Hittanos kirándulás kerettörténete 2011 őszén Sasrét-Ibafa Kerettörténet: Szent György lovagi torna
A kirándulás indulója: Hiszitek, hogy sárkányt láttam, Griff tojással fejbe vágtam, megkötöztem, lefejeztem, itt a sárkány a zsebemben. De jó lesz majd vacsorára, szíve, mája a zúzája, ám ha még is kételkedtek, odaadom a farkát nektek….nesztek! („Kicsi Hang” zenélő együttes CD-jéről) Minden állomáshoz tartozik egy fizikai (mozgásos) és egy lelki jellegű feladat. A lelki feladatok a főbűnökkel kapcsolatosak. A hét főbűn a hétfejű sárkány egy-egy feje. Kirándulásunk során hadat indítunk a főbűnök ellen is. A lovagi torna néhány állomását az Internetről vettük: „Sárkányölő Szent György napi lovagi torna napközis diákok számára” (Összeállította: Nagy Jánosné) Ezt egészítettük ki, ill. alakítottuk át. A főbűnöket nagy kezdőbetűvel jelöltük.
MENETLEVÉL:
1. állomás
1. csoport Név: Kardkinyújtás (H)
2. állomás
Rönkhajítás (I)
Sárkányfogás (B)
Lovas próba (K)
3. állomás
Sárkányfogás (B)
Lovas próba (K)
4. állomás
Lovas próba (K)
5. állomás
Vízhordó verseny (T)
Vízhordó verseny (T) Vadászat (R)
Vízhordó verseny (T) Vadászat (R)
6. állomás
Vadászat (R)
7. állomás
Elmebajnokság (F)
Összesítés:
2. csoport Név: Rönkhajítás (I)
3. csoport Név: Sárkányfogás (B)
4. csoport Név: Lovas próba (K) Vízhordó verseny (T) Vadászat (R)
Elmebajnokság (H) Kardkinyújtás (F)
Elmebajnokság (I) Elmebajnokság (I) Kardkinyújtás (B) Kardkinyújtás (H)
Rönkhajítás (H)
Rönkhajítás (F)
Sárkányfogás (F)
Kellékek (ömlesztve): Útmutatás az egyes próbák értékeléséhez: 1. Kardkinyújtás: Alsósok és felsősök különböző súlyú kardot kapnak. 1 percig kell a kardot kinyújtva tartani. Ha ez sikerül a csapattagnak, 1 tallért szerez a csapatának. Ha nem, akkor csak fél tallér üti a markukat. A végösszeget kell a „csekkre” felírni és így továbbengedni a csapatot. 2. Rönkhajítás Előzőleg le kell mérni és be kell osztani a pályát. Centi és szalagok szükségesek hozzá. Lehetőleg egy irányba dobják a gyerekek a rönköket, hogy mérni lehessen. Szerencsés a dobás előtt egy kis tornát tartani, hogy a kezük „bemelegedjen”. Minden csapattag különkülön dob onnét, ahol a rönk leesett. Így lehet egyre tovább araszolgatni. 4-5 méter között 5 tallér, 5-6 méteres végeredmény után 10 tallér üti a markukat és így megyünk tovább méterenként 5 tallérral emelve a „fizetséget”. 3. Sárkányfogás Minden csapattagnak 2 dobása van a sárkányfejre. Minden sikeres dobás 1-1 pontot(tallért) ér. A végösszeget írjuk a „csekkre”. 4. Lovas próba Annyi sárkányfejet kell összegyűjteniük a boton lovagolva a tagoknak, ahány fős a csapat. Mindenkinek legalább háromszor kell lovagolnia a boton. A boton egyszerre hárman lovagoljanak. Az összes sárkányfej összegyűjtésének időpontja számít. Minél rövidebb idő alatt gyűjtik össze, annál több Szent György tallért kapnak. 1 perc alatt 50 tallér, 2 perc alatt 40 tallér, 3 perc alatt 30 tallér, 4 perc alatt 20 tallér 4 és 5 perc között 10 tallér, 5 perc fölött elvesztették a tallérgyűjtés lehetőségét. Egyszerre mindhárom gyereknek a boton kell tartózkodnia! Egymást nem hagyhatják el! Jó, ha előre tisztázzák, kik lesznek a hármas csoportok és milyen sorrendben következnek! A sárkányfejeket a kiindulási ponthoz kell vinniük! 5. Vízhordó verseny A forrástól kell kanállal hordani a vizet a mérőedénybe. A meghatározott idő alatt összegyűjtött víz mennyisége érdekes, ez alapján kapják a pontokat! 5 perc áll rendelkezésükre! 1 dl- 1 pont, 2 dl- 2pont(tallér) és így tovább. 6. Vadászat Az a kérdés, hányszor találnak bele a mozgatott karikába. Minden találat 1-1 tallért ér. A számolónak ügyesnek kell lennie! Szerencsés, ha egyszerre csak három ember dobhat, mert azt még valahogy figyelemmel lehet kísérni! 7. Elmebajnokság A kérdések közül annyi kérdést húznak, ahány fős a csapat. Minden helyesen megválaszolt kérdés 1-1 pontot(tallért) ér. A végöszeget írjuk majd a csekkre!
Szent György tallér Értéke:
A hét próba állomásai:
I. A kardkitartás Mikor Szt. György lovagnövendékként megtanult ügyesen bánni a fegyverekkel és megismerte a lovagi viselkedés szabályait lovaggá ütötték. Lovagi esküt kellett tennie, s a király egy karddal megérintette vállait, a fejét; és az újdonsült lovag kapott egy kardot, jelezve, hogy immár lovaggá vált. A lovagi eskü letétele után most a mi kis lovagjaink is kapnak egy-egy kardot, melyet kinyújtott karral, vízszintesen ki kell tartaniuk egy percig. Az időt homokórával mérjük.
II. Rönkhajítás György lovaggá ütését ünnepség, az úgynevezett lovagi torna követte. Ezen az ifjú lovagnak ügyességéről, bátorságáról, erejéről kellett számot adnia. Ezen az erőpróbán a kijelölt ponttól kell minél messzebb hajítaniuk egy-egy farönköt a mi kis ifjú lovagjainknak is. III. Sárkányfogás A lovagok élete változatos és izgalmas volt. György egyik útja során megmentette egy király lányát, Margitot a sárkánytól. Margit sírva állt a szörnyeteg előtt, de ekkor odalépett hozzá Szt. György, keresztet vetett és mély lándzsaszúrással leterítette a szörnyet. A sárkány a földre zuhant. „ Vedd övedet – mondta György a királylánynak – és csavard az állat nyaka köré!”
A kis lovagok feladata is ez: dobjanak vesszőből készült „övet” a paravánon felállított sárkány nyakára.
IV. Lovas próba
Amikor a királylány a sárkányt a városba vezette, a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: „ Ne féljetek! Keresztelkedjetek meg, akkor megölöm a sárkányt.” A király és népe így is tett, a lovag pedig lovára pattant és megölte a sárkányt. A gyerekeknek ló-lovas párokat alkotva kell összegyűjteniük a sárkány levágott fejeit úgy, hogy a „lóról” nem szállhatnak le. (Ezen a próbán kiválóan hasznosíthatóak az életkori sajátosságokból adódó előnyök.)
V. Vízhordó verseny
Azon a helyen, ahol györgy lovag a sárkánytól megmentette a királylányt, s ezzel a várost „élő forrás” fakadt, amely meggyógyított mindenkit, aki ivott belőle. A feladat az, hogy hozzanak a csapatok tagjai egyesével ebből a távoli forrásvízből egy-egy kulaccsal, és gyűjtsék egy közös edénybe. Kb. 4 perc áll rendelkezésükre.
VI. Vadászat
Szt. György a sok küzdelem és harc után, békeidőben – más lovagokkal együtt – szívesen vett részt izgalmas vadászatokon. Ilyenkor is bizonyították bátorságukat, ügyességüket és az elejtett zsákmány emelte a lovagok dicsőségét.
A vadászatokon a lovagoknak mozgás közben kellett eltalálniuk az állatokat. Kis lovagjainknak egy zsinóron mozgatott karikán kell fejenként 3-3 labdát átdobniuk.
VII. Elmebajnokság
Az eddigi próbák a szabadban zajlottak. Ez az állomás egy teremben van kialakítva: az ajtóra kitesszük a Lovagterem feliratot, székeket helyezünk el félkörben, ahol a megfáradt lovagok kipihenhetik fáradalmaikat, s közben reneszánsz zene szól. Az emberek példamutató viselkedést vártak el a lovagoktól. Szt. Györgynek is minden helyzetben bátornak, hűségesnek, nagylelkűnek, igazmondónak és a gyengék védelmezőjének kellett lennie. Ezeket a lovagi erényeket a lovagi törvények tartalmazták. Ezt a Törvénygyűjteményt, az Illemkódexet minden lovagnak ismernie kellett, azért a lovagok nemcsak erejüket, hanem elméjüket is edzették. Először is egy szétvágott kép darabjait kell kirakniuk közösen, felismerve az ábrázolt személyt (Sárkányölő Szent György), majd az adott témakörrel kapcsolatos kérdéskártyák közül húznak és rövid megbeszélés után válaszolnak a kérdésekre.
Melyik ország választotta védőszentjének sárkányölő Szent Györgyöt? Melyik nemzeti ereklyénken látható Szent György alakja? Mondj olyan Magyar helységneveket, amiben szerepel Szent György. Hogyan vonultak be a sárkánnyal a városba, miután legyőzték azt? Milyen feltétellel ölte meg György a sárkányt? Mi történt azon a helyen, ahol György megölte a sárkányt?
Mivel próbálták kezdetben majd később megfékezni a sárkányt? Amikor a királylány került sorra, áldozatként, az arra lovagló György, hogyan győzött a sárkány felett? Kinek a hatására lett György keresztény? Melyik hónap Szent György hava? Mit adott György tudtára Krisztus egy látomásban? Mivel foglalkozott György, mielőtt keresztény lett?
SZENT GYÖRGY Április 24. a világegyházban április 23. +4. század Amikor Györgyöt történelmi személyként fogadjuk el és méltatjuk, a Lydda Dioszpoliszban (Palesztina) régtől meglévő kultuszának bizonyságaira hivatkozva tesszük ezt. Ugyanakkor világosan elhatároljuk magunkat legendás szenvedéstörténetétől, amelynek eredete visszanyúlik az 5. század elejéig, és különféle változataival megtéveszti az utókor ítéletét. Annyi történelmileg biztosnak tekinthető, hogy György a konstantini fordulat beköszöntése előtt halt vértanúhalált Krisztusért Lyddában. Tiszteletének rendkívüli elterjedtségével magyarázható, hogy vértanúsága körülményeit oly sok legendás elemmel tarkították. A legeredetibbnek látszó passió-változatot állítólag a szent szolgája, Paszikratész mint szemtanú írta meg. Eszerint Dadianosz perzsa király volt az, aki szentünket üldözte. György Kappadókiából származó katonatiszt volt. Anyja hatására keresztény hitre tért, és a pogányságot támadta, ahol csak tudta. Dadianosz börtönében borzalmas kínzatásokat kellett elviselnie. A fogolynak maga Krisztus adta tudtára egy látomásban, hogy szenvedései 7 évig fognak tartani, és ezalatt háromszor meghal és föltámad. Egyéb halálos kínzatásokon kívül el kellett viselnie Györgynek, hogy egyszerre 60 szöget verjenek a fejébe! Az elbeszélőnek nem az események történeti visszaadása volt a szándéka, hanem annak épületes és vigasztaló bemutatása, hogy az Isten által óvott emberi életnek nem lehet ártani. A tudósításoknak egy másik típusában Diocletianus császár játssza a szinte mitológiai Dadianosz szerepét. György itt is számos kínzást szenved el, de csak egyszer hal meg ebben az elbeszélésben. Ez a változat nyugaton terjedt el. Germán és szláv nyelveken is hamarosan kivirult a György-legenda, miközben számos csoda elbeszélését fogadta magába. A kutatók néhány feltevést dolgoztak ki, hogy megmagyarázzák a legendát. A ,,mitológiai'' magyarázat olyasféle alakokkal azonosította Györgyöt, mint Mithrasz, Perszeusz, Hórusz vagy Tammuz. A sárkányölő motívum, mely elsősorban a költészetet és az ikonográfiát
ihlette meg, csak később született a György-legenda nyugati hagyományában. A legrégibb változatokból hiányzik, és olyan szent-életrajzi klisének kell tartanunk, amelyet legalább harminc más szentnél megtalálunk. Egy másik értelmezés (,,történelmi'') úgy véli, hogy György alakjában a fél-ariánus kappadókiai György püspököt kell fölismernünk. Ez azonban ellentétben áll a György-tisztelet történetével, amely kimutathatóan Lydda-Dioszpoliszból ered. Amint sok ókori zarándok tudósít róla, már a korai időkben megmutatták itt György sírját. Lydda neve nemsokára Georgiopoliszra változott, s volt egy Györgynek szentelt bazilikája. Szíriában a 4. századtól találunk György- templomokat, Egyiptomban mintegy 40 templom és kolostor, Ciprus szigetén pedig még hatvannál is több szentély viseli a nevét. Konstantinápolyban maga Konstantin építtetett templomot a szentnek. A görög egyházban György Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorosszal együtt a nagy katonaszentek közé tartozik, kiket gyakran a ,,nagyvértanúk'' névvel illetnek, és teljes katonai díszben ábrázolnak. György volt a zászlótartó, és ebben a minőségben kiemelkedő helye van köztük. Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részében körülbelül egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Tours-i Szent Gergely azt állítja, hogy Galliában még ereklyéit is tisztelték, és a Merowingok ősatyjuknak tekintették. Mainzban Sidonius püspök építtetett a szentnek egy bazilikát, amelyre Venantius Fortunatus készített föliratot. Angliában és Skóciában már az angolszász időkben meglehetősen nagy tekintélye volt szentünknek. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy György tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: mint általában a lovagok oltalmazója és a zarándokok meg a német lovagrend védőszentje kiemelkedő helyen állt. Rövid ideig a Dardanellák is az ő nevét viselték. Különösképpen nagy volt György tekintélye a középkori Angliában. Oroszlánszívű Richárdnak személyes védőszentje volt, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Eduárdtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: ,,Szent Györggyel Angliáért!'' Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet (1348). A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el a csúcspontját, amikor a canterburyi érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. E tényt szemlélve nem jelentéktelen dolog, hogy századunk elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította. Szent György azonban a középkorban sem kizárólag a lovagi és nemesi rend szentje, hanem egyúttal az egész népé is mint segítőszent. Amennyivel csökkent a lovagi párviadalok megszűntével a népszerűsége, ugyanannyival növekedett is a sárkányölő motívumra épülő misztériumjátékok születésével. Egyszerre volt védőszentje a parasztoknak, lovaiknak és állatállományuknak. A naptárban elfoglalt helye adta neki azt a feladatkört, hogy a tavaszkezdet számos ősi népszokását ,,megkeresztelje''. György pártfogását keresték továbbá a zsoldoskatonák és fegyverszállítóik, a puskaművesek és a páncélkovácsok is. Mint olyan szentnek, aki oltalmába fogadott lovagokat, katonákat és parasztokat egyaránt, el kellett tűrnie, hogy nemcsak a harcos hit -- vagy amit annak tartottak -- veszedelmeiben kérték közbenjárását és segítségét, hanem olyan emberi bajokban is, amilyen a szifilisz, a kígyómarás, a pestis és a lepra. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án. ________________________________________ Noha a sárkányviadal motívuma csak a későbbi évszázadokban épült a György-legendába, kifejezi a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt
minden alakjában legyőzi. Ilyen szemlélettel olvassunk el egy Szent Györgyről szóló részletet a Legenda aureából: ,,Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek. Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. Könnyezve ment a leány a tóhoz. És akkor Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt: ťJó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen!Ť -- és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: ťNe félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében.Ť Még beszéltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtől, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erővel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor megparancsolta a leánynak, hogy a sárkány övét kösse a nyakára és vezesse be a városba. Az megtette és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: ťNe rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt.Ť Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját, és megölte a sárkányt. Ugyanazon a helyen szép templomot építettek, és az oltárnál élő forrás fakadt, amely meggyógyított minden beteget, aki csak ivott belőle.'' ________________________________________ Istenünk, hatalmadat magasztaljuk, és alázattal kérünk, add, hogy Szent György olyan készséggel támogasson minket gyöngeségeinkben, amilyen készséges szívvel Fiadat követte szenvedése útján!
Szent György élete A polgárok elhatározták, hogy napi két juhot feláldozva távol tartják a várostól. Ám a juhok elfogytak, és a szörnycsapás elkerülésére immár naponta egy embert küldenek áldozatul a sárkánynak. Sorsot vetettek egymásra, és senki sem vonhatta ki magát alóla. Amikor már majdnem kihalt a város, a király leányára esett a választás. Sorsába beletörődve ment a tóhoz, amikor György katona épp arra lovagolt. A leány elküldte a lovast, de ő nem tágított, részleteiben akarta megtudni, hogy mi zajlik a tónál. A leány mindent elmesélt, és György ezt mondta: "Ne félj, segítek rajtad Krisztus nevében". A sárkány a szokott időben kijött a tóból, és el akarta ragadni a királylányt, ám György lovára fölpattanva szembe került vele, és zászlós lándzsájával olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor derékövét a lánnyal ráköttette a sárkány nyakára, és a sárkány, mint egy szelíd kutya, úgy követte pórázon Györgyöt és a királylányt a városba. A város népe rettenetesen megijedt, ám György ezt mondta nekik: "Ne féljetek, az Úr küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak titeket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt." Ettől a lelkesítő szózattól megindulva a király és népe megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját és megölte a sárkányt. Ugyanott, ahol ez az eset történt, templomot építettek, az oltárnál élő forrás fakadt, amely meggyógyított minden beteget, aki csak ivott a forrás vizéből. György valódi életéből ennél sokkal kevesebbet tudunk. A III.-IV. század fordulóján élt, amikor még üldözték a keresztényeket. A Kappadókiából származó katonatiszt anyja hatására vált kereszténnyé, és ahol csak tudta, támadta a pogányságot. Dadianosz perzsa király bebörtönöztette, és a fogságban rendszeresen és borzalmasan megkínozták. Egy alkalommal egyszerre 60 szöget vertek a fejébe. Egy látomásában Krisztus tudtára adta, hogy kínjai hét évig tartanak, ezalatt háromszor is meghal és föltámad. Ezt a passiószerű történetet szolgája, Paszikratész jegyezte le, szándéka annak bemutatása volt, hogy ember nem rombolhatja szét az Isten által óvott életet. Egy másik változatban Dadianosz helyett Diocletianus császár a bebörtönöztető. Lyddában (Palesztina) halt vértanúhalált, sírja fölé templomot építettek a tiszteletére. Ebből a néhány töredékből is látszik, hogy György valódi életrajzát igen nehéz lenne a hátrahagyott emlékekből hitelesen megírni. A keresztények üldöztetése idején igen sok Györgyhöz hasonló hívő ember élt, akik Krisztus egyházalapításától kezdve a konstantini fordulatig (a kereszténységnek az egységes Római Birodalom államvallásává válásáig) terjedő több mint 300 éven át, üldözötten is hirdették a kereszténységet, és küzdöttek a mindenkori sárkány, a gonosz, az erkölcstelenség, a pogányság ellen. György iránti tisztelet az évszázadok során soha el nem halványult, a legkülönbözőbb korokból a legkülönfélébb módon örökítették meg emlékét. Először az egyház fejezte ki háláját azzal, hogy szentjei közé emelte, így tartva meg nevét az utókornak. Első emlékei is ebből a korból származnak. Szent Demeterrel együtt ők ketten kerültek föl a magyar Szent Koronára katonaszentként Szent Damján és Szent Kozma orvosszentek társaságában. Ők valamennyien a IV. század elejének vértanúi voltak. György volt védőszentje Oroszlánszívű Richárdnak, majd 1222 óta egész Angliának. III. Edwardtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: "Szent Györggyel Angliáért!". Ugyanő alapította 1348-ban a Szent György vagy Térdszalag Rendet. A Máltai Köztársaság népe a második világháborúban elszenvedett megpróbáltatásokért és hősies kiállásáért megkapta Angliától a legbecsesebb kitüntetést, a Szent György Keresztet, melyet zászlójába hímzett. A Szent György Lovagrend lovagjainak célja karitatív
tevékenységük által a jellemes élet hirdetése. Hazánkban is igen nagy tisztelete van Györgynek, igen kedvelt keresztnév, április 24-én tartjuk az ünnepét. Sok népi hagyomány kapcsolódik napjához, például ekkor indulnak el a pásztorok nyájaikkal a szabadba, hogy majd Szent Mihálykor (szeptember 29.) térjenek vissza velük. Régebben áprilisnak Szent György hava volt a hivatalos neve. Sárkányölő Szent György gótikus bronzszobrát a Kolozsvári testvérek Mátyás király idejében készítették el. A szobor Prágában nagy becsnek örvend, másolatai közül egy a budai várban található. A cserkészet megalapítója Sir Baden-Powell angol volt, és Anglia védőszentjét, Szent Györgyöt találta a legalkalmasabbnak arra, hogy a Világcserkészet égi oltalmazójává váljék. Szent György legendáját olvasva olyan tiszta jellem tárul elénk, amilyennek magunkat szeretnénk látni. Példakép tehát, az egész világ ifjúságának példaképe.
A sárkány legyőzése A legenda szerint Silena városának közelében volt egy tó, abban élt egy sárkány, amely hosszú ideje félelemben tartotta a városbelieket, akik hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele. A sárkány a város falára hágva mérges leheletével újra és újra megfutamította a derék polgárokat, akik, hogy megfékezzék, két juhot adtak neki naponta. Ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embert áldoznak a szörnyetegnek. Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Egyszer a király leánya került sorra, s zokogva ment a tóhoz. Éppen akkor vetődött arra György, a kappadókiai vitéz, s megkérdezte a lányt, miért sír. Miközben a királylány elmesélte, mi tartja rettegésben a várost, a tóból kiemelkedett a sárkány, György lándzsájával hatalmasat sújtott rá, amitől a szörnyeteg a földre zuhant. Ekkor György és a királylány a sárkányt pányvára fogták, és a városba vezették. A polgárok megrettentek, ám György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól.” Azzal kirántotta kardját, és ledöfte. Később templomot építettek ezen a helyen, amelynek oltárnál forrás fakadt, s minden beteg, aki ivott belőle, meggyógyult. Szent György oltalmazottai Georgianus (György) a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt, anyja hatására lett keresztény, s lépten-nyomon fellépett a pogányok ellen, ezért Dadianosz perzsa király (más források szerint Diocletianus római császár) Szíriában börtönbe vettette, ahol 303 körül vértanúhalált halt. A későbbi századokban legendák sora kapcsolódott nevéhez, s a középkori Európa egyik legnagyobb tiszteltnek örvendő szentje volt.
Angliában különös tekintély övezte, a lovagi erények megtestesítője, Oroszlánszívű Richárd (1157–1199) őt választotta személyes védőszentjének, III. Edward (1327–1377) seregei pedig a százéves háborúban a Szent Györggyel Angliáért! csatakiáltással vonultak harcba.
Ilyen a Szent György-kereszt, amivel például Anglia vagy Barcelona zászlaján találkozhatsz.
Szent Györgyöt többek között a lovagok és zarándokok oltalmazójaként és a német lovagrend védőszentjeként is számon tartották. A Szent György-kultusz Magyarországot is elérte: a korona alsó, bizánci részét is az ő képe díszíti, és több templom választotta patrónusául. A Károly Róbert által alapított Szent György-vitézek lovagrendjének tagjai a lovagi erények védelmében és szellemében léptek fel. Egykori népszerűségéről és tiszteletéről több helység- és családnevünk tanúskodik: György, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkös, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre, Győr, Gyúró, Balatonszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy.
Sárkányvadászat a főbűnök alapján (A hét főbűn) 1. Kevélység: A büszke embernek két fontos dolga van: a tükör és a füstölő. Dicséretre, elismerésre, tapsra vár. Ki különb tőlünk? Ki az, aki valami jót tesz és nem kürtöli világgá? Ki az, aki nem hajszolja a dicséretet? Ez mind a hiúságról vagy büszkeség bűne. Feladat: Alkossatok párokat. A párok 2 percig beszélgessenek kötetlenül, bármiről. 2 perc után ugyanezek a párok forduljanak szembe egymással, 1 percig az egyikük, majd a másikuk mozgassa kezét, fejét stb. és a másik, mint egy tükör kövesse. A végén mindenki, ahogy érzi, válaszoljon a kérdésekre kézfeltartással. Ha igenlő a válaszod, nyújtsd fel a kezedet!
A rövid beszélgetés során nem csak magamról, hanem másról is beszéltem. A rövid beszélgetés során a társamat is hagytam szóhoz jutni. A rövid beszélgetés során magamról csak jót mondtam. Amikor mutogattam a társamnak, arra is figyeltem, hogy utánozni tudja a mozdulataimat. Eszközszükséglet: nincs. 2. Irigység és kárörvendés: Ezek ikerbűnök. Aki irigy, az kárörvendő is. Kain annak idején irigységből gyilkolt. Józsefet testvérei irigységből adják el. Irigy, aki szeretné, hogy vetélytársa rosszul feleljen. De nem irigy, aki azt mondja: „Irigyellek szép gyermekeidért!” Ez a dicséretnek egy formája. Az irigység ellenszere, dicsérd azt, aki vetélytársad a tanulásban, játékban, sportban! Feladat: Az lesz a feladatotok, hogy a kis papírra írjatok dicsérjétek meg egy társatokat a fentiek közül valamiért. Azt a társatokat válasszátok ki, aki valamiben leköröz benneteket. Tollat is kaptok a feladathoz! A papírt őrizzétek és ne felejtsétek odaadni a címzettnek, ha hazaértek! Eszközszükséglet: kezet fogó párokról cetli+toll (esetleg alátét) 3. Harag A harag érzése oly hirtelen jöhet, hogy néha nagyon nehéz legyőzni. Ez az érzés még nem bűn. De vigyázz, hogy nehogy olyat mondj vagy tégy haragodban, ami már bűn: ütni, csúfolni, köpni, rosszat kívánni. Aki úrrá tud lenni haragján, az hős! Ha a másik nem akar újból barátkozni, azért légy udvarias. Tégy jót azzal, aki megbántott! Jézus imádkozott kínzóiért: „Atyám, bocsáss meg nekik!” Feladat: Gondold végig, ki az, akit akarva-akaratlan megbántottál. De az is lehet, hogy téged bántott meg valaki. A cédulára, amit kapsz írj néhány bocsánatkérő, vagy épp vigasztaló sort az illetőnek. Ne felejtsd el átadni neki a cédulát, ha hazaértél. Eszközszükséglet: Papírok, tollak (esetleg alátét) 4. Bujaság
A bujaság az a bűn, amely szabad utat enged a nemi érzelmeknek, állandó testiség utáni hajszában él. Nem mindegy mit engedsz be a szemed vagy füled kapuján. Ezek foglalkoztatnak, kötik le figyelmedet untalan. Feladat: 5 vicces, tréfás képet láttok. Nézzétek végig őket, majd szavazzatok, melyik nyerte el leginkább tetszéseteket. Eszközszükséglet: 5 db tréfás kép 5. Torkosság Torkos, aki túl gyakran eszik cukrot, fagylaltot, édességet, aki megeszi, amit szülei megtiltottak, aki eleszi az ételeket, finomságokat testvérei és pajtásai elől (otthon vagy a táborban). A torkosság ellenszere: gondolj a böjtölő Jézusra! Ha finomságot kapsz vagy veszel, kínálj meg másokat! Feladat: Megkínálni őket a nápolyival, de azt kérni tőlük, hogy gondoljanak a később jövőkre is. Utána konyhamérlegen le kell(ene) mérni, hogy a vödröcskében mennyi nápolyi maradt egy-egy csapat után. A kezdő mennyiségnek meg kellene egyezni! Eszközszükséglet: Csapatonként 1-1 vödör nápolyi, konyhamérleg 6. Restség (Két állomás közben, útközben találkoznak valakivel, aki útba igazítja őket, de elgurultak az almái. Bár nem kér segítséget, kérdés, hogy maguktól is segítenek-e neki vagy sem.) Rest, azaz lusta, aki kötelességét elmulasztja, vagy késve teljesíti. Családtag vagy, boltba, patikába kell menned! Segítened kell takarítani, teríteni! Tanuló vagy! Kötelező munkád a tanulás is! A lustaság ellenszere, ha Jézust figyeled. Segített otthon, az ácsmunkában, tanult… Milyen sokat tudott már 12 éves korában! Eszközszükséglet: kosár almákkal, Statiszta személye 7. Fukarság
Fukar vagy, ha félted a játékodat, nehogy megkopjék, sose adsz jótékony célra pénzt, nem adsz semmit a szegényeknek, sohasem adsz kölcsönt senkinek, pedig van mit adnod. Te az ellenkezőjét tedd annak, amit a fukar emberek tesznek. Feladat: A csapat döntse el, hogy eddig megszerzett talléraiból mennyit ad egy közös alapba a többiek megsegítésére, akik nem tudtak annyit összegyűjteni. Mondjuk el, hogy mind a négy csapat felajánlását összeadjuk majd végül és egyformán szétosztjuk a négy csapat között. (A valóság az, hogy ezen kívül, de ezt nem szabad elmondani, minden csapat kétszer annyit kap pluszban, mint amennyit felajánlott a „közösbe”.) Eszközszükséglet: A hozott tallérok és egy üres talléros cetli, amit az állomásvezető tölt ki bemondás alapján. Erre viszont rá kell írni, hogy: ADOMÁNY.)
