EC-típiisú központokkal szerzett tapasztalatok a magyar hálózatban*

-

o

D 0 LIUJÜ í

1

M A K A Y

ÜLI IflÍD LíMJ

RT LÜ A HÍRADÁSTECHNIKAI

íí

T U D O M A H T Q S

I G T Í S Ü L E T

lAPlA

A T T I L A

Beloiannisz H í r a d á s t e c h n i k a i

Gyár

EC-típiisú központokkal szerzett tapasztalatok a magyar hálózatban* ETO

Számtalan statisztikai adat bizonyítja, hogy egy adott technikai-gazdasági színvonalon t ú l a telefon­ sűrűség rohamosan növekszik. A m é g nagyobb ü t e ­ mű növekedésnek jelenleg csupán anyagi korlátai vannak, az igények messze meghaladják a lehetősé­ geket, legalábbis a viszonylag kis telefonsűrűségű teriileteken. Magyarország és a hozzá hasonló fej­ lettségű országok viszonylag kis telefonsűrűségűek, és a vidéki hálózatok túlnyomórészt még manuális központokra t á m a s z k o d n a k . A fokozódó urbanizáció, az iparosodás m a g á v a l hozza az automata telefon­ k ö z p o n t o k iránti kereslet megnövekedését. Ez világ­ jelenség, a híradástechnikai gyárak egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő feladatokkal. A z igények t e h á t v o l u m e n ü k e t tekintve nagyok. De nemcsak volumenben, hanem választékban is t ö b b e t igényel­ nek a vevők, vagyis általában a postaigazgatások. Új típusú központokra van szükség, mert a régiek m á r sok mindenben nem felelnek meg az időközben megváltozott követelményeknek. ( P l . a sokszaka­ szos összeköttetésekben a régi lépkedő, i l l . forgó gé­ pek csúszókontaktusai m á r nem teljesítik a csilla­ pítástervek szigorú előírásait; az egyre bonyolódó hálózatok j ő kihasználását biztosító hálózatirányí­ tási tervek csak bonyolult regiszterfunkciók révén valósíthatók meg, melyek p l . a direkt választású rendszerekben nem is, vagy csak igen nehézkesen oldhatók meg stb.) L e g d ö n t ő b b a régi típusú köz­ pontok k a r b a n t a r t á s i igénye, mely a központok szá­ m á n a k növekedésével a postaigazgatásokat szinte megoldhatatlan problémák elé állítaná. A z új t í ­ pusú központoknak olyanoknak kell lenniök, hogy ne igényeljenek állandó felügyeletet, és az esetleges h i b á k a t maguk jelezni t u d j á k . Az egyes hálózatokhoz

* Előadásként elhangzott a moszkvai Popov konfe­ rencián, 1971. májusában. A e i k k b e é r k e z e t t 1971. december 23.

62 1.3nr,.344.fí:

021.395.345:

621.395.743

tartozó kis létszámú k a r b a n t a r t ó személyzet fel­ adata gyakorlatilag a hibaelhárítás kell hogy legyen, amihez a kiindulópontot a k ö z p o n t automatikus hibajelzései szolgáltatják. Természetesen az elő­ fizetői vonalfelügyelet — a mindenkori gyakorlatnak megfelelően és a vonalhálózattól függően — t o ­ v á b b r a is igényelhet állandó k a r b a n t a r t ó személy­ zetet. Mivel a meglevő igényeket, azok nagy volumene miatt csak fokozatosan lehet kielégíteni, a régi meg­ levő hálózatokkal, k ö z p o n t o k k a l való e g y ü t t m ű k ö ­ dés megvalósítása is követelmény. Á l t a l á b a n ez a legtöbb gondot okozó műszaki feltétel, és az illesz­ tést biztosító á r a m k ö r ö k elég jelentős h á n y a d d a l növelik a k ö z p o n t költségeit. N a g y s z á m ú új típusú k ö z p o n t r a van t e h á t szük­ ség, melyek műszaki és üzemi paramétereikben t ö b ­ bet n y ú j t a n a k a régieknél. Ezen új műszaki para­ méterek egyelőre nem újfajta, különleges előfizetői szolgáltatásokat jelentenek, hanem t ö b b n y i r e az automata előfizetői t á v v á l a s z t á s bevezetésével kap­ csolatosak. A szükséges új típusú központok kifejlesztésére irányuló munka igen összetett és bonyolult. K é t alapvető kérdést kell mindenekelőtt tisztázni, és­ pedig, hogy milyen elemekre épüljön a) a kapcsolómező és b) az ezt vezérlő berendezés. Az első kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy valamilyen jó minőségű kontaktus kell a beszédágak kapcsolására, mivel egyéb megoldás ma m é g nem biztosit közelítően sem olyan jó kapcsolási p a r a m é t e ­ reket, mint a mechanikai kontaktus. A vezérlés ese­ tén viszont t ö b b tényező is megfontolást igényel. Ezek: — a közös á r a m k ö r ö k elemeinek működésszáma, ebből adódóan a v á r h a t ó é l e t t a r t a m ,

97

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I I I . ÉVI-. 4. SZ\

— a közös á r a m k ö r ö k tartásideje, ezzel össze­ függésben a közös vezérlésű egységek száma, — az ellenőrző á r a m k ö r ö k , vizsgáló a u t o m a t á k , különböző segédberendezések csatlakoztatha­ tósága, — a szolgáltatások bővíthetősége, m ó d o s í t h a t ó ­ sága, — a gazdaságosság és hasonlók. Ezen tényezők alapos mérlegelése u t á n kezdte el a Beloiannisz H í r a d á s t e c h n i k a i Gyár az EC köz­ pontcsalád fejlesztését azzal az elhatározással, hogy a vezérlő á r a m k ö r ö k felépítésénél n a g y m é r t é k b e n felhasználja az elektronikus elemeket. Erre utal az EC (elektronikus crossbar) rövidítés első betűje. 1. Az E C központok általános rendszertechnikai jellemzése A fejlesztés közvetlen kiindulópontja a Magyar Posta igénye volt, melyben automata rurál hálózat kifejlesztését t ű z t e k i célul. Az első k ö z p o n t o k fel­ építését, műszaki megoldásait a fenti igényből fakadó követelményeken túlmenőleg a jellegzetes crossbar központi megoldások inspirálták, és csak az első tapasztalatok leszűrése u t á n , a fejlesztési munka ké­ sőbbi fázisaiban kristályosodtak k i azok az elvek, melyek m á r az alkalmazástól függetlenek, és így az EC k ö z p o n t o k rendszertechnikai ismérveiként te­ kinthetők. Az EC központok kapcsolóelemeként a crossbar gépet v á l a s z t o t t u k . A crossbar gép számos olyan jó tulajdonsággal rendelkezik, melyekkel együttesen, véleményünk szerint, jelenleg m á s kapcsolóelem aligha versenyezhet. Ilyen tulajdonságok: — a kiváló minőségű, megbízható nyomó-kon­ taktus, nemesfém érintkezőkkel, — vezérlése egyszerű és olcsó, — egy keresztpontban t ö b b á g a t kapcsol, — g y á r t á s a megoldott, kiforrott konstrukció. Az EC központok vezérlő és egyéb áramköreiben vegyesen alkalmaztuk a nagy megbízhatóságú, be­ állítást nem igénylő drótrugós jelfogót, és az elektro­ nikus elemeket. Az elektronika alkalmazását a következő főbb indokok alapján tartjuk célszerűnek vezérlő á r a m ­ körökben, a jelfogós vezérlésű crossbar központokkal szembeállítva: — Nyilván a közös vezérlő á r a m k ö r ö k működés­ száma a legnagyobb egy központ áramkörei között. Nagy forgalom esetén (pl. alközpontok­ ban) nincs kizárva, hogy 4—5 év alatt a mar­ kerek működésszáma eléri a jelfogók élettar­ t a m á t jellemző maximális kapcsolásszámot. Ilyenkor elkerülhetetlen, hogy bizonyos jel­ fogókat k i kelljen cserélni. Elektronikus á r a m ­ körök é l e t t a r t a m a viszont, eddigi t u d o m á s u n k szerint, nem függ lényegesen attól, hogy a ben­ n ü k levő elemek milyen kapcsolási állapotban vannak ( I G E N vagy N E M szint). — Az elektronikus elemek nagy kapcsolási sebes­ ségét kihasználva, valóban elérhető, hogy a közös á r a m k ö r ö k tartásidejét nagyságrendileg

98

a crossbar gép működési ideje határozza meg. í g y egy vezérlő áramkörrel nagyobb kapcsoló­ mező egység (nagyobb központ) vezérelhető, mint jelfogós vezérlő esetén. — Ugyancsak az elektronikus elemek gyorsaságát kihasználva a t ö b b vezérlő áramkörrel rendel­ kező nagyobb központokban a közös á r a m k ö ­ rökben levő azonos, j o b b á r a logikai funkciókat még t o v á b b lehet közösíteni. Ez annyit jelent, hogy az egyes vezérlő á r a m k ö r ö k b e n elhagyjuk a mindegyikükben szereplő logikai funkciókat, melyeket egyetlen, ezen vezérlőkhöz rendelt közös á r a m k ö r lát el. Az EC központokban ilyen módon oldottuk meg a szabadút-keresés feladatát. Az ilyen jellegű összevonások előnye a gazdaságos­ ságon kívül (ami közös á r a m k ö r ö k esetén a központ­ hoz viszonyítva nem döntő) a rugalmasság, az á t t e ­ kinthetőség, az egyszerűsödés, melyek az esetleges módosítások esetén, az ellenőrzés, bevizsgálás és egyáltalán a k ö z p o n t kezelése során mutatkoznak döntően. A logikai funkciók kiemelése és közös áram­ körben való elhelyezése megfelel annak a folyamat­ nak, amelyet a „hardware-software szétválása" né­ ven ismerünk a számítógépek és egyéb logikai auto­ m a t á k területéről. I t t is többé-kevésbé arról van szó, hogy az á r a m k ö r programja, vagy annak legalábbis egy része fizikailag is különválik magától az áram­ körtől. Ennek ismert (és elismert) előnyei érvénye­ sülnek az EC központok áramköreinél is. Ezen fel­ ismerést következetesen kihasználtuk a nem-vezérlő típusú áramköröknél is, mint p l . regiszterek, t r u n kök. í g y ezen áramkörökben is vegyesen alkalmaz­ tuk az elektronikus és jelfogós elemeket. Ezen á r a m ­ köröket működésszámuk szempontjából két cso­ portra bontva vizsgáljuk: a) A viszonylag (a beszédáramkörökhöz képest) sokszor működő á r a m k ö r ö k (regiszterek, kód adó­ vevők) esetén a nagy működésszám miatt is érdemes elektronikus megoldást választani. Ismert dolog, hogy p l . a rotary központok egyik gyengesége a gyakori jelfogó beállítás, sőt csere szükségessége a regiszterekben. Ezen tapasztalatok alapján született az a döntés, hogy az EC központokban a regiszterek szinte kizárólag elektronikus elemekből épüljenek fel. Másrészt a logikai funkciók közösítése i t t is cél­ szerűnek látszott, így az EC központok regiszterei csoportokba (blokkokba) vannak sorolva, melyben egyetlen közös logikai á r a m k ö r végzi el a regiszterek­ ben szükséges logikai műveleteket. A regiszterek lényegében csak tárolási funkciót töltenek be. b) K i s működésszámú áramkörök (beszédáram­ körök, p l . t r u n k ö k ) esetén is célszerű lehet az elektro­ nika alkalmazása, amennyiben az egyes áramkörök bonyolult és nagyszámú logikai, kiértékelő műveletet végeznek. Ezeknél m á r a gazdaságosság, helyszük­ séglet stb. kerül előtérbe, mint döntő szempont. Az elvet kis központoknál sikerrel próbáltuk k i (ECR 43) az alábbi meggondolás a l a p j á n : Ha nemcsak egyfajta á r a m k ö r t rendelünk egy közös logikai áramkörhöz tartozó csoportba, hanem t ö b b e t is, akkor az á r a m k ö r ö k b e n levő tárolóelemek igen gazdaságosan használhatók k i . Ekkor ui. a közös

M A K A Y A.: ÉC-TÍPUSŰ KÖZPONTOK

logaikai á r a m k ö r az egymással különben pl. fizikai kapcsolatban levő (pl. trunk—regiszter kapcsolat) á r a m k ö r ö k e t „egyszerre l á t j a " , így a b e n n ü k levő tárolóelemek e g y m á s t kiegészíthetik, i l l . a k e t t ő b e n levő tárolóelemeket a közös logika egyetlen tároló elemeiként értékelheti. í g y a fizikailag létező és megkülönböztetendő belső állapotok kódolásához jóval kevesebb tárolóelem kell, mintha ezen állapotokat külön-külön az egyes á r a m k ö r ö k b e n kellett volna kódolni. Egy ilyen módon k i a l a k í t o t t rendszer esetén az á r a m k ö r ö k b e n csak a tényleges kapcsolásokat (beszédágak) végző jelfogók maradnak. Hogy ilyen módon milyen á r a m k ö r i m e g t a k a r í t á s érhető el, arra jellemző példa 40 vonalas kis k ö z p o n t u n k , melynek első v á l t o z a t a , az ECR 41, k é t szekrényből, míg a fenti elveket alkalmazó átdolgozott v á l t o z a t a , az ECR 43, csak egy szekrényből áll, és ugyanazt tel­ jesíti. Az elektronikus elemek ezenkívül az EC központok sok más jellegű áramkörében is a l k a l m a z á s t nyer­ nek, mint pl. az RC elemeket t a r t a l m a z ó elektronikus előfizetői szerelvény, a hang és csengető áramkörök, MFC kód adó-vevők, generátororok stb. 2. A magyarországi E C K rurál központhálózat Az EC központok első k o n k r é t alkalmazására a magyar vidéki (rurál) h á l ó z a t b a n került sor, erre utal az ECR rövidítésben az utolsó b e t ű . A megvalósí­ t a n d ó h á l ó z a t tervezésekor a meglevő hálózat k ö ­ vetkező sajátosságait kellett szem előtt t a r t a n i :

2.2.

Vonalak

Az összeköttetések k é t - és négyhuzalosak lehet­ nek, a góc és szektorközpontok négyhuzalos tranzit á l á s t végeznek. A végközpontok kéthuzalosan csatlakoznak a hálózatra. Gyakran kell hosszú, erősítetlen á r a m k ö r ö k e t használni, ezért a szektor és gócközpontok alkalmazzák a csillapításvezérlést. 2.3. A

A hálózat jelzései k é t csoportra o s z t h a t ó k : vonali és regiszterközi jelzésekre. A vonali jelzések egy­ ü t e m ű (rövid és hosszú) jeleket tartalmaznak, á t ­ vitelük sávon belül (2280 Hz-es saját jelzőcsatorna) és postai sávon kívüli jelzőcsatornán keresztül tör­ t é n h e t . A regiszterközi jelzések átvitelére többfrek­ venciás (MFC), 6/2-es kódolású rendszert alkalma­ zunk. A kis (100 vonal alatti) végközpontokba MFC kód a d ó - v e v ő k e t nem é p í t e t t ü n k be, a választási i n ­ formációk átvitelére 2280 Hz-es impulzusokat alkal­ mazunk. 2.4. A

díjrögzítés

A díjrögzítést az előfizetői számlálók végzik. Többszörös számlálást alkalmazunk az időzóna elv alapján. A hálózaton belüli díjtételeket mindig a kiinduló központ állapítja meg, t á v v á l a s z t ó hívás esetén pedig a t á v v á l a s z t ó központ, azaz a gócközTavvála&zta

— Kevés automata k ö z p o n t van (csak a góc köz­ pontok, ott sem m i n d e n ü t t ) , a manuális keze­ léssel még hosszú ideig számolni kell. — Ezzel összefügg, hogy a kezelői szolgáltatáso­ kat, melyek tipikusan a m a n u á l i s vagy fél­ automata berendezésekhez alkalmazkodnak, meg kellett tartani az új automata központok­ ban is, hogy azok ne okozzanak zavart a keze­ lésben. — Elavult és elég rossz minőségű előfizetői vonal­ hálózat van üzemben, sok a légvezeték, a vonal­ erősítők is régiek, korszerűtlenek. — Sűrűn elhelyezkedő (6—20 km), kis lélekszámú települések vannak, sugaras hálózatban elren­ dezve. — Rotary illesztés mind a helyi, mind a t á v v á ­ lasztó h á l ó z a t b a n . Röviden ismertetjük a megvalósított

jelzésrendszer

cfl/

\

1 . ábra.

hálózat

1/

|

R u r á l h á l ó z a t általános felépítése

hálózatot:

Budapest Várpalota .QÍ'ECR'2001}

2.1. A hálózat szerkezete A hálózat sugaras szerkezetű. A k ö z é p p o n t b a n levő gócközponton keresztül csatlakozik a hálózat az országos távválasztó gerinchálózatra, és az általában meglevő helyi központhoz. Eggyel alacsonyabb szin­ ten helyezkednek el a szektorközpontok (1. ábra). Mind a góc, mind a szektorközpontokhoz csatlakoz­ hatnak végközpontok, melyek tranzit funkciót m á r nem végeznek. Elvileg megengedett több szektor­ központ felfűzése is. Szektorközpontok k ö z ö t t lehe­ tőség van harántösszeköttetések létesítésére is: az EC központok képesek a kerülőutas hívásirányí­ tás szolgáltatásra.

H122-maT]

Balatonkenese Zanka

/{ECRZI)^ J, llajmnskér (ECRA3) ;

(ECR 21) Balatonfüred,• {ECR 2000), Aszófó (ECR 21) n ii

$

(ECR 21) ' Tt'hanu (ECR 43)

^Csopak ~*(£CR4i). Alsóörs (ECRV) Balaton-udvari '

\ (ECR0) \ O , , Balatonalmádi (ECR 401)

;

6

2. ábra.

[H122-h A veszprémi mintahálózat

99

I i l R A D Á S T E C H N I K A X X I I I ' . ' É V F . 4. SZ.

pont. A m e g á l l a p í t o t t tarifa k a t e g ó r i á t vagy regisz­ terközi jelzésként, vagy visszirányú vonali impulzálással küldi a t á v v á l a s z t ó k ö z p o n t a hívó előfizető központjába. 2.5.

-OSD—

Központtípusok

A 2. á b r á n az első magyarországi ECR r u r á l háló­ zat felépítését mutatjuk be, jelezve az egyes csomó­ pontokban levő központok t í p u s á t is. Az ECR rurál központcsalád eddig kifejlesztett tagjai a k ö v e t k e z ő k : ECR 21

ECR 41

— 20 fővonalas kis központ, 3 trunkvonallal a magasabbrendű központ felé; — 40 fővonalas kis központ, 5 t r u n k vonallal a m a g a s a b b r e n d ű központ felé. K é t ECR 41-es egység egy 80 vonalas k ö z p o n t t á dugaszolható öszsze;

ECR 43

-

Az ECR 41 modernizált v á l t o z a t a , az ECR 21 és ECR 41 típusokat van hivatva k i v á l t a n i ; ECR 400 - 1 0 0 - 4 0 0 vonalig bővíthető kis szektorközpont, négyhuzalos tran­ zit kapcsolómezővel; ECR 401 - Az ECR 400-as típus végközponti változata; ECR 2000 - 4 0 0 - 2 0 0 0 vonalig bővíthető nagy szektorközpont, négyhuzalos tran­ zit kapcsolómezővel; ECR 2001 - Az ECR 2000-es típus végközponti változata; 7DCs — A 7 D U helyi központ, zsinórnélküli félautomata manuális központ, az IT3 r ö t a r y t á v v á l a s z t ó központ, és az ECR rurál hálózat illesztésére kidolgozott rotary rendszerű tran­ zit k ö z p o n t ; ECT 500 — 500 vonalas t r a n z i t k ö z p o n t , góc­ központi alkalmazásra. A 7DCs és 1T3 k ö z p o n t o k a t van hivatva k i ­ váltani. A központok egyszerűsített junction diagramjai a 3., 4. és 5. á b r á n l á t h a t ó k . Az ECR 43 típusú kisköz­ pont (3. ábra) kapcsolómezeje kétfokozatú, az A és B jelű gépegységekből áll. Ha az előfizető felemeli kézi­ beszélőjét, az E előfizetői szerelvény egy hívó jelet állít elő. Ez a jel egy impulzus, melyet a vezérlő azo­ nosít, és kapcsolatot létesít a hívó vonal és egy k é t ­ i r á n y ú trunk á r a m k ö r (T) között. Ugyanakkor az RK kapcsolón keresztül egy regiszter is felkapcsolódik a szóban forgó t r u n k áramkörhöz. Mindezeket a m ű ­ veleteket a marker á r a m k ö r vezérli és ellenőrzi, mely­ nek k é t része, a PR program rész és az M végrehajtó egység fizikailag is szétválik, mint az á b r a is jelzi. H e l y i hívás esetén a t r u n k á r a m k ö r lebomlik, és egy helyi összekötő á r a m k ö r ( H O ) kapcsolódik a hívó és h í v o t t előfizető közé. Az ECR 400 típusú központ junction diagramja (4. á b r a ) valamivel k o m p l i k á l t a b b , de ugyanazok a jelölések szerepelnek t ö b b n y i r e , ami az illető á r a m ­ körök azonos funkciójára és á r a m k ö r i megoldására

100

3. ábra. K i s k ö z p o n t b l o k k d i a g r a m j a . E — előfizetői szerel­ v é n y ; A, B — g é p t o k o z a t o k ; RK — regiszter k a p c s o l ó ; I{ —• regiszter; X — k é t i r á n y ú t r u n k ; HO — h e l y i ö s s z e k ö t ő ; M — v e z é r l ő ; PR — p r o g r a m

í

^Q}

CD—)

m

A

~~nm—

777c

H R

K

\H1t2-MA 41

4. ábra. A z E C R 400, 401 k ö z p o n t o k b l o k k d i a g r a m j a . C — D — t o v á b b i g é p f o k o z a t o k ; K — k ó d a d ó - v e v ő ; KT — k i m e n ő t r u n k ; BT — b e j ö v ő t r u n k ; L — regiszter l o g i k a

EM H0

tS

C-D-E —rm— - m

TB

ÍTOl

TM CM OP CL

Reg blokk \H122-MAS\

5. ábra. A z E C R 2000, 2001 és E C T 500 k ö z p o n t o k b l o k k ­ d i a g r a m j a . TB — t o v á b b i g é p f o k ; TO — t r a n z i t ö s s z e k ö t ő ; CL — t r a n s z l á t o r ; CM — c s o p o r t - m a r k e r ; EM — előfizetői m a r k e r ; TM — t r a n z i t f o k o z a t i m a r k e r ; OP — o p e r á t o r

M A K A Y A.: EC-TÍPUSŰ KÖZPONTOK

utal. A kapcsolómező négyfokozatú (A, B, C, D). A KT és BT egyirányú t r u n k ö k e t jelöl. Az L jelű egység a regiszterek egy csoportjához tartozik, azok közös logikai á r a m k ö r e . Gyakorlatilag a regiszterek közös huzalozott programjának t e k i n t h e t ő , mint az előbbi esetben a marker PR egysége. A K k ó d a d ó és v e v ő á r a m k ö r ö k e t jelent, melyek a h í v ó s z á m n a k a távoli központba való átvitelére szolgálnak. Végül az ECR 2000 és ECT 500 k ö z p o n t t í p u s o k közös junction diagramján (5. á b r a , az utóbbi típus előfizetői fokozatok nélkül értendő) a nagyobb kap­ csolórendszerek vezérlési megoldását figyelhetjük meg. A sérna multimarker elrendezést mutat, melyen a különböző vezérlő egységek k ö z ö t t közös busz­ rendszer szolgál az információk átvitelére. Figyelmet érdemel az OP jelű egység, mely a m á r k o r á b b a n említett közös s z a b a d ú t kereső á r a m k ö r n e k felel meg. I t t ez m á r t ö b b marker egységet szolgál k i . Fizikailag ez az OP egység szerepel az ECR 400-as k ö z p o n t b a n is, de ott lévén csak egy marker, ezért a junction diagramban ahhoz t a r t o z ó n a k kellett tekintteni. Ugyanez vonatkozik a CL áramkörre is. A kis, közepes és nagy központok felépítése nyilván részben eltér egymástól, a 400-as és 2000-es típusú központok mutatnak közelebbi rendszertechnikai rokonságot. Központcsaláddá ezeket a k ö z p o n t o k a t ezen hasonlóságon felül az azonos szerelvények, á r a m k ö r ö k és azonos e l v i megoldású részletek teszik, í g y pl. m i n d e n ü t t azonos előfizetői szerelvény k e r ü l t alkalmazásra, az ezekhez kapcsolódó részáramkörök (azonosító) is ugyanazok. Az ECR 400-as k ö z p o n t t ó l kezdve azonosak az összekötő, trunk, regiszter á r a m k ö r ö k , ugyanolyan rendszerű a s z a b a d ú t kere­ sés, foglaltságvizsgálat stb. A kapcsolómezőben levő különbségek nyilván magukkal hozzák azt, hogy a vezérlő á r a m k ö r ö k is eltérnek, de a legtöbb rész­ megoldás azonos. 2JS. Karbantartási

kérdések.

Segédberendezések

M i n t m á r említettük, az új típusú központok k i ­ fejlesztésénél az egyik fő követelmény az állandó felügyelet nélküli ü z e m biztosítása. Ennek lehetőségét k é t i r á n y b a n haladva lehet megteremteni: a) A berendezést olyan megbízhatóra, üzembiztos­ ra stb. kell elkészíteni, hogy a meghibásodás valószínűsége elhanyagolhatóan kicsi legyen. Ebben az esetben nincs szükség a különböző önellenőrző és hibakereső segédberendezésekre. b) Olyan „ o k o s " és megbízható berendezéseket kell kifejleszteni, melyek lehetőleg minden elő­ forduló meghibásodást jeleznek, és a hibás egység k i i k t a t á s á v a l , és a t a r t a l é k r a való á t ­ váltással vagy egyéb m ó d o n biztosítják a fo­ lyamatos üzemet. Ebben az esetben ezeknek a berendezéseknek a megbízhatósága éppen olyan m é r t é k b e n esik latba, mint az ellenőrzött köz­ ponté. Nyilvánvalóan valamilyen „ a r a n y k ö z é p u t a t " kel­ lett választani. A központok n a g y m e g b í z h a t ó s á g ú alkatrészekből épülnek fel, mint amilyenek a drót­ rugós jelfogók és félvezetők. E z e n k í v ü l számos se­ gédberendezést fejlesztettünk k i , melyek az esetleges meghibásodások esetén megkönnyítik és meggyor­ sítják a hiba elhárítását.

2.6.1. Alarm jelző és átvivő rendszer A központok alapvető meghibásodásait és üzem­ zavarait (áramellátás zavara, biztosíték hiba, főbb á r a m k ö r ö k üzemképtelensége, fennakadása stb.) az alarmrendszer észleli és közvetíti a felügyeletes helyre. A z alarmjelzés az egyik központból a m á ­ sikba, előre kijelölt vonalcsatlakozókon keresztül, műválasztással j u t á t , a m ű v á l a s z t á s t a meghibáso­ dott központ a l a r m á r a m k ö r e végzi. Az a központ, ahol a felügyeletes hely van (a sugaras h á l ó z a t o t te­ kintve csak ,ifelfelé" lehet), az alarmhívásra felkap­ csolja alarmvevő á r a m k ö r é t , mely jelzi a vétel u t á n a k a r b a n t a r t ó személyzetnek a m e g h i b á s o d o t t köz­ pont s z á m á t és a hibafajtát. 2.6.2. B e é p í t e t t á r a m k ö r i rendszerek a h i b a b e h a t á r o ­ lás segítésére A helyszínre érkező k a r b a n t a r t ó k n a k t ö b b lehető­ ség áll rendelkezésre a fellépett hibák behatárolására. Ilyen p l . a kisebb és nagyobb k ö z p o n t o k b a n egy­ a r á n t alkalmazott lámparendszer, melyben 10—20 l á m p a segítségéve] a k ö z p o n t áramköreinek jellegze­ tes pontjai megfigyelhetők. A kiválasztott á r a m k ö r vagy vezetékcsoport egy kapcsoló segítségével állít­ h a t ó be. A nagyobb k ö z p o n t o k b a beépített ellenőrző á r a m k ö r ö k regisztráló berendezés c s a t l a k o z t a t á s á t teszik lehetővé, mely a sikertelen hívások legfonto­ sabb adatait rögzíti. Á r a m k ö r i rendszer n y ú j t lehe­ tőséget a vizsgálatot végző személynek, hogy a köz­ pont áramköreiből a vezérlő az általa k e z d e m é n y e z e t t híváskor melyiket és azt milyen keresztpontokon keresztül kapcsolja fel. Az ilyen ú n . vizsgálóhívás jogossággal rendelkező vonalakról k e z d e m é n y e z e t t hívásokhoz kapcsolódó eseményeket jelzi a k ö z p o n t a rendelkezésre álló l á m p á k o n , ilyen m ó d o n a karban­ t a r t ó vizsgáló-hívását a többi érdektelen hívástól el lehet választani. 2.6.3. U t á n z ó és forgalomkeltő berendezések A hibakeresés legfőbb módszere a vizsgálóhívás és a hívás közbeni megfigyelés. Vizsgálóhívást elő­ fizetői vonalról k ö n n y ű kezdeményezni, csak egy erre a célra fenntartott vonal és egy készülék kell hozzá. Trunkvonalak esetén m á r nehezebb a hely­ zet, hiszen a csatlakoztatott berendezésnek a másik központ jelzéseit kell utánoznia. Erre a célra hordoz­ h a t ó berendezés szolgál, mellyel trunkvonalra irá­ nyuló h í v á s o k a t tud fogadni vagy ilyeneket t u d kezdeményezni a vizsgálatot végző k a r b a n t a r t ó . Hasonló célt szolgál a hordozható vonaljelzés el­ lenőrző és utánzó készülék, mely főleg a kisközpon­ tok t r u n k á r a m k ö r e i n e k helyszíni vizsgálatát könnyíti meg. Sok hibát csak megfelelően i r á n y í t o t t , nagyobb forgalom esetén lehet észlelni. E z é r t szükség van mesterséges forgalmat keltő berendezésekre. Ilye­ neket is kifejlesztettünk az ECR központok számá­ ra, mind előfizetői, mind trunkvonalakra. 2.6.4. R u t i n jellegű berendezések Ilyen berendezés p l . az előfizetői blokkoltságvizsgáló, mely a helyszínről, vagy a k á r távolról i n ­ d í t v a automatikusan „felhívja" az összes előfizetői vonalat, és kijelzi a blokkoltakat (és közben a „ j ó "

101

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X 1 I 1 . É V F . 4. SZ.

vonalakat nem zavarja). Az előfizetői vonalak köz­ ponti helyről lemérhetők, a műszereket nem kell a rendezőn csatlakoztatni. Ugyancsak kidolgoztunk egy automata linkvizsgáló berendezést is, mely végig­ vizsgálja az egész kapcsolómezőt, és a mellékútháló­ zatban, m á g n e s m ű k ö d t e t ő á r a m k ö r b e n levő h i b á k a t deríti fel. Ezek r u t i n berendezés jellegűek, használa­ t u k akkor indokolt, ha előzőleg alapos g y a n ú t á m a d az illető egység meghibásodására. A felsorolt segédberendezésekkel az ezen a téren folyó fejlesztési munka még távolról sincs lezárva. A kellő üzemi tapasztalatok megszerzésének még csak az elején tartunk, e z u t á n is v á r h a t ó újabb igé­ nyek felmerülése, melyek újabb és újabb üzemi vizs­ gáló és r u t i n berendezések kidolgozását eredményez­ hetik. 2.7. Áramkörtervezési

és konstrukciós

Az ennek ellenérc i t t - o t t előforduló zavarjelenségeket a kritikus vezetékek áthelyezésével vagy szűrőkon­ denzátorok alkalmazásával k i lehetett küszöbölni. Árnyékolást csak a nagyszintű, periodikus jeleket szállító vezetékeknél alkalmaztunk (hang, csengetés, időzítő jelek). A jelfogótekercsek által termelt indukciós feszült­ séglökések ellen az őket m ű k ö d t e t ő tranzisztoros fokozatokat szikraoltó tagokkal kell védeni. I t t a probléma a szikraoltás által okozott elengedési kés­ leltetés nagysága. Olyan megoldást kellett találni, melynél ez a késleltetés^minimális, és még elegendő védelmet nyújt a tranzisztorok számára. A választott megoldás (6. ábra) kielégítőnek bizonyult mind üzembiztonság, mind pedig elengedési késleltetés szempontjából.

kérdések r

Elektronikus és elektromechanikus rendszerek együttes alkalmazásánál mindig kellemetlen problé­ m á k a t vet fel az e g y ü t t m ű k ö d é s , az illesztés fel­ adata. A rendszerek visszahatnak egymásra, és gon­ doskodni kell arról, hogy a n e m k í v á n a t o s zavaró h a t á s o k a t kiszűrjük, vagy a rendszereket ezekkel szemben érzéketlenné tegyük. Az első probléma a tápellátásnál lép fel. A k é t rendszer eltérő tápfeszültséget igényel. Az első kísér­ leti k ö z p o n t n á l többtelepes rendszert alkalmaztunk, ami azonban a k k u m u l á t o r o s kivitelnél igen kedve­ zőtlen a k ö z p o n t üzemeltetése szempontjából. E z é r t az e z u t á n tervezett központoknál m á r az egytelepes ( — 48 V ) megoldást v á l a s z t o t t u k , ahol az elektroni­ kus á r a m k ö r ö k feszültségeit ( — 24 V és + 6 V ) kere­ t e n k é n t 48/24/6 "V-os konverterek állítják elő. Az elektromechanikus rendszer igen nagy terhelésinga­ dozással m ű k ö d i k , ami a telepvezetékek véges ellen­ állása miatt az elektronikus á r a m k ö r ö k számára nagy zajforrást jelent. E z é r t a k é t rendszer külön föld­ vezetékkel van ellátva, melyeket az a k k u m u l á t o r n á l közösítettünk. í g y kiküszöböltük a terhelésingado­ zások okozta zavarokat. Az elektromechanikus rend­ szer által termelt, i n d u k t í v eredetű zavarjeleknek a vezetékeken keresztül, kapacitív úton való behato­ lása az elektronikus á r a m k ö r ö k b e , melytől kezdetben igen tartottunk, a v á r t n á l jóval kevesebb problémát okozott. Ez egyrészt annak t u l a j d o n í t h a t ó , hogy elektronikus áramköreink kis sebességűek, 4 kHz-nél nem használunk gyorsabb órajeleket, és általában kerüljük az 1 ms-nál keskenyebb impulzusokat. Másrészt ú n . szabadszintű logikai rendszert válasz­ tottunk, ahol az I G E N szint — 8 V-nál n e g a t í v a b b , a N E M szint pedig —1 V-nál pozitívabb. így igen erős zavarjelnek kell lennie annak, amely ilyen szint­ változást okoz az a r á n y l a g kis impedanciájú á r a m ­ körökön. Harmadszor pedig — részben a k o n d e n z á ­ torok m e g b í z h a t a t l a n s á g a miatt — kerültük a dina­ mikus kapuk h a s z n á l a t á t (csak elvétve alkalmazzuk a J—K, T, D típusú tárolókat, kivéve az időzítő, számláló á r a m k ö r ö k e t , h e l y e t t ü k az BS t í p u s ú a k a t részesítjük előnyben). Ennek eredményeképpen nem fordulhatott elő, hogy a tranzisztorok bázisa köz­ vetlenül (ill. k o n d e n z á t o r o n keresztül) hosszabb ve­ zetékre csatlakozzék ( i t t u i . jóval kisebb zavarjelek elegendőek a tároló állapotának m e g v á l t o z t a t á s á r a ) .

102

o

f) n

Z8 > u

'

-4ői/±

10%

= 60V

\H12Z-MÁT\ 0. ábra. A s z i k r a o l t á s m e g o l d á s a

X Tapasztalataink az E C központok eddiyi üzeme során 3.1. Üzembehelyezési

tapasztalatok

Természetes célkitűzés mind az üzembehelyező, mind pedig az üzemeltető részéről is, hogy a hely­ színi szerelési m u n k á l a t o k ideje minél rövidebb le­ gyen. A szerelési időt döntő módon a helyszíni k á b e ­ lezési munka, valamint a tényleges áramköri vizsgá­ latok ideje, a k í v á n t jósági fok beállításához (hiba­ százalék minimumra való csökkentéséhez) szükséges nagyszámú híváspróba ideje határozza meg. Az új típusú EC k ö z p o n t o k n a k a szerelési idő szempontjá­ ból t ö r t é n ő vizsgálatánál ezen utóbbi időintervallum nagyságában v á r h a t u n k javulást a hagyományos központokhoz képest. A kábelezési munka a hagyo­ mányos forrasztási technológia alkalmazása esetén — mint ahogy az az EC központoknál is t ö r t é n t — alig gyorsítható. Eddig 12 központot helyeztünk üzembe, nem számítva k é t kísérleti mintaközpontot, és k e t t ő n e k jelenleg fobyik a szerelése. Ezeknek a fele prototípus volt, és ennek t u l a j d o n í t h a t ó , hogy a bevizsgálási időt jelentősen meghosszabbította a még tökéletlen gyártásból eredő rejtett hibák, a tényleges üzemi körülmények k ö z ö t t felfedezett elvi hibák javítására fordított munka, és hasonló v á r a t ­ lan, előre nem l á t o t t körülmények. A bevizsgálás során a r á n y l a g gyorsan el lehetett érni 5 — 10%-os h i b a a r á n y t , az időtrabló m u n k á t en­ nek a h i b á n a k 1% alá való leszorítása jelentette. Ehhez igen sok egyéni és tömeges híváspróba lebo­ nyolítása szükséges. E n n é l v e t t ü k igen nagy hasznát a különböző, az üzemeltetés számára tervezett vizs­ gáló berendezéseknek és automatikus híyóműveknek,

MAKAY A.: EC-TÍPUSŰ KÖZPONTOK

Az erősen centralizált vezérlő á r a m k ö r ö k m i a t t egy­ szerre csak általában egy-két vizsgálat volt végez­ hető, mivel azok z a v a r t á k egymást. Egy-egy vizsgá­ lat elvégzéséhez maximum 2—3 személyre van csak szükség, t ö b b e t csak a tömeghívások folytatására igényeltünk volna, de a h í v ó m ű v e k nagyrészt ezt is feleslegessé t e t t é k . Kisközpontok, esetén a szerelés befejezése u t á n az áramköri vizsgálatok p á r napot, az átvételi, e g y ü t t ­ működési vizsgálatok kb. 1 hetet igényelnek. Na­ gyobb központoknál (ECR 400, 2000) az á r a m k ö r i vizsgálatok v á r h a t ó ideje k b . 1 h ó n a p , az átvételi vizsgálatok pedig n é h á n y hétig tarthatnak, eddigi tapasztalataink szerint. 3.2. Üzemeltetési

' hiba 4 72 élő állomásból számított érték > A beépített 900 állomásból számítolt érték

Konvencionális szint

szept. oki nov, dec jan, ig . —:

tapasztalatok

Az előzőekben ismertetett ECR m i n t a h á l ó z a t k é t központ kivételével 1969. júl. 1-én került nyilvános postai üzembe. Az eltelt közel k é t év alatt a köz­ pontok üzemével az üzemeltető postaigazgatás alap­ j á b a n véve meg volt elégedve. Az eddigi üzem alatt a Posta folyamatosan közölte g y á r u n k k a l észrevéte­ leit, és időközben ennek alapján t ö b b j a v í t á s t is vé­ geztünk egyes á r a m k ö r ö k ö n . Az üzemeltetési tapasztalatokkal kapcsolatban a központok megbízhatóságáról és a k a r b a n t a r t á s i munka egy-két vonatkozásáról számolunk be. A gyár Gyártmányvizsgáló L a b o r a t ó r i u m a az 1969. július 1. óta üzemben levő balatonfüredi ECR 2000 típusú központot, és a hozzá közvetlenül csatlakozó végközpontokból álló hálózatot, valamint az 1970. július 18. óta üzemben levő, R a l a t o n a l m á d i ban felállított ECR 401 típusú végközpontot v á ­ lasztotta a megbízhatósági vizsgálatok t á r g y á u l . A vizsgálatokat az e m l í t e t t referenciakörzet egy tel­ jes évet kitevő üzemideje alatti k a r b a n t a r t á s i és hibaelhárítási adataira alapozzuk. E b b ő l a célból ezen ún. referenciaév alatt — mely jelenleg még t a r t — A Soproni Postaigazgatóság a fellépett h i b á k a t és az ezekhez kapcsolódó adatokat kérésünkre az általunk összeállított speciális adatlapok kitöltése révén havonta megküldi. Az adatlapokat a h i b á t megállapító és elhárító k a r b a n t a r t ó tölti k i a hely­ színen, minden hibáról külön-külön. A referencia év kezdetét a t t ó l az időponttól számítjuk, amikor a meghibásodások száma m á r némileg állandósul, azaz a központok megbízhatósági szempontból elérik a kezdeti (korai) kiesési szakasz végét. Ennek meg­ állapítása céljából 1970 őszén és 1971 t a v a s z á n h é t ­ h ó n a p részletes üzemi adatait értékelte laboratóriu­ munk. Ennek a vizsgálatnak eredményeit az alábbi­ akban közöljük, lévén ez az első ilyen jellegű k o n k r é t megbízhatósági értékelés az ECR k ö z p o n t o k k a l kap­ csolatban. A megbízhatóság megítélését a következő m u t a t ó k útján tartjuk célszerűnek, összhangban az erre vo­ natkozó irodalmi adatokkal és k u t a t á s i jelentések­ kel : 1. A hibák időegység alatti bekövetkezésének va­ lószínűsége v o n a l a n k é n t és é v e n k é n t (hibaintenzitás). Ennek h a g y o m á n y o s k ö z p o n t o k esetén elfogadott, még megfelelőnek t a r t o t t értéke (ugyancsak t ö b b idevágó k u t a t ó i n t é z e t i vizsgálat és postai specifikáció alapján)

febr. márc. ápr,

idő

mi.

70

\H1Z2-MAf\

7. ábra. A h i b a i n t e n z i t á s v á l t o z á s a a B a l a t o n f ü r e d e n E C R 2000 t í p u s ú k ö z p o n t b a n

üzemelő

2, = 0,6 h i b a / v o n a l / é v A korszerű k ö z p o n t o k r a m e g k í v á n t é r t é k : , x = 0 , l hiba/vonal/év 2

Ezekből s z á m í t h a t ó a h i b á k jelentkezése k ö z ö t t eltelt átlagos i d ő : T

— K,

mely utóbbira

C\=114.10- /vonal Q = lí,4' 10~ /vonal az irodalmi adatokban fel­ lelhető k é t ajánlott érték. Az 1. t á b l á z a t tartalmazza a fenti m u t a t ó k n a k a h é t hónapos vizsgálati időszakra összesített értékeit. L á t h a t ó , hogy az összesített adatok m i n d e n ü t t job­ bak a konvencionális szintnél. A 7. á b r a a hibaintenzi­ t á s v á l t o z á s á t mutatja a vizsgálati időszak alatt a balatonfüredi ECR 2000 típusú k ö z p o n t b a n . Meg­ állapítható, hogy a k ö z p o n t megbízhatósági szem­ pontból a korai kiesések időszakának végéhez köze­ ledik, j a n u á r t ó l kezdve a h i b á k száma csökkenő ten­ denciát mutat és lassan állandósul. A hibaelhárítási időszükségletet (vagy m á s k é p p e n üzemkiesési időt) a következő b o n t á s b a n vizsgálta a Gyártmányvizsgáló Laboratóriumunk: T± az észrevételtől a hibakeresés elkezdé­ séig eltelt idő 7' a hibakeresés ideje 7\ a javítási idő T a javítások u t á n szükséges ellenőrzés ideje. 6

6

2

2

i

103

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X H I . É V F . 4. SZ. 1. A

kéthónapos

megfigyelési üzemelő

időszak összesített megbízhatósági mutatói a Balatonfüreden ECR 401 és együttesen az ECR 43, 41, 21 típusú központokról Követelmények

Megbízhatósági mutatók

Egy vonalra számított érték

Hibaintenzitás r hiba l A — L v o n a l • ev J H i b á k k ö z ö t t eltelt á t l a g i d ő ["vonal - ó r a 1 H

hiba

Kiépített 900 vonalra számított érték

Balatonalmádiban

ECR 401 Balatonalmádi

Kisebb központok együtt

220 clővonalra számított érték

195 élő vo­ Kiépített nalra 290 vonalra számított számított érték érték

Kiépített 250 vonalra számított érték

Korszerű szint

Konvencio­ nális szint

max 0,1.

max 0,6

0,593

0,31 1

0,113

0,101

0,1 13

0,070

min 87 G00

min 14 G00

14 590

27 (iüO

75 900

80 250

77 103

115 500

max 11,4.

max 114. • 10-

122,2-

(i5,l •

110,4-

97,2• 10-"

10,25• 10-

6,89. • 10-

472 élő vo­ nalra számí­ tott érték

J

Üzemi veszteségi tényező Q [1/vonal]

Teljes központra számított érték

ECR 200CTBalatonfüred

üzemelő HCR 2000, a kapott adatok alapján.

táblázat

• to-

H i b a e l h á r í t á s á t l a g o s ideje TJJ, [ ó r a / h i b a ]

Üzemi készenléti tényező K

6

6

• io-

6

• to-

6

• io-

6

6

max 1,0

max 1,0(1

0,53

0,53

8,09

8,09

0,77

0,77

min 0,9908

min 0,908

0,9423

0,9423

0,9757

0,9757

0,998

0,998

központ hibáinak

fujlánkénti

eloszlása

2. A Balatonfüreden

üzemelő

ECR 2000 típusú

.Jelfogó Tranzisztor

nov.

dec.

jan.

febr.

máre.

ápr.

ossz.

Beépített alkatrészek száma

15

7

7

5

5

1

2

12

5 870

1

3

7

9 234

4

28 857

1

4

877

11

13

1 853

3

Dióda

1

Tekercs

2

Lámpa

1

1

1

1 1

Dugasz

4

Számláló jelt.

1

i)

2

\

N Y Á K lap 2

forrasztás

Biztosíték

1 1

Crossbar g é p

Rossz

3

2

1

S á v i'orrcsúcs

1

8 3

104

1 212

1

900

1

727

6

1

<>

1

2 4

5

3

8

21

28

1 2

1

13

5

19

Ellenállás, kondenzátor

0

értékelhető

Összesen

G

1

t

K ü l s ő zavar

90

1 1

Kapcsoló Szerelési

4

9

2

1

Kulcs

Nem

táblázat

szept.

A hibák előfordulásának száma Hibafajta

6

30

4 14

14

25

15 11

152

M A K A Y

A.:

EC-TÍPUSŰ

K Ö Z P O N T O K

Ezen adatok vizsgálata a központok k a r b a n t a r t á ­ sánál felmerülő munka jellegére v e t í t némi fényt. Mint a 8 - 1 1 . á b r á k m u t a t j á k , az ECR 2000 típusú k ö z p o n t b a n a hibák elhárítására fordított idő leg­ nagyobb részét a hibakeresés és javítás ideje tette k i , melyek k b . egyforma súllyal szerepeltek. (A maxi­ mum m i n d k e t t ő n é l 10 perc körül van, ami azt jelenti, hogy a h i b á k legnagyobb részénél a keresés és javí­ tási idő 8 — 12 perc közé esett.) A kiértékelés során figyelmet fordítottunk a hibák fajták szerinti megoszlására, eszerint megkülönböz­ tettünk : — — — — — —

jelfogó (kontaktus), félvezető (tranzisztor, dióda), tekercs (jelfogó tekercs, transzformátor), l á m p a (telefonégők), crossbar gép, dugasz (20 pontos N Y Á K dugasz és egyéb csat­ lakozók), — szerelési és konstrukciós, — külső zavarból eredő, — és egyéb, nem értékelhető h i b á k a t .

- r — / d Ő

10 20 30 40 50

60 70 80 (T , perc) 3

\Hm-MA10]

10.

ábra.

A

javítás

időszükségletének ( E C R 2000)

százalékos

eloszlása

%

• í>

601086-

. rftl , | —

10

20

30

100

2U0 ,

Ido (T perc) n

\H122-MA8\ 8. ábra.

Az é s z r e v é t e l t ő l a h i b a k e r e s é s i g e l t e l t i d ő s z á z a l é k o s e l o s z l á s a ( E C R 2000) -

10

20

30

-Ido W (Tnperc) 1

\H12Z-MA11\

11. ábra.

10 .20

30

T—i—i—r—r ^

U0' 50

60

, i B

r , l

I

70 80

Ido

(Tg, perc) \H12Z-MA9\

9. ábra. A h i b a k e r e s é s i d e j é n e k s z á z a l é k o s e l o s z l á s a ( E C R 2000).

Az e l l e n ő r z é s i i d ő s z á z a l é k o s e l o s z l á s a ( E C R

2000)

A 2. táblázat tartalmazza a h i b á k fajták szerinti eloszlását a vizsgálati időszakban, ugyancsak az ECR 2000-es típusú k ö z p o n t adataira t á m a s z k o d v a . L á t ­ h a t ó , hogy a legtöbb h i b á t jelfogó kontaktusok okoz­ ták. • • A fenti adatok csak a h i b á k számára adnak fel­ világosítást, mellőzve az általuk okozott funkcionális zavar fokának mérlegelését. Ez a hibák utólagos pontos elemzését kívánja meg, mivel nyilvánvaló, hogy a hibák a központ által n y ú j t o t t szolgáltatások­ ban egészen eltérő súlyú korlátozásokat okozhatnak. Ha sikerül olyan szempontokat találni, melyek révem az előforduló h i b á k a t súlyozni lehet, akkor-a k ö z p o n -

105

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I I I . É V F . é. SZ.

tok fenti módon kifejezett megbízhatósági mutatói is reálisabb képet adhatnak a tényleges üzemi viszo­ nyokról. A Gyártmányvizsgáló Laboratóriumban a be­ érkezett adatok statisztikai feldolgozásához számító­ gépes programot is kidolgoztak, melyet már a refe­ rencia év anyagának feldolgozásánál igénybe szeret­ nének venni. A központok karbantartását jelenleg négy fő látja el. Ezek közül egy fő állandó tartózkodási helye je­ lenleg még az E C R 2000-es típusú központnál, Balatonfüreden van, egy pedig az 1971. nov. 6-án próbaüzembe adott várpalotai E C R 2001-es típusú végközpontnál látja el a próbaüzem alatt szükséges teendőket. A karbantartási munkát a központokon belül szinte kizárólag a hibakeresésre és elhárításra fordítják, mivel beállításra, jusztírozási műveletekre az E C központokban nincs szükség. A hibakereséshez szükséges műszerek: vizsgálólámpa, univerzális kézi műszer, oszcilloszkóp. Az eddigiek során ezek elegendőnek bizonyultak. Az üzembehelyezés során használtunk néha storascope-t is. IRODALOM [ÍJ Molnár, P.; Logikai kapcsolatok automatizálása crossbar központokban. B H G Műszaki Közlemények, I . rész: 1965. 6. sz. I I . rész: 1966. 4. sz.

[2] Molnár P.: Közös programvezérlés több vezérlő áram­ körrel, nagykapacitású teleíonközpontok számára. B H G Műszak. Közi. 1967. 2. sz. [3] Vass B.: E C R 2000 típusú központ. B H G Műszak. Közi. 1967. 6. sz. [4] Bédl G.: Az E C R 400 és E C R 401 típusú elektronikus ve­ zérlésű crossbar központ. B H G Műsz. Közi. 1968. 1. sz. [5] Horváth I . : Az E C T 500 típusú tranzit központ. B H G Műsz. Közi. 1968. 1. sz. [6] Pató L . : Khek N . : 7DCs rurál csatlakozó. B H G Mfisz. Közi. 1969. 2. sz. [7] Makay A.: E C M rendszerű nagyvárosi központok. B H G Műsz. Közi. 1967. 6. sz. [8] Makay A.: Közepes kapacitású elektronikus vezérlésű crossbar központok karbantartási problémái. B H G . Műsz. Közi. 1969. 4. sz. [9] Blum E.—PatóL.: E C R 41 típusú rurál végközpont. B H G Műsz. Közi. 1966. 3. sz. [10] Dobai M.: Központ vizsgáló kocsi. B H G Műszak. Közi. 1968. 6. sz. [11] Dobai M.: Mintavételes forgalommérő. B H G Műsz. KözL 1969. 6. sz. [12] Balogh £>.: Alarm jelzősek a rural hálózatban. B H G Műsz. Közi. 1968. 6. sz. [13] Gál I . : Vonaljelzéseket vizsgáló készülék. B H G Műsz. Közi. 1968. 3. sz. [14] Gál I . : Előlizetői vonal- és számtárcsa vizsgáló készülék B H G Műszak. Közi. 1967. 5. sz. [15] Gál I . : A telefonközpontok elektronikus Jelzőberende­ zései. B H G Műsz. Közi. 1965. 4. sz. [16] Blum E . : Tranzisztoros forgalomkeltő telefonközpontok­ hoz. Híradástechnika, X V . évi. 6. sz. 183. o. [17] Kesselyák P.: Távbeszélő-központok rendszermegbízha­ tósági mutatói. B H G tanulmány, BE-150. [18] Vöröss E . : Az E C R megbízhatósági referenciakörzet első 7 hónapos megfigyelési szakaszának kiértékelése. B H G Gyártmányvizsgáló Laboratórium jelentése, BE-158.