„Hogyan tovább?” segélykiáltások – a magyar valóság (életképek, tapasztalatok, megoldásra váró élethelyzetek) CSALÁDI GAZDASÁGOK JELENE, JÖVŐJE EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON OMÉK, 2015. SZEPTEMBER 25. DR. MAJOR ÁGNES, CSALÁDI GAZDASÁG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG KOORDINÁTORA
Kicsit drámaira sikeredett az előadás címe, de segítségre, figyelem felhívásra szükség van! Ennek egyik lehetséges fóruma a Családi Gazdaságok Nemzeti Bizottsága, amelyet a Kislépték kezdett szervezni a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014 alkalmából a World Rural Forum felkérése alapján. Hivatalos megalakulása a 2014. márciusa volt a budapesti Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve Expoja keretében: Az Expo ‚0” napi eseményeként került megrendezésre a civil szerveződések családi gazdaságokkal foglalkozó fóruma, ahol több, mint 80 személy vett. A konferenciánkon született megállapításainkat és kéréseinket egy kiáltványban fogalmaztuk meg, amely a http://familyfarming2014.hu/hu/node/50 oldalon olvasható .
A családi gazdaságokkal a hazai szakirodalom az elmúlt évtizedben sok alkalommal foglalkozott, és meghatározására több kísérletet tett. Összefoglalásképpen egyet idézek, amely egy tipikus definíció: „A családi gazdaság olyan mezőgazdasági termelésre szakosodott vállalkozás, amelyben a családi tőke, tulajdon, irányítás és a munkaerő- felhasználás dominál. Ideális esetben a gazdaság generációról generációra öröklődik és megteremti a család elvárható jövedelmét. Keveredik benne az árutermelés és a megtermelt javak saját fogyasztása. Családi gazdálkodás alatt családi gazdasági kereteken belül végzett mezőgazdasági vállalkozási tevékenység értendő.” Jellemző ez a meghatározás, mert a családi gazdaságot a vállalkozás oldaláról közelíti meg.
Magyar valóság számokban (2013*) Mezőgazdasági tevékenységet végez: • 8.800 gazdasági szervezet • 452.000 egyéni gazdaság • főképp saját fogyasztásra termelő és részben árutermelő háztartások és egyéni gazdaságok száma: 317.000; • Elsősorban értékesítésre termelő mikro-, kis- és közepes gazdaság: 165.000 családi gazdaság és 8.300 társas vállalkozásként; • mezőgazdasági közép- és nagyvállalatok: 563 családi gazdaság és 89 társas vállalkozás. *kerekített számok, forrásuk: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo_elozetes_2013.pdf
Számok grafikonba foglalva Egyéni gazdaságok által használt földterületek *
1 hektár feletti 1 hekár alatti
*2014. évi adat , forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/mezoszerepe14.pdf
Versenyképesség v. önfenntartás
Mi arról a 300 ezer emberről beszélünk, akik 1 hektár alatt gazdálkodnak, és ebből a számból a gazdaságok csaknem felének a mérete még a gazdaságküszöböt sem éri el. Az ő esetükben nem érdemes versenyképességről beszélni, illetve az ipari jellegű tömegtermelést számon kérni rajtuk. De a családi gazdaságok az élelmiszer-termelésen kívül további olyan fontos társadalmi és ökológiai funkciókat is betöltenek, amelyeket az ipari jellegű, nagyvállalatok által dominált agrármodell nem tud ellátni.
Életképes, komplex családi gazdaság
Landais-féle fenntartható családi gazdálkodási modell Forrás: Landais, 1997, cit in Kujani 2014.
Nemzetközi irodalom is alátámasztja a családi gazdaságok szociális, gazdasági és társadalmi és ökológiai szerepét. Munkánk során a nemzetközi, különösen az európai szakirodalomra támaszkodunk ez a modell a francia szakirodalomból származik. A képlet rámutat a kérdés komplexitására, ill. arra, hogyha ezek közül a pillérek közül akár egy is gyengébben működik, az veszélybe sodorhatja a gazdaság fenntarthatóságát.
Komplex gazdaság nehézségei • Adminisztrációs • Vállalkozásokra vonatkozó szabályok, amelyek adaptációja a házi, háztáji, családi gazdasági működésben nehezen kezelhető • Szakterületi specifikáció: termelés, előállítás, marketing és a hozzátartozó ismeretek – ha 20 féle dolgot csinál , 20 féle jogterület komplex szabályait kell ismernie és annak bizonylatolási rendjét kell betartani • Szappant készít: kozmetikai szerekre vonatkozó szabályok, hulladék kezelés • Élelmiszer előállítás szabályai • Rendezvény szervezés (szüreti rendezvény - élelmiszer értékesítési bizonylatolás szabályai megoldhatatlanok) • Állatjóléti szabályok
Megélhetéshez kell, hogy sokféle lábon álljon a családi gazdaság. Az pedig igazán életszerű, hogy egy ilyen gazdaságban nem mono-kulturás gazdálkodást folytatnak. Ma a gazdálkodónak a különféle tevékenységek után különféle elszámolási és nyilvántartási rend alapján különféle módon kell adóznia és járulékot fizetnie. Ezt a jogszabályi környezet megnehezíti. A jogszabályok értelmezése, alkalmazása, az adózási szabályok bonyolultak, összetettek, sokszor még a könyvelők és könyvvizsgálók is jogszabály értelmezési vitába keverednek. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók (családi gazdaságok, őstermelők) adózását (a 1758 bevallást) magyarázó NAV ismertető 57 oldalas. Ha rosszul értelmezi a szabályokat nem mentesül annak szankciói alól. Ennek egyszerűsítése érdekében javasoljuk, hogy a gazdaságból származó produktum egységes mezőgazdasági adózás alá kerüljön, megtartva a kisléptékű (jelenleg őstermelői) adózás adó és járulék kedvezményeit. Ezt a rendszert alkalmazza Ausztria, Olaszország. Ott az adott gazdaság produktivitása alapján kerül egy átalány adó megállapításra, a figyelembevett tényezők a gazdaság mérete, a föld minősége, társadalmi környezete, gépesítettsége, stb.
Komplex gazdaság nehézségei
Mezőgazdasági és kiegészítő tevékenység Kézműves termék előállítás Élelmiszer feldolgozás
Ennek a nehézségeit kívánja ez a dia bemutatni. A mezőgazdasági termelésből következik a termék feldolgozása, nagyobb hozzáadott érték elérése érdekében, de ez ugyanakkor már másfajta tevékenységnek minősül jelenleg.
Családi gazdaság fogalma • Jelenleg a családi gazdaságok tagjai rokonsági fok szerint korlátozott, a testvér lehet a családi gazdaság tagja, de annak házastársa már nem • A családi gazdaság fogalmának meghatározásán túl azt meg kell tölteni tartalommal • A saját gazdaságban eltöltött munkaidő elismerése • Speciális támogatások is ismeretátadás a családi gazdaságok igényeire specializálva • A társadalmi változások hatásának felismerése és kezelése
Az új földforgalmi törvény és az átmeneti rendelkezések célul tűzték ki, hogy a mezőgazdasági üzem fogalmát, rendszerét újraszabályozzák, ennek keretén belül pedig a családi gazdaságok definícióját is újra kívánják meghatározni. Ennek során néhány fontos kérdésre szeretnénk felhívni a figyelmet. Rokonsági fok: Olaszországban például a családi gazdaság tagja a harmadik rokonsági fokú vérrokon és a házastárs legfeljebb második rokonsági fokú hozzátartozója. Tartalom: jelenleg a földforgalmi törvény ad elővásárlási jogot (bizonyos sorrend betartásával) a családi gazdaság, gazdálkodó számára, más egyéb jelentősége a családi gazdaságnak, mint például mint támogatási jogcím, vagy bármely adókedvezmény nincsen. A munkaidő: ez főleg a nők szempontjából fontos, ugyanis a gazdaságban végzett munka nem mindig különül el a háztartástól, annak részét képezi, de a munkavégzés egyben a gazdaság érdekében is történik. Ismeretátadás: a gazdaság átadás, a generáció váltás kérdésköréhez tartozik Ez jelenleg nincs jelentőségének megfelelően kezelve hazánkban.
Kistermelői tevékenységek
A differenciált szabályozásra jó példa a kistermelői rendelet 2010-es megalkotása és a helyi termelői piacra vonatkozó szabály módosítás 2012-ben. [Egyébként a magyarkanizsai (КАЊИЖА - Kanjiža) helyi vidékfejlesztési közösségnél amikor jártunk, sokat beszélgettünk arról, hogy annak szerbiai adaptációját hogyan lehetne megvalósítani.] Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatait folyamatosan gyűjtjük és megküldjük a minisztérium számára: Ilyen volt például a kistermelői rendelet alanyi körének javasolt bővítése – ne csak egyéni vállalkozók, hanem társasági vállalkozások is folytathassanak könnyített higiéniai feltételekkel való értékesítést. A vállalkozási forma választását alapvetően az adózási szabályok befolyásolják. A kistermelői rendelet jelenleg nem teszi lehetősé, hogy a kistermelő más kistermelő alaptermékét feldolgozza, abból állítson elő élelmiszert [Filiera corta olasz szabályozás megengedi, hogy a feldolgozás során a saját termék részhez fele részben mások által megtermelt alapanyagot is feldolgozzon.]. A helyi termelői piac esetén működési területek átfogalmazását javasoljuk: ugyanis szatmári szilvából készült lekvárt ne csak Szatmárban vagy Budapesten lehessen árulni termelői piacon vagy termelői boltban, és ugyanez vonatkozik az alföldi paprikára, paradicsomra, vagy a kecskeméti csengő barackra, a mézédes békési dinnyére.
Határon átnyúló kereskedelem
• Ihttp://ec.europa.eu/food/food/biosafety/ hygienelegislation/guidance_doc_852-2004_hu.pdf • http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/ hygienelegislation/guidance_doc_853-2004_hu.pdf
A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv értelmében egy adott tagállamban letelepedett vállalkozások megkülönböztetés nélkül a helyi szolgáltatókkal megegyező módon folytathatnak gazdasági szolgáltatási tevékenységet valamennyi tagállamban. Ennek egyik külön rendelkezése a határon átnyúló szolgáltatás nyújtásának joga [átmeneti illetve alkalmi jellegű tevékenység], amely alapján nincs szükség a másik államban külön engedély megszerzésére, hanem az abban az államban érvényes szabályok alapján folytathatnak szolgáltatási tevékenységet (amelybe a kereskedelem is beletartozik). Az Európai Unió a határon átnyúló partnerségek és helyi gazdaság fejlesztésére számtalan pályázati pénzt adott. Erre tekintettel nemzetközi piacok szervezésébe kezdtek különösen a szlovák-magyar határ mentén. sőt a helyi termelői piac szervezésekor számoltak a szlovák oldalról jövő kistermelőkkel. Ezzel szemben a Nébih jelenlegi álláspontja szerint más tagállam kistermelői nem folytathatnak kistermelői tevékenységet Magyarországon. A kistermelői tevékenység (ugyebár) kis mennyiségű mezőgazdasági alaptermékek és abból feldolgozott termékek könnyített higiéniai szabályok betartásával történő értékesítése. Ezt a lehetőséget az élelmiszer higiénia csomag részét képező 852/2004/EK rendelet 1 cikk (2) bekezdés c) pontja mondja ki: „A rendeletet nem kell alkalmazni az alaptermékek olyan kis mennyiségeire, amelyekkel a termelő közvetlenül látja el a végső felhasználót vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket.” A higiéniai csomagot magyarázó Iránymutatások kifejezetten számbaveszik annak a lehetőségét, hogy a marginálisan, kisléptékben előállított termékeket határon át értékesítik: Idézet: „Előfordulhat, hogy az ilyen ellátás átnyúlik a határokon, különösen amennyiben a termelő gazdasága a tagállamok határainak közelében helyezkedik el.” Szlovákiában is kiadásra került kistermelői rendelet, amely ugyancsak ezen rendelkezésen alapul, és ott is léteznek olyan kistermelők, akik a magyarországi kistermelőkkel azonos uniós szabályokon alapuló feltételeknek megfelelnek.
Örülünk, hogy ezt a témát most fel tudtuk hozni, mert szükség van arra, hogy az illetékes hatóságokkal meginduljon ebben a témában a párbeszéd és egyeztetés.
Kézműves termékek
A vállalkozási szemléletű jogszabályok a kézművesek működését nehezítik meg igen nagyon. A hulladékgazdálkodási jogszabályok, az állati melléktermékekre vonatkozó rendelkezések lehetetlen kihívások elé állítják a kisléptékben előállítókat. Az, aki használt sütőolajat, zsiradékot szeretne felhasználni házi szappan készítéshez a hulladékgazdálkodási szabályok értelmében: hulladékgazdálkodási engedéllyel kell rendelkezzen, amit 120.000 Ft plusz 40 000 Ft hulladék gyűjtés /szállítás engedélyezési hatósági eljárási díj megfizetésével, és 470.000 Ft hulladék hasznosítás engedélyezési hatósági eljárási díj megfizetésével 27.700 Ft népegészségügyi szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalás díjának megfizetésével És azt nagyon sok helyen és fórumon, a Kislépték honlapján elemeztük, több minisztériumi állásfoglalást is kértünk. Miközben készültem az előadásra örömmel tapasztaltuk, hogy egy hónapja megváltozott a szabály és lehetővé tette azt,, hogy a háztartásokból származó használt zsiradékot kézműves szappannak feldolgozza. De a problémáknak még nincsen vége, kézműves kozmetikai termékeket, szappant értékesítési célra csak megfelelő szakképzettség esetén lehet végezni és költséges laborvizsgálat után lehet végezni. Az európai uniós rendelkezések szerint állati mellékterméknek minősül a nyers, kezeletlen gyapjú. Az állattartók, a vágóhidak kötelesek elkülönítetten kezelni és számtalan adminisztratív előírásnak eleget tenni, aminek az eredményeképpen a gyapjú inkább kerül a szemétre, mintsem a nemez készítőhöz. Ezek a kézműves gyapjú fonók, szőttes készítők nem tudják megvásárolni azt a feldolgozott gyapjút, amely az előírások értelmében már nem hordoznak köz és állategészségügyi kockázatot. Úgy gondoljuk, hogy az állati melléktermékre vonatkozó szabályozásnak árnyaltabban kellene megközelíteni ezt a higiéniai kockázatot, és a kistermelői előállítás, feldolgozás könnyített higiéniai szabályai szerint lefektetett alapelveket kellene alkalmaznia, amely a kézműves mértékű feldolgozás esetében lehetőséget ad a könnyített szabályok alkalmazására. A kistermelői élelmiszer előállítás és értékesítés könnyített szabályai mellé szeretnénk, hogyha a kézműves termék előállítók össz-jogi könnyített szabályok szerint tevékenykedhetnének. A kézműves olyan mint az őstermelő, a hagyományt fenntartatja, továbbviszi, hulladékgazdálkodás szempontjából is hasznos tevékenységet fejt ki,hiszen a hulladékot hasznosítja. A csomagolások környezetvédelmi termékdíja is egy olyan terület, amely igen kiterjesztően értelmezi a csomagolásokat. A kézműves úton előállított, de csomagolásra használt termékek is – bizony – ebbe körbe tartoznak, a reájuk kirótt termékdíj összege pedig a kézzel készített hagyományőrző termék eladhatóságát megnehezíti.
Gyógynövény
Egyesületünk tagsága és támogatói régóta küzdenek ezért, hogy a hagyományos kézműves úton előállított gyógynövény tartalmú készítményekre ne a gyógyszerekre vonatkozó szabályozást kelljen alkalmazni. A 2001/83/EK irányelv ugyanis lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az élelmiszerjog kritériumainak megfelelő, nem gyógyászati célú növényi termékekre a közösségi élelmiszerjogra vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Sőt, a közösségi jog [pontosan 1924/2006/EK RENDELETE] lehetővé teszi, hogy hagyományos élelmiszerek (italok) egészségre gyakorolt hatását – például az „emésztéssegítő” vagy a „köhögés elleni cukorka” megnevezést – ilyen élelmiszereken jelöljék. Az EU Bizottság állásfoglalását kértük arról, hogy a kézműves népi gyógyászati, gyógynövényes termékek is gyógyszer termékként kezelendőek-e a gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/ek irányelv alapján és kérdésünkre pozitív válasz érkezett: [idézet] az olyan gyógyászati termékek melyek nem iparilag készültek, vagy nem olyan eljárással gyártották, amely ipari folyamatot is magában foglal nem alkalmazandó a gyógyszerekre vonatkozó rendelkezések és nem kell alávetni ezeket a termékeket külön engedélyezési eljárásnak. Azaz a gyógynövényekből készült kézműves termékek gyógyhatását lehet jelölni. Ezt a szabályt alkalmazzák már Franciaországban régóta. A téma fontosságára azért szeretnénk felhívnia figyelmet, mivel akár a gyógynövény gyűjtők, akár a gyógynövény termék előállítók szempontjából a gazdasági fenntarthatóság alapfeltétele a vonatkozó rendeletek ésszerű értelmezése, kezelése.
Zárszó Aktív intézkedéseket kell hozni a családi gazdaságok védelme érdekében, hogy a családi jellegű mezőgazdasági gazdálkodás életképes alternatívájaként szolgálhasson az ipari jellegű agrárgazdaságnak. Teljes egészében ki kellene használni a rendelkezésre álló eszközöket (adókban, támogatásokban és KAP-eszközökben) rejlő lehetőségeket arra, hogy az EU egész területén sikerüljön megőrizni a családi gazdaságokra épülő agrármodellt.
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015/C 242/03 véleménye http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52014IE0926
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
