Hivatali Tájékoztató. Tartalom. III. évfolyam évi 5. szám

Hivatali Tájékoztató III. évfolyam – 2013. évi 5. szám

Tartalom Bevezető .................................................................................. 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói ................. 3 Kormányrendelet az elektronikus közműnyilvántartásról .................................3 A közösségi együttélést szabályozó önkormányzati rendeletalkotásról......4 Jegyző változások ..............................................................................................................5

Hatósági Főosztály tájékoztatói............................................. 6 A Kormányablakokról .......................................................................................................6 Az adóalanyiság kérdése építményadó adónemben, abban az esetben, amikor a tulajdonjog bejegyzése még nem történt meg................................ 10

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói ........................................................................... 12 Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói........................................................................................................................ 12

Munkaügyi Központ tájékoztatói ......................................... 14 6741 Szeged,

Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye – 2013. augusztus) ............. 14 Pályaválasztási Kiállítás és Vásár................................................................................ 17

Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu [email protected] Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601

A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési Főosztály A szerkesztésben közreműködik: Dr. Lőrincsik Péter [email protected] 62/562-656

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói.................................. 18 Az aktív korúak ellátáshoz kapcsolódó jogszabályváltozás, valamint a bírósági gyakorlat alakulása a kézbesítés kérdésében ..................................... 18

Bevezető

Bevezető Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr!

Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is fontos témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót készítettünk az elektronikus közműnyilvántartásról kiadott új szabályozásról, valamint a közösségi együttélést szabályozó önkormányzati rendeletalkotásról. Bemutatjuk a kormányablakok működésének kezdeteit, valamint az intézhető ügykörök bővülésének kronológiáját. A helyi adóhatósági feladatok tekintetében egy eseten keresztül bemutatjuk az adóalanyiság kérdésére vonatkozó szabályozást építményadó adónemben abban az esetben, amikor a tulajdonjog bejegyzése még nem történt meg. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság több tájékoztatóját is ismertetjük:  a rókák veszettség elleni immunizálási programjának 2013. őszi kampányfelhívása;  állatjóléti oktatás élőállat szállítók részére még ebben az évben;  a tenyészállatok alkalmazásának jogszabályszerű kivitelezése;  a vendéglátás és közétkeztetés jó higiéniai gyakorlatához tájékoztató. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerőpiac 2013. augusztus havi fontosabb adatait. Közzétesszük a Pályaválasztási Kiállítás és Vásár hivatalos plakátját. Ismertetjük az aktív korúak ellátáshoz kapcsolódó jogszabályváltozásokat, valamint a bírósági gyakorlat alakulását a kézbesítés kérdésében.

Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segíteni fogják tevékenységét.

S z e g e d, 2013. szeptember 27.

B. Nagy László kormánymegbízott

Hivatali Tájékoztató

2

2013. évi 5. szám

Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói

Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói KORMÁNYRENDELET AZ ELEKTRONIKUS KÖZMŰNYILVÁNTARTÁSRÓL Összeállította: Törvényességi Felügyeleti Főosztály

A Magyar Közlöny (2013. augusztus 29.) 142. számában került kihirdetésre az egységes elektronikus közműnyilvántartásról (a továbbiakban: e-közmű) szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet. A kormányrendelet hatálya a víziközmű-szolgáltatást, az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezetést, a szénhidrogén-ellátást, a távhőszolgáltatást, a villamosenergiaellátást biztosító közművezetékekre, valamint az elektronikus hírközlést biztosító nyomvonalas építményekre terjed ki (kormányrendelet 1. §) Az e-közmű feladata információ szolgáltatása a) helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről, b) a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről és szolgáltatói engedélyeséről, továbbá azok elérhetőségéről, c) tájékoztatási szinten az állami adóhatóság részére, adóbevallást követő utólagos ellenőrzési tevékenységéhez. Az e-közmű üzemeltetéséért, fenntartásáért és fejlesztésért az építésügyért felelős miniszter felelős. A miniszter a feladat ellátásáról a kizárólagos joggal rendelkező Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. (a továbbiakban: e-közműt üzemeltető szervezet) útján gondoskodik, amely a feladatát közszolgáltatási szerződés alapján látja el. Az e-közmű részére adatszolgáltatásra kötelezett: a) a közművezeték elhelyezkedése tekintetében a közművezetékek üzemeltetője, amelynél az e-közmű által szolgáltatott adat elsődlegesen keletkezik és felelős annak naprakész nyilvántartásáért, b) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tekintetében az állami ingatlannyilvántartási térképi adatbázis szolgáltatására jogszabályban kijelölt szerv (kormányrendelet 5. § (1) bekezdés) Az e-közmű adatszolgáltatók regisztráció útján kötelesek csatlakozni az e-közműre. A regisztrációt a Kormányrendelet 1. melléklete szerinti adatlap kitöltésével kell elindítani a rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül, új közművezeték üzemeltető esetében az üzemeltetés megkezdésétől számított 15 napon belül. A regisztrációt az eközműt üzemeltető szervezet végzi. A regisztrációs lap aláírását követően az aláírt eredeti példányt a regisztrációtól számított 15 napon belül az e-közműt üzemeltető szervezethez kell eljuttatni. A regisztrációs adatlapnak az e-közműt üzemeltető szervezethez történő megérkezésével lesz regisztrált a közművezeték üzemeltető és térképi adatbázist szolgáltató szerv (kormányrendelet 5. § (2) bekezdés). A regisztrációt követően előírt


3

2013. évi 5. szám


folyamatos adatszolgáltatás szabályait a kormányrendelet 5. § (3) bekezdése határozza meg. Az e-közmű által szolgáltatott adat, valamint a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről, szolgáltatói engedélyeséről és ezek elérhetőségéről szóló információ a felhasználók számára ügyfélkapus azonosítást követően nyilvános és díjmentesen elérhető. Az e-közmű személyes adatot nem tartalmaz. Az e-közmű által szolgáltatott adat, a közművezeték a) nyomvonala, b) elhelyezkedésének módja, c) a közműhálózati hierarchiában betöltött funkciója, d) szakági típusa, e) által szállított közeg, valamint a szállítás módja. Az e-közmű az állami adóhatóság részére, utólagos ellenőrzési feladatai ellátásához webalapú szolgáltatás keretében betekintést biztosít a közművezetékek tulajdonosai állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban lévő közművezetékek esetében az üzemeltetői - közműhálózati hosszadataihoz (kormányrendelet 9. § (1)-(3) bekezdései). A kormányrendelet 2013. november 1-jén lép hatályba. A kormányrendelet 7. §-a értelmében a közművezeték üzemeltető minden év március 31-ig az e-közműt üzemeltető szervezet részére megküldi az általa üzemeltetett hálózat által lefedett települések listáját, valamint adatokat szolgáltat ügyfélszolgálata és közműegyeztetésben hatáskörrel rendelkező munkatársa címéről és elérhetőségéről. A kormányrendelet 7. § szerinti adatszolgáltatás első alkalommal történő teljesítésének határideje valamennyi közművezeték üzemeltető tekintetében 2014. március 31.

A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉST SZABÁLYOZÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁSRÓL Összeállította: Törvényességi Felügyeleti Főosztály

A közösségellenes magatartások önkormányzati rendeletben történő szabályozásával kapcsolatban felmerült kérdések megválaszolásának elősegítése érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium tájékoztató levelet adott ki a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére. Az illetékes minisztériumok álláspontját az alábbiakban ismertetjük. Az Alkotmánybíróság a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatával 2012. novemberben megsemmisítette a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) azon rendelkezéseit, amelyek felhatalmazást adtak a helyi önkormányzatoknak a tiltott, közösségellenes magatartásoknak, valamint azok elkövetőivel szembeni pénzbírság kiszabására vonatkozó szabályok rendeletben történő megállapítására. A felhatalmazás hiánya miatt a helyi önkormányzatoknak hatályon kívül kellett helyezniük az e tárgyban korábban megalkotott rendeleteiket.


4

2013. évi 5. szám


Az Mötv. 2013. január 1. napjától hatályos rendelkezései lehetőséget biztosítanak a képviselő-testületeknek arra, hogy rendeletben szabályozzák a közösségi együttélés alapvető szabályait, a kötelezettségek tartalmát, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit (Mötv. 8., 143. § (4) bekezdés d) pontja). A Belügyminisztérium e tárgykörben kiadott állásfoglalása szerint az önkormányzatok által megállapított magatartások szankcionálására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) VI/A. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis nem állapíthatók meg más szankciók, és nem alkalmazhatók a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben nevesített szankciók sem. A Ket. 94/A. § (4) bekezdése szerint, ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, - a 94. §-ban foglalt előírások keretei között - a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. Mindezek alapján a minisztérium akként foglalt állást, hogy szankcióként közigazgatási bírság, illetve helyszíni bírság kiszabására lehet mód. A figyelmeztetést, mint önálló szankciót a Ket. nem ismeri, ezért annak önálló szankcióként történő alkalmazására nincs mód. A Belügyminisztérium állásfoglalása kitér arra is, hogy a Ket. rendelkezik a hatósági ellenőrzés során alkalmazható intézkedések esetén a jogsértő állapot megszüntetése iránti felhívásról. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. Kérjük a Tisztelt Jegyző Kollégákat, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályaival kapcsolatosan megalkotott, illetőleg a jövőben megalkotni kívánt önkormányzati rendeleteknél a minisztériumi tájékoztatásban foglaltakat vegyék figyelembe.

JEGYZŐ VÁLTOZÁSOK Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal: az aljegyzői tisztséget Dr. Mészáros Erzsébet tölti be 2013. június 15. napjától. Baks Község Önkormányzata: Dr. Elekes Petra a kinevezett jegyző 2013. szeptember 16. napjától. Makó Város Önkormányzata: az aljegyzői tisztséget Dr. Dobó Annamária tölti be 2013. augusztus 21. napjától.


5

2013. évi 5. szám

Hatósági Főosztály tájékoztatói

Hatósági Főosztály tájékoztatói A KORMÁNYABLAKOKRÓL Készítette: Siposné Szabó Anikó

2011. január 3-án az ország 29 pontján nyíltak meg a Kormányablakok, amelyeket 2013. július 1-je óta az ügyfelek már 150 féle ügyben kereshetnek fel. A kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálataként feladatuk az államigazgatási ügyekkel kapcsolatban tájékoztatni, emellett a szakigazgatási szervként működő hivatalok ügyeiben kérelmeket vesznek át, így az ügyfélnek csak egy helyre kell betérnie az adott ügyekben, és nem kell az ügyfélszolgálati helyek és nyitvatartási idők szerint keresgélnie. Az ügyintézők tájékoztatják az ügyfeleket az eljárás menetéről, az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről azokban az ügyekben is, melyek nem tartoznak konkrétan a hatáskörükbe. Az elektronikus közigazgatásban szinte nélkülözhetetlen ügyfélkapu létesítésével, valamint az egyszerűsített honosítási kérelmek átvételével kiegészítve elmondható, hogy valóban sokszínű és a közigazgatás egészét átfogó ügyintézés folyik a Kormányablakokban. Az ügyfélszolgálati irodák kezdettől fogva ügyfélbarát nyitva tartással, munkanapokon reggel 8 óra és 20 óra között várják az ügyfeleket. Egységes arculattal, kedvező nyitva tartással, jól képzett munkatársakkal törekednek olyan színvonalat kialakítani, amely segíthet az állam és az állampolgárok közötti bizalom helyreállításában – mondta el Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár.

Úton az egyablakos ügyintézési rendszer felé A jövőben az ügyfeleknek csak egyet kell megjegyezniük: a Kormányablak az a helyszín, ahol az ügyeiket el lehet intézni. Ez azonban több lépcsőben lezajló folyamat, melynek megvalósítása folyamatosan bővülő ügykörökkel történt és történik. 2011. január 3-án 29 ügykörrel kezdték meg működésüket az integrált ügyfélszolgálatok, melyek között a hatósági ügyekben való általános tájékoztatás mellett szerepel  ügyfélkapu létesítése,  ingatlan-nyilvántartásból nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat és térképmásolat lekérdezése,  egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyintézés,  a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozó családtámogatási ellátások iránti kérelem benyújtása (családi pótlék, GYES, GYET),  tájékoztatás az Egészségpénztári Szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó családtámogatási ellátásokról (TGYÁS, GYED),  utazási költségtérítés igénylése,  gyorsforgalmi közúthálózat kártalanítási eljárás kezdeményezése,  szabálysértési méltányossági eljárás indítása,  az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nyilvántartott adatok lekérdezése ügyfélkapun keresztül,


6

2013. évi 5. szám


 

tájékoztatás Magyar Igazolvány ügyintézéssel kapcsolatban, tájékoztatás külföldi állampolgár magyarországi házasságkötésével, és magyar állampolgárok külföldi házasságkötésével kapcsolatban,

2011. március 16-tól lehetőség nyílt  egyszerűsített honosítási eljárás indítására, az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat és kérelem, állampolgárságról lemondó nyilatkozat, állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem benyújtására,  tájékoztatás kérésére Új Széchenyi Tervről. 2011. október 17-től a Kormányablak hatáskörébe tartozó ügykörök száma 63-ra nőtt, az új ügykörök között megtalálhatók:  nyugdíjfolyósításhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély, valamint a nyilvántartott adatokba való „betekintési jog” iránti kérelem átvétele,  ügyfélkapu teljes körű ügyintézés (módosítás, aktiválás, törlés),  TAJ kártya igénylés, Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása,  a táppénz, TGYÁS, GYED iránti méltányossági kérelmek előterjesztése, valamint a méltányosságból - az Egészségbiztosítási Alap terhére - adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele,  egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése iránti kérelem,  családi gazdaság nyilvántartásával kapcsolatos ügyek,  őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés,  bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról,  fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele,  természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése, természetes fürdőhely kijelölési eljárás lefolytatásával kapcsolatos kérelem,  vándortábor útvonalának, gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének bejelentése,  veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentésével kapcsolatos ügyintézés,  műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása,  polgári felhasználású ipari robbanóanyagok, egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközök, biztonsági papírok behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése,  utazásszervezői- és közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása,  illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása,  fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyintézés,  építőipari kivitelezési tevékenység bejelentése  betekintési lehetőség biztosítása az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer cégadatbázisába. 2012. július 2-től a Kormányablaknál is megtehető  a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges hozzájárulás


7

2013. évi 5. szám




a megváltozott munkaképességű személyek ellátása igényléséhez kapcsolódó kérelem benyújtása

2013. július 1-jétől az eddigi ügykörök száma több mint a duplájára nőtt, immár 150 ügyben kereshetik fel az ügyfelek az integrált ügyfélszolgálatokat. Az alábbi ügyekben jár el azóta a Kormányablak:  otthonteremtési támogatás iránti kérelem,  gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránti kérelem  gyermek családi és utónevének megállapítása, és a családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz történő hozzájárulás iránti kérelem  a 16. életévet betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezése iránti kérelem  lakáscélú állami támogatásokat (közvetlen támogatások, kamattámogatások) igénylők hitelintézeti elutasítása miatt a támogatásra való jogosultság feltételeinek a megállapítása, valamint lakástámogatás visszafizetési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem,  hatósági közvetítői nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés,  igazolás kiadása iránti kérelem arról, hogy az ügyfél nem kedvezményezettje másik lakás-takarékpénztári szerződésnek, lakástakarék-pénztári megtakarítás esetén az állami támogatás visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelme,  lakásfenntartási támogatás iránti kérelem,  aktív korúak ellátása iránti kérelem,  rendezvénytartási engedéllyel kapcsolatos ügyintézés,  adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti kérelem,  olyan személynek a bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik,  az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény szerinti panasz vagy közérdekű bejelentés benyújtása, kivéve az állami adó- és vámhatóság elleni panaszokat,  a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. §-a szerinti panasz benyújtása,  a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 26. §-a szerinti panasz benyújtása,  az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti panasz benyújtása,  annak igazolása iránti kérelem, hogy a kérelmező az elmebeteget gondozásban, ellátásban és felügyeletben tudja részesíteni,  anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem,  temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem,  állatvásár, állatpiac, állatkiállítás tartásának engedélyezése iránti kérelem,  közterületen lévő fás szárú növény kivágásának engedélyezése iránti kérelem,  állatmenhely, állatpanzió létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem,  üzlet működési engedélyének kiadása iránti kérelem,  vásár, piac, helyi termelői piac üzemeltetésének és ezeknek 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem,  bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentés,


8

2013. évi 5. szám


  

 

 

szálloda panzió, kemping, üdülőház, közösségi és egyéb szálláshely szálláshelyüzemeltetési engedélyezéssel, adatváltozással, megszüntetéssel kapcsolatos ügyintézés üzletszerű ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme, építésügyi hatósági engedélyezés iránti kérelem: építési engedély, összevont engedély, fennmaradási engedély, használatbavételi engedély, bontási engedély, az országos építési követelményektől való eltérés, engedély hatályának meghosszabbítása, összevont telepítési engedély iránti kérelem, építésügyi hatósági tudomásulvétel iránti kérelem: jogutódlás, használatbavétel, veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem, építésügyi hatósági eljárásban benyújtott egyéb kérelem: hatósági bizonyítvány, előzetes szakhatósági hozzájárulás, építés-felügyeleti hatósági, bontás, kivitelezés kezdésének tudomásulvétele iránti kérelem, építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem, elektronikus gyűjtőtárhely és feltöltő tárhely létesítése az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR), információ, illetve adatszolgáltatás az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános adataiból.

Az ügyintézők felkészítése a várható feladatokra A Kormányablakokban dolgozó több ezer munkatárs képzése, a hivatalok "fizikai" kialakítása, valamint az informatikai rendszer fejlesztése jelenleg is zajlik a háttérben, hiszen a tervek szerint 2014-re az ország több mint 300 pontján, több mint 2000 ügyben lehet majd felkeresni a Kormányablakokat, és ez mintegy 3000 munkaállomás kialakítását teszi szükségessé. A feladatok ellátására 6800 ember képzése kezdődött el az év elején a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében a megyeszékhelyeken és a fővárosban. Eddig több mint kétezer kormánytisztviselőnek adtak át kormányablak-ügyintéző képzés elvégzését igazoló okiratot, hiszen mintegy 2800 fő fejezte be a képzést és tett záróvizsgát július közepéig. A középfokú végzettségűek, akik tanfolyam-jellegű képzésen vettek részt, tettek nyáron záróvizsgát, míg a felsőfokúak képzése, mely két féléven át zajlik, várhatóan ősszel fejeződik be. Dr. Bíró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a kormányablak-ügyintézők bizonyítványátadó ünnepségén elmondta, olyan közigazgatást szeretnének, amely az állampolgárokkal való találkozás során segítőkészen, felkészülten áll rendelkezésre. Az elméleti képzés során az átszervezés alatt álló államigazgatással kapcsolatos ismereteket szerzik meg a résztvevők, valamint a munkájuk során elengedhetetlenül szükséges közigazgatási eljárásjogi ismereteket. Ezen felül eközigazgatási ismereteket is tanulnak, mert elvárható, hogy az ügyintéző ebben a tekintetben is tájékozott legyen, és segíteni tudja az állampolgárok munkáját. A kormányzati célkitűzések között szerepel, hogy a jelenlegi papír alapú iratforgalmat jelentős mértékben váltsa fel az elektronikus irat-továbbítás és az elektronikus kapcsolattartáson alapuló interaktív virtuális ügyfélszolgálat, ami egy minőségileg új szolgáltatás, ahol az ügyfél élvezheti a személyes kiszolgálás előnyeit anélkül, hogy fizikailag be kellene mennie a hivatalba.


9

2013. évi 5. szám


A szakmai jellegű képzések mellett nagy hangsúlyt fektetnek az ügyintézők ügyfélszolgálati készségeire is: hiszen az ügyfelekkel való találkozáshoz, a nehezebb helyzetek kezeléséhez megfelelő készségekre, empátiára, türelemre is szükség van – ahogyan azt Balatoni Mónika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta. Az ügyintézőknek el kell sajátítaniuk új szemlélet, az ügyfélbarát közigazgatás alapelveit, és megfelelő stílusú kommunikációs készségekkel is rendelkezniük kell, hiszen mindenkinek megfelelő választ kell adniuk még akkor is, ha az ügyfél nem barátságos az ügyintézővel. A képzés részeként szimulációs gyakorlatokon vesznek majd részt, melyek segítségével az oktatók értékelik majd az ügyintézőjelöltek hozzáértését, akik készségeiket ezek alapján fejleszthetik tovább. A kormányhivatalok és a járási hivatalok felállításával átláthatóbb, tisztább, egyszerűbb és stabilabb lett a magyar közigazgatás. Az integrált ügyfélszolgálatokkal számos hatósági ügyünket lehet majd egy helyszínen intézni, olyanokat is, amelyekért ma külön ügyfélszolgálatokat kell felkeresni, néha más településen. A kormányablakok bevezetése további könnyítést jelent majd az állampolgárok számára, akik gyorsabban, hatékonyabban fogják tudni az állammal kapcsolatos hatósági ügyeiket intézni. Forrás: kormany.hu; 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról

AZ ADÓALANYISÁG KÉRDÉSE ÉPÍTMÉNYADÓ ADÓNEMBEN, ABBAN AZ ESETBEN, AMIKOR A TULAJDONJOG BEJEGYZÉSE MÉG NEM TÖRTÉNT MEG Készítette: Dr. Vincze Tamás

Az elsőfokú adóhatóság építményadó fizetésére kötelezte az adózót, az általa korábban benyújtott bevallásban foglaltak alapján. Az adózó nem fogadta el az elsőfokú adóhatóság álláspontját és fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezésben kiemelte, hogy a tárgyév első napján még nem volt tulajdonosa az adóköteles ingatlannak, így figyelemmel a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 12. § (1) bekezdésére, nem terheli adófizetési kötelezettség. Hivatkozott arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 3. § (1) bekezdése szerint az egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Az Inytv. 48. § (2) bekezdése pedig azt rögzíti, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránt ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. Az adózó kiemelte továbbá, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok konstitutív hatállyal a bejegyzés napjával jönnek létre, a széljegy önmagában jogot nem keletkeztet. Az adózó e körben rögzítette, hogy a széljegyzés az ingatlanszerzésre irányuló és utóbb megkötött adásvételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásával állt elő, az ingatlannak azonban ténylegesen csak később, a vételár teljes kifizetése után lett tulajdonosa és csak ekkor lépett birtokba.


10

2013. évi 5. szám


Az üggyel kapcsolatban a Csongrád Megyei Kormányhivatal szeretné ráirányítani a jegyzők figyelmét - mind a folyamatban lévő, mind pedig a jövőben induló eljárások tekintetében arra, hogy ebben a „kvázi” függő jogi helyzetben mi a helyes megoldás, hiszen tapasztalataink szerint nem egységes az ezzel kapcsolatos joggyakorlat. A Htv. értelmező rendelkezései között fellelhető 52. § 7. pont egyértelműen rögzíti, hogy kit és mikor kell tulajdonosnak tekinteni. A hivatkozott jogszabályhely azt tartalmazza, hogy az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki / amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte – a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság ezzel összefüggésben – az utóbbi jogszabályhely rendelkezéseit mintegy megerősítve – a KGD.2008.217. számon közzétett eseti döntésében kimondta, hogy a Htv. már a potenciális tulajdonost is az építményadó alanyának tekinti, valamint hangsúlyozta azt is, hogy az adófizetési kötelezettség független attól, hogy a teljes vételár kifizetésére, illetve az eladó részéről a bejegyzési nyilatkozatra csak később került sor. Visszatérve a konkrét esetre megállapítható tehát, hogy az adózó adóalanyisága a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés földhivatalhoz történő benyújtásával, illetve a széljegyzéssel előállt, e körben tehát nem releváns, hogy a vételár kifizetése és a birtokba lépés csak későbbi időpontban valósult meg. A fenti jogszabályhelyek tükrében a Csongrád Megyei Kormányhivatal az elsőfokú adóhatóság döntését annak helyes indokai alapján helybenhagyta, mely álláspontunkat a Bíróság is maradéktalanul osztotta.


11

2013. évi 5. szám

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓI 1. Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a rókák veszettség elleni immunizálási programjának 2013. őszi kampányában Csongrád megye közigazgatási területén, a csalétekbe helyezett vakcina kiszórása október hónap 5. napjától a hónap 10. napjáig tart. A veszettség részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendeletben leírtaknak megfelelően ezért a csalétkek kihelyezésének első napjától számított 14. napig az érintett területeken az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. Továbbá immunizálással érintett területen a vadászati hatóság felhívására és irányításával a vadászatra jogosultak jól látható, piros színű, a felhívás megértését szolgáló piktogrammal ellátott figyelemfelhívó plakátokat helyeznek ki a lakott területekről kivezető utak mentén, a bekötő utaknál, kiránduló és parkolóhelyeken, turistaházak és vadászházak mellett. Amennyiben ember érintkezik a csalétekben található vakcinával, azt haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes járási népegészségügyi intézetnél! 2. Tájékoztatom, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló 1/2005/EK rendelet 6. cikk (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően az utolsó negyedévben is szervez állatjóléti oktatást élőállat szállítók részére. A képzés írásbeli vizsgával zárul, melynek sikeres letétele alapfeltétele a bizonyítvány megszerzésének. Sikertelen vizsga esetén a jelentkező pótvizsgát tehet. A vizsgázók bizonyítványukat postai úton kapják meg. A képzés díja: 20.000 Ft (vizsgadíjjal) Jelentkezni a Csongrád Megyei Kormányhivatal honlapjáról (www.csmkh.hu) letöltött, kitöltött jelentkezési lap megküldésével lehet. A jelentkezési lap megküldhető postai úton a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság címére (6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 9.); faxon a 06/62 426 183 számra; illetve elektronikus úton a [email protected] e-mail címre. A képzési díj befizetéséről szóló számla kiállításához a jelentkezési lapon fel kell tüntetni a képzés költségeit viselő cég vagy magánszemély adatait. Az összeget csekken illetve átutalással lehet befizetni. A csekket a jelentkezési lap beküldését követően postázzuk a jelentkezők részére. A bizonyítványt csak a befizetést igazoló dokumentum másolatának megküldése után áll módunkban postázni. A képzésre minden jelentkezőnek magával kell hozni 1 db, 3 hónapnál nem régebbi igazolványképet. Felhívjuk a jelentkezők figyelmét, hogy érvényes bizonyítvány hiányában szállítási tevékenységet NEM végezhetnek.


12

2013. évi 5. szám

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói

Felhívjuk a figyelmét, hogy az állatvédelmi képzésről szóló bizonyítvány érvényességi ideje 5 év. A vágóhidakon kötelezően alkalmazott állatjóléti tisztviselők képzését is tervezi Igazgatóságunk, mely megfelelő jelentkező esetén megyeszékhelyünkön kerül megszervezésre. A fenti képzések várható időpontjáról a www.csmkh.hu oldalon tájékoztatást ad Igazgatóságunk. További kérdések felmerülése esetén a 62/551-850-es telefonszámon lehet érdeklődni. 3. A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségektől való mentesség vonatkozásában folyamatban van az ország Aujeszky betegségtől való mentességének elfogadása. Egyéb betegségek - szarvasmarhák enzootiás leukózisa, gümőkór, klasszikus sertés pestis, madárinfluenza - tekintetében is lényeges az állategészségügyi járványügyi előírások betartása. Lényeges, hogy az állatok eladásával, vásárlásával, az állatok mozgatásával, a termékenyítésekkel járó tevékenységek során a vonatkozó szabályok betartásra kerüljenek. Felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy a szarvasmarha-, (ideértve a bivalyt is), juh-, kecske-, ló-, szamár- és sertésfajoknál utódok előállítására csak olyan apaállat használható fel, amelyet az elismert tenyésztő szervezet tenyészállatnak minősít, és ezt igazolja. A tenyészállatnak ezen kívül állat-egészségügyi, tenyésztés-higiéniai és szaporodásbiológiai szempontból is megfelelőnek kell lenni. A fedeztetésről fedeztetési jegyet vagy naplót kell a tenyészállat tulajdonosának kiállítani. Mesterséges termékenyítés szolgáltatást csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett inszeminátori névjegyzékbe bejegyzett inszeminátor végezheti szarvasmarha, juh, kecske, ló, és sertés fajoknál. A termékenyítésről 3 példányos termékenyítési jegyet vagy naplót kell kiállítani. Mind a természetes fedeztetéshez, mind a mesterséges termékenyítéshez szükséges az egyedek egyértelmű azonosítása. A nem engedélyezett apaállat használata, továbbá a fedeztetésekkel és termékenyítésekkel kapcsolatos nem megfelelő bizonylatvezetések, elégtelen adatszolgáltatások 100.000 Ft-tól 20.000.000 Ft-ig terjedő állattenyésztési bírsággal sújthatók. 4. A vendéglátás és közétkeztetés jó higiéniai gyakorlatához a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal által készített útmutató ingyenesen letölthető az alábbi honlapról: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag


13

2013. évi 5. szám

Munkaügyi Központ tájékoztatói

Munkaügyi Központ tájékoztatói MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE – 2013. AUGUSZTUS) Készítette: Fejes Ágnes

Főbb megyei adatok

Fontosabb adatok térségenként


14

2013. évi 5. szám


Augusztus végén, a megyében 19 ezer fő alá csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Csongrád megyében, 2013. augusztus végén a nyilvántartott álláskeresők száma 18 847 fő lett, amely 451 fővel, 2,3 %-kal volt kevesebb, mint 2013. július végén. Egy hónap alatt Szegeden 145 fővel (1,8 %-kal), Hódmezővásárhelyen 104 fővel (3,7 %-kal), Makón 71 fővel (2,4 %-kal), Szentesen 58 fővel (3,1 %-kal), Kisteleken 54 fővel (4,9 %-kal). Mórahalmon 34 fővel (2,3 %-kal) csökkent a regisztrációban lévők száma. Csongrádon 15 fővel lett több az álláskeresők száma. A 2012. augusztusi adatokkal összevetve a tényadatokat, megyei szinten 1 495 fős - 7,3 %-os létszámcsökkenés látszik. Szegeden 925 fős, (10,5 %-os), Csongrádon 312 fős, (23 %-os), Szentesen 232 fős, (11,4 %-os), Kisteleken 127 fős, (10,8 %-os) csökkenés következett be egy év távlatában. Makón 68 fővel, Mórahalmon 23 fővel, Hódmezővásárhelyen mindössze 10 fővel szerepelnek többen a regisztrációban, mint egy évvel korábban. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) 2013. augusztus végére 10,4 %-ra csökkent, az egy hónappal korábbi szintnél 0,2 %-ponttal, az egy évvel korábbinál 0,6 %-ponttal alacsonyabb. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (8,8 %), Szentesen 9,4 % szintű a ráta. Ebben a hónapban is 15,1 %-kal Makó térségében volt legmagasabb a mutató mértéke. Egy év alatt Mórahalmon 0,5 %-ponttal, Makón 0,7 %-ponttal nőtt a ráta szintje. Csongrádon 3 %-pontos, Kisteleken 1,4 %-pontos, Szentesen 1 %-pontos, Szegeden 0,8 %-pontos csökkenés figyelhető meg.


15

2013. évi 5. szám


Pályakezdők, tartósan álláskeresők, iskolai végzettség A tárgyhónap végén nyilvántartásban szereplő 2 732 fő pályakezdő a regisztráltak 14,5 %-át képviseli. A fiatalok száma 33 fővel lett magasabb az előző havinál, 59 fővel azonban elmarad a 2012. augusztusi pályakezdő zárólétszámtól. Álláskeresőink 45,3 %-a (8 548 fő) kevesebb, mint fél éve; 22,6 %-a 6 hónapnál régebben, de 12 hónapnál rövidebb ideje; 32,1 %-a (6 047 fő) egy éve, vagy annál hosszabb ideje szerepel folyamatosan a nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. E réteg aránya a megyében 30,5 és 41 % között mozog, Szegeden a legalacsonyabb, Kisteleken a legmagasabb. A tartósan munka nélkül lévők száma egy év alatt 635 fővel, 12 %-kal emelkedett. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti egy hónap alatt kisebb mértékben változott. 2013. augusztus végén a megyében nyilvántartott álláskeresők közel 31 %-a, 5 864 fő legfeljebb 8 osztályt végzett, 28 %-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 19 %-a (3 555 fő) szakközépiskolát, 3,3 %a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 10 %-os (1 870 fő). Diplomával az álláskeresők 8,4 %-a rendelkezett, számuk 1 585 fő volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek száma egy hónap alatt 255 fővel, a szakmunkásoké 144 fővel, az érettségizetteké 92 fővel esett vissza. A diplomások száma 30 fővel emelkedett egy hónap alatt. A felsőfokú végzettségűek közel kétharmada a szegedi kirendeltség regisztrációjában szerepel. Csongrád megyében az augusztus végén nyilvántartott álláskeresők 8,1 százaléka, 1 556 fő álláskeresési járadékban, 2,6 %-a (489 fő) pedig álláskeresési segélyben részesült. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma a hónap végén 5 141 fő volt, mely 141 fővel volt kevesebb a júliusi adatnál. Az augusztus végén nyilvántartott álláskeresők 62 %-a, 11 661 fő nem részesült ellátásban, támogatásban. Álláshelyek 2013. augusztus hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 1 606 db volt. A hónap elején meglévő 1 153 álláshellyel együtt 2 759 álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek. Az új állásbejelentések 61 %-a támogatott foglalkoztatásra (közfoglalkozás) vonatkozó igény volt. Az állások ugyancsak 61 %-ának betöltéséhez legfeljebb általános iskolai végzettség is elegendő volt.


16

2013. évi 5. szám


PÁLYAVÁLASZTÁSI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR


17

2013. évi 5. szám

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói AZ

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS, VALAMINT A

BÍRÓSÁGI GYAKORLAT ALAKULÁSA A KÉZBESÍTÉS KÉRDÉSÉBEN Készítette: Dr. Haraszti Szilvia

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet /R./ 18. § (1) bekezdés a) – c) pontjaira az Szt. 36. § (2) bekezdés e) pontjában előírt kötelezettség – az ún. 30 napos munkavégzési kötelezettség – teljesítésének vizsgálata során kell az első fokú szociális hatóságnak figyelemmel lennie. Az R. 18. § (1) bekezdés b) pontja folyó év április hó 1. napjától megváltozott. A hatályos jogszabályhely kimondja, hogy az Szt. 36. § (2) bekezdés e) pontjában előírt kötelezettség teljesítésének vizsgálata során a háztartási munka a foglalkoztató által kiadott, a munkavégzéssel töltött időtartamot is tartalmazó igazolással igazolható. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy aktív korúak ellátása ügyében meghozott ítéletében kimondta, hogy a pénzbeli ellátás felülvizsgálata során a háztartási munka vonatkozásában az ügyfél által csatolt igazolás megfelelően alátámasztja a háztartási munkavégzést. Ezért az, hogy a foglalkoztató a regisztrációs díj megfizetésének határidőben eleget tett-e, nem képezheti az ellátásra való jogosultság megvonásának az alapját, mivel ez a foglalkoztatás tényét nem befolyásolja. Kiemelte a bíróság, hogy a regisztrációs díj megfizetése nem a felperest, hanem a foglalkoztatót terheli, ennek elmulasztása nem eredményezheti a felperes ellátásának megszüntetését, hanem a 2010. évi XC. törvény 6. §-ában foglalt szankciókat vonja maga után, melynek értelmében a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /Ket./ 79. § (2) bekezdése értelmében, ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Csongrád megye több településén is gyakorlat, hogy a polgármesteri hivatal kimenő küldeményeit a hivatal alkalmazásában álló főállású, vagy közfoglalkoztatásban lévő kézbesítő hordja szét. A Ket.-ben fentebb előírt, a kézbesítés kétszeri megkísérlésére vonatkozó kötelezettség nemcsak a postai, de a helyi kézbesítők eljárása során is fennálló kötelezettség. E kötelezettség magában foglalja a sikertelen kézbesítés(ek) tértivevénnyel való dokumentálását is. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy aktív korúak ellátása ügyében folyamatban lévő peres eljárásban megfogalmazta, hogy a hivatali kézbesítő eljárása a Ket. vonatkozásában a postai kézbesítő eljárásával azonos megítélés alá esik. Így a kézbesítés


18

2013. évi 5. szám

Szociális és Gyámhivatal tájékoztatói

második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon tekinthető jogszabályszerűen kézbesítettnek az adott küldemény. A bíróság álláspontja szerint a fenti jogszabályhely szerinti eljárás nem csak az érdemi döntések esetén elvárás, hanem a közbenső intézkedések és eljárások, így például akkor is, ha az első fokú hatóság közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget kínál az ügyfélnek. Az ilyen típusú küldemény kézbesítését is kétszer kell megkísérelni ahhoz, hogy az a fenti határidővel kézbesítettnek legyen tekinthető. A továbbiakban fokozott figyelmet fogunk fordítani a Ket. 79. §-ának hatályosulására az első fokú szociális hatósági eljárásokban.


19

2013. évi 5. szám

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. III. évfolyam évi 5. szám

Recommend Documents