.
Some students study together, but it’s not really a formal thing. It would just occur at someone’s house before a test.
http://www.ubc.ca/okanagan/welc ome.html After I graduate I hope to get a casual nursing job on a surgical floor or anywhere that will hire me. There will be a lot of students graduating and trying to get jobs in Kelowna but I’m willing to travel. I think you will always have the opportunity to learn if you let yourself. This is important because it keeps your mind open and up to date with knowledge.
I think LLL is crucial to the success of any individual. I think it is important to always have an open mind and to always be willing to listen to other peoples thoughts and opinions. As an engineer I know that I will have to learn continually in order to stay up to date and to be of value to the engineering community. I haven't personally witnessed We see very little discrimination at our school; it's highly frowned any. upon. As a result, if there is any, it is done behind the backs of teachers and other fellow students. The answer to this question changes depending on the grade a
6
does the highschool choose them for you?
Does your family/do you have to pay for your/child’s education?
What distances are there for a student (who is the special one in your environment who has to travel the most to get the school - day by day)? What about the disadvantaged ones (physically – mentally – blind – deaf)?
student is in. For grade 9 students, there are a certain number of class that a student MUST take. I believe the number is 5 classes which leaves 3 classes up to the student to decide. The classes that the student gets to pick are called electives. When you get to grade 12, however, there is only 1 required course, which is English. This allows students to pick 7 courses they want to take. Generally speaking, though, the student must still take courses like math and science because they are prerequisites for university. Elementary school is free. You only When you attend a public school no one has to pay. If I were to have to pay fo university and the last years for highschool (300-400 € attend a private school, then yes, they would have to pay. Other for a year). But the books are free (you have to give back at the end fo than that though, the only time I have to start to pay is when I the year). For a year at university attend university. you have to pay at least 1.600€. Every individual has a different There is a bus service that takes distance and I do not know every smaller children to school. Elder individual at my school. The students go themselves. There are longest that I have heard a student some special cases when school is take to get to school is an hour too far from home, in this case long bus ride. parents take their children by car. In elementary school, I had some There are special schools where students around me who were disadvantaged student learn and underprivileged. They had also live. There’s incest so sick learning disabilities but they were people need lots of help it’s very provided with extra care from expensive but well organized. teacher assistants. In high school though, I am not surrounded by any individuals with learning disabilities.
Yes we do.
Most people live within an hour of the university, which is still quite a while to get to school. Many people live on campus or in nearby neighborhoods. The school has a disability resource center where someone with a disability can go and get extra help with classes, things like a note taker for their classes. There are opportunities for disadvantaged students on campus.
Szakirodalom Tudomány- és Oktatásügyi Minisztérium Központi Dokumentációs Osztály (1981): Az oktatási rendszer felépítése Hollandiában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest Stephen Werner (1986): Kanada oktatási rendszere. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest Balázsi Ildikó et al. (2010): PISA 2009. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest 7
