hívjuk fel a szlovákiai közvélemény és az európai közösség figyelmét az országban

KÜRTÖS

s Q t r W k IX. évfolyam 8. szám

Közéleti havilap

2 0 1 1 . augusztus

Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft

Kettős állampolgárság A sajtóban az utóbbi idõben újból elõtérbe kerültek a kettõs állampolgárság felvétele körüli események. Így Komáromban az MKP ifjúsági szervezete, a VIA NOVA ICS, valamint további komáromi székhelyû ifjúsági szervezetek, a Te Ügyed Kör (TÜKör), az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és a Magyar Megmaradásért mozgalom képviselõi három nyelven - magyarul, angolul és szlovákul - tartott sajtótájékoztatón jelentették be, szervezett lépéseket tesznek az alkotmányellenesnek tartott szlovák állampolgársági törvény ellen. Többen közülük a sajtótájékoztatón látták el aláírásukkal a magyar állampolgárságot igénylõ nyomtatványt. Valamennyien hangsúlyozták, ragaszkodnak a szlovák állampolgársághoz is, annak ellenére, hogy a 2010 májusában elfogadott szlovák jogszabály ezt kizárja. A sajtótájékoztató vendége volt Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint Gubík László, aki néhány héttel ezelõtt tette le a magyar állampolgársági esküt, a szlovák állampolgárságát pedig nem kívánja feladni. A sajtótájékoztatón megkezdõdött az aláírásgyûjtés a kettõs állampolgárság lehetõsége mellett. A petíció felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy ne zaklassák állampolgársági ügyekkel a polgárokat, és azokat, akiket emiatt bántódás ért, kárpótolják. Szeptember elsején szimpátiatüntetés lesz Komáromban a kettõs állampolgárság intézményének támogatására. Berényi József közölte, az MKP kiáll azon személyek mellett, akik a magyar állampolgárság igénylése miatt valamilyen hátrányt szenvedtek.

A résztvevõk a kettõs állampolgárság kérelmezésérõl nyilatkozatot fogadtak el, melyet az alábbiakban idézünk. Nyilatkozat a magyar állampolgárság kérelmezésérõl Mi, a Szlovák Köztársaság szabad és független polgárai ezennel kijelentjük, hogy elutasítva a megfélemlítés és a múlt századi diktatórikus üldözéseket idézõ törvényi szabályozást, szabad elhatározásunkból a polgári engedetlenség eszközeivel hívjuk fel a szlovákiai közvélemény és az európai közösség figyelmét az országban érvényes hátrányosan megkülönböztetõ, alkotmányellenes joggyakorlatra.

A most felnövõ fiatal generációk számára teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan egy olyan törvény, mely az ország

saját állampolgárait kriminalizálja azért, mert azok szabad akaratukból élnek a civilizált világ már régóta bevett, kipróbált és teljesen természetes intézményével: a kettõs vagy akár többes állampolgárság eszközével. Egy olyan állam, amely egy ostoba és rövidlátó törvényi szabályozás miatt képes akár tömegesen is megszabadulni saját állampolgáraitól, adófizetõktõl, családoktól, és hajlandó lesz lemondani olyan értékes kettõs állampolgárokról, mint pl. jeles sportolók, tudósok, mûvészek, közgazdászok, sikeres üzletemberek vagy feltalálók, önmaga érdekei ellen vét, és képtelen módon éppen saját létét veszélyezteti, önmagát számolja fel. Mi ebben az országban születtünk, itt nõttünk fel, és továbbra is itt kívánunk boldogulni, tartós értékeket teremtve a szlovákiai társadalom számára, ezért nem fogadjuk el, hogy csak azért, mert kulturális, érzelmi vagy egyéb okokból egy másik ország állampolgárságát is felvesszük, minket bárki kitagadjon a Szlovák Köztársaság közjogi kötelékébõl! Szlovákia térjen vissza az európai útra! Kelt: 2011. 8. 9-én, Komáromban. A szervezõk aláírásgyûjtést kezdeményeztek a kettõs állampolgárság újbóli lehetõvé tételéért, és az alkotmányellenes törvény alapján zaklatott személyek kárpótlásáért. Az aláírásgyûjtést a petíciós bizottság irányítja, amely hamarosan tájékoztatja a civil szervezeteket, polgárokat arról, hogyan csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, nyilatkozathoz. a Felvidék Ma nyomán

„Nevelhetünk−e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: 'Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat.' A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül−bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.“ Márai Sándor: Füves könyv

Közélet

2 Kürtös

2011. augusztus

Valóban egynyelvűek az utcanévtáblák Ipolynyéken? Meglepõdéssel olvastuk egyetlen magyar nyelvû, de szellemében egyáltalán nem magyar napilapunk július 19-i számában Szászi Zoltán regionális tudósító tollából, hogy Ipolynyéken kilenc utcanév csak szlovákul szerepel. A tudósító hosszan feszegeti, vajon a helyiek majd milyen forrásból és fõleg mikor cserélik ki ezeket a táblákat, hiszen felháborító, hogy olyan irodalmi nagyságok mint Mikszáth vagy Madách, Jókai és Ady, csak szlovákul szerepeljenek az utcanévtáblákon. Ezekre a hiányosságokra állítólag „több“, Ipolynyéken átutazó és helyi polgár hívta fel a szerkesztõség figyelmét. Nos megszoktuk már, hogy egyetlen napilapunk nem éppen az objektivitásáról híres (néhány munkatársuk kivételével), és valóban felháborító az a csúsztatás, amit a regionális tudósító megenged magának, azt sugallva a címmel, mintha valóban csak egynyelvûek lennének a táblák. Ipolynyéken a kilencvenes évek közepétõl kétnyelvûek az utcanévtáblák, csak néhány helyen még kint maradtak az egynyelvûek is, azonban ez az elmúlt 15 évben nem zavart senkit, még a többször átutazó vagy helyi polgárt sem, akit most ez mélyen felháborított. Természetesen a táblák eltávolításáról gondoskodott a hivatal, azonban nem értjük, hogy azon helyi polgárok, akiket ez mélyen felháborított, miért nem a helyi polgármesterhez fordulta a táblák eltávolítását kérve, és miért egyetlen napilapunkhoz. Talán õk hivatottak a táblák cseréjére? Vagy õk hivatottak döntéseket

hozni a helyi ügyekben? Netalántán Ipolynyék község lejáratása, jó hírnevének besározása „több“ helyi, önmagukat lokálpatriótának tartó polgárnak örömet szerez? Felvetõdik a kérdés, vajon melyik munkanélküli segélyen vagy táppénzen tengõdõ helyi polgárnak a legfontosabb feladata az ilyen táblákat lefényképezni, és beküldeni a szerkesztõségbe, ahelyett, hogy munkát keresne önmaga és a családja számára. Vagy akiknek van erre idejük, vajon miért nem értesítik a regionális tudósítót az itt zajló kiemelkedõ eseményekrõl is, mint a Csemadok által rendezett nemzetközi íjászverseny, néptánctábor, néptáncbemutató, vendégszereplések, tájház-rekonstrukció, európai uniós programok, kiállítások, építkezések stb. Talán szégyellik a saját falujuk sikereit, az itt zajló példaértékû kulturális munkát? Vagy talán irigylik, és igyekeznek elhallgatni azt, mert ezeknek nem részesei? Nos ezekre a kérdésekre leginkább majd a helyi polgároknak kell megadni a választ kellõ idõben. Addig is mi, a helyi civil szervezetekkel és önkormányzattal tovább dolgozunk a község sikerein, kultúrában, sportban, fejlesztésekben, és igyekszünk tolerálni azokat a polgártársainkat, akik mély szellemi válságukban nem tudnak felülemelkedni saját árnyékukon, és az építés helyett a rombolást választják saját falujuk jövõjének. Palóc

Országossá szélesedett a „matrica-hadjárat“ Újabb és újabb városokban jelennek meg a kétnyelvû feliratokat hiányoló matricák. Somorja, Dunaszerdahely, Galánta, Párkány után Zselízen, Rimaszombatban és Tornalján is kiragasztásra kerültek. A matricákat elsõsorban olyan tájékoztató táblákra teszik ki, melyek csak szlovák nyelvû feliratokat tartalmaznak. A matricákat egyébként nem mindig ugyanaz a személy vagy csoport ragasztja ki, a somorjai és a dunaszerdahelyi aktivitás mögött különbözõ személyek állnak. A matricaragasztóknak és azok híveinek már a Facebook közösségi portálon is van oldaluk. A Kétnyelvû Dél-Szlovákia csoport nonprofit szervezetként tünteti fel magát. Magukról a következõket tartották szükségesnek elmondani (ugyancsak két nyelven, magyarul és szlovákul): Olyan felvidéki aktivisták, akik nehezményezik, hogy a magyar nyelv mindinkább háttérbe szorul Dél-Szlovákiában, pedig anyanyelvünk vizuális és verbális használatára törvény adta jogunk van. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a délszlovákiai vállalkozók egy része nem tiszteli meg magyar ajkú ügyfeleit azzal, hogy anyanyelvükön is megszólítja õket ezen az európaiatlan és diszkriminatív gondolkodásmódon szeretnénk változtatni. Mit akarunk? Mindenekelõtt a magyar nyelv vizuális diszkriminációjának

megszüntetését, hosszabb távon pedig egy öntudatosabb szlovákiai magyar közösséget, amely bátran él jogaival és büszkén felvállalja hovatartozását. Nem az értelmetlen etnikai konfliktusok kiélezésére törekedünk, hanem arra, hogy közösségünk tudatosítsa nyelvhasználati jogait és lehetõségeit, a nemzetek pedig kölcsönösen tartsák tiszteletben ezeket a jogokat. Hangsúlyozzuk, hogy nincs semmiféle problémánk a szlovák nyelvhasználattal, nem is áll szándékunkban semmilyen módon csorbítani a szlovák nyelvet használók jogait - mi a teljes kétnyelvûséget szeretnénk elérni! Egy olyan állapotot, amely teljesen természetesnek számít Európa nyugati felén azon államokban, ahol az õslakosok között megtalálhatóak a kisebbség képviselõi is. Hisszük, így hozzájárulunk egy toleráns társadalom megteremtéséhez, amely nyelvileg és szokásaiban is sokszínû, és méltó az európai jelzõre. Az internetes felmérések és a személyes visszajelzések is megerõsítik, hogy a kétnyelvû feliratokra valós igény van. Miért pont matricákkal küzdünk ezért? Kicsi, közérthetõ, egyszerû elhelyezni, könnyen leszedhetõ, és nem okoz károsodást. A matrica reményeink szerint cselekvésre készteti azokat a vállalkozókat és intézményeket, melyek eddig nem voltak következetesek a nyelvhasználat terén.

Magyarul beszélni és írni nem szégyen! Van közük a szervezõknek valamilyen politikai párthoz vagy ideológiához? A kezdeményezés teljesen politikamentes, a magyar nyelv megõrzése független bármiféle párttól. Közös érdekünk, hogy mindenki otthon érezhesse

magát az országban nemzetiséghez való tartozástól függetlenül. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha senki anyanyelve sem számít másodrangúnak szülõföldjén. Mit tehetsz Te a kétnyelvûség megvalósulásáért? Végezetül, ha elég elszántságot érzel magadban, Te is terjesztheted a matricákat. A matrica ezen a linken letölthetõ: http://www.doocu.com/pdf/view/74368 ; illetve korlátozott mennyiségben postacímedre is tudunk belõlük küldeni. További információkért fordulj hozzánk e-mailben: [email protected]. Felvidék Ma

Közélet

2011. augusztus

Kürtös 3

„A vidéket akarjuk fellendíteni, itt akarunk jobban élni!“

A KÜRTÖSI IPOLYMENTI PARTNERSÉG POLGÁRI TÁRSULÁS Áprilisi számunkban ígéretet tettünk a polgári társulás terjedelmesebb bemutatására, ezt az alábbiak közzétételével teljesítjük. A társulás megalakulásának célja az EU által kiírt Leader programban való részvételi lehetõség. Mi is valójában a Leader program? LEADER (a Liaison Entre Actions de Développement de le Economie Rurale francia megnevezés rövidítése, ami fordításban „a vidéki gazdaság fejlõdése érdekében tett intézkedések összekapcsolását“ jelenti), ami ma az integrált vidékfejlesztés egyetlen eszköze a EU vidékfejlesztési politikája keretén belül. Azért vált integrálttá, mert az adott és meghatározott vidéki térség köz- és magánszféra partnerség finanszírozási formáját és fejlesztési programjait támogatja. A partnerséghez nemcsak a farmerek tartoznak, hanem a vidék egyéb szociális csoportjai is - vállalkozók a könnyûiparban, a szolgáltatások és idegenforgalom terén, a polgári élet, önkormányzatok és kultúra képviselõi, mindannyian közösen alkotják a partnerséget, fejlesztési programokat készítenek, amelyek támogathatók a LEADER program keretén belül. Ezt követõen a partnerség határoz arról, melyik magán- vagy közszférás projektek finanszírozását támogatja. Ez az eszköz a szociális-gazdasági fejlesztés koordinálását az eddigieknél jobban elõsegíti, a döntés és beruházás összhangját támogatja, az emberek menedzseri és programozási képességeit emeli, és a vidéki polgári társadalom építését támogatja. A Helyi Akciócsoport (HACS) mint munka- és kezdeményezõ csoport, az integrált pilótastratégia elkészítéséhez lett kinevezve, amely a sokoldalú fejlesztés érdekében a térség endogén forrásainak kihasználására és e stratégiának a térség életébe való implementálására irányul. A HACS a közigazgatást, vállalkozókat, nonprofit szervezeteket, mezõgazdasági és erdészeti alanyokat, az aktív lakosságot és a többi fontos résztvevõt tömöríti a helyi szinten, akik a különféle közös érdekek megvalósításán fáradoznak. A Kürtösi Ipolymenti Partnerség Helyi Akciócsoportja három kistérség területén alakult meg: az Ipolyvölgye Kistérség (székhelye Ipolyvarbó), a Csábi Patak Völgye Kistérség (székhelye Csáb) és a Nagypatak - Ipoly Kistérség (székhelye Ipolynyék). Ezek a kistérségek földrajzilag jól összekapcsolódnak, érdekelve voltak az együttmûködésben, és teljesítették a formális feltételeket is a jövõbeli HACS megalakításához, mint pl. a lakosság száma, a település sûrûsége, földrajzi megközelíthetõsége stb. A három kistérség együttmûködése 2006-ban kezdõdött, és ezt követõen 2007-tõl a térség a Leader programhoz való csatlakozásra felkészült, és fokozatosan dolgozta ki a fejlesztési stratégiáját (ISRU). A Kürtösi Ipolymenti Partnerség Polgári Társulás az SZK Belügyminisztériuma által vezetett nyilvántartásba 2008. 6. 5-én lett bejegyezve. A térség fejlesztésének integrált stratégiáját értékelõ irányító testület határozata alapján a Kürtösi Ipolymenti Partnerség 2010 májusában megkapta a Helyi Akciócsoport státuszát, és a 2011 - 2013 idõszakot érintõ, vissza nem térítendõ 2 086 684,00 euró nagyságú pénzbeli támogatásra benyújtott kérelem is jóváhagyást kapott.

Ma a partnerségnek 45 tagja van, amelyek közül 11 tag a magánszférát képviseli (vállalkozók és polgári társulások), és a 34 község pedig a közszférát képviseli. A társulás tagjai a következõ községek: Galábocs, Ipolykér, Szécsénykovácsi, Óvár, Ipolyvarbó, Zobor, Csalár, Erdõmeg (Záhorce), Szlovákgyarmat, Apátújfalu, Leszenye, Csáb, Apafalva, Dacsókeszi, Bátorfalu, Ipolyharaszti, Szelény, Kiscsalomja, Kóvár, Ipolyhidvég, Ipolybalog, Inám, Ipolynagyfalu, Nagycsalomja, Ipolykeszi, Ipolyszécsénke, Ipolynyék, Cselfalva, Magasmajtény (Hrušov), Kõkeszi, Gyürki, Sirak, Terbegec és Kelenye. A partnerség kiterjedése: 379,63 km2 A térség lakosság száma: 15 845 személy A lakosság sûrûsége: 41,74 (lakos/km2) A Szlovák Nemzeti Vidéki Hálózat: Az EK tanácsi rendelete alapján minden tagállam köteles megalapítani a nemzeti vidéki hálózatot, amely felkarolja a vidékfejlesztésbe bekapcsolódott szerveket és szervezeteket. Tevékenységét az SZK 2007-2013ra szóló Nemzeti Vidékfejlesztési Program 16.2 számú fejezetében meghatározottak értelmében végzi. A mi csoportunk is tagja a hálózatnak. A Szlovák HACS Nemzeti Hálózata 2011ben alakult, és egész Szlovákia területérõl csoportosítja a Helyi Akciócsoportokat, valamint a köz- és magánszféra partnerségeket, képviseli érdekeit nemzeti és nemzetközi szinten, együttmûködik és kapcsolatban áll a vidékfejlesztés többi résztvevõjével és az EU illetõ intézményeivel. Tagjai vagyunk a Besztercebányai Önkormányzati Kerület Vidéki Parlamentjének is (BB VIPA) Ez az intézmény a nemzeti hálózat regionális munkahelye, már hosszabb idõ óta elõkészíti a kerület térségét a Leader program befogadására. Arany Út HACS - együttmûködés: A szomszédos HACS a besztercebányai kerület délnyugati részében terül el, Selmecbánya és Korpona járások területén. Közösen érdekkeltõ projekteket dolgoztunk ki Honti Ekomúzeum „Ismerjük meg a honti falvakat“ és Hont térségi termékek és szolgáltatások márkájának megalkotása nevek alatt. A fejlesztési program megvalósítása keretén belül öt pályázat lett kihirdetve, amelyek közül két pályázatot értékeltünk ki (313-as A és 331-es Intézkedések) és 5 projekt kapott támogatást (az idegenforgalom fejlesztése terén, magánelszállásolás). Ezen projektek megvalósítását 2012-ben feltételezzük. A nagy nyilvánosság számára szórólapot készítettünk az események idõpontjáról a fejlesztési program alapvetõ adataival és a KIP HACS intézkedéseivel és a lakosság részére minden háztartáshoz kézbesítettük. Aktívan résztvevõi vagyunk a HACS területén szervezett eseményeknek, és a Kürtösi Ipolymente Partnerség Helyi Akciócsoportjának propagálását valósítjuk meg.

Európsky pol'nohospodársky fond pre rozvoj vidieka: Európa investujúca do vidieckych oblastí

Közélet

4 Kürtös

CIVIL

2011. augusztus

EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség megalakításától egyik fontos feladatának tartotta a határon átnyúló kapcsolatok ápolását és szélesítését. Már hosszabb ideje együttmûködünk az Ipoly túloldalán mûködõ egyesületekkel, szervezetekkel, elsõsorban a határtérségben, ezen belül az Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulással is. Rajtuk keresztül kerültünk kapcsolatba többek közt a drégelypalánki székhelyû Sugárkankalin Turisztikai Egyesülettel (HU), az Ilinyben mûködõ Iliny Községért Közalapítvánnyal (HU), a mohorai Tolnay Klári Kulturális és Mûvészeti Egyesülettel (HU). A szoros kapcsolat eredményeképp 2010 õszén az Európai Unióhoz benyújtott „Európai Civil Kerekasztal“ elnevezésû közös pályázat támogatást nyert. A program célja a meglévõ testvér-települési hálózat felpezsdítése, bõvítése, új tartalommal

való megtöltése. A projekttel az ITTT szeretné az európai civil szervezetek közötti kapcsolatépítést elõsegíteni, közös pályázati programok megvalósítását elõkészíteni. A program résztvevõje a Lizumsi Népfõiskola (Lettország), Mira Sintra-i Sérült Személyek Oktatási Központja (Portugália), Vicenza-i Terra Del Palladio E Del Vicentino (Olaszország), Labowa-i Greenworks Nasze Karpaty Természetvédelmi Egyesület (Lengyelország). A projekt nyitórendezvényére 2011. március 29-én került sor Balassagyarmaton az I. Nemzetközi Közkincs Kerekasztal néven. Ennek mintegy folytatásaként 2011. július 14-én az Ipoly bal partján hoztuk össze a civil szervezeteket egy

kerekasztal megbeszélésre, ahol képviseltették magukat az Ipoly mente kulturális, hagyományõrzõ és sportszervezetei, környezetvédelemmel és a szociális kérdésekkel foglalkozó társulások, intézmények. A tanácskozáson részt vettek a lengyelországi és magyarországi projektpartnereink is. Nagy megelégedésünkre szolgált, hogy az egyes résztvevõk közt elindult egy hasznosnak és eredményesnek ígérkezõ párbeszéd, tapasztalatcsere. Mint sikeres civil kezdeményezést, az esti órákban meglátogattuk a Bathor 1478 Polgári Társulás által mûködtetett szövõmûhelyt, ahol a hagyományõrzésen túl a csökkent munkaképességûek foglalkoztatását is támogatják. Lehetõséget kaptunk kipróbálni a szövést, ami nemcsak ügyességet, hanem nagy odafigyelést is igényelt. A rendezvény második napján a lengyel barátainknak bemutattuk az Ipoly mente természeti és kulturális értékeit váltakozva Magyarország és Szlovákia területén - megtekinthették az ipolykéri mocsarat, az ipolytarnóci õsleleteket, meglátogattuk a füleki várat, a somoskõi várromot, a bazaltmezõt és bazaltorgonát, és bemutattuk az ezekhez kapcsolódó megvalósult és tervezett fejlesztéseket. Az Ipoly-hidak építésével kapcsolatos tapasztalatainkat nagy örömmel fogadták a labowai partnerszervezet képviselõi, mivel immár 12 éve próbálkoznak hasonló beruházás elindításában. Szintén egy sikeres projekt eredményeként látogattuk meg a Balassagyarmat mellett található Nyírjesi Füvészekertet, amely a nagyközönség által az idén õsszel lesz látogatható. Bemutattuk a HU-SK legutolsó pályázati körében nyertes határon átnyúló vadászati és erdõgazdálkodási klaszter kialakítását megcélzó projektünket és az Ipoly-völgyi települések árvízvédelmét szolgáló sikeres pályázatot, melyeknek megvalósítása a közeljövõben elkezdõdik. A tapasztalatcsere idén õsszel folytatódik, amikor a szlovákiai civil szervezetek képviselõivel látogatunk el Lengyelországba, ahonnan bizonyára sok kellemes élménnyel és nem utolsó sorban fejlesztési ötletekkel, jó példákkal térünk haza. Meggyõzõdésünk, hogy az ilyen és ehhez hasonló nemzetközi tapasztalatcsere is hozzájárul a határ menti térség fejlesztéséhez, a számtalan kiaknázatlan ökoturisztikai lehetõség hasznosításához, az itt élõk számára jobb életkörülmények biztosításához. Lõrincz Mária, Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség

„SEGÍTSÉG A KÜLÖNLEGES ELBÁNÁST IGÉNYLÕ RÉTEGEKNEK“ - HUSK /0901/1.6.2/023 A Középsõ-Ipoly Mente Regionális Fejlesztési Ügynökség a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 keretén belül ingyenes felkészítõ programot indít leendõ vállalkozó hölgyek részére. A képzés a nõk vállalkozói kompetenciáinak fejlesztését célozza meg, segítve érvényesülésüket. A tréningek elõtérbe helyezik a hasznosítható gyakorlati tudás megszerzését az alábbi felosztásban: * Önismereti tréning * Üzleti tervezés

* Marketing kis- és egyéni vállalkozók részére * Internethasználat * Üzleti kommunikáció és protokoll * Tanácsadás Az érdeklõdõk jelentkezését az [email protected] e-mail címen várjuk az érdeklõdõ nevének, lakhe-

lyének életkorának és iskolai végzettségének feltüntetésével. A tréningek idõpontját és helyszínét az érdeklõdõk számának arányában pontosítjuk. Részletes információt e-mailben, illetve munkanapokon 8:00-tól 15:00 óráig a 047/4911797 telefonszámon nyújtunk.

2011. augusztus

Közélet - Kultúra

Kürtös 5

A barátság hétvégéje − Európa a polgárokért Július utolsó hétvégéjén nem szokványos falunapi ünnepségre ébredt a kis község, Galábocs lakossága. Az Európai Unió által támogatott Európa a polgárokért pályázat keretein belül zajlottak a falunapi ünnepségek. Az ünnepségsorozat a testvértelepülések küldöttségeinek fogadásával indult. Chudý István polgármester úr ünnepi köszöntõje után került sor a partnertelepülések bemutatkozására. Bemutatkoztak Mohora,

Nógrádsipek és Verõce községek. Ezután „Egy zöldebb Európa - Az EU és a környezetvédelem“ címmel szakmai elõadás vette kezdetét, melyet kerekasztal-beszélgetés követett „Az önkéntesség szerepe a környezetvédelem“ témában. A beszélgetést követõen a Természetvédelem gyerekszemmel c. rajzkiállítás került megnyitásra. A következõ nap a gyerekek jegyében zajlott. Kézmûves-foglalkozások sokasága várta az érdeklõdõ gyerkõcöket.

Ezután vette kezdetét az ünnepi kultúrmûsor, mely az ünnepi köszöntõt követõen Gyurcsó István: Európában c. versével indult, Csicsó Gyöngyi elõadásában. A mûsorban többek között felléptek a testvértelepülések kultúrcsoportjai: így a verõcei Cantus Beatus kórus, a nógrádsipeki Vadrózsa Hagyományõrzõ Egyesület, a mohorai kangoo csoport, valaTöbbek között a gyöngyfûzés, a dekupázsolás és a kasírozás rejtelmeibe lettek beavatva, köszönhetõen Lukács Klárának, Chudý Erzsébetnek és Èorba Szilviának. A folytatásban ügyességi vetélkedõkre került sor, többek között az „aranyalma“ keresése tette izgalmassá a napot. A nap végét tábortûz és kolbászsütés zárta. Az eseménysorozat központi részét a testvér-települési okiratok ünnepélyes aláírása jelentette. Nógrádsipek képviseletében Doman Ferenc polgármester úr, Mohora képviseletében Fridrich Béla polgármester úr, Verõce képviseletében Marschall Márk alpolgármester úr látta el kézjegyével az okiratokat. Ezt követõen ünnepi szentmise kezdõdött, melyet Macho József zsérei esperes úr celebrált. A nap mottójául a következõ idézet szolgált: „Ahol baráti szálak futnak össze, ott az egész világ szülõföldnek látszik.“

A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete, Ipolynyék Község Önkormányzata és a NEKVINUM Polgári Társulás tisztelettel meghívja Önt és kedves családját a

XV. SZÜRETI ÜNNEPSÉGRE és PINCEFESZTIVÁLRA 2011. AUGUSZTUS 27-28-án Program: Augusztus 27. - szombat 10.00 - Az I. és II. világháborúban elesett hõsök emlékmûveinek megkoszorúzása 10.30 - Emlékoszlop avatása és felszentelése az „Európa a polgárokért“ program keretén belül 11.00 - Az óvoda új kapujának felszentelése 11.30 - Az ipolynyéki Csemadok Tájház ünnepélyes megnyitója és felszentelése 12.30 - Palóc ízek kóstolója és kirakodóvásár a tájház udvarán

mint a Hagyományõrzõ Nyugdíjas Klub tagjai, valamint a „hazaiak“ képviseletében Fábián Bernadett mesemondó, a bussai Melódia nõi énekkar, az ipolynyéki Hont néptáncsoport, Csinger Gabriella és Cseri Icu. A mûsorral párhuzamosan barátságos futballmérkõzés zajlott. A kultúrmûsort követõen gazdag tombola várta a nézõket, majd táncmulatság zárta a napot. ChE

13.30 - Bajnoki labdarúgó-mérkõzés 16.00 - Ünnepi szentmise a zsobráki Szent Orbán-szobornál 17.00 - Pincefesztivál - zenés mulatozás, borharapó a szõlõhegy dûlõiben - Zsobrák, Pacso, Vágány Augusztus 28. - Vasárnap 14.00 - Hagyományõrzõ Szüreti felvonulás 15.00 - Jó bor, jó egészség - kirakodóvásár és kulturális délután szüreti hangulatban. Közremûködnek: Kincsõ és Hont néptánccsoport, százdi citerások, ipolybalogi asszonykórus, ipolykeszi folklórcsoport, a Balassi Bálint AI tanulói, Karnevál - operett-pop-nótagála 18.00 - Tombolahúzás 20.00 - FUN DANCE KLUB zenekar és Kelemen Dávid énekes 21.00 - DEÁK BILL BLUES koncert 22.30 - Rock táncház hajnalig A koncertre a belépõ egységesen 3,- euró A délutáni mûsorok és a gulyáskóstoló ingyenesek Mindenkit szeretettel vár a rendezõség!

6 Kürtös

Közélet - Kultúra

Falunap Szécsénykovácsiban Hagyományosan július végén tartott falunapot a község lakói számára Szécsénykovácsi képviselõ-testülete. A rendezvény azzal kezdõdött, hogy a község vezetõi és lakosai a falunap elõestjén ünnepi megemlékezést tartottak a két világháborúban elesett helybeliek emlékmûvénél. Ezután az elmúlt öt év falunapjainak felvételei voltak vetítve a szabadtéri színpadon, és ezt videodiszkó követte. A falunap másnap a sportpályán folytatódott, ahol Csalár és Ludányhalászi kispályás focicsapatai mérték össze tudásukat. Ezután a színpadon pedig megkezdõdött a mûvészeti csoportok elõadása. Nagy sikert aratott a bussai és az óvári aszszonykórus, a nagykürtösi Krtíšanèek és a magyarországi Palóc néptáncegyüttes, valamint a szlovákgyarmati zumbatáncosok. Fellépett még Szeredy Krisztina, az Interoperett, a debreceni Csokonai Színház, a

2011. augusztus

Kitettek magukért a szlovákgyarmatiak Immár hagyományosan a „Testvértelepülések találkozója határok nélkül“ jelszó jegyében zajlanak a falunapi ünnepségek Szlovákgyarmaton. Idén július utolsó szombatján került sor a rendezvényre, melynek nyitányaként Árvay Denisa polgármester asszony üdvözölte a romániai Rucar város, továbbá Balassagyarmat, Érsekvadkert és a Nyitra melletti Golianovo testvértelepülések polgármestereit a szabadtéri színpadon. Az ünnepélyes megnyitó keretében maguk a vendégek meleg szavakkal köszönték meg a meghívást, és köszöntötték a szlovákgyarmatiakat. A térzenét a kékkõi Hradèianka fúvószenekar biztosította. Elsõként a nagykürtösi Krtíš és Krtíšanèek folklórcsoport vette birtokába a falu központjában felállított színpadot, majd a nagycsalomjai alapiskola diákjai társastáncok bemutatásával váltották ki a közönség tapsát. Nagy érdeklõdés kísérte a délutáni sztárvendég, Balázs Pali elõadását, de a balassagyarmati Kiss Szilvia operettegyvelege és a szlovákgyarmati hastáncosnõk produkciója is közönségsikert aratott. A sok-sok tomboladíj kisorsolása után a Fundance Club zenekar koncertjével vette kezdetét, és Zsuzsi és Orsi énekesek fellépésével fejezõdött be az esti program. Nosztalgia party zárta a kísérõprogramokkal színesített, a Èižmáriková Anita és Bodzsár Gyula vezette falunapi rendezvényt. /Br/

Jolly és a Románcok budapesti Turay Ida Színház és a Kassai Thália Színház szólistája és Arany Tamás,

a budapesti Madách Színház színmûvésze, akik Kálmán Imre operettjeibõl adtak elõ részleteket. A jó hangulatú falunapon fellépett még a FRESH együttes, a kultúrmûsort pedig Márió, a harmonikás fergeteges egyórás szereplése zárta a szépszámú nézõközönség elõtt, majd a tombolahúzás után reggelig tartó utcabálon szórakoztak a helybeliek és a vendégek egyaránt. Filip József Foto: Filip Róbert

Ipolykérben július 9-én, szombaton szentmisével vette kezdetét a falunapi ünnepség. Szólóénekesek és éneklõcsoportok váltották egymást a tavaly elkészült fedett szabadtéri színpadon. Csinger Gabriella, Szabó Erzsi és Klátik Szörény vendégénekeseken kívül két helyi fiatal és tehetséges énekes, Bavko Kitty és Kozma Gábor is méltán kivívta a közönség elismerését. Akárcsak az óvári Szivárvány asszonykórus és a busssai Melódia énekkar is. Az esti sztárvendégek - Jolly és a Románcok - fellépése után az Orion zenekar szórakoztatta a szabadtéri bálozókat hajnalig. A focikedvelõk is megtalálták számításukat az Ipolykér-Patvarc labdarúgómérkõzésen, amely a vendéglátók 3:2 arányú gyõzelmével végzõdött. -ár

2011. augusztus

Közélet - Kultúra

Kürtös 7

Jubileumi Falunap Szécsénkén

A Breaking point volt a sztÆrzenekar

Szécsénkén július 16-án XV. alkalommal került sor a falunap megrendezésére. Mivel 2 napos rendezvényrõl volt szó, csupa érdekes program várt az érdeklõdõkre. Szombaton 10 órai kezdettel egy barátságos mérkõzés keretében a falu fiatal sportolói nyitották meg a falunapi eseményeket. Ezzel egy idõben megkezdõdött a szokásos gulyásfõzés. A délutáni órákban különbözõ sportjátékok várták a falu apraját-nagyját. Megmutathatta ügyességét a falu legfiatalabbjától a legidõsebbig mindenki. Ügyességi versenyek voltak gyerekek, férfiak és nõk részére. Azonkívül röplabdaverseny lányok-asszonyok között, ahol a lányok ügyesebbnek bizonyultak. A helyi legények és férfiak közti mérkõzésben a nõsök vitték el a kupát. A szervezõk, akik az önkormányzat képviselõi voltak, különféle versenyeket szerveztek, amelyekben a falu férfijai mérhették össze erejüket. Az esti órákban

Idén augusztus elsõ szombatján tartották Apátújfaluban a tizenegyedik falunapot. A sportpálya mögötti szabadtéri színpadon Jámbor László polgármester a rendezvény vendégeinek sorában üdvözölte Terény testvértelepülés önkormányzatának küldöttségét, Baki Attilát, a Nagykürtösi Járási Hivatal elöljáróját, valamint a szomszédos települések polgármestereit. Kedves színfoltja volt a falunapi ünnepségnek

karaokéra került sor, ahol már az éneklésé volt a fõszerep. A második nap szentmisével kezdõdött a falu élõ és elhunyt lakosaiért. Délután 3 órakor kezdõdött a kultúrmûsor a helyi kultúrházban. A falu gyermekei két jelenetet adtak elõ, amit Kliment Évi néni, a Csemadok alapszervezetének elnöke tanított be. Kelemen Mária tanárnõ segítségével táncelõadásra is sor került. Fellépett a helyi Csemadok ASZ mellett mûködõ Rózsaszirom éneklõcsoport is. A vendégszereplõk különleges élményt nyújtottak az összegyûlt nézõközönségnek. Magyarországról, Iliny községbõl énekesek, táncosok és egy mesemondó érkezett. Bodonyi András zenekarával szórakoztatta a közönséget, majd egy nagyon színvonalas produkciót láthattunk, amit a Berkenye néptánccsoport adott elõ. A közönség nagyon sok tapssal jutalmazta az elõadott produkciókat. Köszönjük a helyi önkormányzat, a Csemadok és a helyi sportszervezet munkáját. Ferenc C.

azon idõs polgárok köszöntése, akik az elmúlt évtizedek során aktívan kivették részüket Apátújfalu fejlesztésébõl, sokat tettek a falu társadalmi és kulturális életének fellendí-

téséért. A helyi önkormányzat határozata értelmében emléklapot kapott Alaksa János, Hudec Ilona, Péter József, Rimóci József, Slavek I¾a, Šiska Emil, Zahorec László és Zöllei József. Az emléklapokat és a vele járó ajándékot Jámbor László adta át a színpadon a kitüntetetteknek. A Bodzsár Gyula vezette szórakoztató mûsor a balassagyarmati Rögtön-özön színjátszó csoport „Bab Berci a városban“ címû mesejátékával indult, és népdalokkal folytatódott a jó hangú fiatal énekes, Tóth Terike elõadásában. A mûsor további részében a balassagyarmati Kamarás Sándor örökzöld operettekkel, a szandai Grényi Józsefné, Aranka magyar nótákkal szórakoztatta a közönséget. Egymásután két magyarországi sztárvendége is színpadra lépett, mégpedig Magyar Rózsa és Soltész Rezsõ. Mivel rengeteg tomboladíj várt kisorsolásra, bizony elhúzódott vele az idõ, és emiatt csak késõ este került sor a nagy érdeklõdéssel várt Breaking point ifjúsági zenekar bemutatkozására. Elmondható, hogy az ez év februárjában alakult öttagú együttes fergeteges sikert aratott, és méltán volt a rendezvény sztárzenekara. A hajnalig tartó szabadtéri bálon az Elit Duo húzta a talpalávalót. -bgy-

8 Kürtös

Közélet -Kultúra

„ Sz i v á r v á ny o s “ f a l u n a p Ó v á r o n 2011. július 30-án Óvárban egész napos rendezvénnyel ünnepeltük a Szivárvány népdalkórus megalakulásának 11., illetve elsõ fellépésének 10. évfordulóját. Már egész július az elõkészületek jegyében, izgatott sürgés-forgásban telt. Az idõjárás viszontagságaival dacolva, már pénteken látható formát vett a rendezvény helyszíne a községi hivatal melletti szabadtéri színpad környezetében. A készülõdõket kissé megtréfálta az éjszakai esõ, de a reggeli napfény letörölte a gondok ráncait, és felszárította az utcákat. A fél 12-re meghirdetett kezdés nem csak az évfordulóról, hanem a jövõ terveirõl is szólt. Két magyarországi község, Dorogháza és Szátok is szándéknyilatkozatban fejezte ki törekvését az együttmûködésre, falvaink fejlesztésére illetve lakosaink életkörülményeinek javítására. A szándéknyilatkozatot kézjegyével erõsítette meg Farkasházy András, Dorogháza polgármestere, Vezér Attila, Szátok polgármestere é s Vizi József, Óvár polgármestere, aki rövid beszédében megkérte Mgr. Zolczer György varbói plébánost,

hogy ünnepi szentmise keretében kérje az Isten áldását erre a szövetségre.

Az ünnepi szentmisén népviseletben vett részt az óvári Szivárvány népdal-

kórus, a romhányi férfi dalárda, illetve a dorogházi asszonykórus, ezzel is emelve az ünnep fényét. A szentmise után ebédre, forró gulyásra és üdítõre invitáltunk minden kedves vendéget.

2011. augusztus

A szabadtéri színpad tõszomszédságában jobb oldalt íjászbemutató és középkori párbajbemutató zajlott. Bal oldalt pedig a Dorogházáról érkezett közlekedési rendõr néni foglalkoztatta a gyermeksereget, oktatva a KRESZ szabályaira és a közlekedés biztonságra. Ezután a most debütáló mûsorvezetõ, Vízi Kinga vette át a szót, és színvonalas belépõkkel tarkítva konferálta fel az ünnepelteket, az óvári Szivárvány népdalkórust. Három óra tájékán részvételével tisztelt meg Szlovákia mezõgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, Simon Zsolt. Megkóstolva az asztalra került finomságokat, nagy érdeklõdéssel figyelte a színpadra sorban fellépõ elõadókat. A Szivárvány után következett a kürti szociális otthon, a romhányi dalárda, az inámi iskolások és óvodások táncbemutatója, a túri Fábián testvérek, a dorogházi asszonykórus, helybéli pacsirtánk Nemèok Barbi, az ugyancsak óvári Virágok, a fiatalok táncbemutatója akik YUVIS néven szerepeltek. A kultúrmûsorral párhuzamosan a

sportkedvelõ közönség kispályás futballmeccseket, illetve Gúta és Óvár barátságos mézkõzését tekinthették meg. A sort ismét a Szivárvány zárta pálinkával búcsúzva a közönségtõl, mivel hogy már nagyon várták MC Hawer és Tekknõ mulatós hip-hop elõadását. Ezután a párkányi Csemadok mellett mûködõ HANGULAT zenekar egyórás mûsorával mulattatta a résztvevõket. Amikor már úgy gondoltuk, hogy a hangulat elérte a csúcspontját, következett a tombolahúzás, melyhez értékes díjakkal járult hozzá mind a helybeli, mind a környék vállalkozóinak nagy része. A füleki MAG TRIO egész napos szorgos munkájának köszönhetõen színvonalas hangosítás és hajnalig tartó utcabál tette emlékezetesebbé ezt a rendezvényt. Az összefogás, összetartozás jegyében zajló rendezvény szervezésében nagy szerepet vállalt a helyi MOSTHÍD klub, az MKP helyi szervezete és még sok segítõkész ember, akiknek önzetlen munkáját a sikeres rendezvény érdekében ezúton is szeretné megköszönni Óvár Község Önkormányzata, képviselõ-testülete és a jubiláló Szivárvány népdalkórus. -v-

2011. augusztus

Közélet -Kultúra

Kürtös 9

Új szabadtéri színpadot avattak az ipolyvarbói falunapon

Községünkben 2011. augusztus 6-án szombaton zajlott a falunapi ünnepség, mely valójában már a pénteki nappal kezdetét vette, amikor is a brüsszeli pályázat - melynek címe „Európa a polgárokért“ - kiértékelésére került sor egy szakmai konferencia keretén belül a környékbeli magyarországi, illetve a szlovákiai Ipoly menti települések polgármestereinek részvételével. A komoly eszmecserét felüdülésként az ülésen résztvevõ községek népviseleteit és használati eszközöket bemutató kiállítás megtekintése tarkította a helyi mûvelõdési házban, mely nagy élmény volt a jelenlevõk számára. A kiállítás keretén belül idõrendbe rakott fényképkiállítás szemléltette az elmúlt század népviseletébõl való „kivetkezõdését“ a lakosságnak napjainkig, kitérve községünk hagyományõrzõ csoportjának fellépõviseletére a múltban és ma.

A helyi kultúrát és hagyományokat ápoló lakosaink, hogy fokozzák a messzirõl jött vendégek jó hangulatát és hogy tarkítsák a programban szereplõ falubemutatást célzó séta minõségét, saját portájuk elõtt, a kerítések és az udvar adta lehetõséget jól kihasználva, rögtönzött kiállításokat készítettek. Láthattuk egy letûnt világ szõtteseit, viseletét, használati és egyéb emléktárgyait, valamint néhányan bemutatták saját készítésû

kézmûves tárgyaikat is. A közeledõ vendégeket helyi jellegû kalácsokkal, süteményekkel, fánkokkal kínálták, illetve hazai készítésû borok kóstolójára hívták. A menethez csatlakoztak a népviseletbe öltözött õrhalmi Gyöngyösbokréta Hagyományõrzõ Kör tagjai és az ipolyvarbói hagyományõrzõ gyermekcsoport, így a menet hangos énekszóval haladt a község utcáin, magára vonva az érdeklõdõ lakosság figyelmét. A már megtekintett „állomások“ népviseletbe öltözött házigazdái és gazdaszszonyai szintén beálltak a sorba, így a csoport egyre bõvült.

gármestere, Zólyomi Károly a falunapon résztvevõ közönség köszöntése közben ejtette meg, méltatva az annak elkészülésén munkálkodók igyekezetét, valamint minden segítõ kezet, mely e kétnapos rendezvény létrehozásában jelen volt. A rendezvény további szereplõi voltak a balassagyarmati hastáncos hölgyek és a FÉK együttes, akik készülõ CDjükrõl adtak elõ néhány saját számot. Básti János nótaénekes és Szabó Erzsé-

bet, az egykori Qualiton együttes tagja, valamint Klátyik Szörény Budapestrõl, aki opera- és operettrészleteket adott elõ. Mulatós zenérõl „Agrár rock“ stílusban A KÉT PARASZT gondoskodott Magyarországról, valamint az est sztárvendége Hevesi Tamás volt, aki közvetlenségével és hangulatteremtõ magatartásával néhány perc alatt a közönség szívébe lopta magát. Szombaton a falunapi rendezvény szentmisével kezdõdött, melyet Mgr. Zolcer György lelkiatya celebrált, majd a háborúban elesett ipolyvarbói Hõsök Emlékmûvénél folytatódott a falu közepén található parkban, ahol a jelenlevõk versek, elbeszélések és ünnepi beszéd keretén belül emlékeztek a háborús idõk áldozataira. A megemlékezést követõen a kegyelet koszorúinak elhelyezésére került sor. A szabadtéri kultúrmûsor délután 14.30 órakor kezdõdött a helyi hagyományõrzõ gyermekcsoport fellépésével, melyet további folklórcsoportok elõadása követett. Színes összeállítással szerepelt az óvári Szivárvány nõi kar, az õrhalmi Gyöngyösbokréta Hagyományõrzõ Kör Asszonykórusa és a Cinegelábak citerazenekar, valamint, amikor színpadra állt a Csitári Hagyományõrzõ Vegyescsoport népdalaikat és fiatal tagjaik néptáncelõadását hangos tapsvihar kísérte. A szabadtéri színpad az idén elõször fogadott fellépõket községünkben, hiszen küldetésének való átadása is erre a napra esett, melyet a jelenlevõ íjászcsoport bemutatójának két ágyúszója kísért. Ünnepélyes felavatását Ipolyvarbó pol-

A mûsorok alatt zajló tombolasorsolás sok nézõnek okozott örömteli perceket a szórakozás mellett, a gyerekek számára pedig légvár, trambulin és lánckörhinta nyújtott további lehetõséget az elfoglaltságra. A kultúrmûsor végeztével a napi programkínálat még nem ért véget, hiszen a „buli“ folytatódott a helyi mûvelõdési ház nagytermében, ahol a talpalávalót a REFLEX zenekar szolgáltatta még hajnalig a további szórakozásra vágyó közönségnek. KSz

Közélet -Kultúra

10 Kürtös

2011. augusztus

LUKANÉNYEI FALUNAPOK Nem csak officiális találkozókra szûkül le a testvériség Lukanénye és testvérközségei között Magyarországról és Erdélybõl, hanem létrejönnek itt személyes, sõt baráti kapcsolatok is.

Az ez évi falunapokon, amelyek július 30-31-én kerültek megrendezésre, községünkben tiszteletüket tették testvérközségeink küldöttei, mégpedig az erdélyi Gyergyócsomafalváról, a magyarországi Baktalóránhtázáról és Ráckevérõl, akik már pénteken megérkeztek községünkbe, akiket polgármesterünk, Kuzma Zoltán és felesége szívélyesen fogadtak. Velük együtt néhány képviselõ a szombati napot kirándulással töltötte Podhájskán, amit este egy baráti megvendégelés követett. Jókedvbõl sem volt hiány, amirõl a régi futballpályán az Elite Duo zenekar gondoskodott hajnalig tartó mulatsággal. A sportkedvelõk tenisztornán és bicikliversenyeken vehettek részt.

A községháza bejáratában és dísztermében kiállításokat tekinthettünk meg. A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan“ - ötletes kiállítást a helyi óvoda pedagógusai készítették. A díszteremben láthatóak voltak Zuber Tibor természetes alapanyagokból készült képei, valamint a Híves Ervin által termesztett bonszájok. A vasárnap délelõtt fogadással kezdõdött, amelyen tiszteletüket tették a meghívott vendégek, többek közt Szigeti

László, volt iskolaügyi miniszter, Miklós László, volt környezetvédelmi miniszter, Jámbor László apátújfalusi polgármester és felesége, Gyurász Éva, Dacsókeszi polgármester asszonya férjével és Martin László csábi polgármester. A délelõtt fõ programja a 11 órakor kezdõdõ szentmise volt, amelyet Mons. Dobos Péter helyi esperesplébános úr celebrált, Urbán Ferenc és Urbán József koncelebrálásával a Mindenszentek templomban. A szentmisét elmélyültebbé tették a Csábi Szeder Fábián Dalegylet énekei. Ezután következett az ünnepi ebéd, majd kedves vendégeinkkel átvonultunk a régi focipályára a 14.30 kor kezdõdõ kultúrmûsorra.

A kultúrmûsor, amelyet Török Teréz konferált, úgymond „saját forrásból“ volt elkészítve, kezdve a kis ovisoktól, iskolásoktól, zeneiskolásoktól, akiket pedagógusaik készítettek fel, folytatva a Crazy Dancers tánccsoporttal Skerlec Szabolcs vezetésével, az újonnan megalakult nõi énekkarokkal, a helyi amatõr színjátszó csoporttal, a Csillagok ifj. színjátszó csoporttal, kiknek vezetõjük Balko Zsófia a helyi Csemadok elnöknõje és végül, de nem utolsó sorban a helyi Hill Side zenekarral. Természetesen nem hiányozhatott a színpadról a nemcsak hazánkban, de külföldön is ismert kiváló citerazenekarunk Tóth László vezetésével.

A felsorolt csoportoknak és vezetõiknek hála és köszönet fáradozásaikért és a tökéletesen elõadott mûsorukért, ami azzal is bizonyítható, hogy a borongós

idõ ellenére is a nézõtér nem fogyatkozott, hanem egyre jobban betelt. Ezek a fellépõk mind-mind elismerõ tapssal és a közönség szeretetével távoztak a színpadról. Sztárvendégként a Budapestrõl érkezett szimpatikus Magyar Rózsa popdalénekesnõ lépett fel a lelkes közönség elõtt. A kultúrmûsor alatt a nemrégiben Inámban „Mézkirálynõ“ címet elnyerõ Fekete Viktóriát polgármesterünk, Kuzma Zoltán egy csokor rózsával köszöntötte.

Izgalommal tele kezdõdött hét órakor a sötétedésig „elnyúló“ tomboladíjak húzása, mivel a helyi és a környékbeli magánvállalkozók, valamint a helyi köz-

ségi hivatal jóvoltából összesen 127 díj került „szerencsés kezekbe“. Minden pénzi és tárgyi adományért, valamint bármilyen hozzájárulásért, beleértve az elõkészületi munkálatokat is, hálás köszönet jár. Az elégedett résztvevõk és a távolból érkezõ vendégek a jövõ évi, 2012-es falunapi találkozások reményével búcsúztak el egymástól. KH

Közélet -Hitélet

2011. augusztus

Kürtös 11

Az Ipoly mente legszebb ünnepe Méltán vonatkozik a címbeli megállapítás az Ipolybalogon 2005-tõl minden évben megrendezendõ Szent Korona Ünnepre. Idén Kisasszony havának elsõ vasárnapján, azaz augusztus 7-én a helyi önkormányzat és a plébániahivatal, valamint a Csemadok alapszervezetének szervezésében gazdag program várta az ünnepre érkezõket. A rendezvény ünnepélyes megnyitójára délelõtt 10 órakor került sor hagyományosan a falu fõterén, ahol a lukanényei citerások térzenéje után Trevalecz László szavalata, illetve Hlavács Réka és Lõrincz Sarolta Aranka szólóéneke elõzte meg Cseri Lajos polgármester megnyitó beszédét.

A Kápolna-dombon tartott ünnepi szentmise fõ celebránsa Palánki Ferenc, az Egri Fõegyházmegye segédpüspöke volt. Ünnepi beszédet mondott Molnár Imre, a varsói magyar nagykövetség tanácsosa. Ezúttal is sor került a Kevi Farkas Zsolt ötvösmûvész által készített és a helyi önkormányzat és egyházközség által adományozott Szent Korona-emlékérmek átadására. Díjazottak: Halz József, a Rákóczi Szövetség elnöke, aki betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, helyette Csáky Csongor, a

szövetség fõtitkára vette át az emlékérmet. Posztumusz emlékérmet kapott gróf Esterházy János. A kitüntetést leánya, Malfatti Esterházy Alice grófnõ köszönte meg levélben, melynek felolvasása után az emlékérmet Molnár Imre vette át, és továbbítja a grófnõnek. A Rómában élõ grófnõ levelében többek között azt írta, hogy édesapja példája követõket találjon a felvidéki magyarok körében, és ragaszkodjanak azon értékekhez, amit az édesapja is vallott: az Istenbe

vetett hit, hazaszeretet, a szülõföldhöz való hûség és az igazsághoz való ragaszkodás. Két helyszínen folytak a Szent Korona Ünnep délutáni programjai. Az Árpád-kori templomban a Salgótarjáni Kamarazenekar koncertje, valamint az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola diákjainak, tanárainak és az Erdõskertesi Kamarakórus hangversenye várta a komolyzene barátait. A könnyedebb hangvételû programok kedvelõi a Kápolna-domb nézõterérõl követhették figyelemmel a szabadtéri színpadon egymást váltó csoportok és együttesek bemutatkozását. A pákozdi Abajka citerások mûsorát a helyi Bukréta és Kisbukréta hagyományõrzõ csoport „Szénagyûtés utáni terefere“ c. összeállítása követte, amelyben a kisbukrétások a libapásztorjátékot elevenítették fel. Szepsibõl érkezett megzenésíett versekkel a Gondola verséneklõ zenekar, õket követte a lukanényei citerások fellépése, majd a budapesti Utcaszínház zárta a délutáni mûsort a Lúdas Matyi elõadásával. Mindenképpen említést érdemel a rendezvény kísérõprogramjaiból a Baranta Alsószeli Csoportjának látványfõzése, egészen pontosan a hagyományos magyar ételek elkészítésének bemutatása és kóstolója. Hat csapat nevezett be a Pákozdi Borbarátok Vándorserlegéért és Ipolybalog polgármesterének vándordíjáért meghirdetett bográcsgulyásfõzõ versenybe. A zsûri értékelése alapján a Vándorserleggel egy éven át az inámi Trió fõzõcsapat dicsekedhet. A gasztronómiai programokon kívül nagy érdeklõdés kísérte a pákozdi csikósok bemutatóját, a helyi képzõmûvészek alkotásaiból rendezett festménykiállítást és hasonlóképpen a kézmûves-foglalkozásokat és a termékbemutatókat is. Késõ estébe nyúlott már az idõ, amikor óriási érdeklõdés mellett vette kezdetét a Vadkerti Imre és Derzsi

György bemutatkozását követõ Edda Mûvek koncertje. A rendezvény DJ Kuti retro discójával ért véget. /B.E., B.Gy./

Szent Anna-napi Palócbúcsú Kelenye szép és gondozott fõterén áll Szent Anna szobra, amelyhez kapcsolódik a Szent Anna-napi Palócbúcsú. A második évezred második évtizedének elejétõl számítódik a községnek ez az új keletû ünnepe, amelyet Szent Anna napjához közeli vasárnapon tartanak. Ebben az évben július 24-én került sor az ünnepségre. György Ferenc helyi plébános Csitár testvértelepülés plébánosával, Tóth Miklós Józseffel közösen mutatta be az ünnepi szentmisét a hívek adakozásából és a községi hivatal jelentõs anyagi támogatásával külsõleg teljesen felújított templomban. Kora délután szórakoztató mûsor várta a falu apraját-nagyját a helyi kultúrházban. Elsõként a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének Hont néptáncegyüttese, majd a Karnevél énekesei szórakoztatták a nagyérdemût. Nagy sikert arattak a nyéki színjátszók is a Házasságszédelgõ c. vígjáték elõadásával. -bgy-

12 Kürtös

A régióban vendégszerepeltek a mátyusföldiek

Az amatõr néptáncmozgalom egyre nehezebb anyagi helyzete miatt ritkán fordul elõ, hogy a Palócföld zegzugos tájain mátyusföldi, csallóközi vagy éppen bodrogközi amatõr kultúrcsoportok adjanak ízelítõt, valós képet a felvidéki néptáncmozgalom jelenlegi helyzetérõl. Ebben az igyekezetükben nem volt társuk a nagy csinnadrattával beharangozott idei új kulturális támogatási rendszer sem, mely a kulturális tárcától a kormányváltás után a kormányhivatal kisebbségekért felelõs miniszterelnökhelyettesének hatáskörébe került. Az új, politikai felhangot is kapott elosztás, amellett, hogy szinte a tönk szélére sodort sok, évtizedeken keresztül jül mûködõ fesztivált az amatõr mozgalom kiemelkedõ csoportjaival is mostohán bánt. Nem történt ez másképpen az idén jubiláló mátyusföldi Berkenye néptáncegyüttessel sem, akik születésnapjukat egy vidéki, tájoló körúttal szerették volna méltóképpen megünnepelni. Az amatõr mozgalmakra jellemzõ módon, õk be is

tartották - a kormányhivatallal ellentétben - a szavukat, és a szûkös anyagi támogatás ellenére is megejtették a körutat, melynek célállomása jelen esetben a Palócföld volt. Július 16-án, Ipolynyéken, a helyi tájház udvarán Hanusz Zoltán és zenekara kíséretében adták elõ több mint egyórás, szakmailag és mondanivalóilag is felépített mûsorukat. Az együttes vezetõje Botló Péter, aki elkötelezett és elhivatott tagja a hazai néptáncmozgalomnak „Megyek az úton“ címet adta a mûsornak, jelezve ezzel, hogy az együttes minden nehézség ellenére a jövõbe tekint, nem a járható, kiépített utakat keresi, hanem azt az újat, mely képes elvezetni a hazai néptáncmozgalmat a jövõ kihívásai felé. HB

Közélet -Kultúra

2011. augusztus

Palóc-Magyar Tájház Ezzel a névvel illette meg azt a kis házat Inámban új tulajdonosa, Sárközi János, amelyben egy tájházat alakítottak ki. Az épület a vidékre jellemzõ háztípus, teljesen megfelel a tájház követelményeinek és céljainak. A palóc kultúra és hagyomány bemutatásán túl az épületet úgy alakítják ki, hogy közösségi házként is mûködhessen, teret biztosítson kulturális rendezvények lebonyolítására. A nyitás napján, július 9-én került sor a tájház bemutatójára. Sárközi János üdvözölte a megjelenteket, és röviden ismertette a ház megvásárlásával és jelenlegi állapotá-

nak kialakításával kapcsolatos elõzményeket, valamint a jövõjével kapcsolatos terveket. Ezt követõen Csapucha Árpád etnográfus szakmailag ismertette magát az épületet, majd a helyiségekben elhelyezett tárlatot. Elmondása szerint a ház 1925-ben épült háromsejtes, oldaltornácos, vízvetõs palatetõs épület, melynek végében istálló és kocsiszín található. A házban van egy tisztaszoba, egy hálószoba és egy konyha. Az épület berendezését, a tárgyakat és bútorokat úgy alakították, hogy a 20. század közepének állapotát mutassák. A tisztaszobát és a hálószobát majdnem teljes egészében autentikus darabokkal rendezték be. A tájház a magyarországi Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága, tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum szakmai felügyelete alatt készült el. Kezdeményezik a község önkormányzatával az együttmûködést a tájház

további mûködtetésével kapcsolatban. A megnyitón sokan vettek részt, és ezt követõen is folyamatosan látogatták a kiállítást, köszönhetõen a jó idõzítésnek is, hiszen a szomszédban zajlott a Mézfesztivál programja. Így a távolabbról idelátogatóknak is lehetõségük volt a kiállítás megtekintésére. Balogh Gábor

Közélet - Kultúra

2011. augusztus

Kürtös 13

IV. Palóc Ételek Fesztiválja 2011. július 30-án került sor Kõkesziben a IV. Palóc Ételek Fesztiváljára a Molnár családi vállalkozás, Kõkeszi Község Önkormányzata, a CSEMADOK NTV és a CSEMADOK Kõkeszi Alapszervezete társrendezésében. A rendezvénynek még az idõjárás is kedvezett, hiszen a napokig tartó szél és esõ után igen kellemes idõ fogadta az aznap idelátogatókat.

A máskor teljesen nyugodt topolyos már korán reggel nyüzsgött. Készültek a svédasztalok a vendégek fogadására, és a vendégváró gulyást fõzõ asszonyok: Mánya Ilona és Horváth Erzsébet már korán reggel nekifogtak a finomság

elkészítésének. Folyamatosan érkeztek a vendégek és a résztvevõ csapatok is. Dél körül már szinte mind a 27 csapat hozzáfogott a finomabbnál finomabb ételek el-, ill. elõkészítéséhez. Hogy mi mindent kóstolhattak aznap az ideérkezõk? Csak a teljesség igénye nélkül: többféle halászlét és gulyást, pörköltet birkából, marhalábszárból, pacalból, nyúlból, halpecsenyét, resztelt májat, Jókai bablevest, disznótoros káposztát, puliszkát, krumplislaskát, tócsnyit, szilvásgombócot, harulyát, parasztgolyókat vagy parázson sült kür-

töskalácsot. Nem hiányozhatott persze a palacsinta sem.

Még fõttek, sültek a finomságok, a nézelõdõk-kóstolgatók sem unatkoztak, hiszen Skamla József kíséretében nótaénekesek (Básti János, Olgyai Éva és

Magyar Nándor) járták a csapatokat, és mindenkinek nótáztak. A gyerekek az ugrálóvárban és a gumiasztalon vezethették le fölös energiájukat a szülõk és jómaguk nagy örömére.

A zsûri tagjai: Szöllõsi Györgyi, az Este mûsorvezetõje, Lacza Tihamér, a Pátria Rádió fõszerkesztõ-helyettese, Tóth Csaba, Nagylóc alpolgármestere, Nagy József, Inám polgármestere és Magyar Nándor nótaénekes már délután megkóstolták a finom ételeket, hogy estére megszülethessen a döntés: Az elsõ helyet Fajcsík & Forgács Jópalócok csapata (Balassagyarmat) kapta palócgulyásáért, a második a Mindent Bele Csapat

Az eredményhirdetés után nótaest vette kezdetét, ahol a már említett nótaénekeseket cigányzenekar kísérte. A nótázás után a résztvevõ csapatok közösen gyújtották meg az összetartás és összetartozás tábortüzét, majd hajnalig tartó retrobuli vette kezdetét, amelyhez Molnár Attila szolgáltatta a zenét.

A rendezvény ideje alatt a Szlovák Vöröskereszt nagykürtösi részlegének munkatársai ingyenes vérnyomásmérést végeztek.

Reméljük, az V. Palóc Ételek Fesztiválja is legalább ilyen sikeres lesz majd.

(Kõkeszi) lett - õk halászlét és resztelt májat készítettek, a harmadik helyet pedig a szécsényfélfalusiak kecskepörköltje vitte el. A verseny különdíjas ételét: borral szelídített marhalábszárat túrógombóccal Nagylóc önkormányzata készítette. Minden csapat kapott továbbá oklevelet a részvételért és egy kis ajándékot.

A szervezõség ezúton szeretne köszönetet mondani mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult a rendezvény szervezéséhez és kivitelezéséhez. DBK

Hitélet

14 Kürtös

A JÓ

PALÓCOK PAPJA

Interjú Mons. Dobos Péter pápai káplánnal Annak idején Dobos Péter gimnáziumi iskolatársam volt, egy évfolyammal járt felettem. 1969-ben érettségizett Ipolyságon, és abban az évben a végzõs diákok közül négyen rajta kívül György Ferenc, Naszvadi Sándor, Sztyahula László - jelentkeztek a pozsonyi Hittudományi Fõiskolára. Mind a négyüket 1974-ben szentelték pappá. Péter atya Ipolyságon káplánkodott, onnan került plébánosnak elõbb Csábra, majd tíz év elteltével a kõkeszi plébániahivatal irányítását vette át. Aztán Ipolyhidvég következett, innen került Ipolynyékre. Jelenlegi mûködési helyén, a lukanényei plébánián beszélgettem vele. - Közel negyven éve szolgálod az Ipoly menti palócokat. Sohasem vágytál más vidékre? - Úgy fogalmaznék, mindig elfogadtam azt a szolgálati helyet, ahová a püspököm helyezett. Jól érzem magam szûkebb pátriámban, hiszen az elmúlt 37 év alatt általában mindig sok falut láttam el, sok embert ismerhettem meg. - Talán kevesen tudják, hosszú ideig mûködtél iskolaesperesként. - Valóban így igaz. A nagykürtösi és az ipolysági körzetnek voltam 16 évig az iskolaesperese. Elmondhatom, hogy alapítója voltam a kelenyei és az ipolyhidvégi egyházi iskolának. Ipolyságon heti 24-26 órában tanítottam hittant az egyházi gimnáziumban. Bár nem volt könnyû feladat, de mégis szívesen emlékszem vissza isolaesperesi mûködésemre. - Hitoktató papként bizonyára felfigyeltél azokra a diákokra, akik a papi hivatás iránt érdeklõdtek? - Igen, természetesen. Lehetõségeim szerint igyekeztem, úgymond, formálni érdeklõdésüket, és ha jól emlékszem, eddigi tanítványaim közül 7-8 fiatal jelentkezett teológiára. - Mi jelenti a legnagyobb örömet egy pap életében? - Nehéz erre röviden válaszolni. Nagy öröm számomra, lévén a család éve, amikor együtt látom jönni a családokat a templomba a vasárnapi szentmisére. Örömet jelent, amikor most az elsõáldozókkal végzem a Jézus Szíve nagykilencedet, és a szülõk közül többen részt vesznek gyermekükkel az imakilenceden. Jó érzés tapasztalni, hogy itt a jó palócok földjén kibontakozóban van a nõi szerzetesrendek iránti érdeklõdés. Jelenleg egykori tanítványaim közül hárman is készülnek erre a szép hivatásra. Ugyanilyen jó érzés tudni, hogy az utóbbi idõben környékünkrõl örvendetes módon emelkedett a papi hivatások száma. De mindennél nagyobb öröm és jó érzés egy papnak a súlyos betegek vagy idõs emberek felkészítése a nagy útra. Kezdettõl fogva elsõdleges és megkülönböztetett feladatomnak tartottam a betegek szentségének kiszolgálását, hogy a rám bízott hívek közül lehetõleg senki sem távozzék felkészületlenül a jó Istennel való nagy találkozásra. - És mi az, ami leginkább elszomorítja a papot? - Mindig szomorúsággal tölt el, ha azt látom, hogy a templomban kötött és szépen induló házasságok idõvel zátonyra futnak, vagy válságba kerülnek. A pap dolga lelki segítséget nyújtani az elváltaknak is. - Péter atya nevéhez fûzõdik a Rita-búcsúk szervezése tájainkon. Honnan ered a Rita-tisztelet? - Gimnazistaként, kispapként is gyakran megfordultam Balassagyarmaton a plébániatemplomban. Ott fogott meg a lehetetlen helyzetek szentjének képe. Évekkel késõbb volt egy súlyos autóbalesetem, amelybõl, hála istennek, teljesen felépültem, köszönhetõen az akkori, csábi híveim kitartó és buzgó imájának is Szent Ritához. Akkor megfogadtam, hogy életem végéig terjeszteni fogom a Szent Ritatiszteletet, és nevenapján, május 22-én búcsút szervezek tisztelõi és égi közbenjárását kérõi számára. B.Gy.

2011. augusztus

A ZARÁNDOKLAT A zarándoklat õsi vallási jelenség, mely mély valláspszichológiai szükségletekbõl táplálkozik. Szent helyek vallásos indíttatású meglátogatása minden vallásban elterjedt azon meggyõzõdés alapján, hogy az istenség bizonyos helyeken jobban megközelíthetõ. A zsidók jeruzsálemi zarándokútjainak mintájára a korai középkortól a keresztények is elkezdték felkeresni a szent helyeket. A 15. századig ezeknek az utaknak zömében a Szentföld volt a célja. Az utakról szóló beszámolókat többen feljegyezték az utókor számára. A középkorban a keresztény zarándoklat a hit bizonyítását szolgálta, hiszen a zarándokhelyek gyakran messze voltak, az oda vezetõ út fárasztó és olykor veszélyes is volt. Ezért nagy jelentõsége volt annak a fogadalomnak, hogy egy bizonyos határidõn belül valaki zarándokútra kerekedik. A hatásosság érdekében barátok jelenlétében, hangosan szólva, térdre ereszkedve és az égbe emelt karokkal került sor erre a fogadalomtételre. Érdekesség, hogy a késõ középkorban nem feltétlenül kellett személyesen részt venni egy-egy zarándoklaton: elõfordult az is, hogy pénzért küldtek maguk helyett (hivatásos) zarándokokat a vezeklésre ítélt emberek. Elõbbiek aztán zarándokérmékkel bizonyították, hogy valóban elérték a célt. Ezeket azonban gyakran hamisították. Az úton lévõk elszállásolása az irgalmasság gyakorlásának része volt, és ennek köszönhetõen a szállásadó is részesülhetett a zarándokút áldásában. A 11-13. században azonban kolostorok és különbözõ kegyes alapítványok tartottak fenn szálláshelyeket a fõ zarándokutak mentén. Mi is az a különleges vallási ok, ami miatt a hívõ ember zarándokolni kezd? A keresztény zarándoklatok célja a vezeklés, a lelki megtisztulás, a valamilyen betegségbõl való gyógyulás vagy a bizonyos ügyért történõ imádkozás, de ide sorolhatjuk a gyónás szándékát, a megtérés vágyát, az elveszett hit visszatérésének óhaját, a saját tanúságtétel megszilárdításának kívánságát, fogadalom teljesítését, az isteni segítség kérését, ill. a szentek különös tiszteletét. A célponttól függetlenül minden zarándoklat annak a zarándok állapotnak a kifejezése, amelyben a keresztény ezen a világon van, mert még nem találta meg maradandó hazáját. A zarándoklás értéke a hit, a megtérés és az egyházi közösséghez való odafordulás elmélyülésében rejlik, amely a hit helyeinek ilyen közös meglátogatásából bontakozik ki - feltéve, hogy megfelelõ lelkülettel történik. Ezt kifejezetten táplálni kell. Lelkipásztori szempontból is fontos esemény a zarándoklat. Az utóbbi idõben megnövekedett a zarándoklatok száma, de ezek sok esetben nem nevezhetõk igazi zarándoklatnak, hanem csak valamiféle „vallásos turizmusnak“. Mindent meg kell tennünk azért, hogy megfelelõ irányítással ezeket az utakat a hit- és az egyházi élet elmélyítésének szolgálatába állítsuk. Nagy lehetõség ez, hiszen a zarándoklat a megszokott mindennapi élettel való szakítás jelképe és valósága, hiszen a zarándok átmenetileg „meghal“ a mellékes dolgoknak, és elindul a lényeg felé vezetõ úton. A hívek közösségében megtapasztalhatja Isten létét és jelenlétét. A zarándoklat az imádság iskolája, alkalom az Isten szavának meghallására, lehetõség az elmélyedésre és a lelkigyakorlatra. Balga Zoltán, ipolysági káplán

2011. augusztus

Hitélet

Kürtös 15

Nagyboldogasszony és Szent István ünnepére Rendkívüli emberek, sztárok, híresztelések, kalandos helyzetek, borzalmas merényletek, idõjárás okozta károk. Ezeket falja korunk embere az újságokból és a számtalan tévécsatornából. Eközben nem veszi észre, hogy általuk mennyi szenny férkõzik saját és gyermekei lelkébe. A vallásos ember hiteles története a szentek élete. Olyan forgatókönyv az õ életük, amit nem lehet letenni vagy kikapcsolni. S miközben ezeket olvassuk, lassan magunk is jobbak leszünk. Nekünk, keresztényeknek jogunk van arra, hogy szentjeink életébõl „reklámot“ csináljunk, hogy általa higgyen a világ. Minden aktualitást felülmúló „hír“ Nagyboldogasszony és Szent István király évenkénti ünneplése. Az egyház és a nemzet egyaránt ünnepel, és teszi ezt nemcsak udvariasságból, hanem elsõsorban szívbõl. Így emlékezik a jelenben a dicsõ múltra, és remél a szebb jövõben. Istvánnak születését, megkeresztelését, történelmi szerepét, jogalkotói bölcsességét, hadvezéri és államférfiúi erényeit méltán tekinthetjük a keresztény mûvelõdés termékeny, új korszakának, amely kijelölte az utat nemcsak az anyagi javak bõségéhez, hanem egyben a lelki mûveltség eléréséhez. Olyan törvényeket hozott, amelyek a keresztény szellemiségbõl fakadtak. Az egyház törvényeit megtartotta, és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenõen támogatta. 1038. augusztus 15én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszonyszékesegyházban temették el. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté. Ami azonban korunk emberét leginkább kell hogy megindítsa, és a keresztény élet elfogadására bírja az Szent István példás vallásossága és ennek megfelelõ életmódja volt. Ehhez járult családja kimagasló példaadása, amelyet hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre nyújtott. Szent István imádságos király volt. Számára az ima nem ünnepi alkalom, vasárnapi órás program, a nehézségektõl való menekülés, alattvalóknak való látványosság volt. Sokat imádkozott, keresztény módjára szentelte meg a vasárnapot és ünnepeket. Buzgó volt Szûz Mária és a szentek tiszteletében. Sokat böjtölt és vezekelt. Megkérdezhetnénk, mit tegyenek a szülõk a nevelõk vagy azok, akik felelõsek a rábízottakért? Fontos, hogy történelmi értékeinkkel, múltunkkal tisztában legyünk, azt ismerjük, ami abból

használható, a jóra használjuk, ugyanakkor keressük azt az új, aktuális, idõszerû módot, ami a modern élet velejárója, amivel a mai világ embere megszólítható. Új kihívásokra kell választ adni. A keresztény hívõ megítélése szerint az alapkérdés az, milyen az Istennel való kapcsolata, milyen az önmagához való kapcsolata, és ez már mérce ahhoz is, hogy a felebarátjához, a másikhoz, az embertársához hogyan viszonyul. Esetenként hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy „nekem jól menjen, az én családomnak, esetleg az én közösségemnek megfelelõ legyen, a másik már nem érdekel“. Holott kereszténynek lenni, hívõ embernek lenni azt jelenti: ha én támogatom és segítem a másikat, hogy az élete boldogabb legyen, akkor az enyém is boldog lesz, és békességben tudok élni. Ha egymáson sebet ejtettünk, annak gyógyulása idõt és türelmet igényel, míg képes lesz a kiengesztelõdésre. Minden munkaterületünkön, ahol felelõsek vagyunk, megpróbáljuk úgy alakítani fiataljaink életét, hogy felismerjék és szeretetük nyomán magukba építsék az igazi értékeket, ezekre támaszkodva ellen tudjanak állni annak a nyomásnak, amit a modern világ jelent az egyén és a közösség számára is. Kedves Olvasó! Mennyire szükség van ma arra, hogy a sok hamis, gyûlölködõ, irigy, a másikat rágalmazó szó mellett tiszta, nyílt, az örök értékeket megvalló hangok, megnyilatkozások helyet kapjanak! Szent István király alakít, példát, mintát ad, amit szavaival és tetteivel hagyott ránk. Nemcsak szavával, hanem példájával nevelte családját, nemzetét. Istentõl kapott királyi és atyai te-

kintéllyel Intelmekben buzdította fiát. Tanítása nyomán mi is jó keresztények legyünk. Ez segítse a mai szülõket és nevelõket, hogy az ifjúságnak az élet minden területén jó példát mutassanak. A családok ismerjék fel Szent Istvánban, Boldog Gizellában és Szent Imrében a szent család képét, és azt hûségesen kövessék, jóságosak legyenek, és bocsássanak meg egymásnak. Halála elõtt Szent István a Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta népét és annak jövõjét. Az egyház Szûz Mária mennybevétele ünnepének értelmérõl kifejtette, hogy nemcsak azt ünnepeljük, hogy a Boldogságos Szûz teste nem volt alávetve a romlandóságnak, hanem azt is, hogy õ a halál felett diadalt aratott, isteni Fiával legszorosabb kapcsolatban van, és az õ emberi sorsában mindig részesedett. Ezért nekünk is részünk van abban, hogy Szûz Mária gyermekeiként éljünk. Mi lehet a válaszunk? Házasságunkkal, gyermekvállalásunkkal, ifjúságnevelésünkkel, a házasságra való felkészülésünkkel, az Isten és a felebarát szolgálatára szentelt életünkkel alátámasztva bízunk abban, hogy a Gondviselés számunkra is új lehetõségeket kínál, új reményt ad, megújult hitet, új lelkesedést... Augusztusi ünnepléseink során merjünk újra hinni, remélni és szeretni, hogy egyéni és közösségi életünk ne a bukásról, hanem a jóság gyõzelmérõl szóljon. Induljunk hát ünnepelni... Udvariasságból és szívüggyel... Istennel és egymással. Parák József

16 Kürtös

Tö r t é n e l m i e s e m é n y n a p t á r

Augusztus 2. 1945 - Edvard Beneš köztársasági elnök 33. elnöki dekrétumának kiadása, amely a szlovákiai magyarság számára súlyos következményekkel járt. A rendelet automatikusan megfosztotta õket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekrõl, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetõvé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

Augusztus 5. 1914 - Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak. Augusztus 6. 1566 - Az I. Szulejmán szultán vezette török haderõ megkezdi Szigetvár ostromát. Augusztus 10. 955 - Az augsburgi csata (Lech-mezei csata), a kalandozó magyarok vereséget szenvednek I. Ottó német-római császár seregétõl. 1664 - Megkötik a vasvári békét, amely a Török Birodalom és a császár között 1663-ban kirobbant háborút zárja le. A Habsburgok a gyõztes pozíciójuk ellenére feladták az elfoglalt területeiket, és figyelmüket inkább nyugati ügyeik felé fordították. 1804 - II. Ferenc, e néven németrómai császár, I. Ferenc néven felveszi az „Ausztria örökletes császára“ címet is, (e néven magyar király is). A Habsburg Birodalomra ettõl kezdve használják hivatalosan is az Ausztria, vagy Osztrák Császárság elnevezést. Augusztus 13. 1849 - A világosi fegyverletétel - a teljhatalommal felruházott Görgei Artúr aláírta a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt. Ez az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részérõl véres megtorlás következett Haynau rémuralma alatt.

Augusztus 16. 1849 - Az olmützi császári haditörvényszék halálra ítéli Gróf Batthyány Lajost, Magyarország elsõ felelõs miniszterelnökét. Augusztus 17. 1487 - Mátyás király elfoglalja Bécsújhelyet. Augusztus 18. 1780 - Magyar és cseh királyként is trónra lép II. József, a „kalapos király“ 1765 óta német-római császár. Augusztus 19. 1989 - Megkezdõdik Sopronnál a Páneurópai Piknik. A megnyitott határszakaszon tízezernyi NDK-állampolgár menekül át nyugatra, Ausztriába. Augusztus 20. 1083 - I. László király szentté avattatja I. István királyt és Gellért püspököt, ez alkalomból kiengedi börtönébõl Salamont, aki IV. Henrik német-római császárhoz megy Regensburgba. 1968 - A 20-áról 21-ére virradó éjjel megkezdõdik a Varsói Szerzõdés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.

Magyarország születésnapja - Magyarország nemzeti és állami ünnepe - I. István király szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, valamint 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe. Augusztus 22. 1785 - II. József király rendelete megszünteti az örökös jobbágyság intézményét. Augusztus 23. 1849 - Szemere Bertalan miniszterelnök többedmagával Orsovánál elássa a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtõ ládát. Az osztrák császári hatóságok 1853. szeptember 8-án megtalálják, és Bécsbe, majd Budára szállítják e kincseket. Augusztus 24. 1842 - József nádor elhelyezi a pestbudai Széchenyi Lánchíd alapkövét.

2011. augusztus

Augusztus 25. 1690 - A keresztény szigeti országgyûlésen az erdélyi három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) képviselõi Thököly Imrét Erdély fejedelmévé választják. Augusztus 27. 1301 - János kalocsai érsek magyar királlyá koronázza Vencelt (II. Vencel cseh és lengyel király fiát). 1310 - Károly Róbert harmadszori megkoronázása 1916 - Románia csatlakozik az Antanthoz, hadat üzen Magyarországnak, a román haderõ megkezdi Erdély elfoglalását. 1989 - Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopronnál átvágják a „vasfüggönyt“. Augusztus 29. 1521 - Az I. Szulejmán szultán által vezetett török haderõ elfoglalja Nándorfehérvárt.

1526 - „A mohácsi vész“: Az I. Szulejmán szultán vezette török haderõ a mohácsi csatában szétveri a magyar fõsereget, II. Lajos király is elesik. 1541 - I. Szulejmán (Szoliman) szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti Török Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várát. 1686 - A török védõk sikertelenül próbálnak kitörni a Szent Liga által ostromlott Buda várából. Augusztus 30.

1940 - A második bécsi döntés elfogadása, melynek alapján szeptember 5-étõl magyar csapatok megkezdik a viszszacsatolt Észak-Erdély megszállását. A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, benne a Székelyfölddel.

2011. augusztus 25 éve, 1986. augusztus 1-jén hunyt el Montágh Imre magyar logopédus, a beszédtechnika tanára (* 1935). 115 éve, 1896. augusztus 4-én született Lengyel József József Attila-díjas és Kossuth-díjas író; Oldás és kötés címû novellája alapján Jancsó Miklós rendezett filmet, Igézõ c. elbeszélésébõl Szinetár Miklós készített tévéfilmet (†1975). 100 éve, 1911. augusztus 7-én született Bibó István magyar jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, kimagasló demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere, Széchenyi-díjas (†1979). 70 éve, 1941. augusztus 4-én halt meg Babits Mihály költõ, író, irodalomtörténész, mûfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentõs alakja, a Nyugat elsõ nemzedékének tagja (*1883). 30 éve, 1981. augusztus 8-án hunyt el Hajnóczy Péter magyar író (*1942). 555 éve, 1456. augusztus 11-én hunyt el Hunyadi János hadvezér, erdélyi vajda, Magyarország kormányzója, Hunyadi Mátyás apja; nevéhez fûzõdik az 1456-os nándorfehérvári diadal (*1407 körül). 140 éve, 1871. augusztus 11-én született Heltai Jenõ magyar író, költõ, színpadi szerzõ (†1957). 90 éve, 1921. augusztus 13-án született Sarkadi Imre Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író, újságíró (†1961). 200 éve, 1811. augusztus 14-én született C l a r k Á d á m (Adam Clark) skót mérnök, a budapesti Széchenyi Lánchíd építésének vezetõje és a budai Váralagút tervezõje (†1866). 55 éve, 1956 augusztus 14-én hunyt el Bertolt Brecht, német drámaíró, költõ, rendezõ, a 20. századi színház egyik megújítója, a világhírûvé vált Koldusopera szerzõje (*1898). 25 éve, 1986. augusztus 18-án hunyt el Benjámin László magyar költõ, szerkesztõ (*1915). 180 éve, 1831. augusztus 23-án halt meg Kazinczy Ferenc író, költõ; a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (*1759). 85 éve, 1926. augusztus 23-án született Hernádi Gyula, József Attila-díjas és Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró (†2005). 20 éve, 1991. augusztus 23-án halt meg Nemes Nagy Ágnes költõ, mûfordító, esszéíró (*1922).

Évfordulónaptár

Kürtös 17

Babits Mihály Szekszárdon született 1883. november 26-án. Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt, édesanyja Kelemen Auróra. Iskolát Pesten és Pécsett végezte. Amikor elvesztette édesapját, édesanyja visszaköltözött Szekszárdra. Érettségi után a pesti egyetem bölcsészkarán magyar-francia-latin szakos hallgató lett. Négyesy László híres stílusgyakorlat óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsõvel. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Több helyen dolgozott gimnáziumi tanárként. Elsõ mûvei A Holnap címû antológiában jelentek meg. 1909ben jelent meg elsõ kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1911 folyamán jelent meg második kötete (Herceg, hátha megjön a tél is). 1913-ban írja meg elsõ regényét A gólyakalifa címmel. Ebben az évben kezdi el lefordítani Dante Isteni színjátékát olaszról magyarra. Fordításáért az olasz állam kitünteti, megkapja a San Remo-díjat. Egy verse (Játszottam a kezével) megjelenésekor hazafiatlansággal vádolták, s bár a vers sokkal inkább volt háborúellenes, elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, a Recitativ 1916-ban jelent meg. 1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, majd elnöke. 1930ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. A Nyugat fõmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, de csak a Tanácsköztársaság bukásáig. 1921-ben házasodott össze Tanner Ilonával. 1924-ben az esztergomi Elõhegyen vettek nyaralót, ahol a költõ haláláig sokat idõztek. Esztergomi házában több híres írót, költõt, mûvészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogram-falat. A nyaraló ma Babits-múzeumként mûködik. 1927-tõl a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. 1929-tõl lett fõszerkesztõje a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemzõ pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetõfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban jelent meg a Jónás könyve. 1941. augusztus 4-én halt meg.

Kazinczy Ferenc (Érsemlyén, 1759. október 27. - Széphalom [Bányácska], 1831. augusztus 23.): író, költõ, szerkesztõ. 1769-1777 között a sárospataki kollégiumban tanult. 1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírája, Zemplén megye tiszteletbeli aljegyzõje, majd Kassán telepedett le. 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt megalapította Kassán a Magyar Museumot; Batsányi átírta Kazinczy Ferenc tervezett elõszavát, ezért irodalmi hármas szövetségük felbomlott. 1790-ben Orpheus címmel maga adott ki folyóiratot. Vádlottja lett a Martinovics-pernek, 1794. december 14-én Regmecen õrizetbe vették, 1795. május 16-án halálra ítélték; május 29-én királyi rendelettel kegyelmet kapott; ez bizonytalan ideig tartó várfogságot jelentett. Szeptember 26-án elszállították Budáról; 1795-tõl 1801-ig Spielbergben, Kufsteinben, Munkácson raboskodott. Fogsága idején is szüntelenül olvasott, írt, fõként fordításain dolgozott. Szabadulása után otthon élt, 1804. november 16-án házasságot kötött Török Sophie-val. 1806. június 10-én Széphalomra költözött, önállóan gazdálkodott. Fõ törekvése a magyar stílus megújítása, a költõk nyelvi törvényhozó szerepének hangsúlyozása volt. Újításai és bírálatai, erõszakolt neologizmusai kihívták írótársai nagy részének haragját. 1811-ben Tövisek és virágok (Sárospatak) címû kötetével és Vitkovics Mihály barátomhoz címû verses levelével új lendületet adott a nyelvújítási harcnak. 1828-tól részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság elõkészítõ munkálataiban; számítása ellenére nem választották titkárrá; 1830-ban a történettudományi osztály tagja. A kolerajárvány áldozata lett. Szerk.

Oktatás

18 Kürtös

2011. augusztus

Mizújs a Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában? avagy Így telt a 2010/2011 -es tanév Rövid összefoglaló iskolánkról, ahol mindig történik valami: Szeptember - megjöttünk a suliba, ünnepélyes iskolamegnyitó rövid kultúrmûsorral Október - Nagy Richárd szavalóversenyen vett részt Magyarországon, Dejtáron - Szabó Laura, Volkovics Péter és Slezák Ferenc lövészversenyen mérték össze tudásukat a járás fiataljaival - Pásztor Erik, Zsigmond Gergely és Nagy Dávid Nyitrán mutatták be makettjeiket nemzetközi versenyen November - Szabó Laura, Nászaly Nóra, Fekete Dániel és Belá Ramóna Rimaszombatban vetélkedtek ügyességben és okosságban - megtartottuk szokásos diáknapunkat, amikor is a kilencedikesek egy teljes napra átvették a hatalmat iskolánkban (tréfás vetélkedõk, kézmûves-foglalkozások, sportversenyek alapozták meg a jó hangulatot) - jó lövõink kétszer is megmérettettek, majd továbbjutottak a kerületi döntõbe December - a kerületi lövészversenyen Szabó Laura 2. helyezést ért el Brezno városában - a kosarasok átruccantak Magyarországra, Magyarnándorba egy kis sportversenyre - karácsonyi mûsort adtunk diáktársainknak és szüleinknek

Január - pytagoriáda - vagyis matekverseny Szilvási Bianka, Vámos Beatrix és Novák László részvételével - Fekete Dániel, Nagy Dominik és Volkovics Péter Nagykürtösön asztaliteniszeztek - és megkaptuk a félévi bizonyítványainkat is (ki örömmel, ki szomorkásan vette kézhez)

Február - jövendõbeli kis elsõseinknek ünnepélyes kultúrmûsorral és ajándékokkal kedveskedtünk - földrajz olimpia - Szilvási Bianka, Nagy Richárd és Kelemen Attila, s a két fiú tovább is jutott a kerületi döntõbe - Zolczer Melánia „szép magyar beszédével“ a területi fordulón Losoncon 1. helyezett lett - láttunk egy LILIPUTI SHOW-t is, ahol nem az elsõseink voltak a legkisebbek, hanem a 62 cm-es artista hölgy - a 7. és 8. osztály tanulói elmentek síelni, vagyis megpróbálták elsajátítani ezt a sportot kisebb-nagyobb sikerrel

Március - Zolczer Melánia újfent szépen beszélt magyarul a kerületi döntõben, s újra 1. helyezett lett (az országos döntõn betegség miatt nem vett részt) - jelmezbál - a várva várt buli!!! A sok fantáziadús jelmeznek, a sok tomboladíjnak és a jó zenének köszönhetõen remekül szórakoztunk a hely kultúrházban - a kilencedikesek tudását mérték le a „Testovanie 9“ elnevezésû állami felmérésen - „Poznaj slovenskú reè“ Losonc Nagy Ádám képviselte iskolánkat - a Tompa Mihály-szavalóversenyen nagyon sok diáktársunk vett részt, az országos döntõbe közülük csak Zolczer Melánia jutott be - ABBA koncert - egy kis könnyed szórakozás néhány ABBA-feldolgozás meghallgatásával - megemlékeztünk március 15-rõl - rendeztünk egy kis focitornát is, ahol megmérkõzött velünk Ipolybalog, Hrušov és Nagycsalomja focicsapata - az Ifjú Szivek is hozott nekünk egy káprázatos néptánccsokrot Április - matek olimpia Nagykürtösön, ahol helyezést értek el: Novák Bernadett, Szabó Laura, Oroszlány Enikõ és Kelemen Attila

- Novák Bernadett, Belá Ramóna és Novák László az ipolysági területi hittan olimpián megmutatták felkészültségüket a bibliából - a Föld napja alkalmából a vadászok kezdeményezésére túrát szerveztünk a Csali-völgybe Május - a Katedra folyóirat által megszervezett matematikaversenyben Nagy Richárd és Novák László jutottak el az országos döntõre, a környezetvédelmi versenyben pedig Novák Bernadett, Belá Ramóna és Halkó Emõke voltak döntõsök - The International Environmental Children ´s Drawing Contest nemzetközi japán rajzversenyre beküldtük tanulóink munkáit (immár 3 éve bekapcsolódunk ebbe a versenybe) - kerek 10 éve, hogy Balassi-emlékplakettel ajándékozzák meg iskolánk legkiválóbb tanulóját, legjobb pedagógusát és legsegítõkészebb szülõjét Június - megünnepeltük a nemzetközi gyereknapot sok-sok játékkal - két PowerPoint-os bemutatót vittek iskolatársaink - Csáki Barbara, Gömöry Eszter és Nagy Richárd a „Szivárvány“ versenyre - Kázmér Natáliát és Híves Csongort meghívták a budapesti Szabó Ervin Könyvtárba a nemzetközi Janikovszky Éva mesepályázatra, ahol a több száz pályázó közül a legjobbak közé jutottak

- ez a hónap az osztálykirándulások ideje, amit alig várunk - 4. osztályos tanulóink Párkányban úszótanfolyamon vettek részt - június utolsó napján nemcsak bizonyítványosztás volt, hanem kilencedikeseink is méltóképpen elbúcsúztak iskolánktól Mgr. Gyurász Szilvia, igazgatóhelyettes Mgr. Cseri Hajnalka, pedagógus

2011. augusztus

N Y Á RV É G E

Szabadidõ

A K E RT E K B E N

A nyár utolsó hónapjában érik a legtöbbféle termény, zöldségek, gyümölcsök, korai csemegeszõlõ, nyílnak a virágok, tehát van tennivaló bõségesen mindenki számára. A zöldségfélék közül most kell felszedni a vöröshagymát, amelyet egy-két napig hagyjunk a napon szikkadni, mielõtt eltennénk téli felhasználásra. Sokféle savanyítani való zöldség szedhetõ ilyenkor a kertbõl: uborka, zöld paradicsom, apró cukkini, kis dinnye, paprika, amelyek házi fûszernövényekkel jól ízesített savanyító lében gyorsan megérnek, és egész télen ellátják a családot. A gyümölcsök közül most érik az õszi almák zöme, az õszi körték, az õszibarackok és a ringlók; ezeket lehetõleg kora reggel vagy az esti órákban szedjük le a fáról, és azonnal vigyük hûvös, szellõs helyre, tegyük háztartási hûtõszekrénybe, ahol 8-10 napig károsodás nélkül eltarthatóak maradnak. A szõlõfürtöket ne tessék idõ elõtt leszüretelni, mert ez nem utóérõ gyümölcs, és az éretlenül leszedett bogyók savanyúak maradnak. Érdemes tudni: a fürt vállán levõ bogyók érnek be legkorábban, és a fürt csúcsán levõk legkésõbb, tehát a fürt akkor érett, amikor a hegyén levõ bogyók is édesek lesznek. Ne feledjük a letermett málnavesszõket tõbõl lemetszeni. Ezek augusztusban már teljesen szárazak, és az eltávolításuk azért fontos, mert gyakran fertõzöttek gombabetegséggel vagy rovarkártétellel, másrészt pedig az eltávolításukkal helyet biztosítunk a most fejlõdõ friss, a jövõ évben termõ hajtások számára. Csonk ne maradjon a talaj felszíne felett, mert ezen rendszerint taplógomba telepszik meg, és ez tönkreteszi a málnatövet. A gyomok ebben az idõszakban is gyorsan növekednek, és most érlelik be a magjaikat, tehát érdemes nagy gondot fordítani az irtásukra kapálással vagy gyomlálással. Most van az ideje a komposzt átkeverésének is. A tavasz óta összerakott komposzthalom vagy komposztláda tartalmát alaposan szellõztessük át, hogy a nehezebben korhadó, több oxigént igénylõ szerves anyagok is kezdjenek elbomlani, majd a félig már érett komposztot rakjuk össze, szükség esetén öntözzük meg, és keverjünk hozzá kevés nitrogéntartalmú mûtrágyát, amely meggyorsítja a komposztérés folyamatát. Augusztus a szamóca telepítésének az optimális ideje. Az idõsebb szamócaágyásból kapával vagy ültetõ ásóval könnyen ki lehet emelni a gyökeres palántákat. Az új szamócaágyás talaját igen gondosan kell elõkészíteni: elõször a gyomoktól szabadítsuk meg a területet, azután érett istállótrágyával vagy komposzttal és káli-, illetve foszfáttartalmú mûtrágyával javítsuk fel a földet, majd ássuk fel a talajt, amelyet még gondosan el is kell gereblyézni úgy, hogy a talaj felsõ rétege apró morzsás legyen. A szamócapalánták gyökérzetét kissé vissza kell vágni, és az alsó leveleket, valamint az inda maradványait el kell távolítani. Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a palánták a földben se magasabban, se mélyebben ne álljanak, mint ahogy az eredeti helyükön voltak! Ezután alapos beöntözéssel fejezzük be a telepítés munkálatait. Most kell vetni a kétnyári virágok magját. Ezek abban különböznek az egynyári rokonaiktól, hogy a nyár végén kikelnek, megerõsödnek, áttelelnek, de magot csak a következõ év nyarán érlelnek. Közöttük most a legdivatosabb az árvácska, amely fehértõl a mélyvörösig és kéktõl a sárgáig minden színben díszlik. Ha a magját most vetik el, akkor a palántáit októberben lehet elültetni; még az õsz folyamán nyitnak néhány virágot, a szabadban zavartalanul áttelelnek, és tavasztól a nyár derekáig folyamatosan és nagyon dekoratívan virágoznak. Igen értékes kétnyári virág a százszorszép, a nefelejcs, a sárga viola. Mi az oka a fák gyakori mézgásodásának, és hogyan lehet ezt kezelni? A mézgásodást igen sokféle indítékra (és ezek kombinációjára) lehet visszavezetni. Gyakori ok a téli fagykárosodás, amelynek következtében a fagyrepedés szélén, a fagysebeken türemkednek ki a mézgacseppek. Elõidézheti a mézgásodást a helytelen metszés, az állandóan nyirkos, hideg talaj, a fényhiányos termõhely, a sok vagy kevés víz, bizonyos betegségek (monília, vírusok, levélfodrosodás stb.) elterjedése és a jégverés is. A mézgásodás mértékét csökkenteni lehet a nyári, nyárvégi metszéssel, mert ekkor a sebek gyorsabban bezárulnak, és kisebb a fertõzések lehetõsége. Tüneti kezelésként a mézgacseppeket el kell távolítani, az alattuk levõ elhalt szövetet éles késsel ki kell vágni, és a sebeket alaposan be kell kenni sebbalzsammal. Feldolgozta: -ber-

Kürtös 19

Graffitielméncségek Napjainkban virágkorát élik a graffitik, azaz a falfirkák. Meglepõen sok elmés megállapítást, meghökkentõ igazságot, mi több, frappáns bölcsességet is tartalmaznak a falfirkák. Hogy mennyire így igaz, szemezgessünk az alábbiakban közreadott graffiti-elméncségekbõl. * A graffiti azoknak való, akik nem tudnak könyvet írni. * Hogy valaki lehess, ne próbálj valakinek látszani. * Csak a jövõ biztos. A múlt állandóan változik. * Barátok: olyan emberek, akik jól ismernek, és mégis szeretnek. * Az infláció az, amikor a pénz még beszél, de olyan bocsánatkérõ hangon. * Európa elõszobájában hamarosan többen lesznek, mint a szobában. * Az együttérzõ ember sohasem gazdag, a gazdag ember sohasem együttérzõ. * Láttam a jövõt. Éppen javítják. * Jöttem, láttam, és most nem gyõzök bocsánatot kérni. * Én most reinkarnációs tanfolyamra járok. Kicsit drága, de hát egyszer élünk! * Ne vedd túl komolyan az életet! Úgyse kerülsz ki belõle élve. * Harmincéves korában mindenki azt hiszi, hogy õ soha nem lesz hatvanéves. Sokan jól is hiszik. * Remélem, leszünk olyan öregek, mint amilyennek látszunk. * Élvezd az életet, amíg öreg vagy. * Ha az emberek néha meghallgatnák magukat, kevesebbet fecsegnének. * A növényektõl türelmet, az állatoktól emberséget tanulunk! * Mit is hazudjak, hogy higgyél nekem. * Senki sem lehet tökéletes. Belõlem is hiányzik a hiba. Összegyûjtötte és válogatta: B.Gy.

Hirdetés - Felhívás

20 Kürtös

XII. ŐSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenye A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2011. október 2-án vasárnap, Ipolynyéken rendezi meg a XII. ÕSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét. A helyezettek a Duna Televízió Kívánságkosár címû mûsorában szerepelhetnek. A nótaénekesek versenyébe 2011. szeptember 1-jéig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felsõ korhatár nincs. A versenybe 2 magyar nótával - hallgató, csárdás - jelentkezhetnek írásban nevük, lakcímük, telefonszámuk (e-mail címük) és a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya címén: Oblastný výbor Csemadoku 991 28 Vinica, Cesta slobody 457 A borítékra írják rá: „ÕSZIRÓZSA“ . Az érdeklõdõk bõvebb tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 vagy 0907 84 22 67. A jelentkezõknek részletes információt küldünk.

Nehezen boldogulsz a leckével? S e g í ts é g ke l l a ta n u l á s h o z ? M e g o l d j u k ! H í vd a 0908 826 379 - es számot! Ko r re pe tá l á s é s e g y ü t t - ta n u l á s s ze p t e m b e r t ő l a l a p - é s középiskolások részére is. Úgy érzi, elveszik a munkában? Mi segítünk, hogy otthona, lakása, udvara tisztább és rendezett legyen. Szolgáltatásaink: - ablakmosás - kárpittisztítás - szõnyegtisztítás - porszívózás - felmosás - mosás - vasalás - bevásárlás - fûnyírás - sövényvágás - rendezvények elõtti és utáni takarítás - lépcsõházak takarítása - irodák, üzlethelyiségek takarítása Érdeklődni lehet a: 0907 66 80 28-as telefonszámon!

Ingyenes esküvõ és re n d e z v é n y szervezés Ha esküvõre készül, de nincs ideje szervezkedni? Nem ismeri a megbízható szolgáltatókat? Hívjon minket! Okleveles esküvõszervezõ csapat várja Önt! Elérhetõségek! 0908 13 87 64

2011. augusztus

A Csemadok társadalmi és kulturális szervezet. Területi választmányunk mindkét célnak igyekszik megfelelni. Kulturális rendezvényeket szervez, közéleti havilapot ad ki, koordinálja és segíti az alapszervezetek munkáját. Saját bevételi forrása nincs, anyagi lehetõségei a pályázati támogatásoktól függnek. Tevékenységünket olyan kulturális rendezvények megszervezésére összpontosítjuk, melyeket regionális vagy országos szempontból is fontosnak tartunk (Mikszáth-, Balassi-, Madách-napok, Tompa Mihály-szavalóverseny, Juniális, Õszirózsa…). Figyelemmel kísérjük a fontosabb társadalmi, iskolaügyi, kulturális és más közéleti eseményeket, ezeket havilapunkban közzétesszük. Célunk olyan információk magyar nyelven való eljuttatása olvasóinkhoz, amelyeket más sajtóban vagy hírközlõ eszközökben általában nem találnak meg. A Kürtös havilapot 2003 decemberétõl adjuk ki mint egyedüli magyar sajtóterméket járásunk területén. A kiadás támogatás nélkül nem tartható fenn. Az idén pályázatainkra a tavalyi összeg felét sem kaptuk. Támogatás nélkül maradt a Kürtös havilap és az Őszirózsa - magyarnótaénekesek XII. országos versenye. A fenti okoknál fogva kéréssel fordulunk minden kultúraszerető polgárhoz, intézményhez és vállalkozóhoz, lehetőségeik szerint adományaikkal támogassák szervezetünket, hogy idei rendezvényeinket maradéktalanul meg tudjuk valósítani, lapunkat továbbra is folyamatosan kiadhassuk. Segítségükkel fenntarthatóbbá és tartalmasabbá tehetjük köz- és kulturális életünket. A támogatás lehet általános vagy célirányos (Kürtös, Őszirózsa stb.), pénzbeli vagy más formában. A támogatók nevét, amennyiben hozzájárulnak, lapunkban leközöljük. Bankszámlánk: 2335402/0200 Köszönjük, ha igyekezetünket támogatásra méltónak találják. A Csemadok NTV elnöksége

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.