Hlavay József. Országos Környezettudományi Diákkonferencia. Középiskolások a tudományért. Veszprém, március 8-9

Hlavay József Országos Környezettudományi Diákkonferencia „Középiskolások a tudományért”

Veszprém, 2008. március 8-9.

Pannon Egyetem, Analitikai, Környezettudományi és Limnológiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága

"Hlavay József Országos Környezettudományi Diákkonferencia - Középiskolások a tudományért"

Prof. Dr. Hlavay József egyetemi tanár 1945-2005

Hlavay József 1971-ben szerzett okleveles vegyészmérnöki képesítést az akkori Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Tudományos pályáját 1971-ben kezdte tudományos segédmunkatársként. Pályafutása töretlen volt. Az Analitikai Kémia Tanszéken tanársegéd, adjunktus, docens, majd 1995-tıl egyetemi tanár. 1997-tıl a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszékének egyetemi tanára, 1998-tól tanszékvezetıje. 1995-1998 között a Veszprémi Egyetem általános és oktatási rektorhelyettese. 1997-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült. Mind az akadémiai, mind az egyetemi közéletben kifejtett tevékenységét jelzi számos hazai és nemzetközi bizottsági tagsága, funkciója. Tudományos és oktatási munkájáért számos kitüntetésben részesült, megkapta a Pro Universitate Vesprimiensi arany fokozatát (1998), a Szent-Györgyi Albert díjat (2004). Oktatási munkájában több új tantárgy indítását kezdeményezte: „Környezeti minták analízise”, „Analitikai mérések minıségbiztosítása”, „Minıségbiztosítás a környezetvédelem analitikájában”, „Környezetvédelem analitikája”, „Bevezetés a kémiai kutatásba” címő elıadást és laboratóriumi gyakorlatot. A sporttal is aktívan foglalkozott. Minden gyızelemnek egyformán örült. Sportolóként is tudta és megtanulta, hogy a sport, a munka, a tudományos kutatás, az egész élet csapatjáték. Gyızni csak csapatmunkával lehet. Erre tanította hallgatóit is, példát mutatott kitartásból, a munka szeretetébıl és az igazság megalkuvás nélküli keresésébıl. Közvetlen munkatársainak és hallgatóinak megnyugtató és felemelı érzés lehet, hogy a tanszéki közösség alkothatta az utolsó csapatot, amely vezetése alatt annyiszor ért el szép eredményeket a tudományban, az oktatásban és a közösség építésében egyaránt. Élete és munkássága azonban nem múlik el nyomtalanul. Kezdeményezıje volt egy új tudományág, a környezettudományi oktatás hazai bevezetésének. Szívós munkával, kitartással elérte, hogy a környezettudomány a felsıoktatásban meghonosodjon. Munkájával hozzájárult a hazai környezettudatosabb gondolkodásmód elterjesztéséhez, a környezet állapotának tudományos mélységő megismeréséhez. A korszerő tudományos eredmények terjesztését a legfogékonyabb korosztály, a középiskolai tanulók körében kezdte. Megszervezte számukra a nyári táborozást, s elindította középiskolások számára a környezettudományi konferenciát. Bátor volt és kitartó az igazság keresésében. Különös képességgel rendelkezett a fiatalok lelkesítésében, fel tudta kelteni a vágyat, az intellektuális kíváncsiságot a körülöttünk lévı világ megismerésére. Közismert emberi tartásáért hallgatói tisztelték és szerették. A mag, amelyet elvetett, szárba szökkent, tovább fog növekedni a magyar tudomány hasznára, a hazai környezeti problémák megoldására.



A konferencia támogatói Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért Alapítvány Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága Pannon Egyetem, Analitikai, Környezettudományi és Limnológiai Intézet Pannon Egyetem, Mérnöki Kar Veszprémi Universitas Alapítvány



Szervezıbizottság

Elnök:

Dr. Padisák Judit intézetigazgató, egyetemi tanár

Titkár: Csányi-Tornyos Eszter, ügyvivı szakértı, intézeti titkár Tagok: Abonyi András, környezettudományi szakos hallgató Csákberényi Nagy Dorottya, vegyész szakos hallgató Czuczay Diána, környezettudományi szakos hallgató Dr. Gelencsér András, egyetemi tanár Havasi Máté, környezettudományi szakos hallgató Joó Szilvia, környezetmérnök szakos hallgató Kósa Ilona, PhD hallgató Kucserka Tamás, környezettudományi szakos hallgató Dr. Pósfai Mihály, egyetemi tanár Rostási Ágnes, PhD hallgató Tóth Zoltán, PhD hallgató Törı Norbert, tudományos segédmunkatárs Varga Zsófia, PhD hallgató



A konferencián résztvevı intézmények Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Csongrád Budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest Bugát Pál Egészségügyi és Környezetvédelmi Szakképzı Iskola, Székesfehérvár Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest Gábor Áron Szakközépiskola, Miskolc Herman Ottó Szakképzı Iskola, Szombathely Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzı Iskola, Edelény Krúdy Gyula Középiskola, Gyır Lengyel József Gimnázium, Oroszlány Öveges József Gyakorló Középiskola, Budapest Padányi Bíró Márton Katolikus Gimnázium, Veszprém Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvő Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai SZKI, Budapest Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged Szentendrei Református Gimnázium, Szentendre Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest



Összefoglalók



Tartalomjegyzék

CIVILIZÁCIÓS ÁRTALMAK ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS SZEKCIÓ ................................................... 8 A BOMLÁS KÉMIÁJA ............................................................................................................................................ 9 A HANG ÉS A ZAJ ............................................................................................................................................... 10 A KÖRNYEZET KÉMIÁJA .................................................................................................................................... 11 A KÖRNYEZETVÉDELEM HETEDIKES SZEMMEL.................................................................................................. 12 A TARTÓSÍTÁS RÉGEN ÉS MA ............................................................................................................................. 13 ANTROPOGÉN SZENNYEZİ ANYAGOK AZ ATMOSZFÉRÁBAN.............................................................................. 14 HOGYAN ÉPÜL FEL A LÉGKÖR, A SZENNYEZETTSÉG MÉRTÉKE, KÖVETKEZMÉNYEI. .......................................... 15 MIT TEHETÜNK A SZENNYEZÉS ELLEN?............................................................................................................. 15 ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK SZÍNTEREI ........................................................................ 16 KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN .......................................................................................... 17 „MEGETTÜK- E MÁR KENYERÜNK JAVÁT?”....................................................................................................... 18 „NAVIGARE NECESSE EST!”............................................................................................................................... 19 AZ M0 AUTÓÚT ÉSZAKI DUNAI HÍDJA ÉS BUDAPEST IVÓVÍZ BÁZISÁNAK KAPCSOLATA .................................... 19 VÍZSZENNYEZÉS A FİVÁROSBAN ...................................................................................................................... 20 KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS KÖRNYEZETÁLLAPOT-ÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ ................................. 21 A PÁTYI FÜZES-PATAK VIZÉNEK VIZSGÁLATA .................................................................................................. 22 POTYONDI-MOCSÁR ÖKOLÓGIAI FELMÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE ............................................................................... 23 A SZEGEDI TÉLI KIKÖTİ VIZÉNEK VÍZ- ÉS FLÓRAVIZSGÁLATA .......................................................................... 24 VÍZMINİSÉG VIZSGÁLAT A SZINVA-PATAK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL ................................................................... 25 AZ INOTAI SALAKDOMBOK REKULTIVÁCIÓJA .................................................................................................... 26 BÓDVA FOLYÓ ÉS MAKROGERINCTELEN ÉLİLÉNYEI ......................................................................................... 27 HOGYAN LEHETNE GAZDASÁGOSABBÁ TENNI A ZALAEGERSZEGI HŐTİHÁZ MŐKÖDÉSÉT?............................... 28 ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓK KAMARAERDİBEN, AVAGY: TÁMAD A SZEMÉT!............................................. 29 ISKOLAI BIOGÁZREAKTOR ÉPÍTÉSÉNEK MODELLEZÉSE ...................................................................................... 30 MISKOLC VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSÁNAK HELYZETE ........................................................................... 31 PARKOK SZEREPE A VÁROSOK ZÖLDFELÜLETI RENDSZERÉBEN ......................................................................... 32 SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTÉS VIZSGÁLATA ISKOLÁNKBAN ............................................................................ 33 SZIGETBECSE KÖRNYEZETVÉDELME ................................................................................................................. 34 ZUZMÓTÉRKÉPEZÉS OROSZLÁNY VÁROSÁBAN ................................................................................................. 36 TERMÉSZETVÉDELEM SZEKCIÓ............................................................................................................... 37 A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK VÉDETT ÉRTÉKEI ............................................................................................ 38 A HÓD MAGYAROSZÁGON ................................................................................................................................ 39 A KİSZÁRHEGYI SZIKLAGYEP ........................................................................................................................... 40 A TARDONAI FORRÁSLÁP .................................................................................................................................. 41 AZ ALPESI GİTE (TRITURUS ALPESTRIS) ÉS VÉDELME AZ ÉSZAK- BÜKKBEN ...................................................... 42 AZ M5 AUTÓPÁLYA ALATTI VADÁTJÁRÓK VIZSGÁLATA ................................................................................... 43 AZ ÖKOTURIZMUS, MINT ÁTFOGÓ GAZDASÁGI MEGOLDÁS ................................................................................ 44 ÉLET A MEDDİHÁNYÓN .................................................................................................................................... 45 ÉNEKES MADARAK VÉDELME MAGYARORSZÁGON ........................................................................................... 46



Civilizációs ártalmak és környezeti nevelés szekció



A bomlás kémiája Ott Máté 9. évfolyam, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest Felkészítı tanár: Balázs Katalin A bomlás a természet körforgásának szerves részét képezi, és a mindennapokban is megfigyelhetı jelenség. De mi is történik ennek a folyamatnak a során? Ezt a jelenséget veszem górcsı alá elıadásomban, néhány tojás közremőködésével. A tojás rendeltetése az, hogy a benne fejlıdı embriót ellássa a fejlıdéséhez szükséges tápanyagokkal. A különbözı tápanyagok mellett sok fehérjét tartalmaz. Elektroforézis segítségével vizsgáltam, hogy mely fehérjébıl mennyi található a tojásban, majd ugyanezeket a vizsgálatokat megismételtem romlott tojással is. A két mérési eredményt összevetettem, a különbségekbıl pedig következtetéseket vontam le arra nézve, hogy mi változik meg egy szerves vegyületeket tartalmazó biológiai anyagban a bomlás folyamata során.



A hang és a zaj Vollopich Eszter 12. évfolyam, Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzı Iskola, Edelény Felkészítı tanár: Batta Krisztina A hang és a zaj civilizációnkat kíséri, a beszéd és a zene az emberi lét legfontosabb mozzanataihoz tartoznak, de a zaj kellemetlen érzete is mindig jelen van az emberi közösségekben. Világos, hogy a zajjal, mint környezeti jelenséggel, foglalkozni kell, hiszen környezeti állapotunk egyik fontos körülményét jelenti. Ugyanakkor megállapíthatók azok a zajszintek, amelyek mellett az átlagos zajérzékenységő, egészséges emberek nyugodt életvitele biztosítható, valamint ismerjük azokat a mőszaki és jogi eszközöket, amelyekkel a körülöttünk mőködı zajforrások hatása ezekre a szintekre mérsékelhetı. A hangok szilárd részecskék folyadékok vagy gázok mechanikai rezgése, amely nyomáshullámok formájában terjed, a zaj pedig a hang egyik olyan típusa, amely az ember számára kellemetlen, nemkívánatos. Független a hang erısségétıl és hangosságától. A hang terjedésének vannak fizikai jellemzıi, ilyenek a terjedési sebesség, a frekvencia, a hullámhossz, a hangnyomás, a hangenergia, a hangintenzitás stb. A zajok kibocsátását háromféleképpen lehet osztályozni. Alakja szerint beszélhetünk pontforrásokról, mint például az ember, vagy vonalforrásokról, mint például autópályák. A hangjelenség idıtartama szerint impulzusokat, rövid idejő hangokat és tartós hangokat különböztethetünk meg. Jellegük szerint, pedig vannak állandó hangok és változó hangok. A fıbb zajforrások: A közúti közlekedés: Ma ez az elsı számú zajforrás. Oka a különbözı mérető, sokféle és változó fogyasztású autó és a nagy kiterjedéső utak. Zajszintje függ a kibocsátási értéktıl, a sebességtıl, a forgalom sőrőségétıl, a nehéz gépjármővek arányától, az útburkolattól, a beépítettségtıl, a növényzettıl és a napszaktól is. A légi közlekedés: Ez a zajforrás mára egyre jelentısebbé válik. Eddig a repülıterek közelében volt jellemzı, azonban egyre több magán- és sport célra használt gép kerül forgalomba. A vasúti közlekedés: Ezt a zajforrást az emberek kevésbé zavarónak érzékelik. Az ipari zajok: A zajvédelem az ipari létesítményekben a munkavédelmi elıírások körébe tartozik. Szabadidıs tevékenység: A mai szórakozóhelyek zaja ritmusos, impulzusos rezgéseket hoz létre, amely az emberi szervezetre károsan hat, mégpedig a szövetek roncsolásával, de a pihenni vágyók nyugalmát is zavarja. A zajmérés alapjai és a zajmérıeszköz felépítése: Mikrofon, jelformáló, erısítık, detektor, kalibráló eszköz, szőrık. A környezeti zajok hangerejükkel és idıbeni lefutásukkal jellemezhetık. A hangerıkbıl és hatóidejükbıl zajszintet számítanak. A mért értékeket dB (A) értékben adják meg a vizsgált idıszakra vonatkozó statisztikai számítások segítségével. A zaj élettani hatásai: 30dB pszichés károsodás 65dB vegetatív problémák 85dB hallószervi károsodás

120dB fizikai fájdalom 160dB átszakad a dobhártya 175dB halál



A környezet kémiája Csabai Cintia 10. évfolyam, Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest Felkészítı szaktanár: Tóth Piroska Prezentációmban részleteztem többek között az élı szervezetekben leggyakrabban elıforduló makroelemek (pl. oxigén, szén, nitrogén, stb.…) tulajdonságait, felhasználhatóságát. Emellett a földkéregben leginkább megtalálható elemekrıl is szót ejtek. Elsıként a világ második legfontosabb és leggyakoribb makroelemének, az oxigénnek képzıdését, fontosságát taglalom. Ezután ennek módosulatát, az ózont mutatom be, ennek fajtáit, és ehhez kapcsolódóan az UV-sugárzás veszélyeit is megemlítem. Az élı szervezetek leggyakoribb elemével, a hidrogénnel kapcsolatban, törekedtem arra, hogy ennek sokrétő felhasználhatóságát is leírjam. Rövid beszámolót készítettem a nukleáris fúzióról, a hidrogénhajtású belsı égéső motorokról és a tüzelıanyag-celláról. Ez utóbbi mőködésével részletesebben foglalkoztam. A sorban idevaló a szén, amely a harmadik legfontosabb makroelem a világon. Ehhez az elemhez kapcsolható a fotoszintézis fogalma, amelyet ugyancsak beleírtam versenymunkámba. Bıvebben írtam a víztisztításról és a légszennyezésrıl. Elıadásomban helyett kapott pl. az ioncserélı vízlágyítás folyamata és az általános víztisztítás menete is. A légszennyezés témakörén belül kitértem a savas esık környezeti hatásaira, ill. a Los Angeles-i és a londoni szmogra (füstköd). Elıadásomnak ehhez a részéhez megpróbáltam minél több valós adatot keresni, hogy állításaim megırizzék realitásukat. Több professzor munkáját olvastam át ebben a kérdésben. Utánanéztem, hogy mikor, hogyan, miért alakulhat ki füstköd, és hogy hazánkat melyik szmog kialakulása veszélyezteti jobban. Utánajártam, hogy a szmognak milyen egészségkárosító hatása(i) vannak. Bemutatómba megemlítés szintjén beleraktam a foszfor kapcsán a mőtrágyázást is. A földkéreg elemeihez a szilíciumot, a vasat, az alumíniumot, a magnéziumot és a kalciumot írtam. A vassal leginkább összefüggésbe hozható környezeti problémáról, a korrózióról és az ez ellen való védelemrıl számolok be. A szilíciumnál az üvegkészítést, az alumíniumnál a kerámia -és porcelángyártást említem meg. Remélem prezentációm információkban és valós adatokban gazdag lesz az Önök számára is.



A környezetvédelem hetedikes szemmel Tóth Anna 7. évfolyam, Szentendrei Református Gimnázium, Szentendre Felkészítı tanár: Szakács Erzsébet Azért választottam ezt a témát, mert a híradókban mindig azt hallom, hogy túl sok a szemét. Már nem is tudják, hogy hova tegyék. Sokat hallani a globális éghajlatváltozásról is, amit csökkenthetnénk, ha nem pazarolnánk az energiát és a nyersanyagot. Elgondolkodtam azon, hogy én mit tehetek a környezetemért, és hogy hetedikes társaim mit tehetnének. Azt látom, hogy kevesen akarnak tenni valamit érte. Hogy miért, azt nem tudom. Arra szeretném felhívni társaim figyelmét, hogy fontos foglalkoznunk környezetünkkel. Minél kevesebb legyen a szemét! Mindenkinek ez lenne a legegyszerőbb. De senki sem gondolja, hogy mennyi-mennyit tudunk mi is segíteni ebben a dologban. Vásároljunk tudatosan. Szelektív hulladékgyőjtés A családban mi szelektíven győjtjük a hulladékainkat. Ha már termelünk szemetet, akkor győjtsük azt szelektíven, hogy újra hasznosíthassák az anyagokat. Külön lehet győjteni az üveget, a mőanyagot, a fémeket, az italos kartondobozt, és a papírt. Közlekedj okosan! Ezt nem csak arra lehet érteni, hogy balesetet ne szenvedj, hanem arra, hogy védd a környezetedet. Mi a családdal ahova csak lehet gyalog vagy biciklivel megyünk. Az autót csak akkor indítjuk be, ha muszáj Saját felmérésem Készítettem egy kérdıívet, amely azt méri fel, hogy a hetedikes társaim mit tesznek a környezetükért és mit tudnak a környezetvédelemrıl.



A tartósítás régen és ma Borók Boglárka, Csendes Szabina 10. évfolyam, Krúdy Gyula Gimnázium, Gyır Felkészítı tanár: Kalydi György Nincs is annál kellemetlenebb, amikor a hús megromlik. Az ilyen és az ehhez hasonló esetek elkerülése végett, már ıseink is különbözı tartósítási módszerekhez folyamodtak. Mára a tartósítás mindennapi életünk részévé vált. Tartósítás nélkül télen nem jutnánk elég vitaminhoz, amit a nyáron elrakott befıttekbıl és savanyúságokból veszünk magunkhoz. Valamint a húsok nagy része kidobásra kerülne, hiszen csak korlátozott ideig fogyaszthatók konzerválás nélkül. És csupán csak két példát említettünk a több millióból, de ez a két eset is elég ahhoz, hogy érzékeltessük a tartósítás fontosságát. „De mi is az a tartósítás?” A Magyar Értelmezı Kéziszótár szerint a romlástól való megóvást jelenti. Ám valójában többrıl van szó. A szakirodalomban a következıket olvashatjuk: Nyers és feldolgozott élelmiszereink többsége a mikroorganizmusok részére is kiváló tápanyag. Kedvezı körülmények között a mikroorganizmusok elszaporodhatnak bennük vagy rajtuk, az élelmiszert fogyasztásra alkalmatlanná téve, minıségét csökkentve, sıt gyakran teljes megromlását okozva. Nem minden az élelmiszerekben elıforduló mikroorganizmus káros, romlást okozó vagy kórokozó. A mikroorganizmusok egy részének tevékenysége hasznos, mert hozzájárul a termék érzékszervi tulajdonságainak kialakításához, elısegíti annak tartósítását. Ezeket, a mikroorganizmusokat magunk juttatjuk az élelmiszerekbe, vagy legalábbis elısegítjük elszaporodásukat. Az élelmiszeripar, különösen a tartósítóipari ágazatok feladata, hogy a mikroorganizmusok tevékenysége ellen védekezzen, és jó minıségő, teljes biológiai tápértékő élelmezési – egészségügyi szempontból kifogástalan, rövidebb – hosszabb ideig eltartható élelmiszereket állítson elı. Elıadásunkban kitérünk néhány tartósítási módszerre és folyamatra, melyeket mi is kipróbáltunk. Kiemeltük az aszeptikus tartósítást, a füstölést, a fagyasztásos sőrítést, a hőtést és a konzerválást.



Antropogén szennyezı anyagok az atmoszférában Simon László Ferenc 11. évfolyam, Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvő Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola, Budapest Felkészítı tanár: Szalkay Csilla Az atmoszféra Földünk levegıburka. Anyaga elsısorban gázok keveréke, de kevés cseppfolyós és szilárd alkotót is tartalmaz. - Az élet nélkülözhetetlen feltétele! Bármely alkotójából, ha több, vagy kevesebb van a kelleténél, akkor az igen káros lehet az élıvilágra. Elıadásom célja bemutatni, hogy ezek a szennyezıanyagok miként hatnak egészségünkre és Földünk éghajlatára. Az ózon jelenléte nélkülözhetetlen a sztratoszférában, ugyanakkor a talaj mentén toxikus hatású (szmog). A szén-monoxid egy igen káros gáz. A véráramba jutva megköti a hemoglobint, ennek következtében a vér nem képes az oxigén szállítására, így halálhoz is vezethet. A CO2 jelenléte a légkörben létfontosságú. A növények a napfény segítségével CO2-ból és vízbıl állítanak elı a fotoszintézis során szerves anyagot és oxigéngázt. Nélküle a Föld átlaghımérséklete mintegy 35°C-al lenne hidegebb, hiszen a hı eltávozna a sztratoszférába, mert nem ütközne akadályba. Sokan azt gondolják, hogy bolygónk klímaváltozásáért leginkább a CO2 felelıs. Ugyanakkor a globális felmelegedésben hatalmas szerepe van az ózonréteg elvékonyodásának is. A CO2, NO2 és SO2 beleoldódik a csapadékvízbe, és vele szénsavas, kénsavas illetve salétromsavas esıt képez. Ez utóbbi a gombák nagymértékő N2O képzésébıl adódik, amelynek NO2-dá való átalakulását a belsıégéső motorok hıje katalizálja. A savas esınél egy még veszélyesebb jelenség a savas hó. Pusztító ereje egyrészt abban rejlik, olvadáskor egy teljes tél alatt hullott savas hó egyszerre kerül be a környezetbe, rövid idı alatt, így a káros hatások is jelentısebbek, mint a savas esınél. Másrészt a savas hó általában tavasszal olvad el, amikor a természet kezd újraéledni, ezért érzékenyebb a toxikus környezeti hatásokra. Ezekrıl a szennyezıanyagokról még nagyon sok érdekességet ellehetne mondani, de elıadásom nagy részét a pornak szentelném. A por nem csak esztétikailag látványromboló, hanem igen veszélyes is. Elıidézi az asztmát, károsítja a tüdıt. A dízelüzemő gépjármővek felelısek elsısorban a rákkeltı szennyezı anyagok, aeroszol részecskék kibocsátásáért. Az aeroszol részecskék olyannyira veszélyesek, hogy a WHO, az ENSZ Egészségügyi Szervezete kijelentette, hogy nem tud olyan alacsony értéket megadni a levegıben lévı részecskékre, mely biztosan nem ártalmas az emberi egészségre. A legveszélyesebbek a 2,5 mikrométernél kisebb, úgynevezett ultra finom részecskék, melyek légzıszervünk legmélyére is bejutnak. Ezeknek a részecskéknek a levegıben mért koncentrációja egyenes arányban van a légszennyezés okozta elhalálozások számával. A KOI levegıtisztaság-védelem osztályán végzett méréseimet, valamint a budapesti utcákon végzett kutatómunkámat kiértékelve arra a következtetésre kellett jutnom, hogy az egyik legveszélyesebb antropogén szennyezıanyag a por és az aeroszol. A mérésekbıl igen megdöbbentı következtetések vonhatóak le Budapest légyszennyezettségét illetıleg. Egyes nagyvárosok levegıje már olyan szennyezett, hogy a tiszta levegıt palackokban árusítják. Hova jutott az emberiség? Még akkor is fizetnünk kell, hogyha friss levegıt szeretnénk szívni? Túl messzire mentünk el! A megoldás nem egyszerő, de közös odafigyeléssel megoldható. Bolygónk épségét a kezünkben tartjuk, tegyünk érte mindnyájan, hogy örömmel, ne pedig szörnyülködve nézzünk rá!



Hogyan épül fel a légkör, a szennyezettség mértéke, következményei. Mit tehetünk a szennyezés ellen? Gartner Edina 11. évfolyam, Padányi Bíró Márton Katolikus Gimnázium, Veszprém Felkészítı tanár: Balla Imréné Eppur si varia! (És mégis változik!) mondhatnánk Galileo Galilei csaknem 400 évvel ezelıtt elhangzott mondatát, kis átigazítással napjainkban. Mint ahogy sokan nem akarták Galilei felismerését elfogadni, hogy a Föld a Nap körül kering úgy az elmúlt évtizedekben sokan nem akarták elfogadni, hogy fıleg az emberi tevékenység következményeként a világmérető éghajlatváltozás és környezetszennyezés erısödik. 1. A légkör összetétele: A légkör kialakulása Az alsó légkör (ábra: a troposzféra vertikális kiterjedésének függése a földrajzi szélességtıl) A középsı légkör (mezoszféra) A felsı légkör (termoszféra, ionoszféra) A mai légkör összetétele Ábra: a légkör vertikális rétegzıdése 2. Az ózon: Mi az ózon? Védıernyı a Föld körül Meglepı összefüggések Tisztább levegı – több sugárzás Figyelmeztetı adatsorok Ábra: az ózon hatása a hımérsékleti rétegzıdésre 3. Az üvegházhatás: Az üvegházhatás és a napsugárzás Ábra: Üvegházhatású gázok koncentrációjának változása A globális felmelegedés okai és következményei (ábra és magyarázat) 4. A légszennyezés hatása az élı és élettelen környezetre, a levegı öntisztulási folyamatai és a levegı szennyezettségének csökkentése: Bevezetı A szmogok Savas ülepedés A levegı természetes öntisztulása Emisszió csökkentés intenzív módszerei Az immisszió Mérési adatok és diagrammok 5. Írók és költık a légkörrıl és a természetrıl Idézetek, versrészletek Képösszeállítás Veszprém, 2008. március 8-9.


Iskolánk környezeti nevelési programjának színterei Kszel Tímea 11. évfolyam, Gábor Áron Szakközépiskola, Miskolc Felkészítı tanár: Jaczenyik Enikı A tanuló bemutatja, hogy iskolánkban milyen környezetvédelmi megmozdulásokat szerveztünk ebben a tanévben. A környezeti nevelés kapcsán bemutatja, hogy pihenıparkot alakítottunk ki, madáretetı, használt elemgyőjtı tartály, illetve komposztáló került kihelyezésre. Környezetvédelmi szakmai napot, egészség hetet, takarítási hetet szerveztünk, melynek tapasztalatait vázolja.



Környezeti nevelés az általános iskolában Balázs János 10. évfolyam Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Csongrád

Vizsgálataim a Papp Bertalan Ószılıi Általános Iskolában készítettem kérdıívek segítségével, mely során 95 tanuló és szüleinek vásárlási és hulladékkezelés szokásait, valamint a szemétrıl és az újrahasznosításról alkotott fogalomrendszerüket vizsgáltam. Kérdéseket négy témakör köré csoportosítottam: vásárlási szokások vizsgálata környezetvédelmi szemlélet vizsgálata csomagoláson lévı jelek/felíratok jelentésének ismerete szemétrıl, szelektív hulladékgyőjtésrıl alkotott fogalmak vizsgálata A kérdıívek kiértékelése után megállapítottam, hogy a szülık és gyermekeik véleményalkotása, fogalomrendszere nem tér el nagymértékben. Az egyes témakörökben felmerülı fogalmak számukra ismertek, viszont ezeket a gyakorlatban nem követik. Ennek ismeretében konkrét feladatokat, célokat tőzhetünk ki annak érdekében, hogy a szülıket meggyızzük a környezet tudatos magatartás fontosságáról, illetve megerısíteni bennük azt a tudatot, hogy a környezetszennyezés szorosan összefügg a saját és gyermekeik egészségével illetve annak megırzésével. Sajnos a vásárlásnál még mindig az utolsó szempontok között szerepel a "környezetbarát" megjelölés, fontosabbnak tartják inkább a termék árát, minıségét. Örvendetes, hogy az újrafelhasználhatóság jelét és a "NO CFC" jelentıségét elég sokan ismerik, sokan vesznek részt a kupakok, illetve PET palackok győjtésében a szemét fogalmát, szinte mindenki jól megfogalmazta az újrafelhasználható anyagok elınyeivel is nagyrészt tisztában vannak, bár mind a szülık, mind a tanulók körében vannak még ebben a kérdésben is "fehér foltok" amiken beszélgetésekkel, vitákkal lehet túllépni, illetve ezeket elhitetni Ezeket a célokat tanórai és tanórai kereteken kívül valósíthatjuk meg. Tanórai lehetıségek: különbözı órákon a tananyagba beépítve ösztönözzük a gyerekeket a helyes viselkedésmódok és a környezet és természetvédı szokásrendszerek kialakítására. A nem tanórai lehetıségek közül fontos, hogy minél több alkalmat adjunk a természettudatos beállítottság megerısítésére. Ezek az alábbiak lehetnek: tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, vetélkedık pályázatok, szeméttelep, szennyvíztisztítók látogatása, jeles napok megünneplése, nyári táborok, hulladékgyőjtési akciók Ezen feladatok megvalósítása is hozzájárulhat a szülık és gyermekeik szemléletének módosításához, környezetükhöz való viszonyok átértékeléséhez, és így talán a környezetük szebbé és jobbá tételéhez.



„Megettük- e már kenyerünk javát?” Lovas Katalin és Tóth Eszter 11. évfolyam, Szentendrei Református Gimnázium, Szentendre Felkészítı tanár: Szakács Erzsébet Hazánkban a kenyér az étkezés egyik fı eleme. Esszük reggelire, vacsorára, fızelékekhez, húshoz, van, aki kenyeret kenyérrel. A paraszti háztartásban a kenyérsütés a gazdasszony dolga, pedig fizikai erıfeszítés tekintetében felveszi a versenyt a férfiak munkájával. Szeretnénk egy rövid átfogó ismeretet adni a kenyér történetétérıl. Megismerkedhetünk különbözı népi hiedelmekkel, babonákkal és szokásokkal. A hagyományos kenyérkészítés „mővészetét” szeretnénk megmutatni, mármint azt, amit Kata sajátíthatott el a nyár folyamán, a nagymamájától. És ahogy ez ma egy városi háztartásban megvalósítható: Sok érv szól a házi kenyérsütés mellett. Ha csak a sütéskor szállingózó illatokat említjük, akkor már sokat elárulunk, de maga az egész folyamat egy nagyon izgalmas és igazán "otthonteremtı" dolog. Ehhez szükséges: kenyérsütıgép, alapanyagok, adalékanyagok (???) Ha nincs kenyér, nincs elhízás? – Erre is keressük a választ.



„Navigare necesse est!” Az M0 autóút Északi Dunai hídja és Budapest ivóvíz bázisának kapcsolata Vida Csongor 11. évfolyam, Öveges József Gyakorló Középiskola, Budapest Felkészítı tanár: Tomsitsné Borik Irén Nálunk még szokatlan módon a Hídépítı Zrt. folyamatosan tájékoztat a híd építésérıl. Így találtuk meg egy biciklizés során az épülı hídpilléreknél a cég ismertetı tábláját a Látogató Központról illetve a netes jelenlétrıl. Így nyílt lehetıség arra, hogy meglátogassuk az építési területet és bepillantást nyerjünk a hídépítés folyamatába. A térképre pillantva megállapíthatjuk, hogy az út illetve a híd nyomvonala Budapest legsérülékenyebb területén halad keresztül. Innen származik a budapestiek ivóvizének zöme. A Dunát végig kísérik az úgynevezett parti szőréső kutak. Az ezekbıl nyert kristálytiszta víz semmilyen beavatkozást nem igényel. A parti szőréső kutak vizét a tankönyvek a talajvíz és a rétegvizek közé sorolják: olyan könnyen szennyezıdik, mint a talajvíz és annyira tiszta, mint amilyen a rétegvíz lehet. Szinte megoldhatatlanak tőnik a feladat; ne sérüljön a terület természetes állapota és a közlekedés is könnyebbé váljon. A XX. század végére szinte minden európai nagyváros megoldotta, hogy az átmenı forgalom ne terhelje a belsı területeket. Már 1942-ben felmerült egy budapesti körgyőrő kiépítése. A teljes nyomvonal kiépítése azonban még várhatólag évekig elhúzódik. Elıadásomban az építkezéssel és az ezzel járó környezeti hatásokkal foglalkozom. Kitérek még a várható környezeti terhelésekre és az esetleges haváriákra. Az elıadásomat a helyszínen készített képekkel és a helyszínen szerzett tapasztalataimmal próbálom meg színesebbé tenni.



Vízszennyezés a fıvárosban Zempléni Réka 9. évfolyam, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest Felkészítı tanár: Balázs Katalin Elıadásom témája, hogy Budapest hogyan és mennyire szennyezi a Dunát. Érdeklıdésemet e téma iránt a Joint Danube Survey 2 keltette fel, ami tavaly nyáron (augusztus 14-szeptember 27.) 45 nap alatt végig járta a Duna teljes hosszát, és 95 helyen méréseket végzett, Budapesten is. Én is végeztem méréseket, tanulmányoztam a JDS2 adatait, utána néztem, milyen következményei vannak a vízszennyezésnek, és hogy mit kéne tenni, mit tesznek azért, hogy tisztább víz folyjon a Dunába.



Környezetvédelem és környezetállapot-értékelés szekció



A pátyi Füzes-patak vizének vizsgálata Dúzs Brigitta 9. évfolyam, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest Felkészítı tanár: Balázs Katalin A környezetvédelem manapság gyakran elıkerülı, nagyon fontos téma. Nem szabad elfelejteni, hogy beszélni róla nem elég, tenni is kell valamit környezetünk megóvása érdekében. Az átlagember pedig hiába beszél például a szén-dioxid kibocsátásról, csökkenteni elsısorban nem az egyes személyek, hanem esetleg az országok, a multinacionális cégek tudják. Ha vissza akarjuk fordítani a környezetromboló folyamatokat, akkor ezt kezdhetjük a közvetlen környezetünkben. Érdemes körülnézünk, és megoldásokat keresünk a körülöttünk lévı problémákra. A megoldás megtalálásának elsı lépése a probléma meglátása, feltárása. Én Pátyon lakom, nem messze Budapesttıl, nyugatra. A községen keresztülfolyik a Füzes-patak. A patakvíz tisztaságának változása rámutathat arra, hogy milyen szennyezıanyagok jutnak a településrıl bele. Éppen ezért méréseket végeztem, megvizsgáltam a patak vizét Páty elıtt, a község közepén, utána, és a térség legmélyebb pontján fekvı szennyvíztisztító után is. A mért adatokról, a levont következtetésekrıl és a tennivalókról fog szólni elıadásom, mely remélhetıleg elindítója lehet egy eredményes helyi környezetjavító tevékenységnek.



Potyondi-mocsár ökológiai felmérése, értékelése Bárdosi Bianka, Horváth Adrienn, Ury András 11. évfolyam, Herman Ottó Szakképzı Iskola, Szombathely Felkészítı tanár: Szalay Julianna Választott témakörünk az ökológia, és egy az iskolánk közelében lévı értékes természeti területet szeretnénk bemutatni. Iskolánk részérıl már történtek kezdeményezések a mocsár „örökbefogadására”. Azért választottuk ezt a témát, mert szerettük volna megismerni ezt az ökológiailag érzékeny, igen változatos vizes élıhelyet, és így mód nyílt arra, hogy komplex módon kipróbáljuk a környezeti elemek vizsgálatáról tanultakat. A mocsár Szombathely nyugati felén, az oladi városrészben található. Az 1920-as évek kavicskitermelése folyamán keletkezett. Egy részét a Csónakázó-tó mederkotrásából származó anyaggal és építkezési törmelékekkel töltötték fel, így az egykori nagy kiterjedéső mocsárnak csak az északi része maradt meg. A terület a vízutánpótlását a csapadékból, a rétegvízbıl és az idıszakos áradások során a vizet északról délre vezetı Potyondi-árokból nyeri, amely gazdag élıvilágnak ad otthont. Néhány mondat a Potyondi-mocsár élıvilágáról: Flóra: Az itt élı növényfajok terepi szemle során összeírt gyorslistája több mint 100 fajt tartalmaz, amely még a tervezett felmérések során valószínőleg bıvülni fog. A vízi növényzetet a lebegı hínár, a felszínen úszó békalencse, a rencehínár és a békaszılı képviseli. A vízparti mocsárnövényzet széles és keskenylevelő gyékényesek és harmatkásások együttesébıl áll. A partszakaszok iszapnövényzetében palkák és szittyók élnek. A láperdık egyik társulástípusát képviselı főzláprészletek is felismerhetık. A mocsarat puhafaliget-erdı veszi körül, amelyet fıként fehér főz alkot. Fauna: Az állatvilág is gazdagnak mondható. A vízben nagy számban elıfordul a mocsárcsiga, a csíkbogár, szitakötıfajok. A mocsárnál védett kétéltőeket is élnek: számos békafaj és a mocsári teknıs is elıfordul. A terepi szemlék alkalmával megfigyeltünk vízityúkot, szürke gémet és jégmadarat is, sıt egy alkalommal fekete gólyát is láttunk. Emellett állandó vendég a tıkés réce. Vizsgálatok: A levegıminıség-állapot feltérképezésére zuzmótérképet készítettünk. A vízminıségi vizsgálatok során fotometriás, kolorimetriás módszereket használtunk A mocsár több pontjáról talajmintát vettünk és vizsgáltuk a talaj lényeges fizikai, kémiai tulajdonságait is (többek között: Arany-féle kötöttségi szám, ötórás kapilláris vízemelés mellett foszfáttartalom, káliumtartalom stb.) Tapasztalatok: A víz a régebbi jelentıs szemétmennyiség ellenére is viszonylag oligotróf, tehát a víz nitrogénnel kevésbé terhelt. Az értékes élıhely fennmaradását veszélyeztetı tényezık: gyomosodás (nagy csalán, aranyvesszı stb.), cserjék elszaporodása (pl.: hamvas szeder), falopás, illegális szemétlerakás (pl.: mőanyaghulladékok). A gyomosodás és a cserjésedés további elıretörését a fátlan magas partoldalakba ültetendı főz- vagy feketenyárfákkal lehetne fékezni. A veszélyeztetı tényezık legfontosabbika a feltöltési munkálatok, már szerencsére abbamaradtak. Összegzés: Megállapítható, hogy a Potyondi-mocsár biológiai, ökológiai, természetvédelmi szempontból jelentıs érték, amelynek fennmaradását segíteni kell. Növényzetének egyes elemei indokolnák a törvényes természetvédelmi oltalmat is (Magyarországon a lápok ex lege védettek). A terület szeméttıl való megtisztítása megkezdıdött, de a helyi lakosság kevésbé környezettudatos gondolkodása és tájékozottságának hiánya miatt a szemetelés nem szőnt meg. Elképzelések a jövıre: Nagyon hasznos volna tanösvény kialakítása ismeretterjesztı szempontból, valamint megfelelı pihenıhely létrehozása. A környezeti elemek további vizsgálataival, elemzéseivel nyomon követhetjük a terület minıségi változásait. Veszprém, 2008. március 8-9.


A szegedi téli kikötı vizének víz- és flóravizsgálata Nyitray Réka és Petri László 10. évfolyam, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázgium, Szeged Felkészítı tanár: Bán Sándor Szeged déli határánál a városi hajók téli tárolására használt öböl található. Ez a víz félig folyó-, félig állóvíznek tekinthetı, sajátságos elhelyezkedése miatt. Mivel a deli határ elıtt, de már a város után helyezkedik el, ezért meglehetısen mostoha sorsú. Kotorni ugyan viszonylag rendszeresen szokták a hajók technikai elhelyezkedésének segítése miatt, biológiai és kémiai jellemzıirıl azonban meglehetısen keveset tudunk. Erre annál is inkább szükség van, mert nyaranta a szegediek strandként is használják ezt a vizet. Ezért merült fel az ötlet, hogy a kerékpárral és vízi úton is könnyen megközelíthetı vizet vizsgálat és – reményeink szerint ezután – rendszeres megfigyelés alá vonjuk. Projektcél: A meglévı eszközeinkkel a Téli Kikötı jelenlegi állapotának felmérése, továbbá egy éves megfigyelési terv elkészítése Részcélok A víz állapotának tavaszi jellemzése a következık alapján: Hımérséklet, pH Szerves (olajos, tenzides) szennyezıdések foszfátok és nitrátok szintje oldott oxigén szintje a víz biológiai oxigénfogyasztásának mértéke turbiditás makrogerinctelen fauna a vízpart növényezetének jellemzése TWR-analízis alapján A vízmintavételt az összehasonlíthatóság miatt nem csak az eredetileg tervezett téli kikötınél végeztük el, hanem három másik vízen is: a Holt-Maros egy szakaszán, a Tiszán, a és egy –a téli kikötıhöz közel esı csatornán is vettünk mintát. Az állatok vizsgálata során nem sikerült a makrogerinctelen fauna meghatározása és besorolása a megfelelı szakirodalom hiánya miatt. Ugyanakkor vizsgálatra kerültek mikroszkópos ágascsápú és evezıslábú rákok, amelyeknek megfigyelése nagy élmény volt a diákok számára is. A kémiai elemzés mindig az iskolai biológia laborban történt ellenırzött analitikai tisztaság mellett. Ennek következménye lett, hogy a keletkezett adatok megerısítették a négyféle vízzel kapcsolatos várakozásainkat. Az adatok táblázatban való rögzítése után most egy elemzés következik, ami kimutatja, hogy a téli kikötı vize jelentısen különbözik a folyó vizétıl és bizony fenyeget az eutrofizáció felgyorsulásának veszélye is ebben a vízben. A következı tanévben a projekt folytatása várható, hiszen évrıl évre szeretnénk meggyızıdni ennek a víznek az állapotáról, ahhoz, hogy a benne zajló változásokat alaposabban megjósolhassuk a jövıre nézve.



Vízminıség-vizsgálat a Szinva-patak példáján keresztül Kuncsik Kitti 10. évfolyam, Gábor Áron Szakközépiskola, Miskolc Felkészítı tanár: Jaczenyik Enikı A tanuló bemutatja a Szinva-patak egyes részein található szennyezéseket Feltérképezte a patak fizikai paramétereit, pl.: vízfolyás szélessége, áramlása, meder állapota… A patak vizébıl mintát vett, amit kémia vizsgálatok alapján elemzett, pl.: vezetıképesség, pH, nitrit-, nitrát tartalom. A mért eredmények kerülnek bemutatásra. Elvégezte a patak BISEL vizsgálatát, melynek menetét bemutatja.



Az inotai salakdombok rekultivációja Vass Máté 11. évfolyam, Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém Felkészítı tanár: Bodó Alexandra A széntüzeléső erımővek csaknem mindegyikénél található erımővi zagytér, ahol a salakot és pernyét tárolják. Székesfehérvártól Várpalota felé haladva a 8. számú fıőton, Inota falu elıtt pár száz méterrel is láthatunk két ilyen zagyteret (salakdombot). Ezek a zagykazetták a Bakonyi Erımő Zrt. Inotai Erımő telephelyéhez tartoznak. Túl azon, hogy a zagyterek rontják a tájképet, a pernyébıl a szállítóvízzel és a csapadékkal kioldódó különféle anyagok a talajba, a talajvízbe juthatnak és akár az élıvizeket is szennyezhetik, valamint a kiszáradt zagy a szél hatására kiporzik. A defláció révén a zagytározó anyaga folyamatosan a levegıbe kerül. Ebbıl adódóan a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen a tovább már nem használt zagytereket rekultiválni kell. Pár évvel ezelıtt elkészült egy rekultivációs program, melynek célja, a zagytérre olyan talaj, talaj jellegő, talajképzı fedıréteg ráhordása, amely lehetıvé teszi a zagytér felületének növényzettel történı beültetését. Egy természetes környezetbe illı állapot kialakítására törekednek. A két zagytér között 62.397 m2-nyi szabad terület van. Ezen a részen egy 100.000 t/éves kapacitású inert hulladékhasznosító telepet (19.000 m2), valamint kommunális szennyvíz tisztításából származó iszapot hasznosítanának fel (43.397 m2). Az inert hulladékkezelı telep létesítésének célja a II-es zagytér rekultivációját megelızı területfeltöltés. Ezt figyelembe véve a legjobb megoldás a hulladékhasznosítást is elısegítı építése-bontási hulladékok inert hányadának felhasználása, mely folyamat környezetbarátnak minısíthetı. A komposzttelep létesítésének célja pedig maga a rekultiváció. Évente 50.000 tonna stabilizált biohulladék helyezhetı ki a zagykazettákra. A II. sz. zagytérre csak a feltöltést (tereprendezés) követıen lehet szállítani komposztot. Az elhelyezhetı anyag mennyisége az I. számú zagytéren kb. 300.000 tonna. Vegyszerfelhasználás nem lesz. Az üzemeltetés során esetlegesen elıforduló talaj- és talajvízszennyezések jelzésére a komposzttelep körül 3 db monitoring kút kialakítása tervezett. A rekultiváció után kialakuló talaj tulajdonságaiban a meszes csernozjom talajhoz fog legközelebb állni (kötöttség és kolloidfrakció kivételével). A munkák befejezése után idıvel a telepített növényzet benövi a területet, amely a rekultivált területre hulló csapadék nagy részét felveszi, hasznosítja. Az átszivárgó víz mennyisége csökkenni fog. A zagytározónak, mint potenciális szennyezı forrásnak környezetkárosító hatásai csökkennek, a talajt, vizeket és a levegıt érı negatív hatások, valamint a zagytározó tájkép romboló jellege minimalizálódik.



Bódva folyó és makrogerinctelen élılényei Dienes Dóra 11. évfolyam, Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzı Iskola, Edelény Felkészítı tanár: Batta Krisztina Azért választottam ezt a témát, mert számomra fontos, hogy a környezetem élıvilágát óvjam és ezt jelen pillanatban, csak azzal tudom elérni, hogy írok, illetve beszélek az adott terület problémáiról. Én a Bódva folyó melletti kisvárosban Edelényben élek és ott is járok középiskolába, mégpedig az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzı Iskola környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakára. Ebben az oktatási intézményben egyik szaktantárgyam a környezetvédelem, amin gyakran BISEL-ezünk, amit nagyon szeretek. Ez is közrejátszott abban, hogy ezt a témát választottam. A Bódva Szlovákiában a Szepes - Gömör –érchegységben, elterülı forrásvidékrıl ered. Hidvégardónál éri el a magyar határt. Hossza 110 km, amelybıl magyar szakasz 56,1 km. A folyó szélessége 8-15 méter. A Bódvának egyetlen állóvize van egy levetélt kanyarulata Komjáti mellett, ami 1 hektár területő. Mi a folyót csak az edelényi szakaszon vizsgáljuk. A vizsgálat során meghatározzuk a vízben élı élılényeket, illetve azoknak gyakoriságát a BISEL-lel. A BISEL aktív módon integrálja a rendszertant és az ökológiát: a makrogerinctelenek meghatározása a rendszertan segítségével történik, a vízminıség értékelése pedig összefüggésben áll az emberek által megváltoztatott környezettel. Ha a BISEL használatát összekapcsoljuk kémiai vizsgálatokkal, egyértelmő következtetéseket vonhatunk le a szennyezıdés okairól. A Bódvában leggyakrabban talált élılények azt jelzik, hogy a folyó még viszonylag tiszta, de már mutatkoznak benne egyes szakaszon az elváltozások. A vízterület jellemzı makrogerinctelenjei: különbözı kérészlárvák, szúnyoglárvák, szitakötılárvák, tegzesek és csiga fajok.



Hogyan lehetne gazdaságosabbá tenni a zalaegerszegi hőtıház mőködését? Kereszturi Kinga 11. évfolyam, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg Felkészítı tanár: Ráduly László Az egyre gyorsabban fejlıdı világban, ahol a hatalmas gyárakban és szántóföldeken a technika kezd meghatározóvá válni, vajon képesek vagyunk-e lépést tartani a megváltozott körülményekkel? Ezen folyamat alól sajnos a hőtıházak sem képeznek kivételt. Korábbi tanulmányaim során lehetıségem volt megismerkedni a zalaegerszegi hőtıház mőködésével, felépítésével, az ott alkalmazott különbözı technikákkal. Sajnos nagyon elszomorító a tény, hogy a 80-as 90-es években még jól mőködı épület ma már csak régi árnyéka önmagának. Ez nagyon elgondolkodtatott így szeretném megvizsgálni ennek hátterét és lehetséges megoldások után kutatni. A sok megpróbáltatás után, a ma kizárólag csak tésztagyártással és fagyasztással foglalkozó hőtıház tragédiája 2004-ben következett be, mikor egy tőz következtében az épület nagy része a lángok martalékává vált. A tőzoltók munkájának ellenére is teljesen kiégett a 20-szor 70 méteres alapterülető üzemcsarnokban található három hőtıkamra, beomlott a tetıszerkezet, és megrongálódtak az acél tartószerkezetek is. Ez azonban csak az egyik oka annak, amely az addigi színvonalat csökkentette. Régebben ugyanis rengeteg szerzıdést kötöttek különbözı termelıkkel, akik a hőtıház által megrendelt árut a kért mennyiségben,elıírt vetımagokból megtermelték és leszállították, ahol már az ott dolgozók feladata volt ezt a terméket feldolgozni és a hőtılánc révén forgalmazni. Manapság ezek a viszonyok megváltoztak, és a hipermarketek kerültek elıtérbe. İk szabják meg milyen terméket akarnak fagyasztatni, és ezeket a megbízásokat a fogyasztók igényeihez igazítják. İk kötnek szerzıdést a termelıkkel és gyakran a hőtıház csak mellékes szerepet játszik, ahol az árut csak tárolják. Ez rákényszeríti ıket arra, hogy termékeiket jóval áron alul adják el, pedig a Magyarországon megtermelt élelmiszerek nagy része pl. a csemegekukorica kiváló minıségő. Sajnos a helyzeten az a tény sem segít, hogy a hőtıházban nemrégiben tulajdonosváltás történt: egy nagyobb cég felvásárolta. Az itt található hőtıgépek és szigetelıanyagok egy része szintén elavult, fejlesztésre szorulna. De ehhez újabb befektetésekre lenne szükség amit, a létesítmény nem engedhet meg magának. Vajon miért nem használják(ták) fel a hőtési folyamat során keletkezett hıt? Számtalan megoldás lehetséges, hiszen pl. mőködtethetnének üvegházat melynek jelen esetben nagyon gazdaságos lenne az üzemeltetése és rövid idın belül profitálhatna és megtérülhetne. Egy másik alternatíva szerint akár korcsolyapályát is lehetne létesíteni a hőtıház közelében, melynek mőködtetése így szintén gazdaságos, és amellett hogy szépen profitál, nagyszerő kikapcsolódás lehetne Zalaegerszeg- és környéke lakói számára. Azonban ezekkel a lehetıségekkel nem élve korlátozottan mőködik az üzem. Az egykoron több száz munkást foglalkoztató cég, ahol sokféle terméket képesek voltak feldolgozni a zöldségektıl a gyümölcsökön át a tésztafélékig, az utóbbi idıben húsok bérfagyasztással is foglalkozott. A zöldség és gyümölcs feldolgozásának meg volt az a hátránya, hogy szezonális munkásokat kellett alkalmazni a termési idıszaknak megfelelıen. Az addig kialakított hőtılánc helyzetét szintén rontotta, hogy a cég saját hőtıautóit el kellett adnia. A borús meglátásokkal ellentétben azonban szerintem kevés ráfordítással is sokat javítható, és gazdaságosabbá tehetı a hőtıház üzemeltetése, és reménykedem benne, hogy törekvéseimmel nem vagyok egyedül, és hipermarketek nem taszítják le végleg a hazai termelıket a piacról. Veszprém, 2008. március 8-9.


Illegális hulladéklerakók Kamaraerdıben, avagy: Támad a szemét! Horváth András 11. évfolyam, Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvő Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola, Budapest Felkészítı tanár: Szalkay Csilla Napjainkban az emberiség egyik legégetıbb problémája a hulladék mennyiségének növekedése és minıségének változása. A hulladék minden a termelésbıl és fogyasztásból kiesı hasznosíthatatlan szilárd, folyékony, vagy iszapszerő anyag, amely keletkezése a technológia vagy a fogyasztó számára nem fontos vagy elınytelen. A hulladék ártalmatlanításának egyik módja a lerakás, amely történhet törvényes keretek között legális hulladéklerakókban illetve törvénytelen módon. Illegálisnak nevezzünk minden olyan hulladéklerakót, amiknek területét nem a hatóságok jelölték ki. Kutatásom fı célja az volt, hogy felmérjem Budapest egyik részén, Kamaraerdı területén az illegális hulladéklerakókat. A lerakók koordinátáit GPS készülék segítségével mértem fel, illetve fotókat is készítettem. A helyszín megtalálásában és vizsgálatában segítségemre volt egy helyi lakosú ismerısöm. A felmért illegális hulladéklerakók autóval könnyen megközelíthetıek voltak, így valószínő, hogy a szemetet gépkocsival hordják oda. A látottak alapján megállapíthatom, hogy a területen az emberek háromféle szemetet helyeznek el: egyrészt építkezésekrıl származó sittet (ami sokszor tartalmaz üveggyapotot, és egyéb a környezetre veszélyes anyagot), másrészt kommunális eredető háztartási szemétet (ami rengeteg alacsony biodegradibilitású mőanyagot jelent), harmadrészt a termelésbıl vagy kereskedelembıl kiesett anyagot (például az ünnepek után kidobott rengeteg még bontatlan karácsonyfát és több száz kg dísztököt). A terület felmérése után közvélemény kutatást végeztem, és következı kérdéseket tettem fel a környéken lakó embereknek:  milyen problémák merültek fel a szemét elhelyezésével kapcsolatban?  leginkább hova hordják a szemetüket?  tesznek e valamit a kialakult helyzet javításáért?  milyen megoldást javasolnának a probléma rendezésére?  milyen káruk származik az illegális hulladéklerakásból? A válaszadásokból kiderült, hogy a szemét elhelyezésének kérdése nagy problémát jelent az emberek számára. Voltak, akikbıl egyenesen haragot váltott ki a téma felhozása, ám voltak, akik nagyon is szimpatikusnak tartották kutatási tevékenységemet. A válaszok alapján a megkérdezettek két egymástól jól elkülöníthetı csoportra oszthatók. Az elsı csoportba tartozók sok hulladékot termelnek, a második csoport tagjai pedig keveset, és ezt a csoportot zavarja az elsı csoport viselkedése. A megkérdezetteknek egybehangzóan az volt a véleményük, hogy a helyzet tarthatatlan. Jó megoldásnak tartották, ha elszállítják a szemetet, ám fizetni annál kevésbé lennének hajlandóak érte. Konténerek kihelyezését javasolták. Tehát összességében kijelenthetem a kutatásaim alapján, hogy a hulladéklerakókkal kapcsolatos problémák még megoldásra várnak. Véleményem szerint a megoldásban nagy szerepe van a hatóságoknak, és leginkább azzal tehetnek az ügy érdekében, ha nagyobb hangsúlyt fektetnek a prevencióra.



Iskolai biogázreaktor építésének modellezése Leprán Ádám és Szebeni Áron 12. évfolyam, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged Felkészítı tanár: Bán Sándor A biogáz termelés hazai bevezetése számos próbálkozást jelent. Az elmúlt években iskolánk biogázcsoportja igyekezett megismerni ezeket. Az elızı tanévben az Útravaló program és más pályázatok segítségével sikerült beszerezni egy olyan eszközt, ami lehetıvé teszi iskolai modellreaktorunkban a fejlıdı gáz összetételének megfigyelését. Eddigi kísérleteink célja az volt, hogy megállapítsuk: lehet-e szállítási költségek nélkül, iskolai alapanyagokból (konyhai hulladék és maradék; lenyírott fő, stb.) olyan mennyiségő és összetételő gázt termelni, amely reális lehetıséget jelent az iskolaidı alatti a konyhát ellátó melegvíz és főtés szolgáltatásra. Másik hozadéka a kutatásainknak az lehet, hogy egy olyan iskolai demonstrációs eszközt alakítunk ki, amely olcsón és látványosan modellezi a biogáztermelés alapjait. Ehhez a háztartásban használatos eszközökön (befıttes üveg, gumicsı, fúrógép, stb.) kívül nem kell más, mint egy főtıtest és egy olyan helyiség, ahol biztonságosan mőködtethetı. Eddigi eredményeink felettébb biztatóak: iskolai konyhai hulladék (moslék) és fő segítségével jelentıs mennyiségő és magas metántartalmú gázt sikerül elıállítani. Ebben a tanévben ezeket a kísérleteket igyekszünk folytatni azzal a céllal, hogy megállapítsuk a gáztermeléshez szükséges legoptimálisabb körülményeket a különbözı bemenı anyag-összetétel mellett. Középtávú céljaink között szerepel egy olyan modellreaktor kiépítése is, amely reális körülmények között: egy községi iskolai konyha mellett mőködik. A kutatás célja: Egy közösségi konyha mellett eredményesen mőködtethetı biogázreaktor feltételeinek tisztázása modellkísérletekben Konkrét tevékenységek: Különbözı összetételő és feltételrendszerő modell-reaktorok üzemeltetése (8 kísérlet) és az eredmények kiértékelése Elvárt eredmények (kutatási kérdések): Milyen arányú növényi/konyhai hulladékelegy a leghatékonyabb (termelıdı gázmennyiség és metántartalom szempontjából)? Termofil vagy mezofil reaktor üzemeltetése gazdaságosabb? Milyen segédanyagok segítik a biogáz lényeges jellemzıinek gazdaságos javítását? A kutatási módszer: - 1 literes kísérleti reaktorok párhuzamos üzemeltetése - folyamatos metántartalom-monitorozás BLUESENS labordetektor segítségével http://bluesens.de/index.php?kat=2&t=4&a=7&lang=de - folyamatos mennyiségi adatok felvétele (vízkiszorításos módszerrel, napi leolvasással) - a kapott adatok elemzése - átmeneti (félüzemi) mérető reaktorokkal való kísérletek tervezése Hasznosíthatóság: Eddigi eredményeink felettébb biztatóak: iskolai konyhai hulladék (moslék) és fő segítségével jelentıs mennyiségő és magas metántartalmú gázt sikerült elıállítani.. Az alapanyag összetétel és a körülmények megfelelı megválasztása döntı lehet az üzemszerő mőködtetésben Középtávú céljaink között szerepel egy olyan modellreaktor kiépítése is, amely reális körülmények között: egy községi iskolai konyha mellett mőködik. Fontos megemlíteni, hogy egyszerő felépítéső, iskolai demonstrációs biogázreaktor kiépítése az eddigi eredmények alapján is bármley iskolában lehetıvé válik. Veszprém, 2008. március 8-9.


Miskolc város hulladékgazdálkodásának helyzete Berecz Roland 10. évfolyam, Gábor Áron Szakközépiskola, Miskolc Felkészítı tanár: Jaczenyik Enikı

Iskolánk környékén található illegális hulladéklerakók bemutatása Szelektív hulladékgyőjtık állapota Iskolai megmozdulásaink bemutatása AVE Miskolc Hulladékgazdálkodási Kft. bemutatása a Miskolci telephelytıl egészen a Hejıpapiban kialakított korszerő hulladéklerakóig. A tanuló bemutatja a hulladék útját a begyőjtéstıl egészen a lerakón történı elhelyezésig, bálázásig, komposztálásig.



Parkok szerepe a városok zöldfelületi rendszerében Czap Eszter, Török Kata, Varga Vivien 13. évfolyam, Herman Ottó Szakképzı Iskola, Szombathely Felkészítı tanár: Markóné Németh Andrea A választható lehetıségek közül azért ezt a témakört dolgozzuk fel, mert gyakorlati óráink keretén belül már volt alkalmunk ilyen felmérés elvégzésére, és úgy gondoljuk, hogy ez egy megfelelı alkalom a munkánk bemutatására. A park története: A terület, melyet megvizsgáltunk Szombathely legnagyobb parkjai közé sorolható, önkormányzati védelem alatt áll, történeti parknak minısül. Területe kb. 28 – 30 000 m2. Elhelyezkedését tekintve a város központi körzetében található, körülötte több nagy látogatottságú parkkal és intézménnyel. Nevét Szent István államalapító királyunkról kapta, aki a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége: az elsı keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezıje. Szerepe: A park használati szerepén túl városképi- ill. egészségügyi, valamint légyszennyezés és zajártalmakkal szembeni védı funkcióval is bír. Mint közparkot a lakóterületi kategóriába soroljuk, vagyis a lakónegyedet ill. a lakótömböt szolgálja, a napközi és a hétvégi szabadidı eltöltéséhez megfelelıen felszerelt és berendezett külsı tér. Mérések: Különbözı vizsgálatokat végeztünk, hogy meg tudjuk állapítani a park városklíma javító és zajszőrı hatását. Elıbbire zuzmótérképet készítettünk, utóbbira zajmérı mőszerrel méréseket hajtottunk végre. Zuzmótérképezés: A zuzmóknak elsısorban a SO2-terhelés jelzésében van nagy szerepük. Azon képességet, amellyel a megnövekedett SO2-tartalmú levegıre eltőnésükkel reagálnak, a zuzmók bioindikációjának nevezzük. Munkánk megmutatta, hogy a Szent István park területe többnyire a belsı küzdelmi zónába tartozik, ami a közlekedésnek köszönhetı. A zónákat (a bıvebb kidolgozásban) egy külön térképen a megfelelı színnel ábrázoltuk. Zajmérés: A kapott zajszintek 60-80 dB közöttiek, amiket nagymértékben befolyásol, hogy hol és mikor mértük ıket. Közvélemény: A park látogatottságának és a városban elfoglalt szerepének megállapításához kérdıíveket töltettünk ki a járókelıkkel. Ezek eredményére alapozva állapítottuk meg a fentiekben már leírt besorolási adatokat és funkciókat. Összegzés: A megismert adatokból megállapíthatjuk tehát, hogy a park lehetıséget nyújt pihenésre, nyugodt szemlélıdésre, beszélgetésre, szabadtéri játékra és ismerkedésre egyaránt.



Szelektív hulladékgyőjtés vizsgálata iskolánkban Rédei Eszter 11. évfolyam, Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Csongrád Felkészítı tanár: Kiss Bernadett A levegı-, víz- és talajszennyezés mellett napjainkban a hulladékok mennyiségének óriási növekedése is egyre nagyobb problémát jelent. A növekvı népesség többet fogyaszt, ezért elkerülhetetlen, hogy termeléskor is több melléktermék, selejt, hulladék keletkezzen. A lakosság is egyre több maradékot, szemetet, csomagolóanyagot dob ki a meglehetısen pazarló és ésszerőtlen felhasználás miatt. Így az anyagok természetes körforgása megszakad, sok, még tovább használható anyag és energia megy veszendıbe. Mások pedig a környezetet szennyezik, illetve megbontják a bioszféra egyensúlyát, visszafordíthatatlan változásokat idézhetve elı. A hulladékgazdálkodás célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, illetve, hogy a keletkezı hulladék minél nagyobb részét (újra)hasznosítsák vagy ártalmatlanítsák. A hulladékokat osztályozhatjuk keletkezési helyük szerint: - települési (kommunális, városi, háztartási); - ipari (ideértve a közlekedési és bányászati hulladékot is); - mezıgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés, kiegészítı tevékenységek); - speciális hulladékok (elhullott állatok, mérgezı, radioaktív anyagok, stb.). A hulladéktárolással kapcsolatosan felmerülı problémára is megoldást jelenthet a szelektív hulladékgyőjtés. Magyarországon 2001-tıl kezdve az embereknek egyre több lehetıségük van a szelektív hulladékgyőjtésre. Ezzel a módszerrel rengeteg hasznos anyagot és energiát menthetünk meg attól, hogy kárba vesszen, ha tisztában vagyunk a menetével. Kutatómunkám során egy húsz kérdést tartalmazó kérdıív segítségével mértem fel százötven 1520 év közötti iskolatársam (75 fı környezetvédı, 50 fı vadász és 25 fı gépész) hulladékkezelési szokásait. Az eredményeket diagramokon ábrázolva tervezem bemutatni, milyen következtetéseket vonhatunk le a felmérés alapján. A kérdıívben kitértem többek között a szelektív hulladékgyőjtés megvalósíthatóságára illetve nehézségeire, veszélyes hulladékok kezelésére, komposztálásra. Tervezem továbbá, hogy felkeresem a helyi (csongrádi) szemétszállítókat, akik remélhetıleg válaszolni fognak a kérdéseimre. Az után érdeklıdnék, mit tesznek az elszállított hulladékkal, fıleg a szelektív győjtıszigetekrıl elszállítottal és hogy a késıbbiekben mi történik ezekkel az anyagokkal.



Szigetbecse környezetvédelme Tuska Henrietta 9. évfolyam, Öveges József Gyakorló Szakközépiskola, Budapest Felkészítı: Szabó Mária Szigetbecsén a Csepel-sziget egyik kis falujában lakom, arról szeretnék elıadásomban beszélni, hogy egy kis falu milyen fontos dolgokat tud tenni a környezet gondozásáért. Szigetbecse igen kedvezı természeti adottságokkal, gyönyörő környezettel rendelkezik. A Csepel-sziget csücskében a Ráckevei-Soroksári Duna ág mellett. A falunkat a Duna holtága veszi körül, valamint több kis tó és egyéb állóvíz is található benne. Több civil szervezet is segíti az Önkormányzatot, ilyen például a Zöld-szív és a Szigetcsücske-Természetbarátok egyesülete. Én a Zöld-szív természetvédelmi egyesület tagja vagyok, már 5 éve. A természetvédelem egyik legfontosabb feladata, megırizni az eredeti állapotot, megtanítani, megismertetni a lakossággal annak fontosságát, hogy ha a természetet megzavarjuk kibillentjük egyensúlyából, beláthatatlan következményei lehetnek. A Szigetcsücske-Természetbarátok egyesülete közel egy éves munkájával kialakította a Tızike tanösvényt. A megvalósításhoz pályázott a LEANDER+ programjára, és 85%-os Támogatást kapott. Igy a falunak és minden látogatónak lehetısége nyílt bejutni a szigetre. Itt megcsodálhatjuk községünk ıshonos fáit, az itt letelepedett védett állatokat, madarakat, növényeket. Ezt a tanösvényt szeretném megismertetni mindenkivel, aminek kialakításában én is sok munkával vettem részt.



Víztisztaság Nagy Zsolt és Sánta Barnabás Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest Felkészítı tanár: Tóth Piroska Vizsgálatunkban és elıadásunkban együttesen tárgyaljuk a víz élettani hatását melyez szervezetünkre, gyakorol. Vizsgáljuk, a vizet ami a csapból folyik, hogy az milyen anyagokat tartalmaz és azok az anyagok az adott mennyiségben milyen hatást fejtenek ki a szervezetünkre. Tehát tárgyaljuk, hogy a csapvíz egészséges és jó minıségő vagy káros és szennyezı anyagokat tartalmaz. Kémiai összetétel szerint megfelel e az új Európai Unió szabályainak. És Budapesten a különbözı kerületekben ugyanaz e vízminıség. Szót ejtünk még az úgynevezett PÍ-vízrıl mely elviekben a legegészségesebb vízfajta. És szó lesz még a különbözı palackozott ásványvizek és a csapvíz közti lényeges különbségekrıl (melyik az egészségesebb?). Ennyi lenne a kutatási témánk rövid összefoglalója. Köszönjük türelmüket, hogy elfogadták késıi jelentkezésünket.



Zuzmótérképezés Oroszlány városában Keczán András és Nemcsényi Rita 11. évfolyam, Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola, Oroszlány Felkészítı tanár: Eichardt János Oroszlány a Vértes hegység utolsó vonulatának észak-nyugati lábánál fekszik a nyugati szélesség 47°29´ és az északi szélesség 18° 19´-nél. Legmagasabb pontja a város közepén elterülı Haraszt-hegy, mely 223 méter magas. A térség uralkodó széliránya ÉNY-i, NY-i. A város mellett található a Vértesi Erımő Zrt., mely légvonalban kb. 4 km-re terül el. Az uralkodó szélirány miatt 2004-ig az erımő, kén és por szennyezésének nagy része Oroszlány légterét és magát a várost terítette be. Ezen idıszak alatt a kén-kibocsátás óránként 9000-11800 kg volt, míg a porszennyezés 1985-ig többszöröse volt a megengedett egészségügyi határnak! Az 1985-ben megépített elektrofiltereknek köszönhetıen a porszennyezés lecsökkent 20-60 mg/m³- re, majd 2004-ben megépült kéntelenítı segítségével a kén-szennyezés is az egészségügyi határ alá csökkent. Sajnos a városon átmenı forgalom az ipari park kiépülése miatt megnövekedett, így a város légszennyezése csak jellegében változott meg. A célunk elsısorban a város fáin megjelenı zuzmók térképezése volt, mely a jelenlegi és az elmúlt évek kén-szennyezését mutathatja be. A várost két részre osztottuk, Belvárosi részre és falurészre, valamint a magasabban fekvı, ám az erımőhöz közelebbi Borbála telepre. Az utóbbi területen nem végeztünk számottevı adatgyőjtést, mivel a Borbála-telepi területeken valamennyi fa fiatal ültetéső, így, az innen vett adatok a belvárosból és a „faluból” győjtött adatokkal nem lettek volna összeegyeztethetıek. A felméréseink eredményei részben igazolják azt a felvetésünket, hogy a belvárostól kifelé haladva a kénszennyezés csökken (Vértes-hg. felé haladva). Eredményeinket szeretnénk felhasználni a környezı településeknél elvégzendı hasonló vizsgálatokhoz, így valamelyest képet kaphatunk a környékünk légszennyezésérıl. Szeretnénk a felméréseink után egy térképet is szerkeszteni, mind a városunkról, mind a környékünkrıl, egyes településeinkrıl.



Természetvédelem szekció



A Duna-Dráva Nnemzeti Park védett értékei Farkas Tamás 12. évfolyam, Öveges József Gyakorló Középiskola, Budapest Felkészítı tanár: Szabó Mária Nyaraim nagy részét nagyszüleimnél töltöm, Örtiloson ezért sokat járok a Duna Dráva nemzeti parkban. Ez a rendkívül gyönyörő természeti terület rengeteg védett és fokozottan védett növénynek, és állatnak nyújt oltalmat. A túráim során megfigyeltem, hogy mind több és több tájidegen faj telepszik be erre a területre. Visszaszorítván ezzel az ott élı ıshonos fajokat. A tájidegen fajok megjelenése hatalmas károkat okozhat az élıvilágban, ezért rendkívül oda kell figyelni megjelenésükre. Sajnos ezek a fajok nagyban ez emberi beavatkozás által kerülnek kapcsolata az erdei élıvilággal. Így az ember közvetve vagy közvetetten hozzájárul az erdı és az élı környezet nagybani megváltozásához a biológiai egyensúly megbomlásához. Elıadásomban szeretném bemutatni ezt a csodálatosan szép tájat az ott élı gyönyörő álatokat és növényeket, szeretném a környezeti problémákra, mint például a tájidegen fajokra felhívni a figyelmet, rámutatni a probléma okaira és lehetséges megoldásokat mutatni az ıshonos fajok védelmére. Az emberi tényezıt is szeretném bemutatni, azt hogy a mezıgazdaság és a fakitermelés miképpen változtatja a táj arculatát, élıvilágát és milyen összhang mutatkozik a növénytermesztés és az elszaporodó idegen növények között. A probléma csak a jól átgondolt mezıgazdasági módszerek alkalmazásával és az ember rendkívül óvatos beavatkozásával orvosolható. E gyönyörő terület megóvása számomra nagyon fontos és hiszem hogy másoknak is az, hiszen a szépsége és változatossága lenyőgöz, elvarázsol ezért is fontos a megmentése.



A hód Magyaroszágon Vecseri Zita 11. évfolyam, Bársony István Szakközép Iskola Szakiskola és Kollégium, Csongrád Felkészítı tanár: Kiss Bernadett Az eurázsiai hód /Castor fiber/ valaha egész Eurázsiában gyakori volt, de a kíméletlen vadászat következtében egyedszáma drasztikusan csökkent, sok országból a faj teljesen kipusztult. Magyarországon 1854-ig vadászták a hódot csak nem addig, hogy teljesen eltőnt hazánkból. Néhány lelkes természetvédınk viszont szabadon engedett néhány külföldön befogott hódot. Késıbb a WWF Magyarország nemzetközi hálózat, az európai tapasztalatokat felhasználva, elindította tervszerő, valamennyi érintett hatóság által engedélyezett hódvisszatelepítési programját. Az eurázsiai hód valaha Európa és Ázsia mérsékelt övi erdeiben minden folyó és állóvíz mellett elıfordult, de a XIX. század végére egyedszámuk mindenütt megfogyatkozott, a becslések szerint mintegy 1200 példányra csökkent. A hód a természetben 1222 évig, fogságban viszont 35-50 évig is elélhet. Természetes ellensége a barnamedve, a hiúz, a farkas és a rozsomák. A hód vízben könnyen összetéveszthetı a vidrával, így ha szárazföldön nem látjuk, jelenlétére leginkább egyértelmő nyomaiból következtethetünk. A faj korábbi magyarországi elterjedése településnevekbıl is következtethetünk pl.: Hódmezıvásárhely Csongrád megyében, Hódász, Nagyhódos és Kishódos Szatmárban, vagy Hódostanya a Takta közben. Természetesen a hód magyarországi kipusztulása óta eltelt másfél évszázad alatt az egykori élıhelyek jelentısen megváltoztak. A hód Magyarországra történı visszatelepítésének gondolata 1994-ben merült fel. A WWF hód-visszatelepítési programját Haraszthy László dolgozta ki, Günther Lutschingernek, a WWF Ausztria igazgatójának szakmai támogatásával. A program megvalósítása a Duna alsó szakaszán, Gemencen kezdıdött 1996 ıszén. Lakóhelyemhez legközelebb lévı hódbetelepítési programban részt vett Mártély is. Magyarországon is ıshonos volt és ez igazi sikertörténet a magyarországi betelepítésben. Hazánkban a hódbetelepítés sikeres volt és a hódok is jól érzik magukat nálunk.



A kıszárhegyi sziklagyep Muzs Rita 11. évfolyam, Bugát Pál Egészségügyi és Környezetvédelmi Szakképzı Iskola, Székesfehérvár Felkészítı tanár: Szegedi Zsuzsanna Márta Az ember természetpusztítása, amelyrıl nap-mint nap hallunk, amelyrıl már nagyon sok tudós, természetet kedvelı ember írt, amit nap mint nap észrevehetünk, ha figyelünk környezetünkre, késztetett arra, hogy felhívjam a figyelmet lakóhelyem, Kıszárhegy egyik természetvédelmi értékére. Kıszárhegy Fejér megyében, a Nyugat-Mezıföld északi részén, a régi balatoni út mentén fekszik. A települést 1864-ben említik elıször, Szárhegy-Szılıhegy néven. Önálló településként 1931 óta létezik, ekkor szakadt el a szomszédos Szabadbattyántól. Kıszárhegy a honfoglalás óta lakott település, környéke gazdag régészeti leletekben. Nevezetes az itt megtalált Seusokincsekrıl is, amelyekbıl két korsó a község címerében is szerepel. Itt található Fejér megye nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas motocross pályája is. A kıszárhegyi Szár-hegy magassága 263m, rajta nagy területen nyílt mészkı-sziklagyep húzódik. A nagy szót módosítom, mert az ember egyik romboló tevékenységével, a bányászattal megcsonkította, a növény és állatfajok élıhelyét beszőkítette, megszüntette. Minden egyes nappal, amíg a bánya mőködik, ez az állapot csak rosszabbodik. A másik romboló tevékenység az illegális hulladéklerakás. Nemcsak a talajt szennyezik ezzel, melynek hosszútávon szintén az élıhelyek beszőkülése lesz a következménye, hanem a területet esztétikailag is tönkreteszik. Véleményem szerint fontos lenne a terület védelme. Miért is? Bemutatom, milyen természeti értékei vannak a sziklagyepnek. A nyílt sziklagyepek rendkívül szélsıséges élıhelyek. Nappal felforrósodnak, éjszaka erıteljesen lehőlnek, nyáron szinte teljesen kiszáradnak. Ennek ellenére a növények sokféleképpen alkalmazkodva, tavasszal folyamatosan virágzó természetes sziklakertet hoznak létre. Március végén, április elején virágzik a tavaszi hérics. Gyönyörő nap-sárga virága a botanikus Linnét olyannyira elbővölte, hogy az ADONIS VERNALIS latin névvel illette a növényt. Az epergyöngyike tömegesen fordul elı a területen, az elmúlt évben már március idusán megmutatta sötét-égszínkék, tömött virágzatát. Az alacsony cserjék tövében, mint a húsos som, a bangita, és a galagonya csoportokba rendezıdve nı a keskenylevelő tüdıfő. Lilás-kékes virágai üde színfoltjai a társulásnak. Kiemelkedik a többi növény közül sárga virágaival a napvirág. A színeváltó kutyatej sárga színő, de júliusban narancsvörösben mutatja magát. Társulás alkotó védett faj a tarka nyúlfarkfő. Említést érdemel továbbá a sziki üröm mely karakterfajnak tekinthetı, valamint a közönséges gubóvirág, amely égszínkék színével igazán szemet gyönyörködtetı növény. A sziki cickafark is tömeges elıfordulású ezen a területen. Helyenként kék szınyeget alkotva tőnik fel a kis meténg. A sziklagyep növényei közül kiemelem a macskaherét, amely az ıstölgyes szélén pompázik. Jelentısége azért is nagy, mert védett, ún. reliktum faj. Az elhangzottak és a látottak alapján úgy vélem érthetı, hogy a Szár- hegyet meg kell óvni a további rombolástól, a csak gazdasági szempontokat figyelembe vevı tevékenységektıl. Úgy gondolom, ezt a területet, amely nem csak esztétikai, hanem genetikai értékekkel is bír, kötelességünk megmenteni, védelem alá vonni!



A tardonai forrásláp Gál Zsanett 12. évfolyam, Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzı Iskola, Edelény Felkészítı tanár: Batta Krisztina A lápok az ökológiai szempontból kiemelkedıen fontos úgynevezett vizes élıhelyeknek a biológiai sokféleség megırzése szempontjából legfontosabb csoportjába tartoznak. A lápok még a nagy lecsapolások elıtti idıszakban is hazánk területének mindössze 1,1%-át tették ki. Az európai kontinensen az egykori majdnem 500 ezer km²-nyi lápvidék néhány évtized alatt 187 ezer km²-re zsugorodott. Ez az európai átlagban hatalmas (mintegy 62%-os veszteség) hazánkban még drámai arányokat mutat, hiszen hazánk lápterületének több mint 97%-a odaveszett. Az észak- magyarországi lápok egyik jellegzetes képviselıje az Észak- Bükkben található tardonai ex lege védett forrásláp és egyben tanúja, elszenvedıje annak a folyamatnak, amely hazánkban a lápokat oly nagy mértékben károsította. Tardona külterületén ezen a lápon kívül még négy forrásláp volt található, amelynek mindegyike sajátos flórának és faunának volt élıhelye. Ezek a lápok az elmúlt 15 évben elsısorban az antropogén hatásoknak köszönhetıen teljesen eltőntek a nem megfelelı hasznosítás, kezelés a felelıtlen tájhasználat következtében az utolsó tardonai forrásláp is nagy veszélybe került, még sorsát a Bükki Nemzeti Park szakemberei kézbe nem vették. Hazánkban a természetvédelem helyzete nem a legkönnyebb, persze ez nem csak nálunk van így, amint tudjuk ez egy globális jelenség. Persze ez a jelenség nem csak a múltban, de a jelenben és egyre inkább úgy tőnik a jövıben is keresendı, hiszen nem valószínő, hogy a fajok kihalási sebessége rohamosan lecsökkenne illetve, hogy az élıhelyek rohamos degradációjának folyamata megállna. Egyre nagyobb tért hódít mai napig is az újkortól ismert urbanizáció jelensége, melynek hatására még több élıhely romlik le, vagy rekesztik ki teljesen élıvilágát a területfoglalás miatt. Ezt a folyamatot természetesen a növekvı népesség miatt nem tudjuk megállítani, de tehetünk azért, hogy amíg megmaradt, s az ember által nem érdekelt, értékes élıhelyeket megırizzük az utókor számára és minél pontosabb módon próbáljuk utánozni a természetben lezajló folyamatokat, hogy a bennük otthonra találó értékes fajok ne vesszenek el végleg. Mindez a mentı tevékenység látható egészen kicsiben a tardonai forráslápot tekintve is, amirıl kiselıadásomban szeretnék beszélni megfigyeléseim alapján.



Az alpesi gıte (Triturus Alpestris) és védelme az Észak- Bükkben Kövesdi Kinga 12. évfolyam, Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzı Iskola, Edelény Felkészítı tanár: Batta Krisztina Az alpesi gıte (Triturus alpestris) Északnyugat-Európától Délkelet-Európáig széles sávban elterjedt. Magyarországon a faj az Északi-középhegység egyes pontjain a Zemplénben, a Bükkben és a Mátrában, míg a Dunántúlon a Bakonyban valamint az İrség Vendvidéken található meg. A faj hazánkban elıforduló törzsalakja a T. a. alpestris ritkának tekinthetı. Kis elterjedési területük, alacsony egyedszámuk miatt a hazai középhegységi állományok sokkal veszélyeztetettebbek, mint az európai állományok többsége. A hatályban lévı természetvédelmi törvény szerint a legveszélyeztetettebb magyarországi kétéltő faj. Védett, természetvédelmi eszmei értéke 50 000 Ft. A kiselıadásomban az alpesi gıtét, valamint a fajt veszélyeztetı tényezıket, a megmentése érdekében tett hazai intézkedéseket, a Bükkben létrehozott mesterséges élıhelyeket és az itt mért adataimat és tapasztalataimat szeretném bemutatni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy lakóhelyemtıl (Tardona) nem messze mesterséges gıteélıhelyek létesültek. Ezek a gıteélıhelyek nagy odafigyeléssel a gıték számára megfelelı élıhelyen, természetvédık felügyeletével lettek létrehozva. Érdeklıdésemet akkor keltette fel ez a állatfaj amikor egyre többet hallottam róla Salétli György természetvédelmi szakmérnöktıl aki a Bükkben létrehozott mesterséges gıteélıhelyek kialakításában is fontos szerepet játszott tudásával és tapasztalatával. Éfolyamdolgozatomat is az alpesi gıtérıl írtam és a szakdolgozatomat is errıl az élılényrıl szeretném írni. Fontosnak tartom ezeknek az állatoknak a védelmét és szeretném minél több ember figyelmét felhívni a veszélyeztetettségére és arra, hogy egy nem szakértı ember is tud tenni a megmentésük érdekében.



Az M5 autópálya alatti vadátjárók vizsgálata Barna Lívia 10. évfolyam, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged Felkészítı tanár: Bán Sándor Az M5 út dél-alföldi szakasza 3 évvel ezelıtt készült el. Az Európai Únió elıírásainak megfelelıen ezen a szakaszon több vadátjárót és ökológiai átjárót is létesítettek nagyobb illetve kisebb állatok számára. Ezeknek a mőtárgyaknak a jelentısége abban áll, hogy igyekeznek megakadályozni az autópálya létesítse miatti élıhelyfeldarabolódást. Vizsgálataink célja annak megfigyelése, hogy a Szegedhez legközelebbi helyeken a vadátjárók valóban betöltik-e szerepüket. A kutatás célja: A Szegedhez legközelebbi vadátjáró (147 km) vizsgálata Konkrét tevékenységek: Botanikai adatfelvétel; videomonitorozás Elvárt eredmények (kutatási kérdések): - Milyen az átjáró növényzetének összetétele a környezı természetes flórájához képest - Melyik nagymérető állatok és milyen gyakorisággal használják a vadátjárót - Milyen tényezık befolyásolják az átjáró mőködésének hatékonyságát - Érvényesül-e a szegélyhatás az autópálya mentén? A kutatási módszer: - Fitocönológiai felvétel készítése - a talált fajok meghatározása - TWR-analízis - az átjáró videomonitorozása 24 órás felvételek segítségével Hasznosíthatóság: Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a vadátjáró növényzetének összetétele jelentısen eltér a környezet növényzetétıl. A videomonitorozás eredménye alapján igazolható vagy cáfolható, hogy az eltérı növényzet és az autópálya zajszennyezése milyen mértékben befolyásolja az állatok átkelését az átjárón.



Az ökoturizmus, mint átfogó gazdasági megoldás Szentes Gyula 11. évfolyam, Budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest Felkészítı tanár: Dr. Rimóczi Imréné



Élet a meddıhányón Tamás Hedvig 11. évfolyam, Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs Felkészítı tanár: Bodáné Gálosi Márta Kutatómunkám során a komlói Zobák aknában végzett feketekıszén kitermelés által létrehozott meddıhányó keletkezésével, tájba illesztésével, és a terület újrahasznosítási lehetıségeivel foglalkoztam. Megvizsgáltam, hogy a kitermelés milyen természet és környezetvédelmi problémákat vetett fel a térségben. Forrásaim alapján próbáltam képet alkotni a meddıhányó kezdeti állapotáról, majd a rekultiváció elsı mozzanatairól. A helyzet rendezését sürgeti az a tény is, hogy a térség a lakott terület közvetlen közelében található. Állításaimat felvételekkel, grafikonokkal és táblázatokkal kívánom alátámasztani. A terepen végzett kutatómunkám során elsısorban a florisztikai és faunisztikai összefüggéseket kerestem. Hangsúlyt fektetek az ember, okozta tájseb rekultivációs folyamatainak megismerésére. Továbbá bemutatom a természet jól látható, újbóli térhódításának, és az ökológiai rendezettség kialakulásának folyamatát.



Énekes madarak védelme Magyarországon Horváth Ádám 12. évfolyam, Öveges József Gyakorló Szakközépiskola, Budapest Felkészítı: Szabó Mária Az énekesmadarakat minden ember ismeri, de a fajták közötti különbségeket már kevesebben. Szinte mindenki fel tud sorolni néhány énekes fajt, akik oly csodaszép hangokat tudnak kibocsátani. Sajnos hazánkban oly sok madárral egyetemben ık is veszélyben vannak. De nem olyan nagymértékben, mint a hazai gólya állomány vagy a ragadozó madaraink. A kipusztulás nem fenyegeti ıket, mégis fontos a védelmük és fokozott odafigyelést igényelnek. Általuk rengeteg értékes információhoz jutunk, mivel többségük indikátor élılény. A természetben bekövetkezı legapróbb változást is azonnal jelzik létszámuk csökkenésével vagy növekedésével, esetenként új fajok megjelenésével, mivel szoros egyensúlyban állnak a környezettel. Ezek által nyomon lehet követni a természetben bekövetkezı változásokat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület kidolgozott egy remek programot, amit minden madárszeretı és természetjáró el tud végezni. A program lényege, hogy bárhol és bárki elvégezheti, és így nem kellenek kimondott szakemberek. Az eredményeket terepnaplóban kell rögzíteni és visszaküldeni. Elıadásomban ezt a módszert szeretném ismertetni, ennek gyakorlati alkalmazását és hatásait, illetve az énekes madaraink győrőzését is, mivel a vonulás kutatás is fontos részét képezi a madárvédelemnek. Ezek a programok nagyon hasznosak, általuk sokat tehetünk környezetünkért és a madaraink védelméért.


Hlavay József. Országos Környezettudományi Diákkonferencia. Középiskolások a tudományért. Veszprém, március 8-9

Recommend Documents