89

IKT.: K-340/2014.

A Pogány Frigyes Szakközépiskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014. november 26. 1 / 89

1. Bevezető rész a) Az intézmény neve: Pogány Frigyes Szakközépiskola rövid neve: Pogány Szki. címe: 1183 Budapest Thököly út 11. OM azonosítója: 035285 gazdasági azonosítója: 304003 fenntartója és működtetője: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Szakképzési és Szervezési Főosztály Fővárosi Szakképzési és Ellátási Osztály 1112 Budapest Fehérvári út 10. b) az ellátandó alaptevékenységek megnevezése: Az intézmény alap szakfeladata: 853121-1 Feladatmutató: Forrás:

Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás (9-12/13. évfolyam) tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás

További szakfeladatok:

Feladatmutató: Forrás:

Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon (9-12. (13. kifutó) évfolyam) résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás

853214-1 Feladatmutató: Forrás:

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevételből


Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevételből


Iskolai intézményi étkeztetés intézményi étkeztetési igénybevevők (fő) költségvetési támogatás, saját bevételből


Munkahelyi étkeztetés intézményi étkeztetési igénybevevők (fő) saját bevételből

853221-1

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamon

853211-1

2 / 89

Feladatmutató: Forrás:

résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevételből


Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskola szakmai oktatás a szakképzési évfolyamon résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevételből


Emelt szintű szakközépiskolai felnőttképzés résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevételből


Felsőfokú szakképzés résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevételből


Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés (szorgalmi időben) résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás


Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása résztvevők létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevételből

Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek 856099-2 Feladatmutató: Forrás:

Egyéb oktatási kiegészítő tevékenység oktatásban résztvevők létszáma (fő) saját bevétel

856000-2

Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása


Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés oktatásban részvevők száma saját bevétel







931204-2

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 3 / 89

c) Az intézmény tevékenységi körébe a KSH TEÁOR szerint a következők tartoznak: 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás c) az ellátandó alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC. számú törvény a nemzeti köznevelésről, 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (és módosításai), A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet az iskolák működéséről, 130/1995. (X.26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, 63/2000. (V.5.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet módosításáról, 110/2012 (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptantervről, 28/2000. (XI. 21.) rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, A Kormány 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, Az OKJ 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelettel módosuló szakképesítéseinek leírása, A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról, 1997. évi CXL. Törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a továbbképzésről és annak 185/1999. (XII. 19.) Kormányrendelet módosítása, A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról, A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelvei a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről, 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (Oktatási Közlöny, 2001. 22. szám), 5/1998. (II. 18.) MKM sz. rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 41/1999. (X. 13.) OM sz. rendelet a pedagógus szakvizsga képesítési követelményeiről, 42/1999. (X. 13.) OM sz. rendelet az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről, 14/2001. (VII. 5.) NKÖM sz. rendelet a könyvtári szakfelügyeletről. 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelete az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

4 / 89

d) a szervezeti felépítés: Az intézmény vezetője az igazgató. Az igazgató munkáját a vezetőség segíti, melynek tagjai az igazgató-helyettesek. Az iskola kibővített vezetőségét az igazgató - megbízásának feltételeit az Kt. 18. §-a tartalmazza, igazgató-helyettesek, a pedagógusi munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke, az iskolaszék elnöke (szükség szerint), a reprezentatív szakszervezetek vezetői (szükség szerint) alkotják. Szakmai szervezetek: a szakmai munkaközösségek a nevelőtestület az iskolaszék a szülői munkaközösségek a diákbizottságok az iskolai sportkör/sportegyesület

5 / 89

e) az intézmény szervezeti ábráját. Igazgató Koordináló testület

Általános igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes

ISK/Sportegyesület

Gondnok

GEO összekötő

Osztályfőnöki munkaközösség

Informatikai munkaközösség

Portás

Fegyelmi bizottság

TÁMOP koordinátorok

Karbantartó

Resztoratív kör

Sportágazati munkaközösség

Takarító

Idegen nyelvi munkaközösség

rendszergazda

Kézbesítő

Humán munkaközösség

ügyviteli dolgozó

Természettudományi munkaközösség

Iskolatitkárok

Iskolaszék

SZMK

DMST

Könyvtár

6 / 89

2. A működés rendje a) ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, 1. Az iskola működési rendje, nyitvatartás a) Nyitvatartás Az iskola nyitvatartási rendjét a házirend írja elő. A tanítási szünetek alatt a nyitvatartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitvatartást is megállapíthat. Az iskola tanítási- és munkarendjét a házirend írja elő. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik –a házirend előírásai alapján. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg, és az iskola kapujára és az iskola honlapjára kitett hirdetményben teszi közzé. A nyitvatartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és/vagy igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a házirendben előírt módon használhatják. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. A tanulók értékelésének rendjét, az osztályozó, a javító és egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályait a Pedagógiai Program tartalmazza. aa) A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet Az iskolavezetés benntartózkodási rendje A vezetőknek szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 8/9 óra 30 perc és délután 14 óra 30/00 perc között kell az iskolában tartózkodniuk, amennyiben munkakörükkel kapcsolatos, egyéb programon nem kell részt venniük. Ügyeleti rend: Minden munkanapon az igazgató, az igazgató-helyettesek előzetesen egyeztetett időben vezetői ügyeletet látnak el, mely napok kiválasztása az órarend függvényében a tanév elején történik. Az attól való eltérést az igazgatóval egyeztetni kell. Az ügyeleti napjukon 715 és 1630 között tartózkodnak bent, mely alatt gondoskodik az oktatónevelő munka zavartalanságáról, a helyettesítési rend kiírásáról, ellenőrzi a tanári 7 / 89

folyosóügyelet ellátását, intézkedik a tanulók eltávozási kérelmeivel kapcsolatban, és intézkedik rendkívüli ügyekben. A vezetői ügyeleti rend az iskola portáján és honlapján olvasható. Nyitvatartás Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az intézményvezető utasítása szerint portai szolgálat/vagyonőri felügyelet működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: a tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt az ügyeletes vezető és az ügyeletes nevelők kötelessége; ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá, ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a szaktanár a házirendben előírt intézkedéseket végzi el; ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, akkor - a szaktanár jelzése alapján - az osztályfőnök, megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, akkor a mulasztását a házirendben leírt módon igazolni köteles. Az igazolás módjának ellenőrzését az osztályfőnök végzi. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet – a létszámtól függően, legfeljebb 20 fő esetén 1 fő, minden további 20 fő esetén még 1-1 fő kísérő tanár látja el. Az órarendi órák befejezése után az intézmény a tanulószobai és a délutáni foglakozásokon biztosít pedagógiai felügyeletet. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét a beosztott, felelős pedagógusok biztosítják. b) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ba) Munkaidő alatt: -

A belépőnek a portás belépési lapot állít ki, melyen feltünteti a látogató nevét, a látogatás idejét és a keresett célszemély nevét, Az ügyintézés során a látogató köteles ezt a lapot aláíratni a keresett személlyel, ezzel igazolja, hogy ott járt, Kilépéskor a portás elveszi a fenti igazolást, a másodlati példányhoz hozzákapcsolja, és ráírja a kilépés idejét. A délutáni programokra csak azok jöhetnek be, akikről a portás tájékoztatást kapott, mindenki más csak a fenti módon tartózkodhat az épületben.

bb) Munkaidő után: Csak igazgatói engedéllyel, illetve bérleti szerződésben foglalt feltételekkel lehet az épületben tartózkodni. 8 / 89

c) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola zászlója zöld színű, melyen az iskola rövid neve szerepel. A zászlót az igazgatói irodában őrizzük, a zászlóvivők az egyes rendezvények előtt kijelölt 11-13. évfolyamos tanulók. Az iskola emblémája címerpajzs alakú. A kör bal alsó negyedében egy ion-oszlop található, a jobb felső negyedében stilizált laptop, melynek monitorán az olimpiai ötkarika és egy kézilabdázó piktogramja látható, az oszlop mellett az alapítás éve (1989) olvasható. A címerpajzs kerületén az iskola neve szerepel.

ca) Az iskola névadója emlékének ápolása  Dr. Pogány Frigyes életéről és munkásságáról a 9. évfolyamosok az első tanítási napon rövid ismertetőt kapnak.  Dr. Pogány Frigyes életét és munkásságát bemutató, állandó kiállításunk a könyvtár előtt tekinthető meg.  a Pogány Frigyes Diáknapot minden tanévben megrendezzük.  Pogány Frigyes Emlékplakett adományozása a tanulmányi munkában élenjáró tanulóknak, az iskola alkalmazottainak. Az odaítélés feltételeit a 5. sz. melléklet tartalmazza. cb) Iskolai ünnepélyek: - tanévnyitó ünnepély, - az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére, - az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére, - szalagavató ünnepély, - ballagási ünnepély, - tanévzáró ünnepély. Ezeken a megjelenés ünneplő ruhában kötelező (a házirend előírásai alapján) kivételt képeznek a rendhagyó megemlékezési módszerek (akadályverseny, komplex vetélkedők, stb.). cc) Egyéb rendezvények:  osztályszintű megemlékezések (az aradi vértanúkról, a Holocaustról; a kommunista diktatúra áldozatairól, a Nemzeti Összetartozás Napjáról),  iskolagyűlések,  az éves munkatervben található diák-önkormányzati programok,  aktuális események. 9 / 89

Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve tartalmazza. Ezek szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendjével és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. d) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, és az egyéb intézményi dokumentumokról A pedagógiai program nyilvános dokumentum, az iskola honlapján, illetve nyomtatott formában a könyvtárban megtalálható, tanulmányozható. A felmerülő kérdésekben írásban lehet kérni felvilágosítást a szorgalmi időszakban az iskola e-mail címén, illetve szóban, előre egyeztetett időpontban, személyesen a vezetőség tagjaitól e) az intézményi védő, óvó előírásokat, A megelőző intézkedéseket tartalmazó dokumentumok:  Munkavédelmi Szabályzat  Tűzvédelmi Szabályzat A biztonságtechnikai megbízott a szabályzatok rendelkezéseinek betartásáért közvetlenül felelős. ea) Tanuló- és gyermekbaleset megelőzési szabályok Tanulóbaleset: minden olyan sérülés, egészségkárosodás, ami a tanuló akaratától függetlenül és viszonylag hirtelen, az iskola területén történik, vagy az iskola területén kívül bárhol, de az iskolavezetés tudtával és felügyelete mellett szervezett egyéb, -a tananyaghoz kapcsolódórendezvény során következik be. Munkabaleset, és ezért más elbírálás alá tartozik – a tanulót szakmai gyakorlati foglalkozás közben, vagy azzal összefüggésben ért sérülés, egészségkárosodás.  A balesetet a sérült tanuló, vagy ha ő erre bármilyen okból nem képes, az eseményt észlelő társa jelenteni köteles a felügyeletet ellátó tanárnak, szakoktatónak, aki gondoskodik a sérült elsősegélynyújtásáról, szükség szerint további ellátásáról.  A felügyeletet ellátó tanár, szakoktató, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és a szakmai igazgató-helyettesnek leadva teljesíti továbbjelentési kötelezettségét.  A gondnok a balesetről tájékoztatja a 4. számú Gazdasági Ellátó Osztály munkavédelmi megbízottját, aki a baleset minősítése után / tanulóbaleset, munkabaleset, stb./ teljesítik a vonatkozó rendeletekben előírt kötelezettségeket. eb) A tanulóbalesetek megelőzésére az alábbi intézkedések végrehajtása szükséges:  A tanév kezdetén, munka- és tűzvédelmi oktatás keretében, valamint a tanév folyamán ismétlés jelleggel osztályfőnöki órán, ismertetni kell a tanulókkal, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárható és tilos magatartásformát. 10 / 89

 A tananyaghoz kapcsolódó egyéb rendezvények előtt, (pl. kirándulás, üzemlátogatás, a technikusi gyakorlati vizsgákat megelőzően stb.) a tanulók figyelmét fel kell hívni az ott előforduló veszélyhelyzetekre és a balesetek, egészségkárosodások megelőzésének módjára.  Fokozottan veszélyes munkaterületre belépés előtt, (pl. építkezés) a fogadó vállalkozás megbízottjától – lehetőleg munkavédelmi szakembertől – a tanulók részére tájékoztatást kell kérni a munkaterületen előforduló veszélyforrásokról, és a munkaterület balesetmentes bejárásához szükséges egyéni védőeszközökről, azok előírás szerinti használatáról. A látogatás megszervezése során meg kell állapodni, hogy az egyéni védőeszközök biztosítása kinek a kötelezettsége.  A balesetmegelőző oktatás megtartásának tényét és tartalmát külön, a tanuló által aláírt névsorral kell dokumentálni. Üzemlátogatás során a fogadó vállalkozásnál szokásos balesetvédelmi dokumentumok elkészítése is szükséges. ec) Ügyintézés bombariadó esetén A bejelentést fogadó személy (portás, iskolatitkár, stb.) a tényt haladéktalanul közli az ügyeletes vezetővel. Az ügyeletes vezető gondoskodik arról, hogy az iskola épületét a gondnok, a vezető és a portás kivételével mindenki azonnal elhagyja, és értesíti a rendőrséget. Az igazgató záróvizsgák előtt, időben gondoskodik a kerületi rendőrségnél az épület rendszeres megelőző vizsgálatáról, és a megfelelő tartalék helyszín biztosításával, hogy riadó esetén a záróvizsgák rendben folytatódhassanak. Az ügyeletes vezető a bombariadó tényéről és eredményéről, valamint minden egyéb rendkívüli eseményről azonnal, de legkésőbb másnap, írásban értesíti a fenntartót. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. Ezek rendszeres felülvizsgálatának megszervezése a 4. számú GEO műszaki szakemberének feladata. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében az iskolaszéket és a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. f) azokat − a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló – szabályokat, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. A fenti pontban leírt óvó-, megelőző rendszabályok megtartása mindenkire kötelező, függetlenül attól, hogy az iskolával áll-e bármilyen jogviszonyban vagy sem.

11 / 89

3. A vezetői munka rendje a) A vezetők közötti feladatmegosztás, a munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök Az igazgató az iskola szakmai vezetője, az ott folyó munkáért egyetemlegesen felel. Az iskola minden területén irányítási, ellenőrzési jogköre van. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a fenntartó által átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. Az iskola igazgatója az oktató-nevelő munka bármely területén, az iskola valamennyi pedagógusánál, ill. tanulójánál jogosult ellenőrzést végezni közvetlenül vagy közvetve az általa megbízott igazgató-helyetteseken és/vagy munkaközösség-vezetőkön keresztül. Jogosult a technikai dolgozók tevékenységének bármely területét, és a végrehajtásért felelős dolgozókat közvetlenül, vagy közvetve a 4. számú GEO összekötője vagy gondnok által, ellenőrizni. Az igazgató ellenőrzési feladatait részletesen az éves ellenőrzési terv tartalmazza, mely az éves munkaterv része. Az intézményvezető helyettesei, általános igazgató-helyettes, szakmai igazgató-helyettes, akik az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. b) A vezetőség tagjai még: 1. Általános igazgató-helyettes: - A szervezeti ábra szerint hozzásorolt szakmai közösségek, alkalmazottak feladatkörébe tartozó tevékenységek irányításáért, ellenőrzéséért felel - A fenti munkaközösségek kabinetjeinek fejlesztésére benyújtott igényeket összegyűjti, azokat a vezetőségi ülések elé terjeszti. - Kapcsolatot tart a szervezeti ábrában jelölt külső szervezettel. - A tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat irányítja, ellenőrzi - a nevelési feladatokkal összefüggő iskola szintű munkát szervezi, irányítja, ellenőrzi 2. Szakmai igazgató-helyettes: - A szervezeti ábra szerint hozzásorolt szakmai közösségek, alkalmazottak feladatkörébe tartozó tevékenységek irányításáért, ellenőrzéséért felel. - A fenti munkaközösségek kabinetjeinek fejlesztésére benyújtott igényeket összegyűjti, azokat a vezetőségi ülések elé terjeszti. - Kiemelt feladata az elektronikus adminisztráció, adatszolgáltatás összeállítása, irányítása, ellenőrzése. - A tantárgyfelosztás elkészítésének koordinálása. - Az órarend összeállítása. - Az Építőipari és a Csepel TISZK-kel kapcsolatos szakmai koordináció.

12 / 89

c) a kiadmányozás és a képviselet szabályai: A kiadományozási és a képviseleti szabályok a KLIK által kiadott kiadományozási szabályzatban leírt, az intézményvezetők hatáskörébe utalt feladatokra vonatkoznak. Ezeket a feladatokat az igazgató látja el, akadályoztatása esetén a helyettesítési rendnek megfelelően a helyettes vezető. d) a hatáskörök gyakorlásának módja: Az igazgató a működés bármely területét irányítja, ellenőrzi. A vezetőség többi tagjához delegált feladatokban a vezetőség adott tagja teljes jogkörrel bír, de a vezetőségi üléseken illetve a félévi/év végi beszámolóban köteles az adott időszakban elvégzett munkájáról beszámolni az igazgatónak. e) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: Az igazgatót (akadályoztatása esetén) teljes jogkörrel az általános igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgatót és az általános igazgató-helyettest (együttes akadályoztatása esetén) teljes jogkörrel a szakmai igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgatót, az általános igazgató-helyettest és a szakmai igazgató-helyettest (együttes akadályoztatása esetén) teljes jogkörrel a KT elnöke helyettesíti. f) az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályok: A helyettesítést ellátó vezető/pedagógus a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend előírásait betartva látja el feladatát. Ez időben történtekért egyetemlegesen felel. Az igazgatónak az elvégzett munkáról, a hozott döntésekről, az ellenőrzési tapasztalatairól haladéktalanul beszámol az akadályoztatás megszűnését követően. g) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét. Az oktató - nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató, az igazgatóhelyettesek, valamint a munkaközösség- vezetők. ga) Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének célkitűzései: tájékozódás a pedagógusok munkájáról, tájékozódás a tanulók magatartásáról, fejlődéséről, problémák feltárása a tanári munkában, ill. az iskolai életben, segítségnyújtás a problémák megoldása érdekében, az oktató-nevelő munka eredményességének, hatékonyságának vizsgálata, a kapott feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, a tanári és/vagy a tanulói munkafegyelem vizsgálata. gb) Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái A tanítási órák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, tanulói munkák (füzetek, stb.) ellenőrzése, átvizsgálása, 13 / 89

-

összetett vizsgálata: egy-egy tantárgyra, tantárgycsoportra, osztályra vagy évfolyamra kiterjedő vizsgálat, beszámoltatás szóban vagy írásban, a tanárok adminisztratív tevékenységének, munkáinak (naplók, anyakönyvek, bizonyítványok) ellenőrzése, vizsgálata.

gc) Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az értékelés lehet szóbeli konzultáció vagy írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés, illetve a záró értekezleten történő ismertetés. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladatokat is meg kell határozni, ill., ha szükséges utasításokat kell adni. Az ellenőrzések részben az iskola éves munkatervében szereplő feladatok részét képezik, részben a napi aktualitásoknak megfelelően alakulnak. gd) A munkaközösség-vezetők szervező, irányító és ellenőrzést segítő tevékenysége: - A munkaközösséghez tartozó pedagógusok adminisztratív, módszertani, óravezetési munkáját ellenőrzi, a tapasztalatokról a féléves/éves beszámolójában jelentést tesz. - Ha hiányosságot észlel, és hatáskörében meg tudja oldani, akkor cselekszik. - Ha az észlelt hiányosság meghaladja a kompetenciáját, akkor azt a felettes vezetőnek jelenti, aki a vezetőségi ülésen előterjeszti. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 4. A kapcsolattartás rendje 4.1 A belső kapcsolattartás rendje a) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formája A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgató-helyettesek közreműködésével, előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató vezetőség tagjaival megosztva irányítja és ellenőrzi. aa) A nevelőtestület - iskolavezetés kapcsolata Teljeskörű értekezlet keretében: -

rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken, az éves munkatervben meghatározott vagy munkaértekezleten.

az

igazgató

által

összehívott

Képviselet útján: 14 / 89

-

munkaértekezleteken résztvevő SZB titkárok és KT. elnöke által, munkabizottságokban résztvevő nevelőtestületi tagok útján, az igazgató tájékoztató jellegű körlevelei, vagy a rendelkező utasításai alapján, kibővített vezetőségi értekezleten a munkaközösség-vezetők és a gondnok útján.

Kapcsolattartás rendje -

-

A nevelőtestületi értekezleteken csak a nevelőtestület tagjai és meghívottak vehetnek részt. A meghívottak tanácskozási jogokkal rendelkeznek. A nevelőtestületi értekezletek napirendjéről, ha az nem szerepel az iskolai dokumentumokban, és nem rendkívüli értekezletről van szó - az igazgató köteles egy héttel az értekezlet előtt a nevelőtestületet tájékoztatni. A nevelőtestület - többségi döntés alapján - kérheti az igazgatótól egyes konkrét kérdésekben a testület tájékoztatását.

ab) A szakmai munkaközösségek - iskolavezetés kapcsolattartás: -

a munkaközösségi értekezletek keretében a képviselet, a munkaközösség vezető által

Kapcsolattartás rendje: A munkaközösségek az igazgatóhelyettesek szervezetébe tartoznak, ebből következik, hogy a munkaközösségi értekezlet időpontjáról, témájáról, az értekezleten hozott határozatokról az igazgató-helyetteseket kötelesek tájékoztatni. ac) a vezető és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája Az igazgató az intézményi tanáccsal a Kjt-ben előírt szabályok szerint tartja a kapcsolatot. Ennek részletes módját az intézményi tanács ügyrendje tartalmazza. ad) A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy megbízottja  a szülői munkaközösség választmányi ülésén, évfolyamos, vagy osztály szülői értekezleten,  az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül; ae) A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményvezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái Az osztály tagjaival kapcsolatot tart:

15 / 89

Időszakosan a feladatokról, problémáktól függően: - az igazgató-helyettes/ügyeletes vezető, - az igazgató. Az ODB-gal és tagjaival kapcsolatot tart: -

rendszeresen az osztályfőnök, DMST, a feladatoktól és problémáktól függően az igazgató és igazgató-helyettesek.

Az iskolai diák-önkormányzattal kapcsolatot tart: -

közvetlenül és rendszeresen DMST, időszakosan, kiemelkedően fontosnak minősített kérdésekben az igazgató vagy az általános igazgató-helyettes. az igazgató az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskolai diákönkormányzat ülésein rendszeresen, és a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a tanulókat.

af) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az ISK tagjaival, sportcsoportjaival kapcsolatot tart: -

rendszeresen az ISK elnöke (igazgató) és/vagy az ISK szakmai vezetője időszakosan, a feladatoktól és problémáktól függően az igazgató.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. b) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendje, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében Pedagógusok közösségei ba) A nevelőtestület Az intézmény nevelőtestületének tagjai: Pedagógusok: szaktanárok, könyvtáros, szakoktatók A pedagógusokat közvetlenül segítő dolgozók: rendszergazda, iskolatitkárok ügyviteli dolgozó 16 / 89

Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vagy megbízottja vezeti. A nevelőtestület jogköreit a Köznevelési tv. Tartalmazza. Munkáját a Köznevelési tv.-ben megfogalmazottak szerint elkészített pedagógiai program alapján végzi. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: alakuló értekezlet, tanévnyitó/munkatervi értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévzáró értekezlet tanévzáró értekezlet, rendkívüli értekezletek, szükség szerint nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van, a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály vagy a nevelőtestület nem kéri ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvhöz csatolandó az aláírt jelenléti ív. A jegyzőkönyvet két pedagógus aláírásával hitelesíti, majd az irattárban tematikusan lefűzik. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók / vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, munkaközösségi értekezlet, végzős osztályokban tanítók értekezlete, stb. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. bb) A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. Munkájukat a Köznevelési tv. szerint végzik 17 / 89

Az iskolában az alábbi munkaközösségek működhetnek: -

Osztályfőnöki munkaközösségek (tagjai: az osztályfőnökök, a DMST, fegyelmi bizottság tagjai és a facilitátorok), Humán munkaközösség (tagjai: a magyar, történelem, rajz, ének és a könyvtár szakos tanárok), Természettudományi munkaközösség (a tagjai: matematika, kémia, fizika, biológia, földrajz és testnevelés szakos tanárok), Idegen nyelvi munkaközösségek (tagjai: az idegen nyelvi, és az egyéb tantárgyakat idegen nyelven tanító tanárok), Informatika szakmai munkaközösség (tagjai: az informatikai szaktanárok és a rendszergazda), Matematika munkaközösség (tagjai: a matematika szakos tanárok), Sportágazati munkaközösség.

A szakmai munkaközösségek a szakterületükön belül az alábbi szakmai, módszertani kérdésekben segíthetik az oktató-nevelő munkát: -

részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, összeállítják az érettségi vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról, és segédkeznek a beszerzésekben, a munkaközösség által használt kabinetek leltárkörzetét gondozzák, állagának megóvását felügyelik, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek a munkaközösség vezetőjének személyére, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, és/vagy a vezetőség tagjaival ellenőrzi A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg egy tanítási évre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért.

18 / 89

bc) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. bca) A minőségfejlesztési munkacsoportot hozhat létre az igazgató a nevelőtestület javaslatát figyelembe véve. A minőségfejlesztési csoport a munkáját meghatározott időszakban látja el, feladatait a jogszabályi előírások szerint végzi. bcb) Fegyelmi és egyeztető bizottság, mely az iskola fegyelmi helyzetének javítását célozza. A fellépő konfliktusokat segít feloldani. c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), Az ODB-gal és tagjaival kapcsolatot tart: -

rendszeresen az osztályfőnök, a DMS tanár, szükség esetén a vezetőség tagjai.

Az ODB működéséhez szükséges tárgyi feltételeit az iskola igazgatója biztosítja. Azok használatba vételének szabályait a házirend tartalmazza. A működését saját szabályzatban állapítja meg. A működéséhez szükséges anyagi forrásigényüket a finanszírozandó esemény megvalósulása előtt legalább két héttel kell az igazgatóhoz benyújtani, aki ezt (ha szükséges, a DMS tanárral és az IDB-vel történő egyeztetés után) továbbítja a 4. számú GEO felé. d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, Az ISK tagjaival, sportcsoportjaival kapcsolatot tart: az ISK elnöke (igazgató vagy megbízott képviselője) és/vagy az ISK szakmai vezetője. Az ISK működését a saját ügyrendje tartalmazza. Az ISK közgyűlésein az igazgató vagy megbízott képviselője mindig részt vesz, ahol beszámol az adott időszakban történt eseményekről, tapasztalatokról. Az ISK foglakozásra fordítható óratömegét a tantárgyfelosztás lehetőségeihez képest minden tanév elején az igazgató állapítja meg, egyeztetve azt az ISK vezetőségével. e) a szervezeti egységek közötti kapcsolattartást. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei Az osztály tagjaival kapcsolatot tart: közvetlenül és rendszeresen az osztályfőnök és a szaktanárok. 19 / 89

időszakosan a feladatokról, problémáktól függően: - az igazgatóhelyettes, - az igazgató. A tanulót egyéni haladásáról folyamatosan szóban és írásban tájékoztatja a szaktanár és az osztályfőnök. -

4.2.1 A külső kapcsolattartás rendje a) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendje aa) A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Az intézményvezető szülői értekezleteken rendszeresen, szükség szerint e-mailben tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. ab) A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája Az intézményvezető rendszeresen tájékoztatja az iskolaszéket a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, az ülések közötti időben szükség szerint tájékoztatja az iskolaszék elnökét az iskolaszék döntését igénylő kérdésekről. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója rendszeresen /évente legalább egy alkalommal / tájékoztatja az iskolaszéket. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. ac) Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek aca) Az osztályfőnökök:  az osztály szülői értekezleten  az e-napló események rovatában  levélben megírt értesítésekkel tájékoztatják a szülőket. acb) A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak, melyeken az osztályfőnök és/vagy a szaktanárok adnak tájékoztatást:  szülői értekezletek,  fogadó órák,  az e-napló események rovata,  levélben megírt értesítések,  behívás egyéni beszélgetésre,  szükség esetén családlátogatások. 20 / 89

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv mellékletét képező tanév helyi ütemterve tartalmazza, illetve az eseményt megelőző hét elejétől az e-napló belépési felülete és az iskola hírek oldalán. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. Az iskolaszék tagja az igazgató (fenntartói képviselő), ezért az iskolaszék megbeszélésein mindenkor jelen van, a felvetődött problémákra azonnali megoldás születhet. b) a külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: az EMMI-vel /1055 Budapest, Szalay u. 10-14./, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályával /1052 Budapest, V. Városház u. 9-11./, a KLIK Szakképzési és Szervezési Főosztályával /1051 Budapest, V. Nádor u. 32./, a Nemzetgazdasági Minisztériummal /1810 Budapest, Honvéd u. 13-15./, a Budapest Főváros Kormányhivatalával /1056 Budapest, Váci utca 62-64./, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel /1088 Budapest, Vas u. 8-10./, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel /1085 Budapest, Baross utca 52./, az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézettel /1055 Budapest, Szalay u. 10-14./, az Építőipari TISZK-kel /1149 Budapest Várna u. 21/B./ a Csepeli TISZK-kel (Weiss Manfréd Szakközépiskolával) /1211 Budapest Tanműhely köz 7./ a 4. számú Gazdasági Ellátó Osztállyal /1087 Budapest Mosonyi u. 6./ az Építőipari TISZK Koordinációs Irodájával /1087 Budapest Mosonyi u. 6./ 21 / 89

a XVIII. kerület Pestlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri Hivatallal /1184 Budapest, Üllői út 400./, a XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjteménnyel /1181 Budapest, Kondor Béla sétány 10./. A tanulók lakóhelyén működő gyermekjóléti szolgálattal illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel (lakóhely szerint illetékes jegyzővel, gyámügyi előadóval, stb.), intézményekkel az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök közvetítésével. Az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, az iskolaorvos közvetítésével. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az igazgató-helyettesek és a koordinátorok. Az iskola a Fővárosi Építőipari és a Csepeli TISZK-tal a kapcsolattartást az együttműködési megállapodásban rögzített pontok alapján látja el Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola kapcsolatot tart fenn az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. (Az alapítvány neve: A Pogány Frigyes Szakközépiskoláért Alapítvány). A kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítvány alapító okirata határozza meg. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez (külföldi iskolák, stb.) és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. c) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendje Ha a tanulók külső képzőhelyen folytatják gyakorlatukat, akkor a képzőhely és az iskola közötti kapcsolattartó a szakmai igazgató-helyettes. Az ezzel kapcsolatok feladatok koordinálását, lebonyolítását és ellenőrzését a szakmacsoportos munkaközösség-vezető bevonásával végzi. 5. Eljárásrendek Itt kell meghatározni: a) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

22 / 89

Teendők rendkívüli eseményeknél A rendkívüli esemény neve Tűzvész, bombariadó, robbanás

Intézkedni köteles Ügyeletes vezető, gondnok.

Terrortámadás

Ügyeletes vezető

Villámbecsapódás károkkal

Ügyeletes vezető, gondnok

Az épület állagának nagymérvű károsodása

Ügyeletes vezető

Energia- vagy ivóvíz szolgáltatás jelentős idejű kimaradása

Ügyeletes vezető

Rendkívüli időjárási viszonyok. Szmogriadó

Ügyeletes vezető

A közlekedés, szállítás teljes leállása

Ügyeletes vezető

Intézkedés A rendőrség és a tűzoltóság értesítése, az épület kiürítése

A rendőrség értesítése, az épület nem érintett részeinek kiürítése Szakemberrel a károk felmérése és az okok felderítése Bejelentés a fenntartóhoz. A sérült épületrész kiürítése Felméri a kimaradás hatását az oktatásra, és eszerint dönt a tanítás folytatásáról Felméri a kimaradás hatását az oktatásra, és eszerint dönt a tanítás folytatásáról Felméri a kimaradás hatását az oktatásra, és eszerint dönt a tanítás folytatásáról

Végrehajtásban segédkezők A tanulócsoportokban bentlevő tanárok, gondnok

A tanulócsoportokban bentlevő tanárok, gondnok

Gondnok, 4. SZÁMÚ GEO szakembere

Megjegyzés Csak az ügyeletes vezető, a gondnok és a bejelentésttevő maradhat az épületben Csak az ügyeletes vezető és a gondnok maradhat az épületben A sérült részek kivonása a tanításból

Gondnokkarbantartók, 4. Az egyszerűbb SZÁMÚ GEO átmeneti szakembere megoldások elvégzése, bevezetése Gondnok, karbantartók Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre) Minden dolgozó Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre) Minden dolgozó Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre)

23 / 89

A rendkívüli esemény neve Fertőzés vagy mérgezés esete

Intézkedni köteles Ügyeletes vezető

Járvány esete

Ügyeletes vezető

Személyi sérülés, baleset (dolgozói, tanulói, látogatói)

Ügyeletes vezető

Halálos kimenetelű baleset

Ügyeletes vezető

Lopás, betörés, nagy értékű rongálás

Ügyeletes vezető

Erőszakos bűncselekmény

Ügyeletes vezető

Intézkedés A beteg(ek)et elkülöníti, a mentőket kihívja, az ÁNTSZ-t tájékoztatja A beteg(ek)et elkülöníti, a tünetmentesek megszűrése, a veszélyeztetettek oltása, az ÁNTSZ-t tájékoztatja Orvosi vagy kórházi ellátás biztosítását megszervezi A rendőrség és a mentők kihívása, a baleseti helyszínt biztosítja A rendőrséget ki kell hívnia, a helyszínt biztosítja A rendőrséget kihívja, megteszi a feljelentést

Végrehajtásban segédkezők Iskolaorvos, szaktanárok, konyhai dolgozók

Iskolaorvos

Megjegyzés Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre) Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre)

Iskolaorvos, 4. SZÁMÚ GEO szakembere

Jegyzőkönyvet és nyilvántartást el kell készíteni 4. SZÁMÚ GEO Azonnali szakembere, szemtanúk, jelentési segítők kötelezettséget teljesíteni Esetleges szemtanúk

Jegyzőkönyvet kell készíteni

Esetleges szemtanúk

Jegyzőkönyvet kell készíteni

Bármilyen rendkívüli eseményt azonnal, de legkésőbb a közvetlen életveszély elhárítása után a fenntartónak írásban jelenteni kell. Felelős az igazgató (akadályoztatása esetén a helyettesítő vezető). b) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelését az intézményi óvó védő előírások fejezete tartalmazza.

24 / 89

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos látja el, akit főállásban a XVIII. Kerületi Önkormányzat alkalmaz. Az iskolaorvos:  heti egy alkalommal rendel, betegellátást végez szükség szerint,  a tanulók általános szűrővizsgálatát minden évben elvégzi,  a leendő szakközépiskolai tanulók pályaalkalmassági vizsgálatát minden tanév végén tartja,  az osztályfőnökökkel együttműködve egészségnevelési feladatokat lát el,  kóros elváltozások esetén a tanulókat szakvizsgálatokra küldi,  a testnevelési csoportbeosztásokat (teljes, részleges felmentési ill. gyógytestnevelési) elvégzi, ill. felügyeli,  felkérésre, mentálhigiéniás órákat tart. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. Ha az intézmény vezetője megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. 6. Az intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait. a) A fegyelmi és kártérítési felelősség Az iskolában a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás) működik, mely azonos a resztoratív konferencia eljárásrendjével. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendjét a házirend szabályozza. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezéstől számított tíz munkanapon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához 25 / 89

szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ha a tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert illetve a tanuló ellen fegyelmi eljárást indíthat. b) A fegyelmi eljárás szabályai ba) A fegyelmi tárgyalás A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a 26 / 89

fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és meghatalmazott képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal megkapja. A fegyelmi eljárást - a megindítástól számított huszonkét munkanapon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. bb) A bizonyítás A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. bc) A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb öt munkanappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő öt munkanapon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és meghatalmazott képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat 27 / 89

meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. bd) Az eljárást megindító kérelem Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. be) A kizárás A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. bf) Vegyes rendelkezések A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. Az iratkezelési eljárásokról az Iratkezelési Szabályzat rendelkezik. Kiemelten szabályozza: a) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, b) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, c) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. 28 / 89

6. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések Ebben a szakaszban kell meghatározni: a) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézmény vezetője által leadott feladat- és hatásköröket a vezetők közötti munkamegosztásról szóló fejezet tartalmazza. b) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A véleményezési jogkörét átruházhatja az illetékes munkaközösségre: az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában, a pedagógus továbbképzés tervezésében, az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásában. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások (pl. tankönyvtámogatás) odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, a szociális bizottság dönt. A szociális bizottság tagjai:  az iskola általános igazgató-helyettese (a bizottság elnöke),  az iskolaszék elnöke,  az osztályfőnöki munkaközösségek vezetői,  az érintett tanulók osztályfőnökei,  az IDB képviselője. A nevelőtestület a tanulói fegyelmi eljárás lefolytatását a fegyelmi és egyeztető bizottságra ruházza át, melynek tagjai: Elnök: az igazgató bízza meg, ezt a jogkörét a nevelőtestület felhatalmazásával kapta. Tagjai: a felsős osztályfőnöki munkaközösség-vezető. Egyeztető eljárások esetében: az alsós munkaközösség-vezető, és a nevelőtestület további két tagja, ezt a megbízás minden tanévben megújításra kerül Tanácskozási joggal munkájában részt vesz a diákönkormányzat képviselője. - A fegyelmi határozatok meghozatalában a nevelőtestület a hatáskörét a fegyelmi bizottságra ruházta át. - Egyéb döntési jogkörét átruházhatja az adott osztályban tanító tanárok közösségére a tanulói továbbhaladás kérdésében. A nevelőtestület nem ruház át a Koordinációs Irodára a saját döntési jogköréből feladatot. A feladat ellátásával megbízott csoportvezetők beszámoltatása a soron következő félévi vagy év végi értekezleten történik meg. c) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel. 29 / 89

Ha az SZMK adott ügyben véleményezési jogkörrel bír, az az adott fejezet végén olvasható. Az SZMSZ-re vonatkozó egyéb szabályozások az általánostól eltérő szabályozási területre, vagy intézménytípusra vonatkoznak. Az iskola, SZMSZ-e tartalmazza továbbá: a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkeretei Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: tanulószoba, szakkörök, énekkar, iskolai sportkör/sportegyesület, önköltséges tanfolyam, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, fakultációk. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát a szakmai igazgatóhelyettes rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt az elkészült beosztást a honlapon közzétesszük és az elektronikus naplóban rögzítjük. A foglalkozást szaktanár ebben a formában vezeti. Szakköröket/fakultációkat a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösségek javaslata és a diákönkormányzat kérése alapján indítunk. A tanórán kívüli foglalkozásokra jelentkezés egész tanévre szól, ezen változtatni csak igazgatói engedéllyel lehet. A tanórán kívüli foglalkozásokon tanúsított aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök/fakultációk vezetőit a pedagógiai programban leírt elvek figyelembe vételével az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról az e-naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. A mindennapi testedzés a munkanapokon a 8., 9. és/vagy 10. órában tartandó ISK foglalkozások keretén belül valósul meg. Ezek rendje az órarend melléklete, és az e-naplóban vezetendő. A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól – kivéve, ha a besorolása mindkét foglalkozást előírja. Az önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a tanuló kéri, a kérvényt a szülő is aláírja. A tanfolyamokon való részvételért térítési díj fizetendő. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt a szaktanár javaslatára. Az iskola könyvtár a nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtár házirendje intézkedik. A 11. és 12. (nyelvi előkészítővel rendelkező képzéseknél a 12. és 13.) évfolyamon a tanulók élhetnek a kötelező tantárgyakon kívüli tantárgyválasztási jogukkal. A választható 30 / 89

tantárgyakat a pedagógiai program rögzíti. A jelentkezés menetét, és az elfogadott jelentkezések utáni kötelezettségeket a házirend szabályozza. b) a felnőttoktatás formái Iskolánkban jelenleg felnőttoktatás nem folyik. c) az iskolai könyvtár SZMSZ-e Az iskolai könyvtár célja: A tanulás-tanítás folyamatát elősegítő, az információs műveltség fejlesztésének színhelye és eszköztára legyen, olyan információs központ (médiatár) kiépítése, amely könnyen hozzáférhető, az iskolai igényeknek megfelelő minőségi és mennyiségi ismerethordózók, az ezekhez szükséges eszközök és szolgáltatások (könyvtári hálózat, pedagógiai információ) rendszerét alkossa. Forrásalapú, tanulási központ (tanulási műhely) legyen. Egyrészt teret és eszközöket biztosít a könyvtárban megtartott óráknak, egyéb foglakozásoknak és az önálló (egyéni, csoportos) tanuláshoz, másrészt segítségével minden könyvtárhasználó információs műveltsége fejlődjön, megerősödjön a tanuló önszabályozott, egész életen át tartó tanulási igénye, képessége, hatékony tanulási technikákat sajátítson el (komplex differenciált személyiségfejlesztés) Új munkaformák (innováció), új pedagógiai módszerek tanulási helyszíne legyen. Nemcsak könyvtár-használóvá nevelésről és a könyvtárhasználati ismeretek tanításáról van szó, hanem a könyvtár-pedagógiai módszerek tanításban való alkalmazásáról, azok személyiségfejlesztő és tanulást segítő hatásainak más tudományokban való felhasználásáról van szó. Kiemelt szerepe legyen a taneszközöknek: - biztosítva legyen minden pedagógusnak a módszertani szakirodalomhoz való hozzáférés és az információforrások széles skálája, (pl.: különböző szöveggyűjtemények, tankönyvek, segédkönyvek, tanári kézikönyvek, oktató-programok, pedagógiai szakirodalom, Internet hozzáférés) - biztosítva legyen egyénileg a tanulónak taneszköz, (szótár, számítógép), hely, tér, (asztal, szék) személyes segítés (igény szerint) és nyugodt körülmény a tanuláshoz. A hátrányos (kulturális, szociális) helyzetű tanuló segítése (pl.: ingyenes tankönyv) a könyvtár állományával és szolgáltatásaival. Az iskolai könyvtár az intézmény demokratikus és kulturális központjává váljon. Az irodalom, az olvasás (kiemelten a magyar irodalom, a magyar történelem) népszerűsítésének érdekében sok-sok rendezvény szervezése, havonta könyvkiállítás készítése. 3. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár elnevezése: Pogány Frigyes Szakközépiskola Könyvtára A könyvtár székhelye és pontos címe: 1183. Budapest, Thököly u. 11. A könyvtár telefonja: 290-45-59/138m Létesítésének időpontja: 1989. augusztus. A könyvtár tágas, világos, 135 m2-nyi területű. Az iskola első emeletén helyezkedik el a 103. számú helyiségben. 31 / 89

Az állomány elhelyezése: A könyvtár a használók által könnyen megközelíthető, alkalmas egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, a könyvtári szakórák megtartására. Biztosított a helyben olvasás és a tanulói-tanári kutatóhely. Az állomány tagolása: Az állomány szabadpolcos elhelyezésű, több mint háromezer könyvtári dokumentummal rendelkezik. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használók igényeihez. A kölcsönözhető állomány: - szépirodalom cutter-számok szerint raktározva, - szakirodalom ETO-szakrend szerinti raktári jelzettel ellátva. Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható illetőleg tanórai felhasználásra. A szakirodalom ETO szakrendben, szépirodalom cutter-számok szerinti elhelyezésben. Tanári segédkönyvtár dokumentumait csak a szaktanárok használhatják, kölcsönözhetik: - módszertani anyag, tantárgyi elhelyezésben, - nem hagyományos dokumentumok (hangkazetták, videokazetták, CD, DVD), - muzeális anyag, - az iskola tanügyi dokumentumai. A folyóiratok tematikus rendben a könyvtár végében vannak lefűzve az előző évfolyamok. A tankönyvek, tartóstankönyvek, ingyenes (iskola tulajdonú) tankönyvek tantárgyi elhelyezésben vannak külön elhelyezve. Kezelésük a tankönyvtári szabályzatban (5. sz. melléklet) olvasható. A könyvtárosi segédkönyvtár a könyvtáros tanár munkaeszköze. A könyvtári állomány, a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakul. Megfelelően van biztosítva a tárolási, a raktári rend. Könyvtárnak nincs letétje, minden tanár a nevére kölcsönzi ki az oktatáshoz elengedhetetlenül fontos dokumentumokat, ami az adott szak-, illetve funkcionális tevékenységhez kapcsolódik. A könyvtár felszereltsége: A könyvtár rendelkezik a különböző információhordozók használatához, a könyvtár működéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. A könyvtár kapcsolatai: Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal és szoros együttműködésben áll a kerületi közművelődési (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Thököly utcai) tagkönyvtárral. 4. Személyi feltételek Egy főállású dolgozó kezeli az iskolai könyvtárat. 5. Használói köre A könyvtár jellege szerint korlátozottan nyilvános könyvtár (az iskola dolgozói és tanulói vehetik igénybe). Használata ingyenes. Tanítási napokon a használók részére megfelelő időpontban a nyitvatartás biztosított. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tantervnek megfelelően illetőleg a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. A könyvtárhasználat részletes feltételeit: a beiratkozás módját, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, a nyitva tartás, kölcsönzés idejét és módját, a könyvtár 32 / 89

szolgáltatásait, a könyvtár házirendjét a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti. (2. sz. melléklet) 6. A könyvtár pecsét leírása Ellipszis formájú. A felső ív mentén Pogány Frigyes, középen Könyvtár, az alsó ív mentén Szakközépiskola felirat áll. 7. A könyvtár fenntartása és felügyelete Az iskolai könyvtár a Pogány Frigyes Szakközépiskola intézményének keretében működik. Fenntartását és működtetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) látja el. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért, a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi. Vezetői tevékenysége során figyelembe veszi a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség javaslatait Hálózati központja a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Az iskolai könyvtár munkáját a szakmai szolgáltató tevékenységével (szaktanácsadás, szakmai értekezletek, szakmai továbbképzések) segíti. Munkájának értékelését az országos szakértői jegyzékben szereplő szakember végzi. 8. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket az iskola költségvetésében biztosítja. A KLIK 4.számú GEO-ja gondoskodik a napi működéshez szükséges eszközökről és a szociális feltételekről. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzését a könyvtáros tanár igényli. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összegek felhasználásáról az iskola igazgatója - a vezetőséggel és a munkaközösségekkel megbeszélve dönt. Egyeztetés nélkül, az iskolai könyvtár számára senki sem vásárolhat. A könyvtár ügynöktől nem vásárol. A könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó anyagok (még ajándékként sem) nem kerülhetnek be. 9. A könyvtár munkarendje Az iskolai könyvtár munkarendje az intézmény nyitva tartásához igazodik. A törvény által előírt (22 óra) a nyitva tartási idő, a fennmaradó többi idő a könyvtár belső és külső munkáját szolgálja. Teljes státuszban foglalkoztatott dolgozó munkaidő beosztása: Munkaidő összesen: 40 óra Kötelező óraszám: 22 óra (amely a tanulókkal- és más olvasókkal- való közvetlen foglalkozás) A további munkaidő 18 óra. Ennek 70 %-a (13 óra) munkahelyen végzett szakmai munka a könyvtári feladatok elvégzését teszi lehetővé a könyvtár zárva tartása mellett (gyarapítás, állománygondozás). Míg a fennmaradó 30 % (5 óra) a munkahelyen kívül végzett szakmai munka, a munkakörrel kapcsolatos feladatok ellátása (könyvtári kapcsolatépítés, tájékozódás, továbbképzés, szakmai értekezletek) 10. Az iskolai könyvtár feladatai „Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá 33 / 89

könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység”. 10.1. A könyvtár alapfeladata Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, őrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja. A könyvtárhasználói igényeket kielégíti. Megszervezi, előkészíti a könyvtári szakórákat, végrehajtja a könyvtárismereti órákat. Biztosítja a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatát. Biztosítja a könyvtári dokumentumok kölcsönzését. Könyvtári statisztikai adatokat szolgál. A könyvtárszakmai elvárások érdekében nem csak ki kell elégítenie a használói igényeket, hanem ezen túl mutatva egy modern könyvtárképet kell kialakítani, (könyvtárhasználói szokások formálása) hogy ezzel még több olvasói igény felmerüljön. Minden tanulót felkészít a könyvtárhasználatra (tervezett, rendszeres), hogy rendelkezzen az önszabályozott, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapvető információs műveltséggel. A tanárokkal szoros munka kapcsolat kiépítése, hogy a forrás alapú tanulás (a könyvtárpedagógiai módszer) a pedagógiai kultúra részévé váljon, és életszerű helyzetekben valósuljon meg. A könyvtár nem csak a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérést biztosítja, hanem kiépít egy pedagógiai információs bázist is az iskola igazgatója, a tantestület számára, hogy hozzáférhessenek a pedagógiai szakirodalomhoz, az aktuális kutatási eredményekhez, oktatáspolitikai dokumentumokhoz. 10.1.1. Gyűjteményszervezés Az iskolai könyvtár gyűjteményszervezése (gyarapítás- apasztás) részletesen a gyűjtőköri szabályzatban (1. sz. melléklet) olvasható. Gyűjteményét az iskola tantervi követelményeknek megfelelően a minőség elvét érvényesítve folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti, és gondozza a tantestület javaslatának figyelembevételével. A könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. Vétel A vásárlás lehetséges: - jegyzéken megrendeléssel, előfizetéssel (könyvtárellátó, kiadók), - a dokumentum megtekintése után kézpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesbolt, kiadói üzlet, antikvárium). Ajándék Az ajándékozás nem érinti a könyvtári költségvetést. A könyvtár kaphat ajándék dokumentumot intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül a könyvtár megtarthatja. Az átvétel előtt tisztázni kell az ajándékozóval, hogy a könyvtár csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumot tudja elfogadni. A gyarapítással kapcsolatos legfontosabb tájékozódási segédletek: Gyarapítási tanácsadók, kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók, folyóiratok könyvismertetései, ajánló bibliográfiák. 34 / 89

Ezeket a tájékozódási segédleteket minden esetben össze kell hasonlítani a könyvtári állománnyal (raktári lapok, számítógépes nyilvántartás) és a gyarapítási nyilvántartásokkal (rendelési nyilvántartás, deziderátum). A gyűjteményét feldolgozása feltárása az érvényes könyvtári szabványok szerint (helyi adatbázis építése) számítógépes könyvtári program segítségével történik. Az új dokumentumok számláinak kifizetése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzék, számlák, bizonylatok) megőrzése a 4.számú GEO feladata. A könyvtári irattárba fénymásolt példányok kerülnek (leltári nyilvántartás melléklete) Az új dokumentum feldolgozásának menete: A műveket a leltárba vétellel egy időben - könyvtárilag fel kell „öltöztetni” – el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. - hagyományos dokumentum esetén, az előzéklapon, verzon, 17. oldalon, mellékleteken, - nem hagyományos dokumentum esetén, a belső borítón, ha lehetséges magán a dokumentumon. A leltárszámok megkülönböztető jelzetei: - nem hagyományos dokumentum esetében: A A leltári nyilvántartás jellege szerint végleges és időleges, formája szerint egyedi és összesített (sommás). Végleges nyilvántartás A könyvtárba érkező tartós megőrzésre szánt dokumentum az állományba kerül. A végleges nyilvántartás formái: Leltárkönyv (egyedi címleltárkönyv, csoportos leltárkönyv) és számítógépes. A különböző típusú dokumentumok külön leltárkönyvbe vannak vezetve. (hagyományos dokumentumok, nem hagyományos dokumentumok, tankönyvek, tartóstankönyvek). A leltárkönyv pénzügyi okmány nem selejtezhető. A leltározásnál felhasználható. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következő szöveggel hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán: Ez a leltárkönyv …számozott oldalt tartalmaz., dátum, iskola tulajdonbélyegzője és az igazgató aláírása hitelesíti. Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla belső oldalán záradékolni kell. Ez a leltárkönyv…tól- ig terjedő tételszámot tartalmaz, dátum, iskola tulajdonbélyegzője és az igazgató aláírása hitelesíti. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek azok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartalomra őriz meg és a periodikák. Az időleges nyilvántartás formái: - táblázatos (folyóiratok, ingyenes tankönyvek), - leltárkönyv (kiadványok, tankönyvek) Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok köre az alábbiak szerint alakul: - kiadványok, - brosúrák, műsorfüzetek, - tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, 35 / 89

- oktatási segédletek, - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok, - kötéstől függő házi olvasmányok, egyéb dokumentumok. A leltárszámok megkülönböztető jelzései: - kiadvány: KI, - tankönyv, tartóstankönyv: TT. Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyv van vezetve, amely gyarapodási, törlési és összesítő részből áll. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás. A gyűjteményszervezés miatt fontos. Törlés A könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal kivonódik az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentum. Hasonló rendszerességgel törlődik, az olvasók által elveszített és térített dokumentum. Részletes törlési utasítás a gyűjtőköri szabályzat (1. sz. melléklet) része. A könyvtári dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítani kell. Az állományra vonatkoztatott előírásokat a könyvtár működési szabályzata tartalmazza, a leltári felelősséget a könyvtáros-tanár munkaköri (3. sz. melléklet) leírása tartalmazza. 10.1.2. Az állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása a dokumentumok tételes összehasonlítása az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok körére ez nem vonatkozik, nem leltárkötelesek. Ennek ellenőrzése lehet részleges. A könyvtár revízióját az intézmény igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a 4. számú GEO – mint, az iskolaleltározási bizottság vezetője – a felelős. Az állományellenőrzés típusai: A könyvtári állományellenőrzés jellege szerit lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében leltárt kell végrehajtani. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20 %-ra kell kiterjeszteni. Az állományellenőrzés előkészítése: Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt be kell nyújtani jóváhagyásra a fenntartónak. Az ütemterv tartalma: - az ellenőrzés jellegét, módját, mértékét, - a leltározás kezdő és záró időpontját, - az ellenőrzésben résztvevő személyek neve. (minimálisan 2 fő), - az állomány leltárkönyvszerinti darabszámát és értékét. 36 / 89

Az állományellenőrzés lebonyolítása: A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítani. Amennyiben a könyvtár egyszemélyes, a 4. számú GEO köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása az egyedi címleltárkönyvvel. A tételes behasonlításkor a dokumentum főbb adatait (leltárszám, szerző, cím, jelzet, ár, kiadás helye és éve) hasonlítjuk a nyilvántartással, és egyezőség esetén piros tollal (dokumentumon, nyilvántartáson) rögzítjük az ellenőrzés tényét. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzőkönyvet. A záró-jegyzőkönyvnek rögzítenie kell: - az állományellenőrzés időpontját, - a leltározás jellegét, - az előző állományellenőrzés időpontját, - az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, - a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei: - a leltározás kezdeményezése, - a jóváhagyott leltározási ütemterv, - a hiányzó illetőleg a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtáros, személyi változás esetén az átadó és átvevő írják alá. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha a fenntartó és az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az állomány hiányának megengedett mértékét (káló) a 3/1975. KM-PM számú rendelet szabályozza. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány-nyilvántartásokból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, illetőleg az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója. 10.2. A könyvtár kiegészítő feladata Közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 11. Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári költségvetési keret felhasználásáért. Az igazgató engedélye és a könyvtáros tanárral való egyeztetés nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A használók jogait és kötelességeit, a kölcsönzés feltételeit a könyvtár használati szabályzat rögzíti. (2. sz. melléklet) A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez, mivel a könyvtárhasználó a beiratkozás során ennek szabályait tudomásul veszi és magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtáros tanárt terheli. A könyvtáros tanár munkaköri leírásában kell rögzíteni a munkakörrel kapcsolatos feladatokat, hogy a könyvtár rendeltetésszerűen működjön. (3. sz. melléklet) A könyvtár zárának kulcsa a könyvtáros tanárnál, az igazgatónál és a portán (tűzszekrényben) elzárva lehet. A kulcs más személynek nem adható ki. A könyvtár helyiségében be kell tartani 37 / 89

a tűzrendészeti szabályokat (az iskola tűzrendészeti szabályzata). Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Ügyelni kell a tisztaságra. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet). 12. Záró rendelkezések Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának részét képezi. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. A szabályzat gondozása a könyvtáros tanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén vagy az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. A szabályzatot mindenki által hozzáférhető helyen a könyvtárban el kell helyezni. Munkaköri leírásminták a 6. számú mellékletben találhatók

Zárórendelkezések a) Az SZMSZ hatálya A SZMSZ 2014. év november hó 26. napján, az igazgató jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2013. november 12-én készített, előző SZMSZ. A SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy, ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és/vagy tanulóinak nagyobb csoportja (legalább 50 %-a). Az iskolaszék, szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell írásban beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2014. év november hó 26.

Hakkel Ildikó igazgató

38 / 89

b) A véleményezésre jogosultak nyilatkozata

A SZMSZ-t az intézmény diákönkormányzata 2014. év november hó 25. napjáig megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

a diákönkormányzat vezetője

A SZMSZ-t az intézmény iskolaszéke és intézményi tanácsa 2014. év november hó 25. napjáig megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács illetve az iskolaszék egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Dr. Király László az intézményi tanács elnöke

Harman Zsolt az iskolaszék elnöke

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. év november hó 26. napján elfogadta.

Hitelesítő nevelőtestületi tag

Hitelesítő nevelőtestületi tag

Vezetői nyilatkozat Az iskola SZMSZ-e nem tartalmaz a fenntartóra nézve többlet szakmai és anyagi feladatot. Budapest, 2014. november 26. Hakkel Ildikó igazgató

39 / 89

Fenntartói nyilatkozat

40 / 89

Mellékletek 1. sz. Gyűjtőköri szabályzat 2. sz. Könyvtárhasználati szabályzat 3. sz. Katalógusszerkesztés szabályzat 4. sz. Tankönyvtári szabályzat 5. sz. Határozat a Pogány Frigyes Emlékplakett odaítéléséről 6. sz. Munkaköri leírásminták

41 / 89

1. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat Bevezető Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét, állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. Az iskolai könyvár gyűjteménye az iskolai könyvtár szolgáltatásainak alapja. A beszerzendő dokumentumok körét a könyvtár által ellátott feladatok szabják meg. A szabályzat készítésekor figyelembe vett érvényes jogszabályok és könyvtáros szakmai dokumentum: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, valamint a törvény időközbeni módosításai; A 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állomány törléséről; Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; A 130/1995. (X.26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról; A 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről; A 23/2004. (VIII. 17.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. (későbbi módosítások); Dán Krisztina-Dragon Katalin-Homor Tivadar: Így működik az iskolai könyvtár. Módszertani útmutató az iskolai könyvtárak működéséhez és működési dokumentumainak elkészítéséhez. Bp.,: 1998. Fővárosi Pedagógiai Intézet kiadványa. 1. Iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők Azok az igények tartoznak ide, amelyek a szervezett oktatással és tanulással kapcsolatban a tankönyveken túlmenően jelentkeznek a szakközépiskolai képzésben. A felmerülő igényeket szakkönyvekkel, szakfolyóiratokkal, hagyományos és nem hagyományos dokumentumok biztosításával elégíthetők ki. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe nem csak az oktató-nevelő munkát segítő információhordozók tartoznak, hanem a tanulók tanulását, önművelését, a személyiségük fejlődését szolgáló dokumentumok is. Meghatározó tényező a gyűjtőkörnek az iskola pedagógiai programja, az iskola speciális képzései, a külső források használatának lehetősége, a könyvtár hálózaton belül elfoglalt helye, a könyvtár társadalmi környezete. Iskola pedagógiai programja: - az iskola szerkezete, - nevelési és oktatási céljai, - a helyi tanterv tantárgyi követelményrendszere, - a tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás részletei Iskola speciális képzései: - angol nyelvi előkészítő informatikai, - informatikai, - sport ágazati. - az iskola ECDL vizsgaközpont, - építészeti (kifutó) Iskolai könyvtáron kívüli források: - más könyvtárak szolgáltatásainak közvetlen igénybevétele, - könyvtárközi kölcsönzés, - számítógépes hálózaton (Internet) elérhető információs források. 42 / 89

Iskolai könyvtár társadalmi környezete: Figyelembe vesszük az iskola vonzáskörében működő közművelődési és az iskolánk szakmai profiljával megegyező könyvtárak szolgáltatásait. Iskolai könyvtár hálózaton belül elfoglalt helye: A gyűjtőkör meghatározásánál tekintettel vagyunk arra is, hogy az állomány az iskolai könyvtár hálózaton belül iskolafokozat szerint középfokú, iskolatípusa szerint szakközépiskola. 2. Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: - nevelési és oktatási célkitűzéseit, - pedagógiai folyamatának szellemiségét, - tantárgyi rendszerét, - pedagógiai irányzatait, - módszereit, - tanári és tanulói közösségének igényeit. A gyarapítás és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 2.1. Dokumentumok kiválasztásának elvei Tematikus: A tanuláshoz, a tanításhoz kapcsolódó irodalom. Például: pedagógiai, pszichológiai irodalom a hátrányos helyzet és a tehetséggondozás figyelembevétele. Formai: A magángyűjtők számára készült kisméretű könyveket nem gyűjti a könyvtár. Nyelvi szempont: Magyar nyelvű dokumentumok és a tanításhoz kapcsolódó angol és német nyelvű tankönyvek, ismerethordozók. Az állomány nagyrészt magyar nyelvű könyvekből áll, elenyésző példányszámú az idegen nyelvű anyag. Emellett a tanított nyelvek közép- és nagyszótárát, nyelvkönyveit, tanári kézikönyveit, hangzó anyagait is gyűjtjük. Időhatárok: A korszerű ismereteket tartalmazó könyveket vesszük meg, ritkán fordul elő, hogy régebben kiadott könyvet vásárolunk. Ajándékba elfogadunk minden hasznosítható, a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumot. Válogatás, teljesség, kiemelés: Az iskolai könyvtár típusa és mérete miatt nem törekedhet valamennyi terület teljességére. A dokumentumokat válogatva gyűjtjük, amennyit a beszerzési keret biztosít. A középszintű könyveket minden szakterületen gyűjtjük, a felső szintű szakirodalmat azonban csak válogatva gyűjtjük. Válogatva gyűjtjük a filozófiával, a pszichológiával, a vallással, a társadalomtudományokkal, az alkalmazott tudományokkal, a művészettel, a világirodalommal, a magyar irodalommal, a történelemtudománnyal, a természettudományokkal foglalkozó műveket, de azonban teljességre törekedve gyűjtjük e területek kézikönyveit. Gyűjtjük a névadónk műveit, a kötelező olvasmányokat, válogatva a magyar nyelvű szépirodalmat. Kiemelten kezdjük gyűjteni - iskola profiljának változása megköveteli –a sporttal kapcsolatos kézikönyveket. Példányszám: Az iskolai igényeknek megfelelően alakul a dokumentumok példányszáma. A kötelező olvasmányokból kétosztálynyit, a legfontosabb kézikönyvekből két-két példányt, a nyelv szótárakból egy osztálynyit, a pedagógiai segédkönyvekből öt-öt példányt, az érettségire 43 / 89

szükséges kézikönyvekből (helyesírási szótár) pedig a törvény által előírtak szerint biztosítjuk a szükséges darabszámot. 2.2. A gyűjtés szintje és mélysége. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási és nevelési) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkcióhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe tartoznak. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt a képzési célokhoz igazítva. 2.2.1. Főgyűjtőkör. - pedagógia, - oktatás elméletével foglalkozó összefoglaló művek, kézikönyvek, - szaktudományok kézikönyvei, lexikonjai, enciklopédiái, szótárai, - középiskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek, kézikönyvek, - az oktatáshoz kapcsolódó tartós tankönyvek, - tantervben meghatározott házi olvasmányok, ajánlott irodalom, - a magyar irodalomból és a világirodalomból kritikailag értékes és pedagógiailag hasznos művek, - régi magyar irodalom facsimile kiadványai, - az iskola és a könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, közlönyök, - az iskola névadójának művei, - az iskola kiadványai, - könyvtári szakirodalom, - folyóiratok. 2.2.2. Mellékgyűjtőkör A mellékgyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, amelyek a tananyagon túli ismeretszerzési igényeket hivatottak kielégíteni. - törzsanyagot kiegészítő szakirodalom, - a tanuló érzelmi fejlődését segítő irodalom, - az iskolában tanított nyelveken könnyebben érthető olvasmányok, - hivatali segédkönyvtár. 3. Az állományrészek bemutatása Az iskolai könyvtár egy légtérben van elhelyezve. Tájékoztatási és kölcsönzési részleg: Az „újdonságok tárháza”. A különböző típusú új dokumentumokkal itt ismerkedhetnek az olvasók, az „új könyvek” táblánál informálódhatnak. Itt van helye a könyvtár házirendjének, az iskola házirendjének továbbtanulással és pályaválasztással kapcsolatos dokumentumoknak, tájékoztatóknak. Kézikönyvtári részleg: Ebben az állományrészben gyűjtjük a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori fokozatok figyelembevételével. A kézikönyvtár a különböző fogalmak tisztázásában, az iskolai anyag bővítéséhez, a tanulók szókincsének és íráskészségének, fogalmazásának fejlesztéséhez nyújt segítséget. Nem csak az ismeretek gyarapításának, hanem az adatok, tények ellenőrzésének is fontos eszköze. Rendszeres használata készíti fel a tanulót a későbbi tanulmányainak, munkájának tökéletes elvégzésére. A hagyományos könyvtári anyagokat kiegészítik a számítógépes adatbázisok, melyek segítségével gyorsan lehet tájékoztatni. 44 / 89

Általános tájékozódást szolgáló szakirodalom: - kézikönyvek, segédkönyvek, általános lexikonok, általános enciklopédiák, életrajzi lexikonok, adattárak, fogalomgyűjtemények, atlaszok, - az egyes műveltségterületekhez szükséges alapdokumentumok, szaklexikonok, enciklopédiák, összefoglaló kézikönyveket, a pszichológiával, a vallással, a természettudományokkal kapcsolatosan, a zenével és színházzal, irodalommal, történelemmel foglalkozó összefoglaló kézikönyveket, adattárakat, - valamint a tantárgyakhoz kapcsolódó tudományágak segédkönyvei, kronológiák, határozók, földrajzi, életrajzi, történelmi atlaszok. Kiemelten gyűjtjük a sporttal kapcsolatos kézikönyveket. Fontosak - az érettségi miatt - a különböző szótárak jelenléte. (angol szótárak, helyesírási, értelmező szótár) Szépirodalmi antológiák, versgyűjtemények gyűjtésével az iskolai rendezvények, műsorok vannak segítve. A kézikönyvtárban helyet kapnak a pedagógiai, módszertani kiadványok és könyvtári munkát átfogó kézikönyvek. Állandó kiállítások anyaga Külön van gyűjtve – állandó kiállítás formájában – a tanévben előírt különböző emlékezések (aradi vértanú, 1956-os forradalom, kommunista diktatúra, március 15-e, holocaust áldozatai), a környezetvédelemmel, az egészséges életmóddal, a drogmegelőzéssel és az Európai Unióval, kapcsolatos legfontosabb kézikönyvek. Ismeretközlő részleg: Gyűjtjük az érettségi vizsga követelményrendszerének megfelelő középszintű irodalmat, a helyi tanterv követelményrendszerének megfelelt irodalmat. Szépirodalmi részleg: Gyűjtjük az érettségi vizsga követelményi rendszerének megfelelően és a mikrotervben meghatározottakat. - a kötelező és ajánlott olvasmányok, - a tananyaghoz kapcsolódó regényeket, elbeszéléseket, antológiákat és versesköteteket. Tanári segédkönyvtár: - Gyűjtjük a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat, - az alkalmazott pedagógia, lélektan területeihez kapcsolódó művek, - a műveltségi területek módszertani segédkönyvei, - az iskola tantervében leírtak szerint szükséges tanári tankönyvek, Tantárgyanként gyűjtjük a tanításhoz szükséges módszertani segédleteket, feladatgyűjteményeket. Válogatva gyűjtjük az osztályfőnöki munkaközösség számára a vallási, pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani és a családi élettel kapcsolatos műveket. Könyvtári segédkönyvtár: - könyvtáros munkát segítő szabványok, kézikönyvek, bibliográfiák, - iskolai könyvtárral foglalkozó kiadványi, folyóiratok, - könyvtárhasználati órákhoz módszertani anyag, segédletek, - a könyvtári feldolgozó munka szabályai, - könyvtárügyi jogszabályok, irányelvek, - az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok. Hivatali segédkönyvtár: Csak a legfontosabb irodalmat gyűjtjük az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket. Folyóiratok:

45 / 89

A megvásárolt vagy ajándékban kapott periodikák jelentős részét tartósan – még ha hiányos is - megőrizzük, mivel szűkös anyagi lehetőség van egy-egy szaklap tartós előfizetéséhez. Audio-vizuális dokumentumok: A tantárgyaknak megfelelő (nem teljességre törekedve) gyűjtjük a nem nyomtatott ismerethordozókat. Ebben a részlegben elenyésző számú a korszerű adathordozó. (CD, DVD) Kéziratok: Az iskola kiadványai: Pedagógiai Program, Házirend, Iskolaújság az iskola Jubileumi Évkönyve (1989-2009) Tankönyvtár: A helyi tanterv megvalósításához szükséges tankönyvek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, atlaszok. Az iskolában alkalmazott tartós tankönyvek, a törvény által előírt ingyenes tankönyvek. 4. Az apasztás szempontjai Az állományapasztás szakmai vesztesége kevesebb, ha megfontolt az állomány apasztása. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: - a gyarapítás minőségétől, - az iskola szervezeti és profil váltásától, - a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, - a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől, - a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból az alábbi okok miatt törölhető a dokumentum: - tervszerű állományapasztás, - természetes elhasználódás, - hiány. Minden állományapasztást megelőz egy állományelemzés. Az itt nyert információkat a gyarapításnál is fel kell használni. 4.1. Tervszerű állományapasztás Az elavult dokumentumok selejtezése: A válogatás a dokumentum tartalmi értékelése után történik a szaktanárok véleménye alapján. A dokumentum tartalmi avulása: - az ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információhoz juthat a tanuló, - gyakorlatban nem használható rendelet és szabványok változása miatt, - ismeretterjesztő, tudományos munkának már van egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti, muzeális értékű dokumentumok elavulás címen nem törölhetők. A fölösleges dokumentumok selejtezése: A könyvtárban fölöspéldány keletkezik, ha: - megváltozik a tanterv, - megváltozik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke, - megváltozik a tanított idegen nyelv, - megváltozott az iskola profilja, szerkezete, - korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket, - ajándékozás nem felelt meg a gyűjtőköri elveknek, - csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. 46 / 89

4.2. Természetes elhasználódás Ezek a dokumentumok a rendeltetésszerű használattól mentek tönkre, alkalmatlanná váltak a könyvtári használatra. Az iskolai könyvtárban kivonásuk a tanuló esztétikai nevelése miatt van. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy köttetés. Nem szabad selejtezni a muzeális dokumentumokat, illetőleg amit tartósan megőriz a könyvtár. 4.3. Hiány Az állomány nagysága csökkenhet, ha a dokumentum: - elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, - olvasónál maradt, - az állomány ellenőrzésénél hiányzott. Ezek a dokumentumok a könyvtár nyilvántartásában még szerepelnek, – ténylegesen hiányoznak –ezért kell a törlést végrehajtani. 4.4. A törlés folyamata Állományapasztásra a könyvtáros tanár csak javaslatot tesz, kivéve az időleges megőrzésű dokumentumoknál. Az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományellenőrzéskor ügyelni kell, hogy a két munkafolyamat (kivonás, állományellenőrzés) ne történjen azonos időben. Az állományból kivont fölöspéldányokat fel lehet ajánlani az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélküli megvételre). A dokumentumok eladását/megvételét igazoló (átvételi elismervény) bizonylat fénymásolatát a törlési jegyzőkönyv melléklete a könyvtár irattárában marad. 4.5. A kivonás nyilvántartásai A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindig az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyv tartalmazza a kivezetés okát: - rongált, elavult, fölöspéldány, - megtérített (pénzzel vagy dokumentummal), és behajthatatlan követelés, - állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli), elháríthatatlan esemény. A jegyzőkönyv mellékletei: - törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), - gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok, állományellenőrzési többlet esetén), - törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál).

47 / 89

2. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat Az iskolai könyvtár a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé teszi a gyűjteménye használatát. 1. Az iskolai könyvtár címe Pogány Frigyes Szakközépiskola Könyvtára 1183 Budapest, Thököly utca 11. 2. Az iskolai könyvtár nyitva tartása Heti 22 óra. Hétfő 1000 – 1200 1230 - 1500 Kedd 1000 – 1200 1230--1500 Szerda 800 -1200 1230--1300 Csütörtök 1000– 1200 1230 –15 00 Péntek 830 – 1200 1230 –13 00 3. A könyvtárhasználat szabályai A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni a használatra jogosultak körét, a használat feltételét és módját, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár házirendjét. 3.1. Az iskolai könyvtár használatára jogosultak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör kiszélesülhet a könyvtárközi kölcsönzéssel, illetőleg az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Gyakornoki Szabályzat, Házirend) nyilvánossá tételével. A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatóak. 3.2. Könyvtárhasználat feltétele 3.2.1. A beiratkozás, regisztráció Beiratkozási naplóban van regisztrálva a tanulói beiratkozás minden tanévben. . A személyi tasakok a tanulók esetében osztályonként, azon belül betűrendben van rendezve. A tanári és a dolgozói kölcsönzés külön személyi tasakos nyilvántartása szintén betűrendben van elhelyezve. 3.2.2. A beiratkozási díj Az iskolai könyvtárban nincs beiratkozási díj. 3.2.3. A beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni: Az olvasónak igazolnia kell, hogy az iskola tanulója, alkalmazottja. A regisztráció után az olvasó adatait (név, osztály illetőleg dolgozó esetén név és beosztás) felhasználva személyi tasak készül. 3.2.4. A beiratkozáskor használt dokumentumok Tanuló esetén diákigazolvány, az iskola dolgozóinak nem kell igazolniuk magukat. 3.2.5. A könyvtárhasználat jogának felfüggesztése 48 / 89

A könyvtár ideiglenesen megtagadhatja a szolgáltatások teljesítését attól, akinek tartozása van, illetőleg a könyvtár használatára vonatkozó szabályokat megszegi. Eltiltható a könyvtár használatától az, akinek a magatartása a többi könyvtárhasználót jogai gyakorlásában tartósan akadályozza, egészségét veszélyezteti, nyugalmát tartósan zavarja. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet. Amennyiben a tanuló kárt okoz az intézménynek (könyvtárnak) a Polgári Törvénykönyv szabályozása szerint kell eljárni.(1993/LXXXIX. Tv. 77.§ (1)) Az iskola igazgatója felméri a kár mértékét, tisztázni kell, hogy gondatlan vagy szándékos károkozás vezetett a károkozáshoz. A vizsgálatról a tanulót, kiskorú esetén a szülőt tájékoztatni kell. Fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha ez nem vezet eredményre, az intézmény pert indíthat. (11/1994. (VI:8.) MKM rendelet 33. § (2)) 4. A könyvtár szolgáltatásai A könyvtár szolgáltatásai térítésmentesek 4.1. Könyvtárhasználat módja Helybenhasználat, kölcsönzés és a csoportos használat. 4.1.1. Helybenhasználat A helybenhasználat tárgyi (olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételét az iskola, szakmai feltételét a könyvtáros tanár biztosítja. Szakmai segítséget kell adni: az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában, információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól. A számítógépes világháló biztosítva van. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, az állandó kiállítások anyaga, folyóiratok, nem hagyományos dokumentumok, muzeális dokumentumok, tanügyi dokumentumok és a tanári tankönyvtár, a jelenleg tanított tantárgyak egy-egy tankönyveinek anyaga. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kölcsönözhetik. 4.1.2. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzését tasakos nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. Az olvasóknak a dokumentumokban lévő kölcsönzőkártyával kell igazolniuk (kölcsönzés ideje és aláírás) a kölcsönzés tényét, melyek a személyi tasakokba kerülnek. Vagyis a dokumentum átvételét a kölcsönző aláírásával igazolja. A kölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatásakor a kölcsönzőkártya visszakerül a dokumentumba. Alapvető törekvés, hogy a korlátozások ésszerűek és rugalmasak legyenek. Szempont az olvasók száma, az állomány nagysága és a kölcsönzési fegyelem minősége. Tanulónak egyszerre 3 db könyvet lehet kölcsönözni, indokolt esetben (verseny, pályázat) többet. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. A tankönyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet, a tanuló egész évre, ingyenes tankönyvet a rászorulók több évre is a tankönyvtári szabályzat (5. sz. melléket) szerint kikölcsönözheti, kötelező olvasmányt, egyéb dokumentumot négy hétig kölcsönözhet és kétszer hosszabbíthat. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, kölcsönzőkártyával együtt a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához) miatt. 49 / 89

A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A helyben nem teljesíthető olvasói igények, könyvtárközi kölcsönzéssel oldódnak meg. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A könyvtárhasználó a személyi adataiban bekövetkezett változást 7 munkanapon belül köteles bejelenteni. A nyitva tartás napi időszakait az olvasói igényeknek kell megfeleltetni. Ezért heti háromszor a tanítás befejezése után is igénybe vehetők a könyvtári szolgáltatások. 4.1.3. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére a tanárok, az osztályfőnökök és a könyvtáros tanár, foglalkozást tarthatnak. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához. A foglalkozásokra az összeállított elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfelelő ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás vagy értekezlet számára előre bejelentett időben áll rendelkezésre, hogy ne akadályozzák a könyvtár működését. 4.2. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Információszolgáltatás, témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló, vagy tantárgyi, vagy versenyekre bibliográfia készítése. 4.2.1. Információszolgáltatás Információszolgáltatást nyújt, a tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Az információs szolgáltatás alapja a gyűjtemény dokumentumai, a könyvtár adatbázisa és más könyvtárak adatbázisa. 4.2.2. Irodalomkutatás A könyvtáros tanár a tantárgyi programok elkészítésénél és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítése során segítséget ad a szaktanárnak. 4.2.3. Ajánló bibliográfia készítése Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz készülhetnek ajánló bibliográfiák tanároknak a könyvtári állomány alapján. 4.3. A könyvtári szolgáltatások nyilvántartása A könyvtári szolgáltatások nyilvántartása a következők: - kölcsönzési nyilvántartás, - könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása, - szakórák, foglalkozások ütemterve, - előjegyzések nyilvántartása, - deziderátum, - statisztikai napló. 5. A könyvtári házirend A könyvtári házirendet minden könyvtárhasználó részére rendelkezésére kell bocsátani. A házirendnek tartalmaznia kell a könyvár használatára jogosultak körét, a használat módjait és feltételeit, a kölcsönzési előírásokat, a nyitva tartás idejét, és az állomány védelmére (fizikai, jogi) vonatkozó rendelkezéseket. 5.1. A könyvtár használóinak köre A könyvtár technikai felszerelését, állományát nyitvatartási időben az iskola minden tanulója és dolgozója díjmentesen használhatja. 5.2. A könyvtárhasználat módja és feltételei Az iskolai könyvtár dokumentumai közül helyben használhatók a kézikönyvtári állományrész, a folyóiratok, az audiovizuális dokumentumok, a muzeális gyűjtemény. A helyben használható dokumentumokat a tanárok fénymásolásra, tanítási órára kikölcsönözhetik. 50 / 89

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával és beleegyezésével lehet kivinni. 5.3. Kölcsönzési előírások Dokumentumokat kölcsönözni a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző az aláírásával hitelesíti. Egyszerre 3 db dokumentum kölcsönözhető 3 hétre. Indokolt esetben a mennyiség (kötelező olvasmány, tankönyv) és az időtartam változhat. A kölcsönözhető dokumentumok előjegyezhetők. A tanév végén a kikölcsönzött (nem vonatkozik ez a tartós használatba kiadott tankönyvekre) dokumentumokat vissza kell hozni. 5.4 Nyitvatartási idő A könyvtár a tanítási napokon minden nap nyitva van. (heti 22 óra) A nyitvatartási idő alatt mind a helybenhasználat, mind a kölcsönzés lehetséges. 5.5. Az állomány védelmére vonatkozó rendelkezések A könyvtárba kabátot, táskát behozni nem szabad. Elhelyezésük a könyvtár bejáratánál lehetséges. A könyvtárban étkezni sem szabad. Meg kell tartani a könyvtár rendjét és tisztaságát. Nem szabad zavarni hangos beszélgetéssel, telefonálással mások munkáját. Az elveszett vagy erősen rongált dokumentumokat meg kell téríteni.

51 / 89

3. sz. melléklet Katalógus-szerkesztési szabályzat Bevezető Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. Ezek az eligazító nyilvántartások a katalógusok, a könyvtári állomány tükrének is felfoghatók. A katalógusépítés a könyvtáros feladata. Bármilyen úton gyarapodott állományi könyvekről, dokumentumokról régen katalóguscédula lett készítve, napjainkban gépi feldolgozás van. 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Katalóguscédula tartalmazza az adatokat: raktári jelzetet, a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, ETO szakjelzetet, tárgyszavakat. 1.1. A dokumentum leírás szabályai (formai feltárás) A leírás célja, hogy rögzítse a dokumentumok adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok) A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. Az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: a könyv főcíme, párhuzamos címe, alcíme, eredeti nyelvű címe, szerzőségi közlés, kiadás sorszáma, fordító, a kiadás éve, helye, a kiadó neve, oldalszám, mellékletek, illusztráció, méret, sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám, ISBN szám. A katalógustételek visszakereshetőségét a besorolási adatok biztosítják. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. A könyvtárban alkalmazott besorolási adatok: főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név vagy a mű címe), cím szerinti, közreműködői és tárgyi melléktétel. E jegyek alapján épül a betűrendi leíró katalógus. A könyvről annyi cédula készül, és annyi helyre kerül a katalógusban, ahány fontos elemet tartalmaz a leírás. Az iskolai könyvtárban elég a szerző nevéhez tenni cédulát és a címhez. Tehát a szerzői betűrendes és a címszó katalógusban konkrét szerző műveit és konkrét címmel rendelkező műveket kereshetünk. A szerzők nevét egységesített alakban alkalmazzuk. A családnevet előrevetjük a betűrendezés miatt. A szerzők, közreműködők nevének leírásakor nem alkalmazzuk a tudományos (dr. tanácsos, rektor stb.) rangokat. A címek, rangok a szerző munkássága folyamán változhat, ezt a dokumentum alapján nem lehet követni. A számítógépes katalógusban nem külön mező tárolja a cím vagy rang megnevezését a betűrendezésnél problémát okoz. (D betűhöz kerülne az összes Dr.) A nem latin karakterű neveket szabvány alapján átírásra kerülnek, (transzliteráció) a címeket ugyanígy. A betűrendbe sorolásnál a névelő nincs figyelembe véve. Ezek az adatok a könyv formai jegyei. Többnyire a könyv címlapján és annak hátoldalán (verzóján) található meg, de lehet a könyvben (a könyv borítóján, bevezetőben, a könyv utolsó oldalán) máshol is. A betűrendi katalógusban a cédulák rendezése a könyvtári ábécé alapján történik. Nem tartalmazza a hosszú magánhangzókat. A kettős mássalhangzókat két külön betűként kezeljük. A Számjegyek növekvő sorrendben megelőzik a betűket. A számítógépes katalógusban a betűrendezésre többféle lehetőséget kínálnak a szoftverek. 52 / 89

1.2. Osztályozás (tartalmi feltárás) A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. Tartalmi jegyek: Ezek nem szerepelnek a könyvön, meg kell állapítani, hogy az adott dokumentum miről, kiről szó? A szakkatalógusban a tartalmi jegy alapján kerül cédula. Az adott témakörről szóló művek a szakkatalógusban vannak. Kódolt, hierarchikus rendszerről beszélünk. A nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás szakjelzeteit alkalmazzuk. Az ETO kódolt módon számjegyekkel fejezi ki az emberi ismeretek fogalmait. Előnye, hogy a felépítése hierarchikus. Kereséskor alá és fölérendelt kifejezéseket lehet keresni. Az ETO az ismereteket tíz főosztályba sorolja. Egy-egy számjegy hozzáadásával további felosztásra van mód (osztály majd alosztály) A fogalmak és számuk megfeleltetését két kötetes ETO táblázat tartalmazza. (táblázat és betűrendi mutató) Könyvtárban a szakkatalógus mellett található. Az ETO szakkatalógusban a cédulák a számok növekvő sorrendjében helyezkednek, el a katalóguskartonok csoportjai között szöveges osztólapok vannak. A hierarchia logikája és a betűrendi mutató alapján meg lehet határozni a keresendő fogalom szakjelzetét. A számítógépes katalógusban a dokumentumokról rekord készül, amelyben a formai és tartalmi feltárás minden adateleme külön mezőbe kerül. A szoftver adta lehetőségeket kiaknázva szerző és cím szerint lehet keresni. A kereshető adatokból a szoftver listát (inverz fájlt) készít, ami szintén a keresést szolgálja. Az olvasó kereshet fogalmat vagy nevet a leíró (szerző, cím) vagy tárgyi mezőben. 1.3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzettel biztosítjuk. A szépirodalmat cutterszámmal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzettel látjuk el. Feltüntetjük, a lelőhelyet is: kézikönyvtár (K), tanári kézi (TK), tankönyv, tartóstankönyv (TT), kiadványok (KI), feltüntetjük a dokumentumon és a katalóguscédulán is. 1.4. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján) és tárgyi katalógus (szak). Dokumentumtípusok szerint: könyv. Formája szerint: cédula és számítógépes. Raktári katalógus A rakatári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, ez az állomány felállítási rendje. A raktári lapok a lelőhely, a raktári jelzet és a betűrend alapján van rendezve. Betűrendes leíró katalógus Építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik. (ld. besorolási adatok) Szakkatalógus Tagolása jobb, bal és középfüles osztólapokkal a csoportképzés alapján történik. A katalógus folyamatos gondozást igényel. Legfontosabb teendők: A katalógusok építése közben észrevett hibák javítása, a törölt művek cédulájának haladéktalan kiemelése. A hagyományos cédulakatalógusokat 2002-ben zártuk le. 2. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása A program az iskola tulajdonát képező számítógépen fut. Először (2003) Windows 98-ra, majd (2009) Windows XP-re, majd (2010, 2011) egy másik Windows XP-re lett telepítve. 53 / 89

A könyvtári állomány számítógépes feldolgozásáról füzetes feljegyzés készült. 2.1. A program elnevezése SZIRÉN-21, majd SZIKLA-21 és végül SZIRÉN 9. 2.2. Készítők neve SZIRÉN-21:Compulib Bt.,(Szilágyi Lóránd) Datalib Bt.,(Lévai Gábor) Kulcslib Kft. (Mohai Lajos) SZIKLA-21:Compulib Bt. (Szilágyi Lóránt) SZIRÉN-9: Szirénlib Bt. (Mohai Lajos) 2.3. Üzembe helyezés dátuma SZIRÉN-21 Adásvételi és szoftverfelhasználói szerződés 2002. szeptember. 18. Üzembe helyezés: 2003. március. (Dr. Kővári Péter rendszergazda) 2003. április 1-től indult a könyvtári állomány gépi feldolgozása. SZIKLA-21 Telepítve 2004. február 11. (Szilágyi Lóránt, Dr. Kővári Péter rendszergazda) SZIRÉN-9 Telepítve 2009. január 29. (Mohai Lajos, Dr. Kővári Péter rendszergazda) A program többször nem működött, ezért újból kellett telepíteni 2009. április 2. (Dr. Kővári Péter rendszergazda) 2.4. Számítógépes problémák A Windows 98-ra telepített program nagyon nehézkesen működött, ezért át lett telepítve egy korszerűbb gépre a program. Nem jó a számítógép 2010. január 19, február 11, febr. 19. (kétszer volt szervizben) február 23-án és május 10-én újból szervizbe ment a gép. Az adatok elvesztek, mert a szervizben kitörölték. Gyári hibás volt a gép. Másik gépre lett telepítve 2010. december 10. (dr. Kővári Péter) 2011. november 20. a számítógép megint nem működik, a javítás után 2012, február 8-án Dr. Kővári Péter rendszergazda feltelepítette egy másik gépre a programot. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. 2012, június 18-ig 8054 db. dokumentum lett feldolgozva.

54 / 89

4. sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat 1. Tankönyvkérdéssel foglalkozó jogszabályok, a tankönyvellátás felelősei Tankönyvellátás felelősei (országos, iskolai és könyvtári vonatkozásai) Hivatal feladata: A hivatal elkészíti a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és közzéteszi és azt az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. Könyvtárellátó feladata: Tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése. A könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a jegyzékben feltüntetett (iskolai terjesztési ár) fogyasztói áron jusson hozzá a tankönyvhöz. Az iskolai terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is. Iskola feladata: Az iskola igazgatója biztosítja, hogy a tanuló az iskolai tankönyvellátás keretében jusson hozzá a tankönyvhöz. Tájékoztatja a szülőket a megelőző tanév végén a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvekről. 4. számú GEO, igazgató helyettes és a gyermekvédelmi felelős feladata megállapítani és rendszerezni azon tanulói köröket, amelyek a törvény által előírtan ingyenes tankönyvre jogosultak. Az ingyenes tankönyvekre jogosult tanulók listáját átadják a tankönyvfelelősnek és a könyvtáros tanárnak. Tankönyvfelelős feladata az iskolai tankönyvtárban felmérni, hogy mennyi tankönyv áll rendelkezésre. A tervezés után megrendeli az iskola, jövő évi tankönyvrendelésével együtt a szükséges ingyenes tankönyveket is. Könyvtárostanár feladata a tankönyvtár kezelése. Minden tanév elején az ingyenes tankönyvek kiosztása a rászoruló tanulóknak. A tankönyvszámlák rendezése a gazdasági osztály felé. Az ingyenes tankönyvek számláiról táblázat készül, a felmerülő más tankönyvek (tartóstankönyvek, új tankönyvek tanári kézi példányai stb.) az iskolai tankönyvtárba bevételezésre kerülnek. Az iskolai könyvtáron keresztül azonnali felhasználásra kapják meg (a 2011. évi 190. törvény a nemzeti köznevelésről 63. § (1)) a pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket az iskola SZMSZ-ében meghatározottak szerint. 2. Tankönyv, tartós tankönyv fogalma, az ingyenes tankönyv meghatározás (törvényi utalások) Tankönyv: Tankönyv az a könyv, amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvnek nyilvánítottak. Lehet tankönyv atlasz, szótár, kislexikon, szöveggyűjtemény. Bővül a tankönyv fogalma az elektronikus adathordozón rögzített könyvvel (digitális tananyag) Tartós tankönyv: Tartós az a tankönyv, amely változatlan kiadásban jelenik meg több éven keresztül. (kiadók vállalása) Ez atlasz esetén legalább három év, szótár, tankönyv, szöveggyűjtemény, kislexikon esetén öt év. 2004. évi törvény szerint, a könyvtáron keresztül biztosított tanulói tankönyv. 55 / 89

Ingyenes tankönyv meghatározása: Meghatározza a törvény azokat a formákat, amelyek segítségével az ingyenesség biztosítható az oktatási intézményekben: - tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzése, - használt tankönyvek biztosítása, - napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevétele (letétek), - tankönyvek vásárlásához nyújtott támogatás. Az ingyenesség (normatív kedvezmény) minden nappali rendszerű iskolai oktatásba résztvevő tanulóra vonatkozik, aki: - tartósan beteg, - a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együtt előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autista, spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, - három vagy többgyerekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült. 3. Tankönyvtár kezelése, elhelyezési rendje. Tankönyvtár kezelése: A tankönyvtár külön gyűjteményként van kezelve. Az iskolai könyvtár egyik részlege, melyre minden könyvtári munkafolyamat (állománygyarapítás, apasztás, feltárás, kölcsönzés stb.) vonatkozik, de nem teljes mértékig vonatkozik ez az iskola tulajdonát képező ingyenes tankönyvekre. A teljesség igénye nélkül gyűjti a Magyarországon megjelent középfokú oktatást célzó, – az iskola profiljának megfelelő és a tantestület által használt – a hivatalos tankönyvminősítésen megfelelt tankönyvet. A gyűjtemény részei: - tanári segédkönyvtár, - tartós tankönyvek, tankönyvek, - ingyenes tankönyvek. Tankönyvtár elhelyezése: A könyvtár végében lett kialakítva, jól megközelíthető helyen az iskola tankönyvtára. Elhelyezése szabadpolcos rendszerben tantárgyanként. Hozzáférés: Az ingyenes tankönyvekről a tankönyvtár előterében elhelyezett ingyenes tankönyvek dossziéjából, (táblázatok) a gyűjteményről pedig a tankönyvtár gépi katalógusából lehet tájékozódni. A könyvtáros tanár a könyvtár teljes nyitvatartási idejében szaktájékoztatást nyújt a tankönyvekről is. 4. Tankönyvtár feltárásának módja, mélysége Az iskolai tankönyvtár állományát alapkatalógussal feltárva szeretnénk a használók rendelkezésére bocsátani. A jelen állomány feltárási szintje mintegy 40%-os. Az ingyenes tankönyvek táblázatos formában vannak. Ezek a tankönyvek nincsenek könyvtárilag bevételezve. Az állomány feltárása számítógéppel történik. Az iskolai könyvtár tankönyvtári katalógusa: 2012. decembertől Szirén Integrált Könyvtári Program segítségével történik a feldolgozás. 56 / 89

5. Gyarapításra vonatkozó elvek A gyűjteményszervezés (gyarapítás, törlés) szisztematikus, tervszerű és folyamatos. A tankönyvtár nagyságát és gyűjtőkörét befolyásoló tényezők: - az iskola típusa, és fokozata, - pedagógiai programja és a helyi tanterve, - tanárok tankönyv választása, - az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók köre, - az intézmény tanulói létszáma, - a rendelkezésre álló anyagiak. 5.1 Gyarapítás Az iskolai tankönyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A vásárlás történhet jegyzéken megrendeléssel (Könyvtárellátótól) és kézpénzes fizetéssel (tankönyvbolt). Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a tankönyvtári költségvetéstől. A tankönyvtár kaphat ajándékot intézményektől, tankönyvkiadóktól és magánszemélyektől. A gyűjtőkörnek megfelelő tankönyvet lehet csak bevételezni. A csere, mint állománygyarapítási forma szintén független a költségvetéstől. A csere alapja lehet a fölöspéldány és az iskola saját kiadványa. Ez a tevékenység értékegyenlőség alapján jön létre. Az iskolai tankönyvtár gyarapodásának legfontosabb tájékozódási segédletei: - gyarapítási tanácsadók, - tankönyvkiadók katalógusai. A tájékozódási forrásokban kijelölt dokumentumokat, mindenkor össze kell vetni a tankönyvtári nyilvántartással. A beszerzésre kijelölt tankönyvek értéke nem lépheti túl az előirányzott összeget. 5.2. Törlés A tankönyvállomány apasztása a tankönyvállomány gyarapításával egyenrangú feladat. A törlés szükségessége és mértéke függ: - a gyarapítás minőségétől, - az iskola szervezeti és profil váltásától, - a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, - a tanár tankönyvváltásától, - a tankönyvek tárolásától, fizikai védelmétől, - a kölcsönzési fegyelemtől. A törlés okai: - tervszerű apasztás, - természetes elhasználódás, - hiány. A kivonást megelőz egy tankönyvállomány elemzési tevékenység. A törlés rendszere: Minden évben kivonásra kerülnek a fenti törlési okok miatt, tervszerű apasztással a tankönyvek. 6. A nyilvántartás formái A gyarapítás nyilvántartásai a tankönyvrendelési nyilvántartás. A számlanyilvántartás (számlakönyv) van vezetve a könyvtári keret felhasználásáról. A számlák megőrzése a gazdasági szakember feladata, de fénymásolt példány a könyvtári irattárba van elhelyezve. 57 / 89

A tankönyvek, tartós tankönyvek leltárba vétellel egy időben leltárszámot és raktári jelzetet kapnak, továbbá a tankönyvtár tulajdonbélyegzőjével vannak ellátva. A tankönyvtár tulajdonbélyegzőjének leírása megegyezik az iskolai könyvtár tulajdonbélyegzőjével. Azokat a tankönyvek, amelyek tartós megőrzésűek hat napon belül végleges nyilvántartásba kerülnek. A leltári nyilvántartás formája leltárkönyv (cím/egyedi) és számítógépes. A leltárkönyv pénzügyi okmány nem selejtezhető. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartása táblázatos formában van a számlák alapján. Az ingyenes tankönyvek csoportosítása: 1. csoport Tartósan, hosszabb ideig (4-5 évig) használt tankönyvek. Különböző feladatgyűjtemények, függvénytáblázatok, szöveggyűjtemények, és történelmi atlasz. 2. csoport Meghatározott tanévre szóló (1-2 esetleg 3 évig) használt tankönyvek. Történelem, magyar nyelv és irodalom, fizika, földrajz, kémia, biológia. 3. csoport Egyéb, (tanulást segítő) esetleges (a törvény szerint nem kötelező, adható a támogatás) tankönyvek. Különböző munkafüzetek, munkatankönyvek. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartása: Az ingyenes tankönyvek nyilvántartása a tankönyvek csoportos nyilvántartása: (Az adott tanév alanyis tankönyvszámláinak táblázatos feldolgozása) Tank. sz. megnevezés e.ár . db. lelőhely CR009 Történelmi atlasz 1900,-Ft 10 db 10/C (2008/2009. tanév) Az 1-2 és 3. csoport tankönyvei nem kerülnek egyedi nyilvántartásba. (nem könyvtári dokumentumok) Egyrészt, az 1. és 3. csoport tankönyvei amortizálódnak, másrészt, a 2. csoport tankönyvei iskolai tulajdonbélyegzőt és etikettet kap. Az ingyenes tankönyvek állagát a tanulók kötelesek megóvni. Nem lehet tankönyvbe beleírni, aláhúzni a szöveget. (kivéve az 1. és 3. csoport könyvei) 7. A tankönyvtár kölcsönzési szabálya Az iskolai könyvtárba beiratkozott olvasó használhatja, kölcsönözheti a tankönyvtárat is, ahogyan a könyvtárhasználati szabályzat előírja.(2. sz. melléklet) 7.1. Kölcsönzési nyilvántartás A kölcsönzési nyilvántartás megegyezik az iskola könyvtár kölcsönzési nyilvántartásával az állományba vett tartós tankönyvek és egyéb tankönyvek esetében. (tasakos nyilvántartás) Az ingyenes tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása az alábbiak szerint alakul: - minden tanév szeptemberében az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók osztályonként, egyénileg veszik át a tankönyvcsomagjukat, aláírásukkal igazolják a tankönyvek átvételét, - éves, több éves (hosszú távú kölcsönzés) kölcsönzési nyilvántartásuk osztályonként, egyénileg dossziéban, - évközben (rövid távú kölcsönzés) kölcsönzött ingyenes tankönyvek a tanuló kölcsönzői tasakjába kerül. 7.2. Kölcsönzési idő A tankönyvtárból a dokumentumot (tankönyv, tartós tankönyv, ingyenes tankönyv) a tanuló addig kölcsönözheti ki, ameddig a tanulmányaihoz, a tanár pedig addig, amíg a munkájához szükséges. 58 / 89

Tartósan használt ingyenes tankönyv: A tartósan használt (4-5 évig) ingyenes tankönyv négy év alatt amortizálódik, nem kell a tanulónak visszaadni. (a tankönyv természetes elhasználódása év 25 %) Az iskolai könyvtár tulajdonbélyegzője nem kerül a tankönyvbe. A könyvtárból kölcsönzött ingyenes tankönyvben elhelyezett etikett: Tudomásul veszem, hogy a kölcsönzött tankönyv a Pogány Frigyes Szakközépiskola tulajdona. A tankönyvet rendeltetésszerűen használom, tudatosan nem rongálom. A tanév végén visszajuttatom az iskola könyvtárába. Tudomásul veszem iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített kártérítési kötelezettséget. Tanév Tanuló/Osztály -------------------------------------……….------------------Tartósan használt tartós tankönyv: A tartósan használt, de a tankönyvtár tulajdonú tartós tankönyv vagy tankönyv (pl.: történelmi atlasz) esetében, a tanuló köteles vigyázni a tankönyvre, bekötni és visszaszolgáltatni négy év után. Meghatározott tanévre szóló ingyenes és tartós tankönyv: A meghatározott tanévre szóló tankönyvet (ingyenes és tartós) vissza kell szolgáltatnia a tanulónak, illetőleg szaktanári javaslat alapján ezt meg lehet hosszabbítani, amíg az oktatáshoz az adott tankönyv szükséges. A meghatározott tanévre szóló ingyenes tankönyvbe etikett van elhelyezve, a tartós tankönyv, tankönyv (pld: kémia, földrajz, történelem, magyar nyelv és irodalom stb.) esetében az iskolai tankönyvtár tulajdonbélyegzőjének pecsétje és leltárszáma van. Egyéb tankönyvek: Az egyéb tankönyvek (munkafüzetek, munkatankönyvek) egy év után amortizálódnak, nem kell visszaadni. Ingyenes tankönyv használati idejéről (törvényi utalások): A törvény szerint „ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból vizsgát tehet, vagy kell tennie, a tanulói jogviszony fennállása alatt.” (2007. évi XCVII. Tpr. Tv 4.§ (8.) bekezdés) Az ingyeneses kapott tankönyvet nem lehet könyvtári kölcsönzésnek tekinteni, hiszen nem lehet határozott könyvtári kölcsönzési időt megállapítani. Az ingyenes tankönyv nem könyvtári dokumentum, hanem az iskola tulajdona. Az ingyenes tankönyv visszaszolgáltatása a tankönyvtárnak minden tanév végén (a szaktanári javaslatot figyelembe véve) az utolsó tanítási nap előtt egy héttel kezdődik, tanévzáró ünnepély előtti nap fejeződik be. 8. Kártérítés szabályai Az iskolai tankönyvár állományát és az ingyenes tankönyvek védelmét törvény szabályozza. A törvény szerint meg kell téríteni a tankönyv árát, ha elveszik, megrongálódik. Nem kell megtéríteni, ha rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenés van. A térítési díj megállapítása a tankönyvtár nyilvántartásai alapján történik. Az ingyenes tankönyvek esetében az amortizáció figyelembevételével, a tartós tankönyv és egyéb tankönyv esetében a címleltárkönyv alapján az iskola könyvtáros tanára végzi. A tanuló (ill. gondviselő) a könyvtári kölcsönzési bizonylat alapján köteles befizetni az iskola pénztárába az elveszett, (szándékosan) megrongált tankönyv árát illetőleg pótolni legkésőbb az adott tanév utolsó tanítási napjáig. A tanuló- és munkaviszony megszűnése esetében a tankönyvtári tartozást is rendezni kell. 59 / 89

Az iskola Szervezeti Működési Szabályzatának tankönyvekre vonatkozó részlete: „Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló a támogatásért kapott ingyenes tankönyvet (2. csoport tankönyvei) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 25 %, - a második év végére legfeljebb 50 %, - a harmadik év végére legfeljebb 75 %, - a negyedik év végére 100 % lehet. Az elhasználódás mértékét és indoklását meg kell állapítani. Vitás esetben az iskola igazgatója dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás pillanatában, érvényes tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell befizetnie: - az első év végén a tankönyv árának 75 %, - a második év végén a tankönyv árának 50 %, - a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %. „

60 / 89

5. számú melléklet Határozat a Pogány Frigyes Emlékplakett létesítéséről

Mi, az Iskola alapítói, a tanulmányi munka rangjának emelése érdekében elkezdjük a Pogány Frigyes Emlékplakett adományozását. A plakettet azok a végzős diákok kaphatják meg, akik az itt eltöltött évek alatt példamutató munkát végeztek. A felterjesztés feltétele tanulók esetében: Minden képzési formánkban a harmadik és negyedik osztályban a két évfolyam átlagában a legalább 4,5 elérése magyar nyelvből, irodalomból, történelemből, matematikából, első idegen nyelvből, szakmai alapismeretekből, utolsó két évfolyamának eredménye. A többi tantárgyból is el kell érnie a legalább jó minősítést. Minden képzésben feltétel a 11. (12.) és 12. (13.) évfolyamon a legalább „példás” magatartás minősítés. A plakett odaítélésére a negyedik évfolyam osztályozó konferenciáján a negyedikes osztályfőnökök tesznek javaslatot. Az odaítélést eldöntő bizottság tagjai:   

a mindenkori negyedikes osztályfőnökök, az általános igazgatóhelyettes, valamint az iskolai diákönkormányzat vezetője.

Emlékplakettet kaphat a fenti feltételeken kívül az a tanuló is, aki OKTV vagy OSZTV országos döntőjébe bejutott. Javaslatot tehet a plakett elnyerésére a testnevelési munkaközösség 1 fő végzős esetében olyan tanulóra, aki az iskola képviseletében a különböző diákolimpiai versenyeken eredményesen szerepelt folyamatosan a 9-12. (13). évfolyamokon, és a tanulmányi átlaga a legalább 4,25 értéket eléri. A plakett átadása a tanulók esetében a ballagási ünnepélyen történik, ugyanis ez az alkalom biztosítja a legnagyobb nyilvánosságot. Emlékplakettben részesülhetnek azok az alkalmazottak és külső szervezetek, természetes személyek is, akik az iskoláért kiemelkedően sokat tettek, munkájukkal az iskola jó hírnevét öregbítették. A jelöltekre bárki tehet javaslatot minden év február 28-ig. Az odaítélésről az iskola kibővített vezetősége dönt. Ha a tagok közül bárki érintett, akkor a döntésben nem vehet részt. 61 / 89

A határozat a jelenlegi iskolai közösségek egyetértésével született, változtatás az aláírók által képviselt közösségek egyetértésével történhet. Budapest, 2013. Aláírták:

--------------------------------IDB elnöke

--------------------------------Hakkel Ildikó ig.

--------------------------------Iskolaszék elnöke

62 / 89

6. számú melléklet Munkaköri leírásminták

A szakos tanítást végző pedagógus munkaköri leírása Név: asszonyoknál leánykori név: Beosztás megnevezése: pedagógus/szaktanár Munkaterület megjelölése: A munkaterületéhez tartózó feladatok a következők: Az oktató-nevelő munkával vagy a tanulókkal amelyeket munkakörbe tartozó feladatként kell ellátni.

összefüggő

pedagógiai

feladatok,

Kötelező óraszámban meghatározott órák, foglalkozások megtartása. A tanórák, egyéb foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatok, foglalkozási tervek, segédanyagok készítése. Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői). Írásbeli munkák (füzetek, dolgozatok, rajzok) javítása, értékelése. Kapcsolattartás a szülői házzal (fogadóórák, szülői értekezletek, egyedi esetekben rendkívüli megbeszélések). Helyettesítések ellátása. Pedagógiai programban, éves munkatervben előírt iskolai rendezvények és ünnepélyek szervezése, illetve azokon való részvétel. Az iskola működési rendjében felmerülő foglalkozásokon (ügyelet, felvételiztetés) való közreműködés. Nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. Pedagógiai adminisztrációs munka ellátása (e-naplóvezetés, statisztikák elkészítése). Továbbképzéseken, külső, házi, szakmai tanácsadásokon való részvétel. Iskolai bemutató órák tartása, nyílt napon való közreműködés. Tanulók vizsgáztatása, érettségiztetés (külön megbízás alapján). Szertárban, könyvtárban, tantermekben a rend biztosítása, a felszerelési tárgyak állagának megóvása, a leltározásban való részvétel. Tanítás nélküli napokon való munkavégzés az előzetesen összeállított program szerint. Az igazgató által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással-neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek. 63 / 89

Szakmai ismereteit köteles folyamatosan felfrissíteni, önképzést végezni, a jogszabályi előírásoknak megfelelően posztgraduális képzésen illetve továbbképzésen részt venni. A feladatokból a kötelező (minimum 22, maximum 26 óra/hét) óraszámba beszámító feladatok: az órarendben rögzített tanítási órák szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, eseti helyettesítés tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, szakszervezeti vezetői vagy közalkalmazotti tanácsi elfoglaltság. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl a kötött munkaidő terhére elvégzendő feladatok (maximum 27. és 32., összesen 6 óra/hét közötti időtartamra): eseti helyettesítés (30 napot meghaladó már túlóra, külön díjazással), foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 64 / 89

környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, különböző feladat-ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása tanulmányi kirándulás, A tanulókkal összefüggő feladatok, amelyek ellátását a tanárt az igazgatóval kötött megállapodás alapján külön díjazás illeti meg: Az előző pontban meghatározott feladatok, ha azokat a tanár nem a kötelező óraszáma (minimum 22, maximum 26 óra/hét) terhére látja el, és meghaladja az egy tanévben teljesíthető 30 napos határt). Önköltséges tanfolyam vezetése, szervezése, vizsgáztatása. Közvetlen vezetője: Közvetlen vezetője az általa tanított tantárgyához (tantárgyaihoz) kapcsolódó munkaközösség vezetője. Ha nem tagja egy munkaközösségnek sem, akkor a szakához kapcsolódó munkaközösség munkáját felügyelő igazgató-helyettes. Ezt az iskola SZMSZ-ében található szervezeti felépítés tartalmazza. Helyettesítés: Távolléte esetén a helyettesítéséről az ügyeletes vezető gondoskodik. Munkakör célja: A szaktanár fő célja, hogy munkája szolgálja az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott oktató – nevelő munkát. Tanítványait a képességükhöz mérten minél magasabb színvonalon felkészítse az érettségi és szakmai vizsgákra. Feladatköre: Az e-naplóban vezetni a csoportjaiból hiányzó/késő tanulókat. Az óra anyagát, lehetőség szerint a házi feladatok témáját folyamatosan, naprakészen bejegyezni az e- naplóba.

65 / 89

Tanítványai teljesítményét folyamatosan mérni (írásbeli - szóbeli helyes arányára ügyelve), s az eredményt az e-naplóban vezetni (a jegyek száma: havonta legalább l db, de félévente minimum 3 db). Az év elején bemutatott tanmenete (kötetlen formájú) szerinti dolgozatainak megírattatása, azok 2 héten belüli kijavítása, s az eredmény rögzítése az e-naplóban. A témazáró dolgozatokat a szülői kérésre a fogadóórán bemutatni köteles. Dolgozatos tárgyak felsorolása az iskola Tanulmányok alatti vizsgák szabályzatában található meg (www.poganysuli.hu/dokumentumok). A dolgozatfüzeteket, lapokat a tanévzáró értekezlet végéig köteles megőrizni, az érettségi tárgyakét érettségi végéig (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek). Hatásköre: a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, a saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, segédeszközöket az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, szükség esetén az oktatási jogok biztosához forduljon.

66 / 89

Munkája során köteles, hogy: nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, Munkáját felelősséggel és önállóan, a tantervi követelmények szerint végzi. a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 67 / 89

Munkakapcsolatok: Napi kapcsolatot tart a tanulókkal, mint rábízott személyekkel, a többi pedagógus és technikai/adminisztratív kollégával Rendszeres kapcsolatot tart a közvetlen felettesével. Időszakosan kapcsolatot tarthat az iskola nevelő munkáját segítő hivatalokkal, szakszolgálatokkal. A közvetlen és közvetett munkatársakkal köteles együttműködni, a bent tartózkodás ideje alatt megfelelő viselkedést és hangnemet tanúsítani úgy, hogy az másokat és mások jogait ne sértse. Adatszolgáltatás: Az intézmény vezetőjének tudta és beleegyezése nélkül – szorosan a munkakörébe tartozó adatszolgáltatási feladatain túlmenően – információt az intézményről, alkalmazottakról vagy tanulókról nem szolgáltathat ki. Munkakörülmények: Az épületben lehetősége van szaktanári szoba, illetve saját szaktanterem használatára, melynek állagáért felel, javaslatot tehet azok fejlesztésére. Juttatások: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti illetmény, továbbá az intézmény egyéb szabályzataiban meghatározott juttatások. Budapest, 20 igazgató A munkaköri leírást átvettem, az abban foglaltak betartásáért felelősséggel tartozom. Budapest, 20 dolgozó aláírása

68 / 89

Általános igazgatóhelyettes munkaköri leírása 1. Az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatót akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Javaslataival, tanácsaival segíti az igazgatót az iskolavezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 2. Részt vesz az iskolavezetés munkájában, az iskola életének, belső rendjének kialakításában. 3. A hozzá tartozó munkaközösségek a szervezeti ábra szerint. Ezen munkaközösségek tanmeneteit megfelelő felülvizsgálat és láttamozás után átadja az igazgatónak jóváhagyás végett. 4. Segítséget nyújt az eredményes munkához szükséges tárgyi feltételek kialakításához, a kabinet fejlesztéséhez a hatáskörébe tartozó tantárgyak és az osztályfőnöki tevékenységek esetében.

5. Az igazgatói jogkörből átruházott jogok alapján irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe tartozó munkaközösségek, szakkörök, korrepetálás és felzárkóztatás munkáját. 6. Irányítja és ellenőrzi a könyvtárfoglalkozásokat. 7. Kapcsolatot tart intézményekkel.

a

szülői

munkaközösséggel,

a

gyámhatósággal,

a

kulturális

8. Tanítási órákat és tanórán kívüli foglalkozásokat látogat, a hatáskörébe tartozó tantárgyak esetében, s ezek tapasztalatairól beszámol a vezetőségi értekezleteken. 9. Elkészíti a tanári ügyeleti beosztást (folyosó, kapu, mosdó, udvar). 10. Hetente vezetői ügyeletet tart beosztás szerint, és irányítja az iskolai élet egészét, valamint ellenőrzi a tanári és diák ügyeletet. Ellátja az ügyeletes vezető teendőit. 11. Az ügyeleti napján gondoskodik a távol lévő tanárok helyettesítéséről. 12. Részt vesz az irányítása alatt álló tanárok minősítésének elkészítésében. 13. Javaslatot tesz az irányítása alatt álló tanárok jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre - vonásra. 14. Segít a tantárgyfelosztás elkészítésében a hozzá tartozó munkaközösségek vezetőinek. 15. Megszervezi a hozzá tartozó munkaközösségek tanárainak óralátogatását és a bemutató órákat. 69 / 89

16. Irányítja és ellenőrzi az ifjúságvédelmi munkát. 17. Az iskola képviseletében kapcsolatot tart az Oktatási Hivatallal tanügyi kérdésekben. 18. Részt vesz az oktatási, nevelési programok, szabályzatok (pl.: Házirend, SzMSz) kidolgozásában. 19. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi a nyolcadikos jelentkezők felvételi eljárását, és gondozza az Országos Közoktatási Informatikai Rendszerben (KIR) a felvételi döntéseket. 20. Részt vesz a munkaközösségi értekezleteken, segíti a szakmai munkaközösség tervezőmunkáját, tanmenetének elkészítését. 21. Szervezi a PISA felmérés lebonyolítását. 22. Irányítja az irattárban a selejtezési és iratkezelési munkálatokat. 23. Irányítja a tankönyvrendelési munkálatokat. 24. Irányítja közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatokat. 25. Pályázatokhoz szakmai segítséget nyújt a hozzá tartozó témákban. 26. A külső szervek által kért rendkívüli statisztikákat jelentéseket és beszámolókat elkészíti. 27. Folyamatosan gondozza a hozzá tartozó munkaközösségek minimum taneszköz állományát, irányítja a felelősök munkáját. 28. Munkájáról, intézkedéseiről folyamatosan beszámol az iskola igazgatójának. 29. A féléves és év végi nevelőtestületi értekezleten a tantestületet is tájékoztatja tevékenységéről. Budapest, 20 igazgató

A munkaköri leírást átvettem, az abban foglaltak betartásáért felelősséggel tartozom. Budapest, 20 dolgozó aláírása

70 / 89

A szakmai igazgató-helyettes munkaköri leírása

1. Az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatót és az általános igazgató-helyettest együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Javaslataival, tanácsaival segíti az igazgatót az iskolavezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 2. Részt vesz az iskolavezetés munkájában, az iskola életének, belső rendjének kialakításában. 3. A hozzá tartozó munkaközösségek a szervezeti ábra szerint. Ezen munkaközösségek tanmeneteit megfelelő felülvizsgálat és láttamozás után átadja az igazgatónak jóváhagyás végett. 4. A szakterületéhez kapcsolódó iskolai szakmai gyakorlóhelyek felelős irányítója, e területen folyó oktató-nevelő munka felelős vezetője. 5. A tantárgyfelosztás és az órarend gondozója. 6. Figyelemmel kíséri a hatáskörébe utalt szakmacsoportos alapozó és szakképzési tantárgyakat oktatók munkáját, gondoskodik azok szakmai fejlődéséről. 7. Gondoskodik arról, hogy az összefüggő, nyári szakmai gyakorlatot a tanulók lehetőség szerint produktív (termelő) munkával teljesítsék. 8. Elkészíti a tanműhelyek rövid és hosszú távú fejlesztési tervét. 9. Munkatársai közreműködésével gondoskodik a tanműhelyi munkához szükséges anyagok, eszközök beszerzéséről. 10. Megszervezi a hatáskörébe tartozó leltári és selejtezési munkát. 11. Figyelemmel kíséri a NSZFI továbbképzési ajánlatait és aktualitás esetén delegálja a kollegáit továbbképzésre. 12. Részt vesz a munkaközösségi értekezleteken, segíti a szakmai munkaközösség tervezőmunkáját, tanmenetének elkészítését. 13. Az iskolában működő tehetséggondozó foglalkozások munkáját figyelemmel kíséri és segíti azok tevékenységét, nem feledkezve meg a versenyek lebonyolításáról. 14. Biztosítsa igény esetén a régióban szervezett versenyek zavartalan lebonyolítását. 15. Hetente vezetői ügyeletet tart beosztás szerint, és irányítja az iskolai élet egészét, valamint ellenőrzi a tanári és diák ügyeletet. Ellátja az ügyeletes vezető teendőit. 16. Az ügyeleti napján gondoskodik a távol lévő tanárok helyettesítéséről. 71 / 89

17. Tanítási órákat és tanórán kívüli foglalkozásokat látogat, a hatáskörébe tartozó tantárgyak esetében, s ezek tapasztalatairól beszámol a vezetőségi értekezleteken. 18. Elkészíti a pedagógusok túlóra elszámolását. 19. A cégeket felkéri előadások tartására, amelyek során a tanulók, szakoktatók megismerkednek a korszerű eszközökkel, anyagokkal, technológiákkal. Budapest, 20 Hakkel Ildikó igazgató


72 / 89

Könyvtáros tanár munkaköri leírása

1. A könyvtár irányításával, ügyvitelével összefüggő feladatok Az iskola igazgatójával és a nevelőtestülettel közösen elkészíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét. Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót készít. Tájékoztatást ad a tanulók könyvtárhasználatáról. Az alapdokumentumokat karbantartja. Elkészíti az olvasószolgálati statisztikát. Elemzést végez a gyűjtemény témakörében. Javaslatot ad a költségvetés tervezéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári iratok kezelését. Figyelemmel kíséri a megjelent pályázatokat, a könyvtári vonatkozásúakra jelentkezik. Intézményi értekezleteken (nevelőtestületi, munkaközösségi) képviseli a könyvtárat. Részt vesz szakmai értekezleten, szakmai műhelyfoglalkozásokon, továbbképzéseken. 2. Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem A munkaközösség-vezetőkkel és a szaktanárokkal egyeztetve végzi az állomány folyamatos tervszerű gyarapítását. Az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál. Ismernie kell a felhasználók (tanár, tanuló) oktatással és neveléssel kapcsolatos igényét. Biztosítania kell az adott pénzügyi feltételek tükrében a különböző dokumentumok megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységhez. Biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét. Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartást. A könyvtár számítógépes katalógusát folyamatosan építi, gondozza. Folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat. Gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelméről, raktári rend megtartásáról. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, és elvégzi annak adminisztratív teendőit. 3. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helybenhasználatát, végzi a dokumentumok kölcsönzést. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról. Bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és szükség szerint témafigyelést végez. Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát. Közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. 73 / 89

Figyelemmel kíséri az igényelt dokumentumokat és a kikölcsönzött dokumentumok visszahozatalát. A munkaközösség-vezetőkkel közösen megtervezi a tantárgyi programok alapján a tanévi könyvtári foglalkozásokat, a könyvtári órákat. 4. Könyvtár-pedagógiai tevékenység Elkészíti a könyvtárhasználati tantervet. Megtartja a tantervben rögzített könyvtárhasználati órákat. Biztosítja a tantestületnek és a tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait. Feladata a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások előkészítése. Feladata még a könyvtárhasználati versenyre jelentkező tanulók felkészítése. 5. Munkarend Főállású munkaviszony 40 óra/hét - heti 22 óra nyitva tartási idő, melynek rendjét a munkaközösségekkel és a diákbizottsággal egyezteti, szükség esetén módosítja, (kölcsönzés, tájékoztatás, dokumentumhasználat biztosítása, könyvtári órák) - heti 13 óra belső munkára fordított idő, felöleli a könyvtár működéséből adódó feladatokat (új dokumentumok állományba vétele, könyvtárral kapcsolatos szabályzatok írása, átírása, adminisztráció, statisztika, számla intézése, számítógépes feldolgozás, raktári rend megtartása, törlés, állományvédelem, egyéb munkák) - heti 5 óra könyvtári ügyek külső intézése (tájékozódás könyvpiacon, a hiányzó dokumentumok beszerzése, kapcsolatépítés partner intézményekkel, szakmai értekezletek, továbbképzések) Budapest, ….. igazgató


74 / 89

A munkaközösség-vezető munkaköri leírása A munkaközösség elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik közre az iskolavezetésben, valamint részt vesz a nevelő - oktató munka reá vonatkozó részterületeinek tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A jogszabályokban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező és javaslattevő jogköre van. Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában dolgozó legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot tanító, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják meg, határozott időre, minden tanév elején. A munkaközösség-vezető tevékenységéről elsősorban a munkaközösség tagjainak köteles beszámolni, valamint meghatározott rendszerességgel az igazgatónak (illetve az illetékes igazgatóhelyettesnek). A munkaközösség-vezető feladatai: 1.) Az iskolavezetés munkájának segítése terén: - Tanév indulásakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez. - Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját. - A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja. - Figyelemmel kíséri a szakirodalmat, erről informálja a munkaközösség tagjait. Munkaközösségével való konzultáció után javaslatot tesz a megjelenő és hasznosítható szakirodalom és egyéb oktatási segédanyag beszerzésére. - Kezdeményezi az egységes és objektív értékelés, mérés gyakorlatának kimunkálását. - Ugyancsak élenjár az alternatív helyi tantervek kidolgozásában és alkalmazásában. - Megszervezi és lebonyolítja az iskola szaktárgyi versenyeit. Szorgalmazza és szervezi a városi (helyi), megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését a versenyekre. - megszervezi az iskola és munkaközösség képviseletét az iskolán kívüli szakmai fórumokon, megbeszéléseken. - A belső és külső szakmai továbbképzéseken önállóan szervezi és irányítja munkaközössége programjait. - Részterületén felelős a tantárgyfelosztási javaslat elkészítésében. - Ellenőrzi a tanmenet szerinti haladást, a tanulói teljesítmények rendszeres értékelését; a dolgozatok időben történő megíratását és kijavítását. - Az intézmény és egységeinek vezetői számára naprakész, megbízható szakmai információt szolgáltat a munkaközösség életéről. Értékeli a szaktanárok munkáját. Erről rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetést. - Az igazgató számára segítséget nyújt a szaktanárok minősítésének elkészítéséhez. - Véleményt nyilvánít a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról, béremelésről és a kitüntetésre való felterjesztésről. - Állást foglal a szaktanárok alacsonyabb szintű fegyelmi büntetésével kapcsolatban (pl. figyelmeztetés, megrovás). - Véleményt nyilvánít új szaktanár kinevezésével kapcsolatban. - A munkaközösség-vezető teljes jogú tagja a kibővített iskolavezetésnek, abban fontos, főleg szakmai szerepet tölt be. - A gyakornoki szabályzatnak megfelelően szakmai segítő feladatot lát el és részt vesz a gyakornok minősítésében. 2. Az iskolai munka területén: - A munkaközösség-vezető a szaktárgyi oktatás elsőfokú irányítását végzi. 75 / 89

- Évi 3 - 4 munkaközösségi összejövetelt szervez, amely orientáló, továbbképző és ellenőrző jellegű. - Végzi a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatását, melyről feljegyzéseket készít (különös gonddal az új kollégák esetében). Tapasztalatairól a vezetőségnek és az érintett kollégáknak beszámol. - Ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteinek elkészítését. - Javaslatot tesz, a szaktanárokkal való egyeztetés után a szaktárgyi fejlesztésekre. - A szaktantermekbe telepített eszközök használatáról információt gyűjt. Biztosítja a szakemberrel történő leltározást a szaktantermekben, a leltárhiány megszüntetésére javaslatot tesz. Együttműködik a könyvtárossal, s a szaktanterembe letéti állományt helyez el igény szerint, a szükséges felelősség érvényesítésével. A tanítás nélküli munkanapok esetében javaslatot tesz a szaktanári tevékenységre. Ellenőrzi az osztálynaplók alapján a tanulók előmenetelét és tanév közben javaslatot tesz korrepetálások indítására. Figyelemmel kíséri, hogy a hozzátartozó szaktanárok betartják-e a Pedagógiai Program értékeléssel kapcsolatos rendelkezéseit (témazárók íratása, folyamatos értékelés, osztályzatok száma). Észrevételeit rögzíti az osztálynaplóban, intézkedéseket tesz (konzultál a szaktanárral, szükség esetén beszámol közvetlen felettesének). Ellátandó feladatait kéthavonta rögzíti feladat ellátási tervében. Budapest,…. igazgató A munkaköri leírást átvettem, az abban foglaltak betartásáért felelősséggel tartozom. Budapest, 20 dolgozó aláírása

76 / 89

Az osztályfőnök munkaköri leírása a) Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek tartoznak: - Figyelemmel kíséri tanítványai testi - lelki fejlődését, segíti őket problémáik megoldásában. Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. - A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók fakultáció választását, a tehetséggondozás irányát. - A tanulók előmenetelét havonta ellenőrzi, és szükség esetén korrepetálások igénybevételére ösztönzi őket. - Rendszeresen ellenőrzi a tanulók iskolai magatartását, szorgalmát, félévente értékeli. - Folyamatos arra törekszik, hogy kapcsolatot építsen ki tanítványai szüleivel. Minden hónap 15-ig ellenőrzi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azok következményeit, a hiányzó osztályzatokat piros tintával havonta beírja. Az osztálynaplóban az üresen maradt rublikákat, az osztályzatoknál kihúzza. - Osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást vagy erdei iskolát szervez. - Felel azért, hogy osztálya terme rendezett, higiénikus legyen. • A 11. és a 12. osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában. • A 12. osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, az érettségire és a továbbtanulásra, a felvételire történő jelentkezések lebonyolítása. - Felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért. - Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, az anyakönyv, a bizonyítványok precíz naprakész vezetése és ellenőrzése. • Az első osztályban felkészíti tanulóit a gólyaavatóra. A második évfolyamon közreműködik a gólyapróbák és a gólyaavató megszervezésében. Segíti az osztálya diákönkormányzatának működését, az osztályt és az egyes diákokat (segély, fegyelmi stb.) érintő döntéseknél kikéri véleményüket. - Az osztályban levő SZMK-val összekötőként tartja a kapcsolatot. b) Az e-napló vezetésével kapcsolatos feladatok kiemelése: kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményeire, szükség esetén intézkedik, kezeli a tanulói mulasztásokat, szükség esetén intézkedik figyelemmel kíséri a tanulóval kapcsolatos bejegyzett eseményeket, szükség esetén intézkedik. c) A törzslappal kapcsolatos feladatai: a) a törzslapot az első osztályban minden tanulóról kitölti a szeptember 15-i állapotnak megfelelően, különös gondot fordít az OM azonosítók beírására. b) határidőre bejegyzi a változásokat. c) a tanév végén betűkkel bevezeti a tanuló év végi osztályzatait, melynek az osztályozó naplóval és a bizonyítvánnyal meg kell egyeznie, ennek tényét a második oldalon igazoltatja két kollégával. d) a tanuló továbbhaladását pontosan vezeti. 77 / 89

e) a 12. év végén az érettségi záradék kitöltésével lezárja, kitölti a leghátsó lap névsorát szoros ABC sorrendben. d) A bizonyítványokkal kapcsolatos teendői: a) Az első év elején a 8. osztályról szóló bizonyítványokba bevezeti a felvétel tényét. b) Az első évfolyamon bevezeti a tanuló adatait a törzslap oldalára. c) Évente kiállítja a tanuló év végi eredményét, kitölti a szükséges záradékokat (továbbhaladás, pótvizsga, osztályozóvizsga, stb.). d) a bizonyítványokat a tanévzáró ünnepélyen osztja ki, és a tanévzáró értekezlet előtt még összeszedi, és az iskolatitkárnak leadja. A kiosztásról és visszaszedésről űrlapot tölt ki, melyet a tanulóval vagy gondviselőjével aláírat. Budapest, 20 igazgató


78 / 89

Munkaköri leírás Igazgatói titkár Az iskolai ügyvitel felelős vezetője. Szervezetileg az igazgatóhoz tartozik.

Feladatai: -

-

a postát rendelkezés céljából átadja az igazgatónak, az igazgató egynapi távolléte után az első igazgató helyettesnek az igazgatói intézkedéssel ellátott leveleket iktatja és átadja az illetékeseknek ügyintézés céljából, az elintézett ügyiratokat irattárba helyezi az iskolai „Iratkezelési Szabályzat” előírásai szerint kezeli az irattárat, gondoskodik az iratok szakszerű tárolásáról, a selejtezési határidők betartásáról, kapcsolatot tart a Magyar Országos Levéltárral, kezeli és rendben tartja az iskolai iratraktárt előkészíti a postát elküldésre és azt átadja a kézbesítőnek a körtelefon útján érkező rendelkezéseket nyilvántartásba veszi, intézkedésre az igazgatónak bemutatja, a vett telefonértesítést a megadott iskola részére továbbítja intézi az igazgatói levelezési ügyeket kezeli a faxot, a fénymásolót és a dolgozók, tanulók értesítését szolgáló iskolarádiót vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit és egyéb jegyzőkönyveket gondoskodik a pedagógus igazolványok kiállításáról, meghosszabbításáról gondoskodik a tanári és igazgatói körözvények célhoz juttatásáról távollétében helyettesíti az iskolatitkárt gondoskodik a pedagógusok hiányzásának naprakész, szakszerű vezetéséről

Munkaideje: heti 40 óra. Hétfőtől – péntekig 7,30 órától 15,30 óráig.

Budapest, …………………

igazgató


79 / 89

Munkaköri leírás iskolatitkár

Munkáját az általános igazgató-helyettes mellett látja el.

Feladatai: -

-

-

-

az iskola hivatalos tanügyi adminisztrációs teendőinek ellátása elvégzi a munkaköréhez tartozó gépelési, sokszorosítási teendőket folyamatosan kiállítja és kiadja a tanulók által kért tanulói jogviszony igazolásokat és az iskola-látogatási bizonyítványt kezeli és megőrzi az anyakönyvet, a tanulók bizonyítványait kezeli és nyilvántartja a szigorú számadású és egyéb tanügyi nyomtatványokat kiállítja és kiadja a tanulók igazolványait, SZTK igazolásait és vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást a védőnővel együttműködve kezeli a tanulók „Egészségügyi Törzslap”-ját kiállítja a bizonyítvány másolatokat és másodlatokat tanügyi nyomtatvány megrendelőt, a tantárgyfelosztást, órarendet, év eleji statisztikát elkészíti, rendezi, iktatja vezeti a naprakész állapotban tartott tanulók nyilvántartó könyvét és beírási naplót összeállítja a tanulói névsort lakhely, telefonszám adatokkal elvégzi a tanulók beiratkozásának, illetve a távozásának adminisztrációs teendőit az iskola Iratkezelési Szabályzat előírásainak megfelelően kezeli az irattárat, gondoskodik a szakszerű tárolásról, selejtezésről, a határidők betartásáról, kapcsolatot tart az Országos Levéltárral az igazgatóhelyettessel közösen ellenőrzi a helyettesítési napló, osztálynapló és túlóra elszámolási lap feljegyzéseit tanulmányi kirándulásokat nyilvántartja figyelemmel kíséri a pótvizsgák, korrepetálások, különbözeti vizsgák időpontját és arról egyértelmű tájékoztatást készít, melyet az iskola bejáratánál adott időpont előtt legalább két héttel kifüggeszt önálló aláírásra és az ehhez kapcsolódó bélyegző használatára az alábbi esetekben jogosult: iskolalátogatási bizonyítvány tanulói jogviszony igazolása tanulók SZTK igazolása tanulók nyári szünetben munkavállalási igazolása diákigazolványok a tanulóknak az engedélyezett gyógyszert kiadja az év végi leltározásban aktívan részt vesz távollétében helyettesíti az igazgatói titkárnőt

Munkaideje: heti 40 óra. Hétfőtől – péntekig 7 órától 15 óráig. 80 / 89

Budapest, ……………………

igazgató


81 / 89

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Munkáltató neve: Szervezeti egység megnevezése: Munkakör megnevezése: A munkakör betöltőjének neve: Munkáltató jogkör gyakorlója:

Pogány Frigyes Szakközépiskola rendszergazda Szennai Norbert igazgató

Munkafeltételek: A munkavégzés helye: Munkaidő: Munkaidő beosztás:

munkáltató székhelye heti 40 óra átlagában napi 8 óra hétfő-péntek 730-1600

A munkakör fő célkitűzése: Az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a számítástechnika munkaközösség tanáraival együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi. Folyamatos feladatai Általános feladatok  Az iskola informatikai rendszerének használati szabályzata (ISZ) kidolgozása, folyamatos aktualizálása, melyet az intézmény vezetése hagy jóvá  Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését.  A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre.  Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika munkaközösséggel folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat.  Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is, 6-22 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát naplóba kell jegyeznie.  Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését.  Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó alkatrészekről, programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük. Hardver  Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, engedélyezés után megjavíttatja.  Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet. 82 / 89

 

Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, kiemelten a Sulinet rendszer üzemeltetőivel. Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről.  Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre.  Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak vagy a szakmai igazgatóhelyettesnek a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról. Szoftver  Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára.  Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését.  Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata.  Az ISZ-ben rögzített módon biztonsági adatmentést végez.  Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását. Hálózat  Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére.  Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja.  Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket.  Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről.  Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja.  Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira.  A hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanára bonthatja fel. Időszakos feladatai     

Rendszeresen frissíti az iskola honlapját, Facebook oldalát. Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. Részt vesz a géptermek kezdeti kialakításának tervezésében. Anyagbeszerzés, szállítás. 83 / 89

Budapest, ……………………...

igazgató


84 / 89

Munkaköri leírás Egyeztető bizottság elnöke A fegyelmi bizottság elnöke a mindenkori alsós osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Munkanaplót vezet, melyet e-mailben [email protected] címre.

minden

hónap

5-ig

elküld

a

Ha a vétkes (kiskorú és/vagy tanköteles tanuló esetén a gondviselő) kérte, és a sértett beleegyezett az egyeztető eljárás lefolytatásába akkor elindítja az eljárást. Felkéri az egyeztetés szereplőit. Megbízza az eljárást levezető pedagógust. Felkészíti az eljárást levezető pedagógust szükséges magatartásra, a menetrendre. Ellenőrzi az eljárás lefolytatásának jogszerűségét (határidők, megállapodások, stb.). Az eljárás dokumentációit időrendbe rendezve átadja a fegyelmi bizottság elnökének. Félévente értékelő beszámolót készít az eljárások jellemzőiről, az elért eredményekről. Javaslatot tesz a kirívó tendenciák kezelésére Budapest, 2013. igazgató


85 / 89

Munkaköri leírás Egyeztető bizottság elnökhelyettese

A fegyelmi bizottság elnökhelyettesét az igazgató bízza meg. Az elnök bármilyen akadályoztatása esetén helyettesíti teljes feladatkörében. Munkanaplót vezet, melyet e-mailben [email protected] címre.

minden

hónap

5-ig

elküld

a

Nyilvántartást vezet a lefolytatott egyeztető eljárásokról, a megegyezésekről, azok alakulásáról. A megállapodások határidejének lejárta után az ügyeket lezárja.

Budapest, 20 igazgató


86 / 89

Munkaköri leírás A tanulói fegyelmi bizottság elnöke részére

Az igazgató által elrendelt fegyelmi vizsgálatokért felel. Munkanaplót vezet, melyet e-mailen [email protected] címre elküldeni

minden

hónap

5-ig

köteles

a

Kitűzi a fegyelmi vizsgálat időpontját, erről értesíti mindkét osztályfőnöki munkaközösségvezetőt, illetve az osztályfőnököt és az általános igazgatóhelyettest. Meghatározza azt a konkrét dátumot, amíg a tanuló (kiskorú esetében a gondviselő) kérheti az egyeztető eljárás lefolytatását. Ha egyeztető eljárásra kerül sor, akkor az ügy iratait átadja a bizottság elnökének (az alsós osztályfőnöki munkaközösség-vezetőnek), és egyezteti az új időpontot az elnökkel. A fegyelmi vagy egyeztető eljárást követően begyűjti a teljes dokumentációt, melyet legkésőbb az adott hónap végéig időrendbe szedve átad az iskolatitkárnak. Elektronikusan nyilvántartja, és folyamatosan nyomon követi az egyes eseteket, illetve azok kimenetelét (határozatát), szükség esetén (pl.: az egyeztető eljárásban rögzített megállapodás a határidő előtt sérül) újra kezdeményezi az eljárás folytatását. A lezárt eseteket is a nyilvántartásban rögzíti. Félévente értékelő beszámolót készít az eljárások jellemzőiről, az elért eredményekről. Javaslatot tesz a kirívó tendenciák kezelésére

Budapest, 20 igazgató


87 / 89

Munkaköri leírás Fegyelmi bizottság tagja A fegyelmi bizottság állandó tagja a mindenkori felsős osztályfőnöki munkaközösség-vezető. Részt vesz a fegyelmi bizottság ülésein. Vezeti a jegyzőkönyvet. A vizsgálat végén végleges formába önti a jegyzőkönyvet, majd az aláíratások után átadja a bizottság elnökének. Munkájáról minden hónapban munkanaplót vezet, melyet az [email protected] e-mail címre minden hónap 5-ig megküld.

igazgatónak

a

Budapest, 2013. Hakkel Ildikó igazgató


88 / 89

Munkaköri leírás TÁMOP-os koordinátor

Az igazgató által megbízott pedagógus. Munkanaplót vezet, melyet e-mailen [email protected] címre elküldeni

minden

hónap

5-ig

köteles

a

Részt vesz az adott TISZK TÁMOP-os koordinátorainak megbeszélésein. Nyomon követi a TÁMOP-os programokon való részvételt, gondoskodik arról, hogy az iskola minden megmozduláson képviseltesse magát. Ellátja az összekötői feladatokat, szervezi és irányítja a fenntarthatósággal kapcsolatos iskolai munkákat. (Kivételt képeznek az esélyegyenlőségi munkacsoport feladatkörébe tartozó, a koordinációs irodák által végrehajtandó munkák, mert azt az általános igazgató-helyettes koordinálja iskolai szinten.) Előkészíti a szükséges adatszolgáltatásokat. Félévente írásbeli beszámolót készít az addig elvégzett feladatokról, szövegesen értékeli az eredményeket, javaslatokat tesz a szükséges fejlesztésekre. Budapest, 20

igazgató


89 / 89

89

Recommend Documents