Hivatali Tájékoztató. Tartalom. I. évfolyam évi 4-5. szám

Hivatali Tájékoztató I. évfolyam – 2011. évi 4-5. szám

Tartalom Bevezető ................................................................................................................... 2 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói............................ 3 Az önkormányzat által nyújtott támogatások új versenyjogi eljárási szabályai ...............................3 Módosult a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ....................................................................5 Tájékoztató a belső ellenőrök, költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői továbbképzéséről ...................................................................................................................................................7 Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011. szeptember 1. napjától hatályos módosításáról....................................................................................... 10 Jegyző változás..................................................................................................................................................... 12

Hatósági Főosztály tájékoztatói............................................................................ 13 A Ket. novella II. által bevezetett néhány fontosabb változás (4. rész) ............................................. 13 Új Széchenyi Terv – Tájékoztató az önkormányzatok számára ........................................................... 19

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói ............................................... 33 A közigazgatási és ügykezelői alapvizsga új szabályai ........................................................................... 33 Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga változásairól ............................................................................. 36 Tájékoztató a járások kialakításáról ............................................................................................................... 37 Az adatvédelmi biztos álláspontja a közszféra munkavállalóinak adatairól ................................... 38

Oktatási Főosztály tájékoztatói............................................................................. 40 6741 Szeged, Rákóczi tér 1.

Tájékoztató a Főosztály munkájáról.............................................................................................................. 40 Tájékoztató a 2011/2012. tanév október-novemberi érettségi vizsgáira történő jelentkezésről42

Belső Ellenőrzési Osztály tájékoztatói ................................................................... 47

www.csmkh.hu

A Belső Ellenőrzési Osztályról röviden ......................................................................................................... 47

[email protected]

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói ................................................................... 48

Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601

Tájékoztató a működési engedélyezési eljárásokról............................................................................... 48 Állásfoglalások jogértelmezési kérdésekben............................................................................................. 48 Mi mennyi 2011-ben?......................................................................................................................................... 53

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói ......... 59 A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott

Tájékoztató az Igazgatóság működéséről................................................................................................... 59

Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv tájékoztatói ........................................ 62 Tájékoztató a Szakigazgatási Szerv működéséről .................................................................................... 62

Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési Főosztály

Munkaügyi Központ tájékoztatói .......................................................................... 67

A szerkesztésben közreműködik: Dr. Lőrincsik Péter [email protected] 62/562-656

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói ................................................................. 74

Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye – 2011. június)............................................................ 67 Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye – 2011. július) ............................................................. 71 Egyes közlekedési tárgyú rendeletek változásai....................................................................................... 74 A központi bírság nyilvántartó rendszer indulása.................................................................................... 76 Változások a reklámtáblák közút melletti elhelyezésében ................................................................... 76 A „Szuperbringa program”-ról ........................................................................................................................ 77

Bevezető

Bevezető Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is kiemelt témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót teszünk közzé az önkormányzat által nyújtott támogatások új versenyjogi eljárási szabályairól, a szociális törvény fontosabb módosult szabályairól. Folytatjuk a Tájékoztatónk 1. számában megkezdett Ket.-változások ismertetését a jogalkalmazás segítése érdekében. Közzétesszük az Új Széchenyi Terv keretében kiírásra kerülő pályázatok rövid leírását. Felhívjuk a figyelmet a közigazgatási alapvizsga, szakvizsga, valamint az ügykezelői vizsga új szabályaira. Tájékoztatót készítettünk az adatvédelmi biztos sajtóközleménye alapján a közszféra munkavállalóinak adatai nyilvánosságáról. Felhívjuk a figyelmet az őszi érettségi vizsgákra történő jelentkezések rendjére. Új sorozatunk keretében minden Tájékoztatóban bemutatjuk a Kormányhivatal törzshivatalának egy belső szervezeti egységét, valamint két szakigazgatási szervét. Közzétesszük a 2011. évre vonatkozó, jogszabályok által meghatározott pénzügyi keretszámokat, melyek a mindennapi életben is hasznos segítséget nyújthatnak. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerő-piac 2011. június és július havi fontosabb adatait. Felhívjuk a figyelmet az egyes közlekedési tárgyú rendeletek módosulására. Ismertetjük a reklámtáblák közút melletti elhelyezésének új szabályait. Tájékoztatót teszünk közzé a „Szuperbringa programról”.

Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segítik tevékenységét.

Szeged, 2011. szeptember 5. B. Nagy László kormánymegbízott

Hivatali Tájékoztató

2

2011. évi 4-5. szám

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói AZ

ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK ÚJ VERSENYJOGI ELJÁRÁSI

SZABÁLYAI Készítette: Dr. Semperger Zsolt

Idén március óta új eljárási rend biztosítja, hogy az állam és az önkormányzatok által nyújtott támogatások megfeleljenek a gazdasági verseny torzítását tiltó uniós szabályozásnak. Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) meghatározza a támogatást nyújtók bejelentési kötelezettségeit, valamint a támogatások versenyjogi szempontú vizsgálatának kereteit, emellett pedig régiónként megszabja a megengedett legnagyobb támogatási intenzitást is. Az új előírások 2011. március 23-án léptek hatályba. Egyúttal hatályát vesztette a területet eddig szabályozó 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet. A Rendelet célja biztosítani a hazai eljárási kereteket az Unió állami támogatásokkal kapcsolatos versenyjogi szabályozásához, melynek célja, hogy a versenyszféra szereplői számára egyenlő feltételeket biztosítson, és az egyes vállalkozások állami támogatások révén ne szerezhessenek tisztességtelen előnyt. A Rendeletben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben, ha a támogatás az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSz) 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, tehát a következő feltételek egyszerre teljesülnek:  állami forrásból (önkormányzati forrásokat is beleértve) származik a támogatás;  vállalkozás a kedvezményezett (beleértve a civil szervezetek gazdasági tevékenységéhez nyújtott támogatást is);  előnyt jelent a kedvezményezett számára, amelyet a piacon egyébként nem érhetne el;  szelektív az intézkedés, azaz nem terjed ki a gazdaság minden szereplőjére, csak pl. egy gazdasági ágazat vagy adott vállalkozások számára jelent gazdasági előnyt;  a kedvezményezett vállalkozás olyan piacon működik, amelyen a vállalkozások között verseny van (vagy lehetne);  a tagállamok közti kereskedelemre hatást gyakorol a támogatás. Nem kell alkalmazni a Rendeletet az állami támogatásnak nem minősülő intézkedések esetén, azaz ha a fenti feltételek nem teljesülnek, például a következő esetekben:  általános intézkedés, amely tehát az adott önkormányzat egész illetékességi területére vonatkozik, és minden vállalkozás, amely az előírt feltételeknek eleget tesz, automatikusan részese lesz az intézkedésnek;  szociális támogatások magánszemélyek, fogyasztók részére;  tömegsport és utánpótlás-nevelés támogatása;  ingatlanértékesítés piaci áron, nyílt pályázat vagy független értékbecslés alapján;  egyes (Vidékfejlesztési Minisztériumhoz bejelentendő) mezőgazdasági támogatások esetében.


3

2011. évi 4-5. szám


A Rendelet szabályozza:  a támogatási tervezet kötelező tartalmi elemeit;  a támogatásokra vonatkozó néhány korlátozást;  a támogatást nyújtó bejelentési kötelezettségét;  a Rendelet 1. § (3) bekezdése alapján a miniszter feladatait ellátó Támogatásokat Vizsgáló Iroda (a továbbiakban TVI) eljárására vonatkozó rendelkezéseket;  a pénzügyi válság miatt nyújtandó átmeneti támogatások szabályait. Ha az önkormányzat által nyújtani kívánt támogatás a Rendelet hatálya alá tartozik, az kétféle kötelezettséget jelent. Egyrészt a támogatási intenzitás (a támogatástartalom és az elszámolható költségek hányadosa) nem haladhatja meg az adott régióra vonatkozó maximumot (amely Csongrád megyében nagy-, közép-, illetve kisvállalkozások esetén 50, 60, illetve 70 %).

Regionális támogatási térkép 2011-től Maximális támogatási intenzitás nagyvállalkozások esetében:

30 %

40 % 50 %

50 % 10 % 50 % 30 % 50 % Kivéve: szállítási

Másrészt pedig a támogatónak Középvállalk.: +10 százalékpont ágazat és Kisvállalk.: +20 százalékpont nagyberuházások kezdeményeznie kell a (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályaként működő) TVI eljárását. Az eljárás célja az, hogy Magyarországon sem jogellenes (be nem jelentett), sem tiltott (az uniós szabályokkal nem összeegyeztethető) állami támogatás nyújtására ne kerüljön sor. A TVI-hez a támogatást nyújtó köteles bejelenteni minden, a Rendelet hatálya alá tartozó támogatási tervezetet (jogszabályt, pályázati felhívást, egyedi támogatást), annak életbe lépését, illetve kiírását legalább 30 nappal megelőzően. A TVI alapesetben a támogatás alapjául szolgáló jogszabállyal való összevetés után vagy felhívja a kiírót a tervezet módosítására, vagy jóváhagyó levelet állít ki. Ha a TVI azt állapítja meg, hogy a bejelentett tervezet alapján nyújtandó támogatás nem minősül állami (önkormányzati) támogatásnak, erről 30 napon belül értesíti a támogatást nyújtó szervet. Ha a támogatás a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vagy a csoportmentességre vonatkozó szabályok alá tartozik, erről szintén 30 napon belül értesítést küld. (De minimis, azaz csekély összegű támogatás: a támogatást nyújtó által vagy törvény által ilyennek minősített, állami vagy önkormányzati forrásból nyújtott támogatás, amely az adott támogatott esetében 3 egymást követő év alatt – az általa kapott többi de minimis támogatással együtt – összesen nem haladja meg a 200.000 eurónak – közúti szállító ágazatban a 100.000 eurónak – megfelelő forintösszeget.) Ha a nyújtandó támogatás állami (önkormányzati) támogatásnak minősül, akkor a tervezet képviselő-testület elé bocsátásával meg kell várni a TVI (de minimis minősítésről, illetve csoportmentességről szóló) állásfoglalását vagy az Európai Bizottság részére történt bejelentésről szóló értesítését.


4

2011. évi 4-5. szám


Az Európai Bizottság részére bejelentendő vagy a Bizottság engedélyét igénylő támogatások csak a Bizottság eljárásának lefolytatását követően léphetnek életbe. A Bizottsággal történő kapcsolattartást a TVI végzi. A fentiek mellett a TVI feladatai körében szakmai segítséget nyújt a támogatást nyújtók részére abban, hogy megtalálják a hatályos uniós jogszabályi környezetnek megfelelő eszközt ahhoz, hogy a hazai támogatási intézkedések elérjék a céljukat. A támogatási intenzitás számításának részleteiről http://tvi.kormany.hu oldal nyújt további információt.

és

az

új

szabályozásról

a

MÓDOSULT A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI XXV. TÖRVÉNY ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI LXV. TÖRVÉNY Készítette: Dr. Emhő Zsuzsanna

A Magyar Közlöny 2011. évi 79. számában került kihirdetésre a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XC. törvény, mely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Hartv.) és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (a továbbiakban: Ötv.) módosította. Tájékoztatónkban a törvénymódosítás fontosabb szabályaira szeretnénk felhívni a figyelmet. A Hartv. értelmező rendelkezéseiben (2. §) lényegesen módosult az adósságrendezésbe nem vonható vagyon köre. A korábbi szabályozásban az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tartoztak ebbe a körbe. Az új szabályozás bővítette ezt a kört, kiterjesztette többek között az olyan feladat ellátásához kapcsolódó vagyonra, melyhez az állam támogatást, hozzájárulást biztosított, a helyi önkormányzati társulások bevételeire, pénzeszközeire, a helyi kisebbségi önkormányzatok bevételeire és pénzeszközeire. Ide tartozik még a megvalósítás szakaszában álló, pályázaton elnyert kizárólagosan célhoz kötötten felhasználható fejlesztési és működési források önerő- és támogatásrésze, valamint a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése céljából helyi önkormányzat részére juttatott, elkülönítetten kezelt összeg. A módosítás új fogalomként meghatározza az adósságrendezésbe vonható bevétel fogalmát, és meghatározza a reorganizációs hitel tartalmi ismérveit. Az adósságrendezési eljárás megindításának esetei nem változtak, azzal a kivétellel, hogy az adósságrendezési eljárásról a képviselő-testületnek döntést kell hoznia, a polgármester önállóan nem kezdeményezheti azt. (5. § (2) bekezdés) Képviselő-testületi döntés hiányában a bíróság az adósságrendezési eljárás megindítására irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (8. § c) pont) 500.000,- Ft-ra megemelkedett a bíróság által a polgármesterre vagy a képviselő-testületi ülés levezetésére megválasztott levezető elnökre kiróható pénzbírság. (5. § (4) bekezdés)


5

2011. évi 4-5. szám


Az új szabályozás szerint az adósságrendezés megindításának időpontjában az óvadék tárgyából az adósságrendezési eljárás megindításától számított 30 napon belül lehet kielégítést szerezni. (12. § (2) bekezdés) Az adósságrendezési bizottság tagjai felelőssége szélesebb körű, mivel a pénzügyi gondnoknak tájékoztatnia kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, ha a bizottság bármely tagja a kötelezettségét nem teljesíti. (14. § (2) bekezdés) Változott a válságköltségvetésből finanszírozható kiadások köre. Egyrészt módosult a törvény melléklete, másrészt ide tartoznak azok a pénzeszközök, amelyek nem a helyi önkormányzatot, illetve az általa foglalkoztatott költségvetési szervet illeti, illetve a helyi önkormányzatok társulásai, és a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzeszközei. (18. § (2) bekezdés) Fontos módosítás az, hogy az adósságrendezés megindításának időpontját követő 60 nap helyett 90 napon belül kell elfogadnia a képviselő-testületnek a válságköltségvetési rendeletet. (19. § (4) bekezdés) A reorganizácizós program és az egyezségi javaslat tárgyában a képviselő-testület a korábbi szabályokkal szemben nem köteles zárt ülésen, minősített többséggel, név szerinti szavazással dönteni, ezzel egyszerűsödik a döntési mechanizmus. (21. §) 150 napról 180 napra növekedett a reorganizációs program és az egyezségi javaslat elkészítésének időtartama. (22. § (1) bekezdés) A hitelezők és a helyi önkormányzat közötti egyezség megkötésére az eddigi 210 nap helyett 240 nap áll rendelkezésre az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjától. (25. § (5) bekezdés) Módosultak az adósságrendezési eljárásban igényelhető kamattámogatás szabályai is. A miniszter támogató döntéséről ígérvényt állít ki. (20/A. §, 22/A. §). Megváltozott a kamattámogatás mértéke, és meghatározásra került, hogy milyen devizanemekben nyújtható. (34. §) Szabályozásra kerültek az adósságrendezési eljárás időtartama alatti közbeszerzésekkel kapcsolatos kérdések (34/A. §), költségvetési szerv átalakítására, megszűntetésére vonatkozó döntés kihirdetését érintő szabályok (34/B. §), közoktatási intézmények átszervezésére vonatkozó időkorlátok kérdésköre (34/C. §), építtetői fedezetkezelői díj fizetése alóli mentesítés (34/D. §). A módosított Hartv. alapján kell eljárni a törvénymódosítás hatályba lépésekor már folyamatban lévő eljárásokban, minden olyan helyi önkormányzat esetében, amelynek a 2011. évi költségvetési főösszege az 1 milliárd forintot meghaladja és a bíróság a pénzügyi gondnok jelentését végzésével még nem hagyta jóvá. (37. §)


6

2011. évi 4-5. szám


A Hartv. melléklete szabályozza az alapvető lakossági szolgáltatásokat, amely kiegészült többek között kulturális javak gyűjtésével, a települési és megyei könyvtári ellátással, megyei közművelődési feladatokkal, közlevéltári feladatokkal. A Hartv. módosításával egyidejűleg az Ötv. néhány szabálya is módosult. Meghatározásra került a levezető elnök személye, amelyet akkor kell a képviselő-testületnek a tagjai sorából egyszerű többséggel választania, ha a képviselő-testület ülését a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv hívja össze. (12. § (2) bekezdés) Ezzel összefüggésben módosultak a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvek aláírására vonatkozó szabályok. (16. § (3) bekezdés, 17. § (2) bekezdés) Nem kell alkalmazni a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának felső határára vonatkozó szabályt – amely a korrigált saját bevétel – az adósságrendezési eljárás keretében megkötni tervezett egyezség során, ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg. (88. § (4) bekezdés) A törvénymódosítások hatályba lépésének napja 2011. július 13.

TÁJÉKOZTATÓ

A BELSŐ ELLENŐRÖK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK VEZETŐI ÉS GAZDASÁGI

VEZETŐI TOVÁBBKÉPZÉSÉRŐL Készítette: Dr. Neparáczki Nándor

A Magyar Közlöny 2011. augusztus 3-i számában jelent meg a nemzetgazdasági miniszter 28/2011. (VII. 3.) NGM rendelete a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről (a továbbiakban: rendelet). A rendelet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht) 121/D. § és 121/E. §-ban foglalt kötelező továbbképzéshez, valamint a belső ellenőrök nyilvántartásához kapcsolódóan tartalmaz részletszabályokat, így például kijelöli a továbbképzésben résztvevő szervezeteket, meghatározza a jelentkezés határidejét, módját, stb. Jelen tájékoztatóban a teljességre való törekvés igénye nélkül igyekszünk kiemelni a rendelet főbb szabályait, melyekre ezúton kívánjuk a tisztelt jegyző kollegák figyelmét felhívni. I. A költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek továbbképzése A rendelet az Áht. 121/E. § (1)-(2) bekezdése alapján kötelezi a költségvetési szervek vezetőit, illetve az általuk írásban kijelölt vezető állású személyeket és gazdasági vezetőit az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” és az „ÁBPE-továbbképzés II.” kötelező szakmai továbbképzésen való részvételre.


7

2011. évi 4-5. szám


A rendelet a 10. § (2)-(3) bekezdésében határozza meg, hogy a vezetők számára mely évben és milyen gyakorisággal kötelező a továbbképzésen részt venni: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel a gazdasági vezetők számára a gazdasági vezetővé történő kinevezés vagy megbízás évében kötelező, kivéve, ha a vezetői kinevezésre vagy megbízásra az adott év július 1-jét követően került sor. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel a költségvetési szervek vezetői számára a rendelet hatálybalépésének évében, illetve a költségvetési szerv vezetőjévé történő kinevezés vagy megbízás évében kötelező. Amennyiben a vezetői kinevezésre vagy megbízásra az adott év július 1. után kerül sor, az (1) bekezdésben meghatározott kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel a vezetői kinevezést vagy megbízást követő évben kötelező. (4) Az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” szakmai továbbképzésen való részvételt követően, az „ÁBPE-továbbképzés II.” szakmai továbbképzési kötelezettség a továbbképzésre kötelezettet kétévente (naptári évben számolva) terheli.” a) A jelentkezés határideje, a továbbképzés szervezésében részt vevő szervezetek A továbbképzésre kötelezett vezetők a képzési kötelezettség fennállásnak évében február 28-ig jelentkezhetnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézeténél (a továbbiakban: továbbképzésben közreműködő szervezet) az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Módszertani és Képzési Központ (a továbbiakban: Központ) honlapján keresztül. Azon vezetők esetében, akik a február 28-át követő időszakban kerültek kinevezésre, a miniszter lehetőséget biztosít pótjelentkezésre június 30-ig. A pótjelentkezési lehetőség a Kormány és a Központ honlapján kerül közzétételre. b) A továbbképzésért fizetendő díj mértéke A továbbképzésre kötelezettek számára az e-learning tanfolyam ingyenesen vehető igénybe, egyéb esetben díjköteles, amelynek összegét a miniszter által minden év január 15-ig közzétett Éves Továbbképzési Tájékoztató tartalmazza. c) Továbbképzés alóli mentesülés A felnőttképzésről szóló törvénynek megfelelően, a rendelet 10. § (1) bekezdésében foglalt kötelező szakmai továbbképzés – miniszter által jóváhagyott – akkreditált képzési programjában meghatározott előzetes tudásszint-felmérésen legalább 80 %-os eredményt elérő költségvetési szervek vezetői, illetve az általuk írásban kijelölt vezető állású személyek és gazdasági vezetői az adott év vonatkozásában mentesülnek a továbbképzésen való részvétel alól. II. Belső ellenőrök szakmai továbbképzése A belső ellenőröket is kötelezi a rendelet az „ÁBPE-továbbképzés I.” és az „ÁBPEtovábbképzés II”. továbbképzéseken való részvételre. A továbbképzés esedékességét, valamint a gyakoriságát a rendelet az alábbiak szerint szabályozza: „7. § (2) Az „ÁBPE-továbbképzés I.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt az engedélykiadás évét követő évben terheli. A továbbképzés vizsgával zárul.


8

2011. évi 4-5. szám


(3) Az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt az „ÁBPEtovábbképzés I.” sikeres elvégzését követően kétévente (naptári évben számolva) terheli.” a) A jelentkezés határideje, a továbbképzés szervezésében részt vevő szervezetek A jelentkező a kötelező szakmai továbbképzésen való részvételi szándékát az adott képzési kötelezettség fennállásának évében a kötelező szakmai továbbképzésben közreműködő szervezethez történő jelentkezés megküldésével jelzi február 28-ig a Központ honlapján keresztül. Belső ellenőrök esetében a rendelet nem ad lehetőséget pótjelentkezésre. b) A továbbképzésért fizetendő díj mértéke A költségvetési szervnél foglalkoztatott munkajogi vagy közszolgálati jogviszonyban álló továbbképzésre kötelezettek számára az e-learning tanfolyam ingyenesen vehető igénybe, egyéb esetben díjköteles, amelynek összegét az Éves Továbbképzési Tájékoztató tartalmazza. c) Továbbképzés alóli mentesülés A felnőttképzésről szóló törvénynek megfelelően, a rendelet 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelező szakmai továbbképzés – miniszter által jóváhagyott – akkreditált képzési programjában meghatározott előzetes tudásszint-felmérésen legalább 80 %-os eredményt elérő belső ellenőr az adott év vonatkozásában mentesül a továbbképzésen való részvétel és vizsgatételi kötelezettség alól. Az előzetes tudásszint-felmérés díjköteles, melynek mértéke az Éves Továbbképzési Tájékoztatóban kerül meghatározásra. A rendelet a belső ellenőrök esetében lehetővé teszi a továbbképzési kötelezettséggel, valamint az azzal kapcsolatos jelentkezési kötelezettséggel szemben kimentési kérelem előterjesztését. A kimentési kérelem szabályait a rendelet a 8. § (2)-(5) bekezdése az alábbiak szerint tartalmazza: „(2) A kimentési kérelmet a képzési kötelezettség fennállásának évében, december 15-ig lehet benyújtani a miniszternek. A kimentési kérelem tudomásulvételéről a miniszter határozatot hoz, amelyet következő évben mellékelni kell a képzésre történő újbóli jelentkezéshez, annak érdekében, hogy a 7. § (6) bekezdésében meghatározott díjmentesség megállapítható legyen. (3) A belső ellenőr a kimentési kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben pótlólag köteles teljesíteni továbbképzési kötelezettségét. A pótlólag teljesített képzés esetén a belső ellenőr a díjfizetés tekintetében képzésre kötelezettnek minősül. (4) Amennyiben a belső ellenőr nem teljesíti a (3) bekezdés szerint pótlólagos továbbképzési kötelezettségét, számára ezen mulasztással kapcsolatban további kimentés nem adható. (5) A (2) bekezdésben foglalt határozat meghozatalakor a miniszter a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével mérlegelés nélkül dönt.” 2011. évre vonatkozó speciális rendelkezések és határidők A rendelet a 2011. évre vonatkozóan az alábbi speciális szabályokat és határidőket tartalmazza:


9

2011. évi 4-5. szám


„14. § (1) Az „ÁBPE-továbbképzés I.”, illetve az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” kötelező szakmai továbbképzést teljesített képzésre kötelezettek a Központ által 2011-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPEtovábbképzés II.” képzések elvégzésével kiválthatják a 2012-ben esedékes képzési kötelezettségüket. (2) A költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetők esetén 2011-ben a jelentkezési határidő 2011. szeptember 9.” Belső ellenőrök nyilvántartása A rendelet a belső ellenőrök nyilvántartásával összefüggésben felsorolja azokat a dokumentumokat, melyeket a tevékenység folytatásának engedélyezése tárgyában benyújtott kérelemhez kell mellékelni. Szabályozza továbbá az adatváltozás bejelentésének, a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó kérelem előterjesztésének határidejét, valamint a tevékenység engedélyezése iránti eljárásért, illetve a kérelemre történő törlésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét (rendelet 2-6. §).

TÁJÉKOZTATÓ A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY 2011. SZEPTEMBER 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. Pintér Anita

Az alábbiakban az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény által 2011. szeptember 1. napján hatályba léptetett, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szt.) érintő módosításokról kívánjuk tájékoztatni a Tisztelt Jegyző Kollégákat. Az Szt. módosításainak ismertetése során elsősorban a helyi önkormányzati rendeletalkotást érintő változásokra térünk ki. 1./ A lakásfenntartási támogatás 2011. szeptember 1. napjától hatályos, rendszerszerű átalakítására az energiatámogatási rendszerrel kapcsolatos kormányzati változtatások okán kerül sor. A módosítással összefüggésben az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. 2011. szeptember 1-jétől a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal vagy más módon fűtenek. A gáz- és távhőtámogatás helyébe lépő támogatási rendszer egyszerűbb lesz, a jogosultságot biztosító jövedelemhatár emelése pedig lehetővé teszi, hogy a korábbi energiatámogatási rendszer jelenlegi jogosultjai továbbra is kaphassanak támogatást. A lakásfenntartási támogatás és a gáz- és távhőtámogatás integrációja révén egyszerűsödik és egységesebbé válik a lakhatással összefüggő szociális ellátások rendszere. Ugyanakkor az új forma valamennyi lakhatással kapcsolatos kiadásra kiterjed és az eddigiekhez képest a fűtéstámogatás terén szélesebb körben részesülhetnek segítségben azok a rászorulók, akik egyéb fűtési nemeket (pl. fa, szén, villany, palackos gáz, fűtőolaj, stb.) használnak.


10

2011. évi 4-5. szám


Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg. A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egység lesz (Szt. 38. § (2a)-(2c) bekezdések). A támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése érdekében a módosítás előírja, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani (Szt. 38. § (1a) bekezdés). A természetben nyújtott támogatás a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás stb.) számlák kifizetése útján közvetlenül a szolgáltatók felé történik, illetve lehetőség szerint közvetlen a hozzájárulás az adott településre, illetőleg az érintett háztartásra jellemző tüzelőanyag megvásárlásához. A támogatás megosztva is adható: részben készpénz, részben természetbeni támogatás formájában. A módosított szabályozás szerint támogatást elsősorban azokhoz a rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Változást jelent, hogy a törvénymódosítás a jövedelemhatár megemelésével párhuzamosan eltörli a költséghányadot, mint jogosultsági feltételt. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a jogosultság megállapításánál a jövőben nem kell figyelembe venni a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát. Annak érdekében, hogy a támogatás a korábbinál igazságosabb és hatékonyabb legyen, a normatív lakásfenntartási támogatás feltétele lesz a jövedelem mellett a vagyon vizsgálata is. (A helyi lakásfenntartási támogatás szabályozásánál az Szt. nem ír elő ilyen vizsgálatot.) A vagyon mértékének megállapításakor az ingatlant, a járművet és a forgalomképes vagyoni értékű jogot kell figyelembe venni, nem kell azonban beszámítani a kérelmező (jogosult) által lakott ingatlant, az általa lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, valamint a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű értékét. A helyi lakásfenntartási támogatás az Szt. alapján kötelezően szabályozandó támogatási forma. Tekintettel arra, hogy mind az Szt. 38. § (1) bekezdése („a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt… az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás)”, mind az Szt. 38. § (9) bekezdése („a települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét”) kijelentő módban fogalmaz, a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek, eljárási szabályainak és a támogatás összegének önkormányzati rendeletben való szabályozása kötelező rendeletalkotási tárgykör és nem csak rendeletalkotási lehetőség. Mindezt alátámasztja a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 3. § (2) bekezdése is, amely szerint „jogszabály tervezetében a normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni”. Változást jelent a helyi lakásfenntartási támogatás szabályozása körében, hogy amíg az Szt. 38. § (9) bekezdése eddig úgy rendelkezett, hogy „a helyi lakásfenntartási támogatást a


11

2011. évi 4-5. szám


települési önkormányzat a normatív, illetve az (5) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként nyújtja”, addig 2011. szeptember 1. napjától kiegészítő vagy önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatási formát ír elő a szabályozás. A fentiekben ismertetett jogszabályváltozásra tekintettel indokolt a helyi lakásfenntartási támogatások helyi önkormányzati rendeleti szabályozásának felülvizsgálata. Megjegyezni szükséges továbbá, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdése szerinti, a szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzati lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló külön törvényben meghatározott, önálló ellátásként nyújtható helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az önkormányzat rendeletében kell megállapítani. Erre tekintettel javasolt a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések áttekintése. A Kormány 2010-től több alkalommal döntött gázár- és távhőtámogatás jogosultsági határidejének meghosszabbításáról, legutóbbi döntésével 2011. augusztus 31-ig hosszabbította meg a támogatás jogosultsági határidejét. Az ennek helyébe lépő lakásfenntartási támogatás iránti új igényeket azok, akik eddig gáz vagy távhőtámogatásban részesültek, 2011. szeptember 1. napjától a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál nyújthatják be. A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától havonta, illetve a fizetési kötelezettség felmerülésének időpontjában folyósítják. A már megállapított – és jelenleg is folyósított – lakásfenntartási támogatások esetében az új szabályokat a rendes éves felülvizsgálat során kell először alkalmazni. 2./ A korábbi rendelkezésre állási támogatást 2011. január 1. napjától az ún. bérpótló juttatás váltotta fel. A bérpótló juttatás elnevezése 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változik. Az Szt.-t módosító 2011. évi CVI. törvény azonban nem módosította az Szt. 35. § (2) bekezdésében a fogalomhasználatot, így a 35. § (2) bekezdése továbbra is a bérpótló juttatás kifejezést alkalmazza. Erre tekintettel azokon a településeken, ahol a képviselő-testület élt az Szt. 35. § (2) bekezdésében rögzített rendeletalkotási felhatalmazással, a helyi rendeletek módosítása nem szükséges. Megjegyezni kívánjuk, hogy az Szt. 35. § (2) bekezdése – a 2011. évi CVI. törvény 58. § (2) bekezdése alapján – 2012. január 1. napjától hatályon kívül helyezésre kerül. Az Szt.-t érintő és 2012. január 1. napjától hatályos változásokról egy későbbi Hivatali Tájékoztatóban adunk tájékoztatást.

JEGYZŐ VÁLTOZÁS Ruzsa: 2011. augusztus 15. napjától Fődi Anita tölti be a jegyzői tisztséget kinevezés alapján.


12

2011. évi 4-5. szám

Hatósági Főosztály tájékoztatói

Hatósági Főosztály tájékoztatói A KET. NOVELLA II. ÁLTAL BEVEZETETT NÉHÁNY FONTOSABB VÁLTOZÁS (4. RÉSZ) Készítette: Dr. Bereczky Katalin

A határozat tartalma A határozat tartalmára vonatkozóan a Ket. 72. § (1) bekezdése az alábbiakkal egészült ki. 1/ Amennyiben az első fokú döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, mert azt törvény kizárja, tehát a Ket. 109. § (3) bekezdés alapján csak a döntés bírósági felülvizsgálata kérhető, ilyen ügyekben a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy amennyiben az ügyfél a döntés bírósági felülvizsgálatát kéri, "A keresetében foglaltak tárgyaláson történő elbírálására irányuló kérelmét legkésőbb a keresetlevelében terjesztheti elő." Az indokolási részben ezzel összefüggésben tájékoztatni kell arról, hogy: "A keresetében foglaltak tárgyaláson történő elbírálására irányuló kérelmét a Pp. 338. § (2) bekezdése szerint legkésőbb a keresetlevelében kérheti. Ez jogvesztő határidő, elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A keresetlevelében a tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában a bíróság a keresetről tárgyaláson kívül fog döntést hozni." Ennek oka a Polgári Perrendtartás (Pp.) 2011. március 1. napján hatályba lépett módosítása, miszerint: Pp. 338. § (1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. (2) Tárgyalás tartását az ügyfél – a (8) bekezdés b) pontját ide nem értve – a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 2/ A rendelkező résznek – az ügyintézési határidőnek az ügyfélnek vagy egyéb résztvevőnek fel nem róható okból történő túllépése esetén – az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak nem csak az ügyfél részére történő megfizetésre vonatkozó rendelkezést kell tartalmaznia, hanem a központi költségvetés részére történő megfizetésről szóló rendelkezést is (az ügyfél költségmentessége miatt le nem rótt illeték vagy díj a központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést). Az indokolási részben csak az ügyintézési határidő túllépése esetén kell feltüntetni az ügyintézési határidő leteltének a napját, továbbá azt is, ha a határidőt a hatóság az eljárás egyéb részvevőjének (tehát nem csak az ügyfélnek) felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye (72. § (1) bekezdés e) pontja ee) alpontja).


13

2011. évi 4-5. szám


A végzés tartalma: A végzéseknél (Ket. 72. § (2) bekezdés) a „döntés részletes indokolását” szövegrész törlése nem jelenti, hogy ez elmaradhat, mivel a Ket. 72. § (1) e) pontjának ea) alpontja szerint az indokolásnak tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat! Csak az eljárást megszüntető végzésnek kell tartalmaznia: 

  

az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy az ügyintézési határidő túllépése esetén a 33/A. § alkalmazásának van helye az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésére vonatkozó döntést (72. § (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontja) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt (72. § (1) bekezdés d) pontjának dd) alpontja) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt (72. § (1) bekezdés d) pontjának (de) alpontja)

Az egyezség A Ket. 75. § (1) bekezdése szerint, ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, feltéve hogy az a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, b) nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint c) kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére. Az egyezséget jóváhagyó határozat esetén az indokolás mellőzhető! Megszűnt az a korábbi, 2009. október 1. napjától hatályban volt lehetőség, hogy az egyezséget jóváhagyó határozatot annak jogerőre emelkedését követő 1 éven belül, bármely ügyfél kérelmére a hatóság visszavonhatta és az eljárást le kellett folytatnia. A döntések közlése Végzések közlése Változott a végzés-közlési kötelezettség, a Ket. 78. § (2) bekezdése értelmében a végzést azzal kell közölni, akire nézve rendelkezést tartalmaz, valamint azzal, akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti, továbbá jogszabályban meghatározott személlyel vagy szervvel. A hatóság az ügyfél kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy díj felszámítása nélkül köteles kiadni másolatot a vele nem közölt végzésről. (A kivételeket konkrétan megjelöli a Ket.) Tehát már nem kell minden végzést minden ügyféllel közölni!


14

2011. évi 4-5. szám


Új szabály (az ügyfél értesítőt javasolt kiegészíteni): Ket. 78/A. § Az ügyfelet kérelmére a hatóság – a döntés közléséről való gondoskodással egyidejűleg – elektronikus levélben tájékoztatja a) a 39/A. § alapján hozott (kivéve: az adatok zártan kezelését elrendelő), vele nem közölt végzésekről, valamint b) a neki címzett, vele postai vagy hirdetményi úton közlendő döntések szövegéről. Ez utóbbi lehetőség nem helyettesíti a döntés papír alapú példányának postai úton hivatalos iratkénti kézbesítését. Ilyen módon a hatásterületen élő ügyfélnek is lehetősége lesz arra, hogy a vele hirdetményi úton közölt döntések e-mailen való közlését is kérje. Ismét kiemeljük azonban, hogy a döntés szövegének e-mailben való továbbítása nem minősül közlésnek, a közlés joghatásai ehhez nem fűződhetnek. A hatóságokat ehhez kapcsolódóan fokozott felelősség terheli, hogy az ügyfeleket a Ket. 5. §-ának megfelelően tájékoztassa ezekről a körülményekről. Határozatok közlése Nem változott, a határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. (78. § (1) bekezdés) Kivételek a döntések közlésének fenti általános szabályai alól:  

        

a jogutódlás és az új teljesítési határidő megállapításáról hozott végzést minden ügyféllel közölni kell (16. § (6) bekezdés) ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy felügyeleti szerv megállapította, hogy az ügyintézési határidőt az eljáró hatóság jogosulatlanul hosszabbította meg, akkor a hatóságot az illeték vagy díj megfizetésére kötelezi és erről értesíti a kérelmező ügyfelet (33/A. § (4) bekezdés) adatok zártan történő kezelését elrendelő végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni (39/A. § (1) bekezdés) a kizárás tárgyában hozott végzést az összes ügyféllel közölni kell (43. § (2) bekezdés) a döntést kijavító, kiegészítő végzést közölni kell azzal, akivel a kijavított, kiegészített döntést közölték (81/A. § (4) bekezdés, 81/B. § (5) bekezdés) a fellebbezési eljárás során hozott döntést közölni kell azzal, aki fellebbezett, valamint akivel az elsőfokú döntést közölték (105. § (5) bekezdés) az újrafelvételi eljárásban hozott döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték (112. § (6) bekezdés) hivatalbóli vagy fellebbezés alapján történő döntés felülvizsgálat során a döntés módosítása vagy visszavonása esetén a döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték (114. § (1) bekezdés, 103. §) felügyeleti eljárásban hozott döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték (115. § (2) bekezdés) az alkotmánybíróság határozata alapján hozott döntést közölni kell azzal, akivel a magváltoztatott vagy megsemmisített döntést közölték (117. § (1) bekezdés) a költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést a hatóság közli az eljárásban részt vevő azon


15

2011. évi 4-5. szám


hatóságokkal, amelyek eljárása illeték vagy díjfizetési kötelezettség alá esik (159. § (5) bekezdés) Hatósági nyilvántartás A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását az integrált ügyfélszolgálati irodánál bejelenteni. Az integrált ügyfélszolgálati iroda a változás-bejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz, amely a (3) bekezdés alapján jár el (Ket. 86. § (6) bekezdés), vagyis a jogszabálysértő bejegyzést törli, a hibásat javítja, az elmaradtat pótolja. Hatósági ellenőrzés Új szabály: Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ellenőrzés megindításáról értesített ügyfél nem sértette meg a jogszabályokban és a hatósági határozatban foglalt előírásokat, erről az ügyfelet értesíti. Indokolt ugyanis, hogy arról is értesítsék, ha az ellenőrzés anélkül zárul le, hogy jogszabálysértést vagy hatósági határozat megsértését állapították volna meg. Ha a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez. Fellebbezés A fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő 15 nap, a felterjesztésre pedig 8 nap. Ha az ügyfél rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségének, telefonszámának vagy elektronikus levélcímének megadásával előzetesen kérte, az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. Nem változott, hogy a fellebbezést meg kell küldeni a szakhatóságnak, azonban hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, hogy amennyiben a szakhatóság az iratoknak a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz történő felterjesztéséig (tehát 8 napon belül) nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy fenntartja szakhatósági állásfoglalását. Ez azonban nem menti fel a szakhatóságot azon kötelezettsége alól, hogy amennyiben a fellebbezés folytán azt állapítja meg, hogy döntése jogszabályt sértett, akkor az állásfoglalását módosítja (103. § (3) bekezdése)


16

2011. évi 4-5. szám


Végrehajtás Új! A 126. § (4) bekezdése szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) III. Fejezetéből alkalmazni kell az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó rendelkezéseket (Vht. 47. és 47/A §-ai). - a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési számla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat. - az eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerveket, okmányirodát, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a közjegyzőket, továbbá a kamarát az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából. A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül, illeték- és díjmentesen kötelesek eleget tenni! Eljárási költség viselése A hivatalból indított eljárások során, ha kötelezettséget állapít meg a hatóság, akkor az ügyfél csak azon eljárási költségek viselésére kötelezhető, melyek a kötelezettség alapjául szolgáló jogszabálysértés bizonyításával összefüggésben merültek fel, s nem kötelezhető valamennyi, az eljárás során felmerült költség viselésére. A Ket. 156. § (2) bekezdésének a módosításával a jogalkotó szerint megelőzhetővé válnak az olyan eljárások, amelyekben a hatóság határozata nem teljes egészében, hanem csak egy részében állapít meg kötelezettséget az ügyfél részére, ennek ellenére a hatóság az eljárás során felmerült valamennyi költség viselésére az ügyfelet kötelezi. A módosítás alapján tehát csak azokat az eljárási költségeket kell az ügyfélnek megfizetnie, amelyek a rá vonatkozó kötelezettség megállapításának a bizonyítása érdekében merültek fel. A Ket. 156. § (6) bekezdése értelmében az ügyfél nem kötelezhető olyan eljárási költség előlegezésére és viselésére, amelyet a díj tartalmaz. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 67. §-a szerint a hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály – az egyéb eljárási költségek tételes megjelölésével – rendelkezhet úgy, hogy a díj mértékébe egyes, vagy pedig valamennyi, a Ket. szerinti eljárási költség beleszámít. A díj összegének alapjául szolgáló költségszámítást a szakmai tevékenység irányításáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint az eljáró hatóság a saját honlapján közzéteszi.


17

2011. évi 4-5. szám


Fontos változás! – Itv. 31. § Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az illetéket mindegyik után meg kell fizetni, ellentétben a korábbiakkal, mikor ilyen esetben csak a magasabb összegűt kellett!!!

A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti. (Ket. 159. § (2) bekezdése) A módosítás egyértelművé teszi, hogy a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján a költségek viselésére nem képes (vagy ezt állító) személytől azok előlegezését sem lehet kérni. Az ügyfél által első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelem benyújtásától a költségmentességről szóló döntés jogerőre emelkedéséig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése (156. § (1) bekezdés) az ügyfelet terhelné, a hatóság előlegezi. (Ket. 159. § (3) bekezdése) A módosítás indoka, hogy a hatóságok nem voltak érdekeltek a költségmentesség tárgyában való mielőbbi döntésben, hiszen mindaddig az ügyfelet terhelte az eljárási költségek előlegezése. A módosítás a hatóságot érdekeltté teszi a kérelem mielőbbi elbírálásában, amelyre a Ket. 33. § (1) bekezdése szerinti nyolc napos általános határidő vonatkozik. Elektronikus tájékoztatás és hatósági szolgáltatás A hatóság negyedévente ügyfélforgalmi statisztikát készít ügyfajtánként, melyet közzé kell tenni. (164. § (3) bekezdés) Lehetővé kell tenni, hogy az ügyfelek elektronikus úton vagy telefonon előzetesen időpontot foglalhassanak azon ügyekben, melyek személyes megjelenésükhöz kötött. Megszűnt viszont az a kötelezettség, hogy 10 munkanapon belüli időpontra kellett biztosítani az időpont foglalást. (165. § (1) és (3) bekezdései) Ket. értelmező rendelkezések A Ket. 172. § i.) pontja szerint Korábban: „irat: minden olyan tárgy, amely rögzített adatot hordoz Új! „irat, okirat, közokirat, magánokirat alatt a Polgári perrendtartás szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat értendő”.


18

2011. évi 4-5. szám


ÚJ SZÉCHENYI TERV – TÁJÉKOZTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA Készítette: Varga Beáta

I. BEVEZETÉS Az Európai Uniós csatlakozás számtalan megoldandó feladat elé állította Magyarországot. Az EU kiemelten fontosnak tartja, hogy a tagállamok és régiók közötti fejlettségi különbségek idővel csökkenjenek, ezért ehhez támogatást nyújt nekik. A tagállamok ezzel kapcsolatos kötelezettség vállalása az, hogy kidolgozzák a fenti célhoz kapcsolódó célkitűzéseket és prioritásokat. Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) keretében kezdte meg ezt a munkát. A 2007-2013 közötti periódusra született meg a folytatás, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT), amely két fő célt fogalmazott meg: a foglalkoztatás bővítését és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését. A célok megvalósítása érdekében 6 kiemelt terület meghatározásával 15 operatív programot hozott létre, melyek ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg a célok megvalósítását szolgáló intézkedés-együtteseket, fejlesztési stratégiákat, illetve azt, hogy mire és milyen arányban használják fel a rendelkezésre álló forrásokat. Az ÚMFT operatív programjai: Gazdaságfejlesztés: Gazdaságfejlesztés Operatív Program – GOP Közlekedésfejlesztés: Közlekedés Operatív Program – KÖZOP Társadalmi megújulás: Társadalmi Megújulás Operatív Program – TÁMOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program – TIOP Környezeti és energetikai fejlesztés: Környezet és Energia Operatív Program – KEOP Területfejlesztés: Nyugat-dunántúli Operatív Program – NYDOP Közép-dunántúli Operatív Program – KDOP Dél-dunántúli Operatív Program – DDOP Észak-magyarországi Operatív Program – ÉMOP Észak-alföldi Operatív Program – ÉAOP Dél-alföldi Operatív Program – DAOP Közép-magyarországi Operatív Program – KMOP Államreform: Végrehajtás Operatív Program – VOP Államreform Operatív Program – ÁROP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program – EKOP Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) az ÚMFT 2011-2013 közötti időszakra szóló „akcióterve”, melynek fő célja a magyar gazdaság megerősítése, a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) gyarapodásának elősegítése, ezáltal munkahelyek megőrzése és újak teremtése. Az ÚSZT 200 milliárd Ft pályázati úton megszerezhető támogatást nyújt a KKV-k számára. Több mint 90 pályázat állt már az első körben is rendelkezésre, melyről Pályázati Kézikönyvet is kiadtak. A pályázati feltételekkel kapcsolatban ki kell emelni, hogy megszűnt


19

2011. évi 4-5. szám


az eddigi kétfordulós pályáztatás, ezáltal az elbírálási határidő is lecsökkent, kevesebb a papírmunka is, hiszen a kitöltendő pályázati ívek 40-60 oldalas helyett csak 8-10 oldalasak, elektronikusan is benyújthatók. A kifizetések is rövidebb határidővel történnek. Az ÚSZT a fentiekkel összhangban 6 kitörési pontot határoz meg, az ezekhez kapcsolódó programokon keresztül érhetőek el a pályázatok. Az ÚSZT 6 kitörési pontja: Gyógyító Magyarország – egészségipari program Zöldgazdaság-fejlesztési program Vállalkozás-fejlesztési program Tudomány – Innováció program Foglalkoztatási program Közlekedésfejlesztési program Az ÚSZT fókuszában a KKV-k állnak, de az önkormányzatok számára is kínál pályázati lehetőségeket. Az ÚSZT és az ÚMFT nem válnak el egymástól, az ÚSZT az ÚMFT részét képezi, így az ÚSZT keretében elérhető pályázatokhoz kapcsolódó szabályrendszer, illetve a finanszírozás szervesen kapcsolódik az ÚMFT operatív programjaihoz.

II. ÚSZT PÁLYÁZATOK ÖNKORMÁNYZATOKNAK

1. Gyógyító Magyarország – egészségipari program 1/a. Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése A beteg felépülése és későbbi életminősége szempontjából a rehabilitáció nemcsak fontos része a kezelésnek, hanem legtöbbször döntő jelentősége van. Ezen a téren Dél-Alföld megbecsülésre érdemes természeti és orvos-szakmai alapadottságokkal rendelkezik, ezért figyelmet és támogatást igényel. A régió fejlesztése ezen a téren megnyugtató megoldást jelenthet az itt élő betegek számára, ugyanakkor gazdaságilag is perspektivikus, így különösen indokolt. Az Új Széchenyi Terv keretein belül lehetőség nyílik a régió rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó intézményei számára az infrastruktúra és a szakmai háttér fejlesztésére. A fekvő- és járóbeteg-ellátás terén egyaránt lehet pályázni. Nappali kórház, valamint a pszichiátriai/addiktológiai rehabilitációhoz kapcsolódó gondozók is pályázhatnak. Jelen pályázat célja, hogy javítsa a rehabilitációt igénylő dél-alföldi betegek hozzáférését a különböző rehabilitációs ellátásokhoz, ugyanakkor javuljon az elérhető szolgáltatás színvonala olyan mértékben, hogy az vonzóvá tegye e szolgáltatások igénybevételét külföldi betegek számára is.


20

2011. évi 4-5. szám


Kik pályázhatnak? Közfinanszírozott rehabilitációs szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók, vagy ezeket fenntartó intézmények, azokon belül központi és helyi önkormányzati költségvetési szervek, egyházak és intézményeik, alapítványok, nonprofit gazdasági társaságok és jogi személyiségű nonprofit szervezetek. A rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése konstrukció esetében kizárólag konzorciumban történő pályázat benyújtása lehetséges. Minden régióban kizárólag egy konzorciumi pályázat támogatására van lehetőség. Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 2 000 millió forint. Minimum 20 millió forint, maximum 250 millió forint pályázható. A támogatás mértéke: 95 %. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. március 1-jétől 2011. szeptember 30-ig nyújthatók be. Mire? Támogatható tevékenységek: a. 2,1 Mrd Ft-ot nem meghaladó igényelt támogatás esetében a konzorcium által felvállalt rehabilitációs fejlesztéseknek legalább két szakterületre szükséges irányulniuk, amelyek közül egyet az alábbi szakterületek közül szükséges kiválasztani: · pszichiátriai; · addiktológiai rehabilitáció; · ambuláns kardiológiai rehabilitáció; · tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció b. 2,1 Mrd Ft-ot meghaladó igényelt támogatás esetében: · pszichiátriai rehabilitáció; · addiktológiai rehabilitáció; · ambuláns kardiológiai rehabilitáció; · tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció. c. Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Alföldön a vonatkozó operatív programban foglaltak szerint elvárás hosszú idejű ápolási fejlesztések megvalósítása érdekében terminális állapotú betegek palliatív ápolását végző egység (intézményi hospice egység) fejlesztése a konzorciumi igényelt támogatás 10 %-a erejéig. d. pszichiátriai és addiktológiai rehabilitációs szakterületen e. kardiológiai rehabilitáció szakterületén csak ambuláns kardiológiai rehabilitáció (ideértve nappali kórházi vagy nappali ellátás vagy járóbeteg szakrendelés) fejleszthető f. tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció szakterületén régiónként 1 működési engedéllyel és finanszírozási szerződéssel rendelkező A” vagy „B” minősítésű fekvőbeteg-rehabilitációs egység, továbbá „C” minősítésű fekvőbeteg rehabilitációs egység g. csecsemő- és gyermek-rehabilitáció szakterületen az aktív csecsemő- és gyermekgyógyászati osztállyal rendelkező fekvőbeteg szakellátó intézményekben ambuláns rehabilitációs ellátás (ideértve a nappali kórházi vagy nappali ellátást vagy járóbeteg-szakrendelést), továbbá speciális profilként súlyos központi idegrendszeri (agyi és gerincvelői) károsodottak posztakut ellátásra irányuló fekvőbeteg szakellátás,


21

2011. évi 4-5. szám


továbbá gyermek-neurológiai habilitációt, rehabilitáció végző járóbeteg-szakellátás fejleszthető. h. neuromuszkuloszkeletális rehabilitáció szakterületén a szolgáltató a fejlesztendő rehabilitációs fekvőbeteg szakellátási egység i. rehabilitációs fekvőbeteg szakellátás, a kórházhoz integrált vagy önálló rehabilitációs járóbeteg-szakellátás, a nappali kórházi és/vagy nappali ellátás, valamint a pszichiátriai/addiktológiai gondozói hálózat és a rehabilitációs feladatot vállaló tüdőgondozók infrastruktúrafejlesztése Önállóan támogatható tevékenységek: a. infrastruktúrafejlesztés – meghatározott feltételek mellett Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek: a. eszközbeszerzés: A konstrukció keretében csak új eszköz beszerzése lehetséges. b. képzés Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: a. Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása b. Könyvvizsgálat c. Intézmények akadálymentesítése d. Azbesztmentesítés e. Energiahatékonysági korszerűsítés Nem támogatható tevékenységek: Új építés, a projekt céljaihoz nem kapcsolható eszközbeszerzések; eszközbeszerzés, épület-infrastruktúrafejlesztés nélkül, új intézmény kialakítása, kizárólag csak akadálymentesítésre irányuló infrastruktúra-fejlesztés, használt eszközök beszerzése, aktív ellátást is biztosító kórházak rehabilitációs egységei számára – intézményen belül – elérhetőként előírt diagnosztikai eszközök beszerzése, rehabilitációs szakterületeken kívüli fejlesztés; gyógy-és termálfürdő kialakítása, fejlesztése A pályázat kizárólag az egészségügyi rehabilitációt folytató, fejlesztő szervezeteket támogatja, az idősellátást, önmagában a szociális ellátást, vagy foglalkoztatási rehabilitációt folytató intézmények nem tartoznak a pályázat támogatottjai közé.

2. Zöldgazdaság-fejlesztési program 2/a. Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (Ekörnyezetvédelem) Akkor lesz sikeres a XXI. századi Magyarország, ha a közigazgatás képessé válik gyors és naprakész adatokkal szolgálni polgárait. Az e-környezetvédelmi fejlesztéseknek ez a célja. Mindezt informatikai (szoftver és hardver) eszközök beszerzésének támogatásával és a kapcsolódó adatbázisok fejlesztésével támogatja az Új Széchenyi Terv. Ezáltal csökkenthetők az állam és a közigazgatás adminisztratív költségei, rövidebbé, ugyanakkor precízebbé válhatnak a zöldgazdasághoz kapcsolódó fejlesztések hatósági, engedélyezési és egyéb adatkezelési folyamatai. A pályázat keretében infokommunikációs


22

2011. évi 4-5. szám


rendszerfejlesztés (szoftverbeszerzés, szoftverfejlesztés, szaktanácsadás, hardver- és műszerbeszerzés, építés) támogatható. Kik pályázhatnak? Önkormányzatok, állami szervezetek. Csak az előkészítési szakaszban nyertes szervezetek pályázhatnak! Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 5 420 millió forint. A támogatás összege minimum 50 millió forint, maximum 1,5 milliárd forint, mértéke maximum 100 % lehet. Vissza nem térítendő támogatás. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. március 1-jétől nyújthatók be. Mire? Támogatható tevékenységek: Infokommunikációs rendszerfejlesztés (Részletes felsorolás a pályázati felhívás 11. oldalán.) 2/b. A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek I. A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek II. A pályázat FELFÜGGESZTVE! 2/c. A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) I. A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) II. A pályázat FELFÜGGESZTVE! 2/d. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás-hasznosítással kombinálva A pályázat FELFÜGGESZTVE! 2/e. Megújuló energia alapú villamosenergia-, villamosenergia-, valamint biometán-termelés

kapcsolt

hő-

és

A pályázat FELFÜGGESZTVE!


23

2011. évi 4-5. szám


2/f.Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal I. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal II. A pályázat FELFÜGGESZTVE! 2/g. Megújuló energia alapú térségfejlesztés A megújuló energiaforrások hatékony kiaknázása elősegíti az ország sikerét, a közösségek és a polgárok boldogulását, hozzájárul egy térség biztonságos energiaellátásához, segíti a gazdaság fejlődését. Mindez javítja a foglalkoztatást, és csökkentheti az elvándorlást. Az ilyen projektek kommunikációja másokat is ezek követésére bírhatnak, és segíthetik a környezettudatos szemlélet erősödését. A pályázat célja a megújuló energiaforrásfelhasználáson alapuló, térségi- és helyi gazdaság-fejlesztő hatású mintaprojektek előkészítésének, megvalósításának és kommunikációjának támogatása, kétfordulós eljárásban. A projektek keretében a következő tevékenységek valósíthatók meg: Megújuló energiaforrás (geotermikus-, nap-, szél-, vízenergia, valamint biomassza) alapú energiatermelés. Térségfejlesztő hatás elérését célzó tevékenység (energia-felhasználói oldal megteremtése, alapanyag-előállítás, stb.). Kommunikáció: a mintaprojekt céljának, eredményeinek, hatásainak bemutatása. Kik pályázhatnak? Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek (költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek), civil szervezetek. Jelen pályázati kiírás keretében konzorciumban történő pályázat benyújtására is van lehetőség. A konzorcium tagjai kizárólag a fent meghatározott szervezetek lehetnek. Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 6 000 millió forint. A támogatás mértéke vállalkozások esetén régiótól és a vállalkozás méretétől függően 3070 %, önkormányzatok esetén 85 %, állami szervezetek esetén 100 %. A pályázatok kétfordulós eljárás keretében kerülnek kiválasztásra. 1. forduló (előkészítési szakasz): Nem pályázható, mivel a projekt előkészítésére vonatkozó első forduló lezárult! Magába foglalja a teljes projekt előkészítési időszakot. Azon pályázók, akik az 1. fordulóban meghatározott feladatokat sikerrel teljesítették, jogosultak, de kötelezettek is pályázni a 2. fordulóra, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség terheli őket. 2. forduló (megvalósítási szakasz): A 2. fordulóra azok a pályázók jelentkezhetnek, akik vagy amelyek az 1. fordulón eredményesen részt vettek, azaz 1. fordulóra kötött Támogatási Szerződésben rögzített követelményeket teljesítették illetve teljesítik a 2. forduló jelen útmutatóban rögzített követelményeit, valamint a részletes megvalósíthatósági tanulmányukat (RMT) a Közreműködő Szervezet (KSz) jóváhagyta.


24

2011. évi 4-5. szám


A projekt megvalósítására nyújtható támogatás összege: Minimum 70 millió Ft, maximum 1500 millió Ft. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. március 1-jétől nyújthatók be, az 1. fordulós Támogatási szerződés hatályba lépésétől számított 24 hónapon belül. Mire? Támogatható tevékenységek: a. Többek között megújuló energiaforrás alapú hő- és/vagy hűtési energia előállítása. Pl.: napenergia hasznosítása napenergia hasznosító rendszerekkel (napkollektor) használati melegvíz igény részleges vagy teljes kielégítése b. Megújuló energiaforrás alapú villamosenergia-termelés. Pl. biomassza felhasználás c. Megújuló energiaforrás alapú kapcsolt hő és villamosenergia-termelés Pl. Mezőgazdasági fő- vagy melléktermék felhasználásán alapuló biogáztermelés Részletes felsorolás a pályázati felhívás 17-27. oldalán található. Nem támogatható tevékenységek: a. többek között köztes energiahordozó (pl. növényi olaj és etanol) biomasszából történő előállítása és közlekedés célú felhasználása b. bioetanol, valamint biodízel előállítás és felhasználás Részletes felsorolás a pályázati felhívás 28. oldalán található. Támogatás a 2. fordulós pályázat benyújtását megelőzően megkezdett beruházáshoz nem igényelhető!

2/h. A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése Azokat a programokat, amelyek előkészítése már megtörtént, és a közösség érdekeit szolgálják, folytatnunk kell. Támogatjuk a települések összefogását is, közös kincsünk, a természeti környezetünk megóvása érdekében tett erőfeszítéseiket. E feladatot gyorsan el kell végeznünk, mert így nemcsak szép környezetet kapunk, hanem gazdasági lehetőségeket is teremtünk. A talaj újjászületésével javul a vízminőség, a levegő, gazdagodik a környezet, az állatok és a növények újra birtokba vehetik eredeti otthonukat. A pályázat támogatja mindazon lépéseket, melyekre az előkészítés során a biológiai és technikai helyreállítás vagy az utógondozás időszakában van szükség. Kik pályázhatnak? Helyi önkormányzatok és települési önkormányzatok társulásai közül azok, akik az Új Széchenyi Terv meghirdetését megelőzően az első fordulóban már előkészítési támogatást nyertek. Új pályázatok a KEOP-2.3.0/B konstrukcióba nyújthatók be.


25

2011. évi 4-5. szám


Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 55 010 millió forint. A támogatás összege 650 millió forinttól 10 milliárd forintig terjedhet, aránya 100 %. Vissza nem térítendő támogatás. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. március 1-jétől nyújthatók be. Mire? Támogatható tevékenységek: a. terület-előkészítés b. rekultivációs munkálatok végzése c. a rekultivált lerakók utógondozásához szükséges létesítmények kialakítása Nem támogatható tevékenységek: a. nem települési szilárd hulladék-lerakónak minősülő lerakók rekultivációja b. nem önkormányzati/állami tulajdonban lévő lerakók rekultivációja c. Nem kivett művelési ágú területek rekultivációja d. jogerős engedélyekkel nem rendelkező lerakók rekultivációja e. műszaki beavatkozásra kötelezett lerakók rekultivációja f. nem per-, teher-, és igénymentes területek rekultivációja g. útépítési munkálatok h. hulladéklerakó-gázok gyűjtésén, elvezetésén és biztonságos ártalmatlanításán túl a hulladéklerakó-gáz felhasználását (hasznosítás) szolgáló beruházások. 2/i. A települési szilárd hulladéklerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése Szép környezetben jó élni, ennek eléréséért azonban tennünk kell. Településeink határában az elmúlt évtizedekben óriási mennyiségű hulladék halmozódott fel. Összefogással erre a problémára megoldást jelenthet a szilárdhulladék–lerakók felszámolása és a táj rendezése. A pályázat támogatja azon lépéseket, melyekre az előkészítés során, a biológiai és technikai helyreállítás vagy az utógondozás időszakában van szükség. Javul a vízminőség, a levegő, gazdagodik a környezet, az állatok és a növények újra birtokba vehetik eredeti otthonukat. Lehetőség nyílik a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) kétfordulós pályázatából kimaradt hulladéklerakók rekultivációjára is. Pályázni lehet helyszín biztosítására, előkészítésére: felépítmények, épületek bontására, a használaton kívüli vezetékek bontására, tereprendezésre. Rekultivációs munkálatok végzésére: rekultivációs rétegrend kialakítására, vízelvezetőrendszer kialakítására, depóniagáz-gyűjtő, ártalmatlanító rendszer kiépítésére, passzív hidraulikus védelmi rendszerek kiépítésére, hulladéklerakó hulladék felszedésével történő rekultivációjára, valamint a rekultivációs utógondozáshoz szükséges beruházási tevékenységekre. Kik pályázhatnak? Települési önkormányzatok társulásai.


26

2011. évi 4-5. szám


Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 10 000 millió forint. A támogatás összege 650 millió forinttól 1 000 millió forintig terjedhet, aránya 100 %. Vissza nem térítendő támogatás. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. március 1-jétől 2011.09.01-ig nyújthatók be. Mire? Támogatható tevékenységek: a. terület előkészítés b. rekultivációs munkálatok végzése c. a rekultivált lerakók utógondozásához szükséges létesítmények kialakítása. Nem támogatható tevékenységek: Ld. a 2/h. pályázatnál: a-h pontok, valamint i. 2005.12.31. után bezárt lerakók rekultivációja j. 100 000 m3-nél több hulladékot tartalmazó lerakók rekultivációja 3. Vállalkozás-fejlesztési program Nincs önkormányzatok számára meghirdetett ÚSZT pályázat. 4. Tudomány – Innováció program Nincs önkormányzatok számára meghirdetett ÚSZT pályázat. 5. Foglalkoztatási program Nincs önkormányzatok számára meghirdetett ÚSZT pályázat. 6. Közlekedésfejlesztési program 6/a. Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a Dél-alföldi régióban Az Alföldön a kerékpározás elsősorban a közlekedést szolgálja. Az egymástól távol lévő települések, vagy az azokon belüli hosszú utcák miatt napi rendszerességű a kerékpárhasználat. A mindennapi élet eszköze a bicikli, márpedig az Új Széchenyi Terv célja, hogy a támogatások révén megkönnyítse az emberek hétköznapjait. E pályázat célja ezért olyan komplex projektek támogatása, majd megvalósítása, amelyek eredményeként egy teljes település vagy egy szerves, funkcionális egységnek tekinthető településrész, illetve kettő vagy több település közötti távolság válik biztonságosan, kényelmesen, közvetlenül elérhetővé. Kerékpárforgalmi létesítmények építéséhez bel- és külterületen mellékutak mentén, valamint a kerékpáros hálózatok fejlesztéséhez kapcsolódóan – többek között pályázni lehet a kerékpáros kultúra kialakítását támogató kampányok megvalósítására, a meglévő kerékpárforgalmi létesítmények korszerűsítésére, csomópontok kerékpáros közlekedés céljára történő átalakítására, kerékpártámaszok, kerékpárparkolók, és B+R kerékpártárolók


27

2011. évi 4-5. szám


építésére (a Bike and Ride létesítmények hosszútávú kerékpártárolásra szolgálnak, és elsősorban a kerékpárosok közösségi közlekedésre történő átszállását segítik elő), pihenőhely kiépítésére, valamint forgalomtechnikai eszközök, forgalombiztonsági berendezések, létesítmények kiépítésére. Kik pályázhatnak? Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, központi költségvetési szervek és intézményeik. Pályázat benyújtására konzorciumi formában is lehetőség van. Önállóan nem, konzorciumi tagként pályázhatnak, tevékenységeik vonatkozásában 100 %-os támogatási intenzitással: • Magyar Közút Zrt. • Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 2 000 millió forint. A pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 50 millió forint, maximum 300 millió forint. A támogatás mértéke maximum 90 %. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. március 1-jétől 2012. március 12-ig nyújthatók be. Mire? Támogatható tevékenységek – többek között: a. kerékpársáv b. egyirányú, kétoldali kerékpárút c. elválasztott gyalog- és kerékpárút Részletes felsorolás a Pályázati felhívás 6-9. oldalán található. Önállóan nem támogatható, kapcsolódó tevékenységek – többek között: a. csomópontoknak kerékpáros közlekedés érdekében VAGY annak előnyben részesítésével történő átalakítása b. járda, járdasziget kiépítése Részletes felsorolás a Pályázati felhívás 10-11. oldalán található. 6/b. Kerékpárút-hálózat fejlesztése Eleinte csodálkoztunk azon, amikor öltönyös fiatalembereket vagy kiskosztümös hölgyeket láttunk biciklivel a városok forgatagában. De ne feledjük, hogy a környezettudatos gondolkodásmód mellett ők gyorsan és költséghatékony módon juthatnak el munkahelyükre a reggeli csúcsforgalomban is. Szerencsére a jó példa ragadós. Manapság egyre többen választják a kerékpárt az aktív pihenéshez, turisztikai céllal is. A pályázat célja elsősorban a helyközi kerékpárutak kiépítése és egyúttal ezek bekapcsolása a régiós-, nemzetközi- és turisztikai „vérkeringésbe”. Az Új Széchenyi Terv – Közlekedésfejlesztési Program kitörési pontjához illeszkedő pályázat segíti a környezetbarát egyéni közlekedést, javítja a térség munkavállalóinak mobilitását a közlekedésbiztonsági szempontok kiemelt figyelembevétele mellett. Pályázni lehet Pest


28

2011. évi 4-5. szám


megyén kívüli projektekkel kerékpárutak tervezésére, építésének előkészítésére, kivitelezésére. Kik pályázhatnak? Önkormányzatok és önkormányzati társulások, központi költségvetési szervek és ezek társulásai Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 6 466 millió forint. A támogatás mértéke 100 %. Vissza nem térítendő támogatás. Kivitelezési pályázat esetében: minimum 50 millió Ft, maximum 500 millió Ft; Előkészítési pályázat esetében: minimum 1 millió Ft, maximum 20 millió Ft. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. január 17-től nyújthatók be. Az elbírálás szakaszosan történik, az utolsó határnap: 2013.02.01. Mire? Támogatható tevékenységek – többek között: a. közbeszerzési eljárás b. engedélyezési terv készítése c. kisajátítási terv készítése d. régészeti feltárás e. közműkiváltás Részletes felsorolás a Pályázati útmutató 6-7. oldalán található. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Többek között a kerékpárút alatt és mellett található csak infrastrukturális elemek (csapadékvízelvezetés, közvilágítás stb.) korszerűsítése Részletes felsorolás a Pályázati útmutató 8-9. oldalán található. 6/c. Közlekedési intermodalitásának előkészítés

központok módok összekapcsolása, gazdasági és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése –

Az ipari parkok fejlesztése a rendszerváltozást követően indult, és egyre nagyobb a jelentőségük a közép- és kisvállalkozások, ezen belül kiemelten az innováció orientált vállalkozások fejlesztésében. Sikerük alapfeltétele a megfelelő infrastruktúra és a könnyű elérhetőség. Ez teszi lehetővé új vállalkozások betelepülését, illetve a már ott tevékenykedő vállalkozások fejlődését. A pályázat célja az ipari parkokban és gazdasági központokban található munkahelyek jobb elérhetőségének biztosítása, hogy az emberek könnyebben elérjék munkahelyüket, a vállalkozások pedig megrendelőiket. A támogatott fejlesztések elősegítik a közlekedési módok közötti gyors és egyszerű váltást az összekötő/csatlakozó vasúti pályák, útcsatlakozások kiépítésével, a kikötői külső infrastruktúra építésével, fejlesztésével. Pályázni lehet közcélú és közforgalmú közlekedésfejlesztési projektek előkészítésére, megvalósíthatósági tanulmányok készítésére, tervezésre és engedélyeztetésre, kiviteli terv elkészítésére, építés előkészítésére, területszerzésre, régészetre és lőszermentesítésre.


29

2011. évi 4-5. szám


Kik pályázhatnak? NIF Zrt., MÁV Zrt., állami költségvetési szerv, helyi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, 100 %-os állami tulajdonú társaság. Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 2 604 millió forint. Az elnyerhető támogatás összegére minimális és maximális érték nem került meghatározásra. A támogatás mértéke 100 %. Vissza nem térítendő támogatás. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. január 17-től nyújthatók be. 6/d. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése –kivitelezés Felgyorsult világunkban mindinkább keresni kell annak lehetőségét, hogyan tudjuk közlekedésünket, az áruk szállítását gyorsabbá, hatékonyabbá, még inkább környezetbaráttá tenni. Az intelligens közlekedés-szervezés, a különböző szállítási módok egymáshoz kapcsolása segíti e téren a fejlődést, szolgálja gyarapodásunkat, ugyanakkor otthonunknak meghagyja a békéjét és nem teszi élhetetlenné környezetünket. A pályázat támogatást biztosít a közlekedési módok közötti váltás megteremtésére, segíti a logisztikai központok jobb bekapcsolását a fő közlekedési (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) hálózatba. Pályázni lehet megalapozó tevékenységekre, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére, tervezésre és engedélyeztetési eljárás lebonyolítására, kiviteli terv elkészítésére, területszerzésre, építés előkészítésére, kivitelezésére, régészeti vizsgálatok elvégzésére és lőszermentesítésre. Kik pályázhatnak? NIF Zrt.; 100 %-os állami tulajdonú társaságok; állami költségvetési szervek, helyi önkormányzatok. Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 3 000 millió forint. Az elnyerhető támogatás mértékére minimális és maximális érték nem került meghatározásra, a támogatás mértéke 100 %. Vissza nem térítendő támogatás. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. január 17-től nyújthatók be. 6/e. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése – előkészítés Egy élhető város meghatározó eleme közösségi közlekedésének színvonala. A mindennapi munkába járás során az állandósuló közlekedési dugók, a városi közlekedés zsúfoltsága és nehézkessége mindannyiunk számára unalomig ismert jelenségek. Az Új Széchenyi Terv egyik fontos eleme a városok elérhetőségének és átjárhatóságának javítása. A fejlesztések célja az egyéni közlekedéssel szemben valódi alternatívát nyújtó, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható közösségi közlekedés megteremtése. A fejlesztéseket


30

2011. évi 4-5. szám


megvalósító projektek, beruházások gondos megtervezése és a különböző előkészítő munkák alapos elvégzése sokszorosan megtérül egy kivitelezés és a későbbi működése során. Jelen pályázat forrást biztosít a közösségi közlekedés fejlesztésének előkészítő munkálataihoz, melybe beletartozik többek között a tervek, hatástanulmányok elkészítése, az építési terület megszerzése, régészeti vizsgálata, lőszermentesítése, illetve az építés előkészítése, vagy a kommunikációs tevékenység. Kik pályázhatnak? NIF Zrt., MÁV Zrt,. GySEV Zrt., állami költségvetési szerv, önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, többségi önkormányzati befolyás alatt álló közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó társaságok, közlekedési szövetségek, 100 %-os állami tulajdonú társaságok. Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 58 961 millió forint. Az elnyerhető támogatás összegére minimális és maximális érték nem került meghatározásra. A támogatás mértéke 100 %. Vissza nem térítendő támogatás. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. január 17-től nyújtatók be. 6/f. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése – kivitelezés Az Új Széchenyi Terv Közlekedésfejlesztési Program kitörési pontjához illeszkedő pályázat a közösségi közlekedés modernizációját segíti elő. A jól szervezett, és korszerű városi és elővárosi közösségi közlekedés jóval gyorsabb, olcsóbb és környezetbarátabb közlekedési megoldást kínál az embereknek, mint a személygépkocsi mindennapos használata. A pályázat célja a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése, hatékonyságának, szolgáltatási színvonalának emelése. Pályázni lehet a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésén belül projektek kivitelezésére, pl. metró infrastruktúra-fejlesztésre, városi kötöttpályás infrastruktúrafejlesztésre, elővárosi vasúti infrastruktúrafejlesztésre, valamint projektmenedzsmentre, közlekedési eszközök modernizációjára, beszerzésére. Kik pályázhatnak? Önkormányzatok, többségi önkormányzati befolyás alatt álló közlekedési vállalatok, önkormányzat és közlekedési vállalatának konzorciumai, NIF Zrt., MÁV Zrt. Mekkora a támogatás összege és mértéke? A rendelkezésre álló forrás: 63 145 millió forint. Az elnyerhető támogatás összegére minimális és maximális érték nem került meghatározásra, a támogatás mértéke 100 %. Vissza nem térítendő támogatás. Mikortól lehet pályázni? A pályázatok 2011. január 17-től nyújthatók be. A pontos és részletes pályázati kiírások és az egyéb szükséges dokumentációk a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon találhatók. A fentebb feltüntetett határidők és összegek a 2011. augusztus 1-jén hatályos állapotot mutatják.


31

2011. évi 4-5. szám


III. KAPCSOLÓDÓ PÁLYÁZATOK ÖNKORMÁNYZATOKNAK

Az alábbiakban azok az önkormányzatok számára elérhető pályázatok olvashatók, amelyek nem az ÚSZT, hanem az ÚMFT keretében kerültek meghirdetésre, viszont témáját tekintve kapcsolódnak az ÚSZT-hez.

DAOP-5.2.1/A-11 Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése DAOP-3.1.1/B-11 Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése a Dél-alföldi régióban KEOP-1.3.0/09-11 Ivóvízminőség-javítás KEOP-1.1.1/B/10-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése KEOP-1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés és –tisztítás megvalósítása KEOP-2011-6.3.0/Z Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek KEOP-2.1.2/09-11 Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések KEOP-2.2.3/A/09-11 Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata KEOP-2.2.3/B/09-11 Üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése KEOP-2.4.0/B/10-11 Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén KEOP-2.4.0/09-11 Szennyezett területek kármentesítése KEOP-7.1.0/11 Derogációs víziközmű projektek előkészítése KEOP-7.1.1.1/09-11 és KEOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-7.1.3.0/B/09-11 és KEOP-1.3.0/B/09-11 Ivóvízellátás biztonságának javítása KEOP-7.2.1.3/10-11 és KEOP 2.1.3/11 A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) KEOP-7.3.1.2/09-11 és KEOP3.1.2/09-11 Élőhelyvédelem és –helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése TÁMOP-3.1.6-11/2 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP-3.1.6-11/4 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében TÁMOP-3-2-2-11/2 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás TÁMOP-5.6.1.A-11/4 Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb reintegrációs programokon keresztül


32

2011. évi 4-5. szám

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói A KÖZIGAZGATÁSI ÉS ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA ÚJ SZABÁLYAI Készítette: Révészné Jakus Tünde

Közigazgatási alapvizsga A Magyar Közlöny 2011. évi 100. számában került kihirdetésre a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet szerint 2011. szeptember 1-jétől a közigazgatási vizsgarendszer a közigazgatási alapvizsgával kibővült. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 25.§ (3) bekezdése értelmében a köztisztviselői, kormánytisztviselői jogviszony létesítését követően a fogalmazó besoroláshoz egy éven belül, előadó besoroláshoz két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Közigazgatási alapvizsga letételi kötelezettsége keletkezik azoknak a 2010. május 29. és 2011. szeptember 1. között kinevezett kormánytisztviselőknek és köztisztviselőknek, akik nem mentesülnek az alapvizsga letétele alól, nekik a közigazgatási alapvizsgát 2012. szeptember 1-jéig kell teljesíteni. A közigazgatási alapvizsga alól mentesítettek köre a hatályos jogszabályok értelmében az alábbiak szerint alakul: 1. 2011. szeptember 1-jét megelőzően tett eredményes közigazgatási alapvizsgát; 2. érvényes és sikeres közigazgatási versenyvizsgával rendelkezik; 3. sikeres közigazgatási szakvizsgát tett; 4. mentesül a közigazgatási alapvizsga letétele alól az, akinek jogviszonya 2010. május 29. és 2011. szeptember 1. között keletkezett és ebben az időszakban sikeres közigazgatási szakvizsgát tett; 5. jogi szakvizsgával rendelkezik; 6. aki a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti a) jogi és igazgatási képzési területhez tartozó szakon vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon felsőfokú végzettséget szerzett, vagy b) 2012. szeptember 1-jétől a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez tartozó szakon olyan felsőfokú végzettséget szerzett, amely külön jogszabály alapján tartalmazza a közigazgatási alapvizsgának megfelelő képzésiés vizsgakövetelményeket. Amennyiben a kormánytisztviselő, köztisztviselő a számára előírt határidőn belül a közigazgatási alapvizsga kötelezettségét nem teljesíti, jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsgát, a közigazgatási alapvizsgára felkészítő konzultációkat a Nemzeti Közigazgatási Intézet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező) szervezik és bonyolítják le.


33

2011. évi 4-5. szám


Közigazgatási alapvizsga az év során bármikor szervezhető, a vizsgaidőpontokat a vizsgaszervező határozza meg. A közigazgatási alapvizsga díja (38.650,- Ft/fő) a munkáltatót terheli. Az ismétlővizsga díját (3865,- Ft/fő/alkalom) a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra. 2011. december 31-ig kétféleképpen –elektronikus úton és papír alapon is fogadnak a vizsgaszervezők jelentkezéseket. A papíralapú jelentkezési lapot a Korm. rendelet melléklete tartalmazza. A jelentkezési lap megküldése az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik: a kitöltést követően a munkáltató továbbítja a vizsgaszervező felé. Az elektronikus jelentkezés a Közigazgatási Vizsgaportálon keresztül történik. Ennek kiépítése és bevezetése folyamatban van. A közigazgatási alapvizsga tananyagát a Nemzeti Közigazgatási Intézet által összeállított tankönyv tartalmazza, az ebben szereplő ismeretek képezik a számonkérés alapját. A vizsgára való felkészülés történhet önállóan, továbbá a vizsgaszervezők felkészítő konzultációkat szerveznek a tananyag feldolgozásának segítésére. A konzultációk időpontjait a vizsgaszervezők egyénileg hirdetik meg, a konzultációkra való igényt a vizsgára való jelentkezéskor (a jelentkezési lapon) jelezni kell. Ha a munkáltató hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, az esetben a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, erre az időre illetményére jogosult. Abban az esetben, ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult. Az eredménytelen vizsga a közigazgatási alapvizsga letételének határidejéig (köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie) korlátlan számban megismételhető. Köztisztviselői jogviszonyt 2010. május 29. – 2011. szeptember 1. között létesítettek esetében a megkezdett szakvizsga az alábbiak szerint befolyásolja közigazgatási alapvizsga letételi kötelezettségeket: A vizsgaszervezők – egyeztetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Főosztályával - országosan az alábbi egységes eljárásmódot követik: 1. Figyelemmel a módosítás hatálybalépési időpontjára, a 2011. szeptember 1-jét követő időpontra szervezett közigazgatási szakvizsga esetén meg kell vizsgálni, hogy a közigazgatási szakvizsgára kötelezett rendelkezik-e alapvizsgával, vagy az alapvizsga alóli mentesítéssel. 2. Az a közigazgatási szakvizsgára kötelezett, akinek a jelentkezési lapja már befogadásra került, azonban egyetlen vizsgarész letételét sem kezdte meg – így erre 2011. szeptember 1-jét követően kerül sor –, vizsgára akkor bocsátható, ha közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, vagy az alapvizsga alól mentesült. 3. Abban az esetben, ha a közigazgatási szakvizsgára kötelezett a közigazgatási szakvizsgát megkezdte – az egyik vizsgarészből eredményes vizsgával rendelkezik – , a vizsgaszervezőnek a közigazgatási alapvizsga, illetve a mentesség feltételének


34

2011. évi 4-5. szám


való megfelelést a továbbiakban sem kell vizsgálnia, a jelölt 2011. szeptember 1-jét követően alapvizsga, vagy mentesülés hiányában is folytathatja a megkezdett vizsgát. 4. A 2011. szeptember 1-je előtt vizsgára jelentkezett kötelezett esetében, aki vizsgáját 2011. szeptember 1-jét követő időpontra halasztja, és egyetlen vizsgarész esetében sem teljesített eredményes vizsgát, a vizsgaszervezőnek az alapvizsga, illetve a mentesség feltételének való megfelelést vizsgálnia kell. Ügykezelői alapvizsga Az ügykezelőnek a közszolgálati jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie, ennek elmulasztása közszolgálati jogviszonyának megszűnéséhez vezet. A Korm. rendelet rendelkezik a vizsgára jelentkezés módjáról és idejéről, a vizsga menetéről, a vizsga díjáról, a vizsgabizottság tagjainak feladat- és hatásköréről, valamint egyéb részletszabályokról. Ha az ügykezelő az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak az ügykezelőnek 1. aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, 2. illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik. Amennyiben a vizsgázó 2010. április 1-jét követően titkos ügykezelői vizsgát tett és az arról szóló bizonyítvány másolatát a jelentkezési laphoz csatolta, a gyakorlati és a szóbeli részvizsgán mentesül a titkos ügykezelési és a titokvédelmi témakörből történő számonkérés alól. A vizsgákat minden év február, május, szeptember, november hónapokban lehet szervezni. A kitöltött jelentkezési lapot a munkáltató legalább 60 naptári nappal a választott vizsgaidőszakot megelőzően megküldi a vizsgaszervező részére. A vizsgázók kiértesítése a munkáltatón keresztül történik. Az ügykezelői vizsgára felkészítő tanfolyam igénybevétele nem kötelező, a felkészítőn való részvétel a jelölt és a munkáltató együttes döntése értelmében kérhető, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervezőnek. Ha a jelölt a vizsgán egy vagy mindkét vizsgarészből elégtelen osztályzatot kap, ismétlővizsgát tehet. Külön értesítésben kap tájékoztatást a jelölt az ismétlővizsga helyéről, napjáról, kezdési időpontjáról. Ismétlővizsga esetében mindkét vizsgarészt meg kell ismételni. A javítóvizsga díja a köztisztviselői illetményalap 10 %-a (3.865,- Ft), amely a munkáltatót terheli, aki-döntésétől függően- átháríthatja azt a vizsgázóra. Az eredménytelen vizsga korlátlan számban ismételhető a Ktv. 68. (1) bekezdésében meghatározott időpontig. A felkészítő és a vizsga költsége a munkáltatót terheli, ennek mindenkori köztisztviselői illetményalap 70%-a (27.055,- Ft). A díjak megfizetésére a munkáltatónak kiállított számla alapján kerül sor.


35

2011. évi 4-5. szám


Halasztási kérelem A közigazgatási alapvizsga és ügykezelői vizsga illetve felkészítő konzultáció nem megfelelő időpontjának problémáját a munkáltató felé kell jelezni, aki ezt a vizsgaszervező felé továbbítja. A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére az alábbiak szerint módosítható: A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére. A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra. A vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Ennek meglétét igazolni kell.

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA VÁLTOZÁSAIRÓL Készítette: Szabóné Szűcs Katalin

A közigazgatási szakvizsga célja továbbra is az, hogy a felsőfokú végzettségű köztisztviselő/ kormánytisztviselő (a továbbiakban: köztisztviselő) olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyen szert, amely birtokában alkalmassá válik a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén, a munkaköréhez tartozó feladatok magas szintű ellátására. Az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény 3. § (2) bekezdése módosította a Ktv. 25. § (8) pontját, mely szerint 2011. június 1-jétől a vizsgázók számára a közigazgatási szakvizsga felkészítő tanfolyamon való részvétel nem kötelező. Az egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 126/2011. (VII. 18.) Kormányrendelet a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Kormányrendeletre vonatkozóan is tartalmaz módosító rendelkezéseket. A módosítás érinti a közigazgatási szakvizsga díját. A vizsgadíj a köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő összeg, mely magában foglalja a kötelező tárgyi és a választott tárgyi vizsgát. A szakvizsga díja a közigazgatási szervet terheli. A javítóvizsga díja a szakvizsga díjának tíz százaléka, melyet a javítóvizsgára kötelezett köztisztviselő visel. A kötelező és választott vizsgára felkészítő tanfolyam egy alkalommal térítésmentesen vehető igénybe. A munkáltatója hozzájárulásával részvételi szándékát a jelentkezési lapon jelző köztisztviselő köteles a felkészítő tanfolyamon részt venni. A vizsgának azonban nem feltétele a felkészítőn való részvétel. (A közigazgatási szakvizsgára új jelentkezési lap minta került bevezetésre.) A munkáltató a felkészítő tanfolyamon részvételre kötelezett köztisztviselőt köteles mentesíteni a munkavégzés alól a felkészítő tanfolyam időtartamára. A köztisztviselő a mentesítés idejére illetményére jogosult. A munkáltató az illetményét levonja annak a köztisztviselőnek, aki önhibájából nem vesz részt a felkészítő tanfolyamon.


36

2011. évi 4-5. szám


A munkáltató a felkészítő tanfolyam időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól, feltéve, hogy a köztisztviselő a jelentkezési lapon jelezte a felkészítő tanfolyamon való részvételi szándékát és a munkáltatója ahhoz nem járult hozzá, vagy a köztisztviselő a felkészítő tanfolyamon való részvételéhez hozzájárult, de a kis létszámú jelentkezők miatt a felkészítő tanfolyam nem került megszervezésre. Változás történt a vizsgahalasztási szabályokban is. A köztisztviselő az első vizsga napját megelőző hatodik munkanapig, a munkáltatója hozzájárulásával elhalaszthatja a vizsgát. A halasztásért halasztási díjat kell fizetni, mely a munkáltatót terheli. A halasztási díj összege megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával. Az előzőektől eltérően a köztisztviselő első alkalommal a vizsga napját megelőző munkanapig díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a köztisztviselő önhibáján kívüli okból kerül sor. A köztisztviselő a vizsgahalasztás bejelentésével egyidejűleg tájékoztatja a munkáltatóját is. A halasztás vagy igazolatlan távolmaradás esetén a vizsga új időpontjának meghatározásáról a vizsgaszervező dönt.

TÁJÉKOZTATÓ A JÁRÁSOK KIALAKÍTÁSÁRÓL Készítette: Szepesiné dr. Hidvégi Julianna

A Magyar Közlöny 101. számában került kihirdetésre a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 11.) Kormányhatározat, melyben a Kormány deklarálja, hogy szükségesnek tartja a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében. A járások kialakításának időpontja 2013. január 1., melyek kialakításával olyan területi léptékű alsószintű államigazgatási egységek jönnének létre a település és a megye szintje között, ahol a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére lesz lehetőség. A Kormányhatározat szerint a járások területei a megyék határaihoz metszés nélkül kell, hogy igazodjanak. Ezen felül a Kormány meghatározta a járások kialakításának elveit, úgy mint  a járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra,  az önkormányzati és az államigazgatási feladatok szétválását,  a járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivatalok, mint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeinek felállítását, azok működését,  a járási kormányablakok kialakítását,  a szükséges költségvetési források, a szervezeti kapacitások és feltételek biztosítását,  a meglévő ügyintézési helyszínek lehetőség szerinti fenntartását. Jelenleg a járási rendszer kialakítására vonatkozó koncepció elkészítése van folyamatban.


37

2011. évi 4-5. szám


AZ ADATVÉDELMI BIZTOS ÁLLÁSPONTJA A KÖZSZFÉRA MUNKAVÁLLALÓINAK ADATAIRÓL Készítette: Dr. Orbán Tamás

Az adatvédelmi biztos honlapján (www.abiweb.hu) jelent meg 2011. április 21-én a sajtóközlemények rovatban Jóri András adatvédelmi biztos álláspontja arról, hogy a közszféra munkaadója mely adatokat hozhat nyilvánosságra dolgozóiról, valamint a többségi önkormányzati tulajdonban álló cégek vezető tisztségviselőiről. Az adatvédelmi biztos leszögezte: közérdekből nyilvános adat az állami vagy helyi önkormányzati, valamint egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy feladatkörével összefüggő személyes adata. A köztisztviselők személyes adatainak kezelésének rendjét a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szabályozza, 2010. január 1-jétől hatályos módosítása pedig meghatározza azokat az alapnyilvántartásban szereplő személyes adatokat, amelyek az adatvédelmi törvény alapján nem nyilvánosak. A kormánytisztviselők személyes adatainak nyilvántartásáról a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezik. E rendelkezések alapján közérdekből nyilvános személyes adatok:  a köztisztviselő neve,  iskolai végzettsége,  szakképzettsége,  tudományos fokozata,  idegennyelv-ismerete,  képzésre, átképzésre vonatkozó adatai,  a közszolgálati jogviszony kezdete,  állampolgársága,  a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,  a közigazgatási alap- és szakvizsga adatai,  a közigazgatási versenyvizsga adatai,  a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok.  az esküokmány száma, kelte. Nyilvános  az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye,  a köztisztviselő besorolása, annak időpontja,  a munkakörök megnevezése és időtartama,  a vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai,  a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai,  a minősítések időpontja,  a hatályos fegyelmi büntetés.  a köztisztviselő próbaidejének adatai,  a személyi juttatások nyilvántartása a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer figyelembevételével,  a kormányzati kirendelésének adatai,  a közszolgálati jogviszony megszűnésének, valamint az áthelyezés időpontja, módja,  a végkielégítés adatai,  a felmentési időtartam adatai.


38

2011. évi 4-5. szám


A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény nem határozza meg önállóan a személyügyi nyilvántartásban szereplő adatokat, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormánytisztviselő jogviszonyára a köztisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A közérdekű adat megismerése iránt bárki igényt nyújthat be. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 15 napon belül tesz eleget a kérésnek. A közfeladatot ellátó szerv vagy személy feladatkörébe tartozó üggyel kapcsolatosan a közvélemény tájékoztatása céljából jogszerűen adhatók át a személyes adatok, és jogszerűen hozható nyilvánosságra az alapnyilvántartásban kezelt, közérdekből nyilvános személyes adatok köre.


39

2011. évi 4-5. szám

Oktatási Főosztály tájékoztatói

Oktatási Főosztály tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ A FŐOSZTÁLY MUNKÁJÁRÓL A 2011. év elejétől folyó integrációs átalakítások az Oktatási Hivatalt is érintették. Az átszervezések egyelőre csak szervezeti átalakulásokat hoztak. 2011. augusztus 31-éig Csongrád Megyei Kormányhivatal főosztályaként regionális rendszerben működtünk, és szeptember 1-jétől változott az illetékességi területünk. Az érettségik Illetékességi területünkön május 23-án sikeresen befejeződtek a közép- és emelt szintű írásbeli érettségi vizsgák. A május 2-án kezdődött időszakban Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében mintegy 18 500 fő tett írásbeli vizsgát. A vizsgázók középszinten 74 különböző vizsgatárgyból összesen 59 137 vizsgát, míg emelt szinten 33 vizsgatárgyból 3644 vizsgát tettek az írásbeli időszak 16 napján. A középszintű vizsgák a 3 megyében 165, míg emelt szinten 14 vizsgahelyszínen kerültek lebonyolításra. Középszinten a vizsgákat a középiskolák, míg az emelt szintű vizsgákat a Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya szervezte. Az írásbeli vizsgák feladatlapjai, valamint a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az Oktatási Hivatal honlapjáról (www.oh.gov.hu) letölthetőek, így minden érdeklődő pontosan tájékozódhat a feladatokról és azok megoldásairól. Az írásbeli dolgozatok javítása sikeresen befejeződött. A középiskolába járó tanulók a kijavított közép- és emelt szintű érettségi vizsgadolgozataikat a saját középiskolájukban tekinthették meg. A megtekintés helyét és napját a középiskola határozta meg. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálynál jelentkezett vizsgázók 2011. május 31-én 8-tól 16 óráig tekinthették meg kijavított dolgozataikat, és tehettek észrevételt a dolgozat javításával kapcsolatban. A megtekintés lehetőségével a vizsgázók több, mint 50 %-a élt is. A megtekintés gond nélkül lezajlott. Az emelt szintű vizsgadolgozatok megtekintésének napja minden iskolában és kormányhivatalnál egységesen 2011. május 31. volt. A régióban írt emelt szintű dolgozatok javításával kapcsolatosan 174 észrevétel érkezett a hivatalhoz. Ezek közül 65 megalapozott, 60 részben megalapozott és 49 nem volt megalapozott a felüljavító tanárok szerint. A tanulók dolgozatainak pontszáma átlagosan 1-2 ponttal nőtt. 2011. június 2-ától június 8-áig tartottak az emelt szintű szóbeli vizsgák. A 3 megyében 15 helyszínen (Baja, Kiskunhalas, Kecskemét, Szeged, Orosháza, Békéscsaba városokban) 244 tantárgyi bizottság előtt összesen 3704 vizsgát tettek a vizsgázók. A tantárgyi bizottságok egy elnökből és két tagból állnak, ahol mindhárom vizsgáztató a vizsga tárgyának megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. A bizottság mindhárom tagja külön értékeli a vizsgázókat, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó teljesítményének minősítésére. Az emelt szintű szóbeli vizsgák zárása után a Kormányhivatal megküldte minden érintett középiskolának a vizsgázók szóbeli


40

2011. évi 4-5. szám


vizsgán kapott minősítéseit, melyeket a középiskola mellett működő érettségi vizsgabizottságok véglegesítettek. 2011. június 14-én kezdődtek meg a középszintű szóbeli vizsgák. A szóbeli vizsgák két héten át június 28-áig tartottak; a 165 intézményben összesen 522 érettségi vizsgabizottság működött. A középszintű szóbeli vizsgákon a középiskola tanárai vizsgáztatnak, a vizsgabizottság független elnökét a Kormányhivatal jelöli ki. Az aktuális érettségi vizsgaidőszak június 28-án zárult. A kormányhivatalhoz 14 törvényességi kérelem érkezett a vizsgabizottsági döntésekkel kapcsolatosan. Ebből 11-et elutasított a főosztály, azaz helybenhagyta a vizsgabizottság döntését, míg 3 esetben megsemmisítette a bizottság döntését és új döntés meghozatalára kötelezte. A vizsgaeredményekhez tartozó statisztikák elérhetők Csongrád Megyei Kormányhivatal honlapján. Az iskolák az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva tizenöt napon belül megküldik a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnak. A hatósági ellenőrzések A Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya 2011. március 24. és 2011. május 25. között összesen 25 db nem állami, nem önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézményben, illetve kisegyház által fenntartott intézményben folytatott le hatósági helyszíni ellenőrzést. A hatósági ellenőrzés a költségvetési hozzájárulás igénylése létszámadatainak megalapozottságára, az adatok valódiságának vizsgálatára irányult. Ennek érdekében minden kiválasztott intézményben vizsgáltuk, hogy a közoktatási intézmény fenntartója a 2010. szeptember 15-i állapot szerinti normatív állami hozzájárulások igénybejelentését a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte-e, a normatív állami hozzájárulások igénylésének jogszerű követelményei biztosítottak voltake, illetőleg, hogy a tanügy-igazgatási dokumentumokban, nyilvántartásokban szereplő adatok alátámasztják-e az igénylés jogszerűségét. A vizsgálat a 2010. szeptember 15. – 2011. február 1-jéig tartó időszakra terjedt ki a 2010. szeptember 15-i létszámadatok alapján. Az ellenőrzés valamennyi intézménytípusban az intézményegységek, tagintézmények illetve telephelyek számának tekintetében teljes körű volt. A feladat ellátási helyeken szerepeltetett létszámadatok megalapozottságát a kötelezően vezetendő nyilvántartások alapján vizsgáltuk, melyekkel valamennyi intézmény rendelkezett. A 22, nem állami, nem önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézményben lefolytatott ellenőrzések során megállapítottuk, hogy valamennyi intézmény rendelkezett OM azonosítóval, érvényes és hatályos működési engedéllyel, alapító okirattal, melyben szerepelt az igényjogosultságot megalapozó tevékenység.


41

2011. évi 4-5. szám


Valamennyi intézmény rendelkezett a közoktatási kiegészítő hozzájárulások feltételeként meghatározott „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címmel. Valamennyi intézmény naprakész nyilvántartással rendelkezik az előírt térítési- és tandíjakról, és naprakész összesítő kimutatással rendelkezik ezen díjak befizetéséről is. A megállapított térítési díjak a zeneművészeti és egyéb művészeti ágakon is elérték a közoktatási törvényben meghatározott minimális térítési díjat. Az érvényes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat alapján a hátrányos helyzetű tanulókat mindenhol mentesítették a fizetési kötelezettség alól. Hét intézmény esetében állapítottuk meg, hogy az intézmény a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket nem a házirendjében szabályozta, hanem a Szervezeti és Működési Szabályzatában, illetve fenntartói vagy intézményi határozatban. Egy intézmény esetében megállapítottuk, hogy a tanulókról kiállított törzslapokon több esetben nem, illetve hibás oktatási azonosítót tüntették fel, néhány esetben pedig a tanulók törzslapján azonos oktatási azonosító szerepelt. Az intézmény határidőben nem tett eleget a tanulói jogviszony létesítés és megszüntetés bejelentési kötelezettségnek, ezért az érintett intézménynél kezdeményeztük a székhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságánál az intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési támogatás felülvizsgálatát. A kisegyházak által fenntartott 3 intézmény esetében az ellenőrzést lefolytató kormánytisztviselők szabálytalanságot nem tártak fel, ezért a hatósági ellenőrzés további intézkedés megtétele nélkül a helyszínen lezárult.

TÁJÉKOZTATÓ

A

2011/2012.

TANÉV OKTÓBER-NOVEMBERI ÉRETTSÉGI VIZSGÁIRA

TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSRŐL

Az általános tájékoztató ismertetése előtt az alábbi különösen fontos tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet: Érettségi vizsgára az október-novemberi vizsgaidőszakban szeptember 5-éig  a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban: o személyesen, o meghatalmazott által, vagy o postai úton jelentkezhet. Ha a kormányhivatalban postai úton kívánja benyújtani a jelentkezését, a jelentkezési lap augusztus közepétől letölthető a www.oh.gov.hu honlapról, ezt kell a kitöltés után, megjelölve rajta, hogy melyik megyében szeretne vizsgát tenni, a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni a kormányhivatalnak. Tekintettel arra, hogy az hatályos jogszabályi rendelkezések szerint 2011. augusztus 31-ig Bács-Kiskun, és Békés


42

2011. évi 4-5. szám


megyében is a Csongrád Megyei Kormányhivatal rendelkezik illetékességgel, a jelzett időpontig a jelentkezési lapot a  Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály címére (6741 Szeged, Rákóczi tér 1.), ezt követően a  Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.), illetve  Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály címére (5600 Békéscsaba, József Attila u. 2-4.) kell elküldeni. 

a vizsgázó lakóhelye szerint illetékes vizsgát szervező kijelölt középiskolában: o személyesen, o vagy meghatalmazott által. Az október-novemberi vizsgaidőszakban a vizsgát szervező intézmények listája augusztus közepétől megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján (www.oh.gov.hu)

Általános tájékoztató az érettségi vizsgára történő jelentkezésről Vizsgaidőszakok Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § 6) bekezdés b) és c) pontja alapján érettségi vizsgát két vizsgaidőszakban, a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet tenni. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik, amelyet személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani a vizsgát szervező intézménynek. Jelentkezési határidők A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e, az októbernovemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 65. § (3) bekezdése szerint: Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.) A

jelentkezési határidő elmulasztása esetén a vizsgát szervező intézménynél igazolási kérelmet lehet benyújtani a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül. Az igazolási kérelem benyújtásának határideje jogvesztő. A kérelem elfogadásáról a vizsgát szervező intézmény dönt. Kapcsolat a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéssel Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje szintén február 15-e, és az külön jelentkezési lapokkal történik. Tehát abban az esetben, ha a vizsgázó egy adott vizsgatárgyból újra szeretne érettségi vizsgát tenni, az érettségi vizsgára külön jelentkeznie kell, a két jelentkezés nem „váltja ki" vagy „helyettesíti" egymást. Tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók jelentkezése Érettségi vizsgára a tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakban csak a „saját" középiskolájukban jelentkezhetnek. Minden további információt és segítséget a vizsgázónak a „saját" középiskolája fog megadni. Az októbernovemberi vizsgaidőszakban nem minden középiskola szervez érettségi vizsgát. A tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázó az október-novemberi vizsgaidőszakban valamely vizsgaszervezésre kijelölt középiskolában adhatja le a jelentkezését. Az október-novemberi


43

2011. évi 4-5. szám


vizsgaidőszakban vizsgát szervező középiskolák listája augusztus közepétől található meg a www.oh.gov.hu honlapon. Tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók A jelentkezés helyszíne A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók 2011 januárjától a vizsgaszervezésre kijelölt, területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban (a továbbiakban kormányhivatal), vagy személyesen egy vizsgát szervező középiskolában jelentkezhetnek. A középiskolák nem kötelesek fogadni a tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését. A vizsgaszervezésre kijelölt kormányhivatalok listája megtalálható jelen dokumentum végén. A vizsgajelentkezés módja Érettségi vizsgára a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakban január közepétől, az október-novemberi vizsgaidőszakban augusztus közepétől személyesen vagy postai úton jelentkezhetnek a kormányhivatalban, vagy személyesen egy vizsgát szervező középiskolában. Vizsgajelentkezés postai úton Ha a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó a kormányhivatalban nyújtja be a jelentkezését, a postai út esetében a jelentkezési lap a www.oh.gov.hu honlapon található meg. Ezt kell a jelentkezési lap mögött található kitöltési útmutató alapján kitölteni, kinyomtatni, és a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni a kormányhivatalba. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban szerepel.) Vizsgajelentkezés személyesen Ha a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, a kormányhivatalban vagy a középiskolában kap jelentkezési lapot. Vizsgaszervezés Ha a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó a kormányhivatalban jelentkezik érettségi vizsgára, az érettségi vizsgáját a kormányhivatal szervezi meg. Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is a kormányhivatal értesíti a vizsgázókat. Ha a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó egy középiskolában nyújtja be az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezését, az érettségi vizsgáit ebben az esetben is a kormányhivatal szervezi meg. Középszintű vizsgára történő jelentkezés esetén a jelentkezést befogadó középiskola szervezi meg a vizsgázó érettségi vizsgáit. Választható vizsgatárgyak Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány megszerzését követően bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgyból milyen szintű és milyen eredménnyel rendelkezik a vizsgázó. (Akár olyan vizsgatárgyból is tehet érettségi vizsgát az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázó, amelyiket egyáltalán nem tanulta a középiskolai tanulmányai során.) Nem minden vizsgatárgyból lehet emelt szinten vizsgát tenni. A 2011-ben emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak listája megtalálható az OH honlapján.


44

2011. évi 4-5. szám


Vizsgadíj Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, és nem áll tanulói jogviszonyban egyetlen középiskolával sem, az érettségi vizsgák számára vizsgadíj kötelesek. A kormányhivatal által szervezett érettségi vizsgák esetében minden vizsgaidőszakra központilag határozzák meg az érvényes vizsgadíjakat. Ha a vizsgázó egy középiskolában nyújtja be a jelentkezését, a középszintű érettségi vizsga esetében a jelentkezését fogadó intézmény eltérhet a meghatározott összegtől. Emelt szinten minden esetben a központilag meghatározott összeg a vizsgadíj. A vizsgadíjak mértéke a kormányhivatal által szervezett vizsgák esetén:  a több vizsgarészből álló vizsgákra (az idegen nyelv, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsgák kivételével) 17.000 Ft/vizsga,  az egy vizsgarészből álló vizsgákra 12.000 Ft/vizsga,  az idegen nyelv, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsgákra 22.000 Ft/vizsga. Az érettségi vizsgákat megkezdő, de be nem fejező vizsgázók Ha a vizsgázó már megkezdte az érettségi vizsgáit, de nem szerezte meg az érettségi bizonyítványát, az egyes vizsgatárgyakból kapott érettségi eredményei nem „évülnek el" (ezekről törzslapkivonatot állítanak ki), és ezek az eredmények bekerülnek majd a későbbiekben megszerzett érettségi bizonyítványba, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgy aktuálisan szerepel-e az érettségi vizsgatárgyak között vagy sem. Mindemellett a vizsgaszabályzat 12. § (5) bekezdése alapján az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. A vizsgaszabályzat 6. § (4) bekezdése értelmében a következő vizsgatárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott vizsgatárgy. Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet azonban érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Ebben az esetben az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

Külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán tanulmányait folytató jelentkező kizárólag a kormányhivatalban nyújthatja be előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezését, személyesen vagy postai úton. Ez esetben a számára területi szempontból megfelelő kormányhivatalt a jelentkező maga választja ki. Az érettségi vizsgaszervezésre kijelölt, a vizsgajelentkezéseket kormányhivatalok listája, elérhetősége és területi illetékességi köre: 



fogadó

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9024 Győr, Bem tér 15., Telefon: 06/96/510-668, fax: 06/96/510663): Győr-Moson-Sopron megyére, Zala megyére, Vas megyére kiterjedő illetékességgel; Veszprém Megyei Kormányhivatal (Veszprém, Óváros tér 21., Telefon: 06/88/591400, fax: 06/88/591-415): Veszprém megyére, Fejér megyére, Komárom-Esztergom megyére kiterjedő illetékességgel;


45

2011. évi 4-5. szám












Somogy Megyei Kormányhivatal (7400 Kaposvár, Szántó u. 5., Telefon: 06/82/528180, fax: 06/82/528-189): Tolna megyére, Baranya megyére, Somogy megyére kiterjedő illetékességgel; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály (3530 Miskolc, Csizmadia köz 1. Telefon: 06/46/514-630, fax: 06/46/514-760): Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, Heves megyére, Nógrád megyére kiterjedő illetékességgel; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály (4024 Debrecen, Piac u. 54., Telefon: 06/52/504-120, fax: 06/52/504-106): Hajdú-Bihar megyére, Jász-NagykunSzolnok megyére, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő illetékességgel; Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály (6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Telefon: 06/62/621-460, fax: 06/62/621-469): Csongrád megyére, Bács-Kiskun megyére, Békés megyére kiterjedő illetékességgel; Budapest Főváros Kormányhivatala (1132 Budapest, Váci út 18., Telefon: 483-3590, fax: 483-3591): Budapestre és Pest megyére kiterjedő illetékességgel.


46

2011. évi 4-5. szám

Belső Ellenőrzési Osztály tájékoztatói

Belső Ellenőrzési Osztály tájékoztatói A BELSŐ ELLENŐRZÉSI OSZTÁLYRÓL RÖVIDEN Készítette: Tálasné dr. Jójárt Eszter

A Belső Ellenőrzési Osztály a Kormánymegbízott közvetlen vezetése alatt működő szervezeti egység. Az osztály négy fővel a törzshivatal ötödik emeletén kapott helyet. Osztályunk a gyors és rövid ismerkedést követően rögtön hozzálátott az Ellenőrzési Szabályzat, a Belső Ellenőrzési Osztály Ügyrendjének, és a 2011. évre vonatkozó belső ellenőrzési terv kidolgozásához. A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezeti egység működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezeti egység céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezeti egység irányítási, a belső kontroll működési és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeit vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg. Az éves terv jóváhagyását követően a tervben szereplő, valamint soron kívüli ellenőrzéseket is végeztünk, végzünk. Bár a belső ellenőrzés nem a népszerűségi lista elején foglal helyet, mégis szeretnénk, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy az ellenőrzések során feltárt hiányosságok nem a személyek ellen szólnak. Javaslatainkkal szeretnénk az adott szervezet működésére vonatkozóan, a törvényi előírásoknak megfelelően a szervezet működését egyértelművé tenni, a feladatellátók munkáját könnyíteni. Amennyiben a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés nem működne hibátlanul, vagy netalán a szervezet működését biztosító szabályzatok hiányoznak, vagy csak hiányosak, úgy az ellenőrzés lépéseinek kidolgozására javaslatok megfogalmazásával segítséget nyújtunk. Természetesen fő célunk az egész Kormányhivatal működésének jobbá tétele, tökéletesítése, melyet az ellenőrzéseink alkalmával feltárt hiányosságok, problémák kimutatása és azok megszüntetésére tett építő javaslatainkkal igyekszünk elősegíteni.


47

2011. évi 4-5. szám

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOKRÓL Készítette: Dr. Mezey Róbert

Mind a gyermekvédelmi, mind a szociális ágazat területén a működési engedélyezési eljárásoknál tapasztalható, hogy a kérelmezők által beadni kívánt kérelmekre végzéssel hiánypótlási felhívást kell kiadni az eljárás – szintén végzéssel történő – egyidejű felfüggesztése mellett. Ehhez képest az esetek jelentős részében a hiánypótlási kötelezettségüknek igen rövid idő, extrém esetben 1 nap alatt eleget tesznek. Emiatt az előbb említett eljárás nyilvánvalóan felesleges munkaterhet, illetve költségeket jelent a Hivatal számára. Ennek elkerülése érdekében minden, az engedélyezéssel foglalkozó kollégát felhívtunk, hogy a fenntartók képviselőjétől lehetőség szerint csak hiánytalanul beadott kérelmet vegyenek át. A fenntartók képviselőjével tartsák folyamatosan a kapcsolatot, adjanak részletes és kielégítő tájékoztatást felvetéseikre, kérdéseikre, ezzel egyidejűleg végezzék el azt a szükséges előkészítő munkát, ami alapján a működési engedélyt a fenntartó által kért időpontra ki tudjuk adni. Fordítsanak különös figyelmet a fellebbezési jogról való lemondás kérdésére, hogy azzal a fenntartók megfelelő módon tudjanak élni. Minden ilyen esetről hivatalos feljegyzés készül, melyet az ügyintéző és a fenntartó képviselője aláírnak. Természetesen ha a kérelmező ragaszkodik a hiányos kérelem beadásához, azt megtagadni nem lehet, de szeretnénk ezen esetek számát minimalizálni. Bízunk abban, hogy ezen intézkedés nem jelent problémát a fenntartók számára. Természetesen minden felmerülő kérdésben kollégáimmal együtt rendelkezésre állunk személyesen, illetve a Kormányhivatal honlapján feltüntetett elérhetőségek útján.

ÁLLÁSFOGLALÁSOK JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEKBEN Készítette: Dr. Haraszti Szilvia – Treplán Anikó

A Szociális és Gyámhivatal több témakörben is állásfoglalást kért a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól. 1. A közgyógyellátási ügyekben az első- és másodfokú szakhatósági állásfoglalások formai elemeire vonatkozóan 2008-ban és 2010-ben egyazon ügyben két különböző tartalmú Legfelsőbb Bírósági ítélet született. Az eltérő jogértelmezésből eredő problémák feloldásának elősegítése kérdésében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztálya az alábbi választ adta: 2009. október 1. napjától módosult a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), melynek értelmében a


48

2011. évi 4-5. szám


pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 12. számú melléklete (Szakhatósági állásfoglalás a rendszeres gyógyító ellátás költségéről) már nem felelt meg a szakhatósági állásfoglalás Ket.-ben meghatározott tartalmi követelményeinek, ezért a 323/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése ae) pontjával 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre került. A Ket. 44. §-ának (6) bekezdése a szakhatóság közreműködésére vonatkozóan a következőket írja elő: „44. § (6) A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését és a szakhatóság ügyintézőjének nevét is, b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását (…).” A Ket. 72. § (1) bekezdése értelmében a határozat tartalmára vonatkozóan többek között az alábbiakról rendelkezik: „72. § (1) A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat (…).” A hivatkozott jogszabályi helyekre való tekintettel, amennyiben a szakhatósági állásfoglalás formai elemei megfelelnek az előírásoknak, és az első- és másodfokú szociális hatóság az adott szakhatósági állásfoglalás rendelkező részét beépíti a döntése rendelkező részébe, az adott szakhatósági állásfoglalás indokolási részét pedig a határozata indokolási részébe, akkor a hivatal eljárása jogszabályszerűnek tekinthető. A Ket. 45. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte vagy állásfoglalása ellentétes a 44. § (6) bekezdésében foglalt követelményekkel, a hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított nyolc napon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. Megelőzve ezzel az olyan eseteket, amelyre a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.560/2010/13. számú ítéletében is utalt, amikor is kifejti azon megállapítását, hogy a szakhatóság állásfoglalása nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. A Szociális és Gyámhivatal a levelében is jelezte, hogy a Korm. rendelet 11. számú mellékletének („Szakhatósági megkeresés … kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve”) megfelelő formanyomtatványon a Szociális és Gyámhivatal jelezni tudja a szakhatóság felé, hogy a megkeresés a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására vagy a kérelmező gyógyszerkeretének felülvizsgálatára irányul-e. Figyelemmel a Ket.-re és a Korm. rendelet 11. számú mellékletére, amennyiben a szakhatóság állásfoglalása nem a megkeresésben foglaltakra irányul, a jegyzőnek a határozat meghozatala előtt lehetősége van arra, hogy a szakhatósággal egyeztessen.


49

2011. évi 4-5. szám


Mindemellett a megkeresésben jelzett hasonló esetek elkerülése érdekében javasolják a határozatok indokolásában kitérni arra, hogy  mi a viszonya a gyógyszertárban ténylegesen kifizetett értéknek és a közgyógyellátás gyógyszerkerete szerinti 6/ 12 ezer forintnak,  mitől 6, illetve 12 ezer forint a gyógyszerkeret, és arra,  hogy a háziorvos megkapja a REP-től a tételes kimutatást a figyelembe vett gyógyszerekről, tehát adott esetben (pl. jogorvoslati kérelem előtt) a beteg a háziorvosnál is érdeklődhet. A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály egyetért a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.37.272/2008/4. számú ítéletébe foglalt azon megállapítással, miszerint az adatvédelmi szabályok nem teszik lehetővé, hogy a jegyző vagy a hatóság az eljárás során megismerje a kérelmező egészségügyi adatait. Az egészségbiztosítási szerv pontosan azért van az eljárásban szakhatóságként megjelölve, mert a szakkérdés – jelen esetben a háziorvosi igazolásban szereplő gyógyszerigény szakmai indokoltsága – megítélésében nála áll rendelkezésre a megfelelő szakértelem. A továbbiakban az egységes és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő jogalkalmazás érdekében tájékoztatták az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatóját, és felkérték, hogy hívja fel a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerveinek figyelmét a jelzett problémára és a vonatkozó jogszabályi helyekre. 2. Folyó év augusztus 1. napján állásfoglalást kértünk a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályától a pénzbeli szociális ellátások tárgyában jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás egy éven túli megtérítése kérdésében, az alábbiak szerint: Másodfokú szociális hatósági eljárások folytak hivatalunknál olyan aktív korúak ellátásával kapcsolatos, valamint ápolási díj ügyekben, melyekben az ellátott nem értesítette a jegyzőt a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény (Szt.) 9. §-ában meghatározott 15 napos határidőben. Ezekben az ügyekben az ügyfél anyagi- és/vagy a szociális körülményeiben bekövetkezett változásról véletlenül, az ellátás felülvizsgálata iránti eljárásban szerzett tudomást az első fokú szociális hatóság, amely a jogosultság és a folyósítás megszüntetése mellett az Szt. 17. § (2)-(3) bekezdésére hivatkozással a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett pénzbeli ellátás visszafizetését rendelte el az ellátott körülményeiben bekövetkezett változás időpontjától kezdődően, évekre visszamenőleg. Ezeket a határozatokat a jogorvoslati eljárásban megváltoztattuk oly módon, hogy a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését csupán az első fokú szociális hatóság tudomásszerzésétől visszafelé számított egy évre visszamenőleg rendeltük el. Az Szt. 17. § (3) bekezdése második mondata értelmében – ugyanis – nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás estén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.


50

2011. évi 4-5. szám


Hivatalunk értelmezése szerint az Szt. 17. § (3) bekezdése a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését csupán a tudomásszerzéstől visszafelé számított egy évre teszi lehetővé. A jogszabályalkotó ezzel a bekezdéssel a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének szabályozásába bele tett egy – a jogbiztonságot szolgáló – időbeli korlátot. Álláspontunkat alátámasztja az Szt. 1. § (1) bekezdése is, mely értelmében a törvény célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Minderre tekintettel azzal a kéréssel fordulunk Minisztériumhoz, hogy az Szt. 17. § (3) bekezdésének alkalmazása körében szíveskedjen tájékoztatást adni arról, hogy a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését ténylegesen csak egy évre, vagy az ilyen módon igénybe vett jogosultság teljes időtartamára, azaz akár több évre visszamenőleg is el lehet-e rendelni. Kérésünket aktuálissá teszi az, hogy más Kormányhivatalnál a fentebb részletezettel ellentétes joggyakorlattal találkoztunk. 3. Folyó év augusztus 2. napján állásfoglalást kértünk a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Segélyek és Támogatások Főosztályától hivatkozással a 2011. július 18án, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyintézéshez kiadott módszertani ajánlásukhoz kapcsolódóan, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az alábbiak szerint: „I.) A BNO kód a Korm. rendelet 2. § a) ac) alpontjában értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a legalább 40 %-os egészségkárosodással rendelkező személy kifejezetten mozgásszervi betegség kapcsán legalább 40 %-osan egészségkárosodott még akkor is, ha pl. a vezető diagnózisa rákos megbetegedés, melynek szövődményeképpen gyakorlatilag alig tud járni. A kérdés az, mit tekintsünk „vezető diagnózisnak”, kizárólag a mozgásszervi megbetegedést, vagy amennyiben a kérelmező össz-szervezeti károsodása pl. 52 %, és ezen belül a mozgásszervi károsodása nem éri el a 40 %-ot, abban az esetben el kell-e utasítanunk a kérelmet? A vezető diagnózis címszó alatt a legtöbb esetben 4-5 fajta betegség is fel van sorolva, melyik a vezető diagnózis, az első sorban található betegség, vagy a felsoroltak együttesen? Az alábbi példák alapján felmerül a kérdés, hogy a kérelmezők súlyos mozgáskorlátozottnak tekinthetők-e? Konkrét példa 1).: Egyik kérelmező esetében a DIAGNÓZIS címszó alatt felsorolt betegségei között a mozgásszervi betegsége nem a XIII. főcsoportba tartozóként van feltüntetve, viszont külön sorban a szakvélemény kitér a mozgásszervi károsodás mértékére, ami meghaladja a 40 %-ot. A szakvélemény a következőképpen néz ki:


51

2011. évi 4-5. szám


FUNKCIÓKÁROSODÁSOK: MOZGÁSSZERVI: Baleseti: a bal alsó végtag mozgáskorlátozottsága, állás-járás nehezítettség alapján 45 % RBF

B

BNO kód: C7800 C20H0 T9320

DIAGNÓZIS: A tüdő másodlagos rosszindulatú daganata A végbél rosszindulatú daganata Az alsó végtag egyéb törésének következményei

Konkrét példa 2).: Egy másik kérelmező ORSZI szakvéleményében a BNO kód elnevezés alatt összesen 11 féle diagnózis szerepel, amelyek különböző betegségcsoportokba tartoznak. A felsoroltak közül három diagnózis a XIII. főcsoportba tartozik. Funkciókárosodás mértéke nincsen megemlítve, így külön a mozgásszervi károsodás mértéke sem szerepel, viszont össz-szervezeti egészségkárosodása 64 %. Konkrét példa 3).: Harmadik kérelmező ORSZI szakvéleményében a BNO kód alatt négy kód a XIII. főcsoportba tartozik, kettő pedig más csoportba tartozó, nincsen feltüntetve sem a funkciókárosodás, sem az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke, de megemlítésre kerül, hogy súlyos fokú mozgásszervi funkciókárosodása van, viszont a szakvélemény megjegyzésében a következő szerepel: „A szakvélemény háziorvosi beutaló nélkül készült, mivel a helyettesítő orvos a kért iratot nem adta ki. A Nyugdíjosztály kérdésére válaszolva közöljük, hogy 67 %-os munkaképesség csökkenése folytatólagosan véleményezhető”, százalékosítva semmilyen más címen a betegségek nincsenek. II.) A Korm. rendelet 4. § (1) b) pontjában a „speciális igényeknek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező személygépkocsi” meghatározás alatt mit kell érteni, hiszen az átalakítási támogatás két fajtája pontosan azt a célt szolgálja, hogy olyanra alakíttassa át a kérelmező a gépjárművet, amilyenre az állapota igényli (automata sebességváltó, beszállást és egyéb kényelmet szolgáló berendezés). Hagyományos használt gépkocsit vehet az ügyfél vagy nem? III.) A Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésben felsorolásra került, hogy a közlekedési kedvezmény megállapításánál kit kell előnyben részesíteni. Többek között szerepel a d) pontban az, hogy honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá a kérelmező. Ezt az állapotot alá kell támasztani a 7. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontja szerint azzal, hogy a szakértői szervnek vagy jogelődjének a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményét kell csatolni. Ebbe a csoportba kizárólag az önkormányzatok által hadirokkantnak minősített személyeket kell értenünk? Ha igen, akkor a szakvélemények is az önkormányzatoktól szerezhetők-e be?” A feltett kérdéseinkre, felvetett problémáinkra kapott válaszokról természetesen folyamatosan tájékoztatni fogjuk az érintetteket.


52

2011. évi 4-5. szám


MI MENNYI 2011-BEN? Készítette: Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

(2011. szeptember 1-től) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

Minimálbér 337/2010. (XII. 27.) Korm.r. 2. § (1) bek. Garantált bérminimum* 337/2010.(XII. 27.) Korm.r. 2. § (2) bek. Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII. 24.) Korm.r. 1. § (1) bek. Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rend. 2. § (1) bek.

Havi bér Ft/hó 78.000

Heti bér Ft/hét 17.950

Napi bér Ft/nap 3.590

Órabér Ft/óra 449

94.000

21.650

4.330

541

57.000

13.120

2.624

-

78.000

17.950

3.590

-

 A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg

Köztisztviselők illetményalapja 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (1) 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. § (1) bek. Kormánytisztviselők illetményalapja 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 59. § (2) 2010. LVIII. tv. (Ktjv.) 18. § (1) bek. Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 60. § (1) bek. c) pontja - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 61. § (1) – (2) bek. 1997. évi LXVII. tv. 103. § (2) bek. – 1994. évi LXXX. tv. 46/D. § (2) bek. Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 61. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 62. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 62. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek.

38.650,-Ft 38.650,-Ft 20.000,- Ft 356.000,-Ft 3.000,-Ft/óra 15.000,-Ft/hó 135.000,-Ft/hó

2. A 2010. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § III. rokkantsági csoportban Rokkantsági nyugdíj 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 23. § II. rokkantsági csoportban I. rokkantsági csoportban III. rokkantsági csoportban Baleseti rokkantsági nyugdíj 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 28. § II. rokkantsági csoportban I. rokkantsági csoportban Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. § Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek. Rokkantsági járadék 242/2008 (X. 1.) Korm. rend. 5.§ (3) a.) pont Rendszeres szociális járadék 242/2008 (X. 1.) Korm. rend. 5.§ (3) b.) pont Házastársi pótlék és az ahhoz járó kiegészítés együttes összege 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §, 72/2008 (IV. 3.) Korm. rend. 1. § (4) d) pont, 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 1§ (4) d) pont Házastárs után járó jövedelempótlék 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §; 72/2008 (IV. 3.) Korm. rend. 1. § (4) e) pont, 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 1§ (4) e) pont Egészségkárosodási járadék maximális összege 242/2008 (X. 1.)Korm.r. 1§ (2) b) pont Vakok személyi járadéka 242/2008 Korm. rend. 1§ (3) bek. Rehabilitációs járadék minimális összege: a (III. csoportú) rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének 120%-a 2007. évi LXXXIV. tv. 4. §


53

28.500,-Ft 28.500,-Ft 29.800,-Ft 30.850,-Ft 28.600,-Ft 30.000,-Ft 31.000,-Ft 24.250,-Ft 72.820,-Ft 33.330,-Ft 27.000,-Ft 20.410,-Ft

14.160,-Ft 85.500,-Ft 15.360,-Ft 34.200,-Ft

2011. évi 4-5. szám


3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás

Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 27.§ (3) bek. Nyugdíj előtti álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§ Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján 60-100% között mérlegelési jogkörben állapítható meg

Ellátás összege Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: 78.000,-Ft/hó 2.600,-Ft/nap minimálbér 40%-a: 31.200,-Ft 1.040,-Ft/nap 46.800 – 78.000,-Ft/hó 1.560 – 2.600-,-Ft/nap Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!

4. Munkaadók által fizetendő közterhek Munkaadó TB járulék fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§(1)-(2)(3) bek.

Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítá si és munkaerőpiaci járulék

24 % Természetbeni egészségbiztosítási járulék* Pénzbeli egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék

3%

Rehabilitációs hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás

Összesen 2010. CLXIX. tv.(Költségvetési tv.) 62. § (9) bek. 2003. évi LXXXVI. tv. 3. § (3) bek.

1,5%

0,5%

1% 27% 964.500,-Ft/év/fő Társadalombiztosítási járulékalap 1,5 %-a

5. Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§(1)(2)- (3) bek.

Nyugdíjjárulék

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

Pénztártag Nem pénztártag Természetbeni egészségbiztosítási járulék Pénzbeli egészségbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék

Összesen A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege 2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 58. § (1) bek. és az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 24. § (2) bek.

2 %* (8% tagdíj) 10 % 4%

2% 1,5% 17,5% 21.000,-Ft/nap

* A 2010. november 1. és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke – a fentiektől eltérően – 10 %! (Tbj. 19. § (7) bekezdés)

6. Egészségügyi szolgáltatási járulék

5.100,- Ft/hó (170,- Ft/nap)

Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. [Tbj. 19. § (4) bekezdés 39. § (2) bekezdés]


54

2011. évi 4-5. szám


7. Adósávok, adókedvezmények Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka A bruttósított összevont adóalap – az adóelőleg, illetve az adó kifizetésekor – - egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 62.500,- Ft-tal, - legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 206.250,- Ft-tal csökkenthető. az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított Adójóváírás Szja. tv. 33. § adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint, Az adójóváírás évi 3.960.000,- Ft összes bevallott jövedelemig jár, de 2.750.000,- Ft feletti éves jövedelem esetén a levonható adójóváírás összegét csökkenteni kell a 2.750.000,- Ft feletti rész 12%-ával. A csökkentett összegű adójóváírást – amennyiben az adóelőlegnél adójóváírást nem kért az ügyfél - az adóbevalláskor érvényesítheti, és a bevallás alapján igényelheti vissza a különbözetet. A 3.960.000,- Ft-ot meghaladó éves jövedelem esetén az adójóváírás „elfogy”, igénybevételére lehetőség nincs. Kedvezményes adózású természetbeni - internethasználat havi 5000,- forintig, juttatások - Üdülési csekk: 78.000,- Ft/év [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 70. §] Meleg, ill. hideg étkeztetés (ideértve az erre jogosító utalványt is): 18.000,- Ft/hó Iskolakezdési támogatás: 23.400,- Ft/év Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett juttatás értékének 1,19 szerese,) munkáltatói hozzájárulás 39.000,- Ft/hó önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 23.400,- Ft/hó Széchenyi Pihenő Kártya: 300.000 Ft/év Csekély értékű ajándék: 3x7.800,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett. Mezőgazdasági őstermelőnek az e 600.000,- Ft tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §] Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § Adóalap kedvezmény Szja. tv. 27/A-B.§

8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. § Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek. Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.

A naptári napi átlagkereset 70 %-a

A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimális bér kétszeresének 70 %-a: 109.200,-Ft A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén) A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának 30-ad részét. [2011. április 30. napját követően bekövetkező keresőképtelenség esetére vonatkozó rendelkezés a 2011. évi XXXI törvény 6. § (2) bek. alapján.] 2011. július 1. napjától a biztosítási jogviszony megszűnését követően


55

2011. évi 4-5. szám


Családi pótlék (CSP) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.

Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)(2) bek.

Gyermeknevelési támogatás (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1) bek.

táppénz nem jár!!! (Megjegyzés: a passzív jogon járó táppénz jogintézménye 2011. július 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, tehát e naptól táppénzben csak biztosítási jogviszonyban álló személy részesülhet, biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, de, legfeljebb 1 év időtartamban.) Egy gyermekes család esetén 12.200,-Ft/hó Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,-Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,-Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16.000,-Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 23.300,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 25.900,-Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén 20.300,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén 14.800,-Ft/hó Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: 64.125,-Ft Ikergyermek esetén 300%-a: 85.500,-Ft A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhesgondozáson (Cst. 29. és 32. §). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,-Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300%-a (85.500,-Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a (114.000,-Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó) A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §). Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft/hó A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)

9. Kis összegű követelés értékhatára

100.000,-Ft

[2010. CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 72. § (2) bek.]

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. 10. Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher Egyszerűsített foglalkoztatási forma 1. mezőgazdasági idénymunka 2. turisztikai idénymunka 3. alkalmi munka

A közteher mértéke (Ft/nap) 500,- Ft 500,- Ft 1.000,- Ft

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8.§ (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér.


56

2011. évi 4-5. szám


11. Szociális ellátások Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37.§ (4) bek. 63/2006. (III.27.) Korm. rend. 17/B. § (2) bek.

Jogosult Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek megfelel.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

Jogosult Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki RSZS-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) Jogosult Havi összege a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött a) személy, akinek saját és vele együtt lakó az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: házastársa, élettársa jövedelme alapján 22.800,-Ft/hó számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, az egyedülálló, a reá irányadó b) nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem 27.075,-Ft/hó haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, c) akinek havi jövedelme nem haladja meg az az öregségi nyugdíj mimimum 130%-a: öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb 37.050,-Ft összegének 130%-át. Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft. Jogosult Havi összeg Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó 18 év alatti személy gondozása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy alapösszeg 100 %-a: 29.500,-Ft - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. A fokozott ápolást igénylő súlyosan 41. §) fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 130 %-a: 38.350,Ft

Időskorúak járadéka 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §

Ápolási díj 2010. évi CLXIX. tv.(Költségvetési tv.) 62. § (8) bek. és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

Havi összege A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének (78.000,-Ft) személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%ának szorzatával. Maximum összege: 60.600,- Ft Havi összege A bérpótló juttatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500,- Ft/hó

A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 80 %-a: 23.600,-Ft


57

2011. évi 4-5. szám


12. Bérgarancia támogatás maximuma

999.000,-Ft

(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek. valamint Szociális és Munkaügyi Közlöny 2010/12. szám)

A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7.§ (2) bek) 399.600,-Ft


58

2011. évi 4-5. szám

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ AZ IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL Az Igazgatóság 2007. január 1-jéig Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás néven a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozott, mint központi irányítású, részben önállóan gazdálkodó államigazgatási szerv. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2007. január 1-jei létrejöttét követően az Állomás a Csongrád Megyei MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságaként a Hivatal megyei hatáskörű mezőgazdasági szakigazgatási szerve lett. A Csongrád Megyei MgSzH felügyeletét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központján keresztül látta el. Az Igazgatóságok osztályszerkezeti formában tagozódtak. A Hivatal élén a Főigazgató állt, aki egyúttal valamely Igazgatóság vezetését is ellátta. Az Állategészségügyi Igazgatóság szakmai vezetését az Igazgató Főállatorvos látta el. Az Országgyűlés 2011. január 1-jétől a 2010. évi CXXVI. törvény alapján különböző területi államigazgatási szervezetek integrálásával létrehozta a fővárosi és megyei Kormányhivatalokat, a kormánymegbízottak által közvetlenül vezetett szervezeti egységeket, amelyekben az integrált szervezetek szakmai autonómiájukat megtartó szakigazgatási szervként működnek. Így jött létre a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, amely a Csongrád Megyei Kormányhivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező mezőgazdasági szakigazgatási szerve. Az Igazgatóság élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési, élelmiszerlánc-felügyeleti, állatvédelmi és állat-egészségügyi, egyes állattenyésztési és borászati hatósági feladatokat, valamint a falugazdász hálózaton keresztül földművelésügyi hatósági feladatokat lát el. Az Igazgatóság hatósági és egyéb állami szakfeladatai tekintetében a Vidékfejlesztési Miniszter irányítása alá tartozik, szakmai felügyeletét a Miniszter a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalon keresztül gyakorolja. Az Igazgatóság személyi állománya 135 főből áll. Az Igazgatóság fő szervezeti egységei az osztályok, valamint a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok (kerületi hivatalok) és a kirendeltségek. A létszámkeret az alábbiak szerint oszlik meg: Osztály

Létszámkeret

Igazgató Titkárság Járványügyi Osztály Állatvédelmi Osztály Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály Élelmiszer-biztonsági és Minőségellenőrzési Osztály


59

5 fő 6 fő 2 fő 4 fő 6 fő

2011. évi 4-5. szám


Kerületi Hivatal Szeged I. sz. Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal Szeged II. sz. Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal Hódmezővásárhely Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal Szentes Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal Makó Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal Csongrád Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal

30,5 fő 25 fő 10 fő 24 fő 14,5 fő 8 fő

A szervezeti egység vezetője a Megyei Igazgató Főállatorvos, aki közvetlenül irányítja és ellenőrzi az Igazgatóság munkáját. A kerületi hivatalok irányítását a Kerületi Főállatorvosok gyakorolják. A kirendeltségek szervezeti egységnek nem minősülő, a kerületi hivatalok hatáskörében eljáró, több kerület létesítményeire kiterjedően működő egységek, az alábbiak szerint: Szegedi I. sz. Kerületi Hivatal Élelmiszer-higiéniai Kirendeltség (6725, Szeged, Szabadkai út 18.): illetékessége kiterjed a Pick Szeged Zrt. illetékességi területére. Szentesi Kerületi Hivatal Élelmiszer-higiéniai Kirendeltség (6600, Szentes, Attila u. 3.): illetékességi területe kiterjed a Hungerit Zrt. illetékességi területére. Szegedi II. sz. Kerületi Hivatal Határkirendeltség (6758, Röszke, 0323 hrsz.): illetékessége kiterjed Röszke Határállomás illetékességi területére. A kirendeltségek irányításáért a Kirendeltségvezető Hatósági Főállatorvosok felelősek. Az Igazgatóság illetékességi területén szervezi, irányítja és felügyeli az élelmiszerláncfelügyelettel összefüggő állami feladatok ellátását, különösen az állatbetegségek megelőzését, felderítését, felszámolását, továbbá a nagy gazdasági kárral fenyegető, vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési, valamint monitoring programok végrehajtását. Gondoskodik a járványos állatbetegségek megelőzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltóés kórjelző anyagokról, továbbá a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges feltételek biztosításáról. Szervezi és végrehajtja a járványügyi, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági, állatvédelmi, takarmány-higiéniai és takarmánybiztonsági ellenőrzéseket; továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer- és takarmány-minőségi ellenőrzések egységes végrehajtását. A falugazdász hálózaton keresztül tájékoztatást ad a gazdálkodók részére a mezőgazdaságot érintő kormányzati döntésekről, valamint az egyes agrártámogatási lehetőségekről. Borászati felügyelő útján ellátja a borgazdasági termékek előállításával, kezelésével kapcsolatos területi állami és hatósági feladatokat. Engedélyezi és felügyeli az állatorvosi szolgáltatói tevékenységet, valamint az állatorvosok állategészségügyi hatósági tevékenységét. Ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának körülményeit, az állati eredetű melléktermékek kezelését. Részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint első fokú tenyésztési hatósági feladatokat ellátásában.


60

2011. évi 4-5. szám


A Csongrád megyei állatállomány létszáma jelenleg az alábbiak szerint oszlik meg: szarvasmarha: 27 700 sertés: 74 600 juh: 39 253 ló: 1 520 baromfi összes: 5 292 000 méhcsalád: 27 700 oltott kutya: 56 000 A megye területén jelenleg 13 vágóhíd (9 emlős, 4 baromfi) és 53 állati eredetű élelmiszerelőállító üzem működik.


61

2011. évi 4-5. szám

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tájékoztatói

Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ A SZAKIGAZGATÁSI SZERV MŰKÖDÉSÉRŐL Az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése határozza meg az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv feladatait, melyek összefoglalóan az alábbiak. 1. Ellátja az Egészségbiztosítási Alapnak a feladataihoz kapcsolódó előirányzatai tekintetében a gazdálkodással és az adatszolgáltatással, a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő eljárásokkal, a foglalkoztató, valamint a kifizetőhely felügyeletével, a pénzbeli ellátásokkal, valamint a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatokat. 2. Vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat, így különösen a TAJ-jal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával; a bejelentett személyek jogviszonyadatainak, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával; az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával; a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány, a nemzetközi egyezmények, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatvány, továbbá az Európai Egészségbiztosítási Kártya kibocsátásával kapcsolatosan a hatáskörébe tartozó feladatokat. 3. Ellátja a közgyógyellátással kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat. A Szakigazgatási Szerv szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését az OEP látja el. A Szakigazgatási Szerv az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos feladatai ellátása során az OEP által kiadott gazdálkodási és számviteli szabályzatokat alkalmazza. Az OEP állapítja meg az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos feladatok ellátásához kötődő rendszeres és eseti adatszolgáltatások rendjét, teljesítésének határidőit, tartalmi és formai követelményeit. Az Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv négy osztályra tagolódik. Ezek: Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály (PEEO), Nyilvántartási Osztály (NYTO), Ellátási Gazdálkodási Osztály (EGO), Ügyfélszolgálati Iroda (Szentes és Hódmezővásárhely telephellyel). A Szakigazgatási Szerv létszáma: 64 fő


62

2011. évi 4-5. szám


Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv szervezeti felépítése IGAZGATÓ

PEEO osztályvezető

NYTO osztályvezető

EGO osztályvezető

Pénzbeli Ellátási Csoport (15 fő) Ellenőrzési Csoport (7 fő)

Ügyfélszolgálati Iroda osztályvezető

Szentes (9 fő) Ügyintézők (7 fő)

Ügyintézők (12 fő)

Hódmezővásárhely (9 fő)

A Kormányhivatal Koordinációs és Szervezési Főosztályától 3, a Pénzügyi Főosztálytól 4, az Informatikai Főosztálytól pedig 2 munkatárs munkavégzésének helye az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv. Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály A Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály pénzbeli ellátási szakterületén történik a biztosítást keletkeztető jogviszonyban álló személyek, az ún. biztosítottak kötelező járulékfizetésén alapuló, betegség és anyaság esetén fellépő keresetveszteség enyhítésére szolgáló pénzbeli ellátások megállapítása és folyósítása. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai betegség esetén: a táppénz, a baleseti táppénz, a gyermekápolási táppénz, anyaság esetén: a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj. A pénzbeli ellátások mellett, az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások közül, a biztosítottak, a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, illetve e személyek kísérői számára az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevétele kapcsán a távolsági közlekedéssel összefüggésben felmerült költségeik megtérítése is a pénzbeli ellátási szakterület feladatai közé tartozik. A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott keretek és a költségvetés biztosította anyagi keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően táppénz, terhességigyermekágyi segély és gyermekgondozási díj jogosultságot állapítson meg annak, aki arra egyébként már nem lenne jogosult. Az ún. méltányossági pénzbeli ellátások megállapítását és folyósítását a pénzbeli ellátási szakterület végzi. Az egészségbiztosító az Egészségbiztosítási Alapból segélyre fordítható zárt pénzügyi keret terhére egy éven belül egyszer méltányosságból pénzbeli segítséget nyújthat azon biztosítottak számára, akik váratlan, súlyos, vagy egy hosszantartó betegség miatt olyan anyagi helyzetbe kerülnek, hogy a mindennapi életvitelhez szükséges költségek rendezése mellett nem tudják a betegségük gyógyulásához szükséges gyógyszereiket megvásárolni.


63

2011. évi 4-5. szám


Az ellenőrzési szakterület végzi a társadalombiztosítási kifizetőhelyek létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, előkészíti a megállapodásokat. Éves ellenőrzési terv alapján a kifizetőhelyek egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti ellátások megállapításával, folyósításával és elszámolásával, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos tevékenységét ellenőrzi. Az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, határozatot, fizetési meghagyást bocsát ki. A kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatóknál a társadalombiztosítási feladatok ellátását ellenőrzi. Egyedi megkeresések alapján helyszíni ellenőrzést tart, egyéni vállalkozók üzemi balesetét kivizsgálja, határozatot hoz a társadalombiztosítási jogviszony elismerése vagy törlése tárgyában. A Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály statisztikusa az Osztály pénzbeli ellátási szakterülete és a kifizetőhelyek által megállapított és folyósított ellátásokról havi és negyedéves statisztikai adatgyűjtést végez, majd az összesített megyei adatokról jelentést készít az OEP részére. Nyilvántartási Osztály Megállapítja az egészségügyi ellátások, a nyugellátások, és az egyes szociális ellátások igénybevételéhez szükséges Társadalombiztosítási Azonosító Jelre (közismert néven TAJra) való jogosultságot. Jogosultság fennállása esetén gondoskodik a biztosítottak részére a TAJ kártya, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló okmányok kiadásáról, jogosultság megszűnése esetén a bevonásáról, érvénytelenítéséről. Feladatkörébe tartozik az elveszett/ellopott TAJ-t igazoló okmány pótlása igazgatási szolgáltatás díj ellenében, valamint az okmány cseréje, amely költségmentes, ha a cserére adat változás vagy önhibán kívüli rongálódás miatt van szükség. Ellátja a külföldön biztosított, TAJ számmal rendelkező személyek bejelentésének kezelésével kapcsolatos feladatokat. Folyamatosan karbantartja a TAJ nyilvántartást, amely tevékenység kiterjed a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyekkel kapcsolatos jogviszony- és jogosultsági adatok, jelentések fogadására, feldolgozására és az adatbázissal összefüggő adattisztítási, adatszolgáltatási feladatok ellátására. A Nyilvántartási Osztályon történik az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosító megállapodások megkötése. A nyilvántartási szakterület ellátja a nemzetközi egyezményekhez, az uniós koordinációs rendeletekhez kapcsolódó, valamint e rendeleteken alapuló alkalmazási szabályzatban foglalt feladatokat. Ennek során többek között lefolytatja az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, valamint az uniós rendeletek szerinti formanyomtatványokkal kapcsolatos eljárásokat. Informatikai rendszeren keresztül kapcsolatot tart a külföldi biztosítókkal. Ellátási és Gazdálkodási Osztály Kezeli és nyilvántartja a közgyógyellátási jogosultsággal összefüggő adatokat, az önkormányzatok megkeresése alapján szakhatósági állásfoglalást készít a rendszeres


64

2011. évi 4-5. szám


gyógyító ellátások költségeiről. Az önkormányzati határozatok alapján elkészíti a közgyógyellátásra jogosító igazolványokat és postázza az ügyfél részére, szükség esetén gondoskodik azok visszavonásáról, cseréjéről. A visszavont igazolványokról határozatot ad ki és rendelkezik az önkormányzat felé a jogszabály szerinti visszatérítésről. Vezeti a méltányossági alapon kiadott közgyógyellátásra jogosító, a visszavont, rontott, lejárt igazolványok analitikus nyilvántartását. Fellebbezési eljárás keretében a szakhatósági állásfoglalást saját hatáskörben felülvizsgálja, a másodfokú eljárást előkészíti. Gondoskodik a kifizetőhelyek által benyújtott elszámolások feldolgozásáról. Lebonyolítja a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások és utazási költségek megtérítésével, az önkormányzatok közgyógyellátási megtérítéseivel, a hitelezett utazási költségtérítéssel, kifizetőhelyi elszámolásokkal, visszaérkezett ellátásokkal, bérmentesítőgéppel kapcsolatos pénzforgalmat, kezeli a követelésállományt és intézkedik a megtérülés és a pénzügyi rendezés iránt. Ellátja a szakigazgatási szerven belül a pénzfogalommal kapcsolatos tevékenységet, amelyek az ellátási kiadások és bevételek érvényesítése, ellenjegyzése, utalványozása, a bevételek beszedése, a kiadások teljesítése. Irányítja a Szakigazgatási Szervnél a házipénztár működését, a készpénzforgalmat mind az ellátási szektor, mind a működési szektor vonatkozásában. Elvégzi a Szakigazgatási Szerv tevékenységével kapcsolatos gazdasági műveletek kontírozását, főkönyvi könyvelését és havi rendszerességgel adatot szolgáltat az OEP és a Kincstár részére. Rendezi a tisztázatlan befizetéseket és kimutatásokat. Biztosítja a mérleg alátámasztását szolgáló – a főkönyvi adatokkal egyeztetett – részletező és hiteles kimutatásokat. Ügyfélszolgálati Irodák Az ügyfélszolgálati irodák illetékességi területükön ugyanazon feladatokat látják el, mint a megyei szerv Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési, valamint Nyilvántartási Osztálya. Kistérségi Ügyfélszolgálati Pontok A Kistérségi Ügyfélszolgálati Pontokon az ügyfelek számára biztosított a TAJ, az Európai Egészségbiztosítási Kártya, valamint a nemzetközi egyezmények alapján kiadandó jogosultsággal összefüggő igazolások kiadása, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, az utazási költségtérítés iránti, valamint az egyedi méltányossági kérelmek átvétele. Megoldott az ügyfelek szakszerű tájékoztatása, a panasz ügyek és a közérdekű bejelentések fogadása.


65

2011. évi 4-5. szám


Elérhetőségek

Cím

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

Ügyfélszolgálati Iroda Hódmezővásárhely

Ügyfélszolgálati Iroda Szentes

Szeged Bal fasor 17-21. 6726 Postacím: 6744 Szeged, Pf. 472.

Hódmezővásárhely Kinizsi u. 1. 6800

Szentes Ady E. u. 29. 6600

Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje

Hétfő-szerda: 8.00-15.30 Csütörtök: 8.00-13.00 Péntek: 8.00-12.00

Házipénztár nyitvatartása

Hétfő-szerda: 8.00-15.30 Csütörtök: 8.00-13.00 Péntek: 8.00-12.00

Központi telefonszám

62/561-200

62/535-030

63/561-420

Fax

62/561-201

62/242-023

63/561-421

Kistérségi Ügyfélszolgálati Pontok Csongrád

Makó

Mórahalom

Cím

Csongrád Justh Gy. u. 2/b. 6640 (Önkormányzat Városi Irodaház)

Makó Kórház u. 2. 6900 (Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház – Rendelőintézet)

Mórahalom Tömörkény u. 3/a 6782

Ügyfélfogadási idő

minden szerdán 9.00-14.00 óráig

minden hétfőn 9.00-14.00 óráig

minden csütörtökön 9.00-14.00 óráig

Telefon

63/571-959 20/345-2530

30/935-4375

20/345-5591


66

2011. évi 4-5. szám

Munkaügyi Központ tájékoztatói

Munkaügyi Központ tájékoztatói MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE – 2011. JÚNIUS) Készítette: Fejes Ágnes

Főbb megyei adatok

Fontosabb adatok térségenként —2011. június


67

2011. évi 4-5. szám


Júniusban, a megyében tovább csökkent az álláskeresők száma Csongrád megyében 2011. június végén a nyilvántartott álláskeresők száma 20 865 fő lett, amely 935 fővel, 5,3 %-kal volt kevesebb, mint az előző hónap végén. Az álláskeresők 40 %-a (8 309 fő) a szegedi, 16 %-a (3 310 fő) a hódmezővásárhelyi, 15 %-a (3 179 fő) a makói kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt mindegyik térségben csökkent a létszám, Szegeden 212 fővel, Makón 174 fővel, Hódmezővásárhelyen 165 fővel. Az előző év azonos időszakával összevetve a tényadatokat, megyei szinten 77 fős létszámtöbblet látszik. A kirendeltségek közül egy év távlatában Hódmezővásárhelyen 231 fővel, Szentesen 67 fővel kevesebb most az álláskeresők száma. Szegeden 169 fővel, Makón 140 fővel, (4,6 %-kal) haladja meg a nyilvántartásban lévők száma az egy évvel korábbit. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) 2011. június végén 11,0 % volt, az egy hónappal korábbitól és az egy évvel korábbi szinttől is 0,5-0,5 %-ponttal marad el. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (8,8 %) illetve Makón (15,8 %) a legmagasabb. Az előző évhez képest Hódmezővásárhelyen 1,5 %-ponttal, Szentesen 0,9 %-ponttal lett alacsonyabb a ráta szintje.

Nemenkénti megoszlás, korcsoportok, iskolai végzettség, ellátás A megyében, ebben a hónapban a nők száma 10 693 fő volt, arányuk 51,2 %-os volt az álláskeresők között. Egy hónap alatt a nők száma 359, a férfiaké 576 fővel lett kevesebb. Egy év távlatában a férfiak száma 292 fővel esett vissza, a nőké azonban 369 fővel emelkedett. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetétele májushoz képest kisebb mértékben változott. 2011. június végén, a megyében nyilvántartott álláskeresők 32 %-a, 6 676 fő legfeljebb 8 osztályt végzett, 30 %uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 17 %-a szakközépiskolát, 3,6 %-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 9,3


68

2011. évi 4-5. szám


% (1 931 fő). Diplomával az álláskeresők 7,8 %-a rendelkezett, számuk 1 637 fő, mely 9 %-kal, 133 fővel több az egy évvel korábbinál. Álláskeresőink 51,2 %-a kevesebb, mint fél éve; 22,8 %-a 6 hónapnál régebben, de 12 hónapnál rövidebb ideje; 25,9 %-a (5 590 fő) egy éve, vagy annál hosszabb ideje folyamatosan szerepel a nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. E réteg aránya a megyében 20,1 % (Szeged) és 32,8 % (Kistelek) között alakult. Álláshelyek Június hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 2 139 darab volt, mely az egy évvel korábbinak 1,4szerese. A hónap elején meglévő 1 795 álláshellyel együtt közel négyezer álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek, több mint felét, 53 %-át (2 090) Szegeden, 12 %-át Hódmezővásárhelyen. Az időszak során beérkezett munkaerő-igények egynegyede közfoglalkoztatás keretében jelent meg, 14 % a feldolgozóipar, 13-13 % a kereskedelem, illetve az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, 9 % az építőipar területéről származott. Az állásbejelentések 42 %-ához támogatási igény is kapcsolódott. Foglalkozások szerint a legtöbb állás segédmunkás, eladó, takarító, festő, mázoló, tehergépkocsi-vezető, lakatos, irodai adminisztrátor, szabó-, varrónő munkakörökben érkezett. (Alapadatok forrása: KSH) Foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek (Statisztikai tájékoztató –Csongrád megye, 2011/1) a KSH munkaerő-felmérése alapján A KSH munkaerő-felmérése alapján 2011. I. negyedévében a megye 15-74 éves népességének 54 %-a, 176,2 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 158,4 ezren foglalkoztatottként, közel 18 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A vizsgált időszakban a megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél átlagosan 91 ezren álltak alkalmazásban, 1,2 százalékkal többen, mint az előző évben. A versenyszférában közel 4 %-kal bővült, a költségvetési szerveknél nem egészen 2 %-kal csökkent a létszám. A gazdasági ágak közül a vendéglátás, illetve a művészet és szabadidő területén regisztráltak jelentősebb, mintegy 24 %-os növekedést, míg legnagyobb mértékben, közel 16 %-kal az adminisztratív szolgáltatás alkalmazotti köre csökkent. Az alkalmazottak legnagyobb hányadát foglalkoztató iparban az előző év azonos időszakához képest mintegy 4 %-os bővülés következett be.


69

2011. évi 4-5. szám


A megyei székhelyű gazdálkodó szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2011. I. negyedévében a 171 ezer forintot közelítette, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 161, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak mintegy 190 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek nem egészen 3 %-kal csökkentek 2010 azonos időszakához képest. A versenyszférát több mint 3 %-os emelkedés, a költségvetést viszont – döntően a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés tavaly januári és márciusi kifizetése miatt – 10 %-os csökkenés jellemezte. Az ágazatonkénti keresetkülönbségek továbbra is jelentősek: a megyei fizetési rangsort vezető pénzügyi szolgáltatás, illetve a sort záró vendéglátás területén dolgozók bruttó átlagkeresete között csaknem 180 ezer forintos eltérés volt 2011. I. negyedévében. Az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 2011. január-márciusban valamivel több, mint 115 ezer forintot tett ki a megyében, ami 3,5 %-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Aktivitási adatok 2011. I. negyedév


70

2011. évi 4-5. szám


MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE – 2011. JÚLIUS) Készítette: Fejes Ágnes

Főbb megyei adatok

Fontosabb adatok térségenként —2011. június

Júliusban, a megyében lényegében stagnált az álláskeresők száma Csongrád megyében 2011. július végén a nyilvántartott álláskeresők száma 20 791 fő lett, amely 74 fővel, 0,4 %-kal volt kevesebb, mint az előző hónap végén. Az álláskeresők 40 %-a (8 351 fő) a szegedi, 15,3 %-a (3 187 fő) a hódmezővásárhelyi, ugyancsak 15,3 %-a (3 185 fő) a makói kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt három térségben csökkent a


71

2011. évi 4-5. szám


létszám, Hódmezővásárhelyen 123, Csongrádon 25, Szentesen 23 fővel. Szegeden 42, Kisteleken pedig 39 fővel szerepelnek többen a regisztrációban. Az előző év hasonló időszakával összevetve a tényadatokat, megyei szinten 132 fős létszámtöbblet látszik. A kirendeltségek közül egy év távlatában Hódmezővásárhelyen 251 fővel, Szentesen 92 fővel kevesebb most az álláskeresők száma. Szegeden 222 fővel, Makón 153 fővel (5 %-kal), Kisteleken 103 fővel (10 %-kal) haladja meg a nyilvántartásban lévők száma az egy évvel korábbit.

Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) 2011. július végén, hasonlóan az előző hónaphoz, 11,0 % volt, az egy évvel korábbi szinttől 0,5 %-ponttal marad el. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (8,9 %) illetve Makón (15,8 %) a legmagasabb. Az előző évhez képest Hódmezővásárhelyen 1,5 %-ponttal, Szentesen 1,0 %-ponttal lett alacsonyabb a ráta szintje. Nemenkénti megoszlás, korcsoportok, iskolai végzettség, ellátás A megyében, ebben a hónapban a nők száma 10 773 fő volt, arányuk 51,8 %-os volt az álláskeresők között. Egy hónap alatt a nők száma 80 fővel lett több, a férfiaké 154 fővel lett kevesebb. Egy év távlatában a férfiak száma 86 fővel esett vissza, a nőké azonban 218 fővel emelkedett. A térségek közül Csongrádon és Mórahalmon nem érte el a nők aránya az 50 %-ot. Az álláskeresők korszerkezete kisebb mértékben változott egy hónap alatt: a regisztráltak 16 %-a (3 277 fő) 25 évnél fiatalabb, számuk 300 fővel lett több, 24 %-a pedig már betöltötte az 50. életévét, mely 5 000 főt jelent. A nyilvántartásban szereplő 2 350 fő pályakezdő a regisztráltak 11,3 %-át képviseli. A fiatalok száma 322 fővel, 16 %-kal több az előző havinál, illetve 17 fővel haladja meg az egy évvel korábbi pályakezdő létszámot is. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetétele júniushoz képest kisebb mértékben változott. 2011 július végén, a megyében nyilvántartott álláskeresők 31 %-a, 6 469 fő legfeljebb 8 osztályt végzett, közel 30 %-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 17,5 %-a szakközépiskolát, 3,8 %-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 9,6 % (2 001 fő). Diplomával az álláskeresők 8,6 %-a rendelkezett, számuk 1 785 fő, mely 9 %-kal, 148 fővel több a júniusi adatnál. Csongrád megyében a hónap végén


72

2011. évi 4-5. szám


nyilvántartott álláskeresők 19 %-a, 4 019 fő munkaügyi szervezetünktől járadékban, 8,4 %-a (1,8 ezer fő) pedig segélytípusú ellátásban részesült. A RÁT+BPJ-ben részesülők száma július végén 3 825 fő volt, mely 167 fővel csökkent egy hónap alatt. A nyilvántartott álláskeresők 54 %-a nem részesül ellátásban. Álláskeresőink 49,7 %-a (10 328 fő) kevesebb, mint fél éve; 24,3 %-a 6 hónapnál régebben, de 12 hónapnál rövidebb ideje; 26 %-a (5 406 fő) egy éve, vagy annál hosszabb ideje folyamatosan szerepel a nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. E réteg aránya a megyében 20 % (Szeged) és 33,4 % (Hódmezővásárhely) között alakult. Álláshelyek Július hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 2 153 darab volt, mely az egy évvel korábbinak 1,6-szerese. A hónap elején meglévő 1 662 álláshellyel együtt 3 815 álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek, több mint felét, 55 %-át (2 096) Szegeden, 15 %-át Hódmezővásárhelyen. Az időszak során beérkezett munkaerő-igények mintegy 30 %-a közfoglalkoztatás keretében jelent meg, 16 %-a az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, 15 %-a a feldolgozóipar, 11 %-a az építőipar területéről származott. Az állásbejelentések közel feléhez támogatási igény is kapcsolódott. Foglalkozások szerint a legtöbb állás segédmunkás, takarító, üzletkötő, ügyfél-tájékoztató, eladó, irodai adminisztrátor munkakörökben érkezett. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma Csongrád megyében – 2011. július


73

2011. évi 4-5. szám

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói EGYES KÖZLEKEDÉSI TÁRGYÚ RENDELETEK VÁLTOZÁSAI Készítette: Szeri István

A Kormány július folyamán a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.), illetve számos rendelet változtatásával kívánta elérni  egyrészt a közúti közlekedésben részt vevő betakarítást vagy egyéb mezőgazdasági tevékenységet végző járművek közúti közlekedésének egyszerűsítését,  a több esetben regisztrációs adó megkerülésére használt külföldi rendszámú járművek használatának korlátozását,  illetve a gépjármű adás-vételek során több visszaélésre okot adó kilométerszámláló állás gépjármű nyilvántartásban való rögzítését. Ezen rendelkezések részletesen: A 137/2011. (VII. 19.) Kormányrendelet módosítja az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) behajtási tilalomra vonatkozó jelzőtábláinak jelentését úgy, hogy a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági erőgép vagy e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény – a mezőgazdasági tevékenység végzése érdekében – a tilalom ellenére behajthat, ha a munkavégzés helyének megközelítése érdekében ez elkerülhetetlen, vagy egyéb útvonal választása 50 %-ot meghaladó mértékű útvonalhosszabbítást jelent, amennyiben a behajtás a személy és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza. Az ilyen járművet és az ezt kísérő járművet – amennyiben az ilyen jármű a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladja – figyelmeztető jelzést adó készülékkel kell ellátni (külön hatósági engedély nélkül ellátható a 22/2011. (VII. 19.) BM rendelet alapján), illetve figyelmeztető jelzést kötelező használni menet közben. További könnyítés a 37/2011. (VII. 19.) NFM rendelet alapján, hogy a mezőgazdasági erőgép és vontatmány (a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott járművek) esetén a közút használatához nem szükséges közútkezelői hozzájárulás a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 5. mellékletében felsorolt feltételek teljesülése esetén. Ebben az erőgépek és vontatmányaik fajtái, illetve közúti közlekedés rájuk vonatkozó különleges rendelkezései szerepelnek: 1. Figyelmeztető jelzést adó berendezés(ek) használata kötelező a KRESZ 50. § (1) bekezdés d) pontja szerint oly módon, hogy a sárga villogó fény a szembejövő és a követő forgalom számára egyaránt jól látható legyen. 2. A járművezető köteles az úthasználat megkezdése előtt tájékozódni az útvonalra vonatkozó forgalmi rendről és az aktuális forgalomkorlátozásokról. 3. A járműnek, járműszerelvénynek a közút területének legkisebb igénybevételével kell közlekednie. 4. Amennyiben a jármű vezetője az út vonalvezetése (pl. beláthatatlan útszakasz, táblával jelzett veszélyes útkanyarulat), aktuális forgalomnagysága és az általa vezetett jármű sajátosságai miatti közlekedése az átlagosnál nagyobb baleseti kockázattal jár, úgy a közúton történő mozgását köteles egyéb járműkísérettel is


74

2011. évi 4-5. szám


biztosítani. Az egyéb járműkíséretet oly módon kell ellátni, hogy a beláthatatlan útszakaszon és a táblával jelzett veszélyes útkanyarulatban a kísérő jármű előfutó, egyenes úttesten követő biztosítást végezzen. 5. A járműnek, járműszerelvénynek úgy kell közlekednie, hogy legalább 3,0 m széles burkolt úttest szabadon maradjon a forgalom elhaladása érdekében. A jármű, járműszerelvény közlekedése során – igény és lehetőség szerint, illetve amennyiben a 3,0 m nem tartható be – félreállással kell biztosítani a mögöttes forgalom zavartalan továbbhaladását. 6. Kizárólag egyéb járműkísérettel lehet közlekedni a 4,5 m jármű/járműszerelvény szélességet meghaladó méret esetében, továbbá minden lakott területen kívüli emelt sebességű útszakaszon. A 138/2011 (VII.19.) Kormányrendelet részletesen szabályozza a „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának különös szabályait. Ebben a vállalkozás fő tevékenységéhez köti a rendszámtábla kiadásának feltételét, korlátozza a felhasználók körét (csak munkavégzésre irányuló jogviszony), illetve javító vállalkozás esetén csak a járműszerelői tevékenységre jogosult személy lehet a használó. Az indítási napló használata, valamint a személy és teherszállítás illetve a vontatás tilalma továbbra is elvárás, felmentést e tilalmak alól a közlekedés igazgatási hatóság határozatban adhat. Korlátozza az „E” rendszámtábla kiadását: egy járműre csak egy alkalommal adható ki. Bevezeti a külföldi rendszámmal való visszaélés esetén alkalmazandó közlekedés igazgatási rendelkezéseket. A 2011. szeptember 1-jétől hatályos Kkt. 20. § (1) bekezdésében megjelenik l) pontban, hogy a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetése, használatára vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. A rendszámmal közúti illetve telephelyi ellenőrzés során tapasztalt visszaélés esetén a külföldi hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen el kell venni és meg kell küldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, mely az engedélyt és a jelzést bevonja. Az üzembentartó a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kezdeményezheti a jármű belföldi forgalomba helyezését. Amennyiben a döntés jogerőre emelkedéséig az üzembentartó vagy a jármű vezetője igazolja, hogy jogszerűen használta a külföldi jelzéssel és engedéllyel ellátott járművet, a bevonásra irányuló eljárást meg kell szüntetni. Rendezi az ilyen vétség esetén kiszabható közigazgatási bírság összegét a 156/2009. (VII. 29.) kormányrendelet 12/A. §-sal történő kiegészítésével. A bírságok összege a személygépkocsi hengerűrtartalma alapján akár 800.000 Ft-ig terjedhet, de 2011. december 31-ig illetve természetes személy esetén csak a bírság felét kell megfizetni. Bevezeti a közigazgatási bírság meg nem fizetése esetén a hatóságok részére a jármű forgalomból hivatalból való kivonásának kezdeményezését, a forgalmi engedély és hatósági jelzés bevonását a kötelezettség igazolásáig.


75

2011. évi 4-5. szám


Bevezeti a jármű kilométerszámláló műszere állásának nyilvántartásba vételére vonatkozó intézkedéseket. Így a tulajdonjog vagy üzembentartó változása esetén a tulajdonjog változást igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat (u.n.: adás-vételi szerződés) kötelező tartalmi eleme lett a kilométerszámláló állása illetve a birtokba kerülés időpontja.

A KÖZPONTI BÍRSÁG NYILVÁNTARTÓ RENDSZER INDULÁSA Készítette: Szeri István

Az Országgyűlés 2010. december 20-án fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvényt, amely 2011. július 1-jei hatállyal alakította a közlekedési közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegések körét, egyszerűsíti az eljárások lefolytatását és amely a KKt. módosításával megteremti a központi közigazgatási bírságnyilvántartó jogi alapjait, jogi szabályozását a közlekedési közigazgatási bírság megfizetési hajlandóság növelése és a hatékonyabb végrehajtás érdekében. Az NKH mint az adatkezelő feladatok végrehajtására kijelölt hatóság a törvényben rögzítetteknek megfelelően alakítja ki a központi közlekedési bírság-nyilvántartó rendszert. A rendszerbe a 2011. július 1. után indult közigazgatási eljárásokban kiszabott bírságok kerülnek fel, melyeket a rendőrség, a katasztrófavédelemi hatóság, vámhatóság, a munkaügyi hatóság illetve a közlekedési hatóság (a továbbiakban: eljáró hatóságok) a Kkt. 20 § alapján szabtak ki, illetve a közlekedési hatóság a Kkt. 18. §, Kkt. 29/A. § alapján szabott ki. Ezek a járművezető képzéshez, közúti közlekedési és útépítési tevékenységhez kapcsolódó bírságok. A közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani. Az ezen eljárásra vonatkozó u.n. végrehajtási rendelet a 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet.

VÁLTOZÁSOK A REKLÁMTÁBLÁK KÖZÚT MELLETTI ELHELYEZÉSÉBEN Készítette: Lantos Péter

A 2010. évi CLXXII. törvény módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek (Kkt.) a közutak mentén elhelyezett reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre vonatkozó szabályozását. A Kkt. 2011. január 1-jétől hatályos 12. § (3) bekezdése a kihelyezési feltételeket szigorította, a tiltást megszegőkkel szembeni bírság kirovását lehetővé tévő 12. § (4) bekezdése 2011. július 1-jétől hatályos. A törvény célja vélhetően kettős: a közlekedés biztonságának a fokozása, és a vizuális környezetszennyezés csökkentése vezérelte a jogalkotókat. Hazánk Európai Uniós vállalása


76

2011. évi 4-5. szám


is, hogy csökkenteni kell a közúti balesetek számát. Ennek a koncepciónak része a járművezetők figyelmét elvonó táblák ritkítása. A fontos törvényi változások között szerepel, hogy az eddig is tiltott, a közúti jelzésekhez hasonlatos vagy engedély nélkül elhelyezett reklámtáblák tiltását tételes büntetés – 500 ezer forintos bírság kiszabása – nyomatékosítja a törvény be nem tartása esetén. Jogsértés – engedély nélküli vagy attól eltérő tábla kihelyezése – esetén a hatósági eljárás megindítását az adott közút kezelőjének kell kezdeményezni. A törvény célja a jogszabályellenes kihelyezések megakadályozása, és ennek nyomatékosítását szolgálva a büntetés többször is kiszabható. Azt azonban, hogy ez hányszor tehető meg, a törvény nem szabályozza. Külterületen a közutak mentén 50 méteren belül, míg főközlekedési utak, autóutak és autópályák mentén száz méteren belül tilos a reklámtáblák kihelyezése, és az ezen a távolságon kívül elhelyezett táblák mérete sem haladhatja meg a 4 m2-t. A büntetési tétel minden esetben a terület tulajdonosát érinti, jogszabálysértés esetén őket bírságolhatja a közlekedési hatóság. A bérelt reklámfelületek estén persze felvetődik a kérdés, hogy meddig rentábilis a hirdető számára a bírság átvállalása, egyáltalán a bírság hányszor szabható ki? Gyakran kérdésként merül fel, hogy egyes területeken ki a közút kezelője, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagy az adott települési önkormányzat hatáskörébe tartozik-e a szabályozás betartása. A reklámozónak tábla kihelyezés esetén minden esetben meg kell keresnie az útkezelőt. Sok probléma megelőzhető, ha a közút kezelőjének benyújtandó hozzájárulási kérelmek a telepítendő táblákról pontos helyszínrajzokat tartalmazó igényes tervezetek formájában kerülnek beadásra. Ez megkönnyítheti az elbírálást, és elkerülhetővé válik a reklámfelületek jogellenes kialakítása. Egy közeljövőben megjelenő végrehajtási rendelet fogja megkönnyíteni a fentiek elérését és a kompetenciák tisztázását, ugyanis jelenleg a korábban kihelyezett táblákra vonatkozóan túl sokféle jogértelmezés létezik. Mindenképpen kívánatos, hogy egy egészséges együttműködés alakuljon ki a reklámozók valamint a közútkezelők és az önkormányzatok között, ne sérüljenek érdekek, de csökkenjen a reklámszennyezés, egyszerre teljesüljenek a közlekedésbiztonsági feltételek, ugyanakkor minden vállalkozás számára a köztéri reklámhordozók értékes eszközök maradjanak önmaguk népszerűsítésére. A közlekedési- és reklámszakemberek rendszeres együttműködése, tapasztalatcseréje lenne kívánatos a kívánt eredmények elérése érdekében.

A „SZUPERBRINGA PROGRAM”-RÓL Készítette: Szeri István

A Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége is részt vesz a „Szuperbringa programban”, amely egy országos közlekedésbiztonsági program az általános iskolások részére. A program a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Közlekedéstudományi Intézet Közhasznú Kft., az ORFKOBB és a Nemzeti Közlekedési Hatóság együttműködése keretében valósul meg.


77

2011. évi 4-5. szám


A program, s az annak keretében kiadásra kerülő „Szuperbringa kalauz” kiadvány az első megnyilvánulása annak az „Élet Úton” programnak, mely az elmúlt félévben került meghirdetésre. A program hátterében az áll, hogy Magyarországon a közúti közlekedésbiztonság javításáért már eddig is számos szerv, intézmény stb. nagyon sokat tett, de az egyébként hasznos tevékenységek eddig alapvetően egymástól elkülönítve folytak. Az „Élet Úton” program a szakmai koordináció, az együttes fellépés, és a „muníció” egyesítésének üzenetét hordozza, s általa a hatékonyabb munkavégzés lehetősége teremtődik meg a közlekedésre nevelés és a járművezető képzés területén. A „Szuperbringa program”-on belül 300 000 példányban kerül kiadásra a „Szuperbringa kalauz”, mely a biztonságos kerékpározással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza a gyermekek részére. A kiadvány terítését, iskolákba történő eljuttatását országos szinten az ORFK-OBB végzi. A „Szuperbringa kalauz” egy igen hasznos kiadvány, mely tanácsot ad vásárlás előtt a megfelelő kerékpár kiválasztására, ismerteti a kerékpár kötelező felszerelési tárgyait, megmutatja, hogyan kell a kerékpárt és a kerékpárost felkészíteni a közlekedésre, s még az öltözettel kapcsolatban is hasznos információkat nyújt. Mindezeken túl a kiadvány szemléltetően ismerteti a kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb közlekedési szabályokat és magatartásokat, továbbá ismerteti a gyerekekkel, hogyan kell az esetleges konfliktusokat kezelni, s mi a teendő a kerékpár műszaki hibája, illetve baleset esetén. A „Szuperbringa program” keretében „Kerékpáros igazolvány” is kiadásra kerül, mely a tanuló nevén és lakcímén kívül a fényképét és aláírását is tartalmazza. A program keretében az NKH és a rendőrség munkatársai a jövőben közösen járják majd az iskolákat, megvizsgálják a gyermekek kerékpárjait, s amennyiben a jármű a műszaki üzemeltetési feltételeknek megfelel, úgy arra egy „szuperbringás” igazoló matricát ragasztanak – persze a tanuló egyetértésével. A „Szuperbringa program” nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy a kerékpárosok már gyermekkorban megismerjék a kerékpározás szabályait, annak lehetséges veszélyeit, így remélhetően a megszerzett ismeretek és beidegződések a későbbi évtizedekben is meghozzák a pozitív hatásukat. A program részleteiről vagy a benne való részvétel lehetőségéről a Közlekedési Felügyelőségen kaphatnak tájékoztatást az érdeklődök. Várjuk az akcióban részt venni szándékozó iskolák jelentkezését, vagy kerékpározással kapcsolatos rendezvények szervezőinek jelentkezését.


78

2011. évi 4-5. szám

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. I. évfolyam évi 4-5. szám

Recommend Documents