Hivatali Tájékoztató. Tartalom. III. évfolyam évi 6. szám

Hivatali Tájékoztató III. évfolyam – 2013. évi 6. szám

Tartalom Bevezető .................................................................................. 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói ................. 4 A szociális temetés szabályai .........................................................................................4 Döntés a partnerségi egyeztetés szabályairól ........................................................6 Tájékoztató új önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazásról ..................7 Jegyző változások ..............................................................................................................8

Hatósági Főosztály tájékoztatói............................................. 9 Tájékoztatás a járművek forgalomból történő kivonására vonatkozó jogszabályváltozásról és jogalkalmazási kérdésről ...............................................9 Adóhatósági ellenőrzés során szükségessé vált kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre is biztosítani kell az adózónak az észrevételezési jogot..................................................................................................................................... 11

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói.............. 13 A 2014. évi munkaszüneti napok körüli munkarend......................................... 13 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói ........................................................................... 14 Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói........................................................................................................................ 14

[email protected]

Munkaügyi Központ tájékoztatói ......................................... 16

Tel.: 62/562-662

Munkaerő-piaci helyzetkép (Csongrád megye – 2013. október).................. 16

Fax: 62/562-601

A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Szerkeszti: Koordinációs és Szervezési Főosztály A szerkesztésben közreműködik: Dr. Lőrincsik Péter [email protected] 62/562-656

Bevezető

Bevezető

Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr!

Bízom benne, hogy Hivatalunk Tájékoztatójának korábbi számaiban megjelent szakmai anyagok hasznos segítséget nyújtottak munkája során. A Tájékoztató jelen számában továbbra is fontos témákat, jogszabályváltozásokat emeltünk ki, illetve fel kívánjuk hívni a figyelmet az aktuális feladatokra, határidőkre. Tájékoztatót készítettünk a szociális temetés szabályairól, valamint a településfejlesztési koncepció kapcsán a partnerségi egyeztetés szabályairól. Bemutatjuk az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése kapcsán az önkormányzatok számára biztosított rendeletalkotási felhatalmazás részleteit. Ismertetjük a járművek forgalomból történő kivonására vonatkozó jogszabályváltozást és az ahhoz kapcsolódó jogalkalmazási kérdésekben is igyekszünk segítséget nyújtani. Felhívjuk a figyelmet az adóhatósági ellenőrzés során szükségessé vált kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyv tekintetében arra, hogy erre vonatkozóan is biztosítani kell az adózónak az észrevételezési jogot. Közzétesszük a 2014. tájékoztatásunkat.

évi

munkaszüneti

napok

körüli

munkarendről

szóló

Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság több tájékoztatóját is ismertetjük:  az év végi ügyelettel kapcsolatos tájékoztatót;  az állattartókra vonatkozó támogatási igények benyújtásának a szükségességéről;  lófélék fertőző kevésvérűségének vizsgálati kötelezettsége;  a lovakat mikrochippel történő ellátásáról. Bemutatjuk Csongrád megyére vonatkozóan a munkaerőpiac 2013. október havi fontosabb adatait.

Hivatali Tájékoztató

2

2013. évi 6. szám

Bevezető

Remélem, hogy a Tájékoztató témakörei felkeltik érdeklődését és segítik tevékenységét. Mivel idei utolsó számunkat olvashatja, ezért a sok-sok feladattal, új kihívásokkal teli esztendő végéhez közeledve ezúton is szeretném megköszönni egész évi kitartó munkáját, együttműködését! Bízom abban, hogy erre a jövőben is számíthatok! A karácsonyfa gyertyáinak fényénél, szerettei körében eltöltött békés Karácsonyt, és az új esztendőre sok örömöt, egészséget, friss szellemet és teherbírást kívánok!

Sok szeretettel:

S z e g e d, 2013. december 13.

B. Nagy László kormánymegbízott


3

2013. évi 6. szám

Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói

Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói A SZOCIÁLIS TEMETÉS SZABÁLYAI Összeállította: Törvényességi Felügyeleti Főosztály

2014. január 1. napjától új jogintézményként kerül bevezetésre a szociális temetés. Az országgyűlés a 2013. évi CXXXVIII. törvénnyel módosította a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Ttv.). A szociális temetés szabályaival kiegészült a Ttv. végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) is, amely előírások hatályba lépésének időpontja szintén 2014. január 1. napja. A szociális temetés fogalmát a Ttv. 3. § j) pontja határozza meg az alábbiak szerint: „az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenes temetési helyre történő koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes.” A szociális temetés az eltemettető választása szerint koporsós vagy hamvasztásos temetés lehet. Szociális temetés keretében az elhunyt hűtéséről, szállításáról, továbbá az eltemettető választása szerint a hamvasztásról az állam gondoskodik. A szociális temetéshez az állam sírhelyet, koporsót, urnát és sírjelet biztosít (Ttv. 24/A. § (3) bekezdés). A szociális temetéshez szükséges koporsó, urna, sírjel előállításáról és a temetés helyszínére történő szállításáról az állam a büntetés-végrehajtási szervezet útján gondoskodik (Korm. rendelet 17/A. (6) bekezdés). A temető üzemeltetőjének a szociális temetés bevezetésével új feladatai lesznek: biztosítania kell a szociális temetések összehangolását, ellenőriznie kell a hozzátartozók személyes közreműködése keretében elvégzett sírásást, ravatalozást, biztosítania kell az ehhez szükséges eszközöket és gondoskodnia kell az elhunyt eltemetéséhez szükséges kellékek átvételéről (Ttv. 16. §). A temető üzemeltetőjének feladata, hogy a hozzátartozók a munkavédelmi, közegészségügyi, járványügyi szabályokat megismerjék. A szabályok be nem tartatása esetén az üzemeltető megteszi a szükséges intézkedéseket az előírások betartására, ezek nem teljesítése esetén pedig a munkálatok elvégzéséről – az eltemettető költségére – maga intézkedik (Ttv. 16/A. §). A Ttv. 24/A. § (4) bekezdése értelmében a köztemető fenntartójának feladata, hogy a köztemetőben a koporsós temetések számára szociális parcellát, urnás temetések számára szociális temetkezési helyet jelöljön ki. Vallási közösség tulajdonában lévő köztemetőben a helyi önkormányzatnak kell szociális parcellát, szociális temetkezési helyet kijelölnie minden olyan esetben, ha a helyi önkormányzat tulajdonában az adott településen nincs köztemető. A szociális parcella, szociális temetkezési hely elhelyezkedéséről az önkormányzat a vallási közösség tulajdonában levő temető fenntartójának véleménye kikérését követően dönt. Szociális parcellában, szociális temetkezési helyen kizárólag szociális temetés végezhető.


4

2013. évi 6. szám


Ha a települési önkormányzat fenntartásában több köztemető is van, a települési önkormányzat határozza meg, hogy mely köztemetőben kerüljön sor szociális parcella, temetkezési hely kijelölésére. Hősi temetőben nem kerül sor szociális parcella, temetkezési hely kijelölésére (Korm. rendelet 17/A. (2)-(3) bekezdések). A Korm. rendelet 17/A. § (4) bekezdése előírja, hogy a szociális temetési helyek mentesülnek az első sírhelymegváltási díj alól. A szociális temetést az eltemettetésre kötelezett igényelheti az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzattól (Ttv. 24/A. § (2) bekezdés). Sem a Ttv., sem a Korm. rendelet nem határoz meg olyan feltételt, amely az eltemettetésre kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonyainak vizsgálatát írná elő, erre tekintettel a szociális temetés szociális rászorultság hiányában, a jövedelmi viszonyoktól függetlenül is igényelhető. Szociális temetés választása esetén az eltemettetőt temetési költségek nem terhelik, és azok hagyatéki teherként sem érvényesíthetők. Ha azonban az eltemettető a szociális temetésre vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltér, köteles a temetéshez kapcsolódó előkészítés, öltöztetés, szállítás, hűtés, esetleges hamvasztás költségét, a sírhely megváltási díját, a felhasznált koporsó vagy urna és sírjel árát a költségviselő szervezet részére megtéríteni. Kizáró ok, tehát szociális temetésre nem kerülhet sor, ha a temetést szerződésben (pl. temetési előszerződés, eltartási szerződés vagy más eltemettetésre irányuló szerződés) vállalták (Ttv. 24/A. § (5)-(6) bekezdések). A Ttv. 24/A. § (2) bekezdés szerinti igénylést az eltemettetésre kötelezett írásbeli kérelem formájában nyújthatja be az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzatnál. Igénylés esetén a helyi önkormányzatok vonatkozásában a Korm. rendelet rendkívül rövid határidőket állapít meg: a Korm. rendelet 17/B. § (2) bekezdése szerint az elhunyt lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat a haláleset tényéről és az elhunyt ismert adatairól történt értesítést követően egy munkanapon belül tájékoztatja az eltemettetésre kötelezettet a szociális temetés lehetőségéről. Az eltemettetésre kötelezett az önkormányzat tájékoztatását követő 3 napon belül nyilatkozik arról, hogy igényli-e a szociális temetést. A szociális temetést az igény bejelentését követő 7 napon belül le kell bonyolítani. Az elhunyt utolsó ismert lakóhelye szerinti illetékes települési önkormányzat a szociális temetés igénylését követő 1 munkanapon belül a) felhívja a temető üzemeltetőjét, hogy a köztemetőben jelöljön ki temetési helyet, b) hamvasztásos temetés igénylése esetén a legközelebbi hamvasztóüzemnél megrendeli a hamvasztást, c) megrendeli a holttest, hamvak szállítását, d) tájékoztatást nyújt a büntetés-végrehajtási szervezet részére a szociális temetés helyéről, valamint megrendeli a szükséges kellékek előállítását és helyszínre szállítását (Korm. rendelet 17/C. § (2) bekezdés). A büntetés-végrehajtási szervezet a megrendelést követő 3 munkanapon belül gondoskodik a szociális temetéshez szükséges kellékek szociális temetés helyszínére történő szállításáról. A szociális temetési kellékek átvételéről, tárolásáról a köztemető fenntartójának kell gondoskodnia (Korm. rendelet 17/C. § (4)-(5) bekezdések).


5

2013. évi 6. szám


Az eltemettetőnek vagy az általa felkért személynek a szociális temetés igénylése során nyilatkozatban kell vállalnia, hogy maga látja el a következő temetkezési szolgáltatásokat: a) az elhunyt temetésre való előkészítése (mosdatása, felöltöztetése), kivéve a 24/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetet, b) sír vagy urnasír kiásása és visszahantolása, c) koporsó, urna gépjármű nélküli szállítása a temetőn belül, és d) a sírba helyezés vagy urnaelhelyezés (a továbbiakban együtt: személyes közreműködés). (Közegészségügyi, járványügyi, kegyeleti okokból a halottvizsgálatot végző orvos a személyes közreműködést korlátozhatja vagy megtilthatja.) Az eltemettetőnek és a szociális temetésben közreműködőknek nyilatkozniuk kell továbbá arról is, hogy a személyes közreműködéshez kapcsolódó tevékenységek elvégzése kapcsán az eltemettető nem ajánl fel, a személyes közreműködők pedig nem fogadnak el semmilyen ellenszolgáltatást, illetve hogy a szociális parcellával rendelkező temető üzemeltetője a munkavégzés szabályairól őket tájékoztatta. Nyilatkozni kell továbbá arról is, hogy a munkavégzés során esetlegesen előforduló baleset miatt kártérítési követeléssel sem a temető tulajdonosa, sem a temető üzemeltetője, sem pedig az eltemettető felé nem élhetnek. A hivatkozott nyilatkozatokat legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt a szociális parcellával rendelkező temető üzemeltetője részére az eltemettető köteles átadni, ennek hiányában a munkavégzés megkezdését a temető üzemeltetőjének meg kell akadályoznia. Ha a szociális temetés iránti igény bejelentését követően olyan igazolható körülmény merül fel, ami a személyes közreműködést vállalót megakadályozza a személyes közreműködés ellátásában, az eltemettető más személyt kérhet fel és erről tájékoztatja az önkormányzatot. Amennyiben az eltemettető szociális temetést igényelt, azonban nem tud gondoskodni a személyes közreműködés biztosításáról, erről tájékoztatnia kell az önkormányzatot, amely a közköltségen történő temetés keretében gondoskodik az elhunyt eltemettetéséről. Ez esetben a költségek hagyatéki teherként érvényesíthetők (Ttv. 24/A. § (7)-(11) bekezdések).

DÖNTÉS A PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS SZABÁLYAIRÓL Összeállította: Törvényességi Felügyeleti Főosztály

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28-29 §-ai az alábbi rendelkezéseket rögzítik a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályai, valamint a partnerségi egyeztetés tekintetében. „28. § (1) A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi


6

2013. évi 6. szám


egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal. (2) Koncepció, stratégia, településrendezési eszköz vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti ellentétes – helyi önkormányzati – előírás hatályon kívül helyezése esetén. (3) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.” „29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a Korm. rendelet VI. fejezetében meghatározott határidők figyelembevételével – a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket” Az idézett jogszabályi előírásokból következik, hogy az állampolgárokkal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, valamint a vallási közösségekkel történő véleményeztetést a korábbi gyakorlattól eltérően kell lefolytatni. A településrendezési eszközöket a helyi önkormányzat által meghatározott partnerségi egyeztetés szerinti résztvevőkkel a helyi adottságoknak megfelelően kell egyeztetni. A Korm. rendelet értelmében az önkormányzatnak a tervezés előtt kell meghatároznia a partnerségi egyeztetés szabályait a Korm. rendelet hivatkozott 29. §-ában rögzített tartalommal, amelynek alapján kerülhet lefolytatásra a partnerekkel a településrendezési eszköz véleményeztetése. A hatályos jogszabályi rendelkezések nem írnak elő rendeleti formát a partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározására, erre tekintettel a képviselő-testületek határozati formában jogosultak dönteni.

TÁJÉKOZTATÓ ÚJ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁSI FELHATALMAZÁSRÓL Készítette: Dr. Emhő Zsuzsanna

A Magyar Közlöny 2013. évi 165. számában jelent meg a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXLIX. törvény.


7

2013. évi 6. szám


A jogszabály a 2012. évi II. törvényt (Szabs. tv.) a XXIII/A. fejezettel egészíti ki. Ebben a fejezetben egy új szabálysértési tényállást szabályoz, az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértését. (Szabs. tv. 179/A. §) A tényállás szerint a helyi önkormányzat, a főváros tekintetében a fővárosi önkormányzat rendeletében kijelölheti a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott azon részeit, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül. Életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a kijelölt területen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a kijelölt területen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a kijelölt területen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló kijelölt területen végzett tevékenységet – így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás – az elkövető a kijelölt területen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi. A Szabs. tv. 250. §-a tartalmazza az önkormányzatok részére a rendeletalkotási felhatalmazást, miszerint a helyi önkormányzatok a közrend, közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben kijelöljék a közterület meghatározott részeit, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül. Ezen tárgykörben a rendeletalkotási felhatalmazás nem jelent kötelező rendeletalkotási tárgykört, az önkormányzat maga dönthet arról, hogy szükségesnek látja-e az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése tárgykörében a közterület meghatározott részeit kijelölni, vagy sem. A 2013. évi CXLIX. törvény 2013. október 15. napján lépett hatályba.

JEGYZŐ VÁLTOZÁSOK Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal: a jegyzői tisztséget Dr. Mészáros Erzsébet tölti be 2013. november 4. napjától. Ugyanezen hivatalnál 2013. november 25. napjától az aljegyzői feladatokat Dr. Sztakó József látja el. Röszke Község Önkormányzata: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka a kinevezett jegyző 2013. december 1. napjától.


8

2013. évi 6. szám

Hatósági Főosztály tájékoztatói

Hatósági Főosztály tájékoztatói TÁJÉKOZTATÁS

A JÁRMŰVEK FORGALOMBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁSÁRA VONATKOZÓ

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSRÓL ÉS JOGALKALMAZÁSI KÉRDÉSRŐL Készítette: Dr. Bihari Márta

2013. október 1. napjától az alábbiak szerint módosult a járművek forgalomból történő ideiglenes kivonását szabályozó, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 100. §-a. 2013. október 1. előtt:

2013. október 1. után:

100. § (1) Az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról.

100. § (1) A forgalmi engedély jogosultjaként nevesített üzemben tartó kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról.

(2) A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba. A kivonás időtartama külön eljárásban, a döntéstől számított legfeljebb 6 hónapra, ismételten meghosszabbítható.

(3) Amennyiben a gépjármű tulajdonosa, az üzemben tartója és a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező érintett nem ugyanaz a személy, a közlekedési igazgatási hatóság a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról, meghosszabbításáról és forgalomba történő visszahelyezéséről határozatot hoz.


9

(2) A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba. A kivonás időtartama újabb kérelemre, a kérelem benyújtásától vagy a kérelemben megjelölt időponttól számított legfeljebb 6 hónapra, ismételten meghosszabbítható. A forgalomból kivonás kezdő időpontjaként a kérelem benyújtásánál korábbi időpont nem vehető nyilvántartásba. (3) Ha a gépjármű tulajdonosa, az üzemben tartója és a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező érintett nem ugyanaz a személy, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról, meghosszabbításáról és forgalomba történő visszahelyezéséről határozatot hoz.

2013. évi 6. szám


Jogalkalmazási kérdések: Felhívjuk a figyelmet, hogy a R. 100. §-a kérelemre induló (a gépjármű tulajdonosa, üzembentartója vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező) eljárásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, a hivatalból indult eljárásokra (hatóság, bíróság, bírósági végrehajtó) vonatkozó szabályokat a R. 101. § 109. § a-ok tartalmazzák. A Korm. r. 101. § (1) bekezdés b) pontja értelmében: A közlekedési igazgatási hatóság – a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján – a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a - 96. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá ha - bíróság, közjegyző, külföldi hatóság vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű lefoglalását, elkobzását, vagy – a 101. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével –a zár alá vételét elrendelte, továbbá ha - a járművet a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, vagy a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv részéről eljáró személy lefoglalta. Ilyen esetekben a jármű forgalomból történő kivonásáról határozatot kell hozni, s a határozatnak tartalmazni kell (101. § (2) bekezdés második mondata) az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartási bejegyzésének megtörténtét. A Korm. r. 101. § (2) bekezdése szerint: Ha - az arra feljogosított hatóság a jármű lefoglalását a forgalomból történő kivonás mellőzésével, vagy - büntetőeljárásban a bíróság a jármű zár alá vételét rendelte el, Ennek tényét – az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű bejegyzésével – a nyilvántartásban haladéktalanul rögzíteni kell. Ilyen esetekben tehát nem kell határozatot hozni, hanem elegendő e tényeket – a közlekedési hatóság részére megküldött döntések alapján – a járműnyilvántartásba bejegyezni. Az egységes joggyakorlat érdekében, a két jogszabályhely összevetése alapján felhívjuk a figyelmet, hogy ha a bírósági végrehajtó foglalási jegyzőkönyv megküldésével kéri a közlekedési hatóságtól a jármű forgalomból történő kivonását, abban az esetben is, ha a foglalási jegyzőkönyvben a végrehajtó büntetőeljárásban hozott zár alá vételről hozott szóló jogerős döntésre hivatkozik vagy azt csatolja, vagy a zár alá vétel iránt csupán ő intézkedett a végrehajtás során (Vht. 105.), határozattal ki kell vonni a forgalomból, nem elegendő csupán a zár alá vétel tényének a nyilvántartásban történő rögzítése.


10

2013. évi 6. szám


Ha a bírósági végrehajtó nem foglalási jegyzőkönyvvel, hanem „zár alá vételi jegyzőkönyv” megküldésével kéri a forgalomból való kivonást, úgy a zár alá vétel tényét (valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat) haladéktalanul rögzíteni kell a nyilvántartásban és a végrehajtót fel kell hívni, hogy a forgalomból történő kivonáshoz foglalási jegyzőkönyvet csatoljon. Ennek megtörténte esetén kerülhet sor a jármű forgalomból kivonásáról szóló határozat meghozatalára.

ADÓHATÓSÁGI

ELLENŐRZÉS SORÁN SZÜKSÉGESSÉ VÁLT KIEGÉSZÍTŐ ELLENŐRZÉSRŐL

KÉSZÜLT JEGYZŐKÖNYVRE IS BIZTOSÍTANI KELL AZ ADÓZÓNAK AZ ÉSZREVÉTELEZÉSI JOGOT Készítette: Dr. Vincze Tamás

Az elsőfokú adóhatóság az adózónál helyi iparűzési adó adónemben ellenőrzési eljárást folytatott le. Ennek során megállapította, hogy az adózó az adóalapját csökkentette az alvállalkozói teljesítések értékével, de az ennek tételes igazolására szolgáló szerződéseket és számlákat nem tudta teljes körűen csatolni, a rendelkezésére álló számlák tartalmából az alvállalkozás ténye nem derült ki, így a megrendelői és alvállalkozói munkákat nem lehetett az iratanyagban összekapcsolni. Az adózó az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre – az Art. 100. § (3) bekezdésében foglalt 15 napos határidőn belül – észrevételt tett. Az elsőfokú adóhatóság az észrevételben foglaltakra figyelemmel alvállalkozói tételeket, gazdasági eseményeket jelölt ki, és egyidejűleg felhívta az adózót az ezek igazolására szolgáló vállalkozói-alvállalkozói szerződések, teljesítésigazolások és számlák benyújtására. Az adózó a felhívásnak megfelelően teljesítésigazolásokat és számla másolatokat csatolt, mely alapján kiegészítő jegyzőkönyv készült, amelyben az is rögzítésre került, hogy az alvállalkozás ténye továbbra sem bizonyítható, mivel a megbízói oldalról a szerződések és a teljesítésigazolások továbbra is hiányoznak. Az elsőfokú adóhatóság a kiegészítő jegyzőkönyvre nem biztosított észrevételezési jogot az adózó részére. Az adóhatóság az ügyet lezáró érdemi határozatát a jegyzőkönyvek alapján hozta meg, az azokban foglaltaknak megfelelően állapította meg az adóhiányt, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot. Az adózó az elsőfokú adóhatóság döntésével szemben fellebbezést terjesztett elő. Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 94. § (1) bekezdése értelmében az ellenőrzést az adó- és költségvetési támogatás


11

2013. évi 6. szám


megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. Az Art. 104. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell, az ellenőrzés a postára adás napjával zárul. Az Art. 100. § (3) bekezdése értelmében az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. Az Art. 104. § (4) bekezdése rögzíti, hogy az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei ezt indokolják (kiegészítő ellenőrzés). Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az Art. 100. § (3) bekezdése nem tesz különbséget a jegyzőkönyvek között aszerint, hogy az az ellenőrzés, vagy a szükség esetén lefolytatott kiegészítő ellenőrzés során készült, egységesen az ellenőrzési jegyzőkönyv kifejezést használja, ennek helyes értelmezése szerint tehát a kiegészítő ellenőrzés alapján készült jegyzőkönyvre is észrevételezési lehetőséget kell biztosítani az adózó részére. Az észrevétel megtételére ez esetben is a Art. 100. § (3) bekezdésében foglalt 15 napos határidő áll az adózó rendelkezésére. Ez nem jelenti azonban azt, hogy így az eljárás lezárása indokolatlanul elhúzódhat, illetve azt adózó indokolatlanul elhúzhatja, ez ellen az Art. 104. § (4) bekezdése kellő védelmet biztosít. Ennek értelmében kiegészítő ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha a határozat meghozatalához a tényállás további tisztázása válik szükségessé, ha azt az adózó észrevételei indokolják, tehát az adózó észrevételeinek megalapozottnak, bizonyítékokkal alátámasztottnak, és mindenekelőtt az ügy érdeméhez tartozónak kell lenniük. Visszatérve a konkrét ügyre, azzal, hogy a kiegészítő jegyzőkönyvre az elsőfokú adóhatóság nem biztosított észrevételezési lehetőséget, az adózó jogai sérültek, hiszen a jegyzőkönyvi megállapításokkal kapcsolatos álláspontját az első fokú eljárásban nem, csak a fellebbezésben fejthette ki, mely véleményünk szerint olyan eljárási szabálysértés, ami kihatással lehet az ügy mikénti elbírálására, ezért a határozatot megsemmisítettük és az első fokú adóhatóságot új eljárásra, illetve lényegében az eljárás folytatására utasítottuk. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kiegészítő jegyzőkönyvre történő észrevételezési jog biztosításának szükségessége kérdésében a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanezen jogi álláspontot képviseli.


12

2013. évi 6. szám

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói

Koordinációs és Szervezési Főosztály tájékoztatói A 2014. ÉVI MUNKASZÜNETI NAPOK KÖRÜLI MUNKAREND A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 143. számú Magyar Közlönyben 2013. augusztus 30-án megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete, a 2014. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. A rendelet hatálya – a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kivételével – kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A rendelet alapján a 2014. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: -

május 2., péntek pihenőnap május 10., szombat munkanap október 18., szombat munkanap október 24., péntek pihenőnap december 13., szombat munkanap december 24., szerda pihenőnap

A rendelet azonban lehetővé teszi, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § (1) bekezdése alapján – fentiektől eltérően is meghatározható legyen.


13

2013. évi 6. szám

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói AZ ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓI 1. Tájékoztatjuk minden kedves ügyfelünket, hogy az év végén 2013. december 21-től 2014. január 5-ig az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság zárva tart, ENAR ügyek intézésre a központi épületben (6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 9.) az alább megadott időpontokban ügyeletet tartunk: 2013. december 23.: 9:00 – 15:00 2013. december 30.: 9:00 – 15:00 2014. január 2.: 9:00 – 15:00 ENAR ügyeletes: Trájer Brigitta, telefonszám: 30/241-2939 Sürgős ügyek intézésére a központi hatósági állatorvosi készenléten keresztül van lehetőség, melynek telefonszáma: 30/746-3373

2. Felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 7.) FVM rendelet értelmében igényelhető támogatások jogosultsága naptári évre vonatkozik. Amennyiben a jövő évben is igényelni szeretnék a támogatást, úgy a 2014. évre vonatkozó jóváhagyási kérelmüket az illetékes járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalhoz nyújtsák be.

3. Felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy a lófélék fertőző kevésvérűségének vizsgálatát minden ½ évnél idősebb állat esetén kötelező elvégeztetni, melyet 3 évente kell megismételni. Ez alól kivételt képeznek a versenylovak, esetükben a vizsgálatot évente kell elvégeztetni. A jogszabály értelmében csak jelölt állaton lehet elvégezni a vérvételezést.

4. Állatok megjelölése: Köztenyésztésben lévő lovakat mikrochippel kell ellátni, melynek folyamatáról részletesebb információt az állatorvostól kaphatnak. Az ebek egyedi megjelölését szolgáló elektromos transzponder használata 2013. január 1-e óta kötelező. Minden 4 hónaposnál idősebb, illetve gazdát cserélő állatot mikrochippel kell megjelölni.


14

2013. évi 6. szám

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság tájékoztatói

5. Az utóbbi hetekben a szomszédos megyékben veszettség vírussal fertőzött rókák kerültek felderítésre, melyek számára tekintettel kérünk mindenkit, hogy fokozott figyelemmel legyenek a gyanúsan, rendellenesen viselkedő állatokkal szemben, s ha ilyet tapasztalnak, haladéktalanul jelezzék az állatorvos, vagy a járási állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatal felé. Fentiekre tekintettel különösen fontos, hogy minden eb megkapja a veszettség vírus elleni oltóanyagot, melynek beadását az állatorvos csak jelölt állatokon végezheti el.


15

2013. évi 6. szám

Munkaügyi Központ tájékoztatói

Munkaügyi Központ tájékoztatói MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP (CSONGRÁD MEGYE – 2013. OKTÓBER) Készítette: Fejes Ágnes

Főbb megyei adatok

Fontosabb adatok térségenként


16

2013. évi 6. szám


Október végére, a megyében tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Csongrád megyében 2013. október végén a nyilvántartott álláskeresők száma 17 398 fő lett, amely 380 fővel, 2,1 %-kal volt alacsonyabb, mint 2013. szeptember végén. Az álláskeresők 42 %-a (7 307 fő) a szegedi, 14,6 %-a (2 539 fő) a makói, 14,2 %-a (2 472 fő) a hódmezővásárhelyi kirendeltségi állományban szerepelt. Egy hónap alatt Makón 133 fővel (5 %-kal), Szentesen 117 fővel (7 %-kal), Szegeden 89 fővel (1,2 %kal), Hódmezővásárhelyen 76 fővel (3 %-kal) csökkent a regisztrációban lévők száma. Mórahalmon 8 fővel lett kevesebb az álláskeresők létszáma. Két térségben nőtt kisebb mértékben az álláskeresők záró létszáma, Kisteleken 31 fővel, Csongrádon 12 fővel. A 2012. októberi adatokkal összevetve a tényadatokat, megyei szinten 2 540 fős – 12,7 százalékos – létszámcsökkenés látszik. Szegeden 1 374 fővel (15,8 %-os), Szentesen 367 fővel (18,6 %-os), Csongrádon 342 fővel (25,6 %-os), Makón 309 fővel (10,8 %-os) mérséklődött egy év távlatában az álláskeresők száma. Hódmezővásárhelyen és Kisteleken 72-72 fővel, Mórahalmon 4 fővel szerepelnek kevesebben a regisztrációban, mint egy évvel korábban. Álláskeresők relatív szintje A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje (gazdaságilag aktív népesség százalékában mért aránya) 2013. október végére 9,6 %-ra csökkent, az egy hónappal korábbi szintnél 0,2 %-ponttal, az egy évvel korábbinál 1,2 %-ponttal alacsonyabb. A mutató értéke a tárgyhónap végén a megye térségei közül továbbra is Szegeden volt a legalacsonyabb (8,1 %), Szentesen 8,4 % szintű a ráta. Ebben a hónapban 14,3 %-kal Kistelek térségében volt legmagasabb a mutató mértéke. Mórahalmon kívül minden térségben csökkent a ráta szintje, egy év alatt Csongrádon 3,4 %-pontos, Szentesen 1,7 %-pontos, Szegeden és Makón 1,3-1,3 %-pontos csökkenés következett be.


17

2013. évi 6. szám


Pályakezdők, tartósan álláskeresők, iskolai végzettség A tárgyhónap végén nyilvántartásban szereplő 2 587 fő pályakezdő a regisztráltak 14,9 %-át képviseli. A fiatalok száma 60 fővel lett alacsonyabb az előző havinál, és 8,6 százalékkal, 243 fővel elmarad a 2012. októberi pályakezdő zárólétszámtól is. Álláskeresőink mintegy fele (8 757 fő) kevesebb, mint fél éve; 17 %-a 6 hónapnál régebben, de 12 hónapnál rövidebb ideje; 32,5 %-a (5 655) egy éve, vagy annál hosszabb ideje szerepel folyamatosan a nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. E réteg aránya a megyében 30 és 38 % között mozog, Szegeden a legalacsonyabb, Kisteleken a legmagasabb. A tartósan munka nélkül lévők száma egy év alatt 163 fővel, 3 %-kal emelkedett. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetétele egy hónap alatt kisebb mértékben változott. 2013. október végén a megyében nyilvántartott álláskeresők 31 %-a, 5 374 fő legfeljebb 8 osztályt végzett, 28 %-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 19,6 %-a (3 418 fő) szakközépiskolát, 3,6 %-a technikumot végzett. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya 10 %-os (1 792 fő). Diplomával az álláskeresők 8,2 %-a rendelkezett, számuk 1 420 fő volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek száma egy hónap alatt 29 fővel, a szakmunkásoké 204 fővel, az érettségizetteké 90 fővel esett vissza. A diplomások száma 57 fővel lett kevesebb egy hónap alatt. A felsőfokú végzettségűek közel kétharmada a szegedi kirendeltség regisztrációjában szerepel. Csongrád megyében az október végén nyilvántartott álláskeresők 8,4 százaléka, 1 464 fő álláskeresési járadékban, 2,9 %-a (504 fő) pedig álláskeresési segélyben részesült. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülők száma a hónap végén 4 435 fő volt, mely 261 fővel volt kevesebb a szeptemberi adatnál. Az október végén nyilvántartott álláskeresők 63 %-a, 10 995 fő nem részesült ellátásban, támogatásban. Álláshelyek 2013. október hónapban a megye kirendeltségein bejelentett új álláshelyek száma 2 080 db volt. A hónap elején meglévő 1 357 álláshellyel együtt 3 437 álláshelyet tudtunk a hónap során felkínálni munkát kereső ügyfeleinknek. Az új állásbejelentések 70 %-a támogatott foglalkoztatásra (jellemzően közfoglalkozás) vonatkozó igény volt. Az állások kétharmadának betöltéséhez legfeljebb általános iskolai végzettség elegendő volt.


18

2013. évi 6. szám

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. III. évfolyam évi 6. szám

Recommend Documents