Hivatali Tájékoztató. Tartalom. II. évfolyam évi 8. szám

Hivatali Tájékoztató II. évfolyam – 2012. évi 8. szám

Tartalom Bevezető .................................................................................. 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói ................. 3 A kéményseprő-ipari közszolgáltatás új szabályai ................................................3 Tájékoztató a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseiről.....................................................................................................5 Útmutató a földrajzi nevek megállapításához és megváltoztatásához ..... 12

Hatósági Főosztály tájékoztatói........................................... 23 A Kormányablakokban benyújtható, az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv hatáskörébe tartozó kérelmek......................................... 23

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói ........................................................................... 30 Állatjóléti oktatás ............................................................................................................ 30

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói......................... 32

[email protected]

Tájékoztató őstermelői igazolvány kiváltásával, érvényesítésével kapcsolatos 2013. évi változásokról......................................................................... 32 Tájékoztató a mezőgazdaságban felhasznált jövedéki adó visszaigénylés 2013. évi szabályairól..................................................................................................... 33 Tájékoztató a kárenyhítési juttatás igénybevételével kapcsolatos kérdésekről ........................................................................................................................ 33

Tel.: 62/562-662

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói ................................ 35

Fax: 62/562-601

Tájékoztató a 2012. évi ellenőrzések tapasztalatiról és a várható változásokról..................................................................................................................... 35

6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu

A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési Főosztály A szerkesztésben közreműködik: Dr. Lőrincsik Péter [email protected] 62/562-656

Munkaügyi Központ tájékoztatói ......................................... 48 Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye – 2012. szeptember).......... 48 SZIN-re léptünk: a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a Szegedi Ifjúsági Napokon – (2012. augusztus 22-26.).............. 51 A Kistérségi Startmunka Mintaprogram ellenőrzése......................................... 52 „Merre tovább, melyik úton…” – Pályaválasztási Napok (Szeged, 2012) .. 53

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói.................................. 61 Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei.............. 61 Súlyos mozgáskorlátozottak gépjármű szerzési támogatása ........................ 62

Bevezető

Bevezető Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr!

Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is kiemelt témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót készítettünk a kéményseprő-ipari közszolgáltatás új szabályairól, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseiről. Ismertetjük a földrajzi nevek megállapításához és megváltoztatásához használható a Földrajzinév-bizottság és a Belügyminisztérium által készített módszertani útmutatót. Tájékoztatót teszünk közzé a Kormányablakokban benyújtható, az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv hatáskörébe tartozó kérelmekről. Felhívjuk a figyelmet az élőállat szállítók részére állatjóléti képzés tartásáról. Tájékoztatjuk az érintetteket az őstermelői igazolvány kiváltásával, érvényesítésével kapcsolatos 2013. évi változásokról, a mezőgazdaságban felhasznált jövedéki adó visszaigénylés 2013. évi szabályairól, valamint a kárenyhítési juttatás igénybevételével kapcsolatos kérdésekről. A Közlekedési Felügyelőség beszámolót készített a 2012. évi ellenőrzések tapasztalatiról és a várható változásokról. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerőpiac 2012. szeptember havi fontosabb adatait, valamint beszámolunk a Munkaügyi Központ SZIN-en történő kitelepüléséről, valamint a Pályaválasztási Napokról. Ismertetjük a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiben bekövetkezett változást, valamint példákon keresztül bemutatjuk a Széchenyi Kereskedelmi Bank finanszírozási konstrukcióit.

Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segítik tevékenységét.

S z e g e d, 2012. október 31.

B. Nagy László kormánymegbízott

Hivatali Tájékoztató

2

2012. évi 8. szám

Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói

Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI KÖZSZOLGÁLTATÁS ÚJ SZABÁLYAI Készítette: Dr. Semperger Zsolt

A jövő évtől új jogszabályok határozzák meg az önkormányzatok kéménysepréssel kapcsolatos közfeladatait. 2013. január 1-jén lép hatályba a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kskt.), amely felváltja a hatályát vesztő, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló (azonban az utóbbi évtizedben már csak a kéményseprést szabályozó) 1995. évi XLII. törvényt. A Kskt. egyrészt új alapra helyezi a közszolgáltatás ellátását, másrészt pedig a korábbiaknál részletesebb: eddig miniszteri vagy önkormányzati rendeletekben szabályozott kérdésekre is kiterjed. Továbbra is maradnak azonban olyan (nagyrészt közvetlenül a szolgáltatásra vonatkozó, szakmai jellegű) szabályok, amelyek kormány-, illetve miniszteri rendeletben kapnak majd helyet. A törvény a Magyar Közlöny 2012/84. (július 3-i) számában jelent meg, az említett két, várhatóan az idei év folyamán kiadásra kerülő végrehajtási rendelet tervezete pedig a Belügyminisztérium honlapján érhető el: www.kormany.hu/download/e/81/a0000/Kéményseprő kormrend0730.pdf www.kormany.hu/download/4/8b/a0000/BM rendelet tervezet.pdf

* A kéményseprő-ipari közszolgáltatás az új törvény alapján is kötelező önkormányzati feladat marad, annak eredeti címzettje azonban megváltozik. A közszolgáltatásért eddig eredendően a megyei önkormányzat volt felelős, tőle vállalhatta át önként a feladatot az adott város vagy község önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) a saját településére vonatkozóan. A Kskt. alapján azonban a feladat eredeti címzettje 2013-tól az egész megyére kiterjedően a megyeszékhely város önkormányzata lesz. A települési önkormányzatok az eddigiekhez hasonlóan vállalhatják majd át a közszolgáltatás ellátását. A korábbi átvállalások továbbra is fennmaradnak, időtartamuk sem változik, így nem kell a törvény hatályba lépése miatt új eljárást lefolytatni. [A törvény 15. § (4) bekezdésében foglalt átmeneti előírás ugyanis csupán kivételként szabályozza azt az esetet, amikor a feladat az azt már ellátó települési önkormányzatról a megyeszékhely városra száll „vissza”: ez akkor következne be, ha a települési önkormányzat és a szolgáltató cég a köztük meglevő szerződést 2013 végéig sem módosítják úgy, hogy az megfeleljen az ellátásra vonatkozó (5–8. §-ban foglalt) feltételeknek.] Figyelemmel kell azonban lenni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) szintén 2013ban hatályba lépő szabályaira is, pl. arra, hogy a feladat átvállalása nem indokolhatja annak többlet állami támogatását [Mötv. 12. § (1) bekezdés c) pont].


3

2012. évi 8. szám


Az ezután újonnan kezdeményezett (tehát 2014-re vagy későbbre vonatkozó) feladatátvállalásra már alkalmazni kell a Kskt. azon szabályát, amely szerint a feladatot legalább 5 évre kell vállalni. Természetesen azokban az esetekben, ahol eddig közvetlenül a megyei önkormányzat látta el a feladatot (azaz ő állt szerződésben a szolgáltató céggel), az ő helyére [a 15. § (1) bekezdése alapján] automatikusan belép a megyeszékhely város önkormányzata. * Lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy 2013-tól az önkormányzat már nem csak külsős céggel kötheti meg a közszolgáltatási szerződést, hanem a saját cégével vagy költségvetési szervével is. Ilyen esetben a Kskt. pályázati eljárás lefolytatását sem írja elő. Fontos azonban, hogy a pályázat mellőzésekor a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényre (Kbt.) is figyelemmel kell lenni, pl. a saját cégnek meg kell felelnie a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kritériumoknak. [A „házon belüli” beszerzésre vonatkozó – Kbt. 9. § (3) bekezdése szerinti – 5 éves maximum időtartamot azonban itt nem kell alkalmazni, miután a Kskt. 5 és 10 év közötti időtartamot ír elő a közszolgáltatási szerződésre.] A közszolgáltatási szerződéseket (azaz az önkormányzat és a szolgáltató cég közötti megállapodást) a törvény hatályba lépése nem szünteti meg (így a szolgáltató kiválasztására vonatkozó új szabályokat csak ezek lejárta után lehet alkalmazni). A szerződéseket azonban felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megfeleljenek a Kskt. ellátásra vonatkozó szabályainak. A szerződés e felülvizsgálat elmulasztása esetén sem szűnik meg, azonban – a fentebb említettek szerint – a települési önkormányzat helyét a megyeszékhely város önkormányzata veszi át. A közszolgáltatási szerződésnek az új törvény hatálybalépése miatti felmondására csak akkor kerülhet sor, ha a cég 2013 végéig nem teljesíti a Kskt.-ben foglalt szakmai feltételeket. A közszolgáltatási szerződéseket (akár magán-, akár önkormányzati céggel vagy költségvetési szervvel) a törvény alapján 5 és 10 év közötti időtartamra kell megkötni. * A feladatot ellátó települési önkormányzat továbbra is rendeletben szabályozza a közszolgáltatás egyes kérdéseit: annak díját; az ellátásának és igénybevételének részletes szabályait; valamint a szolgáltató megnevezését. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a Kskt. jó néhány kérdést a korábbiaknál részletesebben szabályoz: pl. a közszolgáltatási szerződés elemeit; az ingatlan tulajdonosa és használója feladatait; a közszolgáltató cég (vagy intézmény) feladatait és szakmai felügyeletét; valamint pontos fogalom-meghatározásokat ad. Ezeket (a jogalkotás általános szabályai szerint) az önkormányzati rendelet nem (a törvénnyel megegyezően sem) szabályozhatja. A törvényi előírások megismétlésének kiküszöbölése, valamint az új


4

2012. évi 8. szám


szabályokkal való tartalmi összhang megteremtése érdekében az önkormányzatoknak indokolt az idei év végéig felülvizsgálniuk a rendeletüket. * A közszolgáltatás díját továbbra is az önkormányzat állapítja meg, amihez a kormányrendeletben megadott értékhatárokat, a belügyminiszteri rendeletben meghatározott részletes szabályokat és a Kskt. 10. § (2)–(3) bekezdésében foglalt elveket kell figyelembe vennie. A díj megállapításához ezentúl már nem a fogyasztói érdekképviseleti szervek, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság [a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján jelen esetben a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége], valamint a szakmai érdekképviseletek véleményét kell kikérni. A díjat az önkormányzat évente felülvizsgálja, és a következő évre vonatkozóan november 30-ig meghatározza. E határidőt, illetve a véleményeztetésre vonatkozó megváltozott szabályokat a 2013. évi díj esetében – mivel annak meghatározásakor, 2012 végén a törvény még nem lesz hatályban – nem kell alkalmazni, a díjmegállapításra vonatkozó többi szabályt azonban már figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy a díj alkalmazáskor e szabályok már hatályosak lesznek. * A végrehajtási Korm., illetve BM rendelet várható kihirdetése, valamint az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosítását tartalmazó törvénytervezet (amely szintén a Belügyminisztérium honlapján, a www.kormany.hu/download/2/e8/a0000/tervezet.zip címen érhető el) későbbi tárgyalása miatt a kéményseprő-ipari közszolgáltatás jövő évi szabályainak alakulását továbbra is indokolt lesz figyelemmel kísérni.

TÁJÉKOZTATÓ

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ

2011.

ÉV I

CCIX.

TÖRVÉNY

EGYES RENDELKEZÉSEIRŐL Készítette: Dr. Neparáczki Nándor

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vkszt.) 2011. december 31. napján jelent meg a 2011. évi 166-os számú Magyar Közlönyben. A Vkszt. 2011. december 31.-én 23 órakor lépett hatályba, de egyes rendelkezései szakaszosan léptek, illetve lépnek hatályba. A Vkszt. jelentős változást eredményez a víziközművek működtetése, valamint a víziközművekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörökkel összefüggésben.


5

2012. évi 8. szám


A Vkszt. az értelmező rendelkezések között meghatározza a víziközmű, illetve víziközműszolgáltatás fogalmait az alábbiak szerint: víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül az egyiket, vagy mindkettőt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújtja (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok), Ellátásért felelős (Vkszt. 9. §) A Vkszt. főszabályként a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre vonatkozóan ellátásért felelősnek a települési önkormányzatot nevezi meg. A települési önkormányzatok feladata tehát főszabályként a saját közigazgatási területükön a víziközmű-szolgáltatás biztosítása. A Vkszt. meghatároz főszabály alóli kivételeket is az ellátásért felelős személyére vonatkozóan. E szabályok szerint ellátásért felelős lehet az állam, illetve ha a víziközmű rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik és az államnak a közművagyon feletti tulajdonjoga nem éri el az 50%-ot, akkor az érintettek írásos megállapodása alapján kijelölt, ennek hiányában a legnagyobb lakosságszámú, azonos lakosságszám esetén pedig a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kijelölt önkormányzat lesz az ellátásért felelősök közössége képviselőjeként eljáró ellátásért felelős. A víziközmű tulajdonjoga (Vkszt. 6-8. §) Víziközmű kizárólag állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. Amennyiben a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, akkor a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog az ellátásért felelőst illeti meg, de az abból származó jogok gyakorlása a víziközmű-szolgáltatót megilleti a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben. Rendszerfüggetlen víziközmű-elem azonban víziközmű-szolgáltató tulajdonában is állhat. A rendszerfüggetlen víziközmű-elem fogalmát a Vkszt az alábbiak szerint határozza meg: Rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés), Tulajdonjogra vonatkozó átmeneti rendelkezések (Vkszt. 79. §) 1. A törvény erejénél fogva ingyenes száll át azon víziközmű, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás tulajdonjoga az ellátásért felelősre 2013. január 1ével, mely víziközmű olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett a tulajdoni részesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik.


6

2012. évi 8. szám


2. Amennyiben a víziközmű, vagy annak létrehozására irányuló beruházás egyéb - az 1) pontba nem tartozó - gazdálkodó szervezet tulajdonában van, akkor a gazdálkodó szervezet az ellátásért felelőssel 2013. október 31-ig írásban megállapodik a polgári jog általános szabályai szerint az átruházásról. A felek az átruházást legkésőbb 2013. december 31. napjáig kötelesek megvalósítani. Amennyiben a felek között az előírt határidőig nem jön létre a megállapodás akkor az ellátásért felelős a víziközművel, illetve a folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanra kisajátítást kérhet. Amennyiben a települési önkormányzat kisajátítás kérési jogával 2014. május 31-ig nem él, akkor az állam kérhet kisajátítást. Ebben az esetben a települési önkormányzat 2014. június 15. napjáig értesíti az MNV. Zrt.-t, hogy kisajátítás kérési jogával nem élt. A Vkszt. speciális rendelkezést tartalmaz arra az esetre vonatkozóan, ha az ellátásért felelős maga is rendelkezik tulajdoni részesedéssel víziközművet tulajdonló gazdálkodó szervezetben. „Ha 2012. július 15-én a víziközmű olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában van, amelyben az ellátásért felelős közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, az ellátásért felelős a víziközmű tulajdonosában fennálló közvetlen vagy közvetett részesedése csökkenését eredményező megállapodást a víziközmű tulajdonjogának megszerzéséig érvényesen kizárólag más ellátásért felelőssel köthet.”(Vkszt. 79. § (8) bek.) Szolgalmi jog megállapítására, utólagos bejegyzésére vonatkozó átmeneti rendelkezések (Vkszt. 80-81. §) Az ellátásért felelős a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett víziközmű tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítása nem történt meg, a vízvezetési szolgalmi jogi engedély nem lelhető fel vagy a vízvezetési szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a vízügyi hatóságtól 2017. december 31-ig kérheti a vízvezetési szolgalmi jog megállapítását, vagy a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vízvetési szolgalmi jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése iránt az ingatlanügyi hatóságot a vízügyi hatóság keresi meg. A vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére. Ha a vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként 2013. december 31. napján nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, az ellátásért felelős 2014. március 31-ig a vízügyi hatóságnál kérheti a vízvezetési szolgalmi jog javára történő megállapítását. A vízvetetési szolgalmi jog korábbi jogosultjaként törlésre kerülő személy kártalanításra jogosult. Víziközmű-üzemeltetési jogviszony (Vkszt. 15-34. §) A víziközmű-üzemeletetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött a Hivatal által jóváhagyott vagyonkezelési szerződésen, koncessziós szerződésen, vagy bérlet-üzemeltetési szerződésen alapul. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, a Vkszt.-ben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni. Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős az imént megnevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában pályázati eljárást köteles lefolytatni. A


7

2012. évi 8. szám


pályázat egyidejűleg mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközműrendszer vonatkozásában is kiírható. A Vkszt. a vagyonkezelési és bérletüzemeltetési szerződés esetére a víziközmű-szolgáltató gazdasági társaságok tulajdonosi összetételét is meghatározza a 16. § (6) bekezdésben: „Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal jöhet létre: a) amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában áll; b) amely kizárólag az a) pont szerinti gazdasági társaság, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek együttes tulajdonában áll.” Az így meghatározott gazdasági társaság holdingba szervezett módon is működhet. A holding fogalmát a Vkszt. az alábbiak szerint határozza meg: „holding: a számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvény tulajdonosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeinek is.” Víziközmű-szolgáltató (Vkszt. 35-50. §, 84. §) A Vkszt. értelmében víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság kaphat, amennyiben rendelkezik üzemeltetési szerződéssel, valamint megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A feltételek közül kiemeljük a felhasználói egyenértékre vonatkozó szabályozást. A Vkszt. értelmében a Hivatal az engedély kiadását megtagadja akkor, ha kérelmező vonatkozásában a felhasználói egyenérték nem éri el a 150 ezret. Az átmeneti rendelkezésekből kiderül, hogy a Vkszt. a 150 ezres felhasználói egyenérték elérését csak fokozatosan kívánja meg. A Vkszt. 84. § rendelkezései szerint a Hivatal a víziközmű-szolgáltató részére első alkalommal 50 ezer felhasználó egyenérték elérése esetén is kibocsátja a működési engedélyt, természetesen az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén. A működési engedélyt azonban a Hivatal visszavonja abban az esetben, ha a kérelmező 2014. december 31. napjával nem éri el a 100 ezer felhasználói egyenértéket, illetve ha 2016. december 31. napjáig pedig nem éri el a 150 ezer felhasználói egyenértéket. A víziközmű-szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági társaságoknak legkésőbb 2013. május 31. napjáig kell működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz, amennyiben e határidő után is folytatni kívánják víziközmű-szolgáltatói tevékenységüket. Díjak meghatározása (Vkszt. 65. §, 76. §, 93. §) A Vkszt. a hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Ártv.) az önkormányzatok díjmegállapító rendeletalkotási jogkörét szabályozó rendelkezéseit mind az ívóvíz, mind a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, -kezelés tekintetében. Ugyanígy hatályon kívül helyezésre került az állami tulajdonú víziközművekkel kapcsolatos szabályozása az Ártv.nek. Egyúttal a közműves ivóvízellátás, közműves szennyvízelvezetés, -tisztítás díjának megállapítására vonatkozó jogkört a Vkszt. a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszterhez (jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter) telepíti, aki a díjakat rendeletben állapítja meg. Átmeneti szabályként a Vkszt. meghatározta, hogy a vízdíjak mértékét a nem állami tulajdonú közüzemi vízművet és csatornaművet működtető víziközmű-


8

2012. évi 8. szám


szolgáltató esetében maga a szolgáltató határozza meg, a díjakat szabályozó miniszteri rendelet hatálybalépéséig, a 2011. december 31-én alkalmazott díj alapulvételével, olyan módon, hogy a 2011. december 31-én alkalmazott díjat legfeljebb 4,2%-al lépheti túl a víziközmű-szolgáltató. Az állami tulajdonú közüzemi vízművet és csatornaművet működtető víziközmű-szolgáltató a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott 2011. december 31-én hatályos díjat alkalmazhatja a Vkszt. szerinti miniszteri rendelet hatálybalépéséig. A Vkszt. értelmében a Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év október 15-ig küldi meg. A miniszter e javaslat hiányában is megállapíthatja a díjat. A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettséget Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül kell teljesíteni. Amennyiben a Hivatal határozatában, vagy miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül nem történik tájékoztatás vagy adatszolgáltatás, a Hivatal ezek hiányában is javaslatot tehet a miniszternek. Fogyasztóvédelmi rendelkezések (Vkszt. 3. §) A Vkszt. a 3. § (2) és (3) bekezdésében az alábbi fogyasztóvédelmi rendelkezéseket határoz meg: „(2) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. (3) A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.” A víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő egyéb panaszok esetében a Hivatal fog eljárni. A megnevezett hatósági eljárásokat megelőzően a felhasználó köteles panaszával igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni. Bekötési kötelezettség (Vkszt. 55. §) A Vkszt. az ingatlan tulajdonosa számára víziközmű-rendszerbe történő bekötési kötelezettséget ír elő az 55. § (1) és (2) bekezdése szerint, természetesen a törvény meghatároz mentességi eseteket is. „55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha a) a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és


9

2012. évi 8. szám


b) az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget már meglévő víziközmű-rendszer esetében annak bővítésétől számított egy éven belül kell teljesíteni.” Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, akkor a települési önkormányzat jegyzője, 2013. január 1-től a járási hivatal hivatalból kötelezi az ingatlan tulajdonosát az ingatlan beköttetésére. A Vkszt.-ben meghatározott esetekben a környezetvédelmi és vízügyi hatóság szintén kötelezheti az ingatlan tulajdonosát az ingatlan beköttetésére. Gördülő fejlesztési terv (Vkszt. 11. §) A Vkszt. 2014. január 1-től hatályba lépő 11. § (1) bekezdése kötelezővé teszi a gördülő fejlesztési terv elkészítését: „(1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll.” A Vkszt. a 11. §-ban részletesen meghatározza, hogy milyen határidőre, kinek kell elkészítenie a gördülő fejlesztési terv egyes részleteit. A gördülő fejlesztési terv részletes tartalmi és formai követelményeit miniszteri rendelet fogja szabályozni. Szintén 2014. január 1-től lép hatályba a Vkszt. víziközmű térképi nyilvántartással kapcsolatos szabályozása is. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás (Vkszt. 69-72. §) A nem lakossági felhasználók számára víziközmű-fejlesztési hozzájárulási fizetési kötelezettséget ír elő a Vkszt. a törvényben meghatározott esetekben. A Vkszt. 70. §-a 2015. január 1-én lép hatályba, mely meghatározza, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal határozatban állapítja meg. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meghatározásának alapelvei, szempontjai és a díjak elemei kormányrendeletben kerülnek majd szabályozásra. A Hivatal a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015. november 30-ig állapítja meg. Időpont/Határidő 2013. január 1.


Esemény/Feladat A (tulajdoni részesedés egészét tekintve) nemzeti vagyonba tartozó gazdálkodó szervezet tulajdonában álló víziközmű, vagy annak létrehozására irányuló beruházás az ellátásért felelős tulajdonába kerül a törvény erejénél fogva. Ettől az időponttól kezdődően már nem a jegyző, hanem a járási hivatal kötelezi az ingatlan tulajdonosát az ingatlan víziközmű-rendszerbe történő beköttetésére, ha az ingatlan tulajdonosa nem tett eleget a törvényi kötelezettségének. 10

2012. évi 8. szám


2013. május 31.

2013. október 31.

2013. december 31. 2014. január 1.

2014. március 31.

2014. május 31.

2014. június 15.

2014. december 31.

2015. november 30.

2016. december 31.


Eddig az időpontig kell legkésőbb benyújtani a működési engedély iránti kérelmet a Magyar Energia Hivatalhoz a víziközmű-szolgáltatóknak. Eddig az időpontig kell legkésőbb a víziközműszolgáltatóknak elérni az 50 ezer felhasználói egyenértéket. A (tulajdoni részesedés egészét tekintve) nem a nemzeti vagyonba tartozó gazdálkodó szervezet tulajdonába tartozó víziközművek, vagy annak létrehozására irányuló beruházás átruházásáról a gazdálkodó szervezet és az ellátásért felelős a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik eddig az időpontig. Az átruházást a felek legkésőbb eddig az időpontig kötelesek megvalósítani. Hatályba lép a Vkszt. gördülő-fejlesztési tervre vonatkozó, valamint a víziközmű térképi nyilvántartással kapcsolatos szabályozása Az ellátásért felelős eddig az időpontig kérheti a vízvezetési szolgalmi jog javára történő megállapítását, amennyiben 2013. december 31. napján nem települési önkormányzat vagy az állam van bejegyezve a vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként. Amennyiben az ellátásért felelős és a gazdálkodó szervezet között a víziközmű, vagy annak létrehozására irányuló beruházás átruházására vonatkozó megállapodás nem jött létre határidőben az ellátásért felelős települési önkormányzat eddig az időpontig kérhet kisajátítást a víziközművel, illetve a folyamatban levő beruházással érintett ingatlanra nézve. Eddig az időpontig kell értesíteni az MNV. Zrt.-t, amennyiben az önkormányzat nem élt a kisajátítás kérési jogával. Eddig az időpontig kell legkésőbb a víziközmű-szolgáltatóknak elérni a 100 ezer felhasználói egyenértéket. A Magyar Energia Hivatal a víziközműfejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal eddig az időpontig állapítja meg. Eddig az időpontig kell legkésőbb a 11

2012. évi 8. szám


2017. december 31.

víziközmű-szolgáltatóknak elérni a 150 ezer felhasználói egyenértéket. Eddig az időpontig kérheti az ellátásért felelős a vízvezetési szolgalmi jog megállapítását a vízügyi hatóságtól, ha a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett víziközmű esetén a vízvezetési szolgalmi jog nem került megalapításra, az engedély nem lelhető fel, az az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre.

ÚTMUTATÓ A FÖLDRAJZI NEVEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁHOZ Összeállította: Dr. Pintér Anita

A Kormány által létrehozott Földrajzinév-bizottság a hivatalos földrajzi nevek elnevezésével, megváltoztatásával kapcsolatos gyakorlatot elemezve szükségesnek tartotta, hogy a Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztályával együttműködve az önkormányzatok számára módszertani útmutató anyagot készítsen. A módszertani útmutató fel kívánja hívni a figyelmet a névmegállapítás fontosabb jogszabályi hátterére, a bizottság döntési, véleményezési gyakorlata során érvényesített követelményekre, továbbá azokra a módszertani kérdésekre, melyek együttes érvényesítésével az önkormányzatok hivatalos földrajzi nevek megállapításával kapcsolatos döntései még szakszerűbbekké, időállóbbakká válhatnak. A döntéshozatal előkészítésének segítését szolgálják azok a gyakorlati útmutatások, amelyek megtartásával az önkormányzatok testületi előterjesztéseinek és a Földrajzinév-bizottsághoz intézett megkereséseinek szakszerűsége növelhető, a lakossági érdekek képviselete erősíthető, az önkormányzatok javaslattevő, véleménykérő tevékenységének színvonala emelhető. A Földrajzinév-bizottság és a Belügyminisztérium által készített módszertani útmutatót az alábbiakban adjuk közre további szíves felhasználásra.

Útmutató a földrajzi nevek megállapításához és megváltoztatásához A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) alapján a vidékfejlesztési miniszter mellett Földrajzinév-bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. A Bizottság eddigi működése során számtalan olyan szakmai kérdés merült fel, melyekkel kapcsolatos korábbi döntések, állásfoglalások az újabb hasonló ügyek kezdeményezéséhez, a velük összefüggő eljáráshoz, az önkormányzati döntéshozatalhoz is útmutatóul szolgálhatnak.


12

2012. évi 8. szám


A helyi önkormányzatok a közhatalom helyi gyakorlóiként eddig is nagy figyelmet fordítottak településük, annak területrészei, közterületei nevének meghatározására. Többször voltak kezdeményezői országos jelentőségű létesítmények elnevezésének is. Ennek során felelősen jártak el a földrajzi nevekkel kapcsolatos történelmi örökség, a helyi hagyományok, a nemzetiségi elnevezések továbbélésének biztosítása érdekében. A települések egyre gyorsuló fejlődése, továbbá hazánk uniós tagsága, a gazdaság globalizációja miatti új nyelvi hatások és az átalakuló helyi társadalmi és gazdasági környezet következtében a földrajzi nevek módosítása vagy új nevek megállapítása iránt egyre növekvő az igény. A Bizottság az önkormányzatok mindezekkel kapcsolatos tevékenységéhez kíván e módszertani útmutatóval – a teljesség igénye nélkül – segítséget adni. I. Döntéstípusok A hivatalos földrajzi nevekre vonatkozó hatásköri kérdéseket a Korm. r. és más jogszabályok rendezik. Néhány fontos alaptörvényi és jogszabályi rendelkezésre itt is felhívjuk az önkormányzatok figyelmét. Hazánk nevét az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésén az Országgyűlés által elfogadott – 2012. január 1-ével hatályba lépett – Magyarország Alaptörvénye állapítja meg. Az Alaptörvény Alapvetés A) cikke kimondja: „Hazánk neve Magyarország.” Az Alaptörvény állapítja meg az ország fővárosát is. Az Alaptörvény Alapvetés F) cikkének rendelkezése szerint: „Magyarország fővárosa Budapest.” A főváros közigazgatási területének beosztását a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény határozza meg. Ennek 2. § (1) bekezdése sorolja fel a főváros területének kerületi tagozódását, míg az 1. számú melléklete tartalmazza a kerületek határait. A törvény a 2. § (2) bekezdésében felhatalmazza a kerületek képviselő-testületeit, hogy a szervezeti és működési szabályzataikban határozzák meg a kerületeik elnevezését. A megyék és a megyéhez tartozó települések nevének használatával kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megyék nevét, székhelyét a 67/1990.(VIII. 14.) OGY határozat, a hozzájuk tartozó településeket a Központi Statisztikai Hivatal helységnévtára és helységnévkönyve tartalmazza. A földrajzinév-bizottság döntései a Korm. r. 4. § alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók 1. Névmegállapítás A Bizottság az alábbi névtípusba tartozó hivatalos földrajzi neveket állapítja meg: - országos jelentőségű domborzat- és tájnév - területnév - természetvédelmi név - víznév - országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név


13

2012. évi 8. szám


E névtípusokhoz tartozó hivatalos földrajzi nevek megállapítására, a meglévő hivatalos földrajzi nevek megváltoztatására javaslatot tehet a Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés a) -e) pontjaiban megjelöltek szerinti miniszter, illetve a b) pontjában írt területnév esetén az érintett települési önkormányzat is, míg az e) pont esetében továbbá a regionális jelentőségű létesítményt üzemeltető gazdasági szervezet. Fontos, hogy ezek a javaslatok az érintett településeken, térségekben élők, az ott működő gazdasági, civil szervezetek számára is elfogadhatók legyenek. Nem kizárt ezért, hogy a javaslattételre kizárólagos miniszteri hatáskört előíró esetekben is az új földrajzi név megállapítását, vagy a meglévő név módosítását alapos indokkal az érintett önkormányzat kezdeményezze a miniszternél. Regionális jelentőségű közlekedési név (pl.: vasúti megálló neve) megállapításának vagy megváltoztatásának szándékával az önkormányzat az üzemeltető gazdasági szervezethez (pl.: vasúti létesítmény esetében a MÁV-hoz) fordulhat. Egyre szélesedő gyakorlat, hogy országos jelentőségű közlekedési beruházások, regionális létesítmények elnevezése tárgyában az önkormányzatok kezdeményezésére vagy közreműködésével a lakosság széles körben (falugyűlésen, lakossági fórumokon szavazással, aláírásgyűjtéssel vagy informatikai úton szervezett közvélemény-kutatással, stb.) véleményt nyilvánít. A javaslattétel hatásköre azonban ilyen esetben is a minisztert, az üzemeltető gazdasági szervezetet illeti meg. A véleménynyilvánítás tehát nem ügydöntő jellegű. A névmegállapítás, módosítás iránti esetleges helyi javaslat (kivéve a Korm.r. 2. § (3) bek. b) pont esetében figyelemmel a 4. § (4) bek. b) pontjának második fordulatában írt közvetlen önkormányzati javaslattételi jogra) minden esetben közvetlenül a javaslattételre hatáskörrel rendelkező miniszterhez, az üzemeltető gazdasági szervezethez terjesztendő fel. A Bizottság érdemben nem foglalkozik a kezdeményezéssel, ha azt a javaslattételre jogosult helyett közvetlenül hozzá küldték meg, továbbá amennyiben a miniszter, gazdasági szervezet a hozzá megküldött kezdeményezést nem támogatja, érdemi javaslatot nem tesz. 2. Szakmai vélemény adása A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) területszervezési eljárással kapcsolatos hatályos V. fejezetének 58. §-ában a következők szerint rendelkezik: „Község, város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban lévő más helység nevével. A községegyesítés megszüntetését követően a község általában az egyesítés előtti nevét használja. Új községnévről a lakossági állásfoglalás előtt kérni kell a földrajzi nevekben illetékes szerv szakmai véleményét.” Jelezni kívánjuk, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2013. január 1-én hatályba lépő Területszervezés c. V. fejezete a községek, városok névhasználatával kapcsolatosan – megtartva a korábbi szabályokat – az alábbiak szerint szabályozza a névmegállapítást:


14

2012. évi 8. szám


„97. § (1) A község, a város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban lévő más helység nevével. 100. § (3) A települések egyesítésével megszűnt község a nevét településrész-névként megtartja.” Az idézett szakasz tehát azt az esetkört szabályozza, amikor kötelező kérni a Bizottság szakmai véleményét. Ezek: új község alakítása, községegyesítés megszüntetése, települések egyesítése, község és város nevének megváltoztatása, a fővárosi kerületek olyan területszervezési változása, melyek önálló közigazgatási egység létrehozását eredményezik. Az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó, az előzőekkel kapcsolatos döntések előkészítése során gondoskodni kell arról, hogy az önkormányzat a Bizottság szakmai véleményét kellő indokolással, a névre vonatkozó konkrét javaslat megjelölésével a lakossági állásfoglalást megelőzően oly időben kérje, hogy a megkeresésre a Bizottság alapos szakmai véleményt adhasson és az a helyi népszavazást megelőzően a választópolgárokkal megismertethető legyen. Amennyiben a területszervezési intézkedés előkészítése a választópolgárok által létrehozott önkéntes előkészítő bizottság hatáskörébe tartozik (pl.: új község alakítása, községegyesítés megszüntetése) a jegyző nyújtson segítséget ahhoz, hogy a település nevére vonatkozó javaslatról az előkészítő bizottság ugyancsak még a helyi népszavazást megelőzően kérje a Bizottság szakmai véleményét, és ezt a kezdeményező a helyi lakossággal annak állásfoglalása előtt megismertethesse. A Bizottság véleményezési jogkörének másik esetkörét a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szabályozza. Eszerint a földrajzi nevek megállapítására, megváltoztatására a döntési hatáskörrel rendelkező igénye alapján ad szakmai véleményt a Bizottság. A Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés i)-j) és k) pontjaiban felsorolt (településrész-név, közterületnév, helyi jelentőségű közlekedési név), a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó névmegállapítások esetében is fontos, hogy a helyi testületi döntés minden tekintetben, így nyelvhelyességi és földrajzi vonatkozásaiban is kellően előkészített legyen. Ehhez a Bizottság segítséget nyújt, véleményt ad a települési önkormányzat megkeresésére. A Bizottság szakmai véleményező tevékenysége azonban csak akkor lehet hatékony, ha a véleményadásra a helyi döntéshozatalt megelőzően kerül sor, és a véleményt a döntéshozatalban résztvevő képviselők előzetesen megismerhetik. Ennek megvalósulásához az szükséges, hogy a helyi önkormányzat a földrajzi névre vonatkozó, kellően indokolt javaslatát a képviselő-testület ülését megelőzően oly időben (a képviselőtestületi ülés előtt legalább 60 nappal) küldje meg a Bizottságnak, hogy az a szakmai álláspontját kialakíthassa, és azt a képviselők, a testület bizottságai még a döntéshozatalt megelőzően megismerhessék. Ezzel elkerülhetők azok az anomáliák, amelyek a Bizottság véleményének a döntéshozatalt követő megismeréséből (vagy annak elmaradásából) adódnak. Átnevezés esetén a Bizottsághoz írt megkeresésben azt is megfelelően indokolni szükséges, hogy miért célszerű törölni a régi nevet, és mi indokolja az új elnevezést.


15

2012. évi 8. szám


A Bizottság rendes üléseit – az igazgatási szünet figyelembevételével - negyedévenként (március, június, szeptember, december hónapokban) tartja. Javasoljuk ehhez igazodva megküldeni a véleményezés iránti kezdeményezést. Az előbbiekkel összefüggésben külön felhívjuk a figyelmet a földrajzi nevekkel kapcsolatos felelős döntéshozatali tevékenységre. Új földrajzi név megállapítására vagy a korábbi nevek módosítására csak tervszerűen, kellő szakmai, társadalmi, politikai egyeztetést követően kerüljön sor. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy-egy döntés gyakran a polgárok jelentős körét érinti, ügyintézési és anyagi terheket okozva számukra. Ezek csökkentését az önkormányzatok intézkedéseikkel segítsék elő. A település nagysága, a közterületi elnevezések számossága, a földrajzi nevekkel kapcsolatos testületi döntések gyakorisága eddig is indokolttá tette, hogy a helyi önkormányzatok rendeletben szabályozzák a földrajzi nevek megállapításának, módosításának rendjével kapcsolatos – a Korm. rendeletben nem szabályozott – helyi kérdéseket (pl.: az elnevezés előkészítésének módja, lakossági véleményezés kötelezettsége, társadalmi és más szervek bekapcsolódása az eljárásba, mely bizottságoknak kell előzetesen véleményezni a javaslatot, stb.,). Az Mötv. ugyancsak 2013. január 1-én hatályba lépő alábbi rendelkezései ennek feladat- és hatásköri kérdéseit a következők szerint szabályozzák: „13. § (1) ....(a helyi önkormányzatok feladata különösen:) 3. a közterületek ….. elnevezése, 42. § 8. pont: (A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:) közterület elnevezése, 51. § (5) Közterület elnevezésének rendjét a települési, fővárosban a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg. 143. § (3) Felhatalmazást kap a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait.” Indokolt, hogy az e tárgyú rendeletek megalkotását az önkormányzatok körültekintően készítsék elő. Vonják be ebbe a munkába a megfelelő felkészültséggel rendelkező szakmai szakértőket, politikai, nemzetiségi és civil szervezeteket, az egyházak képviselőit. A magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseire és a helyi sajátosságokra figyelemmel kezdjék meg a rendeletek előkészítését. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az állampolgárok közvetlenül keresik meg a Bizottságot földrajzi név megállapítására, módosítására vonatkozó saját javaslataik (pl.: tanyák saját nevükről, vagy a már elnevezett közterület hozzátartozójukról történő elnevezése, stb.) szakmai véleményezése végett. Indokolt, hogy az ilyen jellegű kezdeményezésekre lehetőleg a döntési hatáskörrel rendelkező önkormányzatok tudtával, álláspontjuknak a választópolgárral történt egyeztetése és a véleménykérés indokai közötti szerepeltetésével kerüljön sor. Az ilyen spontán kezdeményezéseknek a helyi önkormányzati döntéshozatali eljárásba történő bekapcsolása érdekében szélesíteni szükséges az esetleges névmegállapítással, módosítással összefüggő helyi társadalmi igényeket feltáró, egyeztető önkormányzati tevékenységet.


16

2012. évi 8. szám


3. Állásfoglalás A Korm. rendelet a Bizottságot az előbbieken túl felhatalmazza a földrajzi nevekkel kapcsolatos mindazon kérdésekben való állásfoglalás kialakítására, amelyek ugyan nem kötődnek a különböző jogszabályokban feljogosított szervek területszervezési, földrajzi név megállapítási hatásköréhez, ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a földrajzi nevek gyakorlati alkalmazásához. A Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a Bizottság e körbe tartozó tevékenységi területei különösen: - a nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek helyességéről szükség szerint véleményt kérve a helyi, illetve az országos kisebbségi önkormányzattól; - külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról (pl.: országnevek, város vagy más földrajzi alakzat magyar megfelelőjéről; - a hivatalos földrajzi nevek megállapításának és használatának jogszabályban nem szabályozott kérdéseiről. Önkormányzatok, magánszemélyek vagy szervezetek szükség esetén megkereshetik a Bizottságot a földrajzi nevek megfelelőségével, az adott konkrét névhasználat hivatalos földrajzi névvel történő egybevetése és ezzel kapcsolatos állásfoglalás végett. A Korm. rendeletben az említettek szerint külön is szabályozott, bizottsági állásfoglalásra hatáskört biztosító területek közül külön is felhívjuk a figyelmet az alábbiakra: A nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek helyességének megállapításakor helyi szinten is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a helyi nemzetiségi szervezetek minden esetben véleményt mondhassanak. A névmegállapítás során az érintett nemzetiség által egyöntetűen elfogadott név használata nyerjen támogatást. A névhasználat megállapításának eljárásába minden esetben vonják be a nemzetiségi önkormányzatokat. Mindezek során megtartandók a különböző nemzetközi szerződésekben és hazai jogszabályokban előírt követelmények. Így különösen: - A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (kihirdetve a 35/1995.(IV.7.)OGY. számú határozattal), mely szerint biztosítani kell: „a helyneveknél a regionális vagy kisebbségi nyelveken hagyományos és helyes formák használatát vagy elfogadását, ha szükséges a hivatalos nyelv(ek) szerinti elnevezésekkel együtt használva.” (9. cikk,) - Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (kihirdette: 1999. évi XXXIV. törvény): „Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által jelentős számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy … a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelő igény van ilyen jelzésekre.” (11. cikk.)


17

2012. évi 8. szám


A nemzetiségek jogait szabályozza a nemzetiségek jogairól szóló – 2012. január 1-én hatályba lépett – 2011. évi CLXXIX törvény (Ntv.). Ez ugyancsak fontos rendelkezéseket tartalmaz a földrajzi nevek megállapításával, használatával kapcsolatosan. „18. § A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő jogaik gyakorlása során joguk van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához. 81. § (1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.” A 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választás alkalmával hatályba lépő rendelkezések: „6. § (1) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy d) a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a nemzetiség anyanyelvén, ennek hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek. (5) Ha a településen nemzetiséghez tartozó személyek élnek – az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, ennek hiányában települési székhelyű nemzetiségi szervezete, intézménye vagy az adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére – a képviselő-testület biztosíthatja az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat.” A nemzetiségi névmegállapítással, ennek térképi feltüntetésével kapcsolatosan a Bizottság felhívja a figyelmet a Bizottság e tárgyú 2011. évi állásfoglalásának alkalmazására. Az önkormányzatok széles körű nemzetközi kapcsolatokat építettek ki eddigi működésük során. Ennek részeként a szomszédos országok magyarok által lakott számos településével hoztak létre testvértelepülési együttműködést. Jelezni kívánjuk, hogy a Bizottságnak számos ajánlása van a szomszédos országok magyarok által lakott településeinek magyar nevével kapcsolatban, melyek elérhetők a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján. (www.kormany.hu) A Bizottság javasolja, hogy az együttműködés dokumentumai közül a magyar nyelvű dokumentumokban, ha a határon túli településnek van közismert magyar neve, első helyen a magyar név, mögötte zárójelben a helyi hivatalos név álljon (Földrajzinévbizottság 77/702.(2011. IX. 13.) FNB.Áf. döntése).


18

2012. évi 8. szám


II. A névmegállapítás, névváltoztatás és véleményezés fontosabb követelményei A Korm. r. 5. §-a átfogóan szabályozza a névmegállapítás, névváltoztatás és véleményezés követelményeit, illetve kötelezően alkalmazandó szabályait. Fontosnak tartjuk, hogy a Bizottság működése során felmerült konkrét esetek alapján a kormányrendeletben írtakon túli néhány további szakmai követelményre is felhívjuk az önkormányzatok figyelmét. 1. A földrajzi nevek nyelvünk és történelmünk számos – esetenként sok száz éves – emlékét őrizték meg. A történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni, amelyeknek megváltoztatása csak különösen indokolt esetben javasolható. Éppen ezért ezek megállapítása, illetve megváltoztatása során különös gonddal kell eljárni, amelyre nemzetközi ajánlások is felhívják a figyelmet. Az FNB olyan elnevezéseket támogat, amelyek jól illeszkednek a magyar földrajzi nevek rendszerébe, az adott névtípushoz kötődő, történetileg kialakult gyakorlat szerint. 2. A földrajzi nevek akkor tudják leginkább betölteni a szerepüket, ha rövidek, névszerűek és könnyen megjegyezhetők. A hosszú és bonyolult szerkesztésű nevek a köznyelvben gyakorta egyszerűsödnek. Célszerű az ilyen esetekből származó problémákat megelőzni (pl. Hosszúrévi Mátyás király Sajó-híd helyett Mátyás király híd, Árpádházi Szent Erzsébet park helyett Szent Erzsébet park). 3. Lehetőleg magyar lexikális elemekből épüljön a név, de mindenképp kerülendők azok a nevek, amelyekben az íráskép és a kiejtés lényegesen eltér egymástól, és bizonytalan a toldalékolásuk (pl. Green Business Park). Tekintettel kell lenni azokra, akiknek nap, mint nap le kell írni a nevet. 4. Új nevek adásakor indokolt olyan, a szakmai megfontolások alapján kellően átgondolt névválasztás, mely a lakosság által hosszú távon is elfogadható, és ezért az elnevezés nem alapoz meg rövid időn belüli újabb névváltoztatási igényt. Különösen személyekről megemlékező névválasztáskor fontos, hogy az elnevező megbizonyosodjon a nevet viselő személy általános tiszteletéről. A csak szűk körben ismert, vagy életútját tekintve példaértékkel nem bíró személyek nevének hivatalos földrajzi névként történő megörökítést a Bizottság nem javasolja. 5. Helységnevek: új község alakításakor a más helységnevekkel való homonímia (teljes azonosság) és paronímia (megtévesztő hasonlóság) kerülését nemcsak Magyarország mai névanyagára, hanem a történeti Magyarország magyar helységnév-állományára is szükséges érvényre juttatni. Az FNB nem támogatja pl.: Brassó, Kismarton, Lőcse név felvételét. Községegyesítés esetén többször előfordult az egyesítendő települések nevének kötőjellel való kapcsolására irányuló kérelem. Ezeket a Bizottság a magyar helységnév-rendszer évszázados hagyományára való tekintettel ugyancsak nem támogathatja. 6. Településrészek elnevezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az anyaközség neve nem része a településrész-névnek (pl. Pilisszentlélek és nem Esztergom-Pilisszentlélek, Pród és nem Hajdúböszörmény-Pród). Nincs azonban akadálya annak, hogy egyes


19

2012. évi 8. szám


névhasználati színtereken (pl. állomások és megállók nevében, postai címzésben, stb.) a kötőjelesen kapcsolt formát is használni lehessen. 7. A domborzati és tájneveknek történelmileg kialakult névrendszere van. Az e körbe tartozó nevek megváltoztatására csak különösen indokolt esetben lát lehetőséget a Bizottság. Elsődlegesen a korábbi – feledésbe merült, de levéltári vagy egyéb okiratokkal bizonyítható – neveknek a jelenlegi földrajzi neveket nem sértő módon való ”felélesztését”, vagy a terület- és településfejlesztés során bekövetkezett változások eredményeként alapos okkal indokolható új elnevezéseket tartjuk elfogadhatónak. 8. A több települést érintő földfelszíni részletek (vízfolyás, terület, domborzati forma) elnevezésénél elsődlegesen a történelmileg kialakult elnevezés az irányadó. A névváltozásra vonatkozó kezdeményezés esetén ennek figyelembevétele mellett érvényesítendő szempont, hogy az ezek által érintett valamennyi település önkormányzatai által elfogadott név kerüljön javaslatként megjelölésére. 9. Közterületnevek a) A Bizottság különösen hasznos névadási tendenciának tartja a helyi kulturális, természeti vagy történeti értékekre, sajátosságokra (pl.: szőlőfajtára, kézművességre, hagyományra – Kiscelli köz, Kakasdombi körút, Bakator utca, Hárslevelű utca, Sonkázó utca, Hegybíró utca, – stb.) utaló elnevezést, ami elősegíti ezeknek az értékeknek a szélesebb körű megismertetését. Személyek esetében is különösen támogatja a Bizottság a helyben jól ismert, a településhez születése vagy munkássága folytán erősen kötődő, a helyi társadalom körében is elismert emberekről való névadást (pl.: Melis György utca Szarvason), különös tekintettel a nemzeti kisebbségek személyeire (pl.: Popovits Jusztin utca Gyulán). b) Az önkényuralmi rendszerekhez köthető személyekről, fogalmakról való elnevezést kerülni kell, a meglévő ilyen neveket célszerű megváltoztatni. c) Új névről való döntés előtt szükséges átgondolni, hogy leginkább kik, és mely névhasználati színtereken fogják az új nevet használni. Sűrűn beépített, sok postai címmel bíró, vagy forgalmas közintézményeknek otthont adó közterületek neve esetében kifejezetten hátrányos és ezért mellőzendő a hosszú, sok elemből felépülő, bonyolult szerkesztésű vagy idegen írásmódú név. Idegen nevek esetében csak a vezetéknév használata indokolt. d) Intézmény-, cég- vagy márkanév közterületi névként való használatát a Bizottság kifejezetten kerülendőnek tartja, figyelemmel az ilyen nevek változásainak viszonylagos gyakoriságára, valamint a névadó megítélésében esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változásokra. e) Közterületnevekben kerülendő a nemesi előnév, rang, titulus, foglalkozás, egyéb identifikálók (pl.: dr., gróf, bíboros, kormányzó, jegyző, id., ifj. stb.) feltüntetése. Ajánlatos a nevet viselő személy rövid életútjának ismertető táblán való bemutatása az utca elején.


20

2012. évi 8. szám


f) Városrészek, utcanevek elnevezése során a Bizottság nem javasolja a lakópark névelem alkalmazását. Helyette az adott területhez kötődő hagyományos elnevezés átvételét vagy az utcák elnevezésének követelményei szerinti nevek alkalmazását tartja indokoltnak. g) Nem támogatja a Bizottság a csak betűvel (pl.: T utca) történő közterület megnevezéseket. h) Felhívjuk az önkormányzatok figyelmét, hogy a közterületnevek jegyzékeiben célszerű két helyen is feltüntetni azokat a neveket, amelyekben az előtag nem magyaros sorrendű teljes személynevet tartalmaz. Pl.: r-nél: Raoul Wallenberg utca w-nél: Wallenberg utca -> lásd Raoul Wallenberg utca. 10. Közlekedési létesítmények (pl.: MÁV-megállók) elnevezése során biztosítani kell a név egyediségét, a közlekedési eszközt használó helyi és távolabbi lakosok számára a megfelelő információ biztosítását. III. Helyesírási kérdések A földrajzi nevek megállapítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a helyesírási követelményekre is. Ezek szabályainak megismeréséhez a Bizottság az alábbi kiadványok tanulmányozását javasolja: A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1985. 173–185. pontok http://mek.oszk.hu/01500/01547/01547.pdf; Fábián Pál – Földi Ervin – Hőnyi Ede: A földrajzi nevek helyesírása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998) Egyes névtípusok helyesírása számos gyakorlati, a szabályzatokból nehezen kiolvasható problémát jelent, ezek megoldásában a Bizottság készséggel nyújt eligazítást. Nyelvhelyességi, helyesírási kérdésekben szakmai tanácsot ad továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Közönségszolgálata. Elérhető: a 3228038-as telefonszámon (kedden és csütörtökön 10 és 14 óra között) és a [email protected] e-mail címen. Az alábbiakban az önkormányzatok hatáskörébe tartozó névtípusok gyakoribb helyesírási problémái közül néhányra külön is felhívjuk a figyelmet: 1. A településneveket (községek, városok, bel- és külterületi településrészek) általános szabályként az összetételek számától függetlenül: (pl. Jászfelsőszentgyörgy, Albertkázmérpuszta, Akadémiaújtelep, Andrássynegyed, Csapókert, Gellérthegy, Pálköve, Szemeretelep, Szentimreváros, Ongaújfalu, Pusztaszerimajor, Berkestanya, Vöőmalom) egybeírjuk. Ez alól a szabály alól csak néhány településrészi kivétel van: pl.: lakótelepek, teljes személynevek, számozott nevek és külterületi utakról való elnevezés (Petőfilakótelep, Baross Gábor-telep, X. akna, Táncsics utca) esetében. 2. A közterületnévi előtagokban egybeírjuk az egyébként kötőjelesen kapcsolódó tagokat (pl. Kakas-domb, de Kakasdombi körút, Bocskoros-kút, de Bocskoroskúti utca). A különírt előtagok az utcanévben is megtartják kis vagy nagy kezdőbetűjüket, attól függően, hogy a


21

2012. évi 8. szám


nevet alkotó szó tulajdonnév vagy köznév (Öt Pacsirta ’egy vendéglő’ > Öt Pacsirta utca, szabad sajtó ’fogalom’ > Szabad sajtó utca, Lázár deák > Lázár deák utca). 3. A közterületi jelleget tükröző alaptag (utca, tér, park, köz, lépcső, híd stb.) mindig külön írva és kisbetűvel követi az előtagot (Sólyom lépcső, Bibó István park, Beszédes József híd).


22

2012. évi 8. szám

Hatósági Főosztály tájékoztatói

Hatósági Főosztály tájékoztatói A KORMÁNYABLAKOKBAN BENYÚJTHATÓ, AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRI SZAKIGAZGATÁSI SZERV HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ KÉRELMEK Készítette: Csányi Viktor

A Kormányablakoknál jelenleg az alábbi, a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve hatáskörébe tartozó kérelmeket nyújthatják be az ügyfelek: 1. Egyszeri segély iránti kérelem 2. Méltányosságból adható pénzellátásra irányuló kérelem 3. TAJ-kártya igénylése 4. Európai Egészségkártya igénylése

1. Egyszeri segély kérelem Amennyiben a kérelmező egészségi állapotában kedvezőtlen változás állt be, és az egészségkárosodás következtében nehéz anyagi helyzetbe került, és más elérhető forrás nem áll rendelkezése, úgy kérelmet nyújthat be egyszeri segély iránt. Gyógyszerköltségre, ha - egészségi állapotának javításához, vagy szinten tartásához olyan nagyobb mennyiségű, vagy magas költségű gyógyszer szükséges, amely havi rendszerességgel jelentkezik - orvos-szakmai szempontok alapján indokolt gyógyszereinek rendszeres havi költsége a társadalombiztosítási támogatás ellenére is meghaladja az 1 főre jutó nettó jövedelem 15%-át. - amennyiben a gyógyszerre, gyógyhatású készítményekre fordított költség átmeneti jellegű, úgy vizsgálni kell, hogy a költségek mértéke eléri-e az egy főre jutó jövedelem 20%-át Természetbeni ellátások térítési díjának csökkentésére, ha az egyes egészségügyi, természetbeni ellátások (például magas költségigényű különböző implantátumok, lézer kezelések térítési díjához, illetve a nagy értékű vagy nem támogatott gyógyszerek- és a gyógyászati segédeszközök árához) méltányossági alapú támogatását kérelmező esetén valamely oknál fogva (például ha a kért ellátást a kérelem elbírálása előtt igénybe vették, a vényt már kiváltották) nincs lehetőség a kérelemnek megfelelő méltányossági támogatás megállapítására. Egyszeri segély azonban pénzbeli ellátásokra nem jogosult anyagi nehézségeinek átmeneti enyhítésére, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítása méltányosságból nem engedélyezhető. Amennyiben a kérelmező egyéb szociális helyzetére hivatkozva kéri segélyben részesítését, úgy kérelmét teljesíteni az egészségbiztosítás terhére nem lehet.


23

2012. évi 8. szám


Ki részesülhet segélyben? - a biztosított személy (Tbj. 5. §), - a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (például nyugdíjas, gyermekgondozási segélyben részesülő, kiskorú) (Tbj. 16. §) Akkor, ha egészségi állapotában kedvezőtlen változás állt be és ennek következtében nehéz anyagi helyzetbe került. A kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve dönt, a kérelem hiánytalan beérkezését követő naptól számított 30 napon belül. A kérelem benyújtható a Kormányablakoknál is, munkanapokon 8-tól 20 óráig. Amennyiben a kérelmező segélyben részesül, a megállapított segély összege az adatlapon feltüntetett címre postai úton, vagy a megadott bankszámla számra banki átutalással történik. A kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok: - írásos kérelem, mely tartalmazza mindazon indokokat, melyekre tekintettel kéri a segélyben részesítését (elektronikus kapcsolattartás kizárt) - adatlap pontos, olvasható kitöltése - a kérelmezővel közös háztartásban élők jövedelemnyilatkozata - a kezelőorvos által lebélyegzett, igazolt gyógyszerköltség - a gyógyszerek kiváltását igazoló számla - egészségi állapotra, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggésben levő orvosi-, és kórházi dokumentációk - biztosítási jogviszony igazolása érdekében a pénzellátás folyósítását igazoló csekkszelvény, nyugdíjszelvény vagy a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás Az Adatlap méltányosságból adható egyszeri segélykérelemhez dokumentum az alábbi helyről letölthető: http://www.oep.hu/pls/portal/url/ITEM/A144C1DC57318DFCE040A8C0CB322B90 Hiányosan benyújtott kérelem esetén az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv a biztosítottat hiánypótlásra szólítja fel 15 napos határidő megjelölésével. A kérelmező részére segély akkor állapítható meg, ha - a közös háztartásban élők 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének (28.500 Ft) kétszeresét (2012-ben 57.000 Ft) - egyedülálló esetében a két és félszeresét (2012-ben 71.250 Ft) E szigorú jövedelemhatártól a kérelmező által leírt összes körülményt figyelembe véve és mérlegelve, különös méltánylást érdemlő esetben az eljáró szerv eltérhet. A segély összege A méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély összegét évente az Egészségbiztosítási Alap költségvetése tartalmazza. Az EPSZSZ vezetője az EPSZSZ részére meghatározott


24

2012. évi 8. szám


keret terhére, minimum 15.000,- Ft és maximum 50.000,- Ft összeghatárig részesítheti a kérelmezőt egyszeri segélyben.

2. Méltányosságból adható pénzellátásra irányuló kérelem Méltányosságból kizárólag a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánynyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. LXXX. törvény (Tbj.) 5. §ában meghatározott biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető pénzbeli ellátás (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) akkor, ha az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A méltányossági pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv az általános szabályoktól eltérően határozhatja meg. A kérelmező kérelmét a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez nyújthatja be írásban (az elektronikus kapcsolattartás kizárt). A kérelem benyújtható a Kormányablakoknál is, munkanapokon 8tól 20 óráig. A méltányossági ellátást kizárólag az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv folyósíthatja, még akkor is, ha a kérelmező munkahelye kifizetőhely. Hiányosan benyújtott kérelem esetén az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv a biztosítottat hiánypótlásra szólítja fel 15 napos határidő megjelölésével A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó méltányossági kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított a) biztosításban töltött idejére, b) 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára, c) jövedelmi viszonyára és d) egyéb méltánylást érdemlő körülményeire. A kérelemnek tartalmaznia kell a közös háztartásban lakók számát, és a nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegéről és folyósításáról, a kérelem elutasításáról az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv határozatban értesíti a kérelmezőt. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatát pedig kizárólag semmisségre hivatkozva lehet kérni. Méltányosságból megállapítható táppénz A méltányosságból megállapítható táppénz napi összege nem lehet magasabb a biztosítási idő figyelembevételével meghatározott mértéknél (60 % vagy 50 %) és a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részénél. A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.


25

2012. évi 8. szám


Gyermekápolási táppénz méltányosságból a jogszabály szerint járó gyermekápolási napok kimerítését követően is megállapítható. A méltányossági táppénz időtartama A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető. A munkaviszony fennállása alatt a biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. A kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok - adatlap a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás iránti kérelemhez, - a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás, - a kezelőorvos javaslata, - a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvélemény. Méltányosságból megállapítható terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj A méltányosságból megállapított terhességi-gyermekágyi segély napi összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részénél. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. A méltányosságból megállapított gyermekgondozási díj napi összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér harmincad részénél. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbért nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ezért ha a biztosított részére a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását engedélyezték, az nem jelenti egyben, hogy ez alapján gyermekgondozási díjat is kap majd (e tekintetben is nyújthat be azonban méltányossági kérelmet).

3. TAJ-kártya igénylése A TAJ az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartásokban használt kilencjegyű személyi azonosító kód, azaz a Társadalombiztosítási Azonosító Jel, melyet az egészségbiztosítási szerv képez. Igénylés benyújtásának helye A kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye, illetve a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez nyújthatja be. A kérelem benyújtható a Kormányablakoknál is, munkanapokon 8-tól 20 óráig.


26

2012. évi 8. szám


A TAJ-t, a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány, illetve a másodlat kiadását – az újszülötti TAJ kiadását kivéve – az OEP által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, Igénylőlapon kell kérelmezni. Az Igénylőlap Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó Hatósági Igazolvány és az Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról kiadásához alábbi hivatkozásról letölthető: http://www.oep.hu/pls/portal/url/ITEM/F04CF86113552990E030A8C0CB320BA3 Az Igénylőlapon az igénylő által kitöltendő mezők: - a kiadás jogcíme - a TAJ-t igénylő személyazonosító adatai - a kitöltés dátuma és az igénylő aláírása. Az eljárás költsége A TAJ képzése és a TAJ-igazoló hatósági igazolvány első alkalommal történő kiadása díjmentes. Amennyiben lopás, elvesztés, megsemmisülés vagy megrongálódás miatt válik szükségessé a pótlása, az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (Az igénylés beadásának nem feltétele a díj megfizetése.) Az igazgatási szolgáltatási díj nem róható le illetékbélyeg formájában, azt postai befizetés, illetve átutalás útján lehet teljesíteni. A TAJ-kártya másodlat kiadására irányuló eljárásban a szakigazgatási szerv jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet annak a természetes személy ügyfélnek, aki a kereseti, jövedelmi és vagyoni helyzete miatt az eljárási költséget vagy annak egy részét nem képes viselni. A költségmentesség az eljárási illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti. A költségmentesség kizárólag kérelemre adható. Igénylésre jogosultak: - a Tbj. szerinti belföldi személy - Magyarországon biztosítási jogviszonnyal rendelkező külföldi esetében a biztosítottat foglalkoztató - az egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi diák tekintetében a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény - egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő külföldi személy és gyermeke esetében a megállapodást kötő személy - kiskorú, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy részére a szülő, gyám, gondnok (törvényes képviselő) - EGT tagállamban vagy Svájcban élő, kizárólag magyar nyugdíjban részesülő nyugdíjas és az ő családtagja - a Tbj. 5. § szerint biztosított személy EGT tagállamban vagy Svájcban élő, és a lakóhely szerinti állam egészségbiztosítási szerve által ilyenként elismert családtagja


27

2012. évi 8. szám


Szükséges iratok: Belföldi személyek TAJ igénylése esetén szükséges a belföldiséget igazoló dokumentum. A belföldiség igazolására az alábbi okmányok valamelyike és érvényes lakcímkártya együttes megléte szükséges: Magyar állampolgárok esetén: személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok (személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártya formátumú vezetői engedély, 14 éven aluliaknál diákigazolvány, anyakönyvi kivonat) Nem magyar állampolgárok esetén: idegenrendészeti okmányok Külföldi személyek részére az igényléshez szükséges - személyazonosságot igazoló okmányok - diplomata személy esetében: a diplomata igazolvány - magyar idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedély vagy vízum - tartózkodási címet vagy szálláshelyet igazoló dokumentum, valamint a jogosultságot igazoló dokumentumok Ügyintézési határidő 30 nap.

4. Európai Egészségkártya igénylése Az Európai Egészségkártya rendeltetése, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és Magyarországon vagy az EGT-n belül állandó lakóhellyel rendelkező személyek, másik tagállamban, az átmeneti tartózkodásuk során orvosilag szükségessé váló szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Ezek nyújtásakor figyelembe kell venni a tartózkodás tervezett időtartamát és a nyújtandó ellátások természetét. Általánosságban elmondható, hogy az adott tagállam társadalombiztosítójával szerződött szolgáltatók kötelesek azt elfogadni, a magánszolgáltatók viszont nem. Az ellátási csomag, így az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként eltérő, és emiatt előfordulhat, hogy bizonyos típusú ellátások – például mentés – esetén a Kártyát nem fogadják el. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem nyújt fedezetet egyes ellátások úgynevezett önrészére. Ilyen például a kórházi napidíj vagy az orvos-látogatási díj, amelyet a helyi biztosítottaknak is ki kell fizetni. Olyan ellátásokért vagy vizsgálatokért, melyek az adott államban térítéskötelesek, a Kártyával rendelkező külföldi biztosított is köteles legalább a megállapított térítést fizetni, e tekintetben a saját állampolgárokéval azonos, egyenlő elbánás elve érvényesül. Bizonyos országokban a teljes térítési díjat meg kell előlegezni, és azt utólag térítik meg a beteg részére. Külföldön bekövetkezett keresőképtelenség esetén a kezelőorvostól kapott igazolással 3 napon belül fel kell keresnie egy általa választott biztosítót és az ún. E115-ös nyomtatványon kell jeleznie magyarországi táppénzigényét, a munkáltatója értesítésével egy időben.


28

2012. évi 8. szám


Ha a kártya kiváltása elmaradt, vagy nem volt a betegnél, de jogosult lett volna rá és külföldön olyan orvos látta el, aki az adott országban a társadalombiztosítással szerződésben áll, akkor az orvosilag indokolt és szükséges beavatkozások költségéről kapott számlákat és azok orvosi dokumentációját benyújthatja utólag is az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél. Igénylés benyújtásának helye A kérelmező az országban bármely kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél igényelheti az EU-Kártyát személyesen, vagy meghatalmazott törvényes képviselő útján, postai úton, illetve ügyfélkapun keresztül. Az elektronikusan érkezett kérelmeket a Budapest Főváros Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve dolgozza fel. A kérelem benyújtható a Kormányablakoknál is, mukanapokon 8-tól 20 óráig. Az eljárás költsége Az Európai Egészségkártya első alkalommal történő kiadása díjmentes. Amennyiben lopás, elvesztés, megsemmisülés vagy megrongálódás miatt válik szükségessé a pótlása, az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A kártya a kiváltást követő 36 hónapig, de legfeljebb az egészségügyi ellátásra való jogosultság megszűnéséig érvényes. Igénylésre jogosultak A Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosított személy, mint például a munkavállaló vagy az egyéni vállalkozó és a Tbj. 16. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, mint például a nyugdíjas. Nem adható ki EU-kártya:  Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult vagy nem biztosított személynek  egy másik tagállamban biztosított, de Magyarországon jogosult személynek Igényléshez szükséges iratok  személyazonosságot igazoló okmány  TAJ számot igazoló okmány  kiskorúak esetén: lakcímkártya  kitöltött igénylőlap Az Igénylőlap Európai Egészségbiztosítási Kártyához című dokumentum az alábbi hivatkozásról letölthető: http://www.oep.hu/pls/portal/url/ITEM/0B3F5F9098A4BBA5E040A8C0CB3264A1 Ha rendezetlen az ügyfél jogviszonya, akkor jogosultságigazolás benyújtása szükséges. Ügyintézési határidő 30 nap.


29

2012. évi 8. szám

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói ÁLLATJÓLÉTI OKTATÁS MEGHÍVÓ (ÉLŐÁLLAT SZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE) Tájékoztatom, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló 1/2005/EK rendelet 6. cikk (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően állatjóléti oktatást szervez élőállat szállítók részére. A képzés helye és időpontja: 2012. november 8. (csütörtök) – 9 óra Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának épülete: 6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 9., földszinti tárgyaló A képzés 8:30-tól regisztrációval kezdődik, ezután kerül sor az állatvédelmi ismeretek és a témával kapcsolatos hatályos jogszabályok ismertetésére. A képzés írásbeli vizsgával zárul, melynek sikeres letétele alapfeltétele a bizonyítvány megszerzésének. Sikertelen vizsga esetén a jelentkező pótvizsgát tehet. A vizsgázók bizonyítványukat postai úton kapják meg. A képzés díja: 20.000 Ft. Jelentkezni a Csongrád Megyei Kormányhivatal honlapjáról (www.csmkh.hu) letöltött, kitöltött jelentkezési lap megküldésével lehet. A jelentkezési lap megküldhető postai úton a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság címére (6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 9.); faxon a 06/62 426 183 számra; illetve elektronikus úton a [email protected] e-mail címre. A képzési díj befizetéséről szóló számla kiállításához a jelentkezési lapon fel kell tüntetni a képzés költségeit viselő cég vagy magánszemély adatait. Az összeget csekken illetve átutalással lehet befizetni, a csekket a jelentkezési lap beküldését követően postázzuk a jelentkező részére. A bizonyítványt csak a befizetést igazoló dokumentum másolatának megküldése után postázzuk. A képzésre hozzanak magukkal 1 db, 3 hónapnál nem régebbi igazolványképet. Felhívom a jelentkezők figyelmét, hogy érvényes bizonyítvány hiányában szállítási tevékenységet NEM végezhetnek. További információt a 06-62/551-850 telefonszámon kérhetnek az érdeklődők.


30

2012. évi 8. szám

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói

JELENTKEZÉSI LAP (Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni) Jelentkezem

a

Csongrád

Megyei

Kormányhivatal

Élelmiszerlánc-biztonsági

és

Állategészségügyi Igazgatósága által szervezett 2012. november 8-ai „Az állatszállítás állatvédelmi vonatkozásai” témájú hatósági jellegű képzésre. 1. Jelentkező adatai Név: Állandó lakcím: Levelezési cím: Telefonszám:

E-mail cím:

Születési hely:

Születési ideje:

2. Amennyiben már rendelkezik érvényes képzési bizonyítvánnyal, annak Bizonyítványszáma: Lejárati ideje: 3. Költségviselő adatai Cégek esetében Cég neve: Elérhetőségei (tel., fax, e-mail): Székhelye: Bankszámlaszáma: Adószáma: Magánszemély esetében Név: Állandó lakcím: Születési hely:

Születési ideje:

Édesanyja leánykori neve:


31

2012. évi 8. szám

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói

Földművelésügyi Igazgatóság tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ

ŐSTERMELŐI

IGAZOLVÁNY

KIVÁLTÁSÁVAL,

ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL

KAPCSOLATOS 2013. ÉVI VÁLTOZÁSOKRÓL

Megjelent a 234/2012.(VIII. 28.) Korm. rendelet, mely módosította a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996.(XII. 26.) Korm. rendeletet, a módosítások 2013. január 1. napjával lépnek hatályba A módosítás következtében az igazolvány kiváltásának, illetve érvényesítésével kapcsolatos egyes szabályok változnak, melyek közül a legfontosabbak a következők. 1. Az igazolvány kiadása iránti eljárásban az ügyintézési határidő 15 napról 8 napra csökken, mely komolyabb problémát nem jelent, hisz az érvényesítést a falugazdászok azonnal elvégezték, az új igazolvány kiváltása pedig korábban sem vett igénybe 8 napot. 2. Korábbi eljárásban az igazolvány egy évre volt érvényesíthető. A változást követően a jogszabály lehetőséget biztosít a termelő számára a három adóéves hosszabbításra, illetve a három évre szóló betétlap kiadására. Ezzel mint lehetőséggel élhet az őstermelő, de dönthet úgy is, hogy csak az adott adóévre hosszabbítja meg az igazolványát. A kiváltás és érvényesítés díja nem változik, de természetesen három éves kiváltás esetében a korábbi háromszorosa lesz. 3. A mezőgazdasági őstermelőnek 15 napon belül vissza kell adnia az igazolványát a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervének (Földművelésügyi Igazgatóság, falugazdász), ha tevékenységét beszünteti, vagy nem őstermelőként kívánja folytatni. Az igazolvány elvesztéséről, megsemmisítéséről szintén értesíteni kell a hivatalt. 4. A termelőnek a személyes , illetve a termelési adataiban bekövetkezett változást évente egyszer, június 15. napjáig a rendszeresítésre kerülő formanyomtatványon be kell jelenteni a mezőgazdasági szakigazgatási szervhez. A szakigazgatási szerv a jogszabály változása következtében önállóan is ellenőrizheti az őstermelői tevékenységet, melynek alapja az említett bejelentés lesz. 5. Az igazolvány kiváltása, vagy hosszabbítása, ha adóév március 20. napjáig megtörténik, akkor az adóév első napjától hatályos. Ez a hatályosság azonban nem vonatkozik egy 2010évi SZJA törvény módosítás hatására történő adóelőleg levonási szabályra. Nevezetesen a felvásárló adóelőleget fog vonni az őstermelőtől, ha nem rendelkezik érvényes őstermelői igazolvánnyal az értékesítés pillanatában. Ebből következően a falugazdászok az igazolványok érvényesítését már 2012. december végén elkezdik azon termelők esetében, akik a 2013. év első napjaitól kívánnak terméket érvényesíteni. 6. A 2009. január 1-je előtt kiállított igazolványok 2012. december 31-ig hatályosak. A megyében ez közel 17000 őstermelőt érint, nekik 2013. évtől új igazolványt kell igényelniük. A kormányrendelet hatályba lépése előtt kiadott igazolványok 2014. december 31-ig, a kormányrendelet hatályba lépését követően kiadott igazolványok 3 évig hatályosak. Az őstermelő igazolvánnyal kapcsolatosan még ebben az évben várhatók változások, melyről a Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság munkatársai, illetve a falugazdászok adnak tájékoztatást. A 2013. évi érdemi ügyintézéshez szükséges dokumentumok decemberben állnak hivatalunk rendelkezésére.


32

2012. évi 8. szám


TÁJÉKOZTATÓ A MEZŐGAZDASÁGBAN 2013. ÉVI SZABÁLYAIRÓL

FELHASZNÁLT JÖVEDÉKI ADÓ VISSZAIGÉNYLÉS

A Kormány a 281/2012.(X. 1.) Korm. rendelettel módosította a 341/2007.(XII. 15.) Korm. rendeletet, mely alapján 2013. január elsejétől megváltoznak a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó igénylésének feltételei. A leglényegesebb változás, hogy a bevallási kérelmet a NAV Vámigazgatósága által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez nem kell csatolni a CSMKH Földművelésügyi Igazgatóságának igazolását. Nagy valószínűséggel a bevallás elektronikus úton lesz beadható. A NAV Adóigazgatósága a beérkezett bevallások igényjogosultsága tekintetében a használatban levő földterületet a TakarNet Földhivatali Információs rendszerben szereplő adatok alapján ellenőrizheti. A termelőnek nem kell a földhivataltól földhasználati lapot kikérnie, a TakarNet használat hivatalból induló eljárásnak számít, ezért annak díját sem a kérelmezőnek kell megfizetnie. A NAV Adóigazgatósága elektronikus úton keresi meg a Földművelésügyi Igazgatóságot a munkaműveletek elvégzésének igazolása végett, mely igazolásra az igazgatóságnak 10 nap áll rendelkezésre. Az igazgatóságnak listát kell vezetni a be nem művelt földterületekről, mely alapját képezi az igazolás megadásának. A helyszíni szemle végrehajtásában a falugazdász hálózat nyújt segítséget. A bevallási időszakok: -éves bevallás: tárgyévet követő január 15-től -féléves bevallás: tárgyév július 15-től, -III. negyedéves bevallás: tárgyév október 15-től, -IV. negyedéves bevallás: tárgyévet követő január15-től. A 2013. évtől kezdődően a szőlő-gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás igénylése együtt fog történni a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylés benyújtásával. A kifizetőhely igényjogosultság esetén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lesz.

TÁJÉKOZTATÓ

A

KÁRENYHÍTÉSI

JUTTATÁS

IGÉNYBEVÉTELÉVEL

KAPCSOLATOS

KÉRDÉSEKRŐL

A 2012. évben megváltozott a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésének rendszere, melyet a 2011. évi CLXVIII. törvény, a 21/2012.(III. 9.) VM rendelet, illetve a 143/2011.(XII. 23.) VM rendelet szabályoz. A 2012. év szélsőséges időjárásának köszönhetően, mely a tavaszi fagykár mellett az elmúlt évek legsúlyosabb aszályát eredményezte, Csongrád megyében 3000 termelő jelentett a Földművelésügyi Igazgatósághoz vis maior eseményt. Az előzetes bejelentést a hivatkozott jogszabályok teszik kötelezővé azon termelők számára, akik a kockázatkezelési rendszerben részt vesznek, mely részvétel kötelező, vagy önkéntes alapon jön létre. Azon termelők, akik az előzetes bejelentést (21/2012.(III. 9.) VM r. 1. és 2. sz. melléklete) elmulasztották, kárenyhítésben nem részesülhetnek. A bejelentés megtételét és a növények betakarítását követően tárgyév november 30-ig beérkezően van lehetőségük a kárenyhítési rendszerben részt vevő termelőknek kárenyhítési igényük beadására,


33

2012. évi 8. szám


a CSMKH Földművelésügyi Igazgatóságához (21/2012.(III.9.)VM r. 3,4,5,6,7. számú mellékletei). A határidő elmulasztása jogvesztő, a később beérkező kérelmeket igazgatóságunk határozatban elutasítja. A kérelmek beadása, a hozamérték számítás megkönnyítése érdekében a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága az országosan egységes eljárás érdekében számoló táblát készíttetett, mely magába foglalja az összes beadáshoz szükséges nyomtatványt. A kérelem beadásában, a táblázatok kitöltésében a falugazdászok és a Földművelésügyi Igazgatóság munkatársai segítséget nyújtanak minden érdekelt számára. A kitöltést segítő segédlet október 24-től szintén a falugazdászoknál lesz elérhető. A kérelmek elbírálását követően, melyre igazgatóságunknak 2013. január 30-ig van lehetősége, kárenyhítési juttatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal fizeti ki 2013.március 31ig.


34

2012. évi 8. szám

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói

Közlekedési Felügyelőség tájékoztatói TÁJÉKOZTATÓ

A

2012.

ÉVI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATIRÓL ÉS A VÁRHATÓ

VÁLTOZÁSOKRÓL Készítette: Szeri István (Az alábbi leírás a szeptember 28.-29-i Energoteszt szakmai napokon elhangzott prezentáció alapján készült.)

Bemutatkozás: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége (KF) 2011. 01. 01-én jött létre a Kormányhivatalokról és területi integrációról szóló 2010. évi CXXVI. törvény alapján, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának Csongrád megyei illetékességű jogutódjaként. A megalakult szakigazgatási szerv önálló feladat és hatáskörrel rendelkezik, amelyet a 263/2006. (XII.20) Kormányrendelet 4. § és 4/A § határoz meg. A NKH elnöke a továbbiakban törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést végezhet, szakmai iránymutatást adhat ki a felügyelőség munkáját illetően az országban egységes eljárásrend fenntartása végett, illetve egyetértése szükséges a felügyelőség vezetőjének felmentését és kinevezését illetően, azonban a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja a szerv dolgozói felett. Ez egyfajta kettős irányítást eredményez, ami funkcionális a kormányhivatallal, szakmai téren az NKH-val jelent napi kapcsolatot. Az NKH vezetésében személyi változások történtek, 2012. augusztus 15.-től Urbán György helyett Győri Gyula vette át a hatóság vezetését, több elnökhelyettes is lecserélésre került, illetve új elnökhelyettesi pozíciók jöttek létre, ehhez szükséges SZMSZ változtatására is sor került.


35

2012. évi 8. szám


Jogszabályváltozások: 2012.-ben a közúti jármű terület más területekhez képest kevés változáson esett át. A más területeken a képzésre vonatkozó 24/2005. GKM rendelet a járművezető képzésről rendelkezéseinek és módszertan teljes újjá szervezését, a közúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény (2012. évi XLI. tv.) és teherszállítási vállalkozásokra vonatkozó átfogó rendelet, vagy a Közúti közlekedési törvény (1988 évi I. tv) átfogó módosításait értem. A 22/2012. (V.8) NFM rendeletben megjelent változások, csak röviden a Csuklós lassú jármű és Sport jármű definíciójára és használatuknak szabályozására utalnak. A sportolási célra gyártott vagy összeépített járművek a jövőben közúti közlekedésre is alkalmas rendszámot kaphatnak amennyiben teljesíteni tudják a 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) megszabott üzemeltetési műszaki feltételeket. Az egyszerűsítés egyik fontos szempontja, hogy ezen járművek után nem kell megfizetni a regisztrációs adót, nincs gépjármű adó és egyéb forgalomba helyezésre vonatkozó költségek. Ezt egy új eljárásban ún. versenyjármű szemlén a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomásokon kezdeményezhetik a járművek tulajdonosai. A versenyjármű fogalmát a Sportról szóló 2004. évi I. törvény határozza meg. A jármű sikeres vizsga esetén 1 év műszaki érvényességet, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és SP betűjelű rendszámot kap. A szemle során nem kell a kilométer számláló adatait rögzíteni, viszont ellenőrizni és vizsgaanyaghoz csatolni kell a gépkönyvet. A gépkönyv a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) által kiadott kvázi tagsági igazolás, amely 2012. április 1.-től csak úgy érvényes, ha annak on-line adattartalma a www.mnasz.hu oldalon is megtalálható. A további visszaélések kiküszöbölésére minden vizsga alkalmával be kell kérdezni a honlapra és a vizsgaanyaghoz szkennelni kell a gépkönyvet. Részecske szűrő utólagos beépítése: A környezet szennyezésre vonatkozó folyamatosan szigorodó európai uniós előírások és ezek nyomán megjelenő forgalmi korlátozások és adókedvezmények megteremtették annak piaci igényét, hogy a korábbi forgalomba helyezett Euró3 járművek károsanyag kibocsájtását utólag beépített rendszerekkel jobbra akár Euro4 szint közelébe csökkentsék. Ez konkrétabban nagy dízel járművek (teherjármű és autóbusz) esetén a dízel részecske vagy más néven korom kibocsájtás csökkentését jelenti. Ilyen rendszerek beépítésére a rendelet a jövőben lehetőséget teremt azzal, hogy az MR 16. mellékletébe bekerült a kibocsájtást csökkentő rendszer meghatározása (tehát milyen csökkentési osztályba sorolható és hol alkalmazható) valamint az MR meghatározza a beépítőre (szervezet) és a műszaki vizsgálatra vonatkozó eljárást. Ennek következtében a Magyarországon forgalomba helyezett jármű jóváhagyott – tehát alkalmazási engedéllyel rendelkező – berendezéssel és a beépítést végző megfelelőségi igazolásával átalakítási engedély nélkül átalakítható, a változást időszakos vizsgálat keretében a hatóság bejegyzi. Apró, de jelentős változás hogy az 5/1990 (IV.12) KöHÉM rendelet (a továbbbiakban: ER) 11§ (3) pontja változott: „ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély időbeni hatályának (műszaki érvényességi idő) lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik,a forgalmi engedély hatályának megállapításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot nem az időszakos vizsgálat napjától, hanem a forgalmi engedély időbeli hatályának lejárta napjától kell számítani.”


36

2012. évi 8. szám


A sorozat átalakítási engedélyekre vonatkozóan olyan változásokat hozott a rendelet, amelyben újdonságként az engedélyek érvényességének 5 évben való korlátozása szerepel (korábban kiadott engedélyek érvényességét is korlátozták). A sorozat átalakítási engedély átadhatóságát is pontosítja a rendelet azzal, hogy a tulajdonos (jogosult) más szervezet (felhasználó) részére is átadhatja a sorozat engedélyt, - természetesen, ha az megfelelő személyi, tárgyi feltételekkel rendelkezik). Az átalakítás után a járművet a hatóságnál szemlén kell bemutatni, vagy ha az átalakító jogosult „bejegyezésre”, maga is műszaki adatlapon jegyezheti be a változtatást. Szintén e rendelet tartalmazza az MR 22. § (2) bekezdésének változását, amely: „(2) Európai típusbizonyítvánnyal rendelkező járművek esetében a vontatható pótkocsi össztömeget az európai típusjóváhagyás során meghatározott értékkel megegyezően – a 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával – kell megállapítani.” Tehát nem kell csökkenteni a rendeletben meghatározott maximálisan megengedett értékekre (szmg össztömeg, autóbusz 50%, thg 1,4x, vontató, mgv,lassú jármű 4x). Újdonság még a Szegedre is jellemző trolibuszok időszakos vizsgálatának követelménye. Ezen járműveknek az „M3”, tehát autóbuszra vonatkozó műszaki feltételeknek kell megfelelniük bizonyos engedményekkel a jellegük miatt pl. beépített erősáramú berendezések külön vizsgálandóak, vagy környezetvédelmi vizsgálat nem szükséges.. A vizsgálat során a járművek 1 év műszakit és rendszámot kaphatnak. Szegeden így a Szegedi Közlekedési Társaság is működtethet trolik időszakos és forgalomba helyező vizsgálatára jogosított vizsgáló állomást, melynek kialakításában hatóságunk is segédkezett A vizsgáló állomások ellenőrzésének tapasztalatai A 2012. évben is folytatódott a vizsgáló állomások tevékenységének felügyelete, 1.-6. hónapban 69 ellenőrzést végeztünk, ahol 18 esetben hiányosságot állapítottunk meg. A tevékenységünk bemutatásához hozzátartozik, hogy a járműfelügyeleti csoport (2 fő) végzi a környezetvédelmi felülvizsgálók ellenőrzését, az eredetiség vizsgáló állomások ellenőrzését, illetve az egyéb javítóipari vállalkozások (bontók, menetíró beépítők, alkatrész forgalmazók) tevékenységének felügyeletét. Ezen vizsgálatok összdarabszámához viszonyítva megmutatja, hogy ez a terület munkánk 36%-át köti le, tehát legtöbb figyelmünket igényli. Az eddig alkalmazott egységes hatósági szerződés megszabott szankció rendszere több esetben a vizsgáló helyek tevékenységének felfüggesztését tette szükségessé. Ennek hatására a megyében dolgozó vállalkozások tevékenységük ellehetetlenítésére hivatkoztak, másrészt aránytalannak tartották a kiszabott szankciókat. Ezt az anomáliát feloldandó a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát kértük az NFM illetékeseitől. Kérésünk hatására – is – megjelent 2012. évi CXIX. törvény már hatályon kívül helyezte a hatósági szerződéskötés kényszerét, illetve egy pénzbírság alapú új szankció rendszert vezet be, ahol 100.000-től 1.000.000 forintig bírságolhatóvá teszi a szabályok ellen vétő vizsgáló állomást. Mivel az eljárás a közigazgatási eljárásról szóló 2004 évi CXL. törvény hatálya alá tartozik, a 76. § alapján meglévő szerződések továbbra is használhatóak.


37

2012. évi 8. szám


Az állomások ellenőrzése során a hibák és hiányosságok az alábbi kategóriákba sorolhatóak:  személyi és tárgyi feltételek hiánya (a vizsgabiztos jogosítványát bevonták, lejárt, a kötelező műszereket kalibrálásra elszállították, csereműszer nem volt),  eljárási hibák, (zárva tartást nem jelenti le az állomás, olyan járművet fogad, amelyhez nincs megfelelő adatbázisa),  technológia be nem tartásból adódó hibák (műszaki hibákat nem rögzítenek, a zárolás után újra fogadják a járművet, fényszóró állítót nem használják, pótkocsi elektromos csatlakozó ellenőrzése elmarad, hibás „aktív felfüggesztés” rögzítése). Javaslom a vizsgára fogadás előtt vizsgálni az alábbi feltételeket:  A kérelem rögzítése előtt célszerű meggyőződni arról, hogy a kérdéses jármű a vizsgáló állomáson fogadható-e?  Jármű a forgalmi engedéllyel mennyire egyezik? – előzetes gépjárműfenntartói vizsgálat része!  Milyen mértékben tér el a jármű a forgalmi engedélyben szereplő adatoktól? – priorlista áttekintése. (Kijelölt vizsgáló állomásokon vizsgálható járművek KH/SM/68/0/2010. iktatási számú útmutató.)  A rendelkezésre álló adatbázisok biztosítják-e az adatok esetleges módosítását?  Van-e a vizsgáló állomásnak jogosultága a szükséges adatmódosításhoz? (Pl.: járműkategória módosítás, szállítható személyek számának módosítása)  Rendelkezésre állnak-e a szükséges dokumentumok?(Pl.: összeépítési engedély, átalakítási dokumentáció, meghatalmazás, munkalap) Illetve kérem az ügyfelek korrekt tájékoztatását:  A vizsgálati technológiáról – esetleges kockázatok és mellékhatások– különös tekintettel a környezetvédelmi vizsgálat kockázatára!  Az esetleges 2 órás visszatartás a visszaellenőrzés lehetőségéről és a járművel telephely elhagyásának esetleges következményeiről.  Az előzetes átvizsgálás elmaradásának következtében előforduló jogkövetkezmények – alkalmatlan minősítés. A műszaki vizsga során csakis a vizsgálat megkezdése után készült mérési adatok használhatóak fel, így nem alkalmazható pl. az előzetes átvizsgálás során mért fékeredmény, hiszen utána még lehetett a járművön változtatásokat javításokat végezni. Szintén sok hiba tapasztalható az informatikai ellenőrzés során a vizsga fényképek készítésénél, fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az alábbi módon javaslom a fotók készítését:  a jármű olyan beállításból, ahonnan a jármű és a rendszám is azonosítható;  a jármű eleje - elölről, bal oldal;  jármű hátulja - hátulról, jobb oldal;  alvázszám;  adattábla;  műszerfal, kilométeróra állás (a műszerek bekapcsolt állapota mellett);  minősítést befolyásoló vizuális hibák. A tényállás tisztázásához, a jármű állapotáról és jellemzőiről olyan felvételek készítése és rögzítése is szükséges, melyek a vizsgabiztos döntését befolyásolták (pl. vontatás, korrodáltság mértéke, stb.).


38

2012. évi 8. szám


Szintén elgondolkodtató az eltérés a külső vizsgáló állomások és a hatóság által működtetett állomás bukási arányát nézve: A KF állomásán 2374 járműből 2,6 % bukott míg ez az arány a 0,01%-ot sem éri el. Viszonyításképpen a közúton ellenőrzött 3091 járműből 65 volt alkalmatlan, ami 2,1%, tehát reálisan ennyi jármű alkalmatlan a közúton való közlekedésre (itt csak súlyos hiba esetén kerül sor berendelésre, ami fék-, kormányhibát, súlyos gumikopást vagy engedély nélküli átalakítást jelent). Zárolás, ellenőrzés:  A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24. § (8) bekezdése értelmében: "A közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálaton bemutatott jármű vizsgálatát és a vizsgálati eredmények rögzítését követően, a vizsgálati eredmények valódisága ellenőrzésének idejére, de legfeljebb két óra időtartamra, a jármű vizsgáló állomáson történő visszatartását rendelheti el." 

Zárolás észlelését követően, az ellenőrök kiérkezéséig a járművet félre kell tenni,az eljárás a zárolás feloldásáig nem folytatható.

 

A H.Sz. 4.9. pontja alapján: A Tanúsító szervezet tudomásul veszi, hogy a vizsgára fogadott járműveken a vizsgafolyamat lezárásáig - a műszaki vizsgáztatáson kívül - járműjavítási, járműfenntartási tevékenységet nem végezhet, a járművet az adott kérelemhez tartozó első „vizsgára fogadott” állapotában kell minősíteni. Az újbóli fogadás a hatósági szerződés értelmében szerződésszegésnek minősül. Hibák utólag már nem rögzíthetőek! (Csak az ellenőr jelenlétében!) Amennyiben a jármű zárolásra került, a KÖKIR rendszerben a következő üzenet jelenik meg:

  


39

2012. évi 8. szám


   



Zárolás észlelését követően, az ellenőrök kiérkezéséig a járművet félre kell tenni,az eljárás a zárolás feloldásáig nem folytatható. Hibák utólag már nem rögzíthetőek! (Csak az ellenőr jelenlétében!) Az újbóli fogadás a hatósági szerződés értelmében szerződésszegésnek minősül. A hatósági szerződés 4.9. pontja alapján: A Tanúsító szervezet tudomásul veszi, hogy a vizsgára fogadott járműveken a vizsgafolyamat lezárásáig - a műszaki vizsgáztatáson kívül - járműjavítási, járműfenntartási tevékenységet nem végezhet, a járművet az adott kérelemhez tartozó első „vizsgára fogadott” állapotában kell minősítenie. A hatósági szerződésbe foglalt következmény: ad.4. A Tanúsító szervezet a 4.8 vagy 4.9-ben foglaltakat megszegi!

Jogkövetkezmények: A KF a Tanúsító szervezet érintett telephelyének HKR-hez való hozzáférési jogosultágát a szerződésszegés első alkalommal történő elkövetése esetén 30 napig; a második alkalommal történő elkövetése esetén 60 napig, harmadik alkalommal, és minden további alkalommal történő elkövetése esetén 90 napig szünetelteti. Képzéssel kapcsolatos tájékoztató Szerencsére a képzés rendszere 2012-ben nem változott, továbbra is a BME Gépjárművek Tanszéke szervezi (és vezeti a képzésre létrejött konzorciumot, melynek tagjai még a SZIE Gödöllő és a SZE Győr). A képzésben kiemelt szerepe van az autótechnikai fejlődés nyomon követésének, az NKH területre vonatkozó tapasztalatainak, illetve figyelembe veszik a résztvevők véleményét is. További részletek a: http://www.auto.bme.hu/content/kozuti-jarmuvek-vizsgalatat-vegzo-szakemberekkepzese Itt kell megemlíteni viszont a Előzetes Eredetiség Vizsgálatban részt vevők részére megindult továbbképzéseket. Követelmények: a 301/2009 (XII. 21.) Korm. rendelet 18 § (1) : A vizsgáló és az adminisztrátori vizsgával rendelkezők ötévenként legalább egy alkalommal kötelesek továbbképző tanfolyamon részt venni. A rendelet szerint a műszaki vizsgabiztosok mentesülnek az alaptanfolyam alól, azonban továbbképzés nekik is kötelező. 2012-ben tehát a 2007-ben vagy az előtt alaptanfolyamot végzett vizsgálóknak/adminisztrátoroknak kell továbbképzésre jelentkezniük. A vizsgabiztosi végzettség alapján szerzett vizsgálói végzettséggel rendelkezőknek legkorábban 2015-től kell továbbképzésre jelentkezni. II. JÖVŐKÉPEK A jármű műszaki vizsgálatokra vonatkozó jövőképet a magyar közigazgatási rendszer átalakítása és az európai uniós jogszabályok változatásai fogják meghatározni. Bár ezek üteme még nem ismert, a célja már látható. Nézzük külön-külön az ismert változatási törekvéseket.


40

2012. évi 8. szám


A magyar műszaki vizsga rendszer változása. A meghirdetett kormányzati cél az egyablakos ügyintézés, ez még nem valósult meg a járművekkel kapcsolatos ügyintézések területén. Ha csak a leggyakoribb használt jármű magyarországi forgalomba helyezését vesszük példának, az ügyintézés során 6 hivatalnál kell ügyet intézni, egymással szoros kapcsoltban lévő eljárásokat lefolytatni mire forgalmi engedélyhez és rendszámhoz jut a tulajdonos. Ez az egymásra épülő hatósági munka a mai technikai környezetben indokolatlan, egyszerűsítése időszerű elvárás az ügyfelek részéről. A Magyary Zoltánról elnevezett korszerűsítési programba a minisztérium több ide vonatkozó eljárását bevonta. Program célja: A lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele. A program a közlekedési hatóság számos eljárását érinti:  Gépjárművek forgalomba helyezése, kivonása.  Forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat.  Hatósági engedély kiadása, pótlása és cseréje.  Forgalmi engedély bevonása.  Jármű hatósági jelzésének pótlása és cseréje.  Kötelező felelősség biztosítás meglétének ellenőrzése.  Jármű műszaki adatainak változása.  Jármű tulajdonosának, üzemben tartójának adatainak változása.  Új jármű forgalomba helyezése. Így számolhatunk a forgalmi engedély és rendszám kiadás vizsgáló állomásra telepítésére, a járási rendszerhez igazodóan külső vizsgáló állomások hatósági tevékenységbe vonására, illetve a KÖKIR rendszer jármű nyilvántartási rendszerének átadására társhatóságok részére. A járási rendszer Csongrád megyei kialakítása az alábbi járásokat hozza létre 2013. január 1-jével.


41

2012. évi 8. szám


A járások gépjármű állománya igen változó, az alábbi megoszlást mutatja. A fenti adatok alapján a járási okmányirodák terhelésére lehet következtetni, azonban a jelenleg kialakult feladatmegosztás nem tartalmaz közlekedés hatósági hatásköröket a járási hivatalokra vonatkozóan. Ennek kialakítására később kerülhet sor. A médiában többször megjelent, és minisztériumi jogszabálytervezetként április óta olvasható díjrendelet változással kapcsolatban továbbra sincs semmi hír, ennek időpontja és elfogadott mértéke így nem ismert. Európai Parlament és a Tanács rendelete A gépjárművek és pótkocsik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. A rendelkezés céljának meghatározásához a hatásvizsgálat bevezetőjét idézem: Probléma meghatározás : A 2009/40/EK irányelv minimum követelményeket határoz meg a közúti gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozóan. Az időszakos műszaki vizsgálat célja biztosítani a forgalomban részt vevő gépjárművek megfelelő karbantartását és vizsgálatát, hogy teljesítményük teljes élettartamuk során megfeleljen a típusjóváhagyásban foglaltaknak. A 2009/40/EK irányelvet kiegészíti a 2000/30/EK irányelv, amely előírja, hogy a haszongépjárművek műszaki állapotát az időszakos műszaki vizsgálatok időpontja között is ellenőrizni kell (közúti műszaki ellenőrzések). A Bizottság 2010. július 20-án közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatást fogadott el, amelyben bejelentette, hogy a műszaki vizsgálattal és a közúti műszaki ellenőrzésekkel kapcsolatos uniós jogszabályokat közelíteni és fokozatosan szigorítani fogja; a műszaki vizsgálatot kiterjeszti a kétkerekű gépjárművekre is; és a gépjárművekre vonatkozó adatok harmonizációja és cseréje érdekében meg fogja vizsgálni egy európai elektronikus platform létrehozásának lehetőségét. Az érintett felekkel folytatott konzultáció és a Bizottság által készített elemzés rávilágított, hogy az időszakos műszaki vizsgálat jelenlegi európai rendszerével kapcsolatos egyik fő probléma az, hogy az utakon túl sok a műszaki szempontból nem megfelelő állapotú gépjármű. Az Egyesült Királyságban és Németországban készült tanulmányokból ugyanis kiderült, hogy bármikor megnézve az utakon közlekedő gépjárművek akár 10%-a nem menne át az időszakos műszaki vizsgálaton. Ráadásul számos olyan, a biztonság szempontjából komoly következményekkel járó műszaki hiba van (elsősorban az ABS, az ESC és más elektromos biztonsági alkatrészek tekintetében), amelyet a jelenlegi szabályok szerint nem is ellenőriznek az időszakos műszaki vizsgálaton. A baleseteket jelentős részben műszaki hibák okozzák: becslések szerint az összes baleset 6%-a, azaz évente 2000 haláleset és ennél is több sérülés műszaki hibára vezethető vissza. A műszaki hibák továbbá a különféle kibocsátásokat (például CO, HC, NO és CO2) is növelik, átlagosan 1,2% és 5,7% közötti, egyes gépjárművek esetében pedig akár húszszoros mértékben. A probléma hátterében két fő okot azonosítottak: Először is az uniós jogszabályok alkalmazási köre túlságosan szűk, a követelmények pedig túl alacsonyan vannak rögzítve. A műszaki vizsgálat tagállami szinten jelenleg létező rendszereit összehasonlítva látszik, hogy az uniós jogszabályokban rögzített követelmények nem kellően szigorúak ahhoz, hogy az uniós műszaki vizsgálat 7 pillére révén a hibák előfordulását elfogadható mértékűre lehessen csökkenteni:


42

2012. évi 8. szám




a vizsgált tételek száma nem elegendő (ezen belül az elektromos biztonsági eszközök vizsgálata nem kellően alapos);  a hibák meghatározása idejétmúlt, értékelésük nincs összehangolva;  az időszakos műszaki vizsgálathoz használt berendezések teljesítménye nem kielégítő;  a gépjárművizsgálatot végző ellenőrök képzettségére vonatkozóan nincsenek pontos előírások;  több olyan gépjárműtípus van (különösen a motorkerékpárok, amelyek számos baleset okozói), amelyeknél egyáltalán nem kerül sor műszaki vizsgálatra;  a gépjárműveket nem vizsgálják kellő gyakorisággal (különösen az idősebb, illetve a haszongépjárműveket, amelyek esetében magasabb a meghibásodások aránya);  a műszaki vizsgálóállomásokat a hatóságok sok tagállamban nem ellenőrzik kellőképpen. Másodszor nincs megoldva a vizsgálatok hatékonyságához és a vizsgálati eredmények alapján hozott intézkedések érvényesítéséhez elengedhetetlen információk és adatok érdekeltek közötti cseréje. Különösen:  az elektromos biztonsági alkatrészek vizsgálatához szükséges adatok gyakran nem állnak rendelkezésre;  a kilométer-számláló állásáról feljegyzett adatokat nem gyűjtik központosított módon;  az időszakos műszaki vizsgálatról kiadott igazolások nincsenek védve hamisítás ellen;  az időszakos műszaki vizsgálatok eredményeivel kapcsolatos adatok nem állnak a végrehajtó hatóságok (rendőrség, nyilvántartó hatóságok) rendelkezésére. A probléma bemutatása (alapforgatókönyv) A probléma hátterében álló hiányosságok szabályozási jellegűek. Hollandiában és az Egyesült Királyságban is vizsgálják, hogyan lehetne csökkenteni az időszakos műszaki vizsgálat gyakoriságát, és ezáltal a gépjármű-tulajdonosok költségeit, ez azonban nem érzékelteti kellőképpen, milyen óriási előnyök származhatnának az uniós tagállamok mindegyikében esetlegesen bevezetésre kerülő változásokból. Az uniós fejleményeket tekintve a 2009/40/EK irányelv technikai mellékletei – ahogyan eddig is – a műszaki fejlődés figyelembevételével rendszeresen aktualizálásra kerülnek. Mivel azonban az irányelv értelmében csupán a vizsgálati tételek és vizsgálati módszerek listája módosítható komitológiai eljárás keretében, az alapforgatókönyv szerint sem a vizsgálat hatálya és gyakorisága, sem az adatcsere keretei nem módosulnának. Az összes rendelkezésre álló előrejelzés szerint az európai gépjármű-állomány növekedni fog. A Bizottság becslése szerint a jelenlegi szakpolitika fenntartása mellett a személygépjárművek száma a 2005-ös 220,2 millióról 2050-re 307,1 millióra nő Ha több az autó az utakon, akkor pedig a balesetek előfordulásának kockázata is nő. Ugyanakkor a 2011. és 2020. közötti időszakra vonatkozó, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatásban szereplő ambiciózus szakpolitikáknak köszönhetően várhatóan nőni fog a közlekedésbiztonság. Különösen nagy remények fűződnek az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), valamint az ezekhez kapcsolódó, mindenütt jelenlévő technológiák és eszközök fejlesztéséhez és alkalmazásához. A technológiai fejlesztések nyomán ugyanakkor a fedélzeti elektronikus berendezések egyre komplexebbé válnak, ezek ellenőrzése pedig a jelenlegi feltételek mellett nehézkes, hiszen


43

2012. évi 8. szám


a gyártóktól származó műszaki adatok nem állnak rendelkezésre használható formában. Összességében a halálos kimenetelű balesetek számának már most is csökkenő tendenciája a jövőben is folytatódni fog, azonban a műszaki hibák okozta balesetek aránya a jelenlegi 6%-ról várhatóan nőni a fog. A környezetvédelem tekintetében elmondható, hogy a régebbi Euro-osztályokba besorolt járművek forgalomból való fokozatos kivonása, és az új, nulla kibocsátású járművek piacra kerülése nyomán a károsanyag-kibocsátás drasztikusan csökkeni fog. Ennek egyenes következménye, hogy a levegőt (műszaki problémákból eredően) nagyobb mértékben szennyező gépjárművek által a levegőminőségre gyakorolt hatás a teljes hatáson belül egyre nagyobb arányt tesz ki. A fenti indokok alapján három intézkedés csomag jött létre: Az első a műszaki vizsgálattal, a második a közúti ellenőrzéssel, a harmadik a járműnyilvántartás rendszerével foglalkozik. Mivel témánk a műszaki vizsgálat, így a közúti ellenőrzésről annyit, hogy ebben is részt fognak venni a kijelölt vizsgáló állomások - pl. berendelt járművek vizsgálatával illetve a közúti ellenőröktől is elvárás lesz a vizsgabiztosi tudás (végzettség). Drasztikus változásként jelenik meg a rendeletben a műszaki érvényességi idők változatása, amely motorkerékpárok (segédmotorkerékpár is) és 3500 kg össztömeg alatti járművek esetén 4+2+1 évben kerül meghatározásra (tehát először 4, majd 2, utána mindig egy év lesz az érvényesség), míg 3500 kg feletti minden kategória és taxi betegszállító járművek esetén mindig 1 évben kerül meghatározásra. Továbbá szintén évente kell vizsgára vinni a járművet, ha az első műszaki vizsgáig (tehát 4 év után) 160.000 km-nél többet futott. Javaslatban szerepel az is, hogy műszaki vizsga kell, ha a tulajdonos változik. Szintén változik az, hogy az új területekre is kiterjed a rendelet hatálya: Az EU pontosan meghatározza a minimum feltételeket az alábbi területeken:  Vizsgálati technológia.  Vizsgáló eszközök.  Vizsgálók személye.  Vizsgáló állomásokkal szemben. Megjelenik egyfajta rugalmas érvényesség: A forgalmi engedély jogosultja a műszaki vizsgálóállomást vagy adott esetben az illetékes hatóságot kérheti a műszaki vizsgálat elvégzésére a műszaki érvényesség évforduló napját megelőző hónap kezdetétől az évforduló hónapját követő második hónap végéig terjedő időszakban, a következő műszaki vizsgálat időpontjának sérelme nélkül. Tehát összesen 4 hónap van a vizsgálat elvégzésére. A vizsgálat értékelése is változik, a „régi” magyar rendszer szerint a rendelet minimális hibalistát határoz meg 3 különböző minősítéssel: 1. A járműbiztonságot jelentősen nem befolyásoló kisebb hiányosságok. 2. A jármű biztonságát befolyásoló vagy a közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős hiányosság. 3. A közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő veszélyes hiányosságok.


44

2012. évi 8. szám


Hiányosságok nyomon követése:  Kis hiba: nem szükséges visszaellenőrizni.  Jelentős hiba: 6 héten belül ismételt vizsgálat kötelező,  Veszélyes hiba: forgalomból kitiltás. A műszaki vizsgáló állomás vagy adott esetben az illetékes hatóság a járművet a vizsgán bemutató személy számára kiállítja a műszaki vizsgálati bizonyítványt, az elektronikus műszaki vizsgálati bizonyítvány esetén annak hiteles nyomtatott változatát. A rendelet hatályba lépése után legkésőbb 3 évet követően a műszaki vizsgáló állomások elektronikusan közlik a tagállami hatóságokkal az általuk kiállított műszaki vizsgálati bizonyítványban szereplő információkat. Ha kilométer számláló korábbi adata nem áll a vizsgán rendelkezésre, akkor azt vizsgabiztos felkéri a vizsgán bemutató személyt az előző műszaki vizsgálati bizonyítvány bemutatására. Tehát itt már követelmény - a nálunk is sok visszaélést okozó – papír alapú műszaki adatlap adatainak elektronikus adatátadása a társhatóságok számára. És szintén egységes lesz ezen adatlapok tartalma az alábbi minimum adattartalomra vonatkozóan (ez már a jelenlegi magyar adatlapon is többségében megvan):         

Járműazonosító szám: Rendszám és ország jelzés. Vizsgálat helye és időpontja. Km számláló állása a vizsgálat idején. Járműkategória. A megállapított hiányosságok és azok besorolása. Mérési eredmények (fékfolyadék, fékhatás,emisszió). A jármű átfogó értékelése. A vizsgálatot végző szervezet neve, a vizsgabiztos aláírása és azonosítója.

Vizsgálati felszerelésekre és berendezésekre vonatkozó újdonság a járműkategóriákhoz rendelt minimális vizsgáló műszer követelmény, illetve a számunkra újdonságként megjelenő fékfolyadék víztartalom vagy forráspont vizsgáló. Egységesek lesznek ezen műszerek kalibrálási követelményei: 24. hónap:

tömeg, nyomás,zajszint mérő

12 hónap:

erőmérő berendezések

6 hónap:

gáz-halmazállapotú kibocsájtások mérése esetén

Megjelenik a vizsgabiztosokra megfogalmazott egységes követelmény:  A műszaki vizsgálatokban a VI. mellékletben meghatározott, a szakértelemre és a képzésre vonatkozó minimum követelményeket teljesítő ellenőrök végezhetik (kb. autószerelő, min. 3 év gyakorlat)  A tagállam gondoskodik arról, hogy az ellenőrök megfelelő, elméleti és gyakorlati oktatást egyaránt tartalmazó alapképzésben és szinten tartó képzésben


45

2012. évi 8. szám




részesüljenek, mielőtt engedélyt kapnának a járművek közlekedésre való alkalmasságának vizsgálatára. A műszaki vizsgálat elvégzésekor az ellenőrnek minden összeférhetetlenségtől mentesnek kell lennie, különös tekintettel a vizsgálat tárgyát képező jármű forgalmi engedélyének jogosultjával fennálló gazdasági, személyes és családi kapcsolatra.

A felügyeletet ellátó szervvel szemben is fogalmaz meg követelményeket a rendelet, ezek a  Műszaki vizsgáló állomások engedélyezése.  Az ellenőrök képzése és vizsgáztatása.  Auditálás.  Nyomon követése.  A műszaki vizsgálatok eredményeinek méréssel való hitelesítése.  A vizsgáló állomások és ellenőrök engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése. Az ellenőr által végzett műszaki vizsgálat eredményeit csak a felügyeleti szerv módosíthatja abban az esetben, ha az ellenőr által végzett műszaki vizsgálat következtetései nyilvánvalóan helytelenek. A felügyeleti szervnek az alábbi tevékenységeket kell végeznie,  A vizsgált járművek újra vizsgálata.  Közúti műszaki ellenőrzés.  Álcázott próba vizsgálat elvégzése.  A műszaki vizsgálatok eredményeinek kielemzése.  Fellebbezéssel kapcsolatos ellenőrzések.  Panaszok kivizsgálása. A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítésére. Az említett szankciónak hatékonynak, arányosnak, visszatartó erejűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. Mindezek figyelembe vételével a vizsgálatok száma, követelményei nőnek, a vizsgabiztosok és vizsgáló állomások szakmai színvonalát jelentősen emelni kell, ha a rendelet életbe lépésétől számított 1 éven belül az új rendszert be kell vezetni. III: Az Útügyi Osztály 2012.-es sikerei: Lantos Péter főosztályvezető A 2012 év sajnos nem a nagy beruházások éve, így megyénk talán még szerencsésnek is mondható, hogy az M43 autópálya és kiemelt beruházás (ELI) is egyszerre érinti. A felszabadult kapacitásainkat így a forgalombiztonság ellenőrzésére és javítására tudjuk fordítani. Jelentősebb munkáink között kiemelendőek a városközpont rekonstrukciók (Hódmezővásárhely, Rapcsák András utca Kossuth tér és Lázár u. közötti szakasz valamint a makói városközpont) engedélyezése és forgalomba helyezése. Ugyancsak idén készült el Makón az ipari parknál a Givaudan útcsatlakozása. Kerékpárút építéseknél is közreműködött hatóságunk, többek között a már elkészült, Derekegyház – Nagymágocs kerékpárútnál, a Bordány - Sziksósfürdő kerékpárútnál,


46

2012. évi 8. szám


hódmezővásárhelyi és makói belterületi kerékpárút szakaszoknál, valamint jelenleg építés alatt álló Szentes Ipartelepi úti, valamint Makó-apátfalvi kerékpárutaknál. Továbbra is leghatékonyabb megoldásként a külön álló kerékpár útszakaszok építését támogatjuk. A 43. sz. főúton (Szeged – Makó) két körforgalmú csomópont elkészültében volt szerepünk: a Szőreg, Hősök terénél, valamint az újszegedi Thököly utcánál kialakítottaknál. Jelenleg folyamatban van eljárásunk az M43 autópálya Makó–országhatár szakaszának kapcsolódó úthálózatánál az építési engedélyek érvényességi idő hosszabbítása tekintetében. Ugyancsak most foglalkozunk a 47. sz. főút megyehatár – Hódmezővásárhely szakaszán a 11,5 t burkolat megerősítés és kerékpárút építési engedély hosszabbításával. Korábbi munkáink nyomán épül Szegeden a Vásárhelyi Pál út II. szakaszának négy nyomúsítása és a kerékpársávok kialakítása a Bakay Nándor utca és a Kenyérgyári út között az első szakaszhoz hasonló kialakításban. Külterületi útépítési engedélyezéseink között kell említeni a Csanádpalota elkerülését szolgáló új, a 4451-es és 44129 j. utakat összekötő út, közúti kishíd és vasúti átjáró engedélyezését. Bekapcsolódtunk a szegedi Lézerközpont (ELI) előkészítő munkálataiba is: a rendezési terv módosításában szakhatóságként működtünk közre. A Lézerközponthoz vezető út 5. sz. főúti csatlakozásának és a belső úthálózatnak az engedélyezését a beruházás kiemelt mivolta miatt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Másodfokú Hatósági Főosztálya engedélyezi. Munkánk emellett kiterjed a meglévő csomópontok közúti biztonsági felülvizsgálatára (ezek között jelenleg a Szabadkai út – Horgosi út körforgalmú csomópontot vizsgáljuk),kijelölt gyalogos átkelőhelyek kampányszerű ellenőrzésére (ebben a feladatkörben az iskolakezdés miatt az iskolák közelében lévő átkelőhelyek vizsgálata aktuális), valamint a vasúti gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek program szerinti ellenőrzésére, de építések alatt is folytatunk ellenőrzéseket a megye egész területén.


47

2012. évi 8. szám

Munkaügyi Központ tájékoztatói

Munkaügyi Központ tájékoztatói MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE – 2012. SZEPTEMBER) Készítette: Fejes Ágnes

Főbb megyei adatok

Fontosabb adatok térségenként


48

2012. évi 8. szám


Szeptemberben, kisebb mértékben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma Csongrád megyében, 2012. szeptember végére a nyilvántartott álláskeresők száma 20 496 fő lett, amely 154 fővel, 0,8 %-kal volt több, mint a 2012. augusztusi zárónapon. Az álláskeresők 43,6 %-a (8 930 fő) a szegedi, 14 %-a (2 879 fő) a makói, 13,2 %-a (2 712 fő) a hódmezővásárhelyi kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt Szentesen 37 fővel, Kisteleken 4 fővel lett kevesebb a regisztrációban lévők száma. Szegeden 89 fővel, Hódmezővásárhelyen 46 fővel, Csongrádon 26 fővel, Makón 23 fővel, Mórahalmon 11 fővel szerepelnek többen a kirendeltségi nyilvántartásban, mint egy hónappal korábban. A 2011. szeptember havi adatokkal összevetve a tényadatokat, összességében 1 076 fős létszámtöbblet látszik megyei szinten. Az egy évvel korábbi záró adatokkal összehasonlítva a kirendeltségek közül egy év távlatában Makón 172 fővel (-5,6 %), Szentesen 65 fővel (-3,2 %) szerepelnek kevesebben a regisztrációban. Szegeden 942 fővel (+11,8 %), Hódmezővásárhelyen 165 fővel (+6,5 %), Mórahalmon 138 fővel (+10,5%), Csongrádon 41 fővel, Kisteleken 27 fővel volt magasabb szeptember végén a nyilvántartott álláskeresők száma. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) 2012. szeptember végén 11,1 % volt, az egy hónappal korábbi szinttől 0,1 %-ponttal, az egy évvel korábbitól 0,8%-ponttal magasabb. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (9,7 %) illetve Szentesen és Hódmezővásárhelyen még megyei szint alatti, 10,2-10,5 %-os. Ebben a hónapban is 15,7 %-kal Kistelek térségében volt a legmagasabb a mutató mértéke. Egy év alatt Mórahalmon 1,5%-ponttal, Szegeden 1,2 %ponttal, Hódmezővásárhelyen 0,9%-ponttal nőtt, Makón 0,5 %-ponttal csökkent a ráta szintje.


49

2012. évi 8. szám


Nemenkénti megoszlás, iskolai végzettség, pályakezdők A megyében, az év kilencedik hónapjában a nyilvántartásban lévő nők száma 11 154 fő, a férfiaké 9 342 fő volt. Egy hónap alatt a nők száma 63 fővel lett kevesebb, a férfiaké 258 fővel nőtt, így a nők aránya 54,4 %-ra mérséklődött az álláskeresők között. Egy év távlatában (ebben az évben először) a férfiak száma több, mint az előző év azonos időszakában (309 fővel), a nőké 767 fővel haladja meg azt. A térségek közül a nők aránya Hódmezővásárhelyen és Makón a legmagasabb, ahol a nők 60-60 %-os hányadot képviselnek. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetétele 2012. augusztushoz képest alig változott. 2012. szeptember végén, a megyében nyilvántartott álláskeresők 31 %-a, 6 314 fő legfeljebb 8 osztályt végzett, 28,5 %-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 18 %-a szakközépiskolát, 3,5 %-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya meghaladja a 10 %-ot (2 141 fő). Diplomával az álláskeresők 8,6 %a rendelkezett, számuk 1 757 fő, mely 19 fővel alacsonyabb az előző havi adattól. A szeptember végén nyilvántartásban szereplő 2 993 fő pályakezdő a regisztráltak 14,6 %-át képviseli. A fiatalok száma kétszáz fővel több az előző havinál, illetve 726 fővel, 32 %-kal haladja meg az egy évvel korábbi pályakezdő zárólétszámot is. A III. negyedévben kettőezer pályakezdő került a rendszerünkbe, 25%-kal többen, mint 2011.III.negyedévében. Álláshelyek 2012. szeptember hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 2 047 darab volt, mely az előző havi 1,8-szerese, az egy évvel korábbitól pedig 70 %-kal marad el. A hónap elején meglévő 866 álláshellyel együtt 2 913 álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek. Az új állásbejelentések 54 %-a támogatott foglalkoztatásra vonatkozó igény volt.


50

2012. évi 8. szám


SZIN-RE LÉPTÜNK: A CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A SZEGEDI IFJÚSÁGI NAPOKON – (2012. AUGUSZTUS 22-26.) Készítette: Bíró Tímea

A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az idén első ízben jelenhetett meg a Szegedi Ifjúsági Napok Civil falujában. A részvétel elsődleges célja a fiatalok tájékoztatása volt az őket érintő munkajogi kérdések vonatkozásban, valamint a mobilitás, ezen belül a munkavállalás és a tanulás terén nyíló lehetőségekről. A Munkaügyi Központ munkatársai a fesztivál teljes időtartama alatt 10 és 18 óra között várták a sátorban az érdeklődőket, ezalatt naponta átlagosan 70-90 fő kapott tájékoztatást. A kihelyezett ügyfélfogadást biztosító kollegák különböző munkaterületekről érkeztek, így tevékenységünk, szolgáltatásaink teljes palettáját meg tudtuk mutatni: munkajogi tanácsadás, információk pályakezdők és álláskeresők számára, igénybe vehető támogatások, képzések, külföldi munkavállalás (EURES tanácsadás), munkaerő-piaci és foglalkozási információk. A munkáltatói kapcsolattartó csoport kollegái a helyszínen számos munkaadó részére szolgáltak hasznos tanácsokkal. Fontos megemlíteni a Nemzeti Pályainformációs Központ munkatársai közreműködését, akik a fiatalokat közvetlenül érintő témákban, a külföldi tanulási és ösztöndíj lehetőségekről, szakmai gyakorlatokról tájékoztatták az érdeklődő fesztiválozókat. A standnál a fiatalok nemcsak feltett kérdéseikre kaphattak választ, hanem hasznos szóróanyagokat, kiadványokat vihettek magukkal, kvízeket, kérdőíveket tölthettek ki. A legnépszerűbbnek az önismereti-pályaorientációs kérdőívek bizonyultak, melyet pszichológus segítségével értékelhettek ki. Szakmai szempontból jelentős volt a Civil Faluban megjelent civil szervezetek összefogása, a további együttműködési lehetőségekről a helyszínen történt egyeztetés. A tapasztalatokat összegezve a program rendkívül pozitív benyomásokkal zajlott le és zárult, a fesztivál sajátos körülményei teljes mértékben ideálisnak bizonyultak a fiatal korosztály megszólítására, a kötetlen, közvetlen formában történő információnyújtásra.


51

2012. évi 8. szám


A KISTÉRSÉGI STARTMUNKA MINTAPROGRAM ELLENŐRZÉSE Készítette: dr. Vajnai Ádám

Közfoglalkoztatás a megyében 2012-ben Csongrád megyében – az ország többi megyéjéhez hasonlóan – számos településen útjára indult a Belügyminisztérium által támogatott Kistérségi Startmunka Mintaprogram. Az országos és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok mellett párhuzamosan futó Kistérségi Startmunka Mintaprogram keretében, megyénkben az idei évben – 125 projekt vonatkozásában – összesen több mint 1,6 milliárd forint összegű támogatási szerződés került megkötésre, 40 település és egy kistérségi társulás bevonásával. A program volumene és társadalmi jelentősége miatt ellenőrzésüket a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja kiemelt jelentőségűnek tekinti. A jogszabályi elvárásoknak megfelelő foglalkoztatás biztosítása érdekében a Munkaügyi Központ folyamatos, eltérő szintű ellenőrzési tevékenységet folytat a Kirendeltségek, a Hatósági és Szervezési Osztály, a Közfoglalkoztatási és Koordinációs Osztály, illetve a Belügyminisztérium megyei koordinátorának közreműködésével. Csongrád megyében a témában érintett program ellenőrzésének hatékonyságát tekintve megállapítható, hogy a munkaügyi szervezet folyamatos jelenléte, témavizsgálatai előnyösen hatottak a foglalkoztatás gyakorlatára, ugyanis az ellenőrzés túlnyomó többségében nem igényelt további intézkedést. Ellenőrzések tapasztalatai Az ellenőrzések kiemelt témaköre volt minden esetben a közfoglalkoztatási bér heti kifizetésének teljesülése, melyre vonatkozóan valamennyi közfoglalkoztató ellenőrzése megtörtént. Az esetek többségében hiányosság nem került feltárásra, azonban azok megvalósítása során különböző gyakorlati megoldások jellemzőek. A jogszabály pontosabb fogalmazásának hiánya miatt az önkormányzatok – mint a közfoglalkoztatók jellemző alanyai – a közfoglalkoztatási bér heti kifizetését előíró követelménynek abban az esetben tesznek eleget maradéktalanul, amennyiben a béreket heti rendszerességgel, jellemzően ugyanazon naptári napon (pl. minden pénteki napon) teljesítik. Kontrollálásra került a fentieken túl a jelenléti ívek vezetettsége, az egészséges munkavégzés feltételeinek megléte (védőital, árnyékba húzódás lehetősége, pihenőidő), a munka- és védőruházat, illetve védőeszközök, munkaszerszámok kiosztása, mely eredményeként a felmerült hiányosságok esetén a közfoglalkoztatók figyelme felhívásra került arra, hogy a jelenléti ívek napi, rendszeres, pontos vezetése minden esetben


52

2012. évi 8. szám


elengedhetetlen, a védőital és védőfelszerelés kiosztása pedig folyamatos és kötelező. A védőruházat készlethiánya esetén, annak megfelelő beszerzéséig munkaátszervezés útján – a program célját szem előtt tartva – célszerű a foglalkoztatást megvalósítani az esetleges balesetek megelőzése érdekében, így megtartva a jogszabályi előírásokat is. A lefolytatott ellenőrzések összegzéseképpen, pozitív tapasztalatként elmondható, hogy a tényleges foglalkoztatás során kirívó hiányosságokat nem tárt fel az ellenőrzés, a hiányosságok kiküszöbölése során a közfoglalkoztatók együttműködtek.

„MERRE TOVÁBB, MELYIK ÚTON…” – PÁLYAVÁLASZTÁSI NAPOK (SZEGED, 2012)

Színes vásári forgatag, érdekes, pergő műsorok a színpadon, divat show, palacsinta kóstoló, „Próbáld ki” laboratórium, beszélgetés olimpikonokkal – a tartalmas, lebilincselő program látványban és hangulatban, színvonalban a világ bármelyik pontján megállná a helyét. Pályaválasztási Vásáron vagyunk Szegeden. A külsőségek és a forma játékosnak tűnnek, a cél és a tartalom azonban nagyon is komoly. A Pályaválasztási Vásár rendezvény oktatással, szakmákkal, képzéssel kapcsolatos információkkal, személyre szóló tanácsokkal segíti a pályaválasztás előtt álló fiatalok pályadöntését. A pályaválasztás életünk első komoly döntése. A megalapozott pályadöntés felesleges kudarcoktól, vargabetűktől kímél meg bennünket. Kellő önismeretre, széleskörű tájékozottságra van szükség ahhoz, hogy életpályánk sikeres legyen. Bármilyen jó volt a választás, az ismeretek hamar elavulnak, a tanulás végigkíséri életünket. Nem könnyű eligazodni a képzési kínálatban, új szakmák világában. A jó döntéshez információra van szükség. Ehhez nyújtott segítséget az október elején Szegeden, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szervezésében megvalósult programsorozat.


53

2012. évi 8. szám


A Pályaválasztási Vásár megnyitóját követően B.Nagy László Kormánymegbízott, Dr.Zámbó Anita, a Munkaügyi Központ Igazgatója, Bálint István, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgató-helyettese és Szebenyiné Csóka Beáta, az 1000 Mester TISZK vezetője tartottak sajtótájékoztatót, ahol számos sajtóorgánum képviseltette magát, ezáltal is népszerűsítve rendezvényünket. A Pályaválasztási Vásáron az idén 55 kiállító mutatkozott be, felsőoktatási és képző intézmények, középiskolák mutatták be kínálatukat, a munkáltatók a cég tevékenységét, termékeiket prezentálták.

A rendezvény fő látványossága szakképző iskolák közreműködésével és az 1000Mester TISZK szervezésében megvalósuló Szakmasziget volt. Az interaktív szakmabemutatók sok érdeklődőt vonzottak. A látogatók kérdéseikre választ kaphattak, ki is próbálhatták a


54

2012. évi 8. szám


munkafolyamatokat. Sokakat érdekelt a Diána Vadász - Felnőttképző Szakképző Iskola bemutatója, ahol a fegyverműszerész és a preparátor szakma rejtelmeivel ismerkedhettek meg a látogatók. Szakácsok készítettek a rögtönzött látványkonyhán finom ételeket, amelyeket kóstolni lehetett. A cukrászok marcipánokat gyúrtak, pék tanulók pogácsát sütöttek. Bemutatkoztak a virágkötők, a központifűtés-szerelők, a bőrdíszművesek. A vállalkozó kedvű látogatók kéz-masszírozást, manikűrt kaptak. Majd húsz élő szakmabemutatóra került sor.

A sikeres pályaválasztás titka az érdeklődésnek, képességeknek megfelelő és a piaci igényekhez illeszkedő szakma választása. Ehhez nyújtott segítséget a Pályaválasztási Vásár helyszínén a munkaügyi központ humán szolgáltatásait bemutató standja, ahol szakmabemutató filmeket nézhettek meg, önismereti kérdőíveket tölthettek ki a diákok, amelyet pályatanácsadóval közösen értékeltek ki. Felmérhették érdeklődésük irányát, a fejlesztendő területeket. Megismerkedhettek a Nemzeti Pályaorientációs Portállal, amely a pályaválasztásukhoz nyújt szakmai segítséget.

Az EURES, a Nemzeti Pályainformációs Központ és az NCSSZI Mobilitás közös standdal vett részt a Pályaválasztási Kiállításon, teljes körű tájékoztatást nyújtva az EU tagországokban elérhető munkavállalási kérdésekben, képzési, oktatási és ösztöndíj lehetőségekről, és szakmai gyakorlatokról, valamint önkéntes programokról.


55

2012. évi 8. szám


Az Árnyékprogram idén második alkalommal színesítette a Pályaválasztási Vásár palettáját, az Junior Achievement Alapítvány szervezésében. A program lényege, hogy egy diák "árnyékként kísér" egy szakembert és végigköveti egy munkanapját, a diák feladatokat kaphat. 12 diák látogatta meg a Hunguest Hotel Forrást, a Novotel Hotelt, a Vadasparkot, a Fűvészkertet, a Rádió 88-at és a Szegedi Tudományegyetemet. A munkanap végén a diákok és mentoraik közösen beszélték meg a tapasztalatokat. A színes forgatag hátterében, a Szakmai Fórumon komoly munka folyt. A főként pedagógusokból álló hallgatóság részére előadások hangoztak el a szakképzés és a felnőttképzés területét érintő változásokról, aktualitásokról. Szó esett a pályaorientációról is, a tanárok részére bemutatásra került a Nemzeti Pályaorientációs Portál.

A Pályaválasztási Vásár kísérő rendezvénye keretében, az 1000MesterTISZK közreműködésével szervezett üzemlátogatásokon 600 diák vett részt. 7 megyei településen 22 termelő üzemet látogattak meg, ismerkedtek meg a cég tevékenységével. Gépjármű diagnosztika, nyílászáró üzem, cukrász üzem, pékség, gyapjú-és tollfeldolgozó


56

2012. évi 8. szám


üzem, díszkapu és fémszerkezet gyártó üzem – csak néhány példa a meglátogatott cégek köréből. A Munkaügyi Központ az idén is írt ki Kreatív rajzpályázatot végzős általános iskolás diákok részére a pályaválasztás témakörében. Rekord számú, 124 alkotás érkezett 10 megyei település 14 iskolájából. Több végzős osztály gigantikus közös pályamunkát készített. Az alkotók fantáziája csak úgy szárnyalt. Hatalmas torta emelkedik papírból –cukrász leszek – hirdeti. Csinos darab. Mindenféle technika képviselteti magát. Tüllszoknya rebben a balerinán, a rúd előtt spiccel, a tükör alufóliából van. Montázs, ceruzarajz, akvarell, csupaszín bohóc forgó – csak ízelítő a színes kínálatból. Nem volt könnyű dolga a szakmai zsűrinek, amikor kiválasztotta az öt legeredetibb pályamunkát. Az alkotásokat a látogatók is megtekinthették a Pályaválasztási Vásáron.

Dr. Zámbó Anita, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgatója ünnepélyes keretek között adta át a díjakat a nyertes pályázóknak.


57

2012. évi 8. szám


Bármely produkciós iroda elismerését elnyerte volna a PÁV színpadi műsora. Rövid, látványos előadásokkal léptek fel a műsor szereplői. Láthattunk lángoló koktélokat, látványkonyhát, rock zenekart, divat show-t, vadászkürt együttest, kamarakórust, nagyon tehetséges szóló énekest, színpadi előadást. Mindenkit ámulatba ejtett tudásával a többszörös világbajnok mórahalmi kötélugró csoport (szemmel nem lehetett őket követni).

Hatalmas érdeklődés övezte az „Érték-Trend Beszélgetés az olimpikonokkal” című programot. Kammerer Zoltán és Storcz Botond többszörös olimpiai bajnokok beszéltek pályafutásukról, válaszoltak a diákok kérdéseire.

A beszélgetéshez az alaphangulatot kollegánk által készített összeállítás alapozta meg.


58

2012. évi 8. szám


Megindító volt a kiváló sportemberek szerénysége. Beszéltek a nehéz felkészülési időszakról, a napi öt órás edzésekről, a lemondásról, amely számukra olyan természetesnek tűnt. A kitűzött cél a nehéz percekben mindig lökést adott. Egyöntetűen hiszik, hogy tehetséggel, akaraterővel, kitartással, kellő szakmai segítséggel bárki nagy dolgokra képes. Tudatos látásmódjukat bizonyítja, hogy folyamatosan tanulnak, sorsukat nem bízzák a véletlenre. Storcz Botond az edzői szak elvégése után közgazdász lett, most jogra jár. Kammerer Zoltán az edzői szakot most fejezi be, az egyetemen mezőgazdasági szakot kezdett el szeptemberben. Mert soha nem szabad megállni. Mindig helyzetben kell lenni. A Pályaválasztási Vásár népszerű programja volt a Nyelvi szintfelmérő, amelyen 6 élő nyelvből lehetett tesztet írni. A nyelviskola e-mailen küldte el az értékelést és a személyre szóló, a további nyelvtanulással kapcsolatos tanácsot. Kis-Tudós Sarok nevet kapta a PÁV másik programja a Szegedi Tudományegyetem oktatói részvételével. A „Próbáld ki laboratórium” a kísérletezés rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Hová lett a jód? Kémiai varázslatok-vörös borból fehér, éghetetlen zsebkendő – csupa titokzatos kísérlet, amelyek már-már az alkímia korát idézték. Biológus előadása következett az élővilág rejtelmeiből. A diákok megérinthették a kardhal fűrészét, megnézhették, milyen érdes a cápabőr. Lebilincselő, érdekes, szemléltetéssel fűszerezett előadást hallhattak. A fizikai kísérleteket is nagy érdeklődés övezte. A program az SZTE Juhász Gyula Főiskolai Kar DAOP programja keretében kidolgozott, az Interaktív természetismereti tudástár című projekt tematikája szerint zajlott.


59

2012. évi 8. szám


A Pályaválasztási Vásár újdonsága volt a Touch info, az érintőképernyős info-fal, korszerű, környezetkímélő infokommunikációs eszköz, amelyen a rendezvénnyel kapcsolatos információk voltak elérhetők, helyben bluetooth segítségével a látogatók azonnal megkaphatták, vagy e-mail címükre egy microsite segítségével elküldhették.

A PÁV új marketing felülete a Facebook volt. Naprakészen követve kerültek fel az aktuális információk és a beszámolók színes grafikai formában vagy fotókon. A „Találd ki magad „ Pályaválasztási Vásár oldal nagy látogatottságnak örvend. A visszajelzések alapján nagy sikert könyvelhetett el a Munkaügyi Központ rendezvénye. A pályaválasztás szereplői, a végzős diákok, pályamódosításra készülők, szülők, pedagógusok egyaránt találhattak hasznos, új információkat, ismereteket szakmailag rendszerezett formában. Jövőre ugyanitt - búcsúztak a kiállítók. Mi készen állunk. Az idei Pályaválasztási Vásár közel 6000 diákot, pedagógust, szülőt, érdeklődő felnőttet fogadott.


60

2012. évi 8. szám

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEI Készítette: Treplán Anikó

2012. szeptember 8-ai hatállyal módosult a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet, így a személygépkocsi szerzési támogatásra jogosultak köre kibővült a 18 év feletti értelmi fogyatékosok, autisták, a látási fogyatékos valamint a hallási fogyatékos személyek körével, akik fogyatékossági támogatásra jogosultak, és a 18 év alatti értelmi fogyatékos, autista, látási fogyatékos valamint hallási fogyatékos gyermekek körével, akik magasabb családi pótlékra jogosultak. 2013. évtől a támogatás iránti kérelmeket január 1. és március 31. illetve április 1. és szeptember 30. között a lakóhely szerint illetékes megyei szociális és gyámhivatalnál lehet benyújtani. A szociális és gyámhivatal június 15. illetve december 15. napjával dönt a jogosultságról, és az erről szóló határozatot megküldi a jogosultaknak. Kérelem nyomtatvány Csongrád megyei lakosok számára a Kormányhivatal www.csmkh.hu honlapján a Szakigazgatási szervek, Szociális és Gyámhivatal, Mellékletek letöltése cím alatt Kérelem a mozgáskorlátozott személyek kedvezményei iránt linkre kattintva tölthető le, illetve a Kormányablakok munkatársaitól kérhető. A nyomtatvány második oldalán fel vannak sorolva azok a dokumentumok, amelyeket a kérelmezőnek a kérelem beadásával egy időben be kell csatolnia. A Széchenyi Bank a határozatok kézhezvételétől számított 15 napon belül megkeresi a jogosultakat, és a lakóhely szerinti értékesítési pontról tájékoztatást ad. A jogosult felkeresi az értékesítési pontot, ahol új autó esetében a Suzuki Swift 1.2 GLX vagy a Suzuki SX4 modellek, illetve ezek automata-váltós változatai, és 14 finanszírozási konstrukció közül választhat. Bővebben informálódni a www.lehetosegauto.hu honlapon tudnak az érdekeltek. Használt autó esetében, amely nem lehet öt évnél régebben üzembe helyezve, a Bank tájékoztatja a jogosultakat, hogy az értékesítési pontjain milyen gépjármű flotta áll rendelkezésre, amelyből az érintettek választhatnak. Amennyiben a jogosult egyéb gépjármű-kereskedésben kíván vásárolni, a finanszírozási szerződés megkötésére akkor is a Széchenyi Bank értékesítési pontján kerül sor. Szegeden az értékesítési pont és a hitelügyintézés helye: Tisza 2005 Autóház Kft. 6724 Szeged, Sárosi utca 11./B. Tel.: 62/540-676 Réti Beáta Katalin Széchenyi Bank telefonszáma: +36 1 224-0760 FONTOS! A támogatás felhasználhatóságának időtartama módosult, hat hónap helyett HÁROM hónap, hosszabbításra lehetőség NINCS!


61

2012. évi 8. szám

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói

SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK GÉPJÁRMŰ SZERZÉSI TÁMOGATÁSA Széchenyi Kereskedelmi Bank finanszírozási konstrukciók (2012. szeptember) Készítette: Treplán Anikó

Mind az új, mind az öt évesnél nem régebbi használt gépjármű vásárlásához több konstrukcióban lehet gondolkodni annak függvényében, hogy a támogatás összegén felül mennyi készpénze van az ügyfélnek, ezért mindenképpen azt tanácsoljuk kérelmezőinknek, hogy részletes tájékoztatásért forduljanak az értékesítési pontok kollégáihoz! ÉRTÉKESÍTÉSI PONT SZEGED: 6724 Szeged, Sárosi utca 11./B. Tel.: 62/540-676 Mobil: 30/677-5709 Néhány példa: Új gépjármű: Suzuki SX4 Állami támogatás Önerő Hitel (Finanszírozott összeg) Utolsó emelt törlesztő részlet (maradványérték) A gépkocsi ára: Futamidő Havi törlesztő részlet A gépkocsi ügyfél által fizetendő ára:

Suzuki Swift 1.2 GLX Állami támogatás Önerő Hitel (Finanszírozott összeg) Utolsó emelt törlesztő részlet (maradványérték) A gépkocsi ára: Futamidő Havi törlesztő részlet A gépkocsi ügyfél által fizetendő ára:


I. 900.000 Ft 125.000 Ft 1.690.000 Ft 1.276.050 Ft 3.991.050 Ft 36 hó 37.759 Ft

2.760.374 Ft

I. 900.000 Ft 125.000 Ft 1.331.000 Ft 1.116.000 Ft 3.472.000 Ft 36 hó 27.509 Ft

2.231.324 Ft

62

II.

III.

900.000 Ft 500.000 Ft 1.315.000 Ft 733.050 Ft

900.000 Ft 1.400.000 Ft 415.000 Ft 271.500 Ft

3.448.050 Ft

2.986.500 Ft

36 hó 34.949 Ft

36 hó 11.096 Ft

2.491.214 Ft

II.

2.070.956 Ft

III.

900.000 Ft 700.000 Ft 756..000 Ft 566.000 Ft

900.000 Ft 1.156.000 Ft 300.000 Ft 250.000 Ft

2.922.000 Ft

2.606.000 Ft

36 hó 18.509 Ft

36 hó 6.990 Ft

1.932.324 Ft

1.657.640 Ft

2012. évi 8. szám

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. II. évfolyam évi 8. szám

Recommend Documents